Tanulási segédlet

Könyvtárpedagógiai Műhely

Pedagógiai Intézet

Budapest 2013

Tanulói segédlet

- 2 -

A SZELLEMI MUNKA TECHNIKÁJA

Tanulói segédlet

XVIII. Kerületi

Pedagógiai Intézet

Budapest

címoldal

Tanulói segédlet

- 3 -

Bevezető

Kedves Tanulók!

A XXI. század rohamosan fejlődő és változó világában egyre több in-

formációra lesz szükségünk ahhoz, hogy minél gyorsabban tudjunk tájéko-

zódni.

Ehhez a tájékozódáshoz, illetve a bennünket érő információ-áradat fel-

dolgozásához ad gyakorlati tanácsokat ez a kis jegyzet, mely remélem,

hasznos segítőként fogja kísérni további tanulásotokat.

Szerencsére sok jó könyv és tájékoztatói segédlet jelent meg útbaigazí-

tásként, melyekből válogatva szerkesztettem nektek ezt a jegyzetet.

Fő gerincét Szabó Pap Edit: Könyvtári Informatika II. című tankönyve adta, melyet átszerkesztve és kiegészítve ajánlom gyakori lapozgatásra.

Ha betartjátok az útmutatót, akkor annak segítségével könnyebben ké-

szülhettek fel akár szóbeli, akár írásbeli munkátokra, feladataitokra.

Remélem, sikerül egy olyan kis kézikönyvet adni kezetekbe, amely bárhol, bármikor segít majd eligazodni információgazdag világunkban.

Ehhez kívánok jó munkát és sok kitartást!

Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó

könyvtárpedagógiai szaktanácsadó

Tanulói segédlet

- 4 -

Előszó

„A tanítás nemcsak ismeretek átadását jeleneti,

hanem a gondolkodásra nevelést is.” /Szabó Pap Edit/

Szent-Györgyi Albert, a világhírű magyar származású Nobel-díjas tu-

dós szerint az embernek nem az a dolga, hogy minden ismeretet a fejébe

tömjön, hanem:

hogy tudja, mikor, milyen információra van szüksége,

és ezt honnan és hogyan szerezheti meg.

A megszerzett tudás csak akkor ér valamit, ha ismereteinket alkalmazni is

tudjuk, akkor,

amikor önállóan tanulunk,

képesek vagyunk kifejteni véleményünket, és megvédeni álláspontunkat szóban és írásban egyaránt.

Bár mindenkinek megvan a saját problémamegoldó technikája, de a követ-kezőkben egy olyan módszert szeretnék bemutatatni, amely már számtalan

esetben bevált és biztosan sikerre vezet.

A tartalomjegyzék egyben tükrözi a munka fázisait és gondolatmenetét, hierarchikus felépítését.

Tanulói segédlet

- 5 -

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezető .......................................................................................... 3

Előszó ............................................................................................... 4

1. A TÉMA ÉS MŰFAJ MEGFOGALMAZÁSA .................................................. 6

1.1 Az iskolai szellemi munka leggyakoribb műfajai ............................... 6 1.1.1 Közlő műfajok ............................................................................................. 7

A) Írásbeli közlőműfajok ..................................................................... 7 B) Szóbeli közlő műfajok ..................................................................... 7

1.1.2 Értékelő műfajok ......................................................................................... 8 1.1.3 Meggyőző műfajok ...................................................................................... 8

2. ADATGYŰJTÉS, FORRÁSKUTATÁS .......................................................... 9

2.1 A kulcsszókeresés logikai művelete ................................................. 9

2.2 Keresés a számítógépes katalógusban ........................................... 10

2.3 Az Egyetemes Tizedes Osztályozás alapelvei és tudományterületei11

2.4 Bibliográfia készítése..................................................................... 15

2.5 A bibliográfiai leírás ...................................................................... 16 A rövidített bibliográfiai leírás ............................................................................. 16

A) Könyv esetében (csak főcím és első kiadásnál): ............................ 16 B) Folyóirat esetében ....................................................................... 17 C) Cikkek, tanulmányok esetében meg kell adni: .............................. 17

3. AZ ÍRÁSMŰ LÉTREHOZÁSA................................................................. 18

3.1 Irodalomjegyzék összeállítása ....................................................... 18

3.2 Az irodalom tájékozódó – értékelő átnézése ................................. 19

3.3 Jegyzetelés, cédulázás ................................................................... 20

3.4 A cédulák rendezése – vázlatkészítés ............................................ 20

3.5 Az írás folyamata .......................................................................... 21

3.6 A szöveg végső formája ................................................................. 22

FELHASZNÁLT IRODALOM ...................................................................... 22

Tanulói segédlet

- 6 -

1. A téma és műfaj megfogalmazása

Először pontosan tudnunk kell, hogy mire vállalkozunk. Ha konkrét fel-adatot kapunk, akkor végig kell gondolnunk:

mit rejt a cím,

értjük-e, hogy mit kell készítünk.

