Keserédes csokoládé - Supply Chainge

Keserédes csokoládéMi rejlik a nemzetközi csokoládéipar mögött?

Összefoglaló

2 | Keserédes csokoládé

Tartalom

1. A kakaóbabtól a csokoládéig – rövid tények ............................................. 4

2. A kakaó ellátási lánc gazdasága: Kevesek haszna ...................................... 7

3. Társadalmi és környezeti kihívások a kakaóágazatban ............................ 10

4. Mit tehetünk fogyasztóként és civilként? ................................................ 15

5. A szupermarketekhez szóló követeléseink .............................................. 16

6. Minősített kakaó és címkeellenőrzés ...................................................... 17

IMPRESSZUM: Kiadó: Südwind, Laudongasse 40, 1080 BécsKözzétéve: Innsbruck, 2016.A tartalomért felelős: Caroline Sommeregger (Südwind), Martin Wildenberg (GLOBAL 2000)Képek/Copyright: ©Martin Wildenberg/GLOBAL 2000 (Fedélkép, képek a 6. oldalon 1/3/4/7/8. sz.), ©Caroline Sommeregger/Südwind (Képek a 5/6 sz. 6. oldalán ; 11. o., 14. o.)Munkások a kakaóbab szüretelésén (6. o. 2. sz.): ©Samuel Boateng/laif/picturedesk.comGyermekmunka (10. o.)© Daniel Rosenthal/laif/picturedesk.com

Szekesztés: Augustin medien&design, ZirlKapcsolattartók: [email protected], [email protected]

A magyar változatot a Magyar Természetvédők Szövetsége készí[email protected], www.mtvsz.hu

Ez a kiadvány az Európai Unió támogatásával készült a „Supply Cha!nge – Méltányos szupermarketeket!” projekt keretében. E kiadvány tartalma a Südwind és a Global 2000 kizárólagos felelőssége, és semmiképpen nem lehet tekinthető az Európai Unió nézetei kifejezésének.

Keserédes csokoládé | 3

Keserédes csokoládé:Mi rejlik a nemzetközi csokoládéipar mögött?

Összefoglaló: az eredeti jelentés letölthető innen: www.supplychainge.org

Az ételek és italok előállítása és értékesítése világszerte milliárdos hasznokat hoz. A piacot a nagyobb mennyiségben termelő vállalatok és újabban az üzletláncok tartják ellenőrzésük alatt, és ők kapják a bevételek legnagyobb részét. Amikor azonban az ellátási láncokban a munka és környezeti feltételekért való felelősségvállalásról van szó, akkor ugyanezek a vállalatok azt hangoztatják, hogy nincsenek jogi kötelezettségeik.

Ez a jelentés a nemzetközi csokoládéipar függönyei mögé pillant be, felfedi az ágazatban jelenlévő jelentős kiegyensúlyozatlanságokat és azokat a társadalmi és környezeti kihívásokat, amelyekkel a kakaótermesztők küzdenek. Földrajzilag NyugatAfrikára összpontosítottunk (Ghána, Elefántcsontpart, Kamerun), mivel az Európában feldolgozott kakaó nagy része innen ered. A jelentés betekintést nyújt a csokoládé ellátási lánc legfontosabb állomásaiba, egyaránt fókuszál annak egyik legerősebb szereplőire a szupermarketekre, valamint annak leg kiszolgáltatottabb résztvevő csoportjaira: a kakaótermelőkre, a (bevándorló) mezőgazdasági munkásokra és különösen a gyermekekre és a nőkre. A jelentés a különböző szereplőkhöz és politikai döntéshozókhoz szóló követelésekkel, valamint a csokoládéfogyasztóknak szóló (többek között a címke ellenőrzésére vonatkozó) javaslatokkal zárul.

A jelentés a Méltányos csokoládét! (MakeChocolateFair!) kampány kutatásai, a Kakaó barométer (Cocoa Barometer) 2012ben és 2015ben készült anyagain, a Nemzetközi Munkajogi Fórum (2014) által készített, „Méltányossági hiányról szóló jelentés” (The fairness gap report) című munkán és egyéb közzétett tudományos munkákon alapul.

A jelentésben előadott jelenlegi adatok és az újabb megállapítások egy folyamat ban lévő mennyiségi és minőségi kutatáson alapulnak, amelyet 2015ben és 2016 ban folytatott Ghánában és Kamerunban a League of Environmental Journalists (Környezetvédelmi újságírók ligája) (Ghána) és a Faculty of Agronomy and Agricultural Sciences, University of Dschang (Mezőgazdaságtudományi és Mezőgazdasági Kar, Dschang Egyetem) (Kamerun), melyek mindketten a „Supply Cha!nge – Kampány az ökotudatos boltokért” projekt projektpartnerei. Ezen túlmenően a Südwind és a Global 2000 2015 novemberében felmérést is végzett a ghánai és kameruni kutatói útja során.


1. A kakaóbabtól a csokoládéig – rövid tények

Az édességek iránti növekvő vágy: kereslet és ellátás

A csokoládé egyike a világon legszéleskörűbben fogyasztott és legnépszerűbb édességeinek, és immár tömegfogyasztási terméké vált: egy európai és észak-amerikai átlagos fogyasztó 5,2 kilogramm csokoládét eszik egy évben! Európa és az Egyesült Államok számlájára írható a globális értékesítés 47 illetve 20%a.1 Az osztrákok és a németek körülbelül 9 kilogramm csoko lá dét fogyasztanak évente személyenként, ezáltal ők Európa vezető csokoládé fogyasztói.2 Miközben a csokoládé egyre népszerűbb, kevés szó esik arról, hogy az elsődleges összetevője, a kakaó honnan származik és hogy milyen körülmények között termesztik. A kakaó fogyasztása a földgolyó északi felén történik, a kakaó viszont az egyenlítő körüli trópusi vidékeken nő. Csak itt találhatók meg azok a különleges körülmények, amelyeket a kakaó termesztése igényel. Évente összesen 4,2

A világ kakaóbabtermésének 70%-a nyugat-afrikai országokból szár mazik – Elefántcsontpart, Ghána, Nigéria és Kamerun (lásd 1. ábra). Elefántcsontpart messze a legnagyobb kakaótermesztő ország, ők adják a világ kakaókereskedelmének harmadát. Ghána a második legnagyobb kakaótermesztő ország, a globális kínálat 21%át adja. Indonézia, Nigéria, Kamerun, Brazília és Ecuador a többi fontosabb kakaószállító.

1. ábra

millió tonna kakaóbabot termesztenek itt.3


Kakaótermesztés: az azték istenek fája

A kakaófa eredetét a dél és középamerikai esőerdőkben kell keresnünk. Itt már jóval az európaiak megérkezése előtt termesztették. Fontos szerepe volt mint luxusélelmiszer, melyet a legendák szerint az istenek küldtek. Ez a kakaófafajták neveiben máig megőrződött: Theobroma, azt jelenti „az istenek eledele”. Az európaiak, miután felfedezték a kakaóimádatukat, kutatták a módját, hogyan lehet növelni a termelését és tőkét kovácsolni ebből az új termésből. A kakaót európai gyarmatosítók vitték Afrikába a 19. században. Itt a fa kedvező körülményekre talált a növekedéshez, és mindössze néhány évtized alatt NyugatAfrika vált a kakaó termesztésének vezető régiójává. Az ellátási láncokat már a kakaókereskedelem korai időszakában kvázi monopóliumok jellemezték, melyek nagy kereskedelmi társaságokkal voltak összeköttetésben. A kakaófa alkalmazkodott a trópusi erdők adta körülményekhez. Legalább 10002500 mm esőre van szüksége, ami miatt nagyon érzékeny a klímaváltozás okozta csapadékmennyiség változásaira. Ezenkívül a legtöbb fajta nem bírja a köz vetlen napsugárzást, és árnyékot adó fák alatt nő inkább. A kakaófát jel lem zői az agrárerdészeti rendszerekbe jól illeszkedő terménnyé teszik, mely megfelelő kezeléssel változatos és jól alkalmazkodó gazdálkodási rend szert adhat.

