KNER IMRE GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS ...KNER IMRE GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS...

KNER IMRE GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM GYOMAENDRŐD

INTÉZMÉNYI BESZÁMOLÓ A 2007/2008. TANÉV

NEVELÉSI-OKTATÁSI FELADATELLÁTÁSÁRÓL

TARTALOM:

1. Gazdálkodás 2. Tanügyigazgatás 3. Neveltségi helyzetkép 4. Versenyeredmények, nyelvvizsgák, sikerek 5. Mérések eredmények 6. Kapcsolatok

1. Gazdálkodás Feladatellátás általános értékelése:

Statisztikai adatok ( 10.01 )

Megnev/év Gimnázium Szakközép Technikum kollégium 2005 229 114 25 55 2006 234 98 23 58 2007 243 103 0 51 A nappali rendszerű gimnáziumi nevelésben, oktatásban résztvevő tanulók létszámának éves átlagállomány 2007 évben 9 fővel növekedett, a csoportszám változatlanul 8. A szakközépiskolai tanulók éves átlaglétszáma viszont 18 fővel csökkent, 4 tanulócsoportban. Az 1 tanulócsoportra jutó tanulók száma a 2007/2008 statisztikai adatok alapján: 28,83 fő. A kollégiumi elhelyezés lakhatási körülményei javultak , de a tanulók egy része inkább a bejárást választja, így kollégiumban lakók létszáma évek óta 50 és 60 fő között mozog, igy a kihasználtsága a 2007/2008 statisztikai adat alapján : 56,67 %. A kollégium esetében a fiúk létszáma csökkent. A közétkeztetést vizsgálva a 37498 élelmezés napból 6894 élelmezési nap(23 fő/átlag) vendég és felnőttétkezés, 30604 élelmezési nap a diákellátás. Éves átlagban 170 diák étkezik, igy a konyha kihasználtsága összességében 96,5% –os. Foglalkoztatottak ellátása: 44 fő engedélyezett létszámmal láttuk el a feladatot, 40 fő főállású foglalkoztatottal, és 6 fő óraadóval, akiknek átszámított órájuk 3,34 fő álláshelyet érint. Felújítások, beruházások alakulása: Az elmúlt tanévben az alábbi gépek, berendezések, felszerelések fejlesztése történt: Érettségi terembe klíma szerelés : 96 e/Ft + ÁFA 20 db Notebook digitális naplóhoz: 2159 e/Ft+ÁFA Fénymásoló: 425 e/Ft+ÁFA Digitális tábla szereléssel: 915 e/Ft+ÁFA 2. Tanügyigazgatás

Tanuló létszámok 2007/2008 tanév

Kezdő létszám Záró létszám Osztályok gimn. szakk. elment gimn. szakk. 9/A 28 1 27 9/B 42 5 37 9/C 33 5 28 10/A 32 1 31 10/B 32 2 30 10/C 30 1 29 11/A 32 - 32 11/B 35 5 30 11/C 25 - 25 12/A 30 - 30 12/B 20 - 20 12/C 17 - 17 Össz: 251 fő Össz: 105 fő Össz: 237 fő Össz: 99 fő Kezdett: 356 fő Befejezte: 336 fő 3. Neveltségi helyzetkép magatartás, szorgalmi statisztika

Osztály Magatartás átlag Szorgalom átlag Hiányzási átlag/óra 9/A 4,25 4,14 65,5 10/A 4,48 3,7 80 11/A 4,03 3,28 99,6 12/A 4,5 3,8 76,5 9/B 3,7 2,85 89 10/B 3,38 2,64 80,29 11/B 3,75 2,91 92,63 12/B 3,1 3,25 82,8 9/C 3,7 2,83 90,38 10/C 3,93 2,90 74,93 11/C 4,4 3 80,52 12/C 4,2 3,1 70,25 A tanév során azokkal a tanulókkal szemben, akik a Házirendben elfogadott előírásokat, szabályokat megszegték, (dohányzás, emberi együttlét, hiányzás, stb.) a törvényekben előírt fokozatokban és módon jártunk el. A tanév során fegyelmi tárgyalásra nem került sor. A kívülállók (érettségi elnökök) iskolánkra, tanulóink külső megjelenésére, viselkedésére vonatkozó pozitív megállapításai az érettségi jegyzőkönyvekből nyomon követhetők. 4. Nyelvvizsga eredmények 2007/2008. tanév

N é v oszt. minősítés nyelv szaktanár Medve Barbara 11/C közép C angol Hüse Julianna Maráz Alíz Kovács Endre 11/A közép A német Pappné Nagy Katalin Uhrin Éva 11/A közép A német Pappné Nagy Katalin Oltyán Lajos 11/A közép A német Pappné Nagy Katalin Baráth Beáta 11/A közép A német Pappné Nagy Katalin Botos Zsanett 11/A közép A német Pappné Nagy Katalin Kovács Csilla 11/A közép A német Pappné Nagy Katalin Paróczai Rebeka 10/A közép A német Pappné Nagy Katalin Deliné Dobó Tünde Szakálos Mónika 12/A alap A francia Kohn Zita

Szakálos Zsuzsa 12/A alap A francia Kohn Zita Elek Krisztina 12/A alap A francia Kohn Zita Farkas Dóra 12/A közép C angol Rovnyik Katalin Hüse Julianna Vtáris Róbert 9/A alap A német Deliné Dobó Tünde Pappné Nagy Katalin Zsombok Imre 9/A alap A német Deliné Dobó Tünde Pappné Nagy Katalin Csordás Ádám 11/A Közép C német Tímár Marianna Pappné Nagy Katalin Kéri Katalin 9/A alap C angol Rovnyik Katalin Hüse Julianna Uhrin Csenge 9/A alap C angol Rovnyik Katalin Hüse Julianna Putnoki Viktória 9/A alap C angol Rovnyik Katalin Hüse Julianna Knap Ilona 9/A alap C angol Rovnyik Katalin Hüse Julianna Juhász Attila 9/A alap C angol Rovnyik Katalin Hüse Julianna Fodor István 9/A alap C angol Rovnyik Katalin Hüse Julianna Csőke Richárd 9/A alap C angol Rovnyik Katalin Hüse Julianna Fülöp Gergő 9/A alap C angol Rovnyik Katalin Hüse Julianna Liziczai Csaba 9/A alap C angol Rovnyik Katalin Hüse Julianna Csicsely Dávid 9/A alap C angol Rovnyik Katalin Hüse Julianna Beinschróth Ádám 9/A alap A német Pappné Nagy Katalin Deliné Dobó Tünde Tarsoly Tamás 9/A alap A német Pappné Nagy Katalin Deliné Dobó Tünde Lehóczky Norbert 9/A alap A német Pappné Nagy Katalin Deliné Dobó Tünde Tóth Gellért 12/A közép A német Pappné Nagy Katalin Csapó Zsolt 9/A alap B angol Hüse Julianna Rovnyik Katalin Gábor Viktor 9/A alap B angol Hüse Julianna Rovnyik Katalin Simon Balázs 9/A alap B angol Hüse Julianna Rovnyik Katalin Zdusek Erika 9/A alap B angol Hüse Julianna Rovnyik Katalin Tóth Katalin 12/A közép C német Pappné Nagy Katalin Deliné Dobó Tünde Tímár Marianna Imre Georgina 12/A közép C német Pappné Nagy Katalin Deliné Dobó Tünde Tímár Marianna Molnár Dániel 11/B közép C német Tímár Marianna Tóth Gellért 12/A közép A német Pappné Nagy Katalin Dinya Krisztián 11/A közép A német Pappné Nagy Katalin Kovács Csilla 11/A közép B német Pappné Nagy Katalin Gyuricza Gergő 11/C közép A német Pappné Nagy Katalin Tímár Marianna Deliné Dobó Tünde

Versenyeredmények 2007/2008. tanév

2007. szept. 25. Diákolimpia megyei döntő: atlétika verseny leány: Távolugrás I. súlylökés I. Bujdosó Éva Farkasinszki Zita Farkasinszki Zita Farkasinszki Mariann Farkasinszki Mariann Tokai Gréta Kiss Kitti Cser Nikolett Cser Nikolett Gonda Barbara Gerelyhajítás I. svédváltó II. Farkasinszki Mariann Kiss Kitti Farkasinszki Zita Bujdosó Éva Cser Nikolett Cser Nikolett Botos Zsanett Farkasinszki Zita Tokai Gréta Diszkoszvetés: III. 4 x 800 m váltó IV. Botos Zsanett Feuerwerker Daniella Tokai Gréta Nagy Bianka Gonda Barbara Cserenyecz Dóra Bárkai Bianka Dávid Ivett Bujdosó Éva Iskolák közötti I. a megyében 2007. okt. 4. Országos Diákolimpia megyei döntő: atlétika egyéni + váltó II. Farkasinszki Marianna gerelyhajítás II. Farkasinszki Zita távolugrás Csorba Máté III. V. Bárkai Bianka súlylökés VI. Tokai Gréta diszkoszvetés I. Kiss Kitti 100 m II. Cser Nikolett 200 m Dávid Balázs II. IV. Kocsis Tünde 400 m V. Uhrin Csenge 800 m IV. Dávid Ivett 1500 m Czeglédi Dávid IV. I. Farkasinszki Zita 4 x 100 m Kovács Endre II. I. Farkasinszki Mariann Megyeri István II. I. Kiss Kitti Farkas Kristóf II. I. Cser Nikolett Dávid Balázs II. IV. Kocsis Tünde 4 x 400 m Cserenyecz Dóra Uhrin Csenge Tokai Gréta 2007. okt.11. Országos Diákolimpia Budapest országos döntő súlylökés II. távolugrás V. Farkasinszki Zita Bujdosó Éva Farkasinszki Marianna Farkasinszki Zita Tokai Gréta Farkasinszki Marianna Fekécs Fruzsina Kiss Kitti Bárkai Bianka Cser Nikoletta Gerelyhajítás V. Diszkoszvetés X. Farkasinszki Zita Bujdosó Éva Farkasinszki Marianna Fekécs Fruzsina Tokai Gréta Bárkai Bianka Bárkai Bianka Botos Zsanett Cser Nikoletta Tokai Gréta Svédváltó XI. Kiss Kitti Cser Nikoletta Bujdosó Éva Farkasinszki Zita

Iskolák közötti összetett országos V. Felkészítő tanár: Giriczné Darázsi Anna Lakatos Tibor 2007. november 20. Körzeti Diákolimpia úszóverseny 50 m gyors 1. Kovács Endre 2. Gyarmati Balázs 100 m mell 1. Kovács Endre 2. Kondor Balázs 3. Tóth Péter 50 m gyors 1. Kovács Ágnes 2. Kocsis Tünde 3. Farkasinszki Zita 100 m mell 1. Kovács Ágnes 2. Kocsis Tünde 3. Cser Nikoletta 2007. nov. 27. Polgár Lajos Emlékverseny – környezet és természetvédelmi szekció 9-10. év Szerető Zoltán 10/B 7. Helyezés Felkészítő tanár: 2007. október „Ki mondja szebben?” – német prózamondó verseny Gyula Uhrin Éva 11/A I. helyezett Baráth Beáta 11/A III. helyezett Felkészítő tanár: Pappné Nagy Katalin 2008. február 14. Megyei elődöntő kosárlabdában 2. helyezés és február 22-én megyei döntő Mezőberényben 3. helyezés Tímár Ádám Kovács Endre Lukács Béla Farkasinszki Attila Czikkely Csaba Csicsely Balázs Farkas Kristóf Werb József Kovács Gergő Csordás Ádám Forgács Ádám Megyeri István 2007. október a Középiskolai Matematikai Lapok országos pontversenyében Gele Viktóris dicséretben részesült a 10. évfolyamon B feladatok megold. 37. helyezett Csúvár Andrea „ „ 71. „ Felkészítő tanár: Hubenkó Erzsébet 2008. márc. 4. Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Verseny II. forduló Szerető Zoltán 10/B megosztott 4. hely a 10. Évfolyamon Felkészítő tanár: 2008. márc. 11. „Szép Magyar Beszéd” megyei verseny Szurovecz Nóra 5. helyezett Benga Nikolett 8. helyezett Felkészítő tanár: Bernáthné Butsi Erika 2008. április 25. Nemzetközi Sportverseny (Békéscsaba-Kétegyháza) iskolák közötti összetett I. leány összetett I. fiú atlétika I. leány atlétika I. fiú Kézilabda I. leány Kispályás labdarúgás III. fiú 100 m 1. Kiss Kitti 1. Kovács Endre 2. Farkasinszzki Zita 2. Megyeri István 400 m 1. Pintér Ágnes 2. Farkas Kristóf 2. Tokai Gréta 1500 m 2. Kurucz Zsolt Súlylökés 1. Farkasinszki Marinna 4. Kovács Endre 2. Tokai Gréta Magasugrás 2. Mag Binka 2. Csorba Máté 5. Farkasinszki Zita 4. Czikkely Csaba 800 m 2. Dávid Ivett

