KLÍMAVÁLTOZÁS, KÖZLEKEDÉS, VÁROS, EURÓPAI UNIÓ, VISEGRÁGIAK
description
Transcript of KLÍMAVÁLTOZÁS, KÖZLEKEDÉS, VÁROS, EURÓPAI UNIÓ, VISEGRÁGIAK
KLÍMAVÁLTOZÁS, KÖZLEKEDÉS, VÁROS,
EURÓPAI UNIÓ, VISEGRÁGIAK
Fleischer TamásMTA KRTK Világgazdasági Intézet
http://www.vki.hu/~tfleisch/ [email protected]
Energiahatékony városi közlekedés: együttműködési lehetőségek keresése ‘Együttműködés a fenntartható közlekedésért a visegrádi régióban’
Az International Visegrad Fund és a CEE Trust támogatásávalBudapest, 2012. június 13.
KLÍMAVÁLTOZÁS, KÖZLEKEDÉS, VÁROS,
EURÓPAI UNIÓ, VISEGRÁGIAK
Fleischer TamásMTA KRTK Világgazdasági Intézet
http://www.vki.hu/~tfleisch/ [email protected]
Energiahatékony városi közlekedés: együttműködési lehetőségek keresése ‘Együttműködés a fenntartható közlekedésért a visegrádi régióban’
Az International Visegrad Fund és a CEE Trust támogatásávalBudapest, 2012. június 13.
Összefoglalás egyetlen ábrán: kiinduló helyzetkép FK 2011
Üvegház-gáz kibocsátás SEC(2011) 391 final p.18.
Városi, várostérségi
Makro-regionális(közepes itt <500 km)
Globális ésinterkontinentális
személy 17 % 33 % 10 %
Ebben közút 16 % 29 % 0 %
teher 6 % 23 % 11 %
Ebben közút 6 % 19 % 0 %
Az összes uniós közl. ÜHG-kibocsátás a 100 %; – a táblázat ehhez viszonyít. 23 % városi/környéki, 56 % makro-regionális és 21 % interkontinentális. Személyközlekedés 60 % teherforgalom 40 % Közút adja az összes közlekedési kibocsátás 70 %-át
Közlekedés, város, Európai Unió, visegrádiak, klíma/energia
Közlekedés, város, Európai Unió, visegrádiak, klíma/energia
Fenntarthatóság: erős fenntarthatóság, peremfeltételek Kibocsátás-csökkentés és alkalmazkodás Az IPCC modellek (jövőkép) bemutatása
és közlekedési felhasználása Kibocsátás-csökkentés: back-casting Egy angol tanulmány (VIBAT 2004) gondolatmenetének az
ismertetése (Elődje EST OECD 2000) Miért fontos a fenti gondolatmenet:
ez vált az új uniós közlekedéspolitika alapjává (Fehér Könyv 2011 márc. 28.)
Az uniós közlekedéspolitika előzményei – 1992 – 2001 – 06
Klímaváltozás és közlekedés
Kiinduló helyzet: kibocsátások Az 1990-es (EU-10-eknél a 85-90-es) bázisévhez képest az
üvegházi gázok kibocsátása valamennyi ágazatban csökkent, kivéve a közlekedési ágazatot, ahol emelkedett
Magyarországon az emelkedés 2003-ra +27,5% volt [Az EU-15 országaiban 2004-re + 26% ]
Ezzel Magyarországon a közlekedési eredetű kibocsátások részaránya 6,5%-ról 12,2%-ra nőtt. [Az EU-15-ben ez 21% volt. ]
Fehér könyv 2011 …úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé
FEHÉR KÖNYVÚtiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé
Elérhetősége: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF
Uniós közlekedéspolitika 1990 előtt csak elemeiben létezett és a versenypolitikai szabályozás szempontja volt a döntő.
1992-től az egységes belső piacot lehetővé tevő egységes szabályozás akadályainak a leépítése és a közös uniós hálózat megteremtése (TEN-T) került a szakpolitika fókuszába.
2001 fontos előrelépés volt a környezeti célok szempontjából, a közúti forgalom visszafogása explicit célkitűzéssé vált.
