Kovács Ágnes

Károlyi Sándor ősei A k i valaha is foglalkozott családfakutatással , tudja, hogy a legrégibb nemzedékek tagjainak rokonsági kapcsolatait, sőt olykor a nevüket illetően is megoszlanak a szakirodalmi vé l emé­nyek. A Károlyiak története iránt érdeklődők viszont szerencsés helyzetben vannak, mert a fa­mília egykori levéltárosai , Waltherr László, Géresi K á l m á n és Éble Gábor összegyűjtötték és rendszerezték a vonatkozó forrásokat, illetve t isztázták a családtagok közti kapcsolatokat. K ü ­lönösen fontos Éble „A nagy-károlyi gróf Károlyi család leszármazása a leányági ivadékok

feltüntetésével" c. könyve , amelyben hat, csaknem teljes és alapvetően pontos adatokat tartal­mazó leszármazási táblázat található, s amelyet olyan nagy tekintélyű kortárs tör ténészek m é l ­tattak, mint Holub József, H ó m a n Bálint és Madzsar Imre. Persze, mint minden munka, ez is tökéle tes í thető , 1 de témaválasztásomat nem ez, hanem a konferencia célja és helyszíne befo­lyásolta. Amiko r a rendezők felkértek, hogy tartsak e lőadást a kuruc táboraokról , arra gondol­tam, hogy inkább a felmenőkről beszélnék. A nagykárolyi kastély falai között ugyanis kü lö ­nösen jogosnak és he lyénvalónak tűnt fel a kérdés: voltak-e családi e lőzményei Károlyi Sán­dor nem mindennapi karrierének, milyen képességeket és magatar tásmintákat örökítettek át az e lődök az ambic iózus u tód számára?

A Károlyiak az egyik legősibb, az utókor által Kaplyon vagy Kaplony néven ismert nemzet­ségből származnak, amelyről a Váradi Regestrumban található a legkorábbi feljegyzés. Esze­rint az eddig ismert legrégibb ős Józsa vo l t . 2 Ugyancsak a Váradi Regestrum őrizte meg Józsa fia András emlékét , akire közvetve egy 1264-ből való oklevél is utal. Ebből megtudjuk, hogy Saápy Miklós egy Szatmár megyei birtokát eladta Simonnak, András fiának, aki ekkor a Kaplony nemze t ség birtokainak ura vo l t . 3 A z eredeti szállásbirtokokat - két, 1231-ben kiállí­tott adomány levél határjárási részéből következte thetően - Szinyér-Váralja és a Szamos, a szatmári várhoz tar tozó királyi földek, a Tomaj, a Drug, valamint a Hon t -Pázmány nemzetség birtokai határolták, azaz számottevő nagyságot képvisel tek. A 13. század második felében a nemzetség két fő ágra szakadt. A vagyonosabb és tekinté lyesebb Nagymihá ly i ág Ung megyé ­ben telepedett meg, a másik, amelyből a Károlyiak is származnak, Szatmár megye területén maradt. A m í g az ősapának számító Józsa és fia, András a nemzetségnevet , ennek fia, Simon és unokája, András az Ördög je lzőt viselte. Simontól szá rmaznak a Bagosiak, a Csomaköz iek , a Vetésiek és a 14. században kihalt Vadaiak is.

A Károlyi név először Simon hasonnevű unokájával kapcsolatban fordul elő a forrásokban. Károlyi Simon a 14. század első felében élt, amikor a veze téknév használata m é g korántsem volt ál talános. Többnyi re valamely jellegzetes tulajdonság, mesterség alapján vagy a birtok neve után alakultak k i a legrégibb családnevek, ahogyan ezt a történetírók egy része a Káro­lyiak esetében is feltételezi. Arra hivatkoznak, hogy a Kaplony-nemhez tar tozó többi család is a birtokai után nevezte el magát , jól lehet egy ideig a Károlyiakkal azonos címert használtak. A kutatók másik csoportja a család nevét a c ímerükben látható karvallyal (karoly, karuly),

' Nemrégiben például Károlyi Sándor feleségének, Barkóczi Krisztinának a leveleiből kiderült, hogy a házaspárnak az eddig ismerteken kívül volt még egy Juliannának keresztelt lánya, aki kisgyermekként hunyt el. KOVÁCS, 2003. 143.

