KÖTELMI JOG Általános rész

1

KÖTELMI JOGKÖTELMI JOG

Általános részÁltalános rész

2009/2010-es tanév, I. félév2009/2010-es tanév, I. félév

2

A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

I. Rendszertani alapok

II. A kötelemkeletkeztető tényállások

III. Csonka kötelmek

IV. A kötelmi jogviszony

3

I. RENDSZERTANI ALAPOK A kötelmi jog helye a jogrendszerben

Személyi viszonyok

Vagyoni viszonyok

Dologi jog Kötelmi jog

Öröklési jog

Polgári jog

4

I. RENDSZERTANI ALAPOKA dologi jog és kötelmi jog

összehasonlítása

DOLOGI JOG

abszolút szerkezetű jogviszonyok

a jogosulttal szemben álló meghatározatlan jogalanyok

KÖTELMI JOG relatív szerkezetű jogviszonyok

A relatív szerkezet relevanciájának csökkenése:

• közérdekű kereset (popularis actio) (1996. évi LVII. versenytörvény 92.§)

• termékfelelősség (1993. évi X. törvény)

• egyes speciális tárgyú szerződések

• mellérendelt jogviszonyban álló meghatározott jogalanyok

5

negatív tartalmú magatartásának

kógens jellegű normákkal való előírásával

a javak elsajátításának rendjét, azaz az állandóságot (statika) szabályozza.

kölcsönös és egyenértékű követelései és tartozásai egységének

pozitív tartalmú, diszpozitív jellegű szabályanyaga, amely a dologi viszonyok

szándékolt változtatását (árucsereviszonyok) vagy a jogosult által nem kívánt változásának reparációját (kártérítés) (dinamika),

a kötelezettet terhelő vagyoni felelősség alapján ,

igényként biztosítja.

I. RENDSZERTANI ALAPOKA dologi jog és kötelmi jog

összehasonlítása

6

I. RENDSZERTANI ALAPOKA kötelem fogalma, elemei

Fogalma

A kötelem két vagy több személy közötti mellérendelt jogviszony, amelynél fogva kikényszeríthető kötelezettség keletkezik valamely szolgáltatás teljesítésére, ugyanakkor jogosultság a szolgáltatás követelésére.

Elemei:

- alany = természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok,- tárgy = közvetett tárgy (dolog), közvetlen tárgy (szolgáltatás),- tartalom = a teljesítési kényszer és a kielégítés mikéntje

7

II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK

KÖZHATALMI AKTUSOK EGYOLDALÚ JOGÜGYLET JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGODÁS SZERZŐDÉS JOGELLENES (KIVÉTELESEN JOGSZERŰ)

KÁROKOZÁS EGYÉB KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK

Csoportosításuk lehetséges: szándékolt cél, akaratlagosság szempontjából.

8


Közhatalmi aktusok

A közhatalmi aktus kivételes és feltételhez kötött kötelemalapító tényállás. (Ptk. 198. § (3) bekezdés)

Feltételek: jogszabály vagy törvényes jogkörében eljáró

állami vagy önkormányzati hatóság írja elő és a szolgáltatás alanyai, valamint a szolgáltatás

kellőképpen meghatározott.

9

1. Jogszabály

Közvetlenül vagy közvetve keletkeztet kötelmet. Közvetlenül pl.: jogszabály a hatályba lépése

előtt megkötött szerződések tartalmát megváltoztathatja (Ptk. 226.§ (2) bekezdés)

Közvetve pl.: meghatározott hivatások (orvos, ügyvéd, stb.) gyakorlása felelősségbiztosítás meglétéhez kötött


Közhatalmi aktusok

10

2. Hatósági határozatok

Közvetlenül vagy kivételesen, közvetve keletkeztet kötelmet.pl.: kisajátítás, (szakértő)kirendelő határozatok

3. Bírósági határozatok

Csak a konstitutív határozatok keletkeztetnek kötelmet. pl.:közhitelű cégbejegyzésbírói alakító jog (Ptk. 6. §)ítéletek:

szerződés létrehozása (Ptk. 206. §) módosítás tartós jogviszonyokban (Ptk. 241. §) nyilatkozattétel ítélettel való pótlása (Ptk. 5. § (3) bekezdés)


Közhatalmi aktusok

11

Főszabály: egyoldalú nyilatkozat más terhére kötelezettséget nem állapíthat meg, kivéve, ha a másik fél, vagy a jogszabály erre a nyilatkozattevőt fel nem jogosítja. (alakító jog)

Ebből következően az egyoldalú kötelemalapítás ingyenes. Esetei:

alapítványrendelés (Ptk. 74/A. §), díjkitűzés (Ptk. 592. §), kötelezettségvállalás közérdekű célra (Ptk. 593-596. §), végrendelet (Ptk. 623. §), hagyományrendelés (Ptk. 641. §), meghagyás (Ptk. 642. §), egyszemélyes társaság-alapítás (Gt. 167-170. §)

Az egyoldalú jogügyletre általában a szerződésekre vonatkozó szabályok az irányadók.


Az egyoldalú jognyilatkozat

12

Csak korlátozottan visszavonható, nyilvános és egyoldalú kötelezettségvállalás valamely teljesítmény vagy eredmény létrehozásáért adandó anyagi juttatásról. létrehozása visszavonása eredmény meghatározása több jogosult igényhelyzete elhatárolási kérdések (» pályázat, felhívás

ajánlattételre)


A díjtűzés (Ptk. 592. §)

13


Kötelezettségvállalás közérdekű célra (Ptk. 593.§)

a kötelmi jog sajátos, hézagpótló intézménye

célhoz kötött felajánlás, amelynek kifejezetten közérdekűnek kell lennie (» a közérdekű cél mint feltétel)

kötelező írásbeli forma

ingyenesség

visszavonás lehetősége (» ld. clausula rebus sic stantibus szabály alkalmazása)

a jogviszony megszűnése

14

A jogosulthoz intézett (címzett), írásbeliséghez kötött egyoldalú akaratnyilatkozat, amelyben a kötelezett elismeri, hogy a címzettel szemben kötelezettsége áll fenn.

Jogkövetkezmények:

o megfordul a bizonyítási teher

o a tartozáselismerés megszakítja az elévülést


A tartozáselismerés (Ptk. 242.§)

15


A jogalap nélküli gazdagodás (361-364.§§)

1. Cél: a megbomlott vagyoni egyensúly helyreállítása.

2. Fogalma (törvényi tényállása): Ptk. 361.§ (1) bekezdés »

„Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.”

3. Konjunktív feltételek(!):

1. vagyoni előny,

2. vagyoni hátrány (tényleges vagyoncsökkenés, vagyonszaporulat elmaradása),

3. okozati összefüggés az előny és hátrány között,

4. jogalap hiánya » nincs a gazdagodást indokoló jogcím!

16

4. Alaptalan gazdagodásra vezető főbb esetek

tartozatlan fizetés (pl. helytelen átutalás) okafogyott szolgáltatás (jogalap megszűnte vagy

eredmény meghiúsulása folytán) törvénybe vagy jó erkölcsbe ütköző szolgáltatás valaki más dolgával jogellenesen rendelkezik térítési igények (túl-, ráépítés, bitorlási helyzetek) elszámolási helyzetek


A jogalap nélküli gazdagodás

17

5. A visszatérítési kötelezettség alakulása

főszabály: „Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.” (361.§(1) bekezdés)

kivétel: „Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást az, aki attól a visszakövetelés előtt elesett (…)”

alkivétel: „(…) kivéve, ha számolnia kellett a visszatérítési

kötelezettséggel, és felelőssége a gazdagodás megszűnéséért megállapítható, vagy

rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz.” (361.§ (2) bekezdés)



18

DE: kivétel az alkivétel alól:

„Az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást visszakövetelni nem lehet, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik, vagy a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg.” (Ptk. 362. §)

Állam javára marasztalás jogalap nélküli gazdagodásnál »

„Ha az, akinek részére a gazdagodást vissza kellene téríteni, azt tilos vagy a jóerkölcsbe ütköző magatartásával maga idézte elő, a bíróság az ügyész indítványára a vagyoni előnyt az állam javára ítélheti meg.” (Ptk. 361. § (3) bekezdés)



19

6. A visszatérítés módja és mértéke

surrogatio elve » elsődlegesen a dolog, már meg nem lévő dolog helyett annak értéke, vagy a helyébe lépő más dolog szolgál a visszatérítésre

esedékesség alakulása költségek visszatérítése, hasznok kiadása kártérítési felelősség » különbség a jóhiszemű és

a rosszhiszemű gazdagodó felelőssége között! másodlagos helytállás » a „megajándékozott”

harmadik személy is helytállással tartozik! igényérvényesítés, bizonyítási teher



20

III. CSONKA KÖTELMEK

„Vannak olyan kötelemszerű helyzetek is, amelyekből hiányzik a kötelem fogalmának egyik eleme: az alany, a szolgáltatási kötelezettség vagy a bírói érvényesíthetőség.” (Szászy I.)

Általános jellemzők

Olyan kötelmek, ahol a jogviszony valamely eleme, így: az alanya, a szolgáltatási kötelezettség, vagy a kikényszeríthetőség

hiányzik.

21

III. CSONKA KÖTELMEK Alanytalan kötelmek

Valamely alany hiányzik a kötelemből. Tipikus esete: alvagyonok közötti elszámolási

helyzetek.

Pl.: fedezetlekötés bankszámlán; különvagyon és szerzeményi vagyon, ill. örökhagyó szerzeményi és ági vagyona

közötti elszámolási viszony.

22

III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya

Naturalis obligatio fajtái: szűk értelemben vett természetes kötelmek (A) elévült követelések (B) egyéb, igényállapotot nélkülöző helyzetek (C)

A. NATURALIS OBLIGATIO (Ptk. 204.§)

1. Játékból és fogadásból eredő követelések

Kivételek: ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján

bonyolítják le igényérvényesítés lehetséges; tiltott szerencsejátékok következménye a

semmisség in integrum restitutio

23

2. kifejezetten játék vagy fogadás céljára adott (reálügylet) vagy ígért (konszenzuál ügylet) kölcsönből eredő követelések

3. azok a követelések, amelyeknek állami szerv útján való érvényesítését jogszabály kizárja (kocsmai hitel, ld. 1928. évi II. törvény [uzsoratörvény])

Joghatás:2. bírósági úton nem érvényesíthetők, ezt a jellegét

hivatalból kell figyelembe venni3. biztosításukra kötött szerződés semmis4. az önkéntes teljesítést azonban nem lehet

visszakövetelni jogalap nélküli gazdagodás címén

III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya – naturalis

obligatio

24

B. ELÉVÜLT KÖVETELÉSEK (Ptk. 324.-327.§)

1. Az elévülés fogalma

Az elévülés jogviszony módosítására alkalmas jogi tény, amely egy negatív alakító jog, az elévülési kifogás révén érvényesül.

Az elévült követelések keletkezésükkor még érvényesíthetőek voltak, időmúlás következtében

azonban az igényhelyzet megszűnt.

III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya - elévülés

25

2. Az időmúlás kettős hatása:

elévülés: az alanyi jog igényállapota megszűnik;jogvesztés: maga az alanyi jog szűnik meg.

3. Az elévülés intézményének jogpolitikai indokai:

jogbiztonság adós védelme bíróságok mentesítése

N.B.: A tulajdonjogi igények nem évülnek el!!! (Ptk. 115. § (1) bekezdés)


26

4. Az elévülés joghatása:

a követelés elévülésére a bíróságok előtt hivatkozni kell elévülési kifogás;

a követelés elévülése a kézizálogból való kielégítést nem akadályozza;

óvadékkal biztosítható; beszámításra alkalmas lehet.