A mai napig a kakaó 90%a kisebb családi gazdaságokban nő és ott aratják, melyek átlagos mérete nem nagyobb, mint 4,8 hektár.4 A kakaó világszerte 5,5 millió mezőgazdasági kistermelőnek jelenti az első számú jövedelemforrást.5

A kakaótermesztés nagymértékben függ az intenzív, kézzel végzett munkától. A kakaóbabhüvelyek nem egyszerre érnek, ezért folyamatos figyelemre, gondo zásra van szükség a növekedésük és betakarításuk során. Egyetlen fán egy szerre találhatunk virágokat és az érés különböző szakaszaiban lévő hüvelyeket. Sőt, a kakaófák nagyon érzékenyek a betegségekre, amelyek gyorsan terjednek a fák sűrű soraiban. Mindezek miatt a kakaóültetvények fenntartási költsége nagyon magas. Ha a kakaóbabok megértek és levágták őket a fákról kézzel, fermentálási, szárítási, tisztítási és csomagolási folyamaton mennek keresztül. Ezeket az első kritikus fontosságú feldolgozási lépéseket mind a gazdálkodók végzik. Ezek a lépések határozzák meg nagyrészt a babok, tehát a belőle készülő csokoládé minőségét.

A gazdálkodók a szárított kakaóbabokat zsákokban közvetítőknek adják el, akik aztán továbbadják őket az exportálóknak. A feldolgozatlan kakaót ez után csokoládéelőállító országokba szállítják a fölgolyó északi felére, hogy ott pirítsák, felaprítsák és megőröljék.


A kakaóbab feldolgozása:

A hüvelyeket a betakarítását követően (1. kép) macsetével felaprítják (2. kép), és a pépet a babszemekkel együtt fermentálják, ami Ghánában banánfa vagy főzőbanánfa leveleken történik 57 napon át (3. kép). A kakaó jellegzetes kakaóízét és illatát a fermentációs folyamatban kapja. Ezek után a babot kiszárítják: vagy napon (4. kép), úgynevezett szolársütőkben (5. kép) vagy hagyományos sütőkben, melyet fával fűtenek (6. kép). Szárítás után a babokat becsomagolják. Egy másik fontos lépés a babok minőségellenőrzése (7. kép). A babok most már készen állnak rá, hogy eladják őket a kereskedőknek. A kikötőhöz való szállítás nagy kihívást jelenthet a gazdaságok távoli fekvése és az általánosan rossz útviszonyok miatt (8. kép).

A csokoládé értéklánca nagyon összetett, nem átlátható és jelentős kiegyensúlyozatlanság jellemzi a piacon a mezőgazdasági kistermelők kárára. A jelen legi csokoládéipar főbb jellemzői a kakaótermesztők elszegényedése, a munkások kizsákmányolása, a gyermekmunka és a környezetre gyakorolt negatív hatások.

12

3

45

6

78


2. A kakaó ellátási lánc gazdasága: Kevesek haszna

A kakaó világszerte 5,5 millió mezőgazdasági kistermelőnek jelenti az első számú jövedelemforrást, és több mint 14 millió mezőgazdasági dolgozónak és családjuknak biztosítja a megélhetést. NyugatAfrika néhány országában, mint például Elefántcsontparton, Ghánában vagy Kamerunban akár a gazdálkodók 90%a a kakaótermésre van utalva, mint elsődleges jövedelemforrásra.7

A kakaó termesztése azonban többé már nem jövedelmező: a legtöbb kakaótermesztő nyomorog, és kevesebb mint napi 1,25 dollárból, vagyis az abszolút szegénységi küszöb alatt kell élnie. Ghánában a kakaótermesztőknek napi 0,84 dolárból kell megélniük, Elefántcsontparton még ennél is kevesebb, napi 0,50 dollár jut egy napra.8

Annak ellenére, hogy a kakaó iránti kereslet gyorsan növekszik, és az elkövet ke zőévekben közel 20%kal fog növekedni, amellett, hogy az ára is, bár inga doz va, denövekszik, a legtöbb gazdálkodó nem tudja előteremteni a megél he téshez szük séges bevételt, és mélyen a szegénységi küszöb alatt él. Ennélfogva a kakaótermesztés egyre kevésbé vonzó a fiatalabb nemzedék számára, akik inkább „fehérgalléros” munkákat keresnek a városokban. Ez csak egyetlen oka annak, hogy a kakaótermesztés nem növekszik kellő mértékben, és az ágazat nehézségek előtt áll.

Kemény verseny sok vesztessel

Az erősen versenyző jellegű kakaókereskedelem és csokoládéárupiac mindössze néhány szereplős. Miközben ezek a társaságok a még magasabb piaci részesedésért és profitért versenyeznek, a kakaótermesztők milliói viselik a költségeket a jövedelemből való egyre kevesebb részesedés révén.

2. ábra: A 2015ös év csokoládéárupiaca a globális értékesítéséből való részesedés százalékban.10


A kakaó őrlése és kereskedelme öt nagyvállalat kezében van, akik a világpiac több mint felén osztozkodnak: Cargill (USA), Barry Callebaut (Svájc), ADM (USA), Petra Foods (Szingapúr) és Blommer (USA). Piaci hatalmuktól fogva erős befolyással bírnak a kakaóért fizetett árra. A csokoládé előállításában a helyzet hasonló, a piaci részesedés több mint kétharmada mindössze öt vállalat kezé ben összpontosul: Mars, Mondelez, Nestlé, Hershey és Ferrero (lásd 2. ábra). 2012ig a világ csokoládéárupiaca megközelítőleg 80 milliárd dollárnyi nettó értékesítést produkált, és 2016ban előre láthatólag eléri a 100 milliárd dollárt.9

Jelentős kiegyensúlyozatlanság az értékláncban

Mint a nemzetközi kereskedelem egyéb áruja esetében is, a földgolyó északi fele részesül a leginkább a megtermelt javak értékéből. A déli félteke kakaótermesztőinek milliói csak egy igen szerény részesedéshez jutnak (6,6%) a csokoládé értékéből. Ez a szám a ’80as évek végén még 16% volt (lásd 3. ábra). Mi több, egy gazdálkodó jövedelmét nem lehet ’nettó profit’ként számítani, hanem munkából, földből és a befektetések megtérüléséből származó jövedelemként kell tekinteni rá. A gazdálkodási területek kis mérete és viszonylagosan alacsony hozama azt jelenti, hogy az éves jövedelem nagyon alacsony marad. Még ha a gazdálkodó meg tudná duplázni a hozamot, és felárat kapna a minősítéssel rendelkező kakaó termesztéséért, nettó jövedelme gyakran még így sem érné el a súlyos szegénységi küszöböt.11 Ezzel ellentétben a feldolgozók, őrlők, csokoládégyárak és kereskedők részesedése 87%ra növekedett.

Az egyes szereplők részesedése az előállított csokoládé értékéből(100 g, 0,79 eurós csokoládé esetében)

3. ábra


Az európai kiskereskedelmi ágazatban az utóbbi időkben végbement fejlemények miatt, ahol az üzleti és saját márkák növekvő termelése és a halmozódó piaci koncentráció jelensége figyelhető meg, az üzletláncok még nagyobb befolyása jelezhető előre és valószínűleg növekedni fog a termelők kereskedőktől való függése is.

Alacsony és ingadozó árak magas társadalmi költségekkel

Az erősen versenyző jellegű kakaó és csokoládépiac és az alapvető hatalmi egyenlőtlenségek a kisgazdálkodók és a multinacionális vállalatok között jelentik az egyik fő okát a súlyos áresésnek. Míg a multinacionális csoko lá dévállalatok profitja nőtt, a kakaóbab ára a felére csökkent 1950 és 2010 között.12

Másrészt a kakaótermesztők rosszul szervezettek és kevéssé rendelkeznek betekintéssel a kakaó világpiaci árának alakulásába. Ezért termésüket a közvetítők által diktált feltételekkel kell eladniuk. Kisgazdálkodók milliói állnak a nagykereskedőkkel és a csokoládévállalatokkal szemben – ez gyakran nem fair játszma. Nem rendelkeznek a nagy érdekcsoportok szerkezetével és szervezettségével, ami nagyobb beleszólást adhatna számukra a politikába és a nemzetközi kereskedelembe.

