Jóléti rendszerek és válságuk

Jóléti rendszerek és válságuk

1. óra

Fogalmak

Well-being:- El kell választani a jólétet (welfare) a jól léttől- Warfare: hadviselés- Well-being + warfare = walfare- Ezen három fogalomkör köré felépítve érthetjük meg a jóléti államot

Walfare:- 1942-ben jelenik meg nyomatékosan

Well-being:- 1935 USA: szociális program elindítása, ami nem a jólétet (welfare) célozta meg, hanem

a jól létet- Jól lét= szegénység felemelése- Mindenki, ahogy lehetséges a demokráciában jól éljen

Történelmi háttér

Folyamat, ami a jóléti fogalomkörhöz és a jóléti államhoz vezetett

1601-ben jelenik meg UK-ben az első szegény tv.- Megpróbálta a szegénységet valamilyen formában kezelni- Karitatív intézményrendszer, ami az államtól függetlenül működött- Maga az állam fogalma is az 1600-as években jelent meg- Ahogy elkülönül az uralkodó személyétől az állam átalakul a rendszer és a viszonyok- Karitatív szervezeti formákat fokozatosan felváltják az intézményesített formák/alakzatok- Fokozatosan kezd elkülönülni (ma az intézményt kritizálhatom)

Intézményesített formák:- XIX.sz.-ban komoly fejlődése van az első szegény törvény után kb. 200 évvel az 1800-as

években- Az iparosodás megjelenik, ezzel társadalmi kockázatok

Ezek nyomán jön létre a szociális kérdés: intézményesített kezelést kíván- XIX. sz.-ban a mozgalmak hatására a szociális kérdés átalakult munkáskérdéssé

Jellemzője a kettős tagság:- Aki munkásnak minősül, az két fronton kapcsolódik be az államnak a vérkeringésébe:1. munkáján keresztül2. politikai síkon

Munkás szerveződések 2 irányba mutatnak:1. Szakszervezetek: szociális biztonságot próbáltak elérni2. Politikai párt irányába: munkás érdekeket előtérbe helyezni és képviselniAki meghatározott szakszervezetnek volt tagja, irányultságát tekintve, adott irányultságú politikai pártnak volt tagja, vagy szimpatizánsa.

1/47


3 nagy szakszervezeti ideológiai csoportosulás létezett az 1800-as években:1. Liberális2. Keresztény3. Szocialista/ szociáldemokrata

Ha magukat a tömegszervezeteket és azok hatalmi erejét nézzük:- Leggyengébbek a liberálisok, mind létszámuk, mind érdekérvényesítésük tekintetében- Gyenge érdekérvényesítést tudhattak a keresztény érdekvédelmi szervezetek- Legerősebbek a szocialista/ szociáldemokraták

Szocialista és szocdem hatalmi ág úgy erősödött, ahogy a munkások.Bismarck azért hozta létre az első társadalombiztosítási szervezeteket, hogy a szocdemek előretörését megakadályozza. - Kifejezetten politikai megfontolásból tette

Szakszervezetek komoly szociális és érdekvédelmi erőt képviseltek.- Az ő letörésükhöz tette kötelezővé a társadalombiztosítást a munkások és

kereskedelemben dolgozók részére- Kettős járulékfizetésére kötelezte őket: ehhez építették ki a szervezeti rendszert- Kétfelé nem akartak fizetni a tagok és látták, hogy az állam képes biztosítani, akkor már

csak az államnak fizettek, így elhaltak a különböző szakszervezetek/munkáspártokBismarck a munkáltatókra hárította volna a költségét a járulékfizetésnek, de végül az em-berekkel fizettetett mert nem tudta keresztülvinni a liberálisokon.

Tulajdonképpen politikailag tudta kezelni az előretörést.

Az első társadalombiztosítási törvényeket a szocialisták ellene szavaztak, mert a hatalmat akarták megszerezni.

XX. sz. elején: fokozatosan kiterjesztették az állam biztonsági funkcióját.1930-40-es évekre- Létrejött a szociális biztonsági rendszer, ami a XX. sz. elejéig érezteti hatását- A kiterjedésével együtt megjelenik a jóléti állam fogalma is

SzegénypolitikaMunkapolitika / szociálpolitika

Mindegyik verzióhoz sajátos politika társult.- Ezeket szegénypoltikának, majd ezt váltotta a - Munkás/ szociálpolitika- Majd ezt váltotta a szociális biztonságpolitika

A jóléti állam szociális kérdés tárgyalását sajátos politikai verzióval akarta kezelni.

Ferge és Zombori féle vonal szocpolt használjuk.

Magyarországon kötelező eü ellátás.- 1975 II-es tv: kezdte el egységesíteni a különböző társ.biztosítási rendszereket a rendsz-

erváltás előtti alakjára- Előtte is volt, de az más volt- OTI és SZTK 1975-ben szűnik meg

2/47


Szegénypolitika ténylegesen addig érvényesült, amíg el nem kezdődött a szociális kérdés intézményesített kezelése, ami egyből átcsapott munkáskérdéssé. 1700-as évek második felétől kezd kialakulni.

Az igazi fejlődés Horthy érában történt meg: nagyon komoly iparosítást hajtott végre.- Magyarországon addig közigazgatási és agrár ország voltunk

Szociális biztonságpolitika:- Az újkorral ez is kezd átalakulni- A jóléti állam egyre inkább kezd kifújni

2 cél kiemelése Nicholasnak:1. Fellépjen a szegénység ellen2. Biztosítási szolgáltatásokat nyújtson, fogyasztás kisimítását szolgáló mechanizmusokat

tesz lehetővé a redisztribúciós (újraelosztási) rendszereken keresztül

Milyen formák tartoznak a jólétiség fogalomkörébe?

Nicholas Barr a következőket emeli ki:1. Munkanélküliség2. Szegénység elleni harc3. Nyugdíjak4. Egészségügy5. Oktatás

Tehát a jóléti állam szociális funkciói általában ezeket foglalják magába.

Ide sorolhatók még:- Lakáskérdéssel kapcsolatos problémák- Természetbeni jutattások kérdései is

Milyen funkciókat lát el a jóléti állam a jóléti funkciókon keresztül?

Vannak:I. Vállalati jóléti intézményekII. Állami jóléti intézmények

I. Vállalati jóléti intézmények alapvető célja:- A vállalat dolgozóinak a szociális közérzetének befolyásolása- Ezáltal a teljesítményt/ hatékonyságot közvetlenül befolyásolni- Szociális juttatások intézményen belül:- Cafeteria rendszer- Bonus rendszer: elsősorban vezetőkre vonatkozik- Vezetői cafeteria rendszer keretében különböző juttatások (pl.: gki)

II. Állami szociálpolitika:- Társadalmi együttélés és integráció szempontjából fontosak- Nyugaton programok, itthon költségvetési tételekként vannak elkönyvelve- Ide tartozik a TB is

3/47


Jóléti állam megfigyelhető sajátossága itthon is:- Jóléti funkciók települési szintre vannak telepítve- Települési szinten próbálják őket nyújtani- Mindegyik országos hatáskörű szervnek a vezetője rendelkezik egy külön kerettel, amit

vészhelyzetben / rendkívüli esetekben tud méltányosságot gyakorolni ennek a keretnek a terhére

A jóléti állam sok szociális funkciót biztosít.

Szociális biztonság elve alapján 3 elv érvényesül (német mentalitású rendszere jellemző):

Kritérium Biztosítási elv (Köz)ellátási elvRászorultsági

elv

Tagokbiztosítottak Minden magyar ál-

lampolgárrászorultak

Biztosítja

társ.biztosítási Társ. működése és szociális biztonsága szempontjából kiemelt jelentőségű eseményeket szabá-lyozza tv.ekkel. pl.: járványok, hadi gon-dozottak/özv.ek

Ellátás feltételejárulékok nem pénzbeli hoz-

zájárulásrászorultság mértéke

szükséges hozzá jogosultság jogosultság egyedi elbírálás

konkrét esettáppénz/öregségi nyugdíj

családi pótlék, ál-talános oltás

szociális támo-gatás

különös eljárás keretében méltányolást igénylő esetben

I. Biztosítási elv: TBII. (Köz)ellátás elveIII. Rászorultsági elv-» Mind a három a szociális biztosítás rendszerén belül érvényesül

4/47


Mi a jóléti állam célja?

3 cél, ami gazdasági szempontból releváns:I. HatékonyságII. MéltányosságIII. Adminisztratív megvalósíthatóság elérése

I. Hatékonyság: 3 aspektusát emeli ki a szerző: Allokációs hatékonyság / külső v. externális hatékonyság:

1. Makrohatékonyság:- GDP arányosan vizsgálja- A GDP hány százalékát lehet fordítani a jóléti intézmények fenntartására

2. Mikrohatékonyság:- Különféle pénzbeli juttatások /ellátások /oktatási tevékenységek közötti eloszlás- Elosztási politika döntési folyamat eredménye

3. Ösztönzők:- Azt vizsgálják, hogy a különféle finanszírozások milyen hatást gyakorolnak a

munkaerőkínálatra, foglalkoztatásra vagy megtakarításra.

Táppénz esetében pl:- Arányos a járulékköteles jövedelemmel- Járulékalap x, x% = ellátás összege- Ha x magas kihatással van az adott személy munkavállalási hajlandóságára- Különféle ellátások átfedhetik egymást időben: gyes, gyed, tes- 2 éves gyermek és a feleség terhes, akkor mivel nincs kizáró ok, hogy elmenjek a 2

évnél idősebb gyerekemmel Gyes-re a feleség pedig táppénzre, akkor egy biz összeghatáron belül alig van kiesés plusz fel lehetett ajánlani a Gyes mellett a munkát

--» több pénz jött be munka nélkül, mint munkával, később ezt megváltozatták, hogy a két szülő felvegyen pénzt ilyen esetben, amennyiben együtt laknak

Ha x alacsony, akkor abban érdekelt, hogy minél hamarabb visszamenjen dolgozni.

II. Méltányosság:Másik stratégiai cél:- Életszínvonal támogatása- Szegénység visszaszorítása

Biztosítási elv alapján nyújtott ellátások nem a társadalmi egyenlőséget szolgálják, mert a korábbi jövedelemhez kötve állapítják meg az összeget.

Fogyasztás kisimítása mint cél:- A fogyasztásokat az életük során átcsoportosítják az emberek

2 transzfer:1. Ellátástranszfer- Különféle takarékossági programokban való részvétel2. Időtranszfer:- Időátcsoportosítás

5/47


- Pl: most rendelkezem munkával, de a túlórára nem pénzt kapok, hanem beszámítják arra az időre, amikor nem állok alkalmazásban, 8 óra helyett napi 12 órát dolgozom és ezt a 4 óra pluszt át tudom transzferálni oda, amikor csökkentett munkaidőben foglalkoztatnak

Itthon 50 és efölöttiek fokozottan veszélyeztetett korban vannak.- Pl. ha ekkor elveszti az állását akkor ide átviheti a túlóráit, mint munkaidőt

1. Vertikális méltányosság:- Különböző helyzetben levők között újraelosztás megvalósítása

2. Horizontális méltányosság:- Azonos réteghez tartozók közt történik meg az elosztás

Társadalmi befogadás / inklúzió: méltóság és társadalmi szolidaritás így születik a méltányosságon belül.- Itt juttatások és ellátásoknak az egyéni méltóság megőrzését kell szolgálnia- Az emberi méltóság tiszteletben tartása az alapvető céljaTársadalmi szolidaritás:- Azt jelenti, hogy az ellátásoknak/szolgáltatásoknak a társadalom összetartozását és

felelősségét kell kifejezni- Ez nem kapcsolódik semmilyen társadalmi státuszhoz

Pl.: 720 000 Ft vkinek a nyugdíjalapja.320 000 Ft-ig 100%-ig beszámítják efölött degresszív.

III. Adminisztratív megvalósíthatóság:1. Érthetőség2. Visszaélésektől való mentesség

1. Érthetőség:- A rendszereknek egyszerűeknek és könnyen érthetőeknek kell lenni- Lehető legkisebb ktsgekkel kell járnia

2. Visszaélésektől való mentesség:- Lehető legkisebb lehetőségeket hagyja a visszaélésekhez- Egyértelműen kell fogalmazni- Visszaélésmentessé kell tenni- Visszaélés minden olyan dolog, ami az alapcéllal ellentétes

Angolszász rendszer / Új-zélandi rendszer: Beverage-rendszer, Skandináv modell (Ausztráliában használatos rendszer)

6/47


2. óra

Jóléti rendszerek típusai, tipológiái

Szempont Skandináv Bismarcki

I. család családorientált / alapú

II. CivilSociety civil társadalom alapú

III. jóléti állam jóléti állam alapú rendszer (GDP 5%-t eléri az állam által jólétre fordított összeg)

IV. társaság / vállalati jelleg

V. piacalapú

--» 5 jóléti rendszer típus.

I-III. általában összefonódik.II-IV. is összetartozik.

Lényegében bizonyos típusú jóléti rendszerek ezen 5 változatra/ típusra vezethetők vissza.

Komponensek/ összetevők a jóléti államnál:1. Szociális transzfer- Ingyenes szolgáltatások- Készpénzfizetések (segélyek, különféle támogatások, maga a nyugdíjrendszer)

2. Megnövekedett adók.

3. Társadalmi / szociális szabályozások- Minimum/minimál bér- Munkahelyi védelem

Jóléti államoknál különféle változatok lehetségesek mind méretükben mind strukturájuk-ban.

