Képzési program-fejlesztés · Web viewAz analógiás mágia az alapja annak, hogy ezt a napot a...

Márciusi néphagyományok MKH_A_12

1

MKH_A_12

MÁRCIUSI NÉPHAGYOMÁNYOK

A modul felhasználási területe: évfolyam 1–4. évfolyam (nincs évfolyamhoz kötve)


MODULTÉRKÉP

A modul kiemelt és általános céljai: A néphagyományok megismeréseTartalmi fókusz: Tanítási-tanulási folyamathoz köthető tevékenységek, szociális kompetenciák fejlesztéshez köthető, szabadidőhöz köthető tevékenységekFejlesztési fókuszok: verbális-nyelvi, térbeli-vizuális

A modul kapcsolódik a következő modulokhoz

Téma: Szeptemberi néphagyományok Októberi néphagyományok Novemberi néphagyományok Decemberi néphagyományok Januári néphagyományok Februári néphagyományokÉvfolyam: 1–4. évfolyam

A megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák

Alsós tanítók

1.Böjtmás havának néphagyományai 2. Gergelyjárás 3. Népi gyermekjátékok

Ismerje meg a tanuló a márciusi néphagyományokat, népszokásokat

Ismerje meg a tanuló a gergelyjárás népszokását

Ismerjen meg atanuló néhány népi gyermekjátékot

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: Önálló ismeretszerzés

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: Önálló ismeretszerzés

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: Szociális kompetenciák:

2


Szociális kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Kommunikációs készség Anyanyelvi kompetenciák Szövegértés,lényegkiemelés Analízis,szintézis Logikai gondolkodás Együttműködés,tolerancia

Szociális kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Anyanyelvi kompetencia

Együttműködés, tolerancia, figyelem Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Anyanyelvi kompetencia Memóriafejlesztés

Tartalmi egységek bemutatásaBöjtmás havának jeles napjai: -Gergely napja -Sándor napja -József napja -Benedek napja -Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

Tartalmi egységek bemutatása Daltanulás Gergelyjárás előadása

Tartalmi egységek bemutatása Népi gyermekjátékok Gyertek haza, ludaim!

Részmodul időkerete: 2 óra Részmodul időkerete: 2 óra Részmodul időkerete: 1 óra

A modul összóraszáma: 5 óra

3


MODULLEÍRÁS

I. RÉSZMODUL – BÖJTMÁS HAVÁNAK JELES NAPJAI

I.1 Témára hangolódás 15 perc1. sz melléklet

Hallgassunk meg egy zenerészletet! Csukjátok be a szemetekét, és képzeljétek el, mit akart kifejezni zenéjével a zeneszerző? (Vivaldi: Négy évszak – Tavasz)Miután elképzeltétek, rajzoljátok le. Az asztalon mindenki talál rajzlapot és színesceruzát!(Rajzolás közben folyamatosan szól a zenerészlet) Kinek volt ismerős a zenerészlet? Hol hallottad? Tudod-e, ki a zeneszerző, és mi a mű címe? Meséljetek a rajzaitokról!

I.2. Csoportalakítás 10 perc2. sz.melléklet

A mai alkalommal 5 csoportban fogunk dolgozni!A csoportokat úgy hozzuk létre, hogy 5 tavaszi virágról hoztam nektek képeket, amelyeket darabokra vágtam.Találjátok meg az összetartozó részeket, és rakjátok ki a képeket!

Ismerjétek fel a virágot, és róla nevezzétek el a csoportotokat!

4


a.) hóvirágb.) gyöngyvirágc.) nárciszd.) tulipáne.) jácint Felismertétek-e a virágot?

I.3. Beszélgetőkör 15 perc

Szeretném, ha mindenki elmondaná egy-egy mondatban, miért is várja a tavasz megérkeztét?Hallottál-e valamilyen jeles napról, ami e hónaphoz kötődik?

