Könyvviteli szolgáltatók továbbképzése államháztartási ... · A CÉLOK ELÉRÉSÉT...

Könyvviteli szolgáltatók továbbképzése államháztartási

szakterület

4 kreditpont

2016. év

1Szentirmainé Holi Gabriella

1. Rész Aktuális számviteli kérdések

Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 2016. január 1-től

hatályos szabályozása

(2kredit)


Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013 (I.11.) Korm. rendeletmódosításáról szóló

402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet alapján


4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet

• 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet

• 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet

• 23/2014. (II. 6.) Korm. Rendelet

• 159/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet

• 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet


• 20/2015. (II. 17.) Korm. Rendelet

• 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet



Államháztartás számvitele

Célja Megvalósítása

•egységes számviteli szabályok az államháztartás egészére, •a bevételek és kiadások azonos módon történő elszámolása, •a vagyonváltozás és vagyonértékelés azonos módon történő elszámolása, •a költségvetési és a vagyon tételek konszolidálhatósága, •egységes kimutatások elkészítése az államháztartás valamennyi bevételére, kiadására, a nemzeti vagyonra, •egyes tevékenységek teljesítményének, eredményességének, önköltségének mérésére szolgáló eszközök biztosítása, •középtávú szempontok érvényesítése a követelések és kötelezettségek mérésével (2011/85/EU irányelv).

•az államháztartásban mindenkire kiterjedő hatályú kormányrendelet, •az egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módját szabályozó 38-as

NGM rendelet,

•költségvetési és pénzügyi számvitel megkülönböztetése, ezen belül azonban

•egységes számlakeret, •egységes rovatrend,

•követelések, kötelezettségvállalások, bevételek és kiadások közgazdasági és funkcionális mérése a költségvetési számvitellel, •a vagyon és a tevékenységek teljesítménye, eredményessége, önköltsége mérése a pénzügyi számvitellel, •konszolidáció módszertanának pontos meghatározása.


A szabályozás hatálya

az államháztartás egésze • költségvetési szervek,

• központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a tb. alapok kezelő szervei (saját vagyonuktól, költségvetésétől elkülönített könyvvezetés vezetése),

• tulajdonosi joggyakorló szervezetek,

• helyi, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, térségi fejlesztési tanács,

• a Magyar Államkincstár – a rendelet 1. mellékletében meghatározott központi kezelésű előirányzatokra vonatkozóan (a rendelet 2. mellékletben nevesített szervek által meghatározott gyakorisággal szolgáltatott adatok alapján – analitikus nyilvántartó helyek).


A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ SZÁMVITEL

Szentirmainé Holi Gabriella 7

Új szabályozás alapja

Államháztartás számvitele egységes

Költségvetési számvitel

Előirányzatok, bevétel, kiadások,

kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek,

követelések0. számlaosztály

Pénzügyi számvitel

Vagyon bemutatása egységesen, változások

Eredmény számbavétele1-9 számlaosztály


Beszámolási kötelezettség

Éves költségvetési beszámoló részei: 1. a költségvetés végrehajtásának ellenőrzését és a zárszámadás

elkészítését a költségvetési számvitellel biztosító

a. költségvetési jelentés,

b. maradvány kimutatás,

c. adatszolgáltatás a személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetételéről,

d. adatszolgáltatás a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból folyósított egyes ellátások és támogatások tervezett összegeiről és teljesítéséről,

e. önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások.


2. Pénzügyi számvitellel biztosítható:

a vagyoni helyzet és az eredményszemléletű bevételek, költségek, ráfordítások alakulását, valamint a zárszámadás kiegészítő információinak elkészítését a pénzügyi számvitellel biztosító

a. mérleg (rendelet 5. melléklete),

b. eredmény-kimutatás (rendelet 6. melléklet),

c. költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás (rendelet 7. melléklete),

d. kiegészítő melléklet (rendelet 8-10. melléklete).


Főbb témák

• Mérleg

• Áfa elszámolás

• Az eszközök és források értékelése

• Eredménykimutatás

• Mérlegkészítés időpontja

• Költségvetési számvitel

• Pénzügyi számvitel

• Könyvviteli zárlat


• Rovatrend 15. sz. melléklet

• Egységes számlatükör 16. sz. melléklet

• Kötelező egyezőségek 17. sz. melléklet

• Egyéb pontosítások

• konzultáció


Mérleg


14

*az egyéb sajátos forrásoldali elszámolások mérlegsor megszüntetése 2015-ben

** 2016. évtől eszköz oldalon elnevezés, tartalom változásgszünt

ás E

züntE.

ntetésentntEGYÉB

2015 bene 20

B SAJÁTOS

14

n

S ELSZÁMOLÁSOK

Mérleg

Eszközök

(1-3.

számlaosztályok)

Források

4. számlaosztály

A. Nemzeti vagyonba tartozó befektetett

eszközök

B. Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök

C. Pénzeszközök

D. Követelések

E. Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások**

F. Aktív időbeli elhatárolások

G. Saját tőke

H. Kötelezettségek

I. Egyéb forrásoldali elszámolások*

J. Kincstári számlavezetéssel kapcsolatos

elszámolások

K. Passzív időbeli elhatárolások

Szentirmainé Holi Gabriella

Változások

1. Egyéb eszközök induláskori értéke és változásai mérlegsor,

2. Mérlegsor alábontásai


FORRÁS OLDAL 2015-től

G) Saját tőkeI. Nemzeti vagyon induláskori értékeII. Nemzeti vagyon változásaiIII. Egyéb eszközök induláskori értéke és változásaiIV. Felhalmozott eredményV. Eszközök értékhelyesbítésének forrásaVI. Mérleg szerinti eredményH) KötelezettségekI. Költségvetési évben esedékes kötelezettségekII. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségekIII. Kötelezettség jellegű sajátos elszámolásokI) Kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolásokJ) Passzív időbeli elhatárolások

Szentirmainé Holi Gabriella

Saját tőke tartalma

14. § (1) A mérlegben a források között kell kimutatni a saját tőkét, a kötelezettségeket, a kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolásokat és a passzív időbeli elhatárolásokat.

Ezek a G, H, I, J mérlegsorok.


• A mérlegben a saját tőkén belül kell kimutatni a nemzeti vagyon induláskori értékét, a nemzeti vagyon változásait, az egyéb eszközök induláskori értékét, a felhalmozott eredményt, az eszközök értékhelyesbítésének forrását és a mérleg szerinti eredményt.

• A mérlegben a nemzeti vagyon induláskori értékeként a 2014. január 1-jén meglévő, a nemzeti vagyonba tartozó eszközök bekerülési értékének forrását kell kimutatni. Ez a mérlegsor csak a 49/A-49/B. § szerinti esetben, vagy törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet előírása alapján változhat.

• A mérlegben a nemzeti vagyon változásai között a 2014. január 1-jét követően a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök 15. § (2)-(3a) bekezdése, 16/A. § és a 49/A-49/B. § szerinti jogcímeken elszámolt változásait kell kimutatni.


A mérlegben az egyéb eszközök induláskori értéke és változásaiként

a) a 2014. január 1-jén meglévő - e rendelet 2014. január 1-jén hatályos rendelkezései szerint nem idegen - pénzeszközök forrását - ide nem értve a tulajdonosi joggyakorló szervezeteket -,

b) a nemzeti vagyonba nem tartozó egyéb eszközök 49/A-49/B. § szerinti

változásait, és

c) a központi kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó fizetési számlák egyenlegének év végi nullára csökkentését a központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos beszámolási és könyvvezetési feladatokat ellátó szervezeteknél, valamint a Kincstárban a központi kezelésű előirányzatokhoz és a finanszírozási kiadások, bevételek kezeléséhez kapcsolódóan vezetett technikai, lebonyolítási, beszedési és finanszírozási számlák - a Kincstár belső szabályzatában foglalt rend szerinti - év végi egyenlegének összevezetését kell kimutatni.


• A mérlegben felhalmozott eredményként az előző költségvetési évek felhalmozott eredményét kell kimutatni. A mérlegsor a mérlegben negatív előjellel is szerepelhet.

• A mérlegben az eszközök értékhelyesbítésének forrásaként az elszámolt értékhelyesbítés összegét kell kimutatni. Az eszközök értékhelyesbítése és az eszközök értékhelyesbítésének forrása kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat.

• A mérlegben a mérleg szerinti eredményt az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel egyezően kell szerepeltetni.


A mérlegsor változása


Mérleg sorok 5. sz. melléklet szerint

G) Saját tőkeI. Nemzeti vagyon induláskori értéke

II. Nemzeti vagyon változásai

III. Egyéb eszközök induláskori értéke és változásai

• 1. Megszűnés miatt átvett lekötött betétek könyv szerinti értéke és változása

• 2. Megszűnés miatt átvett egyéb pénzeszközök könyv szerinti értéke és változása

• 3. Pénzeszközön kívüli egyéb eszközök induláskori értéke és változásai

IV. Felhalmozott eredmény

V. Eszközök értékhelyesbítésének forrása

VI. Mérleg szerinti eredmény


ÁFA elszámolás


Áfa a mérlegben

E) Egyéb sajátos elszámolások

I. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó elszámolása

• 1. Adott előleghez kapcsolódó előzetesen felszámított levonható általános forgalmi adó

• 2. Más előzetesen felszámított levonható általános forgalmi adó

• 3. Adott előleghez kapcsolódó előzetesen felszámított nem levonható általános forgalmi adó

• 4. Más előzetesen felszámított nem levonható általános forgalmi adó

II. Fizetendő általános forgalmi adó elszámolása

• 1. Kapott előleghez kapcsolódó fizetendő általános forgalmi adó

• 2. Más fizetendő általános forgalmi adó


Mérleg sorok tartalma

A mérlegben az egyéb sajátos elszámolások között a 48. § (6)

és (9) bekezdése szerinti elszámolásokat kell kimutatni.

• 48 § (6) Az általános forgalmi adó elszámolásai között az előzetesen felszámított és az áthárított - az alapjául szolgáló ügyletnek megfelelő követeléssel vagy kötelezettséggel szemben -, valamint a fordított adózás alá tartozó általános forgalmi adót kell elszámolni.


• 48 § (9) Az egyéb sajátos eszközoldali elszámolások között kell elszámolni, és a mérlegben ilyen elnevezéssel kimutatni

– a) a decemberben kifizetett december havi illetményeket, munkabéreket - ideértve az egyébként a K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovaton elszámolandó más kifizetéseket is - a

költségvetési évet követő év január hónapjáig, és

– b) az utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközök beszerzését a foglalkoztatottak, ellátottak részére történő kiadásáig, támogatásként történő átadásáig, továbbértékesítéséig, a hiányzó, megsemmisült, érvénytelenített utalványok, bérletek, és más hasonló, készpénz-

helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközök állományból történő kivezetéséig.


Eszközök és források értékelése


• Külföldi pénzértékre szóló követelések év végi értékelése

• Külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek év végi értékelése


20 §

• A külföldi pénzértékre szóló eszköz, kötelezettség (kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség) forintértékének meghatározásakor a valutát, devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

• Ha Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket (kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket) kell forintra átszámítani, az átszámítást az Szt. 60. § (5) bekezdése szerinti módon kell elvégezni.


• A külföldi pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok, a valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a követelések és kötelezettségek - a követelés jellegű sajátos elszámolások és a kötelezettség jellegű sajátos elszámolások kivételével egyezően a költségvetési számvitelben meghatározott értékkel -, az egyéb sajátos elszámolások, valamint az időbeli elhatárolások mérlegben szereplő értékét a mérleg fordulónapjára vonatkozó, a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyamonátszámított forintértéken kell meghatározni.

• Az értékelés során a könyv szerinti érték és az értékeléskori forintérték közötti különbözetet az Szt. 60. § (3) bekezdése szerint összevontan kell elszámolni azzal az eltéréssel, hogy a lekötött bankbetétek, az egyéb pénzeszközök, valamint az egyéb eszközök, a kötelezettségek, és a passzív időbeli elhatárolások esetén külön-

külön ki kell számolni az összevont árfolyamkülönbözetet, és az egyes különbözetek előjelétől függően kell azt elszámolni.


Eredménykimutatás


32

Mérleg szerinti eredmény 2015-ig

Szokásos eredmény Rendkívüli eredmény 1. Tevékenység eredménye

+ Nettó eredményszemléletű bevételek

+/- Aktivált saját teljesítmények

értéke+ Egyéb eredményszemléletű bevételek

–Anyagjellegű ráfordítások

–Személyi jellegű ráfordítások- Értékcsökkenési leírás

–Egyéb ráfordítások

2. Pénzügyi műveletek eredménye

+ Pénzügyi műveletek

eredményszemléletű bevételei

– Pénzügyi műveletek ráfordításai

+ Rendkívüli eredményszemléletű bevételek

– Rendkívüliráfordítások


33

Mérleg szerinti eredmény 2016-tól

Szokásos eredmény Rendkívüli eredmény 1. Tevékenység eredménye

+ Nettó eredményszemléletű bevételek

+/- Aktivált saját teljesítmények

értéke+ Egyéb eredményszemléletű bevételek

–Anyagjellegű ráfordítások

–Személyi jellegű ráfordítások- Értékcsökkenési leírás

–Egyéb ráfordítások

2. Pénzügyi műveletek eredménye

+ Pénzügyi műveletek

eredményszemléletű bevételei

– Pénzügyi műveletek ráfordításai

+ Rendkívüli eredményszemléletű bevételek

– Rendkívüliráfordítások


Eredménykimutatás sémája • 01. Közhatalmi eredményszemléletű bevételek

• 02. Eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei

• 03. Tevékenység egyéb nettó eredményszemléletű bevételei

I. Tevékenység nettó eredményszemléletű bevétele (01+02+03)

• 04. Saját termelésű készletek állományváltozása

• 05. Saját előállítású eszközök aktivált értéke

II. Aktivált saját teljesítmények értéke (±04+05)

• 06. Központi működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei

• 07. Egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei

• 08. Felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei

• 09. Különféle egyéb eredményszemléletű bevételek

III. Egyéb eredményszemléletű bevételek (06+07+08+09)


• 10. Anyagköltség

• 11. Igénybe vett szolgáltatások értéke

• 12. Eladott áruk beszerzési értéke

• 13. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

IV. Anyagjellegű ráfordítások (10+11+12+13)

• 14. Bérköltség

• 15. Személyi jellegű egyéb kifizetések

• 16. Bérjárulékok

V. Személyi jellegű ráfordítások (14+15+16)

VI. Értékcsökkenési leírás

VII. Egyéb ráfordítások

A) Tevékenység eredménye (I±II+III-IV-V-VI-VII.)


