Jakob Böhme: Szent Sóvárgás

8/20/2019 Jakob Böhme: Szent Sóvárgás

1/80

JAKOB BÖHME

SZENT SÓVÁRGÁSFÜGGELÉK:

FRANZ XAVER VON BAADER NEGYVEN MONDAT A VALLÁSOS EROTIKÁBÓL

Válogatta és fordította:ISZTRAY BOTOND

A fordítást az eredetivel egybevetette:RADNÓTI SÁNDOR

A jegyzeteket írta:ADAMIK LAJOS

2. kiadás

ISBN 963 7210 16 9

A Tan Kapuja Buddhista F! iskola jegyzete


2/80

2

TARTALOMDE TRIBUS PRINCIPIIS, AVAGY AZ ISTENI LÉT HÁROM PRINCÍPIUMÁNAK LEÍRÁSAA SZERZ" EL" SZAVA A KERESZTÉNYI, ISTENSZERET" OLVASÓHOZELS" FEJEZET AZ ISTENI LÉT ELS" PRINCÍPIUMAMÁSODIK FEJEZET AZ ELS" ÉS MÁSODIK PRINCÍPIUM, ISTEN ÉS AZ ISTENI TERMÉSZET, TOVÁBBÁ AZEBBEN LEV" SULPHUR ÉS MERKURIUS MAGYARÁZATAHARMADIK FEJEZET AZ ÖRÖK TERMÉSZET VÉGTELENÜL ÉS MEGSZÁMLÁLHATATLANUL SOKRÉT#KIBOMLÁSA VAGY SZÜLETÉSE

DE ELECTIONE GRATIAE, KEGYELMI KIVÁLASZTÁS, VAGY ISTEN AKARATA AZEMBER FELETT1. FEJEZET ISTEN EGYETLEN AKARATA. BEVEZETÉS ISTEN LÉNYÉNEK KINYILATKOZTATÁSÁBA. MI AZEGYETLEN ISTEN?2. FEJEZET ISTEN ÖRÖKKÉ-BESZÉL" SZAVÁNAK" SÁLLAPOTÁRÓL, VALAMINT AZ ISTENI ER "KINYILATKOZTATÁSÁRÓL: A TERMÉSZETR " L ÉS A TULAJDONSÁGRÓL3. FEJEZET A TÜZES TUDÁS BEVEZETÉSE A TERMÉSZET ÉS A LÉT ALAKÍTÁSÁBA; HOGYAN LÉP BE ATUDÁS A T# ZBE, MIT JELENT EZ, ÉS HOGYAN KELETKEZIK A SOKFÉLESÉG

MYSTERIUM PANSOPHICUM AVAGY A FÖLDI ÉS ÉGI MISZTÉRIUM IGAZISMERTETÉSEELS" TEXTUSMÁSODIK TEXTUSHARMADIK TEXTUS NEGYEDIK TEXTUSÖTÖDIK TEXTUSHATODIK TEXTUSHETEDIK TEXTUS NYOLCADIK TEXTUSKILENCEDIK TEXTUS

SEX PUNCTA MYSTICA, AZAZ AZ ALÁBBI HAT MISZTIKUS PONT RÖVIDMAGYARÁZATAEL" SZÓI. A LÉLEK VÉRE ÉS VIZEII. KEGYELMI KIVÁLASZTÁSRÓL, JÓRÓL ÉS GONOSZRÓLIII. A B# NR " L: MI A B# N, ÉS MIKÉPPEN VAN?IV. MIKÉNT ADJA ÁT KRISZTUS A BIRODALMAT ATYJÁNAK?V. A MÁGIÁRÓL; MI A MÁGIA? MI A MÁGIKUS ALAP?A MISZTÉRIUMRÓL; HOGY MI AZ?

TABULAE PRINCIPIORUM AVAGY TÁBLÁZATOK AZ ISTENI KINYILATKOZTATÁSHÁROM PRINCÍPIUMÁRÓLJEGYZETEK THEOZÓFIAI ÉS NEHEZEBBEN ÉRTHET! KIFEJEZÉSEK MAGYARÁZATAFÜGGELÉK FRANZ XAVER VON BAADER: NEGYVEN MONDAT A VALLÁSOS EROTIKÁBÓL


3/80

3

DE TRIBUS PRINCIPIIS,AVAGY AZ ISTENI LÉT

HÁROM PRINCÍPIUMÁNAK LEÍRÁSA

A SZERZ! EL! SZAVA A KERESZTÉNYI,ISTENSZERET! OLVASÓHOZ

" . Az ember születését! l kezdve, e világi idejének egész futása során nem törekedhet haszno-sabbra és szükségesebbre, mint hogy önmagát helyesen megismerje; 1. Mi! ? 2. Honnan vagykit! l van? 3. Mi célból teremtetett? és 4. Mi a hivatása? Komoly szemlél! dés közben már kezdett! l úgy találja, hogy az összes teremtménnyel együtt Istent! l származik. Másodszorra pedig úgy találja, hogy a teremtmények közül! a legnemesebb teremtmény. Ebb! l azután arraa harmadik felismerésre juthat, hogy Isten jóindulattal van iránta, mert e világ teremtményeinek urává tette, és ellentétben a többi teremtménnyel, értelemmel, ésszel és tudattal ajándékoztameg, s legf ! képpen a beszéddel, azért, hogy mindent, ami csak hangzik, mozdul, mozog, él ésnövekszik, megkülönböztethessen, és minden egyes erényt, tevékenységet és származástmegítélhessen, és kezébe adta mindezt, hogy értelmével és eszével megzabolázhassa, és akarataszerint tegyen velük, ahogy neki tetszik.

2. S még ennél is magasabb és nagyobb megismerést adott Isten az embernek, hogy képes adolgok szívébe nézni, milyen esszencia, er ! és tulajdonság lakozik is bennük, a teremtmé-nyekben, a földben, kövekben, fákban, füvekben, az összes mozgó és mozdulatlan dologban

egyaránt, úgyszintén a csillagokban és az elemekben; és képes felismerni, hogy melyek ezek alények és er ! k, és miként van jelen ebben az er ! ben minden természetes érzékenység,növekedés, szaporodás és elevenség.

3. Ezenfelül Isten az értelmet és a legmagasabb érzékenységet adta neki, hogy képes Istennek,teremt! jének megismerésére, arra, hogy ki és mi! , s miként és hol van? mib! l teremtetett ésszármazik az ember? és az örök, teremtetlen, végtelen Istennek miként képe, léte, tulajdona ésgyermeke; hogyan teremtetett az isteni lényegb! l, akiben Isten léte és birtoka van, akiben Istenszelleme él és kormányoz, s akit Isten szíveként és lényegeként szívb! l szeret, s akinek kedvéért ezt a világot az összes teremtménnyel teremtette; melyek az ember értelme ésuralkodása nélkül javarészt nem élhetnének ilyen min! séggel. (...)

" 3. Mivel pedig az ember tudja, hogy kett! s ember, jóban és gonoszban részes, hogy mindenaz ! tulajdona, s! ugyanaz az egy ember, aki egyszersmind jó és rossz, s ezért jutalmátmindkett! t! l várhatja, mert ahová lelke ebben az életben törekszik halálával, lelke odanyomban meg is érkezik; és itt végzett munkája alapján, az utolsó napon, er ! vel feltámad, ésörökké él, és megdics! ül, és ugyanaz örök tápláléka és kínja lesz: ezért az ember legf ! bbérdeke, hogy önmagát megismerje, miném$ségét, amib! l jó és rossz ösztönei fakadnak, azt,hogy a jó és a rossz benne miként tulajdon sajátja, s valójában honnan is származik minden jóés minden rossz, mi az eredete; mit! l és miáltal került a gonosz az ördögbe és az emberbe, s azösszes teremtménybe. Minthogy az ördög egykoron szent angyal volt, és az ember is jónak teremtetett; mégis, minden teremtményben találni ebb! l a kedvetlenségb! l, amit! l marják,verik, taszítják, összezúzzák és gy$lölik egymást, és minden teremtményben ellenakarat van, éssemelyik test sem egy önmagával, ahogy ez nem csupán az él! teremtményekben, hanem a


4/80

4

csillagokban, elemekben, földben, kövekben, fémekben, lombokban, füvekben és fákban is lát-ható. Mindenben méreg és gonoszság van, s ennek így is kell lennie: különben nem lenne élet,sem mozgékonyság, nem lenne szín, erény, nehézség és könny$ség vagy egyéb érzékelhet! ségsem, hanem minden semmi lenne.

" 4. Ebben a mély szemlél! désben úgy találjuk, hogy mindez magától Istent! l származik,mindez Isten saját lénye, vagyis Isten maga, és önmagát ily módon magából teremtette; és arossz a formáláshoz és mozgékonysághoz tartozik, a jó pedig a szeretethez, a szigorúság vagyellenakarat meg az örömhöz. Ha a teremtmény Isten fényében van, akkor a harag vagy azellenakarat hozza létre a fölemelked! , örök örömöt; de amikor Isten fénye kialszik, akkor gyötrelmes kín és pokoli t$z.

" 5. A három isteni princípiumot szeretném itt leírni a maguk valóságában; bennük aztánmagyarázatát lelni majd mindennek, annak is, hogy mi Isten, mi a természet, és mik ateremtmények; mi Isten szeretete és szelídsége; mi Istent örvénye és akarata; mi az ördög és miIsten haragja: összefoglalva, mi az öröm és fájdalom, és mindez hogyan kezd! dik és vanörökké. (...)

" 7. Ezért az ember számára a világban, mialatt nyomorult, romlott húsházában nagyveszedelemben él, semmi sem szükségesebb, mint hogy önmagát helyesen megismerje. Ha pedig magát helyesen ismeri, akkor ismeri Istent is, teremt! jét, és az összes teremtményt; ésismeri Isten iránta való érzületét. És ez a megismerés nekem a legdrágább mindazok közül,melyekre valaha rátaláltam. (...)

ELS! FEJEZETAZ ISTENI LÉT ELS" PRINCÍPIUMA

" . Mikor most Istenr ! l akarunk szólni, arról, hogy mi! és hol van, úgy kell beszélnünk róla,mint a lények lényér ! l. Mert bel! le születtek, teremtettek és eredtek mindenek, és a dolgok els! kezdete Istenben van. (...)

2. A gonoszt, melyet az els! princípiumban értünk meg, nem nevezzük Istennek, és nem Isten,mert benne a b! szültség komor forrása van, melyr ! l Istent haragvó, b! sz, hév-Istennek nevezzük. A b! szültségben van az életnél, és minden mozgékonyságnak eredete. Ha azonban a b! szültségnek e komor, szorongó forrását Isten fénye meggyújtja, akkor már nem b! szültség,hanem örömmé átváltoztatott szorongás.

3. Ezt a világot mindenest! l Isten teremtette, és nem készítette semmiféle más anyagból, mintönnön lényéb! l. Isten szellem, megfoghatatlan, nincs kezdete, sem vége, és magassága ésmélysége határtalan. A szellem viszont nem tesz mást, mint fölemelkedik, örvénylik, mozog ésönmagát folyvást szüli; s önmagának e szülésében a következ! hármas alakja van: 1. keser $, 2.fanyar és 3. tüzes; ez a hármas alak mégsem els! , második vagy harmadik, hanem mind ahárom csupán egy, és mindegyik szüli a másodikat és a harmadikat. Tehát a fanyarból és akeser $ b! l születik a t$z, és a t$z b! szültsége keser $ség vagy a fullánk maga; és a fanyarság azösztöke, mindkett! atya a t$z csakis általuk születik, mert a szellem olyan akarat vagyérzékenység, mely létesül és önmagát ebben a létesülésben keresi, termékenyíti vagy szüli.


5/80

5

4. Mármost mindez emberi nyelven elmondhatatlan, és ésszel felfoghatatlan, mert Istennek nincs kezdete. Ám mégis úgy szeretnék beszélni, mintha lenne kezdete, s ezzel megértetni,hogy mi van az els! princípiumban, s megértetne a különbséget is az els! és a második princípium között, amely Isten vagy szellem. Habár Istenben nincs különbség, az ember mégiskutatja a gonosz és jó eredetét, tudni akarja, hogy mi van a harag és szeretet els! és eredend!forrásában, mert mindkett! egy eredetb! l, egy anyától van, és mindkett! egy dolog. Így kell azembernek teremtményi módon beszélnie, mikor kezdetet tételez, azért, hogy megismeréshezsegítse.