27

5. Az elévülési idő

Általános » 5 év Speciális elévülési idők:

Jogszabály vagy a Felek megállapodása szerint:

5. Rövidebb elévülési határidőben megállapodhatnak írásban. Korlát: Ptk. 308.§ (4) bekezdés: fogyasztói szerződésben a 2 éves szavatossági igényekre vonatkozó elévülési határidő megrövidítése semmis, kivéve használt dolog esetében (ekkor min. 1 év)

6. Hosszabb: 1 évnél rövidebb határidőt a felek legfeljebb 1 évre meghosszabbíthatnak, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis.


28

6. Az elévülés kezdete: az esedékesség időpontja.

Pl.: Jogalap nélküli gazdagodás:

o ha jóhiszemű: a visszakövetelés időpontjao Ha rosszhiszemű: a gazdagodás időpontja

Szerződés lejárta – teljesítés időpontja Kártérítési követelés: károkozás

bekövetkezte.


29

7. Az elévülés nyugvása (Ptk. 326.§ (2) bekezdés)

„Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított 1 éven belül – 1 éves, vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén 3 hónapon belül – a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 1 évnél, illetőleg 3 hónapnál kevesebb van hátra.”

hosszan tartó öntudatlan állapot; cselekvőképtelen és nincs törvényes képviselője; rejtett hiba (Ptk. 308.§ (2) bekezdés).


30

8. Az elévülés megszakadása (Ptk. 327.§)

Ha egyes jogi tények,

a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás; a követelés bírósági úton való érvényesítése; megegyezéssel való módosítása (ideértve az

egyezséget is); a tartozásnak a kötelezett általi – akár szóbeli –

elismerése; a kötelezettnek az engedményezésről való értesítése

megszakítják az elévülést, akkor az elévülés újból kezdődik.


31

C. EGYÉB, IGÉNYÁLLAPOTOT NÉLKÜLÖZŐ HELYZETEK

jóhiszemű jogalap nélkül gazdagodó, ha a gazdagodástól még azelőtt elesett, mielőtt a dolgot tőle visszakövetelték;

szokásos mértékű ajándék nem követelhető vissza (Ptk. 582. § (5) bekezdés)

III. CSONKA KÖTELMEKIgényhelyzet hiánya

32

III. CSONKA KÖTELMEK Szolgáltatási kötelezettség hiánya:

beszámítás (compensatio)

A beszámítás jogszüntető magánjogi kifogás – alakító jog.

1. Beszámítás feltételei: a jogosulttal szemben fennálló (kölcsönösség) egynemű és lejárt követelését a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során

tett nyilatkozattal tartozásába beszámítja.További feltételek:

jogszabály kivételt ne tegyen; azonos jogalapból származzanak a követelések.

33

2. A beszámítás korlátai:

céljellegű (alimentációs) szolgáltatások; tartási, életjáradéki és baleseti

járadékkövetelések (PK 34.) szándékosan okozott kárköveteléssel szemben; bírósági úton nem érvényesíthető követelések –

kivéve: elévült követelések bizonyos köre; felek megállapodása is kizárhatja a beszámítást.

III. CSONKA KÖTELMEK Szolgáltatási kötelezettség hiánya:

beszámítás

34

III. CSONKA KÖTELMEKKényszerkötelmek

IV. Kényszerkötelmek

Közhatalmi aktus hatására előálló kötelmi helyzetek

Pl.

jogszabályi parancsra: szerződéskötési kötelezettség (Ptk. 206. §)

kényszeregyezség (ld. 1991. Évi XLIX. törvény a a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról)

35

IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI

A kötelem alanya, mint az akaratnyilatkozat kifejezője

1. Személyhez tapadó, ill. képviseletet tűrő nyilatkozatok

Főszabályszerűen bármely akaratnyilatkozat tételében, illetve elfogadásában helye van képviseletnek. Ptk. 219. §

akaratnyilatkozat tételére csak ember képes, jogi személy csak képviselő útján tehet nyilatkozatot, természetes személy képviselőt igénybe vehet, a

kizárólag személyesen tehető nyilatkozatok kivételével:

pl. végrendelkezés, házasságkötés, teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat

36

1. Fogalma: helyettesítés akaratnyilatkozat tételében, illetve elfogadásában.

2. Az akaratnyilatkozatot a képviselt nevében, annak javára illetve terhére a képviselő teszi meg.

3. A képviselő a képviselt személy érdekeinek hordozója, ezért az érdekellentét összeférhetetlenséget keletkeztet.

4. Képviselő bárki lehet, aki az ehhez szükséges belátási képességgel rendelkezik.

5. A képviselet lehet: általános, különös.6. Képviselet több személy is elláthat együttesen vagy

önállóan.


A képviselet általános szabályai (Ptk. 219-221. §)

37

IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A képviselet általános szabályai

A képviselet alapja, fajai

A) Ügyleti képviselet

Meghatalmazással jön létre, amely• egyoldalú, (mert nem függ az elfogadástól) • címzett, (mert a képviselőhöz szól)• ingyenes akaratnyilatkozat.

Érvényességéhez ugyanolyan forma szükséges, amilyen a meghatalmazott által teendő akaratnyilatkozathoz is kell.

A meghatalmazás megszűnik:• visszavonással ( közölni kell a meghatalmazottal és a

harmadik személlyel ).• akaratnyilatkozat megtételével v. elfogadásával •

bármelyik fél halálával.

38

B) Szervezeti képviseletSzükségszerű képviselet, ahol az akaratnyilatkozat

joghatása arra feljogosított személyhez kötött. Jogalapja:

társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály, jogi norma.

Jogi személy állandósított részképviseleti jogot adhat meghatározott beosztást betöltő személyeknek.

Vélelmezett képviselet a jóhiszemű vevő védelmében (Ptk 220. § ).



39

C) Törvényi képviselet1. A belátási képesség hiánya, csökkent volta

cselekvőképességet korlátozó és kizáró gondnokság alá helyezéshez vezethet (Ptk. 14-21.§) vagy életkor okán.

2. Ügyei vitelében akadályozott, távollévő személy számára történő gondnokrendelés (Ptk. 224. §), aki ismeretlen helyen tartózkodik vagy ismert helyen tartózkodik, de visszatérésében gátolva van

Hivatalból vagy valamely érdekelt fél ill. hatóság kérelmére a gyámhatóság rendeli el.

Cselekvőképességet nem érintő gondnokság. A gondnok általános hatáskörű vagyonkezelő.



40

3. Eseti gondnokság (Ptk. 225.§ ) meghatározott ügyben

ha a szülő, gyám, gondnok nem járhat el;

sürgős esetben, ha cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személynek nincs törvényes képviselője;

vagy ha távollevő személy jogainak megóvása érdekében szükséges.



41

4. Összeférhetetlenség a képviselet körében A képviselő nem járhat el, ha a szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél ő maga vagy olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel. Ha a képviselő jogi személy, a képviselt kifejezett engedélye alapján érdekellentét esetében is eljárhat. (Ptk. 221. § (3) bekezdés)

5. Az álképviselet és jogkövetkezményeiAmennyiben valaki jogalap hiányában, vagy a

terjedelmét átlépve lát el képviseletet álképviseletről beszélünk.

Jogkövetkezmények: - érvénytelenség, - kártérítési felelősség (jó- vagy rosszhiszemű

álképviselő).A képviselt utólagos jóváhagyása megszünteti az

álképviseletet.


Összeférhetetlenség, álképviselet

42


Az akaratnyilatkozat értelmezéseAz alanyok jognyilatkozata tartalmi vitájának feloldását

szolgálja. nyilatkozati elv elsődlegessége

„A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.” (Ptk. 207. § (1) bekezdés)

akarati elv » a nyilatkozó fél szándékát tekinti elsődlegesnek; főként ingyenes ügyletek esetén alkalmazandó

ászf kidolgozójával szerződő fél érdekét védő értelmezés (Ptk. 207.§ (2) bekezdés)

fogyasztó védelmét szolgáló értelmezés

43

joglemondás értelmezése „Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged,

nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.” (Ptk. 207. § (2) bekezdés)

a rejtett indok jogi sorsa „A felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka a

szerződés érvényessége szempontjából közömbös.” (Ptk. 207. § (5) bekezdés)

színlelt ügylet jogi sorsa. „A színlelt szerződés semmis; ha pedig más

szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.” (Ptk. 207. § (5) bekezdés)


Az akaratnyilatkozat értelmezése

44


TÖBB ALANY A KÖTELEMBENegyidejű többalanyúság

egyidejű többalanyúság = ha akár a jogosulti, akár a kötelezetti pozícióban azonos időpontban több személy áll

1) OSZTOTT KÖTELEM (Ptk. 334. § (1) bekezdés)

Osztott kötelem keletkezik akkor, ha osztható szolgáltatással többen tartoznak, illetőleg osztható szolgáltatást többen követelnek

egyszerre, úgy, hogy mind a kötelezettségek, mind a tartozások

egymástól elválaszthatók.

45

2. (JOGOSULTI) EGYÜTTESSÉG (Ptk. 334. § (3) bekezdés)

Együttesség esetén a nem osztható szolgáltatást az egyszerre jelenlévő jogosultaknak kell teljesíteni.

Pl. pénzkövetelésre létesített zálogjog (a zálogjogosult és az elzálogosított követelés jogosultja)

A késedelmes teljesítést bírói letétbe helyezéssel lehet elkerülni, ha az a jogosult személyében bizonytalanság van. Pl. bizonytalan a jogosult kiléte, fellelhetősége.

Bármelyik jogosult követelheti a bírói letétbe helyezéssel való teljesítést valamennyiük javára.

Bírói letét tárgya csak pénz, értékpapír vagy okirat lehet. (Ptk. 287.§)



46

3. EGYETEMLEGESSÉG (Ptk. 335-338. §)

A) Jogosulti egyetemlegesség Ha a követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy a

szolgáltatás egészét bármelyikük követelheti. (Ptk. 335.§)

Külső jogviszony: bármelyik jogosult követelheti a teljesítést, bármelyik jogosult kezéhez való teljesítés objektíve

kötelezettségszüntető hatályú, objektív hatályú, ha a követelés érvényesítésére

bármelyik jogosult nyilatkozatot tesz (teljesítésre való felszólítás, választási jog gyakorlása, szavatossági igény érvényesítése)



47

Objektív hatályú a jogosult késedelme és a szolgáltatás lehetetlenné válása

A jogosulti igény csak akkor évül el, ha az elévülés minden jogosult vonatkozásában beállt.

Bármelyi jogosult perindítása esetén a kötelezett annak jogerős befejezéséig a többivel szemben is megtagadhatja a teljesítést.

Belső jogviszony: elszámolási helyzet: egyenlő arányban illeti őket a szolgáltatás főszabályként



48

B) Kötelezetti egyetemlegesség

Minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik mindaddig, amíg a jogosult nem kapott teljes kielégítést. (Ptk. 337. §)

Fontos hitelezővédelmi eszköz!

Alapja: jogszabály

készfizető kezesség (Ptk. 272.§ (2) bekezdés) többek általi károkozás (Ptk. 344.§ (1) bekezdés) örököstársak felelőssége a hagyatéki osztály előtt és

után a közös hagyatéki tartozásokért (Ptk. 683. § (1) bekezdés)

jognyilatkozat.



49

Külső jogviszony

Objektív hatályú tények: kifogások (bármelyik kötelezett hivatkozhat rá) szerződésszegés (bármelyik kötelezett teljesítését

el kell fogadnia a jogosultnak) teljesítés beszámítás (csak a saját követelését) jogosulti késedelem

Szubjektív hatályú tények: tartozás elengedése a jogosult által, halasztás engedélyezése, egyezségkötés.



50

Belső jogviszony:

„számadási kötelem” (ld. Grosschmid)

Az alapjogviszony dönti el:

az egyes kötelezettek szolgáltatási mértékét (nincs egyetemlegesség!) és

A kötelezettek egymással szemben fennálló megtérítési igényét.

törvényi engedmény!



