Jung Károly:Dal a hazáról

A líra (görög „lant” szóból ered).

Az ember :

-gondolatait,

-belső világát,

-érzelmeit,

-hangulatait

kifejező műnem.

A lírai költemény legtöbbször verses monológ.

A lírai formák általában rövid műfajok, tömörek, sűrítettek. (pl.dal)

Az irodalom eszköze a nyelv.

• A szavak egymásra vonatkoztatásával, elrendezettségével, szokatlan, eltérő

összefűzésével a grammatikai alkzatok (pl. szószerkezetek, mondatok) sajátos

alkalmazásával ér el hatást, többletjelentést.

Dal a hazárólA vers

központi motívuma (alapelem, alapgondolat vezérlő eszme) a hazától (szülőföldtől, otthontól) való

• kényszerű távollét,• a hontalanság érzete,

• az úton levés momentuma.- Miként nevezi önmagát a lírai én? (3.vsz.1-2sor)- Milyen eseményekre utal a lírai én amikor a

hazát ,,átkeresztelő századok”-ról beszél?- (háborús dúlás:tatár (13.sz.), török (16.sz.),világháborúk, ... hagyomány, örökség, kincs megsemmisülése)

Marad-e majd lábam alatt e föld,Melyet átkereszteltek a századok,

A nevenincs föld, a Duna,Tisza,zöldKertek, rétek tájéka, meg a konok

Parasztoké; a maradó eszelős kóborokHazája, mely mára elfutott a ködben,

Őrült eperfák állnak őrt fölöttem,Elfolytak Erdődön a borok, s óborok.

Állampolgár voltam, álompolgár lettem,Piszokszürke égbolt szétfolyik fölöttem,Sorra magadra hagynak szökő híveid –

Haza. Én azért jöttem haza, mert nemBírtam ki tovább. Már nem véthettemTöbbet. Ki érti a hontalan keserveit?

Milyen a jelző hangulata?

KÖLTŐI KÉRDÉS

KONKRÉT TÉRBELI MEGNEVEZÉS

A JELZŐK SZEREPE

ALLITERÁCIÓ

MEGSZEMÉLYESÍTÉS

MÚLT - JELEN

ISMÉTLÉS

JUNG KÁROLY: DAL A HAZÁRÓL

KONKRÉT ÉS ELVONT JELENTÉS

Miért kezdi és zárja kérdő mondattal a versét a költő?

ENJAMBEMENT [anzsambman]

• A verssorok vége – különösen a mai modern versformákban – nem mindig esnek egybe a

mondat- vagy tagmondathatárokkal. Az összetartozó mondatrészek egy részének új

sorba vagy a következő versszakba való átkerülését soráthajlásnak nevezzük.

• Szerepe nyomatékosító. • A szavak összefüggésére hívja fel a figyelmet.• Változik-e a vers ritmusa a soráthajlás miatt?

A szonett (olaszul: rövid dal)

A szonett: itáliai eredetű 14 soros versszerkezet.

Szakasztagolása a leggyakrabban 4+4+3+3

A versforma két klasszikusa: Petrarca és Shakespeare.

Petrarcánál az alapforma: a b a b a b a b c d e c d e (vagy: c d c d c d)Shakespeare-nél az alapforma: a b a b c d c d e f e f g g

HONORÉ DAUMIER:DON QUIJOTE

19.századi francia grafikus, szobrász,

festőművész.

Szólások:• Eltűnt a ködben.• Köddé vált.

• Miért eperfák állnak őrt?• Szorgalmi: Az eperfa fontossága