Kandó Kálmán és a fázisváltó - zeus.nyf.huzeus.nyf.hu/~gajdosm/tori/mester/m2.pdf · Glatz,...

Kand Klmn s a fzisvlt

Egy sikertrtnet a dualizmus korbl

Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdf.com)

http://www.novapdf.comhttp://www.novapdf.com

Bevezets:

A technikatrtnet alapvetse, miszerint egyetlen egy tallmny sem elzheti meg kort,

mindegyik produktum a trtneti-trsadalmi fejlds bizonyos szakaszra jellemz. n ebben

a munkban a trsadalmi-trtneti fejldst nem vzolom fel, a technikatrtneti fejldst

vizsglom s Kand munkssgnak jelentsgt taglalom egyni megkzeltsben.

Trsadalomtrtneti szempontbl azonban kiemelend mert nagyon fontos hogy

haznk ipari fejldse, az ipari forradalom hatsra, a 48-as szabadsgharc utn tett meg

jelents s: gyors lpseket. Glatz Ferenc akadmikus vlemnye szerint aki a forradalom s

szabadsgharc helyett npfelkelst emlt1 48 jelentsge ppen abban rejlik, hogy

megindulhatott haznk az ipari fejlds tjn.

Ez a folyamat a kiegyezs utn gyorsul fel. Ekkor a vilgra, fleg Eurpra s Amerikra

fldrszileg a klnbsgek gy nagyok egy adott technikai szint jellemz. Ide kapcsoldik

be haznk. Rvid id alatt elri a vilg sznvonalt, st bizonyos vonatkozsban meg is

haladja azt.

Ekkor mg az adott lehetsgeken bell az egyni kezdemnyezsek, egy-egy ember

ismerete s alkot kpessge nagy jelentsggel br. gy olyan emberek jelennek meg az ipari

fejlds sznpadn, akik tudsukkal s eredmnyeikkel meghaladtk korukat, s alkotsaik

meghatroz jelentsgek.2 Ilyen jelentsg mvet alkotott Kand Klmn is.

Kand munkssga a vasti vontatshoz kapcsoldik. Tbbirny produktumai kzl a

fzisvlt jelentsge az, hogy kzel negyven vre a vasti egy fzis vontats meghatroz

szerkezeti elemv vlik.

Ha a kijelentsemet bizonytani akarom, akkor rviden fel kell vzolnom a vasti

kzlekeds fejldst Kand korig, valamint a villamos ertvitel fejldst Kand korig.

gy vlik vilgoss, hogy hov kapcsoldott be s zsenialitsval, miben tudott az akkori vilg

vasti kzlekedst forradalmast mdon elre lpni.

1 Glatz, 1998. 2 A kultra vilga, 1959.



A gzvontats rvid trtnete:

A gzgp 18. szzadi tallmny. Ha ltezik a hergp, akkor hasznljuk helyvltoztatsra is.

A tallmny s a fejlds Anglibl indul. gy a 18. szzad msodik fele az angliai gzautk

nagy korszaka. De az utak rosszak, gazdasgosabb kttt plyra tenni a vontatst. Kttt

plya a bnykban (emberi vontats), mr a 18. szzad eltt is ltezik. Most megindul a

fejlds.

Stephenson megalkotja az els hasznlhat gzmozdonyt (1813). - .Az egyni tehetsg

nagyon fontos, Stephenson majdnem analfabta volt.3

A fejlds risi: - 1825 a vilg els menetrendszerinti jrata. Stochton Darlinghton

- 13-14 km/h utazsebessg

A kontinens is felbred: 1832 Franciaorszg 56 km

1835 Nmetorszg 6 km

1837 Olaszorszg 25 km

1844 Haznk Pest-Bcs

1846 Pest-Vc

1875-ben a vilg vastjainak hossza 300 000 km, 62 000 a gzmozdonyok szma.

Haznknak az els vilghbor eltt 21 258 km rendes, s 1611 km keskeny nyomtv

hlzata volt.

Nincs mdom a rszletes kifejtsre. Tny, hogy a gzzem vasti vontats a 20. szzad

elejre elrte cscspontjt. gy nagy teljestmny csodlatos mozdonyok4 (lsd mellklet),

jl mkd, a kontinenst s Amerikt behlz vonalak jttek ltre.

A gzvontatsnak azonban, a krnyezetszennyezsen tl igen nagy htrnya a rendkvl

alacsony hatsfok. Kell teht ms vontatsi lehetsget tallni. Kt ton lehet indulni. Egyik a

villamos vontats, a msik a belsgs motoros vontats. Ez utbbi kifejtse nem a tmnk

trgya.

A villamos vontats termszetesen akkor lehetsges, ha rendelkezsre llnak a technikai

lehetsgek.

3 Endrei, 1996. 4 Mezei, 1986.



A villamos ertvitel fejldse

Az els villamos energit elllt gpek, egyenramak voltak. gy a hlzatok is

egyenramak lehettek.

Egy nagyon fontos lps, amikor 1861-ben Jedlik nyos felfedezi az ngerjeszts elvt s

megalkotja az ngerjeszts villamos gpet.

Az ngerjeszts elve: a vasmagot, ha egyszer felmgneseztk, soha nem veszti el teljesen

mgneses tulajdonsgt. Prhuzamos kapcsols esetn a felmgnesezs a teltettsg hatrig

fokozhat.5

Ezt a gpet Jedlik sajnos nem szabadalmaztatja. A szabadalmazs Werner Siemens

nevhez fzdik 1867-ben. Ez a szerkezet, ha forgatjuk ramot termel, ha feszltsgre

kapcsoljuk forog, teht villamos motor.

A vltakoz feszltsg villamos gp megalkotsa Nikolo Tesla nevhez kthet 1888-

ban.

s itt kvetkezik egy igen nagy kunszt. Egyenramot nem lehet nagy tvolsgra, nagy

vesztesgek nlkl szlltani. Ha n a tvolsg, gy nvelni kell vagy a feszltsget, vagy a

keresztmetszetet. Egyik sem adhat vgleges megoldst. Vltakoz feszltsg genertort mr

Tesla eltt is ksztettek, de nem tudtak vele mit kezdeni. Pedig a vltakoz feszltsg

gazdasgosan s tetszs szerinti tvolsgra szllthat ha:

Ha van egy szerkezet a jelentsge risi melyet gy hvnak, hogy transzformtor.

A hromfzis transzformtort 1885-ben hrom magyar, Blthy, Dry, Zippernovszki

szerkesztette meg. Ezzel az ember lehetsget kapott a villamos energia szleskr

felhasznlsra.

5 Lnyi, 1975.



Kand Klmn a vltakoz feszltsg vasti vontats egyik

jelents megalkotja.

Kand 1868-ban szletett, teht 1892-ben kezd mrnkknt munkba llhatott. Ekkor a

magyar mszaki oktats vilgsznvonal volt. A megyetemen mg nem szakosodtak, gy

Kand nem villamos, hanem gpszmrnkknt vgzett. A szakosods a munkahelyi

ignyeknek megfelelen trtnt. Kand, a Ganz gyr melynek trtnete szintn korszakos

jelentsg mrnkeknt 1895-ben mr a villamos szerkesztsi osztlyt vezette. Ekkor

kezdett a gyr foglalkozni haznk vasti villamostsval. gy elkldtk Kandt Amerikba,

hogy tanulmnyozza a felttelezetten korszer, mr mkd technikt.6

Ugyanis azt jl kell ltni, hogy a 19. szzad elejn, alighogy megnylt az els gzzem

vast ami, mint mr emltettem teljesen az angol feltallk rdeme volt tbb orszgban

lelkes ksrletezk mr azon fradoztak, hogy villamos energival hajtsk a mozdonyokat. De

ez mindaddig nem volt lehetsges, amg nem voltak meg a technikai felttelek. A felttelek

kialakulsrl mr rtam, kiemelve a magyar feltallk rdemeit.

s most vegyk szmba azokat a villamos technikai eszkzket melyek a fejlett vilg

szmra, gy a fiatal, ambicizus, villamossggal foglalkoz gpszmrnk szmra is

rendelkezsre lltak.

Adott volt a nagy teljestmny egyenram genertor. Adott volt a nagyteljestmny

vltakoz ram genertor. Adott volt az egyenram nagyteljestmny kommuttoros soros

gerjeszts motor. Adott volt az egy s hromfzis7 rvidre zrt forgrsz vltakoz ram

indukcis motor. s termszetesen adott volt a kpeny tpus8 transzformtor. Ez a szerkezet

teszi lehetv, hogy a villamos energit kis vesztesggel9 tetszs szerinti tvolsgra

szllthatjuk. s adottak az ermvek, elssorban az 50Hz frekvencijak, amelyek a lakossg

s az ipar ignyeit elgtik ki.10

A fent lertakat figyelembe vve a vasti villamos vontats kzel szz ves fejldse sorn

a kvetkez villamossgi rendszerek megvalstsra volt lehetsg:

6 Mezei, 1986. 7 Fzis: A vezet mozgsi helyzete s a hozz tartoz induklt feszltsg pillanatnyi llapota. 8 A vasmag krbeveszi a tekercset. 9 A feszltsg nvelsvel ngyzetes arnyban cskken a vesztesg. 10 Egy pozitv s egy negatv flhullm egy peridus. A msodpercenknt bekvetkezett peridusok szma a frekvencia. Mrtkegysge a hertz, jele Hz. Az alhzs fontos, majd hivatkozom r.



1. Egyenram rendszer

2. Hromfzis vltakoz ram rendszer

3. Egyfzis vltakoz ram 16.2/3 os rendszer

4. Egyfzis vltakoz ram 50 Hz-es rendszer

A nagy produktum az, hogy a 4. pontban felsorolt, teht az 50 peridus villamostsi

rendszer kifejlesztse s gyakorlati alkalmazsa Kand Klmn nevhez fzdik. Ennek a

rendszernek az elengedhetetlen szerkezeti eleme a fzisvlt. Kand alkalmazta s valstotta

meg a vilgon elsknt, s Magyarorszgon, ezt a rendszert. Az alhzsra hivatkozva teht a

lnyeg, hogy a lakossg ignyeit kielgt ermvekkel (50Hz) oldotta meg a vasti vontatst.

risi a gazdasgi jelentsge.

A fzisvlt

Kand teht 1895-ben mr Amerikban tanulmnyozhatta az ott alkalmazott technikt.

Kand, akkor ott kizrlag egyenram villamos vontats rendszereket tallt. Az ottani

tapasztalatok rleltk meg benne azt a meggyzdst, hogy a nagyvonatok villamos

vontatst sem az amerikai 600V feszltsg egyenram, sem a svjci azt is behatan

tanulmnyozta 750V feszltsg hromfzis vltakoz ram rendszerrel nem lehet

gazdasgosan megoldani.

Hazajtt s kidolgozott eddigi tapasztalatai alapjn egy mersz 3000V feszltsg

vltakoz ram rendszert. Ezt a megoldst Olaszorszgban a hres Valtellina vasti vonalon

sikerrel alkalmazta Oda is kltztt s az els vilghborig tbb tucat ilyen mozdony

gyrtst irnytotta. Az els vilghbor kezdetn az ellensges orszgbl haza kellett

jnnie. Haznkban 1914-ig termszetesen nlkle is ltrejtt a vasti villamos vontats, az

akkori techniknak megfelelen. A vilghbor els veiben sznetelt minden villamostsi

tevkenysg. 1917 tavaszn a MV elnktl azt a feladatott kapta, hogy tanulmnyozza s

tegye gazdasgoss a mr mkd Budapest-Hatvan- Salgtarjn-Ruttka villamos vonalat.

Ekkor rleldtt meg Kandban az a meggyzds, hogy mind az energiaellts

gazdasgossga, mind a villamossgi kltsgek cskkentse szempontjbl legclszerbb az

orszgos villamosenergia-hlzat 50 peridus ramt felhasznl villamos vontatsi

rendszer. Az els prbamozdony 1918-ban plt Kand Klmn tervei alapjn. Ez a mozdony

mr fzisvltval zemelt, hiszen a kitztt cl csak ennek az egyedi szerkezetnek a

megvalstsval s beptsvel valsulhatott meg.



A rendszer lnyege

Egyfzis 15Kv feszltsg 50Hz peridus vltakoz ram hlzat - fzisvlt

hromfzis indukcis motor, kzvetlenl a kerekek hajtsra szerkesztve.