I.4 Új ismeretek szerzése szakértői mozaik módszerével 20 perc

A mai alkalommal 5 nevezetes márciusi jeles nappal fogunk részletesebben megismerkedni. Minden csoport húz egy borítékot, amelyben egy rövid ismeretterjesztő szöveget találtok.Olvassátok el, és értelmezzétek a kapott szöveget! Húzzátok alá a szerintetek leglényegesebb gondolatokat, amelyeket majd megtanítotok a társaitokkal.A csoportok a következő feladatokat kapják:1.csoport: Gergely napja2.csoport: Sándor napja3.csoport: József napja4.csoport: Benedek napja5.csoport: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

5


a. Március 12.-Gergely napjaA gergelyjárás az iskolás gyermekek köszöntő, adománygyűjtő, eredetileg többszereplős, színjátékszerű játéka. A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban, aki elődjét, I. (Nagy) Gergely pápát, az iskolák alapítóját, a gregorián éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tette. E naphoz felvonulások, diákpüspök-választás és vetélkedők kapcsolódtak.A gergelyjárás eredete a középkorra vezethető vissza, amikor a szegény tanulók kéregettek. A diákok életének szükségszerű velejárója volt, hogy kéregetéssel teremtsék meg tanulásuk alapjait. A 16.század második felében általános szokássá vált, hogy a tanulók nemcsak maguk, hanem tanítóik számára is adományt gyűjtöttek. A 17. század közepétől az adománygyűjtés, melyet sok esetben a tanító díjlevelében rögzítettek – az új tanulók iskolába hívogatásával bővült. A reformáció következtében egymás után alakuló protestáns iskolákba a tanulókat a tanítók toborozták, mivel a kötelező iskolába járást csak a 19. század végén vezették be. A tanévkezdés és -zárás ideje a Gergely nap körüli időszakra esett, az őszi tanévkezdés csak az 1860-as évektől vált általánossá. A Gergely napi ünnepségeket a tanítók szervezték, irányították, és abban eleinte maguk is tevékenyen részt vettek.A gergelyjárásban szereplők a katonai toborzás mintájára különféle katonai rangokat viseltek, és Szent Gergely vitézeinek tartották magukat. Néhol a püspököt is megszemélyesítették. Ünnepélyes öltözetük jellemző darabjai voltak a papírból készült csúcsos süveg, a katonacsákó szalagokkal és a fakard. Kosarat, nyársat, zsákot vittek az adományok számára. A versek tartalmukkal istenfélő életre buzdítottak, bemutatták az iskolai életet, a tanult ismeretekről számot adtak, iskolába hívogattak, és adományt gyűjtöttek.

b. Március 18. – Sándor napja

6


Sándor kedvelt névünnep, amelyen Kopácson például az alábbi rigmusokat mondták: „Engedje meg az Isten, hogy sok Sándor napját megérjünk erőben, egészségben.“ Vagy. „Isten éltessen sokáig, míg a füled nem ér bokádig.“ A 20. század elején lejegyzett Borsod megyei palóc Sándor-köszöntő így hangzik:„Sándor napja ma vagyon,Átbillegtem a fagyon.Ha jegy garast annátok,Tudom mennem bánnátok.Ha meghaltok jao jártok,Szívemből kívánom!“

Sándor napját a bukovinai magyarok a zab és az árpa, Jászdózsán a fehér bab vetőnapjának tartották, hogy jobb legyen a termés.Az egész magyar nyelvterületen közismert időjárási regula:„Sándor, József, Benedek,Zsákban hozzák a meleget!“

7


c. Március 19. – József napja

A gyermek Jézus gondviselőjének, a názáreti ácsnak, Józsefnek az ünnepe. E nap is a kedvelt névünnepek közé tartozik. A Drávaszögben az ünnepelteket a pincéjükben keresték fel, és ott folyt a névnapozás. A József-napi köszöntők egy rövid változata Várdarócról az alábbi:„József, a neved napján a boroskancsót érd el,Amíg a halál a torkodra nem térdel!“

A három jeles nap közül (Sándor, József, Benedek) szokásban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja, a tavasz első napjának ünnepe. A hagyomány szerint a madarak megszólalnak ezen a napon, mert „Szent József kiosztotta nekik a sípot“. Időjárás- és termésjóslás is fűződik József napjához, sőt haláljóslás is. Az Alföldön úgy vélik, ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv pedig bő bortermést ígér. Az Ipoly-menti falvakban a József napi rossz idő sok halottat jelent abban az esztendőben. A Mura-vidéken úgy mondták: „amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter-Pálkor és szénahordáskor“. József napja a méhek kieresztésének is megszabott ideje. Algyőn a gazda a következő szavak kíséretében engedte ki a méheket:„Atya, Fiú, Szentlélek Isten nevibe induljatok,rakodjatok, mindön mézet behordjatok!“Medvesalján azt tartották, hogy József napkor kell elkezdeni a szántást, mert akkor jó termés várható.Ezen a napon érkeznek meg a fecskék, s ilyenkor mondogatták a gyermekek: „Fecskét látok, szeplőt hányok.“Az Ipoly-menti falvakban úgy emlékeznek, hogy József naptól mezítláb jártak a gyermekek.