Méretüket tekintve mutatóként szokták használni:Pl: transzfer / GDPSzociális szabályozások

Struktúra tekintetében:- Helyettesítési ráták / arányok- Transzfer típusok / méretek

7/47


Társadalmi juttatásokhoz való jutás bonyolultsága.Jóléti államok figyelembevételével különféle modelleket különíthetünk el:Megkülönböztető jegyek: munkapiac szabályozottsága és a szociális transzferek összetétele alapján beszélhetünk:

1. Skandináv-modell2. Angolszász-modell3. Kontinentális-modell4. Mediterrán-modell

Jóléti állam hatása: 4 mechanizmust szoktak megnevezni:

1. Egyéni ösztönzőkre gyakorolt negatív hatás- Munkavállalási hajlandóság, munkakeresés, megtakarításban megmutatkozik- Negatív hatás- Eredmény és viselkedés jellegűek

2. Viselkedésre vonatkozó torzító hatás:- Csökkenti az adott személy munkaképességét

3. Tömeges torzított viselkedés:- Társadalmi normákban bekövetkezett változások: munkahelyi etika, családi kohéziók

4. Jóléti állam terjedelmének kiszorító hatását:- Jelentése: a nem állami juttatásokat / kölcsönös segélyezési formákat kiszorítja a jóléti

állam

Analitikailag felvázolva a következő összefüggésrendszer létezik jóléti államok esetében:

I. rendszer1. Növekvő Szociális Transzfer (NSzT)2. Az állam fiskális politikája (ÁFP) - E kettő között közvetlen összefüggés van3. Adóemelés (emelés és ÁFP közt közvetlen hatás)- NSzT pedig közvetve hat az adóemelésre (3-asra)

II. rendszer:Szociális szabályozás terjedelme: megnyilvánul:- Túlzott munkahelyi védelemben- Rendkívül magas minimálbér

I. rendszer közvetlenül okozza / ennek hatására:III. Gazdasági növekedési ráta csökkenI. + III.+II. okozza: IV. hosszútávú munkanélküliség megjelenését

III. következménye: Életszínvonal csökken, nemzetközi pozíció gyengül

IV. következménye: szegénység, társadalmi kirekesztettség (exklúzió), intergenerációs hatások

8/47


Kritikák:Egyenlőtlenségek növekedése (átlagosan magas strukturális munkanélküliség áldozatai főként a fiatalok és nők közül kerülnek ki). Erős munkahelyi védelem duális munkapiacot hoz létre (insiderek és outsiderek elkülönülnek).

Szociális transzferekkel való visszaélés vagy helytelen felhasználása.- Regresszív szociális transzfer: visszafejlődnek, visszafejlesztik őket- Tipikus példa a visszaélésre Németország (megnövekedtek a szociális indikációjú csalá-

sok) és Svédország (táppénz vonatkozásában).

Erős adóemelés / adóprogresszió:- Munkaösztönző hatás gyengüléséhez vezet- Elősegíti a másodgazdaság kialakulását- Társadalmi munkamegosztás gyengülése

Kiszorítás tekintetében érdemes figyelembe venni:1. Önkéntesség háttérbe szorul:- Civil társadalom látja a kárát

I. Korlátozott jóléti államII. Kiterjedt jóléti állam

II. Kiterjedt a jóléti állam:- Valószínűbb a hosszútávú munkanélküliség- Az emberekben érzett elemi szolidaritás kiszorítódik, mert a jóléti állam átveszi- Szubszidiaritás elve sérül- Munkaetika elgyengül- Az emberek, mint állam kliensek jelennek meg / egyfajta klientizmus figyelhető meg az

állam irányába- A rosszul strukturált és túlterjedt jóléti állam nemcsak gazdasági, hanem etikai szempont-

ból is komoly problémát jelentenek

Jóléti állam: - Nadrágszíj politika - ktsgvetési nyomás alól szerették volna tehermentesíteni, szociális ki-

adások korlátozása- Szociális ösztönzők visszaszorítása- Helytelen ösztönzés megakadályozása érdekében kiadásokat csökkenteni- Munkaerőpiac liberalizálását tűzte ki célul

9/47


A jóléti állam rendszereinek elemzése

Nem a politika szerint működik a jóléti rendszer módszertan alapján.Jóléti állami rendszer 2d diszkrimináció ellenzésével.

Diszkrimináció analízis: Clare BambraBelőle indul ki: Esping Anderson: Jóléti világok tipológiáját állapította meg 1990-ben.Alapvető tézise EA-nek: A munkapiac vizsgálatával 3 jóléti államtípus különíthető el nyu-gati országokban:1. Liberális2. Konzervatív3. Szociáldemokrata- Jóléti államok osztályozásával alakult át.

Voltak akik az egyes országok rendszereit külön-külön vizsgálták.A különböző rendszertípusok számát próbálták meg összeszámolni.

Létrehozták a rendszer-konstrukciók módszertanát, illetve az egyes jóléti állam típusait ún. társadalmi nem (Gender)-el próbálták meg megállapítani.- Egyéb osztályozó kritériumokat is használtak a modellezéshez

18 ország jóléti állami rendszerét sorolták be egy kutatás során:1. Liberális:- Ausztrália, Kanada, Írország, Új-Zéland, UK, USA2. Konzervatív:- Finnország, Franciao., Németo., Olaszo., Svájc3. Szociáldemokrata:- Ausztria, Belgium, Dánia, Norvégia, Svédország

Leibfiried: 1992-ben 15 országot vizsgált A méréshez a jellemzőket, a jogokat valamint az alapjövedelmet vette figyelembe.

Angolszász (UK, USA, AU) , Bismarcki (Ausztria, DE), Skandináv (Dánia, Finno., Norvé-gia, Svédo.), Latin (Olasz, portugál, görög, spanyol) jóléti rendszereket különítette el.

Castley Mitchell, 1993, 14 ország, 2 kritérium: aggregált jóléti kiadások, ún. javadalmazás egyenlőségétLiberális (Íro., Japán, Svájc, UK), Konzervatív (Németo., Olaszo., Hollandia), nem jogi hegemón (Belgium, Dánia, Svédo., Norvégia), radikális jóléti államok (Au, UK, Új-Zéland)

Bonodi, 1997, 16 ország, 2 szempont: társadalmi kiadások a GDP százalékban kifejezve illetve a finanszírozás járulékokon keresztül.UK-modell (Íro., UK) Kontinentális-modell (Belgium, Fro., Luxemburg, Hollandia, stb.) Északi-modell, Déli-modell

Angolszász, Bismarcki, Brit, Alapvető biztonságot nyújtó rendszerek, Kontinentális, Korpo-ratista, Déli, Északi, Radikális, Konzervatív, Szociáldemokrata, Célzott, Körülhatárolható jóléti állami rendszerek jellemzik a világot.

10/47


Következő nagy lépés a jóléti államok taxonómiájának elkészítése volt.Módszerek:Klaszterelemzés, Bolian összehasonlító elemzés, Faktor-analízis.

Ennek alapján a jóléti rendszerek: Liberális, Konzervatív, Szociáldemokrata, Radikális, nem egyértelműen definiálhatónak tekintették.

Jóléti kiadásokat GDP%-ban megadva és ennek korrelációjának vizsgálata.- Ez alapján megállapították a jóléti ellátások kvantitatív indikátorait- Méréshez: szociális kiadások árutlanítását használták (Andersen és Bangra)- Használták méréshez: helyettesítési rátákat (Ferrera), szegénységi ráta (1997-2001 át-

lagok)

Ferrera, Colpi: OECD adatok felhasználásával. Anova és manova kalkulációt is használtak.Változóként: egyes országoknak a GDP arányos társadalmi kiadásait tekintették.

Néhány adat:Ausztria GDP arányos szoc kiadása (2004-es OECD adat) 25,9%Befizetett járulékok: 78,6%-ban fedezik csak a befizetések

Dánia: 29,8% a GDP arány, járulék arány: 9,2%

Új-Zéland: 19,4% GDP arány, 5,7%-át fedezi a hozzájárulás.

GDP arány 2 országban a legmagasabb: Dánia 29,8% (9,2% fedezet) és Svédo. 29,8% (49,8%)

Hol a legmagasabb a hozzájárulás fedezete: Ausztria illetve Fro. GDP arányos szoc ki-adás: 28,8% járulék fedezet: 28,6%

Hol a legalacsonyabb: USA: 14,5% a GDP arányos kiadás, hozzájárulás: 51%-át fedezi

Melyik felosztás a legjobb?ETA mutató: minél magasabb, annál többet magyaráz.- Ez alapján kiderült, hogy a legmagasabb a Ferrera féle, 67%-ban magyaráz- Jó a mutatója még Leibfriednek: 65%-os- Legrosszabb: Espic Andersené 57%-os

Ha hozzájárulás arányt vizsgálunk, akkor is Ferreránál a legjobb és Espicnél a legrossz-abb.

Ugyanezt elvégezték MANOVA módszerrel ezt a vizsgálatot: - Legrosszabb értéket az Espic veszi fel, legjobbat pedig Ferrera féle felosztás veszi fel

11/47


3. óraÁllami beavatkozások

Elosztáspolitikai- Hatékonyság követeli meg

Meritorikus- Hatás fokozása követeli meg- Azáltal, hogy az állam beavatkozik, nagyobb hatásfokot tud elérni, mintha piaci

körülmények között adnák el ugyanazt a jószágot

Pl: Időszak, amikor az oktatás piaci alapokra akarták helyezni.Amennyiben vegyes javaknak tekintjük az oktatást, akkor van lehetőség az oktatás bi-zonyos szegmenseinek piaci helyezésének.- A teljes piaci alapokra helyezés nagyobb egyenlőtlenséget termel, mintha

Piaci alapokra helyezéshez:1. Tandíj: sok hallgatót kizárna az oktatásból, akik nem tudják megfizetni, ezért 2. Javadalom3. Oktatási piacot önjáróvá kell tenni

167 egyetem van, amit 30-ra le kellene csökkenteni.

A piac nem kínálna megfelelő paraméterekkel megfelelő mennyiségben adott intézményt és adott szakot.Van egy output és utána egy hatás.Output: diplomaHatás: diplomával el tudnak helyezkedni.Az elhelyezkedéssel lényegében társadalmi hasznot tudnak elérni.

Barr- A politika célja a társadalmi jólét maximalizálása, amely alá van vetve az erőforrások által

képviselt kényszerűségeknekTársadalmi jólét maximalizálása: hasznossági érzés alapján valósul meg.

W = W(UA, UB)- A hatékonyság és társadalmi igazságosság együttesét maximalizálni lehessen- Mindez korlátozó feltételek között valósul meg (ilyen pl az ízlés)

A-B által realizált hasznosság: --» ízlés

Technológia/technika:--» van X és Y jószág, a K: capital, L: laberX és Y jószág termelési függvénye fejezi ki a technológiából adódó lehetőségeket és van-nak erőforrások, amik szintén korlátozó hatással rendelkeznek.

Erőforrások jelölése:K [felülvonás] (tőke) = KX + KYL [felülvonás] (munka) = LX + LYAz erőforrás korlátai X és Y, a felülvonás jelöli.

12/47


Ez a formulaösszeség a “First Best economy” gazdaságra vonatkozik.

Két lehetőséget foglal magában:- Nem akadály- Kormányzat a legjobb hatékony politika révén meg tudja akadályozni a hatékonyság

vesztést, hogy a szakszerűtlen elosztás káros következményekkel ne járjon

A kormányzás bevételét adóból biztosítja.- Ebben az esetben (ha már az adózás bevezetett) nem jöhet lére a “First Best Economy”

Akkor már másodrendűen hatékony (“Second Best Economy”) gazdaság jön létre.- Már beleszól a piaci árakba--» Problémákkal szembesül:

1. Az egyének hasznosságérzetével kapcsolatos :- A tökéletes piaci körülmények között feltételezzük az információ tökéletességét- Az egyének hajlamosak a preferenciájukat eltitkolni (nem felel meg a kinyilvánításuk a

követelményeknek)- Ennek megfelelően adódnak hatékonysági problémák

Hatékonysági problémák:- Elsődlegesen gazdasági jellegűek- Szakirodalomban 3 verzióját különítik el:

a) Termelési hatékonyság- Input/output összefüggésben gondolkodik- Ennek megfelelően a termelés akkor hatékony, ha egy adott paraméterekkel rendelkező

(pl. kórházat) a lehető legkevesebb álldogáló/munkára váró munkás alkalmazásával építenek fel

--» Minimális ráfordítással maximális outputot tudnak elérni

b) Termékösszetétel hatékonysága- Termelési technológia és a fogyasztói ízlés összefüggésében az áruk optimális kombiná-

cióját jelentiÍzlés és technológia befolyásolja.Y jószág, Y termék kibocsájtásX a vízszintes tengelyen az ízlés.

Ugyanez paretoi szinten vizsgálva: pareto optimális társadalmi egyensúly pontja.A társadalom mindig vmilyen állapotban van és attól függ, hogy milyen irányban mozdul el.

c) Fogyasztási hatékonyság- A fogyasztók úgy akarják jövedelmüket elkölteni, hogy ezáltal hasznosságérzetüket max-

imalizálják- Fogyasztói preferencia alapján- Paretora nyúlik vissza: azt nevezzük pareto optimális elosztásnak, amikor egy adott

jószágot nem lehet úgy elosztani, hogy valakinek a helyzete ne romoljon, tehát--» A legigazságtalanabb társadalmi berendezkedés is lehet pareto-optimális.