2 KARÁCSONYI, 1995. 748-749.; ÉBLE, 1913.1. sz. leszármazási tábla. 3 KÁROLYI, 1882-1897. 1. köt. 3-4.

a nemzetség totemállatával hozza kapcsolatba, 4 a későbbi b i r tokközpont alapítójának, illetve benépesí tőjének pedig az akkor m á r Károlyinak nevezett Simont tartja. 5 Jómagam az előbbi ál láspontot tartom valószínűbbnek, amelyet - a rokoncsa ládok által követet t gyakorlat mellett - Szirmay Antal monográfiája is megerősí t . Szirmay a megye alispánjai után kutatva bukkant rá a vármegyei levéltárban egy iratra, amely azt bizonyítja, hogy már 1303-ban is létezett Ká­roly nevű település Szatmár m e g y é b e n . 6

A m i nem vitatható - akár a családnévből képez ték a helységnevet , akár a te lepülésnév su­gallta a családnevet - , hogy a csa ládi c ímerhasználat a genusrendszer hanyatlását j e l z i . A z is feltételezhető, hogy a családi c ímerek kialakulása idején a nemzetségi totemállat kisajátítása a Károlyiak által a rokoncsaládok között i vagyoni és tekintélybeli hierarchia köve tkezménye lehetett. A nemzetség i kötelékek lazulásával megszűn t a közös bir toklás, az összetartozást csak a Kaplonyban, Szent Már ton tiszteletére emelt nemzetségi monostor je lképezte . Ennek kegyurasága a nemzetség valamennyi tagját megillette, ezen a jogon szerezték meg az utód nélkül elhalt rokonok birtokait.

A 14—15. században élt Káro ly iak nem tartoztak a poli t ikaformáló nagybirtokosok közé, de többük is személyes kapcsolatban állt a mindenkori uralkodóval . Következetes k i rá lyhűségük j ó befektetésnek bizonyult. A továbbiakban, a teljesség igénye nélkül , szeretnék utalni a kirá­l y i kegy néhány megnyi lvánulására . 1346-tól, Nagy Lajos adományának köszönhetően a Ká­rolyiak minden szombaton vásár t tarthattak Károlyban , amelyet Zsigmond, majd Mátyás újabb, országos vásárjogokkal bőví te t t . 7 T ö b b családtag, köztük Simon unokája, Bertalan — Károlyi Sándor egyenesági fe lmenője — megkapta a szabadispánságot és a Sárkány-rend v i ­téze címet. Ugyancsak neki köszönhető , hogy új adomány címén, Zsigmond a Káro ly iaknak adta ősi birtokaikat és megengedte, hogy m á s földesurak jobbágya i , a tartozásaik kiegyenl í té­se után, odaköl tözhessenek. M á s k o r elengedték a perek során rájuk kirótt bírságokat , s az is előfordult, hogy a megyei ha tóság helyett a királyi kúriára tették az ügyeiket . 8 Mindez persze nem egyedi j e lenség , hiszen a j ó m ó d ú középbir tokos nemesség és a központi hatalom egymás természetes szövetségesei voltak.

A király szolgálatában szerzett érdemek mellett a b i r tokvédelem és -gyarapítás más ik esz­köze a pereskedés volt, amellyel a Károlyiak is gyakran éltek. Talán ezért sem vállal tak cse­kély haszonnal j á r ó , ám idő- és pénzigényes megyei hivatalokat. S bár van el lenpélda, az or­szágos t isztségek a Károly iakhoz hasonló társadalmi helyzetű nemesek (egregius) számára szinte elérhetet lenek voltak.