Ezért előzetes munkatervet, tartalomjegyzéket készítsünk, figyelve arra is, hogy szóbeli vagy írásbeli munkát várnak el tőlünk.

Meg kell határozni – ha ezt még nem közölték -, hogy milyen műfajú

munkát fogunk készíteni.

1.1 Az iskolai szellemi munka leggyakoribb műfajai

Ha mi döntünk arról, hogy milyen műfajú alkotást hozunk létre, akkor figyelembe kell vennünk a következőket:

Kinek, kiknek készítjük a művet:

osztálytársunknak készítünk-e könyvajánlást?

felelni kell történelemből?

cikket szeretnénk írni az újságba? ballagási beszédet kell írni?

házi dolgozatot kell írni?

Milyen kommunikációs helyzethez kell alkalmazkodnunk:

csak a tanár olvassa a munkánkat? a diáktanács vitatja meg a javaslatainkat?

pályamunkát készítünk?

Milyen csatorna közvetíti gondolatainkat:

szóban kell kifejtenünk?

az iskolarádióban kell előadni?

írásbeli beszámolót kell készíteni?

Mi a feladatunk tárgya, témája?

Ha a fenti kérdéseket tisztáztuk, akkor kell választanunk a műfajok közül!

Tanulói segédlet

- 7 -

1.1.1 Közlő műfajok

A közlő műfajoknak két fő csoportja van: írásbeli és a szóbeli.

A) Írásbeli közlőműfajok

A tanulmány, amely beszámol egy tudományos kutatás eredmé-nyeiről, és ismerteti a kutatás célját, feladatait, módszereit. Az is-

kolában a tanulmánynak a házi dolgozat felel meg.

Az értekezés viszonylag rövid terjedelmű. Elemző jellegű, vagyis egy-egy szakkérdés tudományos igényű kifejtése. Feladata egy ál-

lítás igazolása, ami a szövegalkotás folyamán kétféleképpen tör-

ténhet:

Vagy az állításból kiindulva érvek felsorakoztatásával jutunk

el a bizonyításig,

Vagy az elemzés menetét követve vonjuk le a végkövetkez-

tetést.

B) Szóbeli közlő műfajok

Az előadás, amely egy téma részletes kifejtése, a kiselőadás egy

részletkérdés rövidebb összefoglalása. Mindkét esetben alkalmaz-kodni kell a hallgatósághoz, figyelni kell arra, hogy kinek szól az

előadás.

Hibalehetőség: nem érthető, bonyolult szerkesztési stílus.

Követelmény: világos, logikus gondolatmenet, tiszta, pontos

fogalmazás.

A referátum: ismertetés, beszámoló egy témáról, feladatról, melynek gyakran vitaindító szerepe van. A hozzákapcsoló, előre

elkészített kiegészítés a korreferátum.

A felelet az iskolai tanulmányok mindennapos műfaja, amelyben

a tanuló beszámol tudásáról, ritkább esetben a tanultak felhaszná-lásával végzett önálló kutatómunka.

Tanulói segédlet

- 8 -

Valamennyi szóbeli megnyilatkozást színesebbé, érdekesebbé teszi a szem-

léltető eszközök használata. Ha ezeket is szeretnénk alkalmazni, akkor előre

meg kell tervezni az előadásban betöltött szerepüket és helyüket.

A hallgatóság figyelmét az illusztrációk mellett egyéb, nem nyelvi (non-

verbális) eszközökkel is ébren lehet tartani. Ezek a következők:

a hangsúly,

a hanglejtés, a beszédtempó megváltoztatása,

a figyelemfelkeltő szünet.

