Ün nep lett ezek bõl a va dász -na pok ból, ahol a va dá sza ti ki tün -te té se ket, el is me ré se ket, dí ja katát ad hat juk, ahol fo ga dal mat te het -nek az új va dá szok, ahol tisz te leg -he tünk a zász ló ink elõtt, el éne kel -het jük a him nu szun kat, ahol ki ál lít -hat juk a tró fe á in kat, a va dász al ko -tók – fes tõk, fo tó sok, csont fa ra -gók, ké se sek, öt vö sök stb. – mun -ká it, ahol a mû sor ban fel lép het nekked velt elõ adó ink, ahol vá sá rol ha -tunk, ahol ver seng het nek ét ke ink,lö vé sze ink, ahol jó han gu lat banegyütt le he tünk a va dász ku tyá -sok kal és az íjá szok kal, s aho vánem utol só sor ban meg hív hat jukcsa lád tag ja in kat, ba rá ta in kat.

Sohollár mél tó hely szí ne a va -dász ün ne pek nek, hi szen ott áll aHét Ve zér rõl el ne ve zett em lék -park, a Va dá szok Élet fá ja és ameg újult va dász ház zal szem ben akis tó part ján épült fel a völgyékes sé ge, a Szent Hu ber tus nakaján lott ká pol na. Nem fe led he tõka Hu ber tus mi sék mél tó sá ga, ün -

ne pi han gu la ta, az if jú va dá szokava tá sá nak meg ha tó pil la na tai, amun ká ban meg fá radt, ki tün te tetter dé szek-va dá szok sze mé benmeg csil la nó könny csep pek.

Ezért örült a za lai va dász tár sa -da lom an nak, hogy a Za la Me gyeiVa dász szö vet ség és a Za la Me -gyei Va dász ka ma ra – há rom év ki -ha gyás után – 2011. au gusz tus27-én is mét a fes tõi Bak-Sohollárivölgy ben szer vez te meg a me gyeiva dá sza ti évad nyi tót.

A gyö nyö rû idõ ben több százér dek lõ dõ vett részt az ün ne pé -lyes meg nyi tón. A ren dez vény fõ -véd nö ke dr. Kardeván End re, a Vi -dék fej lesz té si Mi nisz té ri um ál lam -tit kára ün ne pi kö szön tõ jé benhang sú lyoz ta a va dá szat tár sa dal -mi el is mert sé gé nek fon tos sá gát.Meg is mer tet te a je len lé võk kelazo kat az ál la mi-kor mány za ti erõ -fe szí té se ket, ame lyek el sõ sor banjog sza bá lyi esz kö zök kel se gít he tika ma gyar va dá szat szín vo na lá nakeme lé sét, a va dá szok kul tu ráltszó ra ko zá sá nak biz to sí tá sát.

(Folytatás a 6. oldalon.)

II. évfolyam 2011/2. szám

Vadásznap 2011 – Sohollár„Szarvasok nyomában”

2-3. oldal

l Változások elõtta vadásztársadalom

5. oldal

Vadászkutya-szépségverseny

8-9. oldal

l Fegyelemre taníta lövészet

11. oldal

Köszöntõ – szentmise – vadászavatás

Dr. Kardeván Endre

Az el sõ, 1990. évi Za lame gyei Va dász napszer ve zõi ar ra vál lal -

koz tak, hogy a va dá szok kal, er -dé szek kel, az ér dek lõ dõk kelmeg is mer tes sék a rég múlt idõk– meg õr zés re ér de mes – szo -ká sa it, ha gyo má nya it. Az el -múlt két év ti zed ben a va dá sza -ti évad nyi tók, a me gyei és or -szá gos va dász na pok ré sze i vévál tak va dász éle tünk nek, és újér té kek kel gaz da gí tot ták va dá -sza ti kul tú rán kat.

Áldott, békés karácsonyi ünnepeket,és sikerekben gazdag, boldog új esztendõt kíván

a Zala Megyei Vadászkamara és a Zala Megyei Vadászszövetség

Áldott, békés karácsonyi ünnepeket,és sikerekben gazdag, boldog új esztendõt kíván

a Zala Megyei Vadászkamara és a Zala Megyei Vadászszövetség

A tartalomból:

Fotó

: Pol

ster

Gab

riella

A sort „ter mé sze te sen” szí -vünk nek oly ked ves gím melkezd jük.

1. Az eu ró pai gím szar vas.„Õriz zük, gon doz zuk, se gít sük,hogy a ma gyar szar vas a jö võ benis leg elöl jár has son.”

2. A „milu” vagy Dá vid pá terszar va sa. „Rend kí vül kü lö nös,va la mennyi ro ko ná tól tel je sen el -ütõ, sa ját sá gos agan csú, hosszúfar kú, va ló ban eg zo ti kus szar vas.Kí nai ha zá já ból saj nos tel je senki ve szett”.

3. Az ame ri kai vapiti szar vas.„Az ame ri kai vapiti agancsa-a já -vor szar vas la pát já tól el te kint ve –a vi lág leg na gyobb szar vas agan -csa. Az agancs leg hosszabb ágamind ig az alul ról szá mí tott ne gye -dik – vagyis a kö zép ág fe lett kö -vet ke zõ!”

4. Az in di ai szambárszarvas.„No ha agan csá nak csak hat ágfej lesz té sé re te lik, In dia leg te kin té -lye sebb, leg büsz kébb szar va sa.Pél dát lan kü lön le ges sé ge en nek aszar vas nak, hogy – vala mennyifaj ro ko ná val el len tét ben – agan -csát nem hul lat ja el éven te.”

5. A sö ré nyes szar vas vagy„ruza”. „S aki tér ké pen kö ve ti utun -kat, könnyen el len õriz he tõ, hogyszol gá lat kész dél kö rünk má ris Já -va szi ge té re jut ta tott ben nün ket...”

6. Az in di ai pettyes szar vasvagy „csital”. „Lá to ga tá sunk ez -út tal a leg gya ko ribb, egy ben leg -tet sze tõ sebb faj tá nak szól; a tar -ka csu hás, ke cses lép tû, ne meské pû „pettyes szar vas”-nak, ahin duk „csital”-jának.

7. A ja pán szika szar vas.„...pettyes csu hát csak nyá ronhord, té li ka bát ja egy szí nû. Ezt asö ré nyes nya kú, büsz ke kis szar -vast kü lön bö zõ eu ró pai va das ker -tek ben meg te le pí tet ték.”

8. A muntyák vagy ugató -szarvas. „A ter mé szet mint ha kár -pó tol ni akar ná a kakart: hit vány kisagan cson kí vül más fegy ver rel isfel sze re li – a bak szem fo ga va ló -sá gos agyar rá hosszab bodik...”

9. Vir gi ni ai vagy fe hér far kúszar vas. „Az ame ri kai szar va sok -nak leg is mer tebb, jó for mán azegész kon ti nen sen el ter jedt faj -tája..”

10. Az ösz vér szar vas vagyfü les ame ri kai szar vas. „Ne vétarány ta la nul nagy, kí vül-be lülszõ rös sza már fül ének köszönheti– egyebe va ló ban nincs, ami ösz -vér re em lé kez tet ne.”

11. Az amerikai nyársasszarvas vagy nagy mazama.„Ennek a szimpla agancsú kisszarvasnak, mely Közép- és Dél-Amerikának csaknem mindenállamában otthonos, hét-nyolckü lönféle nagyságú és színûtájfaj tája ismeretes.”

12. Az alasz kai já vor szar vas.„Moose (ejtsd: „musz”) in di ánszó. A já vort ezen a né ven is me -rik Ame ri ka-szer te. A „moose”-okközt leg ki vá lóbb az alasz kai:..”

13. A dám szar vas. „A va das -ker tek nyílt tér sé ge in min den kisze me lát tá ra el he ve rész, s fõ legen nek kö szön he ti, hogy – különö -sen kül föld ön – ker ti díszvaddáci vi li zá ló dott.”