Sőt, a helyi kereskedelmi struktúráktól, adóktól és a bab minőségétől vagy a tárolási kapacitástól függően a kakaótermesztő gazdák csak a jelenlegi piaci ár egy részét kapják meg. Például az elefántcsontparti és ghánai gazdák a világpiaci ár 4050, illetve 70%át kapták.13

Az 1989 óta tartó drámai általános árcsökkenésen kívül a gazdálkodók az árak ingadozásától is szenvednek, amelyet a növénybetegségek, kártevőfertőzések, aszályok során ingadozó mennyiségű termés és a politikai instabilitás, valamint a termelő országok piaci zavarai okoznak. A bizonytalan árak miatt nagyon nehéz a jövedelmüket és költségeiket előre kiszámolni.

Másrészt a spekulánsok és a fedezeti alapok számára az ingadozó árak kedveznek a jövőbeni piacokon való spekuláns kereskedésnek, ami szintén az áringadozást erősíti. Miközben a kakaókereskedők kompenzálni tudják az ingadozó árakat azáltal, hogy a kakaóbabot addig tárolják a rotterdami, amszterdami vagy hamburgi fő kikötőkben, míg az árak kedvezővé válnak, addig a déli félteke gazdálkodói rossz életkörülményeik és tárolási lehetőségek hiánya miatt gyakran arra kényszerülnek, hogy a termést azonnal eladják.


3. Társadalmi és környezeti kihívások a kakaóágazatban

Az alacsony és bizonytalan jövedelem súlyos társadalmi és környezeti prob lé mákhoz vezet. A kakaótermesztők jövedelme gyakran egyedül a kakaótermesztésen alapul. Az a tény, hogy a kakaó jelenti számukra az egyedüli mezőgazdasági árucik ket, felnagyítja a kakaó ingadozó árának hatását, és katasztrofális ha tással van a gazdálkodók megélhetésére, közös ségeikre és az őket körülvevő környe zetre. Mi több, a kakaótermesztők gyak ran alulképzettek, és nem jutnak szakértői tanácsadáshoz a fenntartható mezőgazdaságról, hogy termelékenységüket fokozzák és javítsák a kakaóbabok minőségét. A rossz és nem fenntartható gazdálkodásból eredő legégetőbb környezeti problémák az erdőirtás okozta talajromlás, a növényvédő szerek és műtrágyák használata nyomán keletkező víz és talajszennyezés és az ezekhez kapcsolódó biológiai sokféleségcsökkenés.

Munkások kizsákmányolása és gyermekmunka

Az elégtelen pénzügyi források szintén az egyik okozói a gazdaságokban dolgozók és a gyermekek kizsákmányolásának, ami az Emberi Jogok Egyetemes Nyi latkozata és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által meghatározott, nemzetközileg elfogadott alapelvekbe ütközik. Egyrészt a kakaó alacsony és ingadozó ára megnehezíti a gazdálkodók számá ra, hogy a törvényesen megkövetelt minimálbért megfizetve béreljenek fel munkásokat 14, és megfelelő szállást és ellátást nyújtsanak számukra. Sok esetben a munkások túlórára kényszerülnek, és veszélyes körülmények között kell dolgozniuk, amikor vegy szereket és veszélyes eszközöket használnak.

Másrészt a gazdálkodók a munkások hiányáról és/vagy a munkások magas költségéről panaszkodnak, ami az egyik fő oka annak, hogy gyermekek dolgoznak a kakaóültetvényeken. Jelenleg akár 2 millió gyermek is dolgozik csak Ghánában és Elefántcsontparton a kakaóültetvényeken, közülük több mint 500 000 veszélyes munkát végez, ami súlyosan károsítja a gyermekek fizikai és mentális egészségét, és megfosztja őket az oktatáshoz való joguktól.15

Ghánában és Elefántcsontparton körülbelül 2 millió gyermek dolgozik a kakaóültetvényeken, közülük több mint 500 000 veszélyes munkát végez.


A Nemzetközi Munkajogi Fórum jelentése szerint a gyermekek sokféle különböző feladatot végezhetnek a kakaóültetvényeken. Macsetéket és más veszélyes eszközöket használnak, hogy eltávolítsák a kakaóbabok hüvelyeit a fákról, majd pedig hogy felnyissák a hüvelyeket, és kiszedjék belőlük a babot. Kakaóbabok nehéz terhét cipelik a mezőről a szárító zsákokhoz, és veszélyes vegyi anyagoknak, növényvédő szereknek és műtrágyának vannak kitéve. A ghánai és az elefántcsontparti kormány a kakaótermesztéshez kapcsolódó majdnem minden tevékenységet „a gyermekmunka legrosszabb formája”ként határozta meg, ami azt jelenti, hogy 18 év alatti gyermeket nem volna szabad ilyen munkára alkalmazni, még a családi gazdaságban sem.16 Ezen túlmenően bizonyíték van rá, hogy gyermekek gyermekkereskedelem és kényszermunka áldozatai voltak, főként Elefántcsontparton.17 A gyermekke reskedelem áldozatai gyakran Burkina Fasóból és Maliból érkeznek, és amel lett, hogy kihasználják őket a befogadó gazdák, ritkán fizetik meg őket. A burkina fasoi elnök felesége szerint a gyermekkereskedelem Burkina Fasóból az elefántcsontparti kakaóültetvényekre 2010 és 2012 között meghárom szorozódott, a nyilvánosságra került esetek száma 588ról 1895re nőtt.18

Ezek a gyakorlatok súlyosan sértik a nemzetközi emberi jogi normákat és szigorúan tiltja őket a nemzetközi munkajog (ILO 182. és 138. szabály).

Nők a kakaóágazatban

A női kakaótermesztőket alapvető diszkrimináció és egyenlőtlen bánásmód éri a kakaóágazatban való munkájuk során. NyugatAfrikában a kakaót jórészt hagyományosan strukturált társadalmakban termesztik, ahol a nők csak nagy nehézségek árán kaphatnak törvényes földtulajdonosi jogot, még akkor is, ha férjük meghal, és maguk akarják a gazdaságot vezetni. Földtulajdonosi jog nél kül ki van nak zárva a megtakarítási és hitelezési rendszerekből, valamint a képzési és minősíté

si rendszerekből. Ennek elle nére egyre több nő vezet kakaóültetvényt. Ez jórészt a férjek és feleségek közötti korkülönbség, a HIV/AIDS vírus, a társadalmi konfliktusok és a vidéki férfiak városba vándorlásának az eredménye. Ennek ellenére a nőket kevésbé vonják be a döntéshozatalba, kevésbé tájékozottak a piaci fejleményekről és a gazdálkodás haté kony módjairól, és még a férfiaknál is kevesebb a lehetőségük, hogy befektessenek a gazdaságukba. Azokat a nőket, akik férjükkel együtt vezetik a gazda ságot, gyakran nem tekintik kakaótermesz tőknek, hanem inkább csak a kakaóter mesztő házastársának.19

Kakaótermesztő asszony a saját gazdaságában Kamerunban. A nők központi szerepet játszanak a kakaó termesztésében, de súlyos diszkriminációval kell megküzdeniük a földtu laj donosi jogok és a döntéshozatal terén.