1.1.2 Értékelő műfajok

Előfordulhat, hogy a kapott feladat nemcsak a téma összefoglalását, a tanultak reprodukálását jelenti, hanem értékelni kell a megismert informá-

ciókat. Véleményt szóban és írásban is lehet alkotni, de minden esetben

bizonyítani is kell, amit állítunk.

Az értékelő műfajok közé tartozik többek között:

az ismertetés (vagy recenzió),

a műbírálat (vagy kritika), az esszé.

1.1.3 Meggyőző műfajok

A meggyőző műfajok közül néhány a tanítási órák szerves része:

a tanári magyarázat,

a hozzászólás a témához kapcsolódó véleménynyilvánítás, a vita menetében mindenki a saját álláspontját fejti ki, pró-

bálja érvekkel meggyőzni a többieket.

Tanulói segédlet

- 9 -

2. Adatgyűjtés, forráskutatás

Ha már megfogalmaztuk munkánk célját és eldöntöttük a műfaját, ak-kor a következő feladatok várnak:

a) össze kell gyűjtenünk a legfontosabb kulcsszavakat, azok szino-

nimáit, b) valamint tárgyszavak fogalomkörét is, amelyekhez a téma tarto-

zik.

2.1 A kulcsszókeresés logikai művelete

a) A kulcsszó téma szerinti megfogalmazása

Pl.: témánk „Az első könyvsajtó története Mátyás idejében

Magyarországon”

kulcsszava → könyvsajtó

b) A kulcsszó alakváltozatai: szinonimák keresése:

logikai fogalomkörök → nyomdászat, nyomdatörténet

könyvtörténet, könyvnyomtatás

c) A keresés körének szűkítése: a szűkítés típusai:

földrajzi kategóriák szerint (pl.: magyarországi nyomdásza)

időhatárok szerint (pl.: a 15. század)

a keresett mű nyelve szerint (pl.: csak magyar)

A felsorolt logikai műveletek elvégzése után már pontosan meg tudjuk

fogalmazni igényünket és a tárgyszókatalógusban a következő lépések

szerint kereshetünk: Ismerjük a keresés kulcsszavát → könyvnyomtatás

Szinonimák alapján is kereshetünk → könyvnyomda

könyvsajtó

Kiterjesztés más fogalmakra → könyvtörténet Keresés kiterjesztése „vagy” kapcsolattal → könyvnyomtatás

vagy

nyomdászat Keresés szűkítése földrajzi, időrendi, nyelvi kategóriák szerint

→ Magyarországi és 15. századi és könyvnyomtatás

A fentiek segítségével lehet megoldani a következő feladatot: →a szakirodalom összeállítását.

Tanulói segédlet

- 10 -

A fogalomgyűjtemény összeállításában segít:

a könyvtári tárgyszókatalógus,

a számítógépes katalógus, adatbázisok fogalomkereső rendszere,

a témához kapcsolódó segédkönyvek név- és tárgymutatói.

2.2 Keresés a számítógépes katalógusban

a) Tájékozódás az adatbázisban

A képernyőről leolvasható, hogy milyen kategóriák alapján keres-hetünk:

a tárgyszó,

a címben vagy a bibliográfiai leírásban szereplő bármelyik szó,

az ETO szám, vagy annak alapján képzett szakjelzet.

b) A keresés

A keresett téma pontos meghatározása után a meghatározott sza-vakból ill. szókapcsolatokból indulunk ki. A keresés menete:

1. változat: a kulcsszót beírjuk a tárgyszó ablakba,

parancsot adunk a keresés végrehajtására.

2. változat:

A keresendő szót beírjuk a „bármely szó” ablakba is. Ebben az esetben minden olyan mű is meg fog jelenni a képernyőn, ame-

lyiknek a címében a mi keresett szavunk szerepel. Ha ezt a ke-resési módot választjuk, akkor ügyelnünk kell arra, hogy a

könyvek címeiben a szavak sokfélenyelvi alakban fordulhatnak

elő. Ezért érdemes a szinonimákra is rákérdezni → a számító-gépes VAGY kapcsolattal, és érdemes a szó ragozott, képzett,

összetett alakjait is összegyűjtenünk.

Ha a keresés kulcsszava után nem kapunk elégséges irodalmat, akkor bővítenünk kell a keresés körét a VAGY kapcsolattal és

adjunk parancsot a keresésre. Pl.: Színház VAGY zene ═ min-den mű, amelyik akár színházról, vagy akár zenéről szól.

