EXPEDICSÔKFelfedczô utazasok 1912—13 ban,

Folytonos és jellem erôs râtôrekvéssel sikerült az északi sarkot (Robert E. Peary 1909. âpr. 21. amerikaf mérnôk, szânnal, »Roosevelt* exp.) és a Déli sarkot (3070 m., Roald Amundsen, 191J. dec. 14— 17., norvég kapitàny, szânnal, »Fram* exp.) néhâny inéterig meg- kôzelîteni. Igy a rekordra vald ' tôrekves etiilt és helyet adott a terepfelvételezésben, a tudomânyos megfigye- lésekben valô versengésnek. Igy W. Filchner dr. fôhad- nagy a W eddel! tengertôl S a Prinzregent Luitpold Land-ot, 78°S alatt a Kaiser W ilhelm Barriére-t (jégfa- lat) fedezte fel. Azok a nagy hdviharok akasztottâk meg ütjàbap, amelyek Shacklctont és Scottot is kinoztâk a Victorialandon, de Amundsent megkiméiték VII. Haakon kirâly fôldjén. Dr. D. M a w s o n (felfedezés) és Davis

IkpL (oceanografiai kut.1 «Aurora* exp. eredménye Adéiieland megfigyelése és az uj »V. Oyôrgy fôldje. — Shackleton is uj déisarki utra készül,

! Orônlandot két utazo szelte ât: Quervain a svâjci { exp. élén, valamint Rasmussen dân eszkimôkutatd és5 Freachen. nem kevésbé bravuros északgrônlandi szân- ! utjukkal Az északi vidékek kutatdi âltalâban kevés [ eredményt értek et a korai és kemény tél miatt. Charcot | sarkutazd, tb. francia cserkész, Jari Mayen szigetén jârt ; i Ssf’rfou' orosz kapitâny a Fer.-Jdzsef fôld irânyâban f kutatotf kevés sikerrel (Jules de Mayer franc, exp. lesz a

m e n t ô e x p Schrôder-Stranz német hadnagy szerert- csétlenül szétszdrddott exp, se tudoti a Spitzbergâkon tül jutni (Staxnui norvég kpt. menti ôket nagy erély- lyel és sikerrel '.

Bruce skdt sarkutazd és Brown geoldgus a Spitz- bergâkrol azt a hîrt lioztâk, hogy a norvég vadâszok

134

uiabban méreggel pusztîtjâk a i âllatokat, hogy gyorsab- ban iussanak bôrükhôz. À Spitzbergâkrél sz61va, a sved Andersson iôldtani tanulmanyai erdemelnek m ég em- lîtést Az oroszok Sergjejew vezérômagy alatt Szibiriat kutatjik. Bernhard Hantzsch drezdai fiatal természet- kutatô keresztütment ugyan a Baffinlandon, de a nel- külôzésekbe belehalt. Or. Mac Milton, amerikai, mint antropologus, asztronomus és meteorologus a Crocker- landba ; Stefânssont szintén amerikai, az északamenkai szigettengerbe induîtak : ütjaik, csak 1915 16-ban ér- nek véget.

A kontinenseken lefolyt utazâsok kôzül elsô helyen âll Niéger kapitâny szaharai ütja Cél : alkalmas vona-

i latf elderîteni vasüiépîtésre (transzszaharai vasul). 1912. ianuâr végén induit Algerbo!, marc. 8. Tidikelt oazi- sait, âpr. 28 Ahnet hegyvidék utân Silet kûtjât en el. Kettévâlâs utân Oublie mérnok és Chudeau geologus

Ia Vadi Tlem sin ât A nsongobam entek (a NigernélK majd Timbuctun ât Dakar "W partjâra. Nîéger maga In Q essa- m o n âtjû l. 4. A gadestéri ei.innen dürekfNguigmsp. a ta Csâd-tohoz ment Egy csoportot Agadesbôl Gelgiette-en ât küldott a Csâdhoz. Vissza Nigérian ât a Kanovasut- tal iôttek. Dr. Stein AuréL a Paiai és Bazdarra vôlgyet és Kafirkot romvârost kutatta Swatban (Brit-lndiaO Barnard kpt. az Iravadi forràsvidékét. B. Spencer Port Darwinbôl Pine Creekig vasüton ment (Northern-Ter- ritory, Ausztrâlia), majd a Katharinen és Koper folyok rnentén érte el a Carpentania ôblôt. C élja szennt inegâllapitotta, liogy juhtenyésztésre kevésbé, keeske- tenyésztésre igen alkalmas vidék. .

