Jogi és menedzsment ismeretek

Általános információk • Tananyag: Pálinkó Éva-Dévai Katalin – Szabó Márta: Vállalkozási ismeretek, + az

előadások anyaga • Számonkérés:

- 1 zh-dolgozat eredményes megírása (40 %) az aláíráshoz (üzleti terv!) - elővizsga a szorgalmi időszak utolsó hetében, ill. a vizsgaidőszakban vizsga (aki

megszerezte az aláírást) • Elérhetőség: vigh@lucifer.kgt.bme.hu • Honlap: vighlaszlo.tar.hu • BME.GTK Q ép. II. em.

Jogi ismeretek:

• A gazdálkodó szervezetek működését meghatározó jogszabályok. • Egyéni és társas vállalkozási formák • A gazdasági társaságok alapításának és működésének általános szabályai • Non-profit szervezetek alapításának, működésének sajátosságai (?) • Menedzsment ismeretek I. • Állóeszköz-gazdálkodás • Forgóeszköz-gazdálkodás • Vállalatok pénzügyi folyamatai • Számviteli alapismeretek • Alapvető pénzügyi mutatószámok • Pénzügyi piacok működése • Üzleti tervezés • Vállalati stratégiai menedzsment • Stratégiai tervezés • marketingstratégia

Menedzsment ismeretek II.

• Az informatika fejlődésének hatása a vállalati szervezetre, működésre • A vezetés, vezetői felfogások, vezetői feladatok, stílusok • Döntéselméleti alapok, döntéshozatal módjai, kockázat, bizonytalanság kezelése • Vezetői információs rendszerek • Non-profit szervezetek menedzsmentjének sajátosságai (?) • Konfliktuskezelés a szervezetekben

Vállalkozások indításának alapvető kérdései

Jogi és menedzsment ismeretek 1. hét Mi szükséges egy üzleti vállalkozás sikeréhez?

• Potenciális üzleti lehetőség • Tőke (befektetés) • Vállalkozói készség - vállalkozó • Kockázatvállalás

1

• Reális üzleti terv • Vállalkozzunk-e? • Az alternatívák számbavétele • (előnyök, hátrányok

Munkaidő hossza Stabilitás, biztonság, kockázat Főnök-beosztott viszony Folyamatos döntési kényszer

Megfontolandó kérdések?

• Mit akarok elérni a vállalkozással? • Elegendő tudás és tapasztalat áll rendelkezésemre? • Reálisak-e elképzeléseim? • Melyek személyiségem gyenge és erős pontjai?

• Tulajdonságok: kapcsolatteremtő képesség, flexibilitás, eredetiség, magabiztosság,

önkontroll, érzékenység, szervezőképesség, gyorsan képes dönteni, stb. • Üzleti tevékenység kiválasztása • Üzletszerű gazdasági tevékenység: a vállalkozó saját nevében, rendszeresen,

haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenység Mire lehet vállalkozni?

• Köre nagyon széles (termelő, szolgáltató, kulturális, oktatási tevékenység, stb) • Nem folytatható „állami monopóliumként” fenntartott tevékenység, amelyet a törvény,

törvényerejű rendelet, vagy kormányrendelet az állam, állami szerv vagy állami gazdálkodó szerezet részére tart fenn

Választás: személyes képességekkel, érdeklődéssel és az anyagi lehetőségekkel a leginkább összhangban lévő legyen TEÁOR – tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere Vállalkozás elnevezése

• Találó, rövid legyen, • Utaljon a vállalkozás termékére, szolgáltatására

Cégbejegyzés jogi szabályai szerint

Cégkizárólagosság (a cégnév különbözzön más cégek elnevezésétől) Cégvalódiság (a tényleges tevékenységet tükrözze) Cégszabatosság (az elnevezés feleljen meg a magyar helyesírás szabályainak)

Cégnév

Három egységből áll a) vezérnév (azonosításra szolgál) b) alaptevékenység c) társasági forma

2

Vállalakozás helyének kiválasztása

• Székhely: a vállalkozás adminisztratív központja • Telephely: az üzleti tevékenység folytatásának helye, amely a székhellyel azonos

közigazgatási területen fekszik • Fióktelephely: a székhelytől eltérő közigazgatási területen fekszik

Telephely kiválasztásának szempontjai:

közlekedési megfontolások, munkaerő közelsége, piac közelsége, költségmegfontolások, helyi jogi, adminisztratív, adófizetési kötelezettségek eltérése, alapvető infrastruktúrával való ellátottság, későbbi terjeszkedés lehetősége

Vállalkozási forma kiválasztása • Egyéni vállalkozás • Társas vállalkozás

Egyéni vállalkozás a) egyéni vállalkozásnak számít a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy üzletszerű – saját nevében és kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott – gazdasági tevékenysége b) devizabelföldi: magyar állampolgár és állandó lakóhelye Magyarországon van, illetve külföldi állampolgár, de magyarországi lakhatási engedélye van c) cselekvőképes (érvényes jognyilatkozatot tehet, szerződést köthet, nagykorú) d) nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából (pl. vagyon elleni vagy a közéleti tisztaságot sértő bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélték) Ki nem vállalkozhat?

• akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (ameddig nem mentesült a büntetőítélet hátrányos jogkövetkezményei alól);

• akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (ameddig nem mentesült a büntetőítélet hátrányos jogkövetkezményei alól);

• akit valamely foglalkozástól a bíróság eltiltott, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre;

• aki egyéb jogszabályban meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik;

• aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja; • akinek korábban kiadott vállalkozói igazolványát adó-, vámtartozás, illetve

adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség megszegése miatt visszavonták, és tartozását még rendezte;

• akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van . Egyéni vállalkozás • Leggyakoribb vállalkozási forma • Előnyei:

egyszerű alapítás

3

viszonylag kevés jogi kötöttség kisebb alapítási, fenntartási költségek, mozgékony, könnyen változtatható forma, a teljes ellenőrzés a vállalkozó van

• Hátrányai: Korlátlan felelősség Alacsony hitelképesség Kisebb növekedési lehetőség

Gazdasági társaságok Alapításhoz legalább két személy szükséges. Az alapításban részt vehetnek:

• Természetes személyek • Jogi személyek

A következő formákban működtethetők:

• közkereseti társaság, • betéti társaság, • korlátolt felelősségű társaság, • részvénytársaság, • közös vállalat (2006-tól megszűnt) • Egyesülés

Törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el Jogi személyiség nélküli

• Bt, betéti társaság • Kkt, közkereseti társaság • Jogi személyiséggel rendelkezik • Kft, korlátolt felelősségű társaság, • Rt. részvénytársaság

Néhány jogi fogalom:

• Felelősség: • korlátlan és korlátozott • Cselekvőképesség (érvényes jognyilatkozatot tehet, szerződést köthet)

- korlátozottan cselekvőképes - cselekvőképtelen

• Természetes személy, jogi személy

Közkereseti Társaság • A kkt olyan gazdasági társaság, amelyben a tagok közös gazdasági tevékenységre

vállalnak kötelezettséget és felelősségük saját teljes vagyonukra kiterjed (korlátlan és egyetemleges)

• rendszerint családi vagy kisvállalkozásokra jellemző vállalkozási forma. • fő szerve a tagok gyűlése, ahol mindenki (hacsak a szerződés másként nem rendelkezik,

egyenlő mértékben) szavazatra jogosult.

4

• egyik tagja sem lehet más kkt., betéti társaság tagja vagy egyéni vállalkozó. • a társaság üzletvezetésére mindegyik tag jogosult, akik mindegyike önállóan vagy

együttesen járhat el. Betéti társaság

• Létrehozhatják: - csak magánszemélyek - magán és jogi személyek

• Beltag – korlátlan felelősség, személyes közreműködés • Kültag – korlátozott felelősség • Alapító taggyűlés • Társasági szerződés

Előnyök: • Megosztott felelősség • Kisebb az egy vállalkozóra jutó vagyoni kockázat • Viszonylag egyszerű forma • Kisebb alapítási és működtetési költségek • Egyszeres könyvvitelt vezet

Hátrányok: • A beltag korlátlan és egyetemleges felelőssége • Profit megosztása

KFT

• Legalább két személy, vagy két cég hozhatja létre (kivétel egyszemélyes kft) • Felelősség: korlátozott (az üzletrész erejéig) • Jogi személyiségű társasági forma (mint szervezet válik a jogviszony önálló jogalanyává) • Legkevesebb 500000 Ft törzstőke (amely üzletrészekre oszlik - szavazati arány) • Legfőbb döntéshozó szerv: a taggyűlés • Ügyvezető • Társasági szerződés

Előnyök: • Korlátolt felelősség • Kedvezőbb tőkebevonási lehetőség • Nagyobb fejlődési, növekedési lehetőség

Hátrány: • Az alapítás költségesebb, bonyolultabb • A fenntartás költségesebb • Bonyolultabb szervezet • Kettős könyvvitel

Részvénytársaság

• tőkeegyesítő társaság, alapítható és működtethető zártkörben és nyilvánosan. • A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb 5 millió forintnál,

a nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje pedig nem lehet kevesebb 20 millió forintnál.

5

• az alapításnál kötelező minden részvényes vagyoni hozzájárulása, amely lehet pénzbeli, illetve nem pénzbeli (ún. apport) hozzájárulás.

• előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki.

Részvény

Vállalkozási forma kiválasztása

• Vállalkozási tevékenység jellege • Pénzügyi korlátok • Üzleti kockázat • Adófizetési kötelezettség • TB • Könyvvezetési kötelezettség

2. előadás Vállalkozások alapítása I. Egyéni vállalkozás Ki alapíthatja:

o a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy o cselekvőképes o nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából

Mire vállalkozhat? •Bármire, amit nem tiltanak

6

Hol váltható ki a vállalkozói igazolvány? (korábban)

o A vállalkozói igazolvány kiadásához egy egységes formanyomtatvány kitöltésével kérelmet kell benyújtani a vállalkozó székhelye szerint illetékes okmányirodába

o A vállalkozói igazolványt az okmányiroda adja ki, o az igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba

ütközik. o A nyomtatványok az okmányirodákban ingyenesen átvehetők vagy letölthetők és

kinyomtathatók o Egyablakos ügyintézés: az okmányirodák beszerzik az egyéni vállalkozó adószámát,

adóazonosító jelét, TB törzsszámot, valamint statisztikai számjelét Milyen adatok kellettek a kérelem benyújtásához? A kérelemben fel kell tüntetni többek között:

o az egyéni vállalkozó nevét; o leánykori nevét; o születési helyét és idejét; o anyja nevét; o a tervezett egyéni vállalkozás székhelyét, telephelyeit és fióktelephelyeit; o tevékenységi körét és tevékenységének megnevezését. o A tevékenységeket az úgynevezett szakmakódokkal együtt kell feltüntetni; a

szakmakódok megtalálhatók a Statisztikai Közlönyökben és a Központi Statisztikai Hivatal honlapján is .

o A kérelemhez mellékelni kellett: o a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy nincs eltiltva az általa folytatni kívánt tevékenység

végzésétől, illetve, hogy nem áll fenn a 1990. évi V. törvényben rögzített egyéb kizáró ok o érvényes hatósági erkölcsi bizonyítványt, amely igazolja, hogy a kérelmezőt gazdasági,

vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt nem ítélték el jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre, illetve egyéb szándékos bűncselekmény miatt sem ítélték egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ,

o a jogszabályban előírt képesítés meglétét igazoló okiratot; o jogszabályban előírt más hatóság engedélyét, amennyiben a tevékenység folytatását

jogszabály hatósági engedélyhez köti (arról, hogy milyen tevékenységekhez van szükség hatósági engedélyre, az okmányirodákban adnak felvilágosítást);

o a kérelmező nyilatkozatát az adószám, és ha adóazonosító jellel nem rendelkezik, az annak megállapításához szükséges - külön jogszabályban meghatározott - adatokról;

o jövedelemszerzési céllal kiállított tartózkodási engedélyt. Jelenleg Egyéb szabályok:

o Az egyéni vállalkozó csak egy igazolványt válthat ki, egy vállalkozást alapíthat o Az igazolvány alapján több tevékenységet folytathat o Személyesen kell közreműködnie a vállalkozásban o Felelőssége korlátlan o Ez ma is jellemző o Az egyéni vállalkozás megszűnik, ha:

7

o Az egyéni vállalkozó az igazolványát visszaadja o Az igazolványt a jegyző visszavonja o Az egyéni vállalkozó meghal, vagy elveszíti cselekvőképességét

