Képzési program-fejlesztésofi.hu/sites/default/files/lesson_scripts/2_olvasas... · Web...

Hol volt, hol nem volt BER_14_1

MODULTÉRKÉP

A modul kiemelt és általános céljai: A népmese keletkezési formájának és a mesei elemek megismertetése, a mesealkotás

1

BER_14_1

HOL VOLT, HOL NEM VOLT…

A modul felhasználási területe: 2. évfolyam


hagyományos módon való elsajátítása, dramatizálás gyakoroltatása, magunk által készített játék létrehozása.Tartalmi fókusz: Szociális kompetenciák fejlesztéshez köthető, szabadidőhöz köthető tevékenységekFejlesztési fókuszok: Szókincsfejlesztés, képzelőerő, fantázia fejlesztése, esztétikai érzék fejlesztése, kézkoordináció, hagyomány megismerése, együttműködés, gondolkodás fejlesztése, ismeretek alkalmazásaA modul kapcsolódik a következő modulokhoz

Téma: Hagyományápolás, Népmese NapjaÉvfolyam: Nincs évfolyamhoz kötve

A megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák

Tanítói

1. részmodul címeA mese megismerése: A szegény ember szőlője

2. részmodul címeMesealkotás

3. részmodul címeMesedramatizálás, mintázás (gyurmázás)

4. részmodul címeCsutkababa készítése

CélokA népmese keletkezési formájának megismertetése

CélokA mesealkotás hagyományos módon való elsajátítása, a mesei elemek megismertetése

CélokMesedramatizálás gyakoroltatása

CélokMagunk által készített játék létrehozása

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: Anyanyelvi kompetencia Esztétikai kompetencia Szociális kompetencia

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: Szociális kompetenciák Anyanyelvi kompetencia Vállalkozói kompetencia

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: Szociális kompetenciák Anyanyelvi kompetencia Vállalkozói kompetencia

Esztétikai kompetencia

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: Szociális kompetenciák Vállalkozói kompetencia Esztétikai kompetencia Anyanyelvi kompetencia

Tartalmi egységek Tartalmi egységek Tartalmi egységek Tartalmi egységek

2


bemutatása Ráhangolódás: Hogyan

születtek a mesék? Nagy mesegyűjtők

(Benedek Elek, Illyés Gyula) Mese megismerése Beszélgetés a megismert

meséről Rajzkészítés a meséről Az elkészült alkotások

kiállítása az osztályban

bemutatása Ráhangolódás Mesekezdések,

mesebefejezések, mesei számok, a mesék gyakori szereplői

Tengeri hántás kézzel Egy mese születése Leírása

bemutatása A mese megismerése

(Kolontos Palkó) Szereplők tulajdonságai Szereplők megmintázása

gyurmából A mese dramatizálása Értékelés

bemutatása Ráhangolódás Csutkavárkészítés Csutkababa (kukoricacsutka

felöltöztetése) Értékelés

A részmodul időkerete:2 óra

A részmodul időkerete2 óra



A modul összóraszáma: 8 óra

RÉSZLETES MODULLEÍRÁS

Tevékenységek Munkaformák Eszközök, mellékletekI. Részmodul

1.Ráhangolódás.3


Hogyan születtek a mesék? Mit gondoltok?

Régen a paraszti világban leginkább télen jutott idő a mesélésre, amikor a mezei munka véget ért. A közösen (kalákában) végzett munka során jó alkalom nyílott arra, hogy egy-egy jó beszédű ember elszórakoztassa történeteivel a fiatalt és a felnőttet egyaránt.Milyen tevékenységeket végeztek szerintetek az emberek ilyen alkalmakkor? (tollfosztás, kukoricamorzsolás, kosárfonás)A történetek hallgatása közben nem álmosodtak el, gyorsabban, jó hangulatban folyt a munka. Saját „szájízük”szerint alakították a mesék szövegét. Ezeket a meséket nagy mesegyűjtők összegyűjtötték, és mi ma így juthatunk ezekhez a szép mesékhez. Ezekből ismerhetjük meg az akkori emberek életét, az akkor használt eszközöket, régi kifejezéseket.