51

IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI EGYIDEJŰ

TÖBBALANYÚSÁG nem azonos kötelmi pozícióban

1) Polarizálatlan többalanyúság

gazdaságszervező jellegű konszenzus » gazdasági társaságok, polgári jogi társaságok

2) Harmadik személy javára vagy terhére kötött ügyletek

harmadik személy terhére csak az érintett személy beleegyezésével köthető.

3) Járulékos többalanyúság, amikor a jogviszony kötelezettje mellett más személy is szerepel anélkül, hogy önálló jogállása volna.

Fő esete: kezesség (Ptk. 272-276.§)

52

IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A JOGUTÓDLÁS

ENGEDMÉNYEZÉS (Ptk.328-331.§)engedményezés = valamely követelésnek más személyre

való átruházásaDE: nem engedményezhető

a személyhez kötött szolgáltatás, forgalomképes szolgáltatás, ha azt a felek kizárták.

Törvény által előírt engedményezési helyzetek: kezes javára (Ptk. 276.§ (1) bekezdés), tartozáselvállaló és teljesítő személy javára (Ptk.

286.§), a biztosító javára (vagyonbiztosítás [Ptk. 558. §],

felelősségbiztosítás [Ptk. 559. § (3) bekezdés]).

Absztrakt (jogcímtől független) juttatás.

53

Létrejötte:- szerződéssel, törvényi rendelkezéssel létrejön, DE: a kötelezettel szemben csak az eredeti jogosult általi értesítés után lesz hatályos, - egyoldalú nyilatkozattal vissza nem vonható.

- ha a kötelezett nem kap értesítést » csak az eredeti jogosult irányában teljesíthet;

- engedményestől érkező értesítés » kétszeri teljesítés veszélye!


ENGEDMÉNYEZÉS (Ptk.328-331.§)

54

Joghatása:

a) az engedményes és a kötelezett viszonyában

engedményesre száll át a követelés, a biztosítékok ( zálogjog, kezesség) átszállnak, kötelezett nem hozhatja fel azokat a kifogásokat,

amelyek az engedményező és az engedményes közötti szerződés jogcíméből erednek.

kötelezett érvényesítheti azokat a kifogásokat és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket, amelyek az engedményezővel szemben már az értesítéskor fennállt jogalapon keletkeztek



55

b) az engedményező és az engedményes jogviszonyában:

törvény engedmény esetén eredeti jogosult nem felel a követelésért,

visszterhes ügyleti engedmény esetén az engedményező a kapott ellenérték erejéig kezesként felel a követelésért,Kivéve:

eleve bizonytalan követelésként ruházta át felelősségét egyébként kizárta

ingyenes engedményezés esetén az ajándékozás szabályai érvényesülnek.



56


A JOGUTÓDLÁSA TARTOZÁSÁTSZÁLLÁS (Ptk. 333.§)

A) A tartozásátszállás Jogszabály vagy hatóság rendelkezése alapján bekövetkező kötelezetti jogutódlás.

Pl.: halál (Ptk. 679.§); a tulajdon átruházásával a szolgáltatás

tárgyához fűződő kötelezettségek is; jogi személyek átalakulása esetén a

jogosultságok, illetve kötelezettségek átszállása.

57

B) A tartozásátvállalás

A kötelezetti pozícióban ügyleti úton áll be a jogutódlás, ezért a jogosult hozzájáruló nyilatkozata nélkül nem kerülhet rá sor.

Az eredeti kötelezett és a tőle kötelezetti pozíciót átvállaló személy szerződése.

Joghatása:

a) átvállaló és a jogosult viszonylatában átvállaló a teljesítésre kötelezett személy, kifogások biztosítékok

b) átvállaló és az eredeti kötelezett viszonylatában


A JOGUTÓDLÁSA TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS (Ptk. 332. §)

58

IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A SZERZŐDÉS

(KÖZVETLEN) TÁRGYA: A SZOLGÁLTATÁS

A szerződés közvetlen tárgya: az a magatartás, amelyet a kötelem jogosultja a kötelezettől követelhet, ill. amit a kötelezett a jogosulttal szemben tanúsítani köteles.

1) A szolgáltatás, mint magatartása) Fő- és mellékszolgáltatás.b) Tevőleges (dare, facere, non facere, praestare)és nem tevőleges (tartózkodás, tűrés) szolgáltatás.c) Egyszeri, tartás, időszakonként visszatérő szolgáltatás.d) Osztható és oszthatatlan szolgáltatás.(A jogosult szerződéskötéskor fennálló és szerződési érdeke határozza meg.)

59

e) Személyhez kötött és forgalmi jellegű szolgáltatás. Főszabály: forgalmi jelleg.Kivétel: a személyhez kötöttség.pl.:

kötelezett oldaláról a tevékenységben álló szolgáltatások,

jogosult oldaláról az eltartásra irányuló szolgáltatások, mindkét oldalról a bizalmi jellegű szolgáltatások.

f) Visszterhesség és ingyenesség.g) Feltételtől és időhatárolástól függő szolgáltatások (Ptk.

228. §)Feltétel: a felek egy bizonytalan jövőbeli eseménytől teszik

függővé a szerződés hatályosságát.



60

2) A szolgáltatások csoportosítása a szolgáltatott dolog jellege szerint

a) -Egyedi: a felek konkrétan megjelölték azokat a dolgokat, amelyekkel teljesíteni kell.

-Fajlagos: a szolgáltatás tárgyát fajta és mennyiség (szám, súly, hosszmérték) szerint határozták meg.

„Genus perire non potest.”

-Zártfajú: ha a szolgáltatás meghatározása fajtán belül valamiféle korlátozást vagy szűkítést tartalmaz.



61

b) Vagylagos szolgáltatás (alternativ obligatio)

Ptk. 230. §: ha a felek két vagy több szolgáltatást úgy jelölnek meg, hogy ezek közül valamelyik fél (vagy harmadik személy) határozhatja meg, hogy melyik legyen a teljesítendő szolgáltatás

Vagylagos felhatalmazottság (facultas alternativa):

eredetileg csupán egy szolgáltatásra irányul a szerződés, és ezt lehet utóbb egy járulékos szolgáltatással felváltani.

c) A pénzbeli szolgáltatás.



62


A PÉNZSZOLGÁLTATÁSA pénzszolgáltatást a legfajlagosabb szolgáltatássá

- általános értékmérő funkciója,- korlátlan oszthatósága,- helyettesítő jellege és bármikori beszerezhetősége teszi.

Értékben a pénznem és összeg meghatározásával lehet megjelölni.

A pénztartozás megfizetésének módja (Ptk. 231.§, 292-294. §)

- A pénztartozás helyén érvényben lévő pénznemben kell teljesíteni.- A késedelmes adós bármikor jogosult részteljesítésre, azt a jogosult nem utasíthatja vissza.- Teljesítés helye: jogosult lakhelye, székhelye.- Teljesítés történhet készpénzzel, számlák közötti elszámolással, egyéb pénzhelyettesítő eszközökkel.

63

Több fennálló tartozás esetén: a kötelezett dönt a kielégítési sorrendről, ennek hiányában a teljesítést: a régebben lejárt, azonos lejárat esetén a kötelezettre terhesebb, egyenlő mértékben terhes tartozások közül a

kevésbé biztosított követelés fedezésre kell fordítani,

egyenlő mértékben biztosított követeléseket a teljesítés azonos arányban csökkenti.

Egy adott tartozás esetében a sorrend: költség - kamat - tőke (a kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan)


A PÉNZSZOLGÁLTATÁS

64


A KAMAT, A PÉNZBELI TARTOZÁS OBJEKTÍV JOGKÖVETKEZMÉNYE

kamat = valamely tőke (pénz vagy más helyettesíthető dolog) használatáért a tőkeösszeg meghatározott százalékában kifejezett, és a használat idejéhez igazodó ellenérték.

Fajtái: 1) ügyleti 2) törvényi

A kamat mértéke:

a kamatláb, amely egy évre vonatkozik és a használat idejéhez igazodik,

reálkamatláb: az inflációt, azaz a vásárlóérték romlását meghaladó mértékű kamatláb.

65

1) Ügyleti kamat: a pénzkölcsön ellenértéke.

„ A szerződéses kapcsolatokban – ha jogszabály kivételt nem tesz – kamat jár. Magánszemélyek egymás közötti szerződéses kapcsolatában kamat csak kikötés esetében jár.” (Ptk. 232. § (1) bekezdés)

Mértéke: jegybanki alapkamathoz igazodik!

Új rendelkezés! → a Ptk. 232. §-a új (2) bekezdéssel egészült ki az államháztartás alrendszereiben harmadik személyekkel szemben vállalt, vagy az alrendszereket egyébként harmadik személyekkel szemben terhelő fizetési kötelezettséggel kapcsolatosan.



66

2) Törvényi kamat: késedelmi helyzetet szankcionál vagy kompenzál, objektív és minimál kárátalány jelleggel.

a) Késedelmi kamat (Ptk. 301.§): a fizetési kötelezettségével késedelemben lévő

szerződésszegő adóst terheli. minimál-kárátalány jellegű.

b) Kárkamat (Ptk. 360.§):a károkozó fizetési kötelezettsége késedelmes teljesítésének szankciója (károkozástól).

c) Egyenértéki kamatot kell fizetni minden olyan esetben, amikor hiányzik a pénzhasználat ingyenességének jogcíme (pl.: megbízás nélküli ügyvitel, ügylettől való elállásnál visszajáró összeg)



67

A kamatszabályok változásai (1996. január 1-től)

1996. január 1. - 2000. szeptember 1. között keletkezett jogviszonyokban:

Eltérő kikötés hiányában 20 %-os ügyleti kamat, törvényi kamat 20% ill. késedelmi kamat: +8%-kal növelt összegű ügyleti kamat, de legalább 20%

2000. szeptember 1. – 2004. április 30. között keletkezett jogviszonyokban:

az ügyleti kamatmérték szabad megállapodás tárgya (A költségvetési törvény alapján 2001.-2002. évben) - évi 11 %, ha a felek nem kötöttek ki

magánszemélyek viszonylatában a kölcsön ingyenes jogügylet (ellenkező és kifejezett megállapodás hiányában)



68

a bíróság a túlzott mértékű kamatot mérsékelheti. törvényi kamat: jogi lehetőség van késedelem beálltára

kamatmértéket meghatározni (11 %); megszűnt az alanyok közti különbségtétel; ha a felek késedelmi kamatot nem kötöttek ki, mértéke:

+4%, de minimum 11%. 2000. szeptember 1-je előtt keletkezett jogviszonyokban

csak a 2002. január 1-je után esedékessé váló kamatot érintette a módosítás !

2000. szeptember 1. – 2004. április 30. között keletkezett jogviszonyokban (folyt.):



69

2004. május 1. után keletkezett jogviszonyokban

ügyleti kamat mértéke = (az érvényes) jegybanki alapkamat (lásd köv. pontnál)

Ptk. 301. § a késedelmi kamat mértéke: a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző

utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat, ha volt ügyleti kamat, akkor +1/3 jegybanki

alapkamat, de minimum a jegybanki alapkamat

Gazdálkodó szervezetekre vonatkozó eltérő szabályok:

Ptk. 301/A. § alapján a késedelmi kamat: a jegybanki alapkamat 7%-kal növelt összege

A késedelmi kamat esedékességének időpontját a túlzottan alacsony kamat mértékét a bíróság megváltoztathatja.