• 17. Kapott (járó) osztalék és részesedés

• 18. Részesedésekből származó eredményszemléletű bevételek, árfolyamnyereségek

• 19. Befektetett pénzügyi eszközökből származó eredményszemléletű bevételek, árfolyamnyereségek

• 20. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű eredményszemléletű bevételek

• 21. Pénzügyi műveletek egyéb eredményszemléletű bevételei– - ebből: lekötött bankbetétek mérlegfordulónapi értékelése során megállapított (nem realizált) árfolyamnyeresége

– - ebből: egyéb pénzeszközök mérlegfordulónapi értékelése során megállapított (nem realizált) árfolyamnyeresége

VIII. Pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételei (17+18+19+20+21)

• 22. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek

• 23. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek

• 24. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

• 25. Részesedések, értékpapírok, pénzeszközök értékvesztése– - ebből: lekötött bankbetétek értékvesztése

– - ebből: Kincstáron kívüli forint- és devizaszámlák értékvesztése

• 26. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai– - ebből: lekötött bankbetétek mérlegfordulónapi értékelése során megállapított (nem realizált) árfolyamvesztesége

– - ebből: egyéb pénzeszközök mérlegfordulónapi értékelése során megállapított (nem realizált) árfolyamvesztesége

IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (22+23+24+25+26)

B) Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX.)


A) Tevékenység eredménye (I±II+III-IV-V-VI-VII.)


C) Mérleg szerinti eredmény (±A±B)


• A tevékenység eredménye a tevékenység nettó eredményszemléletű bevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke és az egyéb eredményszemléletű bevételek összege, csökkentve az anyagjellegű ráfordítások, a személyi jellegű ráfordítások, az értékcsökkenési leírás és az egyéb ráfordítások összegével.

• A pénzügyi műveletek eredménye a pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételei és a pénzügyi műveletek ráfordításai különbsége.


• A tevékenység nettó eredményszemléletű bevétele a közhatalmi eredményszemléletű bevételekből, az eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételeiből és a tevékenység egyéb nettó eredményszemléletű bevételeiből áll

• A közhatalmi eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket.

• Az eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni az egységes rovatrend B401. Készletértékesítés ellenértéke, B402. Szolgáltatások ellenértéke, B403. Közvetített szolgáltatások ellenértéke és B405. Ellátási díjak rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket.


• Megszűnt a szokásos eredmény és rendkívüli eredmény kategória


Mérleg szerinti eredmény tartalma

• A mérlegben a mérleg szerinti eredményt az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel egyezően kell szerepeltetni.


A tevékenység egyéb nettó eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni

• a) a kapott osztalék kivételével az egységes rovatrend B404. Tulajdonosi bevételek rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket, és

• b) a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott vásárolt és saját termelésű készletek, nyújtott szolgáltatások számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét a készlet átadás-átvétel, a szolgáltatásnyújtás időpontjában.


25 § (6)

Az egyéb eredményszemléletű bevételek tartalmának változásai

Az egyéb eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni

1. a központi működési célú támogatások eredményszemléletű bevételeit,

2. az egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételeit,

3. a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeit

4. és a különféle egyéb eredményszemléletű bevételeket.


• A központi működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni az egységes rovatrend B11. Önkormányzatok működési támogatásai és B816. Központi, irányító szervi támogatás rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket.

• Az egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni az egységes rovatrend B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről és B65. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket.

• A felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni az egységes rovatrend B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről és B75. Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket.

• A különféle egyéb eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni az anyagok, áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét, a térítés nélkül átvett - részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő - eszközök bekerülési értékét, az ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök bekerülési értékét, valamint a más különféle egyéb eredményszemléletű bevételeket.


A más különféle egyéb eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni

a) az egységes rovatrend B12. Elvonások és befizetések bevételei rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket,

b)az egységes rovatrend B13. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson belülről, B21. Felhalmozási célú önkormányzati támogatások, B22. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson belülről, B410. Biztosító által fizetett kártérítés, B411. Egyéb működési bevételek, B51. Immateriális javak értékesítése, B52. Ingatlanok értékesítése, B53. Egyéb tárgyi eszközök értékesítése, B61. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről és B71. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket,

c) a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott immateriális jószág, tárgyi eszköz - általános forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értékét az átadás-átvétel időpontjában,

d) az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének, a követelések és a készletek értékvesztésének visszaírt összegét,

e) a szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott engedmény szerződés szerinti összegét, és

f) az Szt. 77. § (3) bekezdés k) és l) pontjában meghatározott gazdasági eseményeket.


Halasztott eredményszemléletű bevételként történő elhatárolások

• Az Szt. 77. § (4) bekezdése szerinti tételeket halasztott eredményszemléletű bevételként el kell határolni azzal, hogy az Szt. 77. § (4)

bekezdés b) pontja szerinti esetet a

felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeire kell

alkalmazni.


77 § (4)

Egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni:

• a) az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az elengedett kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig;

• b) fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét;

• c) a térítés nélkül - visszaadási kötelezettség nélkül - átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét;

• d) a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig.


• Egyéb bevételként kell kimutatni a (4)

bekezdés szerint halasztott bevételként elszámolt, időbelileg elhatárolt összegből a 45. § (2) bekezdése szerint a kapcsolódó költségek, ráfordítások ellentételezésére megszüntetett összeget.


Egyéb ráfordítások tartalmának változása

• Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek pénzügyi műveletek ráfordításainak.


Egyéb ráfordítások tartalmának változásaiA különféle egyéb ráfordítások között kell elszámolni az anyagok, áruk

veszteségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét, a kötelezett megszűnése és a más okból behajthatatlan követelés leírt összegét, a térítés nélkül átadott részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök nyilvántartás szerinti értékét, valamint a más különféle egyéb ráfordításokat.

A más különféle egyéb ráfordítások között kell elszámolni

a) az egységes rovatrend K502. Elvonások és befizetések, K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre, K81. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre, K84. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre, K85. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre, K87. Lakástámogatás, K88. Felhalmozási célú támogatások az Európai Uniónak, K89. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre és K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket,


b) az egységes rovatrend K355. Egyéb dologi kiadások, K4. Ellátottak pénzbeli juttatásai, K501. Nemzetközi kötelezettségek, K503. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre, K507. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre, K509. Árkiegészítések, ártámogatások, K510. Kamattámogatások, K511. Működési célú támogatások az Európai Uniónak és K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket, ideértve a veszteség jellegű kerekítési különbözetet is,

c) az előzetesen felszámított, le nem vonható általános forgalmi adót,

d) az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének, a követelések és a készletek értékvesztésének összegét,

e) az eredeti követelést engedményezőnél az átruházott követelésnek a könyv szerinti értékét a követelés átruházásakor,

f) a szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott engedmény szerződés szerinti összegét, és

g) az Szt. 81. § (2) bekezdés k)-m) pontjában meghatározott gazdasági eseményeket.


Halasztott ráfordítás időbeli elhatárolása

• A halasztott ráfordítások végleges vagyoncsökkentést jelentenek, és több év alatt szüntetik meg őket.

• Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerződésben meghatározott pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni.


Pénzügyi műveletek eredménye

• VIII. Pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételei

• IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai



Pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételei

1. a kapott (járó) osztalékból és részesedésből,

2. a részesedésekből származó eredményszemléletű bevételekből, árfolyamnyereségekből,

3. a befektetett pénzügyi eszközökből származó eredményszemléletű bevételekből, árfolyamnyereségekből,

4. az egyéb kapott (járó) kamatokból és kamatjellegű eredményszemléletű bevételekből és

5. a pénzügyi műveletek egyéb eredményszemléletű bevételeiből állnak.


1.A kapott (járó) osztalék és részesedés között kell elszámolni a tartós és nem tartós részesedések után kapott, az adózott eredmény felosztásáról szóló határozat alapján járó osztalékot, ideértve a kamatozó részvények után kapott kamatot is, ha az a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált.

2.A részesedésekből származó eredményszemléletű bevételek, árfolyamnyereségek között kell elszámolni

• a) az egységes rovatrend B4091. Részesedésekből származó pénzügyi műveletek bevételei rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket, és

• b) az Szt. 84. § (2) bekezdés b)-f) pontjában és (2a) bekezdésében meghatározott gazdasági eseményeket.

Az Szt. 84. § (2a) bekezdése szerinti tételeket halasztott eredményszemléletű bevételként el kell határolni. Az elhatárolást az Szt. szerinti esetben kell megszüntetni.

3.A befektetett pénzügyi eszközökből származó eredményszemléletű bevételek, árfolyamnyereségek között kell elszámolni

• a) az egységes rovatrend B4081. Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket, és

• b) az Szt. 84. § (3) bekezdés f) pontjában és (3a) bekezdésében meghatározott gazdasági eseményt azzal, hogy azt csak a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírokra lehet alkalmazni.


A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok esetén az Szt. 84. § (3a) bekezdése szerinti tételeket halasztott eredményszemléletű bevételként el kell határolni. Az elhatárolást az Szt. szerinti esetben kell megszüntetni.

4.Az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni

• a) az egységes rovatrend B4082. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket, és

• b) a mérleg fordulónapjáig még le nem zárt kamatfedezeti ügyletek (határidős, swap és azonnali ügyletek) időarányos nyereségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos veszteségének összegéig.


5.A pénzügyi műveletek egyéb eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni

• a) az egységes rovatrend B4092. Más egyéb pénzügyi műveletek bevételei és B83. Adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek bevételei rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket,

• b) a mérleg fordulónapjáig még le nem zárt nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletek (határidős, opciós, swap és azonnali ügyletek) időarányos nyereségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos veszteségének összegéig,

• c) a nem fedezeti célú határidős, opciós ügyletek és swap ügyletek pénzügyileg is realizált nyereségjellegű különbözetének a tárgyévre időarányosan jutó összegét, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént,

• d) a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséghez kapcsolódóan a költségvetési évben realizált árfolyamnyereséget,

• e) az Szt. 84. § (2) bekezdés b)-f) pontjában, (3) bekezdés f) pontjában és (8) bekezdésében meghatározott gazdasági eseményeket, ha azok nem tartós részesedésekhez vagy az értékpapírok között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírhoz kapcsolódnak, és

• f) az Szt. 84. § (7) bekezdés g) és o) pontja szerinti összevontan elszámolt árfolyamnyereséget - a 21. § (10) bekezdése figyelembevételével - és engedményt.


• Az Szt. 84. § (8) bekezdése szerinti tételeket halasztott eredményszemléletű bevételként el kell határolni.

• Az elhatárolást az Szt. szerinti esetben kell megszüntetni.


84 § (8)

• Pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a 77. § (4) bekezdés szerinti tételeket, amennyiben azok forgóeszközök között kimutatott részesedéshez, értékpapírhoz kapcsolódnak.

• A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor - azzal arányosan - kell

elszámolni a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként.


Pénzügyi műveletek ráfordításai

1. a részesedésekből származó ráfordításokból, árfolyamveszteségekből,

2. a befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordításokból, árfolyamveszteségekből,

3. a fizetendő kamatokból és kamatjellegű ráfordításokból,

4. a részesedések, értékpapírok, pénzeszközök értékvesztéséből és

5. a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaiból állnak.


1.A részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell elszámolni

a) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedések értékesítésekor a könyv szerinti érték és az eladási ár közötti veszteségjellegű különbözetet, és

b) az Szt. 85. § (1) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott gazdasági eseményeket.

2.A befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell elszámolni

a) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor - kamatozó értékpapírnál az eladási árban lévő kamattal csökkentett - az eladási ára, illetve névértéke és a könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözetet, és

b) az Szt. 85. § (1a) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott gazdasági eseményeket azzal, hogy azokat csak a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírokra lehet alkalmazni.

3.A fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni

a) az egységes rovatrend K353. Kamatkiadások rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket,

b) a mérleg fordulónapjáig még le nem zárt kamatfedezeti ügyletek (határidős, swap és azonnali ügyletek) időarányos veszteségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyereségének összegéig, és

c) a befektetési jegyeknél eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget.