8


d. Március 21. – Benedek

A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Benedek napján a század eleji göcseji adatok szerint zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek azután gyógyító erőt tulajdonítottak. Szeged környékén a duggatott hagymát Bertalan napján (augusztus 24.) szedték fel, utána a háztetőre rakták, ahol hét nap érte a napsugárzás és hét éjszaka a harmat. Ez volt a „benedeki hagyma“, amelynek főzetével ezen a napon a tífuszos betegek fejét és hasát mosogatták. Rábagyarmaton a marhák felfúvódásának gyógyítására tartották alkalmasnak a Benedek napján vetett hagymát.A bukovinai székelyek úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár. Topolyán a három jeles nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket: ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani.

e. Március25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

A katolikus egyház hagyománya e naphoz köti az Angyali Üdvözletet, Jézus Szentlélektől való fogantatásának napját. Az analógiás mágia az alapja annak, hogy ezt a napot a fák oltására, szemzésére tartják alkalmasnak. A magyar nyelvterületen él az a hiedelem, hogy azt a fát, amit ilyenkor oltanak, nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki, vagy szerencsétlenség történne.Gyimesben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható. Az Ipol- menti falvakban viszont a következő regula ismert: „Gyümölcsoltó hidege,téli hónapnak megölője.“

9


I.5 A szövegek feldolgozása után új csoportok alakulnak 25 perc

Csoportalakítás: A csoportok tagjai adjanak 1-től 5-ig sorszámot maguknak. Az egyesek, kettesek, hármasok, négyesek, ötösök kerülnek így egy-egy új csoportba.Minden csoport 5 különböző szakértői csoportot alkot, akik megtanítják egymásnak az ő szakértői csoportjukban megbeszélteket, megtanultakat.

I.6 Új ismeretek rögzítése csoportmunka Mai foglalkozásunk utolsó részében arra leszek kíváncsi, hogy mit jegyeztetek meg! A. Első feledatotok egy totó kitöltése lesz. Karikázzátok be az általatok helyesnek vélt választ! Kérdésenként csak egy jó válasz adható!

TOTÓ1. Mi március hónap népi neve?

1. Szent András havaX. Böjtmás hava2.Pünkösd hava

2. Melyik névnappal nem találkozhatsz márciusban?1. BálintX. Gergely2. Benedek

3. Ki volt az iskolák patrónusa?1. Sándor pápaX. József pápa

10


2. Gergely pápa4. Gergelyjárás során kinek gyűjtöttek adományokat a gyerekek?

1. szüleiknekX. a papnak2. a tanítójuknak

5. A gergelyjárás szereplői milyen eszközt vittek magukkal?1. nyársatX. csengőt2. szalmabábut

6. Melyik növény vetőnapjának tartották Sándor napját?1. borsóX. fehér bab2. mák

7. József napján melyik állatokat eresztették ki?1. a disznókatX. a juhokat2. a méheket

8. A hagyomány szerint Szent József mit osztott ki József napján a madaraknak?1. sípotX. dobot2. trombitát

9. Mely madarak érkeztek meg József napján?1. a fecskékX. gólyák

11


2. a darvak10. Szent Benedek melyik szerzetesrendet alapította?

1. a bencéstX. a ferencest2. a domonkost

11. A „benedeki hagymával“ milyen betegséget gyógyítottak?1. torokgyíkotX. köszvényt2. tífuszt

12. A bukovinai székelyek szerint milyen lesz a nyár, ha Benedek napján dörög az ég?1. esősX. száraz2. forró

13. A katolikus egyház mit köt Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához?1. Jézus fogantatásátX. Jézus megszületését2. Jézus kereszthalálát

13+1. Mi történik, ha Gyümölcsoltó Boldogasszony napján egy beoltott ágat letörünk?1. szerencsétlenség fog történniX. nem lesz gyümölcse a fának2. nem megy férjhez a lány

12


B. Az asztalon található nagy borítékban 3 kisebbet találtok! Mindegyik kicsi borítékban szókártyák vannak, amelyekből egy-egy jeles naphoz kötődő népi regulát tudtok kirakni. Vigyázzatok egyszerre csak egy boríték tartalmát öntsétek ki az asztalra.