1. Nagy Bianka Távolugrás 1. Farkasinszki Zita 1. Csorba Máté 2. Kiss Kitti 4. Kurilla László

4 x 100 1. Tokai Gréta 1. Kovács Endre Kiss Kitti Megyeri István Farkasinszki Marianna Farkas Kristóf Farkasinszki Zita Dávid Balázs Kézilabda I. Botos Zsanett Kispályás III. Polányi Zoltán Dávid Ivett Kurilla László 11/C Varga Emese Csicsely Dániel Pintér Ágnes Megyeri István Nagy Bianka Farkas Kristóf Bárkai Bianka Orsós Zoltán Andor Amelita Kurilla László 12/A Farkasinszki Marianna Dávid Balázs Gonda Barbara Szabó Márkó Földi Emese Csorba Máté Mag Bianka Csicsely Balázs Fekécs Fruzsina Rácz Gergő Dinya Anna Kurucz Zsolt Tokai Gréta Farkasinszki Zita Felkészítő tanár: Giriczné Darázsi Anna Lakatos Tibor 2008. április 29-30. Megyei döntő atlétika 100 m Kiss Kitti 1. Megyeri István Farkasinszki Zita Kovács Endre 4. Pintér Ágnes 6. Farkas Kristóf Cser Nikolett 200 m Kiss Kitti Dávid Balázs 5. Pintér Ágnes 3. Kovács Endre 6. Tokai Gréta 4. Farkas Kristóf 8. Cser Nikolett 5. 400 m Pintér Ágnes 1. Kurilla László Kocsis Tünde 6. Földesi Csaba Tokai Gréta Békési Norbert Kovács Ágnes Földi László 800 m Nagy Bianka Csőke Zsolt Kocsis Tünde 5. Békési Norbert Uhrin Csenge 6. 1500 m Uhrin Csenge 5. Czeglédi Dávid 2. Nagy Bianka 8. Kurucz Zsolt 3. Orsós Zoltán 4. Folytán Tamás 6. 300 m Czeglédi Dávid 2. Orsós Zoltán Folytán Tamás Magasugrás Cser Nikolett 2. Czikkely Csaba 6. Tímár Adrienn Tóth Péter Mag Bianka 5. Csorba Máté Földesi Csaba Távolugrás Kiss Kitti 2. Csorba Máté 3. Cser Nikolett 5. Kurilla László Farkasinszki Marianna Csőke Zsolt Súlylökés Tímár Adrienn Farkas Kristóf Bárkai Bianka Kovács Endre Botos Zsanett Kurilla László Fekécs Fruzsina Diszkoszvetés: Botos Zsanett 3. Oltyán Lajos Tímár Adrienn 5 Kovács Endre Bárkai Bianka 7. Tokai Gréta Gerelyhajítás: Farkasinszki Marianna 2. Megyeri István

Tokai Gréta 3. Bárkai Bianka 4. Botos Zsanett 5. 4 x 100 m: I. Cser Nikolett III. Kovács Endre Kiss Kitti Megyeri István Farkasinszki Marianna Farkas Kristóf Tokai Gréta Dávid Balázs 4 x 400 m: III. Pintér Ágnes V. Békési Norbert Nagy Bianka Folytán Tamás Tokai Gréta Csőke Zsolt Kocsis Tünde Czeglédi Dávid Összetett leány II. Összetett fiú IV. Összetett megyei III. Felkészítő tanár: Giriczné Darázsi Anna Lakatos Tibor Megyei csecsemőgondozási vetélkedőn IV. helyezett (május) Oláh Lilla Szurovecz Nóra Szakálos Mónika Hegedűs Margit 2008. május Gordiusz matematika tesztverseny megyei forduló Hornok József 12/c Felkészítő tanár: Hubenkó Erzsébet 2008. május 19. ECL Országos Nyelvi Verseny 12. Helyezés (az országos döntőbe 20 versenyző jutott be). Békés megyéből: Békéscsaba 1 fő, Gyomaendrőd 1 fő. 2008. április Országos Tolkien Levelező Verseny országos döntő Hobbit kategóriában as gimnázium csapata 1. helyezést ért el Tagjai: 1. Imre Georgina 12/A 2. Uhrin Csenge 9/A 3. Csordás ádám 11/A 4. Valuska Sára (ő még ekkor ált. iskolás) 2008. április „Keresem ősöm udvarát …” megyei nyelvi –irodalmi kommunikációs verseny Szeghalom I. helyezett: Fülöp Cintia, Cserenyecz Dóra, Uhrin Éva 11/A oszt. 5. Mérési eredmények:

A Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium mérési-értékelési feladatai 2007-2008

Az éves munka értékelése

A Kner Imre Gimnáziumban a méréssel-értékeléssel kapcsolatos munka a 2007-2008-es tanévben is az

Intézményi Minőségirányítási Programban foglaltaknak megfelelően, a Minőségirányítási Csoport éves ütemterve szerint zajlottak. A tanév első jelentős feladata a bejövő kilencedik osztályok felmérése volt. A 9.-es osztályfőnökök segítségével feltérképeztük az intézményünkbe érkező tanulók háttértényezőit. Az adatgyűjtéshez a már hagyományosan bevált Adatlapot használtunk a hagyományoknak megfelelően. Az eredmények értékelése a Mellékletben olvasható (1. sz. melléklet). Szintén a bejövő tanulók körében történt a teljes tanulólétszámon az olvasás-megértési és a matematikai kompetencia felmérése. A felméréshez standardizált, illetve belső fejlesztésű teszteket használtunk, melyeknek validitása és reliabilitása jónak mondható, így mindegyik alkalmas arra, hogy reális képet kapjunk a beérkező tanulók képességeiről. A kompetencia-felmérések eredményét összevetettük a tanulók nyolcadik év végi eredményeivel, illetve azzal a háttérváltozóval, hogy a tanuló melyik iskolából érkezett hozzánk. A részletes elemzést a 2. sz. mellékletben közöljük. Minden tantárgyból megtörtént a tanulók tudásszintjének felmérése is. A feladatlapokat a szaktanárok, szakmai közösségek dolgozták ki az általános iskolás törzsanyag figyelembe vételével. A feladatlapok végleges formába öntése mérés-értékelési szakértő irányításával történt. A feladatlapok jóságmutatói mindegyik tantárgy esetében megfelelőek, így – a tapasztalatok és a szükséges javítások után – továbbra is alkalmasak lesznek a tanulók tudásának feltérképezésére. A tantárgyi felmérések eredményét a 3. sz. mellékletben közöljük.

A szintfelmérők eredményének ismeretében kezdődött meg a szakmai munka a különböző tantárgyakból a szakmai közösségek értékelő munkájának eredményeként.

A témazáró dolgozatok minden évfolyamon a tanmeneti ütemezésnek megfelelően, a középszintű érettségi követelményeket hangsúlyozva lettek íratva, a munkaközösségek és szaktanárok együttműködésének eredményeképpen. A dolgozatok fejlesztése és a követelmények egységesítése folyamatos.

A 11. évfolyam esetében megtörtént az alapkompetenciák folyamatmérése olvasásértésből és

matematikai kompetenciából. Mindkettőnél tapasztalat, hogy fejlődést mutatnak az eredmények. Ennek a mérésnek − szinkronban az Országos Kompetenciaméréssel – diagnosztikus szerepe van az oktató-nevelőmunka további alakításában. Az 4. számú mellékletben a folyamatmérés eredménye olvasható.

2007 májusában a 10. osztályos tanulók megírták a központi kompetenciamérést független mérőbiztos felügyeletével. Miután az összes feladatlapot tovább kellett küldeni, a mérés eredménye majd 2009 februárjában várható.

A 10. évfolyam végén a fő érettségi tárgyakból (magyarból, matematikából, angol, német és francia nyelvből, illetve történelemből) megtörtént az úgynevezett szakaszmérés – ezt a diákok nemes egyszerűséggel csak kisérettséginek nevezik. Minden tantárgy az érettségi követelményeinek tükrében, az érettségi feladattípusait felhasználva alakította ki a két év anyagából a követelményt. A 5. sz. mellékletben az eredményeket tantárgyanként közöljük.

1. sz. melléklet

A 2007 – 2008. tanév 9. osztályai

Az Adatlap statisztikai feldolgozása

A 2007 – 2008-as tanévben iskolánkban 97 diák kezdett tanulni, közülük 66-an gimnáziumi, 31-en

szakközépiskolai képzésre járnak. A tanulók közül 43 fiú és 54 lány. A tanulók a környék 19 iskolájából érkeztek hozzánk, legtöbben − 37-en − a Kis Bálint Általános Iskolából, 13 tanuló a dévaványai Ványai Ambrus Általános Iskolából, Szeghalomról 7 tanuló, a Szent Gellért Általános Iskolából 6, a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskolából 5 tanuló. Talán figyelemre méltó a helyi iskolák részvétele a gimnázium beiskolázásában: a 2006-07-es tanévben a Kis Bálint Általános Iskolából 42 tanuló, a Rózsahegyiből 16, a Szent Gellértből 7 tanuló folytatta tanulmányait gimnáziumunkban, ez a tanulók 70 %-a volt. Az idén ez csupán 50 %. A tanulók 88 %-a lakik városban, 7,5 százalékuk érkezett községből. A szülők iskolai végzettségét tekintve azt mondhatjuk, hogy az apák között 16 % azok aránya, akik csak általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, 58 %-uk rendelkezik szakmunkás végzettséggel, 18,5 %-nak van érettségije, és csupán hét olyan apa van, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik – ebből 2 egyetemi végzettségű. Az elmúlt tanévben ez a szám 14 volt.

Az anyák esetében 22% csak általános iskolai, 38% szakmunkás, 24% érettségi végzettséggel rendelkezik, 13 anyának van főiskolai, és egynek egyetemi végzettsége. A elsőfokú végzettségűek aránya tavaly is hasonló volt, azonban az érettségivel nem rendelkezők aránya 47% volt az idei mintegy 60 %-kal szemben. Miután tudjuk a nemzetközi vizsgálatokból, hogy a tanuló teljesítményét nagy mértékben befolyásolja az anya iskolai végzettsége, a diákoktól alacsony teljesítményszintet prognosztizálhatunk a szülők végzettsége tükrében.

Az apák 47 %-a dolgozik szakmunkásként, 11%-uk betanított munkás, 3% írta azt, hogy munkanélküli, és 20% jelölte be az egyéb foglalkozású kategóriát.

Az anyák közül 21% szakmunkásként, 11 % betanított munkásként dolgozik. Nagyon sok, 13% a munkanélküli, és további 21 % jelölte az egyéb foglalkozású kategóriát.

A diákok 68%-a él a két édesszülővel, 20 %-ukat egyedül nevelő anya, 3%-ukat egyedül nevelő apa neveli. Mintegy 7%-ban édesanya és nevelőapa a gondozó.

A tanulók 10 %-ának nincs testvére, 50%-uk kétgyermekes, 25%-uk háromgyermekes családban él. A diákok 12 %-ának van három, vagy ennél több testvére.

A diákok 91% él kétgenerációs családban. Arra a kérdésre, hogy milyen legmagasabb végzettséget szeretne elérni, a diákok 60%-a válaszolta,

hogy felsőfokú végzettséget kíván elérni, 23 % csak érettségit akar, a maradék 17% technikusi képesítést szeretne.

