Kistelepülések: a településrendszer szerves részei, avagy a rendszer hibái?
description
Transcript of Kistelepülések: a településrendszer szerves részei, avagy a rendszer hibái?
Kistelepülések: a településrendszer szerves részei, avagy a rendszer hibái?
Az államszocializmus településpolitikájának következményei az egykori Balassagyarmati járás
példáján
Molnár Melinda PhD (SZIE RGVI Gödöllő)
A kutatást „A területpolitika helyi szociális ellátórendszert érintő döntéseinek hatása a vidéki helyi társadalmak (falvak, kisvárosok)
népességmegtartó képességére és a helyi hatalom érdekérvényesítésére OTKA T 048301” pályázat támogatta.
Közös kutatás: MTA PTI (Bódi Ferenc), PPKE (Fekete Attila), SZIE (Molnár Melinda)
A rendszerváltást megelőző évtizedek település- és területfejlesztésitrendjei I.
KorszakTrendek a település- és területfejlesztésben
Általános vonások Városok és falvak, városkörnyéki együttműködések szempontjából
Államszocializmus korai szakasza (1949-1968)
•nehézipari óriásberuházások
•hierarchizált gazdasági- társadalmi, közigazgatási „építmények” létrejötte
•várostámogatás, nehézipari fejlesztések szempontjából értékes területek támogatása
•kiépült az ún. tanácsrendszer•minden települést vagy megyei (városok) vagy járási (községek) alárendeltségbe helyeztek
A rendszerváltást megelőző évtizedek település- és területfejlesztési trendjei II.
KorszakTrendek a település- és területfejlesztésben
Általános vonások
Városok és falvak, városkörnyéki együttműködések szempontjából
Államszocializmus az új gazdasági mechanizmus korában (1968-1980)
•„hatékonyság elve”
•„optimalitás elve”
•várostámogatás, közigazgatási és/vagy gazdasági központok támogatása
•kisebb települések tanácsainak, iskoláinak, mezőgazdasági üzemeinek stb. működési összevonása
A rendszerváltást megelőző évtizedek település- és területfejlesztési trendjei III.
KorszakTrendek a település- és területfejlesztésben
Általános vonások
Városok és falvak, városkörnyéki együttműködések szempontjából
Államszocializmus kései szakasza (1980- 1989)
„térségi szemlélet”
„társadalmi tervezés”
Szakítás a pontszerű település-fejlesztéssel (urbanizációs gócok- sávok, mikrokörzetek)
A településfejlesztésben nem csupán gazdaságfejlesztési szempontok jelennek meg
A közigazgatási besorolás és a népesedési viszony összefüggéseinek
vizsgálatában használt mutatók:
• A 2001-es lakónépesség alakulása az 1970-es statisztikához viszonyítva (%)
• Öregségi index (60 év felettiek/ 15 év alattiak) (%)
• A természetes szaporulat előző népszámláláshoz viszonyított aránya
• A vándorlási különbözet előző népszámláláshoz viszonyított aránya
0102030405060708090
100
%
székhelytelepülés társközség önálló község
A 2001-es lakónépesség az 1970-es lakónépességhez viszonyítva (%) a Balassagyarmati járásban
Az öregségi index alakulása a Balassagyarmati járásban 1970-2001 között
0
50
100
150
200
250
1970 1980 1990 2001
öre
gsé
gi
ind
ex (
%)
székhelyközség
társközség
önálló község
-12
-10
-8
-6
-4
-2
0
2
4
6
1980 1990 2001
A természetes szaporulat előző népszámláláshoz viszonyított aránya a Balassagyarmati járásban
székhelytelepülés
társközség
önálló község
-16
-14
-12
-10
-8
-6
-4
-2
0
2
1980 1990 2001
A vándorlási különbözet előző népszámláláshoz viszonyított aránya a Balassagyarmati járásban
székhely-település
társközség
önálló település
Köszönöm a figyelmet!
A kis lélekszámú településekből álló Balassagyarmati járás jelentős demográfiai veszteséget könyvelt el az államszocializmus idején.
A járásban a közigazgatási hierarchizálás jelentős differenciálódást indított el.
A differenciálódás az önálló települések, a társközségi székhelyek, társközségek között zajlott.
A különbség az egyes csoportokban nem elsősorban a változások irányában, hanem mértékében mérhető.
A legmélyebb válság a legerősebb függőségi helyzetbe került társközségi csoportban figyelhető meg.
Összefoglalás
Köszönöm a figyelmet!
A kis lélekszámú települések önfenntartó képessége jóval kisebb, mint a nagyobb településeké; rendkívül érzékenyek a külső hatásokra.
Az egyszer elindult kedvezőtlen társadalmi- gazdasági folyamatok a kistelepüléseken nehezen fordíthatók vissza.
A kistelepüléseken zajló spontán, vagy államilag irányított funkcióvesztés a települést hosszú távon elsorvaszthatja.
A kistelepülések sorvadása hosszú távon a környező városokra is kedvezőtlen, hiszen a korábban a kistelepülésen lokalizálódó társadalmi- gazdasági problémák átterjednek.
A probléma idővel térben tovább szélesedik. Nemzeti szinten a kérdés már nem csupán település- területpolitikai jellegű.
A kistelepülések veszteségeiből kiinduló spirál
Köszönöm a figyelmet!
Köszönöm a figyelmet!