2 II. évfolyam

„Szarvasok nyomában” Széchenyi Zsigmondkönyve ésHidvégi Bélagyûjteményealapján

Az ál lat vi lág ban az em lõ sök kö zött a szar vas fé lék(cervidae) agancs re ge ne rá ci ó ja az egyet len pél da egyszerv tel jes spon tán re ge ne rá lá sá ra. Ez egyút tal az

élõ vi lág ban is mert leg in ten zí vebb csont fej lõ dés. Az agancs nö -ve ke dé si üte me meg ha lad ja a leg több rossz in du la tú tu mor nö -ve ke dé si se bes sé gét, de el len tét ben az zal, az agancs nö ve ke -dé se sza bá lyo zott fo lya mat. Ez a fo lya mat csak a szar vas fé lék -re jel lem zõ.

A vi lág szar va sai kö zöt ti át te kin tés hez Szé che nyi Zsig mond:Szar va sok nyo má ban cí mû köny vét hív tuk se gít sé gül. A be mu -ta tott fa jok a keszt he lyi Va dá sza ti Mú ze u má ban ta lál ha tók, va -la mennyi Hidvégi Bé la gyûj te mé nyé nek ré sze. A mú ze um tel jesanya ga, Eu ró pa leg na gyobb faj és al faj gyûj te mé nye. A be mu -ta tott pél dá nyok nem mind egyi ke esett ere de ti élõ he lyén.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

11.

8.

12.

9.

10.

13.

32011/2.Bürü

Tóth Csaba, Pálinkás Róbert és Simmer Lívia régész a keszthelyi ásatáson

AMa gyar Tu do má nyosAka dé mia Er dé sze tiBi zott sá ga és a Ma -

gyar Or szá gos Va dász ka ma raKul tu rá lis Bi zott sá ga 2011. no -vem ber 11-én Bu da pes ten aVajdahunyad vár ban tu do má -nyos ülé sen em lé ke zett meg az1971-es Bu da pes ti Va dá sza ti Vi -lág ki ál lí tás ról.

A pa ti nás kör nye ze tet a Ma -gyar Me zõ gaz da sá gi Mú ze umbiz to sí tot ta a kon fe ren cia részt -ve või szá má ra. A nagy te remelõ te ré ben rög tön zött kis be mu -ta tó se gí tett fel idéz ni a ma gyarva dá szat és vad gaz dál ko dás 40év vel ez elõt ti gran di ó zus ese -mé nyét. A lábodi Aulock bi kaim po záns agan -csa mel lett – ami av i l á g k i á l l í t á slogóját dí szí tet te–, fény kép ki ál lí -tás ban, ko ra be likönyv ki ad vány ok -ban és más nyom -tat vá nyok ban isgyö nyör köd he tetta kö zön ség. Egyrész le tes fény kép -al bu mot és a vi -lág ki ál lí tás em lék al bu mát iskéz be ve het ték a lá to ga tók.

A mint egy két száz ér dek lõ dõnégy blokk ban, ti zen két elõ -adást hall gat ha tott meg, úgy -mint a ki ál lí tás ren de zé sé rõl, ako ra be li és a je len le gi ap ró- ésnagy vad gaz dál ko dás ról, a ter -mé szet vé de lem rõl va la mint ava dá sza ti kul tú rá ról.

A szín vo na las meg em lé ke -zés rá vi lá gí tott ar ra, hogy az El -sõ Va dá sza ti Vi lág ki ál lí tás többés más volt, mint a ko ráb binem zet kö zi agancs- vagy tró -fea bemutatók. Hi szen a kap cso -ló dó ren dez vé nyek a ki ál lí tásalap gon do la tá hoz az EM BERÉS TER MÉ SZET mot tó hoz nyúj -tot tak olyan ki egé szí tést, amely

a va dá sza tot az em be ri ség kö -zös kul túr kö ré be ágya zot tanmu tat ta be.

Igaz, a ki ál lí tott kö zel hat ezertró fea ad ta az iga zi lát vá nyos sá -got, de lo vas- és va dász ku tya-ver se nyek, film- és fo tó mû vé -sze ti ki ál lí tás, tu do má nyos kon -fe ren cia, nem zet kö zi könyv- ésbé lyeg ki ál lí tás is sze re pelt aprog ra mok ban. 52 or szág kép -vi sel tet te ma gát a ren dez vé nye -ken, eb bõl 35 önál ló pa vi lon nal.1,9 mil lió ma gyar és 200 ezerkül föl di lá to ga tó te kin tet te meg33 nap alatt a világkiállítást.

A meg em lé ke zés vé gén el -hang zott össze fog la lók meg erõ -sí tet ték, hogy a Vi lág ki ál lí tás ki -

emel ke dõ, má ig ha tó ese mé nyevolt a ma gyar va dá szat és vad -gaz dál ko dás szak ága za tá nak,amit ak kor, az adott vi lág po li ti -kai hely zet ben, sze ren csés idõ -pont ban ren de zett meg Ma gyar -or szág, ami vel ha zánk és ben nevad ál lo má nyunk és vad gaz dál -ko dá sunk hír ne vét to vább öreg -bí tet te, s hosszú táv ra meg ha tá -roz ta az ága zat fej lõ dé sét, fej -lesz té sé nek irá nyát.

Ma azon ban egy új vi lág ki ál -lí tás nak már más kép pen kel le nemeg szó lí ta ni az em be re ket.

A ren dez vény vé gén ígé re tetkap tunk ar ra, hogy az el hang -zott elõ adá sok egy ki ad vány banis meg je len nek a FEHOVÁ-ra.

Feiszt Ot tó

Ember és természetEmlékülés a Budapesti Vadászati Világkiállításról

14. A „karibu” vagy észak-ame ri kai rén szar vas. „A karibu-csakúgy, mint ro ko na, a rén szar -vas – ar ról ne ve ze tes, hogy azegye dü li szar vas faj ta mely nek te -he ne is agan csot vi sel.”

15. Az eu ró pai õz. „Hosszúév ti ze dek re vissza nyú ló aján dé -ka i nak gaz dag so ro za tá val, fe lejt -he tet len cser ké sze tek és szépem lé kû agan csok drá ga vér dí já -val nem csak szí vünk ben, ha nema vi lág szar vas fé lé i nek so rá ban ismeg vál tot ta ki vált sá gos he lyét.”

A va dá sza ti mú ze um ban – iga zi kuriózumként – a kö zeljö võ ben lát -ha tó lesz a kel ta idõk bõl szár ma zó két „Za lai ása tag gím bi ka” agancsis. Az el sõ le let rõl a Bü rü I. év fo lyam 3. szá má ban szá mol tunk be. Azúj gí met ez év jú li u sá ban tár ták fel a ré gé szek, Keszt hely ha tá rá ban.

Pálinkás Róbert Tóth Csaba Ph.Da Helikon Kastélymúzeum ügyvezetõ igazgatója, múzeumvezetõ

a Zala Megyei Vadászszövetség elnöke

14. 15.

– a 2011. évi gímszarvasbikabírálati szezon eredményeirõl

A Vadászati Hatóság beszámolója

AZa la me gyei va dá szat ra jo go sul tak nak a 2011-es va -dá sza ti év ben 1500 gímszarvasbika el ej té sé re vanlehe tõ sé gük. Eb bõl idõ ará nyo san (2011. november 9.)

az aláb bi táb lá zat ban fel tün te tett szá mú gímtró fe á kat mu tat tákbe a tró fea bí rá la ton.

Vadfaj Összeselbírált

Arany Ezüst Bronz Összesérmes

-1 -2 -3 Összeshibás

Gím-szarvas

893 62 173 231 466 131 30 22 183

4 II. évfolyam

AZ IDEI GÍMBIKASZEZON KAPITÁLIS TRÓFEÁI

Sorszám Vadászatra jogosult– Elejtés ideje és helye –

Tömeg Össz-pontszám

Kor

1. Lovászi Olajbányász Vt. (2011. 9. 7. Szécsisziget) 15,32 kg 258,65 IP 14 év

2. Szép Zala Vt. (2011. 9. 25. Hagyárosbörönd 12,94 kg 234,81 IP 10 év

3. ZALAERDÕ Zrt. (2011. 9. 8. Szentpéterfölde) 12,60 kg 234,13 IP 13 év

4. ZALAERDÕ Zrt. (2011. 9. 13. Nova) 12,45 kg 231,54 IP 13 év

5. Pacsai Vt. (2011. 9. 11. Zalaszentmihály) 12,17 kg 225,19 IP 8 év

6. Zalavölgye Vt. (2011. 9. 10. Zalaszentiván) 12,10 kg 226,20 IP 8 év

7. 20-202720 sz. FtK. (2011. 9. 12. Garabonc) 12,05 kg 234,60 IP 12 év

Össze ha son lít va az el múlt va dá sza ti évek kel, a 2011. va dá sza tiév ben emel ke dett az arany ér mes gím tró fe ák szá ma (78/60/46/62).Ez jó részt an nak kö szön he tõ, hogy az éves vad gaz dál ko dá si ter vek -ben sze rep lõ bi kael ej té sek is emel ked tek.