Rollsi igazságosság: - Megpróbálja a tudatlanság fátyla mögé helyezni, hogy mit tekinthetne a társadalom

igazságos elosztásnak redisztribúció tekintetében

13/47


Betham igazságosságfelfogása: 2 része:1. Minimális pont, ami még munkára ösztönöz2. Differencia-elv: ami lehetővé teszi a személyek közötti megkülönböztetést--» Ha együttesen érvényesülnek, akkor beszél az elosztás igazságosságáról- Elméletileg jól működik, gyakorlatban egyből megbukik

Szükség van állami beavatkozásra: Indokolhatja:- Hatékonyság hiánya- Jószág kívánatos volta

Állami beavatkozás típusai, módszerei

I. Piaci mechanizmusok befolyásolása 1. Tisztességes piaci magatartásról szóló törvény a legmeghatározóbb elem2. Boltok nyitva tartásának szabályozása3. Minőség szabályozása: a kínálati oldal szabályozása4. Mennyiségi szabályozás: elsősorban a kereslet befolyásolására irányul pl:TB-járulék:- Ekvivalenciának kell érvényesülnie: az ellátásnak és a finanszírozás összegének arány-

ban kell lennie. Ebből kiindulva 2 fajta finanszírozási metódus:a) Ellátás definiált rendszer: meghatározom az ellátás színvonalát és ehhez rendelem

hozzá a finanszírozási eszközöket, mértékétb) Járulék/finanszírozás definiált rendszer: meghatározom a járulék színvonalát és

hogy ebből mi kifizethető.

5. Árszabályozási eszközök (pl. minimálbér intézménye): Ár- bér spirál problémája- Többet szeretnék kapni -» munkáltató emeli az árat -» kevesebbet tudok vásárolni -» ma-

gasabb bért követelek -» meg kell emelni az árakat a munkáltatónak- Minimálbér: ezzel biztosítok egy állandó árszínvonalat, ami alá nem mehet (ez elegendő

arra, hogy az illető megéljen belőle)- Igazságossági aspektus: megélhetés biztosítva legyen, a teljesítmény (egy szakma/

diploma megszerzéséhez szükséges a teljesítmény) elismerése valamint a fennmaradás követelménye (kifejezetten magára a cégre vonatkozik, a cégtől ne követeljek olyat, hogy tönkremenjen)

--» Ennek a háromnak szinkronban kell lenni (amikor ez szinkronban van akkor beszél-hetünk igazságos bérről)

II. Finanszírozási eszközök : - Ez általában vagy adókat, vagy támogatásokat foglal magában- Annak érdekében, hogy termékek/szolgáltatások árait befolyásolják vagy egyes szemé-

lyek jövedelmeit befolyásolják- Jelenthetik az ár-támogatásokat az egyes finanszírozási eszközök: módosíthatják az ak-

tivitást- Költségvetési görbe meredekségét változtatja meg- Ilyen pl. a tömegközlekedés, eü biztosítás területen az ingyenes gyógyszerellátás, bér-

lakásépítés az önkormányzatoknál

Jövedelemtámogatás következményei:- Jövedelemszint változása hatással lehet magára a fogyasztásra, annak alakulására és

egyéb méltányosság keretében nyújtandó/járó szolgáltatások ellátások igénybevételére

14/47


III. Jövedelemtranszfer - Pl: oktatási utalvány, lakhatási támogatások

Lehetnek:1. Kiadási típustól függőek2. Típusfüggetlenek (ilyen pl: a társadalombizt. egyes ellátásai)

Vagy lehetnek:1. Egyösszegűek2. Valamilyen mértékűek (arányosak v. degresszívek v. progresszívek)

Az alapvető mechanizmusokat ezek a rendelkezések érintetlenül hagyják.

IV. Az állam magára vállalja az adott jószág termelését - Amikor az állam kínálati oldalon lép fel akkor az egyes alapmechanizmusokat is mó-

dosítja- Pl: rendelkezik iskolai épületekkel, intézményekkel, akkor az oktatást alapszinten be-

folyásolja

Felmerül az állami beavatkozásnál a redisztribúció kérdése .- Ebben az esetben, ha redisztribúciót végez: az igazságosság sajátos aspektusa jelenik

meg: méltányosság formájában

Méltányosság formájában 2 jellegzetesség:1. Méltányosság horizontálisan v.2. Vertikálisan érvényesül- Ez a két méltányosság különféle strukturális tényezőkkel függ össze:

1. Horizonális méltányosság: - Sor kerülhet azonos réteghez tartozók között, - Bizonyos termékek szolgáltatások minimális szintű nyújtásában nyilvánul (minimális

színvonal): mindenki azonos színvonalú szolgáltatást kap- Egyenlő hozzáférés kritériuma is érvényesül: alapvető indoka a jövedelmek egyen-

lőtlensége és ezáltal az alacsonyabb jövedelmek preferálása. Általában diszkriminációel-lenes tv.ek keretében biztosítják

V. Redisztribúció:Dwans-Rogers munkássága nyomán: Önkéntes redisztribúció mellett foglaltak állást, aminek lényege: Meghatározza a- Szegénynek és a gazdagnak a hasznosságérzetét,- A jövedelmeiket jellemzi.

Ha R hasznosságérzete P jövedelemalakulásától függ és ez nagyobb, mint saját jövedele-malakulása (a kettő közötti különbség nagyobb mint nulla), akkor a gazdagtól a szegény felé történő disztribúció racionális/indokolt lehet.- tehát önkéntesen a gazdag addig hajt végre redisztribúciót, amíg a szegénytől függő jöv.arány alapján vonatkoztatunk egymásra és tételezzük fel az önkéntességet.

Másik alapvető szemléletmódja a jóléti gazdaságtani megközelítésnek: mivel nem tud többet fogyasztani, ezért lehetséges a jövedelem elvonása a gazdagtól.

15/47


Önkéntesség kritikája:- Ebben a verzióban az államnak nincsen kötelessége az adóztatáson alapuló elosztási

szerepben- Csak akkor ha az önkéntességen alapuló újraelosztás szuboptimális

1. potyautas problémája:- Akkor merül fel, amikor adott helyzetet 2 személyről n-személyre terjesztjük ki (tehát

sokan lesznek)- Ha feltesszük, hogy nem a szegények egyéni jövedelmei, hanem általános elosztás

jövedelmei határozzák meg a gazdagok által realizált hasznosságot- Tehát lesznek olyanok akik igénybe veszik anélkül hogy szükségük lenne rá

Ha a redisztribúció önkéntes még akkor is lehet szuboptimális, ha a potyautas probléma nem jelentkezik.- A társadalmi jólétet maximalizáló eloszlás az belülre kerül azon a hasznosságot jelent

maximalizált görbén, ami kívánatos lenne a társadalom számára

Másik probléma, amivel foglalkozni szoktak: Szcitovszki Tibor, Hick Károly: 2. Kompenzációs kritérium: magára a redisztribúcióra nyúlik vissza- Lehet a szegénynek az az érdeke, hogy megmaradjon abban az állapotban, amiben van- Ezért elfogadja az újraelosztást és az ebből kapott pénzből hajlandó megvesztegetni azt,

aki az újraelosztáshoz a pénzt adja (ez is egy probléma)- Mennyi legyen tehát a kompenzáció mértéke?- Vagyis nem csak az R (gazdag) oldaláról kell nézni az egészet, hanem a szegény

jövedelemszínvonala érdekében hajlandó-e a gazdagot megvesztegetni- Előfordulhat, ha a szegény beállt egy életszínvonalra és nincs kedve kijönni belőle,

inkább visszaoszt pénzt

4. óra

Susan Carls, Adrian Webb: Szociálpolitika gazdasági megközelítésben- Szocpolitikát dolgozza fel közgazdasági/gazdasági szempontból- Mindazokat a fontossági gazdasági vonatkozásokat tárgyalja, amelyek a szocpolitika

gazdaságtanaként a közgazdászok érdeklődését és vizsgálódását kiváltotta- Erőforrás elosztás módjaival, társadalmi elosztás kereteivel

Társadalmi jólétet: társadalmi jóléti fv keretében definiálják és tárgyalják.Szegénységgel kapcsolatosan problémaként vetődik fel, hogy melyik jóléti indikátort válasszuk, kinek jövedelmét vegyük figyelembe és melyik koncepciót fejtsük ki. Továbbá tárgyalja a társadalmi kirekesztés problémáját.

16/47


Funkcionalizmus és konfliktuselmélet

Funkcionalizmus:- Társadalmi egyenlőtlenségek abból adódnak h. a társ.ban sokféle feladatot kell ellátni- Ennek jutalmazása sokféleként történik- Legfontosabb funkciókat magas képzettség jellemzi- Eltérő fontosságú funkciók ill. eltérő díjazások összefüggése- Képességek differenciált kínálata generálja- Alacsony képzettség alacsony presztízzsel függ össze- A szegénység a funkciók alapján áll fel

A tagolódás:- Relációs alapokon nyugszik és kizsákmányolási viszonyok szerint történik,- Alapját a tulajdonviszonyok ill. a termelési mód és viszonyrendszer adják.Mindkét elméletben közös, h mindkettő strukturális okokra vezeti vissza a szegénységet.Mindkettő kiindulópontja a munkapiaci pozíció és foglalkozás.

Többdimenziós megközelítésGeiger, Lenski, Blau: társadalmi rétegződés komponensei

Theodor Geiger 4 dimenziót különböztet meg:- Sorokinig nyúlik vissza

1. Ágazat: milyen ágazatban van az illető2. Foglalkoztatás: mit dolgozik3. Jövedelem: mennyit keres4. Képzettség/ iskolázottság: mi a végzettsége

Ezek a tényezők inkonzisztensek.Összehasonlíthatóvá teszi a szegénységi csoportokat/rátákat.

Lenski 5 dimenziót különít el:1. Politikai hatalom2. Tulajdon3. Iskolai végzettség4. Foglalkozás5. Etnicitás

3 kiegészítő dimenziót nevez meg: 1. Vallás2. Nemek3. Korcsoportok

Rétegződési rendszert nézve megállapítható:- Rétegződési rendszer strukturálója: jövedelmi ill. anyagi helyzet- Jövedelmi és anyagi helyzet mint strukturáló tényező- Ezt a strukturáló tényezőket a szegénységkutatásra is kiterjesztették, így hozták létre a:

Halmozottan/ többszörösen hátrányos helyzet, depriváció fogalmát- Az életkörülmények sok helyzetében kimutatható elmaradás

17/47


Társadalmi rétegződéssel kapcsban megállapította: - Szegények jelentős rétegét azok alkották, akik nem tudnak pozíciót szerezni a munkapia-

con- Frabil szakít azzal a felfogással, hogy a foglalkozás minden egyén számára meghatározó

osztály/motívum- Explicit módon

Oscar Lewis: - Mexikóváros nyomornegyedét vizsgálta- Ez alapján szegénységleírás- Szerinte a hátrányos jövedelmi helyzet nem csak alacsony életkörülményeket hanem

sajátos kultúrát (szubkultúrát) teremt- Szegénység szubkultúrája- Értékek sajátos rendszere, ami jelentősen eltér a középosztály vagy az általánosan elfo-

gadott kultúrától- Ennek a kultúrának túlélést elősegítő szerepe van, ugyanakkor gátként jelenik meg, hogy

kitörjenek a szegénységi státuszból- Vannak 4. generációs munkanélküliek

Generációk közötti konfliktus: szembehelyezkedik a gyerek a szülőkkel. - Ha a szegény helyzetben levő szülő nyitott az segítség

Tárki kutatásai: - Azok akik szegénységi küszöb alatt éltek/élnek - A 60%-uk újratermeli a szegénységet- Akik többszörös hátrányos helyzetűek 60%-uk újratermeli magát : kb 200e főt érint- Országonként eltérő eredmények

--» Aki szubkultúrában nő fel családi szocializáció nyomán megmarad abban a szubkultúrában.

80-as évek koncepciója: Társadalmi nagycsoportok az értékek és életmódok jellegzetes komponenseinek segítségével határolhatók körül.- Szabadidő eltöltése, fogyasztás stb- Lewis megkülönbözteti a szegénység rövid és hosszútávú újratermelését.

Ez már a társadalomszerkezetnek az időbeli dimenziójára vonatkozik.

Másik ilyen nagy közelítésmód/ értelmezésmód: Kétharmados társadalom koncepciója.- Arra helyezi a hangsúlyt, hogy a népesség többsége a népesség kisebb részét (1/3) for-

mális demokratikus eszközök segítségével a társadalomból kizárja- A relatív jólétét ezen kisebbség kizárása révén éri el- A törésvonal a munkával rendelkezők és nem rendelkezők között található- Idősek és etnikumúak helyzete tűnik veszélyesnek/hátrányosnak, így jön létre a 2/3

Hauser ezt a megoldást nevezi négyötöd egyötöd társadalomnak.

