Képzési program-fejlesztés · Web viewA birodalom határán állott az a szentély, ahol Ozirisz...

76
1 A modul kódja: BP_21_1 WOLFGANG AMADEUS MOZART: A VARÁZSFUVOLA 1

Transcript of Képzési program-fejlesztés · Web viewA birodalom határán állott az a szentély, ahol Ozirisz...

Képzési program-fejlesztés

59

A modul kódja: BP_21_1

WOLFGANG AMADEUS MOZART: A VARÁZSFUVOLA

A modul felhasználási területe: 3-4. osztály

Modultérkép

A modul kiemelt és általános céljai: A gyerekeknek legyen lehetőségük megismerkedni W. A. Mozart életével, műveivel, különös tekintettel A varázsfuvola című operájára. Készíthessenek Mozart tortát.

Tartalmi fókusz: Ének-zene, Technika életvitel és gyakorlat, Rajz és vizuális kultúra tantárgyakhoz köthető tevékenység.

Fejlesztési fókuszok: Művészeti, esztétikai nevelés

A modul kapcsolódik a következő modulokhoz

Téma: Legyen a zene mindenkié, A víz világnapja

Évfolyam: 3. és 4. osztály

A megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák

Olyan pedagógus, aki rendelkezik kezdeményezőkészséggel, nyitottsággal, szereti és érti a komolyzenét, ismeri W. A. Mozart több művét.

1. részmodul: Wolfgang Amadeus Mozart élete

2. részmodul: A varázsfuvola

3. részmodul: Mozart torta készítése

4. részmodul A varázsfuvola megtekintése

Célok:

Mozart életének megismerése, műveinek meghallgatása.

Célok:

Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola című oprájának megismerése

Célok:

Mozart torta elkészítése.

Célok:

Operalátogatás alkalmával a helyes viselkedés elsajátítása, megfelelő öltözék viselése.

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: anyanyelvi, zenei,

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: zenei, esztétikai, vizuális kommunikáció

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: gazdasági, munkavégzéshez kapcsolódó

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: zenei, szociális

Tartalmi egységek bemutatása

1. A Mozart c. rajzfilm megtekintése

2. Ki vagyok én?

3. Képek megtekintése Mozart életéről, beszélgetés

4. Gondolati térkép készítése

5. Maradj talpon!

6. Zenehallgatás Mozart műveiből, illusztráció készítése (telefon és zene)

Tartalmi egységek bemutatása

1. A varázsfuvola története

2. A fuvola bemutatása

3. Szereplők, karakterek elkészítésel síkbábok készítése

4. Zenei részletek meghallgatása

5. Élőkép készítése a jelenetekhez

6. Plakátkészítés

7. Papageno áriájának megtanulása

Tartalmi egységek bemutatása

1. Mozart golyó története, összetétele

2. Mozart torta készítése

Tartalmi egységek bemutatása:

1. Előkészület az operalátogatásra

2. Szervezés

3. Opera megtekintése

4. Zenekari árok megtekintése

5. Élménybeszámolók meghallgatása

Részmodul időkerete: 3 óra

Részmodul időkerete: 4 óra

Részmodul időkerete: 4 óra

Részmodul időkerete: 8 óra

A modul összóraszáma: 19 óra

1. RÉSZMODUL: WOLFGANG AMADEUS MOZART ÉLETE

A részmodul célja: Mozart életének megismerése, műveinek meghallgatása.

Modulleírás

I. Tartalmi ráhangolódás

1.1. Mozart rajzfilm megtekintése

Szükséges eszközök: laptop, projektor, DVD; szükséges idő: 15 perc

1.2. Játék

Szükséges eszközök: magnó, CD (Mozart: Kis éji zene); szükséges idő: kb. 10 perc

Játéktér: Olyan helyiség, ahol szabadon és balesetmentesen mozoghatnak a gyerekek

A teremben lévő padokat kivisszük, vagy a terem szélére húzzuk, a székeket rátesszük. Helyhiány esetén szép időben az udvar is alkalmas rá, rossz idő esetén a zsibongóban vagy valamelyik díszteremben lehet megtartani a foglalkozást.

Idézzük fel, hogyan köszöntek, mozogtak, viselkedtek Mozart idejében az emberek, különösen a nemesek. A gyerekek ötletei alapján összegyűjtünk néhányat. Próbáljunk olyan mozdulatokkal, olyan stílusban mozogni a következő feladatokban.

· A gyerekek szabadon helyezkednek el a teremben, amikor megszólal a zene, elindulhatnak. Amíg szól a zene, biccentéssel köszönnek annak, akivel találkoznak.

· Ugyanez a feladat, de most mélyen meghajolnak egymás előtt, a fiúk képzeletbeli kalapjukat lengetik köszöntésképpen, a lányok pukkedliznek, ahogy a hölgyek tették.

· Párban tánclépéseket tesznek meg zenére, méltóságteljesen a zene tempójára, hangulatával azonosulva.

(Nagyobb gyerekeknél többféle tánclépést is meg lehet tanítani, kapcsolatot lehet keresni a Mozart-korabeli mozgásformák, tánclépések és a maiak között)

2. Játék: Ki vagyok én?

Szükséges eszközök: szókártyák, cellux

A játék menete: A gyerekekkel leülünk nagy körben, párnákra. Odakészítjük lefordítva a szókártyákat (1. számú melléklet) és a celluxot, majd az első jelentkezőnek a hátára ragasztjuk a szókártyát úgy, hogy ő ne lássa. Odafordítjuk a társai felé, hogy mindenki el tudja olvasni a feliratot. Ezután az a gyerek, akinek a szókártya a hátán van, társai felé fordul és megkérdezi: „Ki vagyok én?”. A többi gyerek jelentkezik, és akit felszólít, az körülírással segítséget ad neki abban, hogy kicsoda ő, vagyis mi van a hátán lévő szókártyán. A segítség bármihez kapcsolódhat, akár betűnként is körülírható a szó, az a lényeg, hogy olyan meghatározásokat kell mondani, amiből nem lehet elsőre kitaláni a feladványt, hiszen így a játék lényege veszik el. (Ha valamelyik gyereknek mégsem sikerül kitalálnia a feladványát, lehet segíteni azzal, hogy összefoglaljuk neki röviden, melyek a legfontosabb meghatározások, amelyek elhangzottak. A gyerekek ügyesen rá tudják vezetni egymást a helyes megoldásra, ilyenkor ők is örülnek, hogy segíthettek.

A hangszerek közül néhány ötlet: hegedű, zongora, orgona, fuvola. Ezek Mozart életében is fontos szerepet játszottak.

II. Diavetítés W. A. Mozart életéről

Szükséges eszközök: laptop, porjektor, diasor; szükséges idő: 25 perc

A diavetítés során megismerkedünk W. A. Mozart gyerekkorával, szüleivel, zongorájával stb. (2. számú melléklet képek és szöveg)

III. Gondolati térkép készítése

Szükséges eszközök: kosár, 3 db számkártya, 5 db barna csomagolópapír

A gyerekeket három csoportra osztjuk úgy, hogy egy kosárból 1, 2, 3 számkártyát húznak. A három csoport egy-egy szöveget kap, amelyekből elolvasás után gondolati térképet kell készíteniük. (Szöveg lásd 3. számú melléklet)

Amikor elkészültek a gondolati térképek, feltesszük őket a táblára, megnézzük és megbeszéljük a látottakat/olvasottakat.

IV. A gondolati térképek és a szöveg segítségével a gyerekek kérdéseket írnak az olvasottakkal kapcsolatban a Maradj talpon! című játékhoz.

V. Maradj talpon!

Játékleírás: Ugyanaz a játék menete, mint a televíziós műsoré, azzal a különbséggel, hogy ha valaki kiesett, nem zuhan le sehova; aki nyer, az nem nyer pénzt, illetve, hogy aki kiesett, figyeli a játékot, segíti a játékmestert.

VI. Zenehallgatás Mozart műveiből

Szükséges eszközök: mobiltelefon, magnó, CD, színes ceruzák, A4-es lap; szükséges idő: 1 óra

1. A gyerekek leülnek körben, papírral, színes ceruzával. Mindenki lehajtja a fejét, majd mobiltelefonról és utána magnóról, zenekari előadásban, meghallgatnak egy rövid részletet a Kis éji zenéből. A zenehallgatás után megbeszéljük a tapasztalatokat, mi volt a különbség a két hangzóanyag között.