70

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI

I. SZERZŐDÉSTANI ALAPTEVÉS

II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI ÉS FŐ JELLEMZŐI

III. A SZERZŐDÉS LÉTSZAKAI

IV. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA

V. A SZERZŐDÉS MÓDOSULÁSA, MÓDOSÍTÁSA

VI. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE TELJESÍTÉS NÉLKÜL

VII. A TELJESÍTÉS

VIII. A SZERZŐDÉSSZEGÉS

71

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSTANI ALAPVETÉS

Kötelem = követelés és tartozás egysége, amelyben a mellérendelt jogalanyok,relatív szerkezetű és(általában) pozitív tartalmú viszonyban állnak egymással, és vagyoni értékű szolgáltatásaik teljesítését vagyoni szankciók biztosítják

Szerződés = két vagy több személy joghatás kiváltását célzó, arra alkalmas egybehangzó akaratnyilatkozata. (lényege: a konszenzus)

72

1. A szerződés alanyai

A szerződés két vagy több alanyú jogügylet, amelynek bárki alanya lehet.Az alanyok jogi értelemben szabadok, azaz mellérendeltek. Egybehangzó akaratnyilatkozat tételére csak belátási képességgel rendelkező természetes személy képes.

2. A konszenzus

Az akaratnyilatkozatoknak teljes mértékben egybehangzóknak kell lennie ahhoz, hogy a szerződés (contractus) létrejöhessen.


A SZERZŐDÉS ELEMEI

73

3. A szerződés gazdasági tartalma

A jogrend által előírt diszpozitív kívánalom:a visszterhesség (a szolgáltatással vele egyenértékű

szolgáltatás álljon szemben), kivétel az ingyenesség.

4. A szerződés jogi tartalma

A szolgáltatás, mint a szerződés jogi tartalma megmutatja, hogy az adósnak hogyan kell cselekednie ahhoz, hogy szerződésszerűen teljesítsen.

5. A szerződés tárgya

A kötelezetti szolgáltatás a jogosult szerződéssel létrehozott érdekét elégíti ki.



74

6. A szerződések joghatása (az állami elismertség)

Az állam viszonya szerződésekhez: támogatja, eltűri (naturalis obligatio), tiltja (érvénytelenség).

A hibátlan szerződéseket az állam elismeri, oly módon, hogy hozzá a perelhetőség és végrehajthatóság állami eszközrendszerét biztosítja.

A jogi hibában szenvedő szerződéseket az állam érvénytelennek tekinti, így nem fűződhet hozzá joghatás.

Ha időközben mégis fűződött, akkor in integrum restitutio következik be.



75

A szerződések jogának hatályos jogforrásai

a Ptk. negyedik fejezete. külön jogszabályok pl.:

1991. évi XVI. tv. a koncesszióról,1997. évi CLX. tv. a fogyasztóvédelemről, 151/2003 (IX. 22.) Korm. rend. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról.



76

A szerződések jogának fejlődési tendenciái

a) Relatív szerkezet lazulása (szerződés, szerződésszegésből fakadó kártérítés)b) Fogyasztóvédelmi normák előtérbe kerülése (protekcionális illetve támogató célú fogyasztóvédelem)c) Szabványosodásd) Szerződési típusok oldódásae) Gazdaságszervező jelleg erősödésef) Jogharmonizációs törekvések



77


A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI ÉS FŐ JELLEMZŐI

A polgári jog általános alapelveinek szerződési relevanciája

1. értelmezési alapelv Ptk. 1. § (2) 2. a jóhiszeműség, tisztesség, valamint Ptk. 4. § (1) 3. az elvárhatóság követelménye Ptk. 4. § (4)4. együttműködési kötelezettség Ptk. 4.§ (2) 5. rendeltetésszerű joggyakorlás elve és Ptk. 2. § (2) a joggal való visszaélés tilalma

78

1. A szerződési szabadság elve

Főszabály: jogi értelemben a szerződés alanyainak akarata – a szerződés megkötésére vonatkozóan – nincs megkötve.

A) Szerződéskötési szabadság → korlátja: a szerződéskötési kötelezettség (Ptk. 205. § (7), Ptk. 206. § (1)-(2) bekezdés)Pl.: előszerződés (Ptk. 208. §), rendhagyó előszerződés (Ptk. 522. §), opciós szerződés (Ptk. 375. §)

Indoka lehet: • minősített közérdek (jogszabályi) • válságjogi helyzet (jogszabályi) • felek korábbi akarata ( szerződési)

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A szerződési jog speciális alapelvei

79

B) Partnerválasztás szabadságaKorlátozására kivételesen kerül sor.Pl.: közforgalmú tömegközlekedési szolgáltatást

üzemeltető cég az utazásból önkényesen nem zárhat ki senkit, de pl.: fertőző betegeket igen.

C) Szerződési típusszabadságKorlátozására kivételesen és csak közérdekből kerül

sor.Pl.: 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról


80

A minősítés szempontjából legjelentősebb rendező elv a szerződés tartalma szerinti tipizálás:

1. szolgáltatás jellege szerint: dare – facere – non facere – praestare

2. értékviszonyok alapján:, ingyenes – visszterhes3. érdekpozíciók szemszögéből: polarizált alanyú – egypólusú4. jogcímen alapulóak, absztraktak 5. a kötelemalapító szerződés, a kötelembonyolító (pl.: módosító)

szerződés6. tömeg- és egyedi ügyletek7. az akaratnyilatkozat módja alapján szóban, írásban illetve

ráutaló magatartással létrejövő szerződés8. a szerződés funkciója szerint lehet előzetes, végleges.9. időtényező alapján: egyszeri, illetve tartós szolgáltatásokat

tartalmazó10. tartós jogviszonyokban a szolgáltatás lehet: folyamatos,

ismétlődő, szakaszos.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A szerződések lehetséges

csoportosításai

81

A szerződések létrejöttéhez fűződő jogi hatás szempontjából:

- konszenzuál szerződések - reálszerződések

Formai szempontból:

a Ptk.-ban nevesített szerződések, egyéb jogszabályban nevesített szerződések (licencia, kiadói szerződés)

jogszabályban szereplő, de nevesítetlen, azaz innominát szerződések,

jogszabály által nem rendezett, atipikus szerződések

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A szerződések lehetséges

csoportosításai

82

D) A tartalom szabadsága

„Ptk. 226. § (1): Jogszabály meghatározhatja a szerződés egyes tartalmi elemeit, és kimondhatja, hogy ezek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek eltérően rendelkeznek.”

Korlátozása: a) jogszabályi tilalmakkal (negatív módon) Ptk. 200. § és az egyoldalú kógencia Ptk. 567. § (1) b) engedélyhez kötéssel vagy kötelező tartalmú elemek előírásával 8pozitív módon)


83

2. Az egyenértékűség főszabályszerű követelménye

A) A visszterhesség, mint főszabály

Megdönthető vélelem, hogy a szolgáltatással szemben – értékét tekintve – vele arányban álló szolgáltatásnak kell állnia. Ingyenesség vélelme csak a Ptk. 232. § (1) bekezdés » ügyleti kamat a magánszemélyek egymás közötti pénzkölcsön-szerződése esetén

B) Jogszerűen egyensúlyhiányos szerződések

- ingyenes szerződések (ajándékozás)- kockázati elemeket hordozó szerződések (tartási sz.)- szerencseszerződések


84

C) Jogellenesen egyensúlyhiányos szerződések → érvénytelen szerződések, amelyekhez joghatás nem fűződik.

feltűnő értékaránytalanság Ptk. 201. § (2)

másik fél által okozott értékbeli tévedés Ptk. 210. § (1)

megtévesztés Ptk. 210. § (4) gazdasági erőfölény Ptk. 209. § uzsora szerződés Ptk. 202. §

Tartós jogviszony esetén az egyenértékűség az értékállandóság igényeként jelenik meg.

Valorizáció: a pénzbeni tartozás nominális átértékelését jelenti


85

3. A pacta sunt servanda és a clausula rebus sic stantibus

A) Pacta sunt servanda (főszabály)

„A szerződéseknek a felek között törvény ereje van.” (Code Civil) a felek kötelesek jóhiszeműen eljárni 3. személyre – annak beleegyezése nélkül – a szerződésből

jogok és kötelezettségek nem háramolhatnak a szerződést úgy kell teljesíteni, ahogy azt a felek a

szerződésben rögzítették.

B) Clausula rebus sic stantibus (kivétel)

Olyan esetekben alkalmazható, amikor azt az időmúlás során beálló lényeges körülménybeli változás indokolja.

Jogkövetkezmény: módosítás vagy elállás pl.: Ptk. 241. § és a 226. § (2)


86

4. Együttműködés a szerződés megkötése és teljesítése körében

Ptk. 4 (1) bekezdés Ptk. 205. § (3) bekezdés: culpa in contrahendo

A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről. Ptk. 277. § (4) bekezdés

A felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. A kötelezettnek a szerződés teljesítése érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a jogosultnak pedig ugyanilyen módon elő kell segítenie a teljesítést.


87

1.) A létrehozás folyamata, amely a szerződés megkötéséig tart.DE: előfordulhat, hogy a folyamatot nem követi szerződéskötés!

2.) A szerződés létrejöttétől a szerződés teljesítéséig terjedő időszak.

3.) Teljesítés (→ szerződésszegés)

4.) Teljesítést követő szakasz → helytállási (praestare) intervallum, hibás teljesítési jogkövetkezmények érvényesítése

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS LÉTSZAKAI

88

1. A szerződés létrejöttének mechanizmusa

a) Az ajánlat ≠ felhívás ajánlattételreb) Ajánlati kötöttség (Ptk. 211. §) → függő jogi helyzet

Az ajánlattevő kizárhatja ajánlati kötöttségét vagy megjelölheti annak maximális időtartamát.Ajánlati kötöttség kezdete: amikor az ajánlat a címzettel szemben hatályossá válik (tudomásra jutás, megérkezés)Az ajánlati kötöttség megszűnik, ha az elvárható gyorsasággal válasz nem érkezik (objektív).Az ajánlatra érkező eltérő tartalmú válasz új ajánlatnak minősül.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A szerződés létszakai – a szerződés

létrehozása

89

c) A szerződés létrejövetele (Ptk. 205. §)

A szerződés létrejön, ha az ajánlat és az elfogadó nyilatkozat lényeges elemeiben egybecseng.

A hallgatás önmagában nem beleegyezés!Rejtett disszenzus: a felek között nincs valóságos

akarategység, ugyanakkor abban a hiszemben vannak, hogy közöttük szerződés áll fenn.

Következménye: - nincs szerződés,- a létrejött szerződés érvénytelen,- a szerződés az értelmezés útján megállapított tartalommal létezik.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A szerződés létszakai – a szerződés

létrehozása

90

a) Reálaktus

Mindkét fél ráutaló magatartása hozza létre a szerződést.

b) Széleskörű nyilvános ajánlat elfogadásával létrejövő szerződés

- A tájékoztatásnak nyilvánosnak, hitelesnek és friss adatokat tartalmazónak kell lennie. (értékpapírok)

c) VersenytárgyalásSpecialitása, hogy a kiíró nyilvánosan tesz ajánlatot vagy

felhívást.Törvény kötelezően előírhatja versenytárgyalás kiírását, pl: - 2003. évi CXXIX. tv. a közbeszerzésekről, - 1991. évi XVL. tv a koncesszióról.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A szerződés létrejöttének speciális

módozatai

91

VERSENYTÁRGYALÁS

Árverés (Licit)

Az ajánlattevő széles körben meghirdetett feltételes ajánlata indítja el a szerződéskötési folyamatot.Értékesítési jellegű.

Pályázat (tender)

Megrendelési jellegű.A pályázat kiírója (nem minősül ajánlattevőnek, hanem ajánlatot kérő) a pályázóra bízza a feltételrendszer kidolgozását.Bánatpénz kikötése.


módozatai

92

f) Általános szerződési feltételek

(Ptk. 205/A.§ - 209/D.§)

Fogalma: az a feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködés nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. (Ptk. 205/A § (4) bekezdés)

A feltételt használó félnek kell bizonyítania, hogy a feltétel meghatározásában a másik fél közreműködött, azaz a feltételt egyedileg megtárgyalták. (azaz nem ászf)


módozatai

93

Az ÁSZF csak akkor válik a szerződés részévé, ha

a másik fél számára megismerhető és

azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. (Ptk. 205. § (3) bekezdés)

szokásostól eltérő feltételt a másik fél – külön figyelemfelhívó tájékoztatás után - kifejezetten elfogadta.


módozatai

94

Tisztességtelen az ÁSZF vagy a fogyasztói szerződés kikötése, ha a jóhiszeműség és tisztesség követelményének

megszegésével a feleknek a szerződésből eredő jogosultságait

és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg.