Erdőirtás

A kakaó nemcsak a földhasználatban történő változás oka; vissza is hat rá a földhasználatban történő változás. Mindkét esetben megfigyelhetők a környezetet érő káros hatások – és a változás mozgatórugója mindkét esetben a gazdálkodók bizonytalan gazdasági helyzete. A rosszul vezetett kakaóültetvények talajromlást okoznak, ami következésképp a termelékenység romlását vonja maga után. Ez, valamint az, hogy a trópusi tala jokra jellemző, hogy gyakran könnyebb új ültetvényt létesíteni, mint a régit újra ültetni, arra készteti a kakaótermesztőket, hogy kivágják az erdőket, és új ül tetvényeket hozzanak létre. A probléma nagysága országról országra változhat attól függően, milyen mértékben lehet hozzáférni új, megművelhető területhez, hogyan kezelik a földtulajdonjogot, és mennyire érvényesítik a természetvédelmi előírásokat. Az erdőket másik veszély is fenyegeti: tüzelőre van szükség a szárító sütőkhöz is. Míg egyes országokban, például Ghánában, a babot napon szárítják, olyan területeken, ahol több a csapadék, általában tűzifával fűtött szárítóházakban végzik a szárítást. A napon végzett szárítást az úgynevezett szolársütőkben végzik, amelyek a melegházakhoz hasonlítanak, és egy olcsó és fenntartható megoldást kínálnak a termés szárítására. Amennyiben a kakaót agrárerdészeti rendszerben termesztik, meglehetősen változatos és alacsony ráfordítású gazdálkodás jöhet létre. Ezért ha a kakaóültetvényeket a földhasználat intenzívebb formái kedvéért felszámolják, az veszélyt jelent a biológiai sokféleségre és az egészséges és önszabályozó agrárkörnyezeti rend

szerre. A kakaóültetvényeket esetenként más terményekkel helyettesíthetik, például pálmaolajjal, vagy ami még ennél is rosszabb, bányászatba kezdenek. Ez történik egyre gyakrabban Ghánában, kisebb mértékben aranyat kezdenek bányászni, és ez már súlyos vízszennyezési problémákat okozott. Gazdasági helyzetük miatt a kakaótermesztők egyre gyakrabban arra kényszerülnek, hogy bányászati társaságoknak vagy mezőgazdasággal foglalkozó nagyvállalatoknak adják el földjüket, ami gyors gazdasági nyereséggel kecsegtet, és elfedi a tényt, hogy miután az adott tevékenységet befejezték rajta, a föld gazdálkodásra alkalmatlanná válik.

Növényvédő szerek

A kakaó mesterséges növényvédő szerek nélkül is termeszthető, mint ahogyan ezt a biogazdálkodási rendszerek nagy sikerrel végzik. Az olyan technikákat mint a metszés, a mellékágak levágása vagy a lomb sűrűségének kezelése, fel lehet használni a növények erősítésére és ellenállóképességük fokozására. Ha támogatják az olyan szimbiotikus, a növényekkel együtt élő szervezeteket, mint a hangyák vagy

Az illegális kisüzemi aranybányászat növekvő veszélyt jelent az erdőkre és a környezet épségére.


termeszek, ezek segítenek megvédeni a fákat a kártevőktől. Sok gazdálkodó jár el ilyen módon egyszerűen azért, mert nincs pénze növényvédő szerekre. Ha van rá pénzük, gyakran anélkül használják őket, hogy ismernék a velük járó veszélyeket. Ebben a helyzetben a kis ráfordítású és kisüzemi gazdálkodási gyakorlatok ismeretének terjesztése kiemelt fontosságú.A legtöbb konvencionális gazdálkodó a szintetikus növényvédő szerekben bízik, amelyek megvédik a termést, ami gyakran az egyetlen jövedelemforrásuk. A gombaölő szerek és a rovarirtók a leggyakrabban használt növényvédő szerek a kakaótermesztésben. Egy a növényvédő szerek kameruni használatáról készült vizs gálat ban 251 gazdálkodót és 20 volt terménykereskedőt kérdeztek ki a növényvédő szerhasználatukkal kapcsolatban. Az eredmények azt mutatták, hogy abból a 26 növényvédő szerből, amit a kakaótermesztésben használtak, 8at betiltottak mind az EUban, mind pedig Kamerunban 20 (1. táblázat). A leggyakrabban használt rovarirtó (a gazdálkodók 23%a használja) az endoszulfán – rendkívül mérgező hatása miatt a világ legtöbb országában betiltott anyag. A megkérdezett gazdálkodók 56%a egyáltalán nem alkalmaz rovarirtót – leginkább azért, mert nem engedhetik meg maguknak. A raktárakban évente legalább egyszer alumíniumfoszfidot használnak gombaölő szerként. A ghánai növényvédő szerhasználatot vizsgáló tanulmányhoz hasonlóan21 a szerzők azt találták, hogy a legtöbb gazdálkodó sem a javasolt mennyiséget nem tartotta be, sem a biztonságos használatukhoz megfelelő felszerelésről nem volt ismerete, vagy nem fért hozzá. Ghánában a legelterjedtebb növényvédő szerek a neonikotinoid hatóanyagot tartalmazzák, ami bár rendkívül mérgező a méhekre, egyike azoknak, amelyeket a COCOBOD jóváhagyott a kakaó termesztésben való használatra, a gazdálkodók 23%a pedig nem jóváhagyott vegyi anyagot használ a tanulmány szerint.

Használat Hatóanyag Mérgező hatás Jelentett előfordulás

Gombaölő szer Benomil PAN Bad Actors, fejlődés során mérgező vagy reproduktív méreg, endokrin zavarokat okozó anyag Kamerun

Rovarirtók Endoszulfán PAN Bad Actors, magas akut toxicitás, endokrin zavarokat okozó anyag; az egész világon való betiltást kíván Kamerun

Rovarirtók Parationmetil PAN Bad Actors, kolinészteráz inhibitor, magas akut toxicitás; a WHO által „rendkívül veszélyes” besorolású Kamerun

Rovarirtók Fenobucarb PAN Bad Actors, kolinészteráz inhibitor Kamerun

Rovarirtók Cartap nagy vízi toxicitás Kamerun

Rovarirtók Diazinon magas akut és krónikus vízi toxicitás Kamerun és Ghána

Insecticide Cypermethrin + Profenofos magas akut és krónikus vízi toxicitás Kamerun

Rovarirtók Propoxur PAN Bad Actors, magas toxicitás a méhekre és a madarakra Kamerun

Rovarirtók Malathion PAN Bad Actors, magas vízi toxicitás, kakaótermesztésben tiltott Kamerun

Rovarirtók Chlorfenvinphos PAN Bad Actors, magas akut és vízi toxicitás; a WHO besorolása szerint „kiemelten veszélyes” Ghána

A ghánai és kameruni kakaótermesztésben használt, az EUban betiltott növényvédő szerek, és ezek mérgezési besorolása. A ’PAN Bad Actors’ (Növényvédőszer Akcióhálózat által veszélyesnek ítélt anyagok) olyan vegyi anyagok, amelyekre a következők közül legalább egy jellemző: magas akut toxicitás, kolinészteráz gátló, ismert vagy valószínűsíthető karcinogén hatás, ismert talajvízszennyező hatás vagy fejlődés során mérgező hatás.


Éghajlatváltozás

Az éghajlatváltozás súlyos veszélyt jelent a kakaótermesztésre. Nemcsak azért, mert a kakaófa érzékeny a csapadék mennyiségének változására, hanem mert a kakaó egy olyan termény, amely hosszú távú befektetést igényel, és nem lehet könnyedén, rövid távon megváltoztatni. Bár számos kísérlet történik az úgynevezett „éghajlatintelligens” mezőgazdaságra, oda kellene figyelni arra a tényre, hogy az alkalmazás ne csak az olyan technikai megoldásokra összpontosítson, amelyek figyelmen kívül hagyják a helyi társadalmigazdasági helyzetet. Az olyan rendszerek, amelyek magas ráfordítást igényelnek például, nem fognak segíteni azoknak a gazdálkodóknak, akik nem engedhetik meg maguknak rendszeres használatukat. Biztosítani kellene, hogy ezek a rendszerek valóban a gazdák és a környezet hasznára váljanak hosszú távon, és ne az agrotechnológiai ipart gazdagítsák. Gyakran az alapvető, alacsony technológiai szintű megoldások, az ismeretek megosztása és az éppen érvényes legjobb gyakorlatok figyelembe vétele növelheti a hozamot és önfenntartó rendszert hozhat anélkül, hogy új fajtákat, és velük együtt új vegyi anyagokat és műtrágyát kellene bevezetni.