2. Ezután végighallgatunk zenekari előadásban egy hosszabb részt úgy, hogy a gyerekek párokat alkotnak, megfogják egymás kezét, majd az egyikük becsukja a szemét a másik pedig az zene elindulása után, a zene tempójára, hangulatára mozgatja a társa kezét. Amikor elhalkult a zene, cserélnek. Fontos, hogy a játék során a gyerekek megérezzék a zene hangulatát, sodrását, lendületét a másik mozdulatain keresztül, ezáltal különleges zenei élményhez juttassák társukat. (Természetesen tilos a másik karját rángatni, erőszakosan mozgatni.)

· Kis éji zene

· Török induló

A két zenerészlet meghallgatása, végigmozgása után a gyerekek lerajzolhatják azt a belső képet, amely a zene hallgatás során alakult ki bennük.

Értékelés: Együttműködés a csoportmunkák során.

A modul várható eredménye: A gyerekek megismerik a „Csodagyerek” életét, néhány művét élményszerű zenehallgatás során.

Gyerekek által létrehozott produktum: tablók, játékkérdések, alkotások.

2. RÉSZMODUL: WOLFGANG AMADEUS MOZART: A VARÁZSFUVOLA

A részmodul célja: Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola című oprájának megismerése.

I. Tartalmi ráhangolódás

A gyerekekkel leülünk egy nagy körbe, majd felolvasom az opera alapjául szolgáló mesét. (4. számú melléklet)

II. Hangszerbemutató

Az operában szereplő hangszer, fuvola bemutatása, megszemlélése, hangjának meghallgatása. (Ha nincs, aki játszana fuvolán, vagy nincs fuvola, ott képek és zenehallgatás segítségével tarthatunk bemutatót) (5. számú melléklet)

Megjegyzés: A fuvola mai formája Theobald Böhm német fuvolakészítő 1832-ben megkezdett munkásságának eredménye. A lyukakat pontosan a hangok tiszta megszólaltatásának megfelelően helyezte el, ami nem egyezett szükségképp az ujjakkal fedhető helyzettel. A hangerő növelése érdekében megnövelte a hanglyukakat, és a játék megkönnyítésére billentyűrendszert dolgozott ki. A belül kúp alakú fejtől eltekintve – a telt és világos hangzás érdekében – henger alakú formát adott a fuvolának. Bár eleinte a többi fafúvóshoz hasonlóan fából készítették, ma már 65–70 cm hosszú, fémből készült hangszer. A mesterhangszerek gyakran valamilyen ezüstötvözetből, sőt színezüstből vagy színaranyból készülnek. Mély hangjai halkan szólalnak meg, középen kitűnő dallamjátszó hangszer, felső hangjai pedig áthatóak és fényesek.  Ez a legfürgébbnek tartott fafúvós.

III. Az opera megalkotásának előzményei:

A varázsfuvola

Emanuel Schikaneder színháza, a Theater auf der Wieden a csőd szélén állt. Kellett egy darab, amely nagy sikerével kimozdíthatta ebből az állapotból az intézményt. Az igazgatónak a közönség körében végzett puhatolózása szerint: a publikum szívesen látogatná színházát, ha "varázsoperát" láthatna.

Ezek a meseoperák igen népszerűek voltak akkoriban. Schikaneder igyekezett gyorsan megírni a szövegkönyvet, és felkérte W. A. Mozartot a zenemű megkomponálására. A zeneszerző 1791 márciusában kezdett hozzá a munkához. A készülő mű singspiel-szerkezetű, dallamvilága pedig az osztrák és délnémet népdalokon alapszik.

A perzsa mesét – amelyben Sarastro még Zarathusztra, a vallásalapító – Schikaneder igencsak átdolgozta. W. A. Mozartnak tetszett a librettó, ezért szívesen vállalta a komponálást.

A 2 felvonásos opera partitúrája 1791. szeptember 28-ra készült el. A mű bemutatójára két nappal később került sor, és – bár az első előadásokat csak csendes siker koronázta – egy év alatt száz előadást ért meg. Magyarországi bemutatójára először német nyelven került sor 1793-ban, a pesti Német Színházban, majd magyarul adták elő Kassán 1831-ben és Kolozsváron 1843-ban. A későbbiekben a pesti Nemzeti Színház és az Operaház is műsorára tűzte.

IV. Szereplők, karakterek

Szükséges eszközök: magnó, CD, A4-es rajzlapok, színes ceruza, olló, ragasztó, hurkapálca; szükséges idő: 1 óra) Mialatt a gyerekek a bábokat készítik, a Varázslatok című CD-ről meghallgatják Sinkovits Imre előadásában a mesét és néhány áriát és zenerészletet.

1. Az opera szereplőinek összegyűjtése (Tamino, Pamina, Az éj királynője, Sarastro, Papgeno, Papagena, Monostatos, udvarhölgyek, gyermekek) (Lásd 6. és 7. számú melléklet)

2. A kiválasztott szereplők ábrázolása, kétoldalas síkbáb készítése

Munkafolyamat:

· a szereplőknek és a karaktereknek megfelelő színek kiválasztása

· ábrázolás, színezés, vágás

· két fél összeragasztása úgy, hogy közöttük rögzítjük a hurkapálcát is

· bábokkal a mese rövid változatának előadása rögtönzött (két szék, asztalterítő) paraván segítségével

V. Élőkép készítése zenére (

Elképzelt mozdulatokat és beállításokat kell kitalálniuk a gyerekeknek az opera rövid részleteihez.

VI. Plakátkészítés csoportmunkában

Szükséges eszközök: 1 csomag csomagolópapír, 1 csomag írólap, színes ceruza, zsírkréta, festék, olló, ragasztó; szükséges idő: 2 óra

A gyerekek szabadon választott csoportokat alkothatnak, de mivel nagy formátumú alkotást készítenek, ezért felhívom a figyelmüket a megfelelő csoportlétszámra, mely legalább 5 fő.

A kialakított csoportok kapnak egy nagy csomagolópapírt, valamint minden gyerek egy írólapot. Az írólapra mindenki azt rajzol, ami neki a legkedvesebb dolog, szereplő stb. az operából.

Miután megbeszéltük a plakát jellemzőit (színes, nagy betűkkel írt, figyelelmfelkeltő), szabadon választott technikával elkezdik a munkát.

Az elkészült munkákat kihelyezzük a falra, megszemléljük, megbeszéljük, hogyan sikerültek.

VI. Legyünk operaénekesek! (Szükséges eszközök: kotta; szükséges idő: 20 perc) (8. számú melléklet)

Papageno áriájának megtanulása, ha mód van rá, hangszeres kísérettel.

A gyerekek által létrehozott produktum: síkbábok, plakát

A modul várható eredménye: A gyerekek kedvet kapnak hangszertanulásra, operahallgatásra, operalátogatásra az alkotások létrehozása és a zenehallgatás során.

3. RÉSZMODUL: MOZART TORTA KÉSZÍTÉSE

A Részmodul célja: Mozart torta elkészítése

Modulleírás

1. Mozartkugel

Az eredeti, Fürst-féle Mozartkugel

„A manapság világhírű Mozartkugelt (magyarul Mozart-golyó) – melyet az osztrák zeneszerzőről, Wolfgang Amadeus Mozartról neveztek el – egy salzburgi cukrász, nevezetesen Paul Fürst találta fel 1890-ben, amellyel az 1905-ös párizsi világkiállításon aranyérmet szerzett. A golyó formájú édesség nugátkrém, marcipán és csokoládé egyedülállóan finom kombinációja. Az eredeti salzburgi Mozart-golyó belsejében pisztáciával dúsított marcipángolyóval készült, körbevéve vastag nugátkrém-réteggel, kívül pedig csokoládébevonattal fedték be. Rövidesen a különböző salzburgi cukrászdák elkezdték az olcsó(bb) másolatokat készíteni, ekkor változtatta meg Fürst a terméke nevét „Original Salzburger Mozartkugeln”-re, ami a mai napig él, és csak Salzburgban gyártják.”