A jogszabály által meghatározott feltétel sosem minősülhet tisztességtelennek.


módozatai

95

előszerződés = egy jövőben megkötendő szerződés létrehozatalára vonatkozó kölcsönös kötelezettségvállalás

Kötelező tartalmi elemei:kik, milyen határidővel vagy feltétellel, mire vonatkozóan

kívánnak szerződést kötni.Alaki feltétel:az előszerződésre ugyanazon formai megkötések

vonatkoznak, mint a létrehozni kívánt szerződésre.Jogkövetkezménye: kétoldalú szerződéskötési kötelezettség.Nagy jelentőséggel bír a clausula rebus sic stantibus elve.

Nem azonos a keretszerződéssel, amelyből nem következik szerződéskötési kötelezettség.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI Az előszerződés (pactum de

contrahendo)(Ptk. 208. §)

96

Hatályosulás: a szerződés jogi hatásának beállásaKivételek:

a) Feltétel vagy időtűzés → felfüggesztő („még nem”), illetve bontó feltétel („már nem”).

b) Relatív hatálytalanság → pl.: Actio Pauliana (Ptk. 203. §), elővásárlásra jogosultat megillető jogvédelem (Ptk. 145. §) .

c) Szankciós hatálvosság; Ptk. 238. § (2).

Harmadik személy hozzájárulásának kérdése

A) Az akaratnyilatkozat érvénye és hatályaB) A szerződés hatálya(pl.: önkormányzati lakások cseréje)

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A szerződés hatályosulása

97

A felek kölcsönösen követelhetik a másik fél szolgáltatásának szerződésszerű teljesítését, és annak felróható elmaradása esetén kártérítési igényt is támaszthatnak.

a) Ajánlattételre felhíváshoz jogkövetkezmény nem fűződik , de a Ptk. 6. §-a alkalmazható.

b) Ajánlati kötöttség megszegéséhez a Ptk. 339. § szerinti kártérítési jogkövetkezmény kapcsolódik. (pozitív interesse)

c) Ajánlatának visszavonása jogkövetkezménye a gazdasági szervezetek estében negatív interesse. (Ptk. 214. § (3) bekezdés) (de lege ferenda).

d) Culpa in contrahendo esetén pozitív interesse.e) Actio Pauliana esetén relatív hatálytalanság a hitelezőkkel

szemben.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A szerződési jogkövetkezmények

98

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS

HATÁLYTALANSÁGA

1. Az érvénytelenség és hatálytalanság mibenléte

a) A szerződési akarat hiánya, a disszenzus

Ha a felek nyilatkozata a disszenzus állapotában van (egybehangzó akarata hiányos vagy teljességgel hiányzik), a szerződés nem jön létre.

b) Érvénytelenség Érvénytelen a szerződés, ha a törvényben

meghatározott valamilyen oknál fogva nem alkalmas a kívánt joghatás előidézésére.

Az oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.

99

c) Hatálytalanság

A felek között létrejött, érvényes szerződéshez valamilyen oknál fogva (pl.: bontó vagy felfüggesztő feltétel miatt) nem fűződik joghatás.

Relatív hatálytalanság: az érvényes szerződés meghatározott személyek viszonylatában nem hatályosul.

Szankciós hatályosság, mint rendhagyó megoldás (Ptk. 237. § (2) és 223. § (2) bekezdés).

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS

HATÁLYTALANSÁGA

100

SEMMISSÉG MEGTÁMADHATÓSÁG

1. akarathibák

cselekvőképességszínlelt szerződésfizikai kényszer

álképviselet

tévedésmegtévesztés

fenyegetés

2. akaratnyilatkozat hibái

alakszerűségi hibák

3. célzott joghatás hibái

tilos, jogszabályba ütköző,jogszabályt megkerülő,

jóerkölcsbe ütköző,lehetetlen

uzsorás szerződésekfogyasztói szerződés

tisztességtelen kikötése, ászf-e

a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás feltűnő

értékaránytalanságatisztességtelen ászf.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE Az érvénytelenségi okok rendszere

101

A megtámadhatóság és a megtámadás

Az érvénytelenség relatív (feltételes) formája, a szerződés a sikeres megtámadás hatására válik érvénytelenné.

A megtámadás egyoldalú, címzett jognyilatkozat,

• amelyet a megtámadási határidő megnyíltától számított egy éven belül kell• írásban a másik féllel közölni,• majd a közlés eredménytelensége esetén haladéktalanul bírósághoz kell fordulni.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE Megtámadhatóság, megtámadás

102

Megtámadásra jogosult személyek

- sérelmet szenvedett fél,- az, akinek a megtámadáshoz érdeke fűződik.

Megtámadási idő:

kezdete: Ptk. 236. § (2) bekezdés, anyagi jogi jellegű, de elévülési természetű

(vonatkoznak rá az elévülés nyugvása és megszakadása szabályai),

általában 1 év.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE Megtámadhatóság, megtámadás

103

A) Az akaratban fellelhető megtámadási okok

a) Tévedés (Ptk. 210. § (1) bekezdés)

Feltételei: lényeges körülményben történt tévedés, és a tévedést a másik fél okozta, vagy azt

felismerte. (kivéve: ingyenes szerződések)

Tévedés történhet : a szerződés alanyában, tárgyában, tartalmában vagy indokában.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE

A megtámadási okok

104

Jogi tévedés (Ptk. 210. § (2) bekezdés) ha a jogszabály tartalmában való lényeges tévedés, a munkakörében eljáró jogi szakértő (ügyvéd, közjegyző, jogtanácsos), a felek együttes jelenlétében adott nyilvánvalóan téves felvilágosításának eredményeképpen következett be.

Közös téves feltevés (Ptk. 210. § (3) bekezdés), ha a felek ugyanabban a téves feltevésben voltak.



105

b) Megtévesztés, jogellenes fenyegetés

(Ptk. 210. § (4) bekezdés)

Megtévesztés: tudatos, szándékos tévedésbe ejtés, vagy tévedésben tartás.

Fenyegetés: személyi vagy vagyoni jogellenes hátrány kilátásba helyezése abból a célból, hogy ezáltal a szerződő felet nyilatkozat tételében befolyásolja.



106

B) A célzott joghatás hibájában rejlő okok

a) Az objektív értékaránytalanság (Ptk. 201. § (2) bekezdés)

Konjunktív feltételei: az értékaránytalanságnak a szerződés

megkötésekor kell fennállnia, az értékaránytalanságnak feltűnőnek kell lennie

(alkusáv), egyik felet sem vezette az ajándékozás szándéka.

b) Tisztességtelen általános szerződési feltételek megtámadása (Ptk. 209/A. § (1) bekezdés)



107

semmisség = érvénytelenség abszolút megjelenési formája.

A szerződést nem kell külön megtámadni, az önmagában véve ex tunc hatállyal érvénytelen.

Bárki határidő nélkül hivatkozhat rá.

A bíróság hivatalból köteles figyelembe venni.

Relatív semmisség: csak meghatározott személy érdekében lehet rá hivatkozni;

Ptk. 16/A. §

Ptk. 209/A. § (2) bekezdés


A semmisség és a relatív semmisség

108

A) Az akarat hibái

a) A cselekvőképesség korlátozottsága és hiánya (Ptk. 11-21. §)

b) A színlelt szerződés (Ptk. 207. § (4) bekezdés)A felek nyilatkozata látszólagosan megfelel egy szerződés

alaki és tartalmi kellékeinek, de a felek vagy egyáltalán nem akarnak szerződést kötni

(a hitelezők kielégítési alapjának elvonása érdekében kötött adásvételi szerződés), vagy

a külvilág felé egy másik szerződést lepleznek (jogszabályi rendelkezések kijátszása érdekében kötött szerződések).

Elvileg lehetséges egyoldalú nyilatkozat színlelése is.


Semmisségi okok

109

c) Fizikai kényszer

d) Az álképviselet

nem a képviselt akaratát tükrözi, nincs valós szerződési akarat.


Semmisségi okok

110

B) A szerződési nyilatkozat hibái

A megszabott alakszerűség hiánya1. A jogszabály által megkívánt alakszerűség

megsértésével létrejött szerződés semmis. Pl.: kezesség csak írásban vállalható érvényesen elővásárlási, visszavásárlási, és vételi jog,

kötbér stb. szintén csak írásban köthető ki.2. Felek kifejezetten megállapodhatnak később

megkötendő szerződésük alakszerűségében, e kikötés megsértése ellenére is érvényes lesz a szerződés, ha a jogosult a teljesítést elfogadja.


Semmisségi okok

111

C) A célzott joghatás hibájában rejlő semmisség (Ptk. 200. § (2) bekezdés)

a) Tilos szerződések: jogszabályba ütköző szerződésekpl.: cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis Ptk. 12/C.§zálogjogi rendelkezések, Ptk. 255. § (2) bekezdés

b) Jogszabály megkerülésével kötött szerződésekc) A jóerkölcsbe ütköző szerződésekd) Az uzsorás szerződések Ptk 202. §

Szubjektív elem: a „kihasznált” fél helyzete. e) Lehetetlen szerződések Ptk. 227. § (2) bekezdés (fizikai, jogi)f) Fogyasztói szerződés tisztességtelen kikötése ill.

tisztességtelen általános szerződési feltétele


Semmisségi okok

112

A) Az érvénytelenség orvoslása

A hibát maguk a felek küszöbölik ki (pl.: alakszerűségi hiba esetén)

Az érvénytelen szerződést a bíróság érvényessé nyilvánítja (Ptk. 237. § (2) bekezdés 2. mondata)

pl.: feltűnő értékaránytalanság esetén (Ptk. 238. § (1) bekezdés), ex tunc hatállyal


Az érvénytelenség jogkövetkezményei

113

B) Az eredeti állapot helyreállítása (Ptk. 237. § (1) bekezdés)

Nincs jelentősége a jó-, vagy rosszhiszemnek. Főszabály: a szolgáltatást természetben kell

visszaszolgáltatni

C) Az érvénytelen szerződés hatályosítása (Ptk. 237. § (2) bekezdés 1. Mondata)

Akkor kerül rá sor, ha a hiba nem orvosolható és az eredeti állapot nem állítható helyre.

Ha ez nem lehetséges, akkor a pénzbeli érték megfizetésére kerül sor. (Ezzel párhuzamosak a jogalap nélküli gazdagodás szabályai)



114

D) Az állam javára marasztalás » 21. sz. Irányelv

Feltételei: - visszatérítésre kerüljön sor,- tiltott, jóerkölcsbe ütköző szerződés,- megtévesztő, jogtalanul fenyegető, csalárd módon eljáró félnek visszajáró szolgáltatás esetén ítélhető meg.

Kötelezően alkalmazandó az uzsorás szerződésekre.



115

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS MÓDOSULÁSA ÉS

MÓDOSÍTÁSA módosulás = a felek szándékán kívül álló jogi tény

eredményez módosulást a szerződésben, vagy a felek szándéka nem közvetlenül irányul a szerződés módosítására.

módosítás = a felek akaratából változik a szerződés.

A) A szerződés módosulása

1.) Módosulás az alanyi kör tekintetébenElsősorban a felek közös akarata eredményezheti: pl.: - engedményezés esetén a jogosult változik,

- társasági szerződésben következik be változás a tagok be- és kilépésével,

- kezesi szerződés.

116

2.) Módosulás a szerződés tárgyábanAlternativ obligatio: Ptk. 230. §

3.) Módosulás a szerződés tartalmában- A felek a szerződés bármelyik tartalmi elemét egységes akarattal megváltoztathatják.- Bíróság kivételesen módosíthatja a szerződés tartalmát, pl.: Ptk. 598. § (2) tartási szerződés.- Jogszabály módosíthatja a szerződést, pl: amikor hatósági ára(ka)t határoz meg.