20 perc

a.) „József, a neved napján a boroskancsót érd el,Amíg a halál a torkodon nem térdel!“

b.) „Sándor napja ma vagyon,Átbillentem a fagyon.Ha jegy garast annátok,Tudom mennem bánnátok!“

c.) „Gyümölcsoltó hidege, téli hónapnak megölője.“

I.7 ÖsszegzésFeladatok kijavítása, megbeszélése. Szeretném, ha mindenki röviden elmondaná, hogy az újonnan megismert jeles napok közül melyik volt számára a legérdekesebb. Miért? 15 percMondataitok így kezdődjenek: Ma megtanultam azt, hogy… Még sosem hallottam arról, hogy… Szívesen végeztem a … feladatot, mert… Nem tetszett a mai foglalkozáson…, mert

II. RÉSZMODUL – GERGELYJÁRÁS13


II.1. Ráhangolódás 10 perc

A mai foglalkozásunk témáját a keresztrejtvény megfejtéséből fogjátok megtudni.Minden csoport megtalálja az asztalán a rejtvényt.

G E R G E L Y

F E C S K EM Á R C I U S

M E L E G E TB E N C É S

S Z A L O N N AN Y Á R

B Ö J T M Á SP Á P A

G Y E R E K E KN Y Á R

T A V A S Z

Meghatározások:1. Iskolások patrónusa2. József napján ezek a madarak érkeznek meg

14


3. Böjtmás hava4. Sándor, József, Benedek hozza5. Szent Benedek szerzetesrendje6. Adománygyűjtők ajándéka7. Erre tűzték az adománygyűjtők a kapott ételt8. március népi elnevezése9. A katolikus egyház feje10. Ők jártak adományt gyűjteni11. A tavaszt követő évszak12. Március ez évszak hónapja

II.2 Asszociációs játék 10 perc

Mondd ki a szót, ami elsőként az eszedbe jut a hallott szóról! Mindenkinek az előtte szóló gyerek által mondott szóra kell asszociálnia!Az első szót én mondom: Gergely

15


II.3 Daltanulás 15 perc

Bizonyára ismeritek a felsősök ének tanárnénijét. Ő egy gergelyjáráshoz kapcsolódó éneket fog nektek megtanítani.Mindenki megtalálja az asztalon a szöveget!

1.„Szent Gergely doktornak, 2. Lám a madarak is,Híres tanítónknak Hogy szaporodjanak,Az ő neve napján Mind eljönnek, Régi szokás szerint A szép kikeletkorMenjünk Isten szerint Sok szép énekszóvalIskolába. Zengedeznek.

3. Jertek el hát velünk, 4. Nem jó tudatlanulMert értetek jöttünk Felnőni parasztulJó gyermekek! Ez világban,Menjünk iskolába, Mert úgy emberségre,Istennek házába Nem juthatsz tisztségreTanulásra! Ez országban.

5. Ily helyben királyok, 6.Ott kell megtanulni,Úrfiak, császárok Miképp kell szolgálniTaníttatnak. Az Istennek.A szegény árvák is, Hittel, szeretettel,Elhagyott fiak is Kegyes szent élettel,

16


Oktattatnak. Felségének.

7. Hogyha nem adhattokMinekünk diákotHázatokból,Papirosra valóAdományt adjatokJavatakból!“

II. 4 Gergelyjárás

Foglalkozásunk következő részében a gergelyjárással fogunk részletesebben megismerkedni. Sőt, csoportonként be is fogjátok mutatni, hogyan is zajlott le ez a népi játék!Először szedjük össze eddigi ismereteinket erről a színjátékról! Melyik naphoz kapcsolódik? Mi volt a célja? Kik voltak a szereplői? Milyen eszközöket vittek magukkal? Mit kaptak cserébe a köszöntésért?

A következőkben csoportonként fogjátok bemutatni a gergelyjárást! Minden csoport kap egy-egy forgatókönyvet! Osszátok ki egymásnak a szerepeket, majd vonuljatok félre és kezdjétek el a próbákat! Ügyeljetek a helyes artikulációra, az érthető beszédre!Forgatókönyv: 30 perc

17


A gergelyjárás szövege többnyire a következő öt elemből áll:

1. Miután beköszöntek, az elöljáró vitéz engedélyt kért a bebocsátásra: „Szent Gergely vitézei vagyunk. Társaink, kik künn vannak, engem bíztak meg, hogy engedelmet kérjek kegyelmetektől énekünk elmondására, hallgassanak meg kegyelmetek bennünket, hisz nemcsak az imádság, hanem az ének által is a Mindenható Isten dicsértetik.“ Verses változata:„Jó napot uraim, meg ne ijedjetek,Itt a kompánia, semmit se féljetek.Vagy gyermeket vagy pénzt nekik készítsetek,Hogy ekképpen tőlük megmenekedjetek!“

2.Jellegzetes éneke a Szent Gergely doktornak, híres tanítónknak az ő napján kezdetű hosszú ének. Az éneket gyakran a tanítók egyéni leleményei alakították.