2. Nagy mesegyűjtőkIsmertek-e mesegyűjtőket?Kinek a meséit szeretitek?A Népmese Napja kinek a nevéhez kötődik?

Három nagy mesegyűjtőnek a fotóját nézzük meg az aktív táblán: Benedek Elekét, Illyés Gyuláét, Arany Lászlóét.

Mindhárom írónak bemutatjuk egy-egy kötetét. Ismerkedés a bennük lévő mesék címével.

3. A mese megismerése:Benedek Elek: A szegény ember szőlője

Beszélgetőkör

Beszélgetés, kérdés, válasz

Könyvbemutatás

A mese bemutatása, olvasással

Aktív tábla, képek1. sz. melléklet: Benedek Elek, Illyés Gyula, Arany László2. sz. melléklet: You Tube: Benedek Elek háza Kisbakomban

4. sz. melléklet:A táltos kecske 1960-as kiadásHetvenhét magyar népmese 1986-os kiadásMagyar népmesék 1979-es kiadás

/ 3.sz. melléklet/ A szegény ember szőlője

4


4. Egyéni megnyilvánulások: Mi tetszett a mesében?Mi nem tetszett? Miből lett a bonyodalom?Mivel érdemelte ki a szegény legény a győzelmet?Milyen színeket képzelsz el?Hol játszódik a történet? stb.

5. Rajzkészítés a mesérőlCsoportalakítás tetszőlegesen (4 fős).Csomagolópapír kiosztása, tetszőleges méret választásával (félbehajtott, negyed)Rajzeszközök választása.A mese egy részének kiválasztásaTervezés, közös megbeszélés, munkabeosztás az idő figyelembe vételével.Munkavégzés, alkotás.

6. Értékelés. Az elkészült alkotások kiállítása az osztályban.Vélemények, értékelésekAz elkészült művek bemutatása a szülőknek.

II. Részmodul – Mesealkotás

1. Ráhangolódás

Csoportokat alakítunk tetszés szerint, és szóforgóval összegyűjtjük, kinek mi jut eszébe a népmesével kapcsolatban. Felolvasással ellenőrizzük, kinek mi jutott eszébe.

Beszélgetés

Csoportalakítás

Kiállítás az osztálybanVélemények, értékekés

Csoportalakítás (4 fős)

Ellenőrzés

Nevelői elbeszélés

Csomagolópapír, színes ceruza, tempera

2 óra

Ceruza, papír

5


A nép prózai hagyományának, a népköltésnek legnevezetesebb ága a népmese. Keletkezése a legrégibb időkbe nyúlik vissza, és az egész világon elterjedt. A mesélés ideje általában a tél, amikor a külső munka megszűnik, s az ember a házba szorul. Minthogy a mese szájról-szájra jár, egyes részeiben megkopik, másutt új elemekkel bővül. Bizonyos kifejezések megmerevednek, állandósulnak (pl. „hol volt. hol nem volt”). A mese hősei kalandos vállalkozásba fognak, közben természetfeletti akadályokkal – rendszerint hárommal – kell megküzdeniük. Ebben segítik csodás lények (óriások, törpék, tündérek) vagy jellegzetes varázseszközök (terülj asztal, repítő köpönyeg, láthatatlan sipka). A csodás elemek gyakran az ősi néphit maradványai. Híres mesehősök Tündér Ilona, Borsszem v. Babszem Jankó, Hüvelyk Matyi. A mese állandóan ismétlődő motívumokat tartalmaz. Társadalmi világa sokszor eltér a mienktől; demokratikus szelleme helyreállítja a megbillent társadalmi egyensúlyt (kanászlegényből király lesz). Az igazságszolgáltatás mindig érvényesül: a jó elnyeri jutalmát, a gonosz megbűnhődik.A mai gyermekmesék a városi kultúra fejlődésével az egykori népmesékből alakultak ki.

2. MesekezdésekHogy kezdődhetnek a mesék? Soroljatok fel minél többet!

Várható felsorolás:Egyszer volt, hol nem volt….Az Óperenciás tengeren is túl, ahol a kurta farkú malac túr….Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt…

Beszélgetőkör

BeszélgetőkörEgymás meghallgatása, kiegészítése

6


Volt egyszer egy,…….A nagy Üveghegyen túl…Élt egyszer a faluban… stb.

Mesebefejezések:Még ma is élnek, ha meg nem haltak.Aki nem hiszi, járjon utána.Így volt, vége volt, igaz volt.Holnap legyen a ti vendégetek!Itt a vége fuss el véle!Ha…, az én mesém is tovább tartott volna. Stb.

A mesében előforduló számok:Három, hét, tizenkettő

A mesék gyakori szereplői:csodás lények, sárkány, táltos, varázsló, ördög, boszorkány, király, királylány, szegény ember, (asszony), gonosz mostoha, a legkisebb gyerek

3. TengerihántásEzeket a mesével kapcsolatos dolgokat azért elevenítettük fel, mert ma kukoricamorzsolás közben mi is mesét fogunk alkotni, mint régen.Az elmúlt foglalkozáson beszélgettünk már a mesék születéséről. Most idevarázsoljuk a régi világot.A termést ősszel a család és a barátok, jó ismerősök betörték. Tehénszekérrel vagy lovas fogattal hazavitték, és góréba rakták be. Itt száradt. Mikor a mezei munka befejeződött, esténként összegyűltek, beszélgetés, éneklés, mesélés közben, hogy jobban menjen a munka, és lemorzsolták a tucskáról a szemet. Ezek az esték mindig jó hangulatban teltek.

Nevelői elbeszélés, elmesélés

Begyűjtés7


Ti is hoztatok erre a foglalkozásra tengerit, kosarat és van, aki kézi morzsolót is hozott.

A teremben helyezkedjünk el kis csoportokban!Kaptok csoportonként egy-egy kosarat, kukoricát és akinek van kézi morzsolója, az azzal, akinek nincs, az a kezével morzsol. Hogy jobban menjen a munka, mit csináljunk?

Énekeljünk!Érik a szőlő…, Ettem szőlőt.., Virágéknál ég a világ..,

4. Mesealkotás

Körmesével kezdjük el a mesét.Emberekről szóljon, varázslatos dolog legyen benne, és a három is fellelhető legyen.Mi legyen a címe?Címválasztás, majd a téma meghatározása.

III. részmodul – Mesedramatizálás, mintázás

1. Ráhangolódás

Egy játékkal kezdünk. Már sokat beszéltünk a mesékről, most szeretném, ha inkább a szereplőkre gondolnátok.Ki vagyok én? A gyerekek gondolnak egy-egy mesei szereplőre, a többiek pedig próbálják kitalálni.Legalább öt szereplő legyen bemelegítésnek.

Csoportokban végzik a tengeri hántást

Közös éneklés egymásra figyeléssel

Közös alkotás

Csoportjáték

Kukorica, kosár, morzsoló

Mese születése mint produktum. Lejegyzése.

(2 óra)

8


A mai foglalkozáson szeretnélek megismertetni benneteket egy Benedek Elek mesével, aminek szokatlan címe van: Kolontos. Mit jelenthet? Mire gondoltok?(ha nem tudják, rávezetem őket). Egyébként a mesében is megtalálható a magyarázat.Helyezkedjünk el kényelmesen, elmesélem nektek Palkó történetét. Szeretném, ha a bemutatás után eljátszanánk a történetet.Benedek Elek: Kolontos Palkó című mese bemutatása

KOLONTOS PALKÓ

Volt egyszer egy szegény ember, s annak egy fia, Kolontos Palkó volt a neve. Azért hívták Kolontos Palkónak, mert kolontosság, bolondság volt minden szava, tette. Az apja eleget kínlódott, bajlódott Palkóval, de hiába, észt nem verhetett a fejébe. Sokat búsult a szegény ember, hogy mi lesz a fiával, ha ő meghal, s addig búsult, tűnődött ezen, hogy egyszer csakugyan meghalt, s Palkóra nem hagyott egyebet egy szamárnál. Ez volt a szegény embernek az egész gazdagsága.