4.) Módosítás a szerződés jogcímében


MÓDOSÍTÁSA

117

B) Módosítás a felek akaratnyilatkozata alapján

1.) Szerződésmódosítás – szerződés útján Ptk. 240. § (1) bekezdés

A kötelemalapító szerződés szabályai vonatkoznak rá: Feltétele: a felek akarategysége és a módosítandó szerződéssel egyező alakiság.

Akadályközlés nem tekinthető szerződésmódosításnak.


MÓDOSÍTÁSA

118

2.) Az egyezség

a) Anyagi jogi egyezség Ptk. 240. § (3) bekezdés

Fogalmi elemei: már fennálló szerződés vitatható elemei tekintetében, a felek konszenzusban, olyan új közös álláspontot hoznak létre,

melyben a felek mindegyike engedett.


MÓDOSÍTÁSA

119

b) Egyezség a csőd- és felszámolási eljárás során (1991. évi IL. törvény)

A felszámolás során az adós és a hitelezők állapodnak meg a tartozások kielégítésének mértékéről, sorrendjéről.

c) Az eljárásjogi egyezség A felek akaratából, de a bíróság jóváhagyásával

rendeződik a jogvita (a kölcsönös engedés nem fogalmi elem!).

3.) Az egyoldalú nyilatkozat. mint alakító jogAz alakító jog gyakorlója egyoldalú nyilatkozatával

jogviszonyt létesíthet, módosíthat, illetve szüntethet meg.


MÓDOSÍTÁSA

120

C) A bíróságok szerződésmódosító jogköre

A) Tartós jogviszonyban Ptk. 241. §Konjunktív feltételei:

- a felek közötti tartós jogviszonyban- a szerződéskötést követően beálló, - jelentős változás, mely- valamelyik fél lényeges, jogos érdekét sérti.

Követendő alapelvek:- clausula rebus sic stantibus - culpa in contrahendo


MÓDOSÍTÁSA

121

B) Az érvénytelenség körébenÉrvénytelenség orvoslása.

C) A szerződéskötési kötelezettség körében- Ptk. 206. § (2) bekezdés: a gazdálkodó szervezetek szerződéskötési kötelezettségének körében,- Ptk. 208. § (4) bekezdés: az előszerződés körében.

D) A jogszabállyal módosított szerződések körébenPtk. 206. § (2) bekezdés: ha jogszabály a szerződést úgy módosítja, hogy az valamelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását.

E) Részletfizetés engedélyezése és bírói mérlegelésF) Túlzott mértékű kamatot, kötbért a bíróság leszállíthatja.


MÓDOSÍTÁSA

122

D) Jogszabályi módosulás lehetőségei a Ptk-ban és más törvényekben

A Ptk. 226. § (2) bekezdés értelmében jogszabály szerződést csak kivételesen változtathat meg.

E) Az emberi és társadalmi körülmények módosító hatása

Pl. valamelyik fél halála


MÓDOSÍTÁSA

123

A szerződés – rendszerint – a tartalmának megfelelő (szerződésszerű) teljesítéssel szűnik meg.

1. A szerződés megszűnése kétoldalú nyilatkozat alapján

(Ptk. 319. § (1) bekezdés)

megszüntető szerződés

felbontó szerződés


A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE Kétoldalú nyilatkozat alapján

124

A) A megszüntető szerződés

A felek olyan kétoldalú jognyilatkozata, amely a szerződést a jövőre nézve (ex nunc) hatállyal szünteti meg. Alakisága!!

Főként irreverzibilis szerződéseknél, mint- bérleti szerződés,- megbízási szerződés, stb. érvényesül.

B) A felbontó szerződés

Olyan kétoldalú nyilatkozat, amelyben a felek szerződésüket annak keletkezésének idejére (ex tunc) hatállyal számolják fel. Alakisága!!

PK. 32. – elszámolás!


A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE Kétoldalú nyilatkozat alapján

125

- azonos alakiság mellett.Oka szerint (jellege)a) hatalmasság (nincs indoklási kötelezettség),b) szankció ( súlyos szerződésszegéseknél).

A) A felmondás (Ptk. 321. § (1)-(2) bekezdés)A másik félhez intézett egyoldalú jognyilatkozat,

amely a szerződést a jövőre nézve szünteti meg:- a már teljesített szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár,- az ellenszolgáltatással nem fedezett szolgáltatás visszakövetelhető.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

Egyoldalú jognyilatkozat alapján (Ptk. 320-321. §)

126

FELMONDÁS

A) Rendes felmondás

Jellemzői:- kivételesen határozott idejű szerződések esetén is alkalmazható,- indoklása nem kötelező, - felmondási időközzel,pl.: megbízás, bérlet, letét, stb.

B) Rendkívüli (szankciós) felmondás

Jellemzői: - határozott és határozatlan szerződéseknél egyaránt , - súlyos szerződésszegés esetén,- indoklási kötelezettséggel alkalmazható, - azonnali hatály.



127

B) Az elállás (Ptk. 320. § (1)-(3) bekezdés)

- A másik félhez címzett egyoldalú jognyilatkozat, amely visszaható hatállyal számolja fel a szerződést.

- Eredményeként a szerződés előtti állapotot kell helyreállítani.

a) Hatalmasságként alapulhat jogszabályon és a felek megállapodásán.

aa) Jogszabályon alapul:- Objektív elállásIndoklási kötelezettség nincs, de az ellenérdekű félnek

kártalanítás jár. pl. a szállítási, a vállalkozási és fuvarozási szerződéseknél a megrendelőt, feladót illeti meg.



128

- A körülmények változása (clausula rebus sic stantibus)pl.: - kölcsönösszeg átadásának megtagadása Ptk. 524.§

(1) bekezdés- jogszabály által módosított szerződéseknél Ptk. 226. § (2) bekezdés

ab) Szerződésen alapuló elállási jog:

- Indoklást nem igényel, ám okszerűen valamelyik fél, nem bizonyítandó érdekmúlásához kapcsolódik.

- Bánatpénz:

• abszolút kárátalány jellegű.• az elállási jogosultság megszerzésének ellenértéke,



129

- Nem gyakorolhatja elállási jogát az a fél, aki a kapott szolgáltatás ellenértékét nem, vagy csak csökkentett mértékben tudja visszaszolgáltatni.

b) Szankciós elállás

jogosultságként mindig jogszabályon alapul. a szerződő felet a másik fél súlyos szerződésszegő

magatartása esetén illeti meg ez a jog. érdekmúlás bizonyításához kötöttpl.: - kötelezetti késedelem (Ptk. 300. § (1) bekezdés), hibás teljesítés (Ptk. 306. § (3) bekezdés)



130

A) Jogszabályon alapuló egyes szerződésszüntető tények

pl.: - Megbízási szerződésnél a megbízó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válása (Ptk. 481. §)- A polgári jogi társaság megszűnik, ha tagjainak száma egy főre csökkent (Ptk. 377. § f. pont).

B) Közhatalmi aktusok

a) Bíróság jogviszony-alakító jogosultsága pl.: tartási és életjáradéki szerződés (Ptk. 589. § (2) bekezdés)

b) Közigazgatási határozatpl.: kisajátítás miatt megszűnő bérleti szerződés


A közhatalmi aktusok szerződésszüntető ereje

131

„Megszűnik a szerződés, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett.” (Ptk. 322. §)

pl.: öröklés → a kötelezett a jogosult örökösévé válik

gazdálkodó szervezetek egyesülése

A szerződés megszűnése harmadik személy jogát, illetve kötelezettségét nem érintheti.


A confusio

132

A halál ténye főszabályként nem szünteti meg a szerződést. (jogutódlás)

pl. az örökös (mint egyetemes jogutód) köteles helytállni az örökhagyó tartozásaiért

a) A kötelezett halála megszünteti a szerződést, ha a szolgáltatás csak személyesen volt teljesíthető,pl.: ingyenes tartási szerződés.

b) Más okból (pl. a megbízásnál a bizalmi jelleg) a jogosult halála megszünteti a (tartási) szerződést.

c) A jogi személy jogutód nélküli megszűnése.


A halál mint szerződésszüntető körülmény

133

Ha a szerződés a megkötése utáni okból nem teljesíthető, akkor lehetetlenülésről beszélünk (≠ lehetetlen szerződés!)

a) Jogi lehetetlenülés: a szerződés jogszerű teljesítése jogi akadály miatt nem lehetséges.

b) Fizikai lehetetlenülés: ha a szolgáltatás tárgya megsemmisült vagy egyéb okból nem hozzáférhető.

de: „genus perire non potest” = „a fajta nem pusztulhat el”

c) Érdekbeni (gazdasági) lehetetlenülés: ha csak aránytalan áldozatok árán lehetne csak a szerződést teljesíteni.


A lehetetlenülés

134

Lehetetlenülés jogkövetkezményei:

a) Objektív: az egyik félnek sem felróható lehetetlenülés miatt a szerződés megszűnik (Ptk. 312. § (1) bekezdés)

A szerződés ex tunc hatállyal szűnik meg → elszámolási kötelezettség!

b) Szubjektív: ha valamely fél felróható magatartása miatt lehetetlenül a szerződés, akkor lehetséges jogkövetkezmény a kártérítés.


A lehetetlenülés

135

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A TELJESÍTÉS

A teljesítés elvei (Ptk. 277. §)

1. Reális teljesítés „A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a

megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni.”

2. Együttműködés„A felek a szerződés teljesítésében együttműködésre

kötelesek.”, DE: elvárhatóság!

3. Tájékoztatás „A felek a szerződés teljesítését érintő minden lényeges

körülményről kötelesek egymást tájékoztatni.”

136

1. A szerződés megszűnik, ha a teljesítés szerződésszerű és mindkét fél teljesített.

2. Az ellenérték esedékessé válik.

3. A kárveszély a másik, szerző félre száll.

Kötelmi igény - dologi igény


A teljesítés joghatásai

137

A szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy rendeltetésszerűen és a kötelezett által ismert célnak megfelelően lehessen felhasználni. (Ptk. 277.§)

a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és

b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, és

c) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint

d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal.


A szerződésszerűség

138

Diszpozitív szabályok!

Főszabály: a teljesítés helye a kötelezett lakóhelye, illetve székhelye.

Kivétel: ha jogszabály eltérően rendelkezik, ha a szolgáltatás tárgyából, rendeltetéséből más

következik, a szolgáltatás tárgya a felek által ismert más

helyen van. fuvarozó közbejöttével történő teljesítés gazdálkodó szervezetek közti ügyleteknél jogosult

székhelye


A teljesítés helye (Ptk. 278. §)

139

A teljesítés idejét a felek meghatározhatják: határnappal vagy határidővel (teljesítési időszak vagy véghatáridő)

Lehívás: a szerződés feljogosítja az egyik felet arra, hogy egyoldalú nyilatkozatával tegye esedékessé a másik fél teljesítését (pl.: beszedési megbízás).

Főszabály (a felek eltérő rendelkezése hiányában): a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyidejűsége.

A jogosult ingyenes szerződések esetén bármikor; visszterhes szerződések esetén a saját szolgáltatása egyidejű felajánlásával felszólíthatja a kötelezettet a teljesítésre. A kötelezett azonban csak a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével köteles teljesíteni.


A teljesítés ideje, előteljesítés

140

A Ptk. meghatározott esetekben – biztosítékok hiányában – megadja a szolgáltatás megtagadásának lehetőségét a teljesítéssel elöljáró személy számára (Ptk. 281. § (2)-(4) bekezdés), sőt elállási jogot is biztosít számára.

Előteljesítés

A kötelezett a határnapot megelőzően, illetve a határidő kezdete előtt csak a jogosult beleegyezésével teljesíthet (KIVÉVE: pénzszolgáltatás)A jogosult beleegyezése nélküli előteljesítés esetére a felelős őrzés szabályai lesznek az irányadóak.