5.A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni

a) az egységes rovatrend K354. Egyéb pénzügyi műveletek kiadásai és K93. Adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek kiadásai rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket,

b) az értékpapírok között kimutatott részesedések értékesítésekor a könyv szerinti érték és az eladási ár közötti veszteségjellegű különbözetet,

c) az értékpapírok között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor - kamatozó értékpapírnál az eladási árban lévő kamattal csökkentett - az eladási ára, illetve névértéke és a könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözetet,

d) a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok kibocsátásakor a névérték és a kapott eladási ár közötti veszteségjellegű különbözetet,

e) a nem fedezeti célú határidős, opciós ügyletek és swap ügyletek pénzügyileg is realizált veszteségjellegű különbözetének a tárgyévre időarányosan jutó összegét, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént,


f) a külföldi pénzértékre szóló követeléshez kapcsolódó, a költségvetési évben realizált árfolyamveszteséget,

g) a mérleg fordulónapjáig még le nem zárt nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletek (határidős, opciós, swap és azonnali ügyletek) időarányos veszteségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyereségének összegéig,

h) az Szt. 85. § (3) bekezdés g), m), n) és o) pontjaiban nevesített gazdasági eseményeket a 21. § (10) bekezdése figyelembevételével, és

i) az Szt. 85. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott gazdasági eseményeket, ha azok nem tartós részesedésekhez vagy az értékpapírok között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírhoz kapcsolódnak.


Mérlegkészítés időpontja 30/A §

a)150 a c) és d) pontban foglalt kivétellel a költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács esetén a költségvetési évet követő év február 25-e,

b)151

c)152 a megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat esetén a megszűnés napját követő hatvanadik nap,

d)153 a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által elkészített éves beszámoló esetén és az elkülönített állami pénzalapok Ávr. 134. § c) pontja és 138. § (5) bekezdés c)

pontja szerinti adatai tekintetében a költségvetési évet követő év május 15-e,

e) a Kincstár által a 6. § (1) bekezdés d) pontja szerint elkészített éves beszámoló esetén a költségvetési évet követő év május 31-e,

• f)154 a tulajdonosi joggyakorló szervezet által a 6. § (1) bekezdés e) pontja szerint

elkészített éves beszámoló esetén a költségvetési évet követő év június 15-e.


Változások-költségvetési számvitel

A költségvetési könyvvezetés keretében

• a bevételi és kiadási előirányzatok alakulására,

• a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek,

• valamint ezek teljesítésére kiható gazdasági eseményekről

a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartást kell vezetni és azt a költségvetési év végével lezárni.


44 § (1)

A teljesítések nyilvántartási számláin - a pénzügyi számvitelben a pénzeszközök változását eredményező gazdasági eseményeken kívül - teljesítésként kell nyilvántartásba venni

• k)201 a 43. § (10) bekezdése szerinti esetben a B84. Váltóbevételek és a K94. Váltókiadások rovatokon történő elszámolást,

• l)202 a 49/B. § szerinti esetben a megszűnő szervezetnél a megszűnés fordulónapján meglévő pénzeszközök összegét a K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre rovaton, ezzel párhuzamosan a pénzügyi számvitelben a kötelezettség kivezetését a 3673. Más szervezetet megillető bevételek elszámolása könyvviteli számlával szemben,

• m)203 a 49/B. § szerinti esetben a jogutód, illetve az Áht. 11. § (5) bekezdése szerinti szervnél a megszűnt költségvetési szerv záró pénzeszközeinek összegét a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovaton, ezzel párhuzamosan a pénzügyi számvitelben a követelés nyilvántartásba vételét a 3653. Más által beszedett bevételek elszámolása könyvviteli számlával szemben.


44 § (4)

• A központosított illetményszámfejtés körébe tartozó szervezetek a K1-2.

rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon a kiadások teljesítését az Ávr. 62/E. § (1) bekezdése szerint megküldött könyvelési értesítők alapján kötelesek nyilvántartásba venni.

• Az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti nettó finanszírozás esetén ezzel egyidejűleg a nettósításba bevont központi támogatások bruttó összegét a B11. Önkormányzatok működési támogatásai rovatokhoz - az

Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervek a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovathoz - kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon is nyilvántartásba kell venni.


Pénzügyi számvitel

Követelés jellegű sajátos elszámolás

• a vagyonkezelésbe adó tulajdonosnál,

tulajdonosi joggyakorló szervezetnél a

vagyonkezelésbe adott eszközzel kapcsolatos

visszapótlási követelést a követelés

megszűnéséig vagy pénzben történő

teljesítésének megállapításáig,


Kötelezettség jellegű sajátos elszámolás

• a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközökkel kapcsolatos kötelezettség jellegű sajátos elszámolásokat, ezen belül a vagyonkezelésbe vett eszközökkel kapcsolatos visszapótlási kötelezettséget a vagyonkezelőnél a visszapótlási kötelezettség megszűnéséig vagy pénzben történő teljesítésének megállapításáig, valamint a gazdasági társaságok alapítása, jegyzett tőkéjének emelése során a létesítő okiratban vagy annak módosításában szerepeltetett, de a társaság rendelkezésére még nem bocsátott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokat az átadás időpontjáig,


44 § (1)

A teljesítések nyilvántartási számláin - a pénzügyi számvitelben a pénzeszközök változását eredményező gazdasági eseményeken kívül - teljesítésként kell nyilvántartásba venni

• k)201 a 43. § (10) bekezdése szerinti esetben a B84. Váltóbevételek és a K94. Váltókiadások rovatokon történő elszámolást,

• l)202 a 49/B. § szerinti esetben a megszűnő szervezetnél a megszűnés fordulónapján meglévő pénzeszközök összegét a K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre rovaton, ezzel párhuzamosan a pénzügyi számvitelben a kötelezettség kivezetését a 3673. Más szervezetet megillető bevételek elszámolása könyvviteli számlával szemben,

• m)203 a 49/B. § szerinti esetben a jogutód, illetve az Áht. 11. § (5) bekezdése szerinti szervnél a megszűnt költségvetési szerv záró pénzeszközeinek összegét a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovaton, ezzel párhuzamosan a pénzügyi számvitelben a követelés nyilvántartásba vételét a 3653. Más által beszedett bevételek elszámolása könyvviteli számlával szemben.


Könyvviteli zárlat

Havi zárlat keretében el kell végezni• az általános forgalmi adó havi bevallásra kötelezett alanyánál

az általános forgalmi adó megállapításával kapcsolatos

elszámolásokat, egyeztetéseket, ennek során az általános

forgalmi adó elszámolásai között nyilvántartott előzetesen felszámított, nem levonható általános forgalmi adó átvezetését a más különféle egyéb ráfordítások közé, és

• a könyvviteli számlákon kimutatott adó, járulék és más közteher kötelezettségek egyeztetését a bevallásokban szereplő adatokkal.


Negyedéves zárlat keretében el kell végezni

• az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetén az értékvesztés és annak visszaírása elszámolását az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon


Éves zárlat keretében el kell végezni

• a külföldi pénzeszközre szóló eszközök és források, valamint a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek mérleg fordulónapján történő átértékelését, a követelések és a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon egyaránt,


Rovatrend változásai 15. sz. melléklet

• K 42, 44, 46, 48 rovatok

• B 408, 409 rovatok


K42. Családi támogatások415

• Ezen a rovaton kell elszámolni

• a) a családi pótlékot,

• b) az anyasági támogatást,

• c)416 a gyermekgondozást segítő ellátást,

• d) a gyermeknevelési támogatást,

• e) a gyermekek születésével kapcsolatos szabadság megtérítését,

• f) az életkezdési támogatást,

• g) az otthonteremtési támogatást,

• h) a gyermektartásdíj megelőlegezését,

• i) a GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatását a Gyvt. 161/T. § (1)

bekezdése szerinti támogatás kivételével,

• j)417

• k) az egyéb pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi támogatásokat.

• A rovaton elszámolt kiadásokat a beszámolóban a fenti bontásban kell szerepeltetni.


K44.419 Betegséggel kapcsolatos (nem társadalombiztosítási) ellátások


• a)420 az ápolási díjat,

• b) a fogyatékossági támogatást és a vakok személyi járadékát,

• c)421

• d) a mozgáskorlátozottak szerzési és átalakítási támogatását,

• e) a megváltozott munkaképességűek illetve egészségkárosodottak kereset-kiegészítését,

• f)422 a közgyógyellátást [Szoctv. 50. § (1) és (2) bekezdése],

• g)423 a cukorbetegek támogatását,

• h)424

• i)425 egészségügyi szolgáltatási jogosultságra való jogosultság szociális rászorultság alapján [Szoctv. 54. §-a].



K46. Lakhatással kapcsolatos ellátások


• a) a hozzájárulást a lakossági energiaköltségekhez,

• b) a lakbértámogatást,

• c) a lakásfenntartási támogatást [Szoctv. 38. § (1) bek. a) és b)

pontok],

• d)426 az adósságcsökkentési támogatást [Szoctv. 55/A. § 1. bek.

b) pont].

• e)-f)427



K48.428 Egyéb nem intézményi ellátások

Ezen a rovaton kell elszámolni

a) az időskorúak járadékát,

b) a volt közjogi méltóságok részére folyósított ellátásokat,

c) a szociális alapon nyújtott jövedelempótló és jövedelemkiegészítő támogatásokat,

d) a művészeti, sportolói ellátásokat,

e) a központi költségvetésből folyósított más jövedelem- vagy nyugdíj-kiegészítés jellegű ellátásokat, támogatásokat,

f) a Szoctv., a Gyvt., vagy más jogszabály alapján a helyi önkormányzat által folyósított ellátásokat, és

g) a központi költségvetésből folyósított útdíj kompenzációt.


A rovaton elszámolt kiadásokat a beszámolóban a következő bontásban kell szerepeltetni:

• a) ebből: házastársi pótlék,

• b) ebből: Hadigondozottak Közalapítványát terhelő hadigondozotti ellátások,

• c) ebből: tudományos fokozattal rendelkezők nyugdíj-kiegészítése,

• d) ebből: nemzeti gondozotti ellátások,

• e) ebből: nemzeti helytállásért pótlék,

• f) ebből: egyes nyugdíjjogi hátrányok enyhítése miatti (közszolgálati idő után járó) nyugdíj-kiegészítés,

• g) ebből: egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatás,

• h) ebből: a Nemzet Színésze címet viselő színészek havi életjáradéka, művészeti nyugdíjsegélyek, balettművészeti életjáradék,

• i) ebből: az elhunyt akadémikusok hozzátartozóinak folyósított özvegyi- és árvaellátás,

• j) ebből: Nemzet Sportolója címmel járó járadék, olimpiai járadék, idős sportolók szociális támogatása,

• k) ebből: életjáradék termőföldért,

• l) ebből: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által folyósított ellátások,

• m) ebből: szépkorúak jubileumi juttatása,

• n) ebből: időskorúak járadéka [Szoctv. 32/B. § (1) bekezdése],

• o) ebből: egyéb, az önkormányzat rendeletében megállapított juttatás,

• p) ebből: köztemetés [Szoctv. 48. §],

• q) ebből: települési támogatás [Szoctv. 45. §],

• r) ebből: egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás [Szoctv. 37. § (1) bekezdés a) és b) pontja]

• s) ebből: önkormányzat által saját hatáskörben (nem szociális és gyermekvédelmi előírások alapján) adott más ellátás.


B408.477 Kamatbevételek és más nyereségjellegű bevételek

B4081. Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek

Ezen a rovaton kell elszámolni:

• a) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok és az éven túli lejáratú lekötött bankbetétek után kapott, illetve az értékpapírok értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét,

• b) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltásakor, értékesítésekor - kamatozó értékpapírnál az eladási árban lévő kamattal csökkentett - az eladási ára, illetve névértéke és a könyv szerinti értéke közötti nyereségjellegű különbözetet,

• c) a tartós részesedések között kimutatott kockázatitőkealap-jegyek után kapott bevétel összegét, és

• d) pénzügyi lízing esetén a lízingdíjban lévő kapott kamat összegét.

B4082. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

• Ezen a rovaton kell elszámolni:

• a) az értékpapírok között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok után kapott, illetve az értékpapírok értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét,

• b) az adott kölcsön, a visszatérítendő támogatás, a váltón alapuló követelések, valamint az éven túli lejáratú lekötött bankbetétetek kivételével a pénzeszközök után kapott kamatot a késedelmi kamat kivételével,

• c) a valódi penziós ügyletek és az óvadéki repóügyletek esetén az eszköz vételára és viszonteladási ára közötti különbözetet a viszonteladás megtörténtekor, valamint a kölcsönbe adott értékpapír után járó kölcsönzési díj összegében elszámolt kamatbevételt,

• d) a lezárt kamatfedezeti ügyletek (határidős, opciós, swap és azonnali ügyletek) nyereségét.


B409.478 Egyéb pénzügyi műveletek bevételei

B4091. Részesedésekből származó pénzügyi műveletek bevételei

Ezen a rovaton kell elszámolni a befektetett pénzügyi eszközök kimutatott részesedések értékesítésekor a könyv szerinti érték és az eladási ár közötti nyereségjellegű különbözetet.

B4092. Más egyéb pénzügyi műveletek bevételei


• a) a nem tartós részesedések értékesítésekor a könyv szerinti érték és az eladási ár közötti nyereségjellegű különbözetet,

• b) az értékpapírok között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltásakor, értékesítésekor - kamatozó értékpapírnál az eladási árban lévő kamattal csökkentett - az eladási ára, illetve névértéke és a könyv szerinti értéke közötti nyereségjellegű különbözetet,

• c) a befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözet összegében kapott bevétel összegét, függetlenül attól, hogy az kamatból, osztalékból vagy árfolyamnyereségből származik, továbbá eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált bevételt, valamint a nem tartós részesedések között kimutatott kockázatitőkealap-jegyek után kapott bevétel összegét,

• d) az értékpapírok között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok kibocsátásakor a névérték és a kapott eladási ár közötti nyereségjellegű különbözetet,

• e) a vásárolt követelések könyv szerinti értékét meghaladó összegben befolyt bevételt, valamint a követelés értékesítésekor a könyv szerinti érték és az eladási ár közötti nyereségjellegű különbözetet,

• f) év közben a valutakészletek, illetve a devizaszámlán lévő deviza forintra történő átváltásakor realizált árfolyamnyereséget,

• g) a külföldi pénzértékre szóló követeléshez kapcsolódó realizált árfolyamnyereséget.


