katasztrófa- és tûzvédelmi szemle 2005. XII. évfolyam 4 ... · katasztrófa- és tûzvédelmi...

katasztrófa- és tûzvédelmi szemle 2005. XII. évfolyam 4. szám

4

katasztrófa- és tûzvédelmi szemle 2006. XIII. évfolyam 3. szám

3

VÉDELEM 2006. 3. SZÁM ■ TARTALOM 5

2006. 13. évf. 3. szám

Szerkesztõbizottság:

Dr. Cziva Oszkár

Kristóf István

Heizler György

Soltész Tamás

Tarnaváry Zoltán

Fõszerkesztõ:

Heizler György

Szerkesztõség:

Kaposvár, Somssich Pál u. 7.

7401 Pf. 71 tel.: BM (23) 22-18

Telefon: 82/413-339, 429-938

Telefax.: (82) 424-983

Tervezõszerkesztõ:

Várnai Károly

Kiadja és terjeszti:

BM Duna Palota és Kiadó

1903 Budapest Pf. 314.

Tel.: 1/469-2971, BM: 10-611

Fax: 1/469-2969, BM: 10-568

Ügyintézõ:

Szabó Kálmánné

MNB 10023002-01709805-00000000

Felelõs kiadó:

Tatár Attila

országos katasztrófavédelmi

fõigazgató

Nyomtatta:

Profilmax Kft. Kaposvár

Felelõs vezetõ:

Nagy László

Megjelenik kéthavonta

ISSN: 1218-2958

Elõfizetési díj:

egy évre 2610 Ft (áfával)

t a r t a l o m

10 ÉV HAZAI TÛZOLTÓGÉPJÁRMÛ GYÁRTÓKÉNTE-mail: [email protected], http://www.bmheros.hu

Egyedi igényeknek, speciális bevetési követelményeknek megfelelõtûzoltógépjármûvek tervezése, gyártása és szerviz kiszolgálása

BM HEROS Javító, Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi ZRt.H-1087 Budapest, Asztalos Sándor u. 2. Tel.: (1) 334-2967, (1) 334-1993, Fax: (1) 313-7221

Címlapon:

FÓKUSZBANAz ionizált vízzel történõ impulzusoltás lényegi jelenségei ........................................6Az ionizált víz és oltóhatása ..........................................................................................7Az oltóanyagsugár impulzus jellegû alkalmazása. .................................................... 10Változtatási javaslatok az új tûzoltó technikához és technológiához ....................... 14Nedvesítõ szerek alkalmazása a tûzoltásban ............................................................. 17

TÉNYKÉPÓragrafikon – a tüzek és káresetek napi ciklusa ....................................................... 18

INFORMATIKAGeox105 – térképkezelõ program a tûzoltóságok számára ....................................... 22

MEGELÕZÉSElektrosztatikus feltöltõdések veszélyei és a védekezés lehetõségeitûz- és robbanásveszélyes környezetben IV. ............................................................. 25Tûz- és gázjelzés egy rendszerrel, szabványosan III. ................................................ 27

MÓDSZERPozitív nyomású ventilláció alkalmazásának tapasztalatai zárt terû tüzek oltásánál 29

FÓRUMMi újság a HFC gázok alkalmazása körül? ............................................................... 31HFC (halonkarbon) oltógázok .................................................................................... 31Nem nedves folyadék tûzoltáshoz .............................................................................. 32

TECHNIKAA tûzoltó jármûtechnika fejlesztésének szükséges irányvonalai .............................. 3410 év a hazai tûzoltó gépjármû gyártásban II. ........................................................... 37Új taktikai lehetõségek a tûzoltólétrák új generációjával ......................................... 40

TANULMÁNYA katasztrófavédelmi kommunikációs rendszer jellemzõi I. .................................... 45

TÛZ- ÉS KÁRESETEKMátrakeresztesre visszanézve ..................................................................................... 47

SZABÁLYOZÁSTûz átjelzés: szabályosan szabálytalan! ..................................................................... 50

Gyakorlati tûzvédelmi oktatás olcsón, hatékonyan ................................................... 53

6 FÓKUSZBAN ■ 2006. 3. SZÁM VÉDELEM

f ó k u s z b a n

LANTOS SÁNDOR

Az ionizált vízzel történõimpulzusoltás lényegi jelenségei

Korunkban az emberek, és az anyagi javak elképesztõ mérté-kû koncentrációja valósul meg. Ezek mértékét a Ft/m2-ben ki-fejezett értékkoncentráció, és a MJ/m2-ben kifejezett tûzterhe-lés mutatja. Hogyan tudunk erre a kihívásra válaszolni?

BIZTONSÁG ÉS OLTÁSTECHNIKA

Az ismeretek alapján sürgetõen fogalmazódik meg az ér-tékkoncentrációval és annak tûzveszélyszintjével arányos tûz-védelmi biztonság igénye. A tûzvédelmi biztonság a passzívés az aktív tûzvédelmi elemek optimalizálásával alakítható kia leggazdaságosabban. A biztonsági függvénynek is nevezetty=1-ex függvény alkalmazásával számolva adódik, hogy az egy-ségnyi költséggel elérhetõ optimális biztonság 67 %-a a passzívés 33 %-a az aktív tûzvédelmi elemek alkalmazásával valósít-ható meg.

A passzív tûzvédelem követelményei a létesítés és a hasz-nálat tûzvédelmi szabályaiként a keletkezhetõ tûz, helyhez, mé-rethez, kárértékhez kötésének elérése céljából – tûzkár meg-elõzés jellegûen – fogalmazódnak meg. Az aktív tûzvédelemeszköz-rendszereivel a megelõzési törekvések ellenére kitörttüzek eloltását kell elérni és ilyen módon korlátozni a kelet-kezhetõ tûzkárt.

A JELENLEGI ADOTTSÁGOK NEGATÍVUMAI

• Nagy berendezések és szerkezetek szükségesek az oltásitechnika számára,

• nagy létszámú és szakképzett kezelõszemélyzet szüksé-ges a technikához,

• hosszú az oltási idõ, vagy másként fogalmazva: hosszú anövekvõ anyagi kárveszély megfordításának és megszün-tetésének ideje,

• kis tüzeknél is nagy mennyiségû oltóanyagra van szükség,• a tûzoltás jelentõs mértékû másodlagos un. vízkárokat okoz.A negatívumok csökkentésére világszerte jelentõs kutató-fej-

lesztõ munkákat folytatnak, melyek elsõ eredményei már a tûz-oltói gyakorlatban bizonyítják megfelelõségüket. Ilyen techni-ka és technológia az ionizált vízzel történõ impulzusoltás. En-

nek – általam legfontosabbnak tartott – lényegi kérdéseit a kö-vetkezõ csoportosításban kívánom bemutatni.

1. Az ionizált víz és oltóhatása.2. Az oltóanyag sugár impulzus jellegû alkalmazása.3. Javasolt változtatások az új tûzoltó technikához és tech-

nológiához.

Az anyag tárgyalása során az égésfolyamat rész-jelenségek-bõl és részhatásokból összetevõdõ folyamatát ismertnek te-kintem, és csak azokat az elemeket említem amelyekre az ol-tóhatás kifejtése irányul.

Kis vízmennyiség, nagy porlasztás, nagy oltóhatás

A beépített tûzcsapoknál különösen fontos a hatékonyságés a víztakarékos oltás

AZ ELÉRHETÕ OPTIMÁLIS BIZTONSÁG

VÉDELEM 2006. 3. SZÁM ■ FÓKUSZBAN 7

Az ionizált víz és oltóhatásaMilyen módon lehetséges az égési folyamatot, hatékony ésgazdaságos eszközökkel megszakítani? Mire képes az ioni-zált víz?

KÜLSÕ HÕKÖZLÉSSEL INDULÓ FOLYAMAT

Az égés – az öngyulladásra hajlamos anyagok kivételével –általában külsõ hõközlés hatására következik be. A hõközlés, amelegítés hatására az éghetõ anyagokból megindul a viszony-lag alacsony forráspontú alkotórészek (illó olajok, szaganyagok,vízgõz, stb.) kipárolgása, majd további hõemelkedésre bekövet-kezik a szilárd éghetõ anyagok termikus bomlása, (3, 4.) az ég-hetõ folyadékoknak pedig a gõzzé alakulása. A halmazállapotváltozások, azaz a fázisváltások folyamatának anyagi lényege atermikus ionizáció, (3.) melynek keretében az éghetõ anyag al-kotóelemeit képezõ anyagi részecskék: elektronok, atomok, sem-leges vagy ionizálódott molekulák és gyökök lépnek a gázfá-zisba és a kinetikus gázelmélet szerint végzik rendezetlenhõmozgásukat, ilyen módon pedig megjelenítik kinetikus ener-giájukat. Az elemi részecskék azonban nem egyenlõ sebesség-gel mozognak, (a könnyebbek gyorsabban, a nehezebbek las-sabban) az átlagos kinetikus energiájuk azonban nem a gázra ésnem az elemi részecskékre, hanem a hõmérsékletre jellemzõ. Ahõmozgást végzõ anyagi részecskék kinetikus energiája és en-nek változása csak a hõmérsékletre jellemzõ tulajdonságuk, ahõmérséklet valamilyen függvénye. (3.)

A gáztérbe került anyagi részecskék hõmozgásuk közbenegymással és az égõtér falával ütköznek. Az ütközés közbengerjeszthetik egymást, valamelyikrõl elektron kiszakítása tör-ténhet, egymásnak energiát adnak át úgy, hogy az ütközés elõttiés az ütközés utáni közös energiaszintjük változatlan marad,de bekövetkezhet a két részecske kémiai reakciója is. A kémi-ai reakciók általános követelménye, hogy A-nak és B-nek aAB-vé történõ egyesüléséhez az ütközéskor elegendõ energi-ával kell rendelkezni. (3.) Ezt az átlagosnál nagyobb kineti-kus energiát aktiválási energiának nevezik, (3.) amelyet külsõhõkezeléssel vezetnek a rendszerbe, majd a hõtermelõ kémiaireakció képezi a további részecskék energiaszintjének emelé-séhez – aktiválásához – szükséges hõforrást. Az égésnél vagytûznél a lángtérbe került és az oxigénnel való kémiai reakció-ra hajlamos atomok, ionok és gyökök alkotják az A anyagot, alevegõ oxigénje pedig a B anyagot. A tüzeknél diffúzió révénkerül az oxigén a termikus bomlástermékek közé, majd a lángralobbanás után a padozat vagy a talaj mentén kialakuló és aláng felé irányuló lamináris légáramlásból alulról keveredik alángba. Ennek a légáramlásnak a sebessége jellemzõ az égéshevességére és az égõ anyag sztöhiometrikus oxidációjáhozszükséges levegõ mennyiségére.

LÁNGKÉPZÕDÉS – LÁNCREAKCIÓ

Ha az A és B anyag részecskéi megfelelõ sûrûségben, megfe-lelõ közelségben vannak egymáshoz, és az egyesüléshez megfe-lelõ energiával ütköznek, akkor bekövetkezik az egyesülés, a

gyulladás, mely után folyamatos láng képzõdik. Ezt a lángot mára lángból az éghetõ anyagra visszasugárzott hõ tartja fenn. Ezek-ben a tûzoltói gyakorlat tárgyát képezõ lomha vagy heves lán-gokban cm/sec. max. 100 m/sec. (5.) sebesség tartományban fo-lyik az oxidációs reakció részecskérõl részecskére terjedése, amitláncreakciónak is neveznek. A láncreakcióban az egymással valóütközéskor az egyesüléshez szükséges energiaszinttel rendelke-zõ, azaz aktivált részecskéket aktív centrumnak nevezik.

Az oxidációs láncreakciónál aktív centrumként atomok ésionizálódott molekulák és atomcsoportok (vegyületek), valamintszabad gyökök egyaránt szerepelhetnek. (4.) A láncreakcióknála sztöhiometrikus egyenlet szerinti kiindulási anyagoknak vég-termékké történõ átalakulása számos közbeesõ szakaszon ke-resztül megy végbe. A közbeesõ termékek újabb atomok, ve-gyületek és szabad gyökök egyaránt lehetnek, melyek nagyonhajlamosak a kémiai reakcióra és aktív centrumként képesek aláncreakció folytatására. (4.)

A láncreakciók elágazó és el nem ágazó láncokat képezhet-nek. Az el nem ágazó láncreakciókban az aktív centrum csak

A porlasztott sugárban ionizálódott vizet juttatunk a tûzre

FOGALOMTÁRAz égés és a tûz rokonértelmû kifejezések, a téma bemutatása so-rán szükségesnek tartom a következõ értelmezés szerinti alkalma-zásukat: /2./

• Az ÉGÉS hõtermelõ kémiai folyamat, amely kifejezetten ezen célrakészített - épített - szerkezetekben, berendezésekben zajlik le, azelérni kívánt cél érdekében irányított, szabályozott, korlátozott körül-mények között. A gazdasági célú hasznosítás miatt ehhez a terület-hez kapcsolódnak a folyamatok lényegét feltáró tudományos ismere-tek, és e terület eredményességének növelésére irányulnak a kuta-tó-fejlesztõ munkák is. Döntõen ezekbõl merítjük a tûzzel és a tûzol-tással, a tûzoltási követelményekkel és lehetõségekkel kapcsolatosismereteinket is.

• A TÛZ az emberi környezetben, vagy a természetben bárhol találha-tó éghetõ anyagok nem kívánt meggyulladása és szabályozatlan, több-nyire szabályozhatatlan elégése miatt az embert és a társadalmatkárosító vagy veszélyeztetõ égési folyamat. E károsító-veszélyezte-tõ hatások kivédésére és korlátazására irányulnak a tûzvédelmi in-tézkedések.


egy újabb aktív centrumot hoz létre, így a reakció folytatódikugyan, azonban nem tud szaporodni, növekedni. Az elágazó láncúreakciónál egy aktív centrumból két új centrum képzõdhet, amelyekközül az egyik folytatja a láncot, a másik pedig új láncot kezd,ezáltal növeli a lángot. (4. )

A LÁNCREAKCIÓ MEGSZAKÍTÁSA

A reakciólánc elszakadása az aktív centrum eltûnésekor kö-vetkezik be, ami úgy a reakciótérben (a lángban), mint a reak-cióedény falain felléphet.

A lángtérben a lánc elszakadásának oka egyrészt az aktívcentrumnak azokkal a szennyezõkkel vagy adalékokkal valómellék-reakciója, amelyek a gázelegyben vannak, másrészt azenergia kiegyenlítõdés az aktív centrumoknak önmagukkal azonos,vagy más csekélyebb energia színtû anyagi részecskékkel valóütközéskor. A reakcióedény falán a lánc megszakadása az aktívcentrumok dezaktíválásának (energia vesztésének) a következ-ménye az edény falával való ütközéskor.

A tûzoltás hatékonyságának növelése érdekében az oxidációsláncreakcióba, annak letörésére irányuló tûzoltói beavatkozás is-mert és alkalmazott megoldás. Ilyen értelmû és tartalmú oltóhatásttulajdonítanak a korszerû oltóporoknak és a halon oltóanyagok-nak. Az alkalmazásuk korlátozására irányuló környezetvédelmiintézkedések azonban nem kedveznek széleskörû elterjedésüknek.

SIKERES VÍZKÖD

Meglepõ sikerességet mutatnak a porlasztott vízsugárral, kü-lönösen pedig a ködszerûen finom szemcsézettségû porlasztottvízsugárral történõ tûzoltói beavatkozások.

Az elõzõek szerint a láng tulajdonképpen ionizált anyagi ré-szecskékbõl álló gázáram, melyben oxidációs láncreakció fo-lyik le. A gáz és olaj tüzelésû ipari berendezéseknél – a szüksé-ges biztonság elérése céljából – a láng ionizált gázáram jellegéthasználják fel az ionizációs lángõrzõ készülékben. Ennek al-kalmas helyen felszerelt és feszültség alá helyezett két pólusaközött a lángon keresztül ionáram jön létre, mely a láng meg-szûnésekor szintén megszûnik. Ezt a körülményt, mint jelet hasz-nálják fel a tüzelõanyag betáplálás megszüntetésére.

A láng ionizált gázáram jellegébõl adódik, hogy az oltóanyagot– legolcsóbban a vizet – is ionizált állapotban kell a lángtérbejuttatni.

A PORLASZTOTT SUGÁR HATÁSAI

A tûzoltó sugárcsövek által képzett un. porlasztott sugárban isionizálódott vizet juttatunk a tûzre, mégpedig a porlasztás finom-ságától függõen kisebb-nagyobb mértékben ionizálódott vizet. Afinomabb, apróbb cseppekre porlasztott víz nagyobb mértékbenionizálódik, és ez a magyarázata nagyobb mértékû oltóhatásá-nak. Az apró cseppecskéknek a lángtérbe való bejuttatásához, ill.a behatoltatásához kell az az energia, amit a sugárcsõben a víznyomását sebesség energiává alakítva kap a vízcseppecske.

A porlasztott vízsugárral a vízbõl a porlasztáskor keletkezettszabad elektronok, negatív és pozitív töltésû hidroionok kerül-nek a lángtérbe, melyek a következõk szerint alakítják az oxi-dációs láncreakciót:

– A lángtérbe kerülõ szabad elektronok rekombinálják az aktívcentrumokat és pozitív töltésû anyagi részecskéket, ami ezenrészecskék dezaktiválásaként a reakciólánc megszakadását, an-nak letörését eredményezi. (12.) (Rekombináló hatás.)

– A lángtérbe kerülõ pozitív és negatív töltésû hidroionok alángtérben jelen lévõ ellentétes töltésû ionokkal és gyökökkellépnek reakcióba és ionos kötéssel képeznek átmeneti anyagot,vagy reakció végterméket.

Ilyen a vízgáz gyártásból ismert reakciók pl. a következõk: (6.)

H20 + C = H2 + CO

H2O + CO = C02 + H2

Vagy a víznek hidrogénnel történõ reakciói:

H + …O + H2 H + …

OH + H2H2O

H + … H2OOH + H2

H2O

(Vegyületképzõ hatás .)

– A hidroionok a lángtér anyagi részecskéivel történõ ütkö-zésük közben energiát vesznek át azoktól, ezáltal azok energia-szintje csökken, és ilyen módon dezaktiválódhatnak is, a hidroionokviszont a kémiai reakciójukhoz szükséges aktivált állapotba ke-rülhetnek, így pedig mellékreakciókat, láncletöréseket eredmé-nyezhetnek. A folyamat összhatásul a lángtér hõmérsékleténekcsökkenését eredményezi. (Hûtõ hatás.)

– A hiodroionok a lángtér anyagi részecskéivel történõ ütkö-zésük közben átvett és a lángtér sugárzó hõjébõl óriási felületü-kön (lásd l. sz. melléklet) elnyelt, ezáltal a láncreakció fenntar-tásából kivont hó hatására gõzzé alakulnak. Ez a fázisváltás 1kg víz esetén 2257 kJ hõ elvonásával és 1680-szoros térfogatnövekedéssel jár, (9.) miközben az aktív centrumokat és a reak-cióra képes anyagi részecskéket olyan mértékben eltávolítjákegymástól, hogy azok láncreakció képessége megszûnik. A fá-zisváltáskor fellépõ expanzió az oxigén atomokat is eltávolítja

IONIZÁLT VÍZA víz ionizálhatósága Lenard effektus, vagy vízesés elektromosságmegnevezéssel jelent meg a tudományban. A felismerés szerint, ha a

vízcsepp szilárd testre esik, heves légáram vagy vízesés porlasztja szét,

nagyszámú negatív töltésû részecske (hidroion) válik le róla. A lég-áram magával ragadja a negatív ionokat, a visszamaradó nagyobb tö-megû pozitív cseppek, pedig pozitív töltésû részecskékre hasadnak fel.(8.) (13.) A negatív töltésû hidroionok kedvezõ élettani hatását tapasz-talva a tudományággá fejlõdõ klimatizálás és a gyógyítás céljaira fej-lesztették ki és vették használatba a különbözõ ionizátorokat.Az egyéni használatra készített hidroionizátorokban a víz finom porlasz-tását sebesen forgó lapátkerékhez való ütköztetéssel valósítják meg. Anagyobb, úgynevezett elektro-aeroszolos iongenerátor nagysebességûlevegõsugárral porlasztja szét a folyadékot. (8.) E szerkezetekben lé-nyegében az elektronnak a molekulából való kiszakadása valósul meg,melyhez szükséges ionizációs energiát kell a mûködtetésre fordítani. (3.)


az aktív centrumoktól, és megakadályozza újabb oxigén atomoknaka lángtérbe való behatolását, mintegy kiszorítja azokat. (Hûtõhatás – kiszorító hatás)

– A lángtérben oltásra nem hasznosuló vízcseppecskék le-csapódnak a lángtér alatti éghetõ anyagra, melynek felületét el-nedvesítik, lehûtik, és megakadályozzák további éghetõ bom-lástermékek kibocsátását. (Takaró hatás.)

AZ IONIZÁLTSÁG MÉRTÉKE

A fentiekbõl megállapítható, hogy az ionizált vízzel történõtûzoltás döntõen gyors lángoltásra – tûzoltói szaknyelven a le-

feketítésre – irányuló tevékenység, mely több részhatás egy-idejû érvényesülése, ill. részhatások egymásra szuperponálódásarévén valósul meg.

A porlasztott vízsugár ionizált jellege és ionizáltságának mértékeellenõrizhetõ az ionizációs lángõrzõ készülék e célra történõadaptálásával. A porlasztott vízsugár ionizáltságának mértéké-

re jellemzõ lehet például az, hogy a lánggal azonos pólustávol-ság között hányszor nagyobb feszültség hatására jön létre azionáram. Ez a nagyobb érték a láng ionizált anyagi részecskéi-nek, és a porlasztott víz ionizált anyagi részecskéinek nagyság-beli különbségébõl és abból következõ térbeli sûrûségük eltérõmértékébõl adódik. Az ionizáció mértékét kifejezõ szám a per-cenkénti vízteljesítmény mellett lényeges adatává válhat egy kor-szerû porlasztott vízsugarat elõállító tûzoltó sugárcsõnek.

A porlasztott vízsugár anyagi részecskéinek szemcse-méretea porlasztás elõtti víznyomástól is függõ adat, a szemcsék sûrû-sége pedig a vízsugárban megtett út hosszától is függõ adat, ezértaz ionizáltság mértékszámát a sugárcsõ ajánlott üzemeltetési tar-tományában ezen adatok függvényében célszerû megadni.

A porlasztott vízsugarak által elért ionizáltsága mértékszá-mot célszerû összevetni a hidroionizátoroknál – mint már el-ért legkedvezõbb porlasztásnál – mérhetõ adattal is.

A láng és a porlasztott vízsugár kölcsönhatásában résztvevõ vízcseppekösszesített felületének növekedési mutatója

az 1 liter térfogatú gömbalakú vízcsepp felületéhez viszonyítva

F = az 1 l. gömbalakú vízcsepp felülete = 48359 mm2

F’ = a tized mm ø gömbalakú vízcseppek összesített felületének F

F ' szerinti növekedésének mutatója:

adatok: 137-1240-szeres között

F” = a század mm ø gömbalakú vízcseppek összesített felületének F

F" szerinti növekedésének mutatója:

adatok: 1378 – 12407-szeres között

F”’= az ezred mm ø gömbalakú vízcseppek összesített felületének F

F '" szerinti növekedésének mutatója:

adatok 13785 – 124070-szeres között.

F

9 8 7 6 5 4 3 2 1 d Ø

F’ 137 155 177 206 248 310 413 620 1240

F” 1378 1550 1772 2067 2483 3102 4138 6203 12407

F”’ 13785 15508 17724 20679 24830 31023 41386 62035 124070


Az oltóanyagsugár impulzusjellegû alkalmazása

A mindennapi életben impulzus alatt a hirtelen létrejött, vagylétrehozott rövid hatást értük, ami az adott körülményekbengyors változást hoz létre. Hogyan alkalmazható ez a tûzoltóigyakorlatban?

IMPULZUS

A fizikában a mozgó test tömegének és sebességének szor-zatát – mint a test mozgásállapotát meghatározó adatot – moz-gásmennyiségnek nevezzük.

I =m. v I =kg sec

m =

sec

N

A mozgásmennyiség által kifejthetõ, vagy már kifejtett erõ-lökést impulzusnak nevezzük, melynek hatása abban nyilvánulmeg, hogy a test mozgásmennyisége megváltozik. ( 3.) ( 9.)

A tûzoltástechnikában, az égõ szilárd, vagy folyékony anyagból– termikus bomlás hatására – a légtérbe távozó, a szilárd vagy afolyadék fázisból a gázfázisba kerülõ anyag tömege és ennekáramlási sebessége határozza meg az égés, ill. a láng mozgás-mennyiségét.

Ié = m

é . v

é

Tûzoltáskor ennek O-ra alakítására irányul az oltóanyag tö-megébõl és áramlási sebességének szorzatából adódó oltásimozgásmennyiség.

Io

= mo

. vo

Nyilvánvaló, hogy az oltás – elméletileg és tisztán az oltó-anyag erõlökésének, azaz impulzusának hatására – akkor kö-vetkezik be, amikor:

Ié – I

o = O

Azaz, amikor az égõ- és az oltóanyag mozgásmennyiségei-nek különbsége nulla. Mivel azonban a mozgásmennyiség vek-tor, ez elsõ közelítésben csak a két mozgásmennyiség egyenlõ-sége és függõlegesen lefelé irányuló un. ellenáramú kölcsönha-tása esetén lehet igaz.

IMPULZUS HATÁS A GYAKORLATBANPl.: Két egymással szemben mozgó szilárd test – pl.: két gépjármú –ütközésekor a két test kölcsönhatása a két testen létrejött deformációsmunkában és mozgásállapotuk O-ra alakulásában, azaz megállásuk-ban valósul meg. (A nem kívánatos deformációs munkától eltérõenimpulzus hatást hasznosít minden kalapácsütés, a csákány, a balta ésfejsze csapás, a kovácsolás, sajtolás, hengerlés és még sok más anyagalakítást végzõ technológia.)

HOGYAN OLTUNK?

A láng és az oltóanyagsugár impulzusainak kölcsönhatása –a kölcsönhatást megjelenítõ alak és anyagváltoztató munka –szemmel láthatóan a kialakult láng és oltóanyagsugár áramlásiirányának és áramlási sebességének lényeges megváltoztatásá-val jár. A kölcsönhatás közben képzõdött füst, korom, vízgõz,és az égõ anyagból letördelt vagy abból felvert szemcsézett anyagokgomolyognak, szemmel nem láthatóan pedig a légtérben szét-szórt, az oxidációs láncreakcióban, annak közbülsõ és mellék-reakcióban képzõdött elemi részecskéi gomolyognak. Ebben azerõ ütést megvalósító kölcsönhatásban az oxidációs láncreak-ció anyagi feltételeinek az oltóanyagsugár által kifejtett mecha-nikai hatásra bekövetkezõ szétlökõdése, szétporlasztódása, szét-fújódása és közben a légtérben való lefékezõdése eredményeziaz oltást.

GYUFA, GYERTYA, SZIKRACSAPÓAz impulzusoltás mechanikai hatása érvényesül a gyufa vagy a gyer-tya lángjának az elfújásakor, és ha az oltás elsõ fújásra nem sikerül,akkor egy második, nagyobb, erõteljesebb – ezért nagyobb impulzustkifejtõ – fújást alkalmazunk a lángra. Ugyan ilyen impulzushatást kellkifejteni nagyban a célszerûen alakított és jól irányított oltóanyag su-gárral is.A tûzoltói gyakorlatban használt eszköz a szikracsapó. Ezek kizárólagaz impulzus jellegû ütõhatásukkal végzik az oltást.

A tûzeseteknél a sikeres oltás érdekében szükséges, hogy azoltóanyag mozgásmennyisége haladja meg az égõ anyag láng-jának a mozgás-mennyiségét.

Az égõ anyag, ill. a mozgásmennyisége minden tûzesetnélkülön-külön a helyszínen alakul ki és folyamatosan változik azégõ anyag mennyiségének termikus bomlási tulajdonságainak,valamint az égést kísérõ gázcsere feltételeinek függvényében.E változási folyamatban kell megtalálni és elérni azt az oltó-anyag impulzust, melynek hatására az oltás bekövetkezik.

AZ OLTÓIMPULZUS NÖVELÉSE

Az oltóanyag mozgásmennyiségének növelése vagy– az oltóanyag tömegének, vagy– az oltóanyag áramlási sebességéneknövelésével érhetõ el. Ha az oltóanyag víz, ami a kedvezõ

oltóhatása mellett a járulékos károk fõ okozója is, akkor belát-ható, hogy ennek tömegét növelni nem kedvezõ. Növelhetõ vi-szont az oltóanyagként alkalmazott víz áramlási sebessége, melyheznem kapcsolódnak káros utólagos hatások.

A sikeres impulzusoltás követelményei között figyelembe kellvenni azt is, hogy az égõ és az oltóanyagok mozgásmennyisé-geinek a kölcsön hatásban – halmazaik egyesítésében – részve-võ felületei legyenek közel egyenlõk. Ez az oltóanyagként al-kalmazott vízsugár célszerû porlasztásával közelíthetõ meg.

A célszerû porlasztás közben (esetleg külsõ vagy segéd energiaigénybevételével nagy vagy extra nagy nyomáson) kapják azapró vízcseppecskék a mozgásmennyiségük ugrásszerû emel-kedését eredményezõ nagy sebességet, de akkor következik bea vízcseppecskék ionizálódása is. Lényeges, hogy az oltóanyagcseppecskék sebessége sokkal – kedvezõen egy nagyságrend-


del – nagyobb legyen, mint a lángban az oxidációs reakció ter-jedési sebessége, mert így az oltóanyag részecskéi – a deformá-ciós munka részeként – mechanikus eltávolító hatást fejtenekki a lángban lévõ termikus bomlástermékekre és a lángba áram-ló levegõ oxigén molekuláira egyaránt. Az oxidációs láncreak-ció elemeinek egymástól való mechanikus eltávolítása tulajdon-képpen a láncreakció letörését, az oltást eredményezi.

Az oltóanyagsugár impulzusának növelésére alkalmazható olyanmegoldás is, melynél az oltóanyag mennyiség és áramlási se-besség optimális arányainak megtartásával, pl. nagyobb méretûlövõke, vagy nagyobb teljesítményû porlasztófej használatávalkerül nagyobb oltóimpulzus a lángba. Az oltóimpulzus növelé-sére ismert és alkalmazott megoldás a több porlasztott vízsugáregyidejû alkalmazása is.

OLTÓSUGÁR ÉS VEKTORALGEBRA

Mivel a mozgásmennyiség vektor, ezért a mozgásmennyisé-gek kölcsönhatása a vektoralgebra alkalmazásával vizsgálható.Itt a vektoralgebra következõ fõbb szabályai kerülnek alkalma-zásra: ( 10, 11.)

– A vektorok kölcsönhatása a vektorok összegezésénekmódszerével kerül ábrázolásra.

– A láng mozgásmennyiségének hatáspontja a láng súly-pontjában – becslés alapján – a lángmagasság alsó har-madának vízszintes szintjén, annak geometriai középpont-jába helyezve kerül ábrázolásra,

– A láng mozgásmennyisége – tapasztalati tények alapján– mindig függõlegesen fölfelé irányul,

– Az oltóanyag mozgásmennyiségének hatáspontja – az ol-tóanyag sugarának optimális irányításával – szintén a lángsúlypontjába kerül – így kölcsönhatásuk a közös hatás-pontból indulóan vizsgálható,

– Az oltóanyag sugarának iránya, és ebbõl adódóan moz-gás-mennyiségének iránya is változó lehet, ezért célsze-rû különbözõ jellemzõ helyzeteknél fölülrõl lefelé és alulrólfölfelé irányuló esetekben vizsgálni a hatást,

– A láng mozgásmennyiségének és az oltóanyagsugár mozgás-mennyiségének kölcsönhatását az eredõként adódó im-pulzus vektor fejezi ki.

A fenti szabályok érvényesítésével a következõ lapokon ál-landónak vett láng mozgásmennyiség

(30 sec

N)

és ennek fele, ezzel egyezõ, és ennek másfélszeres nagyságúoltóanyag mozgásmennyiségének kölcsönhatása van ábrázolvaaz oltóanyag mozgásmennyiségének felülrõl 90° , 60° , 45° és30° , majd 0°, alulról 60°, 45°, és 30° irányultsága esetén.

OLTÁSI IRÁNY ÉS HATÉKONYSÁG

A grafikus ábrázolások kiértékeléseként a következõ megál-lapítások fogalmazhatók meg:

Az oltóanyagsugár impulzus jellegû alkalmazása és hatásameghatározóan irányérzékeny oltási eljárás. Ez a körülmény azoltás céljából halmazaik egyesítésére irányított vektorok lénye-

gébõl adódik. Az irányérzékenység szempontjából két alapvetõhelyzetet kell megkülönböztetni:

– a felülrõl lefelé és– az alulról fölfeléirányított oltóanyagsugár hatására bekövetkezõ helyzetet.A lángra, annak súlypontja fölötti szintrõl lefelé irányított ol-

tóanyagsugár vektora mindig felbontható egy, a lánggal szembe,így azzal ellenáramba irányuló, és egy erre merõleges vektorra.Az ellenáramba irányuló oltóvektor nagysága határozza meg, hogyláng vektorából mekkora csökkenés jön létre a kölcsönható anyagokanyagi minõségének és áramlási sebességének megváltoztatásá-val. Az ellenáramú vektorra merõleges komponens nagysága amozgásirány változtató hatás mértékét jeleníti meg.

A lángra, annak súlypontja alatti szintrõl fölfelé irányított ol-tóanyagsugár hatásának vizsgálata elõtt meg kell állapítani, hogya mindennapi gyakorlatban ilyen oltási mód éghetõ folyadékok-nál szinte kizárható, az éghetõ szilárdanyagok tüzeinél is csakminden más kedvezõbb helyzetû oltási lehetõség kizáródása ese-tén kerül alkalmazásra. A tapasztalatok szerint ilyenkor csak avisszahulló égõ és oltó anyagok alól kivont helyzetû, nagy ütõ-erejû sugár eredményezhet oltást. Ezt erõsítik meg a vektorokkölcsönhatását tükrözõ ábrasorok is. (Lásd 1., 2. és 3. ábrát)

Az alulról fölfelé irányuló oltóanyagsugár vektorának fel-bontása során nem képezhetõ a láng vektorával ellenáramba kerülõkomponens, helyette a láng vektorával azonos irányultságú kom-ponens jelenik meg, ami, az eredõ mozgásmennyiség növeke-dését eredményezi. A mozgásmennyiségek nullára alakulása helyetta kölcsönhatás közben képzõdött új anyaghalmaz mozgásmennyi-sége nagyobb, mint a létrehozó anyagoké külön-külön. Ebben ahelyzetben, az oltóanyag sugarában nagy sebességgel áramlóanyagi részecskéknek a lángból az oxidációs láncreakció ele-meit magukkal ragadó, azokat egymástól eltávolító, ezáltal azoxidációs láncreakciót letörõ, megszakító hatása érvényesül azimpulzus mechanikai oltóhatásaként. (Ennek a jelenségnek vek-toralgebrai értelmezése még további vizsgálatot igénylõ feladat.)

Az eredõ vektor mutatja, hogy az impulzushatásra az égõ ésaz oltóanyagból halmazaik egyesítésével képzõdött új anyagtö-meg milyen új irányba ható és mekkora mértékû mozgásmennyi-séget jelenít meg. Az eredõvektor iránya a fölülrõl lefelé irá-nyuló oltóanyagsugár esetén, ha az oltó impulzus a láng moz-gásmennyiségénél kisebb vagy azzal egyenlõ mértékû, akkor aközös hatáspont szintje fölé irányul, az eredõ vektor nagyságapedig mindig kisebb a láng mozgásmennyiségénél. Az eredõ-vektor iránya, ha az oltóimpulzus nagyobb a láng mozgásmennyi-ségénél, akkor a közös hatáspont szintje alá irányulhat, ami azoltóvektor hatásának meghatározóvá válását, az oltás bekövet-kezését mutatja. Az impulzusoltás már említett irányérzékeny-ségét jól mutatja az, hogy a fölülrõl lefelé irányuló másfélsze-res oltóimpulzus ellenáramú, majd 60° és 45°-os irányultságnáloltást mutat, de 30°-nál már nem.

MEGHATÁROZÓ IMPULZUSHATÁST!

Minden oltóanyagsugár érvényesít impulzushatást, ami azonban– a turbó hajtómûves és a korszerû porlasztás egyes eseteinekkivételével – nem meghatározó. Ma viszont a gyors lángoltás,azaz a gyors lefeketítés elérése céljából az impulzushatást kellmeghatározóvá tenni.

A vízzel történõ impulzusoltás összegezéseként megállapít-ható, hogy abban:


• mechanikai lényegû, az oltóanyagsugár impulzusaáltal kifejtett oltó-hatás,

• fizikai-kémiai lényegû – az oltóanyagsugár por-lasztott, ezért ionizálódott vize által kifejtettpolifunkciós oltóhatás egyidejû érvényesülésevalósul meg.

A két hatás egymást erõsítõ és egymást kiegészítõérvényesülése az, ami a gyakorlatban a látványosan ésmeglepõen gyors oltást eredményezi.

LÁNGLESZAKÍTÁS

A tûzoltások során csak ritkán fordul elõ, hogy a tûzoltósugár impulzusa és hatásfelülete nagyobb legyen a lángimpulzusánál és hatásfelületénél. Ilyenkor a láng lesza-kítás módszere vezethet eredményre. Ez azt jelenti, hogyegy lángfront szélétõl kezdve felülrõl lefelé irányulóana láng alsó harmadába irányított oltósugárral a helyi oltásbekövetkezése után lassan tovább vezetjük a sugarat alángon. Ilyenkor a már lángmentes helyen az oxidációsláncreakció anyagi feltételei idõlegesen már nem teljeskörûek, bár még könnyen kiegészülhetnek, teljes körû-ekké válhatnak, amit az oltósugár gyors visszavezeté-sével újabb néhány másodpercre kizárhatunk. Az ilyenmódon alkalmazott porsugárral a 15 másodpercen be-lül lefedhetõ láng még kellõ biztonsággal oltható, deha a lefeketítést ennyi idõn belül nem tudjuk elérni, ak-kor az alkalmazott oltóanyag impulzussal és intenzitás-sal az oltás már nem remélhetõ. Vagyis az impulzusol-tás követelmény szintje: 10 – 12, max. 15 másodpercenbelül elérni a lefeketítést.

POLIFUNKCIÓS OLTÓHATÁS

A vízzel történõ impulzusoltása mai gyakorlatban arepülõtéri tûzoltószereken valósul meg a legmegközelí-tõbben. Itt az a cél, hogy a nagy nyomású (kb. 40 bar)porlasztott vízsugarakkal rövid idõn belül lángmentessétegyék – azaz lefeketítsék – a repülõgép környezetét, ésaz oltást habtakaróval véglegesítsék. Ebbõl a koncepci-óból két lényeges és általánosítható tétel adódik:

– az impulzusoltás, a lefeketítés megtörténte után kö-telezõ a végleges oltásról való gondoskodás,

– az ezred milliméter nagyságú szemcsékre porlasz-tott vízsugár alkalmas több centiméter rétegvastagságúásványolaj termékek – köztük az un. fehéráruk mint akerozin – lángjának oltására is.

Az utóbbi években impulzusoltó megnevezéssel keres-kedelmi forgalomba került eszközök nem érdemtele-nül kapták meg ezt a megnevezést. A tudomány ezt azirányzatot igazolja. A fejlesztéseknél azonban figye-lembe kell venni, hogy az oltóanyag sugara által ki-fejtett impulzus a sugárképbõl látható széttartás éslassulás miatt a távolságtól is függõ mértékben érvé-nyesül. Külön kell szólni az impulzusoltás alkalmazá-sakor elérhetõ rendkívül nagy vízigény csökkenésérõl,és az utólagos vízkár minimalizálódásáról.

1. ábra

2. ábra

3. ábra

180°

lo

le

60° 45° 30°

60° 45° 30°90°

le = 107% lL

le = 147% lL

le = 140% lL

le = 133% lL

le = 50% lL

le = 60% lL

le = 73% lL

le = 87% lL

Oltóanyag sugár alulról

Az Il láng és az I

o oltóanyag mozgásmennyiségeinek kölcsönhatása

Io = Il

2

Il = 30

N ;

sec Io = 15

N ;

sec Lépték: 1 mm = 1

N ;

sec

180°

lo

le

60° 45° 30°

60° 45° 30°90°

le = 141 % lL

le = 187 % lL

le = 180 % lL

le = 173 % lL

le = 0 le = 53% lL

le = 73% lL

le = 100% lL




Io = I

e

Il = 30 N ;

sec

Io = 30 N ;

sec Lépték: 1 mm = 1 N ;

sec

ll

ll

esetén

esetén

180°

lo

le

60° 45° 30°

60° 45° 30°90°

le = 180 % lL

le = 250 % lL

le = 233 % lL

le = 220 % lL

le = 50% Il

le = 80% lL

le = 107%

lL

le = 133% lL




Io =1,5 I

l

Il = 30

N ;

sec Io = 45

N ;

sec Lépték: 1 mm = 1

N ;

sec

ll

esetén


Változtatási javaslatokaz új tûzoltó technikáhozés technológiához

Az ionizált vízzel oltásról és az impulzusoltásról megfogal-mazott gondolatok kifejtése után vizsgálnunk kell a tûzoltószakma alapvetõ ismereteit, magatartási szabályait és cse-lekvési kötelezettségeit.

XX. SZÁZADI ELVEK VIZSGÁLATA

Még ma is a tûzoltó alapképzés kihagyhatatlan ismeret anya-gát képezik nagyszerû elõdeink által megfogalmazott tételek.Ezek közül témánkhoz kapcsolódóan vizsgálat tárgyává kell tenni:

• A legáltalánosabban használt oltóanyag a víz, melyneksugara tûzoltáskor:– ütõ,– hûtõ,– takaró

hatást fejt ki.

• A sugárvezetõnek tûzoltáskor:– közetlen közelrõl,– egyenlõ magasságból,– erõteljes sugárral kell támadni a tûz fészkét.

A XX. század elsõ negyedébõl datálható tételek értékeléseelõtt meg kell állapítani, hogy a kor tudományos-technikai szín-vonalán kifejlesztett és alkalmazott tûzoltó technikát és techno-lógiát jellemzõ kötött vízsugárral végzett tûzoltásra vonatkoz-nak. Elsõ benyomásként ma is a lényeget kifejezõnek, ezért ér-vényesnek tarthatjuk a tételeket.

Napjainkban a tûzvédelem és a gazdaság területén bekövet-kezõ változások a „klasszikus” tûzoltói tételek korszerûsítéséreés továbbfejlesztésére ösztönöznek.

ÚJ SZEREPBEN AZ ÜTÕHATÁS

A korábbi módszerek ismeretében nem meglepõ, hogy a víz-sugár oltóhatásai közül elsõ helyen szerepel a vízsugár által ki-fejtett ütõhatás. Ilyen értelemben szerepel a sugárvezetõ feladataiközött is: erõteljes sugárral kell támadnia a tûz fészkét.

Ma már pontosabban fogalmaztatja meg az élet a követel-ményt: másodpercekre terjedõ idõtartam alatt lángmentesítenikell az égõ repülõgép környezetét, azon belül pedig a menekü-lési és mentési útvonalakat. Ilyenkor nincs idõ a tûzfészek ke-resésére, ilyenkor a lángot kell eloltani és távol tartani. Erre acélra fejlesztették ki a technikai eszközöket, amelyekkel erõ-ütést kifejtõ azaz impulzus oltást lehet megvalósítani. Nem le-het eléggé hangsúlyozni, hogy az impulzus oltás sugarát nem

a tûzfészekre, hanem a láng alsó harmadába kell irányítani,és a láng, valamint a tûzoltóanyag halmazainak egyesítésévelígy kell a láng leszakítását, az oltást elérni. Nem gyors, de még-is látványos a fejlõdés az ütõhatás kifejtésének tartalmi válto-

zásában a nyers erõn alapuló szétverõ módszertõl a tûzfészekreirányított vízsugáron át a lángra kifejtett oltóimpulzusig. Az ol-tóanyag impulzusának elõtérbe helyezése és tudatos érvényesí-tése az ütõhatás alkalmazásában még több, eddig rejtett lehetõ-ség megvalósulását eredményezheti.

TUDATOSAN ALAKÍTOTT HÛTÕHATÁS

Az oltósugár hûtõhatása nem csak a víz páratlanul magas faj-hõjébõl és párolgási hõjébõl adódik, hanem a kötöttsugár por-

Speciális fúvókák a sugárcsövön

Erõs ködsugár

Kevesebb víz, kisebb üzemeltetési költség, kisebb vízkár


lasztásakor keletkezõ több nagyságrenddel megnövelt oltóanyag-felület hõ átadási kölcsönhatást gyorsító hatásából is. A felgyor-sult hõcsere a víz gõzzé alakulását expanziószerûvé teszi, ami agyorsabb hûtésen túl a keletkezett vízgõz kiszorító hatásának ér-

vényesítésével erõsíti az oltás hatékonyságának növelésére irá-nyuló törekvéseket. A mûszaki tudományok új felismeréseit fel-használva jutunk az ionizált vízzel történõ tûzoltás területére. Ebbena folyamatban a víz porlasztásakor a víz részecskék megjelenéseeredményezi a rekombinációs és a vegyületképzõ - lényegükbenoxidációs reakciólánc letörõ, ezért lehûtést eredményezõ - oltó-hatások érvényesülését. Mindezek az egyszerû, a fajhõre és apárolgási hõre alapozott hûtõhatás értelmét és tartalmát lényege-sen elmélyítik, kiterjesztik, és tudatosan alakíthatóvá teszik.

TAKARÓ HATÁS

A takaró hatás létrehozása azt jelentette, hogy ilyen módonkell megakadályozni az égõ anyagból lángképzõdésre alkalmasbomlástermékeknek a lángtérbe kerülését, és megakadályoznia lángnak az égõ anyagra történõ visszasugárzását, melynekhatására a láng fenntartására alkalmas bomlástermékek kelet-keznek és áramlanak a lángba. Ezt a takaró hatást az égõ anyagfelületének elvizesítésével az égõ anyag felületén szétfolyó vízösszefüggõ rétegével tartották elérhetõnek és megvalósítható-nak. A takaró hatást tehát a felületen szétfolyó vízfilm és a szétfolyóvíz által telített, ilyen módon az égés táplálására alkalmatlannátett felületi réteg képezi. Ez a gondolat ma is helytálló, az ese-tenként szükséges módosításokkal. Ilyen lehet pl. a nedvesítõadalékanyag alkalmazása, mellyel mint különösen hatékonyeljárással még kell foglalkozni.

MILYEN TÁVOLSÁGBÓL OLTSUNK?

A régi szabály: A sugárvezetõnek a sugarával - az ütõhatásjobb érvényesülése céljából - közvetlen közelrõl kell támadniaa tûz fészkét. Ugyanakkor: a porlasztott vízsugár impulzusa ésionizáltságának mértéke a sugárban repülõ anyag széttartása, asugárkép tágulása, a cseppecskék lassulása miatt egyaránt tá-volság függõ, a sugártáv növekedésével mindkettõ csökken. Ebbõleredõen a nagyobb impulzus és nagyobb ionizáltság érvényesí-tése, a tûzhöz közeli oltási helyzetet kíván meg. A lángoltásviszont a láng és az oltóanyag halmazainak egyesítésébõl adó-dik, ami a hatásfelületek egyenlõségét, kedvezõbb esetben azoltóanyag javára történõ eltolódását kívánja meg. Az oltósugárhatásfelületének kialakulása viszont távolságot kíván, melyneknövekedésével csökken az impulzus és csökken az ionizáltság-ból adódó hatás is. Ezen egymást ellentétesen változtató hatá-sok között kell megtalálni az oltást eredményezõ optimális he-lyet és távolságot. A közvetlen közelrõl megfogalmazás helyetta sokkal határozatlanabb és rugalmasabb követelményt kell tel-jesítenie a hatásfelületek egyenlõségét megközelítõ távolság-

ból kell támadni a lángot, és az annak alsó harmadába irá-

nyított sugárral végezni az oltást, a láng leszakítást.

HONNAN OLTSUNK?

A régi szabály: A sugárvezetõnek a tûzfészekkel egyenlõmagasságból kell végezni az oltást. Az impulzusoltásról kifej-

tettek szerint az impulzusoltásra, ezért lángoltásra exponált

sugárral viszont fölülrõl lefelé irányulóan kell végezni az ol-

tást. Ebben nem csak a tûzfészek fölötti, hanem a láng alsó har-mada fölötti és ezt mennél jobban meghaladó szintet kell érte-ni, és elérni. Ez a leglényegesebb a régóta hatályos, ezért mé-lyen beidegzõdött gyakorlattól eltérõ új követelmény, melynekelérésére mélyreható és nagyon intenzív tudat és gyakorlatfor-máló tevékenységet kell kifejteni. Hiába való a korszerû tech-nika, ha szakszerûtlen használat miatt nem érvényesíthetõ a ha-tékonysága. A sugárral a láng fölé kerülés elérése céljából - máshelyszíni adottság vagy lehetõség hiányában - ma a támasztólétráról vagy állványlétráról való sugárvezetés látszik a legelér-hetõbbnek. Példaként említem, hogy a tûzoltó tömlõk külsõ fe-lületi mosását, vagy az úttesten szétfolyt szennyezõ anyag eltá-volítását a vállára emelt tömlõvel, ezáltal felülrõl érkezõ sugár-ral végezte a hatékonyabb alkalmazásra törekvõ tûzoltó.

Az erõteljes sugárral történõ oltási követelmény értelme éstartalma a sugár ütõhatásának tárgyalásakor már részlete-zésre került, ezért itt azok megismétlése szükségtelen. Szük-séges azonban az új szemlélet elsajátítása.

Kicsi, gyors, hatékony

Magasnyomású gyorsbeavatkozó


Nedvesítõ szerek alkalmazásaa tûzoltásban

A nedvesítõ adalékanyagok a víz felületi feszültségét csök-kentik, ezáltal megváltoztatják a víz felületi feszültségéhez kap-csolódó tulajdonságait. Ezek közül tûzoltói szempontból a vízneka felületeken történõ gyors terülése és beszívódása, a felüle-tek gyors elvizesítése fontos

MITÕL NEDVES A VÍZ?

A jelenség elnevezését adó nedvesítése az, ami összefüggõrétegben a takaró hatás kialakulását igen nagymértékben fel-gyorsítja.

A nedvesítõ szereknek nevezett anyagok gyártásához és fel-használásához igen gazdag szakirodalom áll rendelkezésre. Atûzoltó szakirodalomban a nedvesítõ szerekrõl megjelent ismer-tetések is ezekbõl merítettek, meggyõzõdésem szerint a szakte-rületre való hiányos adaptálással.

A nedvesítõ adalékanyagok hatásmechanizmusát különlege-sen nagymértékben érvényesítõ anyagok ma már önálló oltó-anyagként kerülnek forgalomba, pl. AFF oltóanyagok.

Még az 1940-es évek végén a tûzoltó sajtóban jelent megolyan szakcikk, mely szerint a tûzoltásra használt kötöttsugár5%, az akkor használatba került porlasztott sugár 15%, a ned-vesítõ adalékanyaggal kezelt kötött sugár szintén 15%, a por-lasztott sugár pedig 45% hatásfokkal hasznosítja a vizet a tûz-oltáskor. Az adatok különbözõ megközelítésbõl különbözõ dolgokmegfogalmazását teszik lehetõvé.

Az oltási kár, vagy vízkár szempontjából az fogalmazhatómeg, hogy a kötöttsugárban alkalmazott víz 95%-a, a porlasz-tott víz 85%-a, a nedvesített porlasztott víz 55%-a a tûz környe-zetében keletkezõ oltási károk okozójává válik. A sugarak szak-szerûbb alkalmazását követelõ adatok ezek.

HATÉKONYSÁG NÖVELÉS

A hatásosság szempontjából azt lehet megfogalmazni, hogya kötöttsugárhoz viszonyítva a porlasztott sugárral háromszo-ros, a nedvesített porlasztott sugárral kilencszeres hatósággalvégezhetõ a tûzoltás. Ehhez tartozóan meg kell jegyezni, hogya porlasztott sugár az akkori 8 bar nyomású, 0,4 – 0,5 mm szem-cseméretû sugár volt, melynél a mai nyomású és finomabb szem-cseméretû porlasztott sugarak sokkal kedvezõbb eredményt ad-nak. A pontos adat ismeretének hiányában számoljunk csak tíz-szeres hatékonysággal. Nem végzünk túlzó leegyszerûsítést, haazt mondjuk, hogy az egy köbméteres víztartály vizet 1-2 li-ter nedvesítõ adalékanyaggal felöntve és porlasztott vízsu-gárként alkalmazva olyan eredményt érhetünk el, mint 10köbméter adalékolatlan víz kötött sugarával. Az adalékolássalés a porlasztott alkalmazással mintha a víztartály térfogatát meg-tízszereztük volna.

A 10 köbméteres tartállyal szerelt jármû költségeihez vi-szonyítva elhanyagolandó költség ráfordítással rendkívül nagyeredmény, amihez az oltási károk hasonló arányú mérséklõ-dése párosul.

A hagyományos 10 literes vízzel oltó készülék oltókapacitá-sának 100 literesre való kiterjesztése merül fel lehetõségként akicsi méret, kicsi súly, a könnyû mozgathatóság követelménye-inek megtartása mellett.

HOL ÉS HOGYAN?

Javaslom figyelembe venni, hogy a nedvesítõ adalékanyag-gal kezelt víz fõ oltóhatása az égõ felület gyors elvizesítésében,vízzel való telítésében nyilvánul meg. Ebbõl adódik, hogy al-kalmazása nagy felületû (pl. szálas, rostos, lemezelt, bálázott,porózus, habosított, szemcsés) éghetõ anyagok, nagy felületenégõ tüzek oltására irányulóan javasolható, közte az épületek belsõtereiben történõ alkalmazását is. Ilyen helyeken viszont nemalkalmazhatók a nagy nyomású sugarak, ami az impulzus hatásmérséklõdésével jár.

Véleményem szerint a beltéri tüzek nedvesítõ szerrel adalékoltvízzel történõ oltásához

– 6-8 bar nyomású,– 20-30 1/p vízteljesítményû,– 5 m sugártávon,– 2 m átmérõjû– porlasztott vízsugarat adósugárcsõ alkalmazására lenne szükség. Ennek sugarát vállra

emelt tömlõbõl a lángon át kell az égõ felületre irányítani. (Arészletezett jellemzõkkel rendelkezõ sugárcsövek minden tûz-nél a lefektetés utáni végleges oltáshoz is nagyon jól hasznosít-hatók lennének.)

A korunkat jellemzõ felgyorsult ütemû technikai-technológi-ai megújulás itt is lényeges újdonságokat produkál, melyekbefogadása és tudatos alkalmazása nélkül a lépéstartás he-lyett a lemaradás veszélye fenyeget. Ennek elkerülésére a hazaitûzvédelem nemzetközi sikereket is elért neves mûvelõi általkivívott presztízs megtartása most cselekvésre kötelez.

Irodalomjegyzék: szerzõnél

Lantos Sándor okl. gépészmérnök, ny. tû. alezredes

Nedvesen jobb az oltóhatása

18 TÉNYKÉP ■ 2006. 3. SZÁM VÉDELEM

t é n y k é p

HEIZLER GYÖRGY

Óragrafikon – a tüzekés káresetek napi ciklusa

A gazdaság és a társadalom életritmusát leginkább a tûzese-tek és mûszaki mentések egy napon belüli óránkénti alakulá-sával írhatjuk le. Ez egyben a tûzoltóság 24 órán belüli ter-helését is mutatja.

ÉJSZAKA ÉS NAPPAL

Ha az esetek jelzési idejét sorrendbe állítva azt grafikusan isábrázoljuk a szolgálatszervezési modellek lehetséges variációi-hoz kapunk statisztikailag alátámasztott adatokat.

Az országos átlag adatok árnyaltabbá tétele érdekében négygazdasági értelemben markánsan eltérõ terület adatait hasonlí-tottuk az átlaghoz és részben egymáshoz. Ezek: Somogy – Gyõr-Moson-Sopron – Békés megye – Budapest.

2005-ben hazánkban 59042 esetben riasztották a tûzoltósá-gokat. Ezeket a riasztási jelzéseket idõpontjuk szerint óránkéntibontásban rögzítve megkaptuk a hazai esetek és egyben a tûz-oltóságok munkaterhelésének óragrafikonját.

E grafikon szerint a jelzések száma az éjszakai órákban 23-07 óráig (8 óra) 1000 alatt azaz a csúcsterhelés 25%-a alatt ma-rad. 8 órától emelkedik 9 órakor eléri a 3000-et a csúcsterhelés75%-át. 14 és16 óra között történt országosan a legtöbb eset,azt követõen 17-20 óráig változatlanul magas a riasztások szá-ma, s 21 órára visszaesik a délelõtti 9 órai szintre, majd mere-deken csökken az un. éjszakai „nyugalmi” szintre. Vagyis azéjszakai órákban (22-08) az esetek 18%-a, a nappali órákban(09-21) az esetek 82%-a fordul elõ.

A jelenlegi szolgálatszervezés szerint a teljes napi periódustazonos létszámmal és technikával védjük.

TÛZ ÉS MÛSZAKI MENTÉS – MÁS RITMUSBAN

Ha az összes eseten belül a tûzeseteket és a mûszaki menté-seket külön vizsgáljuk láthatóvá válik, hogy a napi idõritmus-ban eltérõen „viselkednek.”

A mûszaki mentések száma 07 órakor kezd intenzíven emelked-ni és 09 órakor már el is éri csúcspontját, s azt követõen 13 óráig30%-ot csökken a bejelentett esetek száma majd 13-14 óra között25%-ot emelkedve eléri a délutáni csúcsot, s ezt követõen 20 óráiglassan, innen 22 óráig gyorsan lecsökken az éjszakai szintre. A tûz-esetek száma ezzel szemben 09-10 óra között kezd emelkedni, és13-tól 21 óráig tart a csúcsterhelés idõszaka, s ezt követõen gyorsancsökken a bejelentett esetek száma. A tûzesetek jellegére enged kö-vetkeztetni, ha megvizsgáljuk azon esetek idõbeli alakulását és szá-mát, amelyeknél kár bekövetkezett vagy megmentett értéket jelöl-tek. A grafikon idõbeli felfutása hasonló az összes tûzesetéhez, ugyanúgy13-14 óra között éri el a csúcsát, de elõbb kezd csökkeni.

A bejelentett esetek mindössze 15,2%-a volt olyan eset, aholkárérték vagy megmentett érték elõfordult, vagyis az események85%-a kárnélküli egyszerû esemény volt. Más oldalról ezt tá-masztják alá a riasztási fokozatok és tûzeseteknél felhasználteszközök statisztikai elemzései is.

Mindez arra utal, hogy a tûzesetek többsége egyszerû tûzeset,amely más szervezési módszerekkel illetve nagyobb állampolgáriaktivitással költségtakarékosabban lenne eloltható. Vagy a jelenle-gi szervezeti struktúrában kell a technikai eszközpalettát, a tûzol-tóságok diszlokációját, a készenlétben tartott tûzoltók számát, szolgálatiidõ beosztását a valóságos kihívásokhoz igazítani.

VÍZ, VIHAR, BALESET

A mûszaki mentések 75%-át négy esetfajta a vízkár, fakidõ-lés, viharkár, közúti baleset adja. Ez utóbbiak részaránya 1998-2005 között átlagosan 25-27%.

VÉDELEM 2006. 3. SZÁM ■ TÉNYKÉP 19

2005-ben a mûszaki mentések 26%-a volt közúti baleset, amelya nap folyamán 16% és 53% között mozgott. Az éjféltõl reggel 08óráig terjedõ idõszakban a legmagasabb, majd 08-10 óra között amûszaki mentési esetszám ugrásszerûen megemelkedik, de a köz-úti balesetek száma ezt a dinamikát nem követi, így ebben az idõ-szakban a mûszaki mentéseken belüli arányuk 16-18 %-ra csök-ken. Ennek döntõen az az oka, hogy az éjszaka bekövetkezett em-lített vízkár, fakidõlés, viharkár eseteket az állampolgárok a regge-li órákban észlelik és jelzik. Ez a magyarázata a mûszaki mentések08-09 óra közötti napi csúcspontjának. Ezt követõen 11 órától 23-ig az összes mûszaki mentés 22-28%-a közúti baleset.

GYÕR – MOSON – SOPRON MEGYE

visszaestek az eredeti szint közelébe. A viharkár bejelentésekcsúcspontja ezzel szemben 15-16 óra között van.

A mûszaki mentéseken belül a közúti balesetek aránya lé-nyegesen magasabb az országos átlagnál (25,8%-34%) és 0-9óráig (egy órával tovább az országosnál) tart a magas arány.

SOMOGY MEGYE

Az összes esetszám idõbeli alakulása szinte teljesen követiaz országos adatokat.

BÉKÉS MEGYE

Békésben a mûszaki mentések összetétele eltér a tárgyaltmegyékétõl. Egyértelmûen látható, hogy a közúti balesetek számaalacsony és kevésbé köthetõ a mûszakkezdési periódusokhoz,de azért a 8-9, a 10-11 és a 17-18 órai mini csúcsok itt is bekö-vetkeznek. Ami rendkívül markáns az a vízkárok alakulása. Areggeli észlelést követõen 8-9 óra között a vízkár bejelentésekmajdnem 5-szörösére növekedtek, s a következõ órában ismét

A tüzek számán belül a káresetekkel vagy megmentett érték-kel jelölt tûzesetek száma lényegesen magasabb az országos át-lagnál (országos 15,2%, Békés 25%), de az éjszakai és a nappa-li arányváltozás itt is fennáll. (éjszaka: 22-07-ig)

A mûszaki mentéseken belül a közúti balesetek aránya – vissza-igazolva a szerényebb fogalmat – az országos átlag alatti, 20%-os.

BUDAPEST

A Budapesti grafikon szinte teljes egészében követi az or-szágos mozgását. Az eltérés, hogy a fõváros lassabban ébred éstovább marad éber.

20 TÉNYKÉP ■ 2006. 3. SZÁM VÉDELEM

Meglepetés akkor ér bennünket, amikor a magas esetszámo-kon belül vizsgáljuk a káros tüzek alakulását. A 8 órai 140 összestûzbõl 23 bizonyul károsnak, a 18-19 órai 362-bõl mindössze32, az éjféli 231-bõl 14. Ezt támasztja alá, hogy az összes tûzmindössze 9%-a bizonyult káros tûznek vagy olyannak, aholszerepelt megmentett érték.

Ez a szám erõsen az országos és drámai módon a vidéki ada-tok alatti. Az 5023 tûzesetbõl 471-nél volt valamilyen kár! Ezvalamint a téves jelzések magas száma a riasztási gyakorlat mélyebbelemzését indokolja.

A közúti balesetek esetszáma egyértelmûen leképezi a nagy-város vidékitõl eltérõ életritmusát.

A nyugalmi periódus még a tûzeseteknél is rövidebb, mind-össze 0-tól 6 óráig tart. 7-8 között eléri elsõ csúcspontját, majd12-16 között tartósan magas, 19-20 óra között pedig ismét elériezt a csúcsot.

Tehát a fõ jellegzetességek:• három csúcs,• a nyugalmi és csúcs periódus közötti 1-3-as arány itt is

jól kirajzolódik,• az eltérést a rövidebb nyugalmi periódus mutatja.• Más statisztikai összefüggésekbõl (sérültek, elhunytak

száma) pedig a balesetek kevésbé súlyos jellegére követ-keztethetünk.

AZONOSSÁGOK ÉS KÜLÖNBSÉGEK

Az adatok a területi különbségek mellett lényegi azonossá-gokat mutatnak.

• A csúcsok a reggeli idõszakban jelentkeznek, döntõen azidõjárással összefüggõ bejelentésekkel (Ezek egy részenem akut probléma.), de a munkaidõkezdéssel járó csúcs-forgalom is erre az idõszakra esik.

• Budapesten a reggeli hirtelen esetszám emelkedés nemtapasztalható, egyenletesen emelkedik az esetszám.

• A 7 órától 22 óráig terjedõ idõszakban az esetek számaés a terhelés 3-5 szöröse az éjszakai idõszaknak.

• Az éjszakai „nyugalmi” periódus 23-tól 7 óráig tart. Bu-dapesten ez 0 és 7 óra közé tehetõ. Ekkor a napközbeniterhelés 15 – 30 %-a jelentkezik.

A tûzeseteken belül a kárral járó tûzesetek aránya

Tûzeset Kárérték, megmentett Káros tüzek

érték van aránya

Országos 29688 4516 15,2 %

Békés 810 206 25 %

Gyõr 1026 291 28 %

Somogy 833 326 39 %

Budapest 5023 471 9 %

• A tûzesetek 85%-a egyszerûbb, kárnélküli eset, amit a ri-asztási fokozatok és a felhasznált eszközök statisztikai elem-zése is megerõsít. A káros tüzek arányában jelentõs elté-rések vannak. Különösen szembetûnõk a budapesti ada-tok, ugyanis a fõvárosban regisztrálták a tûzesetek 16,9%-át, de az összes káros tûzeset mindössze 10,4%-a fordultelõ Budapesten.

A mûszaki mentéseken belül a közúti balesetek aránya

Mûszaki mentés Közúti baleset Közúti balesetek

aránya%

Országos 28181 7286 25,8

Békés 1045 208 20

Gyõr 1313 452 34

Somogy 1442 307 21

Budapest 4145 1029 25

• A közúti balesetek aránya összecseng más relatív adatokkal(utakra vetített balesetek száma, 1000 fõre vetített sérül-tek és elhunytak száma) és mutatják a forgalom alakulá-sát és a területi különbségeket.

• A balesetek számát összehasonlíthatjuk 100 km országosközútra vetítve, hosszabb távon ill. egy évben. Ezekbõl azadatokból kiolvasható, hogy a közúti balesetek száma azelmúlt 8 év átlagához viszonyítva 2005-re országosan 157%-al növekedett. Ezen belül Békés és Somogy kisebb 138%-os növekedést mutat, míg Gyõrben átlag feletti 204%-osnövekedést regisztráltunk. Gyõr megyében ez a gazdaságés a közlekedés dinamikus fejlõdésének, míg Békésben aszerényebb termelési és forgalmi adatoknak, Somogy ese-tében az idegenforgalom visszaesésének tulajdoníthatjuk.

KÖVETKEZTETÉSEK

A jelenlegi szabályozás absztrakt veszélyfeltételekbõl indulki, s azt statikusnak tekinti. (Ugyanakkor problémája, hogy a ve-szélyfeltételek mérhetõ paraméterekkel nem deffiniáltak, így szakmaikonszenzus sem tud kialakulni körülötte.) Ez a technika - és mun-kaerõ intenzív kiinduló pont nem veszi figyelembe, hogy az absztraktveszélyek idõben és térben a gazdaság és a társadalom életritmu-sával szinkronban manifesztálódnak. Így nem lehet eldönteni, hogy10 és 18 óra között van kevés tûzoltó készenlétben, vagy 22 és 7óra között sok. Mindenesetre a jelenlegi szabályozás egyik egye-nes következménye, hogy csak a kevés jelenik meg a szakmai,érdekképviseleti stb. nyilvánosság szintjén.

A tûz és káresetek napi szóródásának vizsgálata alapján egyéb-ként a napi 24 órás ciklusban, statisztikai értelemben, hiányje-lenségek nem mutathatók ki. Ugyanakkor tény, hogy bizonyosidõjárásfüggõ idõszakokban (kora tavaszi, nyár végi száraz idõszakavartüzei, orkánszerû szél, felhõszakadás, ár-és belvízproblé-mák), ill. a vidéki nagy káreseteknél létszámhiány van. (Ez sta-tisztikai értelemben az év 365 napjának terhelés elemzésévelértelmezhetõ.) Ezen kívül számos helyen megjelenik egy a mun-katerheléstõl független – a jelenlegi szolgálatszervezési elõírá-sok és munkaidõ kedvezmények indukálta létszámhiány.

Az adatok jelentõs azonosságokat mutatnak, s jól leképezika napi életritmust, amihez a szolgálatszervezési elõírásokkal iga-zodva a jelenlegi létszám és vezetéselméleti problémák egy ré-sze feloldható lenne.

A 23-tól 7 óráig terjedõ idõszak óráiban a nappali csúcster-helés harmada – ötöde jelentkezik.

Ezért célszerû lenne a kombinált 24 ill. 12 órás szolgálat-szervezés kísérleti bevezetése.

Heizler György tû. ezds.Grafikonok: Molnár Sándor tû. alez.

22 INFORMATIKA ■ 2006. 3. SZÁM VÉDELEM

i n f o r m a t i k a

LABONCZNÉ FEHÉR KATALIN

Geox105 – térképkezelõprogram a tûzoltóságok számára

A GeoX105 egy térképkezelõ és flottakövetõ szoftver, mely aDSM-10 elnevezésû 1:10 000 méretarányú digitális, házszá-mos utcatérkép adatbázisára alapozottan biztosítja a térképikeresést (település, házszám szintû cím, valamint koordinátaszerint) és a térképi megjelenítést.

IGÉNYEK ÉS CÉLOK

A GeoX Térinformatikai Kft. 2005. szeptemberében levél-ben megkereste az ország valamennyi tûzoltó-parancsnokságát,hogy felhívja figyelmüket a digitális térképek alkalmazási le-hetõségeire (lásd.: Védelem folyóirat 2005. XII. évfolyam 6. szám).

A megkeresésre érkezett kérdések, észrevételek eredményea következõkben bemutatásra kerülõ szoftver, melynek célja atûzoltóságon felmerülõ feladatok digitális térképi támogatása akezelõfelület biztosításával egyidejûleg.

A tûzoltóságok részére fejlesztett GeoX105 szoftver célja:• a Híradó munkájának segítése a címmel vagy koordiná-

tákkal megadott helyszínek (tûzesetek, mentési helyek)gyors és pontos keresésével és térképi megjelenítésével,az azonnali nyomtatás lehetõségének biztosításával (1. kép).

• az RST készítésrõl szóló 57/2005 (XI. 30) BM rendelet2. melléklete szerinti követelményeknek megfeleltethetõalaptérkép biztosítása, mely a saját adatok (lásd POI ada-tok) hozzákapcsolásával az RST kötet térképi munkaré-szét jelentheti, a reprodukálhatóság, folyamatos frissíthe-tõség, egységes szerkezet biztosításával (2. kép).

• egyszerûbb elemzések (POI szintû térképi megjeleníté-sek – tematikus térképek) megjelenítése, bemutatása.

TÉRKÉPI ALAPOK

A GeoX105 szoftver a DSM-10 digitális utcatérkép rétegeit hasz-nálja, mely M=1:10 000 méretaránynak megfelelõ térképi pontos-sággal tartalmazza az országos közúthálózat és vasúthálózat - meg-rendelt települések közigazgatási területére esõ - szakaszait. Belte-rületen a térkép magába foglalja a teljes utcahálózatot a sarokpontiházszámadatokkal, külterületen a talajutakat, valamint a lakott he-lyekhez (tanyák, õrházak, stb.) vezetõ utakat. A program önálló

rétegekben kezeli az egyes útszakaszokhoz tartozó útszámokat éskm szelvényeket, valamint a vasútállomásokat is.

A háttérrétegek M=1:50 000 méretaránynak megfelelõ tér-képi pontossággal tartalmazzák a közigazgatási határokat, a vízrajzielemeket (folyók, tavak, patakok, csatornák, víztárolók, vízraj-zi névrajz) valamint a fekvéshatárokat (belterület, zártkert).

A közterület nevek, illetve a sarokponti házszámadatok kü-lön felirat-rétegben is megtalálhatók a térképen, melyek látha-tósága ki és bekapcsolható. A feliratok ezekben a rétegekbenmindig az adott méretaránynak (térképi nézet) megfelelõen je-lennek meg. Cél, hogy a lehetõ legtöbb közterületnév és sarok-ponti házszámadat látszódjon egyidejûleg a térképen az átfedé-sek elkerülésével (3. kép).

A PROGRAM FUNKCIÓI

Az alap térképi funkciók a GeoX105 program esetében a na-gyítás-kicsinyítés-mozgatás, valamint a teljes térképi nézet meg-adása. Az alap térképi funkciókat - a Windows rendszerekhezhasonlóan - az eszköztárban szereplõ ikonokkal érhetjük el.

A térképi nézet jellegét meghatározó funkciók segítik a fel-használót abban, hogy a felhasználás céljának megfelelõen ál-lítsa be az egyes térképi rétegek láthatóságát és feliratozottsá-gát. Alapbeállításként az alap térképi rétegek (DSM-10 rétegek)– a térkép áttekinthetõsége és a gyors tájékozódás érdekében –csak különbözõ méretarányú nagyításoknál jelennek meg.

1. kép. házszám szintû címkeresés eredményénekmegjelenítése

2. kép. Átnézeti térkép nyomtatása a kiválasztott telepü-lés belterületérõl

VÉDELEM 2006. 3. SZÁM ■ INFORMATIKA 23

A POI adatbázishoz kapcsolódó funkciók a legtöbb lehetõ-séget biztosító funkciók. Itt van mód a tûzoltóságok saját adata-inak (pl. tûzcsapok, tájékozódási pontok, kiemelt jelentõségûobjektumok) felvitelére és szerkesztésére szabadon választotttematikák szerint. A létrehozható POI kategóriák száma korlát-lan, melyek meglévõ vagy újonnan létrehozott, egyedi (32*32bitmap képek) ikonokhoz kapcsolhatók. Az egyes ikonokhozkapcsolt elemek külön-külön rétegben tároltak, láthatóságuk ésfeliratozottságuk egyedileg beállítható (4. kép).

A program lehetõséget biztosít EOV vagy WGS koordinátá-val rendelkezõ POI adatok tömeges importálására (pl. GPS-szelfelvett tûzcsapok és adataik átvétele és pontos megjelenítése atérképen). A POI adatbázisba felvett elemek Microsoft AccessAdatbázisban tárolódnak (5. kép).

A térképnyomtatáshoz kapcsolódó funkciók biztosítják anyomtatási célnak megfelelõ paraméterek és feliratok beállítá-

sát. Minden nyomtatott térképlapon alapbeállításként szerepelaz Észak-jel a nyomtatott térképlap méretarányával. Egyedilegállítható az uralkodó szélirány jelölése, valamint a térképlap címe.

Önálló funkcióként kérhetõ egy-egy településrõl áttekintõ térkép(belterülethatárhoz igazított szelvénylapokkal M=1:5 000 mé-retarányra optimalizálva), mely utána szelvényenként A4 mé-retben is nyomtatható a szelvények számozásának jelölésével.

Szükség esetén a térképi nézet bármely méretarányban nyom-tatható, majd négy irányba A4 mérettel léptetve a szomszédosrész is azonos méretarányban nyomtatható (ebben az esetbenátnézeti térképlapot a program automatikusan nem generál).

A keresési funkciók három szinten teszik lehetõvé a térképiadatbázisban történõ keresést: település, koordináta és cím sze-rint. A település szintû keresés eredménye a keresett településbelterületének megjelenítése a térképablak közepére igazítva.A koordináta keresés EOV és WGS84 koordináták megadásá-val egyaránt történhet. Míg a cím szerinti keresés a településnevének, majd a közterület és a házszám megadásával történ-het, a keresést segíti, hogy a szöveg beírása közben a programfolyamatosan felajánlja a beírt szöveghez megfelelõ közterületneveket (ezek legördülõ menübõl is választhatók), valamint azadatbázisban tárolt házszámokat. Téves címmegadás esetén aprogram hibaüzenetet küld.

KAPCSOLAT GPS KÉSZÜLÉKEKKEL

Explorist 500, Explorist 600, illetve Meridian Color típusúMagellán GPS készülék megvásárlása esetén lehetõség van arra,hogy a megvásárolt térképet GPS-re is feltöltsük. Ez megkönnyít-heti a terepi tájékozódást és navigálást, valamint lehetõvé teszia helyszínen felvett adatok (pl.: tûzcsapok, külterületi tájéko-zódási pontok), gyors és pontos átvételét a GeoX105 adatbázi-sába a koordináták alapján.

TECHNIKAI FELTÉTELEK

A GeoX105 program futtatásához szükséges minimális technikaifeltételek: P-IV. 2 GHz, 512 Mb RAM, 20 GByte HDD, Win2000 vagy Xp. A jelölt paraméterek meglétével biztosítható aprogram zökkenõmentes futtatása, a térkép gyors betöltése, il-letve az elvárt keresési és nyomtatási sebesség biztosítása.

FEJLESZTÉSI TERVEK

A fejlesztési elképzelések között szerepel:• a POI adatbázisokban tárolt elemek kereshetõségének biz-

tosítása (pl.: egyedi helymegnevezések, kiemelt objektu-mok, külterületi azonosítási pontok),

• az áttekintõ térképi nézetek különbözõ méretarányánakválaszthatósága (jelenleg M=5 000-re optimalizált).

A GeoX105 szoftver a DSM-10 térkép – legalább az adotttûzoltóság elsõdleges mûködési körzetére történõ – megvásár-lása esetén tûzoltóságon belül max. 5 helyre történõ telepítésselingyenes. A fejlesztési tervek megvalósítása a tûzoltóságok ré-szérõl jelentkezõ igények függvénye.

Labonczné Fehér Katalin, GeoX Kft.

3. kép. Közterület-nevek és sarokponti házszámadatokfeliratrétege

4. kép. POI kategóriák meghatározása,illetve kiválasztása

5. kép. Koordinátával rendelkezõ adatok tömegesimportálása POI elemként

VÉDELEM 2006. 3. SZÁM ■ MEGELÕZÉS 25

m e g e l õ z é s

PERLINGER FERENC

Elektrosztatikus feltöltõdések

veszélyei és a védekezés lehetõségei

tûz- és robbanásveszélyes

környezetben IV.

Az elõzõ részekben bemutattuk már a feltöltõdések keletke-zését, a töltés-felhalmozódást, a kisüléseket, a töltésleveze-tés módjait. Mai számunkban az ionizátorokkal és azantisztatikus anyagokkal ismerkedhetünk meg.

AZ IONIZÁTOROK FAJTÁI

• Passzív: a feltöltõdést oko-zó ion többletet vezeti le aföldelés felé.

• Aktív: az iontöbbletet az io-nizátorból kibocsátott ellen-tétes polaritású ionfelhõ kö-zömbösíti.

• Radioaktív: a sugárzó anyag-ból kilépõ ionfelhõ végzi atöltésközömbösítést (másveszélyei miatt nem általá-nosan elterjedt módszer).

• Kombinált: aktív és passzívionizátorok együttesen alkalmazva.

Az aktív és a kombinált ionizátorok nagyfeszültségû táplálású –többnyire tûsor kialakítású – elektródok segítségével állítanak elõerõteret, amelynek az ionfelhõje közömbösíti a vele szemben levõiontöbbletet. A tûsorra kapcsolt nagyfeszültség lehet egyenfeszült-ség – ekkor a közömbösítendõvel ellentétes polaritású az - , vagylehet 103 Hz körüli frekvenciájú váltófeszültség. Az Ex-kialakításszempontjából vizsgálandó jellemzõk az ionizátor feszültsége ésárama, valamint a teljes nagyfeszültségû áramkör kapacitása, amimeghatározza a kisülési energiát egy véletlen rövidzár esetén.

AZ IONIZÁTOROK ALKALMAZÁSI KORLÁTAI

Alapszabály, hogy az ionizátor ne okozhasson gyújtóképeskisülést, ezért csak olyan ionizátor vihetõ be robbanóképes kör-

nyezetbe, amely erre tanúsított! Az elektrosztatikus berendezé-sekre vonatkozó honosított, harmonizált szabványok szerint aszükséges védelmi jel, ami a „gyújtásbiztonsági jel”:

• Éghetõ gáz/gõz/köd esetén: Ex 0,24 mJ• Robbanóképes por/szál esetén: Ex 5 mJSajnos sok esetben találkozunk robbanásbiztos védelmi jel-

lel, és erre vonatkozó Ex tanúsítvánnyal ellátott ionizátorokkal,amelyeknél az elektronika tokozása robbanásbiztos kialakítású,valamint az aktív ionizátor nagyfeszültségû kábelének atömszelencéje is robbanásbiztos kivitelû! Az ionizátor mûkö-désére, illetve gyújtásbiztonságára azonban semmiféle vizsgá-latot nem végeztek! Ez természetesen nem a gyújtásbiztos be-rendezés! A tokozás, vagy kábelbevezetés védettségének nincsbefolyása az ionizátor gyújtóképességére!

A másik igen fontos szabály az aktív ionizátorok felszerelésihelyére vonatkozik: TILOS alkalmazásuk olyan helyen, ahol azionizátorral szemben vezetõképes – akár földelt, akár feltöltõ-dött – felület van! Ekkor ugyanis az ionizátor által elõállítotterõtér a szemben levõ egyenpotenciálon levõ felülettel kisülésformájában szünteti meg a potenciálkülönbséget! A keletkezõkisülés energiatartalma a W=C·U2/2 képlettel számítható, és ezelegendõen nagy felület esetén nagy valószínûséggel a gyújtó-képes tartományba esik! Ez a kisülés még akkor is gyújtóképeslehet, ha az aktív ionizátor egyébként az EEx 0,24 mJ védelmijelû, ugyanis a vele szemben levõ egyenpotenciálon levõ felü-let energiatartalmára ez nincs befolyással!

A passzív ionizátorok esetében a megfelelõ levezetési ellen-állás biztos védelmet nyújt, azonban ezen ionizátorok hatékonyságalényegesen kisebb, mint az aktív ionizátoroké.

Az aktív és passzív ionizátorok kombinációja esetén a vé-dettséget az aktív ionizátorokra vonatkozó szabályok megtartá-sa biztosíthatja.

ANTISZTATIKUS ANYAGOK

Az új európai szabványosításban „elektrosztatikusan disszipatívanyag” megnevezéssel fog megjelenni ez a régen ismert foga-lom. Minden esetre bármi lesz is a neve, egyetlen lényeges dol-got kell tudni: ezek az anyagok elektrosztatikusan vezetõképe-sek. Földelhetõk, és rajtuk keresztül más anyag is földelhetõ,kisüléskor vezetõként viselkednek.

Az anyagok vezetõképességük szempontjából a következõkszerint csoportosíthatók:

Fajlagos térfogati Villamos Elektrosztatikai

ellenállás (ò) szempontból szempontból

ò < 103 Ωm vezetõ vezetõképes

103 Ùm < ò < 106 Ωm antisztatikus vezetõképes

106 Ωm < ò szigetelõ szigetelõ

passzív

aktív

Térfogatiellenállás

Felületiellenállás

Cipõ átmenetiellenállása

Levezetésiellenállás

26 MEGELÕZÉS ■ 2006. 3. SZÁM VÉDELEM

A töltés-felhalmozódás megakadályozásához szükséges levezetésiellenállás a földelés felé:

• Személyek esetén: RL ≤ 108Ω• Tárgyak esetén: RL ≤ 106ΩAz antisztatikus anyagok alkalmazásának rendkívül nagy elõnye

a robbanásveszélyes környezetben történõ töltéslevezetés ese-tében az, hogy elegendõen nagy ellenállásuk miatt a kisülés ener-giáját veszélytelen szintre korlátozzák. Természetesen mindigfigyelembe kell venni a levezetendõ feltöltõdés nagyságát és ajelen lévõ veszélyt okozó anyag gyújtási energiaszintjét – e kétadat alapján meghatározható a kívánatos fajlagos ellenállás, il-letve az antisztatikus töltéslevezetõ geometriai mérete.A töltéslevezetés szükségessége a következõ esetekben merül fel:

• tárgyak, géprészek, anyagok• személyekAz elsõ esetben villamos kötésekkel, vagy az elõbbiekben

már tárgyalt töltés-semlegesítõkkel megoldható a feladat.A személyek feltöltõdésének levezetése elsõsorban a veze-

tõképes cipõk alkalmazásával oldható meg – ennek azonban alap-feltétele az, hogy a padló is antisztatikus és földelt legyen, így acipõn és padlón át mért levezetési ellenállás együttesen ≤ 108

Ω legyen! Ha a padló nem antisztatikus és földelt (RL ≤ 106 Ω),akkor a személyek feltöltõdésének biztonságos levezetése nembiztosított! Ez pedig robbanásveszélyes környezetben potenci-ális gyújtásveszélyt jelent!!!

A személyek elektrosztatikus feltöltõdése háromféle módontörténhet:

• személy haladása szigetelõ talpú cipõben– Ez a fajta feltöltõdés a vezetõképes talpú cipõ és azantisztatikus és földelt padló együttes alkalmazásával ki-védhetõ.

• személy feltöltõdése megosztás útján valamely erõtérben– Ez a fajta feltöltõdés az elõbbi módon szintén kivéd-hetõ.

• személy feltöltõdése mûszálas ruházat miatt– Ez a fajta feltöltõdés az antisztatikus és földelt padló,és a vezetõképes cipõ alkalmazása mellett csak akkor véd-hetõ ki, ha a ruházat is „antisztatikus”, ami a pamutbólkészült ruhanemût jelenti. (A pamut ruha nem feltétlenülvezetõképes, azonban a levegõ páratartalma és a test pá-rologtatása miatt nem hajlamos az elektrosztatikus feltöl-tõdésre!) A mûszálas szövet ugyanis nem nedvszívó, vi-szont jó szigetelõ, ezért róla a feltöltõdés levezetése nemtörténik meg elegendõ sebességgel a testen-cipõn-padlónkeresztül.

Megjegyzés: A tûz- és robbanásveszélyes környezetben mégegy indoka van a mûszálas ruhák tiltásának. Ezek ugyanis egyesetleges égési sérülésnél beleolvadnak a sebbe és ezzel komolyproblémát okoznak a gyógyíthatóság terén.

MÉRÉSI MÓDOK ÉS MÉRÕELEKTRÓDOKAZ EDDIG TÁRGYALT JELLEMZÕK MÉRÉSÉHEZ

Elõre kell bocsátani, hogy az úniós szabványosítás e terüle-ten még ott sem tart, hogy legalább szabványtervezet rendelke-zésünkre állna – viszont az MSZT nagy sietve törölte a koráb-ban érvényben levõ és legalább az elméleti alapokat biztosítóMSZ 16040 és MSZ 16041 szabványsorozatokat!

Aki ma Magyarországon e területeken a gyakorlatban is te-vékenyen közremûködik, az már megszokhatta, hogy a szabvá-nyosítás nem mindig van a segítségünkre, így és most megpró-bálom azokat a régen is elfogadott, és valószínûleg az úniós szab-ványokban is majd megjelenõ mérési módokat ismertetni, ame-lyek kielégítõ eredménnyel használhatók.

Térfogati ellenállás mérése:

A mért térfogati ellenállást az Rx=U/I képlettel számítjuk,vagy az alkalmazott mûszer már eleve ellenállásértéket mutat.

Felületi ellenállás mérése:

A mért felületi ellenállást az Rx=U/I képlettel számítjuk, vagyaz alkalmazott mûszer már eleve ellenállásértéket mutat.

Levezetési ellenállás mérése:

A mért levezetési ellenállást az Rx=U/I képlettel számítjuk,vagy az alkalmazott mûszer már eleve ellenállásértéket mutat.

A mérõelektród padló mérésekor 250x250 mm méretû talp-elektród, egyébként Ø50 mm-es korongelektród. UT értékei: 10V,100V, 500V és 1.000VDC, tehát egyenfeszültség! A méréseketmérõpontonként ellentétes polaritással is el kell végezni.

Sajnos vizsgálati tevékenységem során egyre többször talál-koztam olyan padlómérési jegyzõkönyvvel, ahol a mérésekhezhasznált mûszer pl. ÉVÉ Universal típusú, amely 230V/50Hz-es hálózati feszültséggel mér! Ezen esetekben megkérdõjelez-hetõ a mérést végzõ személy hozzáértése és jogosultsága is!

Arra a következõ cikkemben még visszatérek, hogy ezeket améréseket mely esetekben célszerû elvégez(tet)ni, és mely ered-mények mit is jelentenek tulajdonképpen.

VÉDELEM 2006. 3. SZÁM ■ MEGELÕZÉS 27

SZÛTS JENÕ

Tûz- és gázjelzés egyrendszerrel, szabványosan III.

Az újonnan épült kereskedelmi, irodai, kulturális vagy sportlétesítmények, de már a néhány lakásos társasházak is sajátgarázzsal létesülnek, így egyre gyakrabb az igény a tûzjelzõrendszer mellett a garázs CO jelzõ rendszerének egyidejûkiépítésére. Ebben a cikkben annak próbálunk utána járni,milyen megoldásokkal valósítható meg egy épület tûz- ésgázjelzõ rendszere, milyen elõnyökkel vagy hátrányokkal ren-delkeznek az egyes megoldási módok.

A TECHNIKAI-TÁVKEZELÕ (LCD-6000T)

Bár minden eszköz eszköz jelzését a központ dolgozza fel ésértékeli ki, a technikai-távkezelõ bevezetésével megoldódik akét rendszer szétválasztása. A távkezelõ egységek RS485 vo-nalon keresztül csatlakoznak a központhoz, számuk összesen16 lehet.

A technikai zónákhoz tartozó gázérzékelõk bármely szin-tû riasztás vagy hibajelzésekor a technikai távkezelõn meg-jelenik az adott zóna és eszköz információja. A távkezelõn alegnagyobb prioritású, még folyamatban levõ jelzést a baloldali piros LED-ek mutatják. A technikai távkezelõn elvég-zett Nyugtázás illetve Jelzéstörlés csak a technikai zónákrahajtódik végre.

A jelzések megjelenítésén és lekezelésén kívül a letiltott ál-lapotban levõ technikai zónák és eszközök, valamint a teszt ál-lapotban levõ technikai zónák is a technikai távkezelõn jelez-tethetõk ki.

A GÁZÉRZÉKELÕK ILLESZTÕ MODULJAI

A távkezelõk után nézzük meg, milyen eszközökkel illeszt-hetõk a gázérzékelõk a címzõhurokhoz, és azokhoz milyenspeciális jellemzõk rendelhetõk a rendszer üzembe helyezé-sekor.

Az új MMT és IIG4N modulok érzékelõnként 1 érzékelõcímhelyet foglalnak a címzõhurkon. A címet 1 és 99 közöttdekád forgókapcsolókkal vagy DIP kapcsolókon lehet beállí-tani. A gázérzékelõk tápellátásához a központból vagy külsõtápegységbõl kell 24 V= feszültséget biztosítani, mely táp gal-vanikusan el van választva a címzõhuroktól. Jelenleg lehetõ-ség van az MMT modul kétoldali izolálására (DIP kapcsolóbeállításával), de a hírek szerint folyamatban van az IIG4Nmodul átfejlesztése, mely után annál is választható lesz a ké-toldali izolálás.

A modulokra természetesen nem csak gázérzékelõk, hanembármilyen 4-20 mA kimenettel rendelkezõ érzékelõk vagy táv-adók is ráköthetõk.

Az üzembe helyezéskor minden modulhoz automatikusana 3 jelzési szintû TEC3 típusazonosító rendelõdik, mivel ilyentípusú alkalmazásra van a legtöbbször szükség (növekvõ gáz-koncentráció esetén elõször figyelmeztetési, majd beavatko-zási, végül vészjelzés). Garázsban használt CO (vagy akárbenzingõz) érzékelõk esetén is megfelelõ a TEC3 típusazo-nosító.

1. ábra. LCD-6000T távkezelõ egység a technikai zónákjelzéseinek megjelenítésére és kezelésére

2. ábra. TEC3: 3 jelzési szintû modulnormál karakterisztikával

A programozás során a modulhoz hozzárendelhetünk:• egy 32 karakteres nevet, mellyel az érzékelõ helyére, funk-

ciójára lehet pontosan utalni,• egy mérési tartományt az éppen alkalmazott érzékelõnek

megfelelõen. A központ 7 elõre definiált mérési tartománytajánl fel (pl. 0-100 %ARH éghetõ gázokhoz, illetve 0-500 ppm, 0-20 ppm, 0-200 ppm toxikus gázokhoz), detovábbi 9 mérési tartományt definiálhat maga a felhasz-náló is az igényinek megfelelõen (pl. 0-2 m szintérzéke-lõhöz, 20-80 °C technológiai hõérzékelõhöz).Az érzékelõrõl beérkezõ áramot a modul a következõ módonkonvertálja:- 4 mA esetén a mérési tartomány alsó határának,- 20 mA esetén a mérési tartomány felsõ határának meg-felelõ értéknek tekinti.

28 MEGELÕZÉS ■ 2006. 3. SZÁM VÉDELEM

3. ábra. TEC3: 3 jelzési szintû modul inverzkarakterisztikával

• a kiválasztott mérési tartományon belül 3 jelzési szintet(Prealarm-1, Prealarm-2 és Alarm), melyek bármelyiké-nek meghaladása esetén a technikai távkezelõn jelzéstkapunk (ld. 2. ábra).

• minden jelzési szinthez megfelelõ kimenet vezérlést (azAMxxx központoknál megszokott csoportok és CBE függ-vények segítségével).

• követõ vagy tárolt jellegû mûködést. Követõ mûködéskiválasztása esetén egy adott jelzési szinthez rendelt ve-zérlés csak addig marad fenn, amíg maga a jelzés is fenn-áll. Azaz, amint a gázkoncentráció az adott jelzési szintalá csökken, a vezérlés automatikusan kikapcsolódik ke-zelõi beavatkozás nélkül is.

• inverz karakterisztikát is (ld. 3. ábra). Inverz karakterisz-tika esetén a modul nem áram (koncentráció) növekedés-re, hanem áram (koncentráció) csökkenés esetén adja bea jelzéseket. Az inverz karakterisztika legjobban szintér-zékelõk esetén alkalmazható pl. vízszint csökkenése a tar-tályban).

Különleges esetekben szükség lehet a két jelzési szintû TEC2típusazonosító használatára (ld. 4. ábra). Ebben az esetben egyközépsõ, „normál” tartományt lehet megadni a mérési tartomá-nyon belül, melyet bármilyen irányban átlépve a modul vész-jelzést ad.

A TEC2 típus alapvetõen az O2 érzékelõk számára lett kitalál-va, hiszen a levegõ oxigénszintjének csökkenése légzési problé-mákat, végsõ fokon akár halált is okoz-hat, míg az oxigénszint növekedésenöveli a begyulladási kockázatot, gyor-sítja az égést, sõt bizonyos esetekbenegészségi problémákat is okozhat.

Természetesen a TEC2 típushoz iskiválasztható név, mérési tartomány,vezérlés a normális tartománytól bár-milyen irányba történõ eltérés eseténés követõ jellegû mûködés. A 3 jelzé-si szint helyett itt alsó és felsõ riasz-tási szintet kell megadni a modul prog-ramozásakor.

A CO ÉRZÉKELÕK

A teljesség igénye nélkül tekintsük át, hogy a garázsokbanCO jelzésre milyen érzékelõk használhatók, milyen követelmé-nyeket kell teljesíteniük, és milyen paramétereket kell figyelembevenni elhelyezésük során.

Szénmonoxid jelzésére általában két különbözõ mérési elvûérzékelõ használatos:

• Félvezetõ elemes: a fûtött félvezetõ elem felületén létre-jövõ gáz adszorpciója ellenállás változást eredményez.- az érzékelõ nem szelektív, igen nagy a keresztérzékenységemás gázokra is,– a hõmérséklet változására, páratartalomra és füstre isigen érzékeny,– karakterisztikája nem lineáris,– élettartama kb. 4-5 év

• Elektrokémiai cellás: az érzékelõ kamrájába diffúzió útjánbejutó gáz oxidációs-redukciós folyamatokat indít el. Akialakuló áram a gázkoncentrációval egyenesen arányos.– széles tartományban stabil, szelektív és lineáris karak-terisztikájú,– alacsony fogyasztású– alacsony hõmérsékletre (elektronikusan kompenzálha-tó) és párára érzékeny,– élettartama kb. 2-4 év

4. ábra.TEC2: 2 jelzési szintû modul Jelzés: áramcsökkenésre

vagy áramnövekedésre

5. ábra. Elektrokémia cellás CO érzékelõ

A rövid összefoglalásból látható, hogy az elektrokémiai cel-lás érzékelõk rövidebb élettartamuk ellenére nagyobb meg-bízhatóságúak. Ez természetesen árukban is tükrözõdik. ANotifier termékpalettáról a kifejezetten garázsok számárakészített VG.PARK típusú és a VGS sorozatú 4-20 mA-es ki-menetû CO érzékelõk ajánlhatók.

Szûts Jenõ, mûszaki vezetõ,Promatt Elektronika, Budapest

VÉDELEM 2006. 3. SZÁM ■ MÓDSZER 29

m ó d s z e r

ZÓLYOMI GÉZA

Pozitív nyomású ventillációalkalmazásának tapasztalataizárt terû tüzek oltásánál

Az alkalmazott tûzoltás gyakorlati tapasztalatokkal alátámasztotttudományos alapokon nyugszik. A tûzesetek sokszínûsége el-lenére az égés feltételeibõl kiindulva azok legalább egyikét,vagy azok bármely kombinációját figyelembe véve a hõmér-séklet csökkentésén, az éghetõ anyag eltávolításán és az oxi-gén elvonásán alapul minden oltási taktika.

MÁS ANYAGOK MÁSKÉNT ÉGNEK

Természetes folyamatnak tekinthetõ, hogy a régi, bevált mód-szerek mellett egyre újabb, sokszor a tûzoltás területén sokatlátott, tapasztalt szakemberek számára is meglepõ tûzoltási mó-dok, oltóanyagok, eszközök kerülnek alkalmazásra.

A jó néhány évvel azelõtti tûzkeletkezési helyek jelentõsenkülönböztek a mai helyszínektõl, hiszen az épületbelsõk beren-dezési tárgyai túlnyomórészt hagyományos anyagokból tevõd-tek össze, melyek égéstermékei közel 800 °C-on gyulladtak meg,míg a ma használatos, fõképp szintetikus anyagok égéstermé-kei akár 400-500 °C alatt, kétszer-háromszor gyorsabban meg-gyulladnak.

Kutatások igazolják, hogy az adott tárgy zárt térben gyor-sabban ég, mint a szabadban. A mennyezet és a falak felsõ ré-sze, valamint a mennyezet alatti forró füstgázok hõsugárzásajelentõsen fokozza az égés terjedését, ezzel egy idõben a hõ- ésfüstfejlõdést. A helyiség felsõ részében már 15 perc után sorkerül a másodlagos tüzekre a födém, illetve a tetõszerkezetnél.

Zárt térben keletkezett tûzeseteknél a tûz oltása, az életmen-tés, valamint egyéb feladatok végrehajtása folyamán a beavat-kozó egységek tevékenységét jelentõsen akadályozza a nagymennyiségû füst képzõdése, melynek alapvetõ paraméterei a füstösszetétele, optikai sûrûsége és hõmérséklete. A forró füst éstoxikus gázok menekülési illetve felvonulási útvonalakon tör-ténõ telítõdése lehetetlenné teszi a menekülést, valamint késlel-teti a tûzoltói beavatkozást.

A PPV ELÕNYEI

Egy Amerikai Egyesült Államokbeli kutatás eredményei mu-tattak rá a zártéri tüzek oltásánál az egyszerû elvek alapján al-kalmazható, pozitív nyomású ventilláció, azaz „Positiv PressureVentillation” (PPV) elõnyeire.

Pozitív nyomású ventilláció

Az eddig elért eredmények, gyakorlati tapasztalatok adnak okota kutatások folytatására, és teszik lehetõvé a mind szélesebb kör-ben történõ gyakorlati alkalmazást. A túlnyomásos szellõztetésmegfelelõ helyen és idõben történõ alkalmazása biztosítja:

• a helyiségben uralkodó hõmérséklet jelentõs csökkené-sét, akadályozva az égési folyamatot a pirolízis hátrálta-tásával;

• eltávolítja a toxikus gázokat, növelve ezzel e bennrekedtszemélyek túlélési esélyeit;

• a látási viszonyok javítását, biztosítva ezzel az oltásbanrésztvevõk beavatkozásának hatékonyságát;

• a füst áramlásának taktikai szempontoknak megfelelõmeghatározott irányba történõ terelését.

ALKALMAZÁSI FELTÉTELEKÉS A BEAVATKOZÁSI TAKTIKA

A pozitív nyomású ventilláció alkalmazásával rövid idõ alattlátványos eredmény érhetõ el, azonban az eljárás alkalmazásaelõtt elengedhetetlen a körültekintõ felderítés, melynek folya-mán meg kell állapítani:

1. Rendelkezünk-e elegendõ idõvel az eljárás sikeres vég-rehajtására?Alapvetõen zárttéri körülmények fenntartása szükséges.Ha rövid idõn belül a körülmények változásával (jelentõsösszfelületû nyílászárók kitörése, átégése) várható, mástaktikai beavatkozás választása szükséges.

2. Tudunk-e biztosítani kellõen megbízható (örvénymentes),a tûz fészke felett keresztülvezetõ légáramlatot? Az eset-leges akadályok eltávolítása lehetséges-e?Fontos a tûz helyének megállapítása, hiszen a levegõáramútvonalát úgy szükséges megállapítani, hogy az a be- éskiáramló nyílások közötti szellõztetendõ területen helyez-kedjen el. Minden, ami a levegõáram útjába kerülve szû-kületet vagy elterelést okoz, csökkentheti a teljesítményt,valamint örvénylés alakíthat ki, növelve a forró füstgázmeggyulladásának veszélyét.

3. A ventillátor elhelyezéséhez, mûködtetéséhez a szüksé-ges távolság rendelkezésre áll-e?

A ventillátort úgy kell elhelyezni minden esetben, hogy a ki-alakuló levegõkúp a nyílást teljesen lefedje, megakadályozva amagas hõmérsékletû égéstermékek beavatkozás felé történõ vissza-áramlását. Elfogadott alapszabály értelmében a szükséges elhe-lyezési távolság megegyezik a belépõ-nyílás magasságával. Fi-gyelembe kell venni a szél irányát és erõsségét a telepítés fo-lyamán, törekedjünk a nyomásoldalon történõ telepítésre.

30 MÓDSZER ■ 2002. 3. SZÁM VÉDELEM

A ventilátor elhelyezése

4. Rendelkezésre áll-e ill. kialakítható-e kellõ felületû be-és kiáramló nyílás?A túlnyomás alkalmazása akkor a leghatékonyabb, ha abe- és kiáramló nyílások arányát a ventillátor számávalés teljesítményével arányosan vesszük figyelembe úgy,hogy a kiáramló nyílás 0,75 - 1,75-ször nagyobb a be-áramló nyílásnál.

A be- és kiáramló nyílások aránya egy ventillátor esetében

A készülék teljesítménye Be –és kiáramló nyílások aránya

1,3 - 2,0 LE-ig 0,75 - 1,0

3,0 - 5,0 LE-ig 1,1 - 1,5

A be- és kiáramló nyílások aránya kettõ,vagy több ventillátor esetében

A készülék teljesítménye Be –és kiáramló nyílások aránya

3,0 - 5,0 LE-ig 1.5 - 1,75

Két ventillátor egymás mögött történõ elhelyezése esetén anagyobb teljesítményû ventillátort a beáramló nyíláshoz köze-lebb szükséges elhelyezni úgy, hogy az általa képzett levegõ-kúp a beáramló nyílás kétharmad részét fedje le. A kisebb telje-sítményû ventillátort mögéje helyezzük, ügyelve arra, hogy azáltala képzett levegõkúp a beáramló nyílást teljesen lefedje.

Az eljárás alkalmazása folyamán tudnunk kell, hogy:• A pozitív nyomású ventilláció megváltoztathatja a tûz ter-

jedésének irányát, mivel a tûz a nagynyomású levegõpá-lya felé irányul.

• A pozitív nyomású ventilláció alkalmazása jelentõsen ja-vít a környezeti tényezõkön, de a nem várt eseményekesetleges bekövetkezése végett a légzõkészülék haszná-lata a beavatkozás folyamán kötelezõ.

• A ventillátor által keltett légáramlatban ne álljon senki,mert gátolva a légáramlást, veszélybe sodorhatja a hely-színen tartózkodókat.

• A kilépõnyílásnál kiáramló nagymennyiségû hõ tüzet okoz-hat az épületen kívül, ezért a védõsugár mûködtetése szük-séges lehet.

• Porlasztott víz injektálásával a tûzoltás hatékonysága nö-velhetõ.

VESZÉLYEK ÉS KOCKÁZATOK

A beavatkozások során lényeges elõnyöket biztosít a pozitívnyomású ventilláció, de tisztában kell lennünk az alkalmazáskorlátaival, a bizonyos esetekben kialakuló veszélyekkel. Ezekmérlegelésével kell dönteni a bevetés elrendelésérõl.

A legújabb tanulmányok mindegyike kimutatta, hogy a ve-szélyeket, melyeket a pozitív nyomású ventilláció okozhat ahelyszínen tartózkodókra, jelentõsen ellensúlyozza az épületenbelüli feltételek javítása és a sokkal hatékonyabb tûzoltás.

VÉGKÖVETKEZTETÉS

A gyártók és a tûzoltók egyetértenek abban, hogy szükségvan a képzés kötelezõvé tételére, valamint abban, hogy a po-zitív nyomású ventilláció alkalmazását a zártterû tüzek oltá-sánál általánossá kell tenni. Kutatások eredményeként a jövõ-ben a pozitív nyomású ventilláció felszerelések tovább töké-letesedhetnek, biztosítva ezzel mind szélesebb körben történõbevethetõségüket a tûzoltók biztonsága, valamint a hatékonytûzoltás érdekében.

Zólyomi Géza tû. alez.Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokság, BudapestKét ventillátor egymás mögött

A ventilátor elhelyezése az ajtónyílás elõtt

VÉDELEM 2006. 3. SZÁM ■ FÓRUM 31

f ó r u m

HFC (halonkarbon) oltógázokAz HFC (halokorbon) oltógázok ózonromboló hatás indexe(ODP) gyakorlatilag nulla, ezért kiválóan alkalmasak teljeselárasztásos rendszerekben a Halon 1301 típusú oltógáz ki-váltására.

NYOMÁS ALATT

Az anyag fizikai és kémiai tulajdonságai közül oltástech-nikai szempontból a két legfontosabb a forráspont és a telí-tett oltógáz nyomása. A halokarbonok általában szobahõmér-

Mi újság a HFC gázokalkalmazása körül?

Az Európai parlament több fordulóban tárgyalta a HFC gá-zok használatának tilalmára vonatkozó elõterjesztést. A ha-talmas tét miatt minden érdekelt fél bevetette saját érvrend-szerét.

LEHET ALKALMAZNI!

2004-ben az Eu helyzetértékelésében még a HFC-k tûzvé-delmi használatának betiltását vagy korlátozását javasolták. Eztkövetõen a Környezetvédelmi Tanács újratárgyalta az ügyet, sekkor a HFC-k használtára vonatkozó tiltást fenntartották, de atûzvédelem területét kivételként fogadták el. E kivétel szerint atûzvédelem területén alkalmazhatók a HFC gázok, de az egyestagállamok szigorúbb szabályozást is bevezethetnek.

Végül ezzel az ajánlással került az ügy az Európai parla-ment elé.

A parlament 2005. október 26-i ülésén a HFC gázok tûzvé-delem területén történõ alkalmazását elfogadták, sõt elutasítot-ták azt a javaslatot, hogy a tagállamok saját hatáskörben szigo-rúbb elõírásokat hozzanak.

Vagyis ez azt jelenti, hogy a HFC gázok továbbra is alkal-mazhatók a tûzvédelemben és a tagországok nem hozhatnak egyedikorlátozásokat e gázok használatával kapcsolatban.

Ugyanakkor a regisztrációban szigorítottak. E szerint a 30kg feletti HFC rendszereket regisztrálni kell.

A témában további egyeztetések várhatók 2006-ban. A dön-tés életbeléptetése 2007. elejére várható a szakemberek szerint.

sékleten és barommetrikus nyomáson gáz halmazállapotúak,hiszen forráspontja ezen a nyomáson, messze fagypont alattvan. Zárt tárolóban egy adott hõmérsékleten a folyadék és agõz fázis egyensúlyban van, melyet telített állapotnak hívunk.Ezen a hõmérsékleten épp addig párolog a folyadék, amíg afolyadék feletti térben kialakul a telítési nyomás, melyettenziónak hívunk. Az oltógáz megfelelõ idõn belüli környe-zetbe juttatásához szükséges energiát, nyomás formájában, apalackban tároljuk. Amennyiben az oltógáz telítési nyomásaa környezeti hõmérsékleten elegendõ, úgy ez az energia szolgálaz oltógáz palackból történõ kihajtására. Amennyiben nem,úgy a telítési nyomást inert gáz, pl. nitrogén hozzáadásávalnöveljük. Amennyiben nagyobb a távolság a tároló és a vé-dett tér között, nagyobb nyomásra van szükség a kihajtásra.A gyakorlatban használhatunk 10, 24, 42 illetve 60 baros rend-szert.

HATÁSMECHANIZMUS

A halon oltógázok elsõdlegesen kémiai reakciók segítségé-vel oltják el a tüzet, ezzel szemben a halokarbonok elsõdlege-sen hõ elvonó képességükkel fejtik ki hatásukat. Elegendõ hõelvonása után az égés önfenntartása megszûnik. Másodlagoshatásként jelentkezik a kémiai reakció, illetve az oxigén kiszo-rító hatás. Az oltás közben kis mennyiségû HFC oltógáz a ter-mikus reakció folytán halogénsavra bomlik. A halogénsavak azemberi szervezetre mérgezõ hatást fejtenek ki. Így halokarbonnalmûködõ rendszerekben a halogénsavak mennyiségét gyors éshatásos oltással csökkenthetjük. Ezért HFC oltórendszereink-ben az oltógázt tíz másodperc alatt juttatjuk a védett térbe. Ma-gyarországon háromféle halokarbon vegyület terjedt el az ol-tástechnikai alkalmazásokban.

HFC 23 (FE23™)

Ez a halokarbon oltástechnikai, illetve a fizikai tulajdonság-beli különbségek miatt egyszerû Halon 1301-es cserére nem al-kalmas. Egészségügyi szempontból a legbiztonságosabb gáz.Mérésekkel igazolható, hogy a gáz 30 tf% (térfogatszázalék)koncentrációjának tartós belélegzése (a térben 70 tf% levegõjelenléte esetén) sem lép fel oxigén hiány okozta keringési rend-ellenesség. A légkörben a molekula várható élettartama 264 év.A lángkioltási koncentráció az NFPA 2001-szerinti, úgyneve-zett „CupBurner” eljárással vizsgálva (heptán esetén) 12 tf%.A DuPont által javasolt minimális tervezési koncentráció 16 tf%.Az LPCB által javasolt tervezési koncentráció „A”- osztályú (szilárdtüzek: fa, papír kábelek) tüzekre 16,5 tf%, „B” osztályú (felüle-ti pl. heptán) tüzekre 16,1 tf%. Az oltógáz kifejezetten alkal-mas teljes elárasztásos rendszerekben. Mivel ennek a halokarbon-nak a legkisebb a Mol tömege, akár nyolc méter belmagasságigis alkalmazható teljes elárasztásos rendszerekben. Alkalmas to-vábbá nagy oltási koncentrációt igénylõ tüzek oltására, miveligen magas környezeti konventráció sem okoz egészségkárosí-tást. Az oltógáz telítési nyomása elegendõ a palackból történõkihajtásra, így nitrogén gáz hozzáadására nincs szükség (a telí-tési nyomás 20 °C-on közel 40 bar). A kihajtáshoz szükségestöbbletgázt a méretezésnél vesszük figyelembe. Ez a legkevés-bé elterjedt, bár fizikai és oltástechnikai tulajdonságai a legjob-bak közé tartoznak.

32 FÓRUM ■ 2006. 3. SZÁM VÉDELEM

HFC 125 (FE 25™)

Oltástechnikai, illetve a fizikai tulajdonságbeli hasonlósága-ik miatt leginkább alkalmas a Halon 1301-es kiváltására. Egész-ségügyi szempontból biztonságos gáz. Gyakorlatilag minden,az oltástechnikában használatos anyaggal összeférhetõ, igen stabilés környezetbarát vegyület. A légkörben a molekula várható élet-tartama 33 év. „A”-osztályú tüzek esetén a lángkioltási koncentráció6,7 tf%, „B”-osztályú tüzek, heptán tüzek esetén 8,7 tf%. Fi-gyelembe véve a LPCB, valamint az NFPA 2001 ajánlásai sze-rinti biztonsági tényezõket, 1,3 (1,2%) a tervezéshez szükségeskoncentráció: „A”-osztályú tüzek: 8,7 tf%(8,0 tf%), „B”-osztá-lyú heptán tüzekre: 11,3 tf% (10,4 tf%). Az oltógáz kifejezettenalkalmas számítógéptermek, szervertermek, adatfeldolgozók,telekommunikációs helyiségek, félvezetõgyártás, tisztaterek, iparivezérlõtermek, múzeumok, könyvtárak oltására, teljes elárasz-tásos rendszerekben. A kihajtáshoz szükséges energiát nitrogénhozzáadásával biztosítjuk. A tárolási nyomás 20 °C-on 41bar.

HFC 227EA (FM200®, FE 227™)

Az egymástól független intézetek vizsgálatai alapján azHFC227ea oltógázzal kapcsolatban vannak a legpontosabb in-formációink a képességeivel kapcsolatban. „A” osztályú (felü-leti) tüzek esetén, a nagyméretû famáglya tûz oltásakor, a füg-getlen vizsgálati eredmények 5,8 % vagy ennél alacsonyabb láng-kioltási koncentrációt mutattak. Ennél komplexebb vizsgálatoknál,ahol éghetõ anyagok kombinációját alkalmazták, például áram-köri lapok, PVC bevonatú kábelek, mágnesszalagok, daraboltpapírhulladék, amely megfelel egy korszerû adatfeldolgozó he-lyiségben fellelhetõ anyagösszetételnek, 7% oltási koncentráci-ót biztosítva a keletkezett tûz szinte azonnal elaludt. „B” osztá-lyú tüzek, éghetõ folyékony és gáznemû anyagok vizsgálva 6,7tf%-os koncentráció esetén minden tûz elaludt. Összegzéskéntelmondható, hogy az „A” osztályú tüzek esetében, figyelembevéve a különbözõ független teszteredményeket, illetve a LPCBáltal javasolt 30%-os, (az NFPA 2001 által javasolt 20%-os) biz-tonsági tényezõket, a minimális tervezési koncentráció 7,5 tf%(7,0 tf%). „B” osztályú tüzekre esetén, a szintén alkalmazandó30%-os (20%-os) biztonsági tényezõket, a minimális tervezésikoncentráció 8,7 tf% (8 tf%).

Nem nedvesfolyadék tûzoltáshoz

A 3M megalkotta a fából vaskarikát, a nem nedves fo-lyadékot. A hivatalosan 3M Novec 1230 tûzvédelmi fo-lyadék megtévesztésig hasonlít a vízre, de semmi semlesz tõle nedves. Akár egy számítógépet is bele lehetmártani, amely a kiemelés után csont száraz marad, szökkenõmentesen képes folytatni a munkát.

NOVEC 1230 OLTÓGÁZ

A Novec 1230 folyadékot azzal a céllal fejlesztették ki,hogy alternatívát jelentsen a Halon 1301 helyett, amely-nek gyártását - a Montreali Jegyzõkönyv 1992 novemberimódosításának megfelelõen - 1993 végével beszüntették.Az oltóanyag nem tartalmaz brómot, klórt és nem károsít-ja az ózonréteget.Az oltórendszerek egy vagy több tartályból állnak, elõremeghatározott mennyiségû hatóanyaggal védve az érin-tett területet. A tartályokban a hatóanyagot folyadék for-mában tárolják. Nitrogén felhasználásával 25 bar nyomásthoznak létre a palackban 21°C hõmérsékleten.A Novec 1230 alapállapotban színtelen, enyhe szagú fo-lyadék, a levegõnél körülbelül 11-szer sûrûbb anyag. Nemtartalmaz aeroszol részecskéket, olajüledéket.A Novec 1230 folyadék hõelnyelés által, valamint vegyiúton fejti ki tûzoltó hatását.500°C hõmérséklet felett bomlásnak indul, ezért fontos afolyamatosan forró felületekkel rendelkezõ alkalmazásokkerülése. Lánggal érintkezve halogén savak képzõdnek aNovec 1230-ból. Jelenlétük érzékelhetõ éles, szúrós sza-guk miatt még mielõtt koncentrációjuk elérné az életreveszélyes szintet.

A NOVEC 1230 FÕBB JELLEMZÕI

• Nulla ózonbontó-képesség.• Rövid atmoszférikus élettartam. (5 nap)• Nem korrozív.• Elektromosan nem vezet.• A nyílt tüzet gyorsan elfojtja, a parázs miatti újragyulla-

dást meggátolja.• Alacsony egészségkárosító hatású.A Novec 1230 eredményesen alkalmazható lángoló fel-színû tüzek oltására, mélyfészkû tüzek elfojtása eseténgondoskodni kell az oltógáz koncentrációjának huzamo-sabb ideig történõ fenntartásáról. A heptafluor-propán-asoltógáz a Halon 1301-es tûzoltó anyag kiváltásaként ke-rül forgalomba.A már meglevõ oltórendszerek esetében a helyiség gáz-koncentrációjának megtartásához a tartálycseréken túl akiépített csõhálózat változtatásával nem kell számolni, ki-véve, ha a rendszer méretezése során a keresztmetszet ki-választása határértékre történt, a fentieken túl, a fúvókaméretét ellenõrizni kell.

34 TECHNIKA ■ 2006. 3. SZÁM VÉDELEM

t e c h n i k a

PALOTAI ZS. GÁBOR

A tûzoltó jármûtechnikafejlesztésének szükségesirányvonalai

Az elmúlt évek statisztikai adatai rámutatnak arra a tényre,hogy a tûzoltóságok feladatkörében szinte azonos aránybanjelennek meg a tûzoltással és a mûszaki mentéssel kapcsola-tos feladatok. Ebbõl következõen mind a tervezõknek, minda gyártóknak figyelembe kell venniük, hogy a tûzoltó társa-dalom – a speciális, különleges gépjármûvek kivételével –,olyan tûzoltótechnikára tart igényt, mely lehetõleg mindkétterületen biztosítja a hatékony beavatkozást.

KÍNÁLAT ÉS NÖVEKVÕ KIHÍVÁS

Ma már kiállítások sokasága bizonyítja, hogy a kínálat óriá-si. A gyártók és forgalmazók számos ajánlattal bombázzák afelhasználókat. A dolog érdekessége, hogy a tûzoltóság az el-múlt évtizedek során mindig is ellátta feladatát, a ma már el-avultnak minõsített technológia is az adott szinten kielégítette akívánalmakat. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a tûzol-tótechnika fejlesztése „hátradõlhet”.

Tehát a piacon túlkínálat van. Ha valaki ma megvizsgálja,hogy káreseteknél egy feladat megoldásához hányféle eszközáll rendelkezésre, megbizonyosodhat róla, hogy ma már nemaz a kérdés, hogy mivel, hanem, hogy melyikkel.

Magyarország ipari, közlekedési, építészeti fejlõdése számosúj, nehéz feladat elé állítja a tûzoltó társadalmat. A veszélyesanyagok egyre nagyobb jelenléte, az egyre intenzívebb tranzitforgalom, továbbá a gomba módra épülõ magas irodaházak ki-kényszerítik a technika fejlõdését. A tízemeletes panelépületekjelenlétéig „megelégedtünk” a maximum 42 m-es magasból mentõgépjármûvek rendszerbeállításával, azonban az Árpád-híd pestihídfõjének toronyházai láttán, már a nemrég beszerzett 53 m-esemelõkosaras jármû sem oldja meg minden problémánkat.

MUNKA KÖZEPES MAGASSÁGBAN

A két évvel ezelõtti – a fõvárost is jelentõsen sújtó – viharosidõjárás a „megszokottnál” is jobban igénybe vette az állománytés a technikát. Budapesten 4 nap alatt több mint 1000 helyszínre

vonultak a fõvárosi tûzoltók. A viharkárok felszámolásához nagyszámban kellett magasból mentõ gépjármûveket alkalmaznunk,azonban ezek a munkálatok nagy arányban 15-25 méteres magas-ságban történtek. A káresetekhez leriasztott létrák és emelõkosarasjármûvek alkalmazása rávilágított, hogy nem tarthatunk ki a mel-lett az állításunk mellett, hogy ha egy emelõvel 40 m-es magasság-ban dolgozni tudunk, akkor 40 méter alatt nem lehet probléma.

A 12 m hosszú daru nehezen mozog a belvárosban

Közepes magasságban is kell menteni

A megközelítés, a kitalpalás, szûk utcában való mozásnehézséget okoz

VÉDELEM 2006. 3. SZÁM ■ TECHNIKA 35

Az elhárítás során az alábbi nehézségek merültek fel:• az átlag 40 m-es létrák, emelõk a szükséges alváznagy-

ság és kitalpalási terület miatt nem tudták megközelítenia helyszíneket, vagy nem tudtak megtelepülni. Különö-sen a szûk utcákba való bejutás, vagy az ingatlanon belü-li mozgás jelentett gondot,

• mivel ezek a „nagy” magasságban dolgozni képes jármû-vek igen drágák, ezért még a fõváros sem rendelkezik kor-látlan számban velük, így számos esetben komoly vára-kozási idõ telt el, míg felszabadult egy-egy ilyen jármû,

• a felszámolásban a feladatokhoz a túlzottan drága techni-kát alkalmaztuk. Ez a tény felvet jó néhány gazdaságos-sági kérdést is.

Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy szükségünk lenne ki-mondottan tûzoltói beavatkozásokhoz kifejlesztett, max. 25 métermunkamagasságú gépjármûvekre, melyeknél ki tudnánk hasz-nálni, hogy kis helyen elférnek, fordulékonyak, üzemeltetésükrelatíve olcsóbb. Természetesen rendelkeznének a megfelelõ„málhatérrel” (dobozok, tárolók), ahol a különbözõ kéziszer-számok, kötelek, motoros fûrészek kerülnének elhelyezésre.

VIZET A TEREPRE

Az elmúlt évek során nõtt a fõváros környékén elõfordulóerdõtüzek száma. Kiemelkedõ szerepet játszik ebben a pilisi térség.De nem elhanyagolható a fõváros peremkerületeinek szomszéd-ságában lévõ erdõs, bozótos területeken kialakult tûzesetek számasem. E káresetekkel kapcsolatos problémakörbe sorolom, hogymegnõtt a magasabb hegyoldalakon épült, nehezebb terepviszo-nyok között megközelíthetõ családi házak, nyaralók, faházaktüzeinek száma is. A felszámolás során a helyszín megközelíté-séhez elengedhetetlenek a gépjármûvek terepjáró tulajdonságai.Minden ilyen esetben számolhatunk vízhiánnyal, így a vizet vagya helyszínre kell szállítanunk ingázással, vagy nagy távolság-ban, jelentõs szintkülönbség mellett kell táplálóvezetéket kiépí-tenünk, mely olykor „hosszú” idõt vesz igénybe.

Hiányt pótolna, illetve megkönnyítené a beavatkozást szá-munkra egy olyan gépjármû, mely teljesen terepjáró lenne, mi-nimum 2-3 ezer liter vizet szállítana, táplálását „önmaga” ki-fektetné. Elvi szinten felmerült annak a lehetõsége, hogy a táp-lálását saját dobjára feltekert (a magasnyomású gyorsbeavatko-zó tömlõjéhez hasonló) merev tömlõn keresztül lehetne ellátni.Természetesen megfelelõ nyomással ezt egy másik fecskendõtáplálná, így pótolva az átmérõ csökkenésébõl adódó vesztesé-get. A nyomó oldalon mind „C”, mind „B” tömlõs alapvezetékkiépítésére mód lehetne, így a bokrok, fák között a tûzoltó könnyeb-ben tudna manõverezni egy „D” sugárral, illetve - ha az esetmegkívánja - más alternatíva is választható lenne.

MILYEN DARU KELL?

A magasból mentõ gépjármûvekhez hasonló „problémák”jelentkeznek daruinkkal kapcsolatban. Kiváló minõségû, kor-szerû darukkal rendelkezünk, melyekkel 30-50 tonnás súlyokattudunk megemelni. A darus riasztások többségénél azonban max.15 tonnás teherbírású gépjármûvek is el tudnák látni a felada-tot. Ma a már említett komolyabb technika vonul azon kárese-tekhez is, ahol kisebb furgonokat, személygépkocsikat, vagyviharkár esetén egy-egy fát kell kiemelni. Természetesen ezek

a szerek igen drágák, fenntartásuknak komoly költségvonzatukvan, így itt is felmerül a költség-hatékony beavatkozás kérdése.Darus gépjármûveink átlag 12 méter hosszal rendelkeznek, en-nek következtében szintén nehézkes velük a vonulás, fordulás,szûk utcákban való közlekedés.

Régebbi CS 744-es mentõszereink rendelkeztek KCR emelõ-szerkezettel, azonban ezeknél a gépjármûveknél a rövid emelõtá-volság korlátozta az alkalmazási lehetõségeket. A megoldást vala-hol a KCR és a 30 tonnás darus gépjármû között képzeljük el, melytechnika rendelkezne csörlõvel és egy kisebb, fürgébb, könnyeb-ben irányítható alvázon, olcsóbb üzemelés mellett funkcionálna.

VESZÉLYES ANYAG AZ UTAKON

Veszélyes anyagokkal kapcsolatban a közvetlen életveszélyelhárításához rendelkezünk az alapvetõ felszerelésekkel. Ma afõvárosban, ha veszélyes anyagot szállító gépjármû megsérül, aproblémát nem az anyag szétfolyásának megakadályozása je-lenti, hanem a közvetlen veszélyhelyzet megszüntetését köve-tõen az összegyûjtött veszélyes anyagok, illetve a sérült tartá-lyok elszállítása. Felmerül a kérdés, hogy ez tûzoltói feladat-e,azonban számos múltbéli káreset bizonyítja, hogy más nem na-gyon oldja meg ezt a helyzetet, még akkor sem, ha van olyancég, amely az anyagot befogadná.

Szintén veszélyes anyagokkal kapcsolatos káreseteknél fel-merülõ gond, hogy nincs a helyszínen az anyagmozgatáshozmegfelelõ technika. Többször találkozhattunk olyan esettel, hogya folyékony veszélyes anyagokat tároló 1 m3-es mûanyag tartá-lyok a szállító gépjármûrõl leborultak, a visszahelyezésüket aszûk utca lehetõségei miatt darus gépjármûveinkkel megoldaninem tudtuk, a feladat végrehajtásához elég lett volna azonbanegy targonca is. Megoldást jelenthetne a már korábban említettkisebb darus gépjármû, vagy a kamionos fuvarozásban már el-fogadott, akár gépjármûfecskendõ felépítményéhez alternatívanrögzíthetõ targonca, melyet a jelzés értékelése alapján vagy amentésvezetõ kérésére lehetne a helyszínre juttatni.

ORSZÁGÚTI GYORSBEAVATKOZÓ

Budapestet elõbb-utóbb körbefogja az M0-ás körgyûrû, ígyhalaszthatatlan lesz a beszerzése olyan országúti gyorsbeavat-kozó, terepjáró tulajdonsággal rendelkezõ gépjármûnek, melyelõsegíti a jelentõs forgalmi dugókon keresztül a gyors hely-színre érkezést, és mind az oltás, mind a mûszaki mentés terü-letén a hatékony és halaszthatatlan, elsõdleges beavatkozást.Jelenleg a Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokság nem rendelkezik ilyentípusú gépjármûvel.

Természetesen tudjuk, hogy e problémák megoldására a gyártókés forgalmazók többnyire fel tudnak ajánlani különbözõ al-ternatívákat. A szakma fõ célja nem lehet más mint, hogy afejlesztõkhöz, és a szükséges döntési kompetenciával rendel-kezõkhöz eljussanak azok az információk, melyek meghatá-rozhatják a jövõ beszerzéseit.

Palotai Zs. Gábor tû. õrgy.tûzoltási osztályvezetõ, TCS1-BFõvárosi Tûzoltó-parancsnokság, Budapest


MÉLYKUTI SÁNDOR

10 év a hazai tûzoltógépjármû gyártásban II.

Éppen 10 éve éledt fel a hazai tûzoltógépjármû gyártás. Azelõzõ számban közölt visszatekintésünk folytatásaként nap-jaink fejlesztési eredményeivel találkozhatunk.

KONTÉNER FEJLESZTÉS

A Tiszaújvárosi Tûzoltó és Mûszaki Mentõ Kft. a meglévõ kon-ténerszállító jármûparkjához a HEROS Rt-vel közösen fejlesztetteki többfunkciós platós konténereit. Ezek a konténerek azon túl, hogya meglévõ konténerszállító jármûveket alkalmassá teszik tehergép-jármû üzemmódban való használatra, variálható hátfaluknak kö-szönhetõen mind ömlesztett áruk billenõ üzemmódos szállítására,mind pedig kis fiakonténerek vagy darabos áruk és felszerelésekszállítására alkalmasak 10 tonna teherbírásig. A hosszabb ideig tartórakodások esetén a szállító jármû a platót a helyszínen telepítheti,majd a telephelyen újabb konténerekkel felszerelve felesleges ál-lásidõ nélkül végezheti feladatát. A Tiszaújvárosiak és a HEROSközös fejlesztésének célszerûségét mi sem igazolja jobban, minthogy 2003-ban és 2004-ben 9 db ilyen kivitelezésû konténer ke-rült a regionális mûszaki mentõ bázisokhoz is.

HONVÉDSÉGI TÛZOLTÓ KONTÉNER

A Magyar Honvédség alegységeinek körleteiben keletkezõ tüzekoltására gyártott a Honvédság számára a HEROS MHK-1 típus-jelû tûzoltókonténert. A konténer tûzoltástechnikai rendszerénekgerincét egy ONE SEVEN POWERBOX alkotja, amelyet 38-asmerevfalú tömlõvel szerelt gyorsbeavatkozó dob egészít ki. Azoltóvíz tárolására 800 literes mûanyag tartály, míg a habképzõanyagtárolására 2 db 20 literes mûanyagtartály szolgál. A tûzoltókon-téner szállítását a Honvédség Mercedes Unimogokkal biztosítja.

VEGYI ÜZEMI OLTÓJÁRMÛ

Szintén a HESZTIA Kft-vel folytatott kooperációs fejleszté-si sorozat eredményeként készült el 2004-ben egy speciális cé-lokat szolgáló GASFIGHTER 3600 típusú szén-dioxiddal oltógépjármû vegyi üzemek részére. Az oltóberendezés 3600 kg CO2oltóanyag tárolására alkalmas GLORIA KSR 1200 KG rend-szerekbõl tevõdik össze. A 72 db tárolópalack 3 db egyenként24 palackot befogadó kalodában került elhelyezésre. Oltás- éshûtõkapacitás tekintetében az országban egyedülálló jármû egészüzemcsarnokok oltógázzal történõ elárasztását teszi lehetõvé.

KOOPERÁCIÓ

Két partnercéggel az évek óta folyó együttmûködés több konkrétjármû formájában öltött testet. Az emelõkosarakat gyártóBRONTO SKYLIFT AG. 2002-ben 3 db 42 m munkamagas-

ságú Renault Premium 420.25/S/6x2 alvázra épített jármûvé-nek málhakarosszálási munkáira adott megbízást. A redõnnyelzáródó málhatereken kívül a jármû illetve vezetõfülke tûzoltójelleggel történõ felruházása is a HEROS feladata volt. A 3 dbemelõkosár kooperációs munkáinál jóval nagyobb mûszaki ki-hívást jelentett az F22 ALLROUNDER típusú emelõkosarasgépjármûfecskendõ legyártása. (A jármûvet a szakmai közön-ség a 2003-ban Pécsett rendezett Országos Flórián Napon is-

Jármûfelújítás a világháború után

Vízszállító építése

Vízszállítók átadásra készen


mentõtechnika munkamagassága 22 méter, maximális terhelhe-tõsége 270 kg. A jármû szivattyúterében egy GODIVA GMA2700 típusú szivattyú, és 2 db HEROS HG 40 típusú magas-nyomású gyorsbeavatkozó található. A gyorsbeavatkozók, azalapvezetékek, valamint a kosárban található hab-vízágyú oltó-anyag szükségletét a szivattyú egy 2700 literes rozsdamentesacél tartályból valamint egy 200 literes habanyag tartályból biz-tosítja.

A másik partnercégünkkel a Renault Trucks Hungária Kft-vel különbözõ célokat szolgáló tûzoltó eszközök készültek azelmúlt években HEROS felépítményezéssel.

2002-ben 2 db Renault Kerax 340.19 4x4 alvázra épített víz-szállító gépjármû került leszállításra, amelybõl 2004-ben újabb2 db, majd 2005 tavaszáig 6 db átadására kerülhetett sor. Szin-tén a RTH-hoz, mint kooperációs partnerhez kapcsolódott 2001-ben 5 db 2004-ben 4 db, konténerszállító gépjármû kivitelezé-se, amelybõl 2006 tavaszán újabb 5 db készül el.

REPÜLÕTÉRI GÉPJÁRMÛVEK

A Renault valamint a HEROS által kivitelezett AIRSTARFõnix 5008/850/250 repülõtéri tûzoltógépjármû kifejezetten anyilvános repülõterek igényeinek illetve az ICAO 5 elõírásai-nak megfelelõen kifejlesztett tûzoltóeszköz. A tûzoltójármûRenault Kerax 370.19 4x4 alvázra épült. A 206 KW-os motor-ral, 16+2 fokozatú váltómûvel szerelt összkerék meghajtású jármûaz 5800 literes rozsdamentes acél víztartályával és a 850 litereshabanyag tartályával az átlagos gépjármûfecskendõk oltóanyagkapacitását jelentõsen meghaladja. A beépített szivattyú 4000liter / perc vízszállítású ROSENBAUER N 40 típusú centrifu-gál szivattyú. A jármû az oldalankénti 2-2 db. B75 méretû nyo-mócsonk mellett egy 40 m-es elektromos visszacsévélésû gyors-beavatkozóval egy RBI RN 60 E típusú hab-vízágyúval, vala-mint HEROS Turbó HV típusú önvédelmi fúvókákkal van fel-szerelve. A tûzoltástechnikai rendszert mûködtetõ elektro-pneomatikus hálózatot a vezetõfülkébõl és a szivattyútérbõl egy-egy kezelõpanellel lehet vezérelni. A kezelést megkönnyíti apanelokon grafikusan ábrázolt, az adott kezelõhelyrõl elérhetõoltótechnika megjelenítése. A beépített oltórendszer eleme to-vábbá egy 250 kg-os ABC porral feltöltött GLORIA PR 250 Gtípusú porraloltó készülék.

Egyedi igények szerint készül az ipari gázzal oltó

F22 Allrunder emelõkosaras gépjármûfecskendõ

merhette meg.) A köztudatban Allrounder-ként bevonult jármûveta Bronto Skylift AG. és a HEROS Rt. kooperációban készítetteel, mindössze 10 hét leforgása alatt. A MERCEDES ACTROSSalvázra szerelt F22 típusú kosaras gémszerkezetet a Bronto SkyliftAG. szállította, míg a tûzoltófelépítmény gyártása valamint ateljes tûzoltástechnikai rendszer kialakítása itthon készült. A AquaRex vízszállító

Speciális habbal oltó konténer


MÛSZAKI MENTÕ GÉPJÁRMÛVEK

A közbeszerzési eljárásokon a kezdeti években referenciahi-ány miatt önállóan ajánlatot tenni nem tudó HEROS 2003-rakellõ gyakorlatot és referenciát szerzett ahhoz, hogy indulni tudjon8 db könnyûkategóriájú mûszaki mentõ gépjármû gyártására ésszállítására kiírt tenderen. Ezen az eljáráson a HEROS Rt. sike-res ajánlatott tett és így elnyerte a mentõszerek szállítási jogát.Az eseménnyel ismét egy új mérföldkõhöz érkezett az „újkori”hazai tûzoltógépjármû gyártás története. Túlzás nélkül állítha-tó ez, hiszen nem csupán arról volt szó, hogy a HEROS gyártá-si tevékenységének kronológiája bõvülhetett újabb 8 db itthongyártott gépjármûvel, hanem azért is mondható jelentõsnek ezaz eredmény, mert a honi adófizetõk pénzébõl összeálló fejlesztésiforrás eme 8 db. mentõszerre fordítható részének jelentõs há-nyada úgy szolgálja az ország védelmét, hogy eközben hazaikivitelezõknél hasznosult bevételként.

EGYEDI JÁRMÛVEK

A 2004-es és a 2005-ös esztendõ igazi kihívását az egyedijármûvek jelentették. Legyártásuk ugyanis új és újabb mûszakimegoldásokat eredményezett. A Hortobágyi Nemzeti Park vé-delmére készült – a köztudatba tévesen erdõtüzesként bevonult- jármû 2500 literes oltóanyag tartállyal és oltóanyag takarékosoltási rendszerekkel van felszerelve. A DUNAFERR Rt. válla-lati tûzoltósága az egész tûzvédelmi rendszerét a HEROS általgyártott és szállított eszközökkel korszerûsítette. Ennek kereté-ben 4 db , 250 kg-os GLORIA porral oltót tartalmazó utánfutót,1-1 db könnyû illetve középkategóriájú fecskendõt gyártott aHEROS. Mindezen túl egy 6000 literes habtartállyal, 2 db FIRDOS FD 2500/3/3-PP-S típusú, egyenként 2500 liter/perc tel-jesítményû, vízgyûrûs turbinával meghajtott vízáram arányoshabbekeverõvel és egy 5000 l/p-es DECK MASTER monitor-ral valamint 4800 l/p kibocsátású SABERMASTER ágyúfejjelfelszerelt habbal oltó konténert rendelt. A hozzá tartozó Renault

Premium 420.26 S 6x2-es konténerszállító jármû gyártása 2006.februárjában fejezõdött be.

Szintén a 2005-ös esztendõ terméke az a 8000 literesAQUAREX vízszállító, amely a komáromi tûzoltók igénye ésiránymutatása révén készült. A 6x4-es Mercedes alvázra építettvízszállító vízkivételi mû is egyben, hiszen nem csak B méretû,hanem oldalanként egy-egy A méretû nyomócsonkkal is ren-delkezik. A tûzoltás technikai rendszert mûködtetõ szerelvényeka szivattyútérbõl és a vezetõfülkébõl egyaránt mûködtethetõkegy elektro-pneumatikus vezérlõrendszeren keresztül.

A nagy autók mellett a könnyû, üzemi jármûvek gyártása to-vábbra is jelen van a HEROS életében. A MOL részére KIAalvázra, míg az EGIS megrendelésére TOYOTA alvázra építettspeciális oltójármûvet a társaság.

A HEROS vezetésének határozott meggyõzõdése, hogy a ha-zai tûzoltóeszköz gyártást - az alaptechnikai eszközök vonat-kozásában - fejleszteni és bõvíteni nem elfecsérelt idõ és ener-gia. Ennek révén jobban figyelembe vehetõek a helyi sajátos-ságokból megfogalmazott egyedi követelmények, és testre sza-bottabb tûzoltóeszközök kerülhetnek a tûzoltói felhasználók-hoz. A HEROS tisztában van azzal, hogy a több évtizedes -esetenként évszázados- gyakorlattal bíró külföldi gyártókhozképest van mit tanulnia és van mit fejlõdnie. Azt is el kell is-merni, hogy a környezõ országok „új generációs” gyártói - azországukon belül megnyilvánuló bizalomnak és megrendelésállománynak köszönhetõen - a mögöttünk álló évtizedben lát-ványosabban fejlõdtek mint a mi hazai gyártásunk. Azonbantanulni sohasem szégyen, fejlõdni pedig csak folyamatos gya-korlás révén lehet, úgy, hogy eközben a gyártói és a felhasz-nálói konzultáció folyamatos a megszerzett tapasztalatokról,és a gyártó kész és képes okulni és tanulni az esetlegesen elkö-vetett hibákból és együtt tudnak örülni a közös sikereknek.

Mélykúti Sándor vezérigazgatóBM HEROS Rt., Budapest

AIRSTAR Fõnix repülõtéri tûzoltójármû szivattyútere


FEICHT FERENC

Új taktikai lehetõségek atûzoltólétrák új generációjával

A magyar tûzoltóságoknál jelenleg használt magasból men-tõ létrás gépjármûvekbõl a technikai eszközpark gerincét nap-jainkban a 1960-as évek második felében és az 1970-es években,valamint a 1980-as években gyártott létrás gépjármûvek al-kotják. 2004 ezen a területen áttörést hozott.

MI VAN KÉSZENLÉTBEN?A még ma is rendszerben álló jármûvek fõbb típusai:• Magirus DL 30 CSD710,• Magirus DL 44,5 Iveco,• Magirus DL 37 Iveco,• Metz DL 30 Mercedes,• IFA DL 30 W50.Ezek a technikai eszközök napjainkban már nem tudják kielégíteni amegnövekedett igényeket, amelyeket a szakma támaszt a létrás gép-jármûvekkel szemben.Mûszaki korlátaik:

– korlátozott kitámasztási lehetõségek,– kis mértékû, illetve bizonytalan fokkiegyenlítés, és oldalkiegyenlítés,– mentõkosár, illetve a kosárból történõ vezérlés hiánya,– esési záras létrarögzítés bizonytalan mûködése, ebbõl adódó bal-

esetveszély kialakulása,– mechanikus, elektromos biztonsági berendezések elavultsága,– hidraulikus energia átalakítók korszerûtlensége, gazdaságtalan üze-

meltetése.

ÚJ BESZERZÉSEK

A BM OKF 2002-ben indult új beszerzései elõsegítették, hogya magasból mentõ jármûvek több évtizedes lemaradását sike-rült kismértékben javítani. A létrás gépjármûvek kategóriájá-ban két új típus került rendszerbe állításra:

– Iveco Magirus DLK 23-12 Vario CC– Iveco Magirus DLK 37 Vario CCEzek a technikai eszközök napjaink megnövekedett szakmai

igényeit is kiszolgálják. Alkalmazzák a számítógépes vezérlést,illetve felügyeleti rendszert, szöveges információkkal segítik akezelõk munkáját.

Ezek után 2004. év végén hét darab, majd ez év áprilisábanújabb három létrás gépjármû beszerzésére került sor. Ez a 10db létra a korszerû CS típuscsaládhoz tartozik.

Az új gépekkel kapcsolatos gyártói képzés során kiderült, hogya 2-3 éve átadott gépek igazából, bár vadonat újak voltak, a konst-rukció már eléggé koros, ugyanis az elsõ CC létra 1987-ben gördültle az ulmi gyár szerelõsoráról. Az utolsó pedig tavaly decem-berben.

Most pedig nézzük meg a trónörököst, a Magirus új létrásgépjármûvét, amely típusjelzésében csak egy betûvel tér el anagy múltú elõdtõl.

IVECO – MAGIRUS DLK 37 VARIO CS

Ezeknél a típusoknál a fejlesztési irányelv legszembetûnõbberedménye, az új „CS” rendszer alkalmazása, mely sok elõnyöstulajdonsággal rendelkezik a korábbi „CC” típusokhoz képest.Ez a kezelésben nem sok változást hozott, az igazi változás ugyanisa konstrukció lelkében van. Ahhoz, hogy megértsük az újat, ki-csit kezdjük a régivel. A „CC” rövidítés annyit jelent: Compu-ter Controlled, tehát számítógép-vezérelt.

Alapjellemzõi:

Vario támlábrendszer, mint a biztonság alapja:– kiválóan aláhelyezhetõ parkoló gépjármûvek alá, ezért

nagyobb kitalpalási szélesség érhetõ el,

A létrát öt számítógép vezérli

Univerzálisan alkalmazható kosár

A kezelõ egyszerûen és könnyen dolgozhat


– a támláb átvezethetõ egy 280 mm-es akadályon, vagy ilyenmagasságú útszegélyre is felhelyezhetõ,

– a két szemben, vagy egymás mellett lévõ támláb között700 mm szintkülönbség is lehetséges.

A pódium és a beépített málhatér Alu-Fire rendszerû kialakí-tása, amely magában foglalja a speciális alumínium vázszerke-zetet, ami építõszekrény jelleggel készült csavarozott rögzítésekkelés ragasztott alumínium lemezburkolattal. A málhaterek zárhatóalumínium redõnyökkel záródnak. A speciális tömítõ profilokalkalmazása garantálja a felépítmény eszköztároló tereinek fröccsenõvíz és por elleni védelmét, valamint érzéketlenségét a faggyalszemben. A málhaterek automatikus világítással rendelkeznek,amely bármely redõny kinyitásával mûködésbe lép.

A Magirus Alu-Fire felépítmény elõnyei:– karbantartás-mentesség,– nagymértékû korrózióállóság,– a csökkentett önsúly miatt sokrétûbb málházási lehetõség,– könnyû és gyors javíthatóság sérülés esetén.

A CC TÍPUSCSALÁD FÕ JELLEMZÕI

A stabilizálás biztonságát a Magirus CC számítógépes biz-tonságtechnikai és vezérlõrendszer felügyeli, mely szerves egy-ségként kezeli a stabilizáló rendszer, a létramû és a mentõkosárbiztonságtechnikai, mûködési mezõ kijelzõ és vezérlõrendsze-rét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kitalpalás mértékétõlfüggõen a számítógép meghatározza a mûködési tartományt, azeredményt grafikusan és írásban is megjeleníti a kezelõ számá-ra. A munkamagassági és oldalkinyúlási határértékek ezért mindigváltozhatnak a telepítés egyéni sajátosságai alapján a maximumés minimum értékek között.

A létrakészlet végére az RK 270S típusú mentõkosár van fel-szerelve, amely könnyûfém ötvözetbõl készült, oldalán perfo-

rált lemezborítással, alján csúszásmentes, lyukacsos lemezpad-lózattal. A mentõkosár elején középen egy lenyíló létra van, amelyegyben ajtóként is szolgál. A mentõkosár átjárható a létrakész-let irányába nyíló hátsó ajtón keresztül, ezért ideálisan használ-ható több személy létrán keresztül történõ mentésére. A kosáralapterülete 0,7 m2, amely 3 fõ vagy 270 kg terhelésre lett ki-alakítva. Ezáltal kellõen nagy szabad mozgástér áll rendelke-zésre a légzõkészüléket viselõ személyek részére is. A mentõ-kosár saját ütközésvédelmi rendszerrel van ellátva. A kosár ki-egészíthetõ az alábbi felszerelésekkel:

– beteghordágy tartó,– elektromosan vezérelhetõ hab-, vízágyú,– munkahely megvilágító fényszórók,– konzol az önmentéshez.

SZÁMÍTÓGÉP ÁLTAL STABILIZÁLT

Ezt nyújtotta, s nyújtja ma is a tökéletesen megbízhatóan a„CC”. Jogosan merül fel a kérdés az emberben: Mit lehet, mitkell ezen még fejleszteni?

Kezdjük megint az elnevezésnél: „CS” annyit jelent, ComputerStabilized, vagyis számítógép által stabilizált. Magyarra fordítvaez annyit jelent, hogy a kezelésbõl és a létramozgásokból adódólétramû lengéseket a számítógép érzékeli, és a hidraulikus rend-szeren keresztül kiegyenlíti azokat. Ez kiemelkedõen felhasználó-barát fejlesztés. Aki volt létra kosarában 37 m-en, az tudja, miregondolok. (Mindenki emlékszik a parasztbácsi elsõ repülõútjára.)

A „CS” létrát öt számítógép vezérli. Egy van a kosárban,kettõ felügyeli a felépítményt, megint kettõ a támlábrendszert.A kezelõkarok teljesen elektronikusak, elmozdulás arányosak.A karok által adott jeleket a számítógépek veszik, és továbbít-ják a hidraulika megfelelõ útváltó szelepeihez, amelyek a hid-raulikus munkavégzõ elemeket mûködtetik a kezelõszervek el-

Általános jellemzõk: Magirus DLK 23-12 Vario CC Magirus DLK37 Vario CC Magirus DLK37 Vario CS

Hordozó jármû:Alváz típusa: IVECO MAGIRUS 150 E27 IVECO MAGIRUS 150 E27 IVECO MAGIRUS 150 E28Motor teljesítmény: 196 KW (266 LE) 196 KW (266 LE) 202 KW (275 LE)Motor típus: Iveco 6 hengeres TDIEURO II. Iveco 6 hengeres TDIEURO II. Iveco 6 hengeres TDIEURO III.Összlöket térfogat: 7685 cm3 7685 cm3 7685 cm3

Futómû típusa: 4×2 4×2 4×2Fékrendszer: 2 körös légfék ABS 2 körös légfék ABS 2 körös légfék ABSSebességfokozatok száma: 9+1 9+1 9--+1Szállítható személyek száma: 1+1 1+1 1+1Elektromos hálózat: 24 V 24 V 24 VA gépjármû fõ méretei: (menetkészen)hosszúság: 10000 mm 10000 mm 9700 mmmagasság: 3350 mm 3350 mm 3350 mmszélesség: 2500 mm 2500 mm 2460 mmössztömeg: 14000 kg 16000 kg 15000 kgMûködési tartomány határhelyzetei:Munkamagasság: 32.5 m 37.8 m 37,7 mNegatív munkamagasság: -3.3 m -2.5 m -3 mOldalirányú hatótávolság: 27.55 m 21.35 m 21,5 mMaximális kosárterhelés:Kosárterhelés: 270 kg 270 kg 270 kgKosárterhelés daruüzemben: 150 kg 150 kg 200 kgTámasztóláb rendszer:Maximális letámasztási szélesség: 4,50 m 4,50 m 5,20 mKorlátozott letámasztási szélesség: 2,50 m – 4,50 mfokozatmentesen 2,50 m- 4,50 mfokozatmentesen 2,50 m – 5,2 mfokozatmentesenVészüzem rendszer:Segéd szivattyú: 1 db kézi mûködésû 1 db kézi mûködésû1 db elektr. mûködésû 1 db kézi mûködésûHab-vízágyú rendszer:Hab-vízágyú folyadékszállítása: 1500 l/p (7 bar) 1500 l/p (7 bar) 1500 l/p (7 bar)Mûködési tartományVízszintes irányba: +/-30o +/-30o +/-30o

Függõleges irányba: -55 +60o -55 +60o -55 +60o

Kiegészítõ felszerelés:Mentõfelszerelések: Mentõágy-keret Mentõágy-keret Mentõágy-keretDaruüzem:Maximális daruterhelhetõség: 1500 kg 1500 kg 4000 kg

ÁLTALÁNOS MÛSZAKI PARAMÉTEREK

mozdításával arányos sebességgel. Az üzembiztonságért, azegyes elektronikus elemek közötti kapcsolat megteremtéséérta CAN-BUS rendszer felel. Ez a repülõgépeknél már régótaalkalmazott, és a személygépjármû technikában is elterjedt, adat-átviteli rendszer a tápellátást, és az adatot is ugyanazon az ér-páron közvetíti a jeladó-szabályozó elemek és a számítógépközött. A rendszer körvezetékes kiépítésû, ami azt jelenti, hogyesetleges kábelszakadás esetén minden egység a kerülõágonelérhetõ marad, az utolsó mûvelet még befejezhetõ.

AMI A KOSÁRBA BELEFÉR

A létrakészlet szinte változatlan a „CC”-hez képest, csak a ko-sárrögzítésen módosítottak az új kosár miatt. Változott még a ko-rábbi szinte kvázi szabványnak tekintett 7 fokos oldalkiegyenlítés,ami a talaj egyenetlenségeit küszöböli ki megtelepített jármû ese-tén a felállítókeret vízszintesbe állításával. A „CS” már 10 fokotegyenlít minden irányban ez kb. 18 %-os emelkedõnek felel meg.

Az új kosár nagyon körültekintõen, tûzoltó gondolkodásmóddallett megtervezve. A beszállást két oldalról a korlátok nyitásávallehet megvalósítani, ezáltal a kezelõpult ideális helyre, középrekerült. A kosár hátfala nyitható, amely a létrakészlet felé teljesátjárhatóságot biztosít, akár tömeges mentésnél is. Ez a kosár is270 kg vagy 3 ember számára nyújt helyet, de itt lehetõség van- a nagyobb oldalkinyúlás érdekében - un. 0 emberes üzemre is.Itt is elektronikus kezelõkarokat és teljes mûködési információ-kat tartalmazó LCD kijelzõt találunk, csakúgy, mint az alsó ke-zelõhelyen. Itt nem színes ugyan, de informatív. Kiegészítõ fel-szerelések tekintetében ugyanazokat a lehetõségeket kapjuk, minta „CC” esetében: hordágykeret, vízágyú, önmentõ konzol, fény-

SecuriPro®decentralizált, moduláris intelligens tûzjelzõ

rendszer

SecuriPro Compact®moduláris, intelligens címzett tûzjelzõ rendszer

Különleges érzékelõink:

– BeamMaster 5 vonali füstérzékelõ– ASD 515 aspirációs füstérzékelõ– TSC 511 hõérzékelõ kábel– ADW 511 rézcsöves hõsebesség- és hõmaximum

érzékelõ

Vállaljuk a fenti rendszerek és érzékelõkforgalmazását, tervezését, telepítését

és karbantartását.

FITTICH RENDSZERTECHNIKA KFT.1143 Budapest Stefánia út 55.

Tel: (1) 251-8866 Fax: (1) 422-0690e-mail: [email protected]

~ a mi tudásunk az Ön biztonsága ~

TÛZKERÉK KFT.S Z O L G Á LTAT Á S A I N K :

✖ Új (MSZ EN3 szerinti) tûzoltó készülékek értékesítése✖ Kézi, hordozható tûzoltó készülékek javítása, ellenõrzése✖ Tûzcsapok és tartozékaik forgalmazása, felülvizsgálata és javítása✖ Vízhozam és víznyomás mérés✖ TKF típusú készülékekhez alkatrészek értékesítése✖ T.L.-P.P. ’92 ® oltópor eladás, egyedüli forgalmazói joggal✖ Száraz felszálló vezetékek felülvizsgálata és nyomáspróbája✖ Beépített tûzoltó berendezések felülvizsgálata és karbantartása.✖ Füstelvezetõ, tûzi víztározók ellenõrzése, karbantartása.✖ Tûzvédelmi-, munkavédelmi szabályzat készítése.✖ Tûz- és munkavédelmi megbízotti teendõk ellátása.✖ Munkavédelmi kockázatértékelés.✖ Oktatás, szakmai tanácsadás és segítségnyújtás.✖ Elektromos biztonságtechnikai felülvizsgálat✖ Robbanás gátló vegyszertároló szekrények felülvizsgálata, nyomáspróbája.

IRODÁK: 1084. Budapest, Vásár u. 4.POSTACÍM: 1431. Budapest, Pf.: 181.E-MAIL: [email protected] ❖ http://www.tuzkerek.huTELEFON: 313-7401, 313-8819, TEL./FAX: 334-4569MINTABOLT: tel./fax: 334-4393,ELLENÕRZÉS: tel./fax: 334-2126RAKTÁR, MÛHELY: 1084 Budapest, Bérkocsis u. 18.TELEPHELYEK:TELEPHELYEK:TELEPHELYEK:TELEPHELYEK:TELEPHELYEK:9024 Gyõr, Eörsi P.u. 42. Tel.: (96) 423-8107627 Pécs, Engel J.u.1. Tel.: (72) 311-892Szeged, Tel.: (30) 942-7839

ISO 9001-2000 szabványminõsítésû cég

szórók. A vízágyúról levehetõ még egy „C” sugár, ami tûzol-tás-taktikailag nem elhanyagolható.

AKKOR JÖHETNEK AZ EXTRÁK

Számos extra felszerelés egészítheti ki az alap jármûtechnikát:• fûthetõ, automatikusan hátradõlõ kezelõülés,• színes TFT kijelzõ az alsó kezelõhelyen, minden mûkö-

dési információ egyidejû megjelenítésével,• a kosárban elhelyezett kamera, melynek képe az alsó ke-

zelõhelyen, a képernyõn látható,• a felépítményen elhelyezett 5 kVA teljesítményû mobil

áramfejlesztõ, amellyel megtáplálhatók a kosárban elhe-lyezett dugaljak, fényszórók,

• meghatározott tartományban gombnyomásra automatikusösszecsomagolás.

A „CS” létrák nem bíznak semmit a véletlenre. Csak minõsé-gi anyagokból, neves beszállítóktól vásárolt alkatrészekbõlkészülnek. Ez garancia a hosszú távú megbízható mûködés-re, amelyhez remélhetõleg hozzátesz egy a gépekhez szakmailagés felelõsségben is felnövekedni képes magyarországi szer-vizháttér, és a magas színvonalú technikával bánni tudó, jólkiképzett kezelõgárda.

Feicht Ferenc igazgatóMSA-AUER Hungária Kft.,az IVECO MAGIRUS Brandschutztechnik GmbH képviseletvezetõje

VÉDELEM 2006. 3. SZÁM ■ TANULMÁNY 45

t a n u l m á n y

NAGY LAJOS – PÁNDI ERIK

A katasztrófavédelmikommunikációs rendszerjellemzõi I.

A jó kommunikációs rendszer a hatékony beavatkozás egyikfeltétele. Hogyan állunk ebben ma és melyek a továbblépéslehetõségei?

A RENDSZER FELÉPÍTÉSE

A katasztrófavédelemben résztvevõ szervek rendelkezéséreálló kommunikációsrendszer magán viseli mindazon minõségiés mennyiségi jegyeket, amelyek a két szakágazat által koráb-ban külön-külön megvalósított innováció révén alakultak ki,másrészt magán viseli a „közösutas” mûködés eredményeit.

A rendszerek egységesítésére az 1999. évi LXXIV. törvényintézkedik, amelynek 14. §-a alapvetõen meghatározza, hogy akatasztrófavédelmi célú távközlõ és informatikai rendszereketegységes irányítási rendszerbe kell integrálni és biztosítani an-nak mûködési feltételeit. Az egységes irányítási rendszerben történõmûködés alapfeltétele volt a Katasztrófavédelem Országos In-formációs Rendszere (KOIR) kialakítása, amelynek alrendsze-rei a következõk szerint foglalhatók össze.

A KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERÁLTALÁNOS JELLEMZÕI

A tûzoltóságok, illetõleg a polgári védelmi kirendeltségektelekommunikációs és informatikai támogatottsága némileg el-marad a rendõrség, illetve a határõrség hasonló szintû szerve-zeti egységeinek lehetõségeitõl. A kommunikációs rendszer több-nyire analóg elemeket tartalmazó alrendszerei (hírrendszer, hír-hálózat) szükség esetén, rövid idõ alatt átszervezhetõ, felépíté-se – bizonyos korlátok között – módosítható. A hírrendszer ru-galmassága lehetõvé teszi egy-egy megye vagy régió átvitelilehetõségeinek korlátozását, illetõleg egyidejû kapcsolattartásta mentésben – egyébként más-más – csatornákat használó együtt-mûködõ erõkkel, valamint azonnali elérhetõséget és kapcsolat-kiépítést az ország bármely részén tartózkodó állomások és mobilhírközpontok között.

A hagyományosnak tekinthetõ hírrendszer „piramis” felépí-tésû, mivel a beavatkozó tevékenységek operatív irányításáhozszükséges kommunikációs igények tömegesen elsõsorban az alsófokú szerveknél jelentkeznek, így a hierarchikus rendszer fel-sõbb szintjei felé haladva (területi és központi szint) egyre in-kább csökken a távközlési keresztmetszet.

Természetesen az operatív irányításhoz szorosan nem kötõ-dõ korszerû információgyûjtõ, feldolgozó és továbbító (infor-matikai) rendszerek esetében a vezetési és irányítási hierarchiacsúcsán levõ szervekhez történõ információáramlás keresztmetszeteaz elõzõekkel ellentétben fordítottan változik.

A HAGYOMÁNYOS TÁVKÖZLÕ ALRENDSZEREK

A városok szintjén átjátszó állomások találhatók, amelyekegyenként egy-egy készlet VHF ellátó állomást, 300 MHz-esbekötõ állomást és BGY 9000 típusú átjátszóvezérlõ automatikáttartalmaznak. A VHF ellátó állomás teszi lehetõvé a tagállomá-sok (stacioner és mobil) közötti rádiókommunikációt. A 300 MHz-es bekötõ állomás biztosítja a kapcsolatot a megyei vezetési szinttel.Az alkalmazott rendszerelemeknek megfelelõen egy-egy átját-szó állomáson legfeljebb 4 db telefonvonal átjátszóvezérlõautomatikába való bekötésére van lehetõség (pl.: BM, HM, MÁV,közcélú, stb.). A távbeszélõ vonalak lekérését a rádiós állomá-sok önállóan, távvezérléssel tehetik meg. A bejövõ irányú táv-beszélõ hívások kezelése digitális alközpontok esetében auto-matikusan, míg más esetekben egy diszpécser, vagy egy errekijelölt alállomás bevonásával történik.

A piramis következõ szintje a területi rádiós hírrendszer,amelynek feladata egy-egy megyén belül biztosítani az egyesterületi és helyi szervek kapcsolódását az országos alrendszer-re. A területi hírrendszer a megyei katasztrófavédelmi igazga-tóságok ügyeletein elhelyezett központra, valamint a központ-ba bekötött megyei átjátszókra és az országos bekötõre épül. Aterületi szervek diszpécser központjaiban BGY 9500 digitálisátjátszóvezérlõ automatika üzemel, amely többcsatornás jelle-génél fogva egymástól függetlenül rádióhálók összekapcsolá-sára is alkalmas.

Az adott megye terepviszonyaitól függõen a helyi szervekkiszolgálásához 2-9 db átjátszóállomás szükséges, ezért a BGY9500 átjátszóvezérlõhöz legfeljebb 10 db rádiócsatorna és 5 dbtelefonvonal kapcsolódhat. A digitális vezérlõ további szolgál-tatása, hogy képes nyilvántartani a kiszolgált területen mûködõ„honos” rádióállomásokat és a körzethatárok átlépése eseténbiztosítja az automatikus hívásátirányítás lehetõségét. Nem „honos”rádióállomások bejelentkezése esetén jelzést küld az illetékesátjátszóvezérlõnek.

A piramis legfelsõ szintje az országos rendszer. Alapfelépí-tése lényegében megegyezik a megyei diszpécser központokfelépítésével. Az országos központ adatállományában csak aközponti szervek országos hatáskörû (feladatkörû) személyei-nek adatai találhatók meg.

A megyei igazgatóságok minden esetben a rádiótávközlési(fizikai terjedési) szempontból legjobban elérhetõ országos át-játszóállomáshoz kerültek hozzárendelésre. Az országosátjátszóvezérlõ tartja nyilván, hogy az adott megye mely irá-nyon keresztül érhetõ el, így képes továbbítani mind a híváso-kat, mind a megyei központok egymás felé irányuló jelzéseit. Ahívások irányítása DTMF kódok segítségével, körzetszám meg-határozással történik.

46 TANULMÁNY ■ 2006. 3. SZÁM VÉDELEM

AZ INFORMATIKAI ALRENDSZEREK

A KOIR megvalósításának elsõ lépcsõjeként az OKF és a megyeiigazgatóságok LAN hálózatai épültek ki, amelyet követett a LAN-ok országos kiterjedésû WAN hálózatba történõ integrálása. Aközponti szerv és a területi szerv közötti kommunikációs kap-csolatot biztosító hordozó hálózatot a BM Központi Hivatal aMatáv-tól bérlet menedzselt hálózata révén biztosítja. Az elmúltévekben megkezdõdött a hordozó hálózat átterhelése a BM Táv-közlési Szolgálat által üzemeltett országos belügyi mikrohullá-mú gerinchálózatra épülõ MPLS adatátviteli rendszerre.

A kiépítés további fázisát jelentette, hogy a katasztrófavéde-lem számára a hálózat csomópontjaiban elhelyezett megfelelõútválasztó, kapcsoló és hálózati kiszolgáló eszközökkel VPNkerült kialakításra a belügyi szervek által biztosított adatátvitelirendszerekre ráépülve. Az informatikai alrendszer a kommuni-kációs sávszélességet optimálisan használja ki, a megjelölt mi-nimális átviteli kapacitás (128 kbps) rugalmasan bõvíthetõ, avégpontok száma igény szerint növelhetõ, illetõleg megvalósít-ható az adat- és hangátvitel integrált kezelése. A KOIR révénbiztosítható az informatikai alrendszer komplex, integrált me-nedzsmentje is.

A KOIR révén nyújtott fõbb informatikai szolgáltatások:• Központi Ügyeleti Információs Rendszer (KÜIR).

Infokommunikációs rendszer, amely a beavatkozó és együtt-mûködõ szervezetek számára megkönnyíti az elektroni-kus kapcsolattartást. Megvalósítja az információk gyorselektronikus cseréjét, a csoportmunkát, azonban az Internetethasználja fel a rendszerbe foglalt egységes megjelenésre;

• Intranet Portál. Tartalmi és jogosultsági hierarchia sze-rint gyorsan elérhetõ, adatbázis megjelenítést és a felhasz-nálók hierarchikus azonosítását ellátó rendszer, szigorúhozzáférési adminisztrációval;

• Katasztrófavédelmi Térinformatikai Rendszer (KATIR).Lehetõvé teszi a térbeli adatok pontos és automatikus ára-moltatását és a megfelelõ leválogatással rövid idõ alattképes döntési információkat szolgáltatni;

• Térinformatikai MetaAdattár. Feladata, hogy az adatfel-dolgozás helyétõl és helyi sajátosságaitól függetlenül or-szágos szinten biztosítsa az információk egységes rend-szerbe szervezését és megjelenítését;

• Katasztrófavédelmi MetaCímtár. Az érintett szervek, il-letve személyek elérhetõségi adatainak HTML alapú nyil-vántartása és megjelenítése, egységes szerkezeti keretbefoglalása, csoportos lekérdezés lehetõsége;

• Valósidejû Online Nukleáris Döntéstámogató Rendszer(RODOS), illetve Nemzetközi Regionális Radiológiai Adat-csere Központ (PDX) Rendszer. Lehetõvé teszik a rend-szerbe bekapcsolt országok radiológiai és meteorológi-ai monitoring, környezeti fix laboratóriumi rendszeré-nek, továbbá a területén mûködõ atomerõmûvek adatai-nak elérését normál és egyéb veszélyhelyzeti idõszak-okban;

• Országos Automatikus Radiológiai Mérõ és AdatgyûjtõRendszer (AMAR). Célja a háttérsugárzás folyamatos méréseés elemzése, szükség esetén a riasztás kezdeményezése;

• Behatolásdetektáló (IDS) és sávszélesség-menedzselõ rend-szer. Az OKF informatikai alrendszerének védelme. Fi-gyeli a hálózat forgalmát, elemzi a forgalmi mintákat és ahálózaton fellelhetõ jeleket, támadás érzékelésekor az IDSautomatikus reakciókat hajt végre;

• Elektronikus feladatmeghatározó és szövegesüzenet-küldõrendszerek (Marathon, Calliope, Callisto);

• Levelezõ rendszerek (Lotus Notes, katasztrófavédelmiWebmail);

• Központi szolgáltatások (internetes honlap, ETRUSTantivírus, ETRUST AntiSpam).

ÖSSZEGZÉS

Látható, hogy a katasztrófavédelmi kommunikációs rendszertalapvetõen markáns kettõsség jellemzi. A területi szervek ope-ratív beavatkozási képességét javító és elõsegítõ kommuniká-ciós technológia a korábban kiépített, alapvetõen analóg rádió-kommunikációs rendszerre épít, amelyet kiegészít a vezetékes,illetve mobil távbeszélõ és fax szolgáltatások igénybevételénekképessége. Hasonlóan a Közhálónak az Elektronikus KormányzatiGerinchálózat (EKG) szolgáltatásai igénybevétele kiterjeszté-sében játszó szerepéhez, a helyi és területi szervek szélessávúgerinchálózati kapcsolata megoldatlan probléma, ezért az in-formatikai alrendszer által nyújtott szolgáltatások igénybevéte-le az alsófokú szerveknél problémás.

Ugyanakkor, építve a belügyi ágazat által üzemeltetett bé-relt, illetve saját tulajdonú gerinchálózatokra jelentõs ütembenfolyik a különbözõ korszerû információgyûjtõ, feldolgozó éstovábbító alrendszerek, valamint szolgáltatások tényleges be-vezetése – de elsõsorban csak a területi és központi szervek –között.

A FEJLESZTÉST BEFOLYÁSOLÓ FÕBB TÉNYEZÕK

A rendszer jövõbeni továbbfejlesztését alapvetõen két stra-tégiai jellegû kormányzati elhatározás és döntés befolyásolhat-ja. Az elsõ az EKG üzemviteli feladatainak a szolgáltatásokbõvítése és szolgáltatásminõség javítása érdekében – vállalko-zói szférába – történt hosszútávú kiszervezése, míg a másodikaz Egységes Digitális Rádiótávközlõ Rendszer (EDR) kialakí-tása – szintén hosszútávú – szolgáltatásvásárlás útján. Mind azEKG-val, mind az EDR-rel összefüggõ döntés a tavalyi évbenszületett, és nézõpontunk szerint a katasztrófavédelmi kommu-nikációs rendszer mûködési körülményeit ezen folyamatokmegváltoztathatják, amelyet erõsít azon tény is, hogy a téma-körben legjelentõsebb jogszabály, a zártcélú távközlõ hálóza-tokról szóló többszörösen módosított 50/1998. (III.27.) Korm.rendelet gyökeres átalakítás alatt áll.

Dr. Nagy Lajos nyá. tû. mk. ezds.,a BM Védelmi Hivatal szakmai tanácsadója;Dr. Pándi Erik r. alez.,a BM Távközlési Szolgálat fõosztályvezetõ-helyettese

VÉDELEM 2006. 3. SZÁM ■ TÛZ- ÉS KÁRESETEK 47

t û z - é s k á r e s e t e k

SZABÓ JÁNOS

Mátrakeresztesre visszanézve2005 április 18– án Mátrakeresztes térségében soha nemlátott özönvízszerû esõzés alakult ki, melynek következményeegy hegyvidéki villámárvíz volt. Érdemes áttekinteni a flashflood, a villámárvíz kialakulásának meteorológiai, hidroló-giai – domborzati feltételeit.

FLASH FLOOD – A VILLÁMÁRVÍZ

A 2005 – ös év tavaszának idõjárása során többségében azözönvízszerû esõzést kiváltó zivatar kialakulása mûhold és ra-darképeken jól követhetõ volt, a várható csapadékmennyiségbecsülhetõ volt.

A völgyekben hirtelen lezúduló, heves árvizek nem nevez-hetõk ritka jelenségeknek. A villámárvizek közül az egyik leg-pusztítóbb völgyi áradás az Egyesült Államokban történt, a Co-lorado állambeli Big Thompson kanyonban. A kanyon fölöttkialakult heves zivatarból lehullott hatalmas mennyiségû csa-padék, valósággal kimosta a szûk völgyet, és közel ezer emberhalálát okozta.

A nyíl a gyõri özönvizet jelzi

A mátrakeresztesi villámárvíz több együttes feltétel fennál-lásának következtében jöhetett létre. Melyek voltak a villámár-víz kialakulásának feltételei?

Elsõsorban a „kedvezõ„ meteorológiai, másodsorban az egymásttámogató hidrológiai – domborzati feltételek, melyektõl nemlehet elválasztani a társadalmi adottságokat sem.

Az árvíz kritikus meteorológiai viszonyainak kialakulása

A hegyvidékeken kialakuló villámárvizek közös tulajdon-sága egy olyan zivatar kialakulása, amely lassan mozog éshosszabb ideig nagy mennyiségû csapadékot bocsát ki magá-ból. Fõként ciklonok melegszektorában az áramlás kinetikájá-ból adódó deformáció és a meleg nedves levegõben létrejövõkonnektív folyamatoknak köszönhetõen nagyobb nedvességtar-talommal rendelkezõ sávok alakulhatnak ki. Amennyiben egyilyen vonal mentén jönnek létre a zivatarok, akkor azok a ned-ves sávból folyamatosan kapnak „fûtõanyagot”. Amennyiben aszállítószalagok hegynek ütköznek, akkor a kényszerfeláram-lásnak köszönhetõen könnyebben alakulnak ki bennük zivata-rok, amelyek mintegy ráülve a hegyre – így a Mátrára - hosszabbideig is fenn tudnak maradni, illetve a folyamatos nedvességpótlásnak köszönhetõen hosszabb ideig intenzívek maradhatnak.Ha a zivatar centruma egyetlen kisebb vízgyûjtõ fölé esik, - je-len esetben a Csörgõ patak - akkor a lefolyást adó patak völ-gyében kialakulhat a hirtelen árvíz, az ún. flash flood. Tulaj-donképpen ez történt a Mátra lábainál végigfutó Csörgõ patak-kal és vízgyûjtõterületével.

Mátrakeresztes térségében feltehetõleg egy ún. szupercellakezdeménye alakult ki, mintegy leragadva egy bizonyos pont-ra, amely megfelelõen erõs, tartós, folyamatos feláramlással,bõséges csapadéktartalmat bocsátott ki, több mint egy órán át.Az egymást követõ cellák ugyanarra a területre bocsátották kicsapadéktartalmukat, ennek következtében az a vízgyûjtõ terü-leten átlagosan 110 – 120 mm volt. Mátraszentlászlón kettõ óraalatt 110 mm csapadék esett, melybõl 45 percen keresztül jég-esõ ömlött.

Ennek hevességére jellemzõ, hogy a jég a zivatar után mégórákig megmaradt, benne az emberek lapáttal „vágtak” utakatmaguknak.

A meteorológiai feltételek valamint a hidrológiai, dombor-zati körülmények mennyiben segítették a villámárvíz kialaku-lását?

48 TÛZ- ÉS KÁRESETEK ■ 2006. 3. SZÁM VÉDELEM

HIDROLÓGIAI- DOMBORZATI- GEOLÓGIAIFELTÉTELEK

Mátrakeresztes a tenger szintje felett 400 – 420 m magasság-ban helyezkedik el, az alatta lévõ Pásztó – Hasznos települések200 – 204 m, felette Mátraszentimre – Mátraszentlászló 750 –820 m magasságban. A nagymennyiségû esõ ez utóbbi maga-sabban fekvõ települések környékén esett.

Mátrakeresztes völgytelepülés, amely egy völgyrendszer alsóterületén található, melynek végállomása Hasznos település.Mátrakeresztes és az alatta lévõ Hasznos község irányába a szint-különbség cca. 200 m, a felette elhelyezkedõ települések irá-nyába mindez a duplája 380 – 400 m.

Mátrakeresztes három nagy és több kis vízfolyás találkozá-sának a területe, betorkolló gyûjtõhelye, a Kövecses – Csörgõ -Narád - Gedeon- Fitó –Tóréti -Nagy- és Kisvölgyi – patakok.

A medrébõl kilépett Csörgõ patak, új mederben futva

Ezek vízgyûjtõ területei összességében 3000 hektár nagysá-gúak, melyre számítások szerint a rövid másfél óra alatt 100mm átlagos csapadékmennyiséggel számítva cca. 3 millió köb-méter víztömeget jelent.

A villámárvíz kialakulását elõsegített hogy az esõzés elõtt ol-vadt el a közel 80 cm vastag hótakaró. Emiatt a talaj vízbefogadóképessége minimális volt, a fák és az aljnövényzet esõ felfogóképességgel nem rendelkezett. Mindezen felül a Mátra vulkani-kus alapkõzete nem nyeli el, hanem a felszínen futtatja a vizet.

A kialakuló vízmosásokból egyesülõ erek víztömegei, a me-redek lejtõ miatt, akkora mozgási energiával rendelkeztek, hogyképesek voltak nagyobb kõdarabokat is kimozdítani helyük-bõl, azokat magukkal ragadni és elsodorni.

A hidrológusok által alkalmazott tapasztalati képlet szerint ahegyvidékrõl lefolyó legnagyobb víztömeget a vízgyûjtó területnagysága, a leesett csapadék képezte vízoszlop magassága és azesõ idõtartamának hányadosa, valamint a lefolyási tényezõ szor-zata határozza meg. Ennek az utóbbi tényezõnek elemei a lejtésiviszony, a talaj vízáteresztõ képessége és a növénytakaró adja.

HELYSZÍNI TAPASZTALATOK

A védekezés befejezést követõ napokban bejártuk a vízgyûjtõterületen a Csörgõ patak útját. A normál idõszakában jókoraelrugaszkodással átugorható patak esetenként 20 – 30 méter szélessávban hömpölygött. A lefolyó víz magassága több helyen el-érte a 2 – 2.2 méter magasságot.

Tízszeresére nõtt a víz szintje

A meder nyomvonalán haladva Mátrakeresztes elõtt mintegy1000 méterre hármas kanyart írva, szurdokok között halad to-vább a patak. A mederben keresztül-kasul kidõlt fatörzsek, aszurdok oldalain 4-5 méter magasságban a hordalék és a höm-pölygõ víz nyomai.

Kõtömbök, mint óriások játékkövei

A szurdok mint egyfajta dusszasztógát mûködött, a víz és hordalékfeltorlódott, majd mint palackból kiszabadult rossz szellem ron-tott rá a településre. A község egyik lakója mielõtt a víz és horda-léktömeg elérte a falut, óriási morajlásra lett figyelmes. Házábólaz utcára lépve mintegy 2 – 3 méter magas dübörgõ víz és magá-val ragadott kõtömeget látott rohanni lakása irányába.

A patak melletti lakóház homlokzatán látható a rombolás nyoma.A barnás hullámos szélû elszínezõdés a víz magasságát jelzi.

Ez mégis más volt, mint a többi villámárvíz, a víz ugyanistöbb ezer köbméternyi követ ragadott magával és terített szét atelepülésen.


TÁRSADALMI FELTÉTELEK

A mátrakeresztesi nagymennyiségû csapadék lehetõségét azOMSZ radartérképei, nowcasting rendszere alapján elõre lehe-tett jelezni. Hangsúlyozom a jelentõsebb mennyiségû csapadéklehullását lehet vagy lehetett valószínûsíteni, az abból kialakul-ható eseményeket viszont nem. Napjainkra a kettõ szervezet –az OMSZ valamint katasztrófavédelem – együttmûködési meg-állapodása biztosítja az elõrejelzés lehetõségét.

Kérdés: a felkészülési idõszak cselekvési alternatíváinak mi-nõsége, lehetõvé teszik –e a csillapítást. Kérdés: hogy a társa-dalom mennyire ismerte az elmúlt idõszakra jellemzõ kritikus,ismétlõdõ meteorológia eseményeit, ismeretekre tett – e szertezen területek hidrológiai – domborzati feltételrendszerérõl, képes–e összekapcsolni elõbbi meteorológiai tapasztalatokkal. Kö-

vetkeztetéseket levonva adott riasztási idõszakban képes vagynem képes elõzetes lefolyási elõrejelzést adni és ehhez szüksé-ges tervezett intézkedéseket – eszközöket és erõt - elindítani?

Szupercellák kialakulásból eredõ rendkívüli idõjárás, nagy-mennyiségû csapadékkihullás a bármikor kialakulhat jövõben.Az ebbõl származó villámárvíz adott domborzati és hidrológiaifeltételek együttes hatása esetén kialakulhat. A társadalmi vá-laszadást, reagálási képességet, kimunkált – erõ – és eszközálománnyal támogatott - cselekvési alternatívák biztosíthatják,melyek csillapíthatják, tompíthatják a rombolás mértékét.

Szabó János tûzoltó alezredesNógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

A víz és kõhordalék, ledarálta maga elõtt azt épületeket,gépjármûveket, úttestet.

A vakolat kopása a kõhordalék szintjét jelzi

Securex 8. NEMZETKÖZI MUNKA-, TÛZ- ÉSBIZTONSÁGVÉDELMI SZAKKIÁLLÍTÁS

A Budapesti Vásárközpontban 2006. május 16-19. között Az IPAR NAPJAI program részeként az Industria ipari, a Chemexpovalamint a Securex egyidejû megrendezése jelentõs szakmai esemény volt.

HASZNOS INFORMÁCIÓK

A SECUREX az Industria illetve a Chemexpo társaságában várta a munka és tûzbiztonság szakembereit.Megérte megnézni a két nagyobb kiállítást is, ahol számos hasznos információt szerezhettünk.A munka-, tûz, és biztonságvédelem fejlõdését az EU-hoz való csatlakozás kedvezõen befolyásolta.Az EU normák és jogszabályok hazai bevezetése a kiállítás által felölelt szakterületeknek várhatóan jelentõs piacbõvülésilehetõséget kínál. Ennek ellenére a kiállítói érdeklõdés viszonylag szerényebbnek mondható.A HUNGEXPO Zrt. ebben az évben egy új kiállítás indításával a személy és vagyonvédelem területén mûködõ cégeknekkínált lehetõséget Az IPAR Napjain való részvételre. SecuritySalon elnevezéssel a biztonságtechnikai cégek számára indí-tott marketing kommunikációs fórumot.

Két további szakmai konferencia zajlott ezzel egyidõben mindkettõ a munkavédelem területén, de a témák a tûzvédelmiszakemberek számára is fontosak. - Mûszaki textíliák a munkavédelem területén, május 17-én - Egyéni védelem az európai úton, május 18-án.

Az újdonságokra következõ számunkban visszatérünk.


s z a b á l y o z á s

BELLUS LÁSZLÓ

Tûz átjelzés:szabályosan szabálytalan!

Az automatikus tûzjelzõ berendezések szabályozása viszony-lag rendezett. A tûz automatikus átjelzésérõl és fogadásárólez nem mondható el. A rendszerváltás után megrekedt szab-ványosítás ugyanis nem követte a technikai fejlõdést.

MI ÚJSÁG AZ ÁTJELZÉSEK KÖRÜL?

A tûzjelzõ központok átjelzéseinek fogadásáról a sajtóban,szakmai fórumokon visszás és ellentmondásos információk ter-jedtek. A valós helyzet tisztázása érdekében megvizsgáltuk a tûz-átjelzés jogi körülményeit és felmértük a tényleges helyzetet.

ORSZÁGOS HELYZETKÉP FELMÉRÉS UTÁNA kiküldött kérdõívekre 105 db visszajelzést kaptunk, ebbõl 84 he-lyen van valamilyen módon megoldva az automatikus átjelzések foga-dása (80%). Ezek közül csak 70 db fogadó központ olyan, ami tanúsí-tott vagy engedélyezett, 8 db nem.Külsõ cégtõl független saját berendezése csak 27 tûzoltóságnak (32%) van, 53-an valamilyen külsõ céggel szerzõdésben mûködtetnek fo-gadó központot (63%), 6 helyen van saját és céges berendezés is.Ahol képesek közvetlen átjelzés fogadására, azok közül 75 ügyeletenfogadnak hibajelzéseket is, 18 helyen pedig vagyonvédelmi jelzéseketis. Ez azt jelenti, hogy országosan, jellemzõen távfelügyeleti szolgál-

tatásként fogadják az átjelzéseket díjazás fejében és csak 5 tûzoltósá-gon fordul elõ, hogy csak tisztán a tûzjelzéseket fogadják.Ahol csak közvetve tudnak fogadni átjelzéseket (Külsõ felügyeleten ke-resztül és onnan telefonon lehet a tûzoltóságra átjelezni. Ez valójábannem is számít átjelzésnek.) 11 helyen fogadják tisztán a tûzjelzéseket,7 helyen hibajelzéseket is. Ezekben az esetben erõsen megkérdõje-lezhetõ, hogy valóban történik-e szolgáltatás (hibajelzések kezelése),ezt minden valószínûség szerint a távfelügyeleti szolgáltató végzi. Olyaneset is elõfordul, hogy csak telefonon tudja fogadni a tûzoltóság azátjelzést és csak tûzjelzést fogad, ennek ellenére díjat szed az átjel-zés fogadásáért, ami jogilag nem védhetõ. Összesen 71 tûzoltóságon(84%) szednek díjat az automatikus átjelzések fogadásáért, 15 –önnem (18%).A kötelezõen elõírt átjelzéseket 26-an fogadják saját tulajdonú beren-dezésen, 43-an céggel szerzõdésben üzemeltetett berendezésen. Ezutóbbi törvényessége megkérdõjelezhetõ, mivel ebben az esetben nemlehetne díjat szedni.

Ami az adatokból kiolvasható, az finoman szólva nem cáfol-ta a szabálytalanságokról szóló kósza híreket.

PÉNZÉRT ÉS SZABÁLYTALANUL

Mûszaki szempontból az átjelzõ vonalaknak csak a 73%-amegfelelõ, a berendezéseknek csak a 83%-a engedélyezett, vagytanúsított készülék.

Az adatokból még több jogszerûtlenség következik az átjel-zések fogadásánál. Az átjelzést fogadó tûzoltóságok 84%-a szedugyanis díjat az átjelzések fogadásáért, azaz távfelügyeleti szol-gáltatást végez. Ezzel szemben csak 32% -nak van saját beren-dezése, 63%-nak valamilyen céggel szerzõdésben mûködtetettberendezése van. Ez azt jelenti, hogy egy céghez van terelve azátjelzés, ami jogszerûtlenségre utal.

A kötelezõen elõírt átjelzéseket csak 26-an fogadják sajáttulajdonú berendezésen, 43-an céggel szerzõdésben üzemelte-tett berendezésen. Így viszont egyértelmûen jogszerûtlen az egycéghez való kötelezõ bekötés és a díjszedés is.

Az elemzésben lehetnek pontatlanságok, mert a kérdõívekkitöltésében több következetlenséget találtunk. Ennek ellenérea felmérés egyértelmûen azt mutatja, hogy a mûködtetési szer-zõdéseket és a mûszaki hiányosságokat rendezni kell.

MITÕL SZABÁLYOS?

Milyen követelményeknek kell megfelelni egy automatikustûzátjelzõ rendszernek?

A tûzátjelzés helyzetének jogértelmezése abból indul ki, hogya tûzvédelmi hatóság határozatával nem állíthat elõ olyan hely-zetet, aminek következtében a piaci szereplõk versenysemlegességesérül, illetve egy céget valamilyen területen monopolhelyzetbehoz. Tehát, ahol ez sérül, ott sürgõsen jogszerûvé kell tenni atûzátjelzések fogadását! A követelmények vonatkoznak a tûz-oltóságokra, a piaci szereplõkre és a mûszaki megfelelõségreis. Ezzel kapcsolatos álláspontunkat a következõ törvényekre,rendeletekre és szabványokra alapoztuk:

• 1996.évi XXXI. Ttv 5. §;• 2004. évi CXL. Tv. (Ket).;• 2004. évi Itv. (illeték törvény);• 35/1996.(XII. 29.)BM r.(OTSZ);• 37/1997.(VI.11.) BM r. és az• MSZ EN 54 szabvány.

MILYEN A SZABÁLYOS RENDSZER?

A mûszakilag megfelelõ és szabályszerû tûzátjelzést, az alábbmegfogalmazott pontok szerint kell kialakítani.

1. A tûzjelzõ központot felügyelni kell. Vagy a tûzjelzõ köz-pont melletti 24 órás felügyelettel, vagy távfelügyeleti szol-gálattal, ahová a tûzjelzõ központ jelzéseit átjelzéssel átkell jelezni. Ez utóbbi a 24 órás felügyelet kiváltására szolgál,mely szolgáltatást a tûzoltóság is végezhet.A tûzvédelmi hatóság, szakmailag indokolt esetben, ha-tározatban kötelezheti az ügyfelet a tûzjelzés közvetlenautomatikus átjelzésére a mûködési terület szerintitûzoltóságra.(OTSZ 43. § (1), (2))


2. Átjelzések fogadása, - bárhol legyen az - csak mûszakilagmegfelelõ, tanúsított, vagy BM OKF engedéllyel rendelke-zõ berendezéssel történhet (Ttv. 13.§). Az átjelzõ vonalak-nak, csatornáknak felügyeltnek kell lenni (vonalhiba azon-nali jelzése), vagy párhuzamos átjelzõ csatornának (vonal-nak) is rendelkezésre kell állnia meghibásodás esetére.Az MSZ EN 54-es szabvány érvényben lévõ lapjai alap-ján ennyi követelményt lehet állítani, de amint megjele-nik az OTSZ- 2/2002.BM.r. módosítása illetve az MSZEN 54-es szabvány 21-es lapja, attól kezdve a tûzátjelzõberendezésekre az MSZ EN 50136-os szabványban meg-határozott legszigorúbb „D4”-es kategória lesz érvény-ben. (MSZ EN 54)

3. Az automatikus közvetlen tûzátjelzés azt jelenti, hogy atûzjelzõ központ tûzjelzése, emberi közbeavatkozás nél-kül automatikusan eljut a mûködési terület szerinti tûzol-tóságra. A tûzjelzõ központok távfelügyelete, az átjelzé-sek fogadása nem azonos a közvetlen automatikus tûzát-jelzéssel, és fordítva, a tisztán tûz átjelzése nem azonos atûzjelzõ központ (táv)felügyeletével. A távfelügyeletrõla tûzoltóság 105-ös segélyhívó számon keresztüli riasz-tása nem számít automatikus tûzátjelzésnek. (MSZ EN 54MSZ EN 50136)

4. A tûzjelzés fogadása ingyenes, abban az esetben, ha a tûz-védelmi hatóság kötelezõen elrendelte a tûzoltóságra valóközvetlen automatikus tûzátjelzést (Ttv 5. §; Ket.; Itv.).Önkéntes bekötés esetén a tûzjelzés fogatása szolgálta-tásnak minõsül, tehát díj szedhetõ érte (37/1997.(VI.11.)BM r.).

5. Az átjelzés, a tûzjelzõ központ jelzéseinek fogadása, atávfelügyelet az szolgáltatás, amelyért lehet díjat szedni.

6. Ha a távfelügyelet mûködési területen kívül van, (pl. or-szágos szolgáltatás) akkor is legyen képes közvetlenül hívnia mûködési terület szerinti tûzoltóság 105-ös segélyhívószámát (ez nem számít automatikus tûzátjelzésnek) (MSZEN 54 MSZ EN 50136).

7. A mûködési területtel rendelkezõ tûzoltóság csak sajátmûködtetésû (saját tulajdonú, vagy bérelt) fogadó köz-pontra fogadhatja az átjelzéseket.

8. A hatóság határozatban elõírhatja a tûzjelzés (csak, tisz-tán tûzjelzés) közvetlen, automatikus átjelzés bekötését amûködési terület szerinti tûzoltóságra, de ebben az eset-ben nem számlázhat érte díjat (Ket. ;Itv.). Ha a tûzjelzõközpont egyéb jelzéseinek felügyeletét is a tûzoltóságrabízzák, az már szolgáltatásnak minõsül, amiért díjat lehetfelszámolni (37/1997.(VI.11.) BM r.).

VÉLEMÉNYEK ÉS VÁLASZOK

Pont

1.

2.

3.

VÉLEMÉNY

A OTSZ 43.§ (2) bekezdése lehetõséget ad a tûzvédelmihatóság számára, a tûzoltóságra irányított tûzátjelzésre szólókötelezés kiadására. A szabály nem csak a felügyelet hiá-nyára vonatkoztatható.

Ez rendkívüli módon leegyszerûsíti a mûszaki szabályozást(pl. „vonalhiba azonnali jelzése”). A szabályok több mû-szaki szabályozóban találhatók meg: MSZ EN 54-2; MSZEN 54-4; prEN 54-21; EN 50130-4:1995+A1: 1998; EN50136-1-1:1998+A1:2001; EN 50136-2-1:1998; valamint akörnyezeti vizsgálatokról szóló EN 60068-1:1994 sorozat.

Az értékelésébõl nem tûnik ki, hogy a tûzátjelzéssel kap-csolatban alkalmazott eszközök és rendszerek többségeköszönõviszonyban sincsen a pr EN 54-21 követelménye-ivel, hiszen ez csak az elmúlt évben vált ismertté.

Egyetértek, azzal a kiegészítéssel, hogy az elõírás szerinta tûz- és hibariasztásokat elkülönítetten kell kezelni, amelylehet egy, vagy külön-külön felügyeleti helyen.

VÁLASZ

A tûzvédelmi hatóság valóban kötelezheti közvetlen tûz-átjelzést. Ebben nincs nézeteltérés. De, a Ket. és az Itv.szerint kötelezés esetén nem lehet díjat kérni a tûzátjel-zésért.

A tûzjelzõ központ jelzéseinek az átjelzése, annak fogadása, felügyelete a tûzjelzõ központ 24 órás felügyeletének a kivál-tására szolgál, alapvetõ cél az, hogy a tûzjelzés minél gyorsabban eljusson a mûködési terület szerinti tûzoltóságra.

Átjelzések fogadására, csak mûszakilag megfelelõ, tanúsított, vagy BM OKF engedéllyel rendelkezõ berendezéssel tör-ténhet. Az átjelzõ vonalaknak, csatornáknak felügyeltnek kell lenni (vonalhiba azonnali jelzése), vagy párhuzamosátjelzõ csatornának (vonalnak) is rendelkezésre kell állnia meghibásodás esetére.

Nem lehet követelményként állítani még meg nem jelentszabványt (prEN 54-21). Abban van hivatkozás az EN50136–s szabványra.Az új megjelenéséig az MSZ EN 54-nek az átjelzésre is vonatkoztatható általános elõírásait le-het csak alapul venni (100s lehet a hiba keletkezés és jel-zése között eltelt idõ).

A felmérésbõl az derült ki, hogy a jelenleg érvényes kö-vetelményeknek sem felelnek meg sok helyen. Nyilván-való, hogy a prEN 54-21-nek még kevesebben, de az mégnem jelent meg. A tervezett OTSZ-2/2002. rendelet mó-dosítás majd azt a követelményt támasztja.

A tûzjelzõ központok távfelügyelete, az átjelzések fogadása nem azonos a tûzátjelzéssel, tûzjelzéssel és fordítva, a tisz-tán tûz átjelzése nem azonos a tûzjelzõ központ (táv)felügyeletével.

Ebben sincs értelmezési eltérés.


4.

5.

6.

7.

8.

A tûzjelzés fogadása ingyenes.

A megállapítás helytelen értelmezésen alapul. A tûzvédel-mi tv. hivatkozott szakasza – 5. § (7) bekezdése – nem azttartalmazza, hogy a „tûzjelzés fogadása díjtalan”, hanem a„tûzjelzés díjtalan”. A „tûzjelzés fogadása” és a „tûzjel-zés” között egyenlõségjelet tenni nem szerencsés.

Véleményem szerint a tûzjelzések fogadásához kapcsoló-dó szolgáltatás abban az esetben volna a tûzvédelmi tör-vénnyel ellentétes, ha a szolgáltatás díja függene az idõ-egység alatt továbbított tûzjelzések számától. Ebben az esetbenmegállapítható volna a „tûzjelzés” „ára”.

Az értelmezés analógiájára a tûzjelzés céljára szolgáló táv-beszélõkészülékek elõfizetési díját sem kellene megtéríte-ni, hiszen a „tûzjelzés díjtalan”.

A Legfelsõbb Bíróság, (Legf. Bír. Gfv. IV. 33.031/1998.számú) ítéletében kimondta, hogy „a tûzjelzés díjtalan biz-tosítása a tüzet jelzõ félre vonatkoztatható csak”, továbbá„az állandó készenléti szolgálatot ellátó tûzoltóságok azügyeleti szolgálati helyen távbeszélõt kötelesek üzemeltetni”.

A tûzjelzés fogadásának van ára és lehet díja is, de aztnem lehet kiszabni közvetlen átjelzésre kötelezett ügyfél-re. (Lásd. Ket tv. és illeték tv.)– Azért nem lehet díjat szedni,mert a tûzoltóság nem az ügyfél kérelmére végez szolgál-tatást, hanem a közérdek védelmében fogadja a tûzjelzést,a tûzvédelmi hatóság döntése alapján.

A kötelezett átjelzésért való díjszámítás a probléma. Ér-telmezésünk szerint a tûzoltóságra történõ tisztán tûz-átjelzés akkor számít szolgáltatásnak és díjazható, haaz ügyfél ezt nem kötelezés alapján végzi, hanem sajátmaga kéri, hogy közvetlenül bejelezhessen.

Nem jó az analógia, mert az átjelzõ eszközök és a csatla-kozás költségeit jelenleg is az ügyfélnek kell állni (mo-dem, alkalmas átjelzõ (telefon) vonal díja).

Ez a határozat az ügyfél számára biztosít díjmentességet.Ez nem ütközik az OKF álláspontjával.

Az átjelzés, a tûzjelzõ központ jelzéseinek fogadása, a távfelügyelet az szolgáltatás, amelyért lehet díjat szedni.

Az értelmezés azt sugallja, hogy a tûzoltóságok csak ak-kor járnak el jogszerûen, ha a hiba jelzések fogadását isbiztosítják. Ez, nagyon komoly szakmai aggályokat vet fel,mivel a hibajelzésekkel kapcsolatos intézkedések sok esetbenmeghaladják a hírügyeleti rendszer kapacitását.

Természetesen a parancsnokok felelõssége megállapíta-ni, hogy az ügyeletnek mire van kapacitása.De jelen ál-lásfoglalás nem így értelmezi a jogszerûséget.

Ha a távfelügyelet mûködési területen kívül van, pl. országos szolgáltatás, akkor is képes legyen a közvetlenül hívnia mûködési terület szerinti tûzoltóság 105-ös segélyhívó számát.

A körzeten kívüli 105-ös hívószám ugyanolyan, mint egynormál hívószám, ezt meg kell kérni a telefon szolgáltatótól.

Az értelmezéssel teljes mértékben egyetértek, azonban hír-adástechnikai megvalósíthatóságát meg kell vizsgálni.

A mûködési területtel rendelkezõ tûzoltóság csak saját mûködtetésû (saját tulajdonú, vagy bérelt)fogadó központra fogadhatja az átjelzéseket.

Miért és mi alapján lehetne erre a tûzoltóságot forrás hiá-nyában kötelezni.Sõt a jelzéseket fogadó rendszerek felül-vizsgálata és karbantartása is terheket ró a tulajdonosra. Eznem szerepel a tûzoltóság költségvetésében

Ha a berendezés nem saját mûködtetésû, akkor vajon mi közelehet hozzá a tûzoltóságnak és hogyan végezhet vele díja-zott szolgáltatást?Ttv. 5. §(4) … A tûzjelzés fogadásának biz-

tosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a települési ön-

kormányzatot, az átjelzés költségei a létesítményt terhelik.

A hatóság határozatban elõírhatja az átjelzés közvetlen bekötését a mûködési területtel tûzoltóságra,de ebben az esetben nem számlázhat érte díjat.

Az értelmezésnek ilyen irányú továbbgördítése téves, merta tûzjelzésen kívül nincs semmilyen tûzvédelmi vonatko-zású követelmény, amelyre a törvény ingyenességet biz-tosítana.

A tûzvédelmi hatóság által elõírt beépített tûzjelzõ- és/vagyoltóberendezés, hõ- és füstelvezetés, biztonsági- és irány-fény világítás megtervezéséért, kivitelezéséért, karbantar-tásáért, illetve felülvizsgálatáért ezek szerint nem szabadpénzt kérni. Akkor ki fogja ezeket finanszírozni.

Gyakorlati tûzvédelmi oktatásolcsón, hatékonyan

Gyakorlat teszi a mestert mondjuk, de a munkahelyi tûzvé-delmi oktatásokon ritkán találkozunk oltási gyakorlattal. Atûzoltó készülék drága, a környezetvédelmi elõírások szigo-rúak. Most mindezeket az aggályokat félretehetjük.

DRÄGER TÛZTÁLCA

A Dräger Safety által kidolgozott tûzoltó gyakorló rendszer-hez nem kell külön tûzoltó készülék, viszont egyszerre 8 ké-szüléktípust képes szimulálni. Ezekkel a készülékekkel való-sághû (falépcsõ, szekrény, elektromos motor, papírkosár, spray,sütõtûz) tüzek oltását lehet gyakorolni. Érzékelhetõk a kezelésfinomságai, az anyag oltóhatása és a jellemzõ készülékméretekoltókapacitása.

A valósághûséget egy rafinált megoldás biztosítja. A tûztál-cában lévõ vízbe bevezetett gáz buborékainak égése felülettûz-ként viselkedik. Ez a tûz bármikor reprodukálható, így

oktatásmódszertani szempontból elõnyös, ugyanis az ismétlésa teljes sikerig garantálható.

A tûzoltó készülék gombnyomásra újratölthetõ. Két percetlehet számolni egy-egy résztvevõre, amihez mindössze 0,2 kggázra van szükség.

A készülék:• méretei: 1100x750x350 mm• tömege: 80 kg• üzeme: 11/33 kg-os vagy folyékony gáztankA teljes biztonságot vészleállító, manuális és 5 fokozatú au-

tomatikus oltásellenõrzõ szolgáljaFõ jellemzõi:- külsõ tûzoltó készülék nélkül mûködik,- a vizeskád technológiában valósághû felülettûz,- újratöltéséhez elegendõ egy gombnyomás,- környezetbarát, csak vízzel és sûrítettlevegõvel dolgozik,- különleges védõruházat nem szükséges.

Az oltás gyakorlása

Monitortûz

Zsiradékégése

Dräger Safety Hungária Kft1135 Budapest, Szent László u. 95.Tel: 06-1 452 20 20, Fax: 06-1 452 20 30, www.draeger-safety.hu, e-mail: [email protected]ált Kalibráló Állomás NAT-2-229/2004,ISO 9001:2000 TÜV CERT

Területtûzpolccal

katasztrófa- és tûzvédelmi szemle 2005. XII. évfolyam 4 ... · katasztrófa- és tûzvédelmi...

Documents

Transcript of katasztrófa- és tûzvédelmi szemle 2005. XII. évfolyam 4 ... · katasztrófa- és tûzvédelmi...