2. oldal 2006. február

TavaszodikSosem irigyeltem a Playboy főszerkesztőjét, mikor a századik,

éppen aktuális címlaplánnyal való együttalvásdolgozás szépsé-geiről kellett áradoznia a köszöntőben, a fotózás egzotikus helyszí-neiről, a munka közben uralkodó csodálatos összhangról és at-moszféráról, és én nem is húznám ezzel az időt, felőlemlapozhatnátok egyből a centerfoldhoz* – ha lenne.

Kriszit egy év eleji Impulzus vacsorán ismertük meg a kollégi-umban (egzotikus helyszín), bár már pakoltunk, amikor befutott. Akövetkező találkozáskor már ismerősként köszöntötték egymástfényképészeinkkel a SPOT-műteremben, egy igazolványkép-fotózáskor szabadult el a fantáziájuk (csodálatos atmoszféra),készült is többszáz kép, amikből nem kevés az Impulzuscímlapjára kívánkozott. Kriszi – női méltóságához híven – egy

Playboy-modell szemével válogatott közülük, bár a mi képeinksokkal visszafogottabbak az említett újságénál, vagy csak Matyanem mutatta meg az összeset.

Hogy is kell most ezt Playboy-stílusban átvezetni: nem csakszép, okos is. Kriszi most épp tengerentúli ösztöndíját tölti Virgini-ában – közben pedig várja, hogy címlapképével megjelenjen azImpulzus. A Villanykaron elsős, emellett a GTK-n negyedéves köz-gazdász szakon, meg TDK-zik is, ösztöndíjakat nyer, szóval le akalappal. Én örülnék egy ilyen barátnőnek. És Ti?

Kereskényi Balázsfőszerkesztő

* Aki nem tudja mi ez, kérdezze meg tőlem.

KÖSZÖNTŐ

HIRDETÉS

XXXIII./4 3. oldal

Az a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara HallgatóiKépviseletének lapja. Készült a Multiszolg Bt., a Xerox és az Egyetemi Hallgatói Képviselet támogatásával.XXXIII. évfolyam 4-5. (386.-387.) szám. Megjelenik 2200 példányban. Lapzárta: 2005. december 11.

Felelős kiadó: Fejes Róbert, a HÖK elnöke Felelős szerkesztő: Turi Dávid Főszerkesztő: Kereskényi Balázs V. Info.Főszerkesztő-helyettes: Gyöngyösi Péter IV. Info. Tördelőszerkesztők: Mattyasovszky János II. Info, Csomor László I. Info

Nyug. tördelőszerk.: Gyebnár Gábor V. Infó, Fotó, rajz: Impulzus, Gulyás Csaba IV. Info, Thomas William Walsh Címlap: IntiÍrták és szerkesztették:

Bacsárdi László VI. Info, Barkóczy Gergely III. Vill, Bényi Ciprián II. Info, Braun Krisztina II. Info , Csomor László I. Info,Dézsi János II. Info, Géczy Attila II. Vill, Gyöngyösi Péter IV. Info, Horváth Gergely V. Vill, Kemény Zsolt Okl. dokt.,

Kereskényi Balázs V. Info, Kokas Zsolt V. Info, Lustyik Tamás V. Info, Mattyasovszky János II. Info

Továbbá: Haidegger Tamás V. Vill, Markert László András IV. Info, Memon Tomislav, Rácz Gergely II. Építő

Szerkesztőségi gyűlés minden hétfőn 19.00 órától. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

ISSN 1418-0529 (Nyomtatott) ISSN 1588-0745 (Online)

Cím: Impulzus szerkesztőség, Schönherz Kollégium, 1117 Budapest, Irinyi J. u. 42., 819. szoba

Tel.: 372-5141 Fax: 372-5139 E-mail: impulzus@impulzus.com WWW: http://www.impulzus.com/

Szakirány-besorolási összefoglaló, 2004/05, tavaszi félév 4

Táncolni öröm 6A Számítástudományi és Információelméleti Tanszék egyik oktatójával, Szabó Rékával beszélgettünk, aki a Bevezetés a számításel-méletbe és az Algoritmusok elmélete tárgyakból tart gyakorlatot.

Villanykaros elnök az egyetemi hallgatóság élén 8Az idei őszi tisztségváltáson új elnök került az Egyetemi Hallgatói Képviselet élére, Dibó Zoltán, karunk hallgatói képviselője szemé-lyében. Mint sok más műegyetemi médium, mi is kihagyhatatlannak tartottuk a lehetőséget, hogy Zolihoz néhány kérdést intézzünk.

ACM ICPC Hungarian National Contest 2005 9

Educatio 2005 – Egy kiállítás percei 10Eljutva egy nemzetközi vásárra vagy kiállításra, érdeklődve sétálunk a standok között, begyűjtjük a különböző információkat, lufikat,reklámtollakat és prospektusokat. De vajon mit tesznek a kiállítók?

Nagy Fal – nagy utazás 12Idén az ACM ICPC programozóversenyének világbajnoki döntőjét Shanghaiban tartották. A közép-európai regionális döntő főszerve-zőiként meghívást kaptunk az eseményre, és ha már azon a féltekéjén járunk a világnak, gondoltuk kiegészítjük utunkat egy pekingi látogatással.

Qpa – építős szemmel 13Jólnevelt újságírók használják nagyobb volumenű írásaik előkészítésére a „bevezető” nevű részt, mely túl a témamegjelölésen arra isalkalmas, hogy felkeltse az olvasók figyelmét az elkövetkezendő cikkre. Esetünkben ez azért felesleges, mert elég elég annyit monda-nom „Qpa” és a villanykarosok máris mohón vetik magukat a betűkre. S hogy a tapasztalatait egy építős kolléga osztja meg vele-tek… nos, az talán csak a fűszer a történet amúgy sem kimondottan egyszerű levesében. ☺

Teljes kép – Hologram 14Magyarnak született, angol állampolgárként kapott Nobel-díjat, munkái nagy részét Angliában és az USA-ban végezte, és Olaszor-szágban hunyt el. Egy mérnök volt, akinek derogált, ha elméleti fizikusnak, tudósnak titulálták, mégis másokkal végeztette elkísémásokkal végeztette el kísérleteit, mert önmagát az ötletek emberének tartotta.

Paksi Atomerőműben jártunk 152005. szeptember 29-én a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói látogatást tettek a Paksi Atomerőműben,aminek a szervezését és lebonyolítását az Energetikai Szakkollégium végezte.

Wisdom – a bölcsesség zenéje 16Hallottál már róluk? Nem? Talán ez még nem baj, hiszen viszonylag friss zenekarról van szó, de talán mégis baj, hisz az Iron Maidenés a Europe előzenekaraként is felléptek már.

EURON – Európa Robotjai Csatasorba Állnak 18R2D2, Cubix, vagy a Terminátor ideje ugyan még nem jött el, de már számos helyen folynak olyan robotikával kapcsolatos kutatások,amelyek célja, hogy eddig csak a sci-fi-kben látott gépembereket hozzanak létre.

Kiss iWiWett 19Ismered Kyoko Date-et? Nem gond, ha nem, mert nem létezik. Kiss iWiWett is ilyen. A cikkből megtudod, miért.

Tanárinterjúnkat a támogatja.

4. oldal 2006. február

Szakirány-besorolási összefoglaló, 2004/05, tavaszi félév

A Tanulmányi Csoport már-már megszokott elfoglaltsága aszakirány-besorolás és a hozzá tartozó egyéb teendők elvégzése.Ez idén sem volt másképp. Tavasszal az informatikus szakirányokraés villamosmérnök mellékszakirányokra lehetett becsatlakozni,valamint néhány villamosmérnök főszakirányra keresztbecsatla-kozni.

Idén az informatikus szakirányokra szokatlanul sokan jelent-keztek. Az egy évvel ezelőttiekhez képest kb. 15-20%-kal nőtt aszakirányra igyekvők száma. Néhány szakirányra (főleg a kettesszakcsoporton belül) rendkívül sokan akartak bejutni. Ezért aztána kar vezetése a Hallgatói Képviselet egyetértésével 35-ről 40-reemelte az összes szakirány keretszámát.

A szakirány-választási időszak 2005. április 1-től 25-ig tartott.Ebben az intervallumban lehetett jelentkezni a Neptunon keresz-tül a szakirányokra, valamint a jelentkezési sorrendeket beállítani.Ezután május 6-ig különeljárási díj ellenében még mindig volt módsorrendmódosításra (jelentkezésre már nem). Azoknak, akik ennyiidő alatt sem tudtak szakirányra jelentkezni (és számukramegfelelő sorrendet választani) május 27-ig még alkalmuk nyílottméltányosság terhére a jelentkezéseiket módosítani. Sajnos annakellenére, hogy közel két hónapig lehetett szakirányokat választani,még ekkor is maradtak olyanok, akiknek ez nem sikerült. Éppenezért szeretnénk minden leendő szakirányra jelentkezőtnyomatékosan megkérni, hogy a Neptunon keresztül időbenvégezze el a jelentkezést és sorrendbeállítást. Ez mindössze egy ötperces adminisztratív teendő, ám ennek hiánya könnyen okozhatakár egyéves kihagyást is az egyetemi tanulmányokban!

Az első kör a szabályzatoknak megfelelően a vizsgaidőszak 3.hetében zárult, ami 2005. június 10-ét jelentette. Akik eddigminden kritériumot teljesítettek, azok első körös besorolás aláestek. A tájékoztató jellegű első körös átlagok már június 13-ánmegtekinthetőek voltak a HKweben. Az elmúlt félévekhezhasonlóan ezúttal is sokat kellett várni a tanszékekre (jegyekfelvitele), valamint a KTH-ra (kiegészítő-, német- és franciaképzésesek adatai), így a tájékoztató jellegű első körös besorolásjúlius 12-én, a végleges július 25-én született meg. Az első körteljes lezárásával egyébként mindig meg kell várnunk a vizsga-időszak végét, mert a kiegészítősök és a franciások szabályzatbanbiztosított joga, hogy első körösek legyenek (akkor is, ha kritériu-maikat csak a vizsgaidőszak végére teljesítik).

A második kör vége a vizsgaidőszak utolsó napja, azaz július1-e volt. A második körös besorolás során csak azokra a helyekrelehetett bejutni, amiket az első kör után üresen maradtak. Azinformatikus szakirányra jelentkezők számának megnövekedésemagával vonta azt, hogy a korábbi évekkel ellentétben nem csakegy-két, hanem öt szakirány is betelt első körben. A villamos-mérnök fő- és mellékszakirányok közül is volt egy-egy, amire már

nem lehetett bekerülni második körben. Maga a második körösbesorolás időben az első köröst követte: tájékoztató eredményekjúlius 12-én, végleges eredmények július 25-én kerültek nyilvános-ságra.

A tavaszi szakirány-besorolás kuriózuma a harmadik és ne-gyedik körös besorolás, mert ilyen a téli időszakban nincs.Természetesen erre is vonatkozik az, hogy harmadik körben csaka második kör után fennmaradt helyekre lehet bekerülni (negye-dikben meg a harmadik utáni üres helyekre). A harmadik körösbesorolásban azok vettek részt, akik a nyár folyamán (tipikusan alegvégén) halasztott vizsgán szerezték meg az utolsó szakirány-kritériumukat. A negyedik kör pedig a kritériumhiányos besorolásköre: ekkor lehet bejutni a „krithiányos” főszakirányokra, valaminta még fel nem töltött mellékszakirányokra. A harmadik ésnegyedik körös besorolás szeptember 8-án fejeződött be.

Az első és második körös eredmények augusztus 18-án, a har-madik és negyedik körösök pedig szeptember 9-én kerültek aNeptunba. A kritériumhiánnyal szakirányra kerülőknek így elvilegkevés idejük volt felvenni a szakirányos tárgyaikat. Erre a megoldásaz előzetes tárgyfelvétel lett volna, melyre már májustól kezdvemindenki számára lehetőség volt.

Két dolgot szeretnénk hangsúlyozni a leendő szakirányrajelentkezőknek. Az egyik, hogy mindig figyeljék a HKnews és aHKweb híreit is, és időben végezzék el a szakirány-jelentkezésadminisztrációs feladatait (jelentkezés, sorrendmódosítás). Idén isvolt olyan hallgató, aki azért nem vehetett részt a szakirány-besoroláson, mert majd’ két hónap alatt nem tudott öt percetrászánni arra, hogy a Neptunban szakirányra jelentkezzen, éssorrendet is beállítson. A másik fontos dolog pedig az, hogy nemvéletlenül lehet akár 6-8 (vagy ennél is több) szakirányt ismegjelölni a Neptunban: állítsatok össze egy számotokra megfe-lelő sorrendet, és jelentkezzetek minél több szakirányra, hogyaztán nehogy két szék közt a pad alá essetek. Idén is előfordultolyan eset, hogy valaki csak egy szakirányt jelölt meg, ahova nemkerült be, így sehova sem kerülhetett be (annak ellenére, hogynagyon jó átlaga volt).

StatisztikákÖsszesen 938-an jelentkeztek az 5 villanyos fő-, 18 villanyos

mellék- és 12 infós szakirányra, ebből 408 villamosmérnök és530 informatikus hallgató. A jelentkezők közül 724 ember (illet-ve ennyi jelentkezés volt sikeres, mert volt olyan villamosmér-nök, aki fő- és mellékszakirányra is bekerült) került szakirányra,374 villanyos és 350 infós. Első körben 331, illetve 311, másodikkörben 13, illetve 39 villanyos és infós került be szakirányra. Avillamosmérnökök közül volt egy harmadik körös, valamint 29kritériumhiányos bekerülés.

A Schnell László Műszer- és Méréstechnika Alapítvány a 2003.évi személyi jövedelemadó egy százalékos felajánlásaiból kapott892 ezer Ft támogatásból a 2005. évben 250 ezer Ft-ot SchnellLászló Díjra fordított, a maradék 642 ezer Ft-al pedig azAlapítvány értékpapírokban lévő tőkéjét gyarapította. Köszönjüka támogatását!