4 Ebiének azt a felvetését, hogy a Károlyi nevet a Károly környékén nagy számban élő madár, a karvaly ihlette vol­na (ÉBLE, 1913. 13.), Madzsar Imre az 1915-ös Történeti Szemlében megjelent ismertetésében Gombocz Zoltán nyelvészeti kutatásaira hivatkozva elveti.

5 KÁROLYI, 1882-1897. 2. köt. No. XXIV. 6 SZIRMAY, 1809-1810. 1. köt. 127. A Szirmay által megtalált dokumentum regesztáját két forráskiadvány is köz­

l i . CD. Hun. 1829-1844. 8. köt. 24-25.; AOkl, 1990-2004. 1. köt. 269. Ez utóbbiban a Károlyra történő utalás a következő contextusban fordul elő: „ Csaholy Miklós és Peökry Pál Szathmári cfomesjek vámmentességet biztosí­tanak a Károlyi-ból feleségével és ingóságaival a Pest mfegyeji Gewn faluba utazó Gewberdh-i Lodomér számá­ra ". Ez a forrás cáfolja Géresi állítását, mely szerint a „ mostani Károlynak neve... az azon vidékről szóló elég nagy számú oklevelekben 1335-ig elő nem fordul. " KÁROLYI, 1882-1897. 2. köt. No. X X I I I - X X I V .

7 Az adományoknak köszönhetően a szombati sokadalmon kívül Mindszentek és Szentháromság napján, böjt vasár­napján, szeptember 14-én és Dorottya napján is lehetett vásárt tartani Károlyban.

8 Bertalanhoz hasonlóan fivére, László (Lancz) is a Sárkány-rend vitéze volt, ennek fia (ugyancsak László) szintén. Az idősebb László Zsigmondnak, az ifjabb Mátyás királynak volt kedvelt híve. Ő építtette Károlyban 1482-ben azt az erős kőházat, amelyet 100 évvel később Károlyi Mihály várrá alakított.

A továbbiakban Károlyi Sándor egyenesági ősei közül főleg azokat szeretném bemutatni, akiknek a pályája családtörténeti szempontból is fontos. 9 Miközben eltekintek a vagyoni gya­rapodás konkré tumainak - bir tokszerzések, pereskedések - részletezésétől , hangsúlyozni sze­retném azokat a személyiségjegyeket , amelyek szerepet já tszot tak a különösen sikeres család­tagok érvényesülésében.

Láttuk, hogy az első Káro ly iak a szállásbirtokokra szerzett új adományokka l és a katonai szolgálataikat ju ta lmazó donációkkal biztosították és növel ték vagyonukat. A családban a 15. században élt Károlyi János volt az első, aki a família birtokait vásárlással is gyarapította. Já­nost, a fent említett Bertalan fiát a források kötekedő, makacs és ha ta lomvágyó , á m minde­nekelőtt tehetséges embernek mutatják. Kíméle t len érdekérvényesí tő volt, aki olykor család­tagjaival is konfliktusba keveredett. Károlyi János fia, László és unokája Péter ugyancsak eredményes bi r tokszerzőknek tekinthetők - főleg zálogügyleteik figyelemre mél tóak - , de egyéniségük kevésbé erőteljes.

Péter fiai közül Mihály örököl te leginkább azokat a képességeket , amelyekkel ősei a csalá­di vagyont és tekintélyt növel ték. Jó gazda volt és ügyes taktikus. Ahhoz a nemesi csoporthoz tartozott, amelyik - birtokai fekvése miatt - 1541 után mind a királyi hatalommal, mind az er­délyi fejedelemséggel j ó viszonyt igyekezett tartani. A kétfelé a lka lmazkodás nehézségeiér t az nyújtott kárpótlást , hogy így több lehetőség adódot t a pr ivi légium- és bir tokszerzésre. О is so­

kat pereskedett, különösen a Rozsályi Kunokkal. Szinte szenvedélyesen halmozta a zálogbir­

tokokat, de vásárolt is. Tőkeerejét mutatja, hogy amikor Dersffy Mik lós megvétel re ajánlotta neki dobosi és szőlősi jószágát , a válasz a köve tkezőképpen hangzott: „azpínz hiszen vagyon mind az tizenkét ezer forint, csak várom az kegyelmed emberit az fassióval".