Másolat a Reber német cégtől /www.wikipedia.hu/

2. Mozart-torta készítése

2.1 Alapanyagok beszerzése

2.2 Két csoport kialakítása (fuvola és csengettyű szavak kihúzásával; az utolsó húzók lesznek a csapatkapitányok (9. számú melléklet)

2.3 Feladatok csoporton belüli felosztása (csapatkapitány határozza meg):

· tortalap készítése

· krém készítése

· tortalapok megkenése, díszítése

3.3 Folyamatos mosogatás, rendteremtés a sütés során

3.4 Terítés

3.5 Sütemény elfogyasztása

Mozart torta Hozzávalók:

20 dkg marcipánmassza25 dkg vaj, vagy Rama20 dkg cukor2 csomag vaníliás cukornéhány csepp keserűmandula-aromasó4 tojás30 dkg liszt1 csomag sütőpor5 evőkanál tej20 dkg mogyorós nugát krém15 dkg ét tortabevonó6,5 dl tejszín1 csomag habfixálóáfonyadzsemA díszítéshez:csoki forgácsvirágsziromA forma kikenéséhez:vaj

Elkészítés:

A durvára lereszelt marcipánt a puha vajjal, a cukorral, 1 csomag vaníliás cukorral, az aromával és csipetnyi sóval krémesre keverjük. Egyenként beledolgozzuk a tojásokat, és a tejjel váltogatva hozzáadjuk a sütőporral elvegyített lisztet. Vajjal kikent 26 cm-es kapcsos tortaformába simítjuk, és előmelegített sütőben 175 fokon 45-50 percig sütjük.5 dkg tortabevonót felaprítjuk. A tejszínből 2,5 dl-t kimérünk, felforraljuk, majd félrehúzzuk, és feloldjuk benne a felaprított bevonót és a nugát krémet. Szárazra törölt keverőtálba öntjük, és legalább 1 órára hűtőbe tesszük.A tortalapot keresztben háromfelé vágjuk. A magas karimába foglalt alsó lapot az áfonyadzsemmel megkenjük, rátesszük a második lapot.Robotgép habverőjével az áthűlt, de még lágy tejszínes nugát krémet felverjük, és a tortalapra kenjük.A habfixálót 1 csomag vaníliás cukorral összekeverjük. A maradék tejszínből 2,5 dl-t kemény habbá verünk, közben beleszórjuk a cukros fixálót. Óvatosan a nugát krémes rétegre simítjuk, majd ráhelyezzük a harmadik tortalapot. Kb. 2 órára hűtőbe rakjuk.A maradék bevonót felaprítjuk, forró vízfürdőben megolvasztjuk, és márvány vagy porcelánlapra simítva hűtőbe tesszük. Miután megszilárdult, forgácsokat faragunk belőle, majd visszatesszük a hűtőbe.A maradék tejszínt is felverjük, és a tortát a karima eltávolítása után a habbal bevonjuk. Végül csokoládéforgácsokkal és tetszés szerint virágszirmokkal díszítjük. (www.mommo.hu/media/Mozart

A modul várható eredménye: A gyerekek megtanulják elkészíten a Mozart tortát.

A gyerekek által létrehozott produktum: Mozart torta

3. RÉSZMODUL: MOZART A VARÁZSFUVOLA C. OPERÁJÁNAK MEGTEKINTÉSE

A részmodul célja: A gyerekeknek legyen lehetőségük ellátogatni és megtekinteni A varázsfuvola című operát, ismerkedni a helyszínnel, megfelelően viselkedni, helyesen öltözködni.

Modulleírás:

Szükséges eszközök: laptop, projektor; szükséges idő: 30 perc

I. Beszélgetőkör

Leülünk körben, majd a síkbábok segítségével, megszemélyesítve azokat, elmondják a gyerekek, hogy mit gondolnak az Operaházról, milyen hely lehet, mi van ott. Ezután projektorral kivetített képeken megnézzük a régi és a mostani épületet, elrendezést, berendezést.

 I

I. Mit illik, mit nem?

Szükséges eszközök: színes ceruza, A4-es rajzlap; szükséges idő: 30 perc

A beszélgetőkör után a gyerekek lerajzolják, hogy milyen ruhát illik felvenni. Amikor elkészülnek az alkotások, kitesszük a táblára, majd két csomagolópapírt helyezek a falra. Az egyikre azt írom „Operába való“, a másikra, hogy „Nem való az operába“. A gyerekekkel közösen megbeszélve felhelyezzük a ruhákat, ruházatokat a megfelelő tablóra.

Amikor megvannak a megfelelő öltözékek, akkor bemutatjuk kihangosított élőképekkel, hogy hogyan szabad és nem szabad viselkedni az előadás előtt, alatt, után.

III. Az operalátogatás megszervezése (jegyek megvétele, időpont megjelölése)

IV. Az előadás megtekintése

V. Élménybeszámolók leírása rajzzal illusztrálva

A modul várható eredménye: A gyerekek megtanulják, hogyan kell kulturáltan vislekedni, megjelenni egy operaelőadáson. Megtekinthetik a sokféle módon megismert operát élőben előadóművészek tolmácsolásában.

A gyerekek által létrehozott produktum: tablók, fogalmazások

Mellékletek:

1. sz. melléklet

HEGEDŰZONGORAORGONA FUVOLA TROMBITA

2. számú melléklet: Wolfgang Amadeus Mozart

www.wikipedia.hu

www.fineartamerica.com

www.art.com

www.wikipedia.hu

www.art.com

www.wikipedia.hu

www.verzonti.wordpress.com

www.fanpop.com

www.janeandbobandmore.blogspot.com

3. számú melléklet

Tevékenység:

zeneszerző, zongorista, pedagógus

Műfajok

operaszimfóniaconcertoklasszikus zenedaljáték

Hangszer

hegedűcsellózongora

Híres művei

Kis éji zeneCosì fan tutteFigaro házasságaDon GiovanniA varázsfuvola

Wolfgang Amadeus Mozart (teljes nevén Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophilus Mozart) (Salzburg, 1756. január 27. – Bécs, 1791. december 5.) osztrák klasszicista zeneszerző, zongorista, karnagy és zenepedagógus. Zenei tehetsége korán megmutatkozott, első zeneműveit hatévesen improvizálta, édesapja, Leopold Mozart pedig lejegyezte azokat. Leopold Mozart a salzburgi érseki udvar muzsikusa volt, mindent megtett annak érdekében, hogy fia minél alaposabb zenei képzésben részesüljön. Amint nyilvánvaló lett számára Wolfgang rendkívüli tehetsége, úgy érezte, hogy kötelessége azt megmutatni az embereknek. Ennek érdekében hosszú koncertkörutak egész sorát szervezte meg gyermekei számára, amelyek során a csodagyerekek a korabeli Európa szinte valamennyi jelentős zenei és uralkodói központjába eljutottak. A fiatal Mozartnak így lehetősége nyílt megismernie a korabeli Itália, Párizs, London, Bécs zenei világát. Tizenegy évesen már egész estét betöltő vígoperát komponált, tizennégy évesen pedig megírta első opera seriáját.

Két itáliai utazásuk után apa és fia hosszabb időt töltött Salzburgban, majd miután az új érsek Hieronimo Colloredo nem engedélyezte az apa hosszabb időre való eltávozását, Mozart az édesanyjával indult utolsó nagy koncertkörútjára, amelynek során Párizsba utaztak. Útközben hosszabb időt töltöttek Mannheimben, ahol Mozart megismerte első nagy szerelmét, Aloysia Webert. Párizsban aztán nem sikerült állást találnia, ráadásul édesanyja megbetegedett és meghalt. Miután hazautazott, az érseki udvar muzsikusa lett. 1781-ben a müncheni városi színház felkérte, hogy komponáljon új operát a karneváli szezonra. Mozart elvállalta a feladatot, és megírta az Idomeneót, amely nagy sikert aratott. A bemutató után a városban töltötte az egész farsangi időszakot, majd rokonaihoz utazott Augsburgba. Innen rendelte magához Hieronymous Colloredo érsek Bécsbe. A császárvárosban többször is megalázóan bánt Mozarttal, aki ezt nem hagyta szó nélkül. Végül úgy megsértette a főpapot, hogy szó szerint kidobták az érseki palotából, Bécsben.

