Közig Szakvizsga Összes Írásbeli

192
Oldal: 1 / 192 Tartalom 15 PONTOS ............................................................... 11 I. modul ................................................................ 11 1. Hasonlítsa össze az egyesülési jogot a gyülekezési joggal!..........12 2. Határozza meg a „miniszterelnöki kormányzás” fogalmát! Ismertesse a Kormány megalakulására és megszűnésére vonatkozó szabályokat!..........12 3. Határozza meg a helyi közügy fogalmát és a helyi önkormányzatok feladattípusait! Sorolja fel a települési önkormányzatok kötelező feladatait! Határozza meg azon feltételeket, amelyek fennállása esetén a helyi önkormányzat egyéb feladatok ellátását is v......................12 4. Ismertesse a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit! Mit jelent az államfő döntéseinél a végrehajtó hatalom ellenjegyzése és melyek a köztársasági elnök ellenjegyzéshez kötött hatáskörei?..................12 5. Ismertesse a tisztességes eljárásban való jog egyes elemeit!........13 6. Ismertesse a választójogra vonatkozó legfontosabb szabályokat!......13 7. Ismertesse az Országgyűlés legfontosabb funkcióit, valamint feladat- és hatásköreit!........................................................14 8. Ismertesse az önkormányzati jogok rendszerét!.......................14 9. Ismertesse az ügyészség feladatköreit a büntető eljárás során!......15 10. Ismertesse az ügyészség közérdekvédelmi feladatait!...............15 11. Különböztesse meg a köztársasági elnöki és a miniszterelnöki tisztség megszűnésének eseteit!........................................16 12. Mutassa be a Magyarország bírósági szervezetét, a bíróságok fő feladat- és hatásköreit!...............................................16 II. modul ............................................................... 16 1. Fejtse ki a szakhatóság szerepét az eljárásban!.....................16 2. Határozza meg a társadalmi norma sajátosságait!.....................17 3. Ismertesse a fellebbezési eljárás legfontosabb szabályait! Térjen ki a fellebbezésre jogosultak körére, a fellebbezés jogcímére, határidejére, a fellebbezéssel megtámadható döntések körére!...........................17 4. Ismertesse a határidő számításának szabályait!......................18 5. Ismertesse a jogszabály preambulumával, illetve bevezető rendelkezéseivel kapcsolatos legfontosabb követelményeket!.............18 6. Ismertesse a kizárás szabályait!....................................18 7. Ismertesse a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat!.................................................19 8. Ismertesse a rendeletalkotás főbb szabályait békeidőben!............20 9. Ismertesse a tanúvallomásra vonatkozó szabályokat!..................20 10. Ismertesse az ügyészi fellépésre vonatkozó szabályokat!...........20 11. Ismertesse Magyarország jogforrási rendszerének elemeit az Alaptörvény és a jogalkotási törvény rendelkezései alapján!............21 12. Jellemezze hatósági eljárás bizonyítási rendszerét!...............21 13. Melyek a jogszabály tervezetének megszövegezésére vonatkozó általános követelmények?...............................................22 14. Milyen célokat szolgál a jogszabálytervezetek véleményezése, hogyan zajlik a társadalmi egyeztetés és milyen formái vannak?................22