A tanulók 91 %-ának van saját szobája, 79 %-uk rendelkezik számítógéppel, viszont csak 16%-uk jár rendszeresen könyvtárba.

A családok 25%-ánál 50-nél kevesebb könyv van otthon, 48%- uknál 50 és 200 között, 18 %-nál 200 és 1000 között, és hét diák jelölte, hogy 1000-nél több könyvük van. Tudjuk azonban a nemzetközi és hazai kutatásokból, hogy ezeket az adatokat nem lehet teljesen pontosnak tekinteni.

Annál is inkább, mert a diákok közül csak 7 % olvas rendszeresen, 5% egyáltalán nem, 32% csak újságot olvas. Csak a kötelezőket veszi kézbe 28%, és alkalmanként regényeket olvas további 28 %.

A tanulók 45 %-a közepesen elégedett eddigi iskolai teljesítményével, 35%-uk elégedett, és 6,5%-uk nagyon elégedett. Csak 14%-uk gondolja úgy, hogy az eddigi teljesítményével nem lehet elégedett.

Itt érdemes megnézni az általános iskolai átlagokat, hiszen számunkra a felvételi eljárásban elsősorban ez a mérvadó. Az alábbi táblázatban az átlagok az összes tanulóra nézve olvashatók. (A tavalyi átlag 3,66 volt.)

Átlag 3,55 Szórás ,66 Szórás 18,59%

Az alábbi hisztogramon láthatjuk, hogy a görbe balra tolódott, jó eredménnyel kevesen, 3,5 alattival viszont annál többen érkeztek.

ISKÁTL

5,004,504,003,503,002,502,001,50

ISKÁTL

Freq

uenc

y

40

30

20

10

0

Std. Dev = ,66 Mean = 3,55

N = 90,00

A tantárgyankénti átlagok a következő táblázatban olvashatók:

irodalom nyelvtan törté-nelem matema-tika

fizika földrajz biológia kémia ének idegen nyelv

Átlag 3,84 3,52 3,67 3,41 3,37 3,55 3,56 3,26 4,23 3,82 ,75 ,85 ,94 ,91 ,95 ,92 ,90 ,87 ,77 ,99 Szórás

19,53% 24,14% 25,61% 26,68% 28,18% 25,91% 25,28% 26,68% 18,2% 25,91% Láthatjuk, hogy – hasonlóan a tavalyi évhez − a matematika, a fizika és a kémia tantárgyak átlagai a legalacsonyabbak, míg azonban a szórás az elmúlt évben csak a matematikából volt túl a 25%-os határon (26,14%), most az irodalom , a nyelvtan és az ének kivételével mindenütt átlépi ezt a küszöböt, sokat elárulva az évfolyam homogenitásáról. Érdemes osztályokra levetíteni ezt az eredményt. 9. A osztály − nyelvi előkészítő irodalom nyelvtan törté-nelem matema-

tika fizika földrajz biológia kémia idegen

nyelv Átlag 4,12 3,81 4,27 4,00 3,88 4,15 3,92 3,88 4,48

,65 ,69 ,67 ,85 ,82 ,78 ,80 ,86 ,65 Szórás 15,77% 18,11% 15,69% 21,25% 21,13% 18,79% 20,4% 22,16% 14,5%

Láthatjuk, hogy egyetlen egy esetben sem haladja meg a szórás a 25%-ot, tehát a csoport teljesítménye – legalábbis a kapott osztályzatok tükrében – viszonylag homogénnak mondható. 9. B osztály – normál gimnázium irodalom nyelvtan törté-nelem matema-

tika fizika földrajz biológia kémia ének idegen

nyelv Átlag 3,74 3,43 3,60 3,34 3,23 3,51 3,49 3,20 4,16 3,60

,78 ,88 ,88 ,80 ,88 ,85 ,98 ,76 ,86 ,98 Szórás 20,85% 25,6% 24,44% 29,94% 27,24 24,21% 28,08% 23,75 20,67 27,22%

Itt már más a helyzet: A szórás szinte mindegyik tárgynál közelíti vagy meghaladja a 25% küszöbértéket, azaz sokkal szórtabb a csoport, mint az A osztályban. 9. C osztály – kereskedelmi

irodalom nyelvtan törté-nelem

matema-tika

fizika földrajz biológia kémia ének idegen nyelv

Átlag 3,70 3,37 3,23 2,97 3,10 3,07 3,33 2,80 4,33 3,53 ,75 ,89 ,97 ,81 ,99 ,83 ,80 ,66 ,62 1,01 Szórás

20,27% 26,4% 30,03% 27,27% 31,93% 27,03% 24,02% 23,57% 13,41% 28,61% A C osztály a kapott jegyek alapján a leggyengébb teljesítményű, ráadásul a szórás is náluk a legjelentősebb, tehát a legtöbb tárgyból a legkevésbé homogén összetételűek – legalábbis a hozott jegyek alapján… A három osztályra nézve homogenitás-vizsgálatot, úgynevezett variancia-analízist alkalmaztunk, amely megmutatja, hogy a három osztály teljesítménye alapján homogén csoportról beszélhetünk-e. Az analízis azt mutatja, hogy az A osztály teljesítménye szignifikánsan különbözik a másik két osztály teljesítményétől.

Az általános iskolai jegyek átlaga Subset for

alpha = .05

milyen betűjelű osztályba jár

1 2

Tukey HSD a C osztályba jár 30 3,2333 a B osztályba jár 35 3,4603 az A osztályba jár 25 4,0711 Sig. ,292 1,000

Tukey B a C osztályba jár 30 3,2333 a B osztályba jár 35 3,4603 az A osztályba jár 25 4,0711

Ezt a próbát elvégezve minden tantárgy esetében azt tapasztaljuk, hogy az irodalom és a nyelvtan tantárgy kivételével minden tárgyból szignifikánsan különbözik az A osztály teljesítménye a többiekétől. Az eredmény természetesen nem meglepő, hiszen a nyelvi előkészítő osztályba a jobb tanulókat vártunk. Az osztály átlaga 4,07, míg a másik kettőé 3,46 és 3,23. A tanulóknak a tantárgyakhoz fűződő attitűdjét is megvizsgáltuk. A következő táblázatban ezt láthatjuk. irodalom nyelvtan történelem matema-

tika fizika földrajz biológia kémia idegen nyelv

Átlag 3,53 3,18 3,51 2,90 2,95 3,21 3,41 2,90 3,78 ,68 ,84 ,98 1,16 ,92 ,84 ,87 ,96 ,91 Szórás

19,26% 26,41% 27,92% 40% 31,18% 27,1% 25,51% 33,1% 24,07% Látható, hogy a tantárgyak kedveltsége és a rossz tantárgyi teljesítmény együtt jár: a matematika, a fizika és a kémia a legkevésbé kedvelt tárgy, és ezeknek a szórása a legnagyobb.

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5

iskolai átlag

attit

űd

Látható, hogy a teljesítmény és az attitűd együtt mozog, és ez így természetes is. A három osztályt külön nézve azonban már árnyaltabban láthatjuk az összefüggést.

Az A osztály jegy-attitűd ábrája

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5

iskolai átlag

attit

űd

A B osztály jegy-attítűd ábrája

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5

iskolai átlag

attit

űd

A C osztály jegy-attitűd ábrája

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5

iskolai átlag

attit

űd

A látvány arra ösztönzi az elemzőt, hogy megvizsgálja az osztályok homogenitását az attitűd szempontjából is.

N Subset for alpha = .05


1 2

Tukey HSD a C osztályba jár 31 3,1254 a B osztályba jár 37 3,1922 az A osztályba jár 26 3,5342 Sig. ,830 1,000

Tukey B a C osztályba jár 31 3,1254 a B osztályba jár 37 3,1922 az A osztályba jár 26 3,5342

Azt látjuk, hogy itt is az A osztály „lóg ki” a sorból, az attitűd szempontjából is szignifikánsan különbözik a másik két csoporttól. Megvizsgáljuk, hogy mi befolyásolhatja a diákok iskolai teljesítményét illetve attitűdjét. Correlations

az anya iskolai végzettsége

az apa iskolai végzettsége

a tanuló állandó lakhelye

szokott-e olvasni valamit a

tankönyvön kívül

ISKÁTL ATTÁTL

az anya iskolai végzettsége

1,000

az apa iskolai végzettsége

,664 1,000

a tanuló állandó lakhelye

-,110 -,067 1,000

szokott-e olvasni valamit a

tankönyvön kívül

,091 ,067 -,175 1,000

ISKÁTL ,304 ,208 -,008 ,300 1,000 ATTÁTL ,301 ,354 ,086 ,257 ,559 1,000

Látjuk, hogy az iskolai teljesítmény és az attitűd az anya iskolai végzettségével 0,3-as szinten korrelál, az iskolai teljesítmény összefüggése az apa végzettségével kisebb, de az attitűd összefüggése itt erősebb. Az olvasás gyakoriságával is 0,3-as kapcsolatot mutat a teljesítmény. Az pedig természetes, hogy az attitűd és a teljesítmény 0,56-os, erős korrelációt mutat. Az viszont elgondolkodtató, hogy a szülők iskolai végzettsége semmilyen kapcsolatban nincs a gyerek olvasási szokásaival.

Az alábbi grafikon is ezt igazolja: jól látható, hogy a cask általános iskolát végzett anyák gyermekei nem teljesítettek sokkal rosszabbul, mint a felsőoktatásban végzetteké.

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

0 1 2 3 4 5

Az anya v égzettsége

isko

lai t

elje

sítm

ény

Ezek tehát azok a mutatók, amelyeket a diákok adatlapja alapján, az általuk beírt információk

segítségével meg tudtunk állapítani. Ezekre az adatokra semmilyen befolyásunk nincs, viszont ezek alapján/segítségével került be a gyerek az intézményünkbe, az itteni teljesítményét is ezek tükrében tudjuk vizsgálni.

2. sz. melléklet A bemeneti mérések eredményei Az olvasási kompetencia mérése

Az olvasásértést a kilencedikes évfolyamon nagymintán bemért, jól működő tesztlappal végezzük. A feladatlap négy szöveget tartalmaz: ismeretterjesztő, dokumentum, publicisztikai, leíró jellegű szöveget, követve ezzel a hazai (Monitor, Orsz. Kompetenciamérés) illetve a nemzetközi (PISA) mérési gyakorlatot. A feladatlap esetében fontos, hogy jó mutatókkal rendelkezzen. Ez elsősorban a reliabilitást jelenti, azaz azt, hogy a feladatlap azt méri, amit mérni szeretnénk vele, s ezt jó biztonsággal teszi. A másik, nehezebben megfogható mutató a validitás, amelynek jóságát úgy próbáltuk biztosítani, hogy a tanulók azonos feltételek mellett, egyazon időpontban,, megfelelő körülmények között írták a feladatlapot. A reliabilitás 0 és 1 közötti érték, a képességmérő tesztek esetében 0,75 –ös Cronbach-α értéktől már megbízhatónak számít a feladatlap. A mi mérőlapunk Cronbach-α-ja 0,8248, ami igen jónak mondható. Azt látjuk, hogy a teljesítmény viszonylag homogén, a szórások a küszöbértéken jóval belül vannak, viszont a teljesítmény rendkívül alacsony: 10 %ponttal maradnak el a tavalyi 9.-esek teljesítményétől, és így majdnem 30%-kal a standardtól, és ez már szignifikáns különbséget jelent. A menetrend dokumentum olvasása okozta a legnagyobb problémát a diákoknak: a 36 %-os átlag azt jelenti, hogy szinte semmit nem értettek belőle. (A PISA vizsgálaton a legalsó sáv határa 25%, s ez már gyakorlatilag funkcionális analfabetizmust jelent.)

leíró ismeretterjesztő menetrend dokumentum

szépirodalmi recept dokumentum összesen

Átlag 48,6801 36,8789 40,0725 43,3333 42,2226 Szórás 20,3944 14,4138 20,2185 14,7424 12,1310

A következő hisztogramon látjuk, hogy a görbe erősen balra tolódott, jó illetve kiugró teljesítményt alig találhatunk.