Mozart ekkor végleg szakított a salzburgi érseki udvarral. Bécsben telepedett le, ahol elsősorban tanításból tartotta fenn magát. 1782-ben feleségül vette Costanza Webert. Még ebben az évben bemutatta Szöktetés a szerájból című daljátékát, amely első komoly operasikere volt Bécsben. Közben apja megbékélt a Weber családdal, akikkel szemben a kezdettől fogva ellenszenvet érzett. Ennek eredményeképpen meghívta fiát és feleségét, hogy látogassák meg Salzburgban. A fiatal házaspár eleget is tett a kérésnek, majd ők hívták vissza Leopoldot Bécsbe. Mozart közben hasztalan próbált szert tenni jól jövedelmező állásra. Összeismerkedett Haydnnal, akinek hat vonósnégyesét ajánlotta. 1786-ban megírta első közös operáját Da Pontéval, a Figaro házasságát. A darab a szerzők elleni intrika miatt nem sokáig volt műsoron Bécsben, de Prágában nagy sikert aratott. A cseh főváros meg is hívta Mozartot, hogy személyesen vezényelje az opera néhány előadását a városban, illetve, hogy koncertezzen a városban. A prágai színház új operát is rendelt tőle. Nem sokkal Bécsbe való visszatérése után Mozart értesült édesapja haláláról, akinek nem utazott haza a temetésére. 1787-ben a Don Giovannit óriási sikerrel mutatták be Prágában.

A Don Giovanni ezután Bécsben is nagy sikert aratott, ennek következtében II. József új operamegbízást adott a zeneszerzőnek. Ennek az eredménye az 1790-ben bemutatott Così fan tutte lett. Még ebben az évben meghalt a császár. Utódja, II. Lipót nem hívta meg Mozartot a koronázási ünnepségeire, de a zeneszerző saját szakállára mégis elutazott arra Frankfurtba. Mivel nem tudta magára vonni az uralkodó figyelmét, végül csalódottan utazott haza. Közben egyre többet betegeskedett. Nem sokkal Bécsbe való visszatérése után Emanuel Schikaneder színházigazgató rendelt tőle új operát, aminek ő maga írta a librettóját. Közben Prágából is felkérést kapott: operát rendeltek tőle II. Lipót cseh királlyá koronázására. Mozart eleget tett a kérésnek, minden más munkáját félbe hagyva megkomponálta a Titus kegyelmét, amely szép sikert aratott. Nem sokkal utolsó operája, A varázsfuvola bemutatója után ágynak esett. Egy rövid időre jobban lett, de 1791. november 20. után már nem volt képes elhagyni otthonát. December 5-én hajnali egy óra körül hunyt el.

Mozart szülőháza

A zeneszerző apja, Leopold Mozart is Augsburgban látta meg a napvilágot 1719-ben. 1743-ban került Salzburgba, amikor is az érseki udvar zenekarának hegedűse lett. Ezekben az években ismerkedett meg Anna Maria Walburga Pertlttel, akit 1747. november 21-én vett feleségül. A Pertlt család javarészt Salzburg vidékéről származott, de egyik águk Krems-Steinben és Bécsben telepedett le. A család tagjai javarészt középosztálybeli foglalkozásokat űztek, sokan közülük kertészek voltak. A legtöbbre a zeneszerző anyai nagyapja, Nicolaus Wolfgang Pertlt vitte, aki elvégezte a jogi egyetemet, és körzeti elöljáró volt St. Gilgenben.

A Mozart házaspár az esküvő után egy gazdag kereskedő, Lorenz Hagenauer házában talált otthonra. A Hagenauer és a Mozart családot szoros barátság fűzte egymáshoz: gyermekeik együtt nőttek fel, Leopoldnak Lorenz Hagenauer volt a gazdasági és a pénzügyi tanácsadója, aki később jelentősebb összegekkel segítette elő a Mozart család európai körútjait. A Mozart házaspárnak összesen hét gyermeke született, ezek közül azonban csak kettő élte meg a felnőttkort (a zeneszerző, valamint nővére), három már kisgyermekkorában elhunyt, kettő pedig nem sokkal élte túl nyolcadik életévének betöltését. Wolfgang szüleinek hetedik, egyben utolsó gyermeke volt. Amikor 1756. január 27-én megszületett, testvérei közül már csak ötéves nővére Maria Anna Walburga volt életben (családi becenevén Nannerl). Wolfgangot másnap, január 28-án keresztelték meg a salzburgi székesegyházban. A keresztelési anyakönyvbe Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophilus Gottlieb Mozart néven jegyezték be. A számos keresztnév mindegyikének meg volt a maga jelentése. A Johannes Chyrsostomus Aranyszájú Szent János egyházatyát idézte, akinek neve napja január 27-re esett; a Wolfgang (Farkas) nevet anyai nagyapja után kapta. A Gottlieb és a Theophilus ugyanannak a névnek a német és a görög változatai. Mozart ifjú korában szívesen használta nevének olaszos Amedeo alakját, később pedig rendszeresen franciásan Amadénak írta a nevét. A köztudatba átment latinos Amadeus névalakot, illetve első keresztnevét ő maga sohasem használta. A családja és a barátai is általában Wolfinak szólították.

A csodagyerek

A zeneszerző életének első éveiről nem sok dokumentum maradt fent. Mindössze annyit lehet biztosan tudni, hogy a gyermek Wolfgang szeretett tarokkozni, és egy bizonyos céllövő játékot is szívesen játszott. A Mozart gyerekek nem jártak iskolába, az írás, olvasás és a számolás tudományát apjuktól sajátították el.

Leopold Mozart az 1780-as években írt leveleiben részletesen taglalta, hogyan foglalkozott pár hónapos unokájával. Különböző hangokat szólaltatott meg neki zongorán és hegedűn, hol halkabban, hol hangosabban. Máskor énekelt neki, és közben ütötte hozzá a taktust. Eközben figyelte, hogy a csecsemő hogyan reagál a számára addig ismeretlen jelenségekre. Valószínűleg fiával is így foglalkozhatott, ezért nem túlzás azt állítani, hogy csecsemő korától fogva oktatta zenére Wolfgangot. Nannerl feljegyzései szerint (amiket 1792-ben egy készülő Mozart nekrológ számára vetett papírra), őt magát apja hétéves korától tanította billentyűs hangszereken játszani. Egy évvel később egy kottagyűjteményt kezdett el számára vezetni, amelyben saját és mások szerzeményeit jegyezte fel lánya számára.[6]

Wolfgang érdeklődését hamar felkeltette a zene, gyakran töltött hosszú órákat a zongora mellett, terceket keresgélt a hangszeren, és mindig nagy örömére szolgált, ha ezekre rátalált. Mindössze négyéves volt, amikor apja elkezdett neki kisebb zongoradarabokat tanítani. Nannerl szerint öccse egy óra alatt megtanult egy teljes szonátát, fél óra alatt pedig egy menüettet. Olyan gyorsan haladt előre, hogy ötéves korában már kisebb zongoradarabokat gondolt ki, amiket bemutatott apjának, aki papírra vetette azokat. Nannerl szerint Wolfgangot sohasem kényszerítette senki, hogy odaüljön a zongora elé gyakorolni vagy hogy komponáljon.[7]

Több írásos dokumentum is bizonyítja, hogy apját rendkívüli örömmel és lelkesedéssel töltötte el fia tehetsége, aki 1761-ben - táncosként - egy zenés színpadi előadásban is szerepelt. A salzburgi akadémia színháztermében az év szeptember 1-jén adták elő Johann Ernst Eberlin karnagy Zsigmond, Magyarország királya című latin nyelvű színpadi művét, amelynek kinyomtatott színlapján a későbbi zeneszerző neve is megtalálható.