18/47


Underclass diskurzus:- 80as évektől használatos- USA-ban jelent meg- Amit mi halmozottan hátrányos helyzetűnek nevezünk az “underclass”- Minden más osztály alatt elhelyezkedő csoport (szegények, iskolázatlanok, munkaerőpi-

acról kiszorultak stb.)- Életvezetése egyértelműen eltér ezeknek a többiekétől- Alkoholizmus stb. jellemzi őket- Életmódra helyezi a hangsúlyt

Jencks szembehelyezkedik ezzel:- Nem az etnikai hovatartozás az elsődleges szerinte- Nem homogén csop szte az underclass- Az oda tartozók helyzete strukturális pozíciók, normák, magatartások együttesen

definiálják- Jellemzője továbbá: merev elkülönülés - határ van, ami nem léphető át, nincs átjárható

határ --» egyértelműen struktúrális probléma

Ebbe a kategóriába tartozik az exklúzió kifejezés:- A társadalom mindennapi életviteléből kizáródó halmozottan hátrányos helyzetűek

Szegények a társadalomelméletben szegények a társadalomban c. könyvben vannak ezek benne.

Ulrich Brecht: Kockázati tárasadalom:- Ő lényegében kettős modernitásról beszélt- A technológiai fejlődés, jólét emelkedése, iskolázottság növekedése jelenti az első

modernitást, tkp az ipari forr.hoz kapcsolódik az első modernitás- Ennek nyomán jön létre egy új társ. szerk. ami új kockázati tényezőket von maga után és

amelyek visszahatnak erre az első modernitásra : - Reflexív modernitás: globalizációban érhető tetten

Modernizáció a társadalom alapszerkezete:- Az egyének felszabadulnak a korábbi kötöttségek alól- Ezt a folyamatot nevezi individualizációnak

Sajátos életstílusok jönnek létre.- Jövedelemfelhasználásban, életmódban- Új törésvonalak alakulnak ki és nem generációkhoz kötődikAz egyenlőtlenségi helyzetek szituáció függővé válnak: labilisak.

19/47


Az újszegénység problematikája:

Intézményesített életút: Kholi- 1990-ben könyv az időről- Koncepciója szerint nem specifikus életút-tagolódás figyelhető meg a német életút rend-

szerben- Férfiak esetében: kiindulás a képzés majd--» foglalkozt stbstbstb.

Életút szakaszokból tevődik össze:Nők esetében: képzés -» munkanélküliség-» első munkahely keresése --» foglalkoztatás -» anyaság -» foglalkoztatás /háztartásbeli (htb) státusz -» átmenet a nyugdíjhoz

Képzés, unkanélküliség, munkahelykeresés, foglalkoztatás (itt kettéválik a nő és a ffi):1. férfi: munkanélküliség, átmenet a nyugdíjhoz és végül a nyugdíj

Az egyéni életút több szakaszra bontható:- Élete során többféle státuszt tapasztal meg- Életét többféle családszerkezetben éli le- Státuszok és a családtípusok között váltások vannak, amelyek többségükben

előreláthatók, tvszerűek, de tapasztalhatók atipikus változások is- Szegénység kifejezetten családi szintű kategória- Ahogy változik a család profilja úgy módosulnak a szegénység egyéb tényezői és kock-

ázata

5. óra

I. Pénzbeli juttatások

1. Jövedelem igazoláshoz kötött- Általában a jövedelemarányos ellátások - Negatív jövedelemadónál játszanak szerepet: 60-as években vetették fel ezt a fogalmat

USA-ban, amikor megpróbálták a jövedelemtámogatásokat ill. a juttatások jövedelemi feltételét meghatározni: negatív jöv. adó. jöv vizsgálathoz kötött pénzbeli támogatások archetípusa, amelyik nem mással függ össze, mint azzal, hogy valaki egy meghatározott szintig nem köteles adót fizetni, hanem ezt támogatás formájában kapja meg a kpi költ-ségvetéstől.

Negatív jövedelemadóval kapcs.ban ábrát rajzolt fel. Mit jelentenek az ábrán a jelölések:- Egy személyjövedelem B összegig adómentes utána t kulccsal adózikPélda: B=4000£ t (tax/adó) =25% T negatív jövadó: G0-BA vonal mutatja. Ha valaki 4000 font feletti keresettel rendelkezik 25% jövedelemadót fizet a 4000 feletti részre.Ha nem éri el, akkor megkapja a küszöbhöz viszonyított különbség 25%-át.4500 font jövedelemmel rendelkezik az 125 font adót fizet3500 esetén: 125 fontot kap kézhez.- Fedezeti jövedelem alatt és felett különböző adókulcsot és családosok esetében maga-

sabb fedezeti pontot tegyenek lehetővéT= t(Y-B) fejezi ki a tényleges adót. Vagyis B fedezeti jövedelem alatt is érvényes adókulcsa.

Jövedelemmel nem rendelkező személy, megkapja a 4000 25%-át vagyis 1000 fontot.

20/47


g egyéni juttatott egyösszegű transzfer--» Szokták garantált összegű jövedelmi transzfernek is nevezni.Másik példa, amit amik akartak létrehozni:- Addig nem kell neki jövedelmet fizetni amíg nem éri el a fedezeti pontot, de utána kell.- Jövedelmet családra számítják ki: a család mindaddig nem fizet jövedelemadót, amíg el

nem éri a fedezeti pontot a család jövedelme- Jövedelemtranszfert kap a család, amíg be nem esik a jövedelmével az adóköteles

sávba- Az adót addig az állam állja amíg a fedezeti pontot el nem érik- Adómentesség a j1-re is egyfajta transzfer formájában nyilvánul meg- Megvalósítás: különböző adókedvezményeken ill. családi pótlékon keresztül

2. Jövedelemigazoláshoz nem kötött

II. Természetbeni juttatások

1. Teljes támogatásos2. Részleges3. Méltányossági4. Részleges hozzájárulást kívánó

Milyen adók léteznek itthon : - Különféle ellátások szolgáltatások fedezetéhez:1. Közvetlen2. Közvetett3. Adó jellegű bevételeket állapíthatnak meg

A mai adórendszer alapjait 1988-ban fektették le (Kupa Mihály).

Az adóreform nyomán a magyar adórendszer a GDP 38-39%-át központosítja/centralizáljaA bevételek túlnyomó részét központi adók adják.

Ha a GDP-t 100%-nak tekintjük a jóléti kiadások a GDP 31%-át érik el.

Legfontosabb adók a központi adók közül:1. Gazdasági társasági adó (egykulcsos)2. Pénzintézeti társasági adó (egykulcsos)3. Személyi jöv.adó (sávos és kétkulcsos)4. Gépjárműadó (VPOP szedi be, többsávos)

Közvetett adók:1. ÁFA - össz fázisú adók2. Fogyasztási adó - egyfázisú3. Jövedéki adó - egyfázisú4. Import forgalmi adó - 5. Vám

Jövedéki adó + vám = VPOP

Adójellegű bevételek:1. Munkaadói járulék2. Munkavállalói járulék

21/47


3. Társadalombiztosítási járulék4. Egészségügyi hozzájárulás--» Mindet az apeh szedi be.Helyi adórendszerbe tartozó adók: Legfontosabb adók:1. Helyi iparűzési adó2. Idegenforgalmi adó3. Építményadó4. Kommuniális adó5. TelekadóA GDP 51%-át fordítják ún. konszolidált kiadásokra (2007).

4 funkciója van az államháztartásnak ebből:1. Állam működése - 7,8% GDP arányosan, ide tartozik:a) Rendvédelemb) Védelemc) Általános közösségi szolgáltatások2. Jóléti kiadások - 31%, ide tartozika) Oktatás 5,5%b) Egészségügyc) Kultúra 1,5%d) Társadalombizt. ill jóléti kiadások 17%:nyugdíj 9,munkanélküli 0,5, családi támogatás

1,53. Gazdasági kiadások - 8% 4. Az államadósság kezelés - 4,4%GDP arányosan a magyar állam a jóléti államok sorába tartozik. Ebből a társ.bizt 17%

OECD adók:I. Jövedelem és profit adók1. Egyéni (SZJA)2. Családi jövadó (Svédo)3. Negatív jövadó (USA)- Általában progresszív adóskálát alkalmaznak- Leginkább lineáris a társ.bizt. járulék- Itthon nem lineáris volt egy időben (csak a 80-as évek végén lett az)

II. Társasági adózás: vállalatok nyereségét terheli2 fő nézetrendszer alakult ki:1. Musgrave: integrációs négyzet:- A vállalat jövedelmeket beépítik az SZJA alapjába- Úgy tekinti a társasági adót, mint eszközt, hogy beépítsék az SZJA-ba2. Abszolutista felfogás:- Vállalatokat terhelő adót különállónak tekinti az SZJA-tól és abszolút adóként működteti

III. Társadalombiztosítási befizetések és hozzájárulások:- Nem tekinthető tipikus adónak- Bérek és a keresetek után kell fizetni- Angolban pay-roll tax-nek is szokták nevezniIV. Vagyoni adókV. Belföldi áruk, javak ill. szolgáltatások adója1. Elsődlegesen ÁFA (többkulcsos is lehet) - szegényektől csoportosít át a gazdagok

irányába az 1kulcsos áfaVI. Nemzetközi kereskedelemben használatos ill. regisztrációs adó.

22/47


- Vámok alapvetően a nemzetközi tranzakciókat szabályozzák- Újabban megjelentek az ún ökoadók: meghatározott gazdasági prioritások miatt kerültek

bevezetésre

2 elv az adókkal kapcsolatban:Jóléti állam közgazdasági megközelítésben.A szociálpolitika gazdasági megközelítésben.

6. óra

Mieszkowski–Pechman–Tobin:Szociálpoltikai értesítő 1-2. száma,- Szegénység elleni háború egyik lehetőségét próbálja tárgyalni szocpol megközelítéséből

2 lehetőséget vázoltak fel:1. Alacsony-tábla- 33,3%-os adókulcs2. Magas-tábla- 50%-os adókulcs

Egy főre eső évi jövedelem: elhatárolták. évi 800 usd8 fős család számára: évi: 3800usd-t biztosítana bázis juttatásként

Alacsony összegű tábla esetén a juttatás nagysága 400 ill. 2400 usd volnaEllensúlyozó 2 adókulcs: 50 és 33% esetén állapították meg.Ennek figyelembevételével alábbi összegek jöttek ki:

Családméret, bázisjuttatás

családméret bázisjuttatás fedezeti(F) pont aktuális adókulcs szint jövedelme

jelenelgi határadó kulcs

1 felnőtt 800 1600 1876 15

2 felnőtt 1600 3200 2686 16

3

legalább 2 felnőtt a többi gyerek

2100 4200 4996 17

4 2600 5200 6144 17

5 3000 6000 7003 17

6 3400 6800 7857 17

7 3600 7200 8100 17

8 3800 7600 8359 16

1. Magas: Ezek figyelembevételével megállapítható, hogy az adózás előtti jöv. és az adózás utáni következőt mutatja.Megállapíthatjuk, hogy a 3000-5200 usd közötti jövedelmek között:- Csökkentett adót fizetnek, egészen a 6144 usd-ig- Innét a teljes összegű adóbefizetés terheli őketVagyis: 6144 USD feletti jövedelemmel rendelkező családok helyzete nem változik,5200-6144 közé eső jövedelemcsaládok kevesebb adót fognak fizetni, mint most.

23/47


Tegyük fel, hogy van egy 4 személyes család:Szokták ezt splittingnek is nevezni.- Nem egy főre számolják ki az egészet, hanem a család összevont adózásban adózikProblémát szoktak jelenteni, ha a jövedelmek ingadoznak ill. különféle fizetési módokat kell megállapítani.Teljes összegű bázisjuttatás ill. nettó juttatás kérdése

Egyenlő teherviselés problematikája

Adózási méltányosságnak is szokták nevezni.Musgrave elméletei váltak itthon elterjedté.

2 elvet tárgyalnak, ami releváns lehet:I. Haszon elv: Adam Smith-re és kortárs szerzőkre vezethető vissza- Igazságos az az adórendszer, ahol az egyes fizetők hozzájárulásai összhangban állnak

azzal, amelyekből a közszolgáltatásokból egyenként felhasználnak- Összhangot kell teremteni a közszolgáltatásokból való részesdés és az adóbefizetés

közöttHasznossági kritérium: nem csak az adópolitikára, hanem a közkiadásokra is vonatkozik- Ezzel a közösségi szektor gazdaságtana foglalkozik- Haszonelv ideáltipikusan nézve: közszolgáltatásokat fedező részt allokálja, de nem

képes kezelni a transzferek finanszírozásául szolgáló adókat: vannak transzferek, ame-lyekkel minden szociálpolitikának számolnia kell: pl: közgyógyellátás (akik ebben részesülnek transzfer formájában téríti az egészségbiztosítási alapnak a központi kts-gvetés)

--» Redisztributív célokra nem használható.Másik gond, ami ezzel kapcsolatban felmerül: igazságosság problémája.- Ha figyelembe vesszük és mégis a haszonelvű adózás mellett vagyunk, akkor

lényegében az adóképlet kialakításánál tisztában kell lennie a közjavak iránti kereslet ár és jövedelemrugalmasságával- Magas jöv.rugalmasság: a megfelelő adóárak a jövedelem növekedésével gyorsan fog-

nak emelkedni- Az ár rugalmasság magas: növekedés lassulni fog

Rugalmasság: EyEy= (delta Q / Q) / (deltaY /Y)Árrugalmasság: Ep Ep = Delta Q/Q / delta P/P--» Ezeket figyelembe véve: Delta P/P / Delta Y / Y = Ey / Ep- Az egyenlőség baloldala: közszolgáltatások árát jelenti adó formájában- A számlálóban van a jövedelem

Ha Elaszticitás (rugalmasság) = 1 akkor mindkettő azonos százalékban változik, a jövedelemadó arány állandó marad a jövedelemhez képest --» ez az arányos adózás.Ha Ey / Ep nagyobb 1-nél az adó progresszív, mert az arány emelkedik.Ha kisebb, akkor regresszív az adó.Ezt lehet szűkebb területre alkalmazni: Gépjárműadó, benzinadó stb.Ebben az esetben a térítési díjak helyett szokták használni.

II. Fizetőképesség elve:

24/47


- Itt az adóproblémát a közkiadási döntésektől függetlenül vizsgálják- Adottnak veszik a szükséges teljes bevétel összegének nagyságát és minden adóalany-

nak a fizetőképességével arányosan kell hozzájárulnia- Ez figyelmen kívül hagyja a közösségi szektor kiadási oldalát (a másik figyelembe veszi)- Adópolitikát ténylegesen a kiadási oldaltól függetlenül határozza meg- Bizonyos mértékben egyfajta méltányossági szabályt használ

Elkülöníthetünk:a) Horizontális adókat- Horizontális méltányosság szabálya- Csak a törvény előtti egyenlőséget alkalmazza- Jövedelemadó estén az azonos jövedelmek azonos adót fizetnek b) Vertikális adókat- Vertikális méltányosság: egyenlő elbírálás- Különöbző fizetőképességű emberek különböző adómennyiséget figyelnek, hogy egyen-

lőnek érzzék

Megállapítható, hogy ha fizetőképesség és vert. méltányosság alapján vizsgáljuk, akkor a hangsúly az egyik áldozatra esik. 3 verziója ennek:1. Abszolút áldozat2. Arányos áldozat3. Határáldozat

Vertikális méltányosság kérdése: Stuart Mill: egyenlő áldozat rendszerében vizsgálja- Adófizetők egyenlő elbírálás alá esnek, ha az általuk fizetett adó egyenlő áldozatot és

jóléti veszteséget takar- Jóléti veszteség összefügg a jövedelem egy részének elvesztésével

Kérdés: egyenlő áldozat elve valóban progresszív adózást kíván-e?- Függ a határ haszon függvényének az alapjától

Határ áldozat elve.- Ha a határhaszon csökken akkor az egyenlő határáldozat maximális progressziót jelent, mert csak így érhető el a jövedelmek egy szintre hozása.

Megállapítható: nincs egyértelmű megoldás, mindig az adópolitika dönti el, h mi a cél.

H: magas jövedelem számára a határ szabály a legkedvezőbb.Alacsony jövedelem számára a másik.

Társadalmi kirekesztés és befogadás indikátorai

Social quality keretében szoktak vele foglalkozni.- Rendszerint a személy és a csoportok/ közösség összefüggésével

2 fő dimenziója van:1. Identifikáció2. Részvétel/ participáció

Szociológia Weberen keresztül foglalkozik ezzel a kérdéskörrel.

25/47


- Társadalmi csoportok versenye során tapasztalt kollektív megnyilvánulási formája ilyen

Egy adott csop, amely a másikat egy külső attribútum miatt ítéli meg és kizárja emiatt a gazdasági versenyből.

Ún. Underclass kifejezés felel meg.Társadalmi identitás elmélet foglalkozik ezzel.ennek a szociológiai verziója: szimbolikus interakcionizmus

Fajt mint osztályt fogja fel.- Termeléshez való viszony alapján

Másik megközelítés: elosztás keretein belül, faji egyenlőtlenségeket tárgyal.

Amikor társadalmi kirekesztésről beszélünk megpróbálják ún. hagyományos főáram men-tén vizsgálni az embereket és az underclass (osztályhoz tartozás, egyenlőtlenségi vis-zonyok között) vizsgálni.- Egyik a rétegződésre a másik az egyenlőtlenségre helyezi a hangsúlyt- A konfliktusok az osztályokra jellemzik: konfliktusos megközelítése magának a faji prob-

lémának

Cenzus és az identitás kérdése: milyen rasszokat adjunk meg.

Másik megközelítés, ami nem felel meg a tudományos követelményeknek 1 az 1ben:- Amikor a fajt megpróbálják felfogni, mint etnikumot/etnicitás (ethnicity): teljesen más az

etnikum és más a faj - Túl szűk értelemben próbálják venni- UNESCO 3 fajt sorolt fel (nem pedig be): Európaiak: kaukázusiak, Mongoloidok, Négerek- Az egész felsorolás: Linné-re nyúlik vissza

Underclass kifejezés először G. Myrdal használta: 1944-ben: amerikai dilemma c. könyv- Nem szociológiai értelemben használta- Munkamegosztásban elsődlegesen a munkanélküliekre ill. azokra, akik kiestek teljesen a

munkapiacról és nem tudnak betagolódni (ezáltal szegények lettek)1960-as években a szocpol és szociológia átveszi és amikor vizsgálják, akkor megál-lapítják, hogy a feketék nagy része ebbe tartozik --» így terjed át az underclass megközelítés a fajra és vonatkoztatják magára a faji jellegre is.

Angol hagyomány nyomán válik az underclass társadalmi kirekesztés szinoním és a szegénységgel azonos fogalommá.- A társadalmi kirekesztés a szegénység ill. underclass az anyagi erőforrások hiányát jelzi- Ezt szokták Quality Of Life keretében életminőség vizsgálat keretében vizsgálni- Angol fogalom így a poverty-vel kezd szinoním lenni

EU statisztikai hivatala 1995-ben: CESIS portugál tanulmányi központot bízta meg a szegénység és a társadalmi kirekesztés fogalomkörének a tisztázásával és lehetséges megvalósítási formáinak a kutatásával.

Alapvetően 2 fogalmi iskola került szembe egymással:1. Francia - Nem az anyagi deprivációra vezeti vissza a társi kirekesztést

26/47


- Társadalmi participációra és az integrációhoz fűződő viszonyra- Mindazokra, amik állampolgári jogon alapulnak

2. Angol - CERC- Egyén sajátos képességeire és orientációra épülő viselkedés nyomán keletkezhet a

kirekesztettség

CERCOSC (változás szociológiai megfigyelő állomása)- Szegénységet a kirekesztésként definiálja- Indikátora: nem pénzügyi indikátorait tekinti

Társadalmi minőség és ezen belül a kirekesztés indikátoraival foglalkozik.4 olyan dimenziót különít el a társadalmi minőség (SQ=social Quality):1. Társadalmi gazdasági biztonság/bizonytalanság dimenziója2. Társadalmi befogadás és kirekesztés3. Társadalmi kohézió és anómia4. Képességek kibontakoztatásának lehetőségével való felruházás és a lehetőségektől

való megfosztás (Empowerment/ disempowerment)

Társadalmi gazdaság biztonságának dimenziói:1. Anyagi biztonság: nettó jöv. eloszlás2. Munkaügyi biztonság: munkanélküliség/foglalkoztatási ráták/ munkahelyi balesetek

száma3. Lakhatási biztonság: hajléktalanság, lakhatási bizonytalanság, kényelmi lehetőségek

hiánya4. Egészséggondozás: halálozási ráták

7. óraTársadalmi jelentőség vizsgálata az életminőséggel egybevetve

Az életminőséggel egybevetés azért okoz problémát mert a társadalmi és életminőség in-dikátorai között komoly eltérés mutatkozik.- Ez különösen szembetűnik az OECD adataiból, ami magában foglalja a kirekesztést,

konvergenciát és egyenlőtlenségeketÉrdekesség:Egyenlő lehetőségek kritériumai alapján próbálták meg felosztani a társadalmakat.4 verziót tudott felállítaniÁltalában használt objektív indikátorok elsősorban makroszintűek (intézményiek)Míg a mikro közösségi csoportoké szubjektívek (társadalmi befogadás, képességek kibon-takoztatásának lehetőségei).

Berman Philips: 4 verziót állított fel: nemzeti / közösségi /befogadás / kirekesztés

Nemzeti szintű

befogadás kirekesztés

Közösségibefogadás 1 2

kirekesztés 4 3

1. cella:

27/47


- USA a példa: mind közösségi mint nemzetiségi szinten integráltnak mondja a négereket, ami zsidókat stb.- népszámlálás elkülöníti:1. WASP csop.: fehér, angolszász, protestáns2. Afroamerikai3. Latinok (Hispanics / spanyol ajkúak)4. ÁzsiaiakHázasodási szokások alapján tehát:

WASP Afroam. Latin Ázsiai

WASP X

Latinok (Hisp) X X

Ázsiaiak X X X

Indián XX

Sociology of Race relationsUNESCO, 1950, 1967 3 fajt különít el hivatalosan: - Negroid, Mongoloid, Caucascid (kaukázisi)- Minek alapján: szem, haj, arc

Jövedelem egyenlőtlenségek: diszkrimináció nyomán milyen jövedelmi egyenlőtlenségek alakultak és alakulnak ki.

Ábra: két háromszög, ami négyszöget alkot. A 2 háromszög országai: USA, BrazíliaAzon beül: Fehérek és négerek.Osztályok: Felsőosztály, középosztály, alsó osztály

A felső osztály a négereknél a legbeszűkültebb 3szög él, míg a fehéreknél a derékszög teteje. Így halad lefelé.

Braziloknál ugyanez:3 nagy faj: fehérek, mulatok, feketékMásik ábrát nem tudom bevinni ide.

Legrosszabb helyzetben a feketék vannak. Vékonyabbak a középoszt.ba tartozók száma.Jobb helyzetben vannak a mulatok.Legjobb pozíciót a fehérek foglalják el.--» Ez a második ér amellett, hogy nem integráció, hanem egyfajta elkülönülés zajlik.

Elkülönülés nyomán (Glenn C. Laury):- Sajátos önmagát igazoló sztereotípia érvényesül a jöv. elosztás terén- Ez az önmagát igazoló sztereotípia szükségszerűen elvezet egyfajta identitás

erősödéséhez (egy pozitív önértékeléshez)- A pozitív önértékelést az emberek a saját csoportjukon belül tudják elérni- Vagyis az USA társadalma nem integráció, hanem az ún. dezintegráció irányába is ko-

moly eltérést mutat, azáltal hogy szükségszerűen kialakítja a faji identitástMagánegyetemeken annál jobb, minél többféle a hallgatói összetétel.Color-blind / race-blind tétele

Etnicity: etnikum/etnicitás.

28/47


- Sajátos paradigma figyelhető meg- Race paradigma: biológia paradigma, amit felváltott a későbbiek során az etnikai, amit

felváltott az osztály paradigma

Etnikai paradigma két összetevőre helyezte a hangsúlyt:1. Kultúrára --» ennek nyomán jött létre a kulturális pluralizmus2. Leszármazásra --» biológiaiIus Sanguinis elve:- Ha valaki, valamelyik nő terhes és brazil repülőgépen szül, akkor az brazil állampolgár

Kategorizálást mindig sztereotípiákon nyugszik.Etnicitás elmélet az asszimilációra helyezte a hangsúlyt és nem az integrációra.- Ehhez mintaként a bevándorlókat vették és őket hasonlították össze a négerekkel- Bevándorlók többsége fehér volt

Cellák elemzésének folytatása:2. Közösségi szinten befogadás, nemzeti szinten kirekesztés- Franciaországot hozza példának- Németország, törökök: nemzeti szinten kirekesztettek, de közösségi szinten integráltak3. Kirekesztés közösségi szinten, nemzeti szinten befogadás:- Faluból városra költözők- Nincs közösségi identitás, de a nemzetnek ettől függetlenül a tagjainak minősülnek

Társadalmi kirekesztés nem pénzügyi mutatói:

I. Depriváció- Valamitől való megfosztottság- Pl.szegénység- Szegénység mérésére különféle mutatók vannak

5 tényezőt szoktak említeni:1. Társadalmi dimenzió: család, participáció2. Gazdasági: elsődlegesen erőforrások, bér, tb, megtakarítások3. Intézményi: igazságszolg, oktatás, egészségügy, politikai jogok, bürokrácia4. Területi: demográfiai azon belül is vándorlás, mobilitás; hozzáférhetőség5. Szimbolikus dimenzió: alapvető készségek, jövőbeli kilátások stb.