3. A szokás szövege kiegészülhet a szereplők bemutatkozásával, akik egyrészt tanulásra, iskolábajárásra bíztatnak, másrészt adományt kérnek:KISDIÁK:„Én ezen sereg közt a legkisebb vagyok,Mégis a tudományt követni kész vagyok,Vannak nálamnál nagyobbak,Beszéljenek azok jobbat, ha tudnak.“

ZÁSZLÓS:„ Iskolában a gyöngyélet,Oda e szép zászló vezet,Aki nem jön velünk,megbánja, de majd későn!“

18


4. Az adománykérő énekek gyakran a deákos nyelvezetet utánozzák:„ Adjatok szalonnát,omne dignum leverendum laude.“

5. Búcsúzáskor áldást kérnek a ház népére, gyakran énekszóval megköszönve az adományokat.Pusztafaluban a tanító vezetésével járták végig a falut, pénzt, tojást,egyéb élelmet gyűjtve:„Kérem asszonyomat, adjon vagy két tojást!Kérem a tarkát, tojjon helyébe mást!A fekete, sárga, fehér és a sutaTojjanak sokakat minden Gergely napra!“

II.5 Előadás 40 perc

Minden csoport mutassa be a gergelyjárás színjátékát! A többi csoport úgy figyeljen, hogy értékelniük kell egymás munkáját!(Szempontok:helyes artikuláció, érthető beszéd, ízes, paraszti beszéd)

II.6 Értékelés 15 perc

A csoportok beszéljék meg közösen, melyik produkció tetszett nekik a legjobban! Miért?-Mi az amit másként csináltak volna?

19


III. RÉSZMODUL – NÉPI GYERMEKJÁTÉKOK

A mai foglalkozásunkat iskolánk sportudvarán fogjuk megtartani! Megismerkedünk néhány népi gyermekjátékkal!Ti milyen gyermekjátékokat ismertek? Hogyan kell játszani! (Ha valamelyik felkeltette a csoport érdeklődését, játsszuk el!)Én is hoztam nektek néhány játékot! 60 perc

III.1 Gyertek haza, ludaim!

Gyertek haza ludaim! Nem megyünk!Miért? Félünk!Mitől? Farkastól!Hol a farkas? Bokorban!Mit csinál? Mosdik.Mibe‘ mosdik? Aranymedencebe‘.Mibe‘ törülközik? Kiscica farkába!

A párbeszéd a tér két ellentétes végén elhelyezkedő „gazdasszony“ és a „kisludak“ között folyik. A középvonal környékén, oldalt helyezkedik el a „farkas“. (Lehet két farkas is.)Amikor az utolsó sor is elhangzik, a „kisludak“ megpróbálnak hazaszaladni, a „farkas“ pedig igyekszik annyit megfogni, ahányat csak tud. Nagyon pontosan kell szabályozni, hogy mikor indulhat a „farkas“ (általában akkor, amikor a „kisludak“ a középvonalhoz érnek), meddig üldözheti őket (vonallal szokás kijelölni a „gazdasszony házát“, ahol már megmenekültek). Abban is pontosan meg kell állapodni, ki számít elfogottnak: akit a „farkas“ megérint, akinek a hátára üt, vagy akit megfog.

20


Ezzel elkerülhetünk minden vitát, veszekedést, durvaságot. Akit a „farkas“ elkapott, az vele tart, attól kezdve ő is „farkas“, és a középvonal átellenes végén áll föl. A játék addig tart, amíg egyetlen „lúd“ marad, aki a következő játékban „farkas“ lesz.

II.2 Kint a bárány, bent a farkas.

Választanak egy bárányt és egy farkast. A többi játékos, összefogódzva, nagy kört alkot. A bárány a körben, a farkas a körön kivűl van. A farkas minden módon be akar törni a körbe, hogy a bárányt elfoghassa. A kört alkotó játszók arra igyekeznek, hogy a farkast be ne bocsássák. Ha a farkas betört a körbe, a bárányt kieresztik, de akkor meg a farkast nem akarják kibocsátani. Ha a farkas áttöri a kört, a bárányt azonnal a körbe bocsátják. Ha a farkas mégis elfogja a bárányt, a játéknak vége.