Fârasztô, de igen hasznos volt Dr. Th. Kocft- Grünberg ûtja a Rio-Hranco és Orinoco forrâsvidékére és a Cassiquiare bifurkâciôjâlioz (kettéâgazâs). Brilliâns

. türa vol< H Stuck angol pape a M t. Me, Kinlcy-re Alas- kâban (6250 m ), meiyet eddig Parkeren es Lloydon kîvül még egész sereg kivâld alpinista Hiâba ostromolt.Az adatok konnyfl âttekiutését tâblâzatunk nyüjtja.

" ©

Expediciôk.|

Sors

zim Az expediciô

vezetôjeTagjai

Cél, illetôleg

b e jir t vidékek

Az expediciô

elin-dulâsânak

megérke-zésének

ideieAz s i a

l Bamard, J . kap. Carden Iravaddi forrâsvidéke _2 Leathman (angol) — | Arabia 1912. X I . _3 Meade, Charles — Himalâja 1913. IV .4 Musil, A, — Arâbia, M ezopotim ta 1913. V. _5 Piacenza, Mario — H im alija 1912. I X . --

A F R IK A .6 Graetz P. fdhadn. _ Zambézi és Kongô

forrâsvidéke 1912 .7 Slîgh M W. — Sahara vidéke 1912. X . —

8 Tilhô, J . — Csad-tô vidéke 1912. V I. ----

A M E R IK A .9 Bingham , H. G regory Peru déli része 1912. _

10 Farabee, W . C. dr. | — Amazon kôrnyéke 1913. I I I . _11 Fuchs, E . — Délamerika (Tüzfôld) 1913. I I . _12 Koch, Th. dr. — Rio Branco és Orinokû 1912. 1913.

Az expediciôE'rtN£o

Az expedicid

vezetôjeTagjai

Cél, illetôleg

b e jir t vidékekelîn-

dulâsinakmegérke-zésének

C/J ideje

13.14. 15 10

Liitgen, R. dr. Quervain dr.(franc.) Radford H . V. S tefinsson V.

"*— Nyugat-India, Haiti.GrônlandKartadaKanada, Alaska

S A R K I V ID É K E K .

1912. X . 1912. V I. 1912. I I I .

1913.

17IS1920 212223

Andersson Erik Filchner W . dr. Jensen J .Mac Millan D . B, Mawson D. dr. Staxrud A. (norv.) Stoll H.

E kblauW .E .

Hoel, Koller

SpitzbergâkDélisarkSpitzbergâkCrockerfoldDélisarkSpitzbergâkIsland

O C E Â N 1A ,

1912.V I I .1913. I. 1913. 1.

1912. 1912. X I . 1912.V II . 1912. V I.

19I2.VIH.

1012. V lll. 1912.Vlll.

2425

Herderschee, Fr. W ollaston dr.

New-Guinea New-Guinea, Carsten

h. megmâszâsa

1912. Vlll.

1912. I . :

TÉRKÉP AZ EXPfi plCIÔKHOZ 1912-13.6

A Kelet tudomânyos kutatâsa.Irta : Paikert Alajos.

Magyarorszâg immâr komolyan részt vesz abban a korszakos âtalakulâsban és az ebbôl eredô munkâban, amely m ost zsiâtésakiegészîtô részét jelentô Eurôpânak délkeleti âllamait alapjukban megremegteti és foglal- koztatja.

Az aprô tigyekkel valô bibelôdés ideje lejârt, nagyobb. aktuâlisabb, a nemzetre fontos gazdasâgi és kuRurâlis kérdések âllanak elôttünk. Olv kérdések, melyek megoldâsâban nekünk magyaroknak nagy sze- rep ju t ; oly alakutatok, melyek elôrelâtô és bôlcs fel- hasznâlâsa nemzetünket a népek dôntôi kôzé emelheti.

A turâni népek szerepe a legrégibb kortél kezdve, az emberi mûveltség legelsô virâgzâsaitôl, a turâni gzumirok korâtol a mai napig, de külônôsen a kôzel iovôben, — egyik fôtémâja a nem rég nlakult Turâni Târsasâçnak,

Azsia és a turânsâg feltarâsa, multban, jelenben és jôvôben, tudomânyos, gazdasâgi és târsadalmi szem- pontbôl, oly érdekes és fontos nemzetünkre, hogy az eléggé nem hangsülyozhatô.