A rovaton elszámolt bevételeket a beszámolóban a következő bontásban kell szerepeltetni:

• a) ebből: részesedések értékesítéséhez kapcsolódó realizált nyereség,

• b) ebből: hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítési nyeresége,

• c) ebből: befektetési jegyek bevételei,

• d) ebből: hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátási nyeresége,

• e) ebből: valuta és deviza eszközök realizált árfolyamnyeresége.


Változások -egységes számlatükör és számlarend

A könyvviteli és nyilvántartási számlák tagozódásának és alábontásának módosítása

(16. melléklet)


Számlatükör változásai

364.514 Általános forgalmi adó elszámolása

3641. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó elszámolása• 36411. Adott előleghez kapcsolódó előzetesen felszámított levonható

általános forgalmi adó

• 36412. Más előzetesen felszámított levonható általános forgalmi adó

• 36413. Adott előleghez kapcsolódó előzetesen felszámított nem levonható általános forgalmi adó

• 36414. Más előzetesen felszámított nem levonható általános forgalmi adó

3642. Fizetendő általános forgalmi adó elszámolása• 36421. Kapott előleghez kapcsolódó fizetendő általános forgalmi adó

• 36422. Más fizetendő általános forgalmi adó


• 36512.515 Beruházásokra, felújításokra adott előlegek

• 3658.516 Részesedésszerzés esetén átadott eszközök– 36581. Alapítás során átadott pénzeszközök

– 36582. Alapítás során átadott más eszközök

– 36583. Jegyzett tőke emelése során átadott pénzeszközök

– 36584. Jegyzett tőke emelése során átadott más eszközök


• 3675.518 Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközökkel kapcsolatos egyes kötelezettség jellegű sajátos elszámolások

• 36751. Vagyonkezelésbe vett eszközökkel kapcsolatos visszapótlási kötelezettség elszámolása

• 36752. Alapítás során társaságnak át nem adott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulások

• 36753. Jegyzett tőke emelése során társaságnak át nem adott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulások


• 413.520 Egyéb eszközök induláskori értéke és változásai– 4131. Megszűnés miatt átvett lekötött betétek könyv

szerinti értéke és változása

– 4132. Megszűnés miatt átvett egyéb pénzeszközök könyv szerinti értéke és változása

– 4133. Pénzeszközön kívüli egyéb eszközök induláskori értéke és változásai


• 84 Egyéb ráfordítások

– 8434.523 Térítés nélkül átadott részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök nyilvántartás szerinti értéke

– 8435.524 Más különféle egyéb ráfordítások


85.525 Pénzügyi műveletek ráfordításai

851. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek

• 8511. Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a bevont tartós részesedés nyilvántartás szerinti értéke és az átvett eszközök értéke ráfordításjellegű különbözete

• 8512. Megszűnt tartós részesedés nyilvántartás szerinti értéke és az átvett eszközök értéke ráfordításjellegű különbözete

• 8513. Térítés nélkül átadott tartós részesedések

• 8514. Egyéb részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek


852. Befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek

• 8521. Térítés nélkül átadott befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok

• 8522. Egyéb befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek

853. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

854. Részesedések, értékpapírok, pénzeszközök értékvesztése és annak visszaírása

855. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

• 8551. Lekötött bankbetétek mérlegfordulónapi értékelése során megállapított (nem realizált) árfolyamvesztesége

• 8552. Egyéb pénzeszközök mérlegfordulónapi értékelése során megállapított (nem realizált) árfolyamvesztesége

• 8553. Pénzügyi műveletek más egyéb ráfordításaiSzentirmainé Holi Gabriella 90

92.527 Egyéb eredményszemléletű bevételek

921. Központi működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei

922. Egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei (szakfeladatonként tagolva, 922+szakfeladat száma számozással és a könyvviteli számla + szakfeladat megnevezésével)

923. Felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei (szakfeladatonként tagolva, 923+szakfeladat száma számozással és a könyvviteli számla + szakfeladat megnevezésével)

924. Különféle egyéb eredményszemléletű bevételek

• 9241. Anyagok, áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözete

• 9242. Térítés nélkül átvett részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök

• 9243. Ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök

• 9244. Más különféle egyéb eredményszemléletű bevételek


93.528 Pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételei

931. Kapott (járó) osztalék és részesedés

932. Részesedésekből származó eredményszemléletű bevételek, árfolyamnyereségek

• 9321. Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a bevont részesedés nyilvántartás szerinti értéke és az átvett eszközök értéke nyereségjellegű különbözete

• 9322. Megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke és az átvett eszközök értéke nyereségjellegű különbözete

• 9323. Térítés nélkül átvett tartós részesedések

• 9324. Ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt tartós részesedések

• 9325. Más részesedésekből származó eredményszemléletű bevételek, árfolyamnyereségek

933. Befektetett pénzügyi eszközökből származó eredményszemléletű bevételek, árfolyamnyereségek

• 9331. Térítés nélkül átvett befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok

• 9332. Ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok

• 9333. Más befektetett pénzügyi eszközökből származó eredményszemléletű bevételek, árfolyamnyereségek


934. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű eredményszemléletű bevételek

935. Pénzügyi műveletek egyéb eredményszemléletű bevételei

• 9351. Lekötött bankbetétek mérlegfordulónapi értékelése során megállapított (nem realizált) árfolyamnyeresége

• 9352. Egyéb pénzeszközök mérlegfordulónapi értékelése során megállapított (nem realizált) árfolyamnyeresége

• 9353. Pénzügyi műveletek más egyéb eredményszemléletű bevételei


Nyilvántartási számlák09408.551 Kamatbevételek és más nyereségjellegű bevételek

• 094081. Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek

• 0940811. Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek előirányzata

• 0940812. Követelés befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételekre

• 0940813. Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek teljesítése

• 094082. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

• 0940821. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek előirányzata

• 0940822. Követelés egyéb kapott (járó) kamatokra és kamatjellegű bevételekre

• 0940823. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek teljesítése

09409.552 Egyéb pénzügyi műveletek bevételei

• 094091. Részesedésekből származó pénzügyi műveletek bevételei

• 0940911. Részesedésekből származó pénzügyi műveletek bevételei előirányzata

• 0940912. Követelés részesedésekből származó pénzügyi műveletek bevételeire

• 0940913. Részesedésekből származó pénzügyi műveletek bevételei teljesítése

• 094092. Más egyéb pénzügyi műveletek bevételei

• 0940921. Más egyéb pénzügyi műveletek bevételei előirányzata

• 0940922. Követelés más egyéb pénzügyi műveletek bevételeire

• 0940923. Más egyéb pénzügyi műveletek bevételei teljesítése


• 0032.564 Vállalkozási tevékenység kiadásai ellenszámla

• (0032+kormányzati funkció száma számozással és a nyilvántartási számla + kormányzati funkció megnevezésével)

• 0052.565 Vállalkozási tevékenység bevételei ellenszámla

• (0052+kormányzati funkció száma számozással és a nyilvántartási számla + kormányzati funkció megnevezésével)


Kötelező egyezőségek 17. sz. melléklet


Pénzeszközök egyeztetése• a 32-33. számlacsoportban található pénzeszközök nyitó

állományát korrigálva az alábbi tételekkel a kapott összegnek egyeznie kell a 32-33. számlacsoportban található pénzeszközök záró készletével

• a lekötött bankbetétek nyitó állományát korrigálva az alábbi tételekkel a kapott összegnek egyeznie kell a 31. számlacsoportban található lekötött bankbetétek záró készletével

• Központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat esetén az Áht. 33. § (1) bekezdése szerint az év elejére visszamenőlegesen végrehajtott címrendi módosítás elszámolása miatt a 31-33. számlacsoportban található pénzeszközök nyitó állományát korrigálva az alábbi tételekkel a kapott összegnek egyeznie kell


32-33. számlák nyitó tárgyidőszaki egyenlege

• - a 003. számla tárgyidőszaki egyenlege

• + a 005. számla tárgyidőszaki egyenlege

• - a 0981313. és 0981323. számlák tárgyidőszaki egyenlege

• +/- a 3318., 3328., 361., 363., 36411., 36413., 36421., 3651.,

3652., 3653., 3654., 3656., 3657., 3659., 366., 3671., 3672.,

3673., 3674., 3676., 3677., 3678., 3679. és 4132. számlák tárgyidőszaki forgalma

• +/- a 8552. és 9352. számlák tárgyidőszaki egyenlege

= 32-33.számlák tárgyidőszaki záró egyenlege


31. számlacsoport tárgyidőszaki nyitó egyenlege

• + a 059163. számla tárgyidőszaki egyenlege

• - a 098173. számla tárgyidőszaki egyenlege

• +/- a 318. és a 4131. számlák tárgyidőszaki forgalma

• +/- a 8551. és 9351. számlák tárgyidőszaki egyenlege

= 31. számlák tárgyidőszaki záró egyenlege


Egyéb pontosítások

• A mérlegben a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között a befektetési jegyeket, valamint az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat kell kimutatni, amelyek lejárata, beváltása a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben esedékes, vagy azokat a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben értékesíteni szándékoznak. A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között el kell különíteni a kárpótlási jegyeket, a kincstárjegyeket, az államkötvényeket, a helyi önkormányzatok kötvényeit és a befektetési jegyeket.


• A mérlegben a követelések között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott követeléseket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénzügyileg vagy egyéb módon nem rendezték, az Áht. 97. §-a

szerint el nem engedték vagy behajthatatlan követelésként le nem írták.


Költségvetési évben esedékes követelések működési bevételre

• - ebből: költségvetési évben esedékes követelések készletértékesítés ellenértékére, szolgáltatások ellenértékére, közvetített szolgáltatások ellenértékére

• - ebből: költségvetési évben esedékes követelések tulajdonosi bevételekre

• - ebből: költségvetési évben esedékes követelések ellátási díjakra

• - ebből: költségvetési évben esedékes követelések kiszámlázott általános forgalmi adóra

• - ebből: költségvetési évben esedékes követelések általános forgalmi adó visszatérítésére

• - ebből: költségvetési évben esedékes követelések kamatbevételekre és más nyereségjellegű bevételekre

• - ebből: költségvetési évben esedékes követelések egyéb pénzügyi műveletek bevételeire

• - ebből: költségvetési évben esedékes követelések biztosító által fizetett kártérítésre

• - ebből: költségvetési évben esedékes követelések egyéb működési bevételekre


Költségvetési évet követően esedékes követelések működési bevételre

• - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések készletértékesítés ellenértékére, szolgáltatások ellenértékére, közvetített szolgáltatások ellenértékére

• - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések tulajdonosi bevételekre

• - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések ellátási díjakra

• - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések kiszámlázott általános forgalmi adóra

• - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések általános forgalmi adó visszatérítésére

• - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések kamatbevételekre és más nyereségjellegű bevételekre

• - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések egyéb pénzügyi műveletek bevételeire

• - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések biztosító által fizetett kártérítésre

• - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések egyéb működési bevételekre


A követelés jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni

• a gazdasági társaság alapítása, jegyzett tőkéjének emelése vagy más részesedés megszerzése során a ténylegesen átadott pénzeszközök és más eszközök értékét gazdasági társaság esetén a cégbírósági bejegyzés, más szervezet esetén a részesedésszerzés visszaigazolása időpontjáig,


Az egyéb sajátos eszközoldali elszámolások között kell elszámolni, és a mérlegben ilyen

elnevezéssel kimutatni• az utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő

fizetési eszköznek nem minősülő eszközök beszerzését a foglalkoztatottak, ellátottak részére történő kiadásáig, támogatásként történő átadásáig, továbbértékesítéséig, a hiányzó, megsemmisült, érvénytelenített utalványok, bérletek, és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközök állományból történő kivezetéséig.


Kötelezettség jellegű sajátos elszámolások között kell szerepeltetni

• a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközökkel kapcsolatos kötelezettség jellegű sajátos elszámolásokat, ezen

belül a vagyonkezelésbe vett eszközökkel kapcsolatos

visszapótlási kötelezettséget a vagyonkezelőnél a visszapótlási

kötelezettség megszűnéséig vagy pénzben történő

teljesítésének megállapításáig, valamint a gazdasági

társaságok alapítása, jegyzett tőkéjének emelése során a

létesítő okiratban vagy annak módosításában szerepeltetett,

de a társaság rendelkezésére még nem bocsátott nem

pénzbeli vagyoni hozzájárulásokat az átadás időpontjáig,


Költségekről, megtérült költségekről szóló kimutatás

A kimutatásban a használt szakfeladatokra elszámolt költségekről és eredményszemléletű bevételekről szakfeladatonként a következő bontásban kell elszámolni.

Meg nem térült közvetlen önköltség a közvetlen önköltség és az eredményszemléletű bevételek különbségeként kerül megállapításra.


Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások• az utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő

fizetési eszköznek nem minősülő eszközök beszerzését a foglalkoztatottak, ellátottak részére történő kiadásáig, támogatásként történő átadásáig, továbbértékesítéséig, a hiányzó, megsemmisült, érvénytelenített utalványok, bérletek, és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközök állományból történő kivezetéséig.