A 2006-os felülvizsgálat jelentős fuvarozói ellentámadás volt, és finoman érvénytelenítették a közút rovására meghirdetett célokat.
Az új, 2011-es közlekedéspolitika (egy helyett négy évtizedes távlatra tűzve ki célokat) 2050-re ismét nagyon progresszív módon számol környezeti korlátokkal, és 60 %-os széndioxid kibocsátás csökkentéssel, továbbá a hagyományos meghajtású gépkocsiknak a városközpontokból történő kitiltásával. Ugyanakkor a dokumentum egyes megfogalmazásaiban ellentmondani látszik a határozott céloknak.
Az uniós közlekedéspolitika előzményei
Már a cím is azt sejteti, hogy a környezetvédelem visszanyert pozíciókat a közlekedéspolitikában.
Az új közlekedéspolitika 2050-re 60%-kal kívánja csökkenteni a közlekedési eredetű széndioxid kibocsátást.
A közlekedéspolitika úgy tekinthető, mint ennek a célnak az elérésére kidolgozott stratégia
Részleteiben a törekvés nem ennyire következetes, egyes mondatokban érezhetően benne maradtak vállalhatatlan kompromisszumok
Az európai egységes hálózat, -közlekedés, -hozzáférés láthatóan tabu, ennek semmilyen eleme nincs megkérdőjelezve, (sem igazolva)
A dokumentumhoz készült hatástanulmány rámutat, hogy a csökkentési cél tisztán technológiai alapú elérése nem járható, a kereslet-oldali menedzsment eszközeit elengedhetetlen alkalmazni.
Fehér Könyv 2011: Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé
Négy dokumentum COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes
közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 3. 28. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF
SEC(2011) 358 final Commission Staff Working Paper: Impact Assessment European Commission, Brussels, 28.3.2011. http://ec.europa.eu/transport/strategies/doc/2011_white_paper/white_paper_2011_ia_full_en.pdf
SEC(2011) 359 végleges Bizottsági Szolgálati Munkadokumentum: A hatásvizsgálat összefoglalása. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 3. 28. http://www.europarl.europa.eu/RegData/docs_autres_institutions/commission_europeenne/sec/2011/0359/COM_SEC(2011)0359_HU.pdf
SEC(2011) 391 final Commission Staff Working Document: Accompanying the White Paper – Roadmap to a Single European Transport Area – Towards a competitive and resource efficient transport system. European Commission, Brussels, 28.3.2011 http://ec.europa.eu/transport/strategies/doc/2011_white_paper/white_paper_working_document_en.pdf
Fehér könyv 2011 …úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé
Esetenként a fogalmazás ellentmond a lefektetett céloknak. § 17 … „az európai közlekedéspolitika elsődleges célja annak
elősegítése, hogy olyan közlekedési rendszer jöjjön létre, amely hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, növeli a versenyképességet, magas színvonalú mobilitási szolgáltatásokat nyújt, és emellett az erőforrásokat is hatékonyabban használja fel.”
§ 18 „A mobilitás visszaszorítása nem tekinthető megoldásnak.”
A másik oldalról elsősorban két meghirdetett cél, nevezetesen a 60%-os kibocsátás-csökkentés, valamint az ugyancsak 2050-re a városközpontokból kitiltandó hagyományos gépkocsik célkitűzése ellen indult meg támadás a dokumentum vitájában.
Fehér Könyv 2011: Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé
Helyzetértékelés (§12) Sikerek -- az eltervezett akciók közül a piacnyitás, az
áruvédelem, az utas-jogok, a közlekedésbiztonság, a TEN hálózati elemek kiépítése, a közlekedés környezeti mutatóit javítani hivatott lépések megtétele terén
(§13) Az energiafelhasználás, a kibocsátások, vagy a kohézió terén nem, hogy a változások mértéke nem éri el a kívánatost, de a változások előjele sem a kívánt irányba mutat
(Háttértanulmány) 2008. évi kibocsátásértékek térség-kategóriák szerint
Fehér könyv 2011 …úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé
Helyzetértékelés
Fehér könyv 2011 …úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé
Üvegház-gáz kibocsátás SEC(2011) 391 final p.18.