A külfôldnek Mezopotâmiâban végzett âsatasai, a a Kis-Âzsiâban, Perzsiâban, KôzépÂzsiâban stb, vég­zett tudomânyos expediriôk oly gazdag kîncsesbânyai a turânsâgra vonatkozô adatoknak, hogy azokkal ko­molyan es behatôan foglalkozni, külônôsen magyar tudosnak legszebb âlma lehet.

Az angol-indiai kormâny megbizâsâbôl Sir M. Aurel Stein, hirneves hazinkfia, a német kormâny nagy anyagi hozzijârulâsâval tâmogatott Turfan expe- dîciôk, * a francîâk hasonlô expediciôi, külônôsen Pelliot d'Ollone, az orosz kormâny megbizâsâbôl végzelt

* Le Coq, Orünwedel stb.

szâmtalan tudomânyos kutatâs; igry jelenieg az Uchtom- szki herceg âltal vezetett expediciok, azonkivül az Arnulf bajor herceg, a Johann Georg szâsz her ceg, az Abruzzôi herceg, Hedin, Légendre, Carruthers, Filchner; Schultz, Taribana, Taris, Toussaint, Bailey, Obrucsev, Zapos- nikov, Kazanszki stb. a legutdbbi idôben mindjobban felderitették Àzsiânak még eddig homâlyos pontjait.

Ezeknek az expedicioknak megelôzôi a Széchényi Bêla grof, Zichy Jenô grôf, Atmàssy Gyôrfry dr., Chol- noky Jenô dr. stb. âltal vezetett nagyeredmenyü magyar expedîcidk és kutatâsok, igen sokban megkdnnyitették az utânuk jôvô külfôldi felfedezôk munkâit. Hogy mâst ne emlîtsünk, mint az angol kormâny megbizâsâbdl ; kutatô Stein Aurél hazânkfia egyik legfobb eredményét, a Tun-Huang kozelében levô Ezerbuddha barlangok egyik befalazott fülkéjében talâlt és rânk, magyarokra, merhetetlen értékü irattârt, amely egész tômegét tar- talmazta a V I—V III . szâzadbôl eredô érintetlen turâni okiratoknak. Ezen felfedezés jô részben kedves meste- riink, Lôczy Lajos dr., a Fôldrajzi Târsasâg elnôkének figyelmeztetésére vezethetô vîssza. t

A Fôldrajzi Târsasâg tudatâban annak, hogy mit kôszônhet a tudomâny, elsôsorban hazink fôldrajzi kutalâsa Lôczy Lajosnak, a târsasâg negyvenéves fenn- âllâsa emlékére Ldczy-alapot létesitett, amelynek célja az, hogy megnôvekedett kamaiaibdl minden harmadik évben egy-egy fiatal tudôs balkâni, vagy kisâzsiai tanul- mânyi ôsztôndijat kapjon.

A Turdni Târsasâg (M agyar Àzsiai Târsasâg.) igyek- szik az âltalânos tudâst a gyakorlati élettel és nemze- tünk eszményi haladâsâval egyb'rkapcsolnî. F célbôi évente tôbb tudorrçânyos és gyakoriati expedïciôt lât el anyagiakkal, tudomânyos felszereléssel és utasîtâ- sokkal. Igy az idén hozzâjârult Milleker Rezsô dr. kis­âzsiai expedicidjâhoz, melynek vezetôje, Milleker Rezsô dr. kivâlô fôldrajzi kutatônk, ki mâr eddig két tudomâ­nyos expediciôban vett részt nagy sikerrel, a tudomâ­nyos megfigyeléseket végezte, egyik tagja, Horvâth

©

Béla dr. pedig a gazdasâgi és kereskedelmi szempon- tokbdl fontos kôrülniényeket vette szâmba. Szintén a Turâni Târsasâg égisze alatt tette meg sikeres kutaté utjat Sebôk Imre d r , a Râkéczy-kollégium nagytudâsû és vilâglâtott igazgatôja, Schultz Aurél tanârtârsâval, beutazva kôzépsô-Âzsiat, külônôsen a Baikal-tô kôrüli burjdtokat lanulmanyozva, valamint M ongolia északi részét. Németh Gyula dr. neves orientalistânk az ural- vidéki csuvasokat és tatirokat, Proehle Vilmos dr. a kaukâzusi kabardokat, Fokos Adolf dr. a zürjéneket tanulmânyozta, xitôbbi hârom a Magyar Âzsiai Bizott-

’ sàg tâmogatâsâval. Kovdcs Jenô dr. szintén a Turâni Târsasâg égisze alatt a Kaukâzusi és északnyugoti Perzsiât utazta be, értékes megfigyeléseket eszkôzôlve ott, stb. stb.