III.3 Beültettem kis kertemet

Tizenhármán játszák. Hat a virág, hat a gazda, egy a vevő. A virágok körbe állanak. Mindegyik virág háta mögé odaáll egy-egy gazda s árulja a virágot. A vevő bent áll a körben. A gazdák s az eladó virágok éneklik:„Beültettem kis kertemet a tavaszszal, Rózsa, szegfű, nefelejts és ibolyával. Ki is keltek egyenkint, El szeretném adni mind, De most mindjárt. „

Erre a vevő oda fordul ahhoz a gazdához, akinek a virágját meg akarja venni, és azt dalolja: „Megveszem a virágodat, ha eladod, Ha az árát igen nagyon ki nem tartod.“

21


Most a gazda válaszol: „ Versenyfutás az ára. Utczu, fogjunk hozzája, De most mindjárt!

A vevő azután kérdezi: Hány futás a virágod? Ahányat, mond a gazda, ellenkező irányban annyiszor körűlfutják a kört; aki előbb a virághoz ér, azé lesz a virág.

III. 4 Szakítás

A gyermekek egy csoportba gyűlnek. A két legügyesebb fiú kiáll. Az egyik szól: «Adj egyet!» A másik mond: «Végy egyet!* Erre lassan mindegyik sereget válogat magának. Most mindegyik sereg lánccá alakul, a vezérek pedig a lánc végére állnak. Ekkor az egyik vezér kérdi: «Kit küldjek?» A másik megnevez egyet az ellenfél táborából. A megnevezett erre megindul, s az összefogódzkodott ellenség kezeit, nekik szaladva megpróbálja szétszakítani. Ha szét tudja valahol szakítani a láncot, akkor akiket elszakított, azokat viszi haza. Ha lassan az egész sereget elhordta, akkor az ellenséges vezér megy szakítani. Előbb kétszer a vezérnél próbál, azután akárhová mehet. Ha a vezér szakítani nem tud, az egész sereg közrekapja, megcsiklandozzák, sőt sokszor meg is csipkedik.

A feldolgozáshoz szükséges eszközök: rajzlap, színes ceruza, magnó

Az értékelés, önértékelés szempontjai A tanulók mennyire vesznek részt a közös munkában, mennyire képesek az együttműködésre?

22


Elfogadják-e a véletlen csoportalakítiásban hozzájuk került gyerekeket? Tudnak-e együtt dolgozni? Önmagához képest a tőle legjobb, leginkább elvárt teljesítményt nyújtotta-e? A gyerekek értékeljék minden foglalkozás végén saját teljesítményüket is? Hogy érezték magukat? Színezzék ki a mosolygós babát, hogy mennyire érezték jól magukat! Hogyan tudják alkalmazni az új ismereteket?

A tanulók által létrehozott (személyes) produktumok:puzzle, keresztrejtvény,A tanuló(csoport) által létrehozott (csoportos) produktumok: puzzle, gergelyjárás színjátéka, népi játékok

A modul várható eredménye:A tanuló a modul elvégzése után képes lesz a márciusi népszokások bemutatására, megnevezésére. Képes lesz a gergelyjáráshoz kapcsolódó népi ének eléneklésére. Szívesen fog részt venni a gergelyjárásban. Képes lesz népi gyermekjátékokat játszani.

23


A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások:

Becsült költségekUtazás, szervezés, partnerek bevonása stb.

énektanár

Tárgyi eszközök magnó sportudvarAnyagigény papír, boríték, színes ceruza

Egyéb, speciális igény

24


MELLÉKLETEK :Tátrai Zsuzsanna–Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások Planétás Kiadó 1997Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium. Medicina Könyvkiadó Vállalat. 1988D.Kósa Vilma-Dr.Előd Nóra-Juhász Magdolna: Add tovább! Drámajáték-gyűjtemény. Candy Kiadó, 2005Kiss Áron : magyar gyermekjáték-gyűjtemény Holnap Kiadó1. sz. melléklet www.youtube.com/watch?v=V4owCW49RbE2. sz. melléklet http://www.kepguru.hu/

25

http://www.youtube.com/watch?v=V4owCW49RbE


26

Képzési program-fejlesztés · Web viewAz analógiás mágia az alapja annak, hogy ezt a napot a...

Documents

Transcript of Képzési program-fejlesztés · Web viewAz analógiás mágia az alapja annak, hogy ezt a napot a...