Városi, várostérségi
Makro-regionális(közepes itt <500 km)
Globális ésinterkontinentális
személy
Ebben közút
teher
Ebben közút
Helyzetértékelés
Fehér könyv 2011 …úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé
Üvegház-gáz kibocsátás SEC(2011) 391 final p.18.
Városi, várostérségi
Makro-regionális(közepes itt <500 km)
Globális ésinterkontinentális
személy 17 % 33 % 10 %
Ebben közút 16 % 29 % 0 %
teher 6 % 23 % 11 %
Ebben közút 6 % 19 % 0 %
Az összes uniós kibocsátás a 100 %; – a táblázat ehhez viszonyít. 23 % városi/környéki, 56 % makro-regionális és 21 % interkontinentális. Személyközlekedés 60 % teherforgalom 40 % Közút adja az összes kibocsátás 70 %-át
A jól felépített stratégiai dokumentum (pl. ágazatpolitika) cél-hierarchiája
Általános társadalmi alapelvek (méltányosság, igazságosság stb.)
Részletesebb, aktuális társadalompolitikai célok, melyek már relevánsak a közlekedéspolitikai megfontolásokhoz (pl. térségi kiegyenlítés, unióhoz való csatlakozás, környezeti állapot javítása stb.) => (1996 stratégiai főirányok)
A társadalompolitikai célokat elősegíteni képes fő közlekedéspolitikai célok (pl. belső közlekedési kapcsolatok erősítése, közösségi közlekedés előnyben részesítése stb.)
A közlekedéspolitikai célok további részletezése, bontása(pl. tennivalók az infrastruktúra fejlesztésében, a személyközlekedés szabályozásában stb.) =>
Kitérő: hazai előzmények
1996 Magyar Közlekedéspolitika
Öt stratégiai főirány
Célterület
1.
Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése
2.
A szomszédos országokkal való együtt-működés
3.
Az ország kiegyensú-lyozottabb térségi fejlődése
4.
Az emberi élet és a környezet védelme
5.
Hatékony, piackon-form…???
Infrastruktúra-hálózat,járművek
Forgalom, szolgáltatás
Szabályozás, humánpolitika
Kitérő: hazai előzmények
1996 Magyar Közlekedéspolitika
Öt stratégiai főirány
Közlekedési célok
1.
Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése
2.
A szomszédos országokkal való együtt-működés
3.
Az ország kiegyensú-lyozottabb térségi fejlődése
4.
Az emberi élet és a környezet védelme
5.
Hatékony, piackon-form…
Átfogó közlekedési célok
TEN-T ??? Határátkelő-helyek visszaállítása
Gyorsforgal-mi hálózat ???
Baleset-mentesség SKV …
Kitérő: hazai előzmények
Lehet vitatni, kimaradt-e egy lépés…
Kitérő: hazai előzmények: A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015
http://www.gkm.hu/data/cms18631/k_zlpol_nyomt.pdf
Tartalom:I. A közlekedéspolitika I.1 A közlekedéspolitikára ható főbb
tényezők I.2. Célok, stratégiai főirányok I.3. Intézményrendszer és szabályozás
II. A közlekedéspolitika programja II.1. Korszerűbb közlekedés, jobb
szolgáltatás II.2. A fejlődés közlekedési módonként II.3. Középtávú infrastruktúrafejlesztési
gördülőterv
Mellékletek (jogszabályok, dokumentumok)
A közlekedéspolitika feladata: (A Közlekedéspolitikában szerepel (p2 ill. 7-8), a Határozatban nem)1(-3). feladat: (1) a tartós gazdasági növekedés elősegítése,
(cél*) (2) az életminőség javítása (3) a környezet szempontjából fenntartható
mobilitás biztosításával
A közlekedéspolitika három prioritása: (A Közlekedéspolitikában szerepel (p1), a Határozatban nem)1. prioritás: (4) a hiányzó infrastruktúra kiépítése,2. prioritás: (5) az EU közlekedésben alkalmazott
szabályozásának követése,3. prioritás (6) környezetkímélő közlekedési rendszer
megteremtése(+ két üzemeltetési-forgalmi prioritás…
(31) közforgalmú és nem-motorizált személyközlekedés ill. (32) vasúti, vízi és kombinált szállítás)
A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015
A közlekedéspolitika öt stratégiai főiránya: (A Határozatban szereplő formában)
1. főirány: (7) az életminőség javítása, (8) az egészség megőrzése, (9) a területi különbségek csökkentése(10) a közlekedés-biztonság növelése, (11) az épített és természeti környezet védelme,