Költségvetési évben esedékes kötelezettségek finanszírozási kiadásokra• - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök

törlesztésére pénzügyi vállalkozásnak• - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztésére

pénzügyi vállalkozásnak• - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek kincstárjegyek beváltására• - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek éven belüli lejáratú belföldi értékpapírok

beváltására• - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek belföldi kötvények beváltására• - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek éven túli lejáratú belföldi értékpapírok

beváltására• - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek államháztartáson belüli megelőlegezések

visszafizetésére• - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek pénzügyi lízing kiadásaira• - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek külföldi értékpapírok beváltására• - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek hitelek, kölcsönök törlesztésére külföldi

kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek• - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek hitelek, kölcsönök törlesztésére külföldi

pénzintézeteknek• - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek váltókiadásokra

Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek finanszírozási kiadásokra

• - ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztésére pénzügyi vállalkozásnak

• - ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek kincstárjegyek beváltására

• - ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek belföldi kötvények beváltására

• - ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek éven túli lejáratú belföldi értékpapírok beváltására

• - ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetésére

• - ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek pénzügyi lízing kiadásaira

• - ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek külföldi értékpapírok beváltására

• - ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek hitelek, kölcsönök törlesztésére külföldi kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek

• - ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek külföldi hitelek, kölcsönök törlesztésére külföldi pénzintézeteknek

• - ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek váltókiadásokra


• Éven túli és éven belüli bevételek átsorolása év elején a tartalom alapján


Rovatrendi pontosításokK121.402 Választott tisztségviselők juttatásai4

K337.412 Egyéb szolgáltatások

• Ezen a rovaton kell elszámolni a más rovaton nem szerepeltethető szolgáltatások vételárát, így különösen a raktározás, csomagolás, postai levél, csomag, távirat, postafiókbérlet, szállítás, bizományi tevékenység, takarítás, mosás és vegytisztítás, kéményseprés, rovarirtás vételárát, a közigazgatási alap- és szakvizsgáért és a kötelező közigazgatási továbbképzésért fizetett munkáltatói térítés ellenértékét, a pénzügyi, befektetési, biztosítóintézeti szolgáltatásokkal összefüggésben felmerülő díjakat, jutalékokat és más kiadásokat - ideértve a Kincstár által felszámított díjakat is -, ha azokat nem a személyi juttatások között kell megjeleníteni.

• A rovaton elszámolt kiadásokat a beszámolóban a következő bontásban kell szerepeltetni:

• a) ebből: biztosítási díjak.


K5022. A helyi önkormányzatok törvényi előíráson alapuló befizetései430

• Ezen a rovaton kell elszámolni a helyi önkormányzatok által a központi költségvetésről szóló törvény alapján

K512.435 Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre


K89. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre443


• a) a lakástámogatások kivételével az Európai Unión kívüli államháztartáson kívüli szervezetek, személyek számára felhalmozási célból végleges jelleggel nyújtott támogatásokat, és

• b)444 az Európai Unión kívüli államháztartáson kívüli szervezetektől, személyektől felhalmozási célú átvett pénzeszközként, továbbá bármely szervezettől, személytől felhalmozási bevételként kapott bevételek bármely okból, a bevétel elszámolását követő években történő visszafizetését.


B113.458 Települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása

• Ezen a rovaton kell elszámolni a központi költségvetésről szóló törvényben a települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatására, valamint a támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka és a Biztos Kezdet Gyerekház működésének támogatására biztosított előirányzatból származó bevételeket.

B115.459 Működési célú költségvetési támogatások és kiegészítő támogatások460

• Ezen a rovaton kell elszámolni a központi költségvetésről szóló törvényben a helyi önkormányzatok, társulások részére működési célra biztosított költségvetési támogatásokat, továbbá a központi költségvetés Áht. 14. §(3) bekezdése szerinti fejezetében szereplő fejezeti tartalékból


B21.463 Felhalmozási célú önkormányzati támogatások

B32.464 Szociális hozzájárulási adó és járulékok


• a) a szociális hozzájárulási adót,

• b)465 a nyugdíjjárulékot,

• c) a korkedvezmény-biztosítási járulékot,

• d) az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot,

• e) az egészségügyi szolgáltatási járulékot,

• f) az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást,

• g) a biztosítotti nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot,

• h) a megállapodás alapján fizetők járulékait, és

• i) a munkáltatói táppénz hozzájárulást.


B355.470 Egyéb áruhasználati és szolgáltatási adók

B404. Tulajdonosi bevételek


• a) a tárgyi eszközök ellenérték fejében történő vagyonkezelésbe, haszonbérbe, használatba, üzemeltetésbe adásából származó bevételeket,

• b)476 a részesedések után kapott osztalékot, ide értve a kamatozó részvények után kapott kamatot is,

• c) a bányajáradékot, és

• d) a tulajdonosi jogok időleges átengedéséből származó bevételeket, így különösen a vagyoni értékű jogok bérbe, haszonbérbe adásáért kapott eladási árat és a koncessziós díjakat.


B411.480 Egyéb működési bevételek

B84.496 Váltóbevételek497

• Ezen a rovaton kell elszámolni a 43. § (10)

bekezdése szerinti, a váltó kibocsátásával együtt nyilvántartásba vett bevételt.


konzultáció


2. RészÁllamháztartáshoz kapcsolódó jogi szabályozása

változásai (2 kredit)

A Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2015. évi LXXII. Törvény,

az egyes kormányrendeleteknek a Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásával összefüggő módosításáról szóló 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet


• A központosított illetményszámfejtés kiterjesztésével összefüggő 243/2015. (IX. 8.) kormányrendelet,

• 368/2011. (XII. 31.) módosítása a 465/2015. (XII. 29.) kormányrendelet szerint


Áht. és ávr. értelmező rendelkezései

Átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal által közétett módszertan szerint a folyamatosan vezetett létszámnyilvántartás alapján számított mutató, azzal, hogy a közfoglalkoztatottak létszáma az átlagos statisztikai állományi létszámba nem számítható be.

Támogatás: az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszeréből, bármilyen formában, ellenérték nélkül nyújtott juttatás.

Értelmező rendelkezésekből törlésre került fogalmak: kormányzati szektor egyenlege, középtávú költségvetési cél, strukturális egyenlegek


• az értelmező rendelkezések köréből törlésrekerültek: kormányzati szektor egyenlege, középtávú költségvetési cél, strukturális egyenlegek


Áht. szerkezet

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

• 1. Értelmező rendelkezések

• 2. Az államháztartás rendszere

• 3. A közfeladatok

• 4. A tervezés, gazdálkodás és beszámolás alapvető szabályai, az államháztartás bevételei és kiadásai

• 4/A. Az államháztartás alrendszerei működtetésének alapvető szabályai


II. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSA

• 5. A költségvetési szerv fogalma, tevékenységei

• 6. A költségvetési szerv alapítása

• 7. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete

• 8. A költségvetési szerv szervezete, működése és képviselete

• 9. A költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése

• 9/A. Az állami tulajdonú gazdasági társaságok állami feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvétele


III. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS ELFOGADÁSA

• 10.

• 11. A központi költségvetés előkészítése

• 12. A központi költségvetésről szóló törvény szerkezete, tartalma

• 13. A központi költségvetésről szóló törvény elfogadása

• 14. A helyi önkormányzat költségvetési rendelete

• 15. A költségvetési rendelet előkészítése, elfogadása

• 16. A helyi önkormányzat átmeneti gazdálkodásának szabályai

• 17. A nemzetiségi önkormányzatok, társulások, térségi fejlesztési tanácsok költségvetése

• 18.

• 19. A költségvetés elfogadását követő feladatok

• 20. A középtávú tervezésSzentirmainé Holi Gabriella 126

IV. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

V. FEJEZET A GAZDÁLKODÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI

VI. FEJEZET A TÁMOGATÁSOK

VII. FEJEZET A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSÉNEK ÉS ÁGAZATI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA

VIII. FEJEZET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSI RENDSZERE


IX. FEJEZET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK FINANSZÍROZÁSI ÉS SZÁMLAVEZETÉSI RENDJE

X. FEJEZET MARADVÁNYELSZÁMOLÁS, BESZÁMOLÁS

XI. FEJEZET KEZESSÉG-, GARANCIAVÁLLALÁS, KÖVETELÉSEK

XII. FEJEZET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE

XIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


Az államháztartás alrendszerei működtetésének alapvető szabályai

• A központi kezelésű előirányzatokhoz, a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz, az elkülönített állami pénzalapokhoz és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz kapcsolódó tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat a fejezetet irányító szerv látja el a következők figyelembevételével:

• a) a kormányhivatal és az alapításáról rendelkező törvény vagy kormányrendelet ilyen rendelkezése alapján a törvénnyel vagy kormányrendelettel alapított más költségvetési szerv a Kormány rendeletében meghatározott szabályok szerint fejezetet irányító szervi jogállással bír,

• b) a fejezetet irányító szerv feladatait látja el.


• A fejezetet irányító szervnek címzett hatásköröket a fejezetet irányító szerv vezetője gyakorolja.

• A központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat és az elkülönített állami pénzalapok előirányzata esetében jogszabály a fejezetet irányító szerv meghatározott feladatai ellátására - a tervezéssel, az előirányzatok módosításával, átcsoportosításával és az éves költségvetési beszámoló jóváhagyásával kapcsolatos feladatok kivételével - kezelő szervet jelölhet ki.

• Ha a törvény központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat vagy elkülönített állami pénzalapok előirányzata kezelő szervéről rendelkezik, azon - kezelő szerv kijelölése hiányában - a fejezetet irányító szervet kell érteni.


Központi alrendszer

A költségvetési bevételi előirányzatok és a költségvetési kiadási előirányzatok

a) központi kezelésű előirányzatként,b) fejezeti kezelésű előirányzatként,c) társadalombiztosítás pénzügyi alapjai

előirányzataiként,d) elkülönített állami pénzalapok előirányzataiként,e) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó

költségvetési szervek előirányzataiként jelennek meg.


Önkormányzati alrendszer

• A helyi önkormányzat bevételeit és kiadásait a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza.

• A helyi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik.


Költségvetési szerv alapítása, irányítása, felügyelete, szervezet, működése és

képviselete


Az alapító okirat tartalmazza a költségvetési szerv

• a)19 megnevezését magyar nyelven,

• b) székhelyét, telephelyeit,

• c) alapításáról rendelkező jogszabály teljes megjelölését, ha az alapításról jogszabály rendelkezett,

• d) irányító szervének vagy felügyeleti szervének megnevezését, székhelyét,

• e) illetékességét, működési területét,

• f) közfeladatát, alaptevékenységét, ezek kormányzati funkció szerinti megjelölését és főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolását,

• g) vezetőjének megbízási rendjét, és

• h) alkalmazásában álló személyek jogviszonyának megjelölését.


• Az alapító okirat módosítása esetén el kell készíteni és a módosító okirathoz csatolni az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát is. Az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát nem kell aláírni, azon a Kincstár igazolja, hogy az alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt változata megfelel az alapító okirat módosítások szerinti tartalmának.


Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv irányítása a következő hatáskörök gyakorlását jelenti:

a)42 a költségvetési szerv alapítása, átalakítása és megszüntetése, ideértve az alapító okirat és annak módosítása, valamint a megszüntető okirat kiadására vonatkozó hatáskör gyakorlását,

b)43 a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,

c) a költségvetési szerv vezetésére kinevezés vagy megbízás adása, a költségvetési szerv vezetőjének felmentése vagy a vezetői megbízás visszavonása, és - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a költségvetési szerv vezetőjével kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,

d) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy megbízásának visszavonása,

e)44 a költségvetési szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése,

f) a költségvetési szerv döntésének megsemmisítése, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás,

g) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,

h) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,

i) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés, és

j) a költségvetési szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint a c)-i) pont szerinti irányítási hatáskörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése.


Törölt jogkörök

• gazdálkodás rendszeres figyelemmel kísérése, közfeladat végrehajtás elmaradásának észlelésekor a szükséges intézkedések megtétele,

• erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodáshoz szükséges ágazati szakmai és gazdálkodási tevékenységre vonatkozó követelmények érvényesítése, betartásának számonkérése


Gazdasági szervezet

A gazdasági szervezet feladatait, ha a költségvetési szerv éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 100 főt nem éri el,

a) az irányító szerv, az államháztartás önkormányzati alrendszerében az önkormányzati hivatal vagy

b) az irányító szerv döntése alapján az irányító szerv irányítása alá tartozó, gazdasági szervezettel rendelkező más költségvetési szerv látja el.

E rendelkezést nem kell alkalmazni - kormányrendeletben meghatározott eltéréssel - az irányító szervre, az önkormányzati hivatalra, az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalára, a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szervre, az alaptevékenységként költségvetési szerv gazdálkodási feladatainak ellátására létrehozott költségvetési szervre és az olyan költségvetési szervre, amely az alapításáról rendelkező törvény, kormányrendelet alapján vagy az állam nemzetközi kötelezettségére tekintettel gazdasági szervezettel rendelkezik.


A központi költségvetési tervezésének ciklusa

Változások területei

• központi költségvetés előkészítésével kapcsolatos szabályok

• központi kezelésű előirányzatok körébe tartozó előirányzatok besorolási szabályai

• központi költségvetés fejezetrendje

• az önkormányzatok költségvetési rendelet-tervezete


Költségvetés előkészítése és elfogadása

• Az államháztartásért felelős miniszter június 30-áig kidolgozza és az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi a központi költségvetési tervezés részletes ütemtervét, kereteit, tartalmi követelményeit, így különösen a tervezés során érvényesítendő számszerű és szabályozási követelményeket, a tervezéshez használt dokumentumokat, módszertani elveket, feltevéseket és paramétereket, továbbá az előírt adatszolgáltatások teljesítésének módját.