7 típust alkottak meg, ami társadalmi kirekesztés indoka:1. Gazdasági tényezők: többszörös depriváció anyagi források hiánya miatt2. Társadalmi tényezők: amikor a társadalmi kirekesztés oka a társadalmi kapcsolatok

gyengülése vagy megszakadása3. Kulturális tényezők: előítéletek, xenofóbia, rasszizmus4. Szubjektív tényezők:- Amikor célzottan próbáljuk meghatározni, hogy kiket kell támogatni és integrálni- Amikor az emberek szégyenlik a szegénységüket és ezen a szégyenérzeten keresztül

kirekesztettek lesznek5. Patologikus tényezők: mentális v. lelki problémákra utalnak6. Önromboló viselkedés: deviáns viselkedésekre vonatkozik: alkoholizmus, prostitúció7. Térbeli faktorok/tényezőtípus:- Kirekesztés tárgya lehet egy egész területi blokk lakossága- Városövezetek, iparövezetek- Minden olyan terület, ahol az adott személy/ember sorsa a térség sorsától függ

29/47


Nem pénzügyi indikátorai a szegénységnek és társadalmi kirekesztésnek:néhány új tényezőt is felvettek a hagyományos indikátorok közé:1. Háztartás tagjainak jellemzői- Fiatal házasodás indikátora a teljes család szintjén történő kirekesztettsége- Az egyes háztartások kapcsolatai a gazdasággal- Kirekesztettség szempontjából milyen státuszúak4 fajta szülő lehetséges Magyarországon:1. Genetikai szülő2. Jogi szülő3. Nevelőszülő4. Lelki szülő: pl: keresztszülő, aki felneveli a keresztgyerekét

2. Háztartás fogyasztási szerkezete és életkörülményei: pl: étkezés

3. Új indikátor továbbá a területi kérdések.- Személyi csődök előfordulási aránya

Társadalmi kirekesztés és társadalmi befogadás indikátorai.Ezek a mutatók részben megtalálhatók a Lengyel által szerkesztett Társadalmi indikátorok c. könyvében.

Jólét mérésére szolgáló indikátorok

GPI- Genuine Progress Indicator

ISEW: index of Sustainable - Fenntartható jólét gazdaságának az indikátora

A gazdasági jólét alakulására, ennek okaira.Közös a feltétel:- Lakossági fogyasztás növekedés alapvetően pozitív jóléti hatást fejt ki és ennek

megfelelően próbálják a gazdasági jólét alakulását ill. a fejlődést vizsgálni

Az első mutatónak (ISEW): Herman Daly vmint John Cobb a kidolgozója (1989)

Németországra, Ausztriára, Skóciára készültek számítások ezeknek a mutatónak a segít-ségével.Megállapították, hogy pontosabb mutatónak bizonyult, mint a GDP v. GNP.

Valódi fejlődés mutatója:- Hosszútávú szemléletet tükröz

Pozitív mutatói:Személyi fogyasztás növekedése, gyermeknevelés értéke, önkéntes munka értéke, tartós fogyasztási javak szolgáltatásai, autópályák és utak szolgáltatásai.A többi negatív, v. pozitív

8. óraBetegség miatt hiányoztam9. óra

30/47


Miből finanszírozzák a tb-t?- Attól függ milyen szolidaritást érvényesítenek

2 fajta szolidaritás:1. Szakmai szolidaritás2. Nemzeti szolidaritás

1. szakmai szolidaritás Szakmai szolidaritáson alapuló rendszer a járulékfizetési rendszer.Jellemzője:- Tagjainak meghatározott kockázattal szemben nyújt garanciát- Cserébe a munkajövedelemre járulékot ró ki- Minden biztosítási elven működő rendszer járulékfinanszírozási ill. járulékrendszernek

számít (általános szabály)

2. nemzeti szolidaritásFiskális rendszer jellemzőjeJellemzője:- Univerzalitást fejezi kiTöbb formája ismert:1. Indirekt fiskalitás- Forgalmi adók- Állami szubvenció2. Direkt fiskalitás:- Jövedelmekre kivetett adó

A háború utáni időszakokban gyakorlatilag Mo. 1998-tól egy harmadik finanszírozási típus is megjelent:- Privatizációs / magánosított finanszírozott forma

3. Magánosított finanszírozási forma- Biztosítottak befizetései teremti elő a szükséges fedezetet- A közösségről az egyénre hárítják a felelősséget- Egyéni öngondoskodás elvét hangsúlyozzákMiért szükséges ez a rendszer?- Egyrészt a viselkedési kockázatok miatt- A biztosított magatartása megváltozik- Másrészt: az indemnitás elve teszi indokolttá ennek a használatátIdenitás elve: kártalanítás

Általában megállapítható, hogy a fiskális rendszer – mivel az univerzalitást érvényesíti – a szolidaritásnak sajátos fajtáját képezi.

Másik lényeges dolog: ebben az esetben nem egyéni számlán vezetik az illető befizeté-seit.

Néhány fogalom, ami az utóbbi időben előtérbe került (társadalombiztosítás áta-lakításakor):1. Társadalomjóléti jellege a biztosításnak- Közjogi köztestületi jellege miatt emelkedik ki- Főbb vonásai: monopol ill. monopszom helyzetben nyilvánul meg

31/47


- Képviselés és képviselet közötti kapcsolat- Általában törvény erejénél fogva keletkezik a tb

Finanszírozás után az igazgatás a másik fontos területe.

Igazgatásnál 2 fontos alapfogalom:

1. Területi jelleg- tbnek / tveknek területi korlátokkal rendelkezik- Elsődlegesen Mo területére terjed csak ki- Vagyis azokra a személyekre vonatkozik, akik Mo.on állnak jogviszonyban- Továbbá itthon szereztek jogosultságot a tb ellátásra/szolgáltatásra2 fajta kötelezettségre vonatkozik:- Biztosítási - Szolgáltatási kötelezettség

2. Illetékesség- Szorosan a területihez kapcsolódik- Azonos hatáskörű szervek közötti jogmegosztást jelent- Azaz igazgatási szerv tekinthető illetékesnek, amely a biztosított/jogosult elhe-

lyezkedésének megfelelő jogosítványokkal rendelkezik- Ezek a jogosítványok kiterjednek az ellátás v. szolg. elbírálására, megállapítására és

folyósítására

Magyarázat:1. Igénybejelentés- Aki vmilyen szolgáltatást igénybe akar venni- Hiába tv szerint biztosított valaki, de automatikusan nem jár semmilyen szolg.2. Elbírálás- Az illetékes igazgatási szerv v. annak felhatalmazott kifizetőhelye elbírálja.- A benyújtott igény a rendelkezésre álló formai kellékeknek megfelelően megvizsgálja az

adott ügyintéző- Elbírálás kritériuma a jogosultság feltételeinek való megfelelés --» megfelel-e a jogosult-

ság feltételeinek3. Ellátás megállapítása- Ha megfelel a feltételeknek, annak figyelembevételével állapítható meg az ellátás4. Folyósítja- Az ellátás összege a jogosultság kritériumai alapján történik- Általában 0,6 ill. 0,7 a szorzó a mérték megállapításakor (de előfordul 1 is pl: üzemi v.

foglalkozási baleset esetén)

Egy egyszerű eset: tp (táppénz)Gyáp (gyermekápolási táppénz)1. Kockázati esemény --» ebből lesz a kockázati eset2. Biztosítási esemény --» ebből lesz a biztosítási eset- Kettő nem azonos

Páciens --» orvos (szerződéses orvoshoz megy, mert csak ebben az esetben térít az egészségbizt. alap)orvos megállapítja, hogy az illető nem beteg, hanem MUNKAKÉPTELEN(tb kifejezéssel: keresőképtelen)

32/47


Keresőképtelenségnek megvannak a kódszámai: BNO tartalmazza (betegségek nemzetközi osztályozása)Táppénzes állományra veszi- Ha ez megtörtént, akkor az illető igényt nyújthat be (addig a tb szóba sem áll vele)Orvos kiírja egy meghatározott időre és visszarendeli felülvizsgálatra.- Mindig kap orvosi igazolást, amit le kell adnia a tb ügyintézőnél24 hétre jár168 naptári napra jár a terhességi gyermekágyi segély- Akkor van gond, ha korábban v. később szül, mint ahogy az orvos megállapította- Elmegy a terhességire és a gyermek születése után kapja a gyermekágyit- Ahhoz hogy ezt megkapja meghatározott procedúrán kell végigmennie- Utána kaphatja a gyedet: gyermekgondozási díjat: ugyanakkora összeg mint a ter-

hességi gyermekágyi segély

9 hónap- 8 ebből az aktív

Tegyük fel, hogy valaki nem jogosult:- Kapja a gyest akkor

Másik előnye a gyerekszülésnek:- Családi pótlék jár- Pénzbeli ellátásként egyidejűleg folyósítható más tb ellátásokkal

Az egészségbizt pénzbeli ellátásai közül a táppénz/baleseti táppénz a gyáp a gyed a tes (terhességi gyermekágyi segély) nem tb ellátás:- Gyes

Nem egymást kizáró ellátások.- Az ember jogosult lehet mindegyikre, de ezek közül csak az egyiket veheti igénybe.- Függetlenül attól, hogy ezeknek a kritériuma nagyjából ugyanazok

Gyáp: gyermek ápolása miatt jár- Ebben az esetben is jogosultsági évről beszélünk (nem naptári évről)- t0 időpontban megszületik a gyerek, akkor utána 365 napig tart a jogosultsági év (lehet

366 is szökőévben)

33/47


Nyugellátás

Ennek is van egy igazgatási szerve.- Megyei igazgatóságoknak nevezzük- Területi elv alapján működnek- Oda kell benyújtani a igényt- Benyújtott adatok alapján megállapítja, hogy mennyi a szolgálati idő

Szolgálati idő és figyelembe vehető jöv. alapján kiszámítja az öregségi nyugdíj összegét.- Ettől kezdődően nem az igazgatóság, hanem a NyFIG folyósítja a nyugdíjat- Ami az OMF keretében végzi a tevékenységét- Az igazgatóságok mind jogi személyek

Finanszírozással kapcsban sajátos dolog:- Az ellátásokat az illetékes tb igazgatási szervek állapítják meg- Viszont a járulék befiz és ellenőrzés az apehnél történik- További sajátossága, hogy mindenkinek kell egy foglalkoztatójának lenni, aki járulék-

fizetésre kötelezett- A tb ellátásban részesülők részéről, hogyha tb járulékot kell fizetni és ezt a magyar állam

fizeti, akkor a foglalkoztatónak a magyar állam minősül (kpi ktsgvetés)

Nyugállományba kerülés

Szolgálati idő:- Fontos fogalom- Csak a nyugdíjbiztosításnál van szolgáltai idő- Tb-nél biztosítási idő van

Mi számít szolgálati időnek?- Járulékfedezeti időszakra szolgálati időt szerezhetünk- Pl: szakmunkás tanulóideje, ha a meghatározott jogszabály hatálya alá esik és utána kell

meghatározott összeget fizetnie- 3 vagy 4 évig jár- 5 év egyetem- 3 év sorkatonai szolgálat (gyakorlatilag 2 évre vitték be)- 25 éves volt mire leszerelt- ebből a 25 évből járulékfizetés nélkül szerzett 11 év szolgálati időt- 37 év munkaviszony, ha 62 éves koráig dolgozik- Összesen 48 év szolgálati idő

Törvény szerint: 40 évig 80%, majd minden további évért 1,5% járt neki.- Így tehát a havi átlagkereset 92% az illető nyugdíja--» Majdnem a nettó keresetét kapja meg.

A nyugdíja magasabb lehet.

1988-tól elért kereseteket kell irányadó időszaknak tekintetni.

34/47


Fontos fogalmak még továbbá:2. Valorizáció: figyelembe vehető havi átlag kereset értékállóságát hivatott biztosítani3. Indexálás: nyugdíjdinamika: nyugdíj értékállóságát (megállapított ellátásé)4. Korengedmény: foglalkoztatáspolitikai fogalom5. Korkedvezmény: egészségére különösen ártalmas munkakörben dolgozott6. Rokkantsági nyugdíj: sajátjogú nyugellátás: munkavégző képesség időleges v. vé-

gleges elvesztése miatt állapítható meg. TB szempontjából rokkantnak minősül az, aki munkaképességét legalább 67%-ban elveszítette (szilikózis és azbeszt betegség es-etén 50%).

- Jogosultság feltétele: egészségi állapottal, biztosításban töltött idővel és keresettel áll összefüggésben- Egészségkárosodásnak orvosszakmai feltétele van: Országos Orvosszakértői Intézet

főorvosai állapítják meg, hogy ténylegesen mekkora az egészségromlása az adott személynek (vonatkozhat szellemi fogy.ra is)- Biztosításban töltött idő: szolgálati idő (meghatározott idővel kell rendelkezni)- Jogi feltétel: keresetveszteség éri az adott személyt (akit nem ér az elve kizárt)- Jogszabály: aki rokkantsága miatt rendszeresen nem dolgozik ill a keresete lényegesen

kevesebb megrokkanása előtti keresetnél- Szolgálati idő: megrokkanáskori életkor függvényébe: ha vki 22 éves életkor betöltése

előtt válik azzá, akkor 2 év szolgálati idővel kell rendelkezni, 22-24: 4év, 25-29: 6, stb.

Nyugdíjjogosultság megnyílása: - Rokkantsági nyugdíjra jogosultság onnét nyílik meg, amelytől a vizsgáló orvosbizottság megállapítja, nem a “rokkanás” időpontjától

Jogosultság megszűnése: feléled.- Rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnhet, ha a 3 feltétel közül vmelyik teljesül

Történhet pl. állapotváltozás miatt is.- Rosszabbodhat is az adott szem. munkaképessége/képtelensége

Minél kisebbszámú rokkantsági csop.ba tartozik, annál magasabb a nyugdíj mini-mumösszege.

Baleset miatt állapítják meg a rokk. nyugdíjat: baleseti rokk. nyugd.Feltételei:- Üzemiségi: - Orvosszakmai: munkaképesség csökk. legalább 67% másik: 50%- Jogi feltétele: keresetveszteség

Beszélhetünk:- Jogosultság megnyílásáról- Folyósítás időszaka- Jogosultság feléledése- Újabb üzemi balesetek, amelyek miatt állapotvált. következhet be.