description

Közigazgatási szakvizsga kötelező 5 modul összes írásbeli kérdése kidolgozva

Transcript of Közig Szakvizsga Összes Írásbeli

Oldal: 119 / 119

Tartalom15 PONTOS11I. modul111.Hasonltsa ssze az egyeslsi jogot a gylekezsi joggal!122.Hatrozza meg a miniszterelnki kormnyzs fogalmt! Ismertesse a Kormny megalakulsra s megsznsre vonatkoz szablyokat!123.Hatrozza meg a helyi kzgy fogalmt s a helyi nkormnyzatok feladattpusait! Sorolja fel a teleplsi nkormnyzatok ktelez feladatait! Hatrozza meg azon feltteleket, amelyek fennllsa esetn a helyi nkormnyzat egyb feladatok elltst is v124.Ismertesse a kztrsasgi elnk feladat- s hatskreit! Mit jelent az llamf dntseinl a vgrehajt hatalom ellenjegyzse s melyek a kztrsasgi elnk ellenjegyzshez kttt hatskrei?125.Ismertesse a tisztessges eljrsban val jog egyes elemeit!136.Ismertesse a vlasztjogra vonatkoz legfontosabb szablyokat!137.Ismertesse az Orszggyls legfontosabb funkciit, valamint feladat- s hatskreit!148.Ismertesse az nkormnyzati jogok rendszert!149.Ismertesse az gyszsg feladatkreit a bntet eljrs sorn!1510.Ismertesse az gyszsg kzrdekvdelmi feladatait!1511.Klnbztesse meg a kztrsasgi elnki s a miniszterelnki tisztsg megsznsnek eseteit!1612.Mutassa be a Magyarorszg brsgi szervezett, a brsgok f feladat- s hatskreit!16II. modul161.Fejtse ki a szakhatsg szerept az eljrsban!162.Hatrozza meg a trsadalmi norma sajtossgait!173.Ismertesse a fellebbezsi eljrs legfontosabb szablyait! Trjen ki a fellebbezsre jogosultak krre, a fellebbezs jogcmre, hatridejre, a fellebbezssel megtmadhat dntsek krre!174.Ismertesse a hatrid szmtsnak szablyait!185.Ismertesse a jogszably preambulumval, illetve bevezet rendelkezseivel kapcsolatos legfontosabb kvetelmnyeket!186.Ismertesse a kizrs szablyait!187.Ismertesse a kzigazgatsi hatrozatok brsgi fellvizsglatra vonatkoz szablyokat!198.Ismertesse a rendeletalkots fbb szablyait bkeidben!209.Ismertesse a tanvallomsra vonatkoz szablyokat!2010.Ismertesse az gyszi fellpsre vonatkoz szablyokat!2011.Ismertesse Magyarorszg jogforrsi rendszernek elemeit az Alaptrvny s a jogalkotsi trvny rendelkezsei alapjn!2112.Jellemezze hatsgi eljrs bizonytsi rendszert!2113.Melyek a jogszably tervezetnek megszvegezsre vonatkoz ltalnos kvetelmnyek?2214.Milyen clokat szolgl a jogszablytervezetek vlemnyezse, hogyan zajlik a trsadalmi egyeztets s milyen formi vannak?22III. modul231.Az llamhztarts ellenrzsnek milyen szintjeit ismeri? Melyek az egyes llamhztartsi ellenrzsi szintek fbb feladatai, kihvsai, kontroll tevkenysgk tartalma?232.Az ersd llami gazdasgpolitikai szerepeket milyen krlmnyek s esemnyek indokoljk? Az llam felrtkeld szerepe milyen terleteken nyilvnul meg Magyarorszgon s a fejlett piacgazdasgokban?233.Magyarorszg kzpnzgyi stabilitsnak megteremtsre milyen jogi szablyozsi s kormnyprogram szint intzkedseket ismer? Fejtse ki ezek lnyegt, sszefggseit!244.Mutassa be a kltsgvetsi szervek alaptsi tpusait, s alaptsnak folyamatt, s az alapt okirat tartalmt!245.Mutassa be a szmvevszki ellenrzs folyamn az llami Szmvevszket, illetve az ellenrztt szervet megillet jogokat s ktelezettsgeket!256.Sorolja fel az llamhztartst befolysol fbb makrogazdasgi tnyezket, valamint az llamhztartst jellemz mutatszmokat s rviden jellemezze azokat!26IV. modul261.A szervezet tvilgtst tmogat technikk kzl mutassa be a krdvezs s dokumentumelemzs legfontosabb ismrveit!262.Hasonltsa ssze a kzszolglati tisztvisel s a kzigazgatsi szerv krtrtsi felelssgt!273.Hasonltsa ssze a lineris-funkcionlis s a mtrix szervezetet a struktradimenzik mentn (munkamegoszts, hatskrmegoszts, koordinci), emelje ki elnyeiket s htrnyaikat, illetve hatrozza meg alkalmazsuk clszer felttelrendszert!274.Hatrozza meg a projekt fogalmt, szakaszait s a projektciklus egyes lpseit! Rviden rjon arrl, hogy a projektciklus egyes szakaszaiban milyen fontos tevkenysgeket kell elvgezni!275.Hatrozza meg a szervezeti vltozs fogalmt! Mutassa be, hogy a szervezet tagjai hogyan fogadhatjk a vltozsokat s rviden jellemezze a vltoztats fogadtatsnak eseteit, klns tekintettel a kzigazgatsra!286.Hatrozza meg a vezetsi stlus fogalmt, s ismertesse a dntskzpont vezetsi stlusokat Lewin vagy Likert modellje alapjn!287.Hatrozza meg az tletroham (brain storming) fogalmt, cljt s ismertesse a mdszer alkalmazsnak elnyeit, htrnyait.298.Ismertesse a szemlyisgkzpont vezetsi stlusokat s mutasson pldt a vezetsi stlusok szitucinak megfelel megvlasztsra!299.Ismertesse az gymenetvizsglat menett!2910.Mutassa be a csoportos szellemi alkottechnikk kzl a Delphi mdszer lnyegt, ismertesse az alkalmazsnak elnyeit, htrnyait!3011.Mutassa be a csoportos szellemi alkottechnikk kzl a nominl csoportok mdszer lnyegt, ismertesse az alkalmazsnak elnyeit, htrnyait!3012.Mutassa be a klasszikus vezetsi iskola kpviseli kzl Max Weber munkssgt s jelentsgt a kzigazgats-szervezs szempontjbl!3113.Mutassa be a klasszikus vezetsi iskola kpviseli kzl Taylor s Fayol munkssgt s jelentsgt a kzigazgats-szervezs szempontjbl!3114.Mutassa be a lineris szervezetek jellemzit, kialakulsnak httert, alkalmazsuk elnyeit s htrnyait! Mi a trzskar s mennyiben tudja meg oldani a lineris modell problmit?3115.Mutassa be a munkanap fnykpezs menett!3216.Mutassa be a New Public Management kritikjt s az ennek eredmnyekppen szletett tovbbi elmleteket, kiegsztseket!3217.Mutassa be a New Public Management lnyegt s az ennek eredmnyekppen a kzigazgatsban alkalmazott fbb fejlesztsi eszkzket!3318.Mutassa be a vltozsi stratgikat, illetve azok jellemzit, kitrve eredmnyes alkalmazsuk feltteleire!3319.Mutassa be a vezets- s szervezstudomny integrcis trekvseit kpvisel elmletei kzl a kontingenciaelmletet s populcis kolgit!3320.Mutassa be a vezets mint dnts perspektvjt! Ennek sorn trjen ki a dntsek tpusaira s a delegls tmakrre is!3421.Mutassa be a vezetsi funkcik kzl a clkitzsi s tervezsi tevkenysget! Trjen ki a szervezetekben (ezen bell a kzigazgatsban) hasznlatos tervek tpusaira is!3422.Mutassa be a vezetsi funkcik kzl az ellenrzsi tevkenysget, kln kitrve az ellenrzs lehetsges trgyra s az ellenrzsi tpusokra!3523.Mutassa be kzigazgats minsgfejlesztsnek dominns mdszereit (ISO s EFQM-CAF)!3524.Sorolja fel a Mintzberg ltal hasznlt szervezeti alkotelemeket, a bellk kpzett szervezettpusokat, s rviden jellemezze azokat!3525.Sorolja fel a vezets- s szervezstudomny emberkzpont irnyzatainak kpviselit s mutassa be legfontosabb megllaptsaikat!3626.Sorolja fel s rtelmezze a minsgmenedzsment alapkategriit (minsgellenrzs, -szablyozs, -biztosts, TQM)36V. modul371.Ismertesse az eurpai integrci f cljt, a ngy alapszabadsgot, fejtse ki rszletesen kett tartalmt!372.Ismertesse Magyarorszg s az EU kapcsolatnak alakulst a csatlakozsig!373.Jellemezze az unis jog viszonyt a nemzeti s a nemzetkzi joghoz!384.Mutassa be a szabadsgon, biztonsgon s a jog rvnyeslsn alapul trsget!385.Mutassa be a Tancs szervezett, feladatt s mkdst a Tancshoz ktd egyb testletekkel egytt!396.Mutassa be az EU gazdasgi, trsadalmi s terleti kohzira irnyul politikjt!397.Mutassa be az EU keleti irny bvtsi folyamatnak fbb llomsait!398.Mutassa be az EU tmogat, sszehangol s kiegszt hatskrbe tartoz politikit!399.Mutassa be az EU versenypolitikjnak lnyegt!4010.Mutassa be az Eurpai Bizottsg feladat- s hatskrt! Jellemezze a szervezetet!4011.Mutassa be az Eurpai Bizottsg, az Eurpai Uni Tancsa s az Eurpai Parlament trsjogalkot szerept az unis jogalkotsban!4112.Mutassa be az eurpai integrci fejldse sorn kialakult integrcis szinteket s azok lnyegt!4113.Mutassa be az Eurpai Parlament szervezett, feladatt s mkdst!4214.Mutassa be az Eurpai Uni Brsga ltal alkalmazott eljrsokat!4215.Mutassa be az Eurpai Uni Brsgnak szervezett, feladatt s mkdst!4316.Mutassa be az Eurpai Uni Tancsnak szavazsi rendjt!4317.Mutassa be az unis jogalkotsi s dntshozatali eljrsokat s jellje meg az egyes jogalkotsi eljrsoknl az Eurpai Parlament szerept!4318.Sorolja fel az EU kizrlagos hatskrbe es politikkat! Hrmat kzlk rviden ismertessen!4419.Sorolja fel s fejtse ki az EU kltsgvetsnek bevteli s kiadsi elirnyzatait!4410 PONTOS45I. modul451.llaptsa meg, hogy megfelelnek-e az albbi lltsok az Alaptrvny Alapvets rszben szablyozottaknak! Alhzssal jellje a helyes vlaszt!452.Hasonltsa ssze az orszggylsi kpvisel kpviseli jogllsnak legfontosabb elemeit alkot mentelmi jogot s az sszefrhetetlensget!463.Hatrozza meg a minisztrium jogllst! Ismertesse az ltalnosthat minisztriumi feladatokat!464.Hatrozza meg az alapjog fogalmt s az alapjogok forrsait!465.Ismertesse a Kormny feladat- s hatskrt!466.Ismertesse a kzigazgatst ms igazgatsi rendszerektl megklnbztet sajtossgokat! Sorolja fel a kzigazgats rendeltetsi krbe tartoz tevkenysgeinek fajtit!477.Ismertesse a kztrsasgi elnk vlasztsnak eljrsi szablyait, mutassa be a kztrsasgi elnk felelssgre vonsnak szablyait!478.Ismertesse a magyar alkotmnyfejlds folyamatt!479.Ismertesse az alapvet jogok biztosnak hatskrt!4810.Ismertesse az Alkotmnybrsg ltalnos mkdsi rendjt, s mutassa be az alkotmnybrk mentelmi jogt!4811.Ismertesse az llamszervezet felptsnek alkotmnyos alapjait!4812.Ismertesse az informcis nrendelkezsi jog tartalmt illetve sorolja fel az adatvdelem alapelveit! Ismertesse az Alkotmnybrsg szemlyi szmmal kapcsolatos llspontjt!4913.Ismertesse az Orszggyls mkdsnek fbb szablyait s a trvnyjavaslatok trgyalst!4914.Ismertesse az nkormnyzati feladatok meghatrozsnl kvetend elveket! rjon (legalbb) 5 pldt a kpviseltestlet t nem ruhzhat feladatkreire!4915.Ismertesse rszletesen a szabadsgjogok kzl az lethez s az emberi mltsghoz val jogot!5016.Ismertessen az alapvet jogok biztosnak intzkedsei kzl legalbb 5 fajtt!5017.Jellemezze az gazati feladatokat ellt terleti s helyi llamigazgatsi szerveket! Hatrozza meg a kztestlet fogalmt s sorolja fel annak fajtit!5118.Mi a mentelmi jog s kiket illet meg? Miben azonos, illetve miben tr el egymstl az egyes kzhatalmat gyakorlkat megillet mentelmi jog?5119.Miben klnbzik a kztrsasgi elnk alkotmnyos helyzete a prezidencilis, a flprezidencilis s a parlamentris berendezkeds llamokban? Hatrozza meg a magyar kztrsasgi elnk alkotmnyos jogllst!5120.Miben klnbzik egymstl egy ltalnos s egy klns hatskr kzigazgatsi szerv? Hatrozza meg a Kormny ltalnos hatskr terleti llamigazgatsi szerveit s sorolja fel azok legfontosabb feladatait!5221.Milyen azonos s milyen eltr felttelei vannak a bri, alapvet jogok biztosa s alkotmnybri tisztsgek betltsnek?5222.Milyen klnbsgek jellemzik a polgrmester, illetve a jegyz jogllst? Mi a klnbsg az elzetes s az utlagos alkotmnybrsgi normakontroll kztt?5223.Mutassa be a brk jogllsra vonatkoz szablyokat!5324.Mutassa be a helyi nkormnyzatok s a kzhatalom gyakorlsban rsztvev ms szervek kapcsolatrendszert!5325.Mutassa be a Kormny mkdst, a Kormny dntseinek elksztst!5426.Mutassa be a kztrsasgi elnk s az Orszggyls kztti klcsns fggssgen alapul - alkotmnyos kapcsolatrendszert!5427.Mutassa be az Alkotmnybrsg szervezett, az alkotmnybrk jogllst, megvlasztsuk szablyait!5428.Mutassa be az llami Szmvevszk szervezett, a szmvevszki vizsglat tpusait, szempontjait!5529.Mutassa be az Orszggyls szervezett!5530.Mutassa be az orszggylsi kpviselk jogllsnak f elemeit (szabad mandtum, mentelmi jog, sszefrhetetlensg)!5531.Mutassa be az gyszsg szervezett, az gyszek jogllst!5632.Mutasson be tt az Alkotmnybrsg feladat- s hatskrei kzl!5633.Sorolja fel a helyi nkormnyzat bevteleit s hatrozza meg annak sajt bevteleit!5734.Sorolja fel a kzigazgats rendeltetsi krbe tartoz tevkenysgeinek fajtit!5735.Sorolja fel a kzigazgatsi aktusokat s azok alfajait!5736.Sorolja fel az nll szablyz szerveket s ismertesse azok jellemzit!5737.Sorolja fel az gyszsg feladatait!5838.Sorolja fel egymst kveten az Alaptrvny rszeit. Ismertesse az Alaptrvny els s utols sort!5839.Sorolja fel s jellemezze a Kormny munkjt segt szerveket!5940.Sorolja fel s jellemezze az egyes autonm joglls llamigazgatsi szerveket!5941.Soroljon fel s mutasson be az alapvet ktelessgek kzl legalbb ngyet! Melyek az eredeti s melyek az Alaptrvny ltal kiegsztett ktelezettsgek?5942.Tegyen klnbsget az albbi az Orszggyls ltal vlasztott kzhatalmi tisztsget betltk kztt aszerint, hogy kinek a javaslatra s milyen idtartamra vlasztjk!60II. modul601.Hatrozza meg a hatskr fogalmt s szablyait!602.Hatrozza meg a jogi norma fogalmt!603.Hatrozza meg a jogi norma sajtossgait!614.Hatrozza meg az illetkessg fogalmt s szablyait!615.Hatrozza meg, hogy hatsgi gyben ki lehet gyfl!616.Ismertesse a deregulci fogalmt s alkalmazsra vonatkoz trvnyi elrsokat!617.Ismertesse a jogszably rvnyessgi kellkeit!628.Ismertesse a jogszablyi hierarchit!629.Ismertesse a kzigazgatsi hatsgi gy fogalmt s annak tartalmt!6210.Ismertesse a szakrtre vonatkoz szablyokat a hatsgi eljrs bizonytsi szakaszt illeten!6311.Ismertesse a trvnyes, a meghatalmazotti s az gygondnoki kpviselet jellemzit!6312.Ismertesse az eljrsi ktelezettsg tartalmt s vesse ssze e ktelezettsg megsrtsekor irnyad szablyokat az llamigazgatsi s az nkormnyzati hatsgok mulasztsa esetn!6313.Ismertesse az jrafelvteli eljrsra vonatkoz legfontosabb szablyokat!6414.Ismertesse az gyintzsi hatridre vonatkoz ltalnos szablyokat!6415.Ismertesse, hogy a fellebbezs elbrlsa sorn mi jellemz a msodfok eljrsra s milyen dntst hozhat a msodfok hatsg?6416.Milyen sztbbsggel alkothat trvnyt az Orszggyls? Hozzon fel pldkat a lehetsges esetekre!6517.Milyen tpusait klnbztethetjk meg a hatsgi dntseknek?6518.Mutassa be a jogorvosls rendszert a hatsgi eljrsban!6519.Mutassa be a kormny-elterjesztssel szemben tmasztott tartalmi kvetelmnyeket!6520.Sorolja fel a hatsg dntsnek kzlsi mdjait s a kzls ltalnos szablyait!6621.Sorolja fel a hatsgi jogkrt gyakorl szervek csoportjait (pldkkal)!6622.Sorolja fel a Ket-ben nevestett bizonytkokat!6723.Sorolja fel a semmissgi okokat s ismertesse azok kvetkezmnyt!67III. modul671.A kltsgvetsi forrsok felhasznlsa sorn kvetend alapelveket sorolja fel s fejtse ki a lnyegket!672.A kltsgvetsi szerv vezetjnek felelssge milyen terletekre terjed ki?683.Az llami vagyon feletti tulajdonosi jogok s ktelezettsgek gyakorlsnak mdjt ismertesse! Az llami vagyongazdlkodssal (kezelssel) kapcsolatos fbb szablyokat sorolja fel!684.Definilja az llamhztarts helyt s szerept a nemzetgazdasgban!685.Hasonltsa ssze az llamhztarts kzbevteleibl az ad s djjelleg bevteleket! Fejtse ki az llam magnjogi jelleg bevteleit is!696.Hatrozza meg a nemzeti vagyon fogalmt s mutassa be a nemzeti vagyonnal trtn gazdlkodshoz kapcsold alapelveket! Ismertesse az nemzeti vagyonba tartoz vagyonelemeket!697.Hatrozza meg az llamhztarts kzgazdasgi fogalmt, rja le feladat-megkzelts s szervezeti megkzelts meghatrozst!708.Ismertesse a kltsgvetsi szervek beszmolsi ktelezettsgnek alapvet szablyait!709.Ismertesse a Magyar Nemzeti Bank elmlt vtizedekben vitt monetris politikjnak lnyegt, utaljon a refinanszrozsi pozcikra, s a kvetkezmnyekre!7010.Ismertesse az llami Szmvevszk fggetlensgnek garanciit!7011.Ismertesse az nkormnyzati beszmol elfogadsnak lpseit!7112.Ismertesse rszletesen a rendkvli kormnyzati intzkedsre szolgl tartalk s a cltartalk jogintzmnyt!7113.Magyarorszg jjszervezsnek milyen fbb terleteit (terveit) ismeri, melyek a fbb jellemzik?7214.Melyek a kltsgvetsi szervek irnytsi s felgyeleti fbb szablyai?7215.Melyek a legfontosabb rendez elvei s lpsei az nkormnyzati alrendszer tszervezsnek?7216.Melyek a takarkos gazdlkodssal kapcsolatos trvnybl ered a kzponti alrendszert rint kltsgvets-politikai szablyok?7317.Melyek az alapt okirat ktelez tartalmi elemei?7318.Melyek az llamhztartsi trvnynek a fizetsi ktelezettsgekkel kapcsolatos legfontosabb garancilis szablyai?7319.Mi a klnbsg a kltsgvetsi szervet irnyt s alapt szervek hatskre kztt? Hatrozza meg az irnytsi jog elemeit!7420.Milyen vagyonkategrikat llt fel a nemzeti vagyonrl szl trvny? Melyek az egyes vagyonelemek fbb jellemzi?7421.Mutassa be a kincstri rendszer rendeltetst s szervezetrendszert (csak felsorols szintjn)! Mely szervek alkotjk a kincstri krt? Ismertesse rviden a Kincstri Egysges Szmla alapvet jellemzit!7522.Mutassa be a Kltsgvetsi Tancs intzmnyt!7523.Mutassa be a ktelezettsgvllals, ellenjegyzs, rvnyests s utalvnyozs lnyegt!7624.Mutassa be a kzponti kltsgvetsi alrendszer bevteleit!7625.Mutassa be az llamhztarts adjelleg bevteleik kzs jellemzit, s sorolja fel mi minsl adjelleg bevtelnek!7626.Mutassa be az llamhztarts bels kontrollrendszert!7627.Mutassa be az llamhztarts kiadsait, a kiadsokat csoportostsa, rjon egy- egy pldt kiadsi fcsoportonknt!7728.Mutassa be az llamhztartst meghatroz alapelvek kzl a kltsgvets alapjn trtn gazdlkods elvt, nyilvnossg elvt, valamint az egysgessg s ttekinthetsg elvt!7729.Mutassa be az llamhztartst meghatroz alapelvek kzl a valdisg, a globlis fedezet s a rszletezettsg alapelvt!7830.Mutassa be az nkormnyzati kltsgvets tervezsnek, illetve elfogadsnak menett!7831.Mutassa be s rtkelje a kztehervisels elvnek alkotmnyos alapjt, valamint annak az llamhztarts terletn trtn megvalsulst!7832.Mutassa be kltsgvetsi trvny dnts-elksztsi szakaszt!7933.Sorolja fel s ismertesse rviden a helyi nkormnyzatok fbb bevteli forrscsoportjait! rjon mindegyik forrscsoporthoz 2 pldt!79IV. modul791.Csoportostsa s mutassa be a Mintzberg ltal meghatrozott vezeti szerepeket. Egy szabadon vlasztott vezeti szerepet fejtsen ki rviden.792.Ismertesse a brain storming mdszert s menett, alkalmazsnak elnyeit s htrnyait!803.Ismertesse a csoport fogalmt s a csoportfejlds lpeseit!804.Ismertesse a csoport mretre vonatkoz megfontolsokat s a jellemz csoportszerepeket!805.Ismertesse a csoportos szellemi alkottechnikk kzl a 635 mdszer s a Philips 66 mdszer elnyeit s htrnyait!816.Ismertesse a Delphi mdszer alkalmazsnak menett, elnyeit, htrnyait!817.Ismertesse a kzszolglati tisztviseli vagyonnyilatkozat szablyait!818.Ismertesse a vezets, mint koordinci perspektvjt! Nevezze meg s jellemezze a koordincis eszkzket!829.Ismertesse az interj tpusait, valamint elnyeit s htrnyait!8210.Mire ad vlaszt a SWOT analzis s milyen esetekben alkalmazhatjuk sikerrel?8211.Mutassa be a csoportos szellemi alkottechnikk kzl a 635 mdszer lnyegt, ismertesse az alkalmazsnak elnyeit, htrnyait!8312.Mutassa be a Handy ltal meghatrozott szervezeti kultra tpusokat s jellemezze azokat rviden!8313.Mutassa be a munkanap fnykpezs lnyegt, szakaszait, felhasznlsi terleteit!8314.Mutassa be a SWOT analzis mdszert, alkalmazsnak elnyeit, nehzsgeit!8415.Mutassa be a vltozs szereplit s jellemezze azokat rviden!8416.Mutassa be az elektronikus kzigazgats elnyeit, htrnyait!8417.Mutassa be s jellemezze az interjkszts szakaszait az elksztstl az sszefoglal ksztsig!8518.Mutassa be s kritikusan rtkelje a Management by. vezetsi rendszereket! Egyet vlasszon kzlk s rviden ismertesse annak lnyegt!8519.Sorolja fel a csoportfejlds ngy szakaszt s rviden jellemezze az egyes fzisokat!8520.Sorolja fel a kztisztviselk s kormnytisztviselk alkalmazsnak ltalnos s klns feltteleit! Hatrozza meg a jogviszonyok alanyait!8521.Sorolja fel az e-szolgltatsok t szintjt, jellemezze azokat rviden!8622.Sorolja fel milyen csoporttpusokat ismer, hatrozza meg egy-egy mondatban azok jellemzit!86V. modul861.Fejtse ki az unis polgrsg lnyegt! Milyen ptllagos jogosultsgok illetik meg az unis polgrt?862.Hogyan ltjk el az Eurpai Uni Tancsnak elnki tisztsgt? Ismertesse a soros elnksg intzmnynek lnyegt!873.Ismertesse a jogharmonizci jelentsgt az Eurpai Uniban!874.Ismertesse a Lisszaboni Szerzds elfogadshoz vezet folyamatot!875.Ismertesse az alapvet jogok s a Szerzds viszonyt!886.Ismertesse az ltalnos s a klnleges tvezet zradkokat!887.Ismertesse az elsdleges jogforrsokat s azok mdostsait az Eurpai Uniban!888.Ismertesse az EU ves kltsgvetsi eljrsnak menett!899.Ismertesse az Eurpai Bizottsg dnts-elkszt szerept!8910.Ismertesse az unis csatlakozsi trgyalsok menett!8911.Jellemezze az Eurpai Kzponti Bank s a Kzponti Bankok Eurpai Rendszernek mkdst!9012.Melyek az Eurpai Uni tbbves pnzgyi keretnek jellemzi?9013.Mit neveznk komitolginak az EU jogalkotsi eljrsban? Ismertesse annak lnyegt!9014.Mutassa be a kzs kl- s biztonsgpolitikt!9115.Mutassa be az EU kltsgvetsnek alapelveit!9116.Mutassa be az EU kzs mezgazdasgi s halszati politikjnak lnyegt!9117.Mutassa be az EU kzs monetris politikjnak lnyegt! Sorolja fel a maastrichti konvergencia kritriumokat!9218.Mutassa be az eurpai integrcit j alapokra helyez Maastrichti Szerzds ltal bevezetett vltozsokat!9219.Mutassa be az Eurpai Uni tancsad szervei kzl a Gazdasgi s Szocilis Bizottsgot!9220.Mutassa be az eurpai gyek igazgatsnak magyar modelljt!9321.Mutassa be az Uni klnleges jogalkotsi eljrsait!9322.Mutassa be az unis jog msodlagos jogforrsait!935 PONTOS94I. modul941.Hasonltsa ssze a megyei jog vros nkormnyzatnak s a megyei nkormnyzatnak a szervezett! Ismertesse rviden az gyszi trvnyessgi felgyelet tartalmt!942.Hatrozza meg a kzigazgatsi aktus, illetve a jogost, az engedlyez, a ktelez s a szankcit megllapt hatrozatok fogalmt!943.Hatrozza meg a kzigazgatsi szerv jogkpessgnek elemeit!944.Ismertesse a parlamenti ellenrzs eszkzl szolgl interpellci s a krds szablyait!955.Ismertesse a petcis jog tartalmt!956.Ismertesse a szemlyek ltalnos jogalanyisgnak tartalmt!957.Ismertesse a sztrjkjog tartalmt!958.Ismertesse az alapvet jogok biztosa (ombudsman) megvlasztsra vonatkoz szablyokat s feladatkrt!959.Ismertesse az ltalnos egyenlsgi ttelt, s rjon egy pldt a pozitv diszkrimincira!9610.Ismertesse az gyszsg hatskreit!9611.Jellemezze a kormnyhivatalokat feladat- hatskr, valamint felpts tekintetben! Pldlz jelleggel emltsen nhnyat!9612.Jellemezze a kzponti hivatalokat feladat- hatskr, valamint felpts tekintetben! Pldlz jelleggel emltsen nhnyat!9713.Mutassa be a hatsgi jogalkalmazs fbb jellemzit!9714.Mutassa be az Orszggyls megalakulsnak folyamatt!9715.Mutassa be az nkormnyzatisg alkotmnyos garanciit az Alaptrvny s az nkormnyzati trvny alapjn!9716.Mutassa be rviden a brsgok kzponti igazgatsnak szerveit s felgyelett!9717.Nevezze meg a hatlyos magyar Alkotmnyt s mutasson r annak alaptrvnyi vonsaira!9818.Sorolja fel a helyi kpvisel-testlet szerveit! Ismertesse a megyei jog vros nkormnyzata, a fvrosi s a megyei nkormnyzat szervezetnek sajtossgait!9819.Vzolja fel a minisztrium szervezett, vezetst!98II. modul981.A hatsgi eljrs hnyadik szakasza a vgrehajtsi szakasz? Melyek a hatsgi vgrehajts felttelei?992.A hatsgi eljrs vgrehajtsi szakaszban van-e helye jogorvoslatnak? Amennyiben a vlasz igen, milyen jogorvoslatnak van helye?993.Fejtse ki rszletesen az gyfl nyilatkozatra vonatkoz szablyokat!994.Hatrozza meg a joghatsg szablyait!995.Hatrozza meg a jogszably fogalmt!1006.Hatrozza meg a trsadalmi norma fogalmt!1007.Ismertesse a fellebbezs s a dnts vgrehajthatsgnak kapcsolatt!1008.Ismertesse a hinyptlsra vonatkoz szablyokat, megjellve a hinyptls elmulasztsnak esetleges jogkvetkezmnyt is!1009.Ismertesse a jogszablyok formai tagolst!10010.Ismertesse a kizrlagos s a fenntartott trvnyhozi trgykrk kztti elmleti klnbsget!10111.Ismertesse a kzigazgatsi hatrozatok alkotmnybrsgi fellvizsglatval kapcsolatos legfontosabb szablyokat!10112.Ismertesse az eljrsi kltsg megelzsvel kapcsolatos szablyokat!10113.Ismertesse az iratok fajtit!10114.Ismertesse, hogy a Ket. mely esetekre llapt meg specilis eljrsi hatridket!10215.Ismertesse, hogy a Ket. szerint a hatsg vezetje, mely esetekben hosszabbthatja meg az gyintzsi hatridt!10216.Ismertesse, hogy hol kell benyjtani a fellebbezsi krelmet, tovbb hogy mi trtnhet a fellebbezsi krelem elterjesztst kveten a hatsgi eljrsban?10217.Jellemezze a tnylls tisztzst!10218.Mely fbb krdsekkel kell foglalkoznia a jogalkotnak a zr rendelkezsek kztt?10219.Mikor kell a dntst megelzen az gyfllel a bizonytkokat ismertetni?10320.Sorolja fel a hatsgi ellenrzs trgyt s eszkzeit!10321.Sorolja fel a krelem ktelez tartalmi elemeit!10322.Sorolja fel, hogy a hatsg mikor indthat hivatalbl eljrst s ismertesse, hogy mi az ex offitio eljrs tipikus esete!10323.Soroljon fel legalbb 5 olyan hatridt, amelyek idtartama az gyintzsi hatridbe nem szmt be!10424.Soroljon fel legalbb t vgzstpust, amellyel szemben nllan nyjthat be fellebbezs!104III. modul1041.A kltsgvetsi szervek tevkenysgnek melyek a fbb szablyai, terletei?1042.A kltsgvetsrl szl trvnyjavaslat indoklsban a kormnynak mirl kell tjkoztatst adni?1043.A Magyar Nemzeti Bank EU integrci kezdettl preferlt inflcikezel monetris politikjnak, szerepvllalsnak kibvtsre milyen tendencikat, gyakorlatokat ismer a fejlett piacgazdasgok mkdsbl? Fejtse ki ezek rszleteit, lnyegt!1054.Az llami szerepvllalsnak milyen kiemelked feladatai vannak a tradalom biztostssal kapcsolatban?1055.Az Orszggyls rszre a kzponti kltsgvetsrl szl trvnyjavaslat benyjtsakor mirl kell tjkoztatst adni? Milyen mdon, formban s tartalommal kell beterjeszteni a kltsgvetsi trvnyjavaslatot?1056.Fejtse ki a J. M. Keynes gazdasgfilozfijnak lnyegt!1057.Hasonltsa ssze az ellenrzst vgz szerv jogllsra s az ellenrzs terjedelmre figyelemmel - a szmvevszki ellenrzst s a kormnyzati ellenrzst!1068.Hatrozza meg az llamadssg Kezel Kzpont Zrtkr Rszvnytrsasg jogllst s alapvet funkciit!1069.Hatrozza meg az llamhztarts kzbevtelei fogalmt!10610.Hatrozza meg az llamhztartsi alapelvek fogalmt s rvnyeslsk garanciit!10611.Ismertesse a nemzeti vagyonnal gazdlkods alapelveit s feladatait!10712.Ismertesse az llami vagyonnal val gazdlkods tulajdonosi ellenrzsre vonatkoz alapvet szablyokat!10713.Kikre terjed ki a trsadalombiztostsi jogviszony?10714.Kincstri fizetsi szmlt mely szervezetek ktelesek vezetni?10715.Mely intzmnyek kpeznek nll kltsgvetsi fejezetet? Milyen szerkezeti egysgeket jell a kltsgvetsi trvny?10816.Melyek a szablyai az elklntett llami pnzalapok ltrehozsnak?10817.Mirt kerlt sor a magnnyugdj biztost pnztrak llamostsra - centralizcijra? Elklntett llami pnzalapok ltrehozsnak melyek a szablyai?10818.Milyen fzisai vannak a kltsgvetsi ciklusnak? Idben hova, melyik vre tevdnek ezek a ciklusok?10919.Milyen kvetelmnyeknek kell rvnyeslni a kltsgvetsi szerv mkdse s gazdlkodsa sorn?10920.Mit neveznk kltsgvetsi szervnek?10921.Sorolja fel a kltsgvetsi szerv vezetjnek felelssgi krbe tartoz gazdlkodsi terleteket!10922.Sorolja fel a kltsgvetsi szervek bevteli s kiadsi fbb jogcmeit!11023.Sorolja fel a mkd elklntett llami pnzalapokat!11024.Sorolja fel, s definilja az llamhztarts helyzett meghatroz pnzgyi mutatkat. Utaljon az aktulis rtkkre! Viszonytsa az Eurpai Uni tlagos adataihoz!11025.Trja fel az nkormnyzatok ellenrzsnek problematikjt az elmlt vtizedekben!110IV. modul1101.Ismertesse azokat az eseteket, amikor nem kell a kztisztvisel beleegyezse a kinevezs mdistshoz!1112.Ismertesse rviden a kzszolglati jogviszony megsznse s megszntetse kztti klnbsget!1115.Mi a teend abban az esetben, ha a kormnytisztvisel a minsts sorn a megfeleltnl alacsonyabb minstst kap?111V. modul1111.Hatrozza meg az unis acquis fogalmt!1112.Hatrozza meg az unis jog kzvetlen hatlynak s az elfoglals elvnek jelentst!1113.Hatrozza meg, mi a klnbsg a kizrlagos s a megosztott hatskrk kztt!1114.Ismertesse a klgyi s biztonsgpolitikai fkpvisel szerept!1125.Ismertesse az unis jog ltrehozsnak okait!1126.Melyek az EU demokratikus mkdsnek alapelvei?1127.Mit rtnk az Eurpai Uniban polgri kezdemnyezs alatt?1128.Mutassa be a kutatsra, technolgiafejlesztsre s rkutatsra vonatkoz unis politikt!1129.Mutassa be a Szmvevszk szervezett s feladatt!11310.Mutassa be a transzeurpai hlzatok programjt!11311.Mutassa be az EU szerept a fejlesztsi egyttmkds s humanitrius segtsgnyjts terletn!11312.Mutassa be az EU szerzdsek mdostsra irnyul rendes fellvizsglati eljrst!11313.Mutassa be az Eurpai Tancs szerept s jelentsgt az Uni mkdse szempontjbl!11414.Mutassa be az unis fogyasztvdelmi szablyozst rviden!11415.Mutassa be rviden a kzlekedsi politika fejldst!11416.Sorolja fel az Eurpai Kzigazgatsi Tr f jellemzit!11417.Sorolja fel az unis jog forrsait!114Ismertesse a kztrsasgi elnk vlasztsnak eljrsi szablyait, mutassa be a kztrsasgi elnk felelssgre vonsnak szablyait!115Kik jogosultak kltsgvetsi szervek alaptsra?115A kltsgvetsi szervek mkdsnek s gazdlkodsnak milyen specilis szablyait ismeri?115