OLVÖSZÁZ

80,075,0

70,065,0

60,055,0

50,045,0

40,035,0

30,025,0

20,015,0

Az olvasásértés végeredménye

Freq

uenc

y

30

20

10

0

Std. Dev = 12,13 Mean = 42,2

N = 92,00

Érdemes megnézni, hogy a három osztály teljesítménye bármelyik szövegen, illetve összességében mutat-e különbséget. A Variancia-analízis elvégzése után elmondhatjuk, hogy a menetrend dokumentum szöveg esetében az osztályok között nincs szignifikáns különbség, a többi szöveg esetében viszont van. A teljesítményt megvizsgáltuk a nyolcadikos év végi átlag, illetve az irodalom és történelem jegyek tükrében.

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 1 2 3 4 5irodalom jegy

olva

sásé

rtés

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 1 2 3 4 5

történelem jegy

olva

sásé

rtés

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5

év végi átlag

olva

sásé

rtés

Ha lebontjuk iskolákra a teljesítményt, a következőt tapasztaljuk:

Kis Bálint Általános Iskola

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5

év végi átlag

olva

sásm

egér

tés

Rózsahegyi Általános Iskola

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5

év végi átlag

olva

sásé

rtés

Szent Gellért Általános Iskola

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5

év végi átlag

olva

sásm

egér

tés

Ványai Ambrus Általános Iskola

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5

év végi átlag

olva

sásé

rtés

Szeghalmi Műv észeti Iskola

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5

év végi átlag

olva

sásé

rtés

Meg kell természetesen jegyezni, hogy az alacsony elemszám miatt az iskolákra vonatkozóan messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, az egyes tanulók teljesítményére vonatkozóan azonban igen. Nézzük, hogy a különböző iskolákból jött gyerekek részteljesítménye milyen volt az olvasásértés teszten: Kis Bálint Általános Iskola

ismeretterjesztő dokumentum szépirodalmi dokumentum összesen Átlag 52,97 37,69 42,96 44,44 44,49 Szórás 19,57 15,42 20,24 13,98 12,58

Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola




Ványai Ambrus Általános Iskola


Szeghalmi Művészeti Iskola ismeretterjesztő dokumentum szépirodalmi dokumentum összesen

Átlag 32,14 32,14 32,22 41,11 34,48 Szórás 21,06 10,83 14,85 6,55 6,63

Ahhoz, hogy megtaláljuk az olvasásteljesítmény okait, készíthetünk egy dendrogramot. Elvégeztünk egy összefüggés-vizsgálatot, az úgynevezett Cluster-analízist, ami megmutatja, hogy a megadott változók közül mi mivel függ össze a legszorosabban. A beírt változókról feltételezzük leginkább, hogy hatnak az olvasásteljesítményre. Az ábráról leolvashatjuk, hogy az, hogy melyik iskolába járt a gyermek, hat a legjobban a teljesítményére C A S E 0 5 10 15 20 25 Label Num +---------+---------+---------+---------+---------+ IRODJEGY 4 NYELVTAN 5 NYELVATT 8 TORTJEGY 6 TORTATT 9 IRODATT 7 OLVSZOK 10 APAISK 2 ANYAISK 3 VOLTISK 1 OLVÖSSZP 11

Az alábbi korrelációs táblázat adatai is igen tanulságosak: láthatjuk, hogy az olvasásértés eredménye nem elsősorban az irodalom és nyelvtan eredményétől, hanem sokkal inkább a történelem eredményétől függ. Az oka ennek nyilván az, hogy az irodalom és a nyelvtan (de főleg az irodalom) elsősorban szépirodalmi szövegekkel dolgozik, a szövegértési kompetencia fejlesztését azonban sokkal inkább szolgálja az új, forrásközpontú történelemoktatás, ahol a diákok változatos tartalmú és formájú szövegekkel találkoznak. Correlations

Volt iskola az apa végzetts

az anya végzetts

Irodalom jegy

Nyelvtan jegy

Történ. jegy

Irodalom attitűd

Nyelvtan attitűd

Tört. attitűd

Olv. szok Olv. értés

Volt isk. 1,000 az apa

végzetts -,116 1,000

az anya végzetts

-,224 ,664 1,000

Irod. jegy -,063 -,040 ,019 1,000 Nyelvjegy -,021 -,052 -,020 ,678 1,000 Tört. jegy -,098 ,140 ,238 ,457 ,423 1,000 Irod. att ,099 -,078 -,091 ,149 ,170 -,149 1,000

Nyelv att. ,040 -,124 -,167 ,313 ,532 ,036 ,317 1,000 Tört. att -,133 ,307 ,327 ,165 ,083 ,634 -,137 -,035 1,000

Olv. szok ,214 ,067 ,091 ,064 ,143 ,303 ,006 -,031 ,142 1,000 Olv értés -,307 ,071 ,167 ,353 ,383 ,423 -,185 -,112 ,261 ,152 1,000

Így talán érdemes megnézni azt is, hogy a többi tantárgy teljesítménye mennyire befolyásolja az olvasásértést – vagy fordítva: az olvasásmegértés hogyan befolyásolja a tantárgyi teljesítményt. Láthatjuk, hogy az irodalom jegy minden tantárgy eredményével erősen korrelál, de az olvasási szokásokkal kevésbé. Az olvasásmegértés minden tárgy eredményével jó közepes korrelációt mutat. Nyilvánvaló, hiszen minden tantárgy tanulásához szükség van az olvasásmegértésre. Ha ez azonban így van, akkor sokkal erősebb korrelációt kellene mutatniuk. Így nyitva marad a kérdés: Mi befolyásolja a tantárgyi eredményeket?

Correlations iroda-lom nyelv-tan történe-

lem matema-

tika fizika földrajz biológia kémia idegen

nyelv olv. szok

olv. értés

irodalom 1,000 nyelvtan ,693 1,000

történelem ,466 ,428 1,000 matem. ,456 ,538 ,441 1,000 fizika ,460 ,430 ,671 ,652 1,000

földrajz ,461 ,399 ,413 ,549 ,449 1,000 biológia ,419 ,335 ,660 ,448 ,564 ,420 1,000 kémia ,411 ,470 ,581 ,601 ,672 ,545 ,549 1,000 Idegen nyelv

,404 ,381 ,494 ,478 ,440 ,210 ,418 ,445 1,000

olv. szok ,088 ,149 ,309 ,244 ,356 ,100 ,225 ,323 ,223 1,000 olvasás-

értés ,362 ,379 ,433 ,320 ,282 ,278 ,402 ,387 ,381 ,151 1,000

A matematikai kompetencia mérése

A matematikai kompetencia felmérését a tavaly már bevált, jó eredményeket mutató feladfatsorral végeztük. A feladatsor reliabilitása 0,8317, ami igen jónak mondható, tekintve, hogy képességet mérünk. A tanulók egyidőben írták a feladatsort, azonos körülmények között, így biztosítottuk a megfelelő validitást.

Statistics

MKSZÁZ97

032,623131,111115,4678

239,2537

ValidMissing

N

MeanMedianStd. DeviationVariance

A táblázatban látható, hogy az évfolyam átlaga nagyon alacsony, mindössze 32,62%. A szórás viszonylag kicsi, tehát az évfolyam nagyjából homogénnek tekinthető.

MKSZÁZ

70,060,050,040,030,020,010,00,0

MKSZÁZ

Freq

uenc

y

30

20

10

0

Std. Dev = 15,47 Mean = 32,6

N = 97,00

A hisztogram görbéje nagyjából normál eloszlást mutat, de a görbe erősen balra tolódott Viszont a hozott teljesítmény azt mutatta, hogy az A osztály szignifikánsan jobb a másik kettőnél. Nézzük, igaz-e ez a matematikai kompetencia teljesítményükre is? Variancia-analízissel nézzük meg a csoportok teljesítményét.

A matematikai kompetencia eredményei

Subset for

alpha = .05

Tukey HSD a B osztályba jár 29,3889 a C osztályba jár 29,6774 az A osztályba jár 41,1111 Sig. ,997 1,000

Tukey B a B osztályba jár 29,3889 a C osztályba jár 29,6774 az A osztályba jár 41,1111

És íme, azt látjuk, hogy ezen a teszten is jobban teljesítettek az A osztályba járók. A különbség szignifikáns. Az osztályonkénti teljesítmény a következőképpen alakult:

A osztály B osztály C osztály Összesen Átlag 41,11 29,38 29,67 32,6 Szórás 16,9 12,92 15,00 15,47

Látjuk az osztályok közötti különbséget, viszont minden osztály külön teljesítménye homogénnak mondható a kis szórás miatt. Vizsgáljuk meg a teljesítményt befolyásoló tényezőket osztályonként.

matematika A osztály

matematika B osztály

matematika C osztály

melyik iskolából érkezett -,075 -,202 -,342 az anya iskolai

végzettsége ,235 ,139 ,179

olvasásértés ,503 ,412 ,177 matematika jegy ,533 ,367 -,110

matematika attitűd ,390 ,139 ,184 Azt látjuk, hogy a volt iskola egyáltalán nem befolyásolja a gyerek matematika kompetencia teszten nyújtott teljesítményét. Az anya iskolai végzettségével a korrelációt mindenütt alacsony, az A osztályosok esetében egy kicsit erősebb. Ennél érdekesebb az olvasásértés hatása: az A és B osztálynál erős a kapcsolat, míg C osztálynál gyenge. A matematika jeggyel való kapcsolat az A osztályosoknál erős, a B osztályosoknál közepes, a C osztálynál viszont negative korrelációt látunk. Így hát érdemes megnézni az osztályok jegy-kompetencia ábráját.

Az A osztály matematika kompetencia - év végi j egy ábrája

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 1 2 3 4 5

év végi jegy

kom

pete

ncia

A B osztály matematika kompetencia - év v égi j egy ábrája

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 1 2 3 4 5

év végi jegy

kom

pete

ncia

A C osztály matematikai kompetencia - év végi jegy ábrája

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 1 2 3 4 5

év végi jegy

kom

pete

ncia

A grafikonok is igazolják a táblázatban látottakat: Míg az A és B osztály trendvonala némi meredekséget mutat, a C osztálynál majdnem vízszintes, azaz valóban nem magyarázza a teljesítményt. Vizsgáljuk meg iskolánként a teljesítmény – jegy ábrát:

Kis Bálint Általános Iskola

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 1 2 3 4 5

év végi jegy

kom

pete

ncia

Rózsahegyi Általános Iskola

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 1 2 3 4 5

év végi jegy

kom

pete

ncia


0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 1 2 3 4 5

év végi jegy

kom

pete

ncia

Dév av ánya

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 1 2 3 4 5

év végi jegy

kom

pete

ncia

Szeghalom

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 1 2 3 4 5

év v égi j egy

kom

pete

ncia

Csárdaszállás - Köröstarcsa

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 1 2 3 4 5

év végi jegy

kom

pete

ncia

A teljes évfolyam teljesítménye

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 1 2 3 4 5

év v égi j egy

kom

pete

ncia

Miután a matematikai kompetencia és az olvasásértés korrelációja erős volt, érdemes megvizsgálnunk a kettő viszonyát. Azt feltételezhetjük, hogy ugyanazok a tanulók teljesítenek jól illetve rosszul mindkettőn.

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

matematikai kompetencia

olva

sásm

egér

tés

Feltételezésünk beigazolódott: valóban együtt mozog a két teljesítmény.

3. sz. melléklet A tantárgyi felmérések eredményeinek feldolgozása

Matematika

A matematika tudásszint mérést nem a kollégák által kidolgozott, hanem kívülről kapott feladatsorral oldotta meg a matematika munkaközösség. A teszt megbízhatóságát vizsgálva azt kell mondanunk, hogy a feladatsor mindenképpen javításra szorul, ugyanis a reliabilitás-mutatója alacsony, 0,6704, ez tudásszint méréseknél kevés, komoly esély van arra, hogy a teszt nem megbízható, vagyis nem azt méri, amit szeretnénk vele vizsgálni. Persze oka lehet az alacsony reliabilitásnak az is, ha a hozzánk bekerült diákok nem tanulták azokat a dolgokat, amelyekre a kérdések vonatkoztak. A jövőben mindenesetre érdemes lenne elgondolkodni egy sajkát kidolgozású, megbízható tesztrendszer kidolgozásán. Annál is inkább, mivel a teszt reliabilitás vizsgálata kimutatta, hogy ha ki is hagyjuk a teszt leggyengébb feladatát, akkor sem lesz jobb a Cronbach α 0,704-nél, ez pedig még mindig alacsony érték. Nézzük tehát, hogyan teljesítettek a tanulók matematikából. Látjuk, hogy az átlag rendkívül alacsony, 17, 97%, a szórás is kicsi, tehát az évfolyam homogénnak mondható. A hisztogram nagyon erősen balra tolódott görbét mutat.