2. főirány: (12) az Európai Unióba való sikeres integrációnk elősegítése,
3. főirány (13) a környező országokkal a kapcsolatok bővítése és feltételeinek javítása,
4. főirány: (14) a területfejlesztési célok megvalósításának előmozdítása,
5. főirány: (15) a hatékony üzemeltetés feltételeinek megteremtése a szabályozott verseny segítségével
A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015
A közlekedésfejlesztési program kilenc követelménye: (A közlekedésfejlesztés programjából)
1. követelmény: (16) a fenntartható fejlődés biztosítása,2. követelmény: (17) a közlekedésbiztonság növelése,3. követelmény: (18) az ország védelmi képességének
erősítése,4. követelmény: (19) magas színvonalú közlekedési
szolgáltatások biztosítása,5. követelmény: (20) a meglévő közlekedési elemek
hatékony kihasználása,6. követelmény: (21) a hiányzó infrastrukturális elemek
kiépítése,7. követelmény: (22) kiszámítható finanszírozási
rendszer,8. követelmény: (23) nemzeti és nemzetközi szintű
versenyképesség és hatékonyság,9. követelmény: (24) korszerű szaktudás és technológia
alkalmazása.
A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015
A közlekedéspolitikai célok megvalósítását szolgáló hat általános közlekedési elem: (Közlekedéspolitika p8. ill a Határozatban szereplő formában)
1. általános elem: (25) a páneurópai hálózat magyarországi bővítése a főváros-központúságot oldó gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével, *
2. általános elem: (26) a közlekedési alágazatok összehangolása a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával,
3. általános elem: (27) a közlekedésbiztonság javítása,4. általános elem: (28) a környezetszennyezés csökkentése,5. általános elem: (29) EU konform közlekedési díjak,
támogatások rendszere,6. általános elem: (30) a közlekedésben foglalkoztatottak
jövedelmének növelése.
A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015
Új Magyarország Fejlesztési Terv
Elérhetősége: http://www.nfu.hu/download/1770/K%C3%96ZOP_070712_hu.pdf
2. prioritás: A közlekedés fejlesztése Az ország és a régiók nemzetközi elérhetőségének
javítása,. A térségi elérhetőség javítása, Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági
központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése,
A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése.
Új Magyarország Fejlesztési Terv
0. Horizontálisan ható tényezők a közlekedésben– 0.1. Közlekedésbiztonsági helyzet.
0.2. A környezet terhelhetősége0.3. A közlekedés energiafelhasználásának alakulása0.4. Intelligens technológiák, a telematika alkalmazása0.5. Hazai intézményi környezet
1. A személyközlekedés fejlesztésének stratégiája 2. Az áruszállítás fejlesztésének stratégiája 3. A közlekedési infrastruktúrafejlesztés stratégiája
– 3.1. Helyzetelemzés3.2. SWOT elemzés3.3. A SWOT elemzésből levezethető kulcsterületek3.4. A fejlesztés kihívásai és a megvalósítás eszközei.
Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia
Jövőkép – célok Átfogó cél: fenntartható közlekedési rendszer Három specifikus cél: -60% széndioxid-kibocsátás, olajfüggőség
csökkentése, torlódások növekedésének megakadályozása (Háttértanulmány) elérhetőség, méltányosság, szolgáltatás-minőség,
jó ellátottság, megfizettetett társadalmi költségek ! (Hatástanulmány) Három forgatókönyv: (1) jm / üa technológia
(2) mobilitás-menedzsment és árképzés (3) vegyes 1+2 FK három vezérfonal (1) jm-üa technológia, (2) szállítási lánc
menti, (3) info-forgalomirányítási + piackonform
*FT „implicit cél” …egységes közlekedési térség megvalósítása” *Egységes és homogén-e a 27-ek Európája? Ki lehet-e egyenlíteni
összenyitással 2-szeres, 3-szoros, 4-szeres fejlettségi különbségeket?