15 PONTOS

I. modul

Hasonltsa ssze az egyeslsi jogot a gylekezsi joggal!

Az Alaptrvny VII. cikkelye alapjn: Mindenkinek joga van a bks gylekezshez. Mindenkinek joga van szervezeteket ltrehozni s joga van szervezetekhez csatlakozni. Prtok az egyeslsi jog alapjn szabadon alakulhatnak s tevkenykedhetnek. A prtok kzremkdnek a np akaratnak kialaktsban s kinyilvntsban. A prtok a kzhatalmat kzvetlenl nem gyakorolhatjk. A prtok mkdsnek s gazdlkodsnak szablyait sarkalatos trvny hatrozza meg. Szakszervezetek s ms rdekkpviseleti szervezetek az egyeslsi jog alapjn szabadon alakulhatnak s tevkenykedhetnek. Az egyeslsi jog alapjn: magnszemlyek s jogi szemlyek, valamint jogi szemlyisggel nem rendelkez szervezetek trsadalmi szervezeteket hozhatnak ltre s mkdtethetnek. Olyan trsadalmi szervezetnek nem minsl kzssget is ltre lehet hozni, amely nem mkdik rendszeresen, nincs nyilvntartott tagsga.Az egyeslsi jog korltai: nem irnyulhat a hatalom erszakos megszerzsre vagy gyakorlsra, illetve kizrlagos birtoklsra, nem valsthat meg bncselekmnyt s bncselekmny elkvetsre val felhvst, nem jrhat msok jognak s szabadsgnak srelmvel, trsadalmi szervezet nem alapthat elsdlegese gazdasgi-vllalkozsi tevkenysg vgzse cljbl, az egyeslsi jog alapjn fegyveres szervezet nem hozhat ltre.A gylekezsi jog jellemzi: a klasszikus politikai jogok sorba tartozik, kapcsoldik az egyeslsi joghoz s a vlemnynyilvnts szabadsghoz, a vlemnyszabadsgbl eredeztetett, nem korltozhatatlan, csak a bks gylekezs rszesl vdelemben. A gyls megtiltsra akkor kerlhet sor, ha: a rendezvny megtartsa a npkpviseleti szervek vagy a brsgok zavartalan mkdst veszlyeztetn, ha a kzlekeds ms tvonalon nem biztosthat.

Hatrozza meg a miniszterelnki kormnyzs fogalmt! Ismertesse a Kormny megalakulsra s megsznsre vonatkoz szablyokat!

Miniszterelnki kormnyzs: Az Alaptrvny a miniszterelnkt kiemeli a Kormny tagjai kzl, a primus inter pares szerepen tl jelents formlis s informlis hatalommal rendelkezik, jogostvnyainak rsze az Alkotmnybl, ms rsze egyb trvnyekbl ered. Javaslatra nevezi ki, illetve menti fel a kztrsasgi elnk a minisztereket. A miniszterelnk tisztsgnek megsznsvel megsznik a Kormny megbzatsa is. A miniszterelnk a Kormny tnyleges stratgiai vezetje, az ltalnos politikt hatrozza meg. A Kormny ltrejtte: 1. A Kormny vezetjt, a miniszterelnkt a kztrsasgi elnk javaslatra az OGY kpviselinek tbb mint felnek szavazatval vlasztja. 2. A miniszterelnk a megvlasztsval hivatalba lp. 3. A Kormny a miniszterek kinevezsvel alakul meg (a minisztereket a miniszterelnk javaslatra a kztrsasgi elnk nevezi ki s menti fel, a miniszterelnk a miniszterek kzl egy vagy tbb miniszterelnk-helyettest jell ki). A Kormny megsznik: 1. a miniszterelnk megbzatsnak megsznsvel. 2. az jonnan megvlasztott Orszggyls megalakulsval. 3. a miniszterelnk, ill. a Kormny lemondsval. 4. a miniszterelnk hallval. 5. a megvlasztshoz szksges felttel hinya miatt. 6. ha az Orszggyls a miniszterelnkkel szemben bizalmatlansgt fejezi ki s j miniszterelnkt vlaszt. 7. ha az Orszggyls a miniszterelnk ltal kezdemnyezett bizalmi szavazson a miniszterelnkkel szemben bizalmatlansgt fejezi ki.

Hatrozza meg a helyi kzgy fogalmt s a helyi nkormnyzatok feladattpusait! Sorolja fel a teleplsi nkormnyzatok ktelez feladatait! Hatrozza meg azon feltteleket, amelyek fennllsa esetn a helyi nkormnyzat egyb feladatok elltst is v

Helyi kzgyek: a lakossg kzszolgltatsokkal val elltshoz, a kzhatalom nkormnyzati tpus helyi gyakorlshoz, valamint mindezek szervezeti, szemlyi s anyagi feltteleinek helyi megteremtshez kapcsoldnak.A helyi nkormnyzatok feladattpusai: trvny ltal elrt ktelezen elltand feladatok, nkntesen vllalhat feladatok. Ktelezen elltand feladatok: 1. Teleplsfejleszts, teleplsrendezs. 2. Kzintzmnyek elnevezse. 3. Krnyezet-egszsggy. 4. Kulturlis szolgltatsok, helyi kzmvelds. 5. vodai nevels. 6. Egszsggyi alapellts. 7. Szocilis, gyermekjlti s gyermekvdelmi ellts. 8. Teleplszemeltets: kzvilgts, helyi kzutak, kztemet fenntartsa. 9. A helyi kzutakon s kzterleteken a parkols biztostsa. 10. Helyi kzssgi kzlekeds biztostsa. 11. Nemzetisgi gyek. 12. Hajlktalann vl szemlyek elltsa. 13. Laks s helyisggazdlkods. 14. Helyi krnyezetvdelem. 15. Sport-, s ifjsgi gyek. 16. Kistermelk, stermelk szmra rtkestsi lehetsg biztostsa. 17. Hulladkgazdlkods. 18. Tvhszolgltats. 19. Honvdelmi, polgri vdelmi, katasztrfavdelmi gyek. 20. Helyi kzfoglalkoztatssal kapcsolatos gyek. 21. Helyi adk, gazdasgszervezsi s turizmussal kapcsolatos feladatok. 22. Kzremkds a telepls kzbiztonsgnak biztostsban. nkntesen vllalhat feladatok: minden olyan helyi kzgy nll megoldsa, melyet a jogszably nem utal ms szerv hatskrbe. Az nknt vllalt feladatok nem veszlyeztethetik a trvny ltal ktelezen elrt feladat-, s hatskrk elltst, finanszrozsuk a sajt bevtelek vagy az erre a clra biztostott kln forrsok terhre lehetsges.