5. Nem mondhatja hát az ember, hogy Istenben t$z, keser $ség vagy fanyarság van, mégkevésbé, hogy leveg! , víz vagy föld; egyedül az ember látja ilyennek. Azt sem mondhatja, hogyIstenben halál van vagy pokoli t$z, vagy szomorúság; egyedül az ember tudja ilyennek. MertIsten nem ördögöket csinált magából, hanem angyalokat, hogy örömében, öröméért éljen. Deaz ember látja, hogy ördögök lettek, méghozzá Istennek ellenségeivé. Ily módon kutatnia kellaz okok forrását, hogy mi a gonoszság! sanyaga, ami azonos mind Istenben, mind a

teremtményben. Mert az eredetben minden egy, Istenb! l való, lényéb! l készített, lényének egységes, személyének hármas mivolta szerint.

6. Lásd, kiváltképpen három dolog van az eredetben, melyb! l minden dolog, szellem és élet,tevékenység és a felfoghatóság lett; úgymint: Sulphur, Merkurius és Sal. Most majd aztmondod, hogy e három a természetben és nem Istenben van. Igen, így igaz, de a természetalapja Istenben van, s értsd ezt az Atya els! princípiuma szerint, mert Isten haragvó, tüzesIstennek is nevezi magát. Ne gondold úgy, hogy Isten haragra gerjed önmagában, ellenkez! leg:a teremtmény lángra lobbanó szellemében. Isten els! princípiumának belsejében mindenüttéget, és a teremtmény szelleme szenvedi a kínt, nem Isten.

7. A Sulphur, Merkurius és Sal értelme teremtményi módon beszél. A Sul lélek vagy kinyílószellem, avagy Isten hasonlata. A Phur prima materia, melyb! l a szellem született, rendkívülifanyarság. A Merkuriusnak önmagában négyes alakja van, úgymint: fanyar, keser $, t$z, víz. ASal az el! z! négyt! l született gyermek, fanyar, szigorú, és a felfoghatóság oka.

8. Mármost értsd helyesen tanításomat! Fanyarság, keser $ség, t$z az els! princípium szerintieredetben vannak, melyben a vízforrás megnyílik, s mely alapján Istent ne Istennek, hanem b! szültségnek, haragnak, komor forrásnak nevezzétek, melyb! l a rossz, a kín, a rettenet és azégés erednek.

9. Így van, ahogy mondottuk. A fanyarság a prima materia, szigorú, egészen komor össze-húzódás, vagyis Sal. A szigorú vonzásban keletkezik a keser $ség, mert a szigorú vonzásbanélesedik a szellem teljességgel szorongóvá. Vedd példának az embert: úgy lobban haragra,hogy szellemét egészen magába vonja, amit! l keser $ remegés fogja el, és ha nem áll ellen, ésnem csillapodik, akkor a harag tüze benne lángra lobban, és a gonoszságban ég; majdszellemében és kedélyében csakhamar mindenütt egy bosszúálló szubsztancia és lény születik.

" 0. Nos hát, az eredetben a természet is hasonlóan születik. De érthet! bben kell beszélnünk. Nézd, mi a Merkurius? Fanyarság, keser $ség, t$z és kénes víz, a legrettenetesebb lét. Azonbannem szabad itt anyagra vagy felfogható dologra gondolnod, hanem az! stermészet forrására ésösszes szellemére. A magába vonódó fanyarság az els! lét, s minthogy kemény és hideg er ! , aszellem csupa fullánk és él. A fullánk és az él a vonzást nem t$ri, hanem megmozdul és védeke-


6/80

6

zik, ellenakarat támad, a fanyarság ellensége; és ebb! l a megmozdulásból lesz az els! mozgé-konyság, a harmadik alak.

"" . A fanyarság most egyre keményebben vonz magába, tehát kemény és szigorú lesz, alegkeményebb k ! höz hasonlóan kemény er ! , melyet a keser $ség, vagyis a fanyarság fullánkja

nem t$r; és itt támad benne a kén-szellemhez hasonló nagy szorongás; és a keser $ség fullánkjaúgy csíp, oly keményen dörzsöl! dik, hogy a szorongásban álnok villám támad, amely borzal-masan kicsap, és a fanyarságot széttöri. De nem lel nyugalmat, ezért mind vadabb lesz, olyan,mint egy szorongó és borzalmas kerék, mely az álnok villámmal együtt mer ! értelmetlenség-ként forog, és e villám t$zfullánkká változik, mely mégsem ég! t$z, hanem csak mint a k ! bezárt t$z.

" 2. Minthogy itt nincs nyugalom és a forgó kerék a gyors gondolathoz hasonlóan száguld,mert a fullánk oly sebesen ösztökéli: ezért a fullánk keményen lángra lobban, hogy a fanyar-ságból és keser $ségb! l született villám rettenetesen ég, és iszonyatos t$zhöz hasonlóanfellángol, amit! l az egész anyag megrémül és lehanyatlik, halott és legy! zött lesz, szigorúvonzása megsz$nik, szétszóródik és gyengévé változik. Mert a t$zvillám lett az uralkodó, és azanyag, mely az eredetben fanyar és szigorú volt, most elhalt és ájult, és a t$zvillám erejétimmár t! le szerzi; mivel ez az! anyja. És a keser $ség a fanyarságból és a fanyarsággal avillámban kinyílik, és meggyújtja a villámot, mert a villámnak vagy t$znek atyja. A forgó kerék most már a t$zvillámban áll, és a fanyarság legy! zött és alélt marad. Ez most a vízszellem, és afanyarság egészen lágy, leheletszer $, szorongásában legy! zött anyaga immár egyezségre lép akén-szellemmel, és a fullánk benne reszket, és e villámban kiszárad és megélesedik. De mert avillámban túlontúl is kiszárad, egyre borzalmasabb és tüzesebb lesz, a fanyarság pedig egyrelegy! zöttebb, a vízszellem folyvást hatalmasabb. Így újra és újra felfrissül a vízszellemben, ésmind több anyagot visz a t$zvillámnak, ami ett! l még fájdalmasabban kigyullad, mert ekként

hasonlíthatod a villám és a t$zszellem fáját." 3. Most pedig a Merkuriust értsd meg helyesen. A Mer szó el! ször szigorú fanyarság, anyelvnek e szava fanyarságtól csikorog, és így megérted, hogy a keser $ fullánk benne van. AMer fanyar és reszket! , és minden egyes szó az! cselekv! vagy szenved! erejét! l formálódik.A Ku szót, mint a fullánk dörzsöl! dését vagy nyugtalanságát érted meg, mely a fanyarsággalnem tud megbékélni, hanem felszáll és felemelkedik; mert e szótag er ! vel a szívt! l a szájignyomul: így történik ez a szellem! sanyagának erejében is. De mert a Ku szótag ekképp er ! slendületet kap a szívt! l, viszont csakhamar megragadja a Ri szótag is, és az egész értelem eszótaggá változik át, ezért a keser $, fullánkos kereket jelenti a születésben, amely oly sebesenszorong és forog, mint a gondolat. Az Us szótag a sebes t$zvillám, t! le az anyag a fanyarságés keser $ség közötti gyors forgásban, a sebes keréken meggyullad. Az ember voltaképpen ittérti meg, hogy miként rémül meg a fanyarság, és az er ! e szóban ismét visszasüllyed a szívbe,és ájult lesz, egészen szétszórt. De a fullánk a forgó kerékkel a villámban marad, és a fogakonát kicsap a szájba, ahol a szellem lobogó t$zhöz hasonlóan sistereg, majd ismét meger ! södik aszóban.

" 4. E négy alak található tehát a természet eredetében, amelyb! l a mozgékonyság, valamint ateremtmények magjában lev! élet is származik; ám nem felfoghatóságként lakozik az eredetben, hanem er ! ként és szellemként. Mert mérges, ellenséges lét, s szükségszer $en ilyen, hiszenegyébként nem lenne mozgékonyság, hanem minden mer ! semmi volna; ezért a haragforrás a

természet els! eredete.


7/80

7

" 5. A Merkuriust e helyen éppenséggel nem a harmadik, a teremtett világ princípiumábanértem, nem a patikában használatos higanyra gondolok, jóllehet ilyen er ! vel és léttel isrendelkezik, hanem a lények lénye eredetének els! princípiumáról, Istenr ! l és a kezdettelenörök természetr ! l beszélek, melyb! l e világ természete született. Természetesen az els! két princípium eredetében nincs szétválás, csakis a végs! és harmadik princípiumban. A csillagok és elemek birodalma az els! princípiumból született a szó és Isten Szelleme által, az örök Atyától, a szent égb! l.

MÁSODIK FEJEZETAZ ELS" ÉS MÁSODIK PRINCÍPIUM, ISTENÉS AZ ISTENI TERMÉSZET, TOVÁBBÁ AZEBBEN LEV" SULPHUR ÉS MERKURIUS

MAGYARÁZATA

" . Mivel ehhez a megértéshez isteni fény kell, mely nélkül az isteni lét felfoghatatlan,szeretném e mély titkot afféle teremtményi módon felrajzolni, amellyel az olvasó a mélységbehatolhat. Az isteni lét emberi nyelven elmondhatatlan, egyedül a spiraculum vitae, a lélek szelleme - mely Isten fényében lát - érti meg. Mert egy teremtmény sem lát és ért jobban ésmélyebben, mint anyja mélyéig, akit! l ered.

2. A lélek, melynek eredete Isten els! princípiumában van, és Istent! l az emberbe, a harmadik princípiumba, a sziderikus és elemi születésbe leheltetett, visszatekint Isten els! princípiumába,amib! l és amiben van, s aminek létéhez tartozik, és aminek tulajdona; és nincs ebben semmicsodálatos, hiszen csak önmagát látja születésének kezdetében: látja az Atyaisten egészmélységét az els! princípiumban.

3. Mindezt az ördögök is tudják és látják, mert Isten els! princípiumából, legeredend! bbtermészetének forrásából valók. Szeretnék is, hogy ne láthassák és ne érezhessék, ám egyedülaz ! hibájuk, hogy bezárult el! ttük a második princípium, melyet a létében egységes,személyében hármas Istennek hívnak - ahogy ezt a következ! kben részletesen kifejtjük.

4. Az Isten Szent Szellemét! l megvilágosodott emberi lélek viszont (amely a második princí- piumban az Atyától és a Fiútól származik, a szent égben, az igazán isteni természetben, melytermészetnek Isten, értsd: Szent Szellem a neve) Isten fényében belelát a szent isteni születésmásodik princípiumába, a mennyei létbe; de a csillagok szelleme, amely körülöleli a lelket,

valamint az elemeké, mely származásának forrása, csupán anyjáig lát, akit! l van és akiben él.5. Ezért, jóllehet a tiszta égr ! l és a fényes istenségr ! l beszélek és írok, a megismerést éskegyelmet nélkülöz! olvasó számára mégis néma vagyok. De mindazonáltal isteni és teremt-ményi módon szeretnék írni, hátha némelyek számára a magasság kutatását vonzóvá teszem, sha erre a kutatásra saját erejükb! l képtelenek, talán majd kopogtatnak és kérlelik SzentSzellemét, hogy tárja föl a második princípium ajtaját. (...)

6. Mert végtére én is keresés és kopogtatás révén jutottam megismeréshez, emlékeztet! ül írok tehát, szeretném felébreszteni a keresés iránti vágyat, s ezzel kincsemet szaporítani, és nemföldbe rejteni. De az eleve okosnak, aki mindent ért és tud és mégsem tud semmit, neki nem


8/80

8

írtam - hiszen! eleve jóllakott és gazdag; hanem a hozzám hasonlatos együgy$nek, hogy amagamfélékkel derülhessek.

7. Térjünk vissza Sulphurra, Merkuriusra, Salra és az isteni létre. A Sul szó a dolog lelke,mert ez a Sulphur szóban a Phur szótagból született olaj vagy fény, és a dolog szépségével,

szeretetével avagy a neki legkedvesebbel azonos. A teremtmény ett! l a benne lev! fényt! l lát, benne van az ész és az értelem és a harmadik princípiumban! tartja magában a makro-kozmoszt, amib! l az elemek birodalma születik. Az els! princípiumban viszont a legbels!szülés léte, melyben az Atyaisten örökt! l fogva szüli Fiát, és amelyb! l (értsd: Sulból ésPhurból) a Szent Szellem kiárad. Az emberben szintén az a fény, amely a sziderikus szellemb! la mikrokozmosz második centrumában születik; de a spirákulumban, a lélek szellemében, a bels! centrumban Isten fénye, mely egyedül az Isten szeretetében lakó lélek birtoka, mert efényt egyedül a Szent Szellem gyújtja és árasztja ki.

8. Figyeljetek most Isten szülésének mélységére! Istenben nincs Sulphur, de a Sulphur t! leszületett, és benne létez! er ! ; mert a Phur szótag a legbels! er ! , a haragnak, a b! szültségnek vagy mozgékonyságnak eredeti forrása, miként az els! fejezetben leírtam, és négyes alak van benne, úgymint 1. Fanyar, 2. Keser $, 3. T$z és 4. Víz. A fanyar magához vonz, nyers, hideg éséles, és mindent keménnyé, durvává és szorongóvá tesz. És ez a vonzás keser $ fullánk, csuparémület, és e szorongásban keletkezik az els! felemelkedés. (...)

9. Mert a fanyarság kemény, mint a k ! , a keser $ség pedig ! rjöng! kerékhez hasonlóandühöng és tombol a fanyarságban, a fanyarságot összetöri, és felcsap a t$z, s minden borzasz-tó, tüzes rémségbe jut, és a fanyarság szétrobban: a sötét fanyarság ett! l megrémül, önmagaalá visszahanyatlik, és olyan er ! tlen lesz, mintha megsüketítették és megölték volna, szétterül,elgyengül, és megadja magát. De ha a b! sz, tüzes rémség a fanyarságba ismét visszapillant, és

megfert! z! dik t! le, s a fanyarságot ennyire megsatnyultnak és legy! zöttnek találja, akkor mégsokkal jobban megrémül; mert olyan ez, mintha az ember a t$zre vizet önt, amit! l nagy rémülettámad. De mert a rémület a ritka és legy! zött fanyarságban támad, ezért egy másik forrást kap,és a b! szültség a nagy öröm rémületévé változik, s a b! szültségben felszáll meggyújtottfényhez hasonlatosan. A rémület egy pillanat alatt fehér, világos és fényes lesz; így történik afény meggyújtása. Mihelyt a fény, ez az új tüzes rémület a fanyarságtól megfert! z! dik, afanyarság meggyullad, megrémül a nagy fényt! l, mely hirtelen beléhatolt, mintha a halálbólébredne, és szelíd, eleven és örömteli lesz, elveszti sötét, kemény és hideg erejét; örömittasanfelemelkedik és örvendezik a fényben, és fullánkja, a keser $ség gy! zedelmeskedik a forgókeréken, a nagy örömben.

" 0. Figyelj! Mihelyt a tüzes rémület a kemény szorongásban, a kénszellemben meggyullad, arémség azon nyomban diadalmaskodva felszáll, és a szorongó, fanyar vagy kénes szellem afényt! l könny$ és édes lesz. Mert ahogy a legy! zött fanyarságban a tüzes rémületb! l fény vagyfényes villám keletkezik, és b! sz igazságát elveszíti: úgy veszíti el a fényt! l megfert! z! d!fanyarság az! igazságát, és a fehér fény könny$vé és édessé változtatja. Az eredetben afanyarság az er ! s vonzástól mer ! sötétség és szorongás volt; most egészen fényes, s ezértelveszíti saját min! ségét, és a b! sz fanyarságból lesz csíp! s esszencia, amit a fény teljességgelédessé tesz. (...)

"" . Lásd: a keser $ség vagy a keser $ fullánk, mikor a fanyarságból eredetét merítette, keser $,dühöng

! és tépett volt; most viszont e tiszta fény árad belé és anyjának fanyarságában megízleliaz édességet: ekkor csupa öröm, és nem kívánja az újabb lázadást, hanem repes! szívvel


9/80

9

örvendezik anyjában, és örömittas kerékként diadalmaskodik a születésben. És ebben a diadal- ban a születés ötödik alakot kap, felfakad az ötödik forrás: a kedves szeretet. Ha a keser $szellem az édes vizet ízleli, örvendezik anyjában, felüdül és meger ! södik, és anyját a nagyörömben felélénkíti: az édes vízszellemben ekkor igen édes és szelíd forrás születik; mert a fénygyökere, a t$zszellem, amely kezdetben b! sz rémület volt, most kedvesen és örömittasanszökik magasra." 2. Csak becézgetés és szeretés van itt, ahol a v! legény kedves menyasszonyát öleli; és nemegyéb ez, mint a szerelmes élet születése a fanyar halálban; és ilyen az élet születése ateremtményben. Ebb! l a mozgó, mozgató vagy forgó keser $ségb! l születik a vízszellem fanyar esszenciájában a hatodik alak, a hang: és a hatodik alakot valóban Merkuriusnak lehet nevezni,mert alakját, erejét és kezdetét a szorongó fanyarságban a keser $ség dühe által nyeri el.Fölemelkedésében anyja erejét, az édes fanyarság esszenciáját magával viszi, és a t$zvillámnak adja, amit! l a fény meggyullad. Vizsgálódás mindenütt: egyik er ! látja a másikat, az egyik amásikat a t$zvillámban - a fölemelkedés által - megérzi, egyik a másikat hallja, az esszenciábanízleli, és az édes és szelíd forrás révén, mely az édes és fanyar szellem (immár a víz-szellem)esszenciájából, a fény édességéb! l születik, szagolja egymást; és ebb! l a hatszoros alakból aszületésben most hattagú, önálló, szétválaszthatatlan lény lesz, melyben az egyik a másikatszüli, és egészen a másik vagy képes a másik lenni, s e születésen és léten kívül semmi lenne.Mert a hatszoros alak a hatszoros er ! minden egyes esszenciájával rendelkezik, de csak egy ésnem több; ám mindegyik alak a saját módján van. Figyelj jól tehát:

" 3. Habár a fanyarságban most keser $ség, t$z, hang, víz keletkezett, és a vízforrásból szere-tet vagy olaj, amib! l fény fakad, és kiragyog; de ahogy a fanyarság mégis meg! rzi els! tulaj-donságát, ugyanúgy a keser $ség, a t$z, a harag vagy a mozdulás is, és meg! rzi tulajdonságátaz els! , fanyar szorongás önmegtagadása (mely visszafordulás önmaga alá, vagy a vízszellem),

és a fényt! l meggyújtott, a fanyar, keser $ és immár édes vízforrásban fakadó szelíd szeretetforrása. És mégsem elválasztható létek ezek, hanem mindegyik egészen egy lét egymásban, ésminden egyes alak önnön alakját, erejét, m$ködését, keletkezését az összes alaktól nyeri. Éslegf ! képpen az egész születés meg! rzi együtt a négyszeres alakot születésében, mint felemel-kedést, leszállást, majd a forgó kerék révén a fanyar esszenciában átlósan fut szét két irányba,hasonlóan egy kereszthez†; vagy úgy, ahogy egy pontból fut szét Napkelet, Napnyugat, Észak és Dél. Mert a keser $ség moccanásából, mozgásából és felemelkedéséb! l a t$zvillámban†születés keletkezik; mert a t$z önmaga fölé emelkedik, a víz önmaga alá süllyed, a fanyarságesszenciája pedig keresztbe halad.

HARMADIK FEJEZETAZ ÖRÖK TERMÉSZET VÉGTELENÜL ÉSMEGSZÁMLÁLHATATLANUL SOKRÉT#

KIBOMLÁSA VAGY SZÜLETÉSE

" . Olvasó, értsd helyesen írásomat! Nincs hatalmunkban Isten születésér ! l beszélni, mertennek örökt! l fogva nem volt soha kezdete; egyedül Istenr ! l, a mi Atyánkról vagyunk képesek beszélni; arról, hogy mi! és miként van, és miképpen van az örök szülés.

2. Habár nem jó nekünk, hogy a szigorú, a komoly és legeredend! bb születésr ! l tudnunk kell(amely tudásban és megismerésben, tapasztalatban és érthet! ségben az ördög! sszüleinkenkeresztül megmérgezett és becsapott minket): ez a tudás nekünk most mégis fölöttébb szük-


10/80

10

séges, vele az ördögöt (aki a legzordabb születésben él) és legsajátabb ellenségünket, akit! sszüleink felébresztettek és ránk örökítettek (akit magunkban hordunk és most egy velünk),megismerjük.

3. Jóllehet úgy írok, mintha kezdete lenne az örök születésnek, ám ez még sincs így; hanem azörök természet kezdet nélkül szüli magát. Írásomat nem teremtményi módon kell érteni, azember születéséhez hasonlóan (aki Isten hasonlata), habár az örök létben is éppen így van; dekezdet és vég nélkül. És írásomnak egyedül az a célja, hogy az ember ismerje meg önmagát,azt, hogy mi! , miként volt kezdetben gyönyör $, szent és örök ember, aki a szigorú születéskapuját az örökkévalóságban sohasem ismerte, s ezért nem vágyódott az ördög mérgére, ésnem evett ama gyümölcsb! l, amib! l nem volt szabad; a gyümölcsb! l, amit! l ilyen csupasz ésmeztelen ember lett, állati alakkal, és amit! l az isteni er ! mennyei öltözékét elvesztette, ésmost az ördög birodalmában, fert! zött Salniterben él, és fert! zött étket eszik. Szükséges mostönmagunk mivoltát megismerni, és azt, hogy miként szabadulhatunk meg a komor és szigorúszületésb! l, hogy újszülöttként ismét egy új emberben éljünk (aki hasonlatos a bukás el! ttiemberhez), Krisztusban, a mi újjászül! nkben.

4. Valahányszor oly hosszasan beszélek és írok els! bukásunkról és újjászületésünkr ! lKrisztusban, nem jutok értelméhez és alapjához, mi volt a bukás, és mivel rontattunk meg; miez az Isten el! tt utálatos er ! , és hogyan fordul Isten parancsa és akarata ellen. Mit értek mindebb! l? Semmit. Hogyan menekülhetek el tehát, ha nem ismerem? Vagy miként válhatok méltóvá a megújulásra, és miként szánhatom rá magam, ha nem tudom mikéntjét, helyét vagyeszközét?

5. Hiszen a világ tele van könyvekkel és szózatokkal a bukásról és az újjászületésr ! l. De ateológusok könyvei nagyobbrészt csak a bukás történetét írják le, hogy megtörtént valamikor,

és hogy ismét meg kell újulnunk Krisztusban. De mit értek én mindebb! l? Csupán a történetet,hogy megtörtént valamikor, és ismét megtörténik és meg kell történnie.

6. Teológusaink kezüket emelik ellene, és lábukkal tapossák minden lehetséges módon, ésgyalázkodván üldözik azt, aki az alap mélységét és Isten mivoltát kutatja. Nem kell azembernek az Istenségben tépel! dni és kutatni. Mit mondjak hát err ! l amúgy németesen, mi ez?Piszok és mocsok, hogy az ember az ördögöt takargatja, és az ördög gonoszságának afert! zését az emberben elleplezi, hogy e kett! t, az ördögöt, Isten haragját és a zabolátlan,gonosz fenevadat az emberben nem ismeri.

7. Éppen err ! l mondják: az ördög megszimatolja a pecsenyét; védekezik, hogy megaka-dályozza birodalmának megismerését, hogy megmaradhasson a Nagy Fejedelemnek - máskéntaz ember elmenekülhetne el! le. De hol kell neki védekezni, ha nem ama résnél, ahol az ellenség betörhet? Elfedi a teológusok szívét, értelmét és kedélyét; fösvénységbe, kevélységbe és paráznaságba viszi! ket, hogy Isten fénye el! tt elborzadjanak, féljenek és ijedezzenek: ezérttakaróznak, mert meztelenek, és még a fény látójának is irigyei. Vagyis az ördög udvaroncailesznek.

8. De jön az id! , amikor a hajnalpír felhasad, amikor a gonosz bestiának, a gonosz gyermek-nek meztelenül és nagy szégyenben kell állnia, mert a nagy fenevad szajhája megítéltetik.Ébredjetek ezért, Istennek gyermekei, hogy legyen homlokotokon a nagy és gonosz fenevad

bélyege: másként a tiszta fény el!tt nagy szégyenben és csúfságban maradtok! Immár az alvás- ból való felébredés ideje elérkezett, mert a v! legény menyasszonyához készül. Világító fénnyel


11/80

11

jön ! . Akinek lámpájában lesz olaj, annak lámpáját meggyújtja, és vendége lesz; de akinek nemlesz olaja, annak lámpáját sötéten hagyja, s! t magát alvónak, és az állat bélyegét meghagyja a Nap felkeltéig: iszonyatosan megrémülnek majd, és örök szégyenben maradnak, mert az ítélet beteljesedik. Isten gyermekei emlékezetben tartják ezt, de az alvók alszanak ama napig.

9. Az örök természet születése hasonlatos az emberi érzékek születéséhez, mid! n valamelyérzék megszületik valamib! l, azután kiterjed a végtelenbe; avagy hasonlatos a fagyökér szüle-téséhez, melyb! l születése után a törzs és sok ág és gally n! , egy gyökérb! l sok gyökér és sok ág és sok gally, és mindegyik az els! gyökérb! l. Figyelmezz hát iménti tanításomra: a termé-szetnek hatszoros alakja van, és így minden egyes alak magából újabb alakot szül saját min! sé-gének jellege szerint, ami rendelkezik az összes alak min! ségével és jellegével önmagában.

" 0. De figyelj! A hat közül az els! alak csak egy magafajta, nem pedig a fanyarság els!anyjához hasonlatos forrást szül, ahogy a fa egyik ága a másikat önmagából szüli. Mertmindegyik forrásszellemben csak egy centrum van, melyben a t$zforrás fakad, a t$zvillámból pedig a fény, s minden egyes forrásban benne van az els! hat alak.

"" . Figyelj a hasonlat mélységére! A fanyar forrás az eredetben az anya, s t! le született atovábbi öt forrás, a keser $ség, t$z, szeretet, hang, víz. Mármost ezek szülésének mozzanatai,és nélkülük! sem lenne semmi, csak szorongó, sötét völgyhöz hasonlatos, mozgás és fényavagy élet nélkül. De a fény meggyújtása benne az életet most megszülte, ezért sajátmin! ségében örvendezik, és fanyar min! ségében új szülésen munkálkodik; min! ségében ismétélet fakad, melyben megint centrum nyílik, és az élet bel! le hatszoros alakban ismétmegszületik; de most már nem olyan szorongásban, mint kezdetben, hanem óriási örömben.

" 2. Mert a nagy szorongás forrása, ami kezdetben, a fény el! tt, a fanyarságban volt, s amit! la keser

$ fullánk született, most a vízszellemb

!l, a szeretet szelíd forrásában, a fénybenátváltozott, és a keser $ségb! l és fullánkból az öröm fénybeli felemelkedése lett. Ezért a

t$zvillám immár a fény atyja, és a fény tündököl benne, és egyetlen oka most a mozgékonyszületésnek. És a szeretet-szülés, mely kezdetben szorongó forrás volt, most Sul vagy olaj,örömittas forrás, áthatja az összes forrást, amikben vagy amikb! l a fény kigyullad.

" 3. És a hang vagy csengés a forgó keréken most az összes forrásnak kihirdeti vagy bejelenti,hogy a kedves gyermek megszületett. A hang felcsendül az ajtók el! tt és minden esszenciában,hogy az er ! k ébresztésére megmozduljanak, és egymást a fényben lássák, érezzék, hallják,szagolják és ízleljék. Az egész születés a fanyar esszenciában, az els! anyában vélte magát, de! gyengéddé, alázatossá, édessé és örömittassá lett, s ezért az egész születés nagy örömben,szeretetben, alázatban és szelídségben áll, és nincs itt más, csak csupa szerelem, barátság, illat,figyelem, gyengéd érzés, és nincs az a nyelv, amely mindezt elmondhatná. Hogyan is ne lenneitt öröm és szeretet, amikor a halál közepén az örök élet megszületett, és a végnek nincssemmilyen félelme, és nem is lehet!

" 4. A fanyarságban ekként ismét új születés van. Ebben a születésben a fanyarság az úr, és itta tüzet nem keser $ fullánk vagy a szétáradó szorongás gyújtja meg, hanem most az óriási örömés a kigyulladó fény a centrum; és a fanyarság most saját min! ségében tudhatja! ket: a Sult, azolajat és az Atya fényét. Ezért az els! fa ágából történ! születést most egészen a fanyar forrásmin! síti, és a t$z benne fanyar t$z, és a keser $ség benne fanyar keser $ség, és a hang fanyar

hang, és a szeretet fanyar szeretet, de mind tiszta tökéletességben, és kedves szeretetben és barátságban.


12/80

12

" 5. Az els! keser $ fullánk vagy az els! keser $ség is (mihelyt a fény kigyulladt, és az els!születés a tökéletességben áll) saját min! ségéb! l ismét egy esszenciát szül, melyben centrumvan, s ebben szintén új forrás fakad a t$zben vagy életben, az összes min! ség jellegével éstulajdonságával; és ebben az új kezdetben a keser $ség mégis minden alakban úr: keser $keser $ség, keser $ fanyarság, keser $ vízszellem, keser $ hang, keser $ t$z, keser $ szeretet, demind tökéletesen a felemelked! nagy örömben.

" 6. És a t$z most szintén tüzet szül az összes min! ség tulajdonsága szerint: a fanyar szellemben fanyart, a keser $ ben keser $t; a szeretetben a szeretet áhítatos meggyújtója, igen forrólobbanás, és nagyszer $ sóvárgás; a hangban tisztán cseng! t$z, melyben minden fényl! ésvégleg eldöntetett, mert a hang minden min! ségben, szóval és nyelvvel jelenti meg, hogy milakik valamennyi forrásszellemben, milyen öröm, milyen er ! , milyen lét és milyen tulajdonság.A vízben pedig e t$z száraz t$z.

" 7. A szeretet kiáradása mindenekel! tt a legszelídebb, legkedvesebb forrás. Amikor aszeretet-szülés magából az eredeti esszenciák összes forrásával új születést szül, s így az újszületés minden forrásában a szeretet az úr, és centrum születik, akkor az els! esszencia, afanyarság csupa kedvesség, szelídség, fényesség lesz, és szívb! l jöv! sóvárgásában mindeniránt a forrásszellemek tápláléka, miként az édesanya a gyermekei számára.

" 8. És a keser $séget joggal nevezzük itt örömnek, mert keletkezés és megmozdulás. Erre azörömre nincs hasonlat: olyan ez, mintha az ember pokoli kínjából hirtelen megváltva, az isteniöröm tündöklésébe jut.

" 9. A hang szintén így cselekszik ott, ahol a szeretet az úr: örömhírt visz a születésalakjainak; ahogy a t$z gyújtja meg - miként már elmondtam - a szeretetben a szeretetet,minden forrásszellemben; a szeretet saját esszenciájában pedig, ha a szeretetben a szeretet azúr, a legszelídebb, legalázatosabb, legkedvesebb forrás, mely az összes forrásban felfakad, ésaz égi születést er ! síti és bizonyítja, bizonyítja annak szent, isteni létét.

20. Most pedig a vízszellem alakjára figyeljetek. Ha a vízszellem önmagához hasonlót szül,hogy újjászületésében úr legyen, s benne centrum ébredjen, akkor ezt mégse! teszi sajátesszenciájában, hanem más forrásszellemek benne:! nyugodt marad, mint szelíd anya, ésengedi, hogy a többiek magjukat belévessék, és centrumot ébresszenek, hogy életet mozdítót$z támadjon. Benne a t$z nem forró, ég! t$z, hanem enyhe, szelíd és édes. És a keser $ség semkeser $, hanem h$vös, enyhe és buzogva terel! ; amit! l a mennyei pompában alakzat, látható lét

keletkezik. Mert e születésben a hang is egészen szelíden keletkezik, minden felfogható ésérthet! , vagy hasonlattal szólva olyan, mint a szó, mely szubsztanciává vagy érthet! létté lesz.Mert ebben az újjászületésben, amely a vízszellemben (vagyis a forrásszellemek újjászületésé-nek igaz anyjában) történik, mintha minden felfoghatóvá vagy szubsztanciálissá lenne; jóllehetitt mindvégig nem felfoghatóságot, hanem szellemet kell értenetek.


13/80

13

DE ELECTIONE GRATIAE,KEGYELMI KIVÁLASZTÁS,

VAGY

ISTEN AKARATA AZ EMBER FELETT

" . FEJEZETISTEN EGYETLEN AKARATA.

BEVEZETÉS ISTEN LÉNYÉNEK KINYILATKOZTATÁSÁBA.MI AZ EGYETLEN ISTEN?

" . Isten Mózesnél kinyilatkoztatott hangon szól Izrael népéhez (e hangban rejtettségéb! lvalódi, teremtményi módon megnyilatkozó, zeng! hangba lépett és hallatta magát, hogy ateremtmény felfoghassa): Én vagyok az Úr, a te Istened, az egyetlen Isten, más isteneket netisztelj mellettem. (Kiv 20, 2, 3; Törv 6, 4.) Mózes mondja: Az Úr a mi Istenünk haragos, hévIsten, és emészt! t$z. Másutt: Az Úr könyörületes Isten. Továbbá: Szelleme a szeretet lángja(Törv 4,24-31).

2. Az idézett mondások ellentétesnek látszanak, mert Isten haragos Istennek és emészt!t$znek nevezi magát, de a szeretet lángjának is, amely csak az egyedüli Jó lehet, különben Istennem lenne Isten, vagyis az egyetlen Jó.

3. Istenr ! l nem mondható, hogy ez vagy az, gonosz vagy jó, hogy megkülönböztetés vanBenne, mert önmagában természettelen, vágytalan és teremtménytelen. Nem hajlik semmire,mert nincs Benne semmi, sem gonosz, sem jó, amihez hajolhatna: alap nélküli mélységönmagában, természetre és teremtményre irányuló akarat nélküli örök semmi; szenvedélytelen,semmi sincs Benne, ami közeledhetne Hozzá vagy amihez közeledhetne. Egyetlen lény, ésel! tte vagy mögötte semmi sincs, mihez vagy amiben magának akaratot teremthetne vagymegragadhatna; nincs szül! je:" Semmi és Minden, és Egyetlen Akarat, amelyben a világ és azegész teremtés nyugszik. Benne minden kezdet nélküli, súly, mérték és cél szerinti örök-azonosságban van; sem fény, sem sötétség, sem szeretet, sem harag, hanem Örök Egy; ezértmondja Mózes: az Úr Egyetlen Isten (Törv 6,4).

4. Ez az alaptalan, megfoghatatlan, természettelen és teremtménytelen akarat, amely csak Egy, és sem el! tte, sem mögötte semmi sincs; amely önmagában csupán Egy s olyan, mint aSemmi és mégis minden: egyetlen Isten! és annak neveztetik; olyan, aki önmagábanmegragadja és találja magát és Istent Istenb! l szüli.

5. Ugyanis az els! , kezdettelen, egyetlen Akarat, amely sem gonosz, sem jó, szüli magában azegyetlen örök Jót, azaz a megragadható akaratot, az alaptalan akarat Fiát, aki a kezdettelenakarattal mégis örök-azonos; és e második akarat az els! nek örök érzékenysége éstalálhatósága, mert a semmi önmagában valamit talál; és a nem található, alaptalan akarat örök megtaláltján túlárad és önmaga örök szemléletébe lép.

6. Az alaptalan akarat így tehát (1) az Örök Atya; és (2) az alap nélküli mélység megtalált,megragadott, megszült akarata az! szülötte, avagy Egyszülött Fia, az alap nélküli mélységEns-e, amelyben az alap nélküli mélység alapba fogja magát. (3) Az alaptalan akaratnak a


14/80

14

megragadott Fiúval vagy Ens-szel történ! kilépése pedig a Szellem, mert a megragadott Enstmint az Atya és Fiú életét magából az akarat tevékenységébe és életébe viszi: és (4) amikiáradt, az a kéj, az örök Semmi megtaláltja, melyben az Atya, a Fiú és a Szellem meglátja ésmegtalálja magát; s ezt Isten bölcsességének vagy szemléletének nevezik.

7. E hármas lény születésében, bölcsességének maga-szemlélésében örökt! l lett, nincs másalapja és helye, csak önmaga; egyetlen élet, és egyetlen sóvárgás nélküli akarat, nem s$r $, nemritka, nem is magas, nem is mély; nem tér, nem id! és nem hely, nincs benne sem s$r $ség, semritkaság, sem magasság, sem mélység, sem tér, sem id! , hanem mindennel mindenben van és amindenség számára mégis megfoghatatlan semmi.

6. Ahogy a Nap fénye az egész világban, mindenben és mindennel m$ködik, de a mindenség a Naptól mégsem vehet el semmit, hanem el kell t$rnie, s csak a Nap erejével tevékenykedhet:ehhez hasonlóan kell Istent a természeten és teremtményen kívül önmagában, alapon, id! n éshelyen kívül, az önmagát megragadó káoszban szemlélni, ahol az örök semmi maga-szemlé-léséért, érzékenységéért és találhatóságáért egy szemben avagy örök látásban megragadjamagát, mert nem mondható Istenr ! l, hogy két akarata van, egy a gonoszra és egy másik a jóra.

9. Mert a természettelen, teremtménytelen istenségben csak egyetlen akarat van, aki azEgyetlen Isten, aki önmagában csupán önmagát akarja megtalálni és megragadni, de önmagá- ból kilép, és e kilépéssel bevezeti magát egy szemléletbe, amelyben az istenség hármassága bölcsességének tükrével, azaz látásának szemével értend! : benne minden er ! , szín, csoda éslény örök (egyetlen) bölcsességben, súly és mérték szerinti azonosságban, tulajdonságok nél-kül, a lények lényének egyetlen alapjaként van: önmagában talált kéj vagy sóvárgás valamire, atulajdonságok találásának vagy kinyilatkoztatásának vágya, az els! alapban még teljesentulajdonság nélküli isteni kéj vagy bölcsesség önmagában; mert ha tulajdonságok vannak,

akkor a tulajdonságokat szükségképpen adja vagy okozza valami: de az isteni er ! knek és azisteni kéjnek vagy bölcsességnek nincs más oka, csupán az egyetlen akarat, az egyetlen Isten,aki önmaga hármasságába, vagyis önmaga megfoghatóságába belép (a megfoghatóság acentrum, azaz örök megragadott Egy), s ez pedig Isten örök akaratának szíve vagy székhelye,amiben a határtalan mélység magát egy Alapban, Isten egyetlen helyén birtokolja (deoszthatóság vagy elválaszthatóság nélkül, mérhetetlenül, forma vagy azonosság nélkül), mertnincs körülötte semmi, amivel azonosulhatna.

" 0. Az alap nélküli mélységnek e szíve vagy centruma az örök kedély, azaz akarat, és mégsincs semmije, amit akarhatna, csak a centrumban magát megragadó egyetlen akaratot. Acentrumra irányuló els! akaratnak szintén nincs semmije, amit akarhatna, csak maga-találásának ez az egyetlen helye: az els! akarat így szívének vagy ön-találása helyének Atyja ésa megtaláltnak, mint egyszülött akaratának vagy Fiának a birtokosa.

"" . Az alap nélküli akarat, aki az Atya és minden lény kezdete, megragadhatóságához helyetszül önmagában vagy birtokolja ezt a helyet: és e hely minden lény alapja és kezdete sugyanakkor birtokosa az alaptalan akaratnak, az alapozó kezdet Atyjának.

" 2. Az Atya és Fia (mint az önnön maga helye) így egyetlen Isten, egyetlen akarat; az alapmegragadott helyének egyetlen akarata önmaga foglalatából kilép, s e kilépéssel szellemmélesz: és az alap nélküli mélység egyetlen akarata az els! , örök, kezdettelen foglalattal három-

szoros hatássá válik szét és mégis csak egyetlen akarat marad. Az els! akarat, az Atya meg-alkotja magában a Fiút, azaz az istenség helyét; és az istenség helye, az Atya Fia a bölcsesség


15/80

15

erejeként hat a találásban; minden er ! alapállása a Fiúban van, de az er ! k itt mégis csupánegyetlen er ! ként vannak, mint az istenség érzékenysége és találhatósága önmagában, egyetlenakaratban és lényben, különböz! ség nélkül.

" 3. Ezeket a megtalált, szült és létrehozott er ! ket, vagyis minden lény kezdetének centrumátaz els! akarat (aki az Atya) az egyetlen er ! b! l, székhelyéb! l vagy Fiából önnön érzékeny-ségébe kileheli: hasonlóan ahhoz, ahogy a Nap sugarai a Nap mágikus tüzéb! l kilépnek, és a Nap ereje megnyilatkozik. Ugyanígy e kilépés Isten erejének sugara, azaz az istenség mozgóélete, mivel az alaptalan akarat alapba, egy örvényl! er ! be lépett: és az er ! akarata ezt azer ! b! l kileheli, és e kilépés Isten szelleme s harmadik hatást készít: életet vagy tevékenységetaz er ! ben.

" 4. A negyedik hatás a kilehelt er ! ben mint isteni szemléletben vagy bölcsességben van, mertIsten Szelleme (amely az er ! b! l ered) a kilehelt er ! kkel mint önmaga egyetlen erejével játszik,mert az er ! formálásának isteni kéjébe belép, s a hármasság születésének képét rögtön önállóakaratba és életbe akarja bevinni, mint az egyetlen háromság mintáját: de e mintázott kép azisteni szemlélet kéje és nem szabad megragadható, teremtményi, körülhatárolható képnek tartani, hanem isteni imaginációnak, vagyis a mágia els! alapjának, amelyben a teremtéskezdete és alapállása van.

" 5. E bens! mintázáson vagy a bölcsesség mágikus foglalatán Isten valódi angyali és lelkiképe értend! . Ahogy Mózes mondja (Ter 1,27): Isten az embert saját képére teremtette, teháte bens! isteni minta szellem szerinti képére. És teremtette saját képére a teremtménybenteremtett, testi képiség szerint: és így kell tekintenünk az angyalokat is, az isteni lényegmintájára, az isteni bölcsességb! l. A teremtményi alapról viszont, amelyben a tulajdonságok vannak, kés! bb fogunk majd szólani.

" 6. Az elmondottakból röviden summázva megérthetjük Isten mivoltát a természeten és ateremtményen kívül; ahogy az Úr mondja Mózesnél: Én az Úr a te Istened, egyetlen Istenvagyok. Ezt a nevet érzéki nyelven (miután az isteni születés az egyetlen bölcsesség erejévelönmaga képének foglalatába belép) JEHOVÁ-nak mondják, ami a semmi valamiben megraga-dott kéje vagy ama örök Egy, amelyet ilyen módon lehetne ábrázolni: De nem mérhet! ésosztható képre vagy lényre, hanem a kedélyre kell gondolni.

" 7. Mert ez a saját magán belüli formálás sem nagy, sem kicsi, és sehol sincs sem kezdete,sem vége, csak ott, ahol az isteni kéj szemléletének egy lényébe teremtésként belép; deönmagában e képzés végtelen, e formálás körülhatárolhatatlan. Miként az emberi kedély bens!mintázása is mérhetetlenül, örökké tartó alakban áll, amelyben a megszámlálhatatlanul sok érzékenység egyetlen kedélyben mintázhatja és ragadhatja meg magát, jóllehet ezek a földiteremtményekben legtöbbször a csillagkedély fantáziájából erednek és nem az isteni bölcsesség bens! alapjának erejéb! l.

" 8. Itt azért szeretném emlékeztetni az olvasót arra, hogy Isten önmagában (amennyibentermészeten és teremtményen kívüli Isten) csupán egyetlen önmagát adó és szül! akarat.JEHOVA Isten csak Istent szüli, csak Egy Atyát, Fiút és Szent Szellemet az egyetlen istenier ! be és bölcsességbe.


16/80

16

" 9. Ahogy a Nap egyetlen akarata csupán önmagát adja és sóvárgásával mindent áthat, n! , ésminden életnek er ! t és önmagát ajándékozza; ugyanígy Isten a természeten és teremtményenkívüli egyetlen Jó, és Istenen vagy a Jón kívül semmit sem adhat.

20. Isten a természeten kívül a legnagyobb szelídség és alázat, akiben sem jó, sem rosszakarat nincs, mert el! tte nincs sem gonosz, sem jó. Isten Egyetlen Örök Jó és minden jó lény ésakarat kezdete; s amennyiben" az Egyetlen Jó, lehetetlen, hogy valami gonosz beléhatol-hasson, mert" minden utána való dolgok számára: Semmi. Önmagában Egy, igazi, lényegi,szellemi er ! , a legmélyebb, legegyszer $ bb alázat és jócselekedet, azaz szeret! érzés, szeret! éskellemes ízlelés; az édes születés érzetében jót- és szívesen-hallás.

2" . Mert az, érzékek egyazon harmóniában nyílnak fel, s mindez nem más, csupán a SzentSzellem szeret! örvénylése az egyetlen bölcsességben. Nem lehet itt Isten haragjáról, deirgalmasságáról sem beszélni, mert nincs oka sem haragra, sem szeretetre, mert" maga azEgyetlen Szeretet, aki a Hármasság tiszta szeretetében szüli önmagát.

22. Az els! akarat, aki az Atya, szereti Fiát, mint ön-megnyilatkozásának szívét, mert a Fiúaz Atya találhatósága és ereje. Ahogy a lélek szereti a testet, úgy szereti az Atya a megragadottakaratot, erejét és szellemi testét, mint az istenség vagy isteni valami centrumát, melyben azels! akarat valami.

23. És az els! akaratnak, az Atyának Fia alázat és az Atya akaratának hatalmát sóvárogja,mert az Atya nélkül semmi lenne, és helyesen nevezik a Fiút az Atya kéjének vagy az er ! k kinyilatkoztatása utáni sóvárgásának, mint az Atya ízlelésének, szaglásának, hallásának,érzésének és látásának. És nem szabad itt mégsem különbségre gondolni, mert az összes érzék egyforma súllyal nyugszik az egyetlen istenségben. Csak azt gondoljátok, hogy ezek az érzékek a természet alapjából keletkeznek, amelynek elválaszthatóságába az Atya ezeket az er ! ketkileheli.

24. És a Szent Szellemet azért nevezik szentnek és a szeretet lángjának, mert az Atyából ésFiúból kilép! er ! , azaz az Atya els! akaratában és a Fiú második akaratában, az er ! benmozgató élet, amely az Atya és a Fiú kiáradt kéjében (vagyis a bölcsességben) formál, hat ésvezet.

25. Kedves testvéreim, ti Bábelt! l megzavart szegény emberek, ti, akiket az irigy Sátánösszezavart, figyeljetek: ha az istenség három személyér ! l és az isteni akaratról beszélünk,akkor tudnunk kell, hogy az Úr a mi Istenünk egyetlen Isten, aki semmi gonoszat nem akarhat.Mert ha! önmagában valami gonoszat és valami jót akarna, akkor szétválás lenne benne, az pedig ellentétet okozna.

26. Ha tehát Isten el! tt semmi sincs, semmi sem indíthatja! t valamire: mert ha mozgatnávalami, akkor az el! bbi és nagyobb lenne Istennél és megtörténhetne, hogy Isten önmagábannem egységes volna, hanem osztott. Akkor eme mozgatónak ugyancsak kezdettel kellene bírnia, melyt! l fogva mozogna.

27. De az Egy kinyilatkoztatásában mondjuk Nektek: Isten lényét (amennyiben az EgyetlenIstennek nevezzük) alapon, helyen és id! n kívül, önmagában lakozóként érthetjük meg, és

egyetlen külön lakóhelyen sem szemlélhetjük. Ha viszont tudni szeretnéd, hogy Isten hol lakik,akkor vedd el a természetet és a teremtményt, s akkor Isten minden; vedd el a kimondott,


17/80

17

megformált szót, és látod az örökké-beszél! Szót, melyet az Atya a Fiúban kimond, és látodIsten rejtett bölcsességét.

28. Te viszont azt mondod: képtelen vagyok elvenni magamból a természetet és a teremt-ményt, mert ha ezt tenném, megsemmisülnék. Kénytelen vagyok ezért az istenséget képekkel

megformálni, s ezenközben látom, hogy gonosz és jó van bennem, és minden teremtménytilyennek látok.

29. Halld, testvérem, Isten így szólt Mózesnél: ne csinálj magadnak képet az egyetlen Istenr ! lsem az égben, sem a földön, sem a vízben vagy bárhol másutt; kinyilvánítja, hogy képek nélkülvan és székhelyéhez nincs szüksége helyre, s csak megformált, kimondott szavában kellkeresni, azaz Isten képében, magában az emberben. Ahogy írva van: Közel van hozzád a szó,tudniillik szájadban és szívedben (Róm 10,8). És az a legrövidebb út Istenhez, ha Isten képeminden bens! jében megmintázott képet elsüllyeszt és minden képet, vitát és viszályt elhagy, ésa külön akaratban, sóvárgásban és vélekedésben nem bízik, s magát az örök Egybe, Istenegyetlen tiszta szeretetébe amelyet Isten az ember bukása után Krisztussal visszavezetett azemberbe - fedetlenül alámeríti és szívét feltárja el! tte.

30. Mindezt azért vázoltam fel kissé hosszadalmasan, hogy az olvasó az els! alapot, Istenlétét és akaratát megértse; azért, hogy rossz és jó akarat nélküli, természettelen, teremtmény-telen Istent keressen, és azért, hogy a teremtményi képb! l kilépjen, ha Istent, akaratát ésörökké-beszél! szavát szeretné szemlélni; azért hogy felfoghassa gonosz és jó eredetét, s azt,aminek alapján Isten haragos, hév Istennek nevezi magát. Azért, hogy az örök természethez, akimondott, összes$rített, megformált szóhoz és a természethez, azaz a kezd! d! , id! belitermészethez, amiben e világ teremtése van, eljusson.

3". A továbbiakban Isten szaváról (amelyet saját erejéb

!l mond ki) szeretnék beszámolni azOlvasónak, és felmutatni Neki az alábbiakat: (1) a tulajdonságok! sállapotát, amelyb! l jó és

gonosz akarat származik; (2) a tulajdonságok, a jó és gonosz akarat elkerülhetetlenségét; (3)azt, hogy minden eme elkerülhetetlenségben gyökerezik és (4) azt, hogy miképpen támadgonoszság a teremtményben.

2. FEJEZETISTEN ÖRÖKKÉ-BESZÉL" SZAVÁNAK" SÁLLAPOTÁRÓL,VALAMINT AZ ISTENI ER " KINYILATKOZTATÁSÁRÓL:

A TERMÉSZETR " L ÉS A TULAJDONSÁGRÓL

" . A teremtményi ész a megformált, megragadott, kimondott szóban van, ezért képi lény ésIstent is mindig képi lénynek gondolja, aki haragra lobbanhat, és beléphet a tulajdonságokbagonoszra-jóra. Az ész ilyen módon azt képzelte az isteni akarat mély törvényér ! l, hogy Istenmagában örökt! l elhatározta és eldöntötte, amit teremtményével tenni akart; bosszúállóvá lett,hogy szeretetét és irgalmasságát kiválasztottjainak kinyilváníthassa. Ebben az esetben Istenharagja dics! ségének szükségképpeni kinyilatkoztatója lenne, miként a t$z a fénynek.

2. De az észnek sem Isten akaratáról, sem a megformált szó és a teremtmény elválasztásárólnincs helyes fogalma. Mert ha Istennek szándékában lett volna valaha, hogy ekként nyilatkoz-

tassa ki magát, akkor kinyilatkoztatása nem lenne örök, kedélyen és helyen kívüli, akkor emeszándéknak valaha kezdete és oka lett volna az istenségben, amit Isten fontolgatott volna


18/80

18

Hármasságában; akkor Istenben gondolatok lennének, amelyek alakká mintáznák benne, amiregondol.

3. De Isten Egyetlen és mindennek alapja, és a lények szeme és az esszenciák oka: természetés teremtmény az! tulajdonságából keletkezik, mir ! l is akarhatna hát tanakodni, ha ellenség

nincs se el! tte, se mögötte, és Isten egymaga minden,! a lehet! ség és a képesség.4. Ezért csak Isten változatlan, egyetlen lényér ! l beszélhetünk, arról, amit" akar, akart ésakar mindig, nem pedig Isten töprengésér ! l, mert nincs benne töprenkedés. Isten minden látásszeme és minden lény alapja; csupáncsak egyet akar és tesz folyvást: szüli magát az Atyában,Fiúban, Szent Szellemben, kinyilatkoztatásának bölcsességébe; az Egyetlen, alaptalan Istenmást semmit sem akar, nem tépel! dik másról. Mert ha többfélét akarna önmagában, akkor nemvolna elég mindenható ahhoz, hogy ugyanezzel az akaratával mindezt véghez is vigye. EzértIsten önmagában csak önmagát akarhatja: mert amit örökt! l akart, az önmaga, s így! azegyedüli Egy és nem több: semmi sincs, ami viszálykodhatna Vele, ami tépel! dést, megoszlás-hoz vezet! viszályt okozhatna.

5. Ugyanúgy mindarról, ami az örök alapból származik, úgy kell gondolnunk, hogy sajátönösségében van és külön akarat, és nincs semmi el! tte való, ami összetörheti. E külön akarataztán maga lép be egy idegen foglalatba, amely az els! alaphoz, melyb! l keletkezett, nemhasonlít, s így az egészr ! l leszakad. Így értjük meg a bukott ördögöt és az ember lelkét, hogy ateremtmény a teljes akaratról leszakadt és egy más foglalat önösségébe (az egyetlen isteniszületés ellenében) belépett. De mindennek megértéséhez meg kell vizsgálnunk az egészfolyamat legf ! bb okát.

6. Mert ha az egyetlen isteni tulajdonság er ! i nem léptek volna az elválaszthatóságba, akkor ez nem lett volna lehetséges, és nem lett volna sem angyal, sem más teremtmény, sem termé-szet, sem tulajdonság, és a láthatatlan Isten egyedül önmaga számára, a csendben m$köd! bölcsességben nyilatkozott volna meg, és minden egyetlen lény lett volna, s akkor nem islehetne lényekr ! l beszélni, hanem csak az önmagában ható kéjr ! l, amely csupán az EgyetlenIstenben van és sehol máshol.

7. De ha az isteni kinyilatkoztatást az egész teremtésben, minden dolgokban szemléljük ésolvassuk a szentek könyveit, akkor meglátjuk, megtaláljuk és felfogjuk az igazi alapot.Jánosnál ezt olvassuk (Jn 1,1-3): Kezdetben volt az Ige; az Ige Istennél volt, és Isten volt azIge; az Ige kezdetben Istennél volt. Minden az Ige által lett, nélküle semmi sem lett, ami lett.

8. E rövid leírás az isteni és természeti kinyilatkoztatás egész alapját a lények lényébe helyezi.Hiszen Kezdetben itt mindig azt jelenti: ama örök kezdet, melyben az alaptalan mélységakarata az alapra, vagyis az isteni foglalatra tör. Az akarat ekkor az alappá, azaz Istenlényegévé foglalja magát a centrumba és belép az er ! be, az er ! b! l pedig kilép a szellembe, s aszellemben az er ! k érzékenységével mintázza magát; így tehát az egy er ! ben nyugvó számtalaner ! az Ige ! sállapota. Az egyetlen akarat egyetlen er ! ben ragadja meg magát, amelybenminden rejtetten benne van, és az er ! révén kileheli magát a szemléletbe; és ez a bölcsességvagy szemlélet az örök kedély kezdete, az önmaga köré pillantásé, és err ! l áll: az Igekezdetben Istennél volt, és maga volt Isten.


19/80

19

9. Az akarat a kezdet, az Atyaisten, aki megragadja magát az er ! ben, és akkor Fiúistennek nevezik, s az er ! Ense, a beszéd tudása és oka, mint az egyetlen er ! esszenciája vagy elválaszt-hatósága, mint a kedély felosztása, amelyet a szellem az er ! b! l történ! kilépésével szétválaszt.

" 0. De kimondás vagy zengés nem történhetett meg, mert az er ! k mind egyetlen er ! ben,nagy csendben álltak; csakis úgy, hogy ezen egyetlen kéj erejével sóvárgásába, azaz tudásbavagy vonzásba foglalta magát. De a szabad kéj az er ! k formálásáért önmaga tudásába foglaljamagát, hogy az er ! k hallható hanggá összes$r $södjenek; ebb! l keletkezett az öt érzék érzékinyelve: a bels! szemlélet, érzés, hallás, szaglás és ízlelés, amelyeket itt mégsem teremtményi,hanem csak az els! érzékenység és találhatóság szenzuális módján kell érteni.

"" . Ekképp áll tehát itt, hogy: az Ige (mint formált er ! ) kezdetben Istennél volt. Mégpedigkét létet tekintünk itt: a megformálatlan er ! t, amely a Benne és a megformált er ! t, amely a Nála, mivel az er ! a mozgásért belépett valamibe. A Benne mozdulatlan csend, de a Nálamegragadott: és ebb! l a foglalatból és tudásból ered természet és teremtmény - minden lény.

" 2. És értelmünk szemét most fel kell nyitnunk, hogy Istent és a természetet meg tudjuk különböztetni és ne csupán azt mondogassuk: Isten akar, Isten teremtett. Nem elég a SzentSzellemmel b$vészkedni és ördögnek mondani a szellemet, ahogy a t! rbe esett ész teszi,amikor azt mondja, hogy Isten gonoszat akar. Mert minden gonosz akarat ördög, vagyisönösségéért önmagát megragadó, az egész létr ! l leszakadt akarat, képzel! dés.

" 3. Ezért óva intem az olvasót, hogy jól figyeljen és a véges beszéd fantaziálását (amely azigazi bels! alapot nélkülözi) kerülje el, mert itt az igazi alapot szeretném a szeme elé tárni.

" 4. Megértsétek: a szót létrehozó er ! k Isten, a tudás pedig, azaz a magnetikus vonzás atermészet kezdete. Az er ! k e sóvár vonzás nélkül nem nyilatkozhattak volna meg. Istenfensége, amely örömöt és dics! séget létrehozó er ! , nem nyilatkozhatott volna meg a sóvárgásvonzása nélkül, és az isteni er ! fénytelen maradt volna, ha a sóvárgás nem vonzott éssötétedett volna el. A sóvárgásban érthet! meg a sötétség alapja, amely a t$z meggyújtásáigel! nyomul, s ekkor Isten haragos Istennek és emészt! t$znek nevezi magát, amelyb! l a nagyszétválasztás, a halál és haldoklás és a nagy, hangzó teremtményi élet ered.

" 5. Ezt egy ég! gyertya hasonlatával szemléltethetjük: a t$z a gyertyát magához vonzza éselemészti; s ekkor a lét elhal és a haldokló sötétségben, a t$z szellemében van és másik min! -séggé (a fénnyé) alakul át; a gyertyában nincs valódi érzékeny élet, de a t$z meggyújtásával a

gyertya Ense emészt!désbe, kínos, érz

! tevékenységbe és életbe lép, és e kínos, érz

! életb

!l asemmi, az Egy nagy, ragyogó nyugalomba lép és fénylik.

" 6. Ekképp kell gondolnunk Istenr ! l is, hogy akaratát azért vezeti be a természet tudásába,hogy ereje fényben és fenségben megnyilatkozzék és az öröm birodalmává változzék: mert haaz örök Egyben nem keletkezett volna természet, akkor minden néma maradt volna; de atermészet belépett a kínba, érzékenységbe és találhatóságba, hogy az örök nyugalommegmozduljon és az er ! k a szóban hangzóvá legyenek. Nem azért, hogy az Örök gyötrelmesséváljon (miként a t$z sem gyötri a fényt), hanem azért, hogy az ég! tulajdonság a kínbanmozgassa a nyugodt kéjt.

" 7. A természet mozdulatlan örökkévalóság szerszáma, amellyel az örök formál, alkot,elválaszt és önmagát az öröm birodalmába foglalja, mert az örök akarat a természettel


20/80

20

nyilatkoztatja ki szavát. A szó a tudásban természetet ölt, de az örök Egy, a JEHOVAH Istennem ölt természetet, hanem lakozik a természetben, ahogy a Nap az elemekben vagy ahogy asemmi a t$z fényében, mivel a t$z ragyogása teszi láthatóvá a semmit, és mégsem szabadsemminek mondani; mert ez a semmi Isten és minden; csak azért beszélek így, hogy azolvasónak átadhassam megértésemet és felfogásomat.

" 8. A természetnek a tudásban lev! ! sállapotát, a vonzó sóvárgást megértend! , hasonlatotszeretnék mutatni a t$zr ! l és a fényr ! l, hogy az olvasó az igaz lényeget és értelmet, az istenier ! állapotát felfoghassa.

" 9. Nézd a meggyújtott gyertyát, és mind az isteni, mind a természeti létnek hasonlatát látod.A gyertyában minden egyenl! súllyal, minden egy létben van egymással, különbözés nélkül: afaggyú a t$z, a fény, a leveg! , a víz, a föld; valamint a kén, a Merkur, a só és az olaj, amelyb! la t$z, fény, leveg! és víz keletkezik; a gyertyában mindezt nem lehet megkülönböztetni és aztmondani: t$z, fény, leveg! , föld, mivel nem látni a kén, só, olaj nyomát. Úgy mondjuk, hogyfaggyúból van, s ez így is igaz, de azért mindeme tulajdonság benne nyugszik, ám az ismeretkülönbsége nélkül, mivel a tulajdonságok mind egyenl! mértékben vannak benne atemperatúrában.

20. Hasonlóan kell megismernünk az örök Egyet, a rejtett, a meg nem nyilatkozott Istent is,ahogy az örök tudáson, azaz szavának hatékony kinyilatkoztatásán kívül van. Az er ! k ésmin! ségek a kezdettelen JEHOVAH Isten temperatúrájában vannak: de Isten örök akarata (akiminden létnek és minden! sállapotnak Atyja) bölcsességében és kedélyében önnön székhelybe,valamint er ! be foglalja magát és e foglalatot kileheli, s ekkor akarata erejének kilehelésében,önmaga kilépésében, temperatúrájában, a szétválaszthatóságnak és az er ! k kinyilatkozta-tásának tudásába foglalja magát, hogy az Egyben az er ! k végtelen sokasága, vagyis az örök

pillantás megjelenjen, hogy az örök Egy szétválasztható, érzékelhet! , látható, érezhet! éslényszer $ legyen.

2" . És ebben a tudásban vagy vonzó sóvárgásban (ahogy ezt az értelem számára jelezhetjük)kezd! dik az örök természet és a természetben a lét, értsd: egy szellemi lét, azaz a Misztérium Magnum, a nyilvánvaló Isten (vagy a megnyilvánuló Isten); minthogy a Szentírás Istenr ! lkülönböz! képpen beszél, úgymint: Isten jó; haragos és buzgó; képtelen a rosszakaratra; Istenmegátalkodottá tette szívüket, hogy ne higgyenek és ne üdvözüljenek; továbbá: nem történik az Úr nélkül a városban semmi romlás, továbbá: felgerjedtem ellened, hogy haragom erejétkipróbáljam rajtad. A jó és gonosz közötti választás és mindaz, amit err ! l az Írás mond: agonosz és a jó hatalmas különbsége a teremtésben, amib! l a gonosz és jó teremtmények létrejönnek; továbbá mindaz, amit a fémekben, földben, kövekben, növényekben, fákban éselemekben ilyennek látunk, kezdetét és! sállapotát innen kapta.

22. És a természetben az egyiknek mindig ellenébe állítódik a másik, hogy az egyik amásiknak ellensége legyen, de mégsem avégett, hogy ellenségeskedjenek; hanem azért, hogy azegyik a másikat a viszályban mozgassa és magában nyilvánvalóvá tegye, azért, hogy aMisztérium Magnum a szétválaszthatóságba belépjen és az örök Egyben felemelkedés és örömlegyen, azért, hogy a semmi, azaz Isten Szelleme a valamiben és a valamivel m$ködjön és játsszon. Isten Szelleme a bölcsességgel önmaga szemléletéért az örökkévalóságból a szellemimisztériumba lépett; s e misztériumot a teremtés és az id! kezdetébe bevezette és a négy elem

tevékenységében és létében megragadta, s a láthatatlan szellemit az id!vel és az id

! benláthatóvá tette.


21/80

21

23. Ezt mutatja nektek a világ, a Nap, a csillagok, az elemek és a Misztérium igazi képe,amelyb! l a négy elem származik. Látjuk, hogy a Nap a világ mélységében világít és sugarai aFöld Ensét, amelyb! l minden növekszik, meggyújtják: ekként értjük azt is, hogy a Nap az Ensta Misztérium Magnumban, vagyis a Spiritus Mundi ban ( Sulphur ban, Mercur ban és Sal ban)meggyújtja, s benne a mágikus t$z, amelyb! l a leveg! , a víz és a föld ered, megnyilatkozik. Aküls! világ Nagy Misztériumában az egyetlen elem négy elemmé válik szét. De el! z! leg a négyelem a Misztériumban, a tudás magnetikus vonzásában rejtve, egymásban és egy létben áll.

24. A Nap ereje és sugarai feltárják a küls! világ Misztériumát, hogy teremtmények ésnövények keletkezzenek; a küls! világ Misztériuma viszont a Nap sugarainak feltárulását ésmeggyulladását okozza: mert ha a Nagy Misztérium Sulphur ban, Sal ban és Mercur ban nemlenne meg szellemi módon és tulajdonsággal, nem lenne meg a Spiritus Mundi ban, nem acsillagok tulajdonságainak tudásában - melyQuinta Essentiaként áll a négy elem felett -,akkor a Nap sugarai nem nyilatkozhatnának meg. De a Nap nemesebb és egy fokkal mélyebbenvan a természetben, mint a küls! világ Misztériuma, mint van a Spiritus Mundi Sulphurban,Salban és Mercurban, a csillagok Quinta Essentiájában; ezért benyomul a küls! világMisztériumába és meggyújtja azt, s ezzel önmagát is, hogy sugarai tüzesek legyenek, mivel evilág Misztériumának tudása nélkül nem lennének azok.

25. És ahogy a Nap heves sóvárgását a Misztériumba, a tudásba, nevezetesen ez els! három- ba: Sulphur ba, Mercur ba és Sal ba bevezeti, hogy bennük meggyulladjon és megnyilatkozzon:ugyanúgy vezeti vissza a tudás is heves sóvárgását a csillagokQuinta Essentiá jából Sulphur ral, Mercur ral, Sal lal, e három els! vel a Naphoz, az! természet-Istenéhez. A Nap pedig a Misztérium Magnum lelke a küls! elemi világban, hasonlata a bels! , rejtett Istennek.

26. Látni azt is, miként sóvárognak és éheznek a csillagok a Nap erejére, hogy magnetikustermészet$ tudását és sóvárgását a Spiritus Mundiban, ennek három els! tulajdonságába bevezessék és a Nap erejét magukba szívhassák. Ugyanakkor a Nap is er ! vel beléjük hatol,hogy tudásukat megkapja: így kapják fényüket a Nap erejéb! l, hogy meggyújtott erejüketazután gyümölcshöz hasonlatosan a négy elembe vessék és így egymást min! sítsék, ésmindegyik a másik megnyilatkozása, ereje és élete, s ugyanakkor megtörése legyen, hogy egyik tulajdonság se emelkedhessen a többi fölé.

27. Így mondta ki mindezt a Legmagasabb örökké beszél! szavából, az örök nagyMisztériumból (amely tisztán szellemi), lényének megfelel! hasonlatban, az id! be; és ábrázoltaaz örököt az id! ben alakkal - az id! ben, melyben minden teremtményi élet keletkezik, és

amelyben a Legmagasabb uralkodik. Az angyalok és az örök szellemek, valamint az igaz ember bels! , igaz lelke kivétel, mert ezek alapja az örök, kezdettelen tudásból vagy természetb! lered, ahogy kés! bb leírjuk.

28. A hasonlatot pedig a következ! képpen értsétek: Isten az örök Nap, az örök egyetlen Jó:de az örök tudáson, vagyis az örök természeten kívül nem nyilatkozhatna meg Nap-erejének fenségével az örök szellemi természet nélkül. A természeten kívül nincs semmi, amiben Istenereje megnyilatkozhatna, mert Isten a természet kezdete; és az örök Egyb! l mégsem azért lép atermészet örök kezdetébe, hogy valami gonoszat akarjon, hanem azért, hogy ereje fenségbe,vagyis elválaszthatóságba és érzékelhet! ségbe léphessen, és hogy mozgás és játék lehessenBenne, ahol az er ! k egymással játszanak, és szerelmükkel-küszködésükkel kinyilatkoztatják,


22/80

22

megtalálják és érzékelik magukat, amit! l a nagy, mérhetetlen szeretet-t$z a Szent Háromságszületésében és kötelékében m$ködik.

29. Az elmondottakat még jobban megvilágítja a t$z és fény hasonlata: a t$z kínja atermészetet jelenti a tudásban, a fény pedig az isteni szeretet-tüzet; mert a fény szintén t$z, de

ajándékozó t$z, mivel önmagát mindennek odaadja és adományában élet és lét van, mégpedigleveg! és szellemi víz, s a fény szeretet-tüze ebben az olajos vízben él, mert e víz a fénytápláléka; de ha a fény bezáródna és a szellemi víz a tüzes természett! l nem tudna elválni ésmagát önmagában a semmivel, vagyis az alaptalan mélységgel feloldaná, akkor a fény kialudna.De mivel az alaptalan mélységben (amelyben az örök alap nyugszik) mint temperatúrában oldjafel magát, amelyben minden er ! egy, így a fény- vagy szeretet-t$z ama szellemi vizet (amely afeloldódásban inkább olaj vagytinctura lesz, semmint er ! a t$zb! l és a fény ragyogásából)önmaga táplálékául újranemzi.

30. Itt rejlik pedig a legnagyobb Arcanum: szellemileg táplálkozni. Kedves fiaim, ha ezttudnátok, akkor minden titok alapját és a lények lényegét birtokolnátok. Err ! l mondtaKrisztus, hogy az örök élet vizét szeretné nekünk adni, amely örök életre szökell! vízforráslesz bennünk (Jn 4,14); nem a küls! fényt$zb! l született küls! t, hanem az isteni fény-t$zb! lszületett bels! t, amelynek a küls! csak képe.

3" . Halljátok és értsétek a következ! hasonlatot is: az örök egyetlen Jót, azaz a szent,mentális nyelv szavát, melyet a legszentebb JEHOVAH önnön lényének temperatúrájából atermészetre irányuló tudásba kimond, csak azért mondja ki az elválaszthatóság, az ellentéttudásába, hogy szent er ! i elválaszthatók legyenek és a fenség ragyogásába lépjenek, mert azer ! k csupán az ég! természettel lesznek nyilvánvalóvá. Mert az örök akarat, aki az Atya,szívét vagy Fiát, vagyis erejét a t$zön át az öröm birodalmának nagy diadalába vezeti.

32. A t$zben van a halál: az örök semmi a t$zben elhal, s e halálból támad a szent élet; nemazért, hogy halál legyen, hanem azért, hogy szeretet-élet fakadjon a kínból. A semmi vagy azEgy tehát örök életet vesz magához, hogy érz! legyen, de aztán a t$zb! l ismét kilépsemmiként; ahogy a fény is a t$zb! l kiragyog, és mégis olyan, mint a semmi: kedves, adakozó,m$köd! er ! csupán.

33. Így értsétek (a tudás szétválasztásában, mikor t$z és fény elválik) a t$z segítségével azörök természetet: benne Isten akként szól, hogy! haragos, hév Isten és emészt! t$z. Ezt nemlehet szent Istennek mondani, hanem Isten hevének, amely mindazt elemészti, amit a sóvárgásönmagában, a tudásban az elválaszthatóságba foglalt.

34. Az elválaszthatóság a tudással külön akaratban a temperatúra fölé emelkedik, önmagát befoglalja és az egész akaratról leszakítja, és a fantáziába lép, ahogy Lucifer úr és Ádám lelketette, miként még ma is történik az emberi tudásban és a lelki tulajdonságban, amelyb! l bogáncssarj, hamis (ördögi természet$) tudás születik, melyet Isten szelleme ismer, s amelyr ! lKrisztus mondotta: nem juhaim közül valók (Jn 10,26). Továbbá: egyedül az Isten gyermeke,akinek lelke nem húsból, nem vérb! l, nem a férfi akaratából, hanem Istenb! l, az igaz istenitudásból, a temperatúrából, azaz a szeretet-t$z gyökeréb! l származott (Jn 1,13). Isten Ádámromlott tudásába szeretet-tüzét Krisztus által ismét bevezette, a fény temperatúrájába, vagyis afény tudásába ismét meggyökereztette; minderr ! l a továbbiakban szólunk majd.


23/80

23

35. És ahogy a t$z meggyújtásában két létet értünk: egyet a t$zben, egyet a fényben, tehátkét princípiumot: ugyanúgy kell értenünk Istent is. Istent csak a fény szerint nevezzük Isten-nek, a fény er ! iben, ahol a tudás belülr ! l és végtelen elválaszthatóságban, de a szeretet-t$zbennyilvánvaló, ahol az er ! k tulajdonságai akaratukat mind az Egybe, azaz az isteni temperatúrábaadják bele, ahol valamennyi tulajdonságban egyetlen szellem és akarat uralkodik csupán, és atulajdonságok mind nagy szeretetben, egymásért és egymásban élnek, ahol mindegyik tulajdon-ság a másik ízlelésére sóvárog nagy, tüzes szeretetben, de mind! jük csupán egy kedves,egymást átható er ! , ám a tudás elválaszthatóságával - a végtelen isteni bölcsesség kinyilatkoz-tatásáért - sokféle színbe, er ! be és erénybe lép be.

36. Mindezt a virágzó föld, a növények példáján láthatjuk, ahol a temperatúra tudásából, a jórészb! l szép, kedves gyümölcsök teremnek; de a tüzes természet tudásából, a Föld megátko-zásának betöltéseként (minthogy a Földet az Úr az ember és az ördög bukása miatt féligelátkozta és ki$zetésekor próbatételéül rendelte) csupa gonosz, tüskés, bogáncsos gyümölcsterem, melyek azért,! sállapotuk okán, bírnak még valamennyi jó részt, mert a Quinta

Essentiában a temperatúra még benne van és a dolgok végén is meg fog nyilatkozni.37. Miként jól meg kell értenünk ezen a helyen: hogy az isteni er ! ben, ahol Istent Istennek nevezzük, az isteni tulajdonságok szavában nem lehetséges gonoszra irányuló akarat, sem bels! tudás a gonoszról, hanem csak ott van jó és gonosz ismerete, ahol az alaptalan akarat atüzes tudásban szétválik, ahol természeti és teremtményi alap lakozik.

38. Magából az isteni szeretet-tudásból egyetlen teremtmény sem létezhetett és születhetettvolna, hanem birtokolnia kell a tüzes tudás tüzes triangulumát, a gyötrettetés utánit, mint különakaratot, s ez aztán mint particulum, mint kilehelt tudás, mint az egész akaratból való sugár kilép az els! , alaptalan akarat temperatúrájából - ott, ahol az er ! k szava a t$zben szétválik, saztán a t$zb! l visszatér a fénybe.

39. Ott keletkeznek az angyalok és az emberek lelkei az örök természet kezdetének tüzestudásából, ahol a tüzes tudás eme sugarának a fénytemperatúrává mint egésszel ismét egyesülnikell; ezért esznek a lelkek a t$z és a fény szent tincturájából, a szellemi vízb! l, melyben a t$z azöröm birodalmává lesz.

40. A szellemi víz a tüzes tudást naponta megöli, ennek révén a tüzes tudás a szeretet-t$zzelegy temperatúrává válik s ezután csak egyetlen akarata van, amely mindent szeret, ami ebben agyökérben van; ilyenek Isten angyalai és az üdvözült lelkek is, melyeknek! sállapota mind a t$z

tudásából ered és e tudásban Isten fénye világít, hogy állandó éhségük az isteni er !re ésszeretetre irányuljon és tüzüket a szent szeretet táplálékhoz juttassa, ami által a tüzes

triangulum tiszta üdvösséggé és szeretetté, nagy örömmé változik. Mert semmi sem örök;! sállapotát minden a kezdettelen akarat örökkévalóságából, Isten szavának tüzes tudásábólnyeri, ahogy ezt a továbbiakban majd kifejtjük.


24/80

24

3. FEJEZETA TÜZES TUDÁS BEVEZETÉSE

A TERMÉSZET ÉS A LÉT ALAKÍTÁSÁBA;HOGYAN LÉP BE A TUDÁS A T# ZBE, MIT JELENT EZ, ÉS

HOGYAN KELETKEZIK A SOKFÉLESÉG

MINDEN TITOK NAGY MISZTÉRIUMÁNAK KAPUJA

" . A drága Mózes a világ teremtését így írja le: Isten mondta: Legyen! (Ter 1,3) és lett;Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet (Ter 1,1), Jánosnál pedig ez áll (11,2): Istenmindent igéjéb! l alkotott.

2. Ebben van az alap és az értelem mélysége: mert az örökkévalóságtól fogva nem voltsemmi, csak Isten a maga Hármasságában, az! bölcsességében, ahogy fentebb leírtuk, és benne a tudás, a beszéd, az önmagából történ! kilehelés, megragadás, formálás és tulajdonsá-gokba lépés. A megragadás a teremtés, és a tudás (mint sóvárgás) a temperatúrából akülönböz! ségekre irányuló kezdet; mert az egész alap benne van abban, ahogy megmondatott:hogy Isten igéjével teremtett. Az ige Istenben marad, de a tudással (mint sóvárgással) belép azosztásba, amit a következ! képpen kell érteni: a tudás az igében örök, mivel az akaratból ered,a tudás az igében Isten, de az osztásban, vagyis a megragadásban a természet kezdete.

A TERMÉSZET ELS! ALAKJA

3. A természet els! alakja fanyarság, azaz önmagának megfoghatósága; alakulása ezért önma-ga befoglalásában keletkezik a következ

!képpen: 1. Sötétség, minthogy a foglalat a szabadakaratot a tudásban beárnyékolja; 2. A keménység okozója, mivel a vonzott kemény és durva,

de az örökkévalóságban csak szellemként szabad érteni; 3. Az élesség okozója; 4. A hideg,vagyis hidegen ég! tulajdonság okozója; 5. Minden lét vagy megfoghatóság okozója, a Misz-térium Magnumban pedig minden só anyja, a természet gyökere, s a Misztériumban Sal nak nevezik, mint szellemi élességet, mint Isten haragjának és az öröm birodalmának! sállapotát.

A TERMÉSZET MÁSODIK ALAKJA

4. A második alak a tudásban az érzékenység fullánkja, azaz maga a vonzás, amit! l érzés ésérzékenység származik. Minél inkább összes$r $södik a fanyarság, annál nagyobb lesz a fullánk,lesz düh,! rjöngés, haldoklás és összetörés. Alakulásában így oszlik meg: keser $ség, fájdalom,kín, panasz, az ellenakarat kezdete a temperatúrában, a szellem-élet oka, s oka a forrásnak.Atyja vagy gyökere a merkuri életnek az elevenségben és növekedésben, oka a szárnyalóérzékeknek, s oka a fényben felemelked! örömnek és oka az ellenségesked! ellentétnek afanyarság szigorú összes$r $södésében, amelyb! l a viszály és ellenakarat keletkezik.

A TERMÉSZET HARMADIK ALAKJA

5. A harmadik alak a tudásban a fanyarság és a fullánkos keser $ség ellentétességében keletke-z! szorongás, amely az érzés Ense, az esszencia és a kedély kezdete, a t$z és a kínok gyökere,a szabadságra, az alaptalan mélységre való éhség és szomjúság; az örök alaptalan akarat


25/80

25

megnyilatkozása a tudásban, amid! n az akarat a szellemi alakulásba belép. A meghalásnak, ahalál születésének is oka, de mégsem halál, hanem a természeti élet kezdete, és Isten éstermészet megkülönböztetésének a gyökere. S mindez nem elszakadás, hanem az istenségtemperatúrája végett - hogy hangzó, érz! élet keletkezzék, amelyb! l a teremtés eredt.

6. E három alak: a fanyarság, a keser $ fullánk és a szorongás az els! három az egyetlenAkarat tudásában, mely a lények Atyjának neveztetik, s e három alapját és! sállapotát atudásban, az istenség hármasságából nyeri.

7. Ez a három alak nem Isten, hanem Isten kinyilatkoztatása erejének szavában. (1.) Afanyarság mint a szilárdság és hatalom kezdete, alap, amelyb! l minden származik és ered: azAtya igebeli tulajdonságából.

8. (2.) A keser $ fullánk az élet kezdete, a Fiú igebeli tulajdonságából ered; mert oka mindener ! nek, elválaszthatóságnak, beszédnek, értelemnek és az öt érzéknek.

9. (3.) A szorongás a Szent Szellem igebeli tulajdonságából keletkezik, mert mindkét t$z oka:a fény szeretet-tüzének és az emészt! dés kínos tüzének; valódi! sállapota a megtaláltteremtményi életnek, az öröm és szenvedés számára történ! halálnak; minden élet gyökere azegyetlen örök akarat tudásából.

" 0. E három els! alakot a természeti élet megalkotásában, a teremtés megszilárdulásában Sal nak, Sulphur nak és Mercur nak nevezzük, melyekkel az él! szellem látható, megragadhatómatériába lépett, s e matéria spirituális és korporális módon kivétel nélkül mindenben bennevan, az él! húsban és a föld növekedésében, mivel a világ lényei ebben a matériában állnak,ahogy ez látható és a tudók számára ismeretes.

"" . Ilyen módon lépett át tehát a láthatatlan szellemi világ ezzel az els! három alakkal alátható, megragadható létbe: szellemként szellemien és testként megragadhatóan; az egész Földis minden anyaggal bel! le keletkezik, továbbá a csillagok és az elemek. De tovább kellszemlél! dnünk és mind a hét alakot végigjárnunk, ha a Napot, csillagokat és elemeket beakarjuk mutatni.

A TERMÉSZET NEGYEDIK ALAKJA

" 2. A negyedik alak az Egyetlen Akarat tudásában a t$z meggyújtása, mid! n fény és sötétséga saját princípiumába elkülönül; mert itt van a fény eredete, miként az igazi életé az els

! háromalak érzékenységében, továbbá a szorongás és öröm igazi szétválásáé is, és ez így történik:

" 3. A Hármasság els! akarata, amelyet (természeten és teremtményen kívül) Istennek neve-zünk, megragadja magát önmagában a tudással, saját külön helyéért a Háromság szülésében ésaz er ! ben, s az er ! vel a szület! szóba, vagyis az er ! ket kinyilatkoztató esszenciális hangba lép,továbbá az er ! k találhatóságának és érzékelhet! ségének sóvárgásába, azaz a természet els!három alakjába, ahogy ezt már leírtuk.

" 4. De amikor a szorongásba (a természet kezdetébe), mint a spirituális élet! sállapotába lép,akkor a szabadság kéjével ismét megragadja magát, hogy a szorongástól megszabaduljon.Befoglalja magába az alaptalan mélységet, az isteni kéj és bölcsesség temperatúráját, amelykedves, szelíd és nyugodt; de e magába foglalástól a szorongásban hatalmas rémület támad,


26/80

26

mivel a kín a nagy szelídségt! l megrémül és önmagába remegve visszasüllyed. A természetmérgez! élete alapját és kezdetét innen kapja. Mert a rémületben van a halál, és a fanyarság arémület által foglalja magát létbe, mint merkuri szellemi vízbe, amelyb! l a Föld teremtésének kezdetekor történ! összes$r $södésben kövek, fémek és a merkuri kénes víz születtek, amib! laztán a fémek és kövek eredtek.

" 5. Ez a rémület az els! három alakban, a fanyarságban, keser

Jakob Böhme: Szent Sóvárgás

Documents

Transcript of Jakob Böhme: Szent Sóvárgás