A számítógépes könyvtári adatbázisok nagy részében az ETO számok alapján kereshetünk. Ezért ismernünk kell a keresett

téma ETO számát vagy szakjelzetét.

Tanulói segédlet

- 11 -

2.3 Az Egyetemes Tizedes Osztályozás alapelvei és tudományterületei

Az ETO a tudományterületeket tíz nagy egységre bontja, és a fogal-

makat tartalmuk alapján alá- és fölérendelt csoportokra osztja. A tíz főosztály a következő:

0 Általános művek

1 Filozófia, pszichológia

2 Vallás

3 Társadalomtudomány

4 –

5 Természettudomány

6 Alkalmazott tudományok

7 Művészet, sport

8 Nyelvtudomány, irodalomtudomány

9 Földrajz, életrajz, történelem

A könyvek gerincén és a katalóguscédulákon található ETO-szakszám vagy

szakjelzet 3 számjegyből áll:

az első a főosztályt,

a második és harmadik számjegy a tizedes osztásból ered, me-

lyeket 0-9-ig terjedő számokkal írhatjuk az első jegy mellé.

A következő oldalakon az ETO egyszerűsített táblázatát mutatom be.

Ennek tájékozódási szinten való ismeretét azért tartom fontosnak, mert ha

meghatározott céllal kell könyvtárban gyűjtőmunkát végezni, vagy más feladatra felkészülni, akkor ne ijedjünk meg a sok szám láttán, hanem cél-

irányosan ott keressük az irodalmat, amelyik szakjelzetnél, tudományágnál

fellelhető az adott szakirodalmi mű.

Tanulói segédlet

- 12 -

0 001

007

010

020

030 058

069

070

080

090

ÁLTALÁNOS MŰVEK Tudomány általában

Kibernetika

Könyvészet, bibliográfia

Könyvtárügy

Általános lexikonok Általános évkönyvek

Múzeumok

Hírlapok, újságok

Gyűjteményes munkák

Könyvritkaságok

1 100

150

180

FILOZÓFIA, PSZICHOLÓGIA Filozófia

Lélektan

Esztétika

2 200

220

280

290

292

VALLÁS Vallás és tudomány

Biblia. Szentírás. Ó- és Újtestamentum.

Kereszténység. vallása.

Általános és összehasonlító vallástudomány. Nem keresztény vallá-

sok

Klasszikus mitológia. Görög-római mitológia

3 300

301

308

310

320

323

327

330

331 338

340

342

350

355

370

390

TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK Társadalomtudomány általában

Szociológia

Társadalomrajz, szociológia

Statisztika

Politika

Belpolitika

Külpolitika

Közgazdaságtan

Munkajog. Munka Gazdaságpolitika, népgazdaság

Jog, jogtudomány, jogtörténet

Alkotmányjog. Államjog. Közjog

Államigazgatás. Közigazgatás

Hadügy, hadtudomány. Hadsereg

A nevelés általában. A nevelés története. Iskolapolitika.

Közoktatásügy

Néprajz

Tanulói segédlet

- 13 -

5 500

510

520

530

540 550

560

570

580

590

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK Természettudomány általában

Mennyiségtan, matematika

Csillagászat, asztronómia

Fizika

Kémia, vegytan, ásványtan Földtan, geológia

Őslénytan

Biológia

Növénytan, botanika

Állattan, zoológia

6 608

610

620

621

623

624

629

630

634

635 636

640

643

646

655

656

660

670

680

689

690

ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK Feltalálók, találmányok

Orvostudomány, egészségügy

Technika, műszaki tudományok általában

Géptan

Haditechnika

Mélyépítés, magasépítés

Járművek technikája

Mezőgazdaság

Gyümölcstermesztés

Kertészet (konyha- és virágkertészet) Állattenyésztés, halászat, vadászat, akvarisztika

Háztartás

Lakás, lakberendezés

Ruházat, varrás, kötés, horgolás

Könyvnyomtatás

Közlekedés

Vegyipar

Könnyűipar

Továbbfeldolgozó ipar

Barkácsolás

Építőipar

7 700

710

720

730

738 739

745

750

760

Művészet, Játék, Sport Művészettörténet Általában

Városépítés

Építőművészet, Építészet Története

Szobrászat

Kerámia, Porcelán Ötvösművészet, Zománc

Iparművészet, Népi Hímzések

Festészet

Grafika

Tanulói segédlet

- 14 -

770

780 790

791

792

793

794

796

799

Fényképészet

Zene, zenetörténet Szórakozás

Filmművészet (Tv, rádió)