Ismertesse a kztrsasgi elnk feladat- s hatskreit! Mit jelent az llamf dntseinl a vgrehajt hatalom ellenjegyzse s melyek a kztrsasgi elnk ellenjegyzshez kttt hatskrei?

A kztrsasgi elnk kifejezi a nemzet egysgt, rkdik az llamszervezet demokratikus mkdse felett, s a Magyar Honvdsg fparancsnoka. Az llamf jogllsnak egyik legfontosabb krdse, hogy mennyire kap nllsgot az llamfi hatalom gyakorlsban, illetve mi korltozhatja az elnk cselekvsi lehetsgeit. A magyar kztrsasgi elnk aktusainak dnt tbbsge a vgrehajt hatalom (miniszterelnk, miniszter) ellenjegyzshez kttt. A vgrehajt hatalom ellenjegyzst nem ignyl hatskrk: 1.kpviseli a magyar llamot, 2.kitzi az orszggylsi kpviselk, a helyi nkormnyzati kpviselk, s a polgrmesterek ltalnos vlasztst, az eurpai parlamenti vlaszts s az orszgos npszavazs idpontjt, 3.rszt vehet s felszlalhat az Orszggyls s az orszggylsi bizottsgok lsein, 4.trvnyt kezdemnyezhet, 5.orszgos npszavazst kezdemnyezhet, 6.klnleges jogrendet rint dntseket hoz, 7.sszehvja az Orszggyls alakul lst, 8.feloszlathatja az Orszggylst, 9.az elfogadott trvnyt az Alaptrvnnyel val sszhangjnak vizsglatra megkldheti az Alkotmnybrsgnak, vagy megfontolsra visszakldheti az Orszggylsnek, 10.javaslatot tesz a miniszterelnk, a Kria elnke, az Orszgos Bri Hivatal elnke, a legfbb gysz s az alapvet jogok biztosa szemlyre, kinevezi a hivatsos brkat s a Kltsgvetsi Tancs elnkt, 11.megersti tisztsgben az MTA s az MMA elnkt, kialaktja hivatala szervezett.A kztrsasgi elnk ellenjegyzshez kttt hatskrei: 1.Az OGY felhatalmazsa alapjn elismeri a nemzetkzi szerzdsek ktelez hatlyt, Mo nevben nemzetkzi szerzdseket kt. 2.Megbzza s fogadja a nagykveteket s kveteket. 3.Kinevezi a minisztereket. 4.Kln trvnyben meghatrozott szemly vagy szervek javaslatra kinevezi az MNB elnkt, alelnkeit s az egyetemi tanrokat, megbzza az egyetemek rektorait, kinevezi s ellpteti a tbornokokat, kinevezi az nll szablyoz szerv vezetjt. 5.Adomnyozza a trvnyben meghatrozott cmeket, kitntetseket, djakat, engedlyezi klfldi llami kitntetsek viselst. 6.Gyakorolja az egyni kegyelmezs jogt. 7.Dnt a feladat-, s hatskrbe tartoz terletszervezsi gyekben. 8.Dnt az llampolgrsg megszerzsvel s megsznsvel kapcsolatos gyekben. 9.Dnt mindazokban az gyekben, amelyeket a trvny a hatskrbe utal.

Ismertesse a tisztessges eljrsban val jog egyes elemeit!

Az Alaptrvny XV. cikkelye alapjn: A trvny eltt mindenki egyenl. Minden ember jogkpes. Az Alaptrvny XXIV. cikkelye alapjn: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gyeit a hatsgok rszrehajls nlkl, tisztessges mdon s sszer hatridn bell intzzk. A hatsgok trvnyben meghatrozottak szerint ktelesek dntseiket indokolni. Mindenkinek joga van trvnyben meghatrozottak szerint a hatsgok ltal feladatuk teljestse sorn neki jogellenesen okozott kr megtrtsre. Az Alaptrvny a megtorl jelleg joghtrny alkalmazsnak lehetsgre tekintettel kln kiemeli az egyes alapvet bntetjogi, illetve bnteteljrs-jogi biztostkokat. A tisztessges eljrshoz val jog magban foglalja a fegyverek egyenlsge elvt, vagyis azt, hogy a brsg eltt mindenki egyenl esllyel rendelkezik. Az alapjog tartalmi krbe tartozik: a hallgats joga, nincs bntett trvny nlkl (nullum crimen sine lege), nincs bntets trvny nlkl (nulla poena sine lege), az rtatlansg vlelme, a brsghoz forduls joga, vdelemhez val jog, a kzigazgatsi hatrozatok brsgi eltti megtmadsnak lehetsge, a jogorvoslathoz val jog, a trgyals nyilvnossga, a ktszeres eljrs al vons tilalma, a ktszeres bntets tilalma. Az Alaptrvny rtelmben senki nem nyilvnthat bnsnek s sjthat bntetssel olyan cselekmny miatt, amely az elkvets idejn a magyar jog vagy ms llam joga szerint nem volt bncselekmny.

Azrtatlansg vlelme: senki sem bns, amg azt a brsg jogers tletben meg nem llaptja.Vdelem joga, az eljrs minden szakaszban senkit nem lehet bnsnek nyilvntani s bntetssel sjtani olyan cselekmny miatt, amely az elkvets idejn a magyar jog szerint nem volt bncselekmny.Atisztessges eljrshoz val jogmagban foglalja a fegyverek egyenlsgeelvt, vagyis azt, hogy a brsg eltt mindenki egyenl esllyel rendelkezik, s mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt brmely vdat, vagy valamely perben a jogait s ktelessgeit a trvny ltal fellltott fggetlen s prtatlan brsg, igazsgos s nyilvnos trgyalson brlja el.Jogorvoslathoz val jogaz olyan bri, llamigazgatsi vagy ms hatsgi dnts ellen, amely jogot vagy jogos rdeket srt.

Ismertesse a vlasztjogra vonatkoz legfontosabb szablyokat!

Minden nagykor magyar llampolgrnak joga van ahhoz hogy az Ogy-i kpviselk, a helyi nk-i kpv-k s polg.mesterek, az eurpai parlamneti kp-k vlasztsn vlaszthat s vlaszt legyen. Az EU ms tagllamnak mo-i lakhellyel rendelkez minden nagykor llampolgrnak jogavan ahhoz, hogy a helyi nk-i kpv-k s polg.mesterek, az eurpai parlamneti kp-k vlasztsn vlaszthat legyen, illetve a Mo-n menekltknt bevndorlknt, vagy letelepedettknt elismert minden nagykor szemlynek joga van ahhoz, hogy a helyi nk-i kpv-k s polg.mesterek vlasztsn vlaszt legyen. Sarkalatos tv a vlasztjogo vagy annak teljessgt mo-i lakhelyhez, a vlaszthatsgot tovbbi felttelekhez kti. A szavazs kzvetlen s titkos. a vlasztjog ltalnos s egyenl.A vlasztjog elvei az Alaptrvny rtelmben: ltalnossg: vagyis minden nagykor llampolgr kivve a kizr okok fennllsnak esett vlaszthat s vlaszthat, szavazati joggal rendelkezik.Egyenlsg: vagyis minden szavazsra jogosult llampolgr azonos rtk szavazattal rendelkezik. Kzvetlensg elve: vagyis a vlasztpolgrok kzvetlenl a vlaszthat jelltekre szavaznak. Titkossg: a vlasztpolgrok a szavazatok tartalmnak nyilvnossgra kerlse nlkl adhatjk le szavazataikat. Nincs vlasztjoga annak, aki:cselekvkpessget korltoz vagy kizr gondnoksg hatlya alatt ll, kzgyek gyakorlstl eltilts hatlya alatt ll, szabadsgveszts bntetst tlti, bnteteljrsban elrendelt intzeti knyszergygykezelst tlti, az EU ms tagllama polgrnak, ha hazjban kizrtk e jog gyakorlsbl. Aktv vlasztjog: a vlasztjogosultsg joga (szavazati jog).Passzv vlasztjog: a kpviselv val megvlaszthatsg joga.

Ismertesse az Orszggyls legfontosabb funkciit, valamint feladat- s hatskreit!

Az OGY Magyarorszg legfontosabb npkpviseleti szerve, amely a npszuverenitsbl ered jogait gyakorolva biztostja a trsadalom alkotmnyos rendjt, meghatrozza a kormnyzs szervezett, irnyt s feltteleit. Legfontosabb funkcii: 1. Trvnyhoz hatalom gyakorlsa. 2. A vgrehajt hatalom ellenrzse.Feladat-, s hatskre: 1. Megalkotja s mdostja Mo. Alaptrvnyt. 2. Trvnyeket alkot. 3. Elfogadja a kzponti kltsgvetst s jvhagyja annak vgrehajtst, jvhagyja az llami kltsgvetst s annak vgrehajtst. 4. Felhatalmazst ad a feladat-, s hatskrbe tartoz nemzetkzi szerzdsek hatlynak elismersre. 5. Dnt kzhatalmi tisztsgek betltsrl (kztrsasgi elnk, Alkotmnybrsg tagjai, elnke, Kria elnke, legfbb llamgysz, alapvet jogok biztosa s helyettesei, SZ elnke). 6. Megvlasztja a miniszterelnkt, dnt a Kormnnyal kapcsolatos bizalmi krdsekrl. 7. Feloszlatja az alaptrvny-ellenesen mkd kpviseltestletet, dnt a megyk terletrl, nevrl, szkhelyrl, megyei jog vross nyilvntsrl s fvrosi kerletek kialaktsrl. 8. Klnleges jogrend bevezetsvel kapcsolatos dntseket hoz (hadillapot kihirdetse, bkekts, rendkvli llapot kihirdetse, Honvdelmi Tancs fellltsa, szksgllapot kihirdetse, hatrozott idre kihirdeti a megelz vdelmi helyzetet, felhatalmazza a kormnyt a szksges intzkedsek megttelre, dnt a Magyar Honvdsg orszgon belli vagy kvli alkalmazsrl, klfldi fegyveres erk magyarorszgi llomsozsrl) 9. Kzkegyelmet gyakorol. 10. Az Alaptrvnyben s trvnyben meghatrozott tovbbi feladat-, s hatskrket gyakorol (pl. megvlasztja az Orszgos Brsgi Hivatal elnkt, a Mdiatancs tagjait, orszgos npszavazst rendelhet el.)

Ismertesse az nkormnyzati jogok rendszert!

Az nkormnyzatisg alkotmnyos garancii: Az Alaptrvny s a sarkalatos trvny az nkormnyzshoz val jogot (kollektv) alapjogkntdefinilja.Az nkormnyzati jogokat trvny rja le, valamint az nkormnyzat hatskrnek jogszer gyakorlst alkotmnybrsgi, illetleg brsgi vdelem illeti meg. Az nkormnyzati rendszer fontos jellemzje, hogy az nkormnyzati jogok mindennkormnyzatot egyenlen illetnek meg, br feladataik s hatskreik eltrek lehetnek. Aznkormnyzatok kztt nincsen al-flrendeltsg.Az nkormnyzati jogok1.nkormnyzati gyekben nllan szablyoz s igazgat, dntse kizrlag trvnyessgi okblvizsglhat fell;2.gyakorolja az nkormnyzati tulajdon tekintetben a tulajdonost megillet jogokat, az nkormnyzat bevteleivel nllan gazdlkodik, sajt felelssgre vllalkozhat;3. az nkormnyzat trvnyben meghatrozott feladatainak elltshoz megfelel sajt bevtelre jogosult, tovbb a feladatokkal arnyban ll llami tmogatsban rszesl;4.trvny keretei kztt megllaptja a helyi adk fajtit s mrtkt;5.trvny keretei kztt nllan alaktja ki a szervezett s mkdsi rendjt;6.nkormnyzati jelkpeket alkothat, helyi kitntetseket s elismer cmeket alapthat;7.ahelyi kzssget rint kzgyekben kezdemnyezssel fordulhat a dntsre jogosult szervhez;8. szabadon trsulhat ms helyi kpvisel-testlettel, rdekeinek kpviseletre nkormnyzati rdekszvetsget hozhat ltre, feladatkrben egyttmkdhet ms orszgok h.nk.-taival, s tagja lehet nemzetkzi nkormnyzati szervezetnek.Feladatkrben- a helyi kpvisel-testlet rendeletet alkothat, amely nem lehet ellenttes magasabb szint jogszabllyal. Helyi rendeletet kteles alkotni trv. felhatalmazsa alapjn, annak vgrehajtsa cljbl.- Autonm rendeletet alkothat a helyi jogi szablyozst ignyl olyan krdsekben, amelyekben nem alkottak magasabb szint jogszablyt. Az autonm rendeletalkots joga nem terjedhet ki az OGY kizrlagos vagy fenntartott trvnyalkotsi hatskrbe tartoz krdsekre.

Ismertesse az gyszsg feladatkreit a bntet eljrs sorn!

A hatlyos szablyozs alapjn az gyszsg nem nll hatalmi g, az Alaptrvny rendelkezseinek megfelelen az igazsgszolgltats kzremkdje, amely az Orszggylsnek felels. Az gyszsg ldzi a bncselekmnyeket, fellp ms jogsrt cselekmnyekkel szemben, valamint elsegti a jogellenes cselekmnyek megelzst. Ennek rdekben az gyszsg az albbi hatskrt gyakorolja: a trvnyben meghatrozottak szerint jogokat gyakorol a nyomozssal sszefggsben, meghatrozott gyekben nyomozst vgez, valamint felgyeletet gyakorol a nyomozs trvnyessge felett: biztostani kell a bncselekmnyek kvetkezetes ldzst, msrszt az eljrs al vont szemlyek szemlyes szabadsgjogainak vdelmt. a brsgi eljrsban kpviseli a kzvdat, vagyis a brsgi eljrsban, bntet gyekben vdat emel, kpviseli a vdat s indtvnyt tesz.felgyeletet gyakorol a bntets-vgrehajts trvnyessge felett, felgyelete kiterjed a brsg ltal kiszabhat valamennyi bntets s intzkeds vgrehajtsnak trvnyessgre. Ellenrzst folytathat a bntets-vgrehajtsi intzmnyekben s a nyomoz hatsgoknl a szemlyes szabadsgot korltoz intzkedsek foganatostsa, valamint a fogva tarts krlmnyei trvnyessgnek vizsglata cljbl, megtekintheti a fogva tarts krlmnyeit s rendjt szablyoz utastsokat s fogva tartsi iratokat.