Kérjük, hogy személyi jövedelemadója 1%-ával a jövőben issegítse a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Méréstech-nika és Információs Rendszerek Tanszék hallgatóit, doktorandu-szait és fiatal kutatóit támogató Schnell László Alapítványt! Ehhez

a munkahelyén kapott vagy az adóbevallási űrlaphoz csatolt„Rendelkező nyilatkozat a befizetett adó egy százalékáról” c.nyomtatvány kitöltése szükséges a következő adatokkal:

A kedvezményezett adószáma: 18078697-1-43A kedvezményezett neve: Schnell László AlapítványA lezárt borítékra ne felejtse el felírni nevét, lakcímét és adó-

azonosító jelét!

dr. Pataki Péterkuratóriumi elnökppataki@omh.hu

news

XXXIII./4 5. oldal

Név

Limit (fő)

Bekerültek (fő)

Ennyien jelölték meg

ELSŐ H

ELYEN

(fő)

Ennyien jelölték meg

ÖSSZ

ESEN (fő)

Első körösbekerülési átlag

Második körös

bekerülési átlag

Harm

adik körösbekerülési átlag

Kritérium

hiányosátlag

Informatikus szakirányok (egyenes becsatlakozás)

1.1 Informatikai technikák és eszközök szakirány 40 40 85 254 3,74 B B

1.2 Rendszerfejlesztési szakirány 40 20 23 158 3,01 2,48 N

1.3 Informatikai infrastruktúra tervezése szakirány 40 30 26 204 2,49 2,39 N

2.1 Újgenerációs hálózatok szakirány 40 40 104 364 3,21 B B

2.2 Infokommunikációs rendszerek biztonsága szakirány 40 40 51 324 2,68 B B

2.3 Internet és infokommunikációs alkalmazásai szakirány 40 40 80 360 3,05 B B

2.4 Médiainformatika szakirány 40 40 46 310 2,59 B B

3.1 Autonóm rendszerek információ technológiája szakirány 40 13 14 119 3,04 N N

3.2 Integrált intelligens rendszerek szakirány 40 25 27 150 2,74 2,65 N

3.3 Elosztott energetikai rendszerek információ-technológiája szakirány 40 4 3 56 2,81 3,48 N

4.1 Üzleti informatika 2 szakirány 40 18 27 160 2,38 2,94 N

4.2 Integrált vállalatirányítási rendszerek szakirány 40 40 44 207 2,54 2,52 B

Villamosmérnök főszakirányok (keresztbecsatlakozás)

Energiaátalakitó rendszerek főszakirány * 34 7 16 46 2,75 N N 2,35

Infokommunikációs rendszerek főszakirány * 1 1 26 46 2,94 B B B

Irányítástechnika és robotinformatika 2 főszakirány 15 6 11 41 2,70 3,22 N N

Számítógépek rendszer és alkalmazástechnikája főszakirány * 31 10 15 41 N 2,93 N 2,52

Villamosenergia rendszerek főszakirány * 4 4 15 43 2,70 2,68 B B

Villamosmérnök mellékszakirányok (egyenes becsatlakozás)

Akusztika-hangtechnika mellékszakirány 30 30 44 142 2,74 B B B

Alkalmazott informatika mellékszakirány 50 10 11 70 2,67 N N N

Digitális jelfeldolgozás (hiradástechnika) mellékszakirány 50 15 16 93 2,57 N N N

Elektronikus készülékek tervezése és gyártása mellékszakirány 45 45 49 153 2,42 N N 2,60

Elektronikus szolgáltatások és biztonság mellékszakirány 30 20 24 106 2,51 3,33 N 2,97

Energetikai informatika mellékszakirány 30 16 17 57 2,64 N N 2,35

Fizikai módszerek a távközlésben mellékszakirány 30 6 7 45 3,06 N N N

Infokommunikáció menedzsment mellékszakirány 30 11 13 76 2,64 N N 2,98

Intelligens rendszerek mellékszakirány 30 24 24 99 2,44 3,37 N N

Kábeltelevízió és optikai hírközlés mellékszakirány 30 14 13 119 2,55 N N N

Menedzsment mellékszakirány 30 27 32 131 2,60 2,93 N 2,92

Mikroelektronika mellékszakirány 30 21 26 113 2,58 N N N

Mobil hírközlés mellékszakirány 60 17 17 128 2,58 2,88 N 2,56

Orvosbiológiai technika mellékszakirány 30 22 27 117 2,41 2,68 N 2,84

Pénzügyi menedzsment mellékszakirány 40 20 22 117 2,41 3,58 2,54 2,86

Szervo- és robothajtások mellékszakirány 30 20 25 107 2,38 3,22 N 2,77

Szoftver technológia mellékszakirány 30 8 10 66 2,77 N N 3,07

Villamosenergetikai menedzsment mellékszakirány 30 20 23 87 2,58 N N 2,34

* – Az így jelölt villamosmérnök szakirányokra lehetett bekerülni egyetlen kritérium hiányával.N – Nem került be senkiB – Betelt korábbi körben

6. oldal 2006. február

Táncolni örömA Számítástudományi és Információelméleti Tanszék egyik oktatójával, Szabó Rékával beszélgettünk, aki a Bevezetés aszámításelméletbe és az Algoritmusok elmélete tárgyakból tart gyakorlatot. Neve köthetõ még az Algel könyvhöz is.Mindezek mellett a hazai kortárs táncmûvészet jeles képviselõje.

– Mikor lett meghatározóbb életedben a tánc, mint a matematika?

– A szívem mélyén mindig is a táncé volt a főszerep, de azt nem tu-dom megmondani, hogy a ráfordított időben és elfoglaltságbanmikor lépte át a tánc az 50%-os határt a matek rovására. Mindig is„kis jótanuló” voltam, van bennem egy teljesítménykényszer, amitőlnehezen szabadulok. Az egyetem sok időmet elvette, ezért inkábba diploma megszerzése után tolódtak el az arányok a tánc felé.

– Honnan indultál?

– A gimnáziumban nagyon sok minden érdekelt, a matek mellettaz irodalmat is szerettem. Jó tanulóvoltam, ezért elég hamar világossá vált,hogy egyetemre kell mennem. Gimna-zista koromban már komolyan tán-coltam, de a tánc nem látszott megél-hetést biztosító életpályának: nemmertem azt választani. Olyan álmaim isvoltak, hogy a Színművészetire jelent-kezem, de aztán mégis az ELTE mate-matika és számítástechnika szakára fel-vételiztem. Ötödéves koromban RecskiAndrás – aki engem algoritmuselmélet-ből tanított – lett itt a BME-n aMatematika Tanszék vezetője. Eljöttemén is, mert alapvetően minden hülyesé-get ki akartam próbálni, és márötödéves koromban tanítottam a Mű-egyetemen. Az egyetem elvégzése utánelkezdtem a Ph.D. képzést. Szépenelfogyasztottam egy-két témavezetőt,mindegyiknek belém tört a bicskája, merta táncos életem kezdett beindulni. Azon vet-tem észre magam, hogy a kapott problémángondolkoztam három napot, aztán közbejött egy táncos projekt, ésegy hónap múlva a problémára visszatérve elvesztettem a fonalat.Szép lassan világossá vált, hogy nem fogom megcsinálni a Ph.D.-t,bár a doktori iskolát befejeztem. A disszertációmból egy sor semszületett meg.

– Itt a tanszéken tudták a munkatársaid, hogy táncolsz?

– Hamar kiderült, mert voltak olyan időszakok, amikor rájuk vol-tam szorulva. A külföldi utak, vidéki fellépések, premier előtti na-pok miatti kihagyások felkeltették a figyelmüket. Egy időben sokatjártam külföldön, és ezt meg kellett magyaráznom a tanszékveze-tőmnek.

– Hogyan készülsz fel egy táncelőadásra?

– Egy előadásnak nagyon sok technikai részlete van. Ritkán dolgo-zom nagy díszlettel, de van egypár kellék, melyekre feltétlenülszükségem van. „Mindig be kell épülnie az előadásnak.” Sok időtelvesz a fénybeállás, amikor kalibrálják a fénytechnikát. Mivel min-den egyes színpad más és más, tartani kell egy térbejáró próbát,amikor azt nézzük meg, hogy az egyes jelenetek hogyan fognak ki-nézni. Ezek után tartunk egy főpróbát, majd jöhet az esti előadás.

– A hétköznapok folyamán milyen sűrűn próbálsz? Milyen gyakoriakaz előadások?

– Többnyire nincs túl gyakran, de most nagyon be vagyok tábláz-va. Jövő héten kétszer játszuk a Nylon revüt, utána a Véletlent éskétszer a Karcot. Eközben az új darabnak is nekilátunk. Esztelen.De van amikor hetekig nincs semmi. Nem tudunk olyan rendsze-

resen játszani. Sajnos nincs annyi érdeklődő.

– Olvastam, hogy a Véletlen című darabot legközelebb a MU szín-házban adjátok elő. Honnan jön ez a név?

– Ez nem egy rövidítés, hanem a keleti kultúrából jövő szó, amivalami olyasmit jelent, hogy anyaméh. A MU egy befogadószín-ház. Ez azt jelenti, hogy nincs állandó társulata, folyton cserélődika szereplőgárda. A K épületben működik a Szkéné, ami szinténbefogadószínház, de elég fix társulattal: Pintér Béla csapata szo-kott ott játszani, mindenkinek ajánlom az előadásaikat. Amit éncsinálok, az kortárs művészet, kortárs tánc, és amit ők csinálnak,

valamilyen értelemben az is kortárs színház. És ígyhozzátok szól!

– Hogyan definiálnád a kortárs táncot?

– Számomra azt jelenti, hogy egy kísérleteződologról van szó. A ma nyelvén szól. Valamiolyan, ami a régit, a tradicionálist próbáljamegtorpedózni, és valami mást, újat létre-hozni. Vagy témájában, vagy nyelvezetében,vagy mindkettőben. Tehát a kortárs művé-szet nem azt jelenti, hogy valaki olyancsinálja, aki ma él, mert ma is lehet nemkortárs művészetet csinálni

– Ebbe a meztelenség mennyire tartozik bele?Régebben a Trafóban láttam egy előadást...

– Manapság a meztelenség igen gyakorimotívum a kortárs darabokban, amit aszabadosság okoz. De nem attól kortárs vala-mi, mert meztelenség van benne, legalábbisaz én látásmódom szerint.

– Meg tud-e élni a kortárs művészet?

– Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, mostanában egyre gyako-ribbak a megszorítások, mert leginkább a kultúrától vonják el apénzt. A kortárs területeken ez mégjobban érződik, mert eleveegy nagyon pici kalapból kapjuk a pénzt. A művészet ezen terüle-te az előző érában sem élvezett támogatást, és most is sokak sze-rint ez egy nagy lila köd, amire senki nem kíváncsi.

– Lehet, hogy csak nincs jól promótálva?

– Igen, ez egy általános probléma. A jobb reklámozáshoz iskolák-ba kellene járni, bemutató előadásokat kéne tartani. Közelebbhozni az emberekhez a kortárs táncot. Nincs rá pénz, ember ésenergia. A MU színház az érte rajongó és dolgozó emberekbőltartja el magát. Nincs közönségszervező, nincs promóció.

– Mit tehettek Ti, hogy ez ne így legyen?

– Van egy L1 nevű társaság, ami minket, független alkotókat fogössze, ez a mi „elegyünk”. Létrejöttéig nagyjából kétféle dologbólállt az életünk. Vagy szerepeltünk előadóművészként valaki más-nak a darabjában, vagy összehívtunk egy csapatot egy konkrétprojektre. A négy éve működő L1 teszi lehetővé, hogy normáli-sabb körülmények között tudjunk dolgozni. Nem egyszerű, mertdemokratikus a szervezet, és a demokrácia bonyolult dolog. Min-den nap próbálunk, két termünk van, amit megpróbálunk időbenminél jobban kihasználni.

– Minek a röviditése az L1?

– Nem rövidítés, ez egy szó. Hét ember elegye.

TANÁRINTERJÚ

XXXIII./4 7. oldal

– Hogyan kezdődött a pályafutásod?

– A nyolcvanas években nem volt kortárs tánc. Klasszikus balett,néptánc volt, valamint az éjszakában dolgoztak a lányok (show-műsorok, vetkőzés, revü, éjszakai mulatóhely). Volt egy-kétember, aki a balett területéről jött, járt külföldön, és látta, hogytechnikákat lehet tanítani, s milyen jó lenne ezt itthon is elindítani.Az Országos Rendezői Iroda (ORI) szervezett egy akrobatikus re-vütáncos-képzőt. Az volt az elképzelés, hogy azokat a lányokat isképezni kell, akik az éjszakában dolgoznak. Ezt lehetett, akkor iskellett szórakozni. Így beindult egy nagyon színvonalas tánciskola.Ide jártam, de hivatalosan nem lehetett kimondani, hogy ez kor-társ tánc.

– Milyen változást hoztak a ‘90-es évek?

– Szabó Györgynek, aki ma a Trafó igazgatója, nagy szerepe voltabban, hogy a kortárs tánc rövid idő alatt teret nyert. A PetőfiCsarnokban olyan külföldi előadásokat szerveztek, amelyek nagyhatással voltak mindenkire, aki a tánc szerelmese volt. Oda jártam,kihasználtam minden lehetőséget, hogy tanulhassak.

– Hogyan alakítod ki az egyes koreográfiákat?

– Minden művet más és másképp dolgozok fel. A Lomtalanítás –mozgás- és lélektanulmány két részben című darab az egyik vég-let. Két részből álló mű – mint ahogy a címe is sugallja. Az első egyalapérzelmi állapot, ami engem foglalkoztatott, és abból kiindulvacsináltam egy mozgásanyagot. Másodsorban együtt dolgoztamegy íróval, akivel kreáltunk egy monológot, továbbá együttdolgoztam egy zeneszerzővel, ő írt erre a hangulatra és témára ze-nét. Ebből a mozgásanyagból és zenéből kiindulva készítettemhárom lánynak egy kompozíciót. Volt utána egy álszünet, majdugyanezt a mozgásanyagot táncoltam, miközben folyamatosanmonologizáltam a szöveget. Nagyon érdekelt, hogy ugyanaz amozgásanyag mit jelent kvázi egy kompozicióba téve, vagy egyrealisztikus figura előadásában, aki közben fossa magából a szót.Az az ideális, ha a zene és a táncmű együtt születik. Együtt dolgo-zom a zeneszerzővel. Van olyan darabom, amely alatt élőzeneszól. A mű és a zene oda-vissza hatnak egymásra.

– Említetted a zenét. Hogy állsz az énekléssel?

– Kiskoromban sokféle zenét tanultam, később egy évig énekel-tem. Több olyan produkció is volt mostanában, amiben kvázi éne-kes performansznak kértek fel, és van olyan saját darabom is, ami-ben énekeltem. Nagyon szeretem a zenét. Egyetemista korombanvolt egy-egy baráti zenekar, egy jazzegyüttes, amiben énekeltem.

– Mennyire improvizatívak az darabok? Mennyire ugyanolyan, hakétszer nézem meg ugyanazt az előadást?

– Vannak olyanok, amikben van némi improvizáció, de nem igazándolgozom ilyen előadásokon. Van egy behatárolt mozgásminőségvagy -anyag. Mivel a Véletlenben magát a véletlent használjukrendezőelvként, ezért másak és másak az előadások. A legutóbbi, aKarc abszolút az előadók személyiségét felhasználva született. Nemmondom meg, mit hogyan csináljanak, hanem sokat ötletelünk – akreatív energiát felhasználva – a témáról. Szöveges improvizatívrészek vannak benne, de meg van szerkesztve a darab.

– Min dolgozol most?

– A legutóbbi darabom címe: Buddha szomorú. Lázár Ervin novel-lák alapján dolgozunk, ez azonban nem azt jelenti, hogy effektívemegjelennek a novellái, hanem azt a világot próbáljuk megfor-málni a magunk szótárával, kifejezőeszközeivel, amit ő képvisel.Nem a meséiről, hanem a felnőtt novelláiról van szó.

– Tervezed a Véletlen folytatását?

– Ez már három éves darab. Akkor mindenki kérdezte, és mondta,hogy akkor lehetnék sikeres, ha ebből egy sorozatot csinálnék.Most nem érzem úgy, hogy abba az irányba szeretnék menni.

– Van kedvenc, vagy mindig az a legkedvesebb, amin éppen dolgozol?

– Amit most csinálok, azon nagyon szorongok. Mindig nagyonszorongok. Emiatt nem mindig a kedvenc, ami éppen készül. Holazt látom, hogy „ez kurva jó”, vagy „basszus, ebből nem leszsemmi”. De inkább ingadozó a hozzáállásom. A Véletlent márnem szeretem annyira.

– A DC mit jelöl a neved mögött?

