Kárpátalja etnikai arculatának változása 1945-1990 között
description
Transcript of Kárpátalja etnikai arculatának változása 1945-1990 között
Kárpátalja etnikai arculatának változása
1945-1990 között
Sipos Mónika
Debrecen, 2009.november 13.
Kárpátalja
• Területe: 12.800 km2
• Lakossága: 1.245.500 fő.
• Magyarok száma: 151.516 fő, a
lakosság 12,1 %-a (2001).
• Népsűrűség: 97 fő /km2
• Közigazgatás: 13 járás, 19 város.
Kárpátalja térképe
Kárpátalja magyar lakosságának járásonkénti arányszámai
Népszámlálások a szocializmus ideje alatt• Népesség kategóriái:
−Jelenlévő: a számlálás idején az adott területen tartózkodott.
−Állandó vagy megtelepedett: Állandó jelleggel lakott egy adott helyen.
−Jogi vagy bejegyzett: Hivatalosan
bejegyzettként él az adott területen.
• Lehetőség a nemzetiségi arányok
manipulálására.
Keleti irányú migráció
• Őshonos lakosság nemzetiségi arányainak
átalakulása.
• Munkavállalás vagy letelepedés a messzi
Szovjetunióban- kényszer vagy idénymunka?
• Magyarok diszkriminációja a
mezőgazdaságban: „Magasan képzett”
oroszok, ukránok betelepítése.
• Szovjet szakemberek Kárpátalján.
Tudatosan megtervezett lakosságkeverés I.• Szovjet tervek az önkéntes áttelepítésre
- az erőszakos kitelepítésre.
• Földreform: Ruszinok, ukránok betel-
pítése a magyar községekbe - cél:
Magyar etnikai egység megbontása.
• Ősi magyar városok eloroszosodása,
elukránosodása.
Tudatosan megtervezett lakosságkeverés II.
• A kárpátaljai frissdiplomások kezdő
„karrierje” a Szovjetunióban –
kötelező kormányrendelet.
• 1-2 éves katonai szolgálat messze a
hazától.
• Magyarok a FÁK országaiban: Közel
20.000 magyar él a egykori
Szovjetunió térségében.
A magyar lakosság számának alakulása az ősi magyar városokban
A magyar lakosság számának alakulása az ősi magyar városokban
Kárpátalja lakosságának nemzetiségi összetétele 1959-2001 között
Kárpátalja lakosságának nemzetiségi összetétele 1959-2001 között
A nemzetiségi összetétel változásai Kárpátalján 1946-tól napjainkig (%-ban)
Változások I.
• Ukránok:• Legtragikusabb változás 1946-ban: 82,3%-nyi
ukrán megjelenése- hivatalosan ukránnak nyilvánították a ruszinokat.
• Oroszok:• 1946 után betelepítés,80-as évektől
kivándorlás. Arányuk 2001-ben2,5%, negyedik legnagyobb.
• Románok: • Moldován elnevezés, 1989 óta csökkenés,
mára újra növekedés, 2001:2,6%.
Változások II.• Németek:
• Arányuk 1958-ig nőtt, Azóta csökkenés- hazavándorlás- érdemes lett németnek lenni. 2001:0,3%.
• Csehek és szlovákok:• 1974-1989 növekedés, azóta csökkenés-
jelentős kivándorlás. 2001:0,5%.
• Romák• Nincs megbízható pontos adat a számukról.• Alábecsülik arányukat.• 2001:1,1%.
Betelepülés után kitelepülés• 1989 szerepe:
−1989.március1. Az Asztély - Beregsurány határátkelő megnyitása.
• Határok átjárhatóvá válása.
• Idénymunka vagy letelepedés?
• Célországok: Magyarország,
Csehország, Szlovákia, Izrael,
Németország, USA.
Kárpátalja legjelentősebb nemzetiségei 2001-ben
Magyarok Kárpátalján
• Magyarok aránya 1946-ban a
legminimálisabb: Okok:• („malenykij robot”, megfélemlítések,
háborús veszteség.)• 1989- óta folyamatos csökkenés, szülőföld
elhagyása).
• 1959-1989-ig a magyarok abszolút
száma emelkedett.
Magyarok kivándorlása
• 1989-ben 2735-tel kevesebb fő mint
1979-ben. Visszaesés okai:−Magas halálozási arány−Kevés születés−Asszimiláció−Migráció
• Munkaképes, magasan képzett
lakosság elvándorlása.
Magyarok számának alakulása Kárpátalján 1959-2001 között
Köszönöm a figyelmet