A «Turân*, a Turâni Târsasâg folyôirata pedig majdnem kizârôlag a turânsâgnak és az Âzsia-kutatas- nak szenteli lapjait.

Ebbôl lâthatô. hogy a magyar Âzsia-kutatâs uj éfetre kelt, mindjobban âtmegy a kôztudatba a turân- sâg fontos szerepe és hivatasa az em beriség tôrténel- mében és jôvôjeben, és ezzel együtt Âzsiâra, mind- nvâjunk b ô lcsô jére , évrôl-évrefokozôdik befotvàsunk Azsia népeire, fejlôdésük irânyâra.

Mâsodik kisâzsiai utam.Az idén (1913.) immâr mâsodszor kerestem fel

Kisâzsia betsô steppevidékét. Két év eiôtt, elsô utam- ban mindig irânyitoul szol^âlt egy magânyos, karcsu vulkânôrias, melv apro jârulekos vulkânseregével, messze lâthatô lâvatakarôival sok rejteit szépséget sejtetett. Akkor azonban mâs fdadatok megoldàsa vârt reâin és a Hasszan Dagh maradt késôbbi idôkre. Azôta, mint hajdan utam latôhatirâri, ugy most is gondolataim hât- terében folyton kisértett a karcsu havas csücsd vulkân,

03

milicien este reâborulô kôdfâtylâval, melyet csak a forrô nap perzselô sugarai tudtak fellebbenteni.

Ez évben végre teljesülhetett vâgyam és julius elején utnak indultam. Kisâzsia belsejét a Bagdad vasut segitségével aranylag rôvid idô alatt el lehet érni. 4— 5 napi ut utân màr Koniâban lehetünk. mely vâros ott fekszik a belsô steppevidék széién. Ezuttal azonban nem értem el oly hamar. România épp akkor kezdte el mozgositâsât a bolgârok ellen és beszüntette a vasuti forgaimat. Bnkarestben tev hétig kellett vârnom, mig végre inditottak vonatot Konstanca felé. De valôsâgos csatâba kerüll ezen helyet szerezni. Ember-ember nâ- tân, még az ütkôzôkôn és a tetôkôn is. Kôzben foly- ton dübôroglek mellettünk a katonàkat és hadiszereket szâflitô vonatok, messzirôl lovas- és tiizérezredeket lâttunk egymâsutân elvonulni mérhetetlen tômegben. Konstancâban azutân azt hallottam, hogy a hajôkôzle- kedés megszünt és ujra vârnom ketl. Végre hosszd késés utân megérkeztem Konstantînâpolyba, hol csak annyi ideig maradtam, mig a tôrôk kormanytdl a szük- séges ajânlô-levelek az egyes hatôsâgokhoz meg i.em érkeztek, A tôrôk hatôsàgok kiilônben mindenütt a leg- nagyobb elôzékenységgel segitették elô utamat, melyet ez izben Dr. Horvâth Béla kiséretében tettem meg.

KÔniâba érkezve elsô dolgunk volt felszerelésünk kiegészitése és a szükséges szolga, kocsi és hâtaslovak beszerzése. Ez is nehezen ment, mert itt is a katona- sâg vitt el minden joravalo lôanyagot. Julius vége felé jârt, mikor végre utnak indulhattunk. Koniânak, mely szép szeldzsuk épitményeirôl és a keresztes hadjâ- ratok idejébôl hires vâros, bucsut mondtunk és neki- vâgtunk a steppenek, melynek lâtôhatârân ott kéklett a boz-Dagh kopâr domborzata, utam eisô feladata. Mâr két év elôtt is kôrüliârtam, de a térkép szerkesztéséné! kitûnt, hogy ott ahol eddig hârom kocsival jârhato ât- jârôt tüntettek fel, en csak egyet talâltam. U jra végig mentem tehàt rajta s lâttam, hogy elsô felvételem he-. 1 1 . 1 . I . . ^ I ■■ . . . . . ------------ - I. . —

U ;

lyes volt. Folyton térképezve folytattam most mâr uta- mat tovâbb, elôszôr DK-nek, majd É-nak a Karadzsa D. mentén, hogy Akszerai vârosât, mely mâr a Hasszan D. lâbanal fekszik, elérjem . A hatalmas vulkân hozzâ- tartozo andezit vonulalâval félkôralaku teknôt zâr be, melybôl magas tôrrnelék-halmaz kôzt folyik ki a Bejar- Szu Ennek a jetentékeny pataknak a vizét hasznâljâk fel az akszeraibeliek remek kertjeik ôntôzésére és mint minden tôrôk vârosnâl, ugy itt is az em ber 2— 3 ôrâig is eilovagol, mig a tulajdonképeni vârost eléri. Rovid idôzésünk alatt felfrissitettük élelmiszerkészletûnket és DK-nek mentünk, hogy a Hasszan Daghot megmâsszuk és azutân Nigde vârosât elérjük. Kôzvetlen a Hasszan D. lâbân Karakapu faluban ütôttük fel tanyânkat. Sze- kerûnk ide csak a legnagyobb nehézségek kôzt tiidott elém i, mert a szikla-mezok kôzt nem vezetett kocsiüt. Valami rendkivül szomoru lâtvâny egy ily tôrôk falu. Vég* telen szegénység, nyomor és tudatlansâg iitôtte itt fel tanyâjât s a nép bajait m ég nôveli az a kôrülmény, hogy a talajviz itt 80 m. mélységre van s a fél falunak avval kell foglalkoznia, hogy a nyâjaknak vizet meritsen. De annak ellenére, hogy ottlétiïnket m eg nem tudjâk érteni, vendégszeretok, nem fogadnak el semmit a ne- künk nyujtott kitünô joghurt-ért, vagy pilav-értj mely ételt itt tôrôtt gabonâbol {és nem nzsbôl) készitenek.

A Hasszan D megmâszâsa szép, de nehéz volt. Az utoisô 200 métert sziklârdl-sziklâra kapaszkodva kellett megtennünk, nagy hôfoltok kôzt. A kîlâtâs azon- ban kârpdtolt Azonnal hozzâlâttam, hogy sàrkânyké- szülékemmel uehâny aerofotogrammetriai felvételt esz- kôzôljek. Délen a kis, alig 10—20 m éter magas vulkâ- nok egész sorai allotlak, kis sdstavakkal tarkitva. Kele- ten az Erdzsiâsz D. vulkâncsoportjâhoz tartozo festôi kupok emelkedtek, mig északon és nyugaton mélyen bevâgott kanyônok szelték ât a tâbiâs-rôgôs vidéket.

Késô éjjel, holtra fâradtan érkeztünk vissza ta- nyânkra Két napi üt utân Nigde vârosâba érkeztünk. Ez a vidék m ârm ocsaras és a tropixus vidék réméiiek,

, tanviîa mely itt bennünket is m eglepett Alegolcsôbb és legszebb keleti szônyegeke! azonban itt vehetni Innen mâr tovâbb eszaknak mentunk s régi ôhaiom C y a Hasszan Daghot m egismerjem , ez*e, telièsült M ost mâr Nevsehir varosaba mentunk es m* nen Kirsebirbe. Sokat szenvedtünk utunk folyaman a nagy melegtôl, este pedig a hidegtol. Utunk azonban

kârpôtolt. A vidék itt mâr muveltebb és gazdagabb, mint a steppevidék. A dombok^ oldalatn mindenutt ki- tünô szôlo és dinnye terem és bizony sokszor meg- dézsmaltuk a gazdatlan fôldekct.

Utunk végcélja most mâr Angora voit, az Anatoliai vasut végpontja. Kôzben kétszer mentunk at a Ktzrt- irmak-on Kisâzsia legnagyobb f o l y o ja n melynek kulo- nôsen Csermeü-Kôpru-ne! gyonyoru festoi rewletei vannak Ez a vidék küiônben rab lo in îl hires. Minden héten fordul elô vaiami rablôgytlkossag, de europaiakat

mâr kitünô lôfegyvereik miatt nem igen tâmadnak meg.

Szeptember elsô napiaiban voltunk Angorâban. ftt még egy utolsô feladat vart reâm. A vârostôl 3 l/s ôrâ- nyira van Jakadzsik falü, ahol gyônyôrü lionkôvülete- ket talâlui. Habâr sokat szenvedtem a lâztol, kiindultam és két nap alatt IV* métermâzsa kôvületet szedtem ôssze.

Szabadsâgomnak azonban most mâr vége volt és lassan hazafelé kellett jndulnom. M ost sajnâitam csak igazân a Româniâban tétlenül eltôltôtt heteket, melyek itt sok gyônyôrüségtôl fosztoitak meg.

Itthon azutân ujra kezdôdik a munka, a térkép és leirâs készitése tôbb idôt vesz igénybe, mint maga az utazâs.

Dr. Milleker Rezsô.Tanulmânyî ktrândulésok

1912/1913-évben

Meîyik iskoJa? Hovâ tett kirândulâst ?

Meny-nyi

idôre?

Abrudbânyai âll. p. f isk. Kolozsvâr— Bpest 4 napAlsôkubini âll. tels. ker.

isk.......................................... Vâgvôlgye 2Aradi (Kazinczy-u.) kôzs.

p. f. isk. ............................ Erdély 14Aradi (Ferenctéri) kôzs. p.

f isk. ................................. Tâtra— Budapest 14 „

Aradi âll. f3g........................ Fiume— Velence—Padua 7

Aradi âll. tôreâl isk. . . Tâtra 6 „

Aradi âll tanitôképzô Budapest 5 „

B f ja i kalh. fôg..................... Fiume 5 „

Melyik iskola? Hovâ tett kirândulâst ?

Meîiy-nyi

idôre?

Bajai ail. tanitôképzô . . Budapest—Tâtra te n»pBalassagyarm ati ail. fôg. Tâtra 5 „Barcsi kôzs. p. f. . . . Budapest 3Beregszâszi ail. fôg. . . Erdély 7Beregszâszi âll. fôg. . . Erdély 7 „Beszterczebânyai kath.

fô g ........................... .... Erdély 6 „Békéscsabai âll. p f îsk. Erdély 7 „Békéscsabai ev. fôg, . . Ftume—Abbâzia—

P ola—Brioni 5 MBonyhâdi kath. p. 1. isk. Budapest 3 „Brassôi âll. fels. ker. isk. Doiomit— Alpok 1* ..Brassôi g. kel. roman air (Tirol)

és fôg................................... Olaszorszâg — ,,Breznobânyai âll. p. f. és

p. 1. isk........................... .... Alacsony-Tâtra 3Bpesli I. k. Baàr-M adas

réf. fels. 1. isk. . . . . Tâtra 6Budapesti 11 ker. f. ker. Franctaorszâg 14 ..Budapesti 11. k. âll.for. isk. Alduna A „Budapesti I II . k. âll fôg. Velence — >>Budapesti IV. k kath. p.

1. es fels. 1. isk. . . . Balaton — >.Budapesti IV. k. fôreâl isk. Tâtra fi ..Budapesti VI. k. p. L isk. Alduna 3 „Budapesti VI. k. p. f. isk. Frankf.-Amsterdam-

(Rôser 1 . ) ....................... Bruxelles-Berlin 12 „Budapesti V I. k. âll. fôg. VelenceBudapesti VI k. fels ker. Nâpoly-Roma-Vel. 7 <•Budapesti V II k. p. I. isk. Pozsony— Bées 14Budapesti VU. k. p. 1. isk. Tâtra *Budapesti VII. k. âll. FÔg. Velence 4 ,.Budapesti V Iil. k. p. f. isk. Tâtra 6Budapesti VIII. k. p. I. isk. Fiume— Abbâzia 4 „

Melyik iskola ? Hovâ tett kirândulâst ?

Meny-nyï

idôre?Budapest! VIU, k. p. 1. isk. Alduna 5 napBudapest! IX . k. fels ker. Velence —Genua— 8 „

isk ................................. M arseille— B ées 14Budapesti X . k. p. 1. isk.

(Szt.-Iélek-tér.) . , . Tâtra 4 „Budapesti X . k. p. 1. isk.

( E ln ô k - u .) ....................... Ëalaton 4 „Csâktornyai ail. p. f. és 1. Tâtra 5 „Csâktornyai âll. tanitôk. Budapest 3 „Csikszeredai âll. p. l .isk . Tâtra —Czeglédi âll. p. 1. isk. . . Tâtra 6 „Czeglédi âll. fô g ................. 'Alduna 6 „Debreczeni kath. fôg. . . Budapest— B ées 4 „Debreczeni ref fôg. . . Tâtra— Budapest 6 „Debreczeni âll. fôreâlisk. Alduna 5 „Egri kath. fôg....................... Erdély 8 „Egri âll. fôreâlisk. . . . Brâssô és vidéke 6 . .Eperjesi g. kath. p. f. isk. Tâtra _Eperiesi ev. fôg. . . . Tâtra 4 ",Eperjesi âll. tanîtônôképzô Budapest— Balaton oO , ,

Érsekûjvâri a. s. k. fôg. . Tâtra 7 nap, Balaton 4 „Erzsébetvârosi âll. fôg Alduna 5 ,,Esztergomi âll. s.fôreâlisk. Balaton 6 „Esztergomi kath. tanitôk. Dobsi na— Balaton 3 - 3 „Fehértemplomi âll. fôg. . Balaton 6 „Felsôlôvôi ev. tanitôképzô Balaton 3Fiume âll. p. 1 isk. . , . Budapest 4 , ,Fiumei âll. fels. ker. isk. Budapest 5Fiumei ker. kiviteli Akad. Felsô— Olaszorszâg 14 „Gyônki-âll. s. ref. fôg. . Budapest 3 „Oyulai kath fôg . . . . Erdély 6 „Gyulai nôi ker. szaktanf. Budapest 4Hajdübôszôrményi ref. p. f. Tâtra 5Hajdübôszôrményi ref. fôg. É. keleti feividék 5 „

Melyik iskola ?Hovâ tett

kirândulâst?

Meny-nyi

d ôre?

llôdmezôvâsârhelyiâll. p.f. Alduna 5 “*PHddmezôvàsàrhelyi ref.fg. Budapest 5Kaposvâri âll. fôg. . . . Olaszorszâg (Roma) 9 „Karânsebesi ail. fôg. . . Alduna 4 „Kassai kath. fôg .................. Felvidék 3 „Kassai âll. foreâlisk. . . Alduna 5Kecskemét âll. s. réf. fôg. Északkeleti felvidék 7 „Keszthelyi kath. p. 1. isk. Balaton 2 „K ézdivjsârhelyi âll. p. f. Budapest 6Kiskünfélegyhazai kath. p l. Bpest -T â tra -W ien 10 „Kiskünfélegyhazai kath.

tam'tônôkepzô . . . . T âtra— Bées 11 ..Kiskünfélegyhazai âll, tank. Tâtra » *Kiskünhalasi réf. fôg. . . Fiume 5 ,,K isszebeni r. kath algim. Tâtra 3Kisdjszâllâsi réf. fôg. . . Tâtra 6 „Kisvârdai âll. p. f. isk. Kolozsvâri kath. p. 1. isk.

Balaton 5 „

(Marianum) . . . . Olaszorszâg (Roma) 14 „Kolozsvâri réf. collegium Bp,— Pozs.— Bées 9 „Kolozsvâri ker. akademia Budapest 3 ,iKôrmôczbânyai kath. p. 1. Tâtra 6 „Kôrmôczbânyai âll. fôreâl Balaton 7K ôszegi kath. fôg . . . Künszentmârtoni târs. p.

Budapest 3 „

f. és p. 1. isk. - • . . Uptôszentmiklôsi âll. p.

Erdély 5 ,,

f. és pl. tsk.^................... Tâtra — >■Lôcsei kath. fôg. . . . . Balaton 6 „Lôcsei kath. p. 1. isk. . . Tâtra 1 >,Makoi âll. s. kôzs. p. 1. isk. Alduna 6 „Marosvâsârhelyi réf. p. I. Fiume 7 „Marosvâsârhelyi kath. p. 1. (Roma) Olaszorszâg

Fiume14 „

Mârmarosszigeti kath. fôg. Mezôkôvesdi âll. s. m. p.

6 >i

Melyik isk o la?

I. és p. f. isk. . , Miskolczi âll. p. f. isk. Modori ev. p. 1. isk. Mohâcsi âll. p. f. isk. Monori âll. p. f. isk. Munkâcsi âll. fôg. Nagybecskereki kath. fôg. Nagyenyedi ref. tanitôk. Nagykamzsa âll. p. f. isk. Nagykâllôi âll. fôg. . , , Nagykôrôsi ref. fôg. . . Nagyszalontai kôzs. p. I. Nagyszombati kath. fôg. Nagyvâradi kath. p. f. isk. Nagyvâradolaszi kôzs. p, I. Nyiregyhâzai kôzs. p. I. Nyiregyhâzai kôzs. p. I. Nyîregyhâzai âll. s. ev.fôg.Nyitrai kath. fôg.................Nyitrabajnai kath. p. f. isk.O becsei p. f. isk.................Oraviczabânyai ail. s. k.

p. f. isk...............................Paksi âll. p. f. isk, . . . Palânkai âll. p. 1. isk. . . Pancsovai âll. fôg. . . . Pancsovai âil. fels ker. isk. Pâsztdi âll. p. f. isk. . . Pécsi âli. fôreâlisk, . . . Pozsonyi âll. p. I. isk. . Pozsonyi âll. fôreâlisk. . . Privigyei kath. fôg. . . . Resiczabânyai âll. s. kôzs.

p. f. isk...................... ,

Hovâ tett kirândulâst ?

Meny-nyi

idôre?Tâtra 3 BapAlduna 6Bées ' —B çe s t—Balaton CTâtra 6Tâtra —Veience 7Erdély 5Tâtra 0Északkeleti felfôld {TFium e—Triest 8Erdély 3Brünn—Drezda 8Balaton 6Budapest— Balaton 6Budapest— Balaton 4Eszakkeleti felvidék 4B ées—Semmering 14Balaton 4Balaton gErdély 7 Bpest-Szeged- Kecs-

kem éf-Ësztergom 6Alduna eTâtra Tâtra 7Budapest— Bées 8Budapest 4Tâtra —Budapest 3Tâtra 5Tâ*ra 5 '

Alduna i 2

Melyik iskola?

Rozsnyôi ev. p. 1. isk. . Rozsnyôi r. kath. fôg. . .Rozsnyôi ev. fôg.................Rutlkai âll p. f és p. i. isk. Sâtoraljaûjhelyi kath. fôg. Selmeczbânyai kath. fôg. Siklôsi kôzs. p. f. isk. . . Som orjai âll s. p. f és p. 1. Szabadkai âll. fels. 1. isk. Szabadkai fels. ker. isk. . Szarvasi âll. n. I. isk. . .Szarvasi ev. fôg...................Szatmârnémeti ref. fels. I. Szalmârnémeti ref. fôg. . Szatmârnémeti réf. tamtdk. Szegedi III. k. âll. p. f. Szegedi âll. p. f. isk. . Szekszârdi âll. s. kôzs. p. I. Székeiykeresztdri âll. t. k. Sziiâgysomlydi kath. fôg. Szolnoki âll. p. 1 isk. - Szolnoki âll. fôg, . . . . Szombathelyi âll. s. p. f isk. Szombathelyi kath. fôg. Temesvâri âll. fôg. _ . . Temesvâri âll. fôreâlisk .Tordai âll. fôg......................Trencséni kath. fôg. . . frszten ai kath. gimn. . . Üjpesti âll. 'p. f isk. . . Ujszentannai âll. p. f. isk. Ujverbâszi târs. p 1. isk. Ujverbâszi âll. s. kôzs. fôg. Ujvidéki âll p. f. isk. . .

Hovâ tett kirândulâst ?

BudapestFelsôtnagyarorszâgBalatonTâtraErdélyBalatonBudapestBudapestTâtraFiumeBalatonTâtraBudapestTâtraAldunaErdélyErdétyFiumeBudapestAldunaBudapest— BalatonErdélyBudapestTâtraTâtraErdélyTâtraErdélyFelvidékFiumeAldunaAldunaAldunaAlduna

Meny- nyi

idôre ?

il nap12 42

6

Melyik iskola ? Hovâ tett kirândulâst ?

Meny-nyi

idôre?

Ungvâri kath. fôg. . Északkeleti felvidék 3 napVerseczi âll. fôreàlisk. . . Tâtra 8Zilahî réf. fôg. . . . TâtraZombori âll, fôg................. T itra 10Zsolnai âll. fôreàlisk. . . Budapest— Balaton 6 „ZsomUolyai âll. s. k, p. f Tâtra 6 . .

Kirândulâsok statisztikéja.A ld u n a ............................................................................... 19 js ^ ] *A J p o k ...................• • ..................................................1 »B a l a t o n ........................................................ 23 »B ê c s .......................................... .... ........................... b »B u d a p e s t ...................................................................... ' 20 »Délmagya r o r s z â g .......................................... ' 1 »E r d é l y ............................................................................... 17 ,reisôm agyarorszag .......................................... \\ »F i u m e ...........................................................................| 10 »Franciaorszâg ..........................................2 »N em etorszig ................................................................. 2 »O laszorszâg................................................... 6 »T â tr a ...............................................43 »Vârosok m e g te k in té se ....................................... . 2 »Velence ...........................................................................5 »

168