Több adat is bizonyítja, hogy Károlyi Mihálynak a vagyonszerzés vol t élete vezérelve. A m i ­kor e l ső felesége, Zaberdini Horvá th Katalin szülésben meghalt, azon a jogon, hogy a gyer­mek négy nappal túlélte anyját, visszatartotta az asszony hozományá t . Legalább ennyire j e l ­lemzőnek tekinthető az a levél, amelyben öccsét, Pétert intette a mértékletes életvitelre: „ Csak azon kérlek, hogy részegeskedéstől és némely mold nélköl való ifjak társágátul igen ójad mag-adot".u Péter viselkedését aligha morál is megfontolásból , sokkal inkább a vagyon elherdálá­sának veszélye miatt helytelenítet te, hiszen az erkölcs a gazdasági é rdekekhez igazodott, leg­gyakrabban éppen a j ómódúakná i . Jól bizonyítja ezt rokona, Perényi Lász ló elkeseredett han­gú levele is, amelyet 1588-ban intézett Károlyi Mihá lyhoz : „ha más ember kegyelmednek vét valami kicsint, az igen fáj kegyelmednek; de mikor kegyelmed vagy az kegyelmedhez tartozók vetnek valakinek, azt csak eleiben sem akarja kegyelmed venni... Isten fordítsa kegyelmednek ereit, hatalmát más hatalmasra, ne mi reánk szeginyekre; az kegyelmed jó légin szolgái csa­tázhassanak az pogánokra, ne a mi szegin jobbágyinkra. " 1 2

Az ekkor már tekintélyes vagyont Károlyi Mihály mindenképpen biztosítani akarta családja számára. Ezért 1593-ban Báthory István országbíró előtt a leányágat tette örökössé arra az eset­re, ha a família fiágon kihalna. A királyi beleegyezést , a rokoncsaládok tiltakozása ellenére, 1595-ben sikerült is megszerezni, de végül is nem volt rá szükség. Károlyi Mihály hasonnevű fia ugyanis, aki 1595-ben m é g csak tízéves volt, elérte a férfikort és átvette az örökséget.

9 Az áttekintéshez Éble munkáján kívül a Károlyi Okmánytár köteteit, Szirmay megyemonográfiáját, illetve az eze­ket is hasznosító Károlyi Sándor életrajzot vettem alapul.

1 0 KÁROLYI, 1882-1897. 3. köt. 582. Dersffy eredetileg 16 000 forintot szeretett volna kapni a birtokokért, de az éveken át tartó alkudozások után 1593-ban Károlyi Mihály 4000 forinttal kevesebbet volt hajlandó fizetni értük.

1 1 Uo. 435^136. 1 2 Uo.452.

Ifjabb Károlyi Mihá ly húszéves ko rában már teljes joggal intézhette a családi ügyeket , mert Bethlen Gábor, aki az oldalági Károly i Zsuzsannát vette feleségül, 1605-ben nemcsak az öz­vegy Perényi Erzsébet segítségét kér te esküvője lebonyolí tásához, hanem a fiáét is: „se én, se kegyelmetek semmiből szégyent ne valljunk... kegyelmedet kérem igen, mint böcsületes sógor uramat, viseljen gondot mind köntösire és egyéb öltözetire [ti. a menyasszonynak] - írta Bethlen Szerencsről. Mihály és anyja azonban nem vállalta a lakodalom megszervezésével j á ­ró gondokat, inkább 500 forint vá l t ságpénzt fizettek. Ez az eljárás nem lehetett szokatlan ak­koriban, mert nyoma sincs annak, hogy Bethlent és hi tvesét sértette volna a rokonok viselke­dése . A z viszont problémát okozott, hogy Károlyi Zsuzsanna arany-ezüst ingóságának kiadá­sát többször is meg kellett sürgetni. 1606-ban aztán Károlyi Mihály eleget tett kötelességének, mert Bethlen nem hagyott kétséget aziránt, hogy nem mond le jogos követeléséről .