Hát most mit csináljon Kolontos Palkó? Kenyér nem volt az asztalfiában, a szeme zöldet, vöröset látott, annyit éhezett. Ő bizony egyet gondolt, felült a szamarára, s elindult világgá. Gondolta magában: lesz, ahogy lesz, majd ád az Isten jó szerencsét.

Megy, mendegél Palkó a szamáron, s egyszer beér egy nagy erdőbe. Nem ment a rendes úton, csatangolt erre-arra, összevissza, mindenfelé. Amint az erdőben kóvályogna, meglát egy öregasszonyt, s köszönti:

Frontális munka

Körben helyezkedünk el.Nevelői bemutatás, felolvasás

Benedek Elek: A táltos kecske című kötet

9


– Adjon isten jó napot, öreganyám!

– Köszönd, hogy öreganyádnak szólítottál – mondotta az öregasszony –, mert különben kiszedtem volna mind a harminckét fogadat!

Hej, gondolta magában Palkó, ez bizonyosan valami boszorkány lesz. Na, ezt csakugyan el is találta, mert a vénasszony boszorkány volt.

– Öreganyám – kérdi Palkó –, nem mondaná-e meg nekem, hogy merrefelé találok ki ebből az erdőből?

Az öregasszony, aki éppen egy csomó gallyat gyűjtött volt össze, azt mondta Palkónak:

– De bizony megmondom, még az útba is beleállítlak, ha ezt a csomó gallyat felkötöd a hátamra.

– Én jó szívvel, hogyne kötném! – ajánlkozott Palkó. Azzal lepattant a szamaráról, s felkötötte az öregasszony hátára a gallyat, de úgy, hogy egyben odakötötte az asszonyt egy nagy fához. Indulni akar az asszony, s hát nem tud menni, meg van kötve.

– Hej ördögadta, ebugatta legénye, a fához kötöttél, ugye?! No, ezért megátkozlak, hogy a szamarad mindig azt mondja, amit te mondasz!

Ahogy ezt mondta a vén boszorkány, egyszeriben fekete macskává változott, kibújt a kötélből, aztán ott termett előtte egy kicsi szekérrel tizenkét egér, a fekete macska

10


felkapott rá, s úgy eltűnt egy szempillantás alatt, mintha a föld nyelte volna el.

Kolontos Palkó nagyot kacagott ezen, hogy csak úgy zengett az erdő a kacagásától.

– Na, ez ugyan jól megátkozott engem – kacagott Palkó –, hiszen hadd mondja a szamaram, amit én mondok, mi károm lehet abban!

Azzal felült a szamarára, és szólott neki:

– Gyí, csacsi!

Mondotta a szamár is:

– Gyí, csacsi!

– Hallod-e, nem én vagyok a csacsi, hanem te!

Mondta a szamár:

– Hallod-e, nem én vagyok a csacsi, hanem te!

– Te szamár – kiabált Palkó –, ne feleselj velem, mert Isten istenem ne legyen, úgy a füled közé vágok, hogy a másvilágon is megemlegeted!

Úgy, ahogy Palkó mondotta, szóról szóra utána mondotta a szamár. Hej, megmérgelődik Palkó, leszökik a szamárról, jól oldalba kenegeti a botjával. De bezzeg a szamár sem maradt adósa, s úgy megrúgta Palkót, hogy

11


nyakig esett bele egy nagy pocsolyába.

Megijedt Palkó, kiabált torkaszakadtából:

– Segítség, segítség!

Kiabált a szamár is:

– Segítség, segítség!

Történetesen éppen arra járt három favágó ember, odaszaladnak, s Palkót nagy nehezen kihúzzák a pocsolyából.

– Hát a másik ember hol van? – kérdik a favágók.

– Miféle másik ember?

– Hallottuk, hogy egy másik ember is kiabált – mondták a favágók.

– Hehehe – nevetett Palkó –, hiszen az a szamaram volt!

– Ej, aki áldója van – szedtevettéztek az emberek –, hát még te csúfolkodol velünk! Gyere csak a bíró elé, éppen most öltek meg egy gazdag kereskedőt, bizonyosan te voltál a gyilkosa.

Bekísérik Palkót a városba, bíró elé állítják, s a bíró nagy hirtelen ki is mondja az ítéletet, hogy fel kell akasztani, mert bizonyosan ő ölte meg azt a kereskedőt, akinek gyilkosát addig nem találták.

12


Abban a városban lakott a király is, az is kiment a vesztőhelyre, hadd lássa saját szemével, hogy csinálják az igazságot.

Odakísérik Palkót az akasztófa alá, s ott azt kérdi tőle a bíró:

– No, van-e még valami kívánságod?

– Nincs nekem egyéb kívánságom – mondta Palkó –, csak vezessék ide a szamaramat, hadd búcsúzzak el tőle.

Mikor a szamarat odavezették, Palkó a király felé fordult, letérdelt, s úgy kérte a királyt:

– Pardon, grácia árva fejemnek, felséges királyom, mert igazán ártatlan vagyok!

Abban a pillanatban letérdelt a szamár is, s elbődült:

– Pardon, grácia árva fejemnek, felséges királyom, mert igazán ártatlan vagyok!

De lett erre szörnyű álmélkodás. Még a királynak is szeme-szája tátva maradt, mert sok csudaállatot látott jártában-keltében, látott még szamarat is, különbnél különbeket, de még olyat nem, aki az ember beszédjét utánamondja.

Bezzeg hogy megkegyelmezett egyszeriben Kolontos Palkónak, az udvarába vitette, s megtette fő-fő udvari bolondnak. Attól a naptól fogvást úri dolga volt Palkónak

Egyéni elmondás az átélt élmények alapján13


is, a szamarának is. Élnek-e, halnak-e most is, nem tudom, de hogy Kolontos Palkó-s szamarak elegen vannak a világon, azt jól tudom.

Itt a vége, fuss el véle!

2. Érzések, vélemények spontán megnyilvánulással.Segítő kérdések:Kinek mi tetszett?Miért tetszett?Melyik szereplő szeretnél lenni? Miért?Milyennek ismerted meg Palkót?Mért kötötte a fához az öregasszonyt?Miért ismételte a szamár ugyan azt, amit Palkó mondott?

A szereplők tulajdonságainak megbeszélése.Milyen tulajdonságai voltak Palkónak?(segítőkész, bolondos, udvarias, vidám, tisztelettudó)Mindegyik tulajdonságra mondjanak példákat.A szereplők felsorolása, tulajdonságaikkal együtt.Ki hogy képzeli el a szereplőket?

3. A szereplők megmintázása gyurmábólHelyezkedjetek el az asztaloknál, mindenki vigyen magának gyurmatáblát, gyurmát.Örökítsétek meg a mese szereplőit, ahogy ti képzelitek.Egy-egy jelenetet is meg lehet örökíteni, ahogy te képzeled el.AlkotásAz elkészült művek bemutatása, értékeléseRendrakás

Önálló vélemény

Önálló tevékenység, egyéni fantázia

Kiállítás az osztályban

Gyurma, gyurmatábla

14


4. A mese dramatizálásaA gyerekek régen is szívesen bújtak más, képzeletbeli szereplő bőrébe. A mesék során gazdagnak, erősnek képzelték magukat, és ezeket el is játszották.

A szereplőket kellően megismertük a tulajdonságaikkal együtt. Most eljátsszuk, dramatizáljuk a mesét. Mindenki eldönti, kivel, kikkel szeretne együtt játszani.Húzódjatok egy-egy helyre, beszéljétek meg a történetet, ki mit fog mondani. Ha kell a szöveg, hoztam többet is, olvassátok el, memorizáljátok.

Játék

5. Az egész foglalkozás értékelése

4. Részmodul – Csutkababa készítése

1. RáhangolódásA mai foglalkozáson játékot fogunk készíteni, ezért hozattam veletek textilanyagot, de még kellene hozzá valami. Ha kitaláljátok a betűrejtvényt, megtudjátok, mi kell még a baba készítéséhez.Állítsátok növekvő sorrendbe a számokat, és olvassátok össze a számokhoz tartozó betűket!