Fehér könyv 2011 …úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé
Fehér könyv 2011 …úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé
Tíz cél a 60 %-os kibocs-, az olajfügg és torl. -csökkentés elérésére
Városi, várostérségi
Makro-regionális
(közepes 100?- -300-800 km)
Globális ésinterkontinentál
is
Üzemanyag és motor
(1) Hagyományos üzemanyaggal működő autók kiszorítása
(2) Tengeri hajózás -40% kibocsátás, légiközleke-dés 40% alacsony C üzemanyag
Multimodális láncok és módváltás
(3) >300km közúti áru-fuvarozás 30%-a más módon 2030; 50-re 50% (4) 3x nagyseb vasút 2030, 2050 köz. szem vas
(5 ? TEN-T törzshálózat 2030-ra, 2050 kapac. növ. (6) repterek és kikötők vasúti ellátása 2050-re
Információs rendszerek forgalomirányítás, biztonság piackonform eszközök
(9) 0-baleseti-halál 2050
(10) Használó / szennyező fizet, káros támogatás=0
(8) Multimodális inform. Forg.ir- viteldíjfiz. rdsz
(9) 0-baleseti-halál 2050
(10) Használó / szennyező fizet, káros támogatás=0
(7) 2020-ra korsz légiirányítási rendszer, szárazf és vízi, + Galileo
(9) 0-baleseti halál 2050
(10) Használó / szennyező fizet, káros támogatás=0
Stratégia * (def) A jövőképbeli célokhoz kellene szakpolitikai akciókat,
eszközöket és ütemezést társítani. Helyette: egységes unió, országok közötti piaci akadályok lebontása,
egységes európai közlekedési térség létrehozása; ezt tekinti keretnek Ennek a stratégiájába kívánja beépíteni a szociális, biztonsági,
védelmi, környezeti követelményeket Ez a fenntarthatósági logika megfordítása Szociális, környezeti, biztonsági megfontolások alapján kellene az
európai közös társadalmi célokról, az egységesség szintjéről / határairól dönteni, és ennek a stratégiájába lehetne beépíteni a célok elérését akadályozó korlátok lebontását, a szükséges mértékű kapcsolatok elősegítését.
Fehér könyv 2011 …úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé
Összefoglalva A 2011-es közlekedéspolitikai Fehér könyv progresszív és
számszerűsített környezeti kereteket, cél-értékeket tűz ki 2050-re E cél-rendszer jól dokumentált, de hiányzik a következtetések lebontása
a 2011-20 időszakra. A célokat operacionizálni hivatott stratégiai fejezet éppen fordított logikából indul ki, az egységes európai közlekedési tér megteremtéséhez (1992) kívánja igazítani a környezeti és társadalmi kö-vetelményeket. Megkérdőjelezhető, 28 országra mennyire érvényes ez.
A Fehér könyv címében ráadásul ez az implicit cél került az élre. A FK szakmai tanulsága a városi közlekedési kérdéskör (23%) előtérbe
kerülése, jelentősége, továbbá a makro-regionális távolságú közlekedés (56%) óriási súlya. Utóbbinak hiányzik az uniós intézményi háttere, a makro-regionális tervezés és szabályozás letéteményese. Itt világosan körvonalazódik a Visegrádi együttműködés lehetséges szerepe
A közös makro-regionális V4 célokból kellene levezetni a tennivalókat
Fehér könyv 2011 …úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé
KLÍMAVÁLTOZÁS, KÖZLEKEDÉS, VÁROS,
EURÓPAI UNIÓ, VISEGRÁGIAKFleischer TamásMTA KRTK Világgazdasági Intézethttp://www.vki.hu/~tfleisch/ [email protected]
Energiahatékony városi közlekedés: együttműködési lehetőségek keresése ‘Együttműködés a fenntartható közlekedésért a visegrádi régióban’ Az International Visegrad Fund és a CEE Trust támogatásávalBudapest, 2012. június 13.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !