1. Kelet-Közép-Európa fogalma, a történelmi előzmények és a

szovjet példa

A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika

története

Európa nagyrégiói• A kora középkortól kezdenek kialakulni

• 1500 év alatt a régiók száma, határai, a bennük lévő államok többször megváltoztak (át is kerülhettek másik régióba)

• több szempont alapján is lehet csoportosítani őket. Időrendben:társadalmi-kulturális Nyugat-EurópaKözép-EurópaKelet-Európaa köztük levő határok:1. a Frank birodalom K-i határa (8–9. század)2. a római és a görög rítusú kereszténység (11–14. sz.)

ma is létező határok!

gazdaságiCentrum (ÉNy)FélperifériaPerifériahatárok (1600-1960)

1. Loire, Rajna és Ems folyók (16. sz.)2. a volt Frank Biro-dalom keleti határa

a félperiféria máramegszűnt!

modernkori történelmi Nyugat-EurópaKöztes-EurópaKelet-Európaa köztük levő határok:folyamatosan változnak, de a „köztes” terület a nyugati (német, Habsburg) és keleti (orosz, török) birodalom között fekszikFő jellemzője az etnikai kevertség, kisállami jelleg

A társadalmi-kulturális értelmű Nyugat-Európa területe nagyrészt meg-egyezik a centrum és a félperiféria együttes területével.

Az Elba–Lajta határ (Nyugat- és Közép-Eur. között) 1945 után igen csekély változással újra megjelent.

Kelet- és Közép-Európa között a határ sokkal kevésbé éles és többször módosult is.

Európa régiói

„(Kelet-)Közép-Európa”• Kényszerből használt fogalom, nehéz definiálni

– földrajzi és / vagy történelmi szempontból?– időben változhattak a határai

• Még hibásabb elnevezés: Közép-Kelet-Európa• Attól is függ, honnan nézve alkotják a definíciót

– Németország magát tekinti Közép-Európának– Anglia, Franciaország számára Bécsnél már Kelet-Európa kezdődik

• Közép-Európa részterületei az egyik értelmezés szerint– a német és (észak-)olasz nyelvű területek (Nyugat-Közép-Európa) – a nyugati kereszténységhez tartozó Köztes-Európai területek (Kelet-Közép-

Európa) (a Baltikummal vagy anélkül!)– az ortodox keresztény Balkán (időnként: Délkelet-Európa) – egyes nézetek

szerint nem Közép-Európa része sem történelmileg, sem földrajzilag; 20. századi sorsuk azonban mégis szorosan egybefonódik (akik szerint Közép-Európa része, azok viszont a fenti Ny-Kö-Eu.-t nem sorolják Kö-Eu.-hoz)

• Kelet-Közép-Európa egyéb értelmezési lehetőségei– a volt szocialista országok területe (a Balkán és az „északi sáv” együtt)– területe a történelem során folyamatosan változott (mint Köztes-Európáé)

Az európai nagyrégiók sajátosságai 1.

NyugatNbr., Benelux É-Fr.

Nyugat-középNm.o, Alpok, Itália

Kelet-középLengyel, Cseh, Magyar

Kelet, délkeletOroszo., Balkán

kö-zép-kor

antik–barbár összeolvadás, alulról szerve-ződő, állam és egyház függet-len, társadalmi szerződés, hű-bériség, város

antik–barbár összeolvadás, alulról szerve-ződő, állam és egyház függet-len, társadalmi szerződés, hűbériség

nyugati keresztény-ség; több száz éves hátrány; gyors, de torz felzárkózás; felülről szervezett; gyengébb, etnikailag töredezett államok; familiaritás

keleti keresztény-ség, állam+egyház összeolvadása, birodalmi jelleg, felülről szerveződő, despotikus, ázsiai befolyás, szolgaság fennmarad

új-kor

centrum agrárforrada-lom, manufak-túra, gyarmatok, abszolutizmus, nemzetállamok

félperiféria későbbi agrár-forradalom, széttagoltság, nyelvi nacionalizmus

periféria nincs agrárforrada-lom, függetlenség elvesztése, később létrejövő felvilágosult abszolutizmus

periférianincs agrárforrada-lom, terméketlen uralkodói despotiz-mus, társadalom megmerevedése

Bővebben lásd az alábbi oldalon:http://allamszocializmus.lapunk.hu/tarhely/allamszocializmus/dokumentumok/nemtan/kozepkor.ppt

Az európai nagyrégiók sajátosságai 2. Ny, Ny-közép Kelet-közép Délkelet/Balkán Kelet/Oroszo.

19. sz.

ipari és francia forr.; hivatásos forradalmárok; német–francia viszály, német egység, nagyha-talmi „koncert”

haza és haladás dilemmája (egyik sem sikerül, csak részlegesen), a liberalizmus tér-hódítása és rész-leges torzulása

függetlenedés a Portától; további gazdasági leszaka-dás, nyugati liberá-lis jogrendszer átvétele és teljes torzulása

mozdulatlan társ. és gazdasági rendszer, önmagát túlélt abszolutizmus

20. sz. el-ső fele

I. vh., rossz béke-kötés, Népszöv., világgazd.-i váls., német hisztéria, náci és fasiszta mozg.-k, II. vh.

birodalmak szét-esése, (preventív) forradalmak

puskaporos hordó; labilis elitek, sok erőszak

polg. dem., majd bolsevik forrada-lom, polgárháború, sztálinizmus

Bővebben lásd az alábbi oldalakon:http://allamszocializmus.lapunk.hu/tarhely/allamszocializmus/dokumentumok/nemtan/19_szazad.ppthttp://allamszocializmus.lapunk.hu/tarhely/allamszocializmus/dokumentumok/nemtan/i_vh.ppthttp://allamszocializmus.lapunk.hu/tarhely/allamszocializmus/dokumentumok/nemtan/1919_39.ppt

„nemzeti” államok, pol.-i mobilizálódás, szimulált demokratizálódás, diktatúrák

„A k-(kö-)eu.-i kisállamok nyomorúsága”• Lengyelország, Magyarország, Csehország/Csehszlov. hasonló sorsa• Történeti államkeretük és a nemzet kiterjedése eltérő• Függetlenségüket a 16–18. sz.-ban elvesztik• Egyes korszakokban a reformok európai élvonalába kerülnek

– Lo.: 1772–95.; Mo.: 1825–1849.; Cs.: 1918–1938.

• Ezen időszak végén mindhárom elbukik• A kudarc után hibás következtetéseket vonnak le

– a nemzetiségeket teszik felelőssé, egész régi államukat akarják– nem látják be, hogy bukásuknak objektív okai is voltak (önrendelkezési elv)– Lo. mindhárom felosztója ellen harcolni kezd– Mo. elhiszi, hogy a Habsburg Bir. örök életű szükségszerűség– Cs. már 1918-ban sem tudott dönteni, hogy etnikai vagy történelmi alapú-e

• Emiatt (is) felerősödnek az antidemokratikus vonásaik• Cs. és Lo. mindkét világháború után olyan szerencsés volt, hogy a

nagyhatalmak hajlandók voltak legalább részben megérteni őket• Mo. viszont mindig „rosszkor nyújtotta be a számlát”

A marxizmus• Három összetevőből álló világnézet és társadalom-elmélet

– filozófia (dialektikus materializmus)– gazdaságelmélet (politikai gazdaságtan)– politikaelmélet (történelmi materializmus, „tudományos szocializmus”)

• a fejlődésnek anyagi mozgatórugói vannak (ateista, materialista)– termelőerők, termelőeszközök és az emberi tudás a fejlődés motorja– történelmi evolúció: egymást követő, egyre fejlettebb társadalmi formációk

• a (gazdasági) alap és a (politikai) felépítmény ellentéte– a felépítmény mindig lassabban változik, új alap esetén harc szükséges a

fejlődés gátjává vált régi felépítmény megváltoztatásáért• kizsákmányolás: „az emberiség története osztályharcok története”• értéktöbblet-elmélet (a munka: áru, „a profit = lopás”)• a munkásság fokozódó elnyomorodása miatt spontán proletárforra-

dalom tör ki (világszerte, de elsőként a legfejlettebb Angliában)– a forradalom győzelme után egy átmeneti proletárdiktatúra („szocializmus”),

majd az osztályellenség elpusztítása után megvalósul a kommunizmus– mivel a munkásuralom alatt nem lesz kizsákmányoló osztály, az állam elhal,

megvalósul az osztálynélküli társadalom, a kommunizmus • Eduard Bernstein (revizionisták): választásokon kell győzni

A leninizmus• Spontán forradalom helyett tudatos cselekvés kell• Nem a munkásság, hanem a kommunista párt mint élcsapat lép fel• A párt működési rendje a „demokratikus centralizmus”

– csak a „választott” vezetés hozhat döntést, ez a döntés viszont mindenkire nézve kötelező, kétség nélkül végrehajtandó; vita csak a döntés meghozatala előtt lehet

• „Leggyengébb láncszem” (már Marx is foglalkozik vele élete végén!)– a forradalom nem iparosodott országban győzhet először– a szegényparasztság is forradalmi osztály

• „Permanens forradalom”: Lev Trockij elmélete, kettős jelentéssel – a proletariátus harcoljon a polgári forradalomért, amit szocialista forradalomnak

kell követnie (mivel előbb jött létre proletariátus, mint burzsoázia)– ezután a forradalmat exportálni kell más országokba is (világforradalom!)

• Az imperializmus a kapitalizmus legfelsőbb (és utolsó) foka• Georgij Plehanov: ipar híján eredeti felhalmozás kell, ennek piszkos

munkája viszont totális diktatúrához vezet majd– ellenérv: a világforradalom és a nemzetközi proletárszolidaritás segíteni fog

• Messianizmus és önkényuralmi jelleg már Lenin idején is• Az elmélet „tudományos”; hirdetői papok/szentek módjára lépnek fel

A sztálinizmus 1.Sztálin maga marxizmus–leninizmusnak nevezte rendszerét, ami nem is ideológia!• Sztálin átmenetileg szakít a világforradalom koncepciójával

– később, 1945 után a hódításra építi a forradalom exportját• A szocializmus építése lehetséges egy országban; „ostromlott erőd”

– iparosítás, fegyverkezés szükséges az önvédelemhez –» nehézipar fejlesztése (a Nyugati gazdasági fejlettség gyors utolérését ígéri) ehhez sok pénz kell, ezért:

– eredeti (szocialista) felhalmozás: a parasztság kiszipolyozása –» éhínség• 1929 – a „második bolsevik forradalom” + a forradalom etatizálása

– az ötéves terv, a kollektivizálás és a tömeges terror kezdete; milliók pusztultak el (terror + éhínség), de az ipar fellendült; a Gulág rendszerének kiépítése

• 1932-ben a táborokban dolgozók száma 1 millió, 1936-ban 5 millió fő!– az etatizmusnak nem megfelelő részeket kidobta a marxizmusból

• elveti az állam elhalásának elvét, a feminizmust, de megtartja a családot • újra felfedezi a katonai és egyéb hierarchiák fontosságát, fokozza az állam irányító

szerepét a [terv-]gazdaságban)

• Az osztályharc a szocializmus viszonyai között is élesedik– terror, politikai tisztogatás (különösen 1934-től)

• Sztálin tette logikus: ha csak leváltja ellenfeleit, jelentős ellenzéket kreált volna• a perek célja: „ostromállapot” fenntartása, félelemkeltés, látszategyenlőség• 1936–38: nagy/moszkvai perek: Zinovjev, Kamenyev, Buharin (+Trockij meggyilk.)• 1937-től 40 ezer magasrangú tisztet ítélnek el, kivégzik pl. Tuhacsevszkijt

A sztálinizmus 2.• Mértéktelen személyi kultusz (uralmának másik fő támasza)• Ideológiai monopólium – alternatív ideológiák (pl. vallás) üldözése• Felsőbbrendűség-tudat: jobb a kapitalizmusnál. Alapvető ígéretek:

– a Nyugat utolérése, leelőzése gazdasági téren– társadalmi egyenlőség, általános jólét megteremtése (legalábbis távlatilag)– az állam gondoskodása az egyénről (ingyen oktatás, kórház stb.)– új, „szocialista ember” jön létre, új erkölcs. Mindenki képességei szerint dolgo-

zik és munkája (szoc.), majd szükségletei szerint (komm.) részesül a javakból• A hatalom önlegitimációja

– minden rendszer diktatúra, így a kommunizmus is– de: felsőbbrendű, mert itt a „többség” az uralkodó réteg („proletárdiktatúra”)– ennek a többségnek élcsapata a párt– amely a „tudományos szocializmus” révén tévedhetetlen– a hatalom megtartása feltétlenül szükséges! Ahol már győzött a proletárok

forradalma, ott nem lehetséges „visszalépés” a történelmi fejlődésben• A fegyelem, éberség szerepe

– az engedelmesség a legfőbb erény– a megbízhatóság pótolja a szakértelmet is– áldozatkészség, lemondás– a hétköznapok militarizálása (termelés hőse, a munka frontja stb.)

Tervgazdálkodás: elmélet és gyakorlat• A pénz, a piac, a piaci árak teljes kikapcsolása a cél

– a tudományos tervezés felsőbbrendű a kaotikus piaci viszonyoknál, kiküszöböli a konkurenciaharcot, megszünteti a szabadalmak/újítások titkosságát

– feltétele a teljes államosítás (legalább az iparban)

• Jevgenyij Preobrazsenszkij: „eredeti szocialista felhalmozás”– cél a kapitalizmusból a szocializmusba vezető út lerövidítése, gyors felzárkózás– a szocialista vállalatok konkurenciaharcban lemaradnának a tőkésektől, ezért az

állammal összefonódva gazdaságon kívüli kényszerekkel kell élniük – az állami szférán kívül eső források elvonása (főleg a mezőgazdaságból)

• A terv feladatait évekre, vállalatokra (sőt személyekre) le kell bontani – nyersanyag, energia, munkaerő, tőke; mennyiség, minőség, választék előírása– tervek gyakori átdolgozása: tervmutatók, normák átírása –» növekvő bürokrácia,

gyakran nincs is érvényes terv vagy késve jelenik meg; teljes káosz

• A valóságban a terv inkább utólagos elszámoló-ellenőrző szerepű– a teljesítésért prémium és dicsőség jár, az elmaradásért büntetés– tervalku: a teljesítésért cserébe a vállalat engedményeket kap –» kijárók, korrupció– globális tervteljesítés lehetősége (minőség és választék helyett mennyiségi elv)– nem piacra termel, így a vállalat nem érdekelt a költségcsökkentésben, minőségben– sok a selejt vagy eladhatatlan termék, gyakori a leállás, óriási pazarlás– gyakori a statisztikai adatok „kozmetikázása”

A Szovjetunió a II. világháború után• A Szovjetunió a kommunista világ vezető szuperhatalma• Újabb terrorhullám indul el a vlaszovisták, kollaboránsok, a balti és

nyugat-ukrajnai népfelkelők, az „áruló” nemzetiségek ellen stb.– a Gulág feltöltése újabb milliókkal (8–15 millió fő!)– a raboknak nincs vesztenivalója: tömeges felkelések robbannak ki

• Igen súlyos gazdasági állapot, újjáépítés költségeit a csatlósok is állják– további fegyverkezés a hidegháborús helyzet következtében

• 1946: a népbiztosok miniszterek, a Vörös Hadsereg Szovjet Hads. lesz– NKGB-ből MGB, NKVD-ből MVD alakul (állambiztonsági és belügymin.)

• Jelentősen megnőtt a párttagok száma; összetételében csökken a munkások aránya (és nőtt a funkcionáriusoké)

• Kialakul a „Homo Sovieticus” ideája és a szovjet (orosz) „hazafiság”– további kampányok indulnak a „hazafiatlanok” és az „elhajlók” ellen– „anticionista” kampány és a „fehér köpenyes gyilkosok” tervezett pere– Zsdanov vezetésével a művészeti és tudományos élet totális ellenőrzése

• A PB klikkekre esett (Zsdanov; Malenkov-Berija; velük szemben Sztálin embere Hruscsov volt. 1952: a párt neve SZKP, élén Elnökség