A bnteteljrs egyik legfontosabb alapelve a hivatalbl trtn eljrs. Az gysz ktelessge a bnteteljrs megindtsa, illetve lefolytatsa. Ezzel egyidejleg a bnzs elleni kzdelemben az gysz feladata a bntet anyagi jogi s eljrsjogi, valamint a vgrehajtsi szablyok betartsa s betarttatsa, emellett az eljrsban rsztvevk klns tekintettel a fiatalkorakra jogainak vdelme. Az gysz kteles biztostani minden, a hivatali tevkenysge sorn tudomsra jutott bncselekmny kvetkezetes ldzst; tovbb hogy senkit trvnyellenesen ne vonjanak bntetjogi felelssgre, ne fosszanak meg szemlyi szabadsgtl, senki trvnytelen jogfoszts, korltozs vagy zaklats ne rjen.Az gysz sokrt feladatkrket lt el a bntetjogi tevkenysge sorn; ezek legfontosabb csoportjai 1. a nyomozs vgeztetse, illetve annak felgyelete; 2. nyomozs 3. vdemels s vdkpviselet a bntetbrsgon 4. a bntets-vgrehajts trvnyessgnek felgyelete.Kzremkdik annak biztostsban, hogy a trsadalom valamennyi szervezete, minden llami szerv s llampolgr megtartsa a trvnyeket, trvnysrts esetn pedig fellp atrvnyessg.

Ismertesse az gyszsg kzrdekvdelmi feladatait!

Az gyszsg a kzrdek vdelmezjeknt az Alaptrvny vagy a trvny ltal meghatrozott feladat-, s hatskrket gyakorol. A bntetjogon kvli kzrdek feladat-, s hatskreit a trvnysrts kikszblse rdekben elssorban brsgi peres s nemperes eljrsok megindtsval (perindtsi jog), valamint hatsgi eljrsok kezdemnyezsvel s jogorvoslat elterjesztsvel (felhvs) gyakorolja. Az gysz rszvtele peres s nemperes eljrsban: Ha a jogosult brmely okbl nem kpes jogainak vdelmre, az gysz polgri peres vagy nemperes eljrst indthat, kivve, ha a jogszably szerint kizrlag meghatrozott szemly ltal rvnyesthet jogrl van sz (pl. hzassg felbontsa). Az gysz akkor is jogosult perindtsra, ha erre meghatrozott esetben kln trvny jogostja fel. Az gysz: a perben felperesknt vagy az ellene indtott perben alperesknt vesz rszt a msok kztt foly perben trvnyi felhatalmazs alapjn fellphet, vagy ms helyett ltal indtott perbe belphet. A trvny perindtsra jogosthatja az gyszt klnsen: a nemzeti vagyonnal trtn rendelkezssel, a kzpnzek jogszertlen felhasznlsval, a semmis szerzdssel a kzrdekben okozott srelem megszntetsvel, a kzhiteles nyilvntartsba bejegyzett adatokkal, a krnyezet, termszet s termfld vdelmvel, magnszemlyek fogyaszti szerzdsei megtmadsval, csaldi joglls megvltoztatsval sszefggsben. Az gyszi trvnyessgi felgyeletSzervi hatlya kiterjed a minisztriumokra, a Kormnynak alrendelt ms orszgos hatskr szervekre, a regionlis s helyi kzigazgatsi, az nkormnyzati igazgats krbe tartoz szervekre, valamint ms olyan, a Kormnynl alacsonyabb szint szervekre s tisztsgviselkre, amelyek hatsgi s jogalkalmazsi feladatot ltnak el. Trgyi hatlya a fent rszletezett szerveknl kiterjed a jogalkalmaz tevkenysgre, egyedi dntsekre, intzkedsekre. Eszkzei: az ellenrzs, a felgyeleti intzkedsek foganatostsa, valamint a keresetindtsi jog. Amennyiben az ellenrzs sorn trvnytelensget tapasztal, az gysz felhvssal l a trvnysrts megszntetse rdekben. A trvnysrtsnek nem minsl hinyossg s a csekly jelentsg trvnysrtsekre az gysz jelzsben hvja fel az illetkes szerv vezetjnek figyelmt. A szablysrtsi gyekkel kapcsolatos gyszi feladatok: Ha a szablysrtsi hatsg bncselekmnyt brlt el szablysrtsknt, az gysz a hatrozat ellen a bncselekmny elvlsi idejn bell lhet felhvssal. Az gysz trvnyben meghatrozott szablyok szerint elbrlja a szablysrtsi hatsg intzkedse s hatrozata ellen benyjtott panaszt. Az gysz hatrozata a szablysrtsi hatsgra ktelez. Egyes jogi szemlyekkel s jogi szemlyisggel nem rendelkez szervezetekkel kapcsolatos gyszi feladatok: Az gyszt trvnyben meghatrozott jogi szemlyek s jogi szemlyisggel nem rendelkez ms szervezetek kzhiteles nyilvntartsba vtelt, trlst elrendel, valamint nyilvntartsba bejegyzett adatok vltozsval kapcsolatban hozott brsgi hatrozattal szemben jogorvoslati vagy perindtsi jog illeti meg. Az gysz a jogi szemly feloszlatsa, megszntetse vagy a trvnyes mkds helyrelltsa rdekben pert indt, ha a slyos jogszablysrts, illetve ms adat vagy krlmny folytn alappal tehet fel, hogy a jogi szemly mkdst beszntette, illetve az Alaptrvnyt vagy jogszablyt srt tevkenysget folytat.

Klnbztesse meg a kztrsasgi elnki s a miniszterelnki tisztsg megsznsnek eseteit!

A kztrsasgi elnki megbzats megsznik: a megbzats idejnek lejrtval (5 v), az elnk hallval, lemondssal, ha 90 napot meghaladan kptelen feladatkreinek elltsra, ha a vlasztshoz szksges felttelek mr nem llnak fenn, az sszefrhetetlensg kimondsval, az elnki tisztsgtl trtn megfosztssal.A miniszterelnki megbzats megsznik: a megbzats idejnek lejrtval (az jonnan megvlasztott Orszggyls megalakulsval), lemondssal, a miniszterelnk hallval, sszefrhetetlensg kimondsval, a megvlasztshoz szksges felttelek hinya miatt, vagy mert az Orszggyls bizalmi szavazson a miniszterelnkkel szemben bizalmatlansgt fejezte ki.

Mutassa be a Magyarorszg brsgi szervezett, a brsgok f feladat- s hatskreit!

Magyarorszgon a brsgi szervezet tbbszint, illetkessgi terlett az tltbla kivtelvel az llam kzigazgatsi terleti beosztsa szerint alaktottk ki. Az gyek meghatrozott csoportjra kln brsgok ltesthetek. A brsg ha a trvny msknt nem rendelkezik tancsban rtekezik. Brsgok vdik s biztostjk az alkotmnyos rendet, a termszetes szemlyek, a jogi szemlyek s a jogi szemlyisggel nem rendelkez szervezetek jogait s trvnyes rdekeit, bntetik a bncselekmnyek elkvetit. Dntenek: a bntetgyben, magnjogi jogvitban, trvnyben meghatrozott egyb gyben; a kzigazgatsi hatrozatok trvnyessgrl; nkormnyzati rendeletek ms jogszablyba tkzsrl s megsemmistsrl; helyi nkormnyzatok tv-en alapul jogalkotsi ktelezettsg elmulasztsnak megllaptsrl. (Helyi) jrsbrsgok: a szervezet als szintje, ltalnos hatskr elsfok brsg (kzigazgatsi s munkagyi brsg els fokon jr el. Megyei brsgi szint: 19 trvnyszk s a Fvrosi Trvnyszk. Trvnyben meghatrozott gyekben els fokon jrnak el, s msodfokon elbrljk az illetkessgi terletkn mkd jrsbrsgok, valamint kzigazgatsi s munkagyi brsgok hatrozatai ellen bejelentett fellebbezseket. tltblk: Budapest, Szeged, Pcs, Debrecen, Gyr. Elbrljk - a trvnyben meghatrozott gyekben a jrsbrsg s a trvnyszk hatrozata ellen elterjesztett jogorvoslatot, illetve eljrnak a hatskrkbe utalt egyb gyekben. Kria: a bri szervezet cscsa. Elbrlja trvnyben meghatrozott gyekben a trvnyszkek vagy az tltblk ellen elterjesztett jogorvoslatokat, elbrlja a fellvizsglati krelmeket, a brsgokra ktelez jogegysgi hatrozatokat hoz, eljr a hatskrbe tartoz egyb gyekben, a Kria elnke utlagos normakontrollt kezdemnyezhet. Feladata az tlkezs, a brsgi jogalkalmazs egysgessgnek biztostsa.

II. modul

1. Fejtse ki a szakhatsg szerept az eljrsban!

A szakhatsg olyan szakkrdsben ad ki llsfoglalst, amelynek megtlse hatsgi gyknt hatskrbe tartozik, ennek hinyban trvny vagy kormnyrendelet annak vizsglatt szakhatsgi gyknt a hatskrbe utalja. A szakhatsgot megkeresheti: az gyben rdemi dntsre jogosult hatsg, dntsnek meghozatalnl ktve van a szakhatsg llsfoglalshoz az gyfl: az eljrs megindtsa eltt benyjtott krelmre a szakhatsg elzetes szakhatsgi llsfoglalst ad ki. A szakhatsgi llsfoglals: tartalmazza a szakhatsg megnevezst, a szakhatsg gyintzjnek nevt, rendelkez rsze tartalmazza a szakhatsgi hozzjrulst, az egyedi szakhatsgi elrst, felttelt vagy a hozzjruls megtagadst nem tartalmazza az eljrsi kltsgek viselsrl szl dntst (de kzli a hatsggal a felmerlt eljrsi kltsgek sszegt). A szakhatsg eljrsra irnyad gyintzsi hatrid 15 nap. A szakhatsgi llsfoglalssal szemben nll jogorvoslatnak nincs helye, az eljr hatsg ltal meghozott rdemi hatrozat, illetve az eljrst megszntet vgzs elleni jogorvoslat keretben tmadhat meg. Ha az eljr szerv a szakhatsg vlemnyt figyelmen kvl hagyja, vagy mellzi, a szakhatsg a tudomsszerzstl szmtott 8 napon bell egyeztet a hatsggal, ennek eredmnytelensge esetn a felgyeleti szervnl felgyeleti eljrst kezdemnyez. A felgyeleti szerv 15 napon bell dnt. Amennyiben a brsg azrt helyezi hatlyon kvl vagy vltoztatja meg a hatrozatot, mert az eljr hatsg figyelmen kvl hagyta a szakhatsg llsfoglalst, az eljr hatsg kteles megtrteni a szakhatsgnak az ezzel okozott kltsgeket.

2. Hatrozza meg a trsadalmi norma sajtossgait!

A trsadalmi normk funkcii:

magatartsmintt nyjtanak a trsadalom tagjai szmra, tjkoztatnak arrl, hogy adott esetben mi a helyes, a kvetend magatarts, s azt el is rjk;

kzremkdnek a trsadalom tagjai kztt keletkezett konfliktusok rendezsben; lehetv teszik msok magatartsnak az rtkelst, ahhoz rtkelsi alapot nyjtanak;

lehetv teszik msok magatartsnak a kiszmthatsgt tekintve, hogy a normba foglalt magatarts kalkullhatv vlik a minsts kvetkeztben.A trsadalmi normk sajtossgai: magatartsmintt tartalmaznak, gy befolysoljk az emberek viselkedst jellemzjk a tarts idbeli rvnyessg, ismteltsg vagy az ismtldsre trekvs (ismtld helyzetben ismtld magatartsra kteleznek) ltalnosan megfogalmazott s ltalnosan kvetend magatartsmintkat jelentenek, melyeket az azonosan ismtld trsadalmi kapcsolatokban a kzssg tagjainak kvetnik kell formai eleme a szankci: a normasrts esetre kiltsba helyezett, a normasrt szemly szmra htrnyos kvetkezmny elrsa. A szankci a kzssg tagjai szmra a magatarts-elrs megsrtse esetn elrja a kiltsba helyezett htrny rvnyre juttatst is.

3. Ismertesse a fellebbezsi eljrs legfontosabb szablyait! Trjen ki a fellebbezsre jogosultak krre, a fellebbezs jogcmre, hatridejre, a fellebbezssel megtmadhat dntsek krre!

A fellebbezs valamennyi jogorvoslati forma kzl a leggyakrabban elfordul jogorvoslat. A fellebbezs nincs jogcmhez ktve, ahhoz nem szksges konkrt jogszablysrts megjellse, fellebbezni brmilyen okbl lehet. Nincs helye fellebbezsnek abban az esetben: 1. ha az gyben trvny azt kizrja. 2. az gyfelek rszrl az egyezsgket jvhagy hatrozat ellen. 3. jogszably eltr rendelkezse hinyban valamely adatnak, tnynek vagy jogosultsgnak a hatsgi nyilvntartsba hivatalbli, mrlegels nlkli bejegyzsvel szemben. 4. ha az els fok dntst miniszter, autonm llamigazgatsi szerv, nllan szablyoz szerv vagy kormnyhivatal vezetje hozta. 5. trvny vagy kormnyrendelet eltr rendelkezse hinyban, ha az els fok dntst kzponti llamigazgatsi szerv vezetje hozta. 6. a kpvisel-testlet nkormnyzati hatsgi gyben hozott hatrozata ellen; a Magyarorszg helyi nkormnyzatairl szl 2011. vi CLXXXIX. trvny 51. (4) bekezdsben meghatrozott kzigazgatsi brsg kiszabsval kapcsolatos eljrsokban az truhzott hatskrben hozott hatrozatok ellen. Fellebbezsre jogosult: az gyfl az elsfok hatrozatok tlnyom rszben fellebbezhet az eljrs egyb rsztvevje sajt jogn nll fellebbezssel csak az els fok hatrozat r vonatkoz rendelkezse, ill. a r vonatkoz els fok vgzs ellen lhet. F szably szerint a vgzs nem tmadhat meg, csak a hatrozat elleni fellebbezsben srelmezhet, vagyis a vgzsek ellen nincs helye nll fellebbezsnek. Kivtelek: az nllan megfellebbezhet vgzsek: ideiglenes biztostsi intzkedsrl szl elsfok dnts a krelmet rdemi vizsglat nlkl elutast hatrozat az eljrst megszntet, az eljrs felfggesztse trgyban hozott, az gyintzsi hatrid tllpsvel kapcsolatos, az eljrsi brsgot kiszab, a fellebbezsi hatrid elmulasztsa miatt benyjtott igazolsi krelmet elutast, az iratbetekintsi jog korltozsra irnyul krelem trgyban hozott elsfok vgzs, a fizetsi kedvezmnnyel kapcsolatos, az eljrsi kltsg megllaptsval s viselsvel kapcsolatos, a kltsgmentessg irnti krelmet elutast, a kltsgmentessg mdostsrl vagy visszavonsrl szl els fok vgzs. Hatrideje: A fellebbezst a dnts kzlstl szmtott 15 napon bell lehet elterjeszteni, de a fellebbezsre jogosult a fellebbezsi hatridn bell a fellebbezsi jogrl rsban, vagy szban lemondhat (utbbit jegyzknyvbe kell foglalni). A fellebbezsi jogrl lemond nyilatkozat nem vonhat vissza. A fellebbezsi krelmet annl a hatsgnl kell elterjeszteni, amely a megtmadott dntst hozta. A fellebbezsnek a hatrozat vgrehajtsra halaszt hatlya van, kivve, ha a dnts fellebbezsre tekintet nlkl azonnal vgrehajthat, illetve ha a hatsg nyilvntotta a dntst a fellebbezs halaszt hatlynak kizrsval vgrehajthatv.