R K A U O K I C U CS K T A5 1 8 2 4 3 6 7 10 9 12 11 13Megfejtés: kukoricacsutka

Helyezkedjünk el két csoportba (A és B), füllentős játékot játszunk. Az A csoport alkot előbb mondatokat,

Csoportok játéka

Egymás értékelése

Önálló gondolkodás, összeolvasás

Csoportalkotás, játék

2 óra

Laptop, aktív tábla

15


amelyben lesz igaz állítás és füllentés is, a B csoport pedig eldönti, melyik a füllentés. A mondatok a tengerivel kapcsolatosak legyenek. Majd cserélünk.Várható mondatok.A kukorica növény. A kukorica gyümölcs.Zöld a szára. Sárga a termése. Góréban tárolják.Levest lehet főzni belőle. Köretnek is használjuk.Ember és állat is fogyasztja. Csak állatok eszik.A szárát is esszük. Stb.

2. Csutkavárkészítés

Az előző foglalkozáson lemorzsoltuk a kukoricát és a tucskát eltettük. Ezen a foglalkozáson itt van ismét, hogy játsszunk vele. Régen tüzelésre is használták, de a gyerekek kedvelt játékokat is készítettek belőle. Ma mi is ezt tesszük.A kosarakat, amiben a tucska van, középre helyezem, és mindenki annyit vegyen belőle, amennyire szüksége van, vagy építsetek közösen. Ki mit képzel el, mit lehet építeni?

Közös értékelés. Kinek melyik tetszett, miért? Szerintetek jól lehetett ezzel az eszközzel játszogatni?Vélemények meghallgatása.Mindenki válasszon magának 1-2 tucskát, a többit visszarakjuk a kosárba.

3. Tucskababa készítéseHelyezkedjünk el az asztaloknál, vegyük elő az anyagokat, amit hoztatok, a fonalat is. Hoztam még vattát, mert lehet hogy, erre is szükségünk lesz.A tucskát úgy tervezzétek meg, hogy egy szép baba legyen belőle.

Önálló, páros vagy csoportos munkavégzés.

Egyéni tervezés, önálló munkavégzés

Önálló tevékenység

Kukoricacsutka

Tucska, textil, fonal, olló, vatta, filctoll

Tucskababa készítése

Tucska, vatta, textil, filc, olló

16


Munkamenet: Tervezés Fejkészítés (vatta segítségével) Felsőtest beborítása, kéz készítése Alsótest beborítása Eldolgozások, szépítés Értékelés Rendrakás

A fejrésznél vattát csomózunk össze, és ezt ráhúzzuk a csutka hegyére, ezt vonjuk be világos színű ruhával, majd fonallal többször tekerjük át, és megkötjük. Filctollal berajzoljuk a szemeket, szájat, orrot.Ha ez megvan, következik a felsőtest, a kezek alakítása, illetve deréknál szintén el kell kötni fonallal. Majd az alsórész felöltöztetése következik, hasonló módon.Még lehet szépíteni, egymásnak segíteni (lassabban haladók).

4. ÉrtékelésKinek hogy sikerült? Ki az, aki akár többet is el tudott készíteni. Kiét tartjátok a legszebbnek, miért?Hogy éreztétek magatokat ezen a foglalkozáson? Fogtok-e otthon ilyet készíteni?Rendrakás, elpakolás

Segítségadás

Véleményalkotás

Elkészült kukoricacsutka-baba

Várható eredmény a modul végén

A régi hagyományok felelevenítése, régi gyermekjátékok készítése. Fejlődik szókincsük, esztétikai érzékük, kézügyességük, fantáziájuk. Együtt gondolkodás, közös feladatmegoldás, egymás segítése. Megszeretik a meséket, az olvasást, dramatizálást.

17


Szociális kompetenciájuk jelentősen fejlődik.

18


A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások:

Becsült költségekUtazás, szervezés, partnerek bevonása stb. -

Tárgyi eszközök:Laptop, aktívtábla

–

Anyagigény:Színes ceruza, csomagolópapír, tempera, gyurma, használt textíl, fonal, vatta, olló

5000 Ft

Egyéb, speciális igény:Kukorica, kosár

5000 Ft

Felhasznált irodalom:

Internet http://hu.wikipedia.orgwww.youtube.com (bemuató)Irodalomelméleti alapozó alsó tagozatosoknak. Homonnai és Társa Kiadó, Nyíregyháza, 1997.Magyar Néprajzi Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980.

19

http://www.youtube.com/

http://hu.wikipedia.org/


MELLÉKLETEK1. melléklet

Illyés Gyula Benedek Elek Arany László

20


2. mellékletYou Tube: Benedek Elek háza Kisbakonban

3. melléklet

A SZEGÉNY EMBER SZŐLŐJEVolt, hol nem volt, hetedhét országon is túl volt, volt egyszer egy szegény ember s annak három fia.Ennek a szegény embernek egy darab szőlője volt, egyebe semmi, sem égen, sem földön. No, hanem őriztette a szőlőjét, akárcsak a szeme fényét. Sorba jártak ki a fiai a szőlőbe, és istrázsálták éjjel-nappal.Egy reggel a legidősebb fiú ment ki a szőlőbe, ott leült, s elkezdett falatozni. Amint ott falatoznék, elejébe ugrik egy béka, s kéri a legényt:– Adj egy falás kenyeret, te legény, már két hete, hogy egy falatot sem ettem.– Majd holnapután vaskedden – mondotta a legény, s elkergette a békát.A béka elment szó nélkül, de a legény csakhamar elaludott, s mikor felébredt, a szőlő úgy meg volt dézsmálva, hogy a legényt a hideg is kirázta nagy félelmében.Másnap a középső fiú ment a szőlőbe, de az éppen úgy járt, mint a legidősebb. Attól is kért a béka kenyeret, de ez a legény is elkergette, még jól meg is dobta kővel. Azután lefeküdt, elaludott, s mire felkelt, fele sem volt meg a szőlőnek.Hej, zsémbelt a szegény ember, nem volt otthon maradása a két idősebb legénynek, elkergette az apjuk. Egyebük sincs annál a kis szőlőnél, s arra sem tudnak vigyázni! Mondotta a legkisebb legény:– Ne búsuljon, édesapám. Ami maradt, az meg is marad, azt én őrzöm.Kimegy a legény a szőlőbe, leül ő is falatozni, s hát jő egy béka, kenyeret kér tőle is.– Adok én jó szívvel, hogyne adnék.Letört egy jó darabot a kenyérből, s szépen a béka elé tette.– Egyél, szegény béka, nesze.