Gazdasági társaságok Alapításhoz legalább két személy szükséges. Az alapításban részt vehetnek:

o Természetes személyek o Jogi személyek

Működési formák: o közkereseti társaság, o betéti társaság, o korlátolt felelősségű társaság, o részvénytársaság,

Törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el, a székhely szerint illetékes cégbíróságnál be kell jegyeztetni (határideje a társasági szerződés megkötését követő 30 nap) Gazdasági társaságok létrehozása:

o Általában társasági szerződéssel (Rt esetében alapító okirattal) o Ügyvéddel kell ellenjegyeztetni o Valamennyi tagnak alá kell írni

Tartalmaznia kell: 1. a társaság cégneve és székhelye 2. a tagok, nevük (cégük) és lakcímük feltüntetésével 3. a társaság tevékenységi köre a társasági vagyon mértéke, rendelkezésre módja, ideje

(tagonként a pénz és az apport értékét) 4. ügyvezető nevét, a munkáltatói jogokat gyakorló tag nevét 5. a profit, veszteség megosztását, a vagyoni betét kivonásának lehetséges módját 6. új tag felvételét, régi kilépését 7. szavazati jogok gyakorlása (mindazt, amit a tv. az egyes formáknál kötelezően előír)

A társaságalapítás költségei: o a létesítő okirat elkészítésének költsége: ez a társasági formától, valamint attól függ, hogy

a létesítő okiratot közokiratba vagy ügyvéd által készített és ellenjegyzett magánokiratba foglalják Az ügyvédi költség rendszerint magában foglalja a cégeljárásban történő jogi képviselet díját is (a cégeljárásban a jogi képviselet kötelező) - kb.50 000-70 000 Ft

o a cégbejegyzési eljárás illetéke: kft., zárkörűen működő rt. esetében 100 000 forint, nyilvánosan működő rt. esetében 600 000 Ft, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (kkt., bt.) esetében 50 000 forint illetéket kell fizetni

o a közzétételi költségtérítés jogi személyiség nélküli cégnél 14 000 Ft, jogi személyiségű cégnél 25 000 Ft

o a hiteles cégaláírási nyilatkozat költsége: a cégjegyzés valódiságának tanúsításáért aláírásonként 2000 Ft munkadíjat kell fizetni a közjegyzőnek, ezen felül a közjegyző a tevékenységével kapcsolatban felmerült költségek megtérítésre is jogosult (pl. leírási költség) - célszerű legalább négy aláírás

8

A gazdasági társaság legfőbb szerve o a közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál a legfőbb szervet tagok gyűlése (határoz a

társaság mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a hatáskörébe utal. )

o valamennyi tagnak azonos mértékű szavazat van. A társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat miden tagot megillet. A tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg határozatát.

o A határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében törvény vagy a társasági szerződés háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő.

o A korlátolt felelősségű társaságnál a legfőbb szerv a taggyűlés o A részvénytársaságnál a legfőbb szerv a közgyűlés. A közgyűlés a részvényesek

összességéből áll. a közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult részvények által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van. A közgyűlés határozatait - ha törvény vagy az alapszabály eltérően nem rendelkezik - a jelen lévő részvényesek szavazatainak egyszerű többségével hozza meg.

A gazdasági társaság ügyvezetése

o A gazdasági társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el.

o Ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.

o közkereseti társaságnál és betéti társaságnál az ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok látják el

o korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el o zártkörűen működő részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság mint testület vagy a

vezérigazgató látja el o nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság mint testület vagy az

igazgatótanács mint testület látja el A gazdasági társaságok megszűnése Jogutód nélkül szűnik meg a gazdasági társaság

o társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult

o társaság legfőbb szerve elhatározza a társaság megszűnését o társaság tagjainak száma egyre csökken o cégbíróság megszünteti o jogszabály így rendelkezik.

A gazdasági társaság jogutóddal történő megszűnése o Társasági formaváltással: a gazdasági társaság egyetemes jogutódlással más gazdasági

társasági formát választ o Egyesüléssel: gazdasági társaságok egyesülése esetén két vagy több gazdasági társaságból

egyetlen gazdasági társaság keletkezik. Az egyesülés történhet: o összeolvadással o beolvadással.

9

o Szétválással: a gazdasági társaság két vagy több gazdasági társaságra válik szét. A szétválás történhet

o különválással o kiválással.

3. előadás Jogrendszer, jogágak Jogrendszer Közjog—magánjog Jogágak

1. Alkotmányjog 2. Polgári jog 3. Nemzetközi magánjog 4. Polgári eljárási jog 5. Munkajog 6. Szövetkezeti jog 7. Földjog 8. Családjog 9. Közigazgatási jog 10. Pénzügyi jog 11. Nemzetközi jog 12. Büntetőjog 13. Büntetőeljárási jog

Jogrendszer • adott időben, adott helyen létező, tehát hatályos jogi normák összessége • ~állami szuverenitás: kötődik annak határaihoz • jog: akarati viszony terméke ⇒ országonként eltér, még akkor is, ha vannak azonos

elemek. jogcsalád: • azonosan fejlődő jogrendszerek • korai polgári forradalom: precedensjog, bírói jogfejlesztés…. Angolszász jogrend • radikális polgári forradalom: általános, normatív, absztrakt… Code Civil 1804 • kései polgári forradalom: német hatású… sokáig túl radikális a polgárjog, hogy

törvényerőre emelkedjen… • jogrendszer: nincs ellentmondó szabály, ha valami egyik szerint tilos, a másik szabály

szerint is az, stb… A világ jogrendszerei

• Általában a jogrendszerek a világban két nagy részre oszthatók: civil jogi jogrendszerekre (kontinentális) és a common law-n és az equity-n alapuló jogrendszerekre (angolszász).

• A jogrendszerek harmadik fajtája az egyházi jogon, vallási szabályokon alapuló jogrendszer, amely vallási előírásokon illetve kommentárokon nyugszik.

• Az egyes jogrendszereken belüli eltérések elsősorban történelmi, társadalmi, gazdasági okokkal magyarázhatók, adott állam jogrendszere függ az állam demokratikus vagy autoritatív jellegétől.

10

A világ legtöbb államában civiljogi jogrendszer működik. E jogrendszer egy szuverén vagy szuverenitással felruházott szerv vagy személy által alkotott absztrakt törvényeken, kodifikált jogszabályokon, általában írott alkotmányon alapul, másrészt jogszokáson, mely jogforrásokat a konkrét ügyre vonatkoztatnak. A jogalkotó által alkotott írott jogszabályok már az ókorban is léteztek, az egyik legelsőként említhető a babilóniai Hammurápi törvényoszlopa. A modern civiljogi jogrendszerek közvetlenül visszavezethetők a római jog írott jogforrásaira, melyeket a középkorban fedeztek fel ismét és vált az európai államok jogrendszerének alapjává. A római jog magas absztrakciójának is köszönhetően precedenst nem alkalmaztak, így minden egyes ügy elbírálása más ügyektől függetlenül történt. A 6. században a Kelet-Római Birodalom császárának – I. Justinianusnak – utasítására összegyűjtötték és kodifikálták a római jog joganyagát. A gyűjtemény a Corpus Iuris Civilis nevet kapta. Nyugat-Európa eközben lassan a sötét középkorba süllyedt és a 11. századig a jogtudomány nagyrészt feledésbe merült. A 11., 12. században újra-felfedezték a római jogot, tanulmányozni kezdték a Corpus Juris Civilist, megnyitották kapuikat az első jogi egyetemek (Bologna). A római jog elterjedt Európában, az ítélkezés nagyrészt a római jog és a középkori uralkodók jogszabályain alapult egészen a felvilágosodás koráig. A felvilágosodás követőinek egyik követelése volt, hogy az állam a szétaprózott, partikuláris joganyagot foglalja egy kódexbe, történjen meg a kodifikáció. Ennek első állomása a Code Napoleon – Code Civil volt a 18. században Franciaországban, amelyet követtek a kontinensen lévő államok más jogalkotói is, így például: Németországban a Bürgerliches Gezetzbuch. Az új kódexek nagy hatással voltak nemcsak Kelet-Európa jogrendszereire (például: Görögország, Oroszország), hanem Japán és Korea jogrendjére is. Napjainkban a civiljogi jogrendszerhez tartozik Oroszország, Kína, Közép- és Dél-Amerika, a kontinentális Európa, és még számos más állam is. A common law ("közönséges jog") alapú jogrendszer egyik fő jellemzője és egyben megkülönböztető jegye a civiljogi jogrendszertől a precedens, azaz a stare decisis – az ítéleteken alapuló jog. A bíró alkotta jog lényege, hogy a egyes konkrét esetekből állapít meg jogszabályt a bíró, ezáltal jön létre egy általában íratlan szokásjogon alapuló vagy írott, az eldöntött ügyekről készült jelentésekben megtestesülő szokásjog, mely felépíti a jogrendszert. A jogszabályok nem öltenek kodifikált formát, a jogszabályokat nem a szuverén alkotja meg, hanem a bíróság. A common law jogrendszer Angliában fejlődött ki a legteljesebb formájában, és a Brit Birodalom egykori gyarmatain terjedt el – kivéve Máltát, Skóciát, Az Egyesült Államokban Louisianát és Quebec-et – ezért is hívjuk angolszász jogrendszernek. Közjog

• az ember a közjog alanyaként állampolgár • szabályozási tárgya a közösség, társadalom, társadalmi rend, államszervezet, állami

szervek létrehozatala és működési rendje, • e szervezetek/szervek hatásköre, állampolgárok államhoz való viszonya • állampolgár mint a közösség része: • állam & állampolgár, állam & szervezet: rendszerint alá-fölérendeltség • állam a köz akaratát hordozza, főhatalommal bír • kényszerít, büntet, jutalmaz — jogszabályi keretek közt • jogállamiság → jogszabályok határozzák meg az állami szervek hatáskörét, feladatát,

hatalommegosztást • egyén szabadságának védelme az állammal szemben • közhatalom csak jogilag szabályozott keretek közt gyakorolható

11

• arányaiban több az alacsonyabb szintű jogforrás — rendeleti jogalkotás államigazgatási szinten

• alkotmányjog, közigazgatási jog, pénzügyi jog, nemzetközi jog (közjog), büntetőjog Magánjog

• tulajdonosi autonómia területe • tulajdon szent és sérthetetlen, tulajdonhoz fűződő alanyi jog • jogilag egyenlő tulajdonosok mellérendelt viszonyban. • túlnyomórészt diszpozitív szabályok: A diszpozitív szabályokban a jogalkotó csupán

javaslatot tesz, ám elismeri a felek azon jogát, hogy közös akarattal másban állapodjanak meg.

• normák zöme megengedő, mert így van akarati autonómia, a tulajdon szentsége így marad meg

• a magánjogban a jogviszonyok többsége alanyi jogot biztosít • jellemzőek a jogforrási hierarchiában magasabb szinten álló jogszabályok • polgári jog, nemzetközi magánjog, munkajog, szövetkezeti jog, földjog, családjog

A jogforrás fogalma • A társadalmi viszonyok változásával együtt a jog is változik, fejlődik. A jognak ez a

változása nem spontán folyamatok, hanem meghatározott állami szervek tudatos tevékenységének az eredménye, s ezt a tudatos, szervezett tevékenységet nevezzük jogalkotásnak.

• A jogalkotó folyamatban keletkeznek a jogforrások. • A jog forrására történelmi korszakonként is elérő felfogások vannak. • Ezek szerint a jogban, a jogszabályokban az isteni vagy természeti elrendelés

manifesztálódik (kifejezésre jut), illetve csak egyszerűen az emberi akarat, amely a társadalom és a gazdaság adott szerkezetének felel meg.

Az alkotmányosság számára a jogforrás fogalma két értelemben használható: • - egyrészt jelenti: magát a jogszabályt • másképpen külső jogforrás: az a forma, amelyben a jogszabály megjelenik, amelyben

kötelező ereje és más jogszabályokhoz való viszonya megtestesül. • pl. - alkotmány • - törvény • - rendelet • másrészt jelenti: a jog megalkotóját, létrehozóját, vagyis azokat az állami szerveket,

amelyek a jogszabályok tényleges kibocsátására jogosultak. másképpen: belső jogforrás: azok a szervek tartoznak amelyek jogszabály alkotásra felhatalmazást kaptak.

Jogalkotó szervek: - Országgyűlés - a Kormány - a Kormány elnöke és tagjai, - az önkormányzatok.