Színházművészet, opera, balett, báb

Tánc, bűvészkedés

Társasjátékok sakk, rejtvények

Sport

Horgászat, vadászat

8 800

801

810

820

830

839

840

890 894

NYELVTUDOMÁNY, IRODALOMTUDOMÁNY Nyelvtudomány. Általános nyelvészet

Szótárak

Irodalomtudomány általában, irodalomtörténet, irodalomkritika

Angol irodalom

Német irodalom

Egyéb germán nyelvek irodalma

Francia irodalom

Keleti és egyéb nyelvek irodalma Magyar irodalom

9 908

910

911 913

914

915

916

917

918

919

920

930

931

940

942 943

943.9

944

947

950

960

970

973

FÖLDRAJZ, ÉLETRAJZ, TÖRTÉNELEM

Honismeret. A világ országai

Földrajztudomány, utazás

Térképek, atlaszok Világföldrajz

Európa földrajza

Ázsia földrajza

Afrika földrajza

Észak-Amerika földrajza

Közép- és Dél-Amerika földrajza

Óceánia és a sarkvidék

Életrajzok

Régészet, művelődéstörténet, világtörténet

Ókori történelem

Európa története

Nagy-Britannia története Közép-Európa története

Magyarország története

Franciaország története

Oroszország és a Szovjetunió története

Ázsia története

Afrika története

Észak-Amerika története

Az Amerikai Egyesült Államok története

Tanulói segédlet

- 15 -

Ezekre az ETO - osztályokra, azaz számjegyekre azért volt szükség, mert nem tudták pontosan kifejezni a főosztályok a könyv tartalmát.

A könyvtárakban az ETO-rendszer alapján bármelyik könyv gyorsan kike-

reshető. Tartalmának, jelzésének megfelelően a polcokon minden könyvnek meghatározott helye van. Ezért nevezzük ezt a jelzést raktári jelnek. Az

ETO-számokat nem kell megjegyezni, csupán tájékoztatásnak szántam.

2.4 Bibliográfia készítése

A bibliográfia görög eredetű szó. A biblion könyvet jelent (ebből szár-

mazik a Biblia szó is.), a grafein ige pedig írást, leírást jelent (ebből

származik a grafika, grafológus szó).

A bibliográfia tehát szó szerint a könyvek leírását jelenti. Pontosabb megha-tározása: írásművek ill. dokumentumok valamely csoportjának rendben

összeállított jegyzéke (Válogatási köre nem kötődik egyetlen könyvtárhoz,

ennyiben tágabb a szakkatalógusnál.)

Az irodalomjegyzék összeállítását célszerű a legfontosabb kéziköny-

vek ajánló listájának átnézésével kezdeni.

Az itt talált művek elvezetnek további kiadványokhoz, azok rejtett bibliográfiái pedig újabb művekre irányítják rá a figyelmet.

A témához legfrissebb irodalmat a folyóiratokban, és a repertóriu-mokban találhatjuk meg.

Sok információt kaphatunk az Internetről, ahol a nagyobb szakfolyó-iratok cikkeit azonnal olvashatjuk a számítógépen.

A lista összeállításánál felhasználhatjuk a különböző szakbibliográfi-ákat, és a nemzeti bibliográfiát,valamint az OSZK internetes szolgál-tatását, a Magyar Elektronikus Könyvtár letölthető oldalait.

A bibliográfia készítésénél érdemes tájékozódni a nem nyomtatott do-kumentumokról is.

Nagyon fontos, hogy minden dokumentum összes azonosító adatát ponto-

san feljegyezzük, mert ekkor még nem tudjuk, hogy melyeket fogjuk majd felhasználni.

A leghasznosabb, ha minden forrásról külön cédulát készítünk, így könnyen

kivehetjük azokat, amelyekre nincs szükségünk, a felhasznált művek cédu-

láit pedig könnyen sorba lehet rendezni.

Tanulói segédlet

- 16 -

2.5 A bibliográfiai leírás

A bibliográfiai leírás a dokumentum leíró adatainak (bibliográfiai ada-

tainak) meghatározott szabályok szerinti egységes szerkezetben és sor-

rendben leírt összessége, amely a dokumentum azonosítására szolgál.