Knny teht beltni, hogy a fzisvlt az egyfzis 15kv feszltsgbl, hromfzis. A

motorok zemeltetshez alkalmas energit llt el.

sszefoglals

Kand Klmn nagy rdeme teht az, hogy az 50Hz peridus, egyfzis, vltakoz ram

villamostsi rendszer nagyvasti vonatkozsban a vilgon elsnek haznkban valsult meg.

A sors azt engedte meg neki, hogy 1931. janur 13-ig aktvan tevkenykedhetett. Az 1918-

ban ptett prbamozdony nagy remnyeket keltett, ezrt a fejlesztst igen nagy elnnal

folytatta. Erre annl is inkbb lehetsge volt, mivel 1917-ben a Ganz s Tsa. Danubius Rt.

(mint rtam itt kezdte mrnki plyjt) vezrigazgatjv neveztk ki. gy lete htralv

rszt a fzisvlts mozdonyok tkletestsnek szentelhette. A cscsproduktum a Budapest

Hegyeshalom vonal megtervezse s kivitelezse volt. Az itt felmerlt pnzgyi vitk

felrltk szervezett s 1931. janur 13.-n szvinfarktusban meghalt.

A mozdony igazi nagy sikere 1932-tl indult. Ekkor helyeztk zembe a V40 s V60

sorozat fzisvlts Kand mozdonyokat. Ezek reprezentltk a mszaki trtnelemben j

fejezetet nyit, vilgviszonylatban is kimagasl alkot munkssgt, melyet szeretett hazja

rdekben vgzett. Kr, hogy az igazi nagy sikert mr nem rhette meg.

Az 1951-ben, Annecyben megtartott vasti konferencin L. Armand, az S. N.C.F.

vezrigazgatja megnyit beszdben hangslyozta, hogy

nem llok tvol attl a hittl, hogy az elkvetkez vekben Kand munki nyomn fog

megszletni a legrdekesebb mozdonytpusok egyike... Lehet, hogy ez a mozdonytpus fogja

megvalstani a mrnk s a felhasznl lmt, portl vdett, zrt felszerelsvel halmozva a

kilomtereket anlkl, hogy mst kvetelne, mint ramot s az elkopott kerkkarimk

cserjt. Ezek azok a szp tvlatok, amelyeket a vast Kandnak ksznhet.



Elismersek:

a) Tagsg:

Kir. Jzsef Megyetem tiszteletbeli doktori cmmel tntette ki (1922),

kormnyftancsos (1923),

Mrnki Tancs a mrnki kar legfels nkormnyzati szervnek elnke (1924),

Budapesti Mrnki Kamara kpviseletben az Orszggyls Felshznak tagja

(1927),

Magyar Tudomnyos Akadmia levelez tagja (1927),

Magyar Mrnkk s ptszek Nemzeti Szvetsge tiszteletbeli tagjnak vlasztotta

(1930),

b) Kitntetsek:

Wahrmann-dj (1921),

Corvin-koszor (1921),



Felhasznlt irodalom:

A kultra vilga,1959

A kultra vilga. Technika Minerva, 1959.

Paturi, 1997 A technika krnikja Szerk. Felix R Paturi. Bp.1997.

Dr. Rosta, 1994. Dr. Rosta Istvn: A technika fejldse Bp. 1994.

Endrei, 1996. Endrei Makkai - Nagy: Ember s technika I. Bp. 1996.

Glatz, 1998. Glatz: 1848-49. Npszabadsg, 1998.

Glatz, 1995. A magyarok krnikja Szerk. Glatz Ferenc Bp. 1995.

Lnyi, 1975. Lnyi Magyari: Elektrotechnika Bp. 1975.

Mezei, 1986. Mezei Istvn: Mozdonyok Bp. 1986.

Technikatrtnet, 1993

Technikatrtnet 1760-1960 Bp. 1993.



Mellklet:

Kand Klmn els villanymozdonya



Kand Klmn villanymozdonya

prbaton.

424-es



V40-es


Kandó Kálmán és a fázisváltó - zeus.nyf.huzeus.nyf.hu/~gajdosm/tori/mester/m2.pdf · Glatz,...

Documents

Transcript of Kandó Kálmán és a fázisváltó - zeus.nyf.huzeus.nyf.hu/~gajdosm/tori/mester/m2.pdf · Glatz,...