• A fejezetet irányító szerv a közzétett tájékoztatóban meghatározottak alapján - a fejezetre nézve megállapított tervezett kiadási főösszeg megtartásával - megtervezi és egyezteti az államháztartásért felelős miniszterrel az általa irányított fejezetbe sorolt költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat és fejezeti kezelésű előirányzat, valamint az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tervezett bevételeit és kiadásait.


• A központi költségvetésről szóló törvény a költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat fejezetekbe tagolva állapítja meg. A központi költségvetésről szóló törvényben szereplő fejezetek fejezetrendet képeznek.

• A központi költségvetésről szóló törvényben az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai alaponként külön fejezetben jelennek meg.

• A központi költségvetésről szóló törvény a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai támogatásait, valamint a részükre juttatandó költségvetési támogatásokat önálló fejezetként tartalmazza.


• új szabály a gazdasági stabilitási törvény, a Kormánynak évente 2 alkalommal a tárgyévre és az azt követő 4 évre makrogazdasági és költségvetési előrejelzést kell készítenie,

• érzékenységi vizsgálatok

• a központi kezelésű előirányzatok besorolási szabályainak pontosítása


• A fejezetek címekre, alcímekre, jogcímcsoportokra, jogcímekre tagozódnak. A központi költségvetésről szóló törvényben szereplő címek címrendet képeznek.

• A költségvetési szervek a fejezeteken belül címet alkotnak.


• Az elkülönített állami pénzalap költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó fejezet az elkülönített állami pénzalap működéséről szóló törvényben meghatározott tartalmú költségvetési bevételi előirányzatokat és költségvetési kiadási előirányzatokat cím, alcím szerinti bontásban tartalmazza.

• A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó fejezet a szabályozási szempontból összetartozó költségvetési bevételi előirányzatokat és költségvetési kiadási előirányzatokat cím, alcím, jogcím-csoport, jogcím szerinti bontásban tartalmazza. A működési bevételek és kiadások címként jelennek meg, ezen belül alcímet alkotnak, a központi hivatali szervek.


• A központi költségvetésről szóló törvény az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek költségvetési kiadási előirányzatait működési kiadások és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, bevételi előirányzataikat összesítve tartalmazza.


• A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Gst. szerint egyezteti a Költségvetési Tanáccsal.

• A Kormány október 15-éig - az országgyűlési képviselők általános választásának évében október 31-éig - benyújtja az Országgyűlésnek a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot.


A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza

a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait

• aa) működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok, és

• ab) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban,

b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait

• ba) kiemelt előirányzatok,

• bb) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban,

c) a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege és a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban,


d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló, a 6. § (7) bekezdés a)

pont ab) és ac) alpontja szerinti finanszírozási bevételi előirányzatokat,

e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételi előirányzatokat és finanszírozási kiadási előirányzatokat,

f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Gst. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,

g) a Gst. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst. 45. § (1)

bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és

h) a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. §(2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.


Költségvetés elfogadását követő feladatok

• A központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak alapján az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja bevételeiről és kiadásairól kiemelt előirányzatok és finanszírozási bevételi előirányzatok és finanszírozási kiadási előirányzatok bontású kincstári költségvetést kell készíteni.

• Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kincstári költségvetésben, a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv költségvetési rendeletben, határozatban megállapított bevételi és kiadási előirányzatai egységes rovatrend szerinti részletezéséről a Kormány rendeletében foglaltak szerint elemi költségvetést kell

készíteni. A Kormány rendelete elrendelheti az elemi költségvetésben egyéb, a gazdálkodással összefüggő tervadatok szerepeltetését is.


Változások

• eltörlésre került a központi alrendszerben a két kincstári költségvetés készítési kötelezettség abban az esetben ha az Országgyűlés következő évi költségvetést december 20-át megelőző tizedik napig elfogadja

• egyezőségi követelmény a kincstári költségvetés, elemi költségvetés és a költségvetési rendelet között


• A kincstári költségvetésnek és az elemi költségvetésnek, illetve a költségvetési rendeletnek, határozatnak és az elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati és finanszírozási bevételi előirányzati, finanszírozási kiadási előirányzati szinten meg

kell egyeznie.


Előirányzatok kezelése: módosítása, átcsoportosítása

• Az államháztartás központi alrendszerében a költségvetési év eredeti vagy módosított költségvetési kiadási előirányzatain felüli források évközi biztosítása előirányzat-átcsoportosítással történik.

• Az államháztartás központi alrendszerén belül előirányzat-átcsoportosítás helyett a Kincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalással kell teljesíteni

• a) az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatok végleges felhasználását,

• b)az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési kiadási előirányzatainak továbbadását, ha annak forrása részben vagy egészben nem az egységes rovatrend B816. Központi, irányító szervi támogatás rovaton elszámolandó bevétel, és

• c) az olyan ügylet ellenértékét, amelyről az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát vagy számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani.


• Az államháztartás központi alrendszerében a természetes személyek és az államháztartás központi alrendszerén kívüli jogi személyek, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek számára a kiadásokat a fizetési számlák megterhelésével vagy - ha jogszabály azt megengedi - készpénzes fizetéssel kell teljesíteni.


• Az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain megtervezett költségvetési bevételi előirányzatok a költségvetési évben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési bevételekkel abban az esetben is megnövelhetők, ha a költségvetési bevételi előirányzatok még nem teljesültek túl, azonban az adott cél a költségvetési év költségvetési bevételi előirányzatainak tervezésekor nem volt figyelembe vehető.


• A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat közhatalmi bevételek, működési bevételek és felhalmozási bevételek költségvetési bevételi előirányzatok eredeti vagy - ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették - módosított előirányzatán felül teljesített költségvetési bevétel (többletbevétel) az irányító szerv előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használható fel.

• Ha a többletbevétel a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat esetén eléri az eredeti előirányzat 30%-át, de legalább az ötven millió forintot, az ezt meghaladó többletbevétel az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével használható fel.


Hatáskörök

• A központi költségvetésről szóló törvény és törvény eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetésről szóló törvény által megállapított kiadási előirányzatok közötti előirányzat-átcsoportosításra a Kormány irányítása alá tartozó fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén a Kormány, a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult.


• A fejezetet irányító szerv a Kormány rendeletében meghatározott esetekben a költségvetési évben a fejezeten

belül új alcímet, jogcímcsoportot, jogcímet hozhat létre. Más esetben a fejezet címrendjének és a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosítására, kiegészítésére a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén a Kormány, a

Kormány irányítása alá nem tartozó fejezetek esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult.

• A központi költségvetésről szóló törvény és e törvény eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetésről szóló törvény által megállapított kiadási előirányzatok közötti előirányzat-átcsoportosításra a Kormány irányítása alá tartozó fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén a Kormány, a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult.


• A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt

• a) költségvetési szervek kiadási előirányzatai terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, ha a költségvetési szerv kiadási előirányzatain megtakarítás keletkezik vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával vagy megszüntetésével kapcsolatban szükséges,

• b) fejezeti kezelésű előirányzatok és elkülönített állami pénzalapok kiadási előirányzatai terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.


• A központi kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételi előirányzatait - és szükség szerint ezzel összhangban a költségvetési kiadási előirányzatait -módosítani kell, ha az adott költségvetési bevételre vonatkozó jogszabályi előírások év közben változnak.

• Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait a fejezetet irányító szerv módosíthatja, ha a költségvetési bevételi előirányzatok túlteljesítése vagy a felülvizsgált és jóváhagyott előző évi költségvetési maradvány erre fedezetet biztosít.


• A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt

• a) költségvetési szervek kiadási előirányzatai terhére előirányzat-

átcsoportosítást hajthat végre, ha a költségvetési szerv kiadási előirányzatain megtakarítás keletkezik vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával vagy megszüntetésével kapcsolatban szükséges,

• b) fejezeti kezelésű előirányzatok és elkülönített állami pénzalapok kiadási előirányzatai terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, ha

– azokon megtakarítás keletkezik,

– az előirányzat-átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges,

– a fejezeti általános tartalék fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítása előre nem valószínűsíthető és nem tervezhető költségvetési kiadás teljesítéséhez szükséges,

– az az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére költségvetési támogatás biztosításával kapcsolatban szükséges,

– az európai uniós források felhasználásához kapcsolódik vagy

– elkülönített állami pénzalap javára feladatátadással kapcsolatban szükséges.


• A kincstár a központi költségvetésről szóló törvény szerinti szerkezetben és bontásban havonta közzéteszi a honlapján az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, továbbá a központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok és társadalombiztosítás pénzügyi alapjai eredeti előirányzatait, módosított előirányzatait, valamint teljesítési adatait.


• Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv saját hatáskörben a költségvetési kiadási előirányzatokat a 34/A. §szerinti költségvetési bevételi előirányzatok - az Áht. 30. § (3) bekezdése és a 34/A. §rendelkezései megtartása mellett történő -növelésével egyidejűleg, továbbá a B813. Maradvány igénybevétele rovaton elszámolt maradvány által fedezett módon, annak összegéig, valamint a 35. § szerint jóváhagyott többletbevétellel megemelheti.


Költségvetés végrehajtásának folyamata

Kötelezettségvállalás: fizetési kötelezettség vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat.

Pénzügyi ellenjegyzés: a kötelezettségvállalást megelőzi, a pénzügyi ellenjegyző igazolja a szabad előirányzat meglétét.

Teljesítés igazolás: igazolni kell a teljesítés jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetén annak teljesítését.

Érvényesítés: a teljesítésigazolás alapján ellenőrizni kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben a költségvetési gazdálkodási és számviteli előírásokat, a belső szabályzatok előírásait betartották-e.

Utalványozás: kiadások teljesítésének, bevételek beszedésének elrendelése

164

Kötelezettségvállalás

• A költségvetési év kiadási előirányzatai és - ha

jogszabály azt lehetővé teszi - a 49. § szerinti

lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére kötelezettségvállalásra az azokat terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy módosított kiadási előirányzatok (szabad előirányzat) mértékéig kerülhet sor.


Az államháztartás központi alrendszerében több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettség

• a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint a 14. § (3) bekezdése és (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti fejezetek kiadási előirányzatai esetén törvényben foglaltak szerint,

• b) egyéb esetben

– ba) a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a dologi kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásainak kiadási előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának mértékéig,

– bb) az egyéb működési célú kiadások és a felhalmozási kiadások előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának ötven százalékáig vállalható.

• Az ötmilliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű, többéves fizetési kötelezettséggel járó szerződések megkötéséhez a Kormány előzetes jóváhagyása szükséges.


• Az államháztartás önkormányzati alrendszerében több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalásra az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell.


Költségvetési felügyelő, főfelügyelő


• Az államháztartásért felelős miniszter a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervhez, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervéhez, valamint az állam legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasághoz, ha az részben vagy egészben költségvetési támogatásból megvalósuló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást hajt végre, költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt rendelhet ki. Az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési főfelügyelő, felügyelő kirendeléséről az érintett fejezetet irányító szerv vezetőjét, - többségi állami tulajdonban álló gazdasági társasághoz történő kirendelés esetén - a tulajdonosi joggyakorlót, valamint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztert előzetesen tájékoztatja.

• A költségvetési főfelügyelő, felügyelő a gazdálkodás költségvetés-

politikával való összhangja és a takarékos, szabályszerű, eredményes működés érdekében a Kormány rendeletében meghatározott intézkedéseket tehet.


A költségvetési főfelügyelő, felügyelő a kijelölt szerv tekintetében

a) előzetesen véleményezi

• aa) a kijelölt szerv 13. § (2) és (3) bekezdése szerinti szabályzatait,

• ab) a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat,

• ac) a tervezéssel, gazdálkodással és beszámolással összefüggő intézkedéseket,

b) szükség esetén javaslatot tesz, ajánlást fogalmaz meg a belső információáramlások, gazdálkodási folyamatok, érdekeltségi rendszerek átalakítására, továbbá a szakmai szabályozással összefüggésben, amelyre a kijelölt szerv vezetője a javaslat, ajánlás kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban véleményt nyilvánít, és

c) véleményezi az 56/A. § (1) bekezdése szerinti intézkedési tervet, ellenőrzi annak végrehajtását és tájékoztatja a fejezetet irányító szervet, ha az intézkedési tervben foglaltak megvalósulását veszélyeztetve látja.


• A költségvetési főfelügyelő, felügyelő az intézkedések tekintetében a kijelölt szerv vezetőjénél, illetve az állami tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselőjénél kifogással élhet.

• A kifogással egyidejűleg a költségvetési főfelügyelő, felügyelő indokolt javaslatot készít, amit a kijelölt szerv esetén annak vezetőjének, állami tulajdonú gazdasági társaság esetén az állami tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének haladéktalanul megküld.

• A kifogásolt intézkedés az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásáig vagy a kifogásnak a költségvetési főfelügyelő, felügyelő általi visszavonásáig nem hajtható végre.


Állami vagyonnal való gazdálkodás sajátos szabályai


• Az állam nevében hitelt, kölcsönt - a törvényben vagy miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi joggyakorló, valamint az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott esetén annak kezdeményezésére - az MNV Zrt., az MFB Zrt.

tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok esetében az MFB Zrt. nyújthat.

• Ilyen kölcsön az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság részére nyújtható.