A jogforrás tehát arra a kérdésre ad választ, hogy mely szerv milyen formában alkothat jogszabályt. Alkotmányjog (államjog)

• társadalmi, gazdasági, állami berendezkedés kérdései • alaptörvénye az alkotmány

12

• önkormányzatról szóló törvény, választójogi törvény, állampolgári jogállásról szóló törvény

• Az alkotmányjog az állami berendezkedés szabályozása mellett rendelkezik az alapvető szabadságokról, deklarálja az állampolgár jogait, kötelességeit, egységbe foglalja a legfontosabb emberi jogokat. Így általában az alkotmányok szólnak az élet védelméről, emberi méltósághoz való jogról, a személyes szabadságról, tisztességes eljáráshoz való jogról, lelkiismereti szabadságról. Deklarálják a véleménynyilvánítás, a gyülekezési jog és az egyesülési jog szabadságát, a tulajdonhoz való jogot, az állampolgárok egyenjogúságát. Meghatározza a választási rendszert, a népszavazást, az állampolgárság megszerzését és elvesztését, a külföldiekre vonatkozó joganyagot, a menekülteket és a menedékeseket, a vízumokat, foglalkozik az ügyészség szervezetével és feladataival. Érinti az alapvető alkotmányos alapelveket, a hatalommegosztást, a szuverenitást, a jogállamiságot.

Polgári jog • a természetes és jogi személyek vagyoni viszonyait, továbbá egyes személyhez fűződő

jogait szabályozza az egyenjogúság és mellérendeltség módszerével. • vagyoni viszonyokkal foglalkozik elsődlegesen: • tulajdoni viszony • árucsere viszony • ez a jogág differenciálódik, nem homogén • 1. az üzletszerű gazdasági életben • 2. és a civil szférában is kialakulhatnak szerződések • magánjogi jogágak egyik alaptípusa • PTK – Polgári Törvénykönyv + kódex szintű törvénykönyvek

Polgári Törvénykönyv • 1. rész – bevezető rendelkezések, a jogág alapelvei • 2. rész – a személyek joga → jogi, természetes személyek és az állam (szervezeti jogi

résznek is nevezhetjük) • 3. rész – tulajdonjog • 4. rész – kötelmi jog → szerződési jog, kártérítési jog • 5. rész – öröklési jog

PTK-ban nem található, de megemlítjük, mert hasonló: • szellemi alkotások joga:

• szerzői jog • műszaki szellemi alkotások joga (találmány, szabadalom, védjegy)

PTK szabályozza pl. Személyek (a polgári jog alanyai) természetes személyek természetes személyek által létrehozott személyek – jogi személyek (állam) Természetes személyek:

• jogképesek, cselekvőképesek Jogképesség: valakinek jogai és kötelezettségei lehetnek. Passzív képességet tükröz.

• Nem jelenti azt, hogy az adott személy jogokat szerezhet, jogait gyakorolhatja. • Polgári jogi szempontból lehet tulajdona, örökölhet, ajándékot kaphat.

13

• Mindenki jogképes, egyformán. Jogképesség az élve születéssel kezdődik. A méhmagzat is lehet jogképes. Fogamzással kezdődik a jogképesség. Élve születéstől visszafelé számított 300. napon történt a fogamzás. A jogképesség halálig tart.

• Az életkortól függően nem változik a jogképesség (pl.: ha eltűnik, 5 év után holttá nyilvánítják).

Cselekvőképesség: aktív fogalom, valaki saját eljárásával magának jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. Jogait személyesen gyakorolhatja. Érvényes jognyilatkozatot tehet. A cselekvőképesség az emberek tudati állapotától függ. Ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkezik-e az illető? Fokozatok vannak. Függ: • életkortól • egészségi állapottól Kategóriái:

• teljesen cselekvőképtelenek Kizáró gondnokság alá vannak helyezve.

• 14 éven aluliak • belátási képessége teljesen, állandó jelleggel hiányzik • korlátozottan cselekvőképesek

Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezik. • 14–18 év közöttiek • belátási képessége időszakonként, visszatérően nagymértékben csökken • teljesen cselekvőképesek (mindenki más ide tartozik)

Gyakorolhatják a jogaikatt.18 éven felüliek, nincsenek gondnokság alá helyezve

Kötelmi jog • szabályozza az egyes individuális személyek egymás közötti ügyleteit, az egymással

szemben fennálló jogosultságokat és kötelezettségeket. • mellérendelt jogviszony • Ezek a kötelmi viszonyok a dologi jogviszonyok szándékolt változtatását, vagy a nem

kívánt változások reparációját (kártérítés) biztosítják. • Az egyik legfontosabb, leggyakoribb kötelem a szerződés, (megköthető írásban, szóban

vagy ráutaló magatartással is) • szabályozza a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl.: zálogjog, foglaló,

kezesség, jótállás), a teljesítést, a szerződésszegést, a szerződés megszűnését is. • A kötelmi jog különös része szabályozza az egyes szerződéstípusokat (pl. adásvétel,

bérlet, letét, vállalkozás, megbízás, biztosítás, ajándékozás, tartási szerződés). • A kötelmi jog körébe tartozik a felelősség kérdése is: felelősség a szerződéssel okozott

károkért, ill. a szerződésen kívül okozott károkért. A kártérítés, kártalanítás, kármegosztás, a veszélyes üzem működéséből eredő károk, az állattartók felelőssége, az épületről lehulló tárgy által okozott kár; a kártérítés mértéke, a nem vagyoni kár megállapítása is a kötelmi jog körébe tartozik

Munkajog - a más részére végzett munka során keletkező társadalmi viszonyokkal foglalkozik ez a jogág

alaptörvénye: Munkatörvénykönyv + más törvények (pl.: közalkalmazottak foglalkoztatása)

két fő terület: a) a munkáltató és a dolgozó (munkavállaló) kétoldalú jogviszonya

14

pl.: munkaviszony keletkezése, munkaszerződés megkötését, a munkaidőt, a munkahely, a szabadság kivételét, felelősségi kérdések, munkaviszony megszüntetése, felmondás → szabályai b) kollektív munkajog: a munkáltatók és általában a munkavállalók közötti kapcsolat kollektív szerződés, szakszervezetet, érdekvédelmi szervezetet milyen jogok illetik meg, sztrájkjog Szociális ellátások joga

• a támogatási rendszert szabályozza (munkanélküliek és munkaképtelenek milyen támogatásra tarthatnak igényt)

• alaptörvény: társadalombiztosítási törvény, egészségbiztosítási törvény pl.: nyugdíjjogosultság, özvegyi ellátás, baleseti és rokkantsági ellátás, családi pótlék (GYES, GYED), munkanélküli segély jogi feltételei Társadalombiztosítási törvény

Családjog

• a családi viszonyok szabályozása • CSJT – Családjogi Törvény –alaptörvény • részei: házasság jogi kérdései, a házasság felbontásának jogi kérdései, a vagyonmegosztás

jogi kérdései, rokoni kapcsolat jogi szabályozása (gyerektartás, szülőtartás, házassági tartás kérdései), szülői jogállás, gyámság és gondnokság kérdései

Közigazgatási jog • a közigazgatási szervek és az ügyfelek jogviszonyát rendezi az alá- fölérendeltségi

módszerrel. –meghatározza, hogy melyek a közigazgatási szervek, mi a hatáskörük • ügyfélre közvetlen döntéseket hoznak • csak abban a körben hozhat határozatot, amelyre hatásköre kiterjed. • a rendelkezés meghozatala során be kell tartania az államigazgatási eljárást • a közigazgatási határozatok bíróság előtt megtámadhatók • a bírósági rendszer nem része a közigazgatási struktúrának • A közjoghoz tartozik

Pénzügyi jog • pénzügyi gazdasági szféra közigazgatási joga • államháztartási jog, költségvetési jog, adójog, devizajog, vámjog • a pénzügyi és polgári jog ugyanazon társadalmi viszonyokat szabályoz. • A szabályozás módja adja a különbséget: a polgári jog az egyenjogúság, a

mellérendeltség, a pénzügyi jog az alá- fölérendeltség módszerével szabályoz

15

Versenyjog • A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény – versenyjog szabályait

a gazdasági verseny → a vállalkozók minél előnyösebb

erseny tisztaságát, a versenytársak és a fogyasztók érdekeit jogi

: az azonos vagy hasonló üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató ok

tika amerikai találmány ozás

USA:

ade Comission Act (1914)

000.évi CXXXVIII. Törvénnyel módosított 1996. LVII. tv) - utolsó

agyar Köztársaság és az Európai

rendeletek (55/2002, 54/2002, 53/2002, 86/1999)

ósodosított 1997. évi LVIII.törvény azott magatartásokat

• 5 nag

rtell-jog fölénnyel való visszaélés tilalma

fúzió-kontroll

adó, agyonadó, forgalmi adó, jövedéki adó), az adómentességekről, adó-visszatérítésekről.

óló törvény

ói adó törvény

tartalmazza. • a piacgazdasághoz hozzátartozik

üzleti pozíciót akarnak szerezni. • közérdek, hogy a verseny a vállalkozók között szabad és tiszta legyen. • Célja: a gazdasági v

eszközökkel védje • Versenytársak

vállalkozásVersenypolitika • A korszerű versenypoli• Törvényi szabály

Sherman- törvény (1890) Clayton – törvény (1914) Federal Tr

Magyarországon: Versenytörvény (2módosítás: 2008. június 2002.évi X. törvény és 38/2002. Korm.rendelet a MKözösségek társulásával életbe lépő közösségi szabályok

• Csoportmentességről szóló kormány• Ártörvény 1990. évi LXXXVII. Tv • Reklámtörvény (2001. évi törvénnyel m

Tartalmazza a tilalmy csoport:

tisztességtelen verseny tilalma fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása a gazdasági verseny korlátozásának tilalma → ka a gazdasági erő

Adójog • rendelkezik az államháztartás bevételi oldaláról: az adókról, az adóeljárásról, az adó beszedésének folyamatáról, a különböző adófajtákról (társasági adó, személyi jövedelemv Adótörvények • Adózás rendjéről sz• Helyi adó törvény • Általános forgalmi adó törvény • Személyi jövedelem adó törvény • Egyszerűsített vállalkoz• Társasági adó törvény • Jövedéki adó törvény • Gépjárműadó törvény

16

• Regisztrációs adó törvény Luxusadó törvény

nyilatkozat alapján a munkáltató és a

llja be n kell elkészíteni

vel , akkor az adókötelezettség

eletkezését követő 15 napon belül bevallást kell készíteni

y elkövetése milyen büntetéssel jár

ncselekmények (garázdaság, lőfegyverrel való visszaélés)

leni (emberölés, testi sértés), vagyon elleni bűncselekmények (lopás, csalás, hűtlen

z, börtön, fogház), pénzbüntetés, vagyonelkobzás, foglalkozástól,

et a törvény annak minősít).

szaható hatállyal új bűncselekményt felállítani vagy szigorúbb büntetési tételt előírni nem

n jogi eljárás során szabható ki a büntetés •

e tartozik általában

íróság vizsgálja, hogy bizonyított-e a

rehajtási szakasz – a büntetés végrehajtási intézmények foglalkoznak lítélttel

gyoni közreműködése → fel nem osztható vagyon

zmusa zgyűlés jogköre… ellenőrzés, alapvető döntések, személyi kérdések…

• Adóbevallás • az adóbevallást az adóalany köteles elkészíteni, de kifizető, valamint maga az adóhatóság is átvállalhatja • az adót és az adóelőleget a munkáltató vagy kifizető saját adóbevallásában va• a bevallást erre a célra rendszeresített formanyomtatványo• az adóbevallás gyakorisága lehet havi, negyedéves, éves • az adóbevallás nem pótolható az adó megfizetésével vagy a támogatás igénybevételé• helyi adók esetén ha az adót nem az adózó állapítja megk Büntetőjog • a társadalomra veszélyes cselekményeket szabályozza • bűncselekmény, a bűncselekmén• BTK – Büntető Törvénykönyv • bűncselekmény néhány csoportja: • állam elleni bűncselekmények (kémkedés, összeesküvés) • közbiztonság, közrend elleni bű• közlekedési bűncselekmények • élet elkezelés) • szabadságvesztés (fegyhájárművezetéstől való eltiltás • csak az lehet bűncselekmény, amelyet a BTK tartalmaz (amely• Csak olyan büntetés szabható ki, amelyet a törvény tartalmaz. • Vislehet. Büntető eljárás jog • bűncselekmény elkövetése esetén milye

4 fő szakasz a büntető eljáráson belül: 1. nyomozati szakasz – rendőrség hatásköréb2. vádemelés – ügyész hatáskörébe tartozik 3. bírósági szakasz – a büntető b

bűncselekmény elkövetése, 4. büntetés vég

az eSzövetkezeti jog

• szövetkezeti formák • elhatárolás gazd. társaságoktól: történeti okok: • pártállami jellegű vállalati forma volt, kiszakadt a társaságok köréből • tagoknak közvetlen személyes és va

terhére jóléti és szociális juttatások • önkéntesség elve: megalakulás, kilépés, belépés, működés… • szövetkezeti demokrácia elve: szövetkezeti működés, igazgatás demokrati• kö

17

Földjog • földviszonyok, földtulajdon, földhasználat, földvédelem, földigazgatás

jogi szabályozási jegyei: földvédelem hatósági feladat → alá-

galanyok körét

agyar Állam, önkorm., erdőbirtokossági, legelőbirtokossági vány)

gi, magánjogi viszonyban külföldi fél szerepel, melyik állam jogát kell

zmények sem rendezik ezt, akkor a nemzetközi magánjogi törvény

zmények adják

em létezik

–csak akkor jár el, ha mindkét fél aláveti magát az eljárásnak

atok megszakítása (nagykövet visszahívása)

s beavatkozás (a nemzetközi jog szankciórendszere)

g,

an jául szolgál. Ide tartozik a

a i társasági formák: betéti

k, ályozza a szerzői jogot, szomszédos jogokat,

édjegyek oltalmát.