Kisebb-nagyobb konfliktusok később is előfordultak Bethlen Gábor és a Károlyiak között , de a vele való rokonság mégis sokat jelentett a család számára. Csak néhány példát emlí tenék: 1614-ben, már fejedelemként, Bethlen Károlyi Mihá lynak és feleségének adományozta a B i ­har megyei Éradony, Tárcsa, Ot tomány, Gálospetr i , Alb is , Á lmosd és Mihályfalva t izedjöve­delmét , a károlyi lakosoknak pedig harmincadmentes kereskedést engedélyezet t Erdélyben. Tíz évvel később a tasnádi szőlőkre kapott Mihály dézsmamentességet , 1626-ban a Branden­burgi Katalin kíséretében teljesített szolgálataiért jutalmazta a fejedelem Nagymuzsaj összes bort izedével .

A legnagyobb eseményt az 1609-es esztendő hozta meg a család életében, amikor I I . M á ­tyás bárói címet adományozot t Károlyi Mihá lynak és utódainak. Bár az adománylevél hadi és udvari szolgálatokra hivatkozik, nagyon valószínű, hogy a rangemelés összefügg Károlyi M i ­há lynak az el lenreformációhoz va ló viszonyulásával . Tudjuk, hogy apja halálát követően, m é g kiskorúként Bécsbe került és két esz tendőt töltött az udvarban. Itt nemcsak művel tséget szer­zett, hanem a katolikus vallást is megismerte. Maga Károlyi Mihály így emlékezet t végrende­le tében áttéréséről: „Mikor volnék 29 esztendő tájban, az ő szent lelkének malasztjával föl indéta lassan lassan, hogy elmélkedném az ö igaz anyaszentegyházának bizonyos látható vol­tárul és abban az ő igaz tiszteletirül... tudakozni kezdem és olvasni az catholicus könyveket; végre annyira meg világosítta malasztjával, külsőképpen az lelki atyám páter S. Jesuita ren­den való szent életű tanító által, hogy az igaz régi szent apostoli keresztyén anya-szent-egy­háznak az igaz római catholica religionak igaz ismeretiben és társaságában bé hoza"}^ Ha Károly i Mihály, testamentuma szerint, valóban 29 évesen rekatolizált , akkor erre 1609 után kerülhetett sor, hiszen 1585-ben született. Ez esetben viszont a rangemelés nem jutalma volt az áttérésnek, inkább ösztönzője. Azt persze tudjuk, hogy nem vélet lenszerűen „biztattak meg" valakit adományokkal . Jó okunk van feltételezni, hogy az ura lkodó biztos forrásból tu­dott Károlyi Mihá ly rekatolizációs haj landóságáról , hiszen az ifjút állí tólag Pázmány Péter is igyekezett meggyőzn i .

A rangemelés a Károlyiak több évszázados törekvését koronázta meg, amelyet a vagyoni gyarapodás és a társadalmi é rvényesülés érdekében tettek. A család a 17. századra beépül t a nagybirtokosok rendjébe és a megyeha tá ron tú lnövő polit ikai t ényezővé vált. Károlyi Mihály 1618-ban királyi biztosként vo l t j e l en Nagykáro lyban , ahol az Esterházy Miklós vezette kül­döt tség és Bethlen Gábor követe i val lásügyi kérdésekről tárgyaltak. 1622-ben pedig, a Ká­rolyiak közül e lsőként őt nevez ték k i Szatmár megye főispánjának. Bár a Ferdinándtól elnyert t isztségében Bethlen Gábor is megerősí te t te , nem sikerült azt a családjában örökíteni . A két

1 3 KÁROLYI, 1882-1897. 4. köt. 6. 1 4 Uo. 205.