Öreg fák - idős gazdálkodók: mit hoz a kakaó jövője?

Az alacsony és ingadozó kakaóárak és a világpiacon való egyenlőtlen versenyfeltételek sok kakaótermesztő létét fenyegetik. A gazdaság szintjén fizetett alacsony árak miatt a kakaó termesztése egyre inkább az idős embe rek tevékenységévé vált. Az idős gazdálkodókkal együtt maguk a fák is meg öre gedtek és egyre kevésbé termelékenyek. A Kakaó és Kávé Szakmaközi Taná csának (Cocoa and Coffee InterProfessional Council, CCIC) Kamerunban készített felmérése megmutatta, hogy míg egy átlagos fa több mint 25 éves, a gazdálkodók átlagos életkora még ennél is magasabb, 6370 évestől kezdődik, egy olyan országban, ahol az átlagéletkor mindössze 18 év. Ez annak a jele, hogy a fiatalok kevés vagy semmilyen jövőt nem látnak a kakaótermesztésben. Az utódok hiánya mellett a gazdálkodóknak nincsenek meg a szükséges pénzügyi eszközeik vagy nem férnek hozzá a szükséges szaporítóanyaghoz, ezért az ültetvényeket nem ültetik újra többé. Ez a fejlemény az iparág számára is riasztás volt, így lassan elkezdtek azzal foglalkozni, hogyan biztosítsák az olcsó kakaóellátását a jövőben, és egyre inkább elkezdtek az ellátási lánc javítását célzó programokba befektetni, például a minősítési programok alkalmazása révén. Egy másik, még ennél is kritiku

sabb fejlemény, hogy a vállalatok maguk is fokozatosan érdeklődni kezdtek a kakaótermesztés iránt. Ez az eléggé kiterjedt és változatos agrárerdészeti rendszerek elhagyásához vezethet, az intenzív monokultúrás rendszereket vetít előre, továbbá negatív hatással van a helyi gazdasági rendszerekre is.

Ezt a kakaóbabhüvelyt fekete hüvely kór támadta meg. A helyes gondoskodás nélkül a kakaófák nagyon érzékenyek a különféle betegségekre.


4. Mit tehetünk fogyasztóként és civilként?

Fogyasztóként vásárlási döntéseinkkel cselekedhetünk, civilként szembeszáll-hatunk a vállalatokkal, és segíthetünk nyomást gyakorolni rájuk a méltányos és fenntartható politikai keretfeltételek érdekében.

Vásárláskor legyünk tudatában a döntéseinknek!

A csokoládé vagy a csokoládétartalmú feldolgozott termékek esetében válasszuk a FAIRTRADE (MÉLTÁNYOS KERESKEDELEM) címkével ellátott termékeket vagy biotermékeket, illetve vásároljuk a World Fair Trade Organization, WFTO (Méltányos Kereskedelmi Világszervezet) által megállapított szabványok szerint termelő vállalatok termékeit. Vagyis olyan termékeket vásároljunk, amely előállítása során a gazdálkodóknak és a munkásoknak jobb árat fizetnek és/vagy ahol betartják a legmagasabb környezetvédelmi szabványokat!

Csokoládéfogyasztásakor legyünk tudatában annak, hogy olyan terméket eszünk, amelynek fő összetevőjét kisméretű családi gazdaságokban termelik, valahol a déli félteke trópusi erdeiben. Bámulatos növény a kakaófa, amely elméletileg támogatni képes a kiterjedt és változatos agrárerdészeti tevékenységeket folytató gazdálkodókat. Ha már tudjuk, hogy a gazdálkodók azok, akik a legnagyobb hatással vannak a csokoládénk minőségére és ízére, valamint a földjükön a környezet állapotára, akkor már könnyű lesz a biotermék, a FAIRTRADE címkével ellátott csokoládé mellett döntenünk.

Írjunk a kereskedőnknek!

Ha nem vagyunk megelégedve a szupermarketében kapható minősített csokoládé választékéval, írjunk nekik vagy posztoljuk a véleményünket a szupermarket közösségi média oldalán! Kérdezzük meg tőlük, honnan érkezik hozzájuk a csokoládé, foglalkoznake azzal, hogyan termelik a szükséges alapanyagot, és hogy tudjáke garantálni, hogy az adott kakaógazdaságban nem történt gyermekmunka!

Tájékozódjunk és támogassuk a kampányt!

Weboldalunkon (www.supplychainge.org) információk találhatóak a szupermarketek saját márkás termékeiről, és arról, hogyan állították elő a kakaót. Vegyünk részt a projekt eseményein, lépjünk akcióba és írjuk alá a témában megfogalmazott petíciókat, hogy a saját márkás termékek méltányosabbak és fenntarthatóbbak legyenek!


5. A szupermarketekhez szóló követeléseink

Használjanak 100%-osan független, harmadik fél által minősített kakaót saját márkás termékeikhez, amelyek biztosítják az alábbi mini-mális társadalmi normákat, és törekedjenek a biokakaó használatára!

Biztosítsák a kakaótermesztők és munkásaik számára a megélhe-téshez szükséges méltányos jövedelmet ellátási láncuk teljes hosszán!

Tartsák be az emberi és munkaügyi jogokat a teljes kakaó ellátási lánc során, és ellenezzék a veszélyes gyermekmunkát!

Hagyjanak fel a manipulatív és tisztességtelen piaci magatartással!

Hagyjanak jóvá egy magatartási kódexet, amely tartalmazza az ILO összes fontos egyezményét és a tisztességes megélhetést biztosító bérhez való jogot, amely érvényes az ellátási lánc beszállítóira!

Hozzanak létre több érintett fél által felállított hiteles kezdemé-nyezéseket a megvalósítás, a független felügyelet és a jóváhagyott magatartási kódex ellenőrzése érdekében!

Biztosítsák a kakaó ellátási lánca teljes folyamatának átláthatóságát!

Fokozzák a kakaótermesztők kapacitását, hogy azok fenntartható és változatos gazdálkodást végezhessenek!

Vezessenek be intézkedéseket annak érdekében, hogy csök-kenjenek a negatív környezeti hatások a kakaó ellátási lánc teljes hosszában!

Segítsék a termelőket a fenntartható gazdálkodási gyakorlat elsa-játításában és abban, hogy alternatív módszereket vezessenek be a kémiai növényvédelem és tápanyag-utánpótlás terén, amely fokoza-tosan az ökológiai gazdálkodáshoz vezetheti a termelőket!

Tiltsák be a legkárosabb növényvédő szerek használatát a teljes kakaó ellátási láncban!


6. Minősített kakaó és címkeellenőrzés

A kakaótermesztők millióinak és az ellátási lánc egyéb szereplői helyzetének javítása érdekében tág és holisztikus megközelítés szükséges a sok különböző szereplő és döntéshozó részéről (erről a témáról bővebben a jelentés hosszabb, angol nyelvű verziójában olvashat).A számos szükséges megközelítés egyike lehet a kakaó minősítése. Jelenleg három fő kakaóminősítő védjegy létezik: FAIRTRADE, Rainforest-Alliance és UTZ.

Miért van szükségünk minősítő védjegyre?

Szigorú normák és szabályok szükségesek minden piaci szereplő számára annak érdekében, hogy javítsanak a nemzetközi kereskedelem egyenlőtlenségén, és hogy biztosítsák a kakaótermelés értékláncában dolgozó több mint 4050 millió ember túlélését. Bár léteznek az Egyesült Nemzetek Emberi Jogok Nyilatkozatán és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezeten alapuló, kialkudott minimumszabályok, arra nincs garancia, hogy a termelő országokban be is tarják azokat. A minősítések azonban a külső és független ellenőrzési mechanizmusok, valamint a helyi iránymutatások által hozzájárulnak e normák betartásához:

▶ A munkavállalók jogaira, egészségére és biztonságára vonatkozó normák (ILO alapvető munkaügyi előírások, 29., 97., 98., 100., 105. és 111. egyezmény)

▶ Elidegeníthetetlen emberi jogok (például az egyesülés és szervezés szabadsága)

▶ A kizsákmányoló gyermekmunka betiltása (138. és 182. ILO egyezmény)▶ Környezetvédelem (például betiltott anyagok és növényvédő szerek: POP

és PICegyezmények; A növényvédő szerek kezelésére vonatkozó FAO nemzetközi etikai kódex; 170. számú ILO egyezmény; WHO 1a/1b; PAN listák listája)

Független minősítő testületek ellenőrzik e normák betartását. A független ellenőrzés biztosítása érdekében maguk ezek a testületek is a nemzetközi ISO 65 szabvány szerint hitelesítettek. Továbbá a méltányos és fenntartható kakaótermesztésért folyó kampány kimondott szándéka, hogy támogassa a mezőgazdasági gyakorlat folyamatos fejlődését a fenntartható kakaótermesztés irányában. További kiemelten fontos célok a társadalmi egyenlőség, a gazdaság életképessége, valamint a környezetbarát és fenntartható termelési eljárások. Bár a méltányos kereskedelem és a fenntartható termékek terén a három leginkább elismert minősítő testületnek – FAIRTRADE, UTZ és Rainforest Alliance – eltérőek a prioritásai, mindhárman egyetértenek a kakaótermesztésben


betartandó emberi és természeti minimumszabályokban, és együttműködnek a mezőgazdasági gyakorlatok fejlesztésére vonatkozó stratégiák kidolgozásában (például közös képzési anyag). A minősítő testületek minősítési programja a Nemzetközi Szociális és Gazdasági Akkreditációs és Címkézési Szövetség (International Social and Environmental Accreditation and Labelling Alliance, ISEAL) egy nemzetközileg elfogadott szabványügyi testület iránymutatásain alapul. 2015 végén a Fairtrade, az UTZ, a Rainforest Alliance és néhány más szervezet megalapította a Global Living Wage Coalitiont (A tisztességes megélhetést biztosító globális koalíció). Ez a koalíció a kisgazdálkodók életkörülményeinek és jövedelmének fenntartható módon történő javítását támogatja, a szabadpiacon elért gazdasági sikerek segítségével.A következő elemzés az ezen szervezetek által szolgáltatott adatokon alapul, melyeket 2014ben a Bécsi Gazdasági és Üzleti Egyetemen (Vienna University of Economics and Business) tevékenykedő Dr. Elisabeth Nindl összegzett. Az adatok értékelése számos civil szervezettel együttműködve történt, melyek a nemzetközi fejlesztés, környezetvédelem és fogyasztói védelem területein működnek. Az elemzést a Südwind 2016 februárjában frissítette.

FAIRTRADE www.fairtrade.comA FAIRTRADE International úgy határozza meg magát, mint egy szövetség, amely magában foglalja a déli országok termelői szervezeteit, és azo

kat, akik a fogyasztó országokban a méltányos kereskedelem mellett kampányolnak. A FAIRTRADE International ernyő szervezetben a normákat, a FAIRTRADE támogatásokat és a FAIRTRADE minimál árakat közösen döntik el. A kakaó esetében a FAIRTRADEStandard a kistermelőkre vonatkozik, az ültetvényeknek nincs FAIRTRADEminősítésük. A FAIRTADE minősítő védjegy megszerzéséhez a kevert termékeknek olyan alapanyagokat kell tartalmazniuk, amelyeket a FAIRTRADE kritériumok alapján termeltek és FAIRTRADE forrásokból származnak. A végterméknek legalább 20% FAIRTRADE minősített alapanyagot kell tartalmaznia, és az összes olyan alapanyagot, amely elérhető FAIRTRADE feltételekkel, ilyen forrásból kell beszerezni. A FAIRTRADE minősített összetevők pontos mennyiségét feltüntetik a termék csomagolásán.

2014ben a FAIRTRADE elindította a saját kakaó minősítési prog ramját vállalatok részére, csak a fő összetevőre koncentrál

va. A FAIRTRADE kakaó program csupán annyit követel meg, hogy a felhasznált kakaót FAIRTRADE forrásból kell beszerezni, ugyanakkor a FAIRTRADE minősítő védjegyhez az szükséges, hogy minden nyers alapanyag FAIRTRADE minősített termelőtől származzon. Ha csokoládéról beszélünk, ez azt jelenti, hogy a programban a kakaó 100%át FAIRTRADE szövetkezetektől kell beszerezni, de a cukor lehet Európából származó répacukor, vagy nem FAIRTRADE termelőtől származó. A program célja emelni a minősített kakaó mennyiségét, hogy több kistermelő család válhasson a FAIRTRADE hálózat tagjává. A kistermelő családok és szövetkezetek támogatására és erősítésére a FAIRTRADE kifejlesztett egy programot, melynek neve Unlocking The Power Of the Many (A sokaság erejének felszabadítása). A program a kistermelőket támogatja abban, hogy gazdálkodási gyakorlatuk, szervezeti feltételeik és munkakörülményeik javuljanak.


Cél: A FAIRTRADE fejlesztői megközelítéssel harcol a szegénység és kizsákmányolás ellen. Támogatja a termelőket a piacok létrehozásában és fejlesztésében, hogy függetlenül, jól élhessenek. Nemcsak a növénytermesztés, de a kereskedelmi rendszer és a termelői szervezetek is profitálhatnak az előírásokból, hiszen a hosszú távú cél a fenntartható fejlődés elősegítése. A FAIRTRADE szociális, ökológiai és gazdasági programokat támogat.

Előnyök Hátrányok

szerződésben garantált minimum árak (nem vezet szükségszerűen megélhetést biztosító bevételhez)

előfinanszírozott lehetőségek és garantált befektetési támogatás

támogatások helyi szociális és ökológiai projekteknek, például iskola és orvosi rendelő építésre, ivóvíz ellátásra. 2014ben, 106,2 millió euró támogatást fizettek ilyen célokra.

a kistermelők demokratikus részvételének előse gítése (például a szövetkezetek támogatásán keresztül)

a termelő szervezetek egyenlő részvétele (a szavazatok 50%a a FAIRTRADE International közgyűlésén)

a minőségirányítás és a környezetbarát művelést segítő képzésekkel, illetve a biotermékek kiegészítő díjakkal történő támogatása, (pl. Ausztriában a FAIRTRADE termékek 69%a biotermék)

a génkezelt vetőmagok betiltása

a felhasznált kakaó 100%át a FAIRTRADE szabályok betartásával kell vásárolni

a tudatos vásárlói magatartás segítése és a fogyasztók tájékoztatása

magasabb költségek a kistermelők ellenőrzésére

a szerződésben garantált minimumárak és FAIRTRADE támogatások nem vezetnek szükségszerűen megélhetést biztosító bevételhez.

a minősített kakaó alacsony forgalma. A minősített kakaóbaboknak kicsit kevesebb, mint 40%át adják el minősítettként az alacsony kereslet miatt.

Mennyire megbízhatók az ellenőrzések? A FLOCERT a FAIRTRADE International minősítő és ellenőrző szervezete. Biztosítja, hogy az értékláncon belül a kritériumok független, külső ellenőrzését helyben végezzék. Általában a kritériumok alkalmazását évente ellenőrzik a helyszínen a minősítés megújítása során. A „csoportminősítések” során a szövetkezeteket is megvizsgálják, és mintákat vesznek a szövetkezetekhez tartozó, kistermelő családi gazdaságoktól.