Statistics

MATSZÁZ94

317,978715,000013,8700

ValidMissing

N

MeanMedianStd. Deviation

MATSZÁZ

80,070,060,050,040,030,020,010,00,0

MATSZÁZ

Freq

uenc

y

40

30

20

10

0

Std. Dev = 13,87 Mean = 18,0

N = 94,00

Ha megnézzük az osztályok teljesítményét külön, a következőt látjuk:


Az eredményt látva variancia-analízist alkalmazunk:

Subset for alpha = .05 milyen betűjelű osztályba jár 1 2

Tukey HSD a C osztályba jár 12,7500 a B osztályba jár 14,3421 az A osztályba jár 29,3269 Sig. ,864 1,000

Tukey B a C osztályba jár 12,7500 a B osztályba jár 14,3421 az A osztályba jár 29,3269

Azt látjuk, hogy az A osztály teljesítménye bár rendkívül alacsony, mégis szignifikánsan különbözik a másik két osztály teljesítményétől. Vizsgáljuk meg osztályonként, hogy az általános iskolából hozott érdemjegy milyen összefüggésben van a teljesítménnyel.

Az A osztály

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 1 2 3 4 5

év végi jegy

felm

érés

A B osztály

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 1 2 3 4 5

év végi jegy

felm

érés

A C osztály

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 1 2 3 4 5

év v égi j egy

felm

érés

Nyugodtan kimondhatjuk, hogy az általános iskolai év végi osztályzatok nem tükröződnek a felmérés eredményében – egy-két tanuló kivételével. Az összesített korrelációs tábla azt mutatja, Hogy közepesen erős összefüggés van a diákok teljesítménye és az év végi jegy között. Mutatja valamint az együttjárást az olvasásértéssel és a matematikai kompetenciával Árnyalhatjuk az eredményt, ha megnézzük osztályokra bontva az összefüggést. A C osztálynál látható, hogy a matematika felmérés eredménye kevésbé függ a matematika jegytől, az olvasásértéstől és a matematikai kompetenciától. Összesített korrelációs tábla

VOLTISK az anya végzettsége

MATJEGY OLVÖSZÁZ MATSZÁZ MKSZÁZ

VOLTISK 1,000 az anya

végzettség -,224 1,000

MATJEGY -,119 ,278 1,000 OLVÖSZÁZ -,307 ,167 ,323 1,000 MATSZÁZ -,287 ,310 ,582 ,577 1,000 MKSZÁZ -,317 ,287 ,357 ,458 ,522 1,000

Az A osztály



VOLTISK 1,000 az anya


MATJEGY -,122 ,045 1,000 OLVÖSZÁZ ,230 -,119 ,411 1,000 MATSZÁZ -,117 ,213 ,539 ,584 1,000 MKSZÁZ -,075 ,235 ,533 ,503 ,603 1,000

A B osztály



VOLTISK 1,000 -,014 -,034 -,115 -,017 -,202 az anya iskolai

végzettsége

-,014 1,000 ,098 -,061 ,049 ,139

MATJEGY -,034 ,098 1,000 ,254 ,540 ,367 OLVÖSZÁ

Z -,115 -,061 ,254 1,000 ,493 ,412

MATSZÁZ -,017 ,049 ,540 ,493 1,000 ,344 MKSZÁZ -,202 ,139 ,367 ,412 ,344 1,000

A C osztály

VOLTISK az anya iskolai végzettsége


VOLTISK 1,000 -,262 ,184 -,299 -,348 -,342 az anya

végzettség -,262 1,000 ,176 ,228 ,112 ,179

MATJEGY ,184 ,176 1,000 -,161 ,365 -,110 OLVÖSZÁZ -,299 ,228 -,161 1,000 ,161 ,177 MATSZÁZ -,348 ,112 ,365 ,161 1,000 ,285 MKSZÁZ -,342 ,179 -,110 ,177 ,285 1,000

Irodalom

Az irodalom szintfelmérő megíratásával – mint minden szintmérő esetében – arra keresünk választ, hogy a hozzánk érkező tanulók alapvető irodalmi alapfogalmakkal, értelmező és elemző készséggel rendelkeznek-e, illetve milyen szinten. Az elemzés során először a tesztátlagot tekintve vizsgálódunk, majd megnézzük, hogy az egyes feladatokon milyen teljesítményt nyújtottak a tanulók. A feladatsor reliabilitása 0,84, ami megfelelőnek mondható, vagyis a feladatlap nagy biztonsággal méri a diákok tudását. Az irodalom feladatsoron elérhető pontszám 44 volt, az egyszerűség és a jól követhetőség érdekében azonban az eredményeket %pontban számoljuk. Nézzük tehát az évfolyam, illetve az osztályok átlagát és szórását. A osztály B osztály C osztály Évfolyamátlag Átlag 24,90 20,42 23,27 22,58 Szórás 12,45 15,60 15,58 14,77 Az osztályok teljesítménye nem tér el egymástól túlságosan, így érdemes variancia-analízissel megvizsgálni, van-e különbség a csoportok között.

Subset for alpha = .05

milyen betűjelű osztályba jár 1 Tukey HSD a B osztályba jár 20,4261

a C osztályba jár 23,2719 az A osztályba jár 24,9084 Sig. ,462

Tukey B a B osztályba jár 20,4261 a C osztályba jár 23,2719 az A osztályba jár 24,9084

Amint az ábra mutatja, nincs szignifikáns különbség az osztályok teljesítménye között.

Vizsgáljuk meg a teljesítményt a kapott év végi jegyek tükrében:

Az évfolyam teljesítménye az irodalom jegyek tükrében

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 1 2 3 4 5

év végi jegyek

felm

érés

Az A osztály

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 1 2 3 4 5

év végi jegy

felm

érés

A B osztály

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 1 2 3 4 5

év végi jegy

felm

érés

A C osztály

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 1 2 3 4 5

év végi jegy

felm

érés

Látható, hogy a trendvonal a C osztály esetében majdnem vízszintes, az ötösök és a kettesek ugyanúgy teljesítettek. A B osztályban van egy kiugró teljesítmény, ez az egy tanuló teljesített a tőle elvárható módon.

Nyelvtan

A nyelvtan szintfelmérő megíratásával arra keresünk választ, hogy a hozzánk kerülő diákok rendelkeznek-e a megfelelő helyesírási és leíró nyelvtani alapismeretekkel. Annál fontosabb ez, hogy a középiskolának már nem feladata a leíró nyelvtani ismeretek újratanítása, csupán az ismeretek bővítésével foglalkozik a tananyag, körülbelül az első év nyelvtanóraszámának felében – gimnazista osztályoknál ez 16-18 óra, szakközepeseknél a kétszerese. Így nagyon fontos feladat hárul az általános iskolai alapozó képzésre. A nyelvtan szintfelmérő Cronbach – α értéke 0,94, így a feladatlap reliabilitása igen jónak mondható. Nézzük meg tehát a teszten elért átlageredmény táblázatát.

Statistics

NYÖPSZÁZ95

230,789530,434812,7091

161,5212

ValidMissing

N


NYÖPSZÁZ

65,060,0

55,050,0

45,040,0

35,030,0

25,020,0

15,010,0

5,0

NYÖPSZÁZ

Freq

uenc

y

30

20

10

0

Std. Dev = 12,71 Mean = 30,8

N = 95,00

A görbe ez esetben is erősen balra tolódik, rendkívül alacsony teljesítményeket látunk.


Az osztályok teljesítménye között nagy az eltérés, vizsgáljuk meg, van-e különbség a teljesítményük között.

NYÖPSZÁZ

31 24,894838 30,320426 38,5033

,167 1,00031 24,894838 30,320426 38,5033

milyen betűjelűosztályba jára C osztályba jára B osztályba járaz A osztályba járSig.a C osztályba jára B osztályba járaz A osztályba jár

Tukey HSDa,b

Tukey Ba,b

N 1 2Subset for alpha = .05

Means for groups in homogeneous subsets are displayed.Uses Harmonic Mean Sample Size = 30,917.a.

The group sizes are unequal. The harmonic mean of the groupsizes is used. Type I error levels are not guaranteed.

b.

Látjuk, hogy az A osztály teljesítménye szignifikánsan eltér a másik két osztályétól. Magyarázzák-e a hozott jegyek az alacsony teljesítményt?

az évfolyam nyelvtan teljesítménye

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 1 2 3 4 5

év v égi j egy

felm

érés

Az A osztály

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 1 2 3 4 5

év végi j egy

felm

érés

A B osztály

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 1 2 3 4 5

év végi jegy

felm

érés

A C osztály

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 1 2 3 4 5

év végi jegy

felm

érés

Úgy tűnik, hogy a kapott osztályzatok itt sincsenek összhangban a nyújtott teljesítménnyel.

Történelem A történelem szintfelmérést a kollégák által kidolgozott teszttel végeztük. A teszt Cronbach-α- ja igen jó, 0,8387. Az item-analízisből kiderül, hogy a feladatsor jól javítható, a reliabilitása még emelhető. Azt mindenképpen kimondhatjuk, hogy a teszt megbízhatóan méri a diákok tudását. A diákok teljesítménye a következőképpen alakul:

Statistics

TÖRÖSZSZ95

242,286839,655213,8157

190,8722

ValidMissing

N


TÖRÖSZSZ

100,090,080,070,060,050,040,030,020,0

TÖRÖSZSZ

Freq

uenc

y

30

20

10

0

Std. Dev = 13,82 Mean = 42,3

N = 95,00

Itt is egy erősen balra tolódott görbét láthatunk, tehát nézzük meg a teljesítményt a hozott jegyek tükrében.

Az A osztály

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 1 2 3 4 5

év végi jegy

felm

érés

A B osztály

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 1 2 3 4 5

év végi jegy

felm

érés

A C osztály

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 1 2 3 4 5

év végi jegy

felm

érés

Az A osztály trendvonala mutat némi meredekséget, a másik két osztálynál a kapott osztályzatok alig magyarázzák a teljesítményt. Variancia-analízissel megnézzük az osztályok közötti homogenitást.

TÖRÖSZSZ

38 38,384831 38,487226 52,5199

,999 1,00038 38,384831 38,487226 52,5199

milyen betűjelűosztályba jára B osztályba jára C osztályba járaz A osztályba járSig.a B osztályba jára C osztályba járaz A osztályba jár

Tukey HSDa,b

Tukey Ba,b

N 1 2Subset for alpha = .05


The group sizes are unequal. The harmonic mean of the groupsizes is used. Type I error levels are not guaranteed.

b.

Az derült ki, hogy az A osztály teljesítménye szignifikánsan különbözik a másik két osztályétól. Milyen háttérváltozók befolyásolják a teljesítményt? Végezzünk el egy korreláció-vizsgálatot: Correlations

voltisk az anya végzettség

Tört. jegy Tört. att olvszok olvértés törtteszt

voltisk 1,000 az anya


törtjegy -,098 ,238 1,000 törtatt -,133 ,327 ,634 1,000

olvszok ,214 ,091 ,303 ,142 1,000 olvértés -,307 ,167 ,423 ,261 ,152 1,000 törtteszt -,232 ,543 ,445 ,389 ,227 ,664 1,000

Látható, hogy ebben az esetben az anya végzettsége, a történelem osztályzat és az olvasásértés eredménye a közepesnél erősebb korrelációt mutat a történelem teszten nyújtott teljesítménnyel. Különösen figyelemre méltó az összefüggés az olvasásértéssel, hiszen a történelemoktatás új szemléletét igazolja az eredmény.