A dokumentum azonosító adatai:

a szerzőségi közlés és a cím,

a kiadás helye a kiadó neve, a megjelenés éve,

a terjedelem (mennyi oldalból áll),

a sorozat (címe és ISSN száma),

a megjegyzések, a terjesztési adatok (ISBN szám).

Az adatok helye a könyvben:

a könyv elején, a címoldalon, a címlapon és annak hátsó oldalán, a verzóján,

hátul pedig az utolsó lapon, a kolofonon.

A rövidített bibliográfiai leírás

A) Könyv esetében (csak főcím és első kiadásnál):

MINTA

Dezső Zsigmondné: A szellemi munka technikája. Bp. OMIKK,

1985. 303 p.

A bibliográfiai leírás sorrendje és írásjelei:

1. Szerző: A mű címe. (cím után pontot teszünk) Dezső Zsigmondné: A szellemi munka technikája.

2. A megjelenés helye és a kiadó neve, (ezután vesszőt teszünk) Budapest OMIKK,

3. A megjelenés éve 1985.

4. Terjedelme (mennyi számozott oldalból áll)

303 p. (az oldal „p”-vel rövidítjük)

Tanulói segédlet

- 17 -

Alcím, és kiadásjelzés esetében:

Hegedűs Géza: A költői mesterség. Bevezetés a magyar verstan-ba. 3. kiad. Bp. Trezor K. 1992. 278 p.

Alcím és szerkesztő esetében:

A romantika az európai irodalomban. Szöveggyűjtemény. Össze-áll. Kelemen Hajna. Bp. Holnap K. 1993. 295 p.

B) Folyóirat esetében

MINTA

Színház. Kritikai és elméleti folyóirat. Főszerk.: Koltai Tamás.

Kiadja a Színház Alapítvány. XXXIII. évfolyam 9. szám, 2000. szeptember.

Cím. Alcím. Szerkesztő(k). A kiadás és megjelenés adatai (kiadó ne-ve, a kiadás helye és éve). A folyóirat sorszáma. Keltezés

C) Cikkek, tanulmányok esetében meg kell adni:

a) a felhasznált mű adatait,

b) illetve ugyanezeket az információkat a művet tartalmazó kötet

vagy folyóirat esetében is, c) valamint a mű pontos helyét a forrásként használt kiadványban.

Könyvből forrásként használt tanulmány esetében:

MINTA

Szerb Antal: A romantika. In: A romantika az európai irodalomban. Szöveggyűjtemény. Összeáll. Kelemen Hajna. Bp. Holnap K. 1993. 5-9 p.

Folyóiratból forrásként használt tanulmány, cikk esetében:

MINTA

Kállai Géza: „Szelídebbnek szeretnél?” In: Színház.

Főszerk.: Koltai Tamás. Budapest, 2000. szeptember, 11-19 p.

A fenti listákban tehát a p betű az oldalszám latinrövidítése.

Az In rövidítés a –ban/ben toldalékot helyettesíti, azt jelöli, hogy me-

lyik másik gyűjteményes kötet vagy időszaki kiadvány részeként je-lent meg.

Tanulói segédlet

- 18 -

3. Az írásmű létrehozása

Az információk átrendeződése új dokumentumot, írásművet létrehozó al-

kotó ember tevékenysége során valósul meg. Régi dokumentumról több-féleképpen keletkezhet új írásmű:

a) A legegyszerűbb mód az egyetlen dokumentum feldolgozásán ala-

puló reprodukció.

b) Új alkotásnak azt az írásművet tekintjük, amely több dokumentum

információtartalmát egyéni módon és teljesen eredeti tartalommal

dolgozza fel.

A reprodukció formái:

Legegyszerűbb formája a tartalmi kivonat.

Összetettebb tevékenység egy mű lényegének, legfontosabb in-

formációinak ismertetése (pl. a könyvismertetés). A jegyzetkészítés is a lényegi információk megragadása, amikor

egy írásmű vagy egy szóbeli előadás legfontosabb információit

rögzítjük.

Az új alkotás önálló, egyéni tevékenységet követel a következő terüle-

teken:

Megfelelő mérvű tájékozódás az irodalomban, a témába illő mű-

vek kiválasztása. A dokumentációkból a megfelelő információk kiszűrése

A különböző forrásokból származó információk egyéni újraren-

dezése. A fogalmazvány elkészítése.