UTZ www.utz.orgAz UTZ Certified egy fenntarthatósági program a kávé számára, amelyet 1997ben alapítottak, és Amszterdamban van a központ

ja. 2007ben a programot bővítették, így most már kiterjed a kakaóra és teára is. 2016 eleje óta a neve UTZ. Az UTZt a csokoládéipar képviselői, auditorok és fenntarthatósági szakértők alkotják. Az UTZ minősítést viselő csokoládétermékeknek legalább 90%ban minősített kakaót kell tartalmazniuk. A többi összetevőnek, mint a cukor vagy a vanília, nem kell fenntartható kritériumok alapján készülnie.

Cél: Az UTZ elsősorban egy fenntarthatósági program, amelyet azért hoztak létre, hogy a termelőket képzésekkel segítsék a forgalmuk és a hatékonyságuk növelésében, illetve hogy gondoskodjanak róla, hogy elegendő kakaóbabot termeljenek a feldolgozó ágazat részére.


egyszerű, bürokráciamentes részvétel a fenntarthatósági programban

a kistermelők termelésnövekedésének segítése széleskörű képzéssel

nincs garantált minimálár

a felár nem fix, hanem a kistermelőnek kell megalkudnia róla a kereskedőkkel

nincs lehetőség előfinanszírozásra vagy hitelre

a termelői szervezetek elégtelen részvétele

a génkezelt vetőmagok nincsenek betiltva

a minősített alapanyagok mértéke 100%nál kevesebb lehet (a minősítés már akkor is megszerezhető, ha a minősített kakaó mértéke 90%)

kevés információ áll rendelkezésre a fejlesztési témákban a fogyasztó országokban

Mennyire megbízhatók az ellenőrzések?A minősítés elnyeréséhez elég regisztrálni az UTZ honlapján és felmutatni egy szerződést egy engedélyezett minősítő szervezettel. A kereskedőknek és gazdáknak igazodnia kell a visszakövetési rendszer szabályaihoz, a termelőknek pedig alkalmazkodniuk kell a magatartási kódexhez. Független minősítő hatóságok ellenőrzik, hogy a gazdaságok megfelelneke az előírásoknak.


Rainforest Alliance www.rainforest-alliance.orgA Rainforest Alliance egy független szervezet New Yorki székhellyel. 1987 óta harcol az ellen, hogy az esőerdők elpusztításával

nyerjenek újabb termőföldeket. Tagja a Sustainable Agriculture Network, SAN (Fenntartható Mezőgazdasági Hálózatnak) hálózatának, amely környezetvédő szervezetekből és termelőkből áll, és amely meghatározza a fenntartható földművelés nemzetközi normáit. Mint fenntarthatósági program, nemcsak az ökológiai szempontokkal foglalkozik, hanem világos szociális követelményeket is megszab a minősítés megszerzéséhez. A Rainforest Alliance minősítését már akkor is meg lehet szerezni, ha a termék legalább 30% minősített kakaót tartalmaz. Ezzel akarják megkönnyíteni a termelőknek, hogy bekerülhessenek a programba. Ugyanakkor a minősítést elnyerők vállalják, hogy ezt a menynyiséget öt év alatt legalább 90%ra növelik, az úgynevezett Smart Source Plan (Okos Forrás Terv) keretében. A Rainforest Alliance szerint a minősített partnerek 70%a 100%ban minősített kakaót használ.

Cél: A Rainforest Alliance a fenntartható, környezetbarát mezőgazdaságot támogatja a Föld megőrzése érdekében. A széleskörű képzés segít javítani a művelési módszereket, és fenntartható jövedelmet biztosít a termelőknek.


nemzetközi normák megállapítása a környezetvédelem érdekében

a gazdák képzést kapnak a fenntartható kakaótermesztésről

felszólítja a minősített cégeket, hogy működjenek együtt a helyi hatóságokkal és vegyenek részt a helyi projektekben (például az iskolaépítésekben és az ivóvízellátásban)

génkezelt vetőmagok betiltása

nincs garantált minimálár

a felár nem fix, hanem a kistermelőnek kell megalkudnia róla a kereskedőkkel

előfinanszírozás vagy hitel nem lehetséges (de a Sustainable Financing Program (Fenntartható Finanszírozási Program) formájában támogatás kapható, hogy hitelt lehessen felvenni a bankoktól)

a termelői szervezetek elégtelen részvétele

minősített alapanyagok mértéke 100%nál kevesebb lehet (a minősítés már akkor is megszerezhető, ha a minősített kakaó mértéke 30%)

kevés információ áll rendelkezésre a fejlesztési témákban a fogyasztó országokban

Mennyire megbízhatók az ellenőrzések?A Rainforest Alliance minősítő védjegy megszerzéséhez bele kell egyezni egy évente végzett átvilágításba, amelyet a megfelelő IFOAM (International Federation of Organic Agriculture Movements – Nemzetközi Bio Mezőgazdasági Mozgalmak Szövetsége) alszervezet által akkreditált auditorok végeznek.

http://www.rainforest-alliance.org/de


Végső elemzés A FAIRTRADE, az UTZ és a Rainforest Alliance hasonló célokat próbál elérni más megközelítéssel. Mind kiállnak a nemzetközi emberi és munkavállalói jogok védelméért, a kizsákmányoló gyermekmunka betiltásáért, a mezőgazdasági módszerek fejlesztéséért, és a környezetvédelemért. Az UTZ elsődleges célja, hogy a kakaótermesztést kevesebb forrás felhasználásával is jövedelmezőbbé tegye. Továbbá azt szeretnék, ha a termelők magasabb bevételhez jutnának, és megfelelő mennyiségű kakaóbabbal szolgálnák ki az iparág igényeit. A Rainforest Alliance azzal emelkedik ki, hogy olyan környezetvédelmi normákat állapít meg, amelyek jóval magasabbak az önkéntes minimumszabályoknál. A FAIRTRADE és az UTZ ezeket a normákat tekintik példának a saját munkájukban. Ugyanakkor a Rainforest Alliance nem mérhető a minősítő védjegyek normáihoz, és nem helyettesítheti azokat. A FAIRTRADE fejlesztői megközelítést képvisel, és közvetlenül részt vesz az árképzésben és a finanszírozásban, mert úgy véli, hogy a strukturális hátrányokból kifolyólag a szabad piacon nem lehetséges megélhetést biztosító bevételt elérni. Emellett a termelői szervezetek egyenrangú részvétele a normák fejlesztésében jelzés értékű, és kihangsúlyozza az értéklánc demokratizálása melletti elkötelezettséget. A minimumárak, a támogatások és a szervezet lehetőségeket biztosítanak a fejlődésre, és segítik a szegénység elleni küzdelmet. A FAIRTRADE, a Rainforest Alliance/SAN és az UTZ azon munkálkodnak közösen, hogy csökkentsék az árakat és a összetettséget, hatékonyabbá és átláthatóbbá tegyék a termelők számára a rendszert. Így a fő előírások (a munkaügyi normák és a környezetvédelem) egyre inkább összehangolódnak, és az auditok hatékonyabbá válnak.

Az itt bemutatott három minősítő védjegy mellett még ott vannak a World Fair Trade Organization (Méltányos Kereskedelmi Világszervezet, WFTO) normái, amelyeket szintén betart néhány termelő.

Közéjük tartoznak az EZA, GEPA, és az EL PUENTE, amelyeknek a méltányos termékeit az úgynevezett Világboltokban (World Shops) lehet megvásárolni. A WFTOt 1989ben alapították, és körülbelül 70 ország méltányos kereskedelmi és fenntarthatósági programja számára szolgál ernyő szervezetként. Ez az egyetlen globális hálózat, amelyben az értéklánc minden szintjéről vannak résztvevői, a termeléstől az értékesítésig. A regisztrált tagok háromszintű felügyeleti eljárása belső és külső audittal, ellenőrzéssel és folyamatos fejlesztéssel biztosítja az átláthatóságot és megbízhatóságot az értéklánc minden szintjén. A WFTO a méltányos kereskedelem 10 alapelvét veszi példának a saját munkájában. A WFTO szerint a méltányos ár olyan, amelyet kölcsönösen

kifizetés és pénzügyi támogatás



átláthatóság és auditálás



emberi jogok

emberi jogok

emberi jogok

ökológiai és fenntartható gazdálkodás




alakítottak ki egyenrangú párbeszéd révén, amely méltányos fizetséget nyújt a termelőknek és a piac képes fenntartani. Amely terméknél létezik Méltányos Kereskedelmi árazás, ott ezeket veszi alapul.