Nem sokkal ezután Leopold hegedűjátékra és éneklésre is elkezdte oktatni fiát, majd valamivel később az oktatást elméleti stúdiumokkal is kiegészítette: Wolfgangnak saját és más zeneszerzők kottáit kellett lemásolnia. Ezután orgonajáték, karmesteri és zeneszerzői ismeretek tették teljessé a kisfiú zenei tanulmányait.

Leopold Mozart mai szemmel nézve szigorú és keménykezű apa volt, de szigora és keménysége nem volt öncélú, Wolfgang sem érezte annak. A zeneszerző gyermekkorában nem érezte magát túlhajtottnak, inkább minden követelményre érettnek. A 18. századi Európában a zenei pályára szánt fiatal tehetségeket mindenütt hangszerük vagy hangjuk bűvészévé képezték ki. Mozart pedig rendkívüli érdeklődést mutatott a zene iránt, így annak, hogy hatéves korától nemigen érintkezett és játszott más gyermekekkel, nem feltétlenül apja ridegsége volt az oka. Valószínű, hogy hatéves korától bajosan lehetett volna eltéríteni a zenétől, számára a játékot elsősorban a hegedű- és zongoraleckék jelentették.

1762-ben kezdetét vette a Mozart család európai körutazása, amelynek során a fiatal zeneszerző a kontinens szinte valamennyi jelentős zenei központjába, fejedelmi és királyi udvarába eljutott. Még nem volt egészen hat esztendős, amikor apja és nővére társaságában Münchenbe utazott. Leopold ekkor kért először szabadságot a hercegérsektől. Lehetetlen lett volna számára az udvartól elszabadulnia, ha nem lettek volna befolyásos támogatói, akik olykor külhonba is kiközvetítették a családot. Müncheni utazásról nem sok dokumentum maradt fent. Az mindenesetre bizonyos, hogy a Mozart testvérek ekkor léptek fel először királyi udvarban: III. Miksa bajor választófejedelem fogadta őket és meghallgatta játékukat. Február elején aztán a család visszatért Salzburgba, majd szeptember 18-án útra keltek a császárvárosba, Bécsbe. Az utat Passau, Linz, Mauthausen, Ybbs és Stein érintésével tették meg. Linzben került sor Wolfgang első nyilvános hangversenyére, 1762. október 1-jén.

A gyermek Mozart Jean-Baptiste Greuze festményén, 1763–64 körül

Bécsbe október 6-án érkeztek meg, postahajóval. Nannerl és Wolfgang eleinte a bécsi arisztokrácia magánszalonjaiban lépett fel, majd október 13-án a schönbrunni kastélyban adtak hangversenyt Mária Terézia, Lotaringiai Ferenc és Mária Antónia Jozefa Johanna főhercegnő jelenlétében. Leopold levelei alapján lehet tudni, hogy Wolfgang tehetsége ekkor vált általános beszédtémává az egész városban.[6] Október 21-én ismét fogadta a Mozart gyerekeket Mária Terézia, majd amikor a fogadás után visszatértek szállásukra, Wolfgang rosszul érezte magát, belázasodott, és testén skarlátkiütések jelentek meg. Két hétig betegeskedett, majd miután felépült, a család tiszteletét tette a francia követnél, aki ígéretet tett Leopoldnak, hogy beajánlja őket francia és holland előkelőségeknél. Ezután két alkalommal (nézőként) részt vettek Mária Terézia gálavacsoráján, illetve folytatódtak a gyermekek szereplései főúri szalonokban is.

December 11-én néhány magyar nemes meghívására Pozsonyba utaztak, ahol Leopold könnyebben megbetegedett. Közben az időjárás is zordabbra fordult, így csak karácsonykor tudtak visszatérni Bécsbe. Januárban indultak haza, Wolfgangnak útközben ízületi fájdalmai támadtak, hazatérésük után pedig ízületi gyulladással nyomta az ágyat egy v

Utazások Európában

Wolfgang és Nannerl

Leopold, gyermekeit elsősorban Párizsba és Londonba akarta eljuttatni, az akkori európai legjelentősebb zenei központjaiba, de elhatározta, hogy útközben minden olyan jelentősebb városban megállnak, ahol a gyermekek meghallgatásra és adományokra számíthattak. Még azokban a kisebb városokban is bemutatkoztak, ahol csak egy-egy éjszakát töltöttek: Mozart ekkor rendszerint a helybéli templom orgonáján játszott.

Június 12-én, tíz napra visszatértek Münchenbe. III. Miksa kétszer is fogadta őket, akárcsak unokatestvére, Kelemen herceg. Június 22-én Augsburgba utaztak, ahol találkoztak a régen látott családtagokkal és jó barátokkal, majd három nyilvános hangversenyt rendeztek Nannerl és Wolfgang számára. Ezután Mozarték Stuttgartba távoztak. A város akkoriban a württembergi herceg székhelye volt, aki azonban nem mutatott érdeklődést a csodagyerekek iránt. A Mozart családot nyári rezidenciájára, Ludwigsburgba rendelte, ahol ő maga nem jelent meg. Viszont a városban tartózkodott Niccolò Jommelli, a würtembergi udvar karmestere, a korszak híres operaszerzője, valamint a híres hegedűművész Pietro Nardini. Leopold Mozart mindkét zenésznél tiszteletét tette gyermekei társaságában.[10][11]

Ezután Scwetzingenbe utaztak, ahol a pfalzi választófejedelem rezidenciája volt. Itt július 18-án hangversenyt rendeztek a Mozart család tiszteletére, ahol Nannerl és Wolfgang is fellépett. A család ekkor hallotta először játszani a mannheimi udvari zenekart, megismerkedtek koncertmesterével, Christian Cannabichhal (1731–1798) is. Ezután Heidelbergbe és Mannheimbe utaztak, ahol megtekintették az udvari operaházat, majd továbbmentek Wormsba,[10] innen Mainzba vezetett az útjuk, ahol a választófejedelem éppen beteg volt, ezért csak egy hangversenyt tartottak. Ezután hajóra szálltak, és a Majnán átkelve Frankfurtba mentek. Itt több hangversenyt is adtak, és az egyiken jelen volt a későbbi költőfejedelem, Johann Wolfgang von Goethe is.

Mozart 1763-ban, Pietro Antonio Lorenzoni festménye

Frankfurtból a család Koblenzen és Bonnon át Kölnbe utazott, majd Aachen és Liège érintésével Brüsszelbe utaztak. Itt hosszas várakozás után meghallgatta őket Károly Sándor Emánuel főherceg (az Osztrák Német-alföld kormányzója). November 15-én aztán a család továbbutazott Mons, Valenciennes, Cambrai, Bonavis Péronne, Gournay sur Aronde és Senils érintésével Párizsba.

A francia fővárosban Eyck gróf, bajor követ házában kaptak szállást. Párizsban ügyük nehezen mozdult előre, egészen karácsonyig sehol sem léptek fel a gyerekek.[11] Leopold megismerkedett Friedrich Melchior von Grimm báróval, aki befolyásos irodalmár, lapíró és kritikus volt, és aki azután egész párizsi tartózkodásuk alatt egyengette a Mozart család útját. Megszervezte a csodagyerekek bemutatkozó hangversenyét, majd Madame de Pompadourhoz (a király szeretője) fűződő baráti kapcsolata révén elérte, hogy a Mozart család felléphessen a királyi udvarban. December 24-én utaztak el Versailles-ba, ahol két hetet töltöttek. Részt vettek az udvari kápolnában tartott éjféli misén, majd a kápolna orgonáján Mozart többször bemutathatta orgonajátékát. 1764. január 1-jén végre a királyi pár is meghallgatta a csodagyerekeket. A koncert után a vacsoraasztalnál Wolfgang Maria Leszcyzńska királyné mellett foglalt helyet, aki németül társalgott vele.

Leopold Mozart nem kis büszkeséggel írta, hogy „a gyerekek mindenkit megbolondítanak”. Vagyis a királyi udvarban nagy sikert arattak a Mozart gyerekek, akárcsak a Párizsban adott magán- és nyilvános hangversenyeken. Az előzetes terveket felrúgva, a család végül április 10-én hagyta el a francia fővárost. Calais felé vették útjukat, ott hajóra szálltak, átkeltek a csatornán, és április 24-én megérkeztek Londonba.