– Dance Company. Nemrég körém gyűlt egy elég nagy csapat.Megpróbálunk együttessé válni, de ezt a támogatók egyelőre nemannyira akarják. Az a baj, hogy a pénzek nagyon be vannak beto-nozva. Aki tavaly 20 milliót kapott, az idén és jövőre is annyit fogkapni. Nincs arra példa, hogy valaki bukik. Mivel egy fix, vagy in-kább csökkenő pénzkeretet osztanak szét, arról a szintről nem na-gyon tudsz feljebb jutni, ahova beskatulyáztak.

– Térjünk vissza az egyetemi témához! Hogyan fogadtak a diákok,amikor fiatal nőként – aki az ELTE-n végzett – ide kerültél gyakorla-tot tartani?

– Meglepetésként ért, hogy amikor bementem az első órára, ahallgatók felállva fogadtak. Abban az időben ez nálunk nem voltmár szokás. Erre nagyon emlékszem, annyira mellbevágott.Amikor 150-es pulzussal bementem az első órára. Miután tisztáz-tuk a viszonyokat, hogy a gyakorlatot én fogom tartani, mindenkifölállt. Nem értettem a szituációt. Nehéz volt, de leszoktattamőket róla.

Viszonyom a diákokkal hullámzik. Vannak olyan csoportok, aholegy-két emberhez jobban kötődöm. Sajnos ritkán alakul ki igazánszemélyes, emberi viszony az oktató és hallgatói közt. Amikorelkezdtem tanítani, nagyon más volt a helyzet. Hetven fős volt azinformatika szak, és három kis létszámú csoportra osztottuk felőket. Nagyon okosak voltak. Sokkal nagyobb óraszámban tanítot-tuk az Algelt, de a HK kibulizta a csökkentést. Szerintem a hallga-tók kárára. Régen egész más volt a helyzet, a hallgatókkal hetentetöbbször találkoztunk, és óra után is sokat kérdeztek. Ma a nagylétszámú csoportokban ez ritka. Nagy a fluktuáció, ki-be mász-kálnak, attól függ, kinek melyik gyakvezér tetszik. Így nem alakul kiegységes csoport. Ezt mutatja az is, hogy amikor nagy előadóbankell gyakorlatot tartanom, lehetetlen helyzetbe kerülök, mert ahallgatók szétszórva ülnek le. Az első sorban hárman, az ötödikbenx-en és az utolsó sorban még tizenketten. Újabban már a neveketsem tudom megjegyezni, bár amúgy is rossz a névmemóriám.

– Hogyan éled meg a kétlépcsős képzés változásait? Mi a vélemé-nyed a szigorlat eltörléséről?

– Az Algel egy része – az eleje – megmarad a B.Sc.-ben. A „bo-nyolultságos” rész nagy része átkerül a második lépcsőbe. Azóraszám is változni fog. Azt várom a kétlépcsős képzéstől, hogyvégre központilag is átgondoljuk a tananyagot. Tanárként sohanem kaptam olyan instrukciót, hogy mit hogyan tanítsak. Ez azon-ban egy kétoldalas frusztráció: próbáljuk fenntartani a színvonalatés a tananyag mennyiségét, miközben nyolcszor annyian járnakide, a diákság részéről meg lehetetlenségbe ütközik a követelmé-nyek teljesítése. Kérdezik, hogy: „Felvettek az egyetemre, miértvan az, hogy bukdácsolok, és frusztrálódok?”

Se szigorlatoztatni, se vizsgáztatni nem szeretek. Azt gondolom,nagyon fontos a szóbeli vizsgát tartani, akármennyire szubjektívak isnéha. Ebben a mennyiségben azonban nem lehet bírni. Ti a másikoldalról látjátok, de mi beülünk a terembe fél 10-kor. 50-en jelent-keztek be, és van négy működő bizottság. Pörgetnünk kell a dolgo-kat. Gyakran mondjuk egymásnak, hogy nincs annyi időnk, hogymindenbe belekérdezzünk. És mindeközben nem váltunk a diákkalemberi szót. Szörnyű, hogy így végzik el az egyetemet.

Bacsárdi László, Dézsi János, Horváth Gergely

A tanárinterjút a támogatja.

8. oldal 2006. február

Villanykaros elnök az egyetemi hallgatóság élénAz idei õszi tisztségváltáson új elnök került az Egyetemi Hallgatói Képviselet élére, Dibó Zoltán, karunk hallgatóiképviselõje személyében. Mint sok más mûegyetemi médium, mi is kihagyhatatlannak tartottuk a lehetõséget, hogy Zolihoznéhány kérdést intézzünk, íme.

– Hogyan telik egy EHK elnök egy hete?

– Minden negyedik hétfőn egyetemi tanács ülésen veszek részt,és minden hétfőn tart a rektor úr valamilyen vezetői megbeszélést,amin szintén ott vagyok. Ilyenből háromféle van: az operatív ér-tekezlet, a rektori tanács, és az úgynevezett „papucsos értekez-let”. Az operatív értekezleten a rektor, a három helyettese, a fő-igazgató, a főtitkár, és én veszünk részt, a papucsos értekezlet –ez, ahogy a neve is mutatja, könnyedebb hangvételű, ami abból islátszik, hogy igény szerint még rumosteát is felszolgálnak –, a rek-tori tanácson pedig a dékánok és a szakszervezet kép-viselői is.

A hétfői nap ezzel el is szokott menni,általában két ilyen értekezlet van egy nap, devan hogy egy is olyan hosszú, hogy túlnyúlikés ebédszünetet iktatunk közé. Persze akiérkezett anyagokat ezek előtt át kell olvasni,ez szintén igénybe vesz néhány órát.

A többi napon nem mindig van fix program,kivéve a csütörtöki EHK ülést. Ha valamilyen, azegyetemi tanács előterjesztéseit előkészítőbizottsági ülésre kell mennem, vagy az EHKengem érintő belső bizottsága ülésezik,akkor azon ott vagyok. Ezenkívül egyéb ta-lálkozókon veszek részt, egyeztetek adékánokkal, vagy például a MAFC-cal, éshivatalos levelekre válaszolok. Mostanábangyakran egyeztetek a főigazgatóval a PPP-skollégiumi ügyek miatt.

– Milyen az EHK, mint közösség?

– Leginkább olyan, amennyit az EHK elnök tesz érte. Ülés után vanegy kétórás időtartam, amin kötelező ott maradni, ez alól csak azkaphat felmentést, akinek másnap vizsgája vagy ZH-ja van. Ezazért van, hogy az emberek kicsit összezárva beszélgessenek egy-mással, ezután pedig esetleg elmegyünk valahova testületileg bu-lizni. Általában nem szokott érződni ennek a két órának a kötelezővolta, gyakran van olyan, hogy egy ülésen elhangzott témáról vitat-kozunk tovább itt, de olyan is volt már, hogy pókereztünk. Ezenkí-vül együtt szoktunk részt venni a hétvégi HÖOK rendezvényeken.

– Milyen út vezet az EHK-ban a bekerüléstől az elnökségig?

– Én bekerülésemtől fogva oktatási és kollégiumi ügyekkel foglal-koztam, ezeknek az alapfeladataira elég jó rálátásom van, és dol-goztam az ehhez kötődő bizottságokban is.

Az EHK elnök mandátuma egy évre szól, ennek lejárta előtt kéthéttel bejelenti az elnökválasztási ülést. Ezalatt a két hét alatt jelöl-heti magát az ember. Az elnökjelöltnek nem kötelező, de szokásegy írásos pályázatot is készíteni, persze rengeteg szóbeli beszél-getés is megelőzi a választást. A választás következő hivatalosmozzanata a két héttel később tartott elnökválasztási ülés, amikoraz EHK szavaz. Ekkor a jelöltek bemutatkoznak, kérdésekre vála-szolnak, majd az EHK a jelöltek nélkül tanácskozik és választ.

– Hogyan tudnak a különböző karokról érkező emberek együtt dol-gozni az EHK-ban?

– Szerencsére ezek az emberek elég rugalmasak, tudnak egyete-mi szinten gondolkodni, amikor kell, túllépni a kari ügyeken. Néhamég akkor is felcserélődik az, hogy a kar vagy az EHK érdekeit te-

szik előre, amikor a kari érdek az ellenkezőjét diktálja, persze nemazt mondom, hogy ez mindig feltétlenül helyes. Vannak köztükolyanok, aki mindkét helyen tevékenykednek, vannak, akik inkábbaz EHK-ban, vagy inkább a karon.

– Milyen beleszólása van az EHK-nak PPP-s felújítások menetébe?

– Az egyetemi bürokráciában az oktatás nagyobb hangsúlyt kap,mint a kollégiumi ügyek. Ez abból a szempontból is érthető, hogyaz egyetem vezetése és a bizottságokban részt vevő emberek ok-tatók, a kollégiumok pedig nem a karokhoz, a dékánok alá tartoz-nak, mint oktatási egységek, hanem a Gazdasági és Műszaki Fő-

igazgatóság egyik osztályán foglalkoznak velük. A GMF azelmúlt időszakban inkább szolgáltató-végrehajtó egységgé

alakult át, nem sok ember vesz részt onnan a bizottságimunkákban. A közbeszerzéssel és a PPP-vel – ami tulaj-

donképpen egy közbeszerzési eljáráson alapul – egy köz-beszerzési bizottság foglalkozik. Azért minket is meg-kérdeznek néhány dologról, például a gépészek véle-ményét is kikérték most, a Kármán felújítása kapcsán.

– A Goldmann menza helyére Hallgatói Szabadidős ésKultúrális Központot tervez az EHK. Hogy haladennek a kivitelezése?

– Véleményünk szerint a menza épületénekidőkihasználása nem a leghatékonyabb, mivel 11-15óra között tart nyitva a menza, ezen felül minimális aműködés. Az egyetemi vezetéssel megállapodtunkabban, hogy az EHK az épületet felújíthatja, azzal a

kikötéssel, hogy ugyanennyi ideig, ugyanolyan kiszolgálással azépület menza funkciója megmarad. Az átalakítás nagymértékbenérintené az épületet: szerkezetkészre kellene bontani,újrakábelezni, a belső helyiségeket újból kijelölni. A tervek szerintamellett hogy megmaradna a menza, az épület alkalmas lennenagyobb rendezvények megtartására is, ezenfelül a földszintenkialakítanánk egy kávézót és egy kisebb éjjel-nappaligyorséttermet. A dolog most még tervezési fázisban van,nagyjából egy év múlva szeretnénk átadni az épületet.Mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy a felújítás a hallgatóknakszóljon, egy olyan helyet szeretnénk kialakítani, ahol a hallgatók azórák közti egy-két szabad órájukat eltölthetik.

– Kíván az EHK lépéseket tenni a villanykari ösztöndíj-adatbázissalkapcsolatban felmerült problémák miatt?

– A KTH működése érdekes kérdés. Volt, aki azt feltételezte, hogyaz EHK alá tartozik. Ez nem így van, viszont nyilván próbálunk ten-ni valamit a KTH-val kapcsolatos problémák ellen. Ha lenne pénzfelvenni még tíz alkalmazottat, valószínűleg jobban menne a mun-ka. Jelenleg elég nagy a terhelés és az ebből adódó csúszások va-lóban kellemetlenek, mint ahogy ezt a mostani adatbázis problé-ma is mutatja. Folyamatos hivatalos levelezésben vagyunk a KTH-val, néhány havonta mindig megy egy levél az észrevételekről, aproblémákról.

– A KTH részéről, ha Ti jelzitek ezeket a hibákat, van valamilyenvisszacsatolás?

– Maximálisan nyitott az igazgató, nincsen ellenállás, de legtöbbszörnem tudnak már mit tenni. Ha már megtörtént a probléma, akkormindegy.

XXXIII./4 9. oldal

– Mennyire tartod jó megoldásnak azt, hogy az egyetemen a hiva-talos ügyeket is oktatók intézik? Jobb lenne-e, ha hivatalos ügyek-ben jártas emberek töltenék be ezeket a posztokat, akik viszont azegyetemi dolgokban talán kevésbé tájékozottak?

– Nem érzem akkora előnynek az ilyen munkák szempontjából,hogy valaki oktató az egyetemünkön. Szerintem el tudná látni egykülső ember is ezeket a feladatokat csak úgy költségesebb lenne.Lehet, hogy megérné, bár nehéz ilyen posztra megfelelő embert ta-lálni. A legtöbb esetben azonban elkerülhetetlen, hogy a vezető be-osztású emberek belsősök legyenek, mert különben lehet, hogy„kiszerveznék” az egyetemet.

– Karunkon a gólyák még a régi TVSZ és a régi FelsőoktatásiTörvény keretei közt kezdték el tanulmányaikat. Mekkora zökkenéstokoz számukra az új FTV elfogadása és egy új TVSZ bevezetése?

– Egy TVSZ módosítás tartozik ehhez a képzéshez, ami nagyjábólrendezte az elsősök időbeosztását. Az új FTV hatályba lépett, te-hát az ő hátterük törvényileg is rendezve van.

– Mint elnök milyen terveid vannak a következő időszakra? Mi az,amivel EHK elnökként feltétlen foglalkoznod kell?

– Általában a felmerülő problémákkal kell foglalkoznunk, így ne-

héz stratégiai célokat megfogalmazni. A kollégiumok irányításirendszerével és a PPP konstrukcióval kapcsolatban felmerülő kér-désekre szeretnénk megfelelő megoldásokat találni. Másrészt akövetkező időszakban az EHK-nak komoly önvizsgálatot kell tarta-nia. 12 év eltelt mióta az EHK megalakult, azóta nem volt rákény-szerítve, hogy ilyen jellegű ideológiai újragondolást végezzen. Azúj felsőoktatási törvény elfogadásával azonban ezt meg kell tenni,mivel nulláról kell majd újraépítkeznünk. Ehhez mindenkinek tisz-tában kell lennie, hogy milyen értékek mentén és miért alakult kiilyenné az EHK.

– Lehet még napjainkban hallgatói mozgalomról beszélni?

– Ha most is megvannak azok az emberek, akik szeretnének fog-lalkozni a hallgatók ügyeivel, megismerkedni a felsőoktatással –amire tökéletes alkalom a HÖOK vezetőképzője – akkor ezekekaz emberek meg fogják tudni teremteni az új alapokat, ha szükségvan rá. Ezek az emberek szerintem most is megvannak. Ha nem isvillantanak nagyokat, de a jelenlétük érezhető.

Bényi Ciprián, Kereskényi Balázs

ACM ICPC Hungarian National Contest 2005

2005. október 29-én négy helyszínen párhuzamosanrendezték meg az ACM ICPC (Association for Computing Machi-nery – International Collegiate Programming Contest) programo-zóverseny országos fordulóját; a Szegedi Tudományegyetem, aDebreceni Egyetem, az Eszterházy Károly Főiskola és az EötvösLóránd Tudományegyetem mellett a Budapesti Műszaki ésGazdaságtudományi Egyetemen is. ABME I épületének 3. emeletén, az In-formatikai Központ laborjaiban akorábbi évekhez hasonlóan a MagyarVillamosmérnök- és Informatikus-hall-gatók Egyesülete (MAVE) segítette alebonyolítást.

A verseny 35 éve, 1970-ben indultTexasból, egy helyi egyetem lokális ren-dezvényeként. Idén már 75 országközel másfélezer egyetemének 3150csapata kvalifikálta magát a regionálisdöntőkbe, a döntőbe pedig 75 csapatkerül a világ minden tájáról. Az orszá-gos versenyre a feladatokat, akárcsaktavaly, Marx Dániel (BME) és Horváth Gyula (Szegedi Tudomány-egyetem) állította össze, a főszervező idén is Benedek Balázs volt.

