I. A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI · 3. Dészolg Kft Adony 4. Veszprémi Kommunális Rt...

TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

I. A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI

A területi tervezésért felelős környezetvédelmi felügyelőség a területen lévő, illetve működő regionális ill. helyi hatóságok, gazdasági és szakmai érdekképviseletek, valamint környezetvédelmi társadalmi szervezeteknek a tervkészítésbe történő hatékony bevonása érdekében területi tervezési bizottságot hoz létre. A tervezési bizottság a tervkészítés során véleményező, javaslattevő jóváhagyó feladatokat lát el.

Meg kell adni a területi hulladékgazdálkodási tervezési bizottság tagjainak neveit és adatait. A tervezési bizottság összetételét az érvényes jogszabály alapján kell kialakítani.

A tervezési bizottság mellett egyes speciális témákkal foglalkozó munkacsoportokat is létre lehet hozni (pl. ipari hulladékok, állati eredetű hulladékok, vagy egyéb, a régió szempontjából fontos kérdések).

A TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉSÉRT FELELŐS SZEMÉLYEK NEVE

Szerepeljen itt a területi hulladékgazdálkodási tervezésért felelős személy(ek) neve, címe és elérhetősége

NÉV: KLING ISTVÁN, KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

IGAZGATÓ

CÍM: 8000. SZÉKESFEHÉRVÁR, HOSSZÚSÉTATÉR 1.

E-MAIL CÍM:

1



I.1. ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ

Az országos hulladékgazdálkodási terv kidolgozás alatt áll. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény előírja a területi hulladékgazdálkodási terv kidolgozását. A területi hulladékgazdálkodási tervezésnek minden egyes régióban való összehangolt módon történő végrehajtása valamint a tervezési munka megkönnyítése érdekében készítettük el az irányelveket.

Ahhoz, hogy a terv szilárd alapokon nyugodjon a jelenlegi regionális helyzetet mély, összehangolt, ésszerű és reális elemzésnek és értékelésnek kell alávetni. Csak ily módon tudjuk meghatározni és megállapítani a regionális igényeket. Ezek az igények szolgálnak alapul azoknak a konkrét lépéseknek, amelyeket azután az országos hulladékgazdálkodási tervben vagy regionális intézkedések során kell megtenni.

A jelenlegi helyzet valamint a regionális kérdések elemzésének körét a hulladékgazdálkodási törvény szerint meghatározott hulladékra korlátoztuk az alábbi kérdések kivételéve:

- A mező- és erdőgazdálkodásban képződő növényi maradványok, valamint az állattartásból származó trágyák biológiai körforgásba történő visszavezetését a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program ösztönzi, ezekkel a területi hulladékgazdálkodási tervek foglalkoznak korlátozott mértékben.

A hulladékgazdálkodási tervek készítéséről szóló ...../2001... (.....) sz. kormányrendelet 1. Függeléke a tervezési területre vonatkozóan az alábbi hulladékáramokkal foglalkozik:

- ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok;- mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok;- építési, bontási hulladékok;- települési szilárd hulladékok;- települési folyékony hulladékok (emésztőkből) és szennyvíziszap;- veszélyes hulladékok;- csomagolási hulladékok.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv szerint a 2003-2008. közötti időszakban az alábbi hulladékáramok kezelendők kiemelten:

1 Csomagolási hulladék;2 Biológiailag lebomló szerves hulladék;3 Hulladék olajok;4 Poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek;5 Elemek és akkumulátorok;6 Gumiabroncsok;7 Kiselejtezett gépjárművek;8 Hulladék elektromos és elektronikai berendezések;9 Egészségügyi hulladék;10 Állati eredetű hulladék;11 Növényvédőszer hulladék és csomagolása;12 Építési és bontási hulladék.

2



A jelen irányelv célja a 2003-2008. közötti időszakra a területi hulladékgazdálkodási tervek kidolgozásának elindítása valamint a régióban a területi hulladékgazdálkodási tervezés első szakaszának támogatása, előkészítése az alábbiakban bemutatott módszer szerint.