Rákóczi György ugyanis a Rozsályi Kunok mellett kötelezte el m a g á t , 1 5 ezért Károlyi Mihály legidősebb fiának, Á d á m n a k a főispánsága - az ura lkodó és a megye támogatása ellenére -Kun István, illetve I I . Rákócz i György haláláig formális volt. Tényleges hivatalviselése így rövid időre korlátozódott , mivel 1661-ben meghalt.

A főispáni t isztség azonban ettől kezdve hosszú időn át a csa ládon belül öröklődött . Károlyi Á d á m utóda öccse, László lett, akit 1669-ben királyi tanácsossá , 1670-ben Szatmár várának főkapitányává nevezett k i I . Lipót. Megbecsül tségét mutatja, hogy aranysarkantyús vitéz és királyi kamarás volt, az 1681. évi országgyűlésen pedig a felső-magyarországi királyi ítélő­tábla ü lnökévé választották. Töretlen k i rá lyhűségének köszönhe tően 1674-ben megszerezte a Wesselényi-féle rendi szervezkedésben érintett Keczer Menyhé r t lapispataki és egyéb Sáros megyei birtokát, 1686. márc ius 12-én pedig a füzérradványi uradalmat és a tokaji szőlőhegyen lévő, Barát nevű szőlőt adományoz ta neki az uralkodó, amelyet m é g a következő évben újab­bakkal, sőt egy kassai házzal is kiegészített .

A családi hagyományoknak és a kor szokásának megfele lően Károlyi László vagyongyara­pításában is fontos szerepet já tszot tak a zálogügyletek, a t izedbérletek, a kü lönböző gazdasá­gi kivál tságok (pl . dézsmamentesség , vámjog) és te rmészetesen az ügyes gazdálkodás . De épp így a ha ta lmaskodás is, amelyre jószágai fekvése, a határterület körüli b izonytalanság j ó lehe­tőséget nyújtott. Jó érzékkel mér te fel az erőviszonyokat , s ha neki volt esélye, nem szalasz­totta el az alkalmat. Különösen az erdélyi birtokosok rovására növel te birtokait, akik számára az erélytelen Apafi Mihá ly nem nyújtott ha tékony védelmet . Károly i László kihasznál ta ezt a helyzetet, noha korábban négy esztendőt töltött I . Rákócz i György udvarában, I I . Rákóczi Györgynek pedig hitelezője is volt. A bir tokszerzésben azonban nem befolyásolták érzelmi szempontok, így nem csoda, hogy az őt önmérsékle t re intő Bánffy Dénes szavainak - „ Volna édes sógor uram elég ellensége a magyarnak, ha egymást nem bántanánk и " 1 6 ­ nem volt következményük. Károlyi László ugyanis ­ az osztályos tá rsakhoz hasonlóan ­ a gyarapodás­

ban visszaigazolását látta viselkedése helyességének. Tény, hogy élete végén számos birtokot mondhatott magáénak , a fent említet teken kívül főleg Sza tmár megyében , de több részjószá­ga volt Külső-Szolnok és Bihar megyében is.

Károlyi László nemcsak a vagyonszerzésben, hanem az ura lkodóház iránti lojalitásban is követte a családi hagyományoka t . Csáky István kassai főkapi tány megbízásából fiával, Sán­dorral együtt részt vett a felvidéki és a nagybányai protes táns templomok elfoglalásában, s az 1687-1688. évi országgyűlésen ő is elismerte a Habsburgok örökös magyarországi királysá­gát. Ereje hanyatlását é rezve , a dinasztia megbízha tó híveként kezdeményezhe t te Sándor fia főispáni kinevezését , aki fivérei, Mihály és István halála u t á n 1 7 a família egyetlen férfitagja­ként még apja életében elfoglalta hivatalát.

Visszautalva a dolgozat elején felvetett kérdésre, hogy t i . voltak-e családi e lőzményei Ká­rolyi Sándor karrierének, azt ke l l mondanunk, hogy igen. Valamennyi nemzedék - fizikailag és mentá l isan ép - tagja ese tében kimutatható, hogy j ó érzékkel ismerték fel a lehetőségeket és a legcélravezetőbben cselekedtek. Kétségtelen, hogy a legeredményesebb Károlyi Mihály és Károlyi Sándor volt, hiszen ők szerezték meg a família számára a bárói és a grófi címet.