4. Ismertesse a hatrid szmtsnak szablyait!

Az gyintzsi hatrid a krelemnek az eljrsra hatskrrel s illetkessggel rendelkez hatsghoz trtn megrkezst kvet napon, hivatalbl eljrs esetn az els eljrsi cselekmny elvgzsnek napjn kezddik. Kiszmtsnak szablyai: A hatridbe nem szmt bele a hatrid kezdetre okot ad cselekmny vagy krlmny bekvetkezsnek, a kzlsnek, a kzbestsnek, a hirdetmny kifggesztsnek s levtelnek napja. A hnapokban vagy vekben megllaptott hatrid azon a napon jr le, amely szmnl fogva megfelel a kezdnapnak, ha pedig ez a nap a lejrati hnapban hinyzik, a hnap utols napjn. Ha a hatrid utols apja olyan nap, amelyen a hatsgnl a munka sznetel, a hatrid a legkzelebbi munkanapon jr le. A postn kldtt beadvny s megkeress elterjesztsnek ideje a postra ads napja, de az gyintzsi hatrid ilyen esetben is azon a napon kezddik, amely napon a beadvny vagy a megkeress megrkezik a hatskrrel s illetkessggel rendelkez hatsghoz. Az elektronikus irat elterjesztsnek idpontja az irat elkldsnek napja, de az gyintzsi hatrid a kvetkez munkanapon kezddik. A hatrozott naphoz kttt jogszerzs a nap kezdetn kvetkezik be. A hatrid elmulasztsa vagy a ksedelem jogkvetkezmnyei a hatrid utols napjnak elteltvel llnak be. A hatridt ktsg esetn megtartottnak kell tekinteni. Jogszably eltr rendelkezse hinyban az zemzavar idtartamt a hatridk szmtsa szempontjbl figyelmen kvl kell hagyni.

5. Ismertesse a jogszably preambulumval, illetve bevezet rendelkezseivel kapcsolatos legfontosabb kvetelmnyeket!

Preambulum: a jogszably normatv tartalommal nem rendelkez logikai egysge, amely Alaptrvnyben megjellt trvnyhozsi trgykrben megalkotni kvnt trvnyben alkalmazhat. A preambulumban ismertethet a szablyozs elzmnye, indoka s clja, valamint rgzthet olyan elvi, elmleti ttel, amelyet a trvnytervezet szakaszaiban a normatv tartalom hinya miatt nem lehet rendezni. Csak trvnynl alkalmazhat. Bevezet rendelkezs: rendeleteknl alkalmazhat, normatv tartalommal nem rendelkez logikai egysg. A bevezet rsz a jogszably megalkotshoz szksges a vonatkoz alcmben meghatrozott rvnyessgi kellkek felsorolst s a jogalkots aktusra utal kifejezst foglalja magban. A bevezet rszben kell megjellni a jogalkoti hatskrt (eredeti vagy nem eredeti jogalkoti hatskr ez esetben a jogalkotsra felhatalmazst ad rendelkezst-), meg kell jellni azt a feladatkrt megllapt jogszablyi rendelkezst, amely alapjn a jogszablyt kiadjk. Bizonyos esetekben a Preambulum vagy a Bevezet rendelkezsek rszt kpezi az ltalnos rendelkezsek, melyben a jogszably hatlya (szemlyi, terleti) az idbeli hatly kivtelvel, a szablyozsra vonatkoz alapelv, a jogszably egszre vonatkoz rtelmez rendelkezs szablyozhat.

6. Ismertesse a kizrs szablyait!

Kizrs: a hatsg vagy valamely kpviselje, illetve az eljrs valamely egyb rsztvevje valamilyen okbl nem vehet rszt az eljrsban, mert vele szemben fennll valamilyen olyan, a Ket.-ben nevestett ok, amely megkrdjelezi a szban forg szemly prtatlansgt. Abszolt kizrsi okok alapjn az gyintzsben nem vehet rszt (ki kell zrni): az a szemly, akinek jogt vagy jogos rdekt az gy kzvetlenl rinti, az a szemly, az gy msodfok elintzsben nem vehet rszt az, aki els fokon rszt vett, az a szemly, aki az gyben tanvallomst tett, ill. hatsgi kzvettknt, az gyfl kpviseljeknt, hatsgi tanknt vagy szakrtknt jrt el, valamint a szemletrgy birtokosa, az a hatsg, amelynek jogt vagy jogos rdekt az gy kzvetlenl rinti a jegyz, mint hatsg annak az gynek az intzsben, amelyben az illetkessgi terletnek nkormnyzata, nkormnyzati szerve vagy a polgrmester ellenrdek fl, vagy jogosultt, ktelezett vlhat, vagy az eljrs trgyval sszefgg ktelezettsget vllal, az a hatsg, amelynek vezetjvel szemben kizrsi ok merl fel. Relatv kizrsi okknt nevesti a Ket. az olyan eseteket, amikor az gy elintzsben nem vehet rszt az a szemly, akitl nem vrhat el az gy trgyilagos megtlse. A kizrsi ok felmerlst az gyintz a hatsg vezetjnek haladktalanul, de legksbb az ok felmerlstl szmtott 5 napon bell bejelenti, ha vele szemben kizrsi ok ll fenn. Az gyfl a kizrsi okrl val tudomsszerzstl szmtott 8 napon bell jelentheti be. A kizrs krdsben mindig a hatsg vezetje dnt, trgyban vgzst kell hozni, s azt kzlni kell az gyfllel, de az eljrs megindtsrl szl rtestst megelzen a hatsg vezetje vgzs kibocstsa nlkl dnthet. A hatsg kizrsa az eljrsbl: - az gy elintzsben nem vehet rszt az a hatsg, amelynek jogt vagy jogos rdekt az gy kzvetlenl rinti,- a jegyz, mint hatsg nem vehet rszt annak a hatsgi gynek az elintzsben, amelyben az t foglalkoztat nkormnyzat, az egyb munkltati jogokat gyakorl polgrmester ellenrdek gyfl, illetve az nkormnyzat / polgrmester jogosultt, vagy ktelezett vlhat, vagy az eljrs trgyval sszefgg ktelezettsget vllal. - az gy elintzsben nem vehet rszt az a hatsg, amelynek vezetjvel szemben kizrsi ok merl fel. - Amennyiben a kizrsi ok a hatskr gyakorljban vagy a hatsggal szemben merl fel, a kizrsi okot a felgyeleti szerv vezetjnek kell bejelenteni, aki dnt egy msik, azonos hatskr hatsg kijellsrl. Amennyiben nincs ilyen hatsg, az a szerv jr el, amelyikkel szemben a kizrsi ok felmerlt, azzal, hogy haladktalanul, de legksbb a kizrsi ok felmerlstl szmtott 8 napon bell rtesti az gyfelet a kizrs fennllsrl, illetve az irnyad eljrsi rendrl. Emellett a hatsg a hatrozatt s nll fellebbezssel megtmadhat vgzst a felgyeleti szerv vezetjvel is kzli.

7. Ismertesse a kzigazgatsi hatrozatok brsgi fellvizsglatra vonatkoz szablyokat!

A brsgi szakaszban a brsgokhoz kerl a dnts fellvizsglata. Kzigazgatsi perekben a kzigazgatsi s munkagyi brsg jr el. Ha ms brsg kizrlagos illetkessge meghatrozva nincs, vagy trvny eltren nem rendelkezik, a brsg illetkessgt f szably szerint az els fokon eljrt kzigazgatsi szerv szkhelye hatrozza meg. Perindtsi joggal rendelkezik: az gyfl, az eljrs egyb rsztvevje a r vonatkoz rendelkezs tekintetben, az, akit a jog szerint jogok illethetnek meg, ktelezettsgek terhelhetnek, s az gysz (az gyszi fellpsre vonatkoz szablyok szerint). A keresetlevelet jogszablysrtsre hivatkozssal az els fok kzigazgatsi hatrozatot hoz szervnl a fellvizsglni krt hatrozat kzlstl szmtott 30 napon bell kell benyjtani, vagy ajnlott kldemnyknt postra adni. Ha a fl a keresetlevl benyjtsra megllaptott hatridt elmulasztotta, igazolssal lhet. A keresetlevl benyjtsnak a vgrehajtsra nincs halaszt hatlya, a felperes a keresetlevlben a vgrehajts felfggesztst krheti. A keresetet az ellen a kzigazgatsi szerv ellen kell indtani, amelyik a fellvizsglni krt hatrozatot hozta, ebben az esetben lesz a per alperese. A brsg a kzigazgatsi hatrozatot jogszably eltr rendelkezse hinyban mindig a meghozatalakor alkalmazand jogszablyok s fennll tnyek alapjn vizsglja fell. A brsg a pert f szably szerint trgyalson kvl brlja el, a felek brmelyiknek krelmre trgyalst tart, ezt az gyfl a keresetlevlben, a kzigazgatsi szerv a keresetlevlben foglaltakra vonatkoz nyilatkozatban krheti. Ha a trvny ettl eltren nem rendelkezik, a brsg a jogszablysrt kzigazgatsi hatrozatot: hatlyon kvl helyezi s szksg esetn a kzigazgatsi hatrozatot hoz szervet j eljrsra ktelezi, megvltoztathatja. Ha a kzigazgatsi gyekben eljr brsg az gy rdemben hatrozott, a hatsgnl ugyanabban az gyben azonos tnylls mellett nincs helye j eljrsnak kivve, ha azt brsg rendeli el. A hatsgot kti a brsg hatrozatnak rendelkez rsze s indoklsa. A brsg tlete ellen fellebbezsnek f szably szerint nincs helye, kivve, ha a kzigazgatsi pert olyan els fok hatrozat brsgi fellvizsglata irnt indtottk, amely ellen kzigazgatsi ton nincs helye fellebbezsnek, s e hatrozatot a brsg trvny alapjn megvltoztathatja. A msodfok brsg ilyenkor az gy rdemben trgyalson kvl hatroz, a felek brmelyiknek krelmre trgyalst tart. Kivtelesen lehetsg van rendkvli perorvoslatra, amely sorn a Kria a fellvizsglati krelem trgyban a krelemnek a Krihoz val berkezstl szmtott 120 napon bell dnt. Nemperes eljrsok: kevsb formalizlt, trgyals tartst nem ignyl brsgi eljrstpusok. Klnsen: a kzigazgatsi hatsg ktelezse eljrs lefolytatsra, a kzigazgatsi vgzs brsgi fellvizsglata. A nemperes eljrsokban kizrlag okirati bizonytsnak van helye. A brsg lnyeges eljrsi szablysrts megllaptsa esetn a kzigazgatsi vgzst hatlyon kvl helyezi, szksg esetn a hatsgot j eljrsra, vagy az eljrs folytatsra ktelezi, de a dntst meg is megvltoztathatja. A brsg vgzse ellen tovbbi jogorvoslatnak helye nincs.

8. Ismertesse a rendeletalkots fbb szablyait bkeidben!

A rendeleti jogalkots mozgstere a trvnyihez kpest ersen korltozott. A rendeletbe foglalt jogszably a jogforrsok hierarchijbl addan nem lehet ellenttes a trvnnyel. Rendeletek tpusai: autonm (primer, eredeti) rendelet: olyan trgykrket szablyoz rendelet, amely esetben korbban nem ltezett magasabb szint szablyozs, s amelyet a jogalkot szerv eredeti jogalkoti hatskrben alkot meg. vgrehajtsi (szekunder, szrmazkos) rendelet: trvnyi felhatalmazson alapul, trvny vgrehajtsra megalkotott rendelet. Rendeletet alkot jogalkot szervek: Kormny (autonm, s vgrehajtsi rendeletek) MNB elnke (sarkalatos trvnyben meghatrozott feladatkrben) kormnytagok rendeletei (feladatelltsuk krben) nll szablyoz szervek vezetinek rendeletei (sarkalatos trvnyben meghatrozott feladatkrben) helyi nkormnyzatok.

9. Ismertesse a tanvallomsra vonatkoz szablyokat!

A tan valami olyan tnyrl, adatrl, szlelsrl tesz vallomst, amelyet a mltban tapasztalt. A tant a tanvalloms ttelvel sszefggsben terhel ktelezettsgek: megjelensi, vallomstteli, igazmondsi ktelezettsg. A tant a hatsg megidzi, ami a szemlyes megjelensre val felhvs egyik eszkze. Az idzett szemly kteles az idzsnek eleget tenni, amennyiben ezt elmulasztja, eljrsi brsggal sjthat. Az idzsnek mind formailag, mind eljrsi szempontbl szablyosnak kell lennie, ugyanis nem szankcionlhat brsggal az idzett szemly, ha az idzs nem volt szablyszer. Amennyiben a tan a szablyszer idzst kveten megjelent a hatsg eltt, a hatsgnak meg kell vizsglnia, hogy volt-e a vallomsttelnek abszolt vagy relatv akadlyai. Abszolt okok fennllsa esetn a tan nem hallgathat meg: akitl nem vrhat bizonytkknt rtkelhet valloms, vdett adatrl minsl tnyrl az, aki nem kapott felmentst a titoktarts all az arra jogostott szervtl vagy szemlytl. Relatv okok fennllsa esetn, vagyis a tanvalloms megtagadhat, ha: a tan az gyfelek valamelyiknek hozztartozja, a tan vallomsval sajt magt vagy hozztartozjt bncselekmny elkvetsvel vdoln, vagy a tan mdiatartalom-szolgltat vagy vele munkaviszonyban, vagy munkavgzsre irnyul egyb jogviszonyban ll szemly, s a tanvallomsval a szmra a mdiatartalom-szolgltati tevkenysggel sszefggsben informcit tad szemly kiltt felfedn. Cselekvkptelen szemlyt csak akkor lehet tanknt meghallgatni, ha a vallomstl vrhat bizonytk mssal nem ptolhat. Meghallgatsa esetn a hamis tanzs kvetkezmnyeire val figyelmeztetst a hatsg mellzi.A meghallgatst csak a tan trvnyes kpviseljnek jelenltben lehet lefolytatni. Aki korltozottan cselekvkpes, vagy szellemi, valamint egyb llapota miatt korltozottan kpes megtlni a tanvalloms megtagadsnak jelentsgt, tanknt csak akkor hallgathat meg, ha vallomst kvn tenni, s a trvnyes kpviselje ehhez hozzjrul. Meghallgatsnl a tan trvnyes kpviselje jelen van. Ha a tan s a trvnyes kpvisel kztt rdekellentt van, a trvnyes kpvisel ltal gyakorolhat jogokat a gymhatsg gyakorolja.Amennyiben a hatsg a tanmeghallgatsra vonatkoz szablyoknak nem tesz eleget, a tan vallomsa nem hasznlhat fel bizonytkknt, tovbb az olyan tanvalloms sem, amelynek megttele eltt a tant nem figyelmeztettk az emltett jogaira

10. Ismertesse az gyszi fellpsre vonatkoz szablyokat!

Az gyszsgrl szl trvny (tv.) rtelmben az gysz ellenrzi a kzigazgatsi hatsgok, valamint a brsgokon kvli ms jogalkalmaz szervek ltal hozott egyedi, brsg ltal fell nem brlt, jogers vagy vgrehajthat dntsek, valamint hatsgi intzkedsek trvnyessgt. Kzrdek feladat-, s hatskreit perindtsi joga (brsgi peres s nemperes eljrsok megindtsa) s fellps (hatsgi eljrsok kezdemnyezse, jogorvoslatra elterjeszts) ltal gyakorolja. Az gysz intzkedsnek megalapozsa rdekben hivatalbl vizsglatot folytat, ha a tudomsra jutott adat vagy ms krlmny megalapozottan slyos trvnysrtsre, mulasztsra vagy trvnysrt llapotra utal. A Ket. szerint, ha az gysz a Ket. hatlya al tartoz gyben lp fel a trvnysrts orvoslsa rdekben, annak elbrlsra az tv.-nek az gyszsg kzrdekvdelmi feladatairl szl fejezetben foglaltak az irnyadk. Az gyszi eszkzk tv. szerinti tpusai: gyszi jelzs: trvnysrtsnek nem minsl hinyossgra, csekly jelentsg trvnysrtsekre az gysz jelzsben hvja fel az illetkes szerv vezetjnek figyelmt. gyszi felhvs: a kzigazgatsi dnts rdemre kihat trvnysrts esetn az gysz felhvssal l a trvnysrts megszntetse rdekben. Indtvnyozhatja a trvnysrt dnts vgrehajtsnak felfggesztst. az gysz felhvst az gyben eljr szerv felgyeleti szervhez nyjtja be. a felhvs eredmnytelensge esetn az gysz az alapgyben hozott jogers dntst megtmadhatja a brsg eltt.