Informatika Az informatika felmérést is belső kidolgozású feladatsorral végeztük, így mindenképpen fontos megvizsgálni a teszt jóságmutatóit. A teszt megbízhatóságát jelentő reliabilitás ebben az esetben 0,7726, azaz elfogadható, ám javításra szoruló tesztről van szó. Az itemkihagyásos vizsgálat azt mutatja, hogy néhány feladat itemeinek javításával a teszt Cronbach-α-ja lényegesen jobbá tehető. A tanulók teljesítménye a következőképpen alakult:

Statistics

INFSZÁZ92

545,260944,000016,2608

264,4147

ValidMissing

N


INFSZÁZ

90,085,0

80,075,0

70,065,0

60,055,0

50,045,0

40,035,0

30,025,0

20,015,0

INFSZÁZ

Freq

uenc

y

20

10

0

Std. Dev = 16,26 Mean = 45,3

N = 92,00

Látható, hogy a teljesítmény itt közepes, 45,26 az átlag , a szórás 16,26, vagyis a tanulók homogén módon teljesítettek. Érdemes ismét osztályonként vizsgálni az eredményeket:


Megfigyelhetjük, hogy az egyes osztályokon belül kisebb a szórás, mint a szórásátlag: ez a teljesítmény széles skálán elterülését fogja jelenteni. Az átlagok nagyon messze vannak egymástól, így homogenitás-vizsgálatot végzünk.

INFSZÁZ

28 31,928638 45,526326 59,2308

1,000 1,000 1,00028 31,928638 45,526326 59,2308

milyen betűjelűosztályba jára C osztályba jára B osztályba járaz A osztályba járSig.a C osztályba jára B osztályba járaz A osztályba jár

Tukey HSDa,b

Tukey Ba,b

N 1 2 3Subset for alpha = .05


The group sizes are unequal. The harmonic mean of the group sizes isused. Type I error levels are not guaranteed.

b.

Az átlagok és szórások alapján az eredmény nem meglepő: Mindhárom csoportnak a másiktól való különbözése szignifikáns, azaz olyan, mintha a gyerekek nem egy azonos, hanem három különböző populációból kerültek volna az iskolába. Az ok nyilván a háttérváltozók között keresendő: melyik lehet az a háttérváltozó, amelyik ilyen mértékben befolyásolja a gyerekek teljesítményét? Próbálkozzunk a korreláció-analízissel: Correlations

az apa i végzett

az anya végzett

MATJ FIZJEGY saját gép OLVÖSZ TÖRÖSZ INFSZÁZ MATSZ MKSZÁZ

az apa végzett

1,000

az anya végzett

,664 1,000

MATJ ,225 ,278 1,000 FIZJEGY ,148 ,300 ,634 1,000 van-e gépe -,354 -,391 -,224 -,138 1,000 OLVÖSZ ,071 ,167 ,323 ,268 -,117 1,000 TÖRÖSZ ,350 ,448 ,398 ,350 -,271 ,662 1,000 INFSZÁZ ,394 ,397 ,455 ,292 -,422 ,577 ,534 1,000 MATSZÁ ,280 ,310 ,582 ,316 -,316 ,577 ,588 ,589 1,000 MKSZÁZ ,240 ,287 ,357 ,112 -,281 ,458 ,503 ,452 ,522 1,000

Az eredmény érdekes: A szülők iskolai végzettségének mérsékelt hatása van az informatika teljesítményre. Erős korrelációt mutat viszont a matematika jeggyel, a matematika felméréssel (0,589) , a matematika kompetencia mérésével és az olvasásértéssel. Semmilyen összefüggést nem találunk viszont azzal, hogy van-e otthon számítógépük. Miután az adatlapon láttuk, hogy a tanulók 79%-ánál van otthon számítógép, ez az adat meglepő. Az egész csoportra nézve az ábra szépen emelkedő trendvonalat mutat, ha azonban megvizsgáljuk osztályokra vetítve, az eredmény már árnyaltabb lesz.

matematika - informatika

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

matematika

info

rmat

ika

4. sz. melléklet Folyamatmérések

Folyamatmérésen az iskolánkban tanuló gyerekek nyomon követését értjük. Kilencedik osztályba lépéskor megmérjük az alapkompetenciákat (olvasásértés és matematikai eszköztudás), majd két év elteltével, a középiskolai folyamat derekánál a kutatási gyakorlatnak megfelelően átdolgozott tesztekkel ismét felmérést készítünk ezekről a területekről. Az olvasásértésről tudjuk, hogy ebben az életszakaszban még jól fejleszthető, ráadásul minden tantárgy kisebb-nagyobb mértékben részt is vesz a fejlesztésben, viszont a matematikai kompetencia középiskolás korban már kevésbé vagy alig fejleszthető. Ennek a típusú készségnek a fejlesztésére legalkalmasabb a kisiskolás kor. Ahhoz, hogy a matematikai eszköztudás még ebben az életszakaszban is fejlődjön, speciális eszközökre, feladattípusokra lenne szükség, ez rendkívül komoly, időigényes fejlesztőmunkát kívánna. Az ilyen típusú fejlesztésre az iskolánkban a kollégák felkészültsége adott, viszont ez olyan rendkívüli megterhelést jelentene, amit nem várhatunk el ingyen és bérmentve senkitől. Annál is inkább, mert ez a típusú fejlesztőmunka nem elsősorban a matematika tantárgy keretein belül folyna, hanem minden más tantárgyat tanítónak kellene részt venni a fejlesztésben.

Az olvasási kompetencia mérése

A 11. osztályban a korábban már jól bevált képességmérő feladatlapot használtuk. A feladatlap reliabilitása 0,82, ez jónak mondható, a feladatlap alkalmas képességmérésre. Az évfolyam teljesítményét a következő táblázat mutatja:

Statistics

TELJ11.O82

574,120574,5550

9,964999,2985

ValidMissing

N


Látjuk, hogy a feladatlap megoldottsági átlaga 74, 12 %-os, és a szórás mindössze 9, 96 %pont, ez azt jelenti, hogy homogén csoporttal van dolgunk. Az eloszlás görbéje a következő ábrán látható:

TELJ11.O

90,085,080,075,070,065,060,055,050,045,0

TELJ11.O

Freq

uenc

y

20

10

0

Std. Dev = 9,96 Mean = 74,1

N = 82,00

Természetesen az osztályok teljesítményét külön vizsgálva árnyaltabb képet kapunk:

Statistics

TELJ11.O29

281,240382,4500

6,665944,4348

ValidMissing

N


A 11. A osztály teljesítménye

Statistics

TELJ11.O29

269,604171,9200

9,677193,6462

ValidMissing

N


A 11. B osztály teljesítménye

Statistics

TELJ11.O24

170,974670,1700

9,035681,6428

ValidMissing

N


A 11. C osztály teljesítménye

Látjuk, hogy az A osztály teljesítménye lényegesen magasabb, mint a másik két osztályé. Érdemes a csoportok közötti homogenitást megnézni a teljesítményük alapján.


OSZTÁLY 1 2 Tukey HSD 2,00 29 69,6041

3,00 24 70,9746 1,00 29 81,2403 Sig. ,825 1,000

Tukey B 2,00 29 69,6041 3,00 24 70,9746 1,00 29 81,2403

A variancia-analízis alapján azt mondhatjuk, hogy az A osztály teljesítménye szignifikánsan különbözik a B és C osztály teljesítményétől, amelyek viszont homogén csoportot alkotnak. A folyamatmérés lényege persze nem az eredmények önmagukban való vizsgálata, hanem összevetése a korábbi hasonló eredménnyel. Talán legcélszerűbb és leglátványosabb a grafikus megjelenítés:


0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24tanulók

telje

sítm

ény

9. osztályos teljesítmény11. osztályos teljesítmény


0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24tanulók

telje

sítm

ény

9. osztályos teljesítmény11. osztályos teljesítmény

Mindhárom grafikonon láthatjuk, hogy a 11. osztályos teljesítmény – kevés kivételtől eltekintve – jobb, mint a 9.-es. Azt is látjuk, hogy a 9.-ben gyengébben teljesítők fejlődése nagyobb, mint a már akkor jól teljesítőké. Néhány tanulónál figyelhetünk meg csökkenést, náluk azonban egyéb külső okok is közrejátszottak a teljesítményük hanyatlásában.

Az évfolyam teljesítménye

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 61 63 65 67 69 71 73 75

tanulók

telje

sítm

ény

9. o.11. o.

Látjuk, hogy a tanulók többsége a 70 és 90 %pont közé esik. Az országos kompetenciamérés eredménye szintén azt mutatja, hogy diákjaink olvasásértésben az országos standardhoz képest a tőlük a CSH-index alapján elvárható teljesítménytől jobb eredményt értek el. Miután a diákok háttere lényegesen nem változott az elmúlt évek alatt, a fejlődést mindenképpen az iskola munkájának lehet tulajdonítani. A két eredmény , illetve a fejlődés mértékének megállapítására a pedagógiai kutatásban használt, ugyanannál a csoportnál a fejlesztés előtti és utáni állapotot összehasonlító úgynevezett páros t-próbát (Paired Sample T-test) alkalmazzuk. Ez a módszer alkalmas, hogy megvizsgálja, két adatsor, ebben az esetben a 9.-es mérés és a 11.-es mérés átlaga szignifikánsan különbözik-e egymástól. A következő táblázat a próba eredményét mutatja:

Paired Samples Test

-16,9963 11,3632 1,3121 -19,6107 -14,3818 -12,953 74 ,000TELJ9O - TELJ11.OPair 1Mean Std. Deviation

Std. ErrorMean Lower Upper

95% ConfidenceInterval of the

Difference

Paired Differences

t df Sig. (2-tailed)

Látjuk, hogy a két mérés átlaga szignifikánsan különbözik egymástól. A szórás 11,36, ami azt jelenti, hogy acsoport teljesítményének növekedése is homogén mintát mutat.

Megerősítésképpen végezhetünk egymintás t-próbát is. Ez esetben a 11.-es átlagot elosztjuk a 9.-es átlaggal, azt feltételezve, hogy az eredmény 1 lesz, vagyis ugyanazok a diákok ugyanazt a tesztet ugyanúgy írják meg. Ha egynél nagyobb értéket kapunk, a második mérés jobb lett, ha egynél kisebbet, akkor rosszabb. A táblázatban látjuk, hogy a mérőszám 1,3305, azaz a 11.-es feladatmegoldás 33,05 %-kal jobb lett, mint a 9.-es. Ez szignifikáns különbséget jelent.

One-Sample Test

45,214 74 ,000 1,3305 1,2718 1,3891EGYTt df Sig. (2-tailed)

MeanDifference Lower Upper


Difference

Test Value = 0

Érdekes az is, hogy a három osztálytekintetében a növekedést nézve homogén csoportról beszélhetünk EGYT


OSZTÁLY 1 Tukey HSD 2,00 24 1,2995

1,00 27 1,3121 3,00 24 1,3821 Sig. ,493

Tukey B 2,00 24 1,2995 1,00 27 1,3121 3,00 24 1,3821

matematikai kompetencia folyamatvizsgálata

A 11. osztályban használt matematika kompetencia-feladatsor is jól bevált a korábbi mérések során, igazodik az országos kompetenciamérés feladatsorához, vagyis nem a megszerzett matematikatudást, hanem a gondolkodási képességet vizsgáló feladatokból épül fel. A feladatsor reliabilitása 0,83, ez képességmérő teszteknél jónak mondható. Látjuk, hogy a feladatok megoldottsága nem éri el az 50 %-os küszöböt, csupán 43,74 %pont. A szórás is viszonylag alacsony, határértéken belüli: 17,13%

Statistics

MATÚJ8610

43,744239,000017,1328

ValidMissing

N


Az osztályok egyenkénti vizsgálatával árnyalhatjuk a képet:

Statistics

MATÚJ31

151,225852,000017,9234

ValidMissing

N


Az A osztály teljesítménye

Statistics

MATÚJ31

838,903236,000016,0818

ValidMissing

N


A B osztály teljesítménye

Statistics

MATÚJ24

140,333339,000014,4664

ValidMissing

N


A C osztály teljesítménye

Látjuk, hogy a három osztály mindegyike viszonylag kicsi, 20% alatti szórással, de egymástól gencsak eltérő eredménnyel oldották meg a feladatokat. Variancia-analízissel megnézhetjük, az évfolyam homogenitását.