• földtulajdon, földhasználat: • államigazgatás

fölérendeltség • célszerű az együttes, komplex kezelés • alanya természetes személy, jogi személy, állam… • bizonyos viszonyokban 1994 LV. tv. szabályozza a jo• külföldi személy nem szerezhet termőföld tulajdont, • + belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet tulajdonjogát nem

szerezheti meg (kivéve Mtársulat, közalapít

Nemzetközi magánjog • nem tartoznak külön társadalmi viszonyok ehhez a jogághoz • ha a polgárjo

alkalmazni • a két fél szerződése az irányadó ebben a kérdésben • ha nincs ilyen megállapodás, akkor a nemzetközi egyezmények az irányadóak • ha nemzetközi egye

Nemzetközi jog (közjog) • résztvevői szuverén államok • joganyagát: az államok egymás között megkötött egye• nem létezik a jogalanyokon felülálló jogalkotó szerv • az államokon felülálló bírósági szervezet s• a nemzetközi jogi normák érvényesítése: • nemzetközi bíróság• ha nincs alávetés • → diplomáciai kapcsol• → gazdasági embargó • → fegyvere

Jog és gazdaság • Kereskedelmi jog egy komplex jogterület, egyesíti magában a polgári jog, a pénzügyi jo

a társasági jog és a közigazgatási jog egyes részterületeit. Több állam jogrendszerében elkülönült jogág. A kereskedelmi jog alapja a középkori Lex Mercatoria, napjainkbszámos nemzetközi szabvány és mintaszerződés is alapbiztosítási jog, váltójog, utalványok, tőzsde, csődjog.

• Társasági jog önálló jogág, más vélemények szerint a polgári jog része, szabályozza a gazdasági célú, nyereségérdekelt jogi személyek alapítását, működését, megszűnését,befolyásszerzést, cégnyilvántartást. Legfontosabb gazdaságtársaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság.

• A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok több államban önálló jogágként szerepelnehazánkban a polgári jog része. Szabtalálmányok, v

Jog és közigazgatás

18

• Számviteli jog szabályozza az egyes gazdasági szereplők gazdasági évéről szóló nyilvántartások vezetését, beszámolók készítését, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségét.

• Államháztartási jog rendezi az állam közpénzügyi folyamatait, állam bevételi és kiadási oldalát, az állami feladatok finanszírozásának módját; a költségvetés elkészítését, végrehajtását; az állam vagyonának kezelését; az államháztartási ellenőrzést. Rendelkezikaz

ól.

egybanki feladatok zt bankjog alatt értjük a hitelintézetek szabályozását, pénzügyi

a

ól.

egybanki feladatok

k újrafogalmazása

llamban önálló jogág, mely a

önhető. rződési

rjog a mezőgazdasággal, a termőfölddel mint tartós, de véges dologgal

ól és a közigazgatási jogból "nőtt ki", szabályozza a vizek, termőföld, erdő, levegő védelmét, a környezetkárosító tevékenységek visszaszorítását, a levegőbe

sátott káros anyagok, szén-dioxid csökkentését, az ózonréteg védelmét (például: kiotói egyezmény).

stratégia alapvető feladata:

önkormányzatok, elkülönült állami pénzalapok gazdálkodásáról, az államadósságr• Bankjog több államban önálló jogágnak számít, két részre osztható: a nemzeti bankok

monetáris eszközrendszere, a nemzeti bankok szervezeti kialakítása, jszabályozása; másrésszolgáltatásokat, bankfelügyeletet, betétbiztosítást. A bankjogi szabályok újrafogalmazásaz 1929-es Wall Street-i tőzsdekrach bekövetkezése után merült fel.

• Jog és közigazgatás • Államháztartási jog rendezi az állam közpénzügyi folyamatait, állam bevételi és kiadási

oldalát, az állami feladatok finanszírozásának módját; a költségvetés elkészítését, végrehajtását; az állam vagyonának kezelését; az államháztartási ellenőrzést. Rendelkezikaz önkormányzatok, elkülönült állami pénzalapok gazdálkodásáról, az államadósságr

• Bankjog több államban önálló jogágnak számít, két részre osztható: a nemzeti bankok monetáris eszközrendszere, a nemzeti bankok szervezeti kialakítása, jszabályozása; másrészt bankjog alatt értjük a hitelintézetek szabályozását, pénzügyi szolgáltatásokat, bankfelügyeletet, betétbiztosítást. A bankjogi szabályoaz 1929-es Wall Street-i tőzsdekrach bekövetkezése után merült fel.

• Iparjog hazánkban a közigazgatási jog része, számos ákülönleges szerződéstípusoknak, az alkalmazott technikáknak, ellátott közszolgáltatásoknak, az energiahordozók kitermelésének és a környezetvédelmi rendszabályok együttes alkalmazásának kösz

• Fogyasztóvédelmi jog magja a fogyasztó védelme a tisztességtelen általános szefeltételekkel szemben, a jótállás, garancia törvényi szabályozása, a hibás teljesítés, a vásárlók megtévesztésének kiküszöbölése.

• Az agráfoglalkozik, szabályozza az erdő-, víz- és vadgazdálkodást az ingatlan-nyilvántartást, a növénytermesztést (így magában foglalja a borjog területét is). Magyarországon önálló jogág.

• A környezetvédelmi jog a legújabb jogág, hazánkban még csak jogterület, az agrárjogból, alkotmányjogb

boc

4. előadás Vállalatok pénzügyi folyamatai Pénzügyek

• A vállalat működésének egészét átfogja • A vállalati pénzügyi• a) az eredményes működéshez szükséges források biztosítása

19

• b) a rendelkezésre álló források hatékony elosztása a különböző befektetési

s a forrásokra vonatkozó döntések értékelésekor alkalmazott elveknek és módszereknek a meghatározása

gia, tőkeköltségvetés meghatározása si stratégia, a vállalati tevékenység finanszírozására felhasználható

zása

válla

dszer működtetése

• Befektetés és finanszírozás tényezők (forrás összetétel, EF összhang,

pvető pénzügyi feladat

a jövőre vonatkozó stratégiája)

izetni azért, hogy tulajdonát

két befolyásoló alapvető tényező időpreferencia, a pénz időértéke.) az eladó alkupozíciójától függ)

• d) fair érték (a résztvevő partnerek közötti igazságos előnyelosztás alapján) kereskedelmi érték (piaci értéken alapul, úgy hogy ahhoz stratégiai, irányítási jogokat

év, amely a számviteli törvény értelmében számszerűsíthető fogalom. (Ez főként lásoknál fontos). A különbséget amortizációs költségként el lehet

alternatívák között • c) az eszközökre é

• d) a befektetési straté• e) finanszírozá

források meghatáro A lat pénzügyi tevékenysége

• Pénzügyi stratégia - vállalatértékelés - befektetési stratégia - finanszírozási stratégia

• A pénzügyi ren - elemzés és tervezés

- eszközstruktrúra és finanszírozásifinanszírozási formák) - kockázat és biztosítás A vállalati értéket meghatározó tényezők

• A vállalati érték növelése ala• A vállalati értékelés szubjektív (a vállalat jövőjével kapcsolatos várakozások, az

értékelőnek• Alkalmazott értékelési technika típusától függ • Legfontosabb értéktípusok: • a) tulajdonosi érték (amit a tulajdonos hajlandó lenne kif

megtartsa) • b) gazdasági érték (a tulajdonból származó várható jövőbeni hasznoktól függ, a vállalat

gazdasági érté• c) piaci érték (a vevő és

• e)is rendelnek)

• f) könyv szerinti érték Goodwill A vállalat piaci értékének és a könyv szerinti értékének a különbsége.

• Jó hírnvállalatfelvásárszámolni. A negatív goodwill a piaci érték és a részesedés beszerzési értékének a

lon csökkentő tényezőként jelenik

-e a vállalat által elvárt hozamot mértéke befolyásolja a befektetés értékét

különbsége, amely a vagyonmérlegben az Eszköz oldameg.

Befektetési stratégia • A befektetési lehetőségek értékelése - hozzák• A kockázat • Kalkulatív kamatláb

20

• Jelenértékszámítás • Lásd később az állóeszköz-gazdálkodásnál! eköltségvetés Tők

s

tratégiai célkitűzéseivel összhangban álló befektetési alternatívák

vák elvárt hozamának és kockázatának értékelése. n lése mint döntési kritérium alapján.

f) Befekt ékelése, a befejezett projektek értékelése.

és idegentőke aránya jövedelmezőség: pozitív pénzáram

stratégia

utató= Hosszúlejáratúforrások/ (Befektetett eszközök + Tartós forgóeszközök

a

A vállalat belső működéséből következő pénzmozgások, valamint a külső pénzügyi kapcsolatokkal összefüggő pénzáram

gfontosabb kimutatások: mérleg, eredménykimutatás, cash flow

s

melyet nemzetközi szabályok is befolyásolnak asználják:

k a termelési, befektetési és piaci döntéseik megalapozásához ik megalapozásához

a

• A vállalat hosszú távú befektetési lehetőségeinek elemzése és a közöttük való választá• Tartalmát az alábbi folyamatok határozzák meg: a) A vállalat skimunkálása. b) az egyes befektetési lehetőségek adózás utáni pénzáramának (cash-flow) a becslése c) az egyes befektetési alternatívák hozzájárulásának elemzése a vállalat teljes pénzáramához

d) Az egyes alternatí e) Az alternatívák közötti választás a vállalatérték öve

etési alternatívák menet közbeni újraértFinanszírozási stratégia

• Forrás biztosítása • A következő elemeket kell figyelembe venni:

biztonság: saját likviditás: fizetőképesség függetlenség: a hitelezőktől és a befektetőktől a kialakított megvalósítása szempontjából. Lejárati összhang m

• Lejárati összhang mutató>1 –Konzervatív finanszírozási stratégia • Lejárati összhang mutató=1 –Szolíd stratégi• Lejárati összhang mutató<1 –Aggresszív stratégia

Pénzügyi elemzés •

lások • Számvitelei rendszer • Le

Számvitel Számvitel fogalma: a gazdálkodó szervezetek működését, tevékenységét bemutató információrendszer. Számvitel jellemzői:

• Gazdasági folyamatokat megfigyeli, méri, feljegyzi • A tájékoztatás, az informálás eszköze,

A számviteli információkat felh a) vezetők, tulajdonoso b) üzleti partnerek üzleti kapcsolata c) hatóságok - APEH (adómegállapítás) - Cégbíróság - KSH Számvitel lényege, fogalma, feladat

AL való eghozatalának megalapozásához.

A számvitel célja: a gazdasági rendszerrel kapcsolatban kerülők INFORMÁCIÓKKellátása, döntéseik jövőbeni m

21

A számvitel tárgya: maga a vállalati gazdasági rendszer, annak alrendszerei és elemei, a yek

ozgások részletes, teljekörű MEGFIGYELÉSE

Azok feldolgozása zése

megőrzése

. Pénzügyi számvitel:

gazdasági folyamatok, eseménA számvitel feladata: a rendszerm

• Bizonylatok készítése •• Információk kép• Információk szolgáltatása • A dokumentumok

A számvitel területei I a gazdasági élet szereplőinek ad információkat, azaz a kimenő

lő. információkat állítja eII. Vezetői számvitel: a belső információkat állítja elő, melyek szükségesek a vállalkozás működéséhez a gazdálkodó szerv vezetőinek informálásához.

ír elő a számviteli

s és annak valódiságát alátámasztó bizonylati rend, - kön

Pénzügyi számvitel Információszolgáltatatási kötelezettségére egységes, általános normákattörvény. Összetevői: - a beszámoló és annak valódiságát alátámasztó leltár, főkönyvi kivonat, - a könyvvezeté yvvizsgálat, - nyilvánosságra hozatal. a./ Beszámoló: a vállalkozás éves működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről

- Cash flow

készített jelentés. Részei: - Mérleg - Eredménykimutatás b./ Könyvvezetés: az a tevékenység, amely során a vállalkozás a vagyoni, a pénzügyi és a jövedelmi helyzetét

az üzleti év végén lezárja. ajtái:

nül gással együtt jár vagy nem.

zítik a gazdasági eseményt, amikor

rban kisvállalkozások alkalmazzák

alakító gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet, és F - Kettős könyvvitel: a gazdasági eseményt annak bekövetkezésekor rögzítik, függetleattól, hogy pénzmoz - teljesítmény elvén alapul. Mindent kettősen vesz számba. - Egyszeres könyvvitel: a könyvekben akkor rögpénzmozgással jár. - pénzforgalmi elven alapul, elsőso BIZONYLATOK ALAPJÁN KÖNYVELNEK! c/ Könyvvizsgálat: A beszámoló valódiságát támasztja alá. Kötelező: - a részvénytársasági formában működő vállalkozásoknak, - minden olyan kft-nek, ahol a jegyzett tőke az 50 millió forintot meghaladja,

minden egyszemélyi tulajdonban lévő kft-nél, -

22

- minden kettős könyvvitel vezető vállalkozásnak, ha éves nettó árbevétele, az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja az 50 millió forintot.

k független könyvvizsgálót alkalmazhatnak.

moló valódiságának, szabályszerűségének felülvizsgálata, amelyről jelentést kell adékkal kell ellátni.

A záradék lehet:

rlátozott,

A stock-flow problematika Stock Flow

A vállalkozások csa Feladata a beszákészíteni és zár - hitelesítő, - ko - elutasító.

Adott időpontban értelmezett állomány Egy állomány két időpont között értelmezett változása

A mérleg A számviteli mérleg olyan kimutatás, amely egy adott időpontra vonatkozóan bemutatja a

eknek a

oldalon az eszközök, jobb oldalon a források) • lépcsős (az eszközök és források lejárat szerint vannak csoportosítva).

nte kötelesek a beszámolásra.

pontban mutatja meg pénzértékben

én (állományi szemlélet) állapotnak megfelelően készítik.

mérleg teljes körű, minden vagyontárgyra ki terjed. ötött sorrendben mut

artalmaz tárgyéve lőző évet

vállalkozás vagyonának összetételét (eszközök), valamint ezeknek a vagyonelemfinanszírozási forrását (források) pénzértékben. A mérleg formája lehet:

• kétoldalas (bal

A számvitelre vonatkozó jogszabályok szerint az üzleti év végén kötelező a mérlegkészítés. A tőzsdén jegyzett vállalatok negyedéveA mérleg és jellemzői A vállalkozás vagyoni helyzetét (vagyonát) egy adott idő

• Nyitómérleg, zárómérleg • Január elsején, ill. dec. 31-• A vagyont kettős vetületben szemléli

–ESZKÖZÖK, vagyontárgyak (Mink van?) aktívák –FORRÁSOK, vagyon eredete (Miből vettük?) passzívák

• Σ Eszközök = Σ Források • A• Összevontan, k• Hitelességét könyvvizsgáló igazolja

atja be a vagyont.

• Két értékoszlopot t t és az azt mege

23

Mérleg Aktívák (Eszközök) Passzívák (Források)

A. Befektetett eszközök D. Saját tőke B. Forgóeszközök E. Céltartalékok C. Aktív időbeli elhatárolások F. Kötelezettségek (idegen tőke) G. Passzív időbeli elhatárolások Eszközök Befektetett eszközök (egy éven túl szolgálják a vá

is javak (pl. vásárolt szabadalomllalkozást): , licence értéke, egy üzlethelyiség bérleti

zerzése) ök

zügyi eszközök ül elhasználódnak):

lások

gy

gyidejűleg felveszünk a források közé egy ugyanilyen összegű elhatárolást.

• bevétel elhatárolására: a már megkapott, de a következő évre vonatkozó bérleti díj összegével csökkentjük a bevételeket, és ezzel egyidejűleg felveszünk a források közé egy ugyanilyen összegű elhatárolást.

• Immateriáljogának megs

• Tárgyi eszköz• Befektetett pén

Forgóeszközök (egy éven belszletek • Ké

• Követelések • Értékpapírok

özök • PénzeszkAktív időbeli elhatároForrások

vállalkozás saját vagyona) Saját tőke( a - jegyzett tőke (tulajdonosok, alapítók tőkebefektetése) - tőketartalék - eredménytartalék - mérleg szerinti eredmény/veszteség Céltartalék Kötelezettségek (a vállalkozás vagyonával szemben támasztott követelések) - hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolás

• A számvitelben a passzív időbeli elhatárolás olyan forrásjellegű tétel, amely a tárgyidőszak bevételeit és ráfordításait helyesbíti, az összemérés számviteli elvének megfelelően. A passzív időbeli elhatárolások a vállalkozás eredményét csökkentik,

hoazáltal,• a még nem elszámolt, de a tárgyidőszakot illető költségek összegét számba veszik vagy

(plusz költség) • a már befolyt, de nem a tárgyidőszakot illető bevételek összegét csökkentik (mínusz

bevétel). • Példa: • költség elhatárolására: tárgyévre vonatkozó, még nem kifizetett jutalom összegét előre

elszámoljuk költségként, és ezzel e

24

Vagyonmérleg a számviteli törvény szerintESZKÖZÖK(Aktívák) FORRÁSOK(Passzívák)

Alapítás-átszervezés aktivált értéke Jegyzett tőke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Ebből visszavásárol t tulajdoni részesedés névértéken Immate- Vagyoni értékű jogok Saját Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) riális Szellemi termékek tőke Tőketartalék

javak Üzleti vagy cégérték Eredménytartalék Immateriális javakra adott előlegek Lekötött tartalék Immateriális javak értékhelyesbítése Értékelési tartalék

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Mérleg szerinti eredmény

efek- Műszaki berendezések, gépek, járművek Céltarta- Céltartalék a várható kötelezettségekre tett Tárgyi Egyéb berendezések, felszerelések, járművek lékok Céltartalék jövőbeni költségekre szközök eszközök Tenyészállatok Egyéb céltartalék

Beruházások, felújítások Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt Beruházásokra adott előlegek vállalkozással szemben Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Hátra- Hátrasorolt kötelezettségek egyéb

Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban sorolt részesedési viszonyban lévő vállalkozással Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban kötle- szemben Egyéb tartós részesedés zettségek Hátrasorolt kötelezettségek egyéb

Befekte- tett

Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban

gazdálkodóval szemben

pénzügyi Egyéb tartósan adott kölcsön Hosszú lejáratra kapott kölcsönök eszközök Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Átváltoztatható kötvények Befektetett pénzügyi eszközök

értékhelyesbítése Tartozások kötvénykibocsátásból

Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

Hosszú lejáratú

Beruházási és fejlesztési hitelek

Anyagok Kötelezett kötele- Egyéb hosszú lejáratú hitelek Befejezetlen termelés és félkész termékek ségek zettségek Tartós kötelezettségek kapcsolt

vállalkozással szemben Készletek Növendék-, hízó- és egyéb állatok Tartós kötelezettségek egyéb részesedési

viszonyban levő vállalkozással szemben Késztermékek Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

Áruk Rövid lejáratú kölcsönök Készletekre adott előlegek Rövid lejáratú hitelek

orgó-szközök

Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (Vevők)

Rövid lejáratú

Vevőtől kapott előlegek

Követelések kapcsolt vállalkozással szemben kötelezett Kötelezettségek áruszállításból és

Követelé-sek

Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

ségek szolgáltatásból (szállítók)

Váltókövetelések Váltótartozások Egyéb követelések Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt Követelések értékelési különbözete vállalkozással szemben. Származékos ügyletek pozitív értékelési

különbözete Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb

részesedési viszonyban lévő vállalkozással

Részesedés kapcsolt vállalkozásban szemben

Egyéb részesedés Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Érték- Saját részvények, saját üzletrészek Kötelezettségek értékelési különbözete papírok Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő

értékpapírok Származékos ügyletek negatív értékelési

különbözete

Értékpapírok értékelési különbözete

Pénzesz- Pénztár, csekkek közök Bankbetétek

KTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

25

Aktív időbeli elhatárolás • A számvitelben az aktív időbeli elhatárolás olyan eszközjellegű tétel, amely a

tárgyidőszak bevételeit és ráfordításait helyesbíti, az összemérés számviteli elvének megfelelően. Az aktív időbeli elhatárolások a vállalkozás eredményét növelik, azáltal, hogy

• a már elszámolt, de nem a tárgyidőszakra vonatkozó költségek összegét csökkentik vagy • a még be nem folyt és ki sem számlázott, de a tárgyidőszakot illető bevételek összegét

számba veszik. • Példa: • költség elhatárolására: az előre kifizetett bérleti vagy szolgáltatási díjból a következő évre

vonatkozó résszel csökkentjük a tárgyidőszak költségeit (mínusz költség); • bevétel elhatárolására: a tárgyidőszakra járó kamatot, aminek a pénzügyi rendezése csak a

következő évben esedékes, előre elszámoljuk bevételként (plusz bevétel). A passzív időbeli elhatárolás

• A számvitelben a passzív időbeli elhatárolás olyan forrásjellegű tétel, amely a tárgyidőszak bevételeit és ráfordításait helyesbíti, az összemérés számviteli elvének megfelelően. A passzív időbeli elhatárolások a vállalkozás eredményét csökkentik, azáltal, hogy

• a még nem elszámolt, de a tárgyidőszakot illető költségek összegét számba veszik vagy (plusz költség)

• a már befolyt, de nem a tárgyidőszakot illető bevételek összegét csökkentik (mínusz bevétel).

• Példa: • költség elhatárolására: tárgyévre vonatkozó, még nem kifizetett jutalom összegét előre

elszámoljuk költségként, és ezzel egyidejűleg felveszünk a források közé egy ugyanilyen összegű elhatárolást.

• bevétel elhatárolására: a már megkapott, de a következő évre vonatkozó bérleti díj összegével csökkentjük a bevételeket, és ezzel egyidejűleg felveszünk a források közé egy ugyanilyen összegű elhatárolást.

Eredménykimutatás A vállalkozás eredményének levezetését, az adófizetési kötelezettség megállapítását tartalmazza. Árbevétel – Költségek = Eredmény

Összköltség eljárás – a költségeket költségnemek szerint csoportosítja (anyag, bér, értékcsökkenési leírás)

Forgalmi költség eljárás – a költségeket az értékesítés szempontjából közvetett és közvetlen költségekre osztja Cash Flow: a pénzforrások keletkezését és felhasználását mutatja egy adott időszakra vonatkozóan Alapszerkezete: Pénzbevétel – Pénzkiadások Pénzbevétel ≠ árbevétel Pénzkiadás ≠ költségek

26

Az eredménykimutatási rendszerek számviteli törvény szerinti részletezése

A VÁLTOZAT B VÁLTOZAT

01 Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02 Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 03 Saját termelésű készletek állományváltozása 04 Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke (03+04) III. Egyéb bevételek 05 Anyagköltség 06 Igénybe vett szolgáltatások értéke 07 Egyéb szolgáltatások értéke 08 Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) 10 Bérköltség 11 Személyi jellegű egyéb kifizetések 12 Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V-

VI-VII) 13 Kapott (járó) osztalék és részesedés 14 Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 15 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai,

árfolyamnyeresége 16 Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű

bevételek 17 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) 18 Befektetett pénzügyi eszközök

árfolyamvesztesége 19 Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 20 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek

értékvesztése 21Pénzügyi műveltek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19+20+21) B. Pénzügyi műveletek eredménye(VIII-IX) C. Szokásos vállalkozási eredmény(A+B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény(X-XI) E. Adózás előtti eredmény(C+D) XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény(E-XII) 22 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra,

részesedésre 23 Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés G. Mérleg szerinti eredmény(F+22-23)

01 Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02 Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 03 Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 04 Eladott áruk beszerzési értéke 05 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke II. Az értékesítés közvetlen költségei (03+04+05) III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II) 06 Értékesítési, forgalmazási költségek 07 Igazgatási költségek 08 Egyéb általános költségek IV. Az értékesítés közvetett költségei (06+07+08) V. Egyéb bevételek VI. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye(+III-IV+V-

VI)

A további sorok értelemszerűen megegyeznek az „A” változat megfelelő soraival.

Cash Flow: a pénzforrások keletkezését és felhasználását mutatja egy adott időszakra vonatkozóan Alapszerkezete: • Pénzbevétel – Pénzkiadások • Pénzbevétel ≠ árbevétel • Pénzkiadás ≠ költségek

27

Közvetlen cash flow kimutatás

+ Pénzbevétellel járó hozamok

- Pénzkiadással járó ráfordítások

= Likvid pénzvagyon többlet = cash flow

Közvetett cash flow kimutatás

+ Évi eredmény

+ Pénzkiadással nem járó ráfordítások - Pénzbevétellel nem járó hozamok

= Likvid pénzvagyon többlet = cash flow

A számviteli törvényben előírt cash flow-kimutatás

1 +/- Adózás előtti eredmény 2 + Elszámolt amortizáció 3 +/ Elszámolt értékvesztés és visszaírás 4 +/- Céltartalék képzés és -felhasználás különbözete 5 +/ Befektetett eszközök értékesítésének eredménye 6 +/- Szállítói kötelezettség változása 7 +/ Egyéb rövidlejáratú kötelezettség változása 8 +/ Passzív időbeli elhatárolások változása 9 +/- Vevőkövetelés változása

10 +/- Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása 11 +/- Aktív időbeli elhatárolások változása 12 - Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) 13 - Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés

I . Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás - működési cash flow (1-13 sorok)

14 - Befektetett eszközök beszerzése 15 + Befektetett eszközök eladása 16 + Kapott osztalék, részesedés II Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (14-16 sorok)

17 + Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele 18 + Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele 19 + Hitel és kölcsön felvétele 20 + Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése,

beváltása 21 + Véglegesen kapott pénzeszköz 22 - Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) 23 - Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése 24 - Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése 25 - Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek 26 - Véglegesen átadott pénzeszköz 27 +/ Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása III . Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás

(17-27 sorok)

IV . Pénzeszközök változása (I-II+III)

28

5. előadás Kettős könyvvitel példa Mérleg eredménykimutatás cash flov kapcsolata

• Van 100 pénzünk • Veszünk 70-ért árukészletet (beszerzési eár: 7/db) • Az árukészlet 50%-át értékesítjük

90-ért (eladási eár: 18/db, az ÁFÁ-tól az egyszerűbb áttekinthetőség érdekében eltekintünk) • Nézzük meg, hogyan hatnak ezek az események a beszámoló részeire, ha a

vállalkozás a könyvvezetését és a beszámoló készítését eredményszemléletben a kettős könyvvezetés szabályai szerint végzi, és azon belül az alábbi feltételek mellett valósulnak meg a vázolt események:

a) Az árukészlet beszerzésekor az ellenértéket készpénzben kiegyenlítettük és az értékesítés is azonnali készpénzfizetés mellett történt. b) Hitelbe vettük és hitelbe adtuk el az árukészletet c) Az árukészlet beszerzési árának felét kifizettük a szállítónknak, és a vevőnk is a vételár felét már kifizette. d) Az árukészlet beszerzési árát a szállítónak kifizettük, az eladás későbbi fizetés mellett történt. e) Az árukészletet csak később kell kifizetnünk a szállítónak, de az eladott áru vételárát a vevő már kifizette. MINTAFELADAT A BESZÁMOLÓRÉSZEK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSRE

NYITÁS

29

I/A) KÉSZPÉNZES FIZETÉS

I/B) VÉTEL HITELBE, ELADÁS HITELBE

I/C) VÉTEL FELE, ELADÁS FELE PÉNZÜGYILEG IS RENDEZVE

30

I/D) VÉTEL-KÉSZPÉNZ, ELADÁS-HITEL

I/E) VÉTEL-HITEL, ELADÁS-KÉSZPÉNZ Vállalkozások pénzügyi-számviteli mutatói Pénzügyi-számviteli mutatók

1. Likviditási mutatók: arányszámok, amelyek a rövid lejáratú kötelezettségek likvid eszközökkel fedezettségét mérik. 2. Tőkeszerkezeti (eladósodottsági) mutatók: az összes eszköz/jövedelem/ cash flow és adósság arányát mutatják 3. Működési mutatók: a menedzsment eredményességét mérő mutatók, amelyeknek két fajtája 3.1. Jövedelmezőségi mutatók 3.2. Hatékonysági mutatók 4. Kockázati mutatók: a hitelezők és tulajdonosok hozamának bizonytalanságát mérő mutatók 5. Növekedési mutatók: az időben eltérő pénzügyi adatok változásának, ütemét számszerűsítő arányszámok 6. Részvény és piaci mutatók: az egy részvényre vetített, értékpapírpiaci információkat tükröző mutatók 7. Pénzügyi megtérülési mutatók: egy projekt megtérülését elemző mutatók

31

1. Likviditási mutatók • Arányszámok, amelyek a rövid lejáratú kötelezettségek likvid eszközökkel való

fedezettségét mérik • A./ ABSZOLÚT MUTATÓK

1. Forgóeszköz befektetés: Készlet + Vevők - Spontán követelések (szállítók+egyéb) Értelmezése: a készlet- és vevőállomány mely része nem fedezhető spontán finanszírozással 2. Nettó forgótőke: Összes forgóeszköz – Rövid lejáratú kötelezettségek Értelmezése: az összes forgóeszközérték mely része nem finanszírozható rövid lejáratú forrással Abszolút likviditási mutatók mérlegbeli szemléltetése

B./ RELATÍV MUTATÓK

• Likviditási ráta= Forgóeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek • Gyorsráta =(Forgóeszközök – Készletek)/Rövid lejáratú kötelezettségek • Pénzeszköz arány=(Forgóeszközök – Készletek -követelések)/ Rövid lejáratú

kötelezettségek • Vagy:(Értékpapírok + Pénzeszközök)/Rövid kötelezettségek

Értelmezés • 1.3. Likviditási ráta • forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek Értelmezése: 1 Ft rövid lejáratú kötelezettségre mennyi forgóeszközérték jut Nettó forgótőke = likviditási ráta abszolút összegben • nemzetközi mércéje: 2, hazai: 1,3

Értelmezés • Gyorsráta: az igen likvid forgóeszközök mennyiben nyújtanak fedezetet a rövidlejáratú

kötelezettségekre nemzetközi mércéje: 1, hazai mércéje: 0,7 • Pénzeszköz arány (cash ratio):(pénzeszközök + piacképes értékpapírok) / rövid lejáratú

kötelezettségek Vállalattípusok a rövid távú önfinanszírozás mértéke szerint

32

2. Tőkeszerkezeti (eladósodottsági) mutatók

• A/ FLOW • 2.1. Eladósodottsági mutató = pénzáramlás / összes idegen forrás • értelmezése: az adósság mekkora része fizethető vissza adott időszak alatt • 2.2. Adósságvisszafizető képesség = összes idegen forrás / pénzáramlás • Értelmezése: mennyi időszak alatt fizethető vissza az adósság • Pénzügy vs. számvitel: a pénz jelenértéke

B/ STOCK 2. 3. Idegen tőke arány = összes adósság / összes eszköz Értelmezése:

• 1 Ft vagyonra hány Ft adósság jut • probléma 1: könyv szerinti érték vs. piaci érték

33

• probléma 2: céltartalék saját, idegen vagy egyik sem? 2. 4. Adósságfedezeti mutató = összes eszköz / összes adósság Értelmezése:

• 1 Ft adósságra hány Ft vagyon jut • nemzetközi mércéje 2, hazai régebben kb. 3 • tartalma a likviditási ráta – idődimenzió nélkül • 2.3. és 2.4. egymás reciproka

2.5. Tőkeellátottság = Saját tőke / Összes forrás 2.6. Tőkeáttétel = Összes forrás / Saját tőke

• a tőkeáttétel a kockázat általános mérőszáma • 2.5. és 2.6. egymás reciprokai

Jövedelmezőségi mutatók • Sajáttőke-arányos nyereség (ROE) = Adózott eredmény/Saját tőke • Eszközarányos nyereség1 (ROA 1) = Adózott eredmény/Összes eszköz átlagos értéke • Eszközarányos nyereség2 (ROA 2) = (Adó és kamatfizetés előtti nyereség (EBIT*) -

adó) / összes eszköz átlagos értéke • Árbevétel-arányos nyereség = Adózott nyereség / Nettó árbevétel

*EBIT (Earnings Before Interest and Taxes): adó és kamatfizetés előtti nyereség Példa

• A vállalkozás átlagos összes eszköze 1.000 millió Ft, • adó-és kamatfizetés előtti nyereség 400 millió Ft, • a fizetendő kamat 100 millió forint • társasági adó kulcsa 18 %. • Mennyi az eszközarányos nyereség1 és 2 mutató értéke? • EBIT (Earnings Before Interest and Taxes): 400 • - kamat 100 • adóalap 300 • adó 54=300*0,18 • adózott eredmény 246=300-54 • ROA1 = Adózott eredmény/Összes eszköz átlagos értéke = 246/1000 = 0,246 = 24,6 % • ROA2 = Adó és kamatfizetés előtti nyereség - adó/Összes eszköz átlagos • értéke = (400-54)/1000 = 0,346=34,6 %

Hatékonysági mutatók A hatékonysági mutatók azt mérik, hogy a menedzsment milyen hatékonysággal hasznosítja a vállalat eszközeit.

• Ezért szokás még e mutatókat kihasználtsági mutatóknak is hívni. • Reciprokaik az eszközigényesség

Eszközök forgási sebessége = nettó árbevétel / átlagos összes eszközérték Ugyanilyen logikával számíthatók az alábbi mutatók: Készletek forgási sebessége1 = nettó árbevétel / készletek átlagos értéke Készletek forgási sebessége2 = értékesítés közvetlen költsége/készletek átlagos értéke Vevők forgási sebessége: az adósaink fizetési fegyelmét mutatja Szállítók forgási sebessége: a mi vállalatunk fizetési fegyelmét mutatja A forgóeszközök kihasználásának sajátos mutatója a forgási sebesség, amit a forgóeszközök egy időszak, pl. egy év alatt megtett fordulatainak számával, vagy a körforgás időtartamával, a forgási

34

napok számával mérnek. Ez utóbbi mutató úgy is értelmezhető, hogy a készletek átlagos nagysága ennyi napi termelés ellátásához elegendő A forgási sebesség képlete: A forgási idő képlete: s = éves árbevétel/ éves átl. forgóeszköz állomány n = 360/forgási sebesség Egy vállalat esetében a forgási idő 60 nap, forgóeszközeinek átlagos állománya 200 MFt. Mekkora a forgási sebesség? Mekkora a cég éves árbevétele? Forgási sebesség (s) = 360 / forgási idő (n) = 360 / 60 = 6 Éves árbevétel = Forgási sebesség (s) * éves átl. FE állomány = = 6 * 200 = 1,2 milliárd Ft Pénzügyi megtérülési mutatók

• Jelenértéket nem használó mutatószámok: Megtérülési idő Fordulatok száma

• Pénz jelenértékét felhasználó mutatók: 1. NPV 2. PI 3. IRR 1. Nettó jelenérték (NPV)

• A nettó jelenérték kiszámításának a képlete:

( )∑= +

+−=n

t

t

r tNPV CC1

0 1

• csak abban az esetben használható, ha a befektetett összeget egy összegben és azonnal kifizetjük

• egyéb esetekben: a hozamok együttes jelenértékéből kivonjuk a ráfordítások együttes jelenértékét

• A képlet tehát: NPV = PV (H) – PV (R) PV (H) = hozamok jelenértéke PV (R) = ráfordítások jelenértéke

Egy vállalkozás beruházást szeretne végrehajtani. Kérdés: beruházásba befektetett összegek megtérülnek-e. A tőke alternatív költsége 20%. (A pénzáramokat az év végére vegyük figyelembe. Jelen időpont a beruházás kezdete.) Év Befektetett tőke Hozam 1. 9 000 000 2. 5 000 000 3. 7 000 000 4. 9 000 000 5. 8 000 000 6. 6 000 000

35

956.642.2178.615.13222.972.10377.009.2434.215.3441.339.4926.050.4222.472.3000.500.7

2,1

000.000.6

2,1

000.000.8

2,1

000.000.9

2,1

000.000.7

2,1

000.000.52,1000.000.9

65432

=+−==++++−−=

=++++−−=NPV

2. Jövedelmezőségi index (PI – Profitability Index) • A beruházás révén képződő jövedelmek jelenértékét a kezdő pénzáramhoz viszonyítjuk.

• Ha nem egyszeri beruházásról van szó, hanem többszöri pénzáramlásról, a képlet a következőképpen változhat:

Cr

Cn

tt

t

PI0

1 )1(∑= +

=

)()(

RPVHPVPI =

3. Belső megtérülés ráta (IRR – Internal Rate Of Return)

• A belső megtérülési ráta (más néven belső kamatláb) az a kamatláb, amely mellett a hozamok diszkontált összege megegyezik az egyszeri ráfordítások együttes jelenértékével.

PV (H) = PV (B) ezért NPV = 0 Képletben: ( )∑

= ++−=

n

tt

t

IRRCC

10

10

A belső megtérülési ráta számolása Nézzünk meg egy példán keresztül: Egyszeri beruházási ktg: 10.000

1. év múlva esedékes bevétel: 7.000 2. év múlva esedékes bevétel: 6.000

legyen 1+IRR = X Rendezve az egyenletet és osztva ezerrel:

- 10 X2 + 7X + 6 = 0 A másodfokú egyenlet megoldó képletébe behelyettesítve: ebből X1 = 1,2 az X2 = -0,5 (itt nem értelmezhető) Ha X = 1+IRR, akkor 1,2 = 1+IRR tehát az IRR = 0.2 azaz 20% Az IRR értelmezése

• Az IRR tulajdonképpen egy belső kamatláb • A belső kamatláb a projekt belső hozamát mutatja meg

0)

2 =−1(

00.61

000.7000.10+

++

+IRRIRR

0

aacbb

X 242

2,1

−±−=

201777 −−

2024049

−±

=−

+±

36

• Kiszámítása során matematikai veszély, ha a pénzáramlások előjele váltakozik • Ekkor több megoldás is lehetséges matematikailag, közgazdaságilag nem

Az IRR és az NPV összefüggése • Az NPV mutató a piaci hozam feletti többletnyereséget tartalmazza, abszolút összegben • Ezért ha NPV = 0, az IRR megegyezik a piaci kamatlábbal: IRR=r • Ha NPV>0, akkor IRR> r • Ha NPV<0, akkor IRR< r.

Üzleti terv A vállalkozók, vállalkozások önmaguk és külső szervek részére üzleti stratégiájukat az üzleti tervben fogalmazzák meg. Egy lehetséges szerkezet Tartalomjegyzék

• I. Bevezető oldal • II. Vezetői összefoglaló • III. Ágazati elemzés • IV. A vállalkozás általános bemutatása • V. Termelési, ill. működési terv • VI. Marketing terv • VII. Szervezeti felépítés • VIII. Kockázatelemzés • IX. Pénzügyi terv • X. Mellékletek

Az üzleti terv nem más, mint a térkép, amely megmutatja az utat, hogy vállalkozásunkat hogyan jutassuk el a sikerhez. Üzleti tervet többféle okból is szokás készíteni. Például: pályázatíráshoz, befektetők bevonásához, banki hitel felvételéhez, a management számára, de leginkább akkor, amikor egy vállalkozást vagy egy projektet tervezünk elindítani. Attól függően, hogy kinek a részére készül a terv, mindig a leendő olvasók számára fontos részeket kell kidomborítani. Ha például hitelezőknek, befektetőknek állítjuk össze az üzleti tervet, akkor a pénzügyi terv részt kell részleteznünk és rávilágítani azokra a pontokra, hogy miért érdemes a befektetőnek pénzt invesztálnia a vállalkozásunkba, hogyan kapja vissza a tőkéjét, és mekkora profittal. Amikor a vezetőségnek készítjük az üzleti tervet, akkor érdemesebb inkább az eladási adatokat, a piac elemzést, a marketing tervet finomítani, illetve a működési költségek résszel foglalkozni mélyebben. Induló vállalkozásnál saját magunknak készül a terv. Sokan elmulasztják, pedig rengeteg felesleges fejfájástól és pénzkidobástól kímélheti meg az embert. Az üzleti terv megírásakor a vállalkozó rá van kényszerülve, hogy szisztematikusan végiggondolja, hová szeretne eljutni, és hogyan. Mik a buktatók a vállalkozási ötlet megvalósításában, mik a lehetőségek, merre nem érdemes menni, és hol bukkanhatunk kiaknázatlan lehetőségekre. I. Bevezető oldal

• A vállalkozás neve címe, adatai • A tulajdonosok neve címe

37

• A vállalkozás működési köre • Milyen célból készítjük az üzleti tervet? • Az adatok bizalmas kezelésre vonatkozó információk

II. Összefoglalás • A teljes üzleti terv összefoglalása a gyors megismerés, áttekintés céljából. • Az üzleti terv célja • A tevékenység összefoglalása • Mit, hol, kinek, milyen feltételek mellett kívánunk termelni

- a leendő vállalkozás / project alapjai, fő jellemzői - mik lesznek a vállalkozás termékei / szolgáltatásai - kikből fog összeállni a vevőkör - kik a vállalkozás tulajdonosai A vállalkozás rövid bemutatása, története. Cég hitvalllása, filozófiája. - Termékek, szolgáltatások rövid bemutatása. - A vállalkozás piacon elfoglalt helye, versenytársak, piaci helyzetelemzés. Célpiacok. Marketing stratégia. - A vállalkozás felépítése, működése. Önálló vállalkozás-e, franchise, leányvállalat? Kik a fő beszállítók. - A közeljövőt érintő célkitűzések, intézkedések, amiket meg kell tenni. - A vállalkozás pénzügyi helyzete. Miért van szükség tőkebevonásra? Hogyan kerül felhasználásra? III. Ágazati elemzés

• Az ágazati trendek és kilátások • A versenytársak elemzése • A piaci lehetőségek, korlátok • Ágazati előrejelzések • Ez valójában lehet a marketingterv része is. Lásd később!

az iparágat érintő társadalmi változások - technológiai változások, újítások - politikai környezet, jogszabályi keretek változása - demográfiai változások - gazdasági változások (makrogazdasági mutatók, kamatlábak, adók, lakossági fogyasztások és megtakarítások) - környezeti változók (időjárás, nyersanyagok, környezetszennyezés, környezetvédelem) - az iparágban tapasztalható trendek, azok hatása a vállalkozás tevékenységére, eredményességére - új vállalkozás esetén mennyire nehéz belépni a piacra, a már jelenlévő szereplők mennyire akadályozhatják a belépésünket, milyen magas költségekkel járhat ez IV. A vállalkozás leírása

• Kerülhet az elejére is ez a rész • A termékek bemutatása • A nyújtott és igénybe vett szolgáltatások • A vállalat, vállalkozás méretei • Munkaszervezés, személyzeti és adminisztrációs kérdések • A vezetők, alkalmazottak szakmai háttere

38

1.) A vállalkozás alapadatai - működési forma: önálló cég, franchise, leányvállalat, egyéb - tulajdonosok (név, cím) - törvényes képviselők (név, cím) - a vállalkozás pontos neve - a vállalkozás székhelye, telephelyei - a vállalkozás mikor lett bejegyezve - a vállalkozás fő tevékenysége - a vállalkozás melléktevékenységei - elérhetőségi adatok (telefon, fax, internet cím, e-mail cím, postacím) - a vállalkozás könyvvezetését végző cég neve - a vállalkozás jogi képviseletét ellátó cég neve - egyéb, a vállalkozás működése szempontjából fontos tanácsadó cégek neve 2.) A vállalkozás története a) már működő vállalkozás esetén: - a vállalkozás alapításának ideje és oka, mi céllal jött létre - cégfilozófia, a vállalat küldetése - a működésének története, áttörő sikerek, mélypontok - díjak, szakmai elismerések - folyamatban lévő fejlesztések, jövőre vonatkozó célkitűzések b) most induló vállalkozás esetén: - rögzíteni kell, hogy az üzleti terv megírását mi ösztönözte: hitelfelvételi kérelem, befektető keresése, pályázat elnyerése, egyéb - miért érné meg a befektetőnek, hitelnyújtónak stb. a vállalkozás támogatása, hogyan profitálhat belőle - cégfilozófia, a vállalat küldetése, mit szeretne elérni V. Termelési terv, (vagy helyette működési terv)

• A termelési technológia • A telephely • A gépek és berendezések • A szállítók listája

Működési terv • Ebben a részben a vállalkozás működésének napi rutinjáról, a telephelyről, eszközökről,

munkaerőről és a vállalkozás környezetéről adunk információkat. - hol és milyen módon kerülnek a vállalkozás termékei / szolgáltatásai előállításra - mik az előállítási eljárások és költségek - készletgazdálkodás - vevőszolgálati politika - a telephely, raktár, iroda fizikai paraméterei (méret, épület típusa, energia szükségletek, stb.) védjegy bejegyzés, szabadalmak, szerzői jogok, stb. - hány alkalmazottra lesz szüksége a vállalkozásnak - munkakörök leírása - szerződéses alkalmazottak, munkafolyamatok kiszervezése - kik a legfontosabb beszállítók - milyen hitel és szállítási politikával dolgoznak beszállítóink - fog-e a vállalkozás hitelbe értékesíteni, és ha igen, milyen feltételek mellett

39

1.) Fejlesztési elemzés - a termékek / szolgáltatások fejlesztése milyen stádiumban van - mikorra várható a fejlesztés befejezése - a befejezésig milyen akadályokat kell leküzdenie a vállalkozásnak - milyen feladatok várnak még elvégzésre - kik vesznek részt a vállalkozáson kívül a fejlesztésben (alvállalkozó, partnercég) - a szabadalmaztatás megoldása, a szabadalmi jogok levédése 2.) Gyártási terv - a vállalkozás fő beszállítói - a beszállítók osztályozása (ár, szállítási feltételek, megbízhatóság) - milyen gyártási eljárásokat alkalmaz a vállalkozás - a gyártási / előállítási folyamat rövid bemutatása - a gyártási folyamathoz kapcsolódó költségek felsorolása - mik a kutatási és fejlesztési folyamatokhoz kötődő költségek és határidők - milyen eszközigénnyel jár együtt a termékek / szolgáltatások előállítása - milyen helyigénnyel jár együtt a termékek / szolgáltatások előállítása (raktár, gyárüzem) - alvállalkozók részt vesznek-e a gyártási folyamatban - milyen szervízhálózatot működtet a cég - jár-e terméktámogatás a termékekhez / szolgáltatásokhoz VI. Marketing terv

• Piackutatás, szegmentáció • Célpiac • Marketing mix

- Termékpolitika - Árpolitika - Értékesítési politika - Kommunikációs politika 1. Piackutatás:

• 1. Piackutatás: • - az elsődleges piackutatás forrásai (kérdőívek, mélyinterjúk, stb.) • - a másodlagos piackutatás forrásai (szakmai publikációk, • adatbázisokból nyert információk, tanulmányok, szaklapok, • statisztikák, stb.)

2.Piacszegmentáció • - a lehetséges célcsoportok körülírása. • A különböző termékeidre különböző célcsoportokból kerülhetnek ki a vásárlók. Az is

előfordulhat, hogy ugyanannak a terméknek többféle célcsoportja lehet. • Mutasd be a célcsoportokat demográfiai jellemzők, pszichológiai jellemzők, életvitelbeli

jellemzők alapján. • - a konkurencia elemzése: készíts egy listát a vállalkozás legfontosabb versenytársairól, és

vesd össze a saját vállalkozásod / termékeid jellemzőivel. • Elemezni kívánt tényezők: termékskála, ár, minőség, kapcsolódó szolgáltatások,

vevőszolgálat, megbízhatóság, hírnév, földrajzi elhelyezkedés, értékesítési csatornák, marketing kampányok

40

3. Célpiac • Miután behatóan tanulmányoztuk az iparágat, termékeket és szolgáltatásokat,

fogyasztókat és a versenytársakat, egy határozott elképzelésünk alakul ki arról, hogy vállalkozásunk hogyan és hová illeszkedik bele a piacba, hová szeretnénk pozícionálni magunkat.

• Egy-két rövid bekezdésben határozd meg a célpiacodat. Ha léteznek másodlagos piacok is a vállalkozás termékei részére, akkor ezeket is írd körül.

A termék (Product) • Készíts egy termék életgörbét minden egyes termékre / szolgáltatásra és határozd meg,

hogy az életgörbe egyes szakaszaiban milyen marketing stratégiákat kell majd alkalmazni, illetve kik lesznek az adott szakaszban a termék célcsoportjai.

• - piacralépés szakasza: jellemzők, alkalmazandó promóciós tevékenység, ajánlott célcsoport, ár stratégia, stb.

• - növekedés szakasza: jellemzők, alkalmazandó promóciós tevékenység, ajánlott célcsoport, ár stratégia, stb.

• - érett szakasz: jellemzők, alkalmazandó promóciós tevékenység, ajánlott célcsoport, ár stratégia, stb.

• - hanyatlás / stabilitás szakasza: jellemzők, alkalmazandó promóciós tevékenység, ajánlott célcsoport, ár stratégia, stb.

Az ár (Price) • Ki kell dolgozni a vállalkozás árpolitikáját, ami a vállalkozás által kínált termékek

(szolgáltatások) árának meghatározása és a piaci eseményekre történő reagálás elveinek és módszereinek összessége.

• A vállalkozás termékeivel különböző árakon léphet be a piacra. Az induló ár lehet: költség alapú árképzéssel kapott ár, keresletalapú árképzéssel képzett ár, versenytárs alapú árképzéssel kapott ár.

• - mennyire árérzékeny a célcsoport • - milyen árengedmény politikát lehet alkalmazni • - a vállalkozás hitel politikája, vevőszolgálat kialakítása, garanciák kiépítése

Értékesítési hely (Place). • A vállalkozás által érvényesíteni kívánt értékesítési csatornákat, láncokat írja le. A termék

vagy szolgáltatás hogyan jut el a keletkezés helyéről a fogyasztóhoz. • A klasszikus termék elosztási csatorna: Termelő - Nagykereskedő - Kiskereskedő -

Fogyasztó • A választott értékesítési csatornák eltérőek lehetnek különböző funkciójú termékek,

illetve szolgáltatások esetén. Eladás, vásárlás ösztönzés (Promotion)

• Napjainkban igen fontos értékesítéspolitikai eszköz. Az a feladata, hogy a potenciális vásárlók figyelmét a vállalkozás felé fordítsa. Meg kell tervezni az alkalmazni kívánt reklám és közönségkapcsolati programot.

• A Public Relations (PR) az eladásösztönzés közvetett formája. Hol fog működni a vállalkozás? Szükséges-e külön iroda bérlése, raktárhelység, esetleg üzlethelység bérlése? - mennyire lényeges a vállalkozás földrajzi elhelyezkedése a vevők szempontjából - a versenytársak földrajzi elhelyezkedése

41

- milyen értékesítési csatornákat kíván igénybe venni a vállalkozás (online bolt az interneten, csomagküldő szolgálat, aukciós oldalakon keresztüli értékesítés, saját üzlethelység, stand, saját affiliate hálózat, ügynökök, személyes eladás, nagyker, stb.) Még 6 P

• Csomagolás (Packing). • Vásárlást követő szolgáltatások (Post sale service). • Kapcsolatok (Partners). • Marketing munkatársak (Personal). • Piaci eredmények folyamatos visszacsatolása (Process of feedback and modification). • Múló idő (Passing time).

VII. Szervezeti terv • A tulajdonforma

Társak vagy részvényesek • Vezetők hatásköre • A vezetők szakmai háttere, rövid szakmai életrajza • A munka- és felelősség megosztás • (Szervezeti és működési szabályzat)

1.) Vezetőség, tisztségviselők - kik a vállalkozás alapítói - kik az aktív befektetők - kik azok az alkalmazottak, akik kulcsfontosságú szerepet játszanak a vállalkozás életében - kik az igazgatók - van-e tanácsadó testülete a vállalkozásnak - kik a külső / belső tanácsadók: jogi képviselet, könyvvezetés, pénzügyi tanácsadó - ábra mellékelése a szervezeti sémáról 2.) Személyzeti politika és stratégia - az alkalmazottak felvételének az ütemezése - milyen módszert használ a vállalkozás az alkalmazottak kiválasztásánál - igénybe vesz-e vállalkozás külső céget az alkalmazottak kiválasztásában - milyen javadalmazási rendszert alkalmaz a vállalkozás - létezik-e munkaerőképzés a vállalkozásnál VIII. Kockázatelemzés

• A környezeti és vállalati belső elemzés • (SWOT- analízis) • Felkészülés a váratlan eseményekre • Fedezetszámítás

Fedezetszámítás • Profit = Bevétel-Költségek • Költég = Változóköltség +Fixköltség • Π=QP-VC-FC=0, AVC=VC/Q • PQ=AVC*Q+FC • PQ-AVC*Q=FC, Q(P-AVC)=FC • Q=FC:(P-AVC)

SWOT-analízis • Elemzési és gondolkodási módszert ad a sikertényezők feltérképezésére, • Strukturálja a gondolkodást • Pozícionálhatja általa a vállalkozás saját és környezeti jellemzőit

42

• A fontos elemekre összpontosít • Rámutat arra, mit kell fejleszteni és mivel nem érdemes foglalkoznia a vállalkozásnak.

43

IX. Pénzügyi terv

• Előzetes jövedelemterv • Pénzforgalmi becslések

ságossági vizsgálatok eredményeMegnevezés

0_ 0_ 0_

• Előzetes mérlegek • Fedezeti pont elemzés • Meglévő és szükséges pénzforrások • Gazda i

1. év 20

2. év 20

3. év 20

Nettó árbevétel (1. táblázat) Eladott áruk beszerzési értéke Anyagköltség Anyagi jellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb költségek és ráfordítások ÜZEMI/ÜZLETI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY RENDKÍVÜLI EREDMÉNY ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY Adófizetési kötelezettség ADÓZOTT EREDMÉNY Fizetett osztalék, részesedés MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

- Pénzügyi eszközök

- Immateriális javak- Tárgyi eszközök

44

FORGÓESZKÖZÖK - Készletek - Követelések, vevők - Értékpapírok - Pénzeszközök

AKTÍVÁK ÖSSZESEN

SAJÁT TŐKE

- Jegyzett tőke - Mérleg szerinti eredmény

KÖTELEZETTSÉGEK - Hosszú lejáratú hitelek - Rövid lejáratú hitelek - Szállítók

PASSZÍVÁK ÖSSZESEN

Megnevezés I. II. III. IV. Összesen

Negyedév Nyitó pénzkészlet Árbevétel Egyéb bevételek (kamat)

Bevétel összesen Beruházások Készletbeszerzés Munkabér Közterhek Kamatfizetés Egyéb kiadások

Kiadás összesen Egyenleg Hitelfelvétel összesen: -éven belüli -éven túli

45

Hiteltörlesztés összesen: -éven belüli -éven túli

Záró pénzkészlet X. Függelék

• Levelezés (megállapodások, szándéknyilatkozatok) • Piackutatási adatok • Bérleti és egyéb szerződések • Szállítói árajánlatok • - termék fotók • - reklám anyagok (kreatív anyagok) • - fotók a telephelyről, üzlethelységről • - szerződés másolatok • - vezetők önéletrajza, stb.

BCG-mátrix

alac

sony

Kérdések Sztárok

mag

as

Döglött kutyák Fejős tehenek

Kicsi Nagy

Piaci részesedés

Piac

i növ

eked

és

A kérdőjelek azok a viszonylag új termékek, amelyeknek még alacsony a piaci részesedésük és a gyors piaci növekedés lehetősége jellemző rájuk. Ekkor még gyenge a piaci helyzetük, de azokat a termékeket, amelyek sztárrá válhatnak támogatni kell, például beruházásokkal. A sztárok a piacon a legjobb pozíciót betöltő termékek, mivel a piaci részesedésük és a piaci növekedésük egyaránt magas. Leginkább ezek a termékek azok, amelyek meghatározzák a vállalkozás jövőjét, jövőbeni profitját. Ezért érdemes a termelésüket erőteljesen támogatni, hiszen ezek válhatnak fejőstehénné. A fejőstehén kategóriába tartozó termékek piaci részesedése nagyon magas, de a termelés további intenzív növelésére már nincs lehetőség, mivel a piacra a terméket illetően a telítődés jellemző. Ezeket a termékeket már csak annyiban célszerű támogatni, hogy megtartsák erős piaci pozíciójukat, a vállalkozás kihasználja a bennük rejlő lehetőségeket. A döglött kutyák olyan termékek, melyeknek sem a piaci részesedésük, sem a növekedési lehetőségük nem kielégítő. A vállalkozásnak fel kell készülnie ezek piacról történő kivezetésére.

46

Kérdések a ZH-hoz

VÁLLALKOZÁSI FORMÁK • Mi szükséges egy üzleti vállalkozás sikeréhez? • Hasonlítsa össze a Kft-t és a Bt-t, mint vállalkozási formát! Melyiket, milyen esetben

érdemes létrehozni? • Egyéb vállalkozási formák jellemzői, előnyei hátrányai. • A vállalkozás elnevezésének követelményei. • Telephelyválasztás szempontjai. • Korlátolt és korlátlan felelősség.

Jogi alapfogalmak • Jogképesség, cselekvőképesség • Természetes személy és jogi személy • A vállalkozások működését érintő főbb jogágak ill. törvények: polgári jog, munkajog,

társadalombiztosítási tv., egészségbiztosítási tv., pénzügyi jog, versenyjog, adótörvények Vállalati pénzügyek

• A vállalati pénzügyi stratégia alapvető feladatai • Pénzügyi stratégia részei • A vállalati értéket meghatározó tényezők, legfontosabb értéktípusok • Tőkeköltségvetés • Finanszírozási stratégia, főbb szempontjai, típusai

Számvitel • Főbb számviteli kimutatások: mérleg eredménykimutatás, cash flow • Direkt és indirekt cash flow • Cash flov és eredménykimutatás kapcsolata • Egyszeres és kettős könyvvitel • Számvitel fogalma • Számvitel területei

Állóeszköz-gazdálkodás • Eszközök fajtái • Állóeszközgazdálkodás feladatai • Beruházás jellemzői beruházási döntés • Beruházás gazdaságossági számítások • Kockázatelemzés és eszközei: fedezetszámítás • Finanszírozási döntések, finanszírozási stratégiák

Forgóeszköz-gazdálkodás • Forgóeszközök típusai • Forgóeszköz-gazdálkodás feladatai • A forgóeszköz-gazdálkodás elemzésére szolgáló mutatók • Forgóeszközök optimális szintjének meghatározása

Logisztika • Fogalma • Logisztikai rendszer feladatai • A 7 M • A logisztikai rendszer részei • A logisztikai stratégia • Készletgazdálkodási modellek (mind a 4)

47

48

Üzleti terv • Az üzleti terv felépítése, főbb fejezetei • Az egyes fejezetek tartalma • Ez a fő kérdés! • Készítse el egy informatikai vállalkozás lehetséges SWOT-analízisét! (8 pont) • Hasonlítsa össze a Kft-t és a Bt-t, mint vállalkozási formát! Melyiket, milyen esetben

érdemes létrehozni? (8 pont) • Hasonlítsa össze a kkt-t és a Kft-t, mint vállalkozási formát! Melyiket, milyen

esetben érdemes létrehozni? (8 pont) • Mi a direkt és az indirekt cash flow, mi a különbség közöttük? (4 pont) • Ábrázolja és értelmezze valamelyik készletezési modellt! (6 pont) • Egy beruházás kezdő költsége 3500 M. Ft. Döntse el a nettó jelenérték szabály

alapján, hogy érdemes-e megvalósítani a beruházást, ha 5 éven keresztül hoz 1000 M. Ft jövedelmet és a kalkulatív kamatláb 15! (4 pont)

• Mi a mérleg fogalma, funkciója és melyek a főbb tételei (4 pont) • Egy vállalkozás változó költsége 80000 db-nál 40000000 Ft, a fixköltsége 30000000

Ft. Határozza meg a fedezeti mennyiséget, ha a termék ára 750 Ft! (4 pont) • Mi a kapcsolat és a különbség a cash flow és az eredménykimutatás között? (4 pont) • Mi a különbség a jogképesség és a cselekvőképesség között? (4 pont) • Mit értünk forgóeszköz alatt, melyek a főbb csoportjai? (4 pont) • Melyek a finanszírozási stratégia alaptípusai? (4 pont) • Mit értünk befektetett eszközök alatt, főbb csoportjai?

Melyek a főbb likviditási mutatók? Melyek a főbb jövedelmezőségi mutatók? Melyek a főbb eladósodottsági mutatók? Melyek a főbb hatékonysági mutatók?