Az állam tulajdonában álló gazdasági társaságnak az állam nevében tőkeemelést, pótbefizetést és támogatást - a szakmai

feladatok ellátásához nyújtott támogatás kivételével -

• a) a törvényben vagy miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi joggyakorló a központi költségvetésről szóló törvényben e célra megtervezett központi kezelésű előirányzatok terhére,

• b) az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott az MNV Zrt. Útján teljesíthet.


Személyi juttatás, illetményszámfejtés

• Fontosabb szabályok, változások


Illetményszámfejtő programmal történik:

a) a személyi juttatások számfejtése,b) az adók és járulékok megállapítása,c) a személyi jövedelemadózással összefüggő foglalkoztatói, kifizetői feladatok ellátása, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Törvény ( Art.) 16. §(4) bekezdése szerint teljesített biztosítotti bejelentések és az Art. 31. § (2)

bekezdése és 50. § (1) bekezdése szerinti bevallások elkészítése,d) a személyi juttatásokat terhelő levonások, letiltások, közvetlen bírósági felhívások érvényesítése, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári számlákat érintő fizetési kötelezettségek megállapítása,e) a társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatok ellátása, az ezzel kapcsolatos nyilvántartások vezetése,f) a nettó finanszírozáshoz szükséges adatszolgáltatások teljesítése ésg) a foglalkoztatót terhelő munkaügyi statisztikai és más adatszolgáltatások teljesítése

176

Felelősségi kör különválása

Foglalkoztató feladatai Kincstár feladata

egyedi adatrögzítés vagy a Kincstár által meghatározott tartalom és struktúra szerinti csoportos adatátadás útján rögzítia) a biztosítotti bejelentéshez és az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentéséhez szükséges adatokat,b) a foglalkoztatott alkalmazási okiratainak adatait, azok adatváltozásait és ehhez kapcsolódóan a személyi jövedelemadó és a járulékfizetési kötelezettség megállapítására, valamint foglalkoztatási jogviszony esetén a korábbi jogviszonyra vonatkozó adatokat,c) a számfejtéshez szükséges, alakilag, tartalmilag jogszabálynak megfelelően kitöltött okmányok, bizonylatok adatait és mindezek adatváltozásait,d) a jogviszony megszűnése esetén a jogviszony megszűnéséhez vagy megszüntetéséhez, az okirat előállításához és a kapcsolódó elszámoláshoz szükséges adatokat, valaminte) az olyan levonásokat, amelyek jogosultja a foglalkoztató.

a) az államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti elszámoláshoz szükséges adattartalmú, rovatonként legyűjtött fizetési jegyzék összesítőt és levonási összesítőt,b) foglalkoztatottankénti fizetési jegyzéket ésc) az átutaláshoz szükséges adatállományt készít, amelyet legkésőbb a jogszabályban meghatározott bérfizetési napot megelőző legalább második munkanapig elektronikus úton megküld a foglalkoztatónak és - az

államháztartás önkormányzati alrendszerében - a kifizetést teljesítő szervnek is.

177

Felelősségi kör különválása

Foglalkoztató feladatai Kincstár feladata

a) a foglalkoztatott munkából való távolmaradását a számfejtést befolyásoló munkaidő nyilvántartás vezetéséhez kötődően,b) a mozgóbért annak felmerülésekoraz illetményszámfejtő programban rögzíti úgy, hogy az annak a hónapnak a számfejtése keretében figyelembe vehető legyen, amely hónapra tekintettel a személyi juttatás kifizetésre kerül (tárgyhavi számfejtés.)

Ha a tárgyhavi számfejtést követően bekövetkező ok miatt a korábbi számfejtés módosítása szükséges, ennek tényéről a

következő havi számfejtés időpontjáig a foglalkoztató tájékoztatja a foglalkoztatottat. A különbözetet legkésőbb a tárgyhót követő hónap személyi juttatásaival egyidejűleg kell számfejteni.

178

Ávr. 62 E § A Kincstár a személyi juttatások, az adók és a járulékok felhasználásáról az államháztartási számviteli kormányrendelet számviteli elszámolásainak megfelelően könyvelési értesítőt készít,

amelyet tárgyhavi számfejtésnél a tárgyhónapot követő hónap ötödik munkanapjáig,

a 62/C. § (3) bekezdése szerinti esetben a számfejtés napi zárását követő munkanapon a foglalkoztató rendelkezésére bocsát.

179

Áhsz. 44 § (4)

• A központosított illetményszámfejtés körébe tartozó szervezetek a K1-2. rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon a kiadások teljesítését az Ávr. 62/E. §(1) bekezdése szerint megküldött könyvelési értesítők alapján kötelesek nyilvántartásba venni.

• Az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti nettó finanszírozás esetén ezzel egyidejűleg a nettósításba bevont központi támogatások bruttó összegét a B11. Önkormányzatok működési támogatásai rovatokhoz - az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervek a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovathoz - kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon is nyilvántartásba kell venni.

180

Áhsz. 44 § (5)

• A Kincstár és a központosított illetményszámfejtés körébe tartozó szervezetek legalább negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kötelesek egymással egyeztetni a (4) bekezdés szerinti kincstári könyvelési értesítő és a szervezet részletező nyilvántartásaiban szereplő adatok közötti esetleges eltéréseket.

• Az egyeztetés során az Ávr. 62/E. § (2) bekezdése szerint kell eljárni. A feltárt és mindkét fél által elfogadott eltérésekről a Kincstár helyesbítő könyvelési értesítőt küld.

181

Támogatás fogalma

Áht. 1. § 19. pontja

az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszeréből, bármilyen formában, ellenérték nélkül nyújtott juttatásAz államháztartás egészére vonatkozó, egységes fogalom

Fogalmi elemek:

•az államháztartás alrendszereiből, •akár pénzben, akár természetben, •ellenérték nélküli juttatás.

182

Költségvetési támogatásA költségvetési támogatás általános szabályai• Költségvetési támogatás törvény, kormányrendelet, a Kormány

egyedi határozata vagy támogatási igény alapján nyújtható. A támogatási igény formája lehet pályázat vagy kérelem.

• A támogatási jogviszonyban a támogató költségvetési támogatás nyújtására, a kedvezményezett pedig a számára megállapított kötelezettség teljesítésére köteles.

Jogviszony lehet:

• a) közigazgatási hatósági határozattal vagy hatósági szerződéssel közigazgatási jogi jogviszony,

• b) támogatói okirattal vagy támogatási szerződéssel polgári jogi jogviszony

• A támogatási jogviszonyban a támogató költségvetési támogatás nyújtására, a kedvezményezett pedig a számára megállapított kötelezettség teljesítésére köteles.


• Támogatói okirat alkalmazása esetén a támogatási jogviszony a támogatói okirat közlésével jön létre. Ha a támogatói okiratban meghatározott valamely feltétel eltér a támogatási igénytől, a támogatási jogviszony létrejöttéhez a kedvezményezett elfogadó nyilatkozata is szükséges. Elfogadásnak kell tekinteni azt is, ha a kedvezményezett a támogatói okiratban meghatározott határidőn belül nem tesz nyilatkozatot. Ha a támogató a kedvezményezett nyilatkozatában foglaltakat elfogadja, a támogatási jogviszony a nyilatkozat tartalmának megfelelő támogatói okirat közlésével jön létre.

• A támogatási szerződés alapján létrejött támogatási jogviszonyra - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az e

törvényben meghatározott feltételeket a közigazgatási hatósági határozattal, hatósági szerződéssel vagy támogatói okirattal létrejött támogatási jogviszonyra is alkalmazni kell.


• A fejezetet irányító szerv a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásával lebonyolító szervet, az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására közreműködő szervezetet is

megbízhat, ha azt jogszabály lehetővé teszi.


A költségvetési támogatás biztosításának és rendelkezésre bocsátásának módja


A támogatási igény benyújtójára előírt feltételekA kedvezményezettől írásbeli nyilatkozatot kell kérni arra vonatkozóan, hogy

a) a támogatási igényben foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörűek, valósak és hitelesek, valamint arra vonatkozóan, hogy az adott tárgyban támogatási igényt korábban vagy egyidejűleg mikor és hol nyújtott be,

b) nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban,

c) a saját forrás rendelkezésre áll,

d) megfelel az Áht. 50. §-ában meghatározott követelményeknek, kivéve, ha erről a Kormány az Áht. 50. § (2) bekezdése szerint egyedi határozatban döntött,

e) nem áll fenn harmadik személy irányában olyan kötelezettsége, amely a költségvetési támogatás céljának megvalósulását meghiúsíthatja,

f) - a biztosítékmentesség kivételével - a támogató által előírt biztosítékokat rendelkezésre bocsátja legkésőbb a 85. § (3) bekezdésében meghatározott időpontig,

g) a költségvetési támogatás tekintetében adólevonási joggal rendelkezik-e,

h) ha a támogatott tevékenység hatósági engedélyhez kötött, annak megvalósításához

szükséges hatósági engedélyekkel rendelkezik.


A költségvetési támogatásból való kizárás eseteiNem részesülhet költségvetési támogatásban

a) az, aki a támogatási döntést meghozta vagy aki a támogatási döntés meghozatalában döntés-előkészítőként részt vett,

b) az, aki a támogatási döntés időpontjában a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, polgármester, regionális fejlesztési ügynökség vezető tisztségviselője,

c) az a) és b) pont szerinti személy közeli hozzátartozója,

d) az a) és b) pont szerinti személy tulajdonában álló gazdasági társaság,

e) az olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)-c) pont szerinti személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület, az egyházi jogi személy vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja.


Költségvetési támogatás abban az esetben biztosítható, ha a támogatási igény benyújtója

a) megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek,b) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről

szóló törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének eleget tett, ésc) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén

átlátható szervezetnek minősül.A támogatási igény benyújtásának feltételéül előírható, hogy a támogatási

igény benyújtójának ne legyen esedékessé vált és még meg nem fizetett adótartozása - ide nem értve az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókat -, valamint járulék-, illeték- vagy vámtartozása (köztartozás).

A költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátása egy összegben vagy részletekben, időarányosan vagy teljesítésarányosan történhet.

A költségvetési támogatások felhasználását - ha ennek a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti feltételei fennállnak - közbeszerzés alkalmazásához kell kötni.

Ha a központi költségvetésről szóló törvény eltérően nem rendelkezik, a 14. §(3) bekezdése szerinti fejezet terhére nyújtott költségvetési támogatást a folyósítását követő év december 31-éig lehet felhasználni.


A költségvetési támogatások biztosítékai

A visszafizetési kötelezettséggel nyújtott költségvetési támogatás visszafizetésének biztosítása, valamint a költségvetési támogatás visszavonása, a támogatási szerződés felmondása vagy az attól történő elállás esetén visszafizetendő költségvetési támogatás visszakövetelése céljából - a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel - a támogatási szerződésben megfelelő biztosítékot kell kikötni.


• Ha jogszabály vagy a pályázati kiírás eltérően nem rendelkezik, biztosíték legfeljebb a költségvetési támogatás összegét elérő biztosítéki értékig kérhető.

• a) a húszmillió forintot meghaladó, de ötvenmillió forintot meg nem haladó költségvetési támogatással megvalósuló fejlesztési célú költségvetési támogatás esetében biztosítékot nem kell nyújtani,

• b) az ötvenmillió forintot meghaladó költségvetési támogatással megvalósuló fejlesztési célú költségvetési támogatások esetében a kifizetett költségvetési támogatás 50%-ának megfelelő mértékben kell biztosítékot nyújtani,

• c) annak a kedvezményezettnek, aki a támogatási szerződésben a fenntartási időszakra a pályázatban vállalt indikátorokat a támogatási szerződésben meghatározott határidőben teljesítette, és a projekt megvalósítása alatt az arra jogosult szerv a projekttel kapcsolatban szabálytalanságot nem állapított meg, a költségvetési támogatás 10%-ának megfelelő mértékű biztosítékot kell nyújtania.


A költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátása


• A költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátása egyösszegben vagy részletekben, időarányosan vagy teljesítésarányosan történhet.

• A költségvetési támogatást, ha annak jogszabályban, támogatási szerződésben meghatározott feltételei fennállnak, a részbeszámoló, beszámoló elfogadásától számított negyvenöt, szállítói finanszírozás esetén harminc napon belül ki kell fizetni.


• A költségvetési támogatás a beszámoló vagy a részbeszámoló elfogadását megelőzően is folyósítható.

• A támogatási előleg, ha jogszabály vagy a pályázati kiírás eltérően nem rendelkezik,

• a) működési célú költségvetési támogatás esetén legfeljebb a költségvetési támogatás 100%-a lehet,

• b) fejlesztési célú költségvetési támogatás esetén nem haladhatja meg a költségvetési támogatás

– 25%-át, de legfeljebb háromszázmillió forintot,

– 50%-át, de legfeljebb háromszázmillió forintot, ha a kedvezményezett belföldi természetes személy, mikro-, kis- és középvállalkozás vagy civil szervezet,

– 75%-át, de legfeljebb négyszázötvenmillió forintot, ha a támogatott tevékenység kutatási, fejlesztési vagy innovációs fejlesztésre irányul.


A költségvetési támogatás folyósítása

a) a kedvezményezett fizetési számlájára,

b) az Áht. 51. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó költségvetési támogatás eseténo kedvezményezett által megjelölt engedményes fizetési számlájára,

vagy

o támogatói okiratban, támogatási szerződésben megjelölt személy által benyújtott, a támogatott tevékenységgel kapcsolatban felmerült beszerzéseket igazoló számlák összegének közvetlenül a szállító vagy a szállító által megjelölt engedményes fizetési számlájára, vagy

c) kamattámogatás vagy kezességi díjtámogatás pénzügyi intézmény által történő megelőlegezése esetén a költségvetési támogatást megelőlegező pénzügyi intézmény részére történő kifizetéssel lehetséges.