Idén szin tén 7 gím tró fea tö me ge ha lad ta meg a 12 kg-os ka pi tá lissúlyt, a hét bõl 1 tró fea sú lya pe dig át lép te a 15 kg-os 'álom ha tárt'.Saj ná la tos, hogy a „he tek bõl” ket tõ tró fea -3 pon tos mi nõ sí tést ka -pott.

A szak sze rût len el ej té sek ará nya az el múlt há rom év hez ké pestemel ke dett, idõ ará nyo san mint egy 20%.

Láz ár At ti la osztályvezetõZa la Me gyei Kor mány hi va tal

Lovászi gímbika trófea

A pacsai bika

52011/2.Bürü

– Mi u tán a za la eger sze gi va -dász szék ház meg vá sár lá sá ra ésfel újí tá sá ra fel vett hi telt vissza fi zet -tük, pénz ügyi leg kon szo li dált évetzár ha tunk. A fej lesz tés foly ta tá sa -ként ter vez zük, hogy az épü let te -tõ te ré ben kon fe ren cia ter met ala kí -tunk ki vár ha tó an hi tel nél kül sa játfor rás ból. Ha te lik rá, az ud vart isto vább szé pít jük – foly tat ta a 2011-es esz ten dõ ér té ke lé sét.

– Em lí tet te a jog sza bá lyi mó -do sí tá so kat. Még is mi lyen po zi -tív vál to zá sok ra szá mí ta nak?

– Biz ta tó nak tart juk, hogy többolyan jog sza bály vál to zás kü szö -bén ál lunk, mely nek el éré sé értmár hosszú éve küz döt tünk a Va -dász szö vet ség gel együtt. Mostazon ban dr. Semjén Zsolt, az Or -szá gos Ma gyar Va dá sza ti Véd egy -let el nö ké nek hat ha tós se gít sé gé -vel je len tõs jog sza bá lyi vál toz ta tá -sok elé néz he tünk. Ezek egyi ke aleg ége tõbb prob lé má ra, az orv va -dá szat el le ni ha té ko nyabb fel lé -pés re ad le he tõ sé get. Ed dig csakegy sze rû lo pás nak mi nõ sült a cse -le ke det, és csak a tet ten érés ese -tén szab tak ki vi szony lag eny hebün te tést. Ez zel szem ben most azorv va dá szat önál ló tör vé nyi tény ál -lás ként ne ve sít ve lesz a bün te tõtör vény könyv mó do sí tá sá ban, ígymár az elõ ké szü let, il let ve a kí sér -let is bün tet he tõ vé vá lik. Ha el fo -gad ják a tör vény mó do sí tást, azmin den kép pen a va dá sza ti ér dek -kép vi se let je len tõs ered mé nyelesz.

– Mó do sít ják a lõ fegy ve rek rõlszó ló jog sza bá lyo kat is.

– A lõ fegy ver tar tás ban je len legmeg lé võ ano má li ák igen csak meg -ke se rí tet ték va dá sza ink éle tét.Ezért elõ re lé pés nek tar tom egye -bek mel lett, hogy en ge dé lye zet tévá lik a há zi la gos lõ szer töl tés bi zo -nyos fel té te lek kel, to váb bá el tör lik,hogy ne künk kell iga zol ni bün tet lenelõ é le tün ket a le járt fegy ver tar tá sien ge dé lyek meg újí tá sa kor. Ezt arend õr ség nek kell ezu tán el vé gez -ni. Meg szû nik a fegy ver meg szer -

zé si en ge dély, csak tar tá si en ge -déllyel kell ren del kez ni. Új fegy verbe szer zé sét ter mé sze te sen be kellje len te ni a rend õr ség nek, de újabbmeg szer zé si en ge délyt nem kellkér ni. A rend õr ség be jegy zi a tar tá -si en ge dély be az új fegy ver ada ta -it. A fegy ver tar tá si en ge dély az ed -di gi öt év he lyett vissza vo ná siglesz ér vé nyes. Nem lesz kö te le zõa mû sza ki vizs gá lat azok nál a lõ -fegy ve rek nél, me lyek be be le ütöt -ték a mû sza ki meg fe le lõ sé get iga -zo ló nyil ván tar tá si ada tot.

Vál to zik a lõ fegy ve rek szál lí tá -sá nak sza bá lyo zá sa is. Ed dig pél -dá ul, ha va la ki egye dül ment va -dász ni és meg állt tan kol ni, a lõ -fegy vert el vi leg nem hagy hat ta acso mag tar tó ban, hi á ba volt ott zár -tan, lát ha tat lan mó don el he lyez ve.Egyéb ként ép pen az lett vol na azéletszerûtlen és ve szé lyes, hafegy ve re sen megy be az üz let be ava dász. Te hát ezt most el tör lik. Ha -son ló jog sza bá lyi vál to zás az is,hogy a va dász te rü le tet ke resz te zõköz uta kon át ha lad va a hi va tá sosva dá szok nak ezu tán nem kell tok -ba ten ni fegy ve re i ket, saj nos asport va dá szok nak ez a kö te le zett -ség meg ma rad. A fegy ve re ket semkell ki zá ró lag fém szek rény ben tar -ta ni, elég lesz egy biz ton sá gi zár ralel lá tott szek rény ben tá rol ni.

– Mennyi ben vál to zik a va -dász ka ma ra jog kö re?

– Je len leg a va dász je gyek ki -adá sát és meg újí tá sát vé gez zük.A va dá sza ti ha tó ság tól ter ve zünkát ven ni fel ada to kat, így a va dá -sza ti en ge dé lyek ki adá sát, va la -mint a hi va tá sos va dá szok es kü té -tel ének meg szer ve zé sét és ok má -nya i nak ki adá sát a va dász ka ma ravé gez né a jö võ ben. A mi fel ada -tunk lesz a va dá sza ti nap ló be írókönyv hi te le sí té se és ki adá sa, to -váb bá a vad-kí sé rõ jegy és a nagy -vad-azo no sí tó jel ki adá sa és nyil -ván tar tá sa. A jog kö rök bõ vü lé sé -nek kö szön he tõ en egy he lyen, ava dász ka ma rá nál tud ják in téz niügye i ket a va dá szok.

Itt je gyez ném meg, hogy a tel -jes za lai va dász tár sa da lom, va gyismind a 2424 fõ hi va tá sos és sport -va dász tag ja ka ma ránk nak. Úgygon do lom, hogy az év köz ben nyúj -tott szol gál ta tá sa in kért, ren dez vé -nye in kért va la mint az év könyv értarány ban ál ló nak tart ják az évi3000 fo rin tos tag díj at.

– A va dász tár sa da lom ál ta lá -nos köz ér ze te és hely ze te azon -ban jócs kán hagy kí ván ni va lótma ga után. Mi okoz za a leg na -gyobb gon dot?

– A leg fõbb gond az, hogy avad gaz dál ko dá si, va dá sza ti, ága -zat ban egy re nõ a tá vol ság a be vé -tel-ki adás ará nya kö zött, mely nekmér té ke már egy re el vi sel he tet le -nebb. A be vé tel ugya nis to vábbnem nö vel he tõ, hi szen a vad gaz -dál ko dók az el múlt évek ben, mármin den ér té ke sí té si le he tõ sé get el -ad tak, a ma ra dé kot va dász hat táktag ja ik. Ke ve sebb a va dász ven dégis, ugya nak kor nincs már ele gen dõmeg fe le lõ ko rú és tró fe á jú és mé -re tû el ad ha tó vad. Ez zel szem bendrasz ti ku san meg nö ve ke dett avad gaz dál ko dás költ sé ge, ami azidei év ben ki ug ró an ma gas el sõ -sor ban a me zõ gaz da sá gi vad -károk je len tõs emel ke dé se mi att.In for má ci ó ink sze rint, ez a prob lé -ma jó né hány za lai va dász tár sa -ság nál meg old ha tat lan anya giprob lé má kat okoz.

– Ho gyan le het ne ki lép ni eb -bõl a csap dá ból?

– A prob lé ma meg ol dá sa sür -ge tõ, lép nünk kell, mert ha nemtesszük meg, ak kor elõbb-utóbb afe jünk fö lött in téz ke dik va la ki. Meg -ol dás ként a be vé tel nö ve lés ki zárt -nak te kint he tõ. Ahogy em lí tet tem,

pi ac ké pes tró fe ás vad ból nincsele gen dõ, vi szont a sok kárt oko zósu tavad ból és fõ leg a vad disz nó -ból jó val több van, mint ele gen dõ.A me zõ gaz da sá gi vad károk 50-60szá za lé kát a vad disz nók okoz záka me gyé ben, ugya nak kor a va dá -sza ti ár be vé tel bõl csak 10-15 szá -za lék ban „ve szik ki ré szü ket”. Saj -nos a szar vas bi ka va dász ta tá sá -ból fi nan szí roz zuk a vad disz nók ál -tal oko zott vad kárt, ami sú lyos hi -ba. Ha ez így ma rad to vább ra is,an nak a szar vas bi ka-gaz dál ko dásissza meg a le vét. Ezért kell csök -ken te ni a nagy vad ál lo mányt, köz tedrasz ti ku san a vad disz nók szá mátZa lá ban.

Vé le mé nyem sze rint meg éretta vál toz ta tás ra a va dász tár sa ság -ok több év ti ze des, be rög zõ döttszer ve ze ti rend sze re, ami tel je senazo nos jo go kat és per sze kö te le -zett sé ge ket biz to sít min den tagszá má ra, füg get le nül at tól, hogy azadott tag mek ko ra ka nál lal me rí tetta va dász tár sa ság va dá sza ti le he -tõ sé gé bõl. A gya kor lat ban ez úgynéz ki, hogy ta gok 15 szá za lé ka ej -ti el a tag ság ál tal ki lõ he tõ vad -mennyi ség 95 szá za lé kát. A hely -zet nem túl ró zsás, meg gyõ zõ dé -sem, hogy a nagy vad lét szám el sõ -sor ban a vad disz nó ke zel he tõszint re csök ken té sé vel, a va dász -tár sa sá gi rend szer át ala kí tás salva la mint a va dász te rü le tek ha tá ra -i nak új ra gon do lá sá val új ala pok rakell he lyez ni a vad gaz dál ko dástZa lá ban. Nem utol só sor ban, ren -dez ni kel le ne a vad kár kér dést is.Fo lyik a va dá sza ti tör vény mó do sí -tá sá nak elõ ké szí té se is; en nekkap csán azt sze ret nénk el ér ni,hogy ne ob jek tív ala pon, ha nemegy sé ges el vek alap ján ítél jék mega szak ér tõk a vad kár mér té két. Kö -te le zõ en al kal ma zan dó szak ér tõiirány el ve ket kell a vég re haj tá siren de let ben elõ ír ni.

– A gon dok kö zött azértöröm hír is akad!

– Igen. A sok év ti ze des vá ra ko -zás után 2012-tõl új ra le het va -dász ni a nyá ri lúd ra. Meg ma rad asza lon ka monitoringozás le he tõ -sé ge. Kér ném a va dá szo kat, to -vább ra is tegyék e te kin tet ben dol -gu kat, hogy egy szer új ból le hes -sen rá va dász ni tavasszal. Kö ze -leg az év vé ge, így min den ked -ves va dász tár sam nak a jö võ évipo zi tív vál to zá sok re mé nyé ben kí -vá nok kel le mes ka rá cso nyi ün ne -pe ket és va dász él mé nyek bengaz dag új esz ten dõt!

An tal Lí via

Változások elõtt a vadásztársadalom

Dr. Nádor László

Az el vég zett mun ka szem pont já ból ered mé nyes évet zár aZa la Me gyei Va dász ka ma ra. A te vé keny sé ge irán ti fel tét lenbi zal mat és elé ge dett sé get az is jel zi, hogy a me gye va la -

mennyi hi va tá sos és sport va dá szát tag jai kö zött tud hat ja. Ugyanbiz ta tó ak a va dá sza tot érin tõ ter ve zett jog sza bá lyi mó do sí tá sok, ava dász tár sa da lom hely ze te azon ban ko ránt sem ne vez he tõ meg -nyug ta tó nak – vé le ke dett dr. Ná dor Lász ló el nök.

A vad gaz dál ko dás, a va dá sza ti te vé keny ségúj jo gi sza bály zá sá ról dr. Ná dor Lász lót kér dez tük

6 II. évfolyam

Vadásznap 2011 – Sohollár

KI TÜN TE TET TEK:

Ka ma ra Arany ér me – Za la me gye: – Briglevics Lász ló

Nim ród érem:– Dr. Bencze Ka ta lin (Di a na Va dász hölgy Klub)– Dr. Szollár Ist ván (Er dõ gaz da sá gi Dol go zók Va dász tár sa -

sá ga)– Var ga Kár oly (Er dõ gaz da sá gi Dol go zók Va dász tár sa sá ga)– Bá lint Lász ló (Zalamenti Va dász klub)– Gaál La jos (Kígyóstói Va dász tár sa ság)– Ko vács Ta más (Zalaerdõ Zrt. Len ti Er dé sze te)– Gergán Pé ter (Szép Za la Va dász tár sa ság)

Hu ber tus ke reszt – arany fo ko zat: – Tánczos Ist ván (Tolmács–Jagd Va dá sza ti Kft. ve ze tõ je)– Csá ki Ist ván (Gépalk Kft. ügy ve ze tõ igaz ga tó ja)– Nagy Ot tó (Zalavölgyi Va dász tár sa ság)

Hu ber tus ke reszt – ezüst fo ko zat: – Bakcsa Zol tán, a Zalaerdõ Zrt. Bánokszentgyörgyi Er dé -

sze te hi va tá sos va dá sza– Mol nár Ti bor, a Zalaerdõ Zrt. Len ti Er dé sze te hi va tá sos

va dá sza

(Folytatás az 1. oldalról.)Re mél he tõ leg a jö võ ben hoz -

zá já rul nak a ma gyar vad és ter mé -sze ti kör nye zet har mo ni kusegyütt élé sé hez.

A kö szön tõ után ame gye va dá sza titiszt ség vi se lõi meg -ko szo rúz ták a HétVe zér Em lék helykop ja fá ját. A Va dá -szok Élet fá já nál fel -ol vas ták az élet fánmár sze rep lõ ré giva dá szok ne vét ésmél tat ták – Haj du Ti -bor, dr. Kölüs Gá borés Csá szár Gyu la –a kö zelmúlt ban el tá -vo zott za lai va dá -szok nak a mun kás -sá gát, akik nek fa le vél ala kúem lék táb lá ját most he lyez tékel az élet fán.

Az ün nep sé gen részt ve -võ ket ezu tán a keszt he lyiAsbóth Sán dor Hu szár ban -dé ri um kí sér te a Hu ber tuská pol ná hoz, ahol Feiszt Ot tó, azOr szá gos Ma gyar Va dász ka ma rael nö ke nyi tot ta meg a va dász na -pot. A za lai va dász na pok tör té ne -té nek át te kin té se so rán ki emel te,hogy a va dász na pok emel ték aza lai va dá szok presz tí zsét, se gí -tet ték a tár sa dal mi el is mert sé gü -ket és a ve lük szem be ni elõ í té le -tek fel ol dá sát. A meg nyi tó utánkezdõdött a ha gyo má nyos Hu ber -tus szent mi se, ame lyet dr. MárfiGyu la veszp ré mi ér sek ce leb rált.

Az is ten tisz te let után Feiszt Ot -tó, az OMVK el nö ke, Pá lin kás Ró -bert, a Za la Me gyei Va dász szö vet -ség el nö ke és dr. Ná dor Lász ló, aZa la Me gyei Va dász ka ma ra el nö -ke ki tün te té se ket ad tak át a va -dért, za lai va dá sza tért ki emel ke dõmun kát vég zõ va dá szok nak.

Az ün nep ség az újon nan vizs -gát tett kez dõ va dá szok ün ne pé -lyes va dásszá ava tá sá val foly ta tó -dott.

A fel so ra ko zott va dász je löl tek Páll Ta másaz OMVK Za la me gyei al el nö ke elõtt le tet téka va dász fo ga dal mat, majd Néber Szil vesz terme gyei fõ va dász és Páll Ta más al el nökFeiszt Ot tó elé ve zet ték a va -dász je löl te ket, aki a je löl tek vál -lát va dász tõr rel érint ve kéz fo gáskí sé re té ben va dásszá avatta afo ga da lom te võ ket. Feiszt Ot tó ale en dõ fi a tal va dá szok hoz szól -va hang sú lyoz ta az eti kus va dá -szat fon tos sá gát, a vad és a va -dász tár sak meg be csü lé sét. Re -mé nyét fe jez te ki, hogy a za laiva dá szok a jö võ ben is élen jár -nak a ma gyar va dá szat hír ne vé -nek öreg bí té sé ben, e ne messzen ve dély em be ri vo ná sa i nakerõ sí té sé ben.

A dé le lõtt ün ne pi fé nyét az Auszt ri á ból ér -ke zõ va dász kür tö sök és a Za la eger sze gi Vá -rosi Fú vós ze ne kar al ka lom hoz il lõ dal la maifo koz ták.

72011/2.BürüA dél után fo lya mán a sohollári völgy kü lön bö zõ pont -

jain a kö vet ke zõ szó ra ko zá si le he tõ sé gek kö zül vá laszt -hat tak a lá to ga tók:

BE MU TA TÓ PROG RA MOKAsbóth Sán dor Gyenesdiási Hu szár ban dé ri um ha gyo -

mány õr zõ be mu ta tó ja, va dász ku tya be mu ta tó, va dász ku -tya szép ség ver seny, íjász be mu ta tó a Hu nor-2000 Va -dász tár sa ság szer ve zé sé ben.

SZÍN PA DI PROG RA MOKTér ze ne, III. Za lai Szarvas bõgõ és II. Gyer mek

Szarvas bõ gõ Ver seny, Vad fõ zõ ver seny ered mény hir de -té se, Debrei Zsu zsan na és Bot Gá bor ope rett- és mu si cal -vá lo ga tás elõ adá sa.

EGÉSZ NA POS REN DEZ VÉ NYEKVa dász író-ol va só ta lál ko zó – Keszt he lyi Je nõ Csont szi lánk ok cí mû köny -

vé nek be mu ta tá sa, a za lai va dász al ko tó mû vé szek ki ál lí tá sa, va dász tár sa sá -gi be mu ta tók, ki ál lí tá sok, ék szer- és könyv vá sár, lég fegy ve res cél lö vé szetbu kó és moz gó cél ra, gyer mek ját szó ház, lo vag lá si le he tõ ség és lég vár.

A VER SE NYEK ÉS VE TÉL KE DÕK ERED MÉ NYEI:

III. Za lai Szarvasbõgõ ver seny:I. he lye zett: Hor váth Gyu la

II. he lye zett: Hor váth Im reIII. he lye zett: Hor váth Csa ba

II. Za lai Gyer mek Szarvasbõgõ Ver seny:I. he lye zett: Ta kács Gá bor Le ven te (13 éves)

II. he lye zett: Baracskai Ist ván (12 éves)III. he lye zett: Domján Ist ván (7 éves)

VAD FÕ ZÕVER SENY:Ván dor ser leg: Hu ber tus Va dász tár sa ság, Nagy ka ni zsa – Ho -

mo ki szar vas gom bás vadkot lett krump lilán gos sal,desszert: szar vas gom bás fa gyi

Le ve sek: I. he lye zett: Hu nor 2000 Va dász tár sa ság,

Szepetnek – Ga lamb és szarvasragu le vesII. he lye zett: Zrí nyi Va dász tár sa ság, Za la -

eger szeg – Nagysalléri tor más ra gu le -ves

III. he lye zett: nem ke rült ki adás ra

Bog rácséte lek:I. he lye zett: Zalavölgye Va dász tár sa ság,

Egervár – Pin ce pör költII. he lye zett: Kürtösmenti Va dász tár sa ság,

Zalaszentbalázs – Var gá nyás, med ve -hagy más, ba bos vad pör költ

III. he lye zett: Nim ród Va dász tár sa ság, Za -la eger szeg – Vad pör költ ba ko nyi mód ra

Sült éte lek:I. he lye zett: Hu nor 2000 Va dász tár sa ság, Szepetnek – Szar vas sült

II. he lye zett: Válickavölgye Va dász tár sa ság, Bak – CsevabcsicsaIII. he lye zett: nem ke rült ki adás ra

KÜ LÖN DÍ JAK:Tóth-Hús Kft. – Bab gu lyásHu ber tus Va dász tár sa ság, Nagy ka ni zsa – Ha lász léZöld Er dõ Va dász tár sa ság, Zalaistvánd – Bog rá csosZrí nyi Va dász tár sa ság, Za la eger szeg – Sült ételCsú nya Szar vas csa pat, Bu da pest – Aszaltszil vás sült, há zi ke nyérKigyóstói Va dász tár sa ság, Salomvár – Gom bás pa cal gyúrt dö döl lé velNagy len gye li Olaj bá nyász Va dász tár sa ság – Vad pör költ sü ni mód raHu nor 2000 Va dász tár sa ság, Szepetnek – Desszer tek

Czoborné Bárány Erika

l2011. au gusz tus 27-

én ren dez te meg ha -gyo má nyos va dász -

ku tya-szép ség ver seny ét a va -dász nap ke re té ben a Za la Me -gyei Va dász ka ma ra.

A ne gye dik al ka lom mal meg hir -de tett prog ram nép sze rû a va -dász ku tyá sok kö ré ben, a ne ve zé -si lét szám mind ig ma gas, idén anagy me leg sem tud ta el ri asz ta nia tu laj do no so kat a rész vé tel tõl. Aszer ve zõk idén is ki tet tek ma gu -kért, hû vös ár nyék ban, év szá za -dos fûz fa alatt áll tak a rin gek, a kö -zel ben mes ter sé ges tó biz to sí tottle he tõ sé get pan cso lás ra, úszás ra,fel fris sü lés re az ebek nek.

A va dász ku tya-be mu ta tó ke -re té ben Osadczuk Csa ba (Gyur -kóvári ken nel), a MEOE Nagy -len gye li Szer ve ze té nek tag ja mu -ta tott íze lí tõt a ma gyar vizs lákmun ká já ból Magasparti Ru ti nosLu ca, Józsalaki Al fonz és Lé nane vû rö vid szõ rû ma gyar vizs lá i -val dol goz va. A me zei mun ka ke -

re té ben lát hat tunk nyúl és fá cánvon sza lék ki dol go zá sát, fel tét lenel ho zá so kat, vad meg ál lást, me -zei ke re sést, fe gyel mi gya kor la -to kat (ül te tés, fek te tés, hely benma ra dás, kéz zel-síp pal va ló irá -nyí tás) va la mint aka dály ból el ho -zást. A ví zi mun ka so rán az irá -nyít ha tó ság be mu ta tá sá ra,kacsaspúr ki dol go zá sá ra és lõttvad mély víz bõl tör té nõ el ho zá -sá ra ke rült sor.

Zá ró fel adat ként ter ri er ví zimun kát mu ta tott be Kurucz Vil mosHenészi Va dász Dá vid ne vû jagdter ri er kan ku tyá já val. A kö zön séglát ha tott lát vá nyos agár fut ta tást is,faj ta is mer te tés sel. A pá lya ki pró -

bá lá sá ra nem agár faj ták nak isvolt le he tõ sé gük, tacs kó és retrie -verek is él tek a le he tõ ség gel, vad -ûzõ haj la muk szem mel lát ha tóvolt.