1 2

Tukey HSD a B osztályba jár 31 38,9032 a C osztályba jár 24 40,3333 az A osztályba

jár 31 51,2258

Sig. ,942 1,000 Tukey B a B osztályba jár 31 38,9032

a C osztályba jár 24 40,3333 az A osztályba

jár 31 51,2258

A táblázatból láthatjuk, hogy a B és C osztály együtt homogén csoportot alkot, tőlük viszont szignifikánsan jobb teljesítményt nyújtott az A osztály. Most is a növekedés kimutatása az érdekes. Nézzük meg grafikusan a 9.-es és 11.-es teljesítményt:

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26tanulók

telje

sítm

ény

9.-es teljesítmény11.-es teljesítmény

A 11. A osztály teljesítménye

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27tanulók

telje

sítm

ény



0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20tanulók

telje

sítm

ény



Ha egy ábrában ábrázoljuk, a különbség szembetűnő.

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 61 63 65 67 69 71 73

tanulók

telje

sítm

ény

9.-es átlag11.-es átlag

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 61 63 65 67 69 71 73

tanulók

telje

sítm

ény

9.-es átlag11.-es átlag

Az évfolyam teljesítményének összehasonlító ábrája

Az ábrán látható, hogy a tanulók többségének javult a teljesítménye, de jónéhányan a 9.-es szint alatt teljesítettek. A növekedés mértékét itt is egymintás, illetve páros t-próbával vizsgálhatjuk. Az osztályokra nézve ez a következőt jelenti:

One-Sample Test

18,046 25 ,000 1,2028 1,0656 1,3401EGYMINTTt df Sig. (2-tailed)



Difference

Test Value = 0

11. A

One-Sample Test

17,176 26 ,000 1,0949 ,9639 1,2259EGYMINTTt df Sig. (2-tailed)



Difference

Test Value = 0

11. B

One-Sample Test

13,909 19 ,000 1,1630 ,9880 1,3381EGYMINTTt df Sig. (2-tailed)



Difference

Test Value = 0

11. C

Vagyis az A osztály növekedése 20,28%-os, a B osztályé 9,49 %-os, a C osztályé pedig 16,3 %-os. Nagyon érdekes, hogy a fejlődés tekintetében az évfolyam homogén csoportnak mutatkozik: EGYMINTT



1

Tukey HSD a B osztályba jár 27 1,0949 a C osztályba jár 20 1,1630 az A osztályba

jár 26 1,2028

Sig. ,531 Tukey B a B osztályba jár 27 1,0949

a C osztályba jár 20 1,1630 az A osztályba

jár 26 1,2028

A páros t-próba a következő eredményt mutatja:

Paired Samples Test

5,1050 12,1027 1,4165 2,2813 7,9288 3,604 72 ,001MATÚJ - MATRÉGIPair 1Mean Std. Deviation

Std. ErrorMean Lower Upper


Difference

Paired Differences

t df Sig. (2-tailed)

Látható, hogy a különbség ez esetben is szignifikáns, azaz kimutatható növekedés történt. Az egymintás t-próbával a növekedés mértékét is megnézhetjük:

One-Sample Test

28,555 72 ,000 1,1520 1,0716 1,2324EGYMINTTt df Sig. (2-tailed)



Difference

Test Value = 0

A táblázat alapján 15,2%-os növekedést látunk. Itt meg kell jegyezni, hogy a 9.-es mérés alapján prognosztizálható volt, hogy a tanulók matematikai gondolkodásának fejlődése lassabb ütemű lesz, mint az olvasásértésé. Mint említettem, a matematikai gondolkodás alapjait a korai kisiskolás korban kell lerakni, és főleg az általános iskolában fejleszteni, hiszen 16-17 éves korban ez a képesség már nem, vagy csak alig fejleszthető. Miután tanulóink a környék tizenhét általános iskolájából kerültek intézményünkbe, már belépéskor nagy különbségeket regisztrálhattunk. Ez persze nem csupán az általános iskolák hibája, hanem a képzési rendszernek arra a hiányosságára utal, amelyben a kompetencia-fejlesztés nem kapott kiemelt szerepet. Napjainkban azonban kitűnő programok segítik az általános iskolákat abban, hogy képesek legyenek tanulóik fejlesztésére. 5. sz. melléklet

10. évfolyamos szakaszmérések A 10. évfolyamos szakaszmérésben a nyelvi előkészítős 11. A osztály, a 10. B osztály és a 10. C osztály tanulói vettek részt. A mérés célja, hogy a tanulóknak és a tanároknak egyaránt jelzést adjon a diákok felkészültségének állapotáról. Miután a felmérés eredménye hangsúlyos jegyként számított az év végi osztályzatban, arra lehetett számítani, hogy a diákok komolyan veszik a felkészülést. A tanuláshoz szükséges tételeket időben megkapták, irodalomból, nyelvtanból és történelemből az iskola honlapjáról is letölthették. Az idegen nyelvekből az aktuális tudást mérték az írásbeli érettségi feladatsornak megfelelően.

Irodalom A feladatlap célja nem a tárgyi tudás mérése volt, hanem annak vizsgálata, hogy a tanulók tudnak-e térben és időben tájékozódni, ismerik-e a tanult irodalomtörténeti korszakok jellemzőit, rendelkeznek-e alapfokú stilisztikai ismeretekkel, illetve képesek-e motívumokat összehasonlítani az első két évben olvasott kötelező olvasmányokból. A feladatlap jól mér, a Cronbach értéke 0, 9219, ez nagyon jó érték. Az évfolyam teljesítménye a következőképpen alakult:

Statistics

ÖSSZP90

244,955642,500015,4672

239,2340

ValidMissing

N


Látjuk, hogy az évfolyam átlaga 44, 95 %pont volt, a szórásérték is megfelelő, mindössze 15, 46 %, ezzel a 25 %-os határértéken bőven belül található. A következő hisztogramon azt látjuk, hogy a teljesítmény normál eloszlású, de kissé balra tolódott:

ÖSSZP

85,080,0

75,070,0

65,060,0

55,050,0

45,040,0

35,030,0

25,020,0

15,0

ÖSSZP

Freq

uenc

y

16

14

12

10

8

6

4

2

0

Std. Dev = 15,47 Mean = 45,0

N = 90,00

Természetesen az osztályok teljesítményét külön vizsgálva árnyalhatjuk a képet:

Statistics

ÖSSZP32

054,562552,000016,2400

263,7379

ValidMissing

N


11. A

Statistics

ÖSSZP292

34,310332,00009,8238

96,5074

ValidMissing

N


10. B

Statistics

ÖSSZP29

045,000042,000012,2095

149,0714

ValidMissing

N


10. C

Az osztályátlagokból látható, hogy nagyon különbözik a teljesítményük. Variancia-analízist használva megnézzük az évfolyam homogenitását: ÖSSZP


OSZTÁLY 1 2 3 Tukey HSD 2,00 29 34,3103

3,00 29 45,0000 1,00 32 54,5625 Sig. 1,000 1,000 1,000

Tukey B 2,00 29 34,3103 3,00 29 45,0000 1,00 32 54,5625

Az évfolyam a teljesítmény alapján egyáltalán nem homogén: mindhárom osztályról azt mondhatjuk, hogy úgy teljesítenek, mintha három különböző populációból származnának, azaz mindhárom osztály teljesítménye között szignifikáns különbséget tapasztalunk. Látjuk, hogy a B osztály teljesítménye a legalacsonyabb: egy tanuló sincs, aki 50 %-nál jobb teljesítményt ért volna el, és csak náluk van olyan (két tanuló), aki a ketteshez szükséges 20 %-ot sem érte el. Jobb teljesítményt vártunk az A osztálytól, de ők sem a megfelelő komolysággal készültek a megmérettetésre. Elégedettek lehetünk viszont a C osztállyal, mert ők valóban a képességeiknek megfelelően teljesítettek, talán a három osztály közül a legkomolyabban vették a munkát.

Magyar nyelvtan A nyelvtan feladatlapban a középszinten az érettségi anyagban szereplő leíró nyelvtani ismereteket, szövegtani ismereteket, jelentéstani alapismereteket, kommunikációs alapismereteket, szövegszerkesztési és érvelő képességet mértünk. A feladatlap reliabilitása 0,8998, ez jónak mondható, illetve néhány item javításával 0,9 fölé emelhető. Az évfolyam teljesítménye a következőképpen alakult:

Statistics

ÖSSZSZÁZ91

144,794044,705914,3966

207,2610

ValidMissing

N


Az eredmény hasonló az irodaloméhoz: az átlag 44,79%pont, a szórás 14,39 %, ez határértéken belüli szórás. A következő hisztogramon azt láthatjuk, hogy a teljesítmény normál eloszlást mutat, de némiképpen balra tolódik.

ÖSSZSZÁZ

80,075,0

70,065,0

60,055,0

50,045,0

40,035,0

30,025,0

20,015,0

ÖSSZSZÁZ

Freq

uenc

y

16

14

12

10

8

6

4

2

0

Std. Dev = 14,40 Mean = 44,8

N = 91,00

Vizsgáljuk meg az osztályok teljesítményét:

Statistics

ÖSSZSZÁZ31

153,776154,117612,5436

157,3420

ValidMissing

N


11. A

Statistics

ÖSSZSZÁZ31

036,046137,000012,2847

150,9127

ValidMissing

N


10. B

Statistics

ÖSSZSZÁZ29

044,543642,352912,7205

161,8116

ValidMissing

N


10. C

A helyzet ugyanaz, mint az irodalom esetében: A legjobb teljesítményt az A osztály nyújtotta, a leggyengébbet pedig a B osztály. A C osztályosok a tőlük elvárható módon teljesítettek. Ez esetben is elvégezhetjük a homogenitás-vizsgálatot:



3,00 29 44,5436 1,00 31 53,7761 Sig. 1,000 1,000 1,000

Tukey B 2,00 31 36,0461 3,00 29 44,5436 1,00 31 53,7761

Látjuk, hogy most is mindhárom osztály teljesítménye szignifikánsan különböző, három csoportot alkotnak: ez az A és C-B osztály esetében jól prognosztizálható volt, azonban további gondolkodást kíván a B osztály rendkívül alacsony teljesítménye: három tanuló nem ért el 20 %-ot, és csak négyen kerültek 50 % fölé (a legjobb 62,5% - egy tanuló érte el).

Történelem A történelem feladatlap az érettségi feladatlap mintájára készült, ugyanolyan feladattípusokat tartalmaz, természetesen csak a 10. osztályos anyaggal bezárólag. A feladatlap reliabilitása 0, 8729, ez jónak mondható. A teszt tehát alkalmas a mérésre. A tanulók − az érettségihez hasonlóan − használhatták a történelem atlaszukat is, ezzel tulajdonképpen a térképolvasási kompetenciájukat is bizonyíthatták. Az évfolyam eredménye a következő volt:

Statistics

ÖSSZPSZZ89

351,312050,833314,5989

213,1267

ValidMissing

N


Látjuk, hogy az évfolyamátlag és a szórás itt is az irodalom és nyelvtan átlaghoz hasonló: 51,31 az átlag, a szórás pedig 14,59 %-os. Ismét vizsgáljuk az osztályok teljesítményét:

Statistics

ÖSSZPSZZ31

163,198962,5000

9,911998,2452

ValidMissing

N


11. A

Statistics

ÖSSZPSZZ29

240,948343,333312,4716

155,5419

ValidMissing

N


10. B

Statistics

ÖSSZPSZZ29

048,969050,000011,6471

135,6553

ValidMissing

N


10. C

A három osztály közötti különbség itt is szembetűnő: Az A osztályosok 63,19%pontot értek el, a B-sek 40,94-et, a C osztályosok pedig 48,96%pontot. Ha a szórás számokat megnézzük, azt látjuk, hogy nagyon alacsonyak, vagyis minden osztály külön-külön homogén csoportot alkot, az egyes osztályok tanulói kis szórással, szűk határok között teljesítenek. Az osztályok sorrendje tehát ugyanaz, mint az előző két feladatlap esetében. Homogenitás-vizsgálatot végezve a következőt látjuk: ÖSSZPSZZ



3,00 29 48,9690 1,00 31 63,1989 Sig. 1,000 1,000 1,000

Tukey B 2,00 29 40,9483 3,00 29 48,9690 1,00 31 63,1989

Ismét azt tapasztaljuk, hogy az évfolyam nem homogén, az osztályok teljesítménye szignifikánsan különbözik.