1 5 Ebben minden bizonnyal meghatározó szerepet játszott a Rozsályi Kunok harcos protestantizmusa. Kun István például végrendeletében is kikötötte, hogy amennyiben felesége pápista emberhez menne nőül, minden jószágá­tól és gyermekei feletti gyámságától fosszák meg. KÁROLYI, 1882-1897. 4. köt. No. V I I .

1 6 Uo. 496. 1 7 Mihályt egy Szatmár vára körüli csetepatéban kurucok ölték meg, István nem sokkal Buda felszabadítása (és f i ­

vére halála) után egy törökökkel vívott csatában esett el.

Á m - érdemeik csökkentése nélkül - azt is lá tnunk kel l , hogy képességeiket sorsfordító törté­nelmi-poli t ikai helyzetekben kamatoztathat ták, amelyek lehetőséget nyújtottak az érvényesü­lésre. A 17. század elején u i . a rekatol izációs, egy évszázaddal később a Rákóczi -szabadság­harc békés lezárására i rányuló törekvések minősül tek a Habsburg-ház szempont jából olyan je-lentőségűeknek, hogy az ezekben való szerepvál lalást - komoly poli t ikai üzene te miatt - kész vol t akár rangemeléssel is jutalmazni.

báró Károlyi László (1627-1689)

báró Károlyi Lászlóné báró Sennyei Erzsébet (1626-1672)

Felhasznált irodalom

AOkl, 1990-2004. Anjou4cori oklevéltár. Documenta res Hungaricas tempore regum Andega-vensium illustrantia. 1-25. köt. Szerk. Almási Tibor, Blazovich László, Géczi Lajos, Kristó Gyula, Piti Ferenc, Sebők Ferenc. Bp.-Szeged, 1990-2004.

CD. Hun. 1829-1844. Georgius Fejér: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. 1-11. köt. Budae, 1829-1844.

ÉBLE, 1913. Éble Gábor: A nagykárolyi gróf Károlyi család leszármazása a leányági iva­dékok feltüntetésével. Bp., 1913. Ismerteti: Holub József, Turul, 1915. 46^48; Hóman Bálint, Századok, 1914. 429-431.; Madzsar Imre, Történeti Szemle, 1915.

KARÁCSONYI, 1995. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek а XIV. század közepéig. Bp., 1900­1901. Reprint. Bp., 1995.

KÁROLYI, 1882­1897. A Nagy­Károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. A család megbízásából ki­

adja gróf Károlyi Tibor. Sajtó alá rendezi Géresi Kálmán. 1­5. köt. Bp., 1882­1897.

KOVÁCS, 1988. Kovács Ágnes: Károlyi Sándor. Bp., 1988. KOVÁCS, 2003. Kovács Ágnes: Károlyiné Barkóczi Krisztina férjéhez írt levelei a szabad­

ságharc idején. In: A Rákóczi­szabadságharc és Közép­Európa. 2. köt. Szerk. Tamás Edit. Sárospatak, 2003.

SZIRMAY, 1809­1810. Szirmay Antal: Szathmár vármegye fekvése, történetei, és polgári esmérete. 1­2. köt. Buda, 1809­1810.

gróf Károlyi Sándor (1669-1743)

Károlyi Sándor egyenesági felmenői

Józsa

András

id. László/Lancz

ifj. László/Lancz

Ördög Simon

Ördög András

Károlyi Simon

Mihály

Bertalan

János

László

Péter

Mihály 1554-1595

I báró Mihály 1585-1626

I László

1627-1689 I

gróf Sándor 1669-1743

oo 1. Zidy Katalin 2. Surányi Borbála

oo 1. Zaberdini Horváth Katalin 2. Perényi Erzsébet

oo Segnyey Borbála

1. Csapy Judit 2. Sennyey Erzsébet

Barkóczi Krisztina