11. Ismertesse Magyarorszg jogforrsi rendszernek elemeit az Alaptrvny s a jogalkotsi trvny rendelkezsei alapjn!

Jogforrs fogalma: egyrszrl jelenti magt a jogalkot szervet (bels jogforrs), msrszrl a jog kls megjelensi formjt (kls jogforrs), de jellheti magt a jogalkot tevkenysget is. Magyarorszg jogforrsi rendszernek elemeit az Alaptrvny s a jogalkotsrl szl trvny rendelkezsei hatrozzk meg. A jogforrsok a magyar jogrendszer keretben zrt rendszert alkotnak, hierarchikus rendbe rendezdnek. A hierarchia alapjt minden esetben az anyagi vagy bels jogforrs teht a jogalkot szerv vagy szemly llamszervezetben elfoglalt helye adja meg. A hierarchia alacsonyabb szintjn ll jogszably nem lehet ellenttes a magasabb fok jogszabllyal.

Jogszablyok: Bels jogforrs: Kls jogforrs Orszggyls:Alaptrvny, trvny NET (1989-ben megsznt):trvnyerej rendelet Kormny:rendelet MNB elnke: rendelet Kormny tagjai (miniszterelnk, miniszterek): rendelet nll szablyoz szervek: rendelet helyi nkormnyzat kpvisel-testlete: rendelet klnleges jogrendben: kztrsasgi elnk, Honvdelmi Tancs, Orszggyls, Kormny: rendeletet alkot. Kzjogi szervezetszablyoz eszkzk: a jogszablyok mellett fontos jogforrsok, az llampolgrok szmra jogokat s ktelezettsgeket nem llapthatnak meg, de a szervezeti rendszeren belli szervekre nzve normatv jelleg irnytsi eszkzk: normatv hatrozat, normatv utasts.

12. Jellemezze hatsgi eljrs bizonytsi rendszert!

A hivatalblisg alapelvnek megfelelen a hatsg kteles a dntshozatalhoz szksges tnyllst tisztzni. Ha ehhez nem elegendk a rendelkezsre ll adatok, bizonytsi eljrst folytat le. A bizonytsi eljrs clja, hogy a hatsg a lehet legteljesebb mrtkben, a valsghoz legkzelebb es mdon llaptsa meg a trvnyi tnylls trtneti tnyllsbeli tnyeit, s a megfelelen tisztzott tnylls alapjn jogszer dntst hozzon. A kzigazgatsi eljrsban a bizonyts az gyfl, a hatsg s az eljrs egyb rsztvevi bizonytsi eljrsi cselekmnyeinek sszessge, melyek azt szolgljk, hogy a hatsg a tnyllst s az annak alapjul szolgl tnyeket a valsgnak megfelelen trja fel. A hatsg ltal hivatalosan ismert tnyek, illetleg a kztudoms tnyek nem szorulnak bizonytsra. A hatsgi eljrsban minden olyan bizonytk felhasznlhat, amely alkalmas a tnylls tisztzsra.A Ket. ltal nevestett bizonytkok: az gyfl nyilatkozata, irat, tanvalloms, szakrti vlemny, szemlrl kszlt jegyzknyv, hatsgi ellenrzsrl szl jegyzknyv, trgyi bizonytk. A kzigazgatsi eljrsban a bizonytsi ktelezettsg a hatsgot terheli. A szabad bizonytsi rendszerben a hatsg szabadon vlasztja meg az alkalmazand bizonytsi eszkzt. A bizonytkokat a hatsg egyenknt s sszessgkben is rtkeli. A felhasznlt s figyelembe vett bizonytkokat meg kell jelenteni s azokrl kellkpp tjkoztatst kell adni, ennek eszkze a bizonytkok gyfllel val megismertetsnek jogintzmnye. a bizonytkok rtkelsn alapul meggyzdse szerint llaptja meg a tnyllst. A bizonytsi eljrs egyes cselekmnyei: lefoglals, az gyfl nyilatkozata, az iratok, a tank meghallgatsa, idzs, rtests, szemle, szakrti vizsglat.

13. Melyek a jogszably tervezetnek megszvegezsre vonatkoz ltalnos kvetelmnyek?

A jogszably normatv tartalm rendelkezseit a jogszably szakaszai s mellkletei tartalmazzk. A jogszably tervezetben a normatv tartalmat jelen idej kijelent mondattal, E/3 szemly megfogalmazs alkalmazsval kell kifejezni. Ha egy jogszablyon s a vgrehajtsra kiadott jogszablyokon bell ugyanazt a fogalmat vagy rendelkezst tbbflekppen is ki lehet fejezni, a fogalom vagy rendelkezs valamennyi elfordulsa esetn ugyanazt a megfogalmazst kell hasznlni. Ha a jogszably szvegben ismtlden valamely kifejezs, szkapcsolat, szvegrsz fordul el, az ismtld elem helyett rvid megjellst lehet alkalmazni (a rvidteni kvnt elem els elfordulsakor kell meghatrozni, a tovbbi hasznlatra utal a tovbbiakban kifejezssel egytt, zrjelben kell feltntetni). Ha a rvid megjells a felsorols elemeire egyttesen vonatkozik, a tovbbi egyttes hasznlatra a a tovbbiakban egytt kifejezssel kell utalni. Felsorols esetben egyrtelmv kell tenni, hogy a felsorols elemei kzl valamennyinek teljeslnie kell, egyik sem teljeslhet, pontosan egynek kell teljeslnie, vagy legalbb egynek teljeslnie kell a joghats kivltshoz. Az illetve ktsz jogszablyban csak ms egyrtelm nyelvi megfogalmazs alkalmazhatatlansga esetn alkalmazhat. Az illetleg ktsz jogszably tervezetben nem alkalmazhat. Az s s a vagy ktsz rsjellel sszekapcsolva vagy kzvetlenl egymst kveten a jogszablytervezetben nem alkalmazhat. A mennyisgek szmjeggyel trtn meghatrozsa kizrlag arab szmokkal trtnhet. Az azonos mrtkegysgeket azonos mdon kell megjellni. A jogszably cmben a jogszably trgyt vagy tartalmnak lnyegt kell rviden megjellni gy, hogy a jogszablyt ms jogszablytl egyrtelmen elhatrolja. A cmet gy kell meghatrozni, hogy az ne tartalmazzon a mdosts s a hatlyon kvl helyezs kivtelvel a szablyozs ms aktusra utal kifejezst, s a cm utols szavhoz a rl, rl rag kapcsoldjon. A nemzetkzi szerzds kihirdet jogszably cme tartalmazza a nemzetkzi szerzds teljes megjellst s a kihirdetsrl kifejezst. A jogszably kihirdetsnek idejeknt a jogszably kihirdetsnek vt (arab szmmal), zrjelben hnapjt (rmai szmmal) s napjt (arab szmmal) kell megjellni. A jogszably tpust trvny esetn a trvny, rendelet esetn a rendelete kifejezssel kell megjellni, a jogszably alkotjnak neve rvidthet (Korm., MNB, ME, stb.) A jogszablyban ms jogszablyra vagy jogszably rendelkezsre akkor lehet hivatkozni, ha a hivatkozs a megfelel fogalomhasznlattal nem kszblhet ki, vagy az a jogszably rtelmezst, alkalmazst megknnyti. A trvnyben feladat-, s hatskr cmzettjeknt az llamigazgatsi szervet kznvvel kell megjellni, szksg szerint trvnyi felhatalmazst kell adni a Kormny rszre, hogy a kznvi formban megjellt szervet rendeletben jellje ki. A trvnyben a minisztert a feladatkre szerint kell megjellni. Jogszablyban unis jogi aktusra akkor lehet hivatkozni, ha az unis jogi aktus ltal szablyozott krben a jogszably rendelkezseitl val eltrsre kell utalni, vagy a jogszably rendelkezse alkalmazsnak felttelt valamely unis jogi aktus vagy annak valamely rendelkezse hatrozza meg vagy tartalmazza.

14. Milyen clokat szolgl a jogszablytervezetek vlemnyezse, hogyan zajlik a trsadalmi egyeztets s milyen formi vannak?

A vlemnyezs alapvet clja, hogy megllapthat legyen: Alkalmas-e az elterjeszts a megalapozott dntshozatalhoz? Tartalmazza-e a dntshez szksges informcikat? Helyt ad-e a megindokolt eltr llspontnak? Relis szablyozsi alternatvkat vzol-e fel? A trsadalmi egyeztets sorn biztostani kell, hogy a vlemnyezsi folyamatban a vlemnyeknek a lehet legszlesebb kre jelenjen meg. Trsadalmi egyeztetsre kell bocstani a trvnyt, a kormnyrendelet, a miniszteri rendelet tervezett s indoklst. A jogszablyok elksztsben val trsadalmi rszvtelrl szl trvny meghatrozza azokat az eseteket, hogy mikor ktelez, mikor nem szksges s mikor nem lehetsges a tervezeteket trsadalmi egyeztetsre bocstani. Formi: ltalnos egyeztets: a honlapon megadott elrhetsgen keresztl biztostott vlemnyezs. kzvetlen egyeztets: a jogszably elksztsrt felels miniszter ltal bevont szemlyek, intzmnyek s szervezetek ltal trtn kzvetlen vlemnyezs.Trsadalmi egyeztets keretben ltalnos egyeztets tartsa minden esetben ktelez. A vlemnyek berkezsrl visszaigazolst kell kldeni, de a minisztert egyedi vlaszadsi ktelezettsg nem terheli, a trvny a berkezett vlemnyek mrlegelst, sszefoglal ksztst s annak a honlapon val kzzttelt rja el. A vlemnyezsi hatrid megegyezik a kormnyzati szervekkel val egyeztetsre bocsts sorn megllaptott hatridvel, vagyis a tervezetet gy kell kztenni, hogy a tervezet cljhoz s hatlybalpshez igazodan megfelel id lljon rendelkezsre a tervezet rdemi megtlshez, a vlemnyek kifejtshez, illetve a berkezett javaslatok rdemi mrlegelshez. Az ltalnos egyeztetsi ktelezettsg elmulasztsa nem eredmnyezi a megalkotott jogszably rvnytelensgt. Kzvetlen egyeztetshez az elksztsrt felels miniszter stratgiai partnersgi megllapodsokat hoz ltre civil szervezetekkel, egyhzakkal, szakmai, tudomnyos szervezetekkel, nemzetisgi nkormnyzatokkal, rdekkpviseleti szervekkel, kztestletekkel, felsoktatsi intzmnyek kpviselivel. A stratgiai partner ktelessge, hogy a kzvetlen egyeztets sorn az adott jogterlettel foglalkoz, stratgiai partnersggel nem rendelkez szervezetek vlemnyt is megjelentse. A jogszably elksztsrt felels miniszter mst is bevonhat a kzvetlen egyeztetsbe, illetve krelemre lehetsget biztosthat a vlemnyezsben val rszvtelre.

III. modul

1. Az llamhztarts ellenrzsnek milyen szintjeit ismeri? Melyek az egyes llamhztartsi ellenrzsi szintek fbb feladatai, kihvsai, kontroll tevkenysgk tartalma?

Az llamhztartsi kontroll ltalnosan: az ellenrzsi tevkenysg kiterjed az llamhztarts egszre, valamennyi kltsgvetsi szervre vonatkozik, adott rendszeren bell ltalnos ellenrzsknt van jelen. az ellenrzs rinti az llamhztartsi rendszer egsznek, valamennyi kltsgvetsi szervnek a foly kltsgvetsi vhez tartoz pnzgazdlkodst, vagyongazdlkodst. felleli az llami ellenrzsek mindkt alaptpust, teht a trvnyessgi-szablyszersgi ellenrzst s a clszersgi gazdasgossgi - hatkonysgi ellenrzst. Hrom pillre: kls ellenrzs: ha az ellenrzsi tevkenysget a vgrehajt hatalomtl fggetlen kls szerv / szemly ltja el. Az HT szerint kls ellenrzst vgez az llami Szmvevszk. Sajtos kls ellenrzsi tevkenysg a knyvvizsgli tevkenysg. kormnyzati szint ellenrzs: a kormnyzati ellenrzsi szerv (Kormnyzati Ellenrzsi Hivatal), az eurpai ellenrzsi szerv, az eurpai tmogatsokat ellenrz szerv ellenrzst s a kincstri ellenrzsi tevkenysget (Magyar llamkincstr) foglalja magban. bels kontrollrendszer: clja a kockzatok kezelse, s hogy a kltsgvetsi szerv mkdse s gazdlkodsa sorn tevkenysgt szablyszeren vgezze, teljestse elszmolsi ktelezettsgeit, megvdje a szervezet erforrsait az esetleges vesztesgektl. A bels ellenrzs fggetlen, trgyilagos, bizonyossgot ad s tancsad tevkenysg, melynek clja, hogy az ellenrztt szervezet mkdst fejlessze s eredmnyessgt nvelje. Helyi nkormnyzatok gazdlkodsnak ellenrzse: kls: a helyi nkormnyzatok pnz- s vagyongazdlkodsval kapcsolatos legtfogbb ellenrzsi jogostvnnyal az SZ rendelkezik. Kiemelt figyelmet fordt az llami kltsgvetsi hozzjruls, a cltmogats, a cmzett tmogats s egyb, az llamhztarts ms alrendszereitl kapott tmogats ignybevtelnek, felhasznlsuk trvnyessgnek s clszersgnek vizsglatra. Az nkormnyzati feladatkrk s az adssgllomny centralizlsa, egyidejleg a kls, a szmvevszki s KEHI ellenrzsek fokozsa az llam intenzv gazdasgszervez tevkenysgt s az ellenrzsi jogkrk centralizlst jelentik. A bels kontrollrendszer mkdtetse a jegyz ktelezettsge. Az ellenrzs keretben gondoskodni kell az nkormnyzat irnytsa al tartoz kltsgvetsi szervek ellenrzsrl is. 2000 fnl nagyobb llekszm telepls esetben ktelez a pnzgyi bizottsg ltrehozsa. Tmogatsok ellenrzse: a kltsgvetsi s unis forrsokbl tmogatst nyjt szervezet kteles a tmogatsi szerzdsekben kiktni, hogy a kedvezmnyezett s a lebonyoltsban rszt vev szervezetek segtik az ellenrzsre kijellt szervezetek vizsglatait. Adk s ms befizetsek, tmogatsok ellenrzse: az ellenrzs sorn az adhatsg, ill. a ms bevtelek beszedsrt felels hatsg az llamhztartst illet fizetsi ktelezettsgek tekintetben ellenrzi: az adzssal, ms befizetsekkel, a kltsgvetsi tmogatsokkal kapcsolatos jogszablyok megtartst. Az adellenrzs rszletes szablyairl kln trvny rendelkezik.

2. Az ersd llami gazdasgpolitikai szerepeket milyen krlmnyek s esemnyek indokoljk? Az llam felrtkeld szerepe milyen terleteken nyilvnul meg Magyarorszgon s a fejlett piacgazdasgokban?

A XXI. szzad elejn a gazdasgi vlsgok, a terrorizmus s a termszeti katasztrfk miatt szksgess vlt az llam szerepnek megerstse, a hatkony llamhztarts mkdtetse. A gazdasgi vlsg megoldshoz hatkony llami szablyozsra, keresletlnkt, tudatos kormnyzati befolysra van szksg. Egyidejleg rtkeldnek fel a kormnyzatok kzhatalmi funkcii, szocilis-trsadalompolitikai intzkedsei, a dekonjunktraciklus hatsait tomptani hivatott gazdasgi beavatkozsok. A gondoskod llam a vlsg hatsainak mrsklse utn kpes a piacszablyozsra, trsadalmilag elfogadhat, mltnyos jvedelemelosztst valst meg, lehetv teszi a trsadalom tagjai szmra a tulajdonszerzst, hatkony, betarthat s betartathat kzteherviselst s piaci teret mkdtet. Az llami szerepvllals jragondolsa s cselekv alkalmazsa a 2007 tavaszn kirobbant vlsg ta folyamatosan jelen van a fejlett piacgazdasgok kormnyainak mkdsben s a kzbeszdben. Az USA, majd a nyugat-eurpai trsg kormnyai llami eszkzkkel trekednek a bels fizetkpes kereslet nvelsre (adcskkents, klkereskedelmi fizetsi mrleg hinynak cskkentse, bankments). 2010 nyartl a magyar kormny a kltsgvets bevteli oldalnak megerstsvel, vlsgadk kivetsvel, a kztehervisels alapjainak, krnek s mrtknek kiszlestsvel prblja nvelni a magyar gazdasg vdekezerejt. A gazdasgi nvekedst orientl intzkedsek, a szocilis s felsoktatsi kapacitsok sszer talaktsval elll kltsgvetsi helyzet, a kztehervisels krnek, szereplinek szlestse a kormny tudatos, aktv gazdasgpolitikai mozgsternek kiemelt hrmas kvetelmnye. A magyar llam jjszervezse az llam gazdasgszervez szerepeinek kiterjesztsn keresztl tbb terleten, tbb fzisban zajlik (j Szchenyi Terv, Magyary Zoltn Kzigazgatsi-fejlesztsi Program, Szll Klmn terv). Ezekhez kapcsold igazgatsi programok: igazsggyi reform, nkormnyzati reform.

3. Magyarorszg kzpnzgyi stabilitsnak megteremtsre milyen jogi szablyozsi s kormnyprogram szint intzkedseket ismer? Fejtse ki ezek lnyegt, sszefggseit!

A kzpnzgyek reformjnak cljai: az llamhztarts mretnek makrogazdasgi szempontbl szksges kijellse, az llami feladatok elltsi mdjnak megvltoztatsa, kzszolgltatsok nyjtsnak hatkonyabb ttele, a kltsgvetsi rendszer mkdst, a szereplk viselkedst meghatroz hatkony s tlthat intzmnyrendszer kialaktsa, az llamhztartsi rendszer megszilrdtsa s stabilizlsa, kzpnzek felhasznlsban az tlthatsg biztostsa. A reform terletei: feladatelltsi reform, finanszrozsi reform (adreform, kztehervisels, kincstri rendszer, biztonsgos llamhztarts), management reform (controlling, bels audit, stratgiai tervezs. A fenntarthat fejlds rdekben szksges a kzigazgatsi rendszer, a jlti rendszerek, a honvdelem, az egszsggy, az nkormnyzati rendszer, a trsadalombiztosts s az oktatsi rendszerek reformja. Jogi szablyozsok: a 2012.01.01-tl hatlyba lpett Alaptrvny kln fejezetben foglalkozik a kzpnzekkel, a kzponti kltsgvetsi trvnnyel, s a nemzeti vagyonnal. Elrta tbb, az llamhztartshoz kapcsold krdsrl sarkalatos trvny megalkotst: kztehervisels s a nyugdjrendszer szablyai, Kltsgvetsi Tancs mkdse, nemzeti vagyon. Az OGY az orszg pnzgyi stabilitsa s a kltsgvetsi fenntarthatsgnak biztostsa rdekben, a kzponti kltsgvetsrl szl trvny megalapozottsgnak fggetlen vizsglata, valamint az llamadssg cskkentsnek elsegtse cljbl az Alaptrvny fenti rendelkezseinek vgrehajtsra megalkotta a Magyarorszg gazdasgi stabilitsrl szl 2011. vi CXCIV. trvnyt (a tovbbiakban: Stabilitsi trvny). A Stabilitsi trvny az albbi krdskrket szablyozza: az llamadssg cskkentse (az llamadssg fogalma, szmtsa, adssgcskkents, az llamadssg keletkezst s nvekedst korltoz szablyok); llamadssg Kezel Kzpont (az llamadssg Kezel Kzpont jogllsa, feladatai); a Kltsgvetsi Tancs (tagjai, feladata, hatskre, mkdsnek szablyai, szerepe az llamadssg mrtknek vizsglatban); a kztehervisels alapvet szablyai.j llamhztartsi trvny: az llamhztartsrl szl 2011. vi CXCV trvny, illetve annak 2012-ben trtnt mdostsa (llamhztartsi ellenrzs szigortsa, jogkrk hatkony gyakorlsa). A korbbi ngy helyett kt alrendszer meghatrozsa (kzponti s nkormnyzati), megerstette a kzptv tervezs, a ktelezettsgvllals, fedezetvizsglat elrsait, nagyobb hangslyt fektet a kltsgvets tervezsre. Az egyszerbb, tlthatbb szablyozs rdekben a trvny egy sor trgykrt kormnyrendeleti szintre teleptett, amelyeket korbban trvnyi szinten szablyoztak.

4. Mutassa be a kltsgvetsi szervek alaptsi tpusait, s alaptsnak folyamatt, s az alapt okirat tartalmt!

Kltsgvetsi szerv alaptsra jogosult: kzponti ktgvetsi szerv esetn az OGY, a kormny vagy a miniszter helyi nkormnyzati ktgvetsi szerv esetn a helyi nkormnyzat, a helyi nkormnyzatok trsulsa, trsgi fejlesztsi tancs helyi nemzetisgi nkormnyzati ktgvetsi szerv esetn a helyi nemzetisgi nkormnyzat, vagy a helyi nemzetisgi nkormnyzatok trsulsa orszgos nemzetisgi nkormnyzati ktgvetsi szerv esetn az orszgos nemzetisgi nkormnyzat, vagy a orszgos nemzetisgi nkormnyzatok trsulsa kztestleti ktgvetsi szerv esetn a kztestlet.

Az alapts folyamata: 1. OGY vagy Kormny ltal alaptott kltsgvetsi szerv alaptsrl jogszably rendelkezik, ms szerv ltal alaptott kltsgvetsi szerv esetn alapt okiratban kell rendelkezni. Jogszabllyal alaptott ktgvetsi szerv esetn alapt okiratot is ki kell adni. 2. A kormny irnytsa vagy felgyelete al tartoz ktgvetsi szerv alapt okiratnak kiadshoz s mdostshoz az llamhztartsrt felels miniszter elzetes egyetrtse szksges.3. Az llamhztarts kzponti alrendszerbe tartoz ktgvetsi szerv alapt okiratt a Hivatalos rtestben kzz kell tenni. 4. Nyilvntartsba val bejegyzs. 5. Szervezeti s Mkdsi Szablyzat: az alapt okiratban foglaltak rszletezse, tartalmazza az llami feladatknt elltott alaptevkenysget, a vllalkozsi tevkenysg rszletes felsorolst, ezek forrsait, feladatmutatk megnevezst, krt s mrtkt. Az alapt okirat tartalmazza a kltsgvetsi szerv: 1. Nevt, szkhelyt, esetleges telephelyeit. 2. Az alaptsrl rendelkez jogszably teljes megjellst (ha az alaptsrl jogszably rendelkezett). 3. Kzfeladatt s alaptevkenysgt az llamhztarts szakfeladatrendje szerinti bontsban, llamhztartsi szakgazati besorolst. 4. Illetkessgt, mkdsi krt. 5. Irnyt szervnek nevt, szkhelyt. 6. Vezetjnek megbzsi rendjt.7. Foglalkoztatottjaira vonatkoz foglalkoztatsi jogviszonyok megjellst. Az alapt okirat az albbiak fennllsa esetn tartalmazza a kltsgvetsi szerv: 1. jogeldjnek megnevezst, szkhelyt. 2. Vllalkozsi tevkenysge fels hatrt a mdostott kiadsi elirnyzatok arnyban. 3. Megsznsnek idpontjt vagy pontos felttelt, ha hatrozott idre vagy bizonyos felttel bekvetkeztig hoztk ltre.

5. Mutassa be a szmvevszki ellenrzs folyamn az llami Szmvevszket, illetve az ellenrztt szervet megillet jogokat s ktelezettsgeket!

Az llami Szmvevszk: ltalnos hatskrrel vgzi a kzpnzekkel s az llami-, nkormnyzati vagyonnal val felels gazdlkods ellenrzst, ellenrzsi tevkenysge sorn minden ms szervezettl fggetlen, ellenrzsi tapasztalatain alapul megllaptsaival segti az OGY-t, annak bizottsgait s az ellenrztt szerveket. Aktv s passzv informcis jogosultsggal rendelkezik. Krmegelzsi clbl anyagi s pnzeszkzket zrolhat (trvnyi korltokkal: pl. munkabr nem zrolhat). Az ellenrzst vgz szemly kteles az ltala felelsknt megjellt szemllyel megllaptsait rsban kzlni, tle rsbeli magyarzatot krni. A magyarzat elfogadsrl vagy elutastsrl az ellenrzst vgznek 15 napon bell kell nyilatkoznia. Trvnyi szankcikat helyezhet kiltsba, ha a kzremkdsre ktelezett szervezet ktelezettsgt nem, vagy ksedelmesen teljesti. Ellenrzsi megllaptsait rsban megkldi az ellenrztt szerv vezetjnek, akinek szrevteleire 30 napon bell rsban vlaszol (elfogadja, vagy elutastja). Ha ellenrzse sorn bncselekmny gyanjt llaptja meg, kteles az illetkes hatsggal haladktalanul kzlni. Egyb jogellenes cselekmny esetn felelssg tisztzst, rvnyestst kezdemnyezi. Az ltala vgzett ellenrzsekrl jelentst kszt, a jelents tartalmazza a feltrt tnyeket, az ezeken alapul megllaptsokat, kvetkeztetseket. A jelents nyilvnos, ezt trvny korltozhatja az llamtitok vdelme rdekben. A nyilvnossgra hozott jelents nem tartalmazhat minstett adatot vagy a trvny ltal vdett egyb titkot. az ellenrztt szerv ltal megkldtt intzkedsi tervet visszakldheti kijavtsra, kiegsztsre (pthatrid). Az intzkedsi tervben foglaltak megvalstst utellenrzs keretben ellenrizheti. Az ellenrztt szerv kteles: az SZ megkeressnek soron kvl eleget tenni az SZ megbzsbl ellenrzst vgz szemly rszre szban vagy rsban tjkoztatst, magyarzatot adni (8 nap), dokumentcis anyagokba a betekintst lehetv tenni az ellenrzst vgz szemly krsre az ltala szolgltatott adatok s rendelkezsre bocstott dokumentci teljessgrl nyilatkozatot tenni az ellenrzs zavartalan elvgzshez szksges egyb feltteleket megteremteni. a rszre megkldtt ellenrzsi megllaptsokra 15 napon bell rsban szrevteleket nyjthat be. Jogellenes cselekmny megllaptsa esetn a megkeresett szerv az eljrs megindtsval kapcsolatos llspontjrl 60 napon bell, az eljrs eredmnyrl annak befejezst kvet 30 napon bell kteles tjkoztatni az SZ-t. a rszre megkldtt jelents alapjn kteles intzkedsi tervet sszelltani, s azt az SZ rszre megkldeni. A ktelezettsg megszegse esetn az ellenrztt szerv vezetjvel szemben bntet-, vagy fegyelmi eljrs megindtsa kezdemnyezhet.

6. Sorolja fel az llamhztartst befolysol fbb makrogazdasgi tnyezket, valamint az llamhztartst jellemz mutatszmokat s rviden jellemezze azokat!

Egy-egy orszg nemzetgazdasgi sszjvedelme mrsre klnfle mutatkat alkalmaznak. Ezek a mutatk: brutt hazai termk (GDP- Gross Domestic Product), a brutt nemzeti termk (GNP - Gross National Product), a brutt nemzeti jvedelem (GNI Gross National Income), a nett hazai termk (NDP Netto Domestic Product), nett nemzeti jvedelem (NNI Netto National Income). Az EU-ban az ESA 95 szerint kell megadni az llamhztarts egyenlegt. Az ESA egyenleg a kormnyzat nett finanszrozsi kpessge vagy szksglete. Az ESA eredmnyszemllet, pontosabban tkrzi a fisklis helyzet s a makrogazdasgi folyamatok kztti kapcsolatot. Gazdasgi nvekeds: ltalban a gazdasg hossz tv fejldse, ms megkzeltsben az jratermels bvlsnek mrtke. Mrsre leggyakrabban a GDP mutatjt alkalmazzk (esetleg GNP). Az llamhztarts szempontjbl az a legfontosabb, hogy az ves GDP az elz vhez kpest milyen irnyba mozdult el, els krben ettl fgg az eloszthat jvedelem nagysga. A gazdasgi nvekeds szemlltetsre az ves gazdasgi nvekeds olyan idsort alkalmazzk, amelyben tbb egymst kvet v GDP-jt viszonytjk az azt megelz v GDP-jhez. Inflci: ltalnos rtelemben a pnz ltalnos rtkvesztse. Ketts sszefggsben: egyrszt folyamatos remelkeds, msrszt a pnz elrtktelenedsnek folyamata. Leggyakrabban hasznlt inflcis mrszm a fogyaszti rindex, amelyet a lakossg egsznek fogyasztst jelent termkcsoportokra, tlagos fogyasztsi arnyokkal (vsrli kosr) szmtanak ki. Fizetsi mrleg: a nemzetgazdasg klflddel lebonyoltott pnzgyi mveleteit sszest mrlegszer kimutats. Rszei: foly fizetsi