A költségvetési támogatás felhasználása• A költségvetési támogatások felhasználását - ha ennek a közbeszerzésekről

szóló törvény szerinti feltételei fennállnak - közbeszerzés alkalmazásához kell kötni.

• A költségvetési támogatás nem köthető olyan feltételhez, hogy a közbeszerzési eljárás ajánlattevőjét előzetesen válasszák ki. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a támogatási igény elbírálását megelőzően közbeszerzési eljárás kerüljön megindításra, vagy a támogató annak megindítását határozza meg a költségvetési támogatás feltételeként.

• A támogató a támogatási döntésre vonatkozó tájékoztatásban a támogatási szerződés megkötésének feltételeként előírhatja a támogatási szerződéskötést megelőzően közbeszerzési eljárás lefolytatását vagy a támogatási szerződésben a közbeszerzési eljárás megindításának előfeltételéül a közbeszerzési dokumentumok ellenőrzését és annak megindítását a támogató egyetértéséhez kötheti.


Beszámolás, visszakövetelés szabályai

• A kedvezményezettet beszámolási kötelezettség terheli a költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról. Ha a kedvezményezett a beszámolási kötelezettségének határidőben nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a költségvetési támogatás folyósítása felfüggesztésre kerül. A felfüggesztett költségvetési támogatás - ha annak feltételei egyébként fennállnak - a

beszámolási kötelezettség teljesítését követően kerülhet folyósításra.

• A költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogató a költségvetési támogatást visszavonhatja, a támogatási szerződéstől elállhat, azt felmondhatja vagy kezdeményezheti annak módosítását.

• Nemteljesítés esetén a visszafizetési kötelezettség érvényesítése elsősorban a biztosíték érvényesítésével történik. Ennek eredménytelensége esetén a visszafizetendő összeget és annak kamatait az állami adóhatóság a támogató megkeresésére adók módjára hajtja be.


A költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzése

A kedvezményezett köteles a költségvetési támogatások lebonyolításában részt vevő és a költségvetési támogatást ellenőrző szervezetekkel együttműködni, az ellenőrzést végző szerv képviselőit ellenőrzési munkájukban a megfelelő dokumentumok, számlák, a megvalósítást igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, valamint a fizikai teljesítés vizsgálatában a helyszínen is segíteni.

Ha a kedvezményezett az ellenőrző szerv munkáját ellehetetleníti, a támogató a költségvetési támogatást visszavonhatja, a támogatási szerződéstől elállhat.


Monitoring rendszer

KMR – költségvetési támogatásokra és a költségvetési támogatásnak nem minősülő csekély összegű támogatásokra vonatkozó adatokat tartalmazza.

A monitoring rendszerben nem rögzített támogatási döntés alapján érvényesen támogatás nem nyújtható.

Célja:

– Nyilvánosság, átláthatóság biztosítása

– Döntés-előkészítés, ellenőrzés elősegítése

– Az európai uniós jognak való megfelelés biztosítása

199

Nyilvánosság

A kincstár monitoringrendszert működtet a költségvetési támogatásokról, és közreműködik a költségvetési támogatások felhasználásának összehangolásában.

A támogató a monitoringrendszerbe történő adatátadással gondoskodik• a) a támogatási igényhez kapcsolódóan a támogatási igény benyújtója

nevére, a támogatási igény céljára és az igényelt költségvetési támogatás mértékére, a pályázati úton biztosított támogatás esetében a pályázati kiírás tárgyára,

• b) a támogatási döntéshez kapcsolódóan a támogatási döntés meghozatalára jogosult személy, testület esetén a testület tagjainak nevére és a költségvetési támogatás megállapított mértékére,

• c) a költségvetési támogatás felhasználásához kapcsolódóan bekövetkezett vagy a támogató által megállapított, a támogatási jogviszonyt érintő lényeges tényekre, körülményekre vonatkozó adatoknak az e célra rendszeresített honlapon való közzétételéről.

A monitoringrendszerben kezelt adatok a támogatási döntés naptári évének utolsó napjától számított öt év elteltével törölhetők.

A monitoringrendszerben nyilvántartott adatok kereshetőségét, pályázatonként, pályázónként, összeghatár szerint és más módon csoportosított lekérdezhetőségét bárki számára, ingyenesen biztosítani kell.


Nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének az, akita) az Art. 16. § (4) bekezdés a) pontjában vagy 16. § (4a) bekezdésében, illetve

az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. §-ábanfoglalt, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztása,

b) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 34. §-ábanmeghatározott, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezések megsértése,

c) jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezések megsértése,

d) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, az Mt. 215. § (1) bekezdésének a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos szabályainak megsértése, vagy

e) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény ( Ebktv.) alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt hatóság, illetve bíróság a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül - a korábbival azonos jogsértés elkövetése miatt - jogerős és végrehajtható bírsággal sújtott vagy a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezett.


Kincstár által vezetett számlák

• Nem része költségvetési támogatásnak a jogszabály alapján nyújtott családtámogatások, korhatár alatti ellátások, jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások, az apákat megillető pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítése, az energiafelhasználási támogatások.


A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása

• az Áht. VII. fejezetének új szabályozása,

• A helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások igénylése,

• A helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások elszámolása és felülvizsgálata.


VII. fejezet

• Kikerültek az önkormányzatok költségvetési támogatásai, azok egységesen a VI. fejezetben lettek szabályozva a más szervezetekhez hasonlóan.

• A VII. fejezet csak az önkormányzati ágazati és speciális támogatásokat tartalmazza.


A helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások igénylése

• A helyi önkormányzat az általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat (támogatás) a kincstár útján igényli, azok módosítását a kincstár útján kezdeményezi, és azokról a kincstár útján mond le.

• A kincstár a rendelkezésére álló adatok alapján, illetve helyszíni ellenőrzés során ellenőrzi a támogatások igénylésének és módosításának megalapozottságát.

• Ha a kincstár az igénylésben meghatározott mutatószámot megalapozatlannak tartja, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján hivatalból megindított eljárás keretében legkésőbb a költségvetési év október 15-éig kötelezi a helyi önkormányzatot, hogy a mutatószámon a kincstár által meghatározott változtatásokat a soron következő mutatószám módosításkor vezesse át. Nem kell határozatot hozni, ha a helyi önkormányzat a kincstár álláspontját alátámasztó bizonyítékok ismertetése során az eltérés jogszerűségét igazolja.

• A kincstár határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat felülvizsgálata bíróságtól kérhető. A perre a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes. A bíróság a határozat felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazva, soron kívül jár el.


A helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások

elszámolása és felülvizsgálata• A helyi önkormányzat az éves költségvetési beszámolójában számol el a

számára a költségvetési évben folyósított támogatásokkal.• A kincstár a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolója alapján

a Ket. szerinti hatósági ellenőrzés keretében felülvizsgálja a támogatások elszámolását, felhasználását. A felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszék jelentéseiben foglalt megállapításokat is figyelembe veszi.

• A felülvizsgálat megszervezése során biztosítani kell, hogy valamennyi helyi önkormányzatnál a felülvizsgálat esetében legalább négyévente -a kincstár által meghatározott támogatási jogcímek tekintetében -helyszíni ellenőrzésre kerüljön sor, amely a Polgári Törvénykönyv szerinti általános elévülési időn belül, a korábban nem vizsgált időszakra és jogcímekre is kiterjeszthető.

• A felülvizsgálat kiterjed az éves költségvetési beszámoló alapjául szolgáló dokumentumoknak a helyi önkormányzatnál, a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szervnél, továbbá - szükség esetén - valamennyi érintett gazdálkodó szervezetnél és más jogi személynél történő ellenőrzésre is.


Ha a helyi önkormányzata) a támogatáshoz valótlan adatot szolgáltatott,b) az igénybe vett támogatást nem a megjelölt célra használta fel,c) a jogszabályban meghatározott arányt meghaladó mértékű

támogatást vett igénybe, illetved) a támogatásra vonatkozó valamely feltételt megszegett [ jogosulatlan

igénybevétel], a támogatásról vagy annak a jogosulatlan igénybevétellel érintett részéről haladéktalanul köteles lemondani és azt visszafizetni.

Jogosulatlan igénybevétel esetén és a visszafizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a helyi önkormányzat jogszabályban meghatározott mértékű ügyleti, illetve azon felül késedelmi kamatot fizet.

Ha a helyi önkormányzat visszafizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, a kincstár - az engedélyezett részletfizetés kivételével - beszedési megbízást nyújt be a kötelezett fizetési számlájára.


Kincstári ellenőrzés• Az Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálatot az Igazgatóság területére vonatkozó munkaterv

alapján kell megszervezni. A munkatervet a következő négy évre vonatkozóan minden év december 31-éig kell elkészíteni. A munkatervnek tartalmaznia kell az Igazgatóság illetékességi területéhez tartozó valamennyi helyi önkormányzat elszámolásai helyszíni ellenőrzésének tervezett időpontját negyedéves ütemezés szerint, valamint az első évre vonatkozóan a felülvizsgálatba bevont főbb támogatások jogcímeit.

• A felülvizsgálatot a költségvetési évet követő év december 31-éig kell megkezdeni.

• A felülvizsgálat során a Kincstár figyelembe veszi az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján készült jelentésben a tárgyévre és az azt megelőző, a Polgári Törvénykönyv szerinti általános elévülési időn belüli évekre megállapított, az ellenőrzöttet megillető pótlólagos támogatásokat, illetve az ellenőrzött által jogosulatlanul igénybe vett és az Állami Számvevőszék megállapítására vissza nem fizetett támogatásokat is.

• A felülvizsgálat keretében végzett hatósági ellenőrzés ügyintézési határideje két hónap, amely szükség esetén egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. A másodfokú döntés meghozatalára a fellebbezés kézhezvételét követően hatvan nap áll rendelkezésre.

• A Kincstár az Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálatok tapasztalatait és számszaki összegzéseit május 31-éig megküldi az államháztartásért felelős miniszternek, a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek és az Állami Számvevőszék elnökének.


• A Kincstár elnöke a kincstári ellenőrzés lefolytatásához kijelöli a vizsgálatvezetőt és a kincstári ellenőrzést lefolytató ellenőröket (kincstári ellenőr).

• A kincstári ellenőrzést adatbekérés útján, illetve szükség szerint a helyszínen, a kincstári ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk és informatikai rendszerek adatállományainak értékelésével, a megfelelő ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.

• A kincstár ellenőrzési jogköre a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv

• a) számviteli szabályok szerinti könyvvezetési kötelezettségének,

• b) a 70. alcím alapján teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének,

• c) az éves költségvetési beszámoló megbízható, valós összképének

• A Kincstár a kincstári ellenőrzésről jelentést készít.


Kezesség, garancia vállalás

• állami viszontgarancia alapján az állam által kifizetett összeg behajtása annak a jogi személynek a feladata amely a viszontgarancia alapjául szolgáló kezességet, garanciát nyújtja garantőr szervezetként

• behajtási költségek érvényesítése

• bevétel befizetési kötelezettsége államnak

• elszámolási kötelezettség az állammal,

• adók módjára behajtható tartozássá alakul át ha nem számol el az állammal


Adatszolgáltatási kötelezettség

Változások az időközi költségvetési jelentés és időközi mérlegjelentés előírásaiban

• főkönyvi kivonat

• a nyitó adatok vizsgálata csak a beszámoló elfogadását követően

• forintban történő adatszolgáltatás

• ellenőrzések


Törzskönyvi nyilvántartás

• a központosított illetményszámfejtő rendszer összekapcsolása a törzskönyvi nyilvántartással,

• a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzés, törlés elmaradása hiányában a költségvetési szerv által kötött szerződés semmisség jogkövetkezménye,

• a kincstár bírságkivetési jogának szabályai.


• A kincstár nyilvántartást vezet a költségvetési szervekről, a helyi önkormányzatokról, a nemzetiségi önkormányzatokról, a társulásokról, a térségi fejlesztési tanácsokról, valamint jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyekről ( törzskönyvi jogi személy). A nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

• A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre és a törzskönyvi nyilvántartásból való törlésével, a törlés napjával szűnik meg.

• A kincstár a jogszabálysértő bejegyzést akkor törölheti, a hibás bejegyzést akkor javíthatja vagy az elmulasztott bejegyzést akkor pótolhatja, ha az annak alapjául szolgáló adat, körülmény jogszabályból következik, arról a kincstárnak hivatalos tudomása van, illetve a törzskönyvi jogi személy vagy az irányító szerv adatszolgáltatása alapján megállapítható.


SzankcionálásA bejelentési, adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy ugyanabban az eljárásban több alkalommal hiányosan teljesítő szerv ötszázezer forintig terjedő bírsággal sújtható. A bírság kiszabásánál a kincstár mérlegeli az eset összes körülményét, a kötelezettségszegő jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát.

A körülmények mérlegelése alapján a kincstár a kötelezettségszegés súlyához igazodó, arányos bírságot szab ki, vagy indokolt esetben a bírság kiszabását mellőzi.


Konzultáció


Köszönöm a figyelmet!


Könyvviteli szolgáltatók továbbképzése államháztartási ... · A CÉLOK ELÉRÉSÉT...

Documents

Transcript of Könyvviteli szolgáltatók továbbképzése államháztartási ... · A CÉLOK ELÉRÉSÉT...