INNOVÁCIÓS FOLYAMATOK A MAGYAR OKTATÁSI … · illetve az adott kérdés sorszámát. Azoknak a...
76
1 INNOVÁCIÓS FOLYAMATOK A MAGYAR OKTATÁSI RENDSZERBEN ÖSSZEFOGLALÓ GYORSJELENTÉS AZ INNOVA KUTATÁS MÁSODIK ADATFELVÉTELÉNEK SZERVEZETI ÉS EGYÉNI SZINTŰ EREDMÉNYEIRŐL Budapest, 2019 február
Transcript of INNOVÁCIÓS FOLYAMATOK A MAGYAR OKTATÁSI … · illetve az adott kérdés sorszámát. Azoknak a...
1
INNOVÁCIÓS FOLYAMATOK A MAGYAR OKTATÁSI RENDSZERBEN
ÖSSZEFOGLALÓ GYORSJELENTÉS AZ INNOVA KUTATÁS MÁSODIK
ADATFELVÉTELÉNEK SZERVEZETI ÉS EGYÉNI SZINTŰ EREDMÉNYEIRŐL
Budapest, 2019 február
2
TARTALOM
1. A vizsgált sokaság és az adatbázis főbb jellemzői _________________________________________ 3
2. Alapmegoszlások – szervezeti szintű adatfelvétel _________________________________________ 4
2.1. Általános kérdések alapmegoszlásai (szervezeti kérdőív) _______________________________ 4
2.2. Konkrét innovációra vonatkozó kérdések (szervezeti kérdőív) ___________________________ 32
3. Alapmegoszlások – egyéni szintű adatfelvétel ____________________________________________ 40
3.1. Általános kérdések (egyéni kérdőív) __________________________________________________________ 40
3.2. Konkrét innovációra vonatkozó kérdések (egyéni kérdőív) _______________________________ 67
3. Hivatkozások ______________________________________________________________________________________ 76
Jelen Gyorsjelentés1 „A helyi innovációk keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása az
oktatási ágazatban” c. OTKA kutatás (azonosító: K 115857, a továbbiakban: Innova kutatás)
2018 tavaszán lezajlott második adatfelvételének eredményeit mutatja be az
alapmegoszlások szintjén. A kutatással kapcsolatos további információk a kutatás központi
honlapján érhetőek el2, ahol az első adatfelvételről készített Gyorsjelentés is megtalálható
(Nagy-Rádli, 2018).
Az alapmegoszlásokat a továbbiakban második adatfelvételhez használt szervezeti
szintű3 és egyéni szintű4 kérdőívek szerint, kérdésblokkonként haladva ismertetjük. A minta
rövid bemutatását (1. fejezet) követően először a szervezeti (2. fejezet), majd az egyéni szintű
adatfelvétel (3. fejezet) eredményeit mutatjuk be. Mindkét kérdőív esetében fontosnak
tartjuk megjegyezni, hogy a kérdések nem a vélekedésekre, és attitűdökre irányultak, hanem
esetek előfordulására. A kérdések, és azon belüli állítások ismeretében a kitöltőknek tehát
1 A Gyorsjelentést Nagy-Rádli Dalma és Szarka-Bögös Réka neveléstudomány mesterszakos hallgatók készítették, a szakmai ellenőrzést Fazekas Ágnes és Horváth László végezte. 2 A kutatás honlapja: http://www.ppk.elte.hu/nevtud/fi/innova/bemutatas 3 A kutatás második adatfelvételéhez használt szervezeti szintű kérdőív: https://ppk.elte.hu/file/Innova2_Szervezeti_honlapra_NRD.pdf 4 A kutatás második adatfelvételéhez használt egyéni szintű kérdőív: https://ppk.elte.hu/file/Innova2_-_Egy_ni_honlapra_NRD.pdf
3
az elmúlt időszakra visszatekintve ezek gyakoriságát kell megnevezniük, jellemzően négyféle
válaszlehetőség (nem történt ilyen, néha történt ilyen, gyakran történt ilyen, nagyon gyakran
történ ilyen) közül kiválasztva azt (Halász, 2019). Kutatásunk második adatfelvétele során
is úgy értelmeztük az „innovációt”, mint a „rutintól való eltérés” (Halász-Horváth, 2017).
A grafikonok esetén – ahol ez értelmezhető – a bal tengelyen az adott kategóriára érkező
válaszok százalékos megoszlását, az oszlopdiagramok fölött az adott válaszhoz tartozó
elemszámot jelenítjük meg. Minden ábrát rövid szöveges magyarázat kísér, az ábrák alatt
található ábrafeliratban ugyanakkor jelezzük az érvényes kitöltések számát (N) valamint,
hogy a kérdések szervezeti kérdéssorból (SZQ) vagy egyéni kérdéssorból származnak (EQ),
illetve az adott kérdés sorszámát. Azoknak a kérdéseknek esetében, ahol a változók
skálaként is értelmezhetőek, az átlagokat (M) és szórásokat (SD) is megjelenítjük.
1. A vizsgált sokaság és az adatbázis főbb jellemzői
A kérdőívek kitöltésére felkérő leveleket 2018 márciusában küldtük ki. A levelekkel a
különböző oktatási intézmények (köznevelés, felsőoktatási szervezeti egységek és doktori
iskolák, iskolán kívüli for- vagy non-profit oktatási tevékenységet végző intézmények)
vezetőit kerestük meg az első adatfelvételkor felhasznált saját készítésű címlista alapján,
amelyet a második adatfelvételhez aktualizáltunk. Előbb arra kértük a vezetőket, hogy
továbbítsák az egyéni szintű kérdőíveket munkatársaik felé, majd a szervezeti szintű
kérdőívet is kiküldtük nekik. Ez utóbbit vezetőként, saját szervezetükre vonatkozóan kellett
kitölteniük. Két hetente emlékeztető üzenetet küldtünk, amelyben tájékoztattuk a
résztvevőket a kitöltés határidejéről. Összesen 13 809 kérdőívet küldtünk ki, a visszaküldési
arányt tekintve az adattisztítást követően szervezeti szinten 1974 (alrendszer szerint 1891
eset sorolható be, 32 esetben hiányzik a válasz, 24 kitöltő egyéb opciót jelölt meg), egyéni
szinten 4025 érvényes kitöltéssel számolhatunk. Ezek alrendszerek szerint megoszlását
mutatja az 1. táblázat.
A második adatfelvétel során kiküldött kérdőívek visszaküldési aránya
Köznevelési
alrendszer
Felsőoktatási alrendszer
Piaci alrendszer
Tanszék,
intézet Doktori Iskola
Kiküldött
kérdőívek 11 024 1803 170 812
4
Beérkezett,
tisztított
adatbázis,
érvényes
elemszáma
(N = 1974)
1619
248 (Egyéb: 19; Hiányzó adat: 9)
24 202 18
1. táblázat: A második adatfelvétel során kiküldött kérdőívek visszaküldési aránya alrendszerek szerinti megoszlásban
Kutatásunk második adatfelvétele során 2018 nyarára két olyan (egy egyéni és egy szervezeti
adatokat tartalmazó) adatbázis keletkezett, amelyek komplex, többszintű elemzések
sokaságát teszik lehetővé akár önmagukban, akár az első adatgyűjtésből származó adatokkal
és más, nyilvános adatbázisokkal összekapcsolva. Ezek feldolgozása folyamatban van, az első
eredmények (pl.: Fazekas-Halász-Horváth, 2018; Fazekas-Halász, 2018) hozzáférhetőek a
kutatás honlapján. A jelen Gyorsjelentés csupán az alapmegoszlások bemutatását
tartalmazza.
2. Alapmegoszlások – szervezeti szintű adatfelvétel
2.1. Általános kérdések alapmegoszlásai (szervezeti kérdőív)
E fejezet az Innova kérdőív első, Általános kérdések kérdésblokkjára adott válaszok
alapmegoszlásait mutatja be.
A szervezeti szintű kérdőívet alapértelmezett módon az intézmény, illetve szervezet
vezetője töltötte ki, azonban ahogyan az az első adatfelvétel során is történt, a vezetők
számára biztosítottuk annak lehetőségét, hogy a szervezeti kérdőív kitöltésére maga helyett,
egy, a szervezetet jól ismerő munkatársát kérje fel (1. ábra). A válaszadók 75,9%-a
intézményvezetőként (1429 fő) töltötte ki a szervezeti kérdőívünket, míg 24,1% (453 fő) kért
fel maga helyett más munkatársat. A vezetőket megkérdeztük arról, hogy mióta dolgozik
vezető pozícióban (2. ábra), míg a felkért munkatársak esetében arról érdeklődtünk, hogy
mióta dolgoznak a szervezetben (3. ábra).
5
A kérdőív kitöltőjének beosztása a szervezetben
1. ábra – SZQ1: Kérjük, adja meg, hogy milyen minőségben tölti ki a kérdőívet! (N=1882).
Mióta vezeti a szervezetet (vezető)
2. ábra – SZQ6.1: Ön mióta vezeti az adott intézmény/szervezetet? (N=1422).
Mióta dolgozik a szervezetben (nem vezető beosztású kitöltő)
1429
453
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
Az intézmény vezetője A vezető által felkért munkatárs
131
542
325423
10,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
kevesebb mint 1éve
1-5 éve 6-10 éve több mint 10 éve Nem tudok, nemkívánok
válaszolni erre akérdésre
6
3. ábra – SZQ6.2: Ön mióta dolgozik az adott intézményben/szervezetben? (N=448).
Ezt követően a kitöltő intézményének típusára, valamint profiljára kérdeztünk rá (4. ábra).
A beérkezett adatok alapján számítottuk ki a kérdőívek visszaküldési arányát, amelyet az 1.
fejezetben található 1. táblázat tartalmaz.
Az intézmények/szervezetek alrendszerek szerinti megoszlása
4. ábra – SZQ2: Az Ön által vezetett intézmény/szervezet melyik alrendszerbe tartozik? (Egy válasz jelölhető!)
(N=1915).
A beérkezett válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy a köznevelési intézmények esetében
túlnyomó többségük iskola előtti nevelési profillal (is) rendelkezik (1619-ből 846 intézmény),
a második leggyakoribb profil az általános iskolai nevelés (591 intézmény), a középfokú
profillal (is) rendelkező intézmények száma összesen 229, az egyéb nevelési-oktatási profilú
intézmények száma 139, míg az egyéb támogató szolgáltatást nyújtó intézményeké 16. (6.
11
6947
319
20,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
kevesebb mint 1éve
1-5 éve 6-10 éve több mint 10 éve Nem tudok, nemkívánok
válaszolni erre akérdésre
1619
248
24 240,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
köznevelés felsőoktatás iskolarendszerenkívüli for- vagy non-
profit szervezet
egyéb
7
ábra). Az egyéb válaszlehetőség esetében (40 eset) a kitöltők az alábbi három kategória
mentén jelenítettek meg tevékenységet: (1) valamely gyógypedagógiával kapcsolatos profilt
neveztek meg (pl.: „utazó gyógypedagógiai ellátás”, „SNI, BTM-es szakvéleménnyel
rendelkező gyermekek ellátása”, valamint (2) nyelvi képzéseket (pl.: angol nyelvű iskolai
programok, nyelvvizsgapont) (3) bölcsődei, kollégiumi nevelés, illetve megjelentek olyan
specifikumok is, mint szakmai gyakorlati hely.
Köznevelési intézmények profiljainak megoszlása
5. ábra – SZQ2.1 (Csak köznevelési kitöltők esetében): Az Ön által vezetett intézményben, milyen jellegű nevelő,
oktató munka folyik? (Több válasz is bejelölhető!)
A felsőoktatási intézmények szervezeti egységei közül kiemelkedik a tanszékek (61,9%) és az
intézetek (20,9%) száma (a doktori iskolák 7,4%-ban válaszoltak kérdőívünkre) és 1
továbbképző intézet került a mintánkba (6. ábra). 18 esetben a kitöltők az egyéb kategóriába
sorolták szervezeti egységüket: az így keletkezett válaszok között számos „Központ”
846
591
94 135 12340
13916
0
200
400
600
800
1000
1200
1400
iskola előtti nevelés (óvodai nevelés)
alapfokú nevelés-oktatás (általános iskolai nevelés-oktatás)
középfokú általános nevelés-oktatás (gimnáziumi nevelés-oktatás)
középfokú szakmai nevelés-oktatás (szakgimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolainevelés-oktatás)fejlesztő, gyógypedagógiai nevelés-oktatás
egyéb
egyéb nevelés-oktatás (alapfokú művészetoktatás, nemzetiségi, kollégiumi nevelés-oktatás)egyéb támogató szolgáltatások (pedagógiai szakszolgáltatás, pedagógiai szakmaiszolgáltatás)
8
kategorizálható (pl.: Tanárképző központ), könyvtár, illetve számos esetben a kitöltő saját
titulusát írta be a válaszlehetőséghez (pl.: tanszéken dolgozó adjunktus, dékán) (6. ábra).
Felsőoktatási szervezeti egységek típusainak megoszlása
6. ábra - SZQ2.2 (Csak felsőoktatási kitöltők esetében): Milyen típusú felsőoktatási szervezeti egység vezetője Ön?
(Egy válasz jelölhető!) (N=244)
A piaci szférára irányuló alkategóriák között a non-profit szervezetek (50%) és for-profit
szervezetek (41,7%) aránya körülbelül megegyezik, az egyéb kategóriát pedig két szervezet
jelölte, amelyek elhelyezhetők az előző kategóriákban (pl.: „önállóan gazdálkodó központi
költségvetési intézmény”, „önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmény”) (7. ábra).
151
51
181
185
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
tanszék intézet doktori iskola továbbképzőközpont/továbbképző
intézet
egyéb, éspedig: Nem tudok, nemkívánok válaszolni
erre a kérdésre
9
Piaci szervezet típusainak megoszlása
7. ábra - SZQ2.3 (Csak piaci kitöltők esetén): Milyen típusú felsőoktatási szervezeti egység vezetője Ön? (Egy válasz
jelölhető!) (N=24)
A válaszadók intézményeinek, szervezeteinek fenntartók szerinti megoszlását a 8. ábra
szemlélteti. A kitöltő intézmények többségükben önkormányzati (38,5%) és állami (37,85%)
fenntartású intézmények, felsőoktatási intézény által 10%-ban, egyházi, illetve magán
fenntartású intézmények pedig 7,9% és 4,1 %-ban fordultak elő. 25 intézmény (1,3%) jelölte,
hogy egyéb fenntartás alá tartozik, ezek jellemzően nemzetiségi önkormányzatok, vállalatok
vagy egyéb társulások.
12
10
2
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
non-profit (egyesület, alapítványstb.)
for-profit (Bt, Kft, Rt. stb.) egyéb, éspedig:
10
Fenntartó szerinti megoszlás
8. ábra – SZQ3: Kérjük, adja meg, hogy milyen fenntartásban működik az Ön által vezetett intézmény/szervezet?
(N=1921).
A munkatársak számát (9. ábra) tekintve a 11-25 fő közvetlen munkatárssal működő
szervezetek képezik a minta nagyobb részét (36,3%), azonban a 10 munkatársnál kevesebb
fővel működő szervezetek aránya is közeli, 26,7%. Az 51-100 fő közötti, valamint a 100 fő
fölötti szervezetek aránya (12,1% és 4,6%) valamivel alacsonyabb.
727
196
740
151 79 25 30,0
10,020,030,040,050,060,070,080,090,0
100,0
állami (pl.Tankerületi
központ,Szakképzési
centrum, BM,HM, EMMI)
felsőoktatási(pl. ELTE, DE)
önkormányzati(pl. községi,
városi, megyei,fővárosi,
társulások)
egyházi (pl.egyházi jogi
személy,egyházi
felsőoktatásiintézmény,
vallásitevékenységet
végzőszervezet)
magán (pl.magánszemély,alapítvány, cég)
egyéb, éspedig: Nem tudok,nem kívánok
válaszolni errea kérdésre
11
Munkatársak száma
9. ábra – SZQ4: Kérjük, adja meg, hogy az Ön által vezetett intézményben/szervezetben összesen hány munkatárs
dolgozik! (Felsőoktatási intézmény esetében a szervezeti egységre (tanszék, intézet, központ stb.) vonatkozik a kérdés!) (N=1920).
Következő kérdésünk a szervezet összetételére irányul, amely során arra kerestük a választ,
hogy milyen arányban vannak a szervezetben azok a munkatársak, akik adott
tevékenységeket látnak el, és hogyan viszonyul ez az arány a szervezet egészéhez. Az
eredményeket a 2. táblázat szemlélteti (kiszűrve azokat az eseteket, ahol az öt kategória
összegzése nem 100% volt).
Adott tevékenységeket betöltő munkatársak aránya a szervezetben
Elemszám
(N)
Minimum Maximum Átlag
(M)
Szórás
(SD)
Munkatársak aránya: elsősorban
közvetlenül nevelési-oktatási/képzési
tevékenységet ellátó munkatársak
aránya
1593 0% 100% 74,60% 20,26%
Munkatársak aránya: elsősorban
kutatási tevékenységet ellátó
munkatársak aránya: 1593 0% 95% 1,72% 8,33%
Munkatársak aránya: elsősorban
nevelési-oktatási/képzési munkát
szakmailag támogató munkatársak
aránya (pl. könyvtáros, informatikus,
iskolapszichológus, pedagógiai
asszisztens stb.):
1593 0% 100% 7,95% 12,40%
Munkatársak aránya: elsősorban
nevelési-oktatási/képzési munkát
adminisztratív/egyéb szempontból
támogató munkatársak (pl. HR,
gazdasági munkatárs, jogi területen
dolgozó, takarító, oktatásszervező stb.)
1593 0% 100% 10,94% 13,17%
513
697
386232
884
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
10 munkatársnálkevesebb
11-25 munkatárs 26-50 munkatárs 51-100munkatárs
100-nál többmunkatárs
Nem tudok, nemkívánok
válaszolni erre akérdésre
12
Munkatársak aránya: egyéb, a
fentiekbe nem besorolható
munkatársak aránya 1593 0% 100% 4,80% 13,09%
2. táblázat – SZQ5: Kérjük, becsülje meg, hogy az Ön által vezetett intézmény/szervezet munkatársainak hány százaléka sorolható az adott kategóriába! (Az összegnek minden esetben 100%-nak kell lennie!)
A profil szerinti működésre vonatkozóan elmondhatjuk, hogy a több, mint 20 éve a jelenlegi
profillal működő szervezetek aránya kifejezetten magas (63,8%) és érdemes kiemelni a
viszonylag „fiatalabb” profilú szervezeteket is: az elmúlt 10 évben is jelenlegi profillal
működő intézmények aránya 23,9% (10. ábra).
Jelenlegi profil szerinti működés (évek száma)
10. ábra – SZQ6: Kérjük, adja meg, hogy az Ön által vezetett intézmény/szervezet mióta működik a jelenlegi profillal?
(N=1919).
Szervezeti kérdőívünk második kérdésblokkjában (Újító gyakorlat és aktivitás) a kitöltőket
az intézmények saját gyakorlatára vonatkozóan kérdeztük. Ahogyan az az első adatfelvétel
során készített Gyorsjelentésből is látszik (Nagy-Rádli, 2018), kutatásunk során fontosnak
tartottuk, hogy kérdőívünkben ne szerepeljen explicit módon az „innováció” kifejezés,
helyette olyan kifejezéseket használunk, mint „újítás”, „korábbi gyakorlattól jelentős
mértékben való eltérés”.
A kérdőív kérdései nem a vélekedésekre és attitűdökre irányultak, hanem esetek
előfordulására, így a kitöltőknek az elmúlt időszakra visszatekintve ezek gyakoriságát kellett
megjelölniük, és négyféle válaszlehetőség közül a szerintük leginkább megfelelőt kellett
248 212115 98
1224
220,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
5 éve vagyannál
rövidebb ideje
6-10 éve 11-15 éve 16-20 éve több mint 20éve
Nem tudok,nem kívánok
válaszolnierre a
kérdésre
13
kiválasztaniuk (nem történt ilyen, néha történt ilyen, gyakran történt ilyen, nagyon gyakran
történ ilyen).
A 7. kérdés első öt állítása a saját intézményi gyakorlat jellemzőire irányult (11. ábra).
A megkérdezettek összesen 73,8%-a (1397 eset) számolt be arról, hogy valamelyik kollégájuk
a korábbi gyakorlattól jelentős mértékben eltérő megoldásokat kezdett alkalmazni az elmúlt
10 évben (SZQ7.1). Kérdőívünkben rákérdeztünk ennek gyakorisága is. Válaszaikat tekintve
50,1%-uk, (947 fő) jelezte, hogy néha történt ilyen, 20,9%-uk, (395 fő), hogy gyakran, illetve
2,9%-uk, (55 fő), hogy nagyon gyakran történt ilyen a szervezetben.
Külön kérdeztünk rá az intézmények/szervezetek saját munkatársai által
kezdeményezett újításokra (SZQ7.2). Válaszaik szerint 44,8%-ban (857 eset) néha történt
ilyen, 35,7%-ban gyakran (683 eset), és 8,5%-ban nagyon gyakran előfordult a saját
kezdeményezésű (163 eset), a szervezeti eredményességet szolgáló innováció.
A munkatársak által kezdeményezett újítások nyomán javuló eredményességről
(SZQ7.3) összesen 97,3% (1895 fő) adott választ, 9,4%-uk szerint nagyon sok esetben javult
az eredményesség, 38,7%-uk szerint többször is előfordult, 42,4%-uk szerint néha történt
ilyen, s csupán 9,5% (180 fő) vallotta, hogy nem történt ilyen javulás.
Az innováció tartósságára vonatkozó kérdésre (SZQ7.4) a válaszadók 7%-a (133 fő)
válaszolt úgy, hogy az általuk kezdeményezett újítás nem bizonyult tartósnak. 14,7%-uk (280
fő) szerint nagyon gyakran tartósan beépültek az újítások a mindennapi működésbe, 42,2%-
uk (802 fő) szerint gyakran történt ilyen eset, 36,1% szerint (687 fő) néha bizonyult csak
tartósnak az újtás. Ezek az adatok arra engednek következtetni, hogy a megkérdezettek
szerint az újítás az esetek többségében tartósnak bizonyult (93% - 1769 fő).
Arról, hogy az igénybevevők/partnerek játszottak-e aktív szerepet az újításokban
(SZQ7.5) a válaszolók közül 2,7% (52 fő) jelölte, hogy nagyon sok ilyen történt, 19,7% (378-
an), hogy gyakran történt ilyen, 54,4% (1041 fő) szerint néha történt ilyen. Arról, hogy az
igénybevevők/partnerek nem játszottak aktív szerepet az újítás létrejöttében 23,1% (443 fő)
számolt be.
Kutatásunkban fontos szerepet kap az innováció terjedésének vizsgálata. Az újítások
átvételére átadására a 7. kérdés 6-12. állításaiban kérdeztünk rá.
Többségben vannak azok az intézmények/szervezetek (68,1% - 1305 válasz), melyek
arról számoltak be, hogy lejegyezték a szervezetükön belül kialakult újításokat, jó
gyakorlatokat (SZQ7.6). 610-en jelezték, hogy nem történt ilyen (31,9%).
14
Az újítás hatásáról összességében 1298 esetben (a minta 68%-nál) történt adatgyűjtés
és elemzés (SZQ7.7). Ugyanakkor 610 esetben (32%) jelezték, hogy nem történt ilyen.
Az innováció átvétellel kapcsolatban rákérdeztünk külön a hazai és a külföldi
szervezettől való újításátvételre. A hazai szervezetektől átvett újítások (SZQ7.8)
összességében (különféle gyakorisággal) jóval nagyobb számban megjelentek: a minta 73,5%-
nál (1385 válasz) volt hazai, a minta 27,5%-nál (517 válasz) külföldi szervezettől való átvétel
(SZQ7.9).
Gyakoriságot tekintve hazai átvétel esetén válaszadóink a legtöbb esetben a „néha
történt ilyen” opciót választotta, (55,5%, 1046 fő), 299-en jelezték (15,9%), hogy gyakran, és
40 esetben (2,1%), hogy nagyon sok ilyen történt. 499-en vannak azok (26,5%), akik
magyarországi szervezettől nem vettek át újítást.
A megkérdezettek nagyrésze (1364-en, 72,5%,) tartozik abba a kategóriába, akik
válaszukban azt jelölték, hogy nem vettek át külföldi szervezet már bevált újításait.
Viszonylag magas azok aránya az átvevők között, akik egy-két ilyen esetről számolnak be
(437 fő, 23,2%), és kevesen vannak azok, akik gyakran (72 fő, 3,8%), vagy nagyon gyakran
vesznek át újításokat külföldről (9 fő, 0,5%).
Az innováció átvételével kapcsolatban összesen 859 intézmény/szervezet (a
megkérdezettek 49,2%-a) mondhatja el magáról, hogy az általuk bevezetett újítást átvette
valaki más (SZQ7.10). A megkérdezettek fele, 50,8%-uk (886 fő) számolt be arról, hogy nem
vették át újításukat.
Az összesített adatokat tekintve megállapítható, hogy az innováció nyilvánosságára
vonatkozóan a megkérdezettek, 59,9%-a (1103 fő) válaszolta, hogy az újításuk nem kapott
médiavisszhangot (SZQ7.11), míg összesen 739 esetben (40,1%) történt médiatudósítás.
Az innovációt teremtő intézményt/szervezetet az esetek 42,7%-ban nem keresték fel
az újításukkal kapcsolatosan (SZQ7.12) (800 válasz), illetve ha megkeresték őket, akkor egy-
két alkalommal tették ezt (825 fő, 44%), 209 fő (11,2%) jelezte, hogy gyakran történt ilyen.
Ennél a kérdésnél a „Nagyon sok ilyen történt” válaszlehetőséget a megkérdezettek 2,1%-a
jelölte (40 fő).
15
Újítások a szervezetben
11. ábra – SZQ7: Előfordultak-e az alábbiak az Ön által vezetett intézmény/szervezet életében az elmúlt tíz évben? Kérjük, minden sorban válasszon egyet a megadott válaszlehetőségek közül.
495
947
395
55
212
857
683
163180
803
733
179133
687
802
280
443
1041
378
52
610
823
389
93
610
817
410
71
499
1046
299
40
1364
437
719
886
702
134
23
1103
560
142
37
800 825
209
40
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
Nem történt ilyen Néha történt ilyen Gyakran történt ilyen Nagyon gyakran történt ilyen
Valamelyik kollégánk a korábbi gyakorlattól jelentős mértékben eltérő megoldásokat kezdett alkalmazni.
Saját munkatársaink találtak ki a szervezet eredményességét szolgáló új megoldásokat.
A munkatársaink által kezdeményezett újítások nyomán a szervezet eredményessége érzékelhetően javult.
A korábban kezdeményezett újítások tartósan beépültek a szervezetünk mindennapi működésébe.
Az igénybevevők/partnerek (pl. tanulók, szülők, munkaadók) aktív szerepet játszottak egy újítás megszületésében.
Leírást készítettünk a szervezetünkön belül kialakult jó gyakorlatokról, újításokról.
Adatokat gyűjtöttünk és elemeztünk egy újításunk hatásáról
Átvettük belföldi szervezet bevált újításait.
16
A 8. kérdésben (SZQ8) olyan területekre kérdeztünk rá, amelyekben az újító megoldás
létrejött, és az érzékelhető mértékben javította az eredményességet (12. ábra).
Összességében az esetek előfordulása mentén három terület emelkedett ki, amelyen
az intézmény vezetői szerint nagyon gyakran találtak ki új megoldást: a hátrányos
helyzetűek, leszakadók oktatása/nevelése terén (22%; 414 válasz), a tehetségek gondozása
közben (15,4%; 239 válasz), valamint a technikai eszközök nevelésben, oktatásban,
képzésben való használata során (12,6%; 239 válasz).
A három terület közül, amelyen a szervezet vezetői szerint a legkevésbé történt újítás,
az egyik a foglalkozásokon vagy tanórákon kívüli tevékenységek (22,3%; 414 válasz szerint),
a másik a szervezet belső működése (17,9%; 331 válasz), a harmadik a tanulók, hallgatók,
gondozottak teljesítményének értékelése vagy mérése (16,5%; 312 válasz).
A válaszolók összesen 89,7%-a számol be foglalkozások, tanórák tervezéséhez és
megvalósításához kapcsolódó módszerek és eszközöket érintő innovációkról (1706 válasz),
10,3% jelölte meg, hogy nem kötődik ehhez a területhez eredményt hozó újítás (195 eset). A
kitöltők 83,5%-a szerint a tanulók, hallgatók, gondozottak teljesítményének értékeléséhez
vagy méréséhez kapcsolódó innovációról (1581 válasz), és a válaszadók 16,5%-a jelölte meg,
hogy nem kötődik ehhez a területhez eredményt hozó újítás (312 eset). A válaszolók összesen
77,7%-a jelölte, hogy az innováció valamely extrakurrikuláris tevékenység keretei között
valósult meg (1439 válasz), 22,3% jelölte, hogy nem kötődik ehhez a területhez kapcsolódó
újítás (414 válasz). A megkérdezettek 89,3%-a számol be technikai eszközökre irányuló
innovációról (1692 válasz), míg a válaszadók mindössze 10,7%-a (202 fő) mondta azt, hogy
nem történt technikai eszközök alkalmazásával kapcsolatos innováció.
A válaszadók fele jelölte (50,5%; 935 fő), hogy szervezetében néha volt olyan újítás,
amely érintette a szervezet belső működését, 21,1%-uk (502 fő) jelezte, hogy gyakran történik
ilyen. Nem éri el az 5%-ot (84 fő; 4,5%) azoknak a száma, akik szerint nagyon sok esetben
történt a szervezet belső működését érintő innováció. Összességében 82,1%-uk (1521 fő)
szerint érintette a szervezet belső működését az innováció, míg 17,9%-uk (331 fő) állította,
hogy nem történt ilyen. Az előző kérdéshez hasonló arány a szervezet működését, vezetését
érintő technikai, informatikai megoldások területén lévő újításoknál. Összesen a válaszadók
84,9%-a jelölte, hogy ezen a területen alkalmazott újítást (1608 válasz), és 15,1%-uk szerint
nem történt ilyen (285 fő). A válaszolók összesen 85,6%-a számolt be a
partnerekkel/igénybevevőkkel való külső kapcsolathoz kapcsolódó innovációról (1607 válasz),
és 14,4% jelölte meg, hogy nem kötődik ehhez a területhez eredményt hozó újítás (270 eset).
17
A tanulók kompetenciáinak eredményesebb fejlesztése, a tehetségek gondozása,
valamint a hátrányos helyzetűek, leszakadók oktatása/nevelése területén összességében 90%
feletti azok aránya, akik különböző gyakorisággal, de be tudtak számolni az adott területhez
fűződő eredményességet pozitívan befolyásoló újításról, mindhárom területen a válaszok,
több mint felében gyakran, vagy nagyon gyakran történt ilyen. A tanulók (hallgatók,
gondozottak) kompetenciáinak, képességeinek eredményesebb fejlesztése a megkérdezettek
90,3%-nál előfordult, (1686 eset), 52,7% szerint gyakran, vagy nagyon gyakran történt ilyen,
és kevesebb, mint 10%-a jelölte meg (9,7%, 182 válasz), hogy nem kötődik ehhez a területhez
eredményt hozó újítás. A tehetségek gondozása területén volt a legmagasabb az újítások
száma. A válaszolók 91,3%-a szerint történt újítás ezen e téren (1727 fő), 58,2% szerint
gyakran, vagy nagyon gyakran történt ilyen, és mindössze 8,7% azok aránya (164 válasz),
akik szerint nem volt innováció. A hátrányos helyzetűek, leszakadók oktatása/nevelése
kapcsán a válaszolók 91,1%-a szerint történt újítás (1711 fő), 66,2% szerint ennek
gyakorisága gyakori, vagy nagyon gyakori (1244 fő), és mindössze 8,9% szerint nem történt
ezen a területen újítás (167 fő).
Egyéb, a fenti kategóriába nem sorolható újításról a megkérdezettek 9,9%-a (20 fő)
válaszolt úgy, hogy néha történt ilyen, 14,8% szerint (30 fő) gyakran történt ilyen, és szintén
9,9% azok aránya, akik szerint nagyon gyakran történt egyéb újítás (20 fő). Az válaszadók
többsége, (65,5%) jelölte, hogy nem történt egyéb, a fenti kategóriába nem sorolható innováció
(133 eset).
18
Új megoldások területei
12. ábra - SZQ8: Az alábbi területeken előfordult-e az elmúlt tíz évben, hogy az Ön által vezetett intézményben/szervezetben olyan új megoldást találtak ki, amely érzékelhető mértékben javította az intézmény/szervezet eredményességét? Kérjük, minden sorban válasszon egyet a megadott válaszlehetőségek közül.
195
862
718
126
312
831
612
138
414
735
586
118202
678
775
239
331
935
502
84
285
781
689
138
270
862
620
125182
702
824
160164
627
808
292
167
467
830
414
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
Nem történt ilyen Néha történt ilyen Gyakran történt ilyen Nagyon gyakran történt ilyen
A foglalkozások, tanórák tervezéséhez és megvalósításához kapcsolódó módszerek és eszközök
A tanulók, hallgatók, gondozottak teljesítményének értékelése vagy mérése
A foglalkozásokon vagy tanórákon kívüli tevékenységek (pl. szakkörök, terepmunka, hallgatók önálló otthoni munkája)
Technikai eszközök használata a nevelésben, oktatásban, képzésben
A szervezet belső működése (pl. munkaszervezés, gazdálkodás, a vezetés, az infrastruktúra működtetése stb.)
A szervezet működését, vezetését érintő technikai, informatikai megoldás (pl. elektronikus nyilvántartások, belső levelezés, vezetői információs
rendszer)A partnerekkel/igénybevevőkkel (pl. helyi közösség, szülők, munkaadók, civil szervezetek, képzéseket igénybe vevők) való külső kapcsolatok
A tanulók (hallgatók, gondozottak) kompetenciáinak, képességeinek eredményesebb fejlesztése
19
A 9. kérdésben az újítás keletkezésének lehetséges okaira kérdeztünk rá (13. ábra).
A probléma-vezérelt innovációkról a megkérdezettek 76,9%-a (1531 fő) számolt be, 18,1%
szerint nem történt ilyen (339 fő). Valamilyen külső ösztönzésre, elvárásra kialakult újítás a
válaszadók 77,2%-a szerint néha vagy gyakran keletkezett (1439 válasz), 5,1%-ban nagyon
gyakran (95 fő), és 17,7% szerint nem történt ilyen (331 fő). A más kollégák,
intézmények/szervezetek inspirálta újítások összesen a válaszadók 78,1%-a szerint történt
néha vagy gyakran (1467 válasz). A válaszok mindössze 1,9%-ában jelent meg, hogy ez
nagyon gyakran előfordult (95 fő), és 20%-uk szerint nem történt ilyen (376 fő). Olyan újítás,
amely továbbképzésen megismert, korábban nem alkalmazott új megoldások megismerése
nyomán került a szervezetbe a válaszadók összesen 84,7%-a szerint történt (összesen 1599
eset), 4,2%-ban nagyon gyakran történt ilyen (79 fő). Olyan újítás, amelyet azért vettek át
másoktól, mert vonzónak találták a hozzá kapcsolódó szakmai megközelítést a válaszadók
76,9%-a szerint történt néha vagy gyakran (1438 válasz), 5%-ban nagyon gyakran (93 fő). A
válaszolók szerint 18,1%-ban nem történt ilyen (339 fő). Olyan újítás, amelyet azért vettek
át, mert az intézmény/szervezet tagja lett valamilyen ezt támogató hálózatnak a válaszadók
szerint az esetek felében néha vagy gyakran történt (50%; 919 válasz). A válaszok mindössze
1,5%-ban jelent meg, hogy ez nagyon gyakran előfordult (27 fő). A válaszadók másik fele
(48,6%) szerint nem vettek át innovációt támogató hálózat keretei között (306 válasz). A
válaszadók szerint olyan újítás, amely nem szándékolt, véletlen módon keletkezett az esetek
több, mint felében nem volt (56,6%; 1016 fő). 42,87% szerint néha vagy gyakran történt ilyen
(769 válasz), és 1% alatti azok száma, akik szerint ez nagyon gyakran előfordult (0,6%; 11
fő).
20
Újítások keletkezése
13. ábra – SZQ9: Kérjük, jelölje meg, milyen gyakran történtek az elmúlt tíz évben az Ön által vezetett intézményben/szervezetben olyan újítások, amelyeket az alábbi lista tartalmaz!
339
916
522
93
331
936
503
95
376
1108
359
36
210
998
601
79
306
1123
410
40
893
724
195
27
1016
687
8211
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
Nem történt ilyen Néha történt ilyen Gyakran történt ilyen Nagyon gyakran történt ilyen
Olyan újítás, amivel valamilyen problémára (pl. tanulói összetétel változása, tanulási nehézségek, motiválási problémák, tanulmányi eredmények romlása stb.)
próbáltunk választ adni.
Olyan újítás, amely külső ösztönzésre vagy elvárásra (pl. központi szabályozás változása, uniós fejlesztési programokban való részvétel, fenntartói igény,
partnerek igényei stb.) történt.
Olyan újítás, amelyet más kollégák, intézmények/szervezetek sikeres gyakorlata inspirált.
Olyan újítás, amelyet továbbképzésen megismert, korábban nem alkalmazott új megoldások megismerése nyomán kezdtünk el alkalmazni.
Olyan újítás, amelyet azért vettünk át másoktól, mert vonzónak találtuk a hozzá kapcsolódó szakmai megközelítést.
Olyan újítás, amelyet azért vettünk át, mert az intézményünk/szerveztünk tagja lett valamilyen ezt támogató hálózatnak.
Olyan újítás, amely nem szándékolt, véletlen módon keletkezett.
21
A 10. kérdésnél arra kértük a kitöltőt, hogy egy négy fokozatú skálán jelezze, mennyire ért
egyet a jobb, illetve baloldalon található állításokkal a saját szervezetére vonatkozóan (14.
ábra). Az eredmények azt mutatják, hogy többségben vannak azok a szervezetek, amelyek
inkább saját újításokat találnak ki (M=2,86, SD=0,83), illetve azon intézmények száma is
magas, amelyek a már bevált dolgokhoz ragaszkodnak (M=2,64, SD=0,77). Emellett inkább
jellemző, hogy a szervezetben jellemző munkatársak nyitottak az újításokra (M= 1,96, SD=
0,81).
Elemszám Átlag Szórás
Inkább más szervezetek bevált
újításait vesszük át
1925 2,86 0,83
Inkább magunk találunk ki új
megoldásokat
Biztonságra törekszünk 1925 2,54 0,86 Bátran merünk változtatni
A munkatársaink nyitottak az
újításokra
1927 1,96 0,81
A munkatársaink nem
támogatják az újításokat
Csak apró lépésekben
változtatunk a dolgokon
1928 2,27 0,82
Ha kell, radikális újításokat,
jelentős változásokat vezetünk
be
Egyszerre csak egy újításra,
változásra fókuszálunk
1924 2,36 0,83
Egy időben több újítás,
változás is történhet a
szervezetben
A szabályokat akkor is
betartjuk, ha azok nem
ésszerűek
1915 2,58 0,82
Az ésszerű működés
érdekében néha áthágjuk a
szabályokat
Felvállaljuk a kockázatokat
1924 2,33 0,79
Inkább nem vállalunk
kockázatokat
A jól bevált megoldásokhoz
ragaszkodunk
1925 2,64 0,77
Új megoldásokkal
kísérletezünk
14. ábra – SZQ10: Kérjük, döntse el, hogy az Ön által vezetett intézményre/szervezetre inkább a bal oldalon, vagy inkább a jobb oldalon olvasható állítások jellemzőek. (1 - teljes mértékben a bal oldali a jellemző; 2 - inkább a bal
oldali a jellemző; 3 - inkább a jobb oldali a jellemző; 4 - teljes mértékben a jobb oldali a jellemző)
A következő kérdésben (3. táblázat) arra kértük a kitöltőt, hogy az alábbi két kategória között
százalékos arányban állapítsa meg, melyik hány százalékban jellemzi jobban a szervezetben
használt újításokat (SZQ11). Az alábbi táblázat szemlélteti ezek átlageredményeit (kizárva
azokat az eseteket, ahol nem 100% volt az összeg):
Saját fejlesztésű újítás, gyakorlat: Más, külső forrásból származó újítás, gyakorlat:
56,98% (N=1775) 43,02% (N=1775)
3. táblázat – SZQ11: Kérjük, próbálja megbecsülni, hogy az Ön által vezetett intézményben/szervezetben az utóbbi tíz évben keletkezett újításoknak mekkora hányada tartozott az alábbi csoportokba!
22
A 12. kérdésben (SZQ12) az intézmények vezetőinek meg kellett jelölniük azt a megyét, amelyben található az a szervezet,
amely a legnagyobb hatással volt a kitöltő szervezetének működésére (15. ábra). A válaszok közül kiemelkedik Budapest
(14,2%), Borsod-Abaúj-Zemplén megye (12,5%), valamint Pest megye (8,7%).
A kitöltő intézményére/szervezetére hatással lévő intézmények megyék szerinti megoszlása
35
85
3015
4323
75
1226 28 23 25
8 15
5230
13 1332
15
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
23
15. ábra – SZQ12: Meg tud-e nevezni olyan másik intézményt/szervezetet, amelynek bevált újítását, jó gyakorlatát átvették, amelytől tanultak, és amelynek gyakorlata hatással volt az Önök intézménye/szervezete működésére?
Harmadik kérdésblokkunkban az újítások szervezeti környezetével kapcsolatban kérdeztük a kitöltőket. Elsőként arra kértük
őket, hogy a szervezet elmúlt 10 évében történéseit az alábbi módon jelöljék (16. ábra).
Az alábbi események előfordulása az elmúlt 10 évben
16. ábra – SZQ13: Előfordultak-e az Ön által vezetett intézményben/szervezetben az elmúlt tíz évben az alábbiak?
675
12251062
830
1371
516
1535
359
737
1133
784
1074
1165
692
1182
677
1234
548
861
10371062
830
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
Nem történt ilyen Igen, történt ilyen
Az intézmény/szervezet jelentősebbátszervezése
Az igénybevevők (tanulók, hallgatók,gondozottak) létszámának jelentősebbcsökkenéseAz igénybevevők (tanulók, hallgatók,gondozottak) létszámának jelentősebbnövekedéseA munkatársak létszámának jelentősebbcsökkenése
A munkatársak létszámának jelentősebbnövekedése
A munkatársak felkészültségénekjelentősebb változása
Az intézmény/szervezet kapcsolódásavalamilyen hálózathoz, partnerségikapcsolatrendszerhezA hátrányos helyzetű tanulók, hallgatók,gondozottak arányának jelentősebbnövekedéseA tanulók, hallgatók, gondozottakfelkészültségének jelentősebb romlása
24
Az Innova kutatás első adatfelvételének tapasztalatai szerint a fejlesztési programokban való részvétel az oktatásban lezajló
innovációk egy fontos katalizátora lehet, így ere vonatkozóan is tettünk fel kérdést, amelyben a kitöltőket a különböző fejlesztési
programokban való részvételről kérdeztük (17. ábra).
Legmagasabb előfordulása (85%) a képzéseken való részvételnek volt (1602 esetben született igen, történt ilyen válasz,
míg csupán 283 kitöltő (15%) mondta, hogy nem történt ilyen (N= 1885)), ugyanakkor szintén magas a hazai fejlesztési
programokban való részvétel, ezt a válaszadók 81,5%-a jelölte igennel, míg csupán 185%-a mondta, hogy nem vetek részt ilyen
jellegű programban (N= 1869). Arra a kérdésre, amely az Európai Unió oktatási programjaiban való részvételére vonatkozott, a
válaszadók 31,1%-a (565 eset) válaszolta, hogy történt ilyen programban való részvétel (N=1819). E sajátos célcsoport innovációs
aktivitásáról a Tempus Közalapítvány megbízásából külön elemzés is készült (Horváth, 2018).
Fejlesztési programokban való részvétel
601797
421
44
848661
310
48
283
688717
197345
701622
201
1254
314186
65
238
19 14 40,0
20,0
40,0
60,0
80,0
100,0
Nem történt ilyen Igen, egy-két alkalommal történtilyen
Igen, több alkalommal történtilyen
Igen, nagyon sok ilyen történt
Olyan program, amelyben saját magunknak kellett új tananyagot, taneszközt, pedagógiai módszereket létrehozni
Olyan program, amelyben a korábbitól eltérő tananyagot, taneszközt, pedagógiai módszereket kellett alkalmazni
Olyan program, amelyben képzéseken kellett részt venni
Olyan nemzeti fejlesztési program, amely az Európai Unió támogatásával zajlott (pl. HEFOP, TÁMOP, EFOP)
Olyan program, amely az Európai Unió oktatási programjainak keretében zajlott (Pl. Erasmus, Comenius, Leonardo, Grundtvig)
Egyéb program
25
17. ábra – SZQ14: Részt vett-e az Ön által vezetett intézmény/szervezet az elmúlt tíz évben olyan fejlesztési programokban, amelyekre az alábbiak jellemzőek voltak. Kérjük, minden sorban jelölje a választ.
Szervezeti kérdőívünk 15. kérdésében (SZQ15) arra kértük a válaszadót, hogy a 4. táblázatban is látható két végpont között egy
négy elemből álló skálán helyezzék el szervezetüket aszerint, hogy a baloldali vagy a jobb oldali állítással tudják jobban
azonosítani.
Az átlagok szerint a kitöltők szervezetei nagyobb arányban vannak jelen külső vagy belső kihívások, azonban a szervezet
környezetének gátló, akadályozó erejéről kevésbé számolnak be (M=2,75). Ugyanakkor a szervezetekre jellemző az, hogy inkább
törekednek az eredményessége javítására (M=3,44). A kitöltők válaszai alapján továbbá arra következtethetünk, hogy mintánkat
a tudatos, strukturált (M=3,09) és környezetével együttműködő, azzal kapcsolatban álló intézmények (M=3,03) alkotják.
Elemszám Átlag Szórás
Úgy érzékelem, hogy a
szervezet életében nincsenek
külső vagy belső kihívások,
változások.
1909 3,29 0,72
Úgy érzékelem, hogy a
szervezet életében komoly
külső vagy belső kihívások
vannak.
Úgy értelmezem, hogy a
környezet alapvetően gátló,
hátráltató hatással van a
szervezetre
1905 2,75 0,82
Úgy értelmezem, hogy a
környezet alapvetően
támogató, serkentő
hatással van a szervezetre.
A szervezet nem érzi
szükségességét annak, hogy
működésén, a tevékenysége
eredményességén javítson.
1903 3,44 0,67
A szervezet folyamatosan
törekszik arra, hogy
működésén, a tevékenysége
eredményességén javítson.
A szervezet kevéssé vesz
részt olyan külső
együttműködésekben, mely
támogatja az eredményesség
növelésére irányuló, újító
törekvéseket.
1895 2,99 0,82
A szervezet több olyan
külső együttműködésben is
részt vesz, mely támogatja
az ere
A szervezet nehezen képes
alkalmazkodni a 1902 2,87 0,78
A szervezet kiválóan tud
alkalmazkodni a
folyamatosan változó
26
folyamatosan változó
környezethez, elvárásokhoz.
környezethez,
elvárásokhoz.
A szervezet a megszokott
rutinok mentén működik. 1892 2,83 0,77
A szervezet folyamatosan
újításokra törekszik,
mindig változik.
A szervezet nem rendelkezik
saját kitalálású, új
gyakorlattal. 1895 2,64 0,82
A szervezetben rengeteg
saját kitalálású, új
gyakorlatot alkalmazunk.
A szervezet működése
kevéssé tudatos vagy
strukturált. 1894 3,09 0,67
A szervezet működése
rendkívül tudatos,
strukturált.
A szervezet a környezetétől
elszigetelten működik, onnan
ritkán vesz át vagy ritkán ad
át jó gyakorlatot.
1894 3,03 0,70
A szervezet a környezetével
folyamatos kapcsolatban
van, állandó az új ötletek
átadása vagy átvétele.
A szervezet működésére
egyáltalán nem jellemző,
hogy divatok, felkapott
koncepciók befolyásolnák a
működését.
1900 2,47 0,79
A szervezet mindig
kipróbálja a
legaktuálisabb, legújabb
koncepciókat, ezek
alapvetően befolyásolják a
működést.
4. táblázat – SZQ15: Az alábbi táblázatban a sorokban a szervezetekre lehetségesen jellemző két alternatív végpontot olvashat. Kérjük, hogy döntse el, hogy a saját megítélése szerint az Ön által vezetett intézmény/szervezet melyik végponthoz áll közelebb!
Szervezeti szintű kérdőívünk 16. kérdése Cameron és Quinn (2011) versengő értékek modelljén alapszik, ennek eredményeit (17.
ábra) szemlélteti. A modellek és az állítások közötti kapcsolatot az ábrán az NI, RC, EK BF rövidítésekkel írjuk le. A modellek
közül az emberi kapcsolatok modell (EK, M= 4,22) érte el a legnagyobb átlagot, ezt a racionális cél modell követi (RC, M=4,16)
követi, majd a nyitott rendszer modell (NI) M=3,99 és a belső folyamatok modellhez (BF, M=3,57) kapcsolódó állítások zárják a
sort. Ebből arra következtethetünk, hogy a kitöltők szerint szervezetekben a társas kapcsolatok a leginkább meghatározóak, de
a szervezet céljai, törekvései is hangsúlyosan jelennek meg.
27
19. ábra – SZQ16: Kérjük, jelezze, mennyire jellemzők az alábbi állítások az Ön által vezetett intézményre/szervezetre (1 – egyáltalán nem jellemző; 5 – teljes
mértékben jellemző).
4,33
4,24
4,06
3,57
4,30
4,25
4,23
4,10
4,33
4,39
3,90
4,02
3,78
3,97
4,27
3,96
0,00 0,50 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00
16.1 - BF - A szervezetben a munkafolyamatok tervezett és ellenőrzött módon zajlanak.
16.3 - BF - A munkavégzést segítik a szervezet szabályai, valamint az alkalmazott formálismódszerek és eljárások.
16.6 - BF - A munkakörülmények stabilak, kiszámíthatóak, jól tervezhetőek.
16.9 - BF - A számszerűsítés és a mérés kulcsfontosságú jellemzője a munkakultúrának.
16.2 - EK - A szervezet tagjait a döntések meghozatalába széles körben és megfelelőenvonják be.
16.8 - EK - A munkahelyi légkör, a munkatársak közötti kapcsolat pozitív.
16.10 - EK - A szervezetben a döntések jellemzően közösen, megegyezéssel születnek meg.
16.15 - EK - A szervezet dolgozói úgy érzik, hogy valóban fontosak a szervezet számára.
16.4 - RC - A szervezet céljai a legtöbb munkatárs számára világosak, érthetőek.
16.5 - RC - A szervezetben általában intenzív munka zajlik.
16.13 - RC - A szervezetben az egyéni célokat a szervezeti célok vezérlik.
16.14 - RC - A szervezetben állandó törekvés tapasztalható a még jobb, még nagyobbteljesítmény elérése.
16.7 - NI - A szervezetben nagy hangsúlyt helyeznek az innovációra, az új dolgokkipróbálására és az új lehetőségek felkutatására.
16.11 - NI - A külső szemlélők a szervezetet dinamikus, lehetőségekkel teli helynek látják.
16.12 - NI - A szervezet bátorítja a kreatív meglátásokat, az újszerű, innovatív ötleteket.
16.16 - NI - A szervezetet a külső szemlélők dinamikusan fejlődő rendszernek látják.
28
A 17. kérdésben (SZQ17) a szervezetek eredményességére kérdeztünk rá, olyan szempontok
alapján, amely nevelési-oktatási, képző intézmények számára fontosak lehetnek (18. ábra).
Az intézmény alapvető kimeneti eredmények tekintetében a válaszolók 91,5%-a
szerint inkább jól vagy jól teljesít (1649 válasz), és csak 8,5%-a tartja úgy, hogy ezen a
területen inkább rosszul vagy rosszul teljesítenek (153 válasz). Az intézmény egyéb
eredmények tekintetében a válaszadók 85%-a szerint inkább jól vagy jól teljesít (1200
válasz), és 15%-a tartja úgy, hogy ezen a területen inkább rosszul vagy rosszul teljesítenek
(212 válasz). Az érintettek elégedettségét vizsgálva a válaszadók 96,5%-a szerint inkább jól
vagy jól teljesít (1700 válasz), és 3,5%-a tartja úgy, hogy ezen a területen inkább rosszul vagy
rosszul teljesítenek (61 válasz). A szervezet/szervezeti egység jó hírneve, ismertsége
szempontjából a válaszadók 94,7%-a szerint inkább jól vagy jól teljesít (1692 válasz), és 5,3%-
a tartja úgy, hogy ezen a területen inkább rosszul vagy rosszul teljesítenek (95 válasz). A
szervezet mennyiségi jellemzői szempontjából a válaszadók 86,6%-a szerint inkább jól vagy
jól teljesít (1551 válasz), 13,4% szerint pedig ezen a területen inkább rosszul vagy rosszul
teljesítenek (239 válasz). Az intézmény külső erőforrások bevonása terén a válaszadók 79,4%-
a szerint inkább jól vagy jól teljesít (1433 válasz), 20,6% szerint pedig ezen a területen inkább
rosszul vagy rosszul teljesítenek (372 válasz). A szervezet belső működésének jellemzői terén
a válaszadók 95,4%-a szerint inkább jól vagy jól teljesít (1741 válasz), 4,6% szerint pedig ezen
a területen inkább rosszul vagy rosszul teljesítenek (84 válasz). Lemorzsolódás mértékének
szempontjából a válaszadók 81,8%-a szerint inkább jól vagy jól teljesít (1072 válasz), 18,2%
szerint pedig ezen a területen inkább rosszul vagy rosszul teljesítenek (239 válasz).
Összességében az látható, hogy a megkérdezett vezetők inkább pozitívan ítélik meg
szervezetük eredményességét a megadott területek mentén, csak kevesen vannak azok, akik
ezeken a területeken rosszul teljesítőnek látják szervezetüket.
29
Eredményesség értékelése a kimeneteli követelményeket tekintve
20. ábra – SZQ17: Az alábbi táblázatban olyan tényezőket olvashat, amelyek nevelési-oktatási, képző intézmények számára fontosak lehetnek, illetve amelyek
mentén eredményeségüket meg lehet ítélni. Véleménye szerint hogyan teljesít az Ön által vezetett intézmény/szervezetre?
10
143
802 847
42
170
778
422
358
787
913
887
627
1065
25
214
775 776
49
323
873
560
678
740
1001
47
192
555517
,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
Rosszul teljesít Inkább rosszul teljesít Inkább jobban teljesít Jól teljesít
Az alapvető kimeneti eredmények (pl. értelmi/érzelmi fejlettség, iskolaérettség, érettségi eredmények, év végi osztályzatok, diplomázókaránya stb.) Egyéb eredmények (pl. kiemelkedő részképességek, versenyeredmények, OTDK eredmények, elhelyezkedés a munkaerőpiacon stb.)
Az érintettek (pl. gyerekek, diákok, hallgatók, szülők, fenntartó, munkaerőpiac, partnercégek stb.) elégedettsége
A szervezet/szervezeti egység jó hírneve, ismertsége
A szervezet mennyiségi jellemzői (pl. munkatársak száma, igénybevevők száma stb.)
Külső erőforrások bevonása (pl. projektek, pályázatok, támogatások stb.)
A szervezet belső működésének jellemzői (pl. munkatársak képzettsége, szervezeten belüli együttműködés, szervezeti folyamatok,erőforrás-felhasználás stb.)Lemorzsolódás mértéke (pl. korai iskolaelhagyók, diplomát nem szerzők, nyelvvizsga hiányában diplomát nem szerzők aránya stb.)
30
Hasonló profilú intézményhez képest vizsgálva az eredményességet a válaszadók nagyobb része szerint saját intézményük
hasonlóan (53,6%; 1008 fő), vagy jobban teljesít (41%; 770 fő). 4% nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre (75 fő), és
mindössze 1,4% gondolja azt, hogy rosszabbul teljesítenek, mint a hozzájuk hasonló intézmények (27 fő). Eredményeinket a 21.
ábra szemlélteti.
Eredményesség értékelése hasonló profilú intézményhez/szervezethez képest
21. ábra – SZQ18: Hogyan értékelné általában az Ön által vezetett intézmény/szervezet eredményességét az Önökéhez hasonló környezetben működő és
hasonló profilú intézményekhez képest? (N=1947).
A 19. kérdésben felsorolt, eredményességet szemléltető ábrákat az Innova kutatást megelőző ImpAla kutatásban
használtuk.5
Az elmúlt tíz év változásait vizsgálva a válaszadók 22,5%-a gondolja úgy, hogy az intézmény javuló (426 fő), s mindössze 1,5%
(28 fő) jelölte válaszában, hogy az intézmény teljesítménye romló eredményességet mutat. A kitöltők 20,3%-a választotta, hogy
stagnáló vagy stabil a teljesítményük (385 fő), és 21% szerint stagnáló majd javuló (398 fő). Elenyésző azok száma, akik szerint
5 “A közoktatás-fejlesztési beavatkozások hatásmechanizmusai”. OTKA azonosító: 101579
27
1008
770
75
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
rosszabbul teljesít hasonlóan teljesít jobban teljesít nem tudok/nem akarokválaszolni erre a kérdésre
31
stagnáló majd romló (2,6%; 49 fő), vagy romló majd stagnáló (3,3%; 63 fő). A válaszadók 1,3%-a szerint előbb javuló majd romló
folyamatok jellemezték az intézményt (24 fő), és 5,6% szerint volt előbb romló majd javuló a teljesítmény (106 fő), valamint 14,3%
tartja úgy, hogy előbb javult majd stagnált a teljesítmény (271 fő). Erre a kérdésre a válaszadók 7,5%-a nem válaszolt (142 fő).
Összességében ennél a kérdésnél is az látható, hogy a a szervezet eredményességének megítélése inkább pozitív, hiszen
a megadott válaszlehetőségek közül az a négy válasz volt leginkább jelelmző (>10%), amelyben javuló és/vagy stagnáló
teljesítmény szerepel.
A szervezet eredményességének változása az elmúlt 10 évben
22. ábra – SZQ19: Hogyan változott az Önök intézményének eredményessége az elmúlt 10 évben? Kérjük, válassza ki az Önökre leginkább jellemző ábrát!
426
28
385 398
49 63 24106
271142
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
1 - javuló 2 - romló 3 - stagnálóvagy stabil
4 - előbbstagnáló
vagy stabil,majd javuló
5 - előbbstagnáló
vagy stabil,majd romló
6 - előbbromló, majd
stagnálóvagy stabil
7 - előbbjavuló, majd
romló
8 - előbbromló, majd
javuló
9 - előbbjavuló, majd
stagnálóvagy stabil
Nem tudom,nem
kívánokválaszolni
32
2.2. Konkrét innovációra vonatkozó kérdések (szervezeti kérdőív)
Szervezeti kérdőívünk 5. kérdésblokkjában egy konkrét újítás részletes kifejtésére kértük a
kitöltőket. Először a kiválasztott újítás tömör megfogalmazását (SZQ20) ezt követően pedig
egy részletesebb jellemzést kértünk (SZQ21). Ezt követően kérdéseink már e kiválasztott,
konkrét újítás mélyebb, átfogóbb megismerésére irányultak.
Elsőként arra kértük a kitöltőket, emlékezzenek vissza, hogy kutatásunk első
adatfelvételekor (2016 október és 2017 január között) részt vettek-e kutatásunkban, és
amennyiben igen, ugyanezt a konkrét újítást választották-e akkor is részletes bemutatásra
(23. ábra).
A válaszadók 43,3%-a (408 fő) nem emlékezett arra, hogy részt vettek-e az Innova
kutatás első adatfelvételében, ők közel azonos arányban vannak azokkal, nem vettek részt
(42, 3%, 398 fő). 14,5% (136 fő) állította, hogy részt vettek az előző adatgyűjtésben.
Részvétel az Innova kutatás elsőkörös adatfelvételében
23. ábra – SZQ22: Amennyiben Ön, illetve intézménye/szervezete részt vett az Innova kutatás korábbi (2016 őszén/2016 tavaszán) végzett adatgyűjtésében, lehetséges, hogy ott is ugyanezt az újítást jelölték meg. Ezzel
kapcsolatban kérjük, válasszon az alábbi válaszlehetőségek közül (N=942).
Megkérdeztük, hogy a kiválasztott újítás hány éve keletkezett (SZQ23). A válaszadók
többsége számol be 5 évnél régebbi újításról (38,6%; 416 fő), de hasonló azok aránya is, akik
30 41 65
398 408
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
Igen, részt vettünk akorábbi
adatgyűjtésben és ottugyanezt az újítást
választottuk
Igen, részt vettünk akorábbi
adatgyűjtésben, deott nem ugyanezt azújítást választottuk
Igen, részt vettünk akorábbi
adatgyűjtésben, denem emlékszem,hogy ott melyik
újításunkatválasztottuk
Nem vettünk részt akorábbi
adatgyűjtésben
Nem emlékszem,nem tudom, hogyrészt vettünk-e a
korábbiadatgyűjtésben
33
3-5 éve keletkezett újításról számoltak be 35,7% (383 fő), a viszonylag fiatalabbnak számító,
2 éve vagy annál korábban keletkezett újításokról 25,7% (276 fő) tesz említést (24. ábra).
A kiválasztott újítás keletkezésének ideje
24. ábra – SZQ23: Hány éve keletkezett a kiválasztott újítás? (N=1074).
A következő kérdés az innováció alkalmazásának időtartamára (SZQ24) irányul (25. ábra).
A válaszok többsége alapján (62,9%; 680 fő), az újítást jelenleg is alkalmazzák, azonban az
már mindennapi tevékenységük részévé vált. 17,7%-ban jelenik meg, hogy még mindig
újításként tekintenek a kiválasztott gyakorlatra, s így alkalmazzák továbbra is, illetve a
megkérdezettek összesen közel 5%-a (5,3%, összesen 57 fő) nyilatkozott úgy, hogy már nem
használják a kiválasztott újítást.
A kiválasztott újítás alkalmazásának időtartama
25. ábra – SZQ24: Mióta alkalmazzák, illetve mennyi ideig alkalmazták a kiválasztott újítást (N=1081).
A következő elágazó kérdésünk az ő célcsoportjukra irányult, amelyben rákérdeztünk, hogy
mi az oka annak, hogy már nem alkalmazzák (SZQ24.1) az innovációt (26. ábra). A
kérdezőknek számos állítás közül kellett kiválasztania, hogy melyiknek volt szerepe abban,
276
383 415
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
2 éve, vagy annál rövidebb ideje 3-5 éve több mint 5 éve
27 19 11
344
680
0,0
20,0
40,0
60,0
80,0
100,0
2 évig vagy annálrövidebb ideig, de már
nem alkalmazzuk
3-5 évig, de már nemalkalmazzuk
Több, mint 5 évig, demár nem alkalmazzuk
Jelenleg isalkalmazzuk, mint új
gyakorlatot
Jelenleg isalkalmazzuk, de már amindennapi gyakorlat
részévé vált
34
hogy az újítást a továbbiakban nem alkalmazzák. Mint ahogyan az az előző kérdésből is
látszik, kisebb elemszámmal (e kérdés 57 esetben volt releváns), az eredmények 5,3%-ával
dolgoztunk. A kitöltők kimagaslóan (összesen 26 esetben) az erőforrások megszűnését
nevezték meg arra vonatkozóan, hogy miért nem alkalmazzák már a kiválasztott újítást. A
többi általunk megnevezetett tényező összesített adatokat tekintve közel azonos arányban
jelent meg a kitöltők válaszaiban.
Miért nem alkalmazzák már a kiválasztott újítást?
26. ábra – SZQ24.1: Az alábbi felsorolt okoknak mekkora szerepe volt abban, hogy a kiválasztott innovációt már nem alkalmazzák?
Arra vonatkozóan, hogy a kiválasztott konkrét újítás alapján kialakult gyakorlat mennyiben
tér el a korábbi gyakorlattól a 25. kérdés (SZQ25) alapján az alábbi megállapításokat
tehetjük: a válaszadók kiemelkedően magas arányban számolnak be jelentős eltérésről 62,5%
(661 eset). Nagyobb mértékű (18,7%; 198 eset), illetve minimális mértékű eltérések (17,3%;
183 eset) is megfigyelhetők, ugyanakkor arról, hogy egyáltalán nincs eltérés a két gyakorlat
között a kitöltők csupán 1,4%-a (25 eset) számol be (27. ábra).
15
3
8
5
9
1
9
16
12
2
10
6
17
3
7
4
16
5
9
5
15
2
78
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
Nem volt szerepe Minimális szerepe volt Közepes szerepe volt Jelentős szerepe volt
Úgy érzékeltük, hogy már nem volt igény az újításra.
Nem volt elegendő erőforrás az újítás működtetésre.
A megnevezett újítás beépült egy másik kezdeményezésbe.
Már nem releváns az újítás, megoldódott a probléma, amelyre létrehoztuk.
A munkatársak támogatásának hiánya.
A fenntartó támogatásának hiánya.
35
A konkrét újítás nyomán kialakult gyakorlat viszonya a korábbi gyakorlathoz
27. ábra – SZQ25: Hogyan ítéli meg: a kiválasztott újítás nyomán kialakult gyakorlat mennyire tér el a korábbi gyakorlattól? (N= 1057)
Arról, hogy a kiválasztott újítás mennyiben módosult annak bevezetése óta a 28. ábra szolgál
információval. Kismértékű módosulásról számoltak be a kitöltők a legnagyobb arányban
(70,3%, 741 eset), emellett 181 esetben ma is úgy alkalmazzák, mint eredetileg (181 eset;
17,2%) és a nagy mértékű módosulást választók aránya (132 eset, 12,5%) között kisebb
eltérés tapasztalható.
A kiválasztott újítás módosulása a bevezetés óta
15
661
198 183
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
Egyáltalán nem térel
Jelentősebbmértékben eltér
Nagyon jelentősmértékben eltér
Minimálismértékben eltér
181
741
132
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
Nem változott (ma is úgyalkalmazzuk, mint
eredetileg)
Az újítás a keletkezése ótakismértékben módosult
Az újítás a keletkezése ótanagymértékben módosult
36
28. ábra – SZQ26: A bevezetést/megvalósulást követően mennyire változott a kiválasztott újítás? (N= 1054)
Azzal kapcsolatban, hogy a kiválasztott újítás milyen hatással volt a szervezet
eredményességére (29. ábra), összesen 1026 esetben (96,8%) számoltak be javuló
eredményességről, ezzel szemben negatív hatásról 0,1% (1 kitöltő) számolt be, 1,2% (13
kitöltő) szerint pedig a konkrét újítás nem volt hatással munkájuk eredményességére. Az
„egyebek” között jelzett hatások (1,9%) során az alábbiakról számoltak be a kitöltők: „Eddig
is eredményes volt, ezután is az, csak egyre mélyebb, és strukturáltabb a rendszer” vagy a
„csak egyéni tanuló szinten lehet mérni/csak a gyermek szintjén értelmezhető
eredményessége”, illetve többször is előforduló „Még nem mértük/még nem volt alkalmunk
mérni az eredményességét”.
A konkrét újítás hatása a szervezet eredményességére
29. ábra – SZQ27: Hogyan hatott az Ön által vezetett intézmény/szervezet eredményességére a kiválasztott újítás?
(N=1060)
A következő kérdésben arról kérdeztük a kitöltőket, hogy a felsorolt tényezőknek mekkora
szerepe volt a kiválasztott újítás keletkezésében (SZQ28). A kiválasztott újítás keletkezésére
vonatkozóan (30. ábra) az új szakmai megközelítést vonzónak találók vannak többségben
(84,5%; 892 eset), emellett a problémára irányuló innovációk is szerepet játszanak (753 eset).
A véletlen módon keletkezett újítások 11,8%-ban jelentek meg (119 eset). Az „Egyéb,
150
600
276
13 1 20
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
Nagyon jelentősmértékben javította
a munkánkeredményességét
Jelentős mértékbenjavította a munkánk
eredményességét
Kis mértékbenjavította a munkánk
eredményességét
Nem volt hatással amunkánk
eredményességére
Inkábbnegatív/károshatással volt a
munkánkeredményességére
Egyéb, éspedig:
37
éspedig” tényezők esetében a kitöltők olyan jellegű további tényezőket soroltak fel, mint
időnyomás, közös döntések, információáramlást, stb.
A konkrét újítás keletkezése
30. ábra – SZQ28: Kérjük, jelölje meg, hogy kiválasztott újítás keletkezésében mekkora szerepe volt az alábbiaknak!
Arra vonatkozóan, hogy a kiválasztott újítás milyen területet érintett a 31. ábra szolgál
információval. Ennek alapján a tanulók kompetenciáinak, képességeinek javulását szolgáló
kezdeményezések vannak többségben (973 említés), a tanórákat, foglalkozásokat érintő
újítások is nagy számban fordulnak elő (874 eset). A hátrányos helyzetűek, leszakadók
felzárkóztatása (824 eset), valamint a tehetséggondozás (840 eset) is megjelenik.
312433
320
592
346
124
545421
93
624
319
113163
581
311
618
263158
887
9326
88
823
0,0
20,0
40,0
60,0
80,0
100,0
Nem, ennek nem volt szerepe Igen, ennek volt szerepe Ennek rendkívül nagy szerepe volt
Valamilyen problémára (pl. tanulói összetétel változása, tanulási nehézségek, motiválási problémák,tanulmányi eredmények romlása stb.) kerestünk megoldást
Külső ösztönzésre vagy elvárásra (pl. központi szabályozás változása, uniós fejlesztési programokban valórészvétel, fenntartói igény, partnerek igényei stb.) történt az újítás
Más kollégák, intézmények/szervezetek sikeres gyakorlata inspirálta az újítást
Továbbképzésen ismertük meg a korábban nem alkalmazott új megoldásokat
Az újításhoz kapcsolódó szakmai megközelítést találtuk vonzónak
Az adott megoldás iránt elkötelezett önkéntes szakmai közösség (pl. szakmai szervezet, társaság) tagjailettünk
38
A konkrét újítás területe
31. ábra – SZQ29: Az alábbiak közül melyiket érintette a kiválasztott újítás? Kérjük, hogy mindegyik sorban jelöljön választ!
874
644702
656593
384
700
973
840 824
27
0,00%
10,00%
20,00%
30,00%
40,00%
50,00%
60,00%
70,00%
80,00%
90,00%
100,00%
A f
ogl
alk
ozá
sok
, tan
órá
kte
rvez
éséh
ez é
s m
egva
lósí
tásá
ho
zk
apcs
oló
dó
mó
dsz
erek
és
eszk
özö
k
A t
anu
lók
, hal
lgat
ók
, go
nd
ozo
ttak
telj
esít
mén
yén
ek é
rték
elés
e va
gym
érés
e
A f
ogl
alk
ozá
sok
on
vag
y t
anó
rák
on
kív
üli
tev
éken
ysé
gek
(p
l. sz
akk
örö
k,
tere
pm
un
ka,
hal
lgat
ók
ön
álló
ott
ho
ni
mu
nk
ája)
A t
ech
nik
ai e
szk
özö
k n
evel
ésb
en,
ok
tatá
sban
, kép
zésb
en t
ört
énő
has
znál
ata.
A s
zerv
ezet
bel
ső m
űk
öd
ése
(pl.
mu
nk
asze
rvez
és, g
azd
álk
od
ás, a
vez
etés
, az
infr
astr
uk
túra
mű
kö
dte
tése
stb
.)
A s
zerv
ezet
mű
kö
dés
éhez
, av
ezet
ésh
ez k
apcs
olh
ató
tec
hn
ikai
eszk
özö
k (
pl.
elek
tro
nik
us
ny
ilv
ánta
rtás
, bel
ső le
vel
ezés
, vez
ető
iin
form
áció
s re
nd
szer
, e-n
apló
)
A p
artn
erek
kel
/igé
ny
bev
evő
kk
el (
pl.
hel
yi k
özö
sség
, szü
lők
, mu
nk
aad
ók
,ci
vil
sze
rvez
etek
, kép
zése
ket
igén
yb
ev
evő
k)
val
ó k
apcs
ola
tok
A t
anu
lók
(h
allg
ató
k, g
on
do
zott
ak)
ko
mp
eten
ciái
nak
, kép
essé
gein
eker
edm
énye
seb
b f
ejle
szté
se
A t
ehet
sége
k g
on
do
zása
A h
átrá
nyo
s h
ely
zetű
ek, l
esza
kad
ók
ok
tatá
sa/n
evel
ése
Egy
éb t
erü
let
39
Annak érdekében, hogy információt szerezzünk a kiválasztott újítás terjedéséről,
rákérdeztünk arra, hogy átvették-e azt más szervezetektől (32. ábra), illetve más szervezetek
hasznosították-e az ő tapasztalataikat (33. ábra). 460 esetben nem kerültek felhasználásra
más szervezetek tapasztalatai, 322 esetben (16,5%) egy másik magyarországi köznevelési
intézményt neveztek meg, 81-en (4,2%) jelöltek meg hazai felsőoktatási intézményt, összesen
90 esetben számoltak be valamely felsőoktatási intézményről (ez az esetek közel 5%-a), illetve
112-en jelöltek „egyéb” esetet, amely szervezeteket nem lehet a megadott kategóriában
elhelyezni.
Átvétel más szervezettől
32. ábra – SZQ30: Amennyiben a kiválasztott újításhoz más kollégák vagy intézmények/szervezetek tapasztalatait is fel tudták használni, kérjük, jelölje meg, hogy az alábbiak közül melyek tapasztalatait használták fel. Több választ is
megjelölhet!
Arról, hogy a szervezet átadta-e az újítást más intézménynek vagy szervezetnek, a
válaszadók szerint 543 esetben nem történt erre irányuló próbálkozás. Azzal kapcsolatban,
hogy volt erre irányuló törekvés, de a kérdezőnek nincs tudomása arról, hogy sikeres volt-e
az átadás, 218 fő nyilatkozott: sikeresen megvalósult belföldi átvételről 215 esetben, külföldi
átvételről 23 esetben számoltak be.
322
81
3753
112
460
164
0
50
100
150
200
250
300
350
400
450
500
Egy
más
ik, m
agy
aro
rszá
gik
özn
evel
ési i
nté
zmén
y
Egy
más
ik, m
agy
aro
rszá
gife
lső
ok
tatá
si i
nté
zmén
y
Kü
lfö
ldi
kö
znev
elés
i in
tézm
ény
Kü
lfö
ldi
fels
őo
kta
tási
in
tézm
ény
Az
elő
ző k
ateg
óri
ákb
a n
emta
rto
zó, m
ás s
zerv
ezet
Nem
has
znál
tuk
más
inté
zmén
yek
/sze
rvez
etek
tap
aszt
alat
ait.
Nem
tu
do
k, n
em k
íván
ok
vál
aszo
lni
40
Átadás más szervezetnek
33. ábra – SZQ31: Kérjük, jelölje meg, történt-e kezdeményezés arra, hogy a kiválasztott újítást vagy annak
jelentősebb elemeit más intézményeknek, szervezeti egységeknek átadják.
3. Alapmegoszlások – egyéni szintű adatfelvétel
3.1. Általános kérdések (egyéni kérdőív)
Az egyéni szintű adatfelvétel esetében első kérdésünk során arra kértük a kitöltőket, hogy
az alábbi kategóriarendszerben helyezze el intézményét (34. ábra). A beérkezett válaszok
alapján a válaszadók túlnyomó többsége (82,9%-a) tartozik állami fenntartású intézményhez,
(amelyből a teljes kiöltők 72,8%-a köznevelési, 10,1%-a felsőoktatási intézmény), nem-állami
fenntartási intézményben 14%-uk dolgozik (amelyből a teljes kitöltők 12,9% köznevelési
intézmények közé míg csupán 1,1%-uk felsőoktatási intézmények közé tartozik). Az egyéb
válaszlehetőséget a kitöltők 3,1%-a jelölte.
218 215
23
543
146
0
100
200
300
400
500
600
Igen, de nem tudokarról, mások
átvették-e
Igen, és tudok róla,hogy mások
átvették belföldön
Igen, és tudok róla,hogy mások
átvették külföldön
Nem történt ilyenpróbálkozás
Nem tudok, nemkívánok válaszolni
41
Fenntartó és intézménytípus szerinti megoszlás
34. ábra – EQ1: Az alábbiak közül melyik kategóriába sorolható az Ön intézménye/szervezete? (N=3999)
Második kérdésünkben arról kérdeztük a kitöltőket, hogy végeztek-e szakmai
tevékenységeket a 35. ábrán szereplő területek szerint. Az iskola előtti nevelés-gondozás
(1340 fő), valamint a sajátos nevelési igényű gyerekek tanítása (1447) tevékenységeket
választották a legtöbb esetben.
2911
516403
44 125
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
Állami fenntartásúköznevelésiintézmény
Nem államifenntartásúköznevelésiintézmény
Állami felsőoktatásiintézmény
Nem államifelsőoktatási
intézmény
Egyéb
42
A kitöltők elmúlt 10 évben folytatott szakmai tevékenysége a felsorolt területeken
35. ábra – EQ2: Az elmúlt tíz évben Ön az alábbiak közül mely területeken végzett szakmai tevékenységet? Itt azokat a tevékenységeket is jelö lheti, amelyeket
nem saját intézményében/szervezetében vagy jelenlegi főfoglalkozású munkahelyén végez/végzett. Kérjük, hogy mindegyik sorban jelöljön választ!
2177
1340
2219
986
2169
1026
2152
1024
2179
1041
20021769
1447
2691
497
2697
452
2717
446
2831
316
2677
480
2686
442
3000
99
2648
552
2674
482
1632
123
0
500
1000
1500
2000
2500
3000
3500
Nem, ezen a területen nem végzek szakmai munkát Igen, ezen a területen végzek szakmai munkátIskola előtti nevelés és gondozás Humán, társadalomtudományi területen végzett tanítás
Matematikai, természettudományos és műszaki területen végzett tanítás Készségfejlesztési területen (pl. művészet, testnevelés) végzett tanítás
Alapfokú oktatás - alsó tagozat (1-4. évfolyam) Alapfokú oktatás - felső tagozat (5-8. évfolyam)
Sajátos nevelési igényű gyerekek tanítása Művészeti oktatás
Középfokú általános képzés Szakgimnáziumi (régebben szakközépiskolai képzés)
Jelenlegi szakközépiskolai (korábban szakiskolai) képzés Iskolarendszerű felnőttoktatás
Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés Kollégiumi nevelés
Felsőoktatás Kutatás
Egyéb
43
Ezt követően néhány, a kitöltőkre vonatkozó általános kérdést tettünk fel. A kitöltők nemek
szerinti arányát tekintve többségben vannak a női kitöltők (83,3%; 3308 fő). A
megkérdezettek 16,7%-a (664 fő) férfi.
A kitöltők nemek szerinti megoszlása
36. ábra – EQ3: Az Ön neme? (N= 3972)
A kitöltők életkori megoszlását tekintve (37. ábra) a legtöbb kitöltő 51-60 éves korcsoportból
(39,1%; 1565 fő), valamint a 41-50 éves korcsoportból (34,5 %; 1378 fő) került ki. Őket a 31-
40 éves korosztály követi (15,3%; 617 fő), majd a 61-65 éves (5,6%; 223 fő) és 25-30 éves
korosztály (3,6%). A 25 év alatti kitöltők (34 fő) és a 65 évnél idősebb korosztály (40 fő)
nagyjából azonos arányban került bele mintánkba (0,9% és 1%).
A kitöltő életkora
664
3308
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
férfi nő
44
37. ábra – EQ4: Az Ön kora? (N=3999)
A végzettségekre, kvalifikációkra irányuló kérdés eredményei szerint (38. ábra) a kitöltők
nagy része rendelkezik pedagógiai végzettséggel (3038 eset), valamint főiskolai szintű vagy
BA diplomával (3287 eset). Emellett viszonylag sokan rendelkeznek egyetemi végzettséggel
(1489 eset), vezetőképzésben szerzett végzettséggel (1060 eset), illetve egyéb pedagógusi
szakvizsgával (959).
34142
617
13781565
22340
,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
25 év alatt 25-30 éves 31-40 éves 41-50 éves 51-60 éve 61-65 éves 65 évnélidősebb
45
Az egyéni kitöltők végzettségének és kvalifikációjának megoszlása
38. ábra – EQ5: Rendelkezik-e Ön az alábbi végzettségekkel, kvalifikációkkal, címekkel?
563
3038
537
3287
1858
1489
2457
747
2927
258
3014
373
3202
142
3265
35
2952
447
3293
16
3043
341
3146
184
2467
1060
2516
959
2515
411
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
Nincs ilyen címem, végzettségem, kvalifikációm Van ilyen címem, végzettségem, kvalifikációm
Bármilyen szintű pedagógiai végzettségi Főiskolai szintű diploma
Egyetemi szintű diploma Nem pedagógiai felsőfokú végzettség
Egyetemi doktori cím Doktori fokozat (PhD, DLA, kandidátus)
Habilitáció MTA doktora cím
Mesterpedagógus minősítés Kutatótanár minősítés
Szaktanácsadói, szakfelügyelői végzettség Mentorpedagógus végzettség
Vezetőképzésben szerzett végzettség Egyéb pedagógus szakvizsga
Egyéb, nem pedagógiai jellegű végzettség
46
A kitöltőket pedagógiai végzettségük mellett kérdeztük továbbá idegennyelv ismeretükre,
nyelvtudásukra vonatkozóan is (39. ábra). A megkérdezettek közel azonos arányban vannak
azok, akiknek nyelvvizsgájuk van és kommunikálnak idegen nyelven (40,2%; 1565 fő) és
azok, akik nem kommunikálnak idegen nyelven (36,1%; 1405 fő). A megkérdezettek 23,8%-a
(927 fő) kommunikál idegen nyelven, de nem rendelkezik nyelvvizsgával.
A kitöltő nyelvtudása
39. ábra – EQ6: Kérjük jelezze, az alábbiak közül melyik jellemzi az Ön nyelvtudását! (N=3897)
A következő kérdésünk a nevelési, oktatási, képzési tevékenység időbeliségére irányult (40.
ábra). A válaszok alapján kimagaslóan, a válaszadók 84,2%-a (3360 fő) végez régebben, mint
10 éve ilyen jellegű tevékenységet. A további válaszlehetőségek szerint 6-10 éve 7,8% (310
fő), 3-5 éve 4,8 (191 fő), 2 évnél vagy annál rövidebb ideje pedig 3,2%-uk (128 fő) végez erre
irányuló tevékenységet.
1405
927
1565
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
Nem kommunikálok idegennyelven
Tudok olvasni/kommunikálniidegen nyelven, de nincs
nyelvvizsgám
Tudok olvasni/kommunikálniidegen nyelven, és van hivatalos
nyelvvizsgám
47
Nevelői-oktatói tevékenység ellátása
40. ábra – EQ7: Mennyi ideje végez nevelési/oktatási/képzési tevékenységet? (N=3989)
Az idődimenziót illetően nem csupán a pedagógia gyakorlatra vonatkozóan tettünk fel
kérdést, hanem a válaszadó adott szervezetben eltöltött éveinek számáról is (41. ábra).
Szintén többségben vannak azok, akik több, mint 10 éve tagjai az adott szervezetnek (2509
fő), azok aránya, akik 6-10 éve (458 fő) 3-5 éve (508 fő), valamint 2 éve vagy annál kevesebb
ideje dolgoznak jelenlegi munkahelyükön nagyjából egyenlően oszlik meg (13%, 12,7%, illetve
11,5%).
A szervezetben eltöltött évek száma
128 191310
3360
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
2 éve vagy annálrövidebb ideje
3-5 éve 6-10 éve Régebben, mint 10éve
48
41. ábra – EQ8: Mennyi ideje dolgozik abban az intézményben/szervezetben, amelynek jelenleg munkatársa? (N=
3994)
Emellett a kitöltők feladatkörére is rákérdeztünk az adott szervezetben (42. ábra). 2174 fő
vezetői feladatot nem lát el, míg 1743 fő betölt valamely területen vezetői pozíciót.
A kitöltő feladatköre az adott szervezetben
42. ábra – EQ9: Kérjük, jelölje, hogy milyen feladatkört lát el jelenleg a fent megjelölt intézményben/szervezetben?
(N=3917)
Ezt követően, a szervezet eredményességére rátérve, arra kértük a kitöltőt, hogy szubjektív
megítélése alapján határozza meg szervezetének eredményességét más, hasonló profilú
szervezetekhez képest (43. ábra). A kitöltők több mint fele (67,1%; 2585 fő) válaszolta, hogy
519 508 458
2509
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
2 éve vagy annálrövidebb ideje
3-5 éve 6-10 éve Régebben, mint 10éve
2174
1743
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
Vezető feladatot nem ellátómunkatárs (pl. beosztott
pedagógus, oktató)
Valamilyen területen vezetőfeladatokat is ellátó, mások
munkáját is irányító munkatárs(pl. munkaközösséget vezetőpedagógus, kutatócsoportot
vezető oktató)
49
eredményességük többé-kevésbé megegyezik más hasonló intézmények/szervezetek
eredményességével. 1102 fő (28,6%) tekinti szervezetét eredményesebbnek, mint más,
hasonló profilú intézmények, illetve mindössze 163 fő (4,2%) vallotta szervezetét kevésbé
eredményesnek más, hasonló szervezetekhez viszonyítva.
Eredményesség más szervezetekhez képest
43. ábra – EQ10: Az alábbiak közül melyik állítás jellemző leginkább arra az intézményre/szervezetre, amelyben a
munkáját végzi? Felsőoktatási intézmény esetében a szervezeti egységre (tanszék, intézet, központ stb.) vonatkozik a kérdés (N=3850)
Arról, hogy hogyan változott a szervezet eredményessége az elmúlt években (44. ábra), a
válaszadók közel azonos arányban jelölték azt, hogy nem (32,7; 1221 fő) vagy csak kisebb
mértékben változott (36,3%; 1353 fő). 15,6% (582 fő) számol be kisebb mértékű romlásról,
ugyanakkor 12,2% (455 fő) jelentős mértékű javulásról adott számot. A legkevesebben
vannak azok, akik jelentős romlásról számolnak be, ők nem érik el a 4%-ot (3,2%; 121 fő).
163
2585
1102
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
Más hasonlóintézményekhez/szervezetekhez
képest kevésbé vagyunkeredményesek
Az eredményességünk többé-kevésbé megegyezik más
hasonlóintézmények/szervezetek
eredményességével
Eredményesebbek vagyunk máshasonló
intézményekhez/szervezetekhezképest
50
Eredményesség változása
44. ábra – EQ11: Az alábbiak közül melyik állítás jellemző leginkább arra az intézményre/szervezetre, amelyben a
munkáját végzi? Felsőoktatási intézmény esetében a szervezeti egységre (tanszék, intézet, központ stb.) vonatkozik a kérdés. (N= 3732)
A következő kérdés (EQ12) keretében arról kérdeztük a kitöltőket, hogy az intézményükben
a megadott kategóriákba a pedagógusok hány százaléka sorolható be. A tisztított adatok
összegzése alapján (kiszűrésre kerültek azok az esetek, ahol a három lehetőség nem adta ki
a 100%-ot) az egyes intézményekben a munkájukat rutinszerűen, megszokásból végzők
aránya átlagosan 33,49% (SD=24,9; N=3806), az időnként új megoldásokat keresők aránya
átlagosan 33,05% (SD=19,59; N=3806), míg a munkájuk javítása érdekében állandóan új
megoldásokat keresők aránya 33,47% (SD=25,72; N=3806).
Ezt követően arra kértük a kitöltőket, hogy kollégáikhoz viszonyítva ítéljék meg saját
munkájukat (45. ábra). Többségük, (65,5%-uk) más kollégáikhoz hasonlónak látja munkáját
(2500 fő), a kitöltők harmada, 33,3%-a (1269 fő) érzi magát eredményesebbnek, valamint
csupán 1%-a (45 fő) érezte úgyhogy, kollégáihoz képest kevésbé teljesít eredményesen.
A kitöltő saját munkájának megítélése
121
582
12211353
455
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
Jelentősen romlottaz
eredményességünk
Kisebb mértékbenromlott az
eredményességünk
Nem változott azeredményességünk
Kisebb mértékbenjavult az
eredményességünk
Nagymértékbenjavult az
eredményességünk
51
45. ábra – EQ13: Hogyan ítéli meg saját munkájának eredményességét? (N=3814)
A következő kérdésben arra kerestük a választ, hogy a kitöltő tagja-e valamely olyan
szervezetnek (pl.: szakmai egyesületnek, szakértő bizottság), illetve informális közösségnek
(pl. online csoportnak, baráti társaságnak), amelyek mindennapi tevékenységében támogatni
tudják (46. ábra). 62,2% (2432 fő) és 34,4% (1339 fő) nem tagja szakmai szervezetnek vagy
más szakmai közösségnek, 21,8% egy ilyen szakmai közösség tagja, 28%-uk egy ilyen
informális közösség tagja. Szakmai szervezetet illetően 13,4% (523 fő), informális közösség
esetében 37,6% (1462 fő) válaszolta, hogy több ilyen közösség tagja, illetve szakmai
szervezetre vonatkozóan a kitöltők közel 3 %-a (2,6%; 101 fő) jelölte, hogy nemzetközi
szakmai szervezetről van szó.
1269
2500
450,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
A legtöbb kollégámhoz képesteredményesebben végzem a
munkámat
A munkám eredményességehasonló a legtöbb kollégáméhoz
A kollégáim többsége nálameredményesebben végzi a
munkáját
52
Tagság szakmai szervezetben és/vagy informális közösségekben
46. ábra – EQ14-15: Tagja-e Ön olyan szakmai szervezetnek (pl. egyesület, szakmai testület, szakértői
bizottság), amelynek tevékenysége közvetlenül kapcsolódik mindennapos munkavégzéséhez? Tagja-e Ön olyan
informális közösségnek (pl. szakmai baráti kör, online közösség), ahol rendszeresen beszélgetnek olyan
kérdésekről, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a mindennapos munkavégzéséhez? (N=3908; N=3888)
Második kérdésblokkunk a szervezeti kérdőívhez hasonlóan az újító gyakorlatokra és
szervezeten belüli innovációs aktivitásra irányult.
Az első kérdésben (EQ16) arra kértük a kitöltőket, hogy az alábbi tényezők közül (47.
ábra), hogy jelöljék meg, melyek voltak azok, amelyek 10 éves munkájuk során elfordultak.
Összességében elmondható, hogy a korábbi gyakorlattól jelentősen eltérő megoldások
alkalmazása (3672 eset, 93,5%), az új megoldásokkal való kísérletezés (3530 eset, 91,4%), a
maguk által kitalált és a jelentős mértékben új gyakorlat alkalmazása (3304 eset, 84,8%)
jellemezte leginkább a kitöltőket. 1475 esetben (39,8%) számoltak be arról, hogy nem
bizonyult fenntarthatónak az új kezdeményezés. Az újítással összefüggésben lévő hátrányról
számolnak be a legkevesebben (419 fő, 11%), s többségben vannak azok, akiknél egyáltalán
nem történt ilyen (3397 eset, 89%).
2432
852
523
13391087
1462
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
Nem vagyok tagjailyen közösségnek
Egy ilyenközösségnekvagyok tagja
Több ilyenközösségnekvagyok tagja
Tagság: szakmai szervezet,szerveződés (pl. egyesület,szakmai testület,szakértői bizottság)
Tagság: informális közösség (pl.szakmai baráti kör, onlineközösség)
53
Újító gyakorlat és szervezeten belüli innovációs aktivitás
47. ábra – EQ16: Előfordultak-e az alábbiak az Ön munkájában az elmúlt tíz évben? Kérjük, a lista minden tételéhez jelölje válaszát!
257
1144
1927
601592
1807
1230
267
1030
1796
887
121
582
1622
1292
346
1294
1615
739
125
2230
1312
14518
334
1566 1531
433
3397
326
71 220,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
Nem történt ilyen Igen, egy-két alkalommal történt ilyen Igen, több ilyen történt Igen, nagyon sok ilyen történt
A korábbi gyakorlatomtól jelentős mértékben eltérő megoldásokat kezdtem alkalmazni
Saját magam által kitalált, a korábbi gyakorlatomtól jelentős mértékben eltérő megoldást kezdtem alkalmazni
Csak résztvevőként voltam a korábbi gyakorlatomtól jelentős mértékben eltérő megoldás kitalálásában
Valamilyen általam kitalált új megoldás jelentősen javította a munkám eredményességét
Elismeréssel fogadta az intézmény/szervezet a vezetése az általam kitalált új megoldás alkalmazását
Nem bizonyult tartósnak vagy fenntarthatónak egy általam kitalált sikeres új megoldás
A saját munkámat segítő új megoldások, módszerek alkalmazásával kísérleteztem
Hátrányom keletkezett abból, hogy a saját munkámat segítő új megoldások, módszerek alkalmazásával kísérleteztem
54
A 17. kérdésben (EQ17) arra kértük a pedagógusokat, jelöljék meg, hogy az általunk
felsorolt területeken az elmúlt 10 évben milyen gyakorisággal találtak ki olyan új
megoldásokat, amely érzékelhető mértékben javította a szakmai munkájukat, illetve a
szervezet eredményességét (48. ábra).
A foglalkozások, tanórák tervezéséhez és megvalósításához kapcsolódó
módszereket és eszközöket érintő újítás a pedagógusok 85%-a szerint történt a
munkájukban (3280 válasz). A foglalkozásokon vagy tanórákon kívüli tevékenységek
terén a pedagógusok 72,6%-a szerint történt újítás (2769 válasz). A technikai eszközök
nevelésben, oktatásban, képzésben történő használata során a válaszolók 71,3%-a szerint
történt újítás (2725 válasz).
A tanulói, hallgatói teljesítmények értékeléséhez vagy méréséhez kapcsolódó újító
megoldás a pedagógusok 70,9%-a szerint történt (2709 válasz), de a válaszok gyakoriságát
nézve, mindössze 2,9%-uk gondolja úgy, hogy ez nagyon gyakran előfordult volna (111
válasz).
A szervezet belső működése területén a pedagógusok kicsivel több, mint fele
(51,4%; 1912 válaszoló) jelezte, hogy történt újítás. Az előzőhöz hasonló mértékű a
szervezet működését, vezetését érintő technikai, informatikai megoldások területén lévő
újítások létrejötte (54,5%; 2054 válaszoló). Továbbá e két területen a pedagógusok több,
mint 40%-a jelezte, hogy nem történt újítás a munkájában. A belső működés terén a
válaszolók 48,6%-a szerint, ehhez kapcsolódó eredményességet növelő informatikai
megoldás pedig 45,5%-uk szerint nem volt.
A partnerekkel/igénybevevőkkel való külső kapcsolatok területén pedagógusok
63,6%-a szerint történt (2400 válasz), de a válaszok gyakoriságát nézve, mindössze 3,7%-
uk gondolja úgy, hogy ez nagyon gyakran előfordult volna (140 válasz).
A tanulók kompetenciáinak, képességeinek eredményesebb fejlesztése a
megkérdezettek 79,3%-nál fordult elő (3006 eset), azonban ebből mindösszesen a
válaszolók 5,1%-a szerint történt ilyen nagyon sok esetben (194 válasz), és 20,7%-uk
jelölte meg, hogy nem kötődik ehhez a területhez eredményt hozó újítás (783 válasz).
A tehetségek gondozását érintő új megoldás a pedagógusok 75,2%-nál fordult elő
(2869 eset), de mindössze a válaszolók 5,3%-a szerint történt ilyen nagyon sok esetben
(201), és 24,8%-uk jelölte meg (947 válasz), hogy nem kötődik ehhez a területhez
eredményt hozó újítás.
A hátrányos helyzetűek, leszakadók oktatását, nevelését érintő új megoldás a
pedagógusok 76,1%-nál fordult elő (2899 eset), és mindössze a válaszolók 8%-a szerint
55
történt ilyen nagyon sok esetben (306 eset), és 23,8%-uk jelölte meg (909 válasz), hogy
nem kötődik ehhez a területhez eredményt hozó újítás.
A szervezeti kérdőív adatai szerint az intézmény vezetői a tanulók
kompetenciáinak eredményesebb fejlesztése, a tehetségek gondozása, valamint a
hátrányos helyzetűek, leszakadók oktatása/nevelése területén 90% feletti arányban
számoltak be újítás létrejöttéről (a három eltérő gyakoriságot együttvéve), az egyéni
kérdőívben a pedagógusok válaszait tekintve a három közül egyik terület sem éri el a
80%-ot. Míg a szervezet vezetői szerint e három területen lévő újítás az esetek felében
gyakran, vagy nagyon gyakran történt, a pedagógusok válaszai alapján leginkább 1-2
alkalommal történt ilyen, és csak a válaszok harmadában jelölték, hogy ennél gyakrabban
előfordult volna.
Egyéb, a fenti kategóriába nem sorolható újításról a megkérdezettek 8,8%-a
számolt be. Az válaszadók 91,2%-a jelölte, hogy nem történt egyéb, a fenti kategóriába
nem sorolható innováció (1462 eset).
56
Újító gyakorlat területei
48. ábra - EQ17: Az alábbiak közül érintette-e valamelyiket a kiválasztott újítás? Több válaszlehetőség esetében is jelölhető az „igen” válasz. Kérjük, hogy mindegyik sorban jelöljön választ!
581
16281398
254
1112
1705
893
111
1045
1522
1035
212
1097
1506
960
259
1808
1238
549
125
1718
1166
726
162
13741566
694
140
783
1685
1127
194
947
1683
985
201
909
1488
1105
306
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
Nem történt ilyen Igen, egy-két alkalommal történt ilyen Igen, több ilyen történt Igen, nagyon sok ilyen történt
A foglalkozások, tanórák tervezéséhez és megvalósításához kapcsolódó módszereket és eszközöket érintő új megoldás
A tanulói, hallgatói teljesítmények értékeléséhez vagy méréséhez kapcsolódó új megoldás
A foglalkozásokon vagy tanórákon kívüli tevékenységekhez kapcsolódó új megoldás (pl. szakkörök, terepmunka, hallgatók önálló otthoni munkája)
Olyan új megoldás, amely a technikai eszközök nevelésben, oktatásban, képzésben történő használatát érintette
A szervezet belső működését (pl. munkaszervezést, gazdálkodást, a vezetést, az infrastruktúra működtetését stb.) érintő új megoldás
Olyan új technikai, informatikai megoldás, amely a szervezet működését, vezetését érintette (pl. elektronikus nyilvántartások, belső levelezés, vezetőiinformációs rendszer)A partnerekkel/igénybevevőkkel (pl. helyi közösség, szülők, munkaadók, civil szervezetek, képzéseket igénybe vevők) való külső kapcsolatokat érintő újmegoldásA tanulók (hallgatók, gondozottak) kompetenciáinak, képességeinek eredményesebb fejlesztését célzó új megoldás
A tehetségek gondozását érintő új megoldás
A hátrányos helyzetűek, leszakadók, oktatását/nevelését érintő új megoldás
57
A 18. kérdésben (EQ18) az innováció dokumentálására, terjedésére, az újítások
átvételének átadásának gyakoriságára kérdeztünk rá a pedagógusoknál (49. ábra).
A pedagógusok válaszai egyenlő mértékben oszlottak meg a dokumentálás
tekintetében. 50,4%-uk nem készített leírást a kialakult jó gyakorlatokról (1925 fő),
49,6%-uk dokumentálta az újítást (1897 fő). A leírást készítők közül, a gyakoriságot
tekintve leginkább egy-két alkalommal történt ilyen (1361 fő), és mindössze 64 fő jelezte,
hogy nagyon sok alkalommal dokumentálta az újítást. (1,7%). Újítás hatásáról a
pedagógusok 57%-uk nem gyűjtött adatot (2171 válasz), 32,8%-uk pedig egy-két esetben
tette ezt meg (1250 válasz).
Az újítás átvételéről szóló adatgyűjtésnél külön állítás irányult a szervezeten
belüli és a más szervezetben dolgozó kollégától való átvétel esetére, ám a kétféle átvételi
típus között a válaszok megoszlása közel azonos. A válaszolók több mint fele szerint az
elmúlt 10 évben 1-2 ilyen alkalommal volt, hogy kollégájuktól vettek át újítást (saját
szervezetük: 54,2%; más szervezet: 56,1%). 20% körüli azoknak az aránya, akiknél nem
történt ilyen, vagy több ilyen történt, és mindössze 2,3%-uk válasza szerint történt ilyen
nagyon sokszor.
Az adatok szerint az újítás átadása jellemzőbb a szervezeten belül, mint a
szervezeten kívül. A válaszadók 67%-a jelölte, hogy volt olyan az elmúlt 10 évben, amikor
a saját szervezétében átvették az újítást (2509 válasz), de csak 1,5% jelölte azt, hogy
ennek az előfordulása nagyon gyakori lenne (57 válasz). A pedagógusok 61%-a szerint
nem történt olyan, hogy más szervezetben dolgozó pedagógus átvette volna az újítását
(2184 válasz), olyan pedig, hogy érdeklődő kolléga kereste volna meg újítása miatt a
pedagógusok 69,4%-val nem történt az elmúlt 10 évben. Azt, hogy ez az eset nagyon
gyakran előfordult volna, a válaszolók 0,9%-a jelölte meg (33 fő).
A válaszokat tekintve az látható, hogy a teljes mintának 3%-a alatt van azoknak
a pedagógusoknak a száma, akiknél az újítás leírása, átadása, átvétele nagyon gyakran
fordult elő a személyes gyakorlatuk során az elmúlt 10 évben.
58
Újítások dokumentálása, átvétele
49. ábra – EQ18: Az elmúlt tíz évben előfordultak-e, és ha igen, milyen gyakran az alábbiak az Ön személyes gyakorlatában? Kérjük, a lista mindegyik tételéhez jelölje a válaszát!
1925
1361
472
64
2171
1250
34442
879
2081
790
88
819
2147
770
89
1236
1920
532
57
2184
1114
24341
2582
896
21233
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
Nem történt ilyen Igen, egy-két alkalommal történt ilyen Igen, több ilyen történt Igen, nagyon sok ilyen történt
Dokumentálás vagy másokkal történő megosztás céljából leírás készült az általam vagy részvételemmel kigondolt új megoldásról, jógyakorlatrólAdatokat gyűjtöttem és elemeztem az általam vagy részvételemmel kigondolt új megoldás, jó gyakorlat hatásáról
Átvettem olyan új megoldást, jó gyakorlatot, amelyet a saját szervezetünkben dolgozó más kollégák találtak ki
Olyan új megoldást, jó gyakorlatot kezdtem alkalmazni, amelyet más szervezetben dolgozó kollégák találtak ki
Saját szervezetünkben dolgozó kollégák átvették az általam vagy részvételemmel kitalált új megoldást, jó gyakorlatot
Más szervezetben dolgozó kollégák átvették az általam vagy részvételemmel kitalált új megoldást, jó gyakorlatot
Érdeklődő kollégák más szervezetektől megkerestek azzal a céllal, hogy az általam vagy részvételemmel kitalált új megoldásróltájékozódjanak
59
A 19. kérdésben (EQ19) a pedagógusok aktivitására, tudásmegosztó és tudásszerző
tevékenységeire kérdeztünk rá (50. ábra).
A megkérdezett pedagógusok több mint fele az elmúlt tíz évben nem kapcsolódott
be olyan fejlesztési programba, amelyet országos vagy regionális hatóság vagy fejlesztő
szervezet végzett (61,3%). 72,5%-uk nem vett részt olyan országos szintű kutatási-
fejlesztési programban, amely új pedagógiai megoldások kidolgozását célozta meg; 58,7%-
uk nem tartott kollégáknak továbbképzést, előadást; 80,8%-uk nem segítette
tanácsadóként más intézmény munkáját; és 78,6%-uk nem értékelte más intézmény vagy
kolléga munkáját.
A négy legkiemelkedőbb terület a tudásátvétel szempontjából a
munkacsoportokban való részvétel (71,3% szerint történt ilyen), a továbbképzésen való
részvétel (79,8%), a szakirodalomból való tanulás (87%), valamint az interneten keresztül
való értesülés (91%).
60
Pedagógusok aktivitása tudásmegosztó, tudásszerző tevékenységekben
50. ábra – EQ19: Az elmúlt tíz évben előfordultak-e, és ha igen, milyen gyakran az alábbiak az Ön személyes gyakorlatában? Kérjük, a lista mindegyik tételéhez jelölje a válaszát! (N=4025)
2342
1123
313
44
2770
833
18830
1112
1663
881
213
2263
1097
369
129
3097
423
197 116
3028
424231 167
786
1659
1150
297507
1577
1335
472351
1465 1388
681
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
Nem történt ilyen Igen, egy-két alkalommal történt ilyen Igen, több ilyen történt Igen, nagyon sok ilyen történt
Bekapcsolódtam olyan fejlesztési programba, amelyet egy országos vagy regionális hatóság vagy fejlesztő szervezet végzett
Olyan országos szintű kutatásifejlesztési programban vettem részt, amely új pedagógiai megoldások (pl. tanítási/nevelési módszerek, tananyagok, taneszközök, értelésieszközök) kidolgozását célozta
Részt vettem olyan, intézményünkön belül működő munkacsoport munkájában, amely a munkánk eredményesebbé tételét szolgáló új szakmai megoldások kidolgozásándolgozott
Kollégáknak továbbképzést, előadást tartottam olyan tanítási, nevelési megoldásokról, amely a munkájuk eredményesebbé tételét szolgálta
Tanácsadóként segítettem más intézményekben dolgozó kollégák munkáját
Értékeltem más intézmények vagy más intézményekben dolgozó kollégák munkáját
Olyan továbbképzésen vettem részt, ahol a munkám eredményességét érdemben javító új megoldásokat ismertem meg
A szakirodalomból értesültem olyan új szakmai megoldásokról, amelyeket a saját munkámban is alkalmazni tudtam
Az interneten keresztül értesültem olyan új szakmai megoldásokról, amelyeket a saját munkámban is alkalmazni tudtam
61
Külső támogatással járó programokban való részvételre kérdeztünk rá a 20. kérdésben
(EQ20) (51. ábra). A pedagógusok több mint 60%-a nem vett részt olyan fejlesztési
programban, amely során saját magának kellett új tananyagot, taneszközt, pedagógiai
módszert létrehoznia (65,9% nem vett részt), valamint olyanban, amely az Európai Unió
oktatási programjainak keretében valósult meg (78,5% nem vett részt).
A válaszolók több mint fele vett már részt olyan programban, ahol a korábbitól
eltérő tananyagot, taneszköz, pedagógiai módszert kellett alkalmazni (53,9%), ahol
képzésen kellett részt venni (68,7%), valamint olyan programon, amely az Európai Unió
támogatásával zajlott le (72%).
A programokban való részvételnek az előfordulását vizsgálva, elmondható, hogy
egyik esetben sem beszélhetünk arról, hogy nagyon gyakori lenne a pedagógusok
aktivitása ezeken a területeken. Egyik fejlesztési program, vagy projekt esetében sem
lépte túl a 6%-ot az a válaszlehetőség, amely szerint nagyon sok ilyen történt volna a
pedagógusokkal.
Egyéb, a fenti kategóriába nem sorolható újításról a megkérdezettek 5,4%-a
számolt be. A válaszadók 94,6%-a jelölte, hogy nem történt egyéb, a fenti kategóriába nem
sorolható innováció (1790 eset).
62
Külső támogatással járó programban való részvétel
51. ábra – EQ20: Részt vett-e Ön személyesen az elmúlt tíz évben olyan fejlesztési programban, projektben, amelyre az intézménye/szervezete pályázati vagy egyéb úton külső támogatást kapott? Kérjük, a lista mindegyik
tételéhez jelölje a válaszát!
A 21. kérdésben (EQ21) a pedagógus nyitottságát vizsgáltuk különböző konkrét esetek
előfordulására rákérdezve (52. ábra)
A pedagógusok 90,1%-a szerint történt olyan, hogy saját intézményen belül
megfigyelték kollégájuk foglalkozását, óráját (3548 válasz). 88,1%-uk szerint az általuk
tartott foglalkozást, órát megfigyelte valaki (3458 válasz). 92,6%-uk szerint történt olyan,
hogy a saját intézményükben vettek részt olyan megbeszélésen, ahol megvitattak
tanítási, nevelési módszereket (3635 válasz), ennél kevesebben jelezték, hogy ugyanez
intézményen kívül is megtörtént (74,7%; 2925 válasz). A pedagógusok 87,4%-a látogatott
meg olyan elektronikus felületet, fórumot, ahol oktatással kapcsolatos tartalmat lehet
letölteni, megosztani (3425 válasz). 86,4%-uk vett át más szakterületen dolgozó kollégától
ötletet (3371 válasz), 70%-uk jelölte, hogy a tanulóktól is kapott új gondolatokat (2711
válasz), és mindössze 58,9% jelezte, hogy külső partnerektől kapott volna olyan ötleteket,
amelyek javították munkája eredményességét (2282 válasz).
17691492
490
89
2524
959
28956
1203
1623
805
213
1072
1712
906
145
2972
607
17234
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
Nem történt ilyen Igen, egy-két alkalommaltörtént ilyen
Igen, több ilyen történt Igen, nagyon sok ilyentörtént
Ahol a korábbitól eltérő tananyagot, taneszközt, pedagógiai módszereket kellettalkalmaznomAhol saját magamnak kellett új tananyagot, taneszközt, pedagógiai módszereketlétrehoznomAhol képzéseken kellett részt vennem
Amely az Európai Unió támogatásával zajlott (pl. HEFOP, TÁMOP, EFOP)
Az Európai Unió oktatási programjainak valamelyikében (Pl. Erasmus, Comenius,Leonardo, Grundtvig)
63
A pedagógusok 25,3%-a szerint nem fordult elő az utóbbi 1-2 évben gyakorlatuk
során az intézményen kívüli megbeszélés (993 válasz), 30% jelezte, hogy nem kapott a
tanulóktól ötleteket, amelyek javították munkája eredményességét (1162 válasz),
valamint 41,71%-uk válasza szerint nem kaptak a külső partnerektől olyan gondolatokat,
amelyek segítették volna munkájukat.
Szintén három terület emelkedik ki előfordulás tekintetében a nagyon gyakori
válaszlehetőségnél is. A pedagógusok válaszai szerint nagyon sok esetben előfordult velük
az utóbbi években a saját intézményen belüli megfigyelés (11,5%; 452 válasz), a saját
intézményen belüli megbeszélés (14,9%; 585 válasz), valamint az elektronikus felületen
való tudásmegosztás (20,7%; 810 válasz).
A pedagógusok 62,5%-a szerint nem akadályozó tényező, a munkavégzés ritmusa,
a válaszolók 37,5%-a szerint munkájukat saját ritmusban, önállóan tudták végezni (1431
válasz).
64
Pedagógusok tanulása, tudásmegosztása
52. ábra – EQ21: Kérjük, jelezze, az elmúlt egy-két évben milyen gyakran fordultak elő Önnel az alábbiak!
388
1739
1357
452469
2249
1011
198291
1487 1563
585
993
1708
916
301492
1268 1347
810
529
2160
1015
196
1162
2044
564
103
1593
1868
354
60
2382
1062
27099
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
Nem történt ilyen Igen, egy-két alkalommal történt ilyen Igen, több ilyen történt Igen, nagyon sok ilyen történt
Saját intézményemen belül megfigyeltem valamelyik kollégámat, hogyan tartja foglalkozását, óráját
Az általam tartott foglalkozást, órát megfigyelte valamelyik kollégám
Saját intézményemben részt vettem olyan megbeszélésen, ahol megvitattuk tanítási, nevelési, képzési módszereinket
Saját intézményemen kívül részt vettem olyan megbeszélésen, ahol megvitattuk tanítási, nevelési, képzési módszereinket
Meglátogattam olyan elektronikus felületet/fórumot, ahol oktatással kapcsolatos tartalmakat lehet letölteni, vagy kollégákkal lehet szakmai megoldásokat, ötleteketmegosztaniMás szakterületen dolgozó (pl. más tantárgyat tanító) kollégától kaptam olyan új ötleteket, gondolatokat, amelyek javították a munkám eredményességét
Tanulóktól (növendékektől, hallgatóktól) kaptam olyan új ötleteket, gondolatokat, amelyek javították a munkám eredményességét
Külső partnerektől (pl. szülők, civil szervezetek, munkaadók) kaptam olyan új ötleteket, gondolatokat, amelyek javították a munkám eredményességét
Akadályozott, hogy a munkámat nem tudtam a saját ritmusom szerint, önállóan végezni
65
A 22. kérdésben (EQ22) eredményességet akadályozó tényezőkre kérdeztünk rá (53.
ábra). Nem akadályozta a pedagógusokat a munkatársak támogatásának hiánya a
válaszadók 59,4%-a szerint (2297 fő), a kedvezőtlen munkahelyi légkör (57% szerint; 2199
válasz), a vezetői támogatás hiánya (69% szerint; 2647 válasz), valamint a
megbeszélésekre fordított idő túlzott mennyisége (56,7%; 2166 válasz). Akadályozó
tényezőként jelent meg a válaszolók 78,3 %-a szerint a tanulók viselkedésével kapcsolatos
problémák (3034 válasz), 78%-a szerint az országos szintű szabályok rugalmatlansága
(2985 válasz). A pedagógusok 71,1%-a szerint további akadályozó tényező szerint a
megfelelő munkaeszközök hiánya (2769 válasz), 70,8%-uk szerint a közös gondolkodásra,
kipróbálásra szánt idő rövidsége (2723 válasz), valamint 63,9%-uk szerint a tanulók
szociális helyzetének romlása (2460 válasz).
66
Akadályozó tényezők
53. ábra – EQ22: Akadályozták-e az elmúlt tíz évben az Ön munkája eredményességét az alábbi események/jellemzők, és ha igen, milyen mértékben?
844
1625
989
371
2297
1277
24847
2199
1229
302127
1123
1591
850
328
1121
1631
841
251
2647
820
250122
1392 1435
743
282
840
1641
983
410
2166
1236
332
88
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
Nem akadályozta Néha/kis mértékben akadályozta Gyakran/elég nagy mértékbenakadályozta
Folyamatosan/nagyon nagy mértékbenakadályozta
Akadályozta-e az országos szintű szabályok rugalmatlansága
Akadályozta-e munkatársaim támogatásának a hiánya
Akadályozta-e a kedvezőtlen szervezeti/munkahelyi légkör
Akadályozta-e a megfelelő munkaeszközök hiánya
Akadályozta-e a közös gondolkodásra vagy új megoldások kipróbálására szánt idő rövidsége
Akadályozta-e a vezetői támogatás hiánya
Akadályozta-e a tanulók (növendékek, hallgatók) szociális helyzetének romlása
Akadályozták-e a tanulók (növendékek, hallgatók) viselkedésével kapcsolatos problémák
Akadályozta-e megbeszélésekre fordított idő túlzott mennyisége
67
A 23. kérdés keretében (EQ23) Messmann és Mulder (2012) oktatási intézményekre
adaptált innovatív munkavállalói viselkedés (Innovative Work Behaviour) tételeit
adaptáltuk, amit egy hétfokozatú Likert-skálán értékelhettek a kitöltők. Az 5. táblázat
tartalmazza a kitöltők elemszámát, az egyes tételek átlagát és szórását. A kitöltőkre
leginkább jellemző, hogy nyomon követik a szakterületükön zajló új fejleményeket
(M=5,02), és új munkamódszereket, technikákat vagy eszközöket keresnek (M=4,80).
Legkevésbé jellemzőnek jelölték, hogy támogatót keresnének új gondolatok
megvalósításához (M=3,35) illetve, hogy jóváhagyást próbálnának szerezni új gondolatok
megvalósításához (M=3,41).
Elemszám Átlag Szórás
A szakterületemen zajló új fejlemények nyomon
követése
3966 5,02 1,42
Új ötletek kitalálása nehezen kezelhető
területeken
3958 4,15 1,47
Új munkamódszerek, technikák, eszközök
keresése
3957 4,80 1,42
Eredeti megoldások létrehozása konkrét
problémahelyzetekre
3957 4,45 1,49
Támogatók keresése új gondolatok
megvalósításához
3950 3,35 1,65
Jóváhagyás megszerzése új gondolatok
megvalósításához
3943 3,41 1,66
Új gondolatok gyakorlatban használható
megoldássá alakítása
3940 4,04 1,58
Kockázatok vállalása ígéretes megoldások
alkalmazása érdekében
3929 3,58 1,66
A szervezetben fontos szerepet betöltő
munkatársak meggyőzése, lelkesítése új
gondolatok iránt
3935 3,98 1,67
Új megoldások szisztematikus bevezetése a
munkavégzésbe
3937 4,02 1,54
A miénkhez hasonló szervezetekben zajló
fejlemények nyomon követése
3944 3,66 1,64
A felvetődő új gondolatok hasznosságának
értékelése
3937 4,09 1,57
5. táblázat – EQ23: Kérjük, 1-től 7-ig terjedő skálán jelölje meg, hogy az alábbiak milyen gyakorisággal történnek meg Önnel. Az 1-es arra utal, hogy soha, a 7-es arra, hogy folyamatosan, azaz szinte minden nap és szinte
minden helyzetben.
A továbbiakban a konkrét innovációra vonatkozó kérdések feldolgozása következik.
3.2. Konkrét innovációra vonatkozó kérdések (egyéni kérdőív)
Kérdőívünk harmadik blokkjának első kérdésében (EQ24) a pedagógusnak egy konkrét
újítást kellett megneveznie, amely az elmúlt tíz évben keletkezett, és a saját munkájának,
intézményének eredményességét szolgálta. A következő kérdésben (EQ25) ezt az újítást
68
kellett röviden, néhány mondatban bemutatnia. A következő kérdések erre a kiválasztott
újításra vonatkoznak.
A 26. kérdésben (EQ26) arra kérdeztünk rá, hogy az újítás hány éve keletkezett
(54. ábra). Az adatok szerint a pedagógus 28,6%-a választott olyan újítást, ami az elmúlt
2 évben történt (374 eset), 33,8%-uk 3-5 éve keletkezett újítást választott (442 eset), a
válaszadók közül legtöbben pedig 5 évnél régebbi újítást választottak (37,5%; 490 eset).
Kiválasztott újítás keletkezésének ideje
54. ábra – EQ26: Hány éve keletkezett a kiválasztott újítás? (N=4025)
A 27. kérdésében (EQ27) arra kerestük a választ, hogy a kiválasztott újítás mely
területeket érintette (55. ábra). A kitöltők válaszai alapján az újítások leggyakrabban a
tanulók kompetenciáinak, képességeinek eredményesebb fejlesztésére irányultak (1169,
88%), emellett érintett területek még a tanórai tevékenységek (1091 eset, közel 82%),
valamint szintén kiugró terület a tehetséggondozás (1005, kb. 75%) is.
374442
490
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
2 éve, vagy annál rövidebbideje
3-5 éve több mint 5 éve
69
Kiválasztott újítás területe
55. ábra – EQ27: Az alábbiak közül érintette-e valamelyiket a kiválasztott újítás? Több válaszlehetőség esetében is jelölhető az „igen” válasz. Kérjük, hogy mindegyik sorban jelöljön választ! (N=4025)
Arról, hogy a kitöltő munkájának eredményességére milyen hatással volt az újítás a
következő kérdésben (EQ28) kérdeztünk rá (56. ábra). A válaszadók több, mint fele
56,85% (775 fő) válaszolta, hogy az újítás hatására munkája jelentős mértékben javult,
23,8% (317 fő) kisebb mértékű javulásról, míg 14,4% (197 fő) nagyon jelentős mértékű
javulásról számolt be. Csaknem 3% szerint nem volt hatással az újítás a munkájának
eredményességére (2.9%, 38 fő), míg a negatív hatásról beszámolók aránya nem éri el az
1%-ot (0,3%; 4 fő). Egyéb válaszokat a kitöltők 1,7%-a jelölt.
243
1091
462
864
448
870
471
851819
494
902
416
618
698
158
1169
331
1005
357
976
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
Nem érintette Igen, érintette
A foglalkozások, tanórák tervezéséhez és megvalósításához kapcsolódó módszerek és eszközök
A tanulói, hallgatói teljesítmények értékelése vagy mérése
A foglalkozásokon vagy tanórákon kívüli tevékenységek
A nevelésben, oktatásban, képzésben használt a technikai eszközök
A szervezet belső működése
A szervezet működését, vezetését érintető új technikai, informatikai megoldás
A partnerekkel/igénybevevőkkel való külső kapcsolatok
A tanulók (hallgatók, gondozottak) kompetenciáinak, képességeinek eredményesebbfejlesztéseA tehetségek gondozása
A hátrányos helyzetűek, leszakadók, oktatása/nevelése
70
A kiválasztott újítás hatása eredményességre
56. ábra – EQ29: Hogyan hatott az Ön munkájának eredményességére a kiválasztott újítás? (N=1330)
Arról, hogy a kiválasztott újítást mennyi ideig alkalmazták (57. ábra) a válaszolók 36,4%-
a (483 fő) nyilatkozott úgy, hogy továbbra is új gyakorlatként alkalmazzák, míg a
válaszolók közel fele 48,6%-a (645 fő) nyilatkozott úgy, hogy jelenleg úgy alkalmazzák az
újítást, hogy az időközben beépítésre került a mindennapi gyakorlatukba. Azok aránya,
akik már nem alkalmazzák a megjelölt újítást, összesen csaknem 15% (188 fő).
A kiválasztott újítás alkalmazásának időtartama
57. ábra – EQ30: Mennyi ideig alkalmazta a kiválasztott újítást? (N=1326)
Arra vonatkozóan, hogy a keletkezést követően mennyire változott a kiválasztott újítás
(58. ábra) a kitöltők többsége, 65,4%-a (854 fő) számolt be kismértékű módosulásáról,
nagymértékű változásról 13,3% (174 fő), míg 21,2% (277 fő) nyilatkozott úgy, hogy az
újítás nem esett át módosításon.
192
756
317
38 4 230,0
10,020,030,040,050,060,070,080,090,0
100,0
Nag
yo
n je
len
tős
mér
ték
ben
jav
íto
tta
am
un
kám
ered
mén
yes
ség
ét
Jele
ntő
s m
érté
kb
enja
vít
ott
a a
mu
nk
ámer
edm
ény
essé
gét
Kis
mér
ték
ben
jav
íto
tta
a m
un
kám
ered
mén
yes
ség
ét
Nem
vo
lt h
atás
sal a
mu
nk
ámer
edm
ény
essé
gér
e
Ink
ább
neg
atív
/kár
os
hat
ássa
l vo
lt a
mu
nk
ámer
edm
ény
essé
gér
e
Egy
éb
88 65 45
483
645
0,010,020,030,040,050,060,070,080,090,0
100,0
2 évig vagy annálrövidebb ideig
alkalmaztam, demár nem
alkalmazom
3-5 évigalkalmaztam, de
már nemalkalmazom
Több mint 5 évigalkalmaztam, de
már nemalkalmazom
Jelenleg isalkalmazom, mint
új gyakorlatot
Jelenleg isalkalmazom, de
már a mindennapigyakorlatomrészévé vált
71
Az újítás változása a keletkezést követően
58. ábra – EQ31: A keletkezését követően mennyire változott a kiválasztott újítás? (N=1305)
Arra a kérdésre vonatkozóan, hogy milyen tényezők játszottak szerepet az újítás
létrejöttében (59. ábra), közel azonos értéket értek el azok, akik szerint valamely vonzó
szakmai megközelítés volt hatással (77%; 1009 fő, ebből 26,8% (352 fő) nagy szerepet
tulajdonít ennek) és azok, akik valamely problémára kerestek megoldást (75,7%; 1005 fő,
ebből 29,1% (386 fő) nagy szerepet tulajdonít ennek). A külső kapcsolatok tekintetében: a
továbbképzésen való részvétel hatása (összesen 41,2%; 544 fő), a más intézmény
gyakorlata inspirálta újítások (összesen 45,4%; 599 fő) nagyjából egyenlő arányban
jelennek meg, valamint az is szerepet játszott, hogy a kitöltő megoldás iránt elkötelezett
szakmai közösség tagja lett (összesen 17,8%; 228 fő). A vezetők felől érkező hatásról
összesen 38,1%; 505 fő számol be, a véletlenszerűen keletkezett újítások száma pedig
viszonylag alacsony (13,4%; 59 fő). Egyéb tényezők összesen 28,3%-ban játszottak
szerepet.
277
854
174
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
Nem változott (ma is úgyalkalmazom, mint eredetileg)
Az újítás a keletkezése ótakismértékben módosult
Az újítás keletkezése ótanagymértékben módosult
72
Az újítások létrejöttét befolyásoló tényezők
59. ábra – EQ32: Az újítások keletkezésében sokféle tényezőnek lehet szerepe. Kérjük, jelölje meg, hogy az alábbiak közül melyeknek volt szerepe az Ön által kiválasztott
újítás létrejöttében! Több sorban is bejelölheti az „igen” válaszlehetőséget. Kérjük, hogy mindegyik sorban jelöljön választ!
322
619
386
779
440
104
719
537
62
776
399
145
302
657
352
819
363
142
1054
200
28
380
2039
950
313
62
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
Nem, ennek nem volt szerepe Igen, ennek volt szerepe Ennek rendkívül nagy szerepe volt
Valamilyen problémára kerestem megoldást
Külső ösztönzésre vagy elvárásra történt az újítás
Más kollégák, intézmények/szervezetek sikeres gyakorlata inspirálta az újítást
Továbbképzésen ismertem meg korábban általam nem alkalmazott új megoldásokat
Az újításhoz kapcsolódó szakmai megközelítést találtam vonzónak
Vezetői ösztönzés, a vezetés felől érkező nyomás
Az adott megoldás iránt elkötelezett önkéntes szakmai közösség tagja lettem
Nem szándékolt, véletlen módon keletkezett az újítás
Egyéb
73
Azt, hogy milyen tényezők voltak hatással az újításra (60. ábra), egy tizenegy itemből álló
kérdéssel mértük, ahol a válaszadónak el kellett döntenie, hogy tapasztalták-e a felsorolt
állítások valamelyikét, illetve az milyen hatással volt az újításra. Eredményeink alapján
az innovációra érdemleges hatást leginkább 42,2%-ban (561 esetben) a munkatársakkal
való szakmai diskurzus gyakorolta, és viszonylag magas értéket ért el a szervezeten
kívülről érkező szakmai támogatások ereje (29,7%; 390 eset). A megoldandó feladatok
bonyolultsága szintén érdemi hatással volt az innovációra 26,7%-ban (348 eset).
Érdekesség, hogy a kitöltők a legtöbb esetben nem tapasztalták, hogy a vezetés
támogatásának hiánya (85,7%; 1120 eset), valamint a sikertelennek bizonyuló
próbálkozások hatással lennének az újításokra.
74
Az újítások megvalósulása során tapasztalt tényezők hatása
60. ábra – EQ33: Az újítások megvalósítása során gyakran tapasztalható különböző körülmények hatása. Kérjük, jelölje meg, hogy az alábbiak közül Ön melyeket tapasztalta
a megjelölt újítás megvalósítása során! Kérjük, mindegyik sorban jelöljön választ! (N=4025).
307
462
561629
296390
518
437
348
718
346
222
633
548
131
674
459
170
903
320
93
1120
12661
640
432
246
502 532
280
629
48 52
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
Nem tapasztaltam ilyet Tapasztaltam ilyet, de ennek nem volt érdemlegeshatása
Tapasztaltam ilyet, és ennek érdemleges hatása volt azújításra
Az újítás kapcsán kollégákkal folytatott beszélgetések, viták A szervezeten kívülről kapott szakmai támogatás
A megoldandó feladatok bonyolultsága A szervezeten belüli viszonyok vagy ezek megváltozása
Az új megoldásokkal együtt járó kockázatok Az érintettek, résztvevők kicserélődése
Sikertelennek bizonyuló próbálkozások A vezetés támogatásának hiánya
Anyagi erőforrások vagy szükséges technikai eszközök hiánya Időhiány, időnyomás
Egyéb
75
Végezetül a konkrét újítással kapcsolatos átadási és átvételi folyamatokra kérdeztünk rá.
760 esetben saját, ugyanabban az intézményben/szervezetben dolgozó munkatárs
tapasztalatai kerültek felhasználása az újítás során. Más, hazai köznevelési intézmény
vagy annak munkatársa 421 került említésre, a hazai felsőoktatási intézmény esetében
ez a szám 164, külföldi felsőoktatási intézmények tapasztalatait illetően pedig 81 esetről
számolhatunk be. A válaszadók 221 esetben nyilatkoztak arról, hogy a fenti felsorolt
kategóriák közül egyikbe sem sorolható személy vagy szervezet tapasztalatait használták
fel, valamint 227 esetben nem történt meg más tapasztalatainak beépítése (61. ábra).
Átvétel: A konkrét innovációt érintő tapasztalatok forrásai
61. ábra – EQ34: Amennyiben az itt bemutatott újításhoz más kollégák vagy intézmények/szervezetek
tapasztalatait is fel tudta használni, kérjük, az alábbiak közül jelölje meg azt, amely az Ön esetében jellemző volt. Több választ is megjelölhet! A bal oldali tengely jelen diagramnál az elemszámot mutatja
A beérkezett válaszok alapján a kitöltő által megjelölt újítás átvételére az esetek több
mint felében (57,3%; 672 eset) nem történt próbálkozás. Amikor volt átvételre irányuló
kísérlet (összesen az esetek 45,7%-ban), a kitöltők 23,1%-a jelezte, hogy tud ilyen
kezdeményezésről, azonban nem tudja megvalósult-e. A megvalósult átadás-átvételek
esetében az átvevők 21,7%-ban (269 eset) hazai, az esetek közel 1%-ában külföldi
intézmények, szervezetek (62. ábra).
A kiválasztott konkrét újítás átvétele más intézmények/szervezetek által
760421
164 83 81 221 227
0
500
1000
1500
2000
2500
3000
3500
4000
A s
aját
inté
zmén
yem
ben
/sze
rvez
etem
ben
do
lgo
zó k
oll
égám
Más
ik, m
agy
aro
rszá
gi k
özn
evel
ési
inté
zmén
y v
agy
ott
do
lgo
zók
oll
égák
Mag
yaro
rszá
gi f
első
ok
tatá
siin
tézm
ény
vag
y o
tt d
olg
ozó
ko
llég
ák
Kü
lfö
ldi k
özn
evel
ési
inté
zmén
y
Kü
lfö
ldi f
első
ok
tatá
si in
tézm
ény
Az
elő
ző k
ateg
óri
ákb
a n
emta
rto
zó, m
ás s
zem
ély
vag
ysz
erv
ezet
Nem
has
znál
tam
más
tap
aszt
alat
ait
76
62. ábra - EQ35: Kérjük, jelölje meg, történt-e kezdeményezés arra, hogy a kiválasztott újítást vagy annak
jelentősebb elemeit más intézményeknek, szervezeti egységeknek átadja/átadják (N=1238)
3. Hivatkozások
Cameron, K. S. & Quinn, R. E. (2011): Diagnosing and Changing Organizational
Culture. Based on the Competing Values Framework. 3rd edition. San Francisco:
Jossey-Bass,
Fazekas Ágnes & Halász Gábor (2018): Innováció és eredményesség az oktatásban:
elemzés az Innova kutatás második adatfelvétele alapján. Kéziratt. 2018.
Halász Gábor &- Horváth László (2017): Innováció az oktatásban.
Szintézistanulmány, Kézirat. URL: https://ppk.elte.hu/file/szintezis.pdf, 2017.
május
Fazekas Ágnes, Halász Gábor & Horváth László (2018): Innovációk és innovációs
folyamatok a magyar oktatási rendszerben. Educatio, 27(2), pp. 247–264 Retieved
fromURL: https://akademiai.com/toc/2063/27/2
Horváth László (2018): A nemzetközi mobilitási és partnerségi programokban résztvevő
köznevelési intézmények jellemzői az Innova kutatás adatai alapján. Kézirat,
2018. UR: https://ppk.elte.hu/file/TKA_innova_jelentes_lezart.pdf
Messmann, G., & Mulder, R. H. (2012). Development of a measurement instrument for
innovative work behaviour as a dynamic and context-bound construct. Human
Resource Development International, 15(1), 43-59.
Nagy-Rádli Dalma (2018): Innovációs folyamatok a magyar oktatási rendszerben -
Összefoglaló gyorsjelentés az Innova kutatás első adatfelvételének
eredményeiről. Kézirat. URL: https://ppk.elte.hu/file/Gyorsjelent_s__2018.03.25_-
_HG_.pdf, 2018.
286 269
11
672
0,010,020,030,040,050,060,070,080,090,0
100,0
Igen, de nem tudokarról, mások
átvették-e
Igen, és tudok róla,hogy mások
átvették belföldön
Igen, és tudok róla,hogy mások
átvették külföldön
Nem történt ilyenpróbálkozás
![Konfiguráció menedzsment ansible-velipszilon.niif.hu › 201710_ansible › ansible.pdf · Ansible config és shell változók ansible.cfg [defaults] remote_user = debian become_method](https://static.fdocuments.net/doc/165x107/5f0fb7337e708231d44587ca/konfigurci-menedzsment-ansible-a-201710ansible-a-ansiblepdf-ansible.jpg)