35/47


Hozzátartozói ellátások:- Ide tartozik: özvegyi nyugdíj ill. árvaellátás

Özvegyi nyugdíj:- Az határozza meg, hogy mennyi ideig éltek együtt- Született-e gyerek- Részesült-e tartásdíjban

Az adott személynek egyébként járó nyugdíjának 50%-a az özvegyi nyugdíj.

Ideiglenes özvegyi nyugdíj: 50%

Árvaellátás: 16 életév ill ha tanul 25 életév betöltéséig.

Szülői nyugdíj.

Évenként a nyugdíjemeléssel állapítják meg.- Csökkentik a tartásdíj összegével

10. óraJogorvoslat, adatszolgáltatás, nyilvántartás téma

- Felelősségi szabályok

Az eljárási szabályok figyelhetők meg.

Eljarasi szabalyoknak megkulonboztethetok:1. Altalanos2. Foglalkoztato ill biztositott felelossege (adatszolg, ill nyilvantartasi

kotelezettsegekre is kiterjed ez)Sajátossága a társadalombiztosításnak:- Különféle igazgatasi szervek, valamint a biztositottak es foglalkoztatottak kozott nincsen ala fölérendeltségi viszony- Közjogiság elve érvényesül

Vagyis:- Az egyenlőség elve, ami dominál- Nem mondhatja a munkaltato, hogy az alarendeltje vagyok- Egyuttmukodes jellemzi

Pl: igenybejelenteskor- Elbírálás - igazgatasi szervehez kapcsolodik- Folyositas - jogszabaly alapjan all fenn (nincs senki aki utasitana)

Ezert, ha valaki jogosult vmire nem azert kapja, mert o kotelezte az igazgatasi szervet, hanem mert az elbiralo szervnek kotelessege teljesiteni.

Egyenloseg 2 fajtaja:1. Banasmodra vonatkozo2. Eljarasra vonatkozoan

36/47


1. Egyenlo banasmod - Jogegyenloseg egy megnyilvanulasa- AB hatarozaton alapul: jogegy lenyege, hogy az allam mint jogalkoto es vegrehajtok koteles mindenki szamara ugyanazt biztositani es semmilyen szempont alapjan nem dif-ferencialni

Egyenlo banasmod illeti meg az azonos jogallasuakat- 2 dolgot jelent itt:1. Adott ellatast azonos elvek alapjan kell2. Azonos szakmai tartalommal kell megallapitani

Tesztkerdes pl: mit jelent az azonos jogallasuak eseteben az egyenlo elbanas:- Azonos elvek ill. azonos szakmai tartalom (ez lesz a helyes valasz)

Torveny a kovetkezoket irja elo a biztositottak egyenlo banasmodjara:- Akik egyes ellatasokra TBJ tv szerint megallapodast kotottek a megallapodas targyat kepezo ... a biztositottal esnek egy tekintet ala- Az szamit, hogy az en jogallasom azonos-e a teljeskoru biztositottak jogallasaval

2. Az eljarasbeli egyenloseg:- Nincsenek "egyenlobbek"- A jogalanynak az ugyeit diszkriminaciomentesen, reszrehajlas nelkul azonos szakmai kovetelmenyek es szempontok alapjan kell intezni

Eljarasi szabalyok kiterjednek az ellatasokra (v ellatasokkal kapcsolatos feladatok vegze-sere), a jarulekfizetes teljesitesere es ezzel kapcs feladatokra vmint a meltanyossagra es jogorvoslatra.

Tarsbiztositasi felelosseg a munkaltatot, foglalkoztatot terheli.- Olyan formaban, hogy a felelosseget abban az esetben is meg lehet allapitani, ha anyagi kar nem keletkezett- Anyagi kar keletkezese eseten az 57es tv. (ppk)

Felelosseg elemei:- Azabalyserto cselekedet- Felrohato magatartas- Kikenyszeritheto szankcio- Megelozo nevelo, celzatVagyis: a TB felelosseg letezo kotelezettseg alapjan allapithato meg- Sajatossaga, hogy a TB nem vizsgalja, hogy az elkoveto a szabalysertest johiszemuen v. rosszhiszemuen kovette el

A TB felelossegmeallapitasakor nem vizsgalja, hogy az adott szabalysertest az elkoveto johiszemuen v. rosszhiszemuen kovette el. Elsodleges szempont: felrohato e v. sem

Az ellatasra jogosult, a foglalkoztato, foglalkoztatok es Egyidejuleg fennallo tobb biztositassal jaro jogviszony eseten.

Vannak kulonfele jogviszonyok, amik egyidejuleg fennallnak.- Mindig vizsgaljak, hogy melyek az elsodleges jogviszonyok

Ha kriteriumoknak megfelel akkor mind az 5 jogviszonya biztositassal jar.

37/47


Felelossegi szabalyok a felrohatosag merteke alapjan allapitjak meg a szankciokat es irjak elo a szukseges intezkedeseket.Pl: ugyvitelert valo felelosseg, jogalap nelkul felvett juttatasok visszakovetelese stb.

Adatszolgaltatas, nyilvantartas: jogszabalyok teszik kotelezove.

Fontos: Jogorvoslat- jogalkalmazas soran merul fel- jogorvoslati eljarad mindig az igazgatasi szerv hatarozataival, donteseivel szemben

foganatositanak- azoknak joga van, akikre nezve a hatarozat jogokat v. kotelezettsegeket allapitanak

meg- jogosult jogorvoslati eljaras kezdemenyezesere a biztositott, foglalkoztato v. epp aki

erdekelt az adott ugyben pl: fizetesre kotelezo hatarozat vegrehajtasa targyabanSajatossaga a jogorvoslati rendszernek, a kulonbozo hatarozatokkal szemben eltero sza-balyok ervenyesulnek.- Mas a jogorvoslat rendje a fizetesre kotelezo hatarozat es egyeb esetben.

TB esetben a MEH (megyei eu )TV mulasztas eseten OEP-hez kell benyujtani.

Sajatossaga az egesz rendszernek, igy a TBnek is az EU szintjen.

Meg mindig az EGK rendelet az iranyado.- munkavallalok, egyeni vallalkozok vmint csaladtagjaikra vonatkozoan- 1971-ben szuletett ez a rendelet- ez szabalyozza a szemelyi hat., targyi hat. kikre terjed ki es magat a banasmodot is- egyes ellatasokat is- nem kotelezo vmennyi tagorszagra, eljarasmodokat tartalmaz (hogyan mikent lehet igenybe venni)

Megkulonbozteti:- betegsegi, anyasagi- rokkantsagi- hatramaradottak juttatasai- munkahelyi balesetek- halalozasi segely- csaladi juttatasok- munkanelkuli juttatasokForditas mindig juttatas, de ellatasnak nevezzuk pontosabban magyarul.

Elsofokon mindig a kibocsato szerv jar el.- ha ezt sem fogadja el, akkor mehet birosagra

Kov fontos temakor: OnkormanyzatisagTB eseteben ervenyesul biz mertekben az onkormanyzatisag elve.

2 fontos fogalom tisztazasa elsokent:- ktsgv.i kapcs. attol fuggoen brutto v. netto, hogy a kpi ktsgvetes reszet kepezi e v. sem

I. Brutto ktsgvetesi kapcs.II. Netto ktsgvetesi kapcs.

38/47


- utobbi idoben ez jellemzoOnkormanyzat abban az esetben jon letre, amikor nem kapcsolodik a kpi ktsgveteshez.A kpi ktsgvetes csak allami garancia lebonyolitasakent jon letre v. all fenn.Minden biztositas allami garanciaval mukodik a vilagon mindenhol.

Az onkormanyzatnal olyan elv az onkormanyzatisag, amely az adott intezmeny onigaz-gatasat, egyuttmukodeset, kozos felelosseget az allami strukturatol elkulonitett szervezeti strukturaban biztositja.- az onrendelkezesre helyezodik a hangsuly, adott kozosseg autonomiaja- tarsadalmi kockazati kozosseg meghatarozott onrendelkezessel bir, ezt fejezi ki az onko-rmanyzatisag- kozosseg ugyeinek kepviseletere letrejott szervezeti kepzodmeny, amely decentralizalt feladatokat lat el

Onkormanyzatok eseteben megkulonboztetunk:1. Teruleti onkorm2. Testuleti onkorm: vmely foglalkozasi agba tartozo, vmely szakmai csop feladatait

kozjogi testuletkent latja elTartamat tekinve:1. Politikai onkormanyzat: tvhozoi hatalommal rendelkezik (pl mindegyik telepulesi

onkorm rendelkezik ilyennel) pl: foderalizmus jell.2. Adminisztrativ onkormanyzatok: hataskore csak a kozigazgatasi feladatok el-

latasara korlatozodik, nincs tvhozoi hataskoruk.

TB elve decentralizalt. Vannak dekoncentralt szervei.Pl: oep dekoncentralt szervei: megyei egeszsegbiztositasi penztarok- mikozben az egeszsegbizt decentralizalt intezmeny

Megkulonboztethetjuk:1. Deregacio: hataskoratruhazas2. Devolucio: ehhez hasonlo feladatokat vegez, felulrol lefele v. forditva hataskoru de-

centralizalt szervezetekkel

Onkormanyzatisag fobb osszetevoi:

I. Kepviseleti rendszer: altalaban mindegyik onkormnak vanTobb verzioja lehetseges:- I. VH utani onkorm kepviselovalasztas mas szisztemat alkalmaztak, mint a 90-es

evekben lezajlott valasztasokkor- ez alapjan letre lehet hozni a TB onkormanyzatanak kepviseletet:1. kozvetett pl listas rendszer2. kozvetlen kepviselovalasztas: amikor az onkormanyzat tagjait szemelyre szoloan

valasztjak meg

Masik formaja a kepviseloi rendszernek: delegalas- arra felhatalmazott szerv meghatarozott szemelyeket kijelol es delegalSajatos esetnek minosul a delegalas, de volt alkalmazva.- delegalt szemelyt az ogy mint tvhozo testulet a kormanyszerv kinevezessel erositette

Kulonfele metodusok az erdekek kifejezesere:- szakszervezetek es munkaltatok adnak embereket

39/47


Beszelhetunk meg:1. Teherviselesaranyos: paritasos (th viselok egyenlo aranyban vesz reszt) diszparita-

sos)II. Kollektiv v. kozossegi dontesIII. Kollektiv felelossegIV. KooperacioV. Ellenorzes- lenyegeben a vezetes es iranyitas szempontjabol fontos- egyfajta visszacsatolast jelent- ellenorzes targya lehet: barmilyen emberi tev, cselekves, magatartas, esemenysor, mukodes ertekelese, rogzitese- vele szemben tamasztott kovetelmeny: teljesseg, idobeli folyamatossag, rendszer-esseeg, racionalis elveken alapuljon, hateknysag, tvesseg, megalapozottsag

Tartalma szerint: 1. Gazdasagi2. Tartalmi

Szemely szerint: 1. belso2. kulso ellenorzes

Jellege: 1. Normal2. Felulvizsgalati ell.

Gyakorisag alapjan: 1. egyszeri2. idoszakos3. folyamatos

Modszeret tekintve: 1. helyszini2. beszamoltatasos3. folyamatos adatbeszolg

Reszletesseget tekintve: 1. Teteles (minden tetelt atvizsgal az ember)2. Szuroproba szeru (kivalasztok egy honapot)3. Mintaveteles (meghatarozott temakoroket ellenorzok csak)

Szuroproba szeru idohorizont: - alkalmankent- rendszeresen (evente, felevente, havonta, 5 evente)

Az allami szamvevoszek, miniszteriumok ill. egyeb szakmai felugyeleti szervek is latnak el ellenorzeseket.- van aki a tvesseget- mas a gazdasagossagot ellenorzi

11. óra

40/47


Állami beavatkozás mellett és elleni érvek

Figyelembe venni a külföldi szisztémát.

Fogyasztás kisimításának problematikája vetődik fel.

Jóléti szempontból ezt a kifejezést akkor alkalmazzák, amikor a jövedelmi egyenlőtlen-ségek megszüntetésére, meghatározott módszert választanak, amivel az egyenlőtlen-ségek amplitúdói nem esnek olyan távol egymástól.- ezt a társadalmi szolidaritás nevében szokták megtenni

társadalmi szolidaritás intézményeként jelölik az öregségi nyugdíjakat ill. az állami nyugdíjrendszert.

UK-ben a teljes értékű nyugdíjra való jogosultság megszerzésének ffiak esetében ál-talában 44, nők esetében 40 évnyi járulékfizetés szükséges.- abban az esetben ha ez nem teljesül, akkor a nyugdíjat mozgóskála alapján ál-

lapítják meg.

Mozgóskála UK-ben

Itthoni viszonyok:

Szolgálati idő korhatár

20 év (biztosítottak 90%-a eléri) 62 év

előrehozott öregségi nyugdíj: 40 év legalább 57 évesnek kell lenni

Megállapítják, hogy mennyi lenne az illető öregségi nyugdíja, majd ebből %-ot vonnak le annak megfelelően állapítják meg, hogy ténylegesen mennyi százalék az ő öregségi nyugdíja.

44 év járulékfizetés a férfiaknál.- aki ezt nem éri el annak mozgóskála alapján állapítják meg

Az otthoni védelem intézménye:- szülő által gyerekek ill. fogyatékos eltartottak gondozásával otthon töltött idő a

megállapított nyugdíj összegét nem csökkenti--» vagyis, aki 15 évre kivonul a munkapiacról és ezen idő alatt gyermekeivel kapcs. teendőit látja el csak 25 év munkaviszonnyal kell rendelkeznie a teljes nyugdíjra való jogo-sultság megszerzéséhez.

Máshonnét nézve:Szocializmusban 55 év nőknek, férfiaknak 60. év betöltése.Megállapítható volt, hogy 2/3-uk érte el a nőknek.Nők elmentek szülésre és (1976 óta van gyes a rendszerben).1985: gyed

gyes: 3évgyed: 2 év- 2-3 gyerek volt az ideáltipus- most ideáltip: 2 gyerek

41/47


2 gyermek esetén 4 év, 3 esetén 6 év esett ki a munkából.

55 évből lejön: 18 év6 év- 24= 31 év

Ha a gyerek iskolába/oviba megy, kb 100 napot évente otthon tölt a szülő.

Összesen 30 év a nők esetében.

Nők gyakorlatilag 51-52 évesen mentek nyugdíjba.52-25év = 27 év felhalmozási idő

Nők átlag 76 évig éltek ekkor.76-55= 21 év

51-52 évet figyelembe véve: 76-52= 24

27 év alatt kellett neki 21 v. 24 évre felhalmozni nyugdíjat.

4-5%-os kamatos kamattal lehetséges ez.

tkp ha ő 3000Ft-ot akar kapni 1 évben havonta, akkor 2500 ftot kellett volna befizetnie járulékba: majdnem mégegyszer a fizetését.(ha tőkefedezeti rendszerben gondolkodunk)

Angol szisztéma jellegzetessége: heti nyugdíj összeg.- 2 összetevőből áll:1. átalány (alapkomponens)2. keresetarányos

Egyedülálló személy esetében átalány jellegű alapkomponens az országos átlag jövedelem 1/5-e körül van.

Keresetarányos összetevő: 2010-től figyelembe véve:- alsó és felső kereseti korlát közti nyugdíjra jogosító jövedelem 20%-a

Sajátossága: 20 legjobb év alapján történik a nyugdíj megállapítása.

Itthon: 1988-tól minden évet figyelembe vesznek.

Nyugdíjkorhatár a férfiaknál: 65 év, nőknél 64- 2020-ra bevezetik a 65 év egységes korhatárt a nők esetében is

42/47


Nyugdíj összege az árváltozásnak megfelelően (inflációkövetően) indexálják.2 módon:1. nyugdíjszámítás alapját képező jövedelmet minden évben újraértékelik a kere-

setváltozásokkal (lényegében így tudják elérni, hogy a keresetarányos nyugdíj a jogo-sultság megkezdésekor a kedvezményezett reálkeresetét tükrözze)

2. minden évben emelik az árváltozásoknak megfelelően

Különféle kiegészítő nyugdíjrendszerek léteznek: 2 fajta:1. Munkáltatói nyugdíjrendszerek- vállalati nyugdíjpénztárak- a munkáltató szervezi

2. Önkéntes magánnyugdíj rendszerek:- nem azonos az önkéntes magánnyugdíj pénztárralJellemző rájuk- tőkefedezeti elvvel működnek- kiegészítő jellegűek (csak részben helyettesítik az államit)- korlátozottak- adókedvezmények révén támogatja őket az állam ill. limitált indexálást alkalmaznak

ezekre

2 teljesen eltérő szisztéma került bemutatása: Magyar (német) vs. UK (beverage terv ny-omán jött létre)

Észrevehető, hogy anélkül, hogy kötelező lenne a harmonizálás nagyjából hasonlóak a rendszerek.

Unióban 3 tip. különíthető el:

I. Állami nyugdíjrendszer:- munkajövedelem arányos

II. Duális nyugdíjrendszerek:- jellemzője: alap + munka jövedelem alapján önálló nyugdíjrendszer

III. Duális sajátos verziója- duális sajátos verziója- alap + kiegészítő

+1: itthon ismert volt: Állami + elismert (helyettesítő) pénztár

+2: Meghatározott jöv. határig kötelező államiban részt venni.- ha vkinek a jövedelme a járulékfizetés felső határát meghaladja, akkor bármelyikbe

ami nem állami köteles részt venni

Fedezeti rendszerben:

Felosztó-kirovó rendszer (PAYG - Pay As You Go)- lényegében a maximum elméleten alapul- vagyis az államnak nem kell az államnak előzetes alapokat felhalmoznia a jövőbeni

nyugdíjjogosultság kiosztása érdekében, mert a mindenkori adófizetők biztosítják a ki-fizetést.

43/47


Fontos a nyugdíjak megállapításához és bizt. szempontjából az ún. korfüggőségi ráta.- mindig ki szokták számolniJelentése: nyugdíjasok és a dolgozók aránya- ezt szokták korrigálni ill. figyelembe venni a várható élettartam alakulását ill. az ál-

talános említett képzési időt

Miért szükséges az államnak beavatkoznia?- miért nem lehet magán szervezésbe adni a nyugdíjat?

Nicholas Barr a pénzbeli juttatásokkal kapcsolatban:- a fogyasztás hatékony kisimításához szüks. hogy az egyének a társadalmilag

hatékony nyugdíj szintjéhez jussanak3 fontos politikai kérdés:- miért vállalnának az emberek a nyugdíjrendszerhez való önkéntes hozzájárulást- miért teszi az állam kötelezővé a tagságot- miért gondoskodik maga az állam az öregségi nyugdíjak kifizetéséről

Egyértelműen fölvetődik az ún. externális ktsgek problematikája.- ez mint egyik döntőérv szerepel

Itthon legalább fél millió embernek kell lennie, hogy rentábilis legyen (megérje működtetni) a nyugdíjkassza.- figyelembe kell venni: várható élettartam alakulása, különböző kockázatok mérése

Itthon még nem tárgyalják ezt központi problémaként a köv. jelenséget:Nyugdíjasokat figyelembe véve kockázatok:1. egészségügyi- az eü ellátások szolgáltatások kb 60%-át a nyugdíjas populáció veszi igénybe

értékbe nézve- gazdaságilag aktív populáció állja ezt

2. Kor kockázata- meddig él az adott személy- abban az esetben az is megállapítható, hogyha a 60. életévet elérte, akkor a férfi kb

72-76 évig él, a nő pedig 76-85 évig.Vagyis: adódik belőle a nyugdíjak értékállóságának problémája (annak biztosítása ill. az anyagi fedezet biztosítása)

Addig nincs különösebb gond, amíg demográfiai v. munkapiaci problémák nem jelennek meg.- amint megjelennek elkezdődnek a gondok- ennél fogva tűnik szükségesnek az állami beavatkozás és annak az állami garan-

ciának a biztosítása

44/47


Másik fontos említett elv: társadalmi igazságosság elve:Vertikális méltányosság:Fontos összetevője: kockázatkiegyenlítés:- vannak olyan személyek, akik nagyobb és vannak olyanok, akik alacsonyabb kock-

ázattal rendelkeznek és a kettő közti kiegyenlítés szükséges, ami piaci alapon nem működik- jövedelemkülönbségek: alacsonyabb jövedelműek jobban járjanak, mint a maga-

sabbak (degresszíóval oldják meg)

Vagyis a redisztribúciós célok és ezeknek a kötelező ereje indokolja az állami bea-vatkozást.

3. Hatékonysági érvek:- elsődlegesen az inflációval szemben mutatkoznak meg- a magánintézmények nem képesek az inflációval szembeni védelmet garantálni- a nyugdíjak indexálását nem tudják felvállalni teljes mértékben

Ezen kívül számos egyéb tényező indokolja: generációk közti szolidaritás, mint redisztribú-ciós hatás.- mivel a keresőképesek teremtik meg az aktuális fedezetet, így egyfajta intergenerá-

ciós szolidaritás valósul meg

Másik lényeges dolog: férfiakról a nők javára hajtanak végre redisztribúciót: nemek közötti redisztr. is érvényesül.

UK: férfiak esetében a rendes nyugdíjkorh: 65, várható élettartamuk: 80,5évNők esetében: 60 év, ebben a korban a nők várható élettartama 83 év, ezek alapján 23 évet tölt egy átlagos nő nyugdíjban.- a férfiakhoz képest tehát 1,5szer ktsgesebbek

A nemek közti redisztribúció nagyjából 1,5szeres.

Abban az esetben a férfiak és a nők egyenlő járulékot fizetnek és egyenlő összegű jut-tatásban részesülnek, akkor a férfiak részéről magasabb a hozzájárulás.Tehát a redisztribúció nemek és korcsoportok között is megvalósulhat.

Érdekes anyag, amivel lehet modellezni a sajátosságokat.- demográfiában és biztosításmatematikában használják- Wilhelm Lexis: Lexis-diagram

Életvonalak alapján vizsgálják meg az egyes kohorszokat.- 3 dimenzióban szokták ezt a diagramot felvázolni.

Függőleges t.: naptári évVízszintes t: biológiai év

t0 időpont: eseményév (befejezem pl. egyetemet)- 1 évben megnősülök/férjhez megyek- jön az első gyerek, 2. gyerek, rá 5 évre a válástételezzük fel, hogy van olyan személy aki x időpontban meghal.

Életvonal: 45 fokos szöget zár be t0-ból kiindulva

45/47


- levetítve az egészet kapjuk meg ezt

Ezt az életvonalat el tudom forgatni, mivel 45 fokot zár be és le tudom számítani a naptári időszakba.

3 dimenzióban tudom ezt ábrázolni a 45 fokos szög segítségével:

Kor, Kohorszok, periódusok- ennek alapján 3 időszakot veszünk mondjuk: 2010, 2002, 1994- kor függőleges tengelyen veszem a periódusokat: 18-26, 27-35, 36-44 stb.

45 fokos szög miatt ki tudom számolni, hogy mely kohorszokra vonatkozik ez.

Veszem pl: 1994-18= 19761994-26= 1968-1976 --» kohorsz az egyik

Ezt lehet pl. számítani a születési, pályakezdő kohorszokat.- tkp bármilyen eseményt vizsgálhatok, ami demográfiailag kifejezhető

Kohorsz azokat a csoportokat foglalja magába, akiket ugyanaz az esemény ért és azokat tudjuk vizsgálni kohorszonként.Meg lehet állapítani, hogy 4 eseménycsop.ra lehet bontani így.Férfiaktól a nőknek történő redisztribúció megvan minden esetben.

Felvetődnek a különféle ösztönzési kérdések is: ebben a tekintetben 3 tényező kieme-lendő:1. Megtakarításra van hatással2. Gazdasági növekedésre van hatással3. Magára a nyugdíj értékére/összegére van hatással

- megtakarítás növekedése elsődlegesen a felhalmozás ideje alatt jelentkezik és ez határozza meg- hatással van, de hogy ténylegesen növeli-e a megtakarításokat, akkor függ az alka-

lmazott finanszírozási rendszertől- hogyha az embernek a megtakarításai növekednek pl. gazdaságilag aktív időszak-

ban, ezek a megtakarítások - ha tőkefedezeti rendszerről van szó - gyakorlatilag makroszinten nem növelik a megtakarításaikat

XY-t véve: 100 egységet megtakarít- makro szinten a felosztó kidobó rendszer miatt ezt a 100 egységet a gazdaságilag

inaktív résznek fogják kiküldeni- a tőkefedezeti rendszer esetében viszont meghatározott hányadot félre tudnak

tenni 100 egységből, amely átnyúlik a későbbi időszakokra és nem kerül aktuálisan fel-használásra --» ez viszont befolyásolja a társadalom egyéb gazdasági tényezőit

--» nyugdíj-megtakarítások a makrogazdaságra nem megtakarítás jelleggel hatnak- tkp a nyugdíjasok jólétét stabilizálja

46/47


Állami nyugdíjalap hogy érinti a megtakarításokat:- az állami nyugdíjalap bevezetése és fejlesztése negatívan érintheti a magánszektor

megtakarítását, bár nehéz megbecsülni--» pro és kontra egyaránt hozhatók fel érvek.Tanár meglátása: - azokat az összeget vonja el amelyeket magán megtakarításra fordítanának- azokat amiket befordítottak nagyjából kiegyenlítik egymást- ténylegesen a kettő majdnem kioltja egymást- a megtakarítás pozitív v. negatív jellege nem bizonyítható

Kijelenthető, hogy lényegében a nyugdíjak ill. nyugdíj jellegű megtakarítások társadalmi szempontból növelik a redisztributivitást- növelik a társadalmi szolidaritást- de nem bizonyítható, hogy a nyugdíjra fordított megtakarítások a gazdasági

növekedést gátolnák- a nyugdíj jell. megtakarítások inkább stabilizálják (szinten tartják) magát a gaz-

dasági színvonalat

Egy munkásra jutó tőkeállomány ill. a munka termelékenysége befolyásolja (ezek egymáshoz való viszonya határozza meg). - ezenkívül, h növekszik-e a gazd v. sem alapvetően a demográfiai tényezők és tech-

nikai technológiai fejlődés határozzák meg

Ennek megfelelően a társadalmi stb. hatásai miatt az állami nyugdíjrendszer mellett való kiállás a “jó” a magán helyett.

47/47

Jóléti rendszerek és válságuk

Documents

Transcript of Jóléti rendszerek és válságuk