India kultúrtörténete

India kultúrtörténeteA K rösi Csoma Sándor Buddhista Egyetem jegyzete

Összeállította: Mahler György

A szárnáthi Asóka-oszlop csúcsdísze

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange

www.docu-track.com Clic

k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com

http://www.docu-track.com/buy/


Földrajzi bevezet

Azt a földrajzi területet, ami a mai térképeken India állam, Pakisztán,Banglades, Sri Lanka, Nepál és Bután állam képez, kulturális éstermészetföldrajzi tekintetben nevezhetjük történelmi Indiának. Az ezen aterületen évezredek óta létez kultúra olyan egyedi ismérveket mutat, amely egyfolyamatos, gyökeres és organikus fejl dés eredménye, amely ezt a kultúrát avilágon egyedülállóvá teszi.

A „mesés Indiát”, ahogy gyakran emlegetik, északi irányból a Himalája óriásai,a Szulejmán és a Hidukus nehezen megmászható vonulatai választják le a nagyeurázsiai tömbr l. A másik három világtáj fel l a szubkontinenst tengerek

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



határolják. A történelem során hullámokban az északról, a Hidukus hágóin átIndiába betelepül különböz népcsoportok – általában harcias nomád törzsek –a már ott lév lakosságot déli irányba szorították. Ennek következtében azország etnikai térképe érdekes réteges szerkezetet mutat, melyet egy zsákhozszoktak hasonlítani. A zsák „legalsó” részén, azaz a Sri Lanka „dzsangalaiban”(Baktay után, különben érthetetlen, hogy miért terjedt el a dzsungel megnevezés,ugye?) és a Dekkán egyes eldugott hegyvidékein a mai napig élnek azok a sötét

protoausztráliai törzsi népek maradvány csoportjai, akik a feltételezésekszerint el ször népesítették be a félszigetet. A Dekkán nagy részét a dravidanépek lakják, akiket régebben India slakóinak gondoltak. Hogy így volt-e vagysem, azt nem tudjuk, az azonban valószín , hogy az Indus völgyi kultúralakossága seik közül került ki. Észak-India lakosságának a nagy részét azok anépek alkotják, akik a Kr.el tti II. évezred folyamán bevándorló „árja” népekleszármazottai. Észak-Indiában a kés bb bevándorolt népek kései leszármazottaiis jelen vannak, úgymint a szkíták, türkök, mongolok, arabok, afgánok, perzsákés abesszinek.

A nyelvek

Indiában a mai napon több mint 1500 nyelv és nyelvjárás van. Ezek túlnyomórésze azonban törzsi nyelv, amelyet csak néhány ezer vagy tízezer ember beszél.A legnagyobb nyelv a hindi, amelyet 470 millió ember vall anyanyelvének. Alegtöbb indiai nyelv az indoeurópai nyelvcsalád tagja, amely a legtöbb európainyelvet is magába foglalja. Az Indiába bevándorolt árják si nyelve volt azindoeurópai snyelv közvetlen leszármazottja. Ebb l, még az i.e. II évezredbenalakult ki a szanszkritnak nevezett irodalmi nyelv. Ebb l és ennek népiesváltozataiból alakultak ki kés bb az új ind nyelvek.

Ó-ind nyelv szanszkrit védikusszanszkrit (mesterségesen konzervált irodalmi nyelv)

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



szanszkrit - régi vagy epikai- klasszikus- Ma is a

veltembereknyelve,szabályaitPánini írta lei.e.III.században

népies ó-ind nyelvek(prákrit nyelvek)pl. páli mágadhi

új ind nyelvek

hindipandzsábikasmírinepálimaráthibengáliszingaléz

urdu (arabbal és perzsával keveredett ind nyelv)cigány (több keleti nyelvvel keveredett)

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



A ciklikus id – lineáris id

Az európai ember világképében az id megjelenési formája lineáris. Ennekalapja valószín leg a zsidó-keresztény hagyományokban keresend , amelyszerint a teremtést követ en mintegy hatezer év múlva Isten elpusztítja a világot.A földi történelem tehát két végzetes esemény közé kifeszített id intervallumrakorlátozódik. A kés bbi tudományos világnézet szerinti végtelen id szemlélet isátvette a linearitást. Itt a kezdetet és a véget egy, a történelmi id k homályábanyúló „mínusz végtelen”, valamint a futurisztikus és zömmel idealizált „plusszvégtelen” id idea képezi.

____†_______________________________________†_____

A esemény B esemény

Az indiai gondolkodásmód a ciklikus id felfogáson alapul. Meghatározótényez i az egymást követ és ismétl világkorszakok valamint azújjászületés elmélete.

Következ oldalon lév ábrán a ciklikus id t szimbolizálva ábrázoljuk Indiaókori történelmének f korszakait.

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



A világkorszakok

A világkorszakok elméletének alapegysége a júga. A júga mítikus id egység,kozmikus ciklus. Négyféle júga létezik, melyek sorrendben a következ k:

Kríta júga hossza: 4 egységTreta júga hossza: 3 egységDvápara júga hossza: 2 egységKáli júga hossza: 1 egység

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



------------------------------------------------------összesen: 10 egység

Ez a négy egymást követ júga alkot egy mahajúgát.Az els , a Kríta júga a jó korszaka. Majd az emberiség erkölcsi hanyatlásával jutel a negyedikhez, a sötétség korszakához. Ma annak a Káli júgának a VI.évezredében élünk, ami Kr.el tt 3102-ben (5105 évvel ezel tt) kezd dött.

1 Káli júga = 1200*360 év = 432.000 év (ezek szerint a jelenlegi Káli júgábólmég 426.895 év van hátra)1 mahajúga = 4.320.000 év

1 kalpa (világkorszak) = 1000 mahajúga ez Brahmá teremt egy napja, utána avilág megsemmisül, melyet követ egy Brahmá éjszaka, mikor Brahmá újrateremti a világot.

360 Brahmá nap (kalpa) alkotja Brahmá egy évét. Száz év után Brahmá meghalés új Brahmá születik.

Végül lássunk két példát amely megpróbálja érzékeltetni egy kalpa hosszát:Egy kalpa annyi id , amennyi alatt egy tizennyolc kilométeres oldalú

kocka elkopik attól, hogy száz évenként egyszer rászáll egy tündér ésmegérinti tollruhájával.

Egy kalpa annyi id , amennyi ahhoz szükséges, hogy egy tizennyolckilométeres oldalú hatalmas siló, amely pipacsmagvakkal van megtöltve, és százévenként egy magot kiveszünk bel le, kiürüljön.

Indus-völgyi kultúra

A XX. Század 20-as éveiben egy igen régi titokzatos kultúra maradványaitfedzték fel az Indus folyó melletti Szindben és csaknem egyidej legHarappában.A két legfontosabb lel hely, Mohendzsodáró az Indus alsó folyásánál, Harappápedig az Indus-völgy északi vidékén, a mai Pandzsábban helyezkedik el. Az ittlelt romok nagy népes városok maradványai lehetnek. Kés bb több másromhelyet is feltártak, a mai napig a felfedezett romterületek száma már többszáz. Ezek azonban méretre és jelent ségre elmaradnak az említett két nagytelepülés mögött. A feltárt romok és az el került leletek azt igazolják, hogy ez akultúra mind társadalmi-gazdasági, mind a m vészet területén a vele egykorúmezopotámiai kultúrával vetekedett.

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



Az Indus-völgyi civilizáció a Kr.e. 3. évezredben virágzott, de kezdete a 4.évezredbe nyúlik és a vége a Kr.e. 2. évezredre, az árják India területén valómegjelenésének idejére tehet .

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



Mohendszodáró romjai és egy pecsétnyomó

Az el került tárgyi leletek között kis alakú négyszögletes táblák ébresztetteknagyobb figyelmet, melyekr l megállapítható, hogy pecsétnyomóként voltakhasználatosak. Ilyen pecsétnyomókat találtak Mezopotámiában is, ez bizonyítja,hogy a két nagy kultúra kapcsolatban állt egymással.Az sajnos nem állapítható meg, hogy milyen etnikumú és milyen nyelvetbeszél népek lakták ezeket a városokat, annak ellenére, hogy apecsétnyomókon írásjeleket is találtak. Ezeket az írásjeleket azonban mind a mainapig nem sikerült megfejteni. A megfejtést az nehezíti, hogy a tárgyi kultúrafejlettségének némileg ellentmondóan, hosszabb írásos szövegek nem kerültekel .Egyes feltételezések szerint az Indus-völgy eredeti lakói a ma a Dekkán délirészén lakó dravida népek sei lehettek. A dravida népekr l mind a mai napignem állapították meg, hogy milyen nyelvcsaládba tartoznak. Egyes kutatások afinnugor (!), mások az indoeurópai rokonságot vélik felfedezni.A nagyvárosok valószín leg egy mez gazdaságilag fejlett, öntözésesföldm velést folytató gazdasági egység központjai lehettek, amely az Indusfolyó áradásait használta ki a terület öntözésére és különböz gabonaféléketvalamint kertészeti kultúrát termesztett. A városok tartós anyagokbóltervszer en, rendezetten épültek. F útvonalaik és általában az utcák ismer legesen metszik egymást, általában É-D és K-NY irányt követik. Az utcákegyenesek, tartós k alapra téglából vagy er s vályogból épültek. Arendezettség messze felülmúlja az újkori India településeinek építésmódját. Azutcákon csatornázás volt. Nagy alakú téglákkal, vagy álboltozatos tet vel fedett,mély csapadék és szennyvízgy jt csatornák húzódtak az utcák alatt, s ezekbetorkolltak az épületek csatornái.Az Indus-völgy városainak csatornázása és rendezettsége a velük egykorúmezopotámiai városokét is felülmúlja.Egyes házakban saját fürd medencét találtak, vízelvezet cserépcsövekkel, devoltak nagy közfürd k is. Elképzelhet , hogy a nagy fürd k voltaképpentemplomokként funkcionáltak, mert külön templomokat nem találtak. A keletikultuszokban mindenkor nagy szerepe volt a rituális fürdésnek, mosakodásnak.Ez a mai napig így van. A hindu templomokban és a muzulmán mecsetekben amai napig megtaláljuk a mosakodásra szolgáló medencéket és vízcsapokat. Deaz si keresztény templomokban is központi szerepet kapott a keresztelmedence. Érdekes módon a dél-indiai dravida hindu templomokban ma is nagyméret medencék vannak, amelyek felépítésükben hasonlítanak amohendzsodárói nagy fürd re.A városok hosszú korszakokon át fejl dtek, Mohendzsodáróban kilenc,Harappában hat települést különítettek el egymástól. A mélyebb rétegekmagasabb színvonalú iparról és m vészi tevékenységr l tanúskodnak, mint afels bb, fiatalabb rétegek. Ez az utolsó korszakok hanyatlását mutatja. A

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



hanyatlás bekövetkezhetett háborúskodások miatt, de valószín bb, hogy atermészeti viszonyok megváltozása volt az oka. Ez a csaknem egyid ben,Egyiptomban és Mezopotámiában is bekövetkez változás a folyóvölgyekkiszáradása és a környék elsivatagodása volt. Sörös István, a piramisok építéséreúj elméletet kidolgozó kutató szerint, ez a világtengerek vízszintjének acsökkenésével hozható összefüggésbe. (Sörös István: Vízben álló piramisok,lebeg kövek)Az Indus-völgy lakói szerszámként csiszolt k és kezdetleges réz eszközökethasználtak. Magas fejlettséget ért el a fazekasság. Az egymást követperiódusokban bekövetkez színvonal süllyedés, a fazekas termékekenkövethet a legjobban. Valószín leg, hogy a klímaváltozás miatt a fejlettebbkultúrájú nép nehéz gazdasági helyzetbe került s így elhagyta a városokat.Kés bb a romokon feltehet en különböz északi jövevény népek telepedtekmeg. Korabeli források szerint, a valamikor viruló Dél-Indus völgy Nagy Sándorindiai hadjáratának idejére (Kr.e. 327) már puszta sivatag. Lehetséges, hogy a 2.évezred közepén beáramló indoárják már egy fejletlenebb, mongoloid típusúnépet találtak ott, és ezekt l ragadták el a hatalmat. Mindenesetre az indoárjákbeáramlása végérvényesen véget vetett az Indus-völgy si civilizációjának.

A képen látható férfi mellszobor felt en emlékeztet a mezopotámiai sumérszoborfejekre.

- frontális ábrázolás- szakáll és kiborotvált fels ajak

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



- a tartás és kifejezés merevsége- a szemöldök domborított jelzése- a haj és szakáll párhuzamosan vésett vonalakkal történ ábrázolása- a köntös lóhere-mintás díszítése

A képen egy táncosn kis réz figurája látható. A stílus merészebb és eredetibb.A táncosn tipikusan indiai, mind stílusában, mind készítési technológiájáttekintve a kés bbi korok indiai alkotásaira hasonlít.

- térben mozgó ábrázolás- kiugró alsó ajak- jellegzetes ékszerek

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



A képen látható férfialak torzója teljesen újszer stílust mutat. Semmi rokonvonást nem mutat a férfifejjel és a táncosn vel. A törzs plasztikája olyan fejlett,hogy csak a jóval kés bbi (kb 2000 év) görög szobrászat m veivel vethetössze. Megfigyelhet , hogy vállaknál két pár kar illeszkedett a törzshöz. Itttalálkozunk el ször azzal a jellegzetes ikonográfiai elemmel, amely a kés bbikorokban annyira jellemz Indiára: az istenségek sokfej és sokkarúábrázolásával.

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



A pecsétnyomókon leggyakrabban állat ábrázolásokat látunk. Legtöbbször bika,n elefánt, orrszarvú, tigris. Szerves felépítés, jól megfigyelt formák, biztos

kez mintázás jellemzi ket. A bika ugyanaz a púpos szarvasmarha fajta,amilyen ma is jellemz Indiában. Bika ábrázolás gyakori, ugyanakkor tehén egysincs. Ugyanabban a korban Egyiptom és Mezopotámia, valamivel kés bb pedigaz Égei-tengeri (Kréta) kultúra m vészetében szintén a bika volt aleggyakrabban, leghangsúlyozottabban ábrázolt állat. A bikához ezekben atársadalmakban vallásos kultusz kapcsolódott. Valószín leg így volt ez az Indusvölgyében is. De mi lehetett ennek az oka? Próbáljuk megkeresni a választ azasztrológia segítségével.

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



Az ókori kultúrák gazdálkodása szorosan köt dött az évenkénti, periodikusanismétl áradásokhoz, és más, az id járással összefügg hatáshoz. Ezek el rejelzésének eszköze a csillagos égbolt – mint kozmikus méret kalendárium –figyelése, elemzése volt. Ebb l is következett, hogy az ókori ember az életminden jelenségét megpróbálta összefüggésbe hozni a csillagok és bolygóklátszólagos égi mozgásával. Ezek a megfigyelések vezettek az asztrológiatudományának a kifejl déséhez, amely a Nap látszólagos évi körpályáján – azekliptika körén – és az ennek mentén ismert csillagképek állatövén - azodiákuson – alapul. A tizenkét csillagkép ábrái azonosak voltak az egyiptomi, asumér, a babilóni, zsidó, égei-tengeri, asszír, perzsa, görög kultúrákban,valamint az indiaiban is. Ezek az alábbiak:

BakVízöntHalakKosBikaIkrekRákOroszlánSz zMérlegSkorpióNyilas

A Nap havonta kerül a zodiákus másik jegyébe. Ez az Égbolton napfelkeltekörnyékén észlelhet a legjobban. Tulajdonképpen amely csillagképben jár aNap, az abban az id szakban éppen nem látható az égen, mert a napelhomályosítja. A Nap tavaszpontjának nevezzük az Éggömb (Égbolt) azonpontját, ahol tavaszi napéjegyenl ség id pontjában a Nap tartózkodik. Ez a pontévr l évre kicsiny mértékben eltolódik. Egy egész kört 26.000 év alatt tesz meg,

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



egy jegyben pedig 26.000/12=2.167 évig tartózkodik. Az i.e.5. évezred végét laz i.e.2. évezred elejéig a Nap a Bika jegyében járt. Ez hozható tehátösszefüggésbe az ókori civilizációkban fellelhet bika-kultusszal, és ez is egymomentum, ami rávilágít az Indus-völgy civilizációjának és a többi ókorimagas-kultúrának a szellemi kapcsolatára.Térjünk vissza egy kicsit a pecsétnyomókra. Az ábrák szerint nemcsak abikákon, hanem más állatokon is láthatóak bika szarvak. (Pl. a c. képen tigris, e.képen az elefánt, d. képen egy szfinx)A b. jel képen egy ül helyzetben lév alak látható. Ez az els ismertábrázolása egy jóga ülésben (lótusz v. padmászana) ül jóginak. A fejnek háromarca van, amib l arra következtethetünk, hogy egy istenséget ábrázol (lásd fent atöbbkarú, többfej istenekr l). Az alak fején dzsáta-mukuta hajviselet szerfejdísz látható, kétoldalt szarv ágazik ki a fejb l, körülötte vadállatok láthatók. Amásfél ezer évvel kés bb megjelen Síva szimbolika pontosan ezeket azelemeket tartalmazza. Azaz Síva a jóga isteni Mestere, az Állatok Ura, hajában aHold sarlóját viseli, kultikus hátas állata Nandi, a bika.

A képen látható Anya istenn minden si kultúrában jelen van. A n iséget azanyaságot, a tápláló kebleket, bolygónkat, az életet adó földanyát szimbolizálja.Az anyajogú társadalmakban kialakult kultuszok maradványa is lehet. Aföldanya az egyetemes természet megszemélyesítése, a föld a n iség, a jin, aföld elem, a sötét, a befogadó szimbóluma. Az istenszobor mágikus célt isszolgálhatott, a szobrocskába beköltözött az istenség ereje, segítette tulajdonosáta bajban, szerencsét hozott számára.

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



Indoárják Indiában

Az árják eredte bizonytalan. Maga az indoárja nyelv az indoeurópai, más névenindogermán nyelvcsalád része. Valamikor a Kr.e. 3. évezredben indoeurópainépek éltek Nyugat_Európától egészen a Közép-Ázsiai pusztákig. A nyugatiágból alakultak ki az európai nyelvek, pl. kelta (ír), germán, ógörög, latin, szláv,örmény, litván. A közép-ázsiai sztyeppékr l indoeurópai nyelvet beszél törzsekvándoroltak déli-délkeleti irányba. Ezek a nomád népek az „árja” kifejezésthasználták maguk megnevezésére. Ennek a mai jelentése „nemes, de ez nembiztos, hogy az eredeti jelentést tükrözi. Ezek a népek el ször a mai Iránterületén telepedtek meg. Maga az Irán elnevezés is ebb l származik (Airán,Ejrán). Már hosszabb id n át tartózkodtak ezen a területen és a nyugati ágIránban terjeszkedett tovább, bel lük lettek a médek és a perzsák. A keleten éltörzsek – kb. az i.e. 2. évezred közepén – még keletebbre vonultak. Nomádállattenyészt k módjára hosszabb-rövidebb ideig tanyáztak Kelet-Irán és a maiAfganisztán területén, míg végül elérték Indiát és a Hindukus hágóin átkelve azIndus-völgy területére jutottak. Az árják nem egy tömegben, hanem a nomádnépek szokása szerint több törzsre oszolva hatoltak be Indiába s az egyescsoportok benyomulása között több-kevesebb id telt el.Az árják megjelenése új irányt szabott India történelmének. Elfoglalták avalamikori Indus-völgyi kultúra területét – mint láttuk itt már csak alacsonyabbkultúrájú utódnépeket találtak – aztán tovább vándorolva keletre a Gangesztermékeny síkján állapodtak meg. Végül benyomultak a Dekkán északi részéreis. El renyomulásuk során elkerülhetetlenné vált, hogy összeütközésbekerüljenek a korábban ott él lakossággal. Ezen háborúk írásos nyomait a Rigvédában is megtaláljuk. Az árják azonban fejlettebb haditechnikájuk (ló, küll skerek harci szekér, vas hegy nyilak és vasból készült kézi fegyverek)segítségével legy zték a helyi, sötét b , feltehet en dravida lakosságot.

Védák, upanisadok

A véda jelentése, tudás. Ez azonban nem közönséges tudást, hanemtranszcendens, vallási tudást jelent. A védák az ind kultúra legrégibb, irodalmi,vallási és m vel déstörténeti szempontból felmérhetetlen l fontos terméke.Vallási m veknek, dalgy jteményeknek, imakönyveknek, teológiai és filozófiaiértekezéseknek a roppant együttese. A Kr.e. 1. évezred közepéi Indiábanuralkodó brahmanizmus vallásának a bibliája. A kés bbi hindu vallás alapjait isa védák teremtették meg. A védák isteni kinyilatkoztatásokon (sruti) alapulószövegek, melyeket a „risik” (szent látnok, papi költ ) állítottak össze, de sokáignem írták le ket, hanem papi iskolákban, brahmana családokban él szóbanhagyományozták tovább. A hosszú szövegek megjegyzése csodálatosemlékez tehetséget és rendkívüli szorgalmat követelt.

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



A hosszú szövegek hangsúlyozása, egyes apró részletek megjegyzése semlehetett egyszer feladat. Valószín leg a kés bbi buddhista szerzetesekhezhasonlóan, egyes szövegrészeket több pap jegyzett meg, és id nkénti együttesrecitálással egyeztették a szöveget. Ez alkalmat adhatott arra is, hogy a szövegeredeti jelentésének a megtartása érdekében, az él nyelv természetes fejl désétkövet változtatásokat illesszenek a szövegbe. A véda irodalmának egésztömege négy, ugyancsak védának nevezett részre tagolódik.

Rig véda versek, himnuszokSzáma véda melódiák vagy dalokJadzsur véda áldozati imák és formulákAthar véda varázsigék, varázs-mondások

Ezek alkotják a védák törzsét, amelyek a legrégibb iratok. Ezeket szanhitáknak,azaz gy jteményeknek is nevezik.

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



Mindegyik szanhitá kapcsolatba hozható az áldozati szertartásokkal. Abrahmaniznus legfontosabb rituáléja a t záldozat volt. A nagy áldozatiünnepeken, amelyek bonyolult ceremóniáját egész sereg pap végezte, a hótar ahimnuszokat (Rig véda) recitálta, az udgátar a szertartásokat énekekkel kísérte(Száma véda), az adhvarju az áldozati formulákat mormolta (Jadzsur véda) abrahman vagy brahmana vezetése mellett, akinek emiatt mindegyik gy jteménytismernie kellett.Minden egyes szanhitához bráhmana nev teológiai értekezések járultak,melyeknek részei vagy függelékei az áranjaka és upanisad nevezet teológiai,filozófiai értekezések. A bráhmanák a szanhitákhoz hasonlóan istenikinyilatkoztatáson alapulnak (sruti).Ezen kívül minden egyes védához több szútrának nevezett a mindennapi és arituális életet szabályozó tankönyv járul. Ezek azonban már nem istenieredet ek, csak emberi hagyományokon alapulnak (szmriti).A védák mikor keletkeztek? Ezt mai tudásunk szerint homály fedi. Valószín lega Rig véda a legrégibb, egyes himnuszainak a keletkezése még a Kr.e. 3.évezredig nyúlik vissza. Azonban a legkés bb keletkezett szútrák is a Kr.e. VI.században már meg voltak, mivel a buddhizmus elméletének a kialakulása máraz egész szútra irodalom meglétét feltételezi.Most pedig következzék egy idézet a Rig védából.

A teremtés himnusza (RV. X. 129.)

1. Nem-létez és Létez se volt még,Nem volt ég, és az égen túl a menny sem.Mozdult valami? Hol, ki oltalmában?Víz volt talán, és feneketlen mélység?

2. Nem volt még Élet és nem volt Halál sem,

Éj s nap közt nem volt különbségtev -jel.Csak az Egy lélegzett, lehelet nélkül, Önerejéb l. Nem volt semmi más ott.

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



3. Sötétet kezdetben sötétség borított,Mindenütt jel-nélküli óceán honolt.Üresség burkolta a létbe lép t,Amint az Egy felkélt izzó er vel.

4. Abban a vágy, mi feltámadt el ször,Lett els csírája az értelemnek.A látók szívükben bölcsen kutattak,S nem-létben lelték meg a lét bilincsét.

5. Mér zsinórjuk kifeszült er sen,Hol volt a lenn, és merre volt a fenn ott?Termékenyít s termékeny hatalmak: Energia mélyen, felül lökések.

6. Ki az, ki tudja. s itt ki mondja majd el, Honnét keletkezett. honnan e teremtés?

Az istenek? Hisz kés bb jöttek k is! Hogy honnan ered. ki tudhatja akkor?

7. Ó hogyan létesült ez a Teremtés? Talán magát formálta meg, talán nem?

Legf bb mennyb l ki letekint reája, Talán az tudja. vagy nem tudja sem?(

(Fordította Fórizs László)

Kora és jelent sége miatt a védák között legels helyen áll a Rig véda., amely10 könyvben 1028 himnuszt tartalmaz, s kb. olyan terjedelm , mint a Homérosz

vei. A legrégibb indiai és egyben indoeurópai költemény. Keletkezésefeltehet en visszanyúlik az árják közép-ázsiai tartózkodásának az idejére. Magaa t záldozat, ahol állatot, esetleg korábban még embert is áldoztak, egysámánisztikus szertartást idéz a szemünk elé. A szóma áldozata és az ehhezkapcsolódó papok által történ fogyasztása is a szibériai törzsi népeknél élsámánok csaknem napjainkig tartó szokását idézi szemünk elé. A szómaugyanis részegít ital volt. Egyes feltételézések szerint kender, más elképzelésekszerint pedig valamilyen hallucinogén gomba (légyöl galóca) kipréselt leve. Asámánok ennek fogyasztása után lépnek kapcsolatba a transzcendensszellemekkel, az elhunyt ismer sök családtagok szellemeivel, a természetiistenségek sokaságával.Képzeljük magunkat egy áldozati szertartás közepébe. Agni, a t z istene, azáldozat ura, aki közvetíti és eljuttatja az áldozatot az istenekhez, ott lobog

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



középen, a földbe süllyesztett oltáron. A papok a szent szövegeket mormolják.A transzcendens a KI, a Teremt , az Egy, hangban nyilvánul meg. Ez a hang arecitálás, a vibrálás, a ritmus. Az áldozati állat húsa serceg az izzó fahasábokon,terjeng az égett hús szaga, a t z fénye lobogó árnyakat vetít az erd fáira ésfelhangzik az Óm, a varázsige, ami maga a teremt , melynek birtokosa abrahmana, a pap. Isten szelleme ott lebeg az éterben, mert auditív, háromdimenziós és betölti a teret.

Az Ember feláldozása (RV. X. 90.)

1. Az Ember ezerfej volt, Ezerlábú, ezerszem ,A Földet mind befedte már, S t tíz ujjnyit nagyobbra n tt.

2. Az Ember minden, ami van, Minden, mi volt és lenni fog; Halhatatlanság ura , Étkét l túln mindenen.

3. Nagysága éppen ekkora,És az Ember mégis nagyobb: E lények negyedrész csupán, A maradék a Mennybe nyúl.

4. Háromnegyed rész égbe szint,Negyede az, mi létrejött, Majd ebb l terjedt szerteszétÉl és az élettelen.

5. E részb l született az s, S az s emberré született; Az ember, ki világra jött, A Földre sehogyan se fért.

6. Áldozni kezdtek istenek.S megolvadt vajként a Tavasz,Tüzetterm fa volt a Nyár,Elégett sz az áldozat.

7. Felkenték t a szent füvön, Ki legel ször született,

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



S áldozatul feláldoztákLátók. szádhják és istenek.

8. Az egészen elégetettÁldozat zsírja összegy lt,És abból alkotta meg Erd s leveg vadjait.

9. Mindent odaadó áldozat: Abból lettek a himnuszok. Bel le a versmértékek. Dalok s az áldozóigék.

10. Abból születtek a lovak, Abból a kecskék és juhok. Abból lettek a tehenek.És a kétfogsorúak is.

11. Mikor az embert szétvágták, Hány részre osztották fel t?

Mily nevet kapott a Szája, Két karja, Combja, lábai?

12. Szájából lettek a papok, Két karjából a harcosok, Combjaiból földm vesek, Két lábából a Szolganép.

13. Értelme fényességes Hold, Szeméb l született a Nap, Szájából Indra és a T z, Leheletéb l lett a Szél.

14. Köldökéb l a közti-tér, Fejéb l az Ég Származott, Lába a Föld, füle égtájak A világ rendbetétetett.

15. Hét t zelkerit karó, Háromszor hét t zifa; Az embert összekötözték, S feláldozták az istenek.

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



16. Az Áldozatot k az Áldozatnak

Áldozták fel: e törvény volt az els .

E hatalmak a mennyboltig felérnek,

Hol si szádhják és istenek élnek.

(Fórizs László fordítása)

A korai védikus korra jellemz , hogy az államok még nem alakultak ki, városoknincsenek. A lakosság falvakban él és a földm velésen és állattenyésztésenkívül, halászatból és vadászatból tartja fenn magát. Kedvelt háziállat aszarvasmarha, melynek a húsát még elfogyasztják. A „szent tehén” fogalma mégnem alakult ki. Az emberek túlvilági életben hisznek, melyr l pozitív képük van.Pokol nincs, a lélekvándorlás elmélete még nem létezik. A társadalmiviszonyokat még a felbomló félben lév törzsközösségi viszonyok jellemzik. Avarna rendszer még csak kialakulóban van. Az egyes varnák között azátjárhatóság még lehetséges.Vallás és mitológia:

istenek: Varuna és IndraAz istenek (dévák = latin deus) természeti er k és jelenségekmegszemélyesítései. Még a közös indoeurópai örökség jellemz it hordozzák.Párhuzamokat lehet felfedezni a védikus ind, a görög, valamint iráni istenekközött.

Pl. Djaussz, az ég istene = Zeuss

A korai himnuszokban az Ég = Djaussz, a Nap = Szúrja és a Föld = Prithiví, aHold = Szóma, mint természeti jelenségek szerepelnek. A kés bbiekben válnakistenekké, mitológiai alakokká.Agni – el ször a t z, kés bb a t z isteneUsasz – el ször, mint hajnal, kés bb hajnalisten stb.

Varuna (=görög Urános) a világ teremt je, mindenható, mindentudó f isten

Egy-egy természeti jelenség karakterisztikus jelz je is istennévvé, majd akés bbiekben önálló istenné lesz. Így sokasodik a panteon.Pl. Szavitar – éltet , gerjeszt

Vivaszvant – világítóEl ször jelz i, majd nevei a napnak, végül önálló isteni lények, mint magaSzúrja, a nap.

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



Áditják – Aditi istenn 7 fiat szült, ket hívják Aditjáknak. Legnevesebb fiaiVaruna és Mitra. Mitra (szintén) napisten, az iráni Mithra mása, ahonnan a latinMithrász ered, akinek annak idején Pannóniában is volt szentélye. (Romjai ma isláthatók.)

Indra – az istenek királya, a roppant erej , nagy ev és nagy ivó, sz ke óriáshadisten, aki híveinek az árjáknak segít a fekete bennszülötteket leverni.Mennykövével összezúzza a démonokat, többek között a félelmetes Vritrasárkánykígyót, aki a vizeket a hegyekben fogva tartja. Indra így a vizek és az esistene is lesz, aki a szárazság démonától a felh kbe zárt es ket kiszabadítja.Társai: Váju vagy Váta a szél istene

Marut nev viharistenek a megszemélyesített monszunszelekRudra a rettenetes vihatisten, aki olykor a „síva” – „jóságos” jelz tkapja, a kés bbi nagy Síva isten el dje.Púsan – a nyáj és az utak véd jeVisnu – a tevékeny, aki három lépéssel kiméri a mindenséget, akés bbi nagy Visnu szerény el de

Alsóbbrend istenségek:apszaraszok – vizi nimfákgandharvák – el bbiek társaiJama – az els halott, az alvilág istene, a holtak királyadémonok: dásza v. daszju – ez az slakók neve is

ráksaszák – emberev rút szörnyetegek

Papi spekulációból keletkezett istenalakok:Pradzsapáti – a teremtés uraBrahmanaszpati – az ima (brahman) ura, a kés bbi nagy Brahmanisten el futára

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



Trimurti ábrázolás az elefantai barlangban (Bombay mellett)i.sz.VII. sz.

Most pedig ugorjunk egyet az id ben, hogy a kés bbiekben kialakuló „trimurti”fogalmát tisztázzuk.

Brahman ( kiejtés - ’brahman) az abszolút isten, a teremtés ura

Brahmá (brah’má) a teremt , Síva és Visnu párja

Brahman (brah’man)brahmana papokbrahmin

Brahman három megnyilvánulási formája:

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



Síva – a halál, pusztítás, újrateremtés isteneVisnu – a fenntartóBrahmá – a teremt

Hárman együtt alkotják a „Trimurti”-t.

Lazításképpen egy humoros vers a védákból:

Az emberi különböz ség: Himnusz Szómához

1. Gondolataink különböz hívásokra ösztönöznek, az emberek vágyai megoszlanak: az ács azt keresi, ami eltört,

a gyógyító azt, hogy hol fáj, a bráhmana pap pedig azt, aki szómát présel! Ó, szómalé, folyj Indrának.

2. A száraz gallyakkal, a nagy madártollakkal és a kövekkel a kovács minden nap olyasvalakit keres, akinek van aranya.

Ó, szómalé, folyj Indrának.

3. Költ vagyok, apám gyógyít, és anyám3 malomkövekkel röl. Különféle gondolatokkal, de mind vagyont szerezni törekszünk,

úgy járunk a nyomában, akár a jószág. Ó, szómalé, folyj Indrának.

4. A felkantározott ló könny kocsit szeretne, a csábító egy n mosolyára vágyik, a pénisz a két sz rös ajakra, és a béka a vízre. Ó, szómalé, folyj Indrának.

Upanisadok (upanishads)

Mint már említettem, az upanisadok az áranjakákkal együtt a brahmanák részei,filozófiai, teológiai iratok.

Áranjakák – ortodox – ó-hit , igaz hit , dogmatikus

Upanisadok – heterodox – más hit , elhajló, eretnek

Biztos, hogy az els ind filozófusok nem tartoztak a papok rendjébe, mertfilozófiájuk az ortodox politeizmus (többisten hit) és az áldozat, a papságfej stehene ellen fordul. A brahmana rend tagjai a korszak virágkorában óriásihatalomra tettek szert. Azt állították, hogy az áldozatok révén befolyásolni

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



tudják az istenek cselekedeteit. Ilyen módon egy-egy pap hatalma már az istenekhatalmán is túln tt, szinte parancsolni tudott az isteneknek.Ennek a hitnek az ellenpólusaként jelentek meg az erdei remeteségben élaszkéták között az upanisadok tézisei. Az erdei remeték nagy tiszteletben álltakebben az id ben és kés bb a buddhizmus, valamint a dzsinnizmus tanai is innenindultak ki. Egyes ksatrija származású bölcsek is nagy tiszteletnek örvendtek.Kezdett megd lni a brahmanák mindenhatóságába vetett hit.Az új tanok alapvet tézise - a legf bb princípium a lélek – az „átman”.A papok az új elképzelést integrálják a régi tanokkal, vagy legalábbismegpróbálták. Ebb l alakultak ki az upanisadok. Eleinte az upanisadok azáranjakák részei voltak. Az áranjakák a vána-prasztha által tanulmányozandóírások voltak.Az indek egy ember életét négy szakaszra osztották. Ezek voltak az ásramák.

brahmacsárin – tanítványgrihaszta – férfikor(házigazda)vánaprasztha – erd lakó remeteszannjászin – vándor aszkéta

Az upanisadok eredetileg azt jelenti, hogy „letelepedés valaki mellé”. Azaz atanítvány letelepedése a tanító mellé, bizalmas eszmecsere céljából. Ez azt isjelentette, hogy ez titkos tan, olyan tudás, amelyet csak meghitt tanítvánnyalvagy a legid sebb fiúval közöltek, amely nem való a nagy tömegeknek.Az upanisadok spekulácójában a papi filozófia brahman fogalma egyesítve van apapi körökön kívül keletkezett átman fogalmával.

BRAHMAN = ÁTMAN„a mindenség a brahman, a brahman pedig az átman”

A brahman a mindenütt jelenvaló végtelen örök isteni er , amely mindenlényben megtestesülve áll el ttünk, a személytelen istenség, nem más mint azátman, a lélek, az ember igazi valója.A leghíresebb idézet ehhez a gondolathoz Schopenhauer óta: „tat tvam aszi”azaz „ez(t.i. a brahman, a legf bb istenség) vagy te”Az ember legf bb célja a brahmannal egyesülni, azaz a brahmannal valóazonosság tudatára ébredni. A lélekvándorlástól (szamszára) való menekülésnekaz egyetlen módja ennek a felismerése és tudása. Ezek az alapgondolatok, kissémegváltozott formában, a buddhizmusban is visszaköszönnek. Lássunk egyidézetet az Upanisadok-ból.

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



CSHÁNDÓGJA-UPANISAD 6.

Kilencedik szakasz

1. - Kedvesem, mikor a méhek mézet készítenek, sokféle virág ról gy jtik össze a nedveket.

2. Ahogy az összegy jtött nedvek sem tudnak arról, hogy mely fáról kerültek oda, éppen úgy a lét-egységbeszállt lények sem tudnak arról, hogy a lét-egységbe szálltak.!

3. És ami tigris volt, oroszlán, farkas, vadkan, féreg, madár, szúnyog vagy bögöly, ami volt, az lesz majd megint.

4. Ez a parányi a mindenség lényege, ez a Valóság, ez a Lélek. Ez vagy Te is, Svétakétu.- Taníts tovább, ó, Uram!- Legyen hát - felelte .

Tizedik szakasz

1. - Kedvesem, futnak a folyók keleten keletnek, nyugaton nyugatnak, óceánból óceánba szaladnak, óceánná válnakmindannyian. 2 És ahogy k sem tudnak arról, hogy melyikük melyik folyó volt korábban, éppen úgy a lét-egységb l visszatér lények sem tudnak arról, hogy a lét-egységb l tértek vissza.

2. És ami tigris volt, oroszlán, farkas, vadkan, féreg, madár, szúnyog vagy bögöly, ami volt, az lesz majd megint.

3. Ez a parányi a mindenség lényege, ez a Valóság, ez a Lélek. Ez vagy Te is, Svétakétu.- Taníts tovább, ó, Uram!- Legyen hát - felelte .

Tizenegyedik szakasz

1. - Kedvesem, ha megmetszik ezt a nagy fát a gyökerénél, nedvet ereszt, mert él. Ha megmetszik a törzsén, nedvetereszt, mert él. Ha megmetszik az ágán, nedvet ereszt, mert él. Íme, itt áll az él lélekkel átitatva, pompásan,örömt l duzzadón.

2. Ha elhagyja az élet az egyik ágát, elszárad az. Ha elhagyja a másik ágát, elszárad az. Ha elhagyja a harmadik ágát,elszárad az. Ha elhagyja az egész fát, elszárad az egész. Jegyezd meg ezt, kedvesem.

3. Mert a test meghal, ha elhagyja az élet, az élet azonban nem hal meg soha. Ez a parányi a mindenség lényege, ez aValóság, ez a Lélek. Ez vagy Te is, Svétakétu.- Taníts tovább, ó, Uram! - Legyen hát - felelte .

Tizenkettedik szakasz

1. - Hozz egy gyümölcsöt a fügefáról! - Itt van, Uram.- Vágd ketté!- Kettévágtam, Uram.- Mit látsz benne?- Apró magvakat, Uram.- Vágj egyet ketté!- Kettévágtam, Uram.- Mit látsz benne?- Semmit sem, Uram.2. - Kedvesem, ebb l a láthatatlan parányiból lett a hatalmas fügefa.

3. Hidd el, kedvesem, ez a parányi a mindenség lényege, ez a Valóság, ez a Lélek.

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



Ez vagy Te is, Svétakétu.- Taníts tovább, ó, Uram!- Legyen hát - felelte .

Tizenharmadik szakasz

1. - Itt egy darab só, tedd a vízbe, és gyere vissza holnap! Megtörtént. Másnap így szólt a fiúhoz:- Vedd el a sót, amit tegnap a vízbe tettél!Az kereste, de nem találta, mert feloldódott teljesen.

2. - Kóstold meg innen! Hogy ízlik?- Sós.- Kóstold meg középen! Hogy ízlik?- Sós.- Kóstold meg onnan! Hogy ízlik?- Sós.- Hagyd ott, és ülj ide mellém!A fiú úgy tett, és azt mondta közben:- Még mindig érzem.- Nos hát, kedvesem, éppen így a Létet sem láthatod meg a testben, pedig benne van.3. Ez a parányi a mindenség lényege, ez a Valóság, ez a Lélek.

Ez vagy Te is, Svétakétu.1 - Taníts tovább, ó, Uram! - Legyen hát - felelte .

A Mahabharata

A hinduk si eposza, valószín leg a világ leg sibb eredet elbeszél m ve.Keletkezése a múlt homályába vész. Az eredeti magvát ihlet esemény, aKauravák és a Pándavák háborúja, a Kr.e. 1. évezred elején történhetett, demindenesetre abban a korban, amikor az árják Észak-Indiában, a Gangeszvidékén véglegesen letelepedtek és a törzsi-nemzetségi társadalmak felbomlófélben voltak. Kezdtek kialakulni az els despotikus ind királyságok. A

sköltemény helyszíneit a mai India térképén is többé kevésbé be lehetazonosítani. Egyes elpusztult városok (pl. Inraprasztha i.e. 9. sz.) romjait arégészek fel is tárták.A h sköltemény nem csak korával, de terjedelmében is felülmúlja a világbármely más épségben fennmaradt költ i m vét. A terjedelme több mint100.000 slóka (kés bb visszatérünk rá részletesebben), azaz 200.000 sor. Eznyolcszor akkora mint az Íliász és az Odüsszeia együttvéve.Az eposz törzse eredetileg nem volt nagyobb mint Homérosz m ve, deévszázadokon keresztül új és új toldásokkal b vült. Ezekkel a betoldásokkalegyütt a világ legsajátosabb gigantikus irodalmi m ve jött létre. A hagyományVjászát nevezi a Mahabharata szerz jének, de az indológusok márvitathatatlanul megállapították, hogy a m egyes részeinek keletkezése közöttévszázadok teltek el.

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



Az eredeti elbeszélés mellé más h si mondák, vallási és papi legendák,moralizáló elbeszélések, példázatok, bölcs mondások és bölcseleti, jogi éserkölcstani részletek ékel dnek.Az indek szemében a Mahabharata nem csupán költ i m , hanem tankönyv is.Az erkölcsnek, a jognak, a gyakorlati életnek, a szerelemnek és a megváltásnaka tankönyve még manapság is. A Mahabharata terjedelmének a növekedéseszinte megállíthatatlan volt, ezért az i.sz. 1. században erélyesen hozzáláttak,hogy a dagadó áradatnak határt szabjanak. Kiváló brahman tudósok ültek összeés megállapították, hogy mi legyen a végleges szövege az eposznak. Így alakultki a 100.000 slókát tartalmazó változat.A hindu tömegek szemében a Mahabharata és a másik si eposz, a Ramajana

sei ma is példaképek és él kapcsolatban vannak velük. Népi játékokon ésszínházi m vekben dolgozzák fel meséiket és részleteiket, vándor mesemondókma is el adják egyes történeteiket, felolvasásokat tartanak bel lük.

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



A f szerepl k egyszerüsített családfája:

Gangá - Sántanu - Szatjávati - Parásara

Bishma Csitrangada VjászaVicsitravirja Feleségei

Ambálika Ambiká

Ambálika - Vjásza - Ambiká

Pándu Dhritarástra

Pándavák Kauravák

Prithá - Pándu - MádriDurjódhana és 99 fivére

Judhisthira Nakula(Dharmától) Szahadéva

(a két Asvintól)Bhíma(Vájutól)

Ardzsuna(Indrától

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



Az öt Pándava Draupadival

A költemény f története a Kauravák és Pándavák háborúságáról szól. ABharaták országában, Hásztinapur városában hajdanában a Kuru sarj, Sántanuuralkodott. Fiát, az óriás erej és bölcs Bishmát tette meg trónja örökösévé.Miután Gangá ( a Gangesz folyó istenn je) elhagyta, megkérte a szépségesSzatjavati kezét, aki a halászkirály leánya volt. De az, csak azzal a feltétellel letta felesége, ha a t le szület fiát teszi meg utódjául. Bishma önként lemondott atrónról, látva atyja szenvedését és vágyakozását Szatjavati iránt. S t, n tlenségetfogadott, hogy magva szakadjon. Sántanu aztán meghalt, s t meghaltakSzatjavatitól született fiai, Csitrángada és Vicsitravirja is. Szatjavati erremegbízta saját, Korábban született fiát, Vjászát, hogy támasszon utódotVicsitravirja, féltestvére özvegyeinek. Vjásza nagy szent risi volt, de avezeklést l ijeszt küsej , csúnya férfi. Mikor az özvegyekkel egybekelt, azegyikük, Ámbiká félelmében lehúnyta a szemét, ezért fia Dritharástra vakon jötta világra. A másik, Ambáliká ijedtében elhalványult, ezért fia, Pándu pedighalvány arcúnak született.Az id sebb, de vak Dritharástra helyett egy ideig Pándu uralkodott, de mikormegn sült, egy szörny átok miatt feleségeivel az erd be ment vezekelni. Azátok ugyanis azt mondta ki, hogy amikor el ször érint meg egy n t, akkorhúnyjon ki élete. Ekkor Dritharástra vette át az uralkodást. Gandhári nevnejét l egy lánya és száz fia született, köztük Durjódhana és Duhsászana, aleggyakrabban szerepl Kauravák. Pándunak két nejét l öt fia születettJudhisthira, Bhíma, és Ardzsuna, valamint Nakula és Szahadéva ikrek. Az öt fiúatyja azonban nem Pándu volt, hanem különböz istenek.Pándu halála után Mádri elégettette magát férje holttestével, Kunti pedig az ötfiúval Hasztinapurába, Dritharástra udvarába jött, ahol a fiúk Bhísma felügyeletealatt Dritharástra száz fiával együtt nevelkedett.A kiváló h s Pándu fiak és a Kauravák között ellenségeskedés bontakozott ki,mikor a férfikort megérték. Miután az agg Dritharástra a Pándu fiak egydiadalmas hadjárata után Judhisthirát választotta utódjául, legid sebb fia

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



Durjódhana véglegesen meggy lölte a Pándavákat. Durjódhana csellel el akartaveszejteni az öt fivért és anyjukat, és rájuk gyújtotta fából készült házukat. APándu fiak azonban el re értesültek a tervr l, így az épületet már idejekoránelhagyták, és sok kaland után a pancsálák földjére menekültek.

2. Hidimbá

Nem messze a fától, amely alatt a Pándavák pihentek, egy rettent ráksasza, az óriásHidimb tanyázott az erd s jében n vérével, Hidimbával Ez a kegyetlen démon él lényekhúsán és vérén élt, legkedvesebb eledele azonban az emberhús volt. Már régen nem vet döttarrafelé emberi teremtés, s így, amikor Hidimb hajnalban felébredt, mohóörömmel újságolta

vérének, hogy emberszagot érez:- A nyálam folyik egy kis jóféle emberhúsért! Eredj húgom, nézz utána, miféle emberek

jöttek ide az erd be. Aztán majd nagy lakomát csapunk, jól élünk a jövevények friss húsán ésvérén, nagyot mula- tunk, és vidáman táncolunk a t z mellett!

Hidimbá fölkelt és elindult megkeresni az embereket. Nesztelenül suhant át a lombokszövevényén, és egyszerre csak megpillantotta az alvó Pándavákat és az el ttük ül , búsongóBhímát. S alighogy meglátta a bánatában elmerült ifjú h st, aki hasonlatos volt a terebélyessála-fa törzséhez, szívében ellenállhatatlan szerelem tüze lángolt föL Abban aszempillantásban minden egyébr l elfeledkezett, és csak az a vágy töltötte el testét-lelkét,hogy az ifjú harcosé lehessen. Démoni hatalmával szépséges fiatal leány alakját öltöttemagára, el lépett a bozótból, és Bhíma felé sietett. Bhíma felkapta fejét a léptek zajára, ésálmélkodó szemmel nézett a szép idegen n re.- Ki vagy te, s mit keresel itt? - kérdezte halkan.- Ó, te er s ifjú - felelt Hidimbá -, én itt lakom az erd ben a bátyámrnal, aki rettentemberhús-faló ráksasza. És most reád meg a társaidra feni a fogát. De én megszerettelekszépségedért és izmos termetedért, és nem akarok soha más férfiút, csak téged. Jöjj hát, ölelj,és én megmentelek.De Bhíma így felelt:

- Nem vagyok olyan aljas, hogy testi örömöknek adjam magam, amíg anyámat és fivéreimetveszély fenyegeti, ha cserben hagyom ket.

- Nem úgy! - vetette közbe Hidimbá. - Keltsed fel csak ket, mindnyájatokat megmentelek,ha hajlandó vagy szeretni engem.

- Eszembe sem jut - válaszolt az ifjú -, hogy anyámat és fivéreimet felriasszam édesszendergésükb l. Ami pedig a bátyádat illeti, sem t le, sem a világ minden ráksaszájától megnem ijedek. Hadd jöjjön, majd meglássuk, ki bánja meg!

Alig ejtette ki ezeket a szavakat, a fák közül el toppant a förtelmes emberev . Elunta avárakozást, és n vére után indult, mert nem tudta mire vélni késlekedését.Amikor aztán meglátta Hidimbát, akit megváltozott alakjában is azonnal felismert, megértette,hogy húga szerelemre gyúlt az emberek egyike iránt, akiket pedig reggelire szánt. Fölindultharagjában csapásra emelte iszonyú dorongját, és a démonleánynak elérkezett volna a végsperce, ha Bhíma fel nem ugrik és elébe nem áll.

- Gyalázatos dögev ! - szólt a ráksaszára haraggal, de halkan, a fogai közül, mert nemakarta felébreszteni az övéit. - Ne asszony ellen emeld fegyveredet, amikor férfi áll veledszemben!

Az óriás elb dült dühében, és Bhíma felé fordult. A Pándavák fölriadtak és talpra ugrottak.Ekkor már Bhíma harcra kelt a szörnnyel. Serény szökelléssel ugrott félre a ráksasza zuhogó

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



dorongcsapásai el l. Fivérei éppen segítségére akartak sietni, amikor Bhíma egyszerreoldalvást nekiugrott az óriásnak, kicsavarta kezéb l a fegyvert, és egyetlen csapással földresújtotta ellenfelét. Ez holtan terült el a földön. Bhíma most megforgatta feje fölött a dorongotés Hidimbához fordult:

- Kövesd a bátyádat, poklok szülötte!- De miel tt lesújthatott volna, Judhisthira megragadta

kezét. .

- Derék harcos nem emeli fegyverét asszony ellen! - kiáltott rá. Hidimbá alázatosan leborult Bhíma lába elé és könyörögve nyújtotta felé karjait:

- Dics ifjú - szólt -, miért akarsz haragoddal sújtani rám? Hiszen ha nem ébred szerelem aszívemben irántad, bátyám lesb l rátok támad, és már a halál fiai volnátok. Hogyan lehetszolyan kegyetlen? Nem hat meg esdeklésem és szépségem? Lásd, én megtagadtam a bátyámat,és megtagadnám a három világot is, csak azért, hogy a tiéd lehessek.

Bhíma lebocsátotta dorongját és Hidimbá szemébe nézett. És a n szépsége lefegyverezteharagját, úgyhogy amikor anyja és fivérei is pártját fogták a könyörg leánynak, ellágyultanmondta:

- Jól van, veled maradok, de csak addig, míg fiat szülsz nekem.Judhisthira erre úgy rendezte a dolgot, hogy öccse a nappalokat Hidimbával töltse, de

éjszakára térjen vissza hozzájuk. A ráksaszí pedig ételt, italt hozott a Pándaváknak, s ezektanyát ütöttek ott, a fa alatt. Ekkor Hidimbá magával vitte Bhímát, átölelte, s így sut togott hozzá: - Szerelmem, karolj át, és hunyd be a szemed. Bhíma megtette, s mire ism_t felnyitotta a szemét, zöldel

, virágzó domboldalon pihent a szépséges leány mellett. S az egész napot szerelmesenyelgésben töltötték, esteled re pedig a démon egyetlen szempillantás alatt visszasuhant veleaz erd be, ahol anyja és fivérei tanyáztak. Így telt az életük, míg végtére Hidimbá világrahozta fiát. Bhíma a Ghatótkacsa nevet adta neki, elbúcsúzott kedvesét l, és övéivel együttismét útra kelve, tovább vándorolt az erd ségben.(Dr. Baktay Ervin feldolgozása)

Itt Ardzsuna nyílversenyben megnyerte Drupada király leánya a szépségesDraupadi kezét – mégpedig mind az ötük számára – s a király szövetséget kötöttvelük. Drupada udvarában ismerkednek össze és kötnek barátságot rokonukkal,Krisnával, akir l kés bb kiderül, hogy a nagy Visnu isten földi megtestesülése.Ennek hírére Dhritarástra király felajánlja a Pándaváknak a királyság felét. Ezekvissza is térnek az országba és megalapítják Indraprasztha városát (a mai Delhiközelében), majd diadalmas hadjáratokra kelnek, melyeknek a befejezése utánJudhisthira már mint hatalmas uralkodó, csakravartin (a királyok királya), fényesünnepséget rendez. Durjódhana keser irigységgel eltelve Sakuni nevnagybátyjával cselt eszel ki a Pándavák ellen. Ezért Judhisthirát, aki akockajáték bolondja, , kockázásra hívja meg Hasztinapurába. Judhisthira itt akockázástól józan eszét vesztve eljátssza mindenét, egész országát, testvéreit,önmagát. Végül szépséges feleségüket, Draupadit is. Durjódhana Draupadiértküld, mikor az vonakodik megjelenni, Duhsászana a hiányos öltözet Draupadit

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



hajánál fogva hurcolja be a játékterembe. Ekkor azonban Dhritarástra királyközbelép, visszaadja a Pándaváknak szabadságukat és országukat. A Pándu fiakmegbékülve hazafelé indulnak, de még haza sem érnek, mikor a Kauravák egykövet által újabb kockázásra hívják ki ket. Megint veszítenek és amegállapodás értelmében tizennégy évre szám zetésbe kell vonulniuk.A szám zetés letelte után a Pándavák visszakövetelik országukat, Durjódhanaazonban hallani sem akar róla. Erre a Pándavák szövetségeseikkel a háborúmellett döntenek.Az ellenséges seregek Kuruksétra mezején ütköznek meg. Közvetlen a csatael tt Ardzsuna végigtekint az ellenség sorain és ott családtagjait és gyermekkoribarátait fedezi fel. Ett l elbizonytalanodik, és már-már lemond az ütközetr l.Ekkor hangzik el a Magasztos Szózata a Bhagavad-gíta. Ez Krisna, akiArdzsuna kocsihajtója, filozófiai fejtegetéseit tartalmazza, mellyel meggy ziArdzsunát a csata szükségességér l.A tizennyolc napig tartó öldökl küzdelem végén a Pándavák kerülnek kigy ztesen, de szörny véráldozat árán. Csaknem az összes szövetségesük ésbarátjuk a harcmez n leli halált, nem beszélve az ellenséges táborban elhullottrokonokról.

6. Bhíma és Dwjódhana

Ardzsuna szótlanul tért vissza a táborba, tudta, érezte, hogy Karna egyenrangú volt vele, éscsak balvégzetének esett áldozatul.

Durjódhana sötét gondokba merülten ült sátrában: királyságának leger sebb oszlopa led lt.Serege megtizedelten, elkeseredve; míg az ellenség szívét büszke reménység dagaszt ja! Milesz a vég? - Gy zelem vagy halál! - hördült fel a haragos király, ésszemét ellepték a keser ség könnyei. Salját nevezte ki f vezérének, nem is sejtette, milyennagy része volt a g gös fejedelemnek Karna bukásában.

Hajnalban a Kaurava-sereg roncsai elszánt dühvel indultak csatába a diadalittas Pándava-had ellen. Tizenhét nap óta küzdöttek már emberfölötti er feszítéssel, de megadásra senkisem gondolt, férfiak voltak mind, szemébe mertek nézni a halálnak.

A Pándavák és szövetségeseik, bár az számuk is er sen megfogyatkozott, a gy zelembiztos reményében ütköztek meg az ellenséggel. A leveg t vad csatazaj, kürtharsogás,fegyvercsattogás, nyilak süvítése és haldoklók hörgése töltötte meg.

Judhisthira ki akarta köszörülni a csorbát, amelyet Karna ejtett harci dics ségén, egyenesenaz ellenséges vezér, Salja ellen támadt és párviadalra szólította. Madra királya vitézül küzdött,hadd lássa mindenki, hogy Karnánál különb vezér áll a Kauravák élén. Ádáz tusát vívott a két

s, de a nagy Judhisthira végtére is leterítette Salját, amint a Nap éppen delel re ért.Amikor vezérüket elesni látták, Durjódhana harcosai hátrálni kezdtek, míg a Pándava-had

diadalmas ordítással nyomult el re. Minden oldalról körülvették a maroknyira apadtKauravákat, és kegyetlen mészárlássá fajult rohammal morzsolták össze az ellenállók utolsóseregeit. Durjódhana halálsápadtan küzdött a túlnyomó ellenséggel, nagyjai közül immár csakAsvattháman - Dróna fia -, Kritavarman és az sz Kripa álltak oldalán; fivérei közül szemeláttára hullottak el az utolsók Bhíma rettent buzogánya alatt. Sakunit Szahadéva ölte meg;Ardzsuna, judhisthira és a mellettük küzd h sök fegyverei egymás után ejtették el a h béres

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



fejedelmeket.Nem volt ez már csata. Mint ahogy a kopók falkájaImegrohanja a halálra zött szarvast, úgy vették körül a gy ztes Pándavák a kétségbeesettenvédekez maroknyi Kuru-csapatot.

Számtalan sebb l vérezve futott el harci szekerén Durjódhana, míg Asvattháman,Kritavarman és Kripa testükkel fedezték menekülését. Tört fegyverekkel, véresen éskimerülten menekültek aztán ezek is, nem a halál el l, hanem azért, hogy a legy zött királytvédelmezhessék végs leheletükig. Asvattháman az utolsó pillanatig küzdött, csak amikorlátta, hogy mindennek vége, akkor hagyta el a harcmez t. Nem akart elesni addig, amíg benem váltotta szavát és bosszút nem állt a Pándavákon.

Gy zelmesen állt a Pándavák serege a Kuruksétrán. Talpalatnyi hely nem volt a rengetegmez n, ahol holttestek nem borították volna a vért l iszapos földet. Szétroncsolt lovakemelkedtek ki az emberi tetemek halmazai közül. A tizennyolc napon át dühöng csataáldozatai mindvégig ott hevertek, ahol elestek, a feloszlás fojtó b ze terjengett a pusztulásmezején.

A diadalmas sereg visszatért táborába, hogy jól megérdemelt nyugalomra térjen. Csak aPándu-fiak és néhány h séges barátjuk száguldottak keresztül-kasul a harcmez n ésDurjódhanát keresték.

Bejárták a Kauravák néptelen, kihalt táborát: lelket sem találtak. Nem messze a tábortólposványos tó terület el, az alkonyodó Nap sugaraiban aranyfénnyel csillogott a víz. Amikoraztán a partjára értek, megpillantották a halotthalvány Durjódhanát, aki nyakig feküdt a tó h svizében és számtalan sajgó sebét áztatta. - Hahó! - kiáltott Bhíma. - Ott hever a dics király, elszökött az ellenség el l és apocsolyába bújt!

Dhritarástra fia felugrott, engesztelhetetlen gy lölet lángja lobogott a szemében, megragadtakelevézét és Bhíma elé állt:

- Nem gyávaságból menekültem el - rivallt reá -, hanem azért, mert nem akartam áldozatulesni a Pándaváknak, akik öten támadnak egyetlen harcosra! El bb veled akartam számolni,Bhíma!

Bhíma leugrott szekerér l, és súlyos buzogányát forgatva ment neki. Társai köréjük állvaszemlélték a tusát.

A h sök, akik egykor, mint ifjak, a tornajátékon álltak szemben egymással, most végredönt viadalban mérhették össze fegyvereiket. B sz er vel sújtottak le a nehéz buzogányok,mindketten mesterei voltak ennek a fegyvernek. Ha Bhíma fölülmúlta izomerejével az amúgyis elgyöngült Kauravát, ez viszont könnyedebb volt, serény fordulatokkal tért ki ellenfelezuhogó csapásai el l, és gyors ugrással hol jobbról, hol balról támadt reá.Ekkor Krisna odakiáltott Bhímának: - Emlékezzél Draupadíra!Ardzsuna pedig, hogy még jobban emlékezetébe idézze bátyjának a fogadalmat, amelyetannak idején tett, Durjódhana háta mögül intett Bhímának és a combjára ütött. Bhímamegértette a jelet, eszébe jutott esküvése, és amikor a Kauravák királya Ütésre emeltefegyverét, oldalt ugrott és rettenetes er vel csapott le Durjódhana fels lábszárára. Mint ahatalmas fatörzs, melyet villám sújt a föld re, úgy zuhant végig Dmjódhana a porondon.Baladéva, Krisna fivére haragosan kiáltott Bhímára:- Szégyen reád! Becsületes harcos nem üt párviadalbana derékon alul! Míg ember él a földön, minden igaz férfi Durjódhanát nemes vitéznek, Bhímátpedig arcátlan orgyilkosnak fogja tartani!

Hiába csillapította Krisna, megvet en elfordult és elrobogott harci szekerén. Bhímamegszégyenülten emelte szemét a ]ádavák királyára, de ez kezét nyújtotta neki, mondván:- Csak azt tetted, aminek történnie kellett, esküvésedpillanata óta rejlett a jöv homályában ez a fejlemény, és Durjódhana maga készítette el a

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



sorsát. Rövidlátó ember elítélhet, de aki a sors törvényét ismeri, megbocsát neked!Otthagyták az alélt, halálra sújtott Durjódhanát és visszatértek a Pándava-táborba.

judhisthira megkérte Krisnát, hogy menjen Hásztinapurba és próbálja vigasztalni a világtalanDhritarástrát s öreg feleségét, Gándhárít. Krisna elvállalta a szomorú feladatot, szekeréreszállt és elsietett. Besötétedett, és a Pándava-tábor nyugalomra tért. De Judhisthira és fivéreinem tudták álomra hajtani fejüket, a szörny pusztulás áldozatainak közelsége kegyetlen li-dércnyomásként nehezedett a szívükre. Elhagyták a tábort és a folyópartra tértek, hogy ottkeressenek feledést az álomban.

(Dr Baktay Ervin feldolgozása)

A csatának inkább csak vesztesei vannak. Ezek után a Pándavák halálukigbékében irányítják országukat.

A nagy csata

Bhagavad-gíta

A hindu vallás legfontosabb szent könyve. (A magyarországi Krisna-tudatúhív knek is.) Keletkezése a Krisztus születése körüli évszázadokra tehet .Miután Ardzsuna végigtekint az ellenség sorain, elkeseredve látja, hogy ott sokrokona és barátja áll vele szemben. Krisna, aki Visnu isten avatárája, azaz földimegtestesülése, elmagyarázza neki, hogy a csatában csak a testet ölhetik meg,mert a lélek halhatatlan. Aki pedik harcosnak (ksatrija) szöletett, annak aDharma szerinti kötelessége az ellenség legy zése, ha kell megölése, erkölcsifenntartások nélkül. Ezek után több fejezetben elmondja Ardzsunának, hogy miaz ember kötelessége a világban, milyenerkölcsi elvek szerint kell élni és milyen

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



út vezet a szamszárából való megszabaduláshoz, azaz hogyan lehet eljutni azüdvösséghez vagy nirvánához. A Bhagavad-gíta az id számításunk kezdetekörüli indiai metafizikai nézeteket igyekszik egységbe foglalni, ez azonban nemigen sikerül. Nem is sikerülhet, ugyanis a különböz filozófiai iskolák nézeteiigen er teljesen különböztek egymástól. Ezért a Gíta egyes fejezetei közöttsokszor éles ellentmondások vannak. Vekerdi József szerint a Gíta egészétinkább aforizma gy jteményként kell felfognunk. Alábbiakban összefoglalom aGíta által a megszabadulás érdekében követend különböz módszereket.

a. a cselekvés és kötelességteljesítés szükségessége, de teljes közönnyel,érdek nélkül

b. a cselekvésr l való teljes lemondás, meditáció, jógac. bhakti – az istenség (Krisna) áhitatos szeretete odaadóan, feltétel

nélkül„Reám gondolj, engem szeress, nekem áldozz, engem tisztelj, … eljutszhozzám.”

A Gíta sajátosan használja a nirvána fogalmát, amelyet a buddhizmusból vett át.Krisna szavai szerint a nirvána valamiféle üdvösség elérését jelenti, míg abuddhizmusban err l szó sincs.A Gíta ellentmondásos filozófiája ellenére a világirodalom egyik gyöngyszeme,élvezetes olvasmány.

Rámájana

A Mahabharata mellett a másik legjelent sebb ind eposz. Népi eposz olyantekintetben, hogy az id számításunk el tti évszázadokban f története hosszúideig keringett a nép ajkán. Krisztus születése el tti els vagy másodikévszázadban foglalta írásba egy Válmiki nev költ , aki kétségtelenül történelmiszemély volt. Az eredeti szanszkrit nyelv változatot kés bb több indiai nyelvreis lefordították. Így jelent sége a mai napig óriási. A Mahabharata melett aRámájana lett az ókori ind irodalom második legjelent sebb eposza, az egészindiai kultúra máig is mindenki által jól ismert alapvet m ve. A Rámájanasokkal kisebb mint a Mahabharata, valamint sokkal egységesebb, habár ez semmentes az utólagos toldásoktól és kiegészítésekt l. A Rámájana nem kizárólagnépies eposz, hanem az epikai m költészet els terméke. A Rámájana a népminden rétegében páratlanul népszer lett – népszer bb, mint a Mahabharata. Agazdagok házaiban felolvasásokat tartanak bel le, vallási ünnepeken ma iskerülnek színre dramatizált Ráma történetek. Hanumán majom vezérnek aRámájana f alakjai egyikének szobra egy nagyobb ind faluban sem hiányzik,sok- sok templomban India szerte nyüzsögnek az elkényeztetett majmok.

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



Ráma id vel Visnu isten avatárájává vált mint ahogy Krisna is. Így számoshindu hív imádatának a tárgya. Így a Rámájana szent könyvvé vált. Ez is oka,hogy a Rámájana is utólagos betoldásokat és kiegészítéseket tartalmaz. Maialakjában kb. 24.000 slókát (páros rím) tartalmaz.

A slóka szanszkrit epikus versmérték. 16 szótagos id mértékes sor, melyetközépen, a 8. szótag után cezúra vág ketté. Csak a félsorok végének id mértékekötött. Két sor alkot egy versszakot.

x x x x _ _ x x x x _ _

Kósaló náma muditah szphító dzsanapadó mahán

Kósala gazdag országa virágzó nagy birodalom

(Vekerdi József után)

A mai Rámájanának csak kisebb része foglalkozik magának Rámánakatörténetével, nagyobb része epizódokból – más történetekb l és állatmesékb láll – amelynek kevés vagy éppen semmi köze sincs az alaptörténethez.

Ráma szám zetése

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



A Rámájana f története

Valamikor réges-régen Kósala gazdag és virágzó birodalmának Ajódhjána nevvárosában élt Dasaratha , a nagy király. A felséges maharadzsát csak egy

bánat gyötörte, fiú utódja nem volt. Úgy döntött, hogy a nagy ló-áldozatbemutatásával kéri az istenek segítségét ez ügyben. A pompás áldozat hírérevalamennyi isten odagy lt a szertartás helyére. Kihasználva az alkalmat, azistenek kérték a nagy Brahmát, a mindenség teremt jét, hogy szabadítsa megket Rávana, a szörny ráksasza király ny gös hatalmától. Brahmá

elgondolkodott és így szólt: Áldozatai jutalmául Istenek, szellemek és ráksaszákáltal legy zhetetlenné tettem Rávanát. Adott szavam nem vonhatom vissza. Aztazonban g gjében és elbizakodottságában Rávana nem kérte, hogy az általaalacsonyabb rend nek tartott földi halandók által is legy zhetetlen legyen. ÍgyRávanát embernek kell legy znie. Az istenek rábeszélték tehát Visnut, aMindenség Urát, hogy öltsön testet Dasaratha király fiaként és ölje megRávanát.A királynak hamarosan három feleségét l négy fia született. Ráma, Bharata,Laksmána és Satrughana. Mind a négy fiú vitéz volt, de közülük is kiváltvitézségben Ráma, Visnu isten avatárája. Ráma öccsével Laksmánávalmegtisztította Visvámitra szent remetet áldozati helyét a ráksaszáktól. Cserébeelnyerte a szép Szíta kezét, aki Dzsanaka király nevelt lánya volt és testvéreinekis feleségeket szerzett, Szíta n véreit. A fiatal hercegek nagy boldogságban éltekszépséges feleségeikkel.A bölcs király úgy döntött, hogy Rámát utódjául ifjú királlyá felkenik. ÁmKaikéji királyasszony – nyilván isteni elrendelésre – Bharata anyja egy régiígéretre való hivatkozással rávette Dasarathát, hogy ne Rámát válassza utódjául,hanem Bharatát. Azt is kérte a királytól, hogy Rámát szám zze tizennégy évre abirodalomból, hogy erdei remeteként éljen. Dasaratha elkeseredetten teljesítettekérését, Rámát magához hívatta.

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



Búsan, magába roskadva ült trónusán Dasaratha, reménytelenül és némán. Kaikéjí ott állt oldalán. Ráma el ször illend n atyja lábaihoz hajolt,majd érintette Kaikéjí lábát is tisztelettudón."Ráma" - kezdett beszédébe a könnyfátylas szem király,de nem tudott tovább szólni, és nem bírt rátekinteni. Atyjának soha nem látott állapotától Ráma isiszonyatosan megrémült, mint ki f ben kígyóra lép.A csüggedt, fájdalomtól dúlt, érzéketlenné merevült,sóhajtól felkavart lelk , zavart elméj , bánatosmahárádzsa komor volt, mint vihar-szaggatta óceán, megfogyatkozott fény Nap, vétekre-tévedt remete.Rámát úgy megremegtette atyja iszonyú bánata,ahogy a Hold felindítja dagálykor a tenger vizét.A bölcs királyfi töprengett - mert célja atyja üdve volt -:"Mi történt, hogy atyám most nem fogadta köszönésemet? Máskor atyám, ha megpillant, ha haragszik is, földerül; miért van, hogy ma látásom bántja a férfiak urát?"

Ekkor Kaikéjíhez fordult kérdésével a Raghu-sarj, csüggedten, búsan, ernyedten, fakó arccal. csodálkozón: "Úgy lehet, tudtomon kívül vétettem valamit, s atyám

azért haragudott meg rám? Mondd meg, és engeszteld meg t! Miért olyan rideg lelk most, noha máskor oly szelíd?Nem is szól hozzám, és arcán kétségbeesés árad el. Talán atyám testét gyötri, vagy lelkét érte fájdalom? Lehetséges, hisz oly ritka a földön egészség s öröm.Vagy meglehet, hogy Bharata, nyájas tekintet öcsém, vagy vitéz lelk Satrughna, vagy tán neje bántotta meg? Ha én nem jártam kedvében, nem tettem meg atyám szavát,nem kívánom haragjának súlya alatt az életet.Vagy sért , ingerült szóval te illetted a föld urát,s foltot hagyott atyám lelkén indulattal ejtett szavad?Kérlek felelj igaz szóval kérdésemre, királyi hölgy: honnét e soha nem látott, felfoghatatlan változás?"

Kaikéjí. a szemérmetlen, ilyen fondorlatos, csalárd,csak a maga javát néz , álnok beszéddel válaszolt:"Nem haragszik atyád, Ráma, s nem érte semmi bántalom, de gond nehezül lelkére, amelynek oka épp te vagy,kedvence. Nyelve nem mozdul. mert fél téged megbántani. Most a te kötelességed beváltani ígéretét.Egykor atyád megígérte, megteszi egy kérésemet.Ámde azóta megbánta, s visszavonná adott szavát. Önmagára reácáfol. mint balgatag ember. akia gátakat lerombolja, mihelyst lefolyt az áradás.

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



Igazság a Törvény talpa, így tudják ezt az igazak,s azért, hogy téged kíméljen, nem sértheti meg a király. Akár üdvös, akár káros reád nézve ígérete,ha megteszed, én feltárom; megszólalni képtelen." Rámát a lelke mélyéig felkavarta ez a beszéd,és így felelt Kaikéjínak a gyötr király el tt:"Királyné, szégyen! Így szólnod még gondolatban sem szabad! Ha a király egy szót szólna, lángokba vetném testemet,ki innék éget mérget. tenger mélyébe ugranám,ha nekem azt parancsolná királyom, mesterem, atyám. Királyné, mondd ki hát tüstént a mahárádzsa óhaját!Teljesítem, megígérem. Ráma kett sen nem beszél."

Az igazhoz a kétszín , a nemeshez a becstelen,kegyetlenül szólt Rámához Kaikéjí. a gyalázatos:

"Atyádat istenek s szömyek csatáján dárda szúrta át;én ápoltam , s megígérte: kérhetek t le két kegyet.Most azt kértem egyik kegyként: kenje királlyá Bharatát.s te a Dandaka-erd be távozz még ma - a másik ez.Ha azt akarod, hogy nemz d ne szegje meg adott szavát,és terajtad se essék folt, halld meg és tedd meg óhajom:te távozzál az erd be kilenc évig és még ötig,és mind azzal a pompával. amit neked szánt a király, helyetted Bharatát kenje királlyá az uralkodó.Kétszer hét évig élj távol. szám zetésben, Raghu-sarj, gyászos varkocsba font hajjal. háncs-köntösben, remeteként. Kósala kincses országát vegye birtokba Bharata,övé legyen arany, gyémánt, elefántok. kocsik. lovak.Ezért nem tud reád nézni bánat-fátylas tekintet ,szánakozás-gyötört lelk atyád, a széles föld uraTerajtad múlik most, Ráma, hogy teljesítsd adott szavát.Ha h vagy az igazsághoz, feloldod az uralkodót."(Vekerdi József fordítása)

Ráma nemes lelk ifjúhoz méltón engedelmeskedettés a h séges Kaksmána ésfelesége Szíta társaságában elhagyta Ajódhját. A nép szomorúan kísérte atársaságot amíg lehetett, majd elkeseredetten tért vissza a városba. Hosszasvándorlás után Ráma ÉS társai letelepedtek a Csitrakúta-csúcs szent hegyén,hogy megkezdjék vezeklésüket.Az agg király szomorúságába nemsokára belehalt. Halála után Bharata, anyja

rgetése ellenére sem foglalta el a trónt, hanem felajánlotta Rámának. Ráma

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



azonban a király halála ellenére is teljesíteni akarta fogadalmát. Bharata erre, azuralum jelképeként Ráma saruit helyezte a trónra és , mint Ráma helytartója,egy a f város melletti kunyhóba költözve irányította az országot. Ráma végülmegtelepedett kisér ivel a Danaka erd s jében és egy kunyhóban élte aremeték életét. Egy napon azonban arra járt az emberev csúf ráksaszi (egy

nem ráksasza), aki a rettenetes Rávana húga volt. Mikor a csúfságmegpillantotta a gyönyör Rámát, azonnal szerelemre lobbant iránta. Ráma ésLaksmána azonban csúfot zött a lógó hasú rémségb l és végül megcsonkítottákés elkergették. Erre Súrpanakhá bosszúból egy egész ráksasza hadsereget küldöttellenük. A csapatot Rávana és Súrpanakhá testvére, Khara vezette. A két vitézazonban az egyész ráksasza hadat könnyedén lenyilazta. Tizennégy-ezerráksasza veszett oda a csatában. Látva ezt a bosszúszomjas ráksaszi,démonkirály bátyjához repült, hogy rávegye az ifjak megölésére. Szíta szépségétecsetelve vágyat ébresztett tízfej szörny bátyjában a n iránt és így rávette,hogy szerezze meg magának a szépséges Dzsanaka -lányt, Ráma feleségét.Rávana a vágytól hajtva szamár vontatta légi szekéren Ráma kunyhójához repültés az z képében a testvéreket elcsaló Máricsa démon segítségét felhasználvaSzítát elrabolta.

Raboltam gyönyör n ket feleségül mindenfel l.de összes feleségemnek a királyn je te leszel.A tenger közepén fekszik Lanká nev nagy városom, magasló hegy csúcsán épült, az óceán veszi körül. Viruló erd kben sétáIsz majd ott. Szítá. oldalamon.s a Dandaka vadonjára nem vágysz vissza, gyönyör n . Dús ékszerekkel ékített, ötezer h rabszolgankíséri minden lépésed, ha a feleségem leszel."

Rávana óhaját hallva. Ráma h séges hitvese szörny haragra gerjedt, és megvet szóval válaszolt:

"Az óceánként, nagy hegyként legy zhetetlen erej . Indra-vitézség , bátor Ráma h asszonya vagyok!A nagy fák sátraként véd . erényekben b velked , törvénytudó. szavát tartó Ráma h asszonya vagyok!Er s karú, er s mell . oroszlán-lépt s -erej , oroszlán-termet s -szív Ráma h asszonya vagyok! A fényl telihold arcú, érzékein uralkodó,világot átható hír Ráma h asszonya vagyok! N stényoroszlánt kívántál elragadni. hitvány sakál; úgy kisiklok a markodból. mint a megmarkolt napsugár.

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



Kiéhezett oroszlántól a húst elvenni akarod,félelmes kobra szájából fogát kitépni akarod.szemedet t vel érinted, borotva élét nyaldosod,ha Ráma szeretett nejét t le elvenni akarod, Nyakadba k sziklát kötve tengert átúszni akarod,az égen Napot és Holdat markodba fogni akarod,ha Ráma szeretett nejét tettel sérteni akarod!A máglya lobogó lángját ruhádba fogni akarod.ha Ráma tiszta élet nejét elérni akarod!Élesre fent hegy dárdák hegyét taposni akarod,ha Ráma nejét, h társát a magadénak akarod!"

49_

Szítá kemény szavát hallva, a szörny séges Tízfej összeütötte tenyerét, és óriássá változott.A Vidéha-királylányra hangot váltva, durván rivalIt:"Azt hiszem, balga n , még nem hallottad, hogy én ki vagyok. Az rben állva, fel bírná a Földet emelni karom.A tengert ki tudnám inni. megölném harcban a Halált. Napot lel né nyílvessz m. a Földet széthasítanám.Alakot kedv szerint öltök. lásd meg, te dölyfös n személy!"

A jámbor szerzetes-küls t levetve. szörny önmagát. Halálhoz hasonló testét öltötte fel a Rémkirály.

Mint fekete viharfelh dalmahodott nagy termete,ékszere izzott, mint villám, tíz torka és húsz karja n tt.rút testét r t lepel fedte. s a déli Napként csillogó.fekete fürt . ékszerrel. selyem köntössel ékített Vidéha-királylány el tt fenyeget n magasodott:"A Három Világon sem lelsz méltóbb férjet, mint én vagyok! J jj hát velem, szeress engem. Dícséretes férjed leszek. Szépségem. sohasem foglak sért szóval megbántani. Halandó férfi vonzalmát vesd el! Fordítsd felém szíved! Lezuhant a királyságról Ráma, élete is rövid,esztelenség ragaszkodnod hozzá, makacsul. ostobán.Egy n szavára elhagyta királyságát. barátait.s vadállatoktól nyüzsg , zord erd t választott lakhelyül."

A nyájas szavú Szítához így szólt a durva ráksasza,s vad vágyban odalépett a karcsú test szépség elé. Megragadta szerencsétlent. mint a sárkány a csillagot.Jobb karjával a két combját ölelte át a szörnyeteg.

s a lótusz-arcú Szítának hajába markolt bal keze.Az erd istenségei rémülten menekültek ela hegyes fogú. hegycsúcs-nagy, széles mell rémség el l. Rávana szamarak-vonta, aranyveret kocsijafelt nt a leveg ben. és dübörögve közeledett.Ráförmedt iszonyú hangon szegény Szítára a gonosz.

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



s ölébe kapva, feldobta kocsijára áldozatát.A tiltakozva verg t a vágyra gerjedt Rávanaa leveg be felkapta. mint a kígyót a kesely .A leveg ben Szítá a szörnyeteg karmai közöttjajveszékelt. sikoltozott. mint a részeg vagy eszel s:"Jaj, er s karú Laksmana. merre lehetsz? Nem látod-e. hogy elrabolt és elhurcol az alak-váltó ráksasza?Leborulok a hattyúkat ringató folyóvíz el tt:vidd hírül gyorsan Rámának. hogy viszi Szítát Rávana! Könyörgök a fák és bokrok véd istenségeihez: jelentsétek meg férjemnek. hogy elhurcolt a ráksasza! Segítségül hívok minden él lényt távol és közel.minden madarat és minden vadállatot. erd lakót, siessetek a hírrel. hogy elrabolta Ráma nejét,életénél drágább kincsét, és viszi Szítát Rávana!Ha azt hallaná férjem. hogy a túlvilágra t ntem el. visszaragadna h s karja még a Halál Urától is."

Miközben így segélykér n. szívettép n sikoltozott,egy fa tetején meglátta az agg Dzsatájus kesely t.A Rávana hatalmában verg , karcsú csípej .bánattól fátyolos hangon. búcsúzva kiáltott felé:"Nemes Dzsatájus. ím látod. hogy elrabolt kegyetlenül. segít m s gyámolom nélkül a gonosz m ráksasza.Ezt a gaz éjben-kószálót te sem bírod feltartani.mert gy zhetetlen erej ez a vérszomjas szörnyeteg.Csupán jelentsd meg Rámának és Laksmanának vesztemet úgy. amint te magad látod. igaz szóval, madárkirály!"

(Vekerdi József fordítása)

Az öreg Dzsatájusz kesely , Ráma h séges barátja, megpróbáljamegvédelmezni Szítát, de közben halálos sebet kap Rávanától. Rávana Lankaszigetén lév otthonába cipeli Szítát és megpróbálja megnyerni szerelmét. Szítaazonban elutasítja, mire a tízfej démon egy évet ad az asszonynak, hogymeggondolja magát, különben felfalja.Ráma ezalatt öccsével kétségbeesetten keresi szépséges feleségét. Hosszúvándorlás után egy Kabanda nev fejetlen szörnyetegt l azt a tanácsot kapja,hogy szövetkezzen Szugríva majomkirállyal, aki majd segít neki Szítátvisszaszerezni. Szugrívával Ráma szövetséget köt és trónbitorló testvérét Válintmegöli, majd Szugrívát visszahelyezi trónjára. Ezután Hanumán, a majomkirály

minisztere óriási majom hadsereget toboroz, ahová milliószor tízmilliószámban özönlenek a majmok. El ször Rávana lakhelyének a felkutatásábakezdenek. Hanumán, aki egyébként Váju – a szélisten – fia, megtudja, hogy

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



Rávana Szítát a tengeren túl 100 mérföldnyire elterül Lanka szigetére hurcolta.A majmok a tenger partján tanácsot ülnek, hogyan bizonyosodhatnak meg err l.Végül Hanumán a nagy Mahéndra sziklás hegyér l elrugaszkodva 100mérföldes ugrással Lankára repül, ahol találkozik Szítával és sok kaland után,Lanka városát farkával felgyújtva visszatér a szárazföldre. Miután Rámatudomást szerzett Szíta hollétér l, a majom sereget a tenger partjára vezette. Atengeristen tanácsára óriási sziklákból és fákból hidat építettek a szigetig, hogy amajomsereg átkelhessen Lankába. A híd öt nap alatt elkészült és megkezd dött aváros ostroma. Rávana el ször testvéreit és fiát küldte a harcba, elestük utánazonban, végs elkeseredésében maga állt a démonhad élére.Ráma hosszú küzdelem árán a Brahman isten által készített varázsfegyverrelmegöli Rávanát. Elfoglalva Lanka városát Víbhisanát, a józan és megfontoltráksasza herceget, aki Ráma segít je volt, királlyá koronázzák. Csak ez utánhívatja maga elé Szítát, akivel közli, hogy megszabadította de többé már nemtekinti feleségének, mivel más férfi házában élt. Szíta erre önkéntesen amáglyahalált választja, de Agni a t z istene sértetlen l adja t vissza Rámának.Ez a „t zpróba” bizonyítja Szíta h ségét és ártatlanságát.Ráma ezután közli,hogy biztos volt neje ártatlanságában, csak a rágalmak és a szóbeszédmegel zése érdekében volt szükség a próbára. Ezek után nejével együtt hazatérAjódhjába, ahol felkenik királlyá és ahol boldogan élnek, míg meg nem halnak.

Hanumán farkával felgyújtja Lankát

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



A buddhizmus irodalma

Az i.e. 6-5. század a nagy ideológiai változások kora. Egymás után jelennek megaz új filozófiai iskolák és vallások születnek. Legjelent sebb a buddhizmus és adzsainizmus. A dzsainizmus azonban megmarad sajátosan ind vallásnak (talán atúlzott aszketizmusa és az ahimszá elveinek a végletes követése miatt), míg abuddhizmus világvallás lesz.Gautama Sziddhárta herceg, a kés bbi Buddha, a Sákja nemzetségben születetti.e. 560 körül, Kapilavasztuban, a mai Nepál területén. Apja választott király,rádzsa volt. Védett környezetben n tt fel. Mivel a jóslat szerint vagy nagyszeruralkodó vagy nagy vallási gondolkodó válik gyermekéb l, az apja szintehermetikusan elzárva nevelte a külvilágtól, hogy ne lássa az élet megrendíteseményeit és inkább uralkodó legyen, mint bölcs. Ennek ellenére Sziddhártatalálkozik az öregséggel a betegséggel és a halállal. Ezután aszkétává válik,majd rájön, hogy az önsanyargató életmüd nem vezet el a megszabaduláshoz.Ekkor a vadfügefa alatt Bódh-Gájában megvilágosodik. A Benáresz melletti

zpark” ligetben elkezdi hírdetni tanításait, azaz megforgatja a Dharmakerekét.Buddha tanainak legf bb mondanivalója az ember földi életében kialakítandóviselkedésére összpontosít, egy komplex, igen fejlett etikai rendszer. Másokszerint viszont a Tan az egyéni megszabadulás útja, a megvilágosodás ösvénye.Egyikf elmélete az „állandótlanság”. A világ szakadatlanul változik, sem azanyagi dolgok, sem az ember nem állandó, következtetésképpen lélek sincs. Azember meghatározott számú összetev kb l áll (dharmák), ezek adott struktúrájatesz ki egy embert. Amikor az adott struktúra felbomlik, az ember megsz niklétezni. Buddha a lélek orvosa volt, ahogyan diagnosztizálta az emberiproblémákat az orvosi diagnózisra, ahogy kiutat javasolt , az pedig a terápiáraemlékeztet. Buddha tanait a szerzetesek évszázadokig szájról szájra adtáktovább. A Tan végs szövege különböz zsinatokon kristályosodott ki.Legjelent sebb az i.e. 245-ben Asóka király védnökségével Pátaliputrábanmegtartott 3. zsinat volt. Itt állították össze a thétaváda szerzetesek általvéglegesnek elismert gy jteményt, melyet Tripitakának (szanszkrit) azaz hármaskosárnak neveztek el. A Tripitaka az ún. déli vagy más néven Hinajánabuddhizmusnak ma is egyedül hitelesnek elismert szent szövege. A másikirányzat, a Mahajána ugyanakkor más egyéb szövegeket is hitelesnek ismer el.A Tripitaka vagy páli nyelven Tipitaka, három részb l áll.

Vinaja-pitaka - szerzetesi szabályok leírásaSzútra-pitaka - a tan lényeges pontjaiAbhidharma-pitaka - filozófiai, bölcseleti írások

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



Buddha születése,Falfestmény részlete. Adzsanta V-VI. sz.

A Tripitakát csak évszázadokkal kés bb foglalták el ször írásba, Ceylonszigetén az i.e. 1. században. A Tripitaka tartalmazza a Dhammapada (A Tanösvénye) cím verses m vet, amelyet prózai szövegek magyaráznak. Bölcsmondások gy jteményének is nevezhetnénk, amely egyébként a Szútra-pitakarésze. Bár a hagyomány magának Buddhának tulajdonítja a Dhammapadaverseit, éppúgy mint az egész kánont, valóságban nem t le származnak, csak az gondolatait tolmácsolják híven, esetleg egyik-másik konkrét kijelentését

foglalják versbe. A versek a Magasztos alapgondolatait tartalmazzák: béket rést, szelídséget,harag legy zését, szenvedélyek elvetését, lemondást a világ dolgaihpz való

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



ragaszkodásról, erkölcsi tisztaságot, az egész lét szenvedés voltánakfelismerését, a Nirvána elérését. Formája a slóka, a már ismert szanszkritversmérték. A hozzátoldott prózai magyarázatokat az i.sz.450-ben egy szerzetestoldotta a gy jteményhez, nagyban merítve a Dzsátakák cím gy jteményb l.

222. A fa istenn je

A Mester engedélyezte a szerzeteseknek, hogy ki-ki külön hajlékban tartózkodhasson.Rádzsagahában a módos keresked k és mások hajlékokat építettek nekik. Egyik szerzetes sajátmaga látott hozzá hajlék készítéséhez. Talált egy kedvére való fát, és hozzálátott, hogy kivágja. A favéd szelleme, egy kisgyermekes istenn , ölébe vette gyermekét, és kérte a szerzetest: - Uram, ne döntsd ki lakhelyemet! Nem tudok a kis gyermekemmel hajlék nélkül kóborolni. A szerzetes nem tör dött könyörgésével: - Máshol nem találok megfelel fát. Ekkor az istenn a fa egyik ágára ültette a kisdedet: - Talán ha ezt a gyermeket látja,megkönyörül.

A szerzetes nem tudta visszatartani a meglendített szekercét, és levágta a kis gyermek karját. Azistenn haragra gerjedt, mindkét karját égnek emelte, hogy agyonsújtsa a szerzetest, ám meggondoltamagát:

- Ez a szerzetes erényes élet . Ha megölöm, pokolra kerülök. Ha a többi istenn is látja, hogyszerzetesek kivágni készülnek fájukat, az én példám at fogják követni, és megölik a szerzeteseket,mondván, hogy ez és ez az istenn is ugyanúgy megölt egy szerzetest. Ennek a szerzetesnek tanítójais van; jelentést teszek róla a tanítójának.Leeresztette felemelt karját, és sírva járult a Mester elé. Köszöntötte, és megállt oldalt

el tte. A Mester megkérdezte:- Mi történt, istenn ?Részletesen beszámolt a történtekr l:- Szentség, egyik tanítványod ezt m velte velem. Meg akartam ölni érte, de ilyen és ilyengondjaim támadtak, nem öltem meg, és ide jöttem. - Jól van, jól van, istenn . Helyesen cselekedtél, amikor feltör haragodat visszafogtad, mint a lovak-elragadta kocsit. És ezt a verset mondta: Ki visszafogja haragját, mint a félrerántott kocsit, az az ügyes kocsihajtó; a többi gyepl ttart csupán.

A Szútra-pitaka tartalmaz 547 állatmesékb l és novellisztikus történetb l állógy jteményt, a dzsátakákat, születés történeteket. Mindegyike arról szól, hogyBuddha el szöletése során különböz állatok, emberek, keresked k, királyokstb. formájában születik újjá s ilyen formában milyen erköcsös cselekedetet hajtvégre, vagy milyen tanulságos esetet mond el. Mindegyik történet egy verset istartalmaz. A hagyomány a verset tartja Buddha szó szerint idézésének, a prózairész pedig csak tartalmában egyezik a Mester szavaival. Valójában a mesékjórészt a buddhizmustól független évszázados ind népmesék, melyek egy részemás forrásból is ismert. Ezeket alakították át úgy, hogy a mondanivalója aDharma kifejezésére alkalmas legyen.

A buta szerzetes és a kos

Egykor régen, amikor Benáreszben Brahmadatta király uralkodott, a Bódhiszattva egy keresked családjábanöltött testet, és kereskedésseI foglalkozott. Egyszer egy rköntöst visel , vándor szerzetes Benáreszben jártalamizsnáért, és egy kosviadal színhelyére tévedt. Látta, hogy egy kos éppen hátrál. Bebeszélte magának:

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



- Tiszteletét fejezi ki el ttem ez a kos. Ennyi sok ember között egyedül ismeri fel az értékemet! Ahelyett, hogy félreálIt volna, megállt a kos el tt, üdvözlésre tette össze a két tenyerét, és az els versetmondta:

Min szelíd s bölcs ez a jámbor állat!Min alázat ül a kedves arcán!Lám, tisztelettel lehajolt el ttem,ismerve hírem, s ragyogó tudásom.

Miközben ez történt, a bölcs keresked éppen a piacon ült, s hogy észhez térítse a vándor szerzetest, a másodikverset mondta:

Csalóka látszat ne vezessen félre!Ne hidd, hogy tisztel ez az állat, óh pap! Azért lép hátra, hogy az ökleléshez er t merítsen. Leterít a földre!

Még be sem fejezte szavait a bölcs keresked , amikor a kos teljes er vel nekirontott a szerzetesnek, fejével acombján találta, s fájdalmas ütéssel a földre döntötte. Jajgatva terült el a földön.

Az okos fiú

Egykor régen, amikor Benáreszben Brahmadatta király uralkodott, a Bódhiszattva egy földbirtokos házábanöltött testet. A Szudzsáta, azaz Okos fiú nevet nyerte. Amikor felserdült, meghalt a nagyapja. Atyja a nagyapahalála miatt mély gyászba borult, a halotthamvasztó helyr l hazavitte a csontokat, kertjében földhalmot emelt,abba temette a csontokat, s a halmot egyre-másra virágokkal díszítette, vigasztalhatatlanul siránkozott, nemtisztálkodott, nem kenekedett, nem evett, nem tör dött teend ivel. A Bódhiszattvá ennek láttán így gondolkozott:

- Nagyapám halála óta er t vett atyámon a bú. Rajtam kívül senki sem tudja észhez téríteni. Kigondolokvalamit, hogy megvigasztaljam.A városon kívül meglátott egy döglött tehenet. Füvet és vizet hozott, elébe rakta, és biztatta:

- Egyél, egyél! Igyál, igyál!Az arra járó emberek rákérdeztek?

- Kedves Szudzsáta, elment az eszed? Döglött tehenet kínálsz f vel és vízzel? Ó egy szóval sem válaszolt. Ekkor felkeresték atyját, és elmondták neki: - Fiadnak elment az esze. Döglött tehenet kínál f vel és vízzel. Ennek hallatára a családapa elfelejtkezett atyja miatti bánatáról, szívét a fia miatti bánat töltötte el. Odasietett: - Drága Szudzsátám, okos fiú vagy, miért kínálod a döglött tehenet f vel és vízzel? És ezt a két verset mondta:

Eszel sen mért buzgólkodsz itt e döglött tehén körül?Miért kínálod friss f vel a tetemet: "Egyél, egyél!"?

Aki egyszer az életb l távozott, mint ez a tehén,azt nem támasztja fel többé étel, ital, siránkozás.

A Bódhiszattva is két verssel válaszolt:

Megvan a feje, négy lába, megvan a farka, két füle; hogyha mindene megvan még, gondolom, feltámasztható.

Ám nagyapámnak elhamvadt a keze, lába és feje;a sírhalmon siránkozva inkább te vagy az eszel s.

- Okos fiam van, tisztában van az evilági és túlvilági kötelességekkel. Azért rendezte ezt a dolgot, hogy engem

észhez térítsen - gondolta az apa, és megdicsérte fiát:

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



- Kedves, okos Szudzsátám, megértettem, hogy minden létez dolog mulandó. Mostantól kezdve nembánkódom tovább. így kell viselkednie annak a fiúnak, aki el akarja oszlatni atyja bánatát.(Vekerdi József fordítása)

A száncsi sztúpák

Száncsit az i.e. 3. századtól az i.sz. 12. századig lakták. Asóka király idejébenkezdték el építeni. Asóka, a harmadik Maurja király Kr.e 268-tól 231-iguralkodott. Fiatal korában véres hódító háborúkkal egyesítette csaknem az egészszubkontinens területét. Állítólag kicspongó erkölcstelen életet élt. A Kalingaország elleni különösen véres háborúban rádöbbent a fegyveres er szak ésvérontás hiábavalóságára. Ekkor határozta el, hogy hátralév íéletében hatalmát aDharma szolgálatába állítja. Ezután is folytatta terjeszked politikáját, de békéseszközökkel. Fiát Mahéndrát bízta meg azzal, hogy a Dharmát juttassa el Ceylonszigetére is.A Száncsiban látható els építmények Asóka és Mahéndra támogatásávalépültek.

Térkép

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



1.és 3. jel sztúpa, jobb oldali a Nagy sztúpa

A képen jobboldalon látható a Nagy-sztúpa. A Nagy-sztúpa az i.e.3-i.e.1. századközött épült. Belsejében tartalmazza az Asóka idejében épült kisebb mérettéglából épült sztúpát. Az itt látható építmények végs alakjukat az i.e.1. századmásodik felében nyerték el. Ekkor épültek a kerítések és a kapuk(tóranák). ANagy-sztúpa mai alakjában 16 m magas és átmér je 36 m.A négy kapu a m vészi színvonal rohamos fejl dését mutatja. Egy évszázadleforgása alatt – amíg a kapuk egymás után felépültek – fokozatos el relépésfigyelhet meg a tóranák szerkezeti kompozíciója és a domborm vek m vészikidolgozottsága tekintetében. A tóranák építési sorrendje a következ volt: Déli,északi, keleti, nyugati.

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



Déli tórana

Északi tórana

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



Keleti tórana

Nyugati tórana

Száncsi plasztikájában már felfedezhet az indiai képz vészeti alkotásokrajellemz zsúfoltság. Ez nem szertelenség vagy a mértéktartás hiánya, hanemtermészetes következménye az ind világszemléletnek. Az indiai ember a világotélettel telinek látja, minden négyzetcentiméteren lények sokasága nyüzsög. Atermészet, Prákriti, végtelen sok változatos lelkes lényt hoz létre. Ennek aszemléletnek a tükörképe a m vészet.

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



Noha Buddha tana a létforgatagot az elkerülhetetlen szenvedés mezejénektekinti, az alkotókban buzog az életöröm, életigenlés és ez a kett nincsegymással ellentmondásban. Az életet ismer és azt elfogadó szemléletszabadítja fel az embereket a bizonytalanság és tétovaság s jéb l. A m vészeka Dzsátakák és a Buddha életéb l vett jelenetek ábrázolásánál a magukmindennapi életéb l vették a motívumokat, mintha csak valami világi témátdolgoznának fel. A rendelkezésre álló területet teljesen betöltötték aképzeletükben hemzseg alakokkal, a látott és ismert világ képeivel. Az állatok,a növények, a fák, virágok egyenrangúak az ember-ábrázolásokkal, sohasemszorulnak háttérbe. Az újjászületés tana értelmében ugyanis az egyes létformákközött átjárhatóság van egyikb l következik a másik. Az ind plasztika els rendelemmé vált az építészeti tömeg és térelhatárolással szemben. A realisztikusábrázolás f leg a n alakokon (jaksinik) szembeszök . Egyesek szerint az érzéki

alakok figyelmeztetik a hív ket, minek kell hátat fordítani, mások szerintviszont egyszer en az egyetemes néphitben és népi formavilágban gyökereztekés így tetszettek a hív knek. Száncsi m vészete határk az indiaiképz vészetben. A régi fa és csontfaragók munkája folytatódik k ben. Akorai szakasz szobrai még kétdimenziós jelleg ek, oldalirányból nincsenekkidolgozva a kés bbi m veken már három dimenzióban ábrázolnak.A sztúpa architektúrája a buddhimus el tti indiai halomsírból fejl dött ki. Ahalmok alá szent aszkéták voltak temetve. Testüket a talajra ültették és befedtékfölddel. Ezeket a kupola alakú sírokat (tumuli) szent helynek tekintették,meditációs helyek és a vallásos zarándokok célállomásai voltak.A sztúpa ennek ellenére nem temetkezési hely, bár a közepén az építtetvalamilyen szent ereklyét helyez el. A legels sztúpákban maga Buddha tízrészre osztott hamvai találhatóak. A kés bbi id szakban is lehet leg aSákjamuni Buddha valamiféle testrészét próbálták egy-egy sztúpa építésnélmegszerezni. Ez egy id után természetesen lehetetlenné vált, így a kés bbiépít knek egy más szent ereklyével kellett beérni A sztúpát a tisztelet jeléül úgyillik megkerülni, hogy mindig jobb kezünk irányába essen. Ez Indiában atiszteletadás si jele.A sztúpa alapzata a föld elemet, a kupolás rész a víz, fölötte lév csonkakúp a

z, a tetején lév két kisebb alakzat a szél és az r szimbóluma. A szél és az rlehet még hold és nap alakjában is ábrázolva. Mindezen felül a csúcs mégjelképezheti Buddha fején a varkocsot is, ami a szellemi er , amegvilágosodásra törekv akarat s t a nemi er jelképe, aminek el képe akorábbi halomsírokon ábrázolt lingam. Ez összefüggésbe hozható a tantrafilozófiával, amennyiben ott a nemi er szublimálása a koponyadudormegjelenését eredményezi.

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



A száncsi sztúpákon az el bb elmondottakkal szemben a sztúpák tetején háromnaperny látható, ami indiában a jakfark legyez mellett si királyi jelkép. Ahárom naperny szimbolizálja a Buddhát, a Dharmát és a Szanghát.A sztúpa a világhegyet is jelképezi, a szent Méru hegyet, ami a világegyetemtengelye és a világ ködöke.Ezeken felül a sztúpa magát az ül Buddhát is szimbolizálja, ami a lét teljessége.

Nagy-sztúpa, Északi tórana szent oroszlán ábrázolás

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



Egy jaksini szép torzója – tipikus indiai ábrázolás – eltúlzott, kiemelt mell éscsíp , határozottan karcsú derék

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



A Nagy-sztúpa alapzatánál látható Buddha szobrokat kés bb (i.sz.4-5.század)készítették. Egészen az i.sz. 2-3. századig a Megvilágosodottat csakszimbólumok segítségével ábrázolták (üres trón, saru lenyomat, dharmacsakra),emberi alakban soha.

A nyugati tórana részlete. A részletek finom kidolgozásának gyönyör példája: afelszerszámozott elefántok felállni készülnek, miközben utasaik naperny iketnyitják.

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



A nyugati tórana oszlop két mez je: a leggyakoribb ábrázolás a bódhi-fa. ABuddha ez alatt a fa alatt érte el a megvilágosodást. Ceylonban ma is mindentemplom mellett áll egy bódhi-fa, ahol a hívek vajat és rizst áldoznak, füstöl t ésgyertyát gyújtanak. Vallási ünnepeken a zarándoklat célállomása.

A 45. templomban, amely jóval kés bb, valószín leg a 10. században épült, egyszép Buddha szobor ül meditációs pózban.

Click t

o buy NOW!

PDF-XChange


k to buy N

OW!PDF-XChange

www.docu-track.com



India kultúrtörténete

Documents

Transcript of India kultúrtörténete