21


– No, te fiú – mondotta a béka –, jótétel helyébe jót várj. Nesze, adok neked egy rézvesszőt, egy ezüstvesszőt meg egy aranyvesszőt. Majd az éjjel eljön három paripa, egy rézszőrű, egy ezüstszőrű meg egy aranyszőrű, hogy összerugdossák a szőlődet, de te csak suhints rájuk külön-külön ezekkel a vesszőkkel, s egyszeribe megszelídülnek. Aztán meglátod, hogy sok hasznukat veszed az életben.Úgy lett, ahogy a béka mondotta. Eljött éjjel a három paripa, berontottak a szőlőbe, nyerítettek, rúgtak, kapáltak, hányták fel a földet a csillagos egekbe. De a legény sem nézte összedugott kézzel, rájuk suhintott magyarosan, s hát abban a pillanatban úgy megszelídültek, úgy állottak előtte, mint három bárány.– Ne bánts minket – mondották a paripák. – Ha valamire szükséged lesz, csak suhints a vesszőkkel, s nálad leszünk.Azzal a paripák elnyargaltak, a fiú pedig hazament. De semmit sem szólt, sem az apjának, sem a testvéreinek arról, hogy mi történt. Azok csak csudálkoztak, hogy mi tenger szőlő lett, hogy az egész falunak nem lett annyi bora, mint nekik. Alig tudták leszüretelni.No, telt-múlt az idő, egyszer a király, mint gondolt, mit nem, egy magas fenyőszálat állíttatott a templom elé, a fenyőszál tetejére tétetett egy aranyrozmaringot, s kihirdettette az egész országban, hogy annak adja a leányát, aki lovával olyan magasra ugrat, hogy a fenyőszál tetejéről lekapja az aranyrozmaringot. Próbálkozott mindenféle királyfi, herceg, de hiába próbálták, még félig sem tudtak felugratni.Mikor mind nagy szégyenkezve elkullogtak, jött egy legény rézszőrű paripán. Fején rézsisak volt, hogy ne lássa senki, aztán sarkantyúba kapta a lovát, egy ugrással lekapta a rozmaringot, s úgy eltűnt, mintha a föld nyelte volna el.Hát bezzeg a szegény ember legkisebb fia volt ez a vitéz. De otthon nem tudtak erről semmit. A rongyos ruhájában ment haza, s mikor az apja meg a testvérei hazakerültek – mert azok is oda voltak csudalátni –, ott heverészett a kuckóban. Mondják a bátyjai, hogy ők mi mindent láttak. Mikor mindent elbeszéltek, azt mondja a legény:– Jobban láttam én azt, mint ti.– Ugyan honnét láttad volna jobban? – kérdezték a bátyjai.– Hát fölállottam a kerítésre, s onnét láttam.A legények még ezért is irigykedtek az öccsükre, s hogy többet ilyesmit ne lásson, a kerítést lebontották.

22


Következő vasárnap még magasabb fenyőszálra egy aranyalmát tétetett a király. Most is próbáltak szerencsét sokan, de hiába. Hanem mikor nagy szégyenkezve mind elkullogtak, jött ezüstszőrű paripán egy vitéz, akinek ezüstsisak volt a fején. Ez egy ugrással lekapta az aranyalmát, s úgy eltűnt, mintha a föld nyelte volna el.Mire a szegény ember s két idősebb fia hazakerült, a legkisebb fiú már ott hevert a kuckóban. Mondják neki nagy áradozva, hogy mit láttak, bezzeg olyat a kuckóból nem lehet látni!– Ó, én jobban láttam, mint ti – mondotta a legény.– Ugyan honnét láttad?– Felmásztam az ól tetejére, s onnét láttam.A legények nagy mérgükben szétszedték az ól tetejét is, hogy az öccsük ne lásson onnét.Harmadik vasárnap még magasabb fenyőszálra arany selyemkendőt tűzetett fel a király. Bezzeg, hogy ezt is a szegény legény kapta el. De most sem ismerte meg senki, mert aranyszőrű paripán volt, s aranysisak fedte az arcát.Beszélik otthon a legények nagy dicsekedve, hogy mi csudát láttak.– Jobban láttam azt én – mondotta a legény.– Ugyan honnét láttad?– Honnét? A ház tetejéről.Mérgelődtek szörnyen a legények, s nagy mérgükben széthányták a ház fedelét is.Aközben a király kihirdette országszerte, hogy jelentse magát az a vitéz, aki elvitte az aranyrozmaringot, az aranyalmát, az arany selyemkendőt. Eltelt egy hét, eltelt két hét, nem jött senki. Akkor a király odahívatta az udvarába, aki valamirevaló legény csak van az országban. Azok közt sem volt az a híres vitéz. Mikor aztán mind eltakarodtak, jött aranyszőrű paripán a legény, aranyos ruhában. Kalapjába volt tűzve az aranyrozmaring, a lova kantárjába az arany selyemkendő, s egyik kezében tartotta az aranyalmát.No, csakhogy megjött. Örült a király, de még jobban a királykisasszony. Mindjárt megtartották a lakodalmat, s a király a legénynek adta egész országát.Még ma is élnek, ha meg nem haltak.

23


24


4. melléklet

25


5. melléklet

26

Képzési program-fejlesztésofi.hu/sites/default/files/lesson_scripts/2_olvasas... · Web...

Documents

Transcript of Képzési program-fejlesztésofi.hu/sites/default/files/lesson_scripts/2_olvasas... · Web...