A fentiek közül egyik minősítő védjegy sem felel meg az ökológiai termelést tanúsító védjegy követelményeinek. Ezért fontos odafigyelni, hogy a

terméken megtalálhatóe külön az ökológiai termelést tanúsító európai védjegy is.

Közös felelősségFontos, hogy a minősítő védjegy nem egyenlő a fenntarthatósággal; csupán egy átfogóbb megközelítés részhalmaza. Fontos eszköz lehet a fenntartható kakaó üzlet támogatásához, de a nyilvánvaló problémáknak csupán egy részére jelent megoldást és csak akkor működik jól, ha az összes korábban felsorolt összetevő és szereplő egyaránt felelősséget vállal érte. A normák és minősítések hatása korlátozott, ha nem párosul holisztikus megközelítéssel. Ráadásul a fenntarthatóság tágabb értelmezésű koncepciója az érintettek közös felelősségvállalása, beleértve az iparág képviselőit és a kakaót termelő országok kormányait, nem csak a minősítő szervezeteket.22

Irodalom

1 International Cocoa Organization (Nemzetközi Kakaó Szervezet) (2013): Quarterly Bulletin of Cocoa Statistics, Volume XXXIX No.2, Cocoa Year 2012/13, 37. táblázat

2 International Cocoa Organization (Nemzetközi Kakaó Szervezet) (2013): Quarterly Bulletin of Cocoa Statistics, Volume XXXIX No.2, Cocoa Year 2012/13, 41. táblázat

3 International Cocoa Organization (Nemzetközi Kakaó Szervezet) (2015): Quaterly Bulletin of Cocoa Statistics, Volume XLI No.4, Cocoa year 2014/2015 (lekérve innen: http://www.icco.org/aboutus/internationalcocoaagreements/cat_view/30relateddocuments/46statisticsproduction.html, 2016.03.01)

4 World Cocoa Foundation (Kakaó Világszövetség) (2012): Cocoa market update, 1. o.5 HützAdams, F/ Fountain, A.C. (2012): Cocoa Barometer (Kakaó barométer) 2012, 3. o.6 HützAdams, F/ Fountain, A.C. (2012): Cocoa Barometer (Kakaó barométer) 2012, 3. o.7 World Cocoa Foundation (Kakaó Világszövetség) (2012): Cocoa market update, 1. o.8 VOICE Network (2015): Kakaó barométer (Cocoa Barometer) 42. o.9 Food Navigator (2011): Business Insights report. (retrieved from www.foodnavigator.com, 24.04.2013)10 Südwind et al. (2015): Factsheet Make Chocolate Fair (Méltányos kakaót! adatlapja), 2.o.; számok frissítve innen: www.icco.org/

aboutcocoa/chocolateindustry 2016/02 11 VOICE Network (2015): Kakaó barométer (Cocoa Barometer) 30. o.12 HützAdams (2012): Vor Kakaobaum bis zum Konsumenten. Die Wertschöpfungskette von Schokolade. (A kakaófától a

fogyasztókig – A csokoládé értékteremtési lánca Südwind e.V., 26. o.13 LMC International (2011): Cocoa Sustainability. (Kakaófenntarthatóság) 2. o. (lekérve innen: http://www.worldcocoafoundation.

org/learnaboutcocoa/documents/LMCWCFCocoaSustainabilityReport_201011.pdf, 2013.04.23.)14 International Labor Rights Forum (Nemzetközi Munkaügyi Fórum) (2014): The Fairness Gap (Méltányossági hiány), iii o.15 Payson Center for International Development and Technology Transfer (Payson Központ a Nemzetközi Fejlődésért és

Technológiaátadásért) (2011): Oversight of Public and Private Initiatives to Eliminate the Worst Forms of Child Labour in the Cocoa Sector in Ivory Coast and Ghana. (Körkép az elefántcsontparti és ghánai kakaóiparban jelenlévő gyermekmunka legrosszabb formáinak eltörléséért küzdő köz és magánkezdeményezésekről) Tulane University. 7. o.

16 International Labor Rights Forum (Nemzetközi Munkaügyi Fórum) (2014): The Fairness Gap (Méltányossági hiány), 5. o. 17 Payson Center for International Development and Technology Transfer (Payson Központ a Nemzetközi Fejlődésért és

Technológiaátadásért) (2011): Oversight of Public and Private Initiatives to Eliminate the Worst Forms of Child Labour in the Cocoa Sector in Ivory Coast and Ghana. (Körkép az elefántcsontparti és ghánai kakaóiparban jelenlévő gyermekmunka legrosszabb formáinak eltörléséért küzdő köz és magánkezdeményezésekről) Tulane University. 7. o.

18 International Labor Rights Forum (Nemzetközi Munkaügyi Fórum) (2014): The Fairness Gap (Méltányossági hiány), 7. o.19 VOICE Network (2015) Cocoa Barometer (Kakaó barométer), 16. o.20 Mahob,R.J. et al. (2014): 2014 Pesticides use in cocoa sector in Cameroon: characterization of supply source, nature of actives

ingredients, fashion and reasons for their utilization. (Növényvédőszerek használata a kakaóágazatban Kamerunban: az ellátási források jellemzése, a hatóanyagok természete, használatuk elterjedése és oka. 2014) Int. J. Biol. Chem. Sci. 8(5): 19761989

21 Akua K. AntwiAgyakwa et al. (2015): 2015 Insecticide Use Practices in Cocoa Production in Four Regions in Ghana. (2015 A rovarirtószerhasználat gyakorlata a kakaótermesztésben Ghána négy régiójában.) West African Journal of Applied Ecology, Vol. 23(1), 39–48. o.

22 VOICE Network (2015): Cocoa Barometer (Kakaó barométer), 20. o.


IDEJE VÁLTOZTATNI!

A nyugatafrikai kakaótermesztéssel kapcsolatban fentebb vázolt helyzet azt mutatja, hogy a cégek nem vállalnak kellő mértékben felelősséget.

Ezen akar a Supply Cha!nge – Kampány az ökotudatos boltokért projekt változtatni.

Mi, a projekt tagjai Európából és a déli félteke országaiból származó civil csoportok vagyunk. Elsődleges célunk a szupermarketekben kapható termékek méltányosabbá és fenntarthatóbbá tétele. Tudjuk, hogy a szupermarketek eddig nem sokat tettek ezen problémák orvoslásáért. Ahhoz képest, milyen óriási befolyással bírnak, sokszor elkeserítő, milyen keveset tesznek azért, hogy megakadályozzák az emberi jogok megsértését, és csökkentsék az okozott környezeti károkat az ellátási láncuk mentén. Ezért várunk kézzelfogható lépéseket a szupermarketektől, nemzeti kormányoktól és az Európai Uniótól, hogy javítsák a déli félteke országaiban a munkakörülményeket, és csökkentsék a környezetkárosítást az ellátási lánc mentén. A szupermarketeknek felelősséget kell vállalniuk azért, hogy milyen körülmények között készülnek a sajátmárkás termékeik. A termelő és fogyasztó országok kormányainak egyaránt olyan szabályozást kell létrehozniuk, amely kötelezi a szupermarketeket, hogy tiszteljék az emberi és munkavállalói jogokat az ellátási láncukban, és felelősségteljesen viselkedjenek, ha a környezetvédelemről van szó.

www.supplychainge.org

http://www.supplychainge.org

Keserédes csokoládé - Supply Chainge

Documents

Transcript of Keserédes csokoládé - Supply Chainge