Matematika Matematikából is az első két évben tanultakat mérte a feladatlap. Változatosan érintette a matematika különböző területeit, az érettségi feladatlapnak megfelelően két szubtesztből állt, és bizonyos esetekben választást engedett a tanulóknak. Így a diákok megismerkedhettek az érettségi feladatlap feladattípusaival. Mindenképpen hasznos volt a teszt megírása. Az évfolyam teljesítménye a következőképpen alakult.

Statistics

ÖSSZP89

323,191020,000016,3045

265,8381

ValidMissing

N


A teljesítmény rendkívül alacsony, alig haladja meg a továbblépéshez szükséges minimumot, és a szórás is homogén évfolyam-teljesítményt mutat: mindössze 16,3%-os. A teljesítmény görbéje erősen balra tolódott.

ÖSSZP

80,075,0

70,065,0

60,055,0

50,045,0

40,035,0

30,025,0

20,015,0

10,05,0

0,0

ÖSSZP

Freq

uenc

y

14

12

10

8

6

4

2

0

Std. Dev = 16,30 Mean = 23,2

N = 89,00

Az osztályokat külön vizsgálva a következőt látjuk:

Statistics

ÖSSZP30

237,200037,500016,2977

265,6138

ValidMissing

N


11. A

Statistics

ÖSSZP30

115,200014,0000

8,615974,2345

ValidMissing

N


10. B

Statistics

ÖSSZP29

016,965516,000012,8327

164,6773

ValidMissing

N


10. C

Láthatjuk, hogy külön-külön sem jobb a kép: az A osztály átlagteljesítménye sem érte el a 40%-os értéket, a másik két osztály pedig még a 20 %-ot sem éri el. A szórás az A osztályban a legnagyobb, 16,29%, a B osztályban alig lépi túl a 8 %-ot. Homogenitás-vizsgálatot végezve a következő eredményt kapjuk:

Descriptives

ÖSSZP

30 37,2000 16,2977 2,9755 31,1144 43,2856 1,00 80,0030 15,2000 8,6159 1,5730 11,9828 18,4172 2,00 40,0029 16,9655 12,8327 2,3830 12,0842 21,8468 1,00 56,0089 23,1910 16,3045 1,7283 19,7564 26,6256 1,00 80,00

1,002,003,00Total

N Mean Std. Deviation Std. Error Lower Bound Upper Bound

95% Confidence Interval forMean

Minimum Maximum

A variancia-analízis leíró táblázatában megfigyelhetjük az egyes osztályon belüli szélső értékeket: Az A osztály nagy szórását az eredményezte, hogy 1 ponttól 80 pontig terjedt a skála. A C-ben 1-56 között mozogtak a pontok, a B-ben pedig 2 és 40 pont közé esett mindenki, ami azt jelenti, hogy a legjobban teljesítő tanuló éppen a hármas alsó határát súrolta. ÖSSZP



3,00 29 16,9655 1,00 30 37,2000 Sig. ,860 1,000

Tukey B 2,00 30 15,2000 3,00 29 16,9655 1,00 30 37,2000

Látjuk, hogy az A osztály ismét elszakad a másik két csoporttól, teljesítményük szignifikánsan különbözik, a B és a C osztály homogén csoportot alkot.

Idegen nyelvek Angol

Az angol tesztek is az érettségi követelményeknek megfelelően készültek, négy részterületet: az olvasott szövegértést, a nyelvhelyességet, a hallott szöveg értését és az íráskészséget mérték. Az évfolyam teljesítménye a következőképpen alakult:

Statistics

SZÁZALÉK55

146,941546,150015,3716

236,2852

ValidMissing

N


Az átlag 46, 9 %pont, a szórás 15,37%-os. Ez évfolyamviszonylatban elfogadható. Nézzük meg az osztályok teljesítményét.

Statistics

SZÁZALÉK17

055,806951,282117,7280

314,2820

ValidMissing

N


11. A

Statistics

SZÁZALÉK17

142,182038,461515,5380

241,4294

ValidMissing

N


10.B

Statistics

SZÁZALÉK21

043,617641,9500

9,784695,7388

ValidMissing

N


10. C Az A osztály teljesítménye itt is lényegesen jobb. A másik két osztály egyformán teljesített. Ezt támasztja alá a homogenitás-vizsgálat is: SZÁZALÉK



3,00 21 43,6176 1,00 17 55,8069 Sig. ,952 1,000

Tukey B 2,00 17 42,1820 3,00 21 43,6176 1,00 17 55,8069

A B és C osztály egy homogén csoportot alkot, tőlük szignifikánsan különbözik az A osztály átlagteljesítménye.

Descriptives

SZÁZALÉK

17 55,8069 17,7280 4,2997 46,6920 64,9218 26,50 86,3217 42,1820 15,5380 3,7685 34,1931 50,1709 22,22 76,0721 43,6176 9,7846 2,1352 39,1637 48,0715 30,76 62,9355 46,9415 15,3716 2,0727 42,7860 51,0970 22,22 86,32

1,002,003,00Total

N Mean Std. Deviation Std. Error Lower Bound Upper Bound

95% Confidence Interval forMean

Minimum Maximum

Érdemes megvizsgálni az osztályokon belüli szélső értékeket: az A osztálynál 26,5 és 86,32 % között mozgott a teljesítmény, a B osztályban 22,22 és 76,07% között, a C osztályban pedig 30,76 és 62,93 között, így a C osztálynál figyelhető meg a legkisebb szórás.

Angol mint második nyelv Az angol második idegen nyelvként a 11. A és a 10. B osztályokban szerepel. A szakközépiskolás osztályok (mint a 10. C) egy idegen nyelvet tanulnak. A második idegen nyelv óraszáma alacsonyabb (heti 3 óra), mint az első nyelvé. A két osztály teljesítménye a következő módon alakul:

Statistics

ÖSZSZÁZ30

246,139040,112820,1381

405,5448

ValidMissing

N


Látjuk, hogy az átlag 46,13, ami majdnem pontosan ugyanannyi, mint az angol első nyelv átlaga (46,94), a szórás viszont nagyobb, 20,13%, ami még benne van az elfogadható értékben, de nyilvánvalóan kisebb homogenitásra utal. A teljesítmény görbéje nem mutat jó eloszlást: a Gauss-görbe lapos, normál eloszlásról nem beszélhetünk.

ÖSZSZÁZ

85,080,0

75,070,0

65,060,0

55,050,0

45,040,0

35,030,0

25,020,0

ÖSZSZÁZ

Freq

uenc

y

7

6

5

4

3

2

1

0

Std. Dev = 20,14 Mean = 46,1

N = 30,00

Itt a teljesítmény inkább kétmóduszúnak tűnik. Ezért vizsgáljuk meg az osztályok teljesítményét külön:

Statistics

ÖSZSZÁZ13

164,923164,0000

39,20a

13,9402194,3303

ValidMissing

N

MeanMedianModeStd. DeviationVariance

Multiple modes exist. The smallest value is showna.

11. A

ÖSZSZÁZ

85,080,075,070,065,060,055,050,045,040,0

ÖSZSZÁZ

Freq

uenc

y

3,5

3,0

2,5

2,0

1,5

1,0

,5

0,0

Std. Dev = 13,94 Mean = 64,9

N = 13,00

11. A Statistics

ÖSZSZÁZ17

131,774829,0598

23,93a

9,131983,3913

ValidMissing

N

MeanMedianModeStd. DeviationVariance

Multiple modes exist. The smallest value is showna.

11. B

ÖSZSZÁZ

55,050,045,040,035,030,025,020,0

ÖSZSZÁZ

Freq

uenc

y

7

6

5

4

3

2

1

0

Std. Dev = 9,13 Mean = 31,8

N = 17,00

11. B

A táblázatokból és a hisztogramokon is jól látható, hogy a 11. A teljesítménye több, mint kétszerese a 10. B-sek teljesítményének. Az A osztályból egy tanuló kerül 45% alá, a B-ből csupán kettő kerül 45% fölé. Homogenitás-vizsgálatot (kétmintás t-próbát) végezve beigazolódik a feltételezés: a két osztály teljesítménye szignifikánsan különbözik egymástól:

Independent Samples Test

3,014 ,094 7,863 28 ,000 33,1483 4,2159 24,5123 41,7843

7,439 19,586 ,000 33,1483 4,4558 23,8411 42,4555

Equal variancesassumedEqual variancesnot assumed

ÖSZSZÁZF Sig.

Levene's Test forEquality of Variances

t df Sig. (2-tailed)Mean

DifferenceStd. ErrorDifference Lower Upper


Difference

t-test for Equality of Means

Német nyelv A német nyelv, az angolhoz hasonlóan, az érettségi mintájára készült feladatlapot használt a 10. évfolyamosok felméréséhez. Az évfolyam teljesítménye a következőképpen alakult:

Statistics

SZÁZALÉK380

47,503447,00858,6700

75,1691

ValidMissing

N


SZÁZALÉK

65,060,055,050,045,040,035,030,0

SZÁZALÉK

Freq

uenc

y

14

12

10

8

6

4

2

0

Std. Dev = 8,67 Mean = 47,5

N = 38,00

Az átlagteljesítmény 47,5%pont, a szórás 8,67 %, így az évfolyam teljesítménye homogénnek látszik. Az osztályok teljesítményét külön vizsgálva a következő képet kapjuk:

Statistics

SZÁZALÉK17

050,125748,7179

5,405129,2152

ValidMissing

N


11. A

Statistics

SZÁZALÉK13

046,614146,153812,7806

163,3447

ValidMissing

N


10. B

Statistics

SZÁZALÉK80

43,376143,5897

3,590012,8883

ValidMissing

N


11. C

Látjuk, hogy az osztályok teljesítménye közel jár egymáshoz, 43 és 50 % közé esik mindhárom csoport. A homogenitás-vizsgálat eredménye alátámasztja feltevésünket: az évfolyam átlagteljesítménye homogénnek mondható.


OSZTÁLY 1 Tukey HSD 3,00 8 43,3761

2,00 13 46,6141 1,00 17 50,1257 Sig. ,151

Tukey B 3,00 8 43,3761 2,00 13 46,6141 1,00 17 50,1257

6. Kapcsolatok Iskolánk számos intézménnyel munkakapcsolatban áll. A Kis Bálint Általános Iskola és a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola minden évben lehetővé teszi, hogy a két helyi Középiskola képviselői összevont szülői értekezlet keretében találkozhassanak a végzős tanulók szüleivel. Itt bőven van lehetőség a helyi képzési programok, az iskola arculatának bemutatására. Rendszeresen eljárunk a környező települések általános iskoláiba is beiskolázni. Ott már a megjelenő 25-30 középiskolai igazgatóval együtt csak 2-3 perc lehetőség adódik iskolánk bemutatására. A Kner Nyomda támogatásával szórólapokat készítünk a beiskolázáshoz, ami jól szolgálja a tájékozódást. Változatlanul kapcsolatban állunk a szlovákiai Vrutky gimnáziumával. Idén tavasszal egy 30 fős diákcsoport volt nálunk, több sportágból vettünk részt a békéscsabai és kétegyházi helyszínen megrendezett nemzetközi sportversenyen, majd a Sajt és Túró fesztiválon. A helyi családsegítővel is együttműködünk egy-egy speciális ügyben ami tanulóinkat érinti. Az idei tanév jelentős előrelépést hozott az úszásoktatás terén. Az önkormányzat kezdeményezésére pedagógiai programunkba betettük a rendszeres úszásoktatást. Mára tanulóink igen nagy számban, rendszeresen vesznek részt a helyi Liget Fürdőben ezen a foglalkozásokon. Még kollégista csoportjaink is egy-két hetente szervezetten élnek ezzel a lehetőséggel.

KNER IMRE GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS ...KNER IMRE GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS...

Documents

Transcript of KNER IMRE GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS ...KNER IMRE GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS...