82 2011. június

figyelmébe ajánljuk

Telivér motorok, hibrid

aprítószerkezetek

Csalamádét mostanában csak a menzán láthatunk. A szecskázás napjainkban nem ad végterméket, általában valamely technológia elő-készítő műveletének számít. E tech-nológiák többsége természetesen ma is a takarmány-előállítást céloz-za, de szép számmal találhatunk az energia ellátással, az építőiparral, és az ipari nyersanyag előkészítéssel kapcsolatos műveletsort is. A széles felhasználási spektrum a szecská-zott anyag kedvező tulajdonságai-nak köszönhető. Az apríték szállítá-sa könnyen gépesíthető, kedvező a tárolótér kihasználása, tápértéke jól hasznosul, kisebb energiaráfordítás-sal szárítható, és még sorolhatnánk az előnyeit.

Az alkalmazott szecskahosszúsá-got technológiai és gazdasági szem-pontok határozzák meg. Pontosab-ban fogalmazva – a szecskázógép jelentős energiafelhasználása miatt – a technológia által megengedett legnagyobb szecskahosszúságot célszerű választani. Az alomszalmát elegendő 60-80 mm közötti méretre darabolni. A savanyítással tartósított takarmányokat az élettanilag elő-nyös szerkezeti rosttartalom miatt 10-30 mm-re érdemes szeletelni, és csak a tovább szárított termények

(lucernaliszt vagy tűzipellet) alap-anyagát szükséges 10 mm-es méret alá aprítani.

A magyar gazdákra egyáltalán nem jellemző, hogy ne tartanák be az előírt technológiát, különösen akkor, ha a gazdaságossági szem-pontok is a hosszabb szecskamére-tet indokolják. Mégis, ha megbonta-nánk bármely gazdaság silóját, csak 30 mm-esnél rövidebbre aprított szilázst találnánk. Ha jobban bele-gondolunk, évtizedek óta nem is gyártanak olyan járvaszecskázót, amelyen ilyen hosszú szecska beál-lítható lenne. Önkényesen kiragad-va két gépkorosztályt, a nyolcvanas évek végén gyártott CLAAS Jaguar 690-esnél 4,1-21 mm közötti szecs-kaméret állítható be, a mai NEW HOLLAND FR 9080 hasonló adata kísértetiesen egyezik ezzel: 4-22 mm. Minden második mozgópenge leszerelésével ugyan megduplázha-tó a szecskahosszúság, de az alom-szalmára javasolt érték még ekkor sem érhető el. Mi állhat a háttérben? Hallottunk már olyat, hogy a gyár-tók egymás közötti piaci versenye végül olyan keresletet generált, amely az eredeti céltól nagyon elru-gaszkodott. Gondoljunk az USA-ban terjedő táv motorindításra. Az amerikai fogyasztót megismeri a gépkocsija. Ha megközelíti az autó-ját, akkor az nemcsak az ajtót nyitja

ki udvariasan, de a motort is előre beindítja. Valóban szükség van erre? Ezen majd akkor gondolkodunk el, ha a zsebünkben felejtett jeladó mi-att, az udvarban parkoló gépko-csink beindítja a motort, amikor el-toljuk mellette a trágyás talicskát. Félre téve a tréfát, a mezőgazdasági üzemet ma még nem a divatmánia irányítja, kell lennie valamilyen elfo-gadható indoknak is.

Gondoljuk végig az eddig elhang-zottakat. A szecskázógép ma már nem célgép, hanem több, egymás-tól jelentősen eltérő alapanyag fel-dolgozására alkalmas eszköz. Szecs-kázunk vékonyszálú nagy nedvességtartalmú növényeket, ké-szítünk vele szem-csutka keveréket (CCM), és aprítunk vele 2-3 éves energiaültetvényen termelt akár 8 cm törzsátmérőjű fát is. Ma már a szilázs alapanyagát sem tejesérésben takarítjuk be, hiszen a kukorica beltartalmi értékének nagy hánya-da a szemtermésben található. Az eltérő igények miatt nemcsak a szecskaméret rugalmas, sokfokoza-tú, vagy akár fokozatmentes beállí-tása vált alapvető követelménnyé, a korszerű gépek tulajdonképpen a szecskázás mellett darálást is végez-hetnek. Mégpedig két utóaprítási módszer közül is választhatunk. A vékonyszálú növények esetén, ahol a megnövelt térfogatáram miatt az

modern szecskázógépek

Dr. Bense László, Nagy IstvánSzIE Gépészmérnöki Kar, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépek Tanszék, Gödöllő

Ismerjük meg a betakarító gépeket… (20.)

A so ro za tot szer kesz ti: Dr. De mes György

gé

pe

sít

és

, g

ép

ek

Rova­tvezető:

Dr.­Demes­György

832011. június

figyelmébe ajánljuk

etetőszerkezet szorításából a szecs-kázó kések hosszú szálakat húzhat-nak be, zúzókosarat szerelünk az aprítószerkezet alá. Ez tulajdonkép-pen a kalapácsos daráló elvét követ-ve addig nem engedi távozni a szecskázó térből a takarmányt, amíg az a megfelelő méretet el nem éri. Ha pedig magas szemtermés tartal-mú takarmányt kell aprítani, akkor magroppantó hengereket építünk be, amelyek a hengermalom elvén dörzsölik szét a szemeket. Az anyag-áram útját az 1. ábrán követhetjük nyomon egy ilyen hibrid aprítószerkezetben.

Szántóföldi transzformerek

A különböző növényekhez és el-térő technológiákhoz az arató-csép-lőgéphez hasonló módon adapte-rek felszerelésével állítható át a szecskázógép. Ezek az adapterek készülhetnek kimondottan a szecs-kázóhoz (soros silókukorica adap-ter, lucerna direktvágó asztal) és

vannak a kombájnnal közös aszta-lok (gabona vágóasztal, kukorica csőtörő adapter, rendfelszedő szer-kezet). Az utóbbiakat közdarabok-kal lehet felszerelni a szecskázógépre. Magyarországon két technológia terjedt el: a szilázst kukoricából készítik, a szenázst lu-cernából. Előbbihez soros, vagy sorfüggetlen silókukorica vágóasz-talt, az utóbbihoz rendfelszedő adaptert szerelnek a járvaszecskázó gépre. A szenázs készítéshez ugyan-is renden addig kell fonnyasztani a lucernát, amíg a nedvességtartalma az 55 %-ot el nem éri. A rendfelsze-dő adapter működése megegyezik a rakodókocsiknál és bálázógépeknél megismerttel. Eu-rópa északi területein, ahol a kuko-rica nehezen érik be, gyakran a szemeskukoricát is savanyítva tárol-ják. Ekkor az arató-cséplőgép csőtö-rő adapterét illesztik a szecskázó gépre, tehát csak a kukoricacsövet aprítják össze. A technológia vég-eredménye a CCM (Cob Corn Mix), vagyis a csutka-szem keverék, ahol a csutka magasabb nedvességtartal-ma segíti a fermentációt. A CCM arató-cséplő géppel is elkészíthető. Hazánkban, ha mégis CCM-et készí-

1. ábraAz anyagáram útja egy korszerű szecskázógépben

2. ábraTechnológiák és adapterek

84 2011. június

figyelmébe ajánljuk

tenek, inkább ez utóbbi módszert alkalmazzák. Németországban kalá-szosokból (árpa) és keverék takar-mányokból (zabosbükköny) is ké-szítenek szenázst. Ekkor a kombájn gabona vágóasztalát alkalmazzák. A 2. ábrán egy CLAAS prospektus alapján mutatjuk be a különböző technológiákhoz választható adap-tereket.

A silókukorica adapterek közül az univerzális sorfüggetlen megoldás kiszorítani látszik a soros adaptere-ket. Működési elvük már 20 éve is-mert, a KEMPER Champion 3000-es típusának piacra kerülése óta, de valószínűleg gyártástechnikai ok-ból csak napjainkra vált mindenna-possá. A szerkezet lényege az ellen-pengével vágó forgó kasza, és a szárrendező dobok, amelyek lehe-tővé teszik, hogy sűrűn ültetett állo-mány, vagy a sorokra merőleges irányban haladó gép esetén is ren-dezetten jusson el a lekaszált ter-mény az etetőszerkezethez (1. kép). Az energianád betakarítására is ez a legjobb megoldás.

Az adapterek a gép elején helyez-kednek el, ezért cseréjük viszonylag egyszerű. Az utóaprító szerkezetek viszont a gép lehető legrejtettebb helyén, a szecskázó szerkezet alatt, illetve mögött vannak. A betakarító-gép azonban csak akkor számít iga-zán univerzális gépnek, ha a tech-nológiaváltás nem igényel napokig tartó szerelést. A kezdeti követelmé-nyek néhány órát engedélyeztek az

átállásra, így egy szervizműhellyel is rendelkező üzemben szükség ese-tén egy éjszakai műszakban fel le-hetett készülni a másnapi munkára. Tekintve az alkatrészek tömegét, és a bonyolult hajtásláncot, ez a né-hány órás szerelés igazi versenytem-

pónak számított. Azok a géptípu-sok, amelyeket utólag szereltek fel magroppantó szerkezettel, nem is rúghattak labdába. A kimondottan hibrid aprítószerkezettel tervezett gépek szelvényszerű felépítése le-hetővé tette, hogy a hajtószíjak le-akasztását követően néhány csavar oldásával bárhol szétválaszthassák a szerkezetet. A magroppantó felsze-reléséhez a szecskázódob után, a zúzókosár beépítéséhez az etető-szerkezet mögött kellett széthúzni a gépet.

A mai modern járvaszecskázó gé-pek már igazi transzformerek (át-alakuló automaták). A gépkezelő a fülkében ülve a fedélzeti számítógé-pen választja ki a kívánt programot. A többit a hidraulika és a szervomo-torok elintézik. Kibillentik a mag-roppantót az anyagáram útjából, ezzel egy időben oldják a hajtáslán-cot, és egy koptatólemez becsúszta-tásával helyre állítják a kifúvó csa-torna folytonosságát (3. ábra).

1. kép Sorfüggetlen silókukorica adapter

3. ábraA NEW HOLLAND VariflowTM rendszere

4. ábraZúzókosár típusok

852011. június

figyelmébe ajánljuk

Az utóaprító szerkezetek működése

Mint már írtuk, a szecska csak el-méletileg áll az etetőszerkezet kerü-leti sebességéből és a mozgókések számából kiszámítható egyforma hosszúságú szeletekből. A valóság az, hogy a szár, a levél és a generatív részek eltérő vastagsága, valamint a behúzott szárvégek miatt a beállí-tott értéknek a többszörösét elérő darabok is vannak a halmazban. Az aprítás hatásossága zúzókosár be-építésével növelhető.

Többféle zúzókosár típus terjedt el (4. ábra). A szecskázódob alatt el-helyezett bordázott lemez úgy mű-ködik, mintha megsokszoroztuk volna az állópengét. Természetesen ezeknél a bordáknál nincs meg az egzakt vágáshoz szükséges 0,1-0,3 mm-es késhézag, a zúzó hatás még-is kielégítő. A zúzott felület a tartósí-tás, és az emészthetőség szempont-jából is előnyös, ezért a bordákat gyakran a cséplőgép verőlécéhez hasonló dörzslemezekre cserélik.

Gyakran alkalmaznak réselt zúzó-kosarat. Ekkor valóban a kalapácsos darálóhoz hasonló módon történik

az utóaprítás. A mozgópengék ad-dig verik a kosár éleinek a szecskát, míg a réseken át nem férnek.

A beérett kukoricaszem már nem kenődik szét a szecskázó szerkezet-ben. Az egyben maradt szemek pe-dig emésztés nélkül haladnak végig a szarvasmarhák tápcsatornáján. A szarvasmarha ugyanis kérődző állat, rágás nélkül veszi magához a takar-mányt, hogy majd később elő-emésztve felkérőddze és megrágja.

A kukoricaszem azonban a nagyobb sűrűsége miatt ekkorra már elhagy-ja a bendőt. A megoldás a magrop-pantó szerkezet (corn cracker) be-építése. Az 5. ábrán nyomon követhető a szerkezet működési elve. Ha ismét analógiával szeret-nénk élni, akkor ezt a szerkezetet a hengermalomhoz hasonlíthatjuk. Az egész kukoricaszemeket is tartal-mazó szecskát két összefelé forgó bordázott henger között vezetik át. A hengerek fordulatszáma között 20-30 %-nyi különbség van, ezért a közéjük kerülő magokat szétdör-zsölik.

Tárcsás felépítésű magroppantó is létezik (5/C. ábra). Ez akkor is kifejt dörzsölő hatást, ha a két tárcsasor fordulatszáma azonos, hiszen az egyik forgórész tárcsájának nagy át-mérőjű részével a másik kisátmérő-jű része érintkezik, tehát mindig el-térő kerületi sebességű pontok haladnak el egymás mellett.

Akár zúzókosarat, akár magrop-pantó szerkezetet építünk be, ezek fojtást jelentenek az anyagáramban, és a dob már nem képes kifújni a szecskát. A kiegészítő zúzószerkeze-tek alkalmazásakor anyagtovábbító dobóventillátort is be kell építeni. Zúzókosarat és magroppantó hen-gereket együtt nem alkalmazunk, két eltérő technológiáról van szó.

Beépített esztergályos

A nagy igénybevétel miatt a moz-gópengék gyorsan kopnak, műsza-konként élezni kell őket. A gyakori élezés igénye miatt a szecskázógépek

5. ábraA magroppantó szerkezet típusai és működési elve

6. ábraA szecskázó kések élezése

86 2011. június

figyelmébe ajánljuk

beépített köszörülő berendezéssel vannak felszerelve. Köszörüléskor a szecskázó dobot ellenkező irány-ban kell forgatni, különben a kések kihajlása miatt eltörik a köszörűkő. A köszörűkő menetes patronba van befogva (6. ábra). A holtpontoknál egy kilincsműves szerkezet fordít egy keveset a patronon, ezáltal a menetemelkedésnek megfelelő mértékben közelíti a követ a szecskázódobhoz, vagyis előtolást állít.

A köszörüléskor lekoptatott anyagmennyiség miatt a pengehé-zagot vissza kell állítani. Ez általá-ban az állópenge excenter-csavaros elmozdításával történik. Nem így a „szántóföldi transzformernél”! Itt tö-kélyre vitték az automatizálást. Kö-szörülés után az állópenge érintőfo-gást vesz, akár egy valódi esztergályos. Az ellenállást érzékel-ve azután az excentercsap beállítja a kívánt pengehézagot. A 2. képen jól látható a szerkezet lelke, a mozgató mechanizmusra felcsavarozott a rezgésérzékelő. (Na, ezek után mer-

jünk bárkit megbuktatni gépele-mekből!)

Intelligencia hányados

Elérkeztünk tehát ahhoz a pont-hoz, ahol már igazi különbséget ta-lálunk a modern, és az egy-két évti-zeddel ezelőtti gyártmányok között. Már nem csak más anyagminőség-ről és néhány méretbeli eltérésről van szó! A gépkezelő munkájának megkönnyítése céljából a gyártó cé-gek gépeiket elektronikus kommu-nikációs rendszerrel látják el. A kommunikátor egyes funkciói a gép vezetését könnyítik meg, ilyen például a 3. képen látható sorkövető automata. Mások a gép funkcionális beállítását végzik el, mint a már em-lített pengehézag szabályzó auto-mata, vagy az áteresztő képesség és a termény nedvességtartalmának mérése alapján működő propionsavat, vagy a fermentációt segítő baktérium-készítményt ada-

goló szerkezet. Ezeket a szolgáltatá-sokat minden járvaszecskázó gép tulajdonos ki tudja használni. A táb-latérkép készítő, adatgyűjtő, és adat-megosztó szolgáltatások ellenben a flottatulajdonosok és nagyüzemek számára fontosak, mert óriási segít-séget nyújtanak a nagy értékű gép-park hatékony, és így gazdaságos üzemeltetéséhez. A modern járvaszecskázó tehát nemcsak egy gép, hanem a precíziós gazdálko-dás egyik eleme, amely köré a gép folyamatos üzemét biztosító szol-gáltató hálózat szerveződik.

Szomorúan vesszük tudomásul, hogy a mezőgazdasági gépészet-ben is vége az otthoni bütyköléssel eltöltött kellemes óráknak. Cserébe megkapjuk a márkaszervizek szol-gáltatásait a számítógépes diagnosz-tikától a cseregépekig. Sajnos a szo-kásos mellékhatások, például a csillagászati árak sem maradnak el.

n

2. kép Automata pengehézag beállítás

3. kép Automatikus sorkövetés