Jelenleg az energiapolitikában kezelendő fő kihívások
-
Upload
wing-blevins -
Category
Documents
-
view
33 -
download
0
description
Transcript of Jelenleg az energiapolitikában kezelendő fő kihívások
ENERGIATAKARÉKOSSÁG A MAGYAR ENERGIAPOLITIKÁBAN
NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERV
Gergely KálmánKözlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
2
Jelenleg az energiapolitikában kezelendő fő kihívások
Kihívások:• Energiaimport függőség-ellátásbiztonság• Az energiahordozók drágulása• Az éghajlatváltozás kezelése• Az EU energiapolitikájával való összhang
FOKOZOTTAN ELŐTÉRBE KERÜL AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG, A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSE- EHHEZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS SZÜKSÉGES
3
ÖSSZHANG AZ EU ENERGIAPOLITIKÁVAL
•Az EU rendeletekkel,irányelvekkel, határozatokkal szabályoz•A szabályozások fő hatásterületei
– ellátásbiztonság– energiatakarékosság– megújuló energiahordozók– klímavédelem
•AZ IRÁNYELVEK ÁLTAL TÁMASZTOTT ELVÁRÁSOK SZIGORODNAK!
4
2006/32/EK irányelv az energiafelhasználás hatékonyságáról és az energetikai
szolgáltatásokról
• Az energetika az üvegház hatás 78%-áért felelős
• Az energiatakarékosság és a megújuló energiahordozó hozzájárul az importfüggőség mérsékléséhez
• CÉLOK: 2006. nov.17-ig jelentés a hazai gyakorlatról, Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv 2007. jún.30-ig 9 évig évi 1% energiatakarékosság (a nem ETS szektorra
vonatkoztatva) támogatások biztosítása kedvező jogi keretrendszerFŐ CÉLCSOPORTOK: épületek, közlekedés, tudatformálás
5
AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁGI ELVÁRÁSOKSZIGORÍTÁSA
• 2007. január 10.: EURÓPAI BIZOTTSÁG „Európai energiapolitika”
CÉL: 2020-ig 20% EU szintű energiamegtakarítás, ami már az ország teljes energiafelhasználására vonatkozik
• 2007 március 8-9 EURÓPAI TANÁCS „ELNÖKSÉGI KÖVETKEZTETÉSEK” megerősíti a 20%-os uniós célkitűzést
6
A hazai energiapolitika alapelvei és az energiatakarékossághoz kapcsolódó fő
dokumentumok
Országgyűlés elfogadta a 2007-2020 időszakra szóló új energiapolitikát ( 40/2008 (IV. 17. ) OGY határozat)
– EllátásbiztonságImportfüggőség mérséklése: energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás
– VersenyképességKöltségek mérséklése: energiatakarékosság,
megújuló energiahordozó felhasználás– Fenntartható fejlődés
Környezetvédelem: energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás
A Kormány elfogadta a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet ( 2019/2008 (II.23. ) Korm. hat.
- ez EU szempontok szerint átdolgozásra került
A Kormány elfogadta a Módosított Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet ( 2010. január 27. ) – továbbiakban ez az EHCST
7
NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERV
Cél: Magyarország energiafelhasználásának évi 1%-os (6,4 PJ/év) csökkentése a következő 9 évben.
A cselekvési terv vázolja a már folyamatban lévő illetve tervezett intézkedéseket.
A célkitűzések elérése érdekében a cselekvési terv 31 intézkedést tartalmaz
INTÉZKEDÉSEK: jogi beavatkozások tudatformálás támogatások
8
ENERGIATAKARÉKOSSÁG FŐBB JOGI SZABÁLYOZÁSI TERVEI
• Épületek energetikai tanúsítványa• Háztartási kazánok időszakos felülvizsgálata• Háztartási kazánok és klímaberendezések címkézése• Háztartási villany- és gázbojlerek energiahatékonysági címkézése• Energetikus kötelező jellegű alkalmazása a nagy energiafogyasztóknál• Nagyfogyasztók kötelező jellegű energiafogyasztási beszámolója• A közbeszerzésekhez kapcsolódó energiahatékonysági irányelvek
kidolgozása és alkalmazása• Az irodai berendezésekre vonatkozó minimális energiahatékonysági
követelmények kidolgozása
9
ERGIATAKARÉKOSSÁGI TUDATFORMÁLÁSI TERVEK
• Energiahatékonysági képzési anyagok kidolgozása az alapfokú, illetve a középfokú oktatásban való alkalmazásra
• Önkormányzati képzés, tudatformálás, tanácsadás az UNDP/GEF önkormányzati energiahatékonysági program tapasztalatai alapján
• Energiahatékonysági tanácsadói hálózat működésének fejlesztése
• Önkéntes megállapodások (audit elvégzése, energiatakarékosság)
• Tudatformálás – speciális fogyasztói csoportok oktatása
10
Energiatakarékossági és megújulós támogatások
• EHA (1991-től működik) folytatása a keret növelésével• NEP (SZT) pályázati rendszer
• KEOP (2007 óta működik) folytatása a keret növelésével
• Zöld Beruházási Rendszer (2009-ben indítva) folytatása Forrása:
CO2 értékesítés
Kezelője: KvVM• ZBR programok
• ZBR Panel Alprogram• ZBR Energiahatékonysági Alprogram• Kidolgozás alatt a közületi alprogram
• A tudatformálás által generált beruházásokhoz támogatások biztosítása
11
NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERV CÉLJAI ÉS FESZÜLTSÉGEI
• Célkitűzés (2006/32/EK ) 9évig 1%/év• Vetítés alapja: a CO2 kereskedelemmel nem
érintett energiafelhasználás- 5 éves átlaga• További célkitűzés: ( Brüsszeli Európa Tan. 2007 márc. 8-9)
2020-ig 20 %• FESZÜLTSÉGEK: 2016-2020 +11 % kívánalom és már 2016-ig 394 Mrd Ft támogatási igény ( KEOP 39 Mrd Ft )
12
MEGOLDÁSI JAVASLATOK
• A következő Új Magyarország fejlesztési periódusban önálló energetikai operatív program indítása.
Jelenleg a KEOP keretének mindössze 7-8%-a szolgál az energetikai beruházások (energiahatékonyság-növelés és a megújuló energiahordozó-felhasz nálás növelése) támogatására.
Az Európai Uniós támogatások hatékonyabb energetikai felhasználása, a támogatási hiány kiküszöbölése érdekében elkerülhetetlen a későbbiekben az energetika súlyának növelése, szerepének teljes körű átalakítása az operatív programokon belül. A 2013-2020. tervezési időszakra – figyelembe véve a megújuló energiahordozó felhasználás növelésére irányuló stratégiai elképzeléseket, valamint az uniós tagállami elvárásokat is - szaktárca kezelésével jelentős keretű önálló energetikai operatív program indítását és a pályázati rendszer hatékonyabbá tételét kell tervbe venni.
13
FINANSZÍROZÁSI JAVASLATOK• Az EU ETS aukciós bevételeinek allokálása energiatakarékossági
intézkedések végrehajtására Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2003/87/EK irányelvnek az
üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló 2009/29/EK irányelve szerint 2013-tól kezdődően a kibocsátási egységek a villamos energia iparban 100 %-ban, más iparágakban – eltekintve az ún. szénszivárgás által veszélyeztetett iparágaktól - 30 %-kal induló és fokozatosan növekvő mértékben aukció keretében kerülnek kiosztásra.
A várhatóan rendelkezésre álló források megfelelő lehetőséget nyújthatnak a klímavédelem energiatakarékossági intézkedéseken keresztüli finanszírozására, továbbá részben biztosíthatják a megújuló energiák hasznosítását szolgáló intézkedések végrehajtását is.
• Ezek mellett szükségessé válik a ZBR és az EHA forrásainak a növelése