A teljesítés ideje, előteljesítés

141

Ha a felek a szolgáltatás minőségét nem határozták meg, akkor a forgalomban szokásos, jó minőségű dolgokkal kell teljesíteni.

A jogosultnak a lehető legrövidebb időn belül meg kell győződnie a teljesítés megfelelőségéről, nem kell megvizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét (bizonyítvánnyal) tanúsítják, illetve amelyekre a jótállás vonatkozik.

Osztható szolgáltatás esetén a jogosult a részteljesítést is köteles elfogadni.


A teljesítés módja

142

1. A pénztartozás kiegyenlítésének speciális szabályai:

A teljesítés helye: a jogosult lakóhelye, illetve székhelye.A jogosult köteles az előteljesítést elfogadni.

2. Kielégítési sorrend (Ptk. 293. §): költségek – kamat – főtartozás (pénztartozás

elszámolása több fennálló tartozásra)

3. A nyugta: a teljesítés megtörténtét igazolja.A jogosult késedelembe esik, ha nem állít ki nyugtát.


A pénztartozások, kielégítési sorrend. A nyugta

143

1. Harmadik személy általi teljesítésre csak a kötelezett hozzájárulásával kerülhet sor,kivéve: ha a harmadik személynek törvényes érdeke fűződik ahhoz, hogy a teljesítés megtörténjen ( törvényi engedmény: a követelés a teljesítő harmadik személyre átszáll.)

2. A jogosult nem köteles elfogadni a harmadik személy által felajánlott teljesítést, ha az különleges szakértelmet, képességet igényel, vagy ha a szolgáltatás személyhez kötött.


Teljesítés harmadik személy részéről

144

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS (Ptk. 298-313. §)

A szerződésszegésről általában

szerződésszegés = minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamelyik félnek a szerződéssel kapcsolatos jogát.

a) Objektív szerződésszegés az a körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe

ütközik, tekintet nélkül arra, hogy a felek mennyiben működnek közre ennek előidézésében.

Szankciói: pl. a teljesítés kikényszerítésére, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értékegyensúlyának biztosítására, a jogviszony megszüntetésére irányulnak.

145

b) Szubjektív szerződésszegés

ha valamelyik vagy mindkét fél a szerződésszegést felróhatóan követte el, vagy

a teljesítés érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben a szerződésben vállalt kötelezettsége alapján elvárható lett volna.

Szankciói: pl.

- kártérítési felelősség,

- kárveszély átszállása.


A SZERZŐDÉSSZEGÉS (Ptk. 298-313. §)

A szerződésszegésről általában

146

késedelem = a szolgáltatás időleges nem teljesítése.

A) A kötelezetti késedelem (Ptk. 298. §)

A kötelezett késedelembe esik, ha

1. a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési határidő eredménytelenül telt el,

2. kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS

A késedelem (Ptk. 298-304. §)

147

Nem állhat fenn kötelezetti késedelem,

ha a jogosult késedelembe esik (Ptk. 303. § (3) bekezdés),

ha a felek a teljesítési határidőt, annak lejárta előtt közös akarattal módosítják.

Megszűnik a kötelezetti késedelem,

ha a kötelezett a lejárat után teljesít, ha a kötelezett fizetési vagy teljesítési

halasztást kapott.



148

1.Objektív jogkövetkezmények

1. A jogosult változatlanul követelheti a teljesítést.2. A jogosultat megilleti az elállás joga, ha a

szolgáltatás teljesítése többé már nem áll érdekében.

Az érdekmúlást bizonyítani kell, kivéve: ha a szolgáltatás rendeltetéséből nyilvánvalóan

kitűnik, ha a felek a teljesítésre szigorú határidőt szabtak,

és a jogosult által szabott póthatáridő is eredménytelenül telt el.

3. Késedelmi kamat, amely minimál kárátalány jellegű



149

2. Szubjektív szankciók:

1. Kártérítési kötelezettség (Ptk. 299. § (1) bekezdés):- teljes kártérítés,- a kár mértékét a jogosultnak kell bizonyítani.

2. Felelősség a dologban beállott károkért és a kárveszély viselése (Ptk. 299. § (2) bekezdés)

A kötelezett csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a károsodás a késedelem nélkül is bekövetkezett volna.



150

B) A jogosulti késedelem (Ptk. 302. §)

A jogosult késedelembe esik, ha

a) a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el (kivéve, ha alapos indokkal);

b) elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon;

c) a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza.



151

Jogkövetkezményei (Ptk. 303. §):

1. Kizárja vagy megszünteti a kötelezett egyidejű késedelmét.(!)

2. 2. A pénztartozás adósa a jogosult késedelme alatt nem köteles kamatot fizetni. (még előteljesítés esetében sem)

3. Dologszolgáltatás esetén a kötelezett az át nem vett dolgot a jogosult költségére és veszélyére felelős őrzésbe veszi.

4. A jogosult - késedelme miatt - éppúgy viseli a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károkat, mintha a teljesítést elfogadta volna.

5. A kötelezettnek a késedelemből eredő kárát köteles



152

szavatosság = a hibás teljesítés objektív, azaz kimentést nem tűrő jogkövetkezménye.

Hibás a teljesítés, ha a szolgáltatás tárgya a rendeltetésszerű

használatra nem alkalmas, szerződésben kikötött vagy egyébként a

kötelezett által ismert célnak nem felel meg. a dolog szakszerűtlen összeszerelése is hibás

teljesítésnek minősül! a szolgáltatásnak a teljesítéskor kell megfelelnie

a törvényi, illetve egyéb feltételeknek.


A szavatosság

153

SZAVATOSSÁGI IGÉNYEK

1. Kijavítás » a hiba kijavítása a lehető legrövidebb időn belül, a kötelezett saját költségén.

A jogosult a kötelezett költségén maga is kijavíthatja, illetve kijavíttathatja a dolgot (» kijavítási költségigény!)

2. Hibás dolog kicserélése, ha a dolog fajta és mennyiség szerint meghatározott, és a hiba rövid idő alatt értékcsökkenés nélkül nem

javítható ki, vagy a jogosult érdekeit sérti a kijavítás.


A szavatosság – szavatossági igények

154

3. Megfelelő árleszállítás, amelyet a vételárhoz kell igazítani.

4. Elállás joga: ha a jogosult teljesítési érdeke megszűnt.

Igények sorrendje:

A jogosult elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet.

Fogyasztói szerződésben e sorrendtől a fogyasztó hátrányára eltérni nem lehet!


A szavatosság – szavatossági igények

155

ius retentionis = a jogosult visszatartási joga az ellenszolgáltatás arányos részének tekintetében.

ius variandi = a jogosult lehetősége arra, hogy az egyik szavatossági jogról a másikra térjen át. (kártalanítás bizonyos esetekben)

facultas alternativa activa = a szavatossági igények közül elsősorban a jogosult választhat

facultas alternativa passiva = ha ez a jogosult érdekeinek sérelme nélkül lehetséges, a kötelezett a kijavítás vagy árleszállítás helyett a dolgot kicserélheti.


A szavatosság

156

A SZAVATOSSÁGI JOG ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK HATÁRIDEJE:A jogosult a szolgáltatás hibájának észlelése után

haladéktalanul köteles a kötelezettet (fogyasztói szerződés esetén 2 hónapon belül) a hibáról és szavatossági igényeiről értesíteni.

Kettős igényérvényesítési határidő: Elévülési határidők (Ptk. 308.§)

Főszabályként 6 hónapos elévülési jellegű határidő Fogyasztói szerződés esetén: 2 év (használt dolog: 1

évre lecsökkenthetik) Állatszavatosság 60 nap Ha a kötelező alkalmassági idő 6 hónapnál kevesebb,

az elévülési jellegű határidő lesz


A szavatosság – érvényesítési határidők

157

Jogvesztő határidő:

főszabályként: 1 év, fogyasztói szerződés esetén 3 év tartós fogyasztási cikkeknél 3 év kötelező alkalmassági idő, ha az 3 évnél hosszabb

A szavatosság a jogvesztő határidő előtt megszűnik, ha az elévülési határidő eredménytelenül telik el.

A szavatossági jogokat ugyanabból a jogalapból eredő követeléssel szemben kifogásként a határidők eltelte után is érvényesíteni lehet.


A szavatosság – érvényesítési határidők

158

A hibás teljesítés szubjektív szankciója:

KÁRTÉRÍTÉS

A jogosult az általános, elévülési határidőn (5 év) belül kártérítést követelhet, ha a hibás teljesítésből kára keletkezett.


A szavatosság

159

jótállás = valamely szerződési kötelezettség maradéktalan teljesítésére irányuló, visszterhesen vállalt (kivételesen jogszabályon alapuló) helytállási kötelezettség.

A. A szavatosság és a jótállás

A jótállás tartalmilag a szavatossági igényeket jelenti főszabályként,

DE:- a kötelezett köteles bizonyítani (mentesülése érdekében), hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. (kivéve: fogyasztói szerződésnél 6 hónapon belül felismert hiba esetén),


A jótállás

160

- időtartama általában hosszabb,- határideje jogvesztő jellegű,- a jogosult rövid időn (3 nap) belül feltétel nélkül

kérheti a dolog kicserélését,- a jótállás kötelezettje a helytállást feltételhez kötheti.

A kötelező jótállásPl. 249/2004. (VIII. 27.) Kormányrendelet az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról181/2003. (XI. 5.) Kormányrendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról151/2003. (IX. 22.) Kormányrendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról


A jótállás

161

A vásárló a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel.

Jótállási igényeit jótállási jeggyel érvényesítheti, a jótállási jegy hiányossága, hiánya a jótállási kötelezettség – vállalás érvényességét nem érinti.


A jótállás

162

jogszavatosság = a kötelezettet helytállási kötelezettség terheli azért, hogy a szolgáltatás tárgyán harmadik személynek ne álljon fenn olyan joga, amely a jogosult érdekeit sértené, jogai gyakorlásában akadályozza vagy korlátozza.

Jogszavatosságból fakadó igények:

a) Ha a jogosult a szerződésben rögzített jogot egyáltalán nem szerezheti meg;

1. határidőt tűz az akadály elhárítására, illetve biztosíték adását kérheti, ha ez eredménytelen,

2. megilleti az elállás joga és kártérítést követelhet.


A jogszavatosság

163

b) Ha a jogosult a szerződés alapján csak korlátozott jogot szerezhet, akkor

1. tehermentesítést követel,

a jogosultat megilleti a tehermentesítés lehetősége a kötelezett költségére (visszatartás joga),

2. árleszállítást kérhet,

3. elállhat a szerződéstől,

4. kártérítést követelhet.


A jogszavatosság

164

Felróható a lehetetlenülés, ha

• a lehetetlenülés a kötelezettnek felróható okból következett be, a jogosult kártérítési követeléssel léphet fel

• a lehetetlenülés a jogosult hibájából következik be, a kötelezett szabadul a kötelemből és kártérítési igénnyel is felléphet.


A felróható lehetetlenülés (Ptk. 312. §)

165

Vagylagos szolgáltatás esetén:

a) Objektív lehetetlenülés esetében, ha a választásra jogosult félnek felróható a lehetetlenülés, a szerződés a fennmaradó szolgáltatásra korlátozódik.

b) Ha nem a választásra jogosult fél hibájából lehetetlenül a szerződés, akkor a választásra jogosult dönthet a lehetséges szolgáltatás és a lehetetlenülés jogkövetkezményei között.


A felróható lehetetlenülés (Ptk. 312. §)

166

A teljesítés megtagadása esetén a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés jogkövetkezményei között.