A szép ség ver senyt Ta kács Ár -pád, a Za la me gyei Va dász ka ma -ra kynoló giai bi zott sá gá nak el nö kenyi tot ta meg, majd is mer te tés reke rül tek a bí rá la tok sor rend jei ésbe osz tá sa.

A re giszt rá ci ó nál min den fel ve -ze tõ start szá mot ka pott, ez alap -ján osz tot ták be bí rá lat ra a két körva la me lyi ké be. Or bán Sán dor, aMEOE Nagy len gye li Szer ve ze té -nek el nö ke, a Za la me gyei Va -dász ka ma ra kynológiai bi zott sá -

gá nak tag ja, kül lem bí ró a 2. szá -mú ring ben a ter ri e re ket, tacs kó -kat, aga ra kat, tacs kó ko pó kat bí -rál ta. Az 1. szá mú kör ben Ker tészSán dor MEOE va dász ku tya-tel je -sít mény bí ró ér té kel te a be mu ta -tott retrievereket, vér ebe ket, vizs -lá kat és spá ni elt. A leg na gyobbne ve zé si lét szám si ma szõ rû fox -ter ri er bõl és ma gyar vizs lá bólvolt.

A kihangosításnak és a szak -sze rû kon fe rá lás nak kö szön he tõ -en a kö zön ség is nyo mon tud takö vet ni az ese mé nye ket. A bí rókmun ká juk so rán ér té kel ték a ku -tyák moz gá sá nak har mó ni á ját, a

test ará nyo kat, szõr zet mi nõ sé gét,fo ga zat ép sé gét, faj ta jel leg nek ésne mi jel leg nek va ló meg fe le lést il -let ve az eset le ges hi bák meg lét ét.

Sze ret ném kü lön ki emel ni, aszép ség ver se nyek, ki ál lí tá soknem csak ar ra szol gál nak, hogymeg tud juk, ku tyánk mennyi re kö -ze lí ti meg a standardot, ha nemel en ged he tet le nek a tenyész -egye dek ki vá lasz tá sá hoz is. Cé -lunk az, hogy a te nyész tés ben afaj ta jel leg nek mi nél job ban meg -fe le lõ egye det hoz zunk lét re. A jóana tó mia, komp lett-kor rekt fo ga -zat, jó izom zat, szõr zet, meg fe le -lõ moz gás mind-mind ala pul szol -

Vadászkutya-szépségverseny8 II. évfolyam

„Öröm volt ennyi szép vadászkutyát látni”

Takács Árpád vérebei

A 2011. évi vadásznap legszebb vadászkutyái

Golden retriever verseny közben

gál nak a jó va dá sza ti tel je sít -mény hez.

A bí rók igye kez tek en nek tu da -tá ban a leg jobb egye de ket ki vá -lasz ta ni a me zõny bõl. Azok a ku -tyák, me lyek mél tón kép vi sel tékfaj tá ju kat, az az kel lõ en ma gu konhor doz ták a faj tá juk ra jel lem zõ je -gye ket, fajtagyõztes cí met kap takés ez zel jo go sul tak ar ra hogy aBIS (best in show) kör ben új bólmeg mé ret hes se nek, kon ku rál has -sa nak a „Leg szebb Va dász ku tya”cí mért.

A leg szebb ku tyák 6 cso port baoszt va ver seng tek to vább a dísz -kör ben, a bí rók kö zös dön tés selso rol ták a ku tyá kat, min den faj ta -cso port ban az el sõ há rom he lye -zet tet dí jaz ták, il let ve kü lön díj is át -adás ra ke rült: a Champion ku tya -koz me ti ka aján lott fel a leg szebbtacs kó gazdájának egy gyö nyö rû

gra fi kát, me lyet a ver seny zõ meg -ha tód va vett át.

A 6 cso port gyõz te se, a welshter ri er, a rö vid szõ rû stan dard tacs -kó, a rö vid szõ rû ma gyar vizs la, azan gol cocker spá ni el és az ír far -kas és a beagle va la mint a han no -ve ri vér eb ku tya ver sen gett to vábbaz ab szo lút el sõ he lyért. A bí rókmind a hat ku tyát ki ma gas ló nakér té kel ték, a he lye zé sek a kö vet -ke zõ kép pen ala kul tak:

1. Za la me gyei Va dász napSohollár, 2011. „Leg szebb Va -dász ku tya” Magasparti Ru ti nosLu ca, rö vid szõ rû ma gyar vizs laszu ka, tu laj do nos Osadczuk Csa -ba meg oszt va Dantes of La dyErica, rö vid szõ rû stan dard tacs kókan, tu laj do nos Hermánné B. Ri ta

2. Ma xi, ír far kas ku tya kan, tu -laj do nos Sza bó Csil la meg oszt va

Scooter vom Her ku les welsh ter ri -er kan, tu laj do nos Baráth Csa ba

3. Teddy, an gol cocker spá ni elkan, tu laj do nos Var ga Vi vi en

A szpon zo rok nak és a ren de -zõk nek kö szön he tõ en gaz dag dí -ja zás vár ta a nyer tes ku tyá kat, abí rá la tok so rán sza la go kat és igé -nyes bí rá la ti la pot osz tot tak ki. Afajtagyõztes ku tyák szép ér me ketkap tak, a cso port ban he lye zet tekku pá kat, ju ta lom fa la to kat, tá po kat,já té ko kat vi het tek ha za. Az el sõ 3he lye zett ku tya gra ví ro zott üveg-plakettet is ka pott.

A ki ál lí tás után be szél get tem azegyik bí ró val, Ker tész Sán dor ral-aki a kö vet ke zõ ket fo gal maz tameg:

„Öröm ennyi va dász ku tyát lát -ni, ennyi szép va dász ku tyát lát ni.Iga zo lód ni lát szik a mon dás, mi -sze rint: Mind szép, ami él.

Kü lön ki emel ném, hogy ezenku tyák több sé ge va dász em be -rek nél van, rend sze re sen dol goz -nak is. Mint va dász ku tya-tel je sít -mény bí ró nak, kü lön öröm ez szá -mom ra.

A ma gyar vizs lá kat kü lön sze -ret ném ki emel ni, hi szen nem ze tikin csünk, és er re sze ret tem vol nafel hív ni a ki ál lí tás ra ki lá to ga tók fi -gyel mét. Kér tem, hogy cso dál jákmeg a ku tyá kat ál lás ban és moz -gás ban, néz zék meg ér tel mes te -kin te tü ket és gyö nyö rû zsemle -sárga szí nü ket.”

A va dász ku tya-szép ség ver -seny a 2011. évi va dász nap leg lá -to ga tot tabb prog ram pont ja volt.

Jö võ re ta lál ko zunk!Hermánné Bedics Ri ta

Felelõs kiadó: Dr. Nádor László elnökFelelõs szerkesztõ: Néber Szilveszter titkárLapszerkesztõ: Antal LíviaGrafika és nyomdai elõkészítés: Antal LíviaMunkatársak: Czoborné Bárány Erika, Bedõkné Petõ SzilviaNyomda: Pethõ Nyomda, BudapestKiadja: A Zala Megyei Vadászkamara

és a Zala Megyei Vadászszövetség8900 Zalaegerszeg, Petõfi u. 39. l Tel.: (92) 599-440e-mail: zala@vadaszkamara.t-online.hu

A Zala Megyei Vadászkamara és

a Zala Megyei Vadászszövetség lapja

A ZALA MEGYEI VADÁSZSZÖVETSÉGszervezésében

VÁRHATÓAN 2012. JANUÁR VÉGÉTÕLZalaegerszegen,

A VADÁSZKAMARA IRODAHÁZÁBAN, a vizsga helyszínén, Zalaegerszeg,

PETÕFI S. U. 39. SZÁM ALATT.

Jelentkezés a 92/599-440, vagy Néber Szilveszter fõvadásznál

a 30/239-4655 telefonszámon.

92011/2.Bürü

BürüBürü

Orbán Sándor bírál

VADÁSZVIZSGÁRA FELKÉSZÍTÕISMERETTERJESZTÕ ELÕADÁSOK

FEL HÍ VÁS!VA LA MENNYI VA DÁ SZAT RAJO GO SULT FI GYEL MÉ BE!

A ró kák ve szett ség el le ni szá jon át tör té nõ ta va szi im mu ni zá -lá sá nak ered mé nyes sé gét el len õr zõ min ta gyûj tés a vak ci ná zottte rü le te ken 2011. no vem ber 14-tõl 2012. feb ru ár 28-ig tart.

Kér jük a va dá szat ra jo go sul ta kat, hogy ezen idõ alatt az il le té -kes ál lat egész ség ügyi ha tó ság ál tal ki adott ha tá ro zat banrög zí tett szá mú fel nõtt ró kát jut tas sák el vizs gá lat ra.

A nem vak ci ná zott te rü le te ken az elõ írt min ta szá mot 2011.már ci us 25-tõl 2012. feb ru ár 28-ig le het el ej te ni és le ad ni vizs gá -lat ra

A ha tá lyos el szá mo lá si rend sze rint el jár va, a va dá szat ra jo go -sult ál lít ja ki a szám lá ját a Hu ber tus Kft. fe lé (7.000 Ft/ró ka + ÁFAösszeg ben, amely nek kö te le zõ mel lék le te a ró ka min ta át vé te lielis mer vény ere de ti pél dá nya). A szám lát és mel lék le tét kér jük,ha la dék ta la nul küld je el a HU BER TUS Kft. (1024 Bp., Ady E. u.1.) cí mé re.

A õszi min ta gyûj té si idõ szak ban, a vak ci ná zott te rü le tek -rõl és a nem vak ci ná zott te rü le tek rõl 2012. már ci us 15-ig tud -juk a szám lá i kat be fo gad ni.

Ezen idõ pon to kat kö ve tõ en be ér ke zõ szám lá kat nem áll mó -dunk ban tel je sí te ni!

Kér jük, hogy a min ta gyûj tés re és az el szá mo lás ra meg ál la pí -tott ha tár idõ ket a zök ke nõ men tes és pon tos el szá mo lás ér de ké -ben szí ves ked je nek be tar ta ni!

To váb bi in for má ci ók a www.hubertus.com címû hon la pon áll -nak ren del ke zé sé re.

Hu ber tus Kft.

Aszi tu á ci ós lö vé szet egy vá rat la nul be kö -vet ke zõ ese ményt szi -

mu lál. Vegyünk egy pél dát! Va la -ki nyu god tan ül dö gél egy ven -dég lõ ben, ami kor fegy ve res tá -ma dás éri az egy sé get. Mi u tánsen ki nem jár fegy ver rel a ke zé -ben, a fegy vert is tûz kész ál la -pot ba kell hoz nia a verseny -zõnek. A cé lo kat pe dig úgy kellel ta lál ni, hogy nem le het ki moz -dul ni a meg adott te rü let rõl. Aszituációs lövészet vé let le nülsem já ték, ha nem ko moly ön vé -del mi fel adat szi go rú sza bá lyok -kal. Aki nek fel kel tet te ér dek lõ dé -sét a sport ág, a Göcsej Sport lö -vész Egye sü let nél kö ze lebb rõlmeg is mer ked het ve le.

– 1998-ban ala kult egye sü le -tünk. Tag ja ink a sport lö vé szet va la -mennyi for má ját ûzik, így a lég pus -ka, lég pisz toly, kis ka li be rû pisz tolyés pus ka va la mint a szi tu á ci ós lö -vé szet ver seny szám ok ban mé re tikmeg ma gu kat. Ez utób bi le hetpisz toly, pus ka és sö ré tes fegy ver -rel va ló lö vé szet. Né hány tag tár -sunk a ha gyo mány õr zés cél já val,

az elöl töl tõs lö vé szet tel is fog lal ko -zik – mond ja Ge ren csér Mik lós, aGöcsej Sport lö vész Egye sü let el -nö ke.

– Ezek a ver se nyek ama tõrszin ten zaj la nak?

– Több nyi re igen. Ha zánk banugyan van nak pro fi ver seny zõk,ami azt is je len ti, hogy fog lal ko zás -ként ûzi a sport ágat, a több ségazon ban ama tõr szin ten gya ko rol -ja. Saj nos nem a ki emelt sport ágakkö zé tar to zik, mely nek okát ab banlá tom, hogy em be rek na gyon elõ í -té le te sek a fegy ve rek kel és a lö vé -szet tel szem ben. Eb ben a hí reksem se gí te nek, mert csak a saj ná -la tos bal ese tek re fó ku szál nak. Aked ve zõt len köz vé le ke dés sel

szem ben mi úgy te kin tünk a fegy -ver re, mint egy sport esz köz re. Cé -lunk az, hogy be bi zo nyít suk en -nek, a tu laj don kép pen az ön vé de -lem re épü lõ küz dõ sport nak ahasz nos sá gát.

– Mi lyen ér ve ket tud nakemel lett fel so ra koz tat ni?

– Ahogy a küz dõ spor tok, a lö -vé szet is a fe gye lem re, a fe gyel -me zett ma ga tar tás ra ne vel. A fegy -ver nem já ték, hasz ná la ta na gyonko moly is me re te ket kö ve tel meg atech ni kai is mér ve i tõl kezd ve a kü -lön bö zõ jog sza bály okig. Eb bõl aszem pont ból ki fe je zet ten hát rá -nyos a kom pu te res szi mu lá ci ósfegy ve res já ték, mert csak az erõ -szak ra ta nít. Ezek ben a lö völ dö zõsjá té kok ban a kö vet kez mé nyek nél -kü li ség a leg fel tû nõbb. Azért sze -ret nénk mi nél több fi a talt az egye -sü le tünk ben lát ni, hogy va lós fo -gal muk, ta pasz ta la tuk le gyen afegy ve rek hasz ná la tá ról.

– Mi lyen fegy ver ne met vá -laszt hat nak?

– El len tét ben más eu ró pai or -szá gok kal ha zánk ban 17 éves koralatt csak lég pisz toly-, lég pus ka lö -vé szet tel fog lal koz hat nak a fi a ta -lok, a rob ba nó fegy vert csak ezenélet kor be töl té se után ve het nek ke -zük be. Így a ké sõb bi ek ben már aszi tu á ci ós lö vé szet ben is ki pró bál -hat ják ma gu kat, amely ki vá ló kész -ség fej lesz tõ sport ág. Pon tos ság,erõ és gyor sa ság – így fo gal maz -nám meg lé nye gét, ami pél dá ulegy va dá szat si ke ré ben rend kí vülmeg ha tá ro zó. Ide so rol nám a go -lyós pus ká val vég zett szi lu ett-lö vé -sze tet is, ahol húsz mé ter tõl százmé ter tá vol sá gig kis ál lat fi gu rá katkell el ta lál ni.

– Ezek sze rint tar ta nak kép -zé se ket va dá szok nak.

– Már 4-5 fõ ese té ben in dí tunktan fo lya mo kat, de szí ve sen se gí -tünk mind azok nak, akik el lá to gat -nak edzé se ink re az Ebergényi útilõ tér re. Itt he ten te há rom al ka lom -mal (kedden, csütörtökön, vasár -nap) tar tunk edzést, míg a búslak -pusztai lõ té ren a szi tu á ci ós sport -lö vé sze tet le het ki pró bál ni. Emel -lett köz rend vé del mi is ko lá ban ta -nu lók nak és rend õrök nek is szí ve -sen tar tunk kép zést il let ve biz to sí -tunk le he tõ sé get a gya kor lás ra.Fegy ver ki pró bá lás ra is el vár jukakár a hi va tá so so kat, vagy az ön -vé del mi cé lú fegy ver rel ren del ke -zõ ket, hi szen em ber éle tek (akár asa ját, akár má sok éle te) múl hat -nak a he lyes fegy ver hasz ná la ton.

– Mi lyen ver seny ered mé -nyek kel büsz kél ked het nek azegye sü let tag jai?

– Tag ja ink min den fegy ver nem -ben ver se nyez nek az ama tõr baj -nok sá go kon. Több nyi re az el sõkkö zött vé gez nek. Leg utóbb pél dá ul

Deb re cen ben ren dez tek or -szá gos ver senyt, ahol pus kafegy ver nem ben klub tár sam,Szalai Lász ló el sõ he lye zéstért el, míg én a har ma dik he -lyen vé gez tem. Ami szá munk -ra is, il let ve ha zánk meg íté lé -se szem pont já ból ked ve zõ,hogy 2012-ben Deb re cen adott hont az el sõ sö ré tes pus kavi lág baj nok ság nak – hív ta fela fi gyel met Ge ren csér Mik lós,aki ok tó ber ben meg nyer te aha zai ma rok lõ fegy ver baj nok -sá got seinor ka te gó ri á ban.

An tal Lí via

10 II. évfolyam

Egyszer régen, nagyon régen,zúgó erdõ közepében,három nyulak összegyûltek,selyemfûre települtek,ottan se ültek sokáig,talán csak egy fél óráig,amikor felkerekedtek,hogy már végre hazamennek,egy szarka felettük szállott,s fölkiáltott: „Mit csináltok?Mit csináltok, három nyulak?Úgy ültök ott, mint az urak...”

– Úgy, úgy bizony, mint az urak! –felelték a három nyulak.– Ezután már urak leszünk,ebédre rókahúst eszünk!Nem fogjuk az idõt lopni,most indulunk rókafogni!...

Csacsi szarka, nem elhitte?Röpült is már, a hírt vitte,s buta róka is elhitte.De hát hogyne hitte volna,akármilyen ravasz róka,mert a szarka így kiáltott:„Egy jegenye fölött szállok,amikor lenézek a földre,három nyulak ülnek körbe.Összebújva tanácskoznak...Jaj, mekkora nyulak voltak!Jaj, mekkora fejük, szájuk!a medve egér hozzájuk!Hát még mirõl beszélgettek?Hogy eztán csak rókát esznek...”

Ennek a fele se móka!Szedte is lábát a róka.Futott ki az erdõszélre,csak mielõbb odaérne!Hát amint ott futott, szaladt,szemben vele farkas haladt:

„ – Szaladj te is, komám farkas,jaj, mit láttam, ide hallgass!Az erdõ közepén jártam,most is borsódzik a hátam,sosem láttam ilyen szörnyet,ottan ültek három szörnyek!Három nyúl volt, és akkora,fél méter is volt egy foga!Hát még mirõl beszélgettek?

Hogy eztán csak farkast esznek...”No hiszen egyéb se kellett,a farkas is futni kezdett,a rókával versenyt futott,majdnem az orrára bukott!Addig futott, amíg szembenem jött vele egy nagy medve;a medve így szólongatta:„Hova szaladsz, farkas koma?”

– Medve komám, ne is kérdjed,szaladj, ha kedves az életed!Erdõ közepében jártam,jaj, mit láttam,jaj, mit láttam!

Három nyulak ottan ültek,éppen ebédre készültek.Akkora volt foguk, szájuk,kis egérke vagy hozzájuk!Hát még mirõl beszélgettek?Hogy eztán csak medvét esznek!

Egyébre se volt már kedve,szaladni kezdett a medve.Elöl róka, hátul medve,közbül a farkas lihegve.Így szaladtak erdõszélre,szomszéd erdõ közepébe.Szaporán szedték a lábuk,szellõ se érjen utánuk...

Amíg futottak lihegve,egy vadász jött velük szembe.Nézi is õket nevetve:együtt szalad róka, medve...

„No hiszen csak ne nevessél,vigyázz, nehogy bajba essél!Szaladj inkább te is erre!” –kiáltott rája a medve.

„Az erdõben három szörnyek,puska sem öli meg õket.Három nyulak, de akkorák,nem láttál még ilyen csodát!”

Szedte lábát a vadász is,eldobta a puskáját is.Ijedtében megfogadta,most az egyszer érjen haza,csak ne falják föl a szörnyek,sohase vadászik többet...

Ezalatt a nyusziházban,fûszálakból vetett ágybanhárom nyuszi aludt szépen,összebújva békességben...

Fegyelemre tanít a lövészet

Szituációs lövészeten

Ismerkedés a fegyverrel

Zelk Zoltán:

A három nyúl

Göcsej Sport lö vész Egye sü let vár ja a fi a ta lo kat

www.gocsejse.hu

112011/2.Bürü

A va dász jegy ér vé nye sí té se az elõ zõ évek gya kor la tá nak meg -fe le lõ en egyé ni leg és cso por to san tör té nik.

Cso por tos va dász jegy ér vé nye sí tés ese tén a va dá szat ra jo go -sul tak – Za la me gyé ben ál lan dó lak cím mel ren del ke zõ tag jai és al -kal ma zot tai ré szé re – név jegy zék alap ján ér vé nye sít he tik a va -dász je gye ket.

Idõ pon tot nem ha tá ro zunk meg elõ re, kér jük a va dá szat ra jo go -sult szer ve ze tek ve ze tõ it, kép vi se lõ it, hogy elõ ze te sen egyez tes -se nek idõ pon tot a sor ban ál lás el ke rü lé se vé gett.

Egyé ni va dász jegy ér vé nye sí tés rend je:

2012. JA NU ÁR 3-TÓL FEB RU ÁR 28-IG

ked di és csü tör tö ki na po kon 8.00–12.00 órá ig és 13.00–15.00 órá ig.

PÉN TE KI NA PO KON SZÜ NE TEL az ér vé nye sí tés.

A va dász jegy ki vál tás és ér vé nye sí tés dí ja ka ma rai ta gok nak:14.000 Ft (va dász jegy: 10.000 Ft, tag díj: 3.000 Ft, biz to sí tás: 1.000 Ft)

A 2011/2012. va dá sza ti év re szó ló va dász je gyek 2012. feb ru ár 29-ig ér vé nye sek! A Va dász ka ma ra Te rü le ti Szer ve ze te a be fi ze tett dí -jak ról szám lát ál lít ki.

Az ér vé nye sí tés hez szük sé ges:s va dász jegy,s 2011/2012. évi egyé ni lõjegyzék.

Va dász jegy ér vé nye sí tés sel más sze mély is meg bíz ha tó.

Az el sõ va dász jegy ki vál tá sát sze mé lye sen kér jük in téz ni!

Ki vál tá soz szük sé ges: s Ál la mi Va dász vizs ga bi zo nyít vány,s sze mé lyi iga zol vány, lak cím kár tya.

A 2007. év ben vál tott és be telt, le járt ér vé nyes sé gû va dász je gye -ket, il let ve az egyé ni lõjegyzéket nem kell le ad ni, – csak be mu tat ni –azt az 1996. évi LV. tör vény (to váb bi ak ban: Vtv.) és a vég re haj tá sá rólszó ló 79/2004. (V. 4.) FVM ren de let (to váb bi ak ban: Vhr.) ér tel mé ben ava dász kö te les 5 évig meg õriz ni! A be telt va dász jegy he lyett a Va -dász ka ma ra díj men te sen új va dász je gyet ál lít ki.

Az OMVK or szá gos el nök sé ge 2/1999. szá mú ha tá ro za ta alap jána 70. élet év ük be lé põ és a ná luk idõ sebb va dász tár sak ka ma rai tag -díj men tes sé get él vez nek.

Kér jük, hogy a hosszas sor ban ál lás el ke rü lé se mi att va dász jegy -ét már ja nu ár ban ér vé nye sít tet ni szí ves ked jen!

Bedõkné Pe tõ Szil via

Vadászjegy-érvényesítés

Köszönet a támogatásértAZa lai Gím szar vas ért Ala pít vány ku ra tó ri u ma tisz te let tel meg kö -

szö ni tá mo ga tó i nak a 2010. évi adó juk 1 %-ának fel aján lá sát.2011 év ben a be fi ze tett adók 1%-ból az ala pít vány ré szé re 191.395forint ke rült ki uta lás ra, amely össze get élõ hely fej lesz té si ta nul má -nyok ra tar ta lé kol juk.

Za lai Gím szar vas ért Ala pít vány