Az országos verseny BME-s helyszínén 7 háromfős csapat mér-kőzött meg egymással és a bitekkel. A verseny szabályai szerintugyan nem kötelező három versenyzőnek lennie csapatonként,ám nyilvánvalóan három fő jobban tud teljesíteni. A megmérette-tés első fél órájában a csapatok egy bemelegítőfeladat keretébenmegismerkedtek a hálózattal és a fejlesztői környezettel. Ez, a ruti-nos szervezőgárdának hála, zökkenőmentesen zajlott, a rendszerhibátlanul működött.

Az igazi feladatokat pontosan 10 órakor vették kézhez acsapatok, ettől kezdve néma, feszült csendben töprengtek azalgoritmikus problémákon, és kódolták gondolataikat.

A verseny szabályzata rendelkezik a használható erőforrásokrólis, ez csapatonként egy számítógépet jelent, amit a rendezőkbocsátanak a résztvevők rendelkezésére, ügyelve a teljesesélyegyenlőségre. A bevett taktika ebből következően az „egyversenyző gépen – kettő papíron dolgozik”. Kérdéseket szigorúana kiépített hálózaton keresztül lehetett feltenni a szervezőknek, így

biztosították, hogy a válaszok minden csa-pathoz egyszerre jussanak el. A kiértékelésszintén a számítógépes rendszeren keresz-tül történt, a beküldött megoldásra azonnaljött válasz: ACCEPTED, azaz elfogadva,vagy a hivatalos hibaüzenetek egyikénekformájában.

A verseny érdekessége, hogy a négyhelyszínről folyamatosan futottak be amegoldások a BME-n felállított kiértékelőszerverbe, így a rendezők valós időbenkövethették nyomon a pillanatonkéntváltozó állást. Az országos nyertes a 37 in-duló csapatból az ELTE egyik csapata lett,megelőzve egy BME-s illetve még egy ELTE-

s csapatot. Az öt órás verseny után kis pihenő következett, majdsor került az eredményhirdetésre is: egyetemenként a legjobbhárom csapat vívta ki magának a jogot a regionális döntőn valórészvételre.

Az idei verseny közép-európai regionális fordulóját is a Mű-egyetemen rendezik a MAVE közreműködésével november 18-20között, több mint 50 csapattal Lengyelország, Csehország, Szlo-vákia, Szlovénia, Horvátország, Ausztria és Magyarországegyetemeiről, így a folytatásra nem kell sokat várni. Köszönjük arészvételt minden egyes csapatnak, és gratulálunk a közép-euró-pai döntőbe továbbjutóknak!

http://icpc.cs.bme.huhttp://www.eestec.hu

szia moss ☺

10. oldal 2006. február

Educatio 2005 – Egy kiállítás perceiEljutva egy nemzetközi vásárra vagy kiállításra, érdeklõdve sétálunk a standok között, begyûjtjük a különbözõinformációkat, lufikat, reklámtollakat és prospektusokat. De vajon mit tesznek a kiállítók?

0.00Ebben az évben is megrendezték az Edu-catio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítást ésBörzét, ahol számos felsőoktatási intéz-mény, így a BME is jelen volt. December 2-4. között közel 60 ezer érdeklődő kerestefel a Budapesti Vásárközpont „A” pavilon-ját, főként középiskolás diákok és szüleik,illetve a pedagógusok. A kiállítás mindenbelépő számára ingyenes, minden nap 10-17 óráig tartott nyitva, és a Villanykar isjelen volt. A december 3-i napunk naplója.

07:35 – JaniMég tudok aludni 20 percet.

08:45 – BacsiLenyomom azt a k®v@ kakukkot. Tíz per-cet hadd aludjak még, könyörgöm, csak tízpercet.

09:00 – JaniMegreggeliztem, kimentem a buszhoz.Igazán indulhatnánk már, ki kell érnem idő-ben.

09:01 – BacsiNaaaa, még öt percet!!!!

09:10 – BacsiReggelizzek vagy e-mailt olvassak?

09:36 – BacsiÖsszefutok Göcsivel a villamosmegállóbana Blahán. Előre, Illéri, Illéri, előre.

09:41 – BacsiHehe. Göcsi estéje sem volt hosszabb mintaz enyém. Kómás ő is.

09:41 – GöcsiHehe. Bacsi estéje sem volt hosszabb mintaz enyém. Kómás ő is.

09:50 – BacsiLeszállás a 37-es villamosról, egy bizalom-gerjesztő környezet bizalomgerjesztőmegállójában. Mintha egy nagyon távolitájon járnék. Átsétálunk a villamos hídján avasúti sínek felett. Ha nagy leszek, itt fo-gom leforgatni az Átok 10. részét. Meg aKör 3-at.

10:00 – JaniMegjelent az első érdeklődő.

10:10 – BacsiKarközi kapcsolatok. A vegyészek éppenszárazjéggel bűvészkednek. Az építősstandnál Bencéék álldogálnak, majd hanem felejtem el, viszek nekik BME-s cukrot,hogy legyen még valami a hidak és a házikmellett. A közlekkarosoktól kérek filcetfelírni a nevünket a kitűzőnkre.

10:15 – BacsiÉrkeznek az első érdeklődök. Egy öltönyösszakközepes tanár nálam jobban ismeri akétszintű érettségit. Levelet készülnek írniaz OM-nek a technikusi pontok miatt. Meg

jönnek mások is.

10:30 – JaniJött egy néni, aki valamikor nagyon régenvégzett nálunk, és a változásokról érdeklő-dött. Nagyon kedves volt.

10:45 – MatyaBaze, nem keverem soha többet a sört és arövidet. Ciprit kicsit jobban megviselte, őmég alszik... Elindulok Göcsiéktől.

10:53 – MatyaBeugrok egy boltba zsepiért. Amint kilé-pek, elkezd szemerkélni az eső. Király...

11:00 – BacsiEgy srác megpróbálja elvenni a leragasz-tott Elsős tájékoztatót. Nem sikerül neki. Őa tizedik, aki ezzel próbálkozik.

11:01 – MatyaA Blahánál összefutok Pempővel, majd fel-szállok a vilire. A rendőrség és a határőrségéppen összehangolt akciót hajt végre egycsövi ellen, aki kicsit sokat csaplárnézha-tott. Az is lehet, hogy csak véletlen egybe-esés, hogy a két szerv egy időben volt ahelyszínen...

11:10 – BacsiKapok Janitól egy kávét, de nincs időmmeginni.

11:20 – BacsiA gépészek Szörny Rt.-t néznek projektor-ral kivetítve. Nem semmi.

11:21 – Jani megtudjaSpongyaBobot szeretnénk nézni a stan-dunknál, de Bacsi leszavazza. ☺

11:21 – BacsiSpongyaBobot szerettek volna nézni a töb-biek a standunknál, de közöltem velük,hogy szerintem nincs meg a törvényi hát-tér. A szavazást erről elnapolják, mert nemvagyunk határozatképesek (szerintem megcsak kiszámolták, hogy nem lenne több-ség, és nem akarnak csúnyán beégni).

11:25 – MatyaMegérkezek az Edura, éppen nagyüzem-ben osztják az észt a többiek, úgyhogy énis beállok a sorba...

11:35 – Bacsi„Szia, te nem mezőkövesdni vagy?” „A Féd-ra barátja?” – kérdezi tőlem egy helyes, fe-kete hajú lány, olyan csinos, hogy csak na.Kapok puszit is. Aztán kiderül, hogy nem aVIK-re akar jönni, hanem a GTK-ra. Tol-mácsfordítónak. L

11:36 – BacsiKitalálom, hogy a szabadidőnkben írjunkmajd blogot. Megírom visszamenőleg azelejét. (Mielőtt valaki azt hinné, hogy egésznap gép előtt ülünk. Sokan jönnek a stan-dunk felé, itt kemény munka zajlik kérem.)

11:36 – BacsiGöcsi már tíz perce fűzi a standunknál állólányt, hogy jöjjön a karunkra.

11:41 – BacsiMár 15 perce.

11:46 – BacsiMár 20 perce.

11:48 – BacsiGöcsi feladta.

11:58 – JaniBacsi és Göcsi lelkesen magyaráznak, az„Elsős kiadvány” kezd elfogyni.

12:05 – JaniAranyos, mikulás sapkás lányok jöttek.Most megyek..

12:10 – BacsiIdejött Jereb [Dr. Jereb László, BME HIT],köszönni. Említettem neki, hogy mindenérdeklődőnek azt mondjuk, hogy nem aka-runk konkurenciát, és az NYME gazdaságiinformatikus képzésére küldjük őket. Vettea lapot, s közölte, hogy most már érti astandjuk előtti hatalmas sort.

12:22 – GöcsiVan egy olyan érzésem, hogy itt mindenkitúl fiatal hozzám... Mármint a lányok... ☺

12:25 – MatyaNincs net, s mint infóst ez egy kicsit érzé-kenyen érint. A vegyészeknél sincs, ezértkombined force elmegyünk az információsstandhoz. Mivel ott sincs, az ürge kényte-len velem foglalkozni, és közli, hogy márdolgoznak a probléma megoldásán... ad-dig is írok blogot... ☺

12:30 – BacsiBüszke vagyok magamra, ápoltam a karkö-zi kapcsolatokat. Az építős strandon vará-zsoltam képnézegető programot. Megtud-tam, hol lehet jegyet venni a GTK-s Miku-lásbulira.

12:35 – BacsiSzőkére festett, barna hajú, kék szemekkel.Fekete pulcsi, fehér és rózsaszín csíkokkal.Fehér kabát. Fekete csizma. Kék farmer.Rámmosolyog. A takarítónő.

12:41 – BacsiLefagyott a laptop.

12:45 – JaniElindulunk ebédelni.

12:50 – BélaJó ez a blog, bár nem tudom mit keresekebben a standban..

13:28 – BacsiVoltunk ebédelni. Először is, az étterem kinttalálható. Ki kell menni a teljes Expoterületéről, mert kerítés veszi körbe, és be-lülről nem lehet megközelíteni. Nagyon

XXXIII./4 11. oldal

átgondolt tervezés. Viszont miközben kintbandukoltunk, láttuk a magyar valóságot:Kiszáradt szökőkút, omló vakolatok, miköz-ben kihalt területeket szeltünk át. Mérgezővegyi anyagot tartalmazó zöld hordók(Eszkimófagyálló folyadékkal feltöltve), ötcentis hóréteggel rendelkező csövek, ame-lyek egy épületbe vezetnek be. Bent való-színűleg valami titkos kísérlet folyik, írok is aSzínes Ufónak. Az épület előtt egy kisebbcsoport cigizik, két kézzel gesztikulálnak, aharmadikban fogják a cigarettát.

Az étel az súrolja a legrosszabb menzát,sajnos alulról. Brokkolis leves, kevés pör-költ tarhonyával, rohadt alma.

Visszafele látunk egy helyes szőke lányt.Cigizik egy ajtó előtt, és azon nevet, hogyaz emberek rossz ajtón próbálnak kijönniaz épületből.

13:35 – JaniBacsi lelkesen magyaráz egy lánynak, akihozzánk szeretne jönni.

13:40 – JaniGöcsi cukrosbácsit játszik.

13:42 – BacsiGöcsiék azzal szórakoznak, hogy cukorká-kat dobálnak a többi BME-s standhoz. Agond, hogy akkor teszik mindezt, amikoréppen egy csomó érdeklődő van nálunk.(Ezt utólag írtam, mert most éppen magya-rázok.)

13:45 – JaniBacsi még mindig magyaráz.

13:46 - GöcsiBacsi elvette tőlem a cukrokat mert dobál-tam a többi BME-st... L

13:47 – MatyaIndeed. Most jártam az építősöknél, akik-nél egy rozzant kinézetű ürge azt ecsetelte,hogy milyen jó lenne egy számítógép-ve-zérelte varrógép, mert hát milyen jó mintá-kat lehet vele hímezni. A srác kínjában egycukorkát kezdett el enni. n+1-ediket... K

13:52 – BacsiAz nem az építős, hanem az építész stand.Épp most rejtettek el egy szárazjéggel töl-tött lufit az építészek az építősöknél.Egyébként pedig a nap kérdése: mi a kü-lönbség az építész és az építőmérnök kö-zött?

13:58 – JaniMatya elmegy ebédelni egy építészmér-nök csajjal.

14:15 – JaniBacsi elment egy lánnyal, és még nem jöttvissza.

14:21 – MatyaBacsi még mindig nem jott vissza.

14:23 – JaniJazzt hallgatunk.

14:24 – Jani, GöcsiJött egy lány, és kérdezte, van-e nálunkszintetizátortervező szak. – Villamosmér-

nökin belül szakirány szinten van-e olyan,amivel lehet szintetizátort tervezni... Nebutítsad már szegényt... ☺

14:33 – MatyaNa, sikerült kiokoskodni a csajjal, hogy haelvégzi a villamosmérnökit, akkor való-színű fog tudni szintit is tervezni. Ez a mainap fénypontja.

14:36 – MatyaBacsi still away ☺ Göcsi pedig nem nyilat-kozik arra a kérdésre, hogy hány órára kellbejárni. Én sem. K

14:37 – MatyaBacsi visszajött és vigyorog. ☺

14:38 – Bacsi☺

14:45 – MatyaJött egy ürge, aki megértette a jelek-idéze-tet. Igaz, hogy nem felvételiző lehetett,mert ott fityegett a nyakában az eduspass...

14:56 – MatyaKözben megy a biznisz: pólót adok-kapok.Göcsi beújított egy Heinekenes zöld pólót,úgyhogy most a HK-s pólójában tarol...

15:06 – BacsiBrigivel (BME-ÉÖK) [igen, a hivatalos rövi-dítés BME-ÉMK, de ők nem adják fel] el-mentem körbenézni. Ez az Educatio a lehe-tőségek vására. A Modern Üzleti Tudomá-nyok Főiskolájánál BME-s cukorkát cserél-tünk lufira. A Külkernél is megejtettünk ha-sonló üzletet: szereztem egy ELTE-IK-s pó-lót. A PR-os csávójuk hamar belement acserébe, bezzeg egy HÖK-ös csaj elkez-dett nyafogni, hogy ne adjon nekem a szu-pertitkos HK-s pólójukból. No meg azösszes BME-s dolgot leszólta. (Ez igazat adannak az elméletnek, amely szerint sikereskapcsolatokat a srácok építhetik ki, és a lá-nyok barmolják szét őket.) De a csávóadott. Meg van csokijuk is, tök fincsi. 11ezer darabot csináltattak.

15:19 – MatyaGöcsi egy félbehajtott sajtos-tejfölös lán-gos kapcsán azt részletezi illetve demonst-rálja, hogyan lehet lángossal csajozni... nocomment ☺

15:22 – JaniBacsi és Matya elmentek lángosozni. Ők isakarnak csajozni. (gyk.: kinyalni a lángost)

15:23 – JaniNéma csönd és hullaszag...

15:25 – BacsiNem is mentem el lángost enni. Csak azépítős standnál tettem-vettem. Megkértek,csináljak nekik netet, de nem tudnak rend-szergazdai jelszót. Most inkább filmet néz-nek.

15:47 – BacsiLángosevés utáni billentyűzettisztítás Janilaptopján (csak meg ne lássa az olajfolto-kat): nnnnnnnnnnnnnnnnnhhhhhhzziooi

15:50 – JaniEjnye-bejnye.