Londonban

Maria Anna Mozart, Nannerl, W.A. Mozart nővére (1762)

A Mozart család összesen tizenöt hónapot töltött Londonban. Április 27-én a St. James’s Parkban már a királyi család előtt léptek fel. III. György és felesége, Zsófia királyné, szívélyesen fogadta őket, Leopold nem győzte dicsérni a királyi pár kegyességét és közvetlen modorát. Két hét múlva került sor Wolfgang második londoni hangversenyére, ekkor a királyt elsősorban a kis Mozart zongorajátéka nyűgözte le. Több Händel- és Bach- kottát is elé tett, amiket a gyermek első látásra hibátlanul lejátszott. Wolfgang ezután a királynő énekét kísérte zongorán. A család első nyilvános hangversenyét azonban el kellett halasztaniuk, ugyanis Wolfgang megbetegedett.

Felépülése után, június 5-én került sor a gyerekek első nyilvános fellépésére. Júniusban már vége volt a szezonnak, de 4-én volt a király születésnapja. Erre az alkalomra pedig több nemesi család is felkereste a Londonban tartózkodó uralkodót, így Leopold Mozart úgy látta, hogy a másnapi hangverseny jó lehetőség fia bemutatkozására.[13] A Mozart gyerekek összesen háromszor léptek fel az angol királyi pár előtt és négy nyilvános hangversenyt adtak Londonban. Ezeken előadták Wolfgang első szimfóniáit is, amelyeket az út folyamán komponált.

A június 5-i hangverseny után - apja kérésének eleget téve - Wolfgang fellépett egy, a londoni közkórházak javára rendezett jótékonysági hangversenyen, június 29-én. Augusztusban Leopold Mozart megbetegedett, emiatt a család átmenetileg elhagyta a fővárost, és Chelsea-be költözött, ahol szeptember végéig tartózkodtak. Október 25-én a csodagyerekek ismét felléptek a királyi pár előtt, de ezután már egészen az év végéig semmilyen nyilvános szereplésre nem volt alkalmuk. 1764 őszén ugyanis a szokásokkal ellentétben III. György nem hívta össze a parlamentet, így a nemesség és a tehetősebb polgárok nagy része vidéken maradt.

Johann Christian Bach, Mozart első „mestere”

A Londonban működő zeneszerzők közül elsősorban Johann Christian Bach gyakorolt nagy hatást a fiatal Mozartra. Bach a Mozart család szállásától nem messze lakott Londonban, így Wolfgang egymaga is át tudott sétálni a neves zeneszerzőhöz egy kis zenélésre. A londoni Bach tulajdonképpen a fiatal zeneszerző második mestere lett apja mellett.[12] Gyakran improvizáltak együtt csembalón, és bár semmi sem igazolja, hogy a mester órákat adott volna Mozartnak, Wolfgang mégis sokat tanult tőle.[14] Bach op. 1-es zongoraverseny-gyűjteménye nem sokkal Mozarték Londonban érkezése előtt jelent meg nyomtatásban. A műfaj ekkoriban még újdonságnak számított, és hamar felkeltette Mozart érdeklődését. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy három akkoriban írt szonátáját Bach versenyműveinek hatására zongoraversennyé dolgozta át.[13]

A Mozart gyerekek következő nyilvános hangversenye 1765. február 21-én zajlott le. Ezen az estén szólaltak meg először Wolfgang korai szimfóniái. Március közepétől kezdve Leopold Mozart több ízben is beharangozott egy esetleges újabb hangversenyt, de az időpontot egyre távolabbra tette. Végül valószínűleg május 13-án volt Mozarték utolsó nyilvános angliai hangversenye, valószínűleg nem nagy sikerrel. Erről az estéről Nannerl feljegyzései és Leopold levelei is hallgatnak. A csodagyerekek hamar elveszthették varázsukat a közönség előtt, így elpártoltak mellőlük. Ennek következtében - várakozásaikban némileg csalódva - a család július 24-én végleg elutazott Londonból. Néhány napot eltöltöttek még Canterbury mellett, egyik pártfogójuk birtokán, majd augusztus 1-jén Doverben hajóra szálltak, és visszautaztak a kontinensre.[13]

Hollandia és Párizs

A Mozart család Calais-ből Dunquerque érintésével Lille-be utazott. Itt majdnem egy hónapig kellett vesztegelniük, ugyanis Wolfgang mandulagyulladást kapott. Szeptember végén aztán továbbutaztak Genfbe, majd innen Antwerpenbe vezetett útjuk, ahol három napot töltöttek, és ahol Mozart a Miasszonyunk-templom orgonáján játszott. Rotterdamon át ezután Hágába érkeztek, ahol Nannerl megbetegedett. Hastífuszt kapott, napokig magas láza volt, erős hurut, szapora pulzus és hányinger kínozta. Mivel állapota rohamosan romlott, nemsokára felvette az utolsó kenetet, Leopold pedig arra készült, hogy lemondja a további utazásokat.[15]

A 11 éves Mozart, J Vander Smissen képe

Nannerl végül szerencsésen felépült, csak az első udvari hangversenyeket kellett kihagynia. Nővére felépülése után azonban Wolfgang is elkapta a tífuszt. Így a gyerekek közös hangversenyeire legközelebb 1766 januárjában kerülhetett sor Hágában, Amszterdamban és Utrechtben.[15]

A gyerekek betegeskedése miatt a család hollandiai tartózkodása igencsak hosszúra nyúlt, és ha már kényszerűségből ilyen sok időt voltak kénytelen eltölteni az országban, nem hagyhatták ki az orániai herceg, V. Vilmos hatalomba való beiktatására rendezett ünnepségsorozatot. Ennek keretében március 11-én a Mozart testvérek is felléphettek a királyi udvarban. Áprilisban még egy hangversenyt adtak Utrechtben, majd végleg elutaztak Hollandiából.[16]

Június 10-én érkeztek vissza Párizsba Brüsszel és Valenciennes érintésével. A francia fővárosban július közepéig időztek. Ezután két hetet töltöttek Dijonban, négyet Lyonban, itt a gyermekek több hangversenyt is adtak, majd továbbutaztak Genfbe. Innen Bernbe mentek, ahol egy hetet töltöttek, szeptember 11-ével kezdődően, majd két hetet Zürichben. Október második felében Winterthurban és Schaffhausenben léptek fel. Fürstenberg herceg udvarában összesen kilenc hangversenyt adtak. Novemberben kezdetét vette utazásuk utolsó szakasza. Messkirch, Ulm, Günzburg, Dillingen, Biberach és Augsburg után ismét Münchenben voltak. Egy teljes hónapot töltöttek a bajor fővárosban, ahol ismét felléptek III. Miksa előtt. Ezután Altötting és Laufen érintésével, november 29-én érkeztek haza Salzburgba.[15]

Salzburg és Bécs

Salzburg látképe ma

A hosszú és fárasztó európai körút után a Mozart család csak néhány hónapot töltött otthon. Ebben az időszakban Wolfgang minden erejét és idejét a komponálásnak szentelhette. Végre hasznosíthatta a megszerzett tapasztalatokat. A hercegérsek megbízást adott neki, hogy komponálja meg egy három részes oratórium első tételét, amelyet 1767. március 12-én mutattak be az érseki udvarban. Az oratórium második részét Michael Haydn, a harmadik részét pedig Cajetan Adlgasser készítette el. A darab címe: Die Schuldigkeit des ersten Gebots (Az első parancsolat kötelezettsége).

Michael Haydn 1763 augusztusától működött Salzburgban, zenei stílusa igen nagy hatást gyakorolt Mozartra. Felnőttként is igen nagyra becsülte műveit, és személyes jó barátjának tekintette. A harmincéves zeneszerző és a tizenegy éves Mozart ebben az időszakban ismerkedhetett meg egymással személyesen is.

A kamaszkor küszöbén álló fiatal zeneszerző műveinek érettsége felkeltette Schrattenbach hercegérsek gyanúját, aki végül elhatározta, hogy próbára teszi. Elrendelte, hogy zárják el Wolfgangot egy hétre úgy, hogy ne érintkezhessen senkivel. Majd megbízta egy oratórium komponálásával, amivel a fiú el is készült. A darabot nem sokkal ezután igen nagy sikerrel mutatták be április 17-én, a nagypénteki szertartás keretén belül. A szóban forgó oratórium a Grabmusik címet kapta.