3.1 Irodalomjegyzék összeállítása

A jegyzék összeállításának lépései:

A feladat meghatározója, kiadója által ajánlott művek beszerzése.

Egy meghatározott könyvtár szabadpolcos állományának átnézé-

se.

A könyvtár katalógusainak átnézése. Ha az igénybe vett könyvtárban a keresés nem járt kielégítő ered-

ménnyel, akkor nagyobb állományú könyvtár felkeresése (vagy a

téma szakkönyvtárának igénybe vétele).

Tanulói segédlet

- 19 -

Katalógushasználati tudnivalók

A katalógus fajtái

SZERZŐI CÍM SZERINTI KERESZT SOROZATI

A keresés módja

csak a szerzők,

közreműködők szerinti kere-

séshez

csak cím sze-

rinti keresés-hez

a szerzők,

közreműködők és a cím alap-

ján

a sorozat címe

szerint

A keresztkatalógus használata: a többszempontú keresés lehetősége

A cédulák kialakításának szabályai:

A szerző egyes művei cím szerinti sorrendben követik egymást.

Ezek után a szerző több művét tartalmazó gyűjteményes munkák

következnek. Majd azokat a cédulák jönnek a sorban, amelyekben a szerző más

művek társszerzőjeként szerepel.

Ezután jön az adott szerző más kiadványok közreműködőjeként. Utoljára a szerzőről szóló irodalom anyaga található a keresztkata-

lógusban, e művek szerzőjének betűrendjében.

3.2 Az irodalom tájékozódó – értékelő átnézése

Az összegyűjtött művek áttekintésével kettős célunk van:

a) kiválasztani a téma feldolgozása szempontjából használható mű-

veket, illetve az egyes művek ilyen fejezeteit,

b) ezzel párhuzamosan áttekintő tartalmi képet nyerni témánkról.

A tájékozódást célszerű a rövid összefoglalásokkal kezdeni.

a) szaklexikonok hosszabb szócikkeivel,

b) és az összefoglaló kézikönyvek idevágó fejezeteivel.

Ezek általában megadják azt a vázlatos képet, melyet később a részismere-

tek bővítnek és gazdagítanak.

Az összegyűjtött művek átnézése során:

a) kiszűrjük azokat, melyek csak megtévesztő címük alapján kerültek

irodalomjegyzékünkbe, b) különválasztjuk azokat, amelyek a témánkról szólnak ugyan, de

számunkra, a feladatunk megoldásához, nem adnak lényeges se-

gítséget,

Tanulói segédlet

- 20 -

c) kiemeljük azokat, melyek a téma feldolgozásához fontos, lényeges információkat nyújtani. Ezekre alapozzuk további munkánkat.

3.3 Jegyzetelés, cédulázás

A fontosnak ítélt művekről, részletekről, szövegekről jegyzetet kell ké-szíteni. A jegyzet révén tudjuk az idegen dokumentumból kiemelni

azokat az információkat, melyeket az írásunkba beépíthetünk.

A jó jegyzet az eredeti információ leglényegesebb megállapításait, gondola-tát írja le tömör stílusban. Elhagy mindent, ami az eredeti szövegből a jegy-

zetkészítő célja szempontjából nem lényeges.

Formai szempontok:

A jegyzetkészítés legjobb formája a levelezőlap nagyságú cédula, melyből célszerű sokat és azonos méretűt előre levágni.

Egy cédulára csak egy gondolati egység kerülhet.

Csak a cédula egyik oldalára írjunk, mert csak így tudjuk később tematikusan elrendezni.

Minden cédulára fel kell írni a forrás bibliográfiai adatait vagy a lap tetejére, vagy az aljára.

Bibliográfiai adatok:

Könyveknél: szerző, cím, a kiadás adatai, lapszám.

Folyóiratnál: a cikk szerzője, a címe, a folyóirat neve, évszám

füzetszám, a hivatkozott cikk lapszáma.

Ha szó szerint idézünk egy forrásból, akkor az idézet pontos lap-számát is fel kell tüntetni a hivatkozási jegyzékben.

A cédula tetejére, a témára utaló tárgyszavakat írjuk fel.

Ha olvasás közben vagy utána eredeti, saját gondolataink jönnek, ezeket is érdemes azonnal lejegyezni külön-külön cédulára.