15:56 – BacsiJani elment kávéért.

16:01 – BacsiA kávé még nem jött meg, de ellátogattakide az IK-sok. Itt szeretném megjegyezni azesetleges ELTE-s olvasóknak, hogy az IK-spólót erőszakkal szereztem meg.

16:02 – Bacsi„Mi van a szomszéd standon? Erőforrásme-nedzsment?” – kérdezi az ELTE-s. „Mertéppen csókolóznak.” Tényleg.

16:07 – BacsiMegnéztük az Xbox betiltott reklámfilmjét.Hajjaj, mennyi vér.

16:09 – MatyaTalálkoztam egy szegedi ismerős csajjal ésegy egri barátommal; a világ kicsi, viszontannál g.cibb. A csaj estére meghívott azExpo Hotelbe egy fergeteges buliba, ne-kem marhának meg este Új Várat kell fo-tóznom. Kircsi...

16:10 – BacsiDe jó, már csak 50 perc. Egyedül ücsörgöka standon... Ha legalább lányok lennénekerrefele.

16:16 – JaniMost én ücsörgök egyedül itt a standon...Ha legalább lenne itt 10 maláj hölgye-mény. Tényleg. Nincs valami educatiós bulieste? (Meg kéne kérdezni.)

Már csak lézengő emberek vannak min-denfele. Semmi extra, amin jót lehetne rö-högni.

16:25 – JaniT–35:00

16:27 – BacsiMatya ellopta a netet.

16:28 – BacsiIdejött egy öltönyös csávó. „Srácok, lassanmár pakolhattok, nem muszáj megvárni azöt órát.” De igen.

16:33 – BacsiGöcsi visszajött és nyögött egy nagyot.Most meg kávét iszik.

16:41 – GöcsiLassan mehetünk haza, a kedv ezáltal egy-re jobb, a buli beindult, Jani remixei men-nek. Jó szarok. ☺

16:54 - MatyaA gépészek kitöltik a maradék kávét, amikb. 3 óra alatt főtt meg a „kávéfőzőjükben”és... hubazz, milyen csaj ment el előttem,muhahahaaa... Kis megszakítás után folyt.köv.: Jani mondja, hogy pakoljunk, szalennek a napnak is vége.

16:55 – Blog lezárva

Bacsi, Göcsi, Jani, MatyaBlogzárta utáni esemény: tényleg hatalmas buli volt este ☺,

az ország különböző pontjáról érkezett HÖK-ös képviselőkegyütt buliztak, beszélték meg, hogy kinél mi volt a legagyamen-tebb kérdés, és koccintottak a nap végeztével... å

12. oldal 2006. február

Nagy Fal – nagy utazásIdén az ACM ICPC programozóversenyének világbajnoki döntõjét Shanghaiban tartották. A közép-európai regionális döntõfõszervezõiként meghívást kaptunk az eseményre, és ha már azon a féltekéjén járunk a világnak, gondoltuk kiegészítjükutunkat egy pekingi látogatással.

Március utolsó hétfőjén – locsolkodás helyett – a Malév újon-nan indított közvetlen járatára szállva nyolc óra alatt át is szeltükÁzsiát, és Pekingben landoltunk. Rögtön bele is vetettük magun-kat a város forgatagába, hogy a leghíresebb helyeket megnézzük.

Elsőre kicsit félelmetes volt a sok ordító árus, a folyamatosanköpködő emberek és a vásári forgatag a keskeny utcákon, dehamar kiderült, hogy mindenki jó szándékú, és nagyon figyelnek aturistákra. Állítólag a törvény is védi a külföldieket, de talán mégkomolyabb szempont, hogy jó megélhetést biztosítunk igen sokembernek.

A Tian’anmen tér elején rögtön egy hatalmas torony, a GateTower akadt utunkba. Miután átmentünk alatta, következett azArrow Tower – mintegy 500 méterrel arrébb. Ebbe már fel islehetett menni. Amellett, hogy föntről igen szép panoráma nyílott,ráláthattunk a Mao mauzóleumba kígyózó kb. 2 km hosszú sorra,illetve a toronyban lévő kiállításból kiderült, hogy az Arrow és aGate Tower valójában csak egyetlen kapuvédműve volt ahatalmas városfalnak, amely az egész várost körbekerítette.Nálunk egy ilyen torony már önmagában elmenne egy közepesméretű várnak, itt meg tucatnyi ilyen erőd volt körbe a falakmentén. 1900-ban a Boxer lázadás leverésére szövetkezett a nyolcleghatalmasabb nyugati állam (Eight Power Allied Forces), ésgyakorlatilag minden műemléket leromboltak és minden kincsetmagukkal vittek. Utunk során gyakorlatilag mindenholtalálkoztunk nevükkel, de szerencsére a güzü kínaiak újjáépítettekmindent.

A Tian’anmen tér hatalmas, és már kora reggel tele vanárusokkal, turistákkal és sárkányeregetőkkel. Bár eszméletlen jólnéznek ki a sárkányok, nem igazán értem, hogyan hagyhatják,hogy felüljárókról, tereken, utak fölött 50 méteres kötelekeneregessenek papírsárkányokat. A tér végén már a Császárvároselőkertjét őrző – szintén hatalmas – kapu áll, amit melleslegdíszszemléhez alakítottak át tribünné, és Mao 4 méteres portréjafügg rajta. Innen még kilométereket lehet sétálni befele a TiltottVárosba, ahol mindig óriási a tömeg. Sajnos, mivel az olimpialázában égnek (Beijing 2008), mindent most restaurálnak, sőt, azegész város átépítés alatt van, például az utak jelentős részét isszélesítik. Ezt egyszerűen úgy teszik, hogy másfél háznyi területetledózerolnak. Ezért is tűnnek el fokozatosan a Hu’tong-oknaknevezett sikátoros, tradicionális lakórészek.

Alapvetően nem olyan más Peking, ez is csak egy nagyváros.Ugyanúgy megvan minden, mint nálunk (Európában). Ugyanazoka reklámok, hatalmas felhőkarcolók és irodaházak, az embereksem annyira különlegesek. Mindenki mobiltelefonál, és valamiveljobb kütyüik vannak, mint nekünk. Igaz, azért a fehér emberlátványosság számba megy, és néha megkérik, hogy hadd fényké-pezkedhessenek vele. Az autópark sokkal jobb, mint nálunk, és

ami meglepő, hogy Volkswa-gen-ből van messze a leg-

több! Vadi új Passatok

meg Audi A6-osok rohangálnak, és egyetlen szakadt, régi autótsem látni. Csupa szép, új járgány. A forgalom persze hatalmas,mindenhol kétszer 6-8 sávos utak, amiken a közlekedés elégkaotikus. A lámpa kevéssé számít, mindenki megy össze-vissza, ésa tömeges bicikliforgalom csak bonyolítja a dolgot. Természetesenriksák is vannak szép számmal, meg teherhordó biciklik. Kicsitfélelmetes dolog 16 sávon átrohanni – esetenként lámpa nélkül,de itt ez a normális. Emellett mindenki állandóan dudál. Bármibajuk van, vagy csak helyet akarnak csinálni maguknak, dudálnak.És ha már egyszer dudáltak, utána mennek, akármi van. Ez olyanszempontból előnyös, hogy mielőtt elütne egy autó hátulról, ráddudál. Érdekes módon balesetet egyetlen egyet sem láttunk, úgylátszik bírják a káoszt. Persze a munkaerőnek is más az értéke itt.Nagyon gazdagok „humán erőforrásban”, így előfordulhat olyan,hogy egy tér kőlapjainak érdesítését kézzel végzik a jómunkásem-berek. Döbbenetes... Ezen felül majd minden lámpával ellátottcsomópontba állítanak közlekedési rendőröket is, akik integetnekés sípolnak a tömegnek (amit ettől függetlenül nem vesznek külö-nösebben figyelembe).

Az árusok mindenhol nagyon rámenősek; igen nehéz tőlükmegszabadulni, és alapvetően ugyanazokat a pólókat, könyveket,csecsebecséket árulják. Először teljesen irreális áron kínálják aportékájukat. Egy példa: a kis kínai 120-ért akarja ránk sózni elsőrea könyvet. Az ember bizonytalan az értékére nézve, és mondja,hogy nem kéri. Erre az árus rögtön lemegy 50-re, mondván, hogya boltban 80 (természetesen ott is csak 60). Következő iteráció a30. Ezért az árért már meg kell dolgozni, de még simánbelemennek. Ennyiért vettük az első könyvet. Később rájöttünk,hogy egyetlen fegyver van ellenük: mondogatnunk kell magunk-ban, hogy „nincs erre szükségem”, és odébb állni. Ezzel a mód-szerrel 5-8 iteráció után a könyvvel is el lehetett jutni 20 jüanig.Persze minden alkalommal olcsóbban vettük, mint korábban, hiszmár tudtuk, mennyi az, amiért odaadják. Csak persze kell atapasztalat, mert elsőre nem gondolná egy európai, hogy akikiáltási ár tized részéért még reálisan meg lehet szerezni valamit.Végül könyvből 17-ig jutottunk. Képeslappal 20-as indulóár mellett2-ig sikerült lemenni. Pólóval 200-ról 15-re. Persze még így is jóljárnak, mert mi nem akarunk alapvetően venni semmit, de aztánpersze mégis. Ami furcsa, hogy még a rendes boltokban is lehetalkudni, sőt, technikai dolgok esetében is hajlandóak kb. fél áriglemenni. A bazársorokon rendszerint hangszórót helyeznek ki, ésfolyamatosan ordít felvételről valami „vendégcsalogató”, amitőlpillanatok alatt fejfájást lehet kapni.

A turistákból jól élők mellett azonban sokan nyomorbantengődnek, még a nagyvárosokban is. Párszáz méterre a millióturistától, a keskeny sikátorokban Peking már teljesen más oldalátmutatja. Klasszikus szürke cserepes viskók egymás hegyén hátán,rengeteg szakadt bicikli és szegényes udvarok. Az emberek itt fod-rászatból, cipőjavításból élnek, esetenként 10 négyzetmétereslyuk szolgál műhelyül, konyhaként és lakásnak is.

Iszonyatosak a méretek és a távolságokerrefelé. Peking egy

XXXIII./4 13. oldal

13 milliós város, külkerületekkel együtt akkora, mint Belgium.Shanghai 15 milliós. A kettő között 1100 km a távolság. Kínábanösszesen húsz 10 millió feletti lakosú város van, a legnagyobbNanjing, ami a vonzáskörzetével együtt 20 milliós.

Azt a másságot, amit Pekingtől vártam, Shanghai megadta: ittaztán minden teljesen más volt. Hatalmas felhőkarcolók százával,és közöttük meg sikátorok és vacak kis házikók. No meg hatalmastömeg mindenhol. Kígyózó emberáradat az utcán, és tömöttkocsisorok a lámpáknál. Könnyen megeshet, hogy egybonyolultabb kereszteződésben hat szinten mennek a különbözőkanyarodó sávok. Természetesen mind tömve van kocsikkal, ésmégis, a főutak mentén végig kis virágládákban apró gondozottbokrok nőnek. Shanghai folyója, a Huangpu olyan hajóforgalmatbonyolít, amilyet Európában sehol nem látni. Óceánjáróktólkezdve kis ladikokig minden látható, és folyamatosan mennek ahajók, teljes szélességében megtöltve a Dunánál kétszerszélesebb medret. Szállítanak homokot, olajat, ruhát, mindent.Persze a zaj és a bűz is ennek megfelelő.

Shanghaiban lényegesen nagyobb a tömeg, mint Pekingben.Ami meglepő, hogy itt is mindenhol építkeznek, pedig nem is leszolimpia – ez a város jelenlegi dinamizmusa. Shanghai mindig iskereskedelmi központ volt, és a nyugati befolyás igen érezhető. Afőutcán sorban állnak az előző századfordulón épített bankok,kereskedőházak, tőzsdeépületek angol és francia stílusban. Perszea kis utcákban még most is a hagyományos kínai viskók vannak,de bármerre néz az ember, legalább egy-két (de inkább 5-10)óriás felhőkarcoló belelóg a képbe. Minden hatalmas: a Book Citynevű hely például egy hat emeletes óriás, ezernyi könyvvel. Amimég meglepőbb, hogy úgy tűnik, itt olvasnak is az emberek, mert

a pláza méretű helyen mindenhol rengetegen vannak, és akasszáknál kígyóznak a sorok.

Itt még Pekingnél is nagyobb koncentrációban vannak jelen ahamis Rolex-eket és sárkányokat árusító kufárok. Lényegesen többkoldus van, akik nagyon nyomulnak, és az útikönyv szerint itt sema maguk zsebére dolgoznak. A legdöbbenetesebb, hogy a partmenti 50 emeletes felhőkarcoló teljes oldalát is fényreklámnakhasználják, a 600 méter magas TV-torony meg diszkófényekkelvillog.

Egyik délután a házigazda egyetem, a Jiao Tong önkénteseivittek minket csoportosan városnézésre. Mint később megtudtuk,800 diák jelentkezett házigazdának, és ebből válogatták ki a 100leglelkesebbet, akik jöhettek. Kicsit másképp mennek a dolgok,mint nálunk.

Magát a programozóversenyt nagy meglepetésre házi-gazdánk, a Jiao Tong egyetem csapata nyerte meg. Az utolsó félórában három helyes feladatot adtak be, és ezzel rávertek azoroszokra, akik egy feladattal nem tudtak megbirkózni. Nagylázban égett mindenki a helyszínen, igencsak feldobta őket a siker.Ahogy kedves barátom fogalmazott: ügyesen ki tudták választania 20 millió kínai egyetemistából azt a hármat, aki képes megnyernia versenyt.

Sajnos végül lejárt az időnk, és haza kellett repülnünk, de sohanem felejtjük azokat a szép emlékeket, amiket itt szereztünk. Széphely Kína. Ezernyi arca van, de mindegyik érdekes, egzotikus.

T.Képes beszámoló:

http://www.eestec.hu/gallery/china

Qpa – építős szemmelJólnevelt újságírók használják nagyobb volumenû írásaik elõkészítésére a „bevezetõ” nevû részt, mely túl a témamegjelö-lésen arra is alkalmas, hogy felkeltse az olvasók figyelmét az elkövetkezendõ cikkre. Esetünkben ez azért felesleges, mertelég annyit mondanom „Qpa” és a villanykarosok máris mohón vetik magukat a betûkre. S hogy a tapasztalatait egy építõskolléga osztja meg veletek… nos, az talán csak a fûszer a történet amúgy sem kimondottan egyszerû levesében. ☺

De most akkor jöjjön a hús: 2005 augusztusában esett meg ahíres-neves beavatási szertartás, a gólyatábor, amin egy nagyszerűismerősünk, Bacsi révén mi magunk, másodéves építőmérnökökis részt vehettünk. Bizony, a Qpán való részvételünk gyökereiegészen idáig nyúlnak vissza, itt ismerkedtünk meg ugyanis alelkes juniorokkal, seniorokkal, lovagokkal, egyszóval mindenkivel,akivel illik jóban lenni a VIK berkein belül. [Nyilván ők az atyaúris-tenek nálunk a karon – a szerk.]

Mivel az akadályok többségét sikeresen vettük, magunkénaktudhattuk a megtiszteltetést: a meghívást a Budapesti Műszaki ésGazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és InformatikaiKara által tartott kari napokra. Nem tétováztunk sokat, egyöntetűigen volt a válasz, s már jó előre izgultunk a ránk váró kalandokmiatt.