Ezután Wolfgang egy zenés intermédium megkomponálására kapott megbízást. A darabot a városi gimnázium rendelte meg a tanévzáró ünnepségre. A latin nyelvű darab bemutatója május 13-án zajlott a salzburgi egyetem aulájában. Az Apolló és Jácint volt a szerző első színpadi alkotása, ha úgy tetszik, az első operája. Közben áprilisban, majd a nyári hónapokban Mozart négy zongoraversenyt is komponált.[18]

Mozart valószínűleg sohasem részesült formális zenei képzésben, sőt, minden erre vonatkozó dokumentum azt látszik igazolni, hogy soha semmilyen szabályos oktatásban nem részesült. Az elemi iskolát sem végezte el, írni, olvasni és számolni az édesapja tanította meg. Ezenkívül már ebben az időszakban szert tett némi latin tudásra, ezenkívül már tudott valamennyire olaszul is (később némi angol és francia nyelvtudásra is szert tett).

Bécs látképe 1758-ban, Bernardo Bellotto festménye Leopold Mozart, W.A. Mozart édesapja

Saverio dalla Rosa festménye a 14 éves Mozartról (Verona) Delahaye festménye a komponistáról (1772)

Padre Martini festménye Mozartról, 1777, BolognaAnna Maria Pertl, W.A. Mozart édesanyja

A Mozart család az anya halála után;

Johann Nepomuk della Croce festménye, 1780 Constanze Weber, Hans Hansen festménye

Joseph Lange befejezetlen festménye Mozartról

Ezután három hónapig egy szót sem írt haza a Weber családról apjának. Persze attól még naponta ellátogatott hozzájuk, ami azt eredményezte, hogy szép lassan komoly szerelemmé kezdett érni Constanze iránt táplált rokonszenve. November első napjaiban meglepő lépésre szánta el magát: átköltöztette szerelmét pártfogójának, Waldstätten bárónénak a házába. Ott könnyebben találkozgathattak. Egy hónappal később aztán a bárónő megbetegedett, Constanze pedig visszatért anyjához. Az eset után Weberné megtiltotta lányának, hogy egyáltalán elhagyja a házat. Közben Mozart elhatározta magát, és feltárta érzelmeit apja előtt. Levélben közölte vele, hogy komoly szándékai vannak, és házasodni akar. Azonban nemcsak Leopold ellenkezésével, hanem Weberné ellenszenvével is meg kellett küzdenie. Az özvegy még mindig nem tartotta partiképesnek a zeneszerzőt, ezért elriasztása érdekében felbiztatta lányai gyámját, Johann Thowartot, hogy vonja Mozartot felelősségre. A fiatalember vagy szüntesse be a látogatásait vagy adjon írásbeli házassági kötelezvényt. Mivel Mozart szerette Constanzét, elkészítette a kötelezvényt, így történt meg az eljegyzés. A párnak házasságuk 9 éve alatt hat gyermeke született, négy fiú és két lány, akik közül négyen még csecsemőként meghaltak, bizonyára valamilyen korabeli, gyakori gyermekbetegség következtében.

· Rajmund Leopold (1783. június 17. – 1783. augusztus 19.)

· Károly Tamás (1784. szeptember 21. – 1858. október 31.)

· János Tamás Leopold (1786. október 18. – 1786. november 15.)

· Terézia Konstancia Adelheid Friderika Mária Anna (1787. december 27. – 1788. június 29.)

· Anna Mária (1789. december 25. – 1789. december 25.)

· Ferenc Xavér Wolfgang (1791. július 26. – 1844. július 29.)

A Szöktetés a szerájból korabeli előadásáról készült kép

Doris Stock Mozart-portréja, 1789

Georg Edlinger festménye Mozartról, 1790 Mozart gyermekei: Franz Xaver és Carl Mozart

Mozart utolsó napja – Hermann Kaulbach festménye, 1873

Mozart egészsége ekkorra már súlyosan megromlott, egyre jobban eluralkodott rajta a depresszió, a halálfélelem. Azért hozzálátott a Schikaneder-darab zenéjének a befejezéséhez. Az új Mozart-daljáték, A varázsfuvola bemutatójára szeptember 30-án került sor. Az első két előadást még ő vezényelte, de a további előadások dirigálását már nem tudta teljesíteni,[74] az opera sikere azonban fellelkesítette. Miután Salieri is kegyvesztett lett a császári udvarnál, a két zeneszerző kibékült, és október 13-án Mozart személyesen ment el olasz kollégájáért, hogy elvigye őt A varázsfuvola aznapi előadására. Salieri szerint Mozart nagy lelkesedéssel ülte végig az előadást. Constanze közben ismét Badenbe utazott, ahonnan csak 15-én tért haza.

November 20-án Mozart végleg ágynak esett. Magas láza és heves fejfájása volt, végtagjai megduzzadtak, kezelőorvosa tehetetlen volt. December első napjaiban javult az állapota, még arra is képes volt, hogy barátaival közös próbát rögtönözzön a Rekviem elkészült részeiből. De még aznap este (december 4-én) ismét heves rosszullét fogta el, az eszméletét is elvesztette, és többé már nem is tért magához. December 5-én, nem sokkal éjfél után meghalt.

Mozart halála

Mozart jelképes síremléke a Sankt Marx temetőben

Azt, hogy pontosan mi is okozta Mozart halálát, ma már lehetetlenség minden kétséget kizáróan megállapítani. Az azonban tény, hogy már gyermekkorában is beteges volt: megkapta a himlőt és a hastífuszt is, 1784-ben pedig átesett egy súlyos vesebetegségen is. Ezt sokan a mai napig a zeneszerző halála közvetlen okaként szokták emlegetni.

A halál december 5-én, hajnali egy óra előtt nem sokkal állt be. A holttestet a zeneszerző rauhensteingassei lakásában ravatalozták fel, majd átvitték a Szent István-dómba. Itt beszentelték, majd még aznap este eltemették a Sankt Marx temetőben. De nem a II. József-féle takarékossági rendeletnek megfelelő tömegsírba, hanem egy harmadosztályú sorsírba. Ebben a sírfajtában három koporsót helyeztek egymásra, majd a sírhelyet hét év múlva újra kiadták. A Mozart családból senki sem vett részt a temetésen, Constanze pedig valamilyen oknál fogva csak 1809-ben ment ki a temetőbe, hogy megkeresse férje sírhelyét, ezért 1800-ra annak pontos helye a feledés homályába merült. Jelképes síremlékét 1900-ban állították fel a temetőben.

Művészete

Mozart-emlékmű Bécsben

Mozart rendkívül termékeny zeneszerző volt. Rövid élete alatt több mint hatszáz zeneművet vetett papírra, korának szinte minden zenei műfajában jelentőset alkotott. Írt miséket, operákat, oratóriumokat, kantátákat, orgona- és zongoraműveket, versenyműveket és szonátákat a legkülönfélébb hangszerekre, kamarazenei műveket, dalokat, balettet, színpadi kísérőzenét.

4. számú melléklet

A Schikaneder-féle mese:

Élt egyszer egy napkeleti király, akit nagyon szeretett a népe, mert igazságos és emberséges volt. Hitvese, a királynő hiúságával és nagyravágyóságával elszomorította a királyt. Egyetlen leányuk, Pamina viszont örömet szerzett szépségével, jóságával, nemeslelkűségével.

Egyszer egy viharban az öreg király egy tölgyfa alatt húzta meg magát. Amíg ott időzött, a fa egyik ágából egy fuvolát faragott. Amikor kipróbálta, egy szempillantás alatt otthon találta magát. A fuvoláról kiderült, hogy varázsereje van. Mindenféle jót és szépet idézett elő, amikor valaki belefújt.

A birodalom határán állott az a szentély, ahol Ozirisz és Ízisz papjai éltek. Vezetőjük Sarastro, a főpap volt. Az öreg király érezvén, hogy az idő eljárt fölötte, magához hívatta a bölcs főpapot, s megbízta Pamina további nevelésével. Egy másik nagyon komoly feladatot is adott Sarastronak: úgy irányítsa a leány életét, hogy a szomszéd király fia, Tamino legyen majd hitvese.

A jó király eltávozott. A birodalomban asszonya került hatalomra, akit a sanyargatott nép az "Éj királynője" névvel illetett. Amikor kiderült, hogy Paminát Sarastro magához vette, a királynő hadsereget küldött a szentély ellen. Ám hiába volt az erőszak és a gonoszság, nem ért célt. Mást kellett kifundálni. Az Éj királynője bátor hercegeknek, nemes lovagoknak kezdte mutogatni Pamina képét, és azt állította, hogy Sarastro rabságban tartja a leányt. Kiszabadítására ösztönözte az ifjakat, akik nem hátráltak meg a feladattól, de nem is jártak sikerrel.

Egy napon a szomszéd király fiát, Taminot a két birodalom határán egy kígyó kezdte üldözni. Az ifjú kifáradt a menekülésben és elalélt. Egyszerre előtűnt három fátyolos hölgy, akik megölték a kígyót, majd újra eltűntek. Ájultságából magához térve Tamino egy nagyon furcsa, tollruhás figurát látott meg. Ez a manószerű fickó Papageno volt, a madarász, aki naphosszat az erdőt járta. Papageno Taminonak eldicsekedte, hogy megölte a kígyót. Erre az Éj királynőjének három fátyolos udvarhölgye újra előtűnt és lakatot tett a madarász szájára, hogy legközelebb ne hencegjen.

Tamino megtudta, hogy az Éj királynőjének birodalmába vetődött, és az úrnő hamarosan meg is jelent előtte. Pamina képét megmutatva felszólította az ifjút a leány kiszabadítására. Tamino szívesen vállalta a feladatot, mert már a kép alapján is szerelem gyúlt szívében. Útravalóul Tamino a varázsfuvolát vihette magával, Papageno pedig egy bűvös csengettyűt kapott. Az ifjaknak sikerült bejutniuk Sarastro kis birodalmába. Ott szétváltak. A herceg a szentély felé tartott, ahol a főpapot sejtette, a madarász pedig a kastélyban kereste Paminát.

Ezekben az időkben Pamina sokszor szomorkodott, részben szerecsen szolgája, Monostatos feketelelkűsége miatt, részben azért, mert nem láthatta anyját. Sarastronak el is panaszolta fájdalmát, ám a főpap elétárta anyja gonosz, kegyetlen bűneit. Papageno ilyen szomorú hangulatban talált Paminára, aki nagyon örült a jövevénynek, és azon nyomban el is szökött vele. Eközben Tamino a szentélyben egy öreg paptól megtudta, hogy Sarastro nem gonosz, sőt, igencsak jóságos főpap.

A herceg megfújta fuvoláját, s erre meghallotta a madarász sípját. A hang irányába indult. Úgy gondolta, Papageno megtalálta Paminát. Igen ám, de a menekülő leányt és a madarászt a Monostatos vezette szolgák hada elfogta. Papageno lélekjelenlétére és leleményességére vallott, hogy az Éj királynőjétől kapott bűvös csengettyűt megszólaltatta. Csodák csodája, Monostatos és a szolgák teljesen megszelídültek, így a menekülők tovább tudtak osonni, mígnem összetalálkoztak Sarastroval. Kisvártatva Monostatos is megjelent az elfogott Taminoval. Pamina és Tamino szíve egyszerre dobbant, de még nem lehettek egymáséi. Előtte kemény próbákat kellett kiállniuk.

Tamino kísérőjével, Papagenoval együtt állt a megpróbáltatások elé, bár a madarász erősen ódzkodott a feladattól. Persze, ha ő is elnyerhetné egy takaros kis asszonyka kezét! Ekkor megjelent a bölcs, öreg pap, akivel a herceg már korábban is találkozott a szentélyben, és meggyőzte a madarászt: a próbákat ki kell állnia és óhaja teljesül, asszonya Papagena lesz.

Első próbatétel: hallgatás. Nem szólhattak senkihez, nem válaszolhattak senkinek. Megjelent az Éj királynőjének három udvarhölgye, akik megpróbáltak kérdéseikre válaszokat kicsikarni belőlük, de az ifjak állták a próbát, hallgattak. Közben az Éj királynője ármánykodott. A Paminát zaklató Monostatost elűzte ugyan, de tőrt adott leánya kezébe Sarastro megölésére. A közelben settenkedő, hallgatózó szerecsen a királylány szerelmét a tőle elvett tőrrel akarta kicsikarni, de a főpap közbelépett, és megmentette Paminát.

A két vándor közben továbbindult. Egyszerre eléjük került egy öreganyó. Papageno elfeledkezve a hallgatási fogadalomról szóba elegyedett vele. Jaj! Így nem sikerült kiállnia a próbát. Szégyellte is magát miatta. Tamino, aki addig hallgatott, belefújt fuvolájába. Egyszerre ott termett a boldog Pamina, de jókedve alábbhagyott, amikor a két ifjú nem szólt hozzá egy szót sem. Taminonak sikerült ígéretét megtartania: hallgatag maradt mindvégig.

Közben a kissé szertelen Papageno, aki már százszor megbánta, hogy a próbatételek elé állt, továbbra is egy tűzrőlpattant lányka után sóvárgott. Óhajára újra megjelent a rút, öreg banya, akit végül kedveséül fogadott, s erre varázslat történt: takaros menyecskévé változott az öreganyó. Ám egymáséi nem lehettek még, mert a madarász úton-útfélen locsogott-fecsegett. Papagenáját elveszítve búnak ereszkedett. Már nem is akart tovább élni. Elszántan kereste a halált. A próbatételek őrei megszánták. Papageno megszólaltatta a bűvös csengettyűt, mire Papagena újból elé került, és végre egymáséi lehettek.

Tamino és Pamina együtt indult a következő próbatételre: ahhoz, hogy a bölcsesség templomába jussanak, előbb tűzön és vízen kellett átjutniuk. A varázsfuvola segítségével átjutottak a tűztengeren és a hömpölygő, áradó vízen is. Hitükkel, bizakodásukkal és tisztaszívűségükkel kiérdemelték egymás szerelmét.

Már csak egy akadálya volt a két pár frigyének: Sarastro birodalmát megpróbálta lerohanni az Éj királynője által vezetett, Monostatos irányítása alatt álló sereg. A főpap minden létező varázserejét bevetve legyőzte a gonoszt, mélybe taszította az ellenségeket. A jóság és bölcsesség győzedelmeskedett. Immár semmi sem állhatta útját Tamino és Pamina

5. számú melléklet:

www.hangszer.network.hu

6. számú melléklet:

www.bookline.hu

7. számú melléklet:

www.kertinaplo.blogspot.com

8. számú melléklet:

www. mozaweb.hu

9. számú melléklet:

FUVOLA

CSENGETTYŰ

Felhasznált irodalom:

www.wikipedia.hu

www.art.com

www.janeandbobandmore.blogspot.com

www.fineartamerica.com

www.fanpop.com

www.filharmonia.hu

www.kertinaplo.blorgspot.com

www.mozaweb.hu

www.bookline.hu

www.hangszernetwork.hu

www.mommo.hu/media/Mozart torta

Balázs Gabriella-Mihalovics Csilla: Varázslatok CD melléklettel /SZORT Bt OVIZUÁL Kreatív Műhely, továbbképző Központ, Könyvkiadó Budapest 2004/

A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások:

Becsült költségek

Tárgyi eszközök: laptop, projektor, DVD)Nagy falitérkép Magyarországról, Magyar Értelmező Kéziszótár, Első atlaszom (ahány csoport van annyi), kosár, kendő,

(Kiránduláshoz szükséges dolgokat mindenki otthonról hozza)

Anyagigény: 2 csomag csomagolópapír, kosár, számkártyák, cellux, hozzávalók a tortához, 2 csomag írólap, színes ceruza, olló, ragasztó, tempera, vízfesték, 4 csomag A4-es

2000 Ft

Egyéb, speciális igény: nagyobb terem (kisdíszterem)konyha, fuvola, hegedű, zongora, színházjegyek

59