A teljesítés megtagadása (Ptk. 313. §)

167

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS KÖZÖS SZABÁLYAI

(Ptk. 314 - 318. §) 1. Szerződésszegésért való felelősség korlátozása:

A kötelezett a jogosulttal való megállapodás alapján a szerződésszegésért való felelősségét előre kizárhatja, illetve korlátozhatja. (diszpozitivitás elve)

Kivételek:

a) A szerződésszegésért való felelősség csak akkor zárható ki vagy korlátozható, ha

azt jogszabály lehetővé teszi, vagy a korlátozással okozott hátrányt az

ellenszolgáltatás megfelelő csökkenetése vagy valamilyen más előnnyel kiegyenlíti.

168

b) A szándékosan, súlyos gondatlansággal vagy bűncselekménnyel okozott, továbbá az életet, testi épséget, egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget érvényesen nem lehet kizárni.

2. A közreműködőért való felelősség:

Az igénybevevő a közreműködő szerződésszegésért helytállni tartozik úgy, mintha ő maga járt volna el.

3. Teljesítés elfogadása nyílt hiba esetében:Ha a jogosult a dolgot a hibáról tudva jogfenntartó

nyilatkozat nélkül átveszi, elfogadja, úgy a szerződésszegésért utóbb igényt nem érvényesíthet.


(Ptk. 314 - 318. §)

169

4. Az oszthatatlanság hatása a szerződésszegés mértékére:

Ha a szerződésszegés az osztható szolgáltatás egy részére áll be, akkor a jogkövetkezményeket is csak e rész tekintetében kell alkalmazni.

5. A szerződéses és a szerződésen kívüli kárfelelősség kapcsolata:

A szerződéssel okozott károk tekintetében a szerződésen kívüli károkozás szabályait kell alkalmazni.


(Ptk. 314 - 318. §)

170

6. A kötelező igényérvényesítés szerződésszegés esetén:

Az igényérvényesítés kötelező, ha

a kikötött ellenszolgáltatás teljesítése az állami költségvetésből történik, kivéve:

- ha a jogosult meggyőződött arról, hogy a kötelezett a szerződésszegésért nem felel,

- a szerződés jelentéktelen


(Ptk. 314 - 318. §)

171

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK

A teljesítési készséget fokozó biztosítékok:

foglaló kötbér jogvesztés kikötése tartozás elismerése

A teljesítési képességet fokozó biztosítékok:

óvadék zálogjog jogok átruházása engedmény fedezet lekötése és

igazolása bankgarancia kezesség

172

A foglaló olyan pénzösszeg vagy más dolog, amely a szerződés megkötésekor, a szerződéskötés jeléül, foglalónak nevezve átadásra kerül.

Foglalókénti rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnjön (egyébként csak előleg).

Korábban átadott pénzösszeget is minősíthetnek a felek szerződéskötéskor foglalónak.

Előszerződést is biztosíthat.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOKA foglaló (Ptk.243-245. §)

173

Sorsa:1. Ha a szerződés teljesítése meghiúsulta) és az a foglalót adónak felróható » akkor a foglalót

elveszíti, b) ha az a foglalót kapó félnek felróható » a kapott

foglaló kétszeresét kell visszafizetnie.

2. A foglalót a szerződés teljesítése esetén a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani (előlegként viselkedik).

• A foglaló visszajár:- ha nem lehet beszámítani,- a szerződés meghiúsulása mindkét félnek vagy egyik félnek sem felróható.


174

Rendhagyó kárátalány jelleg:

A foglaló teljes összege jár akkor is, ha a foglalóra jogosult személy kára a foglaló összegénél kisebb.

Ha a jogosult felmerült kára nagyobb a foglaló összegénél, akkor a foglalót meghaladó mértékben a kártérítés szabályai szerint érvényesítheti kárigényét.

A foglaló járulékos jellegű, azaz az alapügylethez kapcsolódik, annak érvénytelensége esetén vissza kell adni.


175

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOKA kötbér (Ptk. 246-247.§)

kötbér = a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetére, írásban kikötött pénzösszeg; a „kötelem bére”.

Csak pénzösszeg, amely a szerződés megkötésekor nem kerül átadásra.

A felek ilyen irányú, kifejezett, írásbeli nyilatkozatával köthető ki.

A kötbér a kötelezett felróhatóan szerződésszegő magatartásához kapcsolódik (nem objektív).

Fajtái: meghiúsulási, késedelmi, hibás teljesítési. Funkciója: a kötelezettet a szerződés teljesítésére

ösztönözze. Megfizetése nem mentesít a teljesítés alól, kivéve

meghiúsulási kötbér esete.

176

Alapja: a szerződésszegéssel érintett rész (osztható szolgáltatás) illetve a teljes szerződési érték – annak meghatározott %-ában kifejezett – összeg.

Mértéke: a felek állapítják meg, túlzottan magas kötbérkikötést a bíróság mérsékelheti.

Minimum kárátalány jellegű. A pénztartozás késedelmi kötbérére a késedelmi kamat

szabályait kell alkalmazni. (objektív jogkövetkezmény) Járulékos jellegű. Naturalis obligatio-t biztosíthat. Kötbérkövetelés, mint kötelmi igény 5 év alatt évül el. Kötbér után kamat kikötése semmis, de a kötbérfizetés

késedelme esetén késedelmi kamat fizetendő.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOKA kötbér (Ptk. 246-247.§)

177


A jogvesztés kikötése (Ptk. 250. §)

A felek megállapodása alapján az, aki felróható magatartást követett el, elveszít valamilyen korábban fennálló jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné.

Csak a felek írásbeli megállapodása alapján jöhet létre.

Jogvesztés hatálya:- automatikusan hatályosul vagy- a jogosult egyoldalú nyilatkozata hatályosítja

178

A másik félhez intézett egyoldalú nyilatkozatával a kötelezett elismeri, hogy tartozása áll fenn.

A bizonyítási terhet a jogosult javára, a kötelezett terhére fordítja meg.

A kötelezett csak akkor mentesül, ha bizonyítja hogy tartozása nem áll fenn, az ügylet érvénytelen, a követelés bírói úton nem érvényesíthető.


A tartozáselismerés (Ptk. 242.§)

179

Az óvadék pénz, értékpapír átadása a jogosultnak valamely jogviszonyból eredő követelés biztosítása végett.

Alapítható ezen kívül: bankszámla-követelésen vagy egyéb pénzügyi eszközön.

Nem kárátalány természetű. Járulékos jellegű, az alapszerződés megszűnésekor

visszajár. Az óvadék (általában) átkerül a jogosult birtokába. Megállapodás alapján használhatja és rendelkezhet vele.

egyenértékű fedezettel helyettesítse. Közvetlen kielégítési jog.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK Az óvadék (Ptk. 270-271.§)

180

Zálogjog = a jogosultnak az erre a célra lekötött, biztosítékként szolgáló dolgon, jogon, követelésen, abszolút hatállyal és más jogosultakat megelőzően kielégítési jogot biztosít arra az esetre, ha a kötelezett nem teljesítene.

Keletkezése: jogszabály által, bírósági vagy más hatósági határozattal, szerződéssel.

Általános alakszerűségi feltétel: írásbeliség, további feltételek az egyes zálogfajtáknál

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK A zálogjog (Ptk.251-269.§)

181

Kézizálogjog

Keletkezéséhez a dolog átadása szükséges.

Tárgya ingó dolog lehet, kivéve, ha jogszabály kizárja.

(A Ptk. 262. § (1) alapján ingatlant csak jelzálog alapítása útján lehet elzálogosítani.)

A zálogtárgyat nem használhatja és nem hasznosíthatja, de természetes hasznait jogosult és köteles beszedni.


182

Jelzálog (Ptk. 261. §)

Ingatlan esetén írásba foglalás és ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés szükséges.

Ingó esetén közjegyzői okiratba foglalás és a MOKK által vezetett nyilvántartásba vétel szükséges.

Keretbiztosítéki zálogjog (Ptk. 263. § (1) bekezdés)

Olyan követelések biztosítására szolgál, amely a felek között fennálló jogviszonyból keletkeznek vagy a jövőben keletkezhetnek.


183

Vagyont terhelő (lebegő) zálogjog (Ptk. 266. § (1) bekezdés)

A jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyonának egészén vagy annak önálló gazdasági egységként működtethető részén (vagyon)

az ezt alkotó dolgok, jogok és követelések (vagyontárgy) meghatározása nélkül - vagyont terhelő zálogjog alapítható.

Alapítása közjegyzői okiratba foglalással és a MOKK által vezetett nyilvántartásba vétellel történik.

A kielégítési jog megnyíltával a zálogjogosult a kötelezetthez intézett nyilatkozatával konkretizálja a zálog tárgyát.


184

Átruházható jogokon és követeléseken fennálló zálogjog

szerződéssel alapítható;

jövőben keletkező jogokra és követelésekre is kiterjedhet,

ezek körülírással is meghatározhatók;

jogosulti együttesség, ha a követelés a zálogtárgyból való

kielégítési jog megnyílta előtt válik esedékessé.


185

A lex comissoria tilalma

Semmis a kielégítési jog előtt létrejött az a megállapodás, amely szerint a jogosult a kötelezett teljesítésének elmulasztása esetén megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát.

Önálló zálogjog

Nincs járulékos jellege (absztrakt).

A zálogjog jogosultja kizárólag a zálogtárgyból kereshet kielégítést, a szerződésben meghatározott összeg, valamint annak járulékai erejéig.


186

A zálogjog érvényesítése

1. Főszabályként bírósági határozat alapján, végrehajtás útján történik.

2. A felek a kielégítési jog megnyílta előtt is, írásban megállapodhatnak a zálogtárgy közös értékesítésében. (Eladási ár ill. értékesítési határidő meghatározásával: ha a határidő alatt az értékesítés eredménytelen, a megállapodás hatályát veszti.)


187

3. A felek megállapodhatnak abban is:

a) Ha a jogosult vagy megbízottja záloghitel nyújtásával üzletszerűen foglalkozó gazdálkodó szervezet vagyha a zálogtárgynak hivatalosan jegyzett piaci ára van, a zálogtárgyat a jogosult a bírósági végrehajtás mellőzésével maga is értékesítheti vagy

b) A zálogtárgy értékesítésével, árveréssel hivatalból foglalkozó személyek részére megbízást adhat a zálogjogosult.

Elszámolási kötelezettség.


188

Tipikusan pénzintézetek által nyújtott kölcsönök fedezetét szolgálja.

Az adós egy harmadik személlyel szemben fennálló követelését a kölcsönadóra engedményezi.


Jogok átruházása, engedmény

189

A fedezetlekötés egy nyilatkozat és annak banki igazolása arról, hogy a kötelezett bankszámláján a szerződés ellenértékeként lekötött, elkülönített pénzösszeg a rendelkezésre áll.


Fedezet lekötése és ennek igazolása

190

A bank egyoldalú nyilatkozatával kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott feltételek esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog

teljesíteni.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOKA bankgarancia (Ptk. 249.§)

191

Személyi biztosíték, melyben az adós kötelezettségének teljesítésére más is kötelezettséget vállal.

Az alapügylet hitelezője és a kezes közötti ingyenes szerződés, amely csak írásban köthető.

Járulékos jelleg: a kezes kötelezettsége a főkötelemhez igazodik, kötelezettsége nem válhat terhesebbé.

Fajtái: készfizető kezesség sortartó kezesség


A kezesség (Ptk. 272-276. §)

192

a) Egyszerű (sortartó) kezesség: az egyszerű kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést,

amíg a követelés a kötelezettől, illetve az őt megelőzően és rá tekintet nélkül kezességet vállalóktól behajtható.

b) Készfizető kezes: A készfizető kezessel szemben a jogosult a kötelezettől,

illetve más kezesektől függetlenül, elsődlegesen is felléphet.

Megtérítési igény: A teljesítő kezes a jogosult helyébe lép, annak törvényi

engedményese lesz.


A kezesség (Ptk. 272-276. §)

KÖTELMI JOG Általános rész

Documents

Transcript of KÖTELMI JOG Általános rész