3.4 A cédulák rendezése – vázlatkészítés

A rendezés munkafolyamatát nagymértékben megkönnyíti, ha a tárgy-szavak alapján csoportosítjuk a cédulákat.

Az egyes csoportokon belül kisebb részegységekre bonthatjuk, külön vá-

lasztólappal ellátva. Az egymás mellé kerülő cédulák összehasonlítása azt is

megmutatja, hogy szerzők véleménye egy-egy kérdésben a megegyezik-e, vagy sem. Vajon mi melyikkel értünk egyet? Vagy netán nekünk merőbe

más a véleményünk?

Tanulói segédlet

- 21 -

A gondolatmenet előzetes felvázolása:

egyrészt könnyebbé teszi az írást,

másrészt pedig biztosítja ennek arányos szerkezetét.

A hosszabb írásművek vázlatának tartalmaznia kell:

a bevezető információkat és gondolatokat,

a téma felépítését fejezetekre, alfejezetekre bontva,

a befejező gondolatokat, a mellékletek tervét: hivatkozások jegyzéke, felhasznált irodalom,

mutatók, tartalomjegyzék, mellékletek.

3.5 Az írás folyamata

Az írás az az utolsó előtti fázis, amikor kialakult gondolatainkat papírra vetjük, és új írásmű jön létre.

Jó tanácsok az íráshoz:

Legnehezebb mindig az első sorok leírása! Vegyünk magunkon erőt, és kezdjük el a munkát! Mindig folyamatosan írjunk!

Ne törekedjünk az első gondolataink leírása közben tökéletességre,

hisz úgy is többször fogjuk majd módosítani írásunkat!

Írás közben nem szabad túlságosan ragaszkodni feljegyzéseink szö-vegéhez. Szabadon és bátran fogalmazzunk!

Gyakorlati útmutatók:

A szöveget vagy kézírással, vagy számítógépes szövegszerkesztő program felhasználásával fogalmazzuk meg.

Ha szövegszerkesztővel dolgozunk, akkor könnyebb a változtatáso-

kat elvégezni: pillanatok alatt bővíthetjük, átírhatjuk, formába önt-hetjük.

Szövegünket tagoljuk fejezetekre, alfejezetekre. Az új gondolati

egységet új bekezdéssel vagy sorkihagyással jelezzük.

Ügyeljünk a szó szerint átvett mondatok, gondolatok idéző jelben való megjelenítésére, és a hivatkozási jegyzékben vagy a lapaljai

jegyzetben feltüntetni szerzőjét és bibliográfiai adatait.

Az írás végén mindig meg kell adni a forrásmunkák jegyzékét.

Tanulói segédlet

- 22 -

3.6 A szöveg végső formája

Az elkészült kéziratot figyelmesen át kell nézni a tartalom, a stílus és a

helyesírás szempontjából. Ha többszöri olvasatra kijavítottuk, akkor új

formába önthetjük, figyelve a fejezetek decimális számozására és a ki-emelésekre.

A szövegben is készítsünk megkülönböztető (vastagon szedett, dőlt, félkö-

vér, kövér betűtípussal) kiemeléseket, így áttekinthetőbb és logikailag is jobban követhetőbb lesz.

A kész munkát gondosan fűzzük le, vagy kötessük be, törekedjünk az eszté-

tikus megjelenítésre!

Felhasznált irodalom

1. Szabó Pap Edit: Könyvtári informatika. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001. 80

p.

2. Dezső Zsigmondné: A szellemi munka technikája. Bp. OMIKK, 1983. 303 p.

3. Eco, Umbertro: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Bp. Gondolat, 1991. 255 p.

4. Melykóné Tőzsér Judit: A könyv és a birodalma. Tanulási segédlet az önműve-

lődési kultúra megalapozásához. Dinasztia K., 1997. 149 p.

5. Katsányi Sándor – Könyves Tóth Lilla: Információ – könyv – könyvtár. Bp. Typotetex, 1998. 154 p.

6. Homor Tivadar – Mészáros Antal: Az információ és az ember. Könyvtárhasz-nálati ismeretek 13 – 18 éves tanulók számára. Szeged Mozaik Oktatási Stúdió,

1999, 141 p.

7. Kokas Károly: Könyvtárhasználat. Szeged Mozaik Oktatási Stúdió, 1998. 61 p.

8. Rácz Ágnes: Bibliográfiai leírás, katalogizálás. Egységes jegyzet. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. 326 p.