Október elejére készen állt a kis csapat, való-színű pólónk ele-jére a NICsAK felirat került, mely mint mozaikszó, a „Nem InfósokCsak Alkalmi Kupázók” kifejezést foglalja magába. (Mennyi szuty-kot kaptam amiatt a „K” betű miatt, hajh...) [és a helytelenül írtnyomtatott nagy CS betű meg smafu, mi? – a szerk.]

Mivel az előfeladatok nagy részét sikerült időben leadni és elöljártunk a nevezési túra küzdelmeiben is, már nem volt visszaút. Akocsmafutás két emberünk józan ítélőképességét ragadta el(emlékük örökké májunkban él), de nagy ívben elkerültük a szak-mai napot – nekünk a gömb jobban tetszik –, a városi feladat meg-oldására pedig idegenlégiósainkat küldtük el, lévén a hídépítés

nem tűrt halasztást... ☺ Nem futamodtunk meg azonban a Casa-nova báltól, 102 darab – tudom, nem szabad ilyet írni – hölggyelgazdagítottuk a nagytermeket, s a már bent várakozó éhes farka-sokat. [Éhes farkasokat? Aztán csodálkozunk, ha az Indexen megír-ják, hogy „ingyen ribanc a Schönherz falán"? – a szerk.]

Ám – véleményem szerint – a két legfontosabb dolog csakezután következett: utólag átgondolva úgy vélem, a Vidéki nap ésa Hajtás fedőnevet viselő programsorozat volt az a két esemény,ahol igazán megismerkedhettünk a villanykarosok emberi oldalá-val, s betekintést nyerhettünk lelkük igazi mélységeibe.

Jó volt látni, hogy mekkora harci szellem szorult az egyes csa-patokba, s valahol irigylésre is méltó az a lelkesedés és elköte-lezettség, amivel a Qpa megszerzésére indultak mindnyájan. Lát-tunk olyasvalakit, aki mindenhol jelen akart lenni egy időben, talál-koztunk csapattal, aki pártunkat fogta, ha szomjaztunk a hülye-ségre (ezúton szeretnék köszönetet mondani a hiPPPiknek), demindenekejlőtt jól szórakoztunk, és egyáltalán nem csalódtunk ahíres-neves villanyos szervezésben. Kívánom, hogy sok ilyenszínvonalas rendezvényetek legyen még, s szívem mélyénremélem, ezeken mi, építősök is részt vehetünk majd…

Addig is, ha a VPK felé járva a következő dallamot halljátok,nyugodtan gondoljatok ránk, és gyertek be egy sörre:

„Héééj, hééj bébi! (uh ah) Áj vanna nóóóóóó, if jú bí máj görl…”

Gé – NICsAK csk.

Érdekel egy SAP-tanfolyam?http://www.eestec.hu/sap

14. oldal 2006. február

Teljes kép – HologramMagyarnak született, angol állampolgárként kapott Nobel-díjat, munkái nagy részét Angliában és az USA-ban végezte, ésOlaszországban hunyt el. Egy mérnök volt, akinek derogált, ha elméleti fizikusnak, tudósnak titulálták, mégis másokkalvégeztette el kísérleteit, mert önmagát az ötletek emberének tartotta. Egy ember, aki láthatta a saját gondolatát, „amintaz a fizika egy tekintélyes fejezetévé nõtte ki magát”.

Ez a cikk, úgy is mondhatnánk, aktualitás, hiszen csupánnéhány hete történt, hogy Gábor Dénesről utcát neveztek el azInfoparkban. Arról nem is beszélve, hogy Gábor Déneséletművének jelentős pontja, amiért a fizikai Nobel-díjat elnyerte,a hologram, még le sem került az aktuális kutatások, fejlesztésekétlapjáról. A „mellszobra” előtt nap mint nap elmegyünk, hisz őtábrázolja az a szobor-hologram az I épület aulájában, és igaz,hogy a lapok mögött, amik ezt a háromdimenziós panorámaképetalkotják csupán virtuális kép látható (mint ahogy ezt bizonyáramár sokan megvizsgálták rajtam kívül is), a Gábor Dénes névmögött nagyon is kézzelfogható és elég jelentős életmű lapul.

Gábor Dénes 1900-ban született az anyakönyve szerintGünszberg Bernát és Jakobovits Adél színművésznő elsőszülöttfiaként, habár könyvelő édesapja ezidőtájt magyarosította nevétGáborra. Dénesnek két fiútestvére született, György 1935-bensajnos elhunyt, azonban fiatalabb öccse, András egészenöregkoráig munkatársa volt kutatásaiban. A Gábor családot nemgyötörték anyagi gondok, Dénest és testvéreit bőkezűenfinanszírozta tanulmányaikban az édesapjuk. Nyugodt, bensősé-ges otthoni légkör jellemezte a tanulóévek időszakát. Bernát, azapa rendkívül szerette a művészeteket és a szobrászat, valamint azene iránti rajongását fiainak is átadta. Dénes elemi iskoláját ésgimnáziumát Budapesten végezte. Az első világháború szelecsupán minimális mértékben érintette, 1918 márciusábanbehívták, de engedélyt kapott a halasztásra érettségi vizsgájaletételéig. Ezután orvosi, majd tüzérségi képzésre küldték, végülOlaszország északi részén teljesített szolgálatot. Október utolsónapjai már ismét Budapesten érték.

A Központi Hatalmak összeomlásával hazatért, és azonnalbeiratkozott a Magyar Királyi József Műegyetem GépészmérnökiKarára. Azonban nem sokáig élvezte e neves intézményvendégszeretetét. Noha első egyetemi évének végén máriselnyerte a Mechanika-díjat, és ideológiai beállítottsága semváltozott meg a mérnökséggel kapcsolatban, a harmadik félévután önként távozott. Behívták ugyanis katonai szolgálatra, s mivelnem értett egyet a reakciós kormánnyal, Berlinbe utazott folytatnitanulmányait a Technische Hochschule VillamosmérnökiTanszékén. Igaz nem értékelte sokra ezt az intézményt. Ahogy őfogalmazott később: „A pénzbedobó automatákhoz hasonlított,aminek az egyik végébe be kellett dobni végtelen számúgéptervet, esszét és dolgozatot, és a végén kijött a diploma.” Aztazonban mégsem mondhatta, hogy teljesen haszontalan lett volnaez a pár év: a Statisztikai Mechanikai szemináriumait, melyeketegy bizonyos Albert Einstein tartott, például kifejezetten élvezte.Itt szerezte mérnöki diplomáját, és rögtön engedélyt éstámogatást kért édesapjától hogy folytathassa tanulmányait adoktori cím elnyeréséért. Édesapja első szóra belement, és enneka büszkeség mellett a másik legfontosabb oka az volt, hogy módjavolt támogatni a fiát. Igen, Gábor Dénes életútjában azon ritkaesetekre láthatunk példát, mikor a tehetség és a lehetőségegyesülni tudott, és nem kis eredményt szült.

Ekkor kezdődtek meg Gábor Dénes végeláthatatlan kutatásaiés publikációi. Doktori disszertációján Németországban kezdettdolgozni. Szerződést kötött a Siemens fejlesztési részlegével,azonban ez a szerződése néhány héttel Hitler hatalomra jutásaután lejárt, és nem hosszabbították meg. Akkor éppen új találmá-nyán dolgozott, a plazmalámpán, és mivel munkahely nélkül ma-radt visszatért Magyarországra, és a Tungsram Elektroncső Kutató-intézet elnökének, Aschner Lipótnak ajánlotta fel a szabadalmat,

fizetés nélküli kutatás lehetőségének fejében. Aschner azonbantartotta magát az addigi szokáshoz, miszerint nem vásárolnakszabadalmat, és másik lehetőséget, állást ajánlott GáborDénesnek, akinek ez nem volt megfelelő alternatíva, így Angliábautazott, és ott folytatta kutatómunkáját.

Gábor először a British Thomson-Huston Társaságnál kutatott,1948-ban azután az Imperial College-ban nevezték ki egyetemioktatónak, ahonnan a professzori cím elnyerése után 1967szeptemberében vonult nyugalomba. Angliai tanulmányai soránalkotta meg a holográfia elméletét, és ettől kezdve az elektronle-tapogatás holografikus ábrázolása vált nagy álmává, erre azonbanmég sokáig kellett várnia. Kutatásának kezdeti eredményei,melyeket nem méltatott nagy figyelemre, hiszen közvetlenül nema holográfiával voltak kapcsolatosak, másoknak irányt mutattak ésaz első lépéseket jelentették az elektronmikroszkóp kifejleszté-sében. A televízió megjelente után sokat dolgozott rajta, hogy egyháromdimenziós kivetítőrendszert dolgozzon ki, azonban eztolyan bonyolultság és költségek mellett tudták volna csakmegoldani, ami kivitelezhetetlennek látszott. Másik munkaterületevolt egy vékony televízióképcső kifejlesztése, azonban ez akutatás is eredmény nélkül maradt. Kutatásait sajnos elég sokesetben jellemezte eredménytelenség, illetve az időből valókifutás. Az idő rövidsége mellett azonban egyéb tényezők ishátráltatták munkájában. A második világháború alatt, amely előttAndrás öccsét még sikerült Angliába csábítania, tehetségeskülföldiként kezelték, és így a legjobban finanszírozott, vagyis ahadi célokat szolgáló fejlesztésekből, kutatásokból, így például aradaros felderítés kifejlesztéséből kimaradt. Tétlen azonban ekkorsem volt. Létrehozott egy hőletapogató rendszert, amely arepülőgépek felforrósodott motorjából áradó infra sugárzástdetektálta, és így szépen lassan elnyerte a britek bizalmát is. Ahologrammal kapcsolatos kutatásai, melyeket a zsákutcák miatttöbb évig érintetlenül hagyott, a lézer felfedezésével kaptak újlendületet.

Munkatársai elmondása szerint rendíthetetlenül dolgozott, de asaját tempójából sosem engedett. Ha valami foglalkoztatta, volthogy minden nap bennmaradt a laboratóriumban, akár éjfélig is,de ha a délutáni pihenő idején nyitottak be hozzá, ott ült az aszta-lánál és szundikált. Rendkívül sok gondolat járt a fejében, és so-sem volt irigy mások munkájára, sőt gyakran segítette ismerő-seinek, barátainak kutatásait. Határozott siker ritkán koronáztavállalkozásait, azonban tudományos körökben nagy elismerésövezte. Nyugdíjba vonulása után sem hagyta abba a munkát.Rendszeresen tartott előadásokat, szemináriumokat az USA-banés az Egyesült Királyságban. Ekkor már elkészült olaszországi háza,ezért rendszeresen vándorolt e három helyszín között.

Gábor Dénes gondolatait és életét azonban kitöltötte még egyjelenős probléma, amelyről eddig nem szóltam, így most idejemegtennem. Ez a probléma a jövő kérdése volt. Sok dolgozata ésértekezése foglalkozik a társadalom és a technikai fejlődéskapcsolatának boncolgatásával, és nem egyszer aggodalmátfejezi ki, hogy a jelen társadalma éretlen a tudományok és atechnika fejlettségi szintjére. Noha remélte, hogy eljön az a jövő,amely gazdaságilag és erkölcsileg megfelelően tud bánni a tudo-mánnyal, mégis létrehozott egy normarendszert, amelyet a tu-dósok Hippokratészi Esküjének neveztek később, és amelyben aztfogalmazza meg, hogy egy feltaláló felelős az általa megismerttechnikai tudásért. Ezt Gábor még a világháború vége előttfektette írásba, és annak tragikus végeztével csak még

UTCANEVEK NYOMÁBAN

XXXIII./4 15. oldal

indokoltabbnak találta azt. Ezirányú törekvése és a jövő bizton-ságossá tétele iránti vágya egészen élete végéig kísérte, utolsóelőadásai és művei közt szép számmal szerepelnek a társadalmikérdéseket boncolgató témájúak.

Rengeteg díjjal ismerték el érdemeit még életében, hiszen aholográfia feltalálásáért 1971-ben elnyerte a fizikai Nobel-díjat, aMagyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja; angolszászterületen nyert kitüntetéseinek, emlékérmeinek felsorolása –köztük nem egy amerikai magyar intézet elismerése – több mintegy oldalt tesznek ki. 1979 februárjában tehát nem lehetett

elégedetlen. Nyugodtan, álmában távozott el az elektronfizikamég rejtett tartományai felé. És 2005 őszétől egy újabb elismerés,egy róla elnevezett utca is emlékét őrzi Gábor Dénesnek, egyrendkívüli elmének, akinek tehetsége és lehetősége volt rá, hogynagyot alkosson, és nagyot alkotott, még ha ezt nem is itthon tette,hanem új, választott hazájában.

BaGeFelhasznált irodalom: T. E. Allibone

Paksi Atomerőműben jártunk2005. szeptember 29-én a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói látogatást tettek a PaksiAtomerõmûben, aminek a szervezését és lebonyolítását az Energetikai Szakkollégium végezte.

Az Energetikai Szakkollégium által szervezett szakmai üzemlá-togatások közül a paksi az egyik legnépszerűbb. Semmi sem bizo-nyítja ezt jobban, mint az, hogy minden évben nagy érdeklődéstmutatnak iránta a leendő mérnökök, és idén is számos olyanhallgató vett részt, akinek nem ez az első kirándulása az atomerő-műbe. „Mi az oka, hogy ismét részt vesznek ebben aprogramban?” – kérdésre, egységesen azt felelték: „Mindig látunkés tanulunk valami újat, amivel ismereteinket bővíthetjük ebben atémában.” Idén ez fokozottan igaz volt, mivel a látogatás egy újhelyszínnel bővült, de erről majd később.

A pontosan előkészített és beütemezett látogatás miatt a 35 főstársaság sűrű program elé nézett.

A Paksi Atomerőmű megismerését a Tájékoztató és LátogatóKözpontban kezdtük meg Kemenes László vezetésével. Alátványos, szemléltető eszközök, melyek bemutatják az atom-erőmű jelenlegi állapotát és környezetét, történelmi áttekintéstnyújtanak fejlődéséről, bemutatják a működés folyamatát a radio-aktivitástól a háttérsugárzáson keresztül egészen az atomerőműegészére vonatkozó működésig egyaránt élvezetes volt atémában kevésbé, illetve igen jártas hallgatók számára. Számoskérdés merült fel a hallgatókban, ezek nagy része a biztonságra éskörnyezetvédelemre vonatkozott. Megbizonyosodhattunk arról,hogy az erőmű üzemeltetésére vonatkozó előírások mennyireszigorúak. Ezek betartását folyamatosan figyelik és ellenőrzik, ígyazonnal észrevehető lenne az erőműben vagy a környezetébenelőforduló legkisebb változás.

A látogatóközpont után a látogatófolyosóról bepillantástnyerhettünk a 4. blokk vezénylője dolgozóinak egy átlagosnapjába. Megismerkedtünk a négy fős vezénylő személyzet pon-tos feladatával és a látványon túl a vezetőnk itt vázolta lehetősé-geit az erőmű dolgozóinak szakmai fejlődésre. Megfelelő bizton-sági ismeretek és védőfelszerelés birtokában a hallgatók számára

egyaránt érdekes volt közelről, működés közben látni az erőművigenerátorokat és az azt körülvevő gépezetet. Látogatásunk ezenszakaszának utolsó állomása a 4. blokk reaktorcsarnokánakmegtekintése volt. A nem mindennapi „nyüzsgés” (viszonylag sokdolgozó a reaktorcsarnokban), amit tapasztalhattunk, a szokásosévi karbantartásnak volt köszönhető. A reaktorcsarnok felépítéséntúl megismerhettük a karbantartás folyamatát és az ismételtenfelmerülő, biztonságra vonatkozó kérdések között megtudtuk,hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kamerája folyama-tosan figyeli az erőmű mind a négy reaktorát, akár az összes többita világban.

Az üzemlátogatás talán legérdekesebb része a SzimulátorKözpont megismerése volt, melynek az éves kihasználtságanagyon magas, így az elmúlt évek látogatói nem láthatták. Itt márnem üvegfal mögül figyelhettük az eseményeket, hanem szervesrészei voltunk azoknak: mindenki közel mehetett a műszerekhez,megnézhette a kezelőszerveket, a szerencsésebbek még turbina„leállításban” is részt vehettek – aminek a következményeit közö-sen figyelhettük meg. Az összes kérdező illetve a szimulálások elő-készítésben részt vevő hallgató az erőmű területén termett„jutalom gesztenyében” részesült, amit a szimulátor vezetője Bor-bély Sándor osztott ki. [Vajon hány kilós lehetett egy szemgesztenye? – a szerk.] Végezetül egy, a témában jártas gépész-mérnök hallgató javaslatára egy melegági csőtörést szimuláltunkés megfigyeltük annak hatásait. Érdekes volt hallani a szirénákhangját és látni a villogó jelzéseket, majd megfigyelni a reaktorleállását a védelmi jelek hatására. Hétköznapi funkciójában pontez a Szimulátor Központ feladata, ugyanis a vezérlőtermek dolgo-zói a szigorú biztonsági előírások és felülvizsgálatok miatt nem sű-rűn találkozhatnak ilyen eseményekkel.

Memon TomislavEnergetikai Szakkollégium

Simonyi–Oracle együttműködés2005. december 2-án együttműködési megállapodást

írt alá az Oracle Hungary és a BME, melynek értelmébena Távközlési és Médiainformatikai Tanszék és a SimonyiKároly Szakkollégium is jelentős támogatásban részesül.

A megállapodás szerint az Oracle megalapítja az„Oracle ösztöndíjat”, amelyet a BME egy oktatója, kutató-ja vagy Ph. D. hallgatója kaphat meg minden évben. A cégemellett támogatja a BME hallgatóinak szakmai fejlődését,így például diplomaterveket, TDK témákat ír ki, és ezekhezvállalati konzulenseket javasol.

Az együttműködésben részt vesz a Simonyi KárolySzakkollégium is, annak érdekében, hogy a hallgatókminél szélesebb körét lehessen bevonni a projektekbe. Akövetkező félévben várhatóan több tanfolyamot éselőadást is tartunk neves, szakkollégium-közeli elő-adókkal, melyen a hallgatók megismerkedhetnek azOracle adatbáziskezelő rendszerével és vállalati megol-dásaival is.

Figyeljétek a http://simonyi.sch.bme.hu weboldalt és ahirdetményeket!

16. oldal 2006. február

Wisdom – a bölcsesség zenéjeHallottál már róluk? Nem? Talán ez még nem baj, hiszen viszonylag friss zenekarról van szó, de talán mégis baj, hisz azIron Maiden és a Europe elõzenekaraként is felléptek már. Egy négy számos EP után a Wigwamban a Keep Wiseman Alivekoncerten megmutatta a zenekar, hogy mire is képes, ha nagy, önálló koncertrõl van szó.

A Wigwam az a hely, ahol lényegében mindig jó zenét lát éshall az ember. Ez abban az esetben nem igaz, amikor piszok jókoncerteket látunk-hallunk.

November 19-én a Halor nevű banda játszott először, és akárróluk is szólhatna ez a beszámoló, ha nem lépett volna fel utánukmég egy zenekar. Az már Halorék alatt is feltűnt, hogy a színpad-képhez hozzá fog tartozni egy bástyakiszögellés és a várkastélyfala. Enyhe Rhapsody-hangulatom lett, ami csak feljebb tornáztabennem a várakozásokat, mert hiába fontos a körítés, a zenénekkell eladnia magát, nem másnak.

Előzenekar jött-látott-játszott, szokásos áthangszerelés, füg-göny szét és intro. Na itt kezdtem el aggódni. Szeretem az intrószenekarokat, a felvezető szólamok megadják az alaphangulatot,és amúgy is szeretem az előjátékot. De egy ilyen díszletbe betenniegy intrót is... Hát, ahhoz már nagyon kell tudni zenélni.

Nagyon tudtak zenélni. Eltalált volt a pirotechnika is, pont ak-kora, amekkora még elfért a helyen, egy centivel sem volt alacso-nyabb a szikraeső vagy a lángok. A zenekar kinézete is abszolútrendben volt, fekete bőrnadrág mindegyikükön, fekete bőrcsiz-mák és fekete póló vagy épp ing, az énekesen Wisdom-feliratú bőralkarvédő, két gitárról Wiseman, a borítón is szereplő zenekar-figura tekintett le... Láttam ennél sokkal profibb zenekart mársokkal kevésbé profi színpadképpel.

A zenékről annyit lehet elmondani, hogy a saját számok na-gyon jól szólnak, érződik rajtuk a tapasztalat, a zenei tudás és azelkötelezettség. Sok színpadi mozgással, de nem túlmozogvajátsszák, éneklik a nagyjából egy lemezre való számaikat. Majd' elis felejtettem, ez a koncert afféle elő-lemezbemutató volt, de egynormál lemezbemutatónak is elment volna.

Két vendégénekest láthattunk néhány szám erejéig; először azex-Belphegor Husi énekelte az Eye Of The Tigert (és később másszámokat is), aztán a Judas Best hangja, Tüdő szállt be. FreddyMercury kapcsán hárman, Nachladal Istvánnal közösen énekeltékaz I Want It Allt.

Ilyen koncerten talán nem illik ezt mondani, de az egésznekvolt egyfajta jazzes, jammelés hangulata is, bár jazzkoncertenösszesen nem hallani ennyi torzítót, mint itt egy szám alatt.

Az Eye Of The Tiger alatt pedig a következő észrevétel fogal-mazódott meg bennem, ráadásul ez csak erősödött, mikor aFighting The Worldöt játszották: A Wisdom nem játszik feldolgo-zásokat, hanem létezik néhány szám, amit nekik, rájuk írtak, csakelőttük már eljátszotta valami más banda. Hogy ez épp aManowar volt, az privát pechje Karl Loganéknek, de akármennyireis szentségtörés, nekem jobban tetszett a Wigwamban!

Ha valaki ellátogat a http://wisdom.hu-ra, ott találni fog kétklipet. A Strain Of Madness talán a zenekar legjobb száma, nekemlegalábbis a kedvencem, és ők is hasonlóan gondolhatják ezt, hisza befejező nótának ezt hagyták. A másik videó az Unholy Ghostegy lassú, gyönyörű dal – például kiválóan lehet rá csókolózni –,havas tájon felvett képanyaggal, amiről csak azért nem gondoltamaz új Hammerfall-lassúnak, mert megmondták, hogy az biza azegyik legjobb magyar zenekar alkotása.

Visszatérve azonban a színpad előtti küzdőtérre, meglepve kel-lett tapasztalnom, hogy élőben is akusztikus gitáron játszották el asrácok, műhóval felidézve a klip hangulatát.

A dobszóló alatt lángoló cineket láthatott a közönség, deahogy a KISS esetében, úgy a Wisdom esetében sem megy a zenerovására a látvány. Igaz, azért nincsenek olyan látványelemek, deazt hiszem, nincs is rá szüksége ennek a zenekarnak. Az általukképviselt erőteljes, egyenes, fogós dallamokhoz elég ennyi és ígyillik. Így tudom elmondani azt, hogy magyar zenekartól sosemláttam ennyire jó koncertet!

Bruce Dickinsontól pedig nem akarom hallani élőben a TearsOf The Dragont, mert ennél jobban úgysem énekelheti. DeWisdom-dalokkal próbálkozhat...

MUSICMANIA

XXXIII./4 17. oldal

– Aki színpadon látja a Wisdomot, annak az az érzése támadhat,hogy ti nem csak felmentek játszani, hanem koncepció is van ben-ne. Ez csak érzés, vagy törekedtek az egységes, tervezett színpad-képre?

– Sok munkát és energiát ölünk a színpadi megjelenésünkbe, azthiszem, ezt sikerült is bebizonyítanunk a november 19-i koncer-tünkkel. A különbség köztünk és a többi magyar zenekar között(tisztelet a kivételnek) annyi, hogy mi szeretnénk adni valamit cse-rébe azért, hogy általában sokan megtisztelnek minket a koncert-jeinken azzal, hogy eljönnek, és végignézik műsorunkat. Fontos azegységes színpadkép és a jó hangzás. Ezért nem vállalunk fellépé-seket kis klubokban, ott egyszerűen nem lehet jól megszólalni, ésjó színpadképet kialakítani.

– Erre a színpadképre mely másik zenekar volt hatással, ha volt ilyenkonkrét hatás?

– Elég egyértelmű, hogy a legtöbb zenekarra az Iron Maiden vanóriási hatással, mármint ami a színpadi díszletet és kiállást illeti.Ötven évesen látványosabb show-t adnak a mai napig, mint afiatal zenekarok bármelyike. És az nem igaz, hogy ehhez sok pénzkell, ezt is bebizonyítottuk a Wigwamban. Csak egy kicsit kell többodafigyelés, szervezés, ha úgy tetszik, munka. De megvanmindennek a gyümölcse; hogy elégedett arcokat látsz aszínpadról. Ez az igazi öröm.

– Kiket tartotok az előképeiteknek, kiknek a zenéjéhez mérnétekmagatokat leginkább?

– Elsősorban a heavy/power zenekarok fő zászlóvivőit említhet-nénk, de mindegyikünknek megvan a maga kedvence vagy hatá-sa, ami miatt annak idején elkezdtünk zenélni. Mivel Gábor írja aWisdom-dalokat, ezért elsősorban az ő hatásai lelhetők fel a ze-nénkben. Főleg a Helloween, Iron Maiden, Rhapsody, Stratovariusés a Hammerfall az, amiket velünk kapcsolatban szoktak említeni,és szerencsére sosem mindig ugyanazt a zenekart, és örülünk,hogy nem skatulyáznak be minket valamelyik utánzatának. Szín-padilag egyértelműen a Maiden a példakép, de azt hiszem, ezzelnem mondtam újat.

– Három gitárral, egy énekessel és egy dobossal álltok fel. Megala-kulásotok óta ezekkel a tagokkal, ezzel a felállással zenéltek?

– 2001 októberében kerestük meg először egymást, tulajdonkép-pen akkorra tehető a Wisdom megalakulása. Azóta csak dobos-cserén mentünk keresztül, de már ez is a múlté, ugyanis már jóideje megtaláltuk azt a dobost, akit 3 évig eredménytelenül keres-tünk. Rendezett minden a zenekar körül, és lassan már ez is kurió-zumnak számít, hiszen 4 éve tulajdonképpen ugyanazon tagok al-kotnak egy zenekart.

– Eddig egy EP-tek jelent meg, nagylemez mikorra várható?

– Már jó régóta húzzuk az első nagylemezünk megjelenési idő-pontját, de biztos még mindig csak annyi, hogy idén elkezdjük fel-venni a stúdióban, és a lemez címe Words of Wisdom lesz. 10 tel-jesen új dalt fog tartalmazni, lesz rajta több videóklipünk is, az EP-ről a Strain of Madness, a TV-kben sokat játszott Unholy Ghost, ésvalószínű egy készülőfélben lévő dal klipje, valamint persze gyö-nyörű multimédiás rész is. A megjelenés időpontja még nemtiszta, sőt még az sem, hogy magyar, vagy külföldi kiadó gondo-zásában fog majd megjelenni, de most már tényleg igyekszünk!

– Az EP-n láthatunk két videoklipet, amelyekről ha nem tudná azember, hogy friss zenekarról van szó, kis túlzással esélye sem lennemegmondani ezt a tényt. Kinek az ötletét, keze munkáját dicsérik aklipek?

– Az EP-n csak egy klip van, de talán az téveszthetett meg, hogyszerencsére nagyon sokat lehetett látni a másik klipünket is TV-kben. Pedig az Unholy Ghost dal majd csak a nagylemezen lesz

rajta, még meg sem jelent semmilyen más formában, csak videónlátható. Őrületes, mekkora hatalma van a médiának, akárhova me-gyünk, mindenhol ismerik ezt a dalunkat, néha a hideg kiráz, ami-kor elkezdik énekelni. Egyébként Horváth Andrissal készítettükmindkét klipet, az ötletek közösek voltak, és meg is vagyunk elé-gedve a végeredménnyel. Szerencsére a hallgatóságtól is pozitívvisszajelzéseket kaptunk, úgyhogy folytatjuk a klipgyártást…

– Angolul énekeltek, profi klipek, jó színpadkép, bárhol eladható,hallgatható klasszikus heavy és powermetál alapok. Nemzetközilegmennyire vagytok ismertek, egyáltalán próbáltok megjelenni másországokban is?

– Nagyon sok visszajelzés érkezik határainkon kívülről is, sőt aján-lataink is vannak a lemez kiadására, de a nagylemez lesz a döntőmajd, ha elkészül. Jöttek rendelések az EP-nkre számtalan ország-ból, köztük olyanokból is, mint Japán, Spanyolország, vagy Norvé-gia. Pár napja például megkeresett egy olasz kiadó, hogy egyik da-lunkat rá szeretnék tenni egy válogatáslemezre. Most folynak azegyeztetések az ügyben, és mindenki tudja, hogy az ilyesmi mi-lyen nagy lehetőség egy fiatal zenekarnak. Szóval azt mondhatjuk,hogy rendben mennek a dolgaink külföldön is, de a lemez leszmajd a vízválasztó.

– Magyarországon kit tartotok ma a legjobb zenekarnak a rock-metál palettáról?

– Több részre kell választani ezt a kérdést manapság: Míg 10-15évvel ezelőtt minden zenekar szívből zenélt, nem kellett egy másikoldalt is megemlíteni, de mára eljutottunk oda, hogy sok zenekara megélhetését, vagy havi fizetésének kiegészítését látja egy-egykoncertben, és nem azt, hogy adhat valamit a közönségnek.Szóval két részre választanám a választ, egyik csoportban azokraa zenekarokra, akik a közönség és a maguk szórakoztatására ze-nélnek, a másik csoportba pedig a jó imidzsre megalapozott,anyagi haszonnal járó zenélésre. Megnevezni viszont nem szeret-nék senkit, nehogy sértődés legyen belőle, úgyis látja nagyjábólmindenki a mai magyar metálélet hiteles vagy hiteltelen nagyjaités reménységeit.

– És globálisan?

– Azokat a zenekarokat szeretjük és tiszteljük leginkább, ahol a leg-apróbb részletek is ki vannak találva. Mindig is úgy gondolkoztam azenélésről, hogy a közönség nem azért jön el egy koncertre, hogylássa, ahogy egy zenekar eljátssza a saját dalait valami semlegesruhában, mintha az utcáról ugrott volna éppen be egy kicsit, ha márépp ráért, hanem egy show-t, egy előadást vár. Képzeld, milyen len-ne, ha kifizeted a jegyedet egy színházi előadásra, és a színészekutcai ruhában faarccal elhadarnák a szövegüket, aztán rohannak apénzükért, és irány haza. Valahogy a zenélés is arról szól, hogy haaz ember kifizeti a belépőt, akkor kapjon is cserébe valamit, amitőljobban érzi majd magát, vagy egyszerűen csak jó élményben vanrésze. Jó pár külföldi neves zenekarral volt már szerencsénk fellépni,és ott is látjuk a különbségeket. Januárban a Helloween vendége-ként fogunk fellépni a Petőfi Csarnokban, kíváncsi leszek rájuk, hogymennyire szívből jön még az, amit csinálnak.

Sok sikert!

Kokas

Nachladal István – ének, vokálokKovács Gábor – gitárok, vokálok

Galambos „Dime” Zsolt – gitárokMolnár Máté – basszusgitár

Kern Péter – dob

Lemezek: Wisdom EP 2004Honlap: http://www.wisdom.hu

e-mail: wisdom@wisdom.hu

18. oldal 2006. február

EURON – Európa Robotjai Csatasorba ÁllnakR2D2, Cubix, vagy a Terminátor ideje ugyan még nem jött el, de már számos helyen folynak olyan robotikával kapcsolatoskutatások, amelyek célja, hogy eddig csak a sci-fi-kben látott gépembereket hozzanak létre. Arról sem szabadmegfeledkezni, hogy a jövõkutatók szerint otthonainkat hamarosan intelligens multifunkcionális szervízrobotok fogjákbenépesíteni.

Az EU által 1998-ban meghirdetett 5. keretprogramban kapottelőször prioritást a robotika. Ennek fényében számos ország kivá-ló egyeteme és kutatóközpontja létrehozta az EURON hálózatot(European Robotics Research Network), amely egyre nagyobbnépszerűségnek örvend, és sorra csatlakoznak az újabb tagok. AzEURON keretein belül nemzetközi együttműködések valósulhat-nak meg egyszerűen és hatékonyan. Célul tűzték ki, hogy egy egy-séges robotikai tudásbázist építsenek fel, amelyet egyaránt hasz-nálhatnak az oktatásban és kutatásban. Az EURON égisze alattfolyamatosan születnek magas színvonalú szakmai anyagok és ok-tatási segédletek. Ezen felül igyekeznek szoros kapcsolatot kiépíte-ni az ipar meghatározó szereplőivel is, akiktől nagyon sok függEurópában. Jelenleg a kontinensen üzemel a világon a legtöbbipari robot, és szeretnének a piacra építve technológiai előnyt isszerezni az USA-val és Japánnal szemben.

Idén februárban Varsóban rendezték az EURON éves konfe-renciáját, ahol az emberek személyesen is találkozhatnak, és meg-hozhatják legfontosabb döntéseiket. AzMTA–SZTAKI-t képviselve nekem is lehető-ségem nyílt részt venni a programon. Avarsói műszaki egyetem dísztermében ésaz informatikai épületben három napigtartottak az előadások, a szakmai beszá-molók, bemutatók és díjátadók. Termé-szetesen nem maradt el a helyi egyetemlaborjainak bemutatása sem. Láttunkrajzoló, falmászó és számos egyéb ro-botot. A legjobb kereskedelmi és iparitermék megalkotójának járó „Techno-logy Transfer Award”-ot idén az a kétnémet egyetemista kapta, akik kifejlesz-tették az automata csocsóasztalt, amitrészleteiben is ismertettek a helyszínen. Kétplenáris előadásra is sor került. Az elsőt Hiro-chika Inoue professzor tartotta a tokyoi egye-temről, aki annak idején ’69-ben a világonelőször valósított meg hibrid pozíció-erő irányítást, és számosegyéb híres módszer fűződik nevéhez. A másik előadó az ameri-kai Lynne Paker volt, aki a DARPA-nak végzett 18 hónapos kutató-munkájukról tartott beszámolót, ahol is 80 különböző robottal kel-lett automatikus terepfelderítést és őrzést megvalósítaniuk.

A szakmai programok mellett azért jutott idő a havas Varsó ne-vezetességeire is. A város Budapest testvére lehetne: a házak, azutcák, az emberek, a reklámok mind-mind hasonlítanak az itthoni-akra. Ugyanakkor döbbenetes, hogy az egész város milyen fiatal;a második világháborúban a nácik szisztematikusan lerombolták abelvárost, bosszút állva ezzel a varsói felkelésért. Későbbfényképek, festmények és elbeszélések alapján építették újra azegészet. Kellemes meglepetés volt, hogy a belváros körül sokkaltöbb park van, mint nálunk, és egy kis séta közben szabadonmászkáló pávákkal és ludakkal találkozhatunk.

Az EURON minden évben több fiatal kutatóknak szólóprogramot támogat. Ezek közül volt egy a szeptember elején,Montpellier-ben megrendezésre került 2nd Summer EuropeanUniversity. Az LIRMM labor és a Pole Universitaire Europeen deMontpellier idén második alkalommal rendezte meg dél-franciaországi nyári egyetemét orvosi robotok (Surgical Robotics)témában. Mivel különösen érdekelnek az orvosi robotok,jelentkeztem rá, és el is fogadták részvételemet. Montpellier egy

hangulatos kisváros a riviérán. Várakozásaimtól eltérően nemhogy nem sütött arrafele a nap, de egy napot odafele Párizsbankellett töltenem, mert törölték az összes délre menő vonatot ahatalmas viharok és esőzések miatt. Egy napos késéssel végül issikerült eljutnom Montpellierbe, ahová lassanként a többiek ismegérkeztek. Összesen 37 résztvevő jött el, többségük Ph.D.hallgató. Európán kívül az USA-ból, Kanadából, Mexikóból ésSzingapúrból is jöttek. A statisztikák szerint Európa ilyenirányultságú kutatóintézeteinek 25-30%-a képviseltette magát.

Naponta négy másfél órás előadást tartottak neves szak-emberek a Minimally Invasive Surgery-től a Computer AssistedMedical Interventionig számos témáról. Hallhattunk az orvosiképfeldolgozás, regisztráció legújabb vívmányairól, a jelenlegalkalmazott műtőrobotokkal szerzett tapasztalatokról, a techno-lógiai korlátokról, ipari alkalmazásokról és természetesen a jövőmeghatározó kutatási irányairól. Részletes bemutatásra kerültekolyan eszközök, amelyeket már elterjedten használnak műtéti be-

avatkozásoknál, mint például a da Vinci orvosi robot rendszer,vagy a hernyószerű EE endoszkóp robot. Az előadások

színvonala nagyon magas volt, mindenki jól felkészült, éslátványos videókkal, animációkkal színesítették monda-

nivalójukat. Délutánonként a résztvevők is bemutat-ták 15 perces előadások formájában saját munká-

jukat, eredményeiket. Meglepő volt tapasztalni,hogy milyen számos alkalmazási lehe-

tősége van a robotikának az egész-ségügyben, és hogy egyszerű ötle-ten alapuló eszközök is milyen pozi-tív változásokat hozhatnak a műté-tek menetébe.

A hétvégén kicsit visszavettek aziramból: elsőként az egyetem roboti-kai laboratóriumát látogattuk meg.Számos eszközt fejlesztettek őkmaguk is, egy szerelőcsarnok tele vanrobotjaikkal. Minden eszközt részlete-sen bemutattak, és volt amit ki is

próbálhattunk. Mivel a nap is kisütött, ígydélután lehetőség nyílt rá, hogy biciklit bérelve lekerekezzünk atengerpartra. Másnap busszal vittek el minket a világ legmagasabbrómai aquaduct-jához, a 47 méter magas Pont du Gare-hoz.

Az előadások anyagait a videókkal együtt elérhetővé tették azegyetem honlapján, ezáltal mindenki hozzáférhet a hatalmasmennyiségű informácóhoz. A végén a szokásos oklevél mellettmég egy elismervényt is kaptunk, amivel ezt a nyári kurzust 4 kre-dites szakmai tárgyként akkreditálhatják az ECTS szabvány szerintioktatásban részt vevő Ph.D. hallgatók.

E két alakalom során betekintést nyertem Európa kutatólabor-jaiba, érdekes ötleteket, elképzeléseket hallhattam, amelyek meg-határozóak lehetnek a következő 10 évben. Számos olyan embertismertem meg, akik nemcsak remekül boldogulnak szakmájuk-ban, de nyitottak és lelkesek is. Következő alkalommal talán márkicsit hosszabb időre is ott maradok az egyik kutatólaborban...

T.

Képes beszámoló: http://www.challenge24.org/gallery/mp05Érdeklődőknek: http://www.euron.org

http://www.lirmm.fr/UEE05/

XXXIII./4 19. oldal

Kiss iWiWettIsmered Kyoko Date-et? Nem gond, ha nem, mert nem létezik. Õ volt az elsõ virtuális szemé-

lyiség, aki popkarriert futott be. Aztán itt van valami, ami sokkal kisebb, és sokkal keve-sebben ismerik. Kiss Ivett. Karrierje kisebb ívû, és az iWiW-re korlátozódik, és önmagában

egyáltalán nem érdemelne cikket.

De az ember gyarló,és elgondolkozik. És ez a

cikk talán nem lesz kedves,szép és jó. Kiss Ivettnek van 350 is-

merőse. Két villanykaros srác csinálta,abszolút poénból, semmi komolyat nemakartak, mindössze kíváncsiak voltak. Az

iWiW egy olyan rendszer, ahol bejelölhetedismerőseid, levelezhetsz velük. Semmi ko-moly, semmi korszakalkotó, lényegében értel-

metlen. Valamiért mégis szeretik az emberek,de ebbe most ne menjünk bele.

Két kedves barátunk létrehozott egy logint egy szép, de nemfeltűnően szép és kihívó lánynak, aztán elkezdte bejelölgetni az is-merőseit. Csodák csodájára visszaigazoltak… Na igen, Villanykar,5% lány között elég csak nem csúnya lánynak lenni, máris állandó-an legalább tíz pasi vesz körül.

De milyenek is ezek a pasik?Egy netes társkereső lapon bóklászva az alábbi bemutatkozó-

szöveget találtam:

„Haverok, napfény, sport (extrém is), utazás, zene, olvasás.. ésminden, ami jó! (drog nem jó) Szal ezek mind én vagyok. No megnéha túl sokat gondolkodom.. női logika, vágjátok, ugye? ;)

Szeretnék ismerkedni aranyos pasikkal. Lényeg, hogy vala-mennyire legyünk hasonlóak. BME műszaki infósok/{ha fel tudszállni a gép elől} kíméljenek!

Ami előny: ha szereted a hullámvasutakat. ☺Cuppu.i.: nemdohányosok is kereshetnének, én is le akarok szokni!”

Változtatás nélkül, betűről betűre ezt olvastam. Azért hogy eztelérje egy társaság, valamit kellett tenni, nem? Tény, nem mindenkiAdonisz, de az ember attól lehet ápolt, tiszta és legalább egy kicsitszéles látókörű.

De neten ismerkedve ez még nem számít. Neten bárki lehetbármilyen. Talán a fenti idézet szerzője megtapasztalt pár infóst,és negatív tapasztalatai voltak. De mit is bír alkotni valaki neten?

– Jelenleg hány ismerőse van Kiss Ivettnek?

– Háromszázötven, és körülbelül ugyanennyi függőben. De márnem jelölgetünk be ismerősöket, maguktól jönnek az emberek.

– Van elképzelésetek, hogy mi lehet ennek az oka? Hisz Kiss Ivettnem létezik…

– Pont ezért találtuk ki, mert arról beszélgettünk, hogy márboldog-boldogtalant visszaigazol mindenki, és kíváncsiak voltunkaz eredményre. Bár ilyen sikerre azért nem számítottunk.

– Eredetileg csak visszaigazolásokat akartatok, vagy már a legelejénis ki volt tűzve az öngeneráló ismerőshalmaz?

– Csak visszaigazolt ismerősöket akartunk, és abból is húszat sze-rettünk volna elérni.

– Miért lányt hoztatok létre és miért fényképpel?

– Lányt nyilván azért, mert az emberek sokkal inkább „rákattanak”.Fényképet meg azért, mert minél valósabbnak akartunk tűnni, ésaki komolyan veszi iWiWet, az csak tesz fel fényképet.

– Mekkora hányada az ismerősöknek villanykaros?

– Pontosan nem tudom. A saját háromszáz ismerősöm közül százjelölte meg ismerősnek, ez biztos. Először a saját ismerőseinkközül jelöltük meg a közelebbieket, aztán az összes Szabó Zoltántés Kovács Tamást, aki csak regisztrált. Aztán a sikeren felbuzdulvaminden saját ismerősünket. A mostani szakaszban egyre több aszámunkra is ismeretlen ember, és már az ország minden részé-ből, nem csak a villanykarról vagy BME-ről.

– Férfi-nő arányt tudtok mondani?

– Nem másabb, mint az átlagos iWiWes. Nyilván több a férfi, depontosabbat nem tudok mondani. (Pontos statisztikát az iWiWnem ad a nemek arányáról, a kézzel való átszámolásra pedig sema cikk szerzője, sem a kitalálók nem vállalkoztak.)

– Valami álomhatárt el akartok érni?

– Most már a kétezren gondolkozunk…

Egy villanykaros nőismerősömmel beszélgettem, hogy milyen gáz,ha egy csajnak korpás a haja, és mennyire sokkoló, lehangoló eztlátni. (felteszem, itt a férfiolvasók is egyetértenek) Kedves évfo-lyamtársam együttérzően rám mosolygott: „akkor most mártudod, milyen gáz egy-egy előadáson azt látni, hogy előtted asrácok haja zsíros és korpás…”

Igen, én is szoktam borostás lenni. Többször is, mint illendőlenne. Igen, az ember néha szeret pólóban mászkálni. De ha márelvárjuk azt, hogy a csajok jól nézzenek ki, akkor mi is tehetnénkvalamit magunkért! Nem vagyok Norbi-hívő (bár lassan ténylegvallás lesz belőle), tudom, hogy valakinek tényleg bejön, ha valakipocakos – és nem csak udvariasságból mondja –, én nem is errőlbeszélek. Arról sem, hogy legyen ilyenolyanamolyan ruhája. (Bárazért egy ing néha jól áll.) De az a ruha legyen tiszta…

Részt vettem az ACM programozóverseny regisztrációján.Közép-európai döntő, profi, kiemelkedő tudású kódolók és felké-szítőik. Bármilyen hihetetlen, volt olyan, aki mosdatlanul, büdösenjött regisztrálni. Szóval a jelenség nem egyedi, csak… Ez mégsenkit nem jogosít fel arra, hogy itthon, előadáson és egyáltalán azéletben is ilyenek legyünk.

Srácok, szedjétek már magatokat össze! És nem kizárólag avillanykarosokra gondolok! Tudom, most lehet, hogy konkurenciátcsinálok magamnak. Tudom, most sokan meg akarnak fojtani. Énnem ismerem Kiss Ivettet. Nincs rá szükségem. De háromszáz-ötven embernek volt.

És aki most felháborodott, az menjen, és nézzen tükörbe,mielőtt nekem vagy a szerkesztőségnek ír!

Aki pedig azt hinné, hogy el vagyok szállva magamtól, téved.De erről talán a nőismerőseim nyilatkozzanak. Mert vannakolyanok is... A net jó. Neten ismerkedni, ízlés dolga. De odamennivalakihez, normálisan elbeszélgetni vele, és közben kicsit isemberien kinézni vagy viselkedni…

Legyen már ez is a sajátunk!

Név a szerkesztőségben