A jelen dokumentumot a régióra vonatkozó konkrét adatokkal kell kitölteni. Bázisként a 2001. évi adatok szolgálnak. Amennyiben ezek nem állnak rendelkezésre vagy nem léteznek, akkor a legújabb információforrást kell használni. A dokumentumban említést teszünk az információk forrásáról és típusáról is.

- A 2. fejezet célja, hogy áttekintse a tervezési területre vonatkozó konkrét jellemzőket. - A 3. fejezet részletesebb információkat mutat be a tervezési területen jelenleg keletkező hulladékokról az összes fent említett hulladékfajtára vonatkozóan. A várható hulladéktermelési tendenciák becslése is szerepel ebben a fejezetben.- A 4. fejezet ismerteti a jelenlegi hulladékgazdálkodási gyakorlatot.- Az 5. fejezet a kiemelt és egyéb speciális hulladékáramokkal foglalkozik.- A 6. fejezet megismétli az OHT által kidolgozott fontosabb hulladékgazdálkodási feladatokat. A régió jelenlegi helyzetét ezekkel kell összehasonlítani és ennek alapján kell meghatározni az igényeket.- A 7. fejezet meghatározza az Irányelvek II. részének a tartalmát.

A második szakaszban történik a tényleges tervezés, és itt különös figyelmet kell fordítani a - települési hulladékra- nem települési hulladékra- kiemelt hulladékfajtákra.

I.2. A TERÜLETI TERVEZÉS MÓDSZERE

A területi hulladékgazdálkodási tervek a teljes hulladékgazdálkodási tervezési folyamat egyik elemét jelentik. A tervezés egyrészt országos szinten történik, amely inkább stratégiai tervezést jelent, amelynek során meghatározzák a célokat, célkitűzéseket és kidolgozzák az országos szinten lehetséges intézkedéseket és eszközöket. Másrészt helyi szinten történik a tervezés, és ez már inkább megvalósítás-orientált tervezést jelent.

A területi tervezés a fenti két szint között helyezkedik el. Maximális hatékonyság annak biztosításával érhető el, ha nincsenek ellentmondások a két különböző tervezési szint között, valamint, ha az egyes szintek között a tervezés egymást kiegészíti (kerülni kell az átfedéseket, duplikációkat).

A területi szintű tervezés az alábbi elemekre épül:- A területi szinten rendelkezésre álló eszközökre: a területi szinten biztosított pénzügyi eszközök (jelenleg illetve a jövőben), a felügyelet, ellenőrzés és engedélyezés nyilvánvalóan olyan kulcsfontosságú elemek, amelyeket figyelembe kell venni.- A végrehajtás koordináló szerepére, amely a végrehajtás szintjén javítja a hatékonyságot.

A tervek kidolgozása szakaszos módszerrel történik:- Leltárkészítési szakasz: a tervezéshez szükséges információkat összehangolt módon kell összegyűjteni az egyes régiókban. A jelen dokumentumban szereplő irányelvek segíthetik az ebben a szakaszban végzendő munkát.

3



- A jogszabályokból és a nemzeti hulladékgazdálkodási politikából ismert célok alapján meghatározhatók az egyes régiók problémái és igényei, amelyeket azután össze kell hangolni a régiók között. - A következő szakaszban ki kell dolgozni a tervet, meghatározva az intézkedéseket és az eszközöket. Az egyes terveknek tartalmazniuk kell a közös stratégiai elemeket. Az "Irányelvek" második része az ebben a szakaszban folyó munkát fogja segíteni.- El kell végezni a különböző tervek egyeztetését, összehangolását, és ezt követően kell a terveket véglegesíteni és egy cselekvési programmal kiegészíteni, amely tartalmazza az időbeli ütemezést, a résztvevők illetve a felelősök pontos meghatározását, valamint az egyes intézkedések költségkeretét.

I.3. ALAPFOGALMAK ÉS TERMINOLÓGIA

HULLADÉKFAJTÁK

A hulladék különböző szinteken keletkezik és az alábbiak szerint csoportosítható:- Települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg

a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék. Ez utóbbi hasonló jellegű és összetételű mint a háztartási hulladék, viszont intézményekből, gazdasági társaságokból és egyéb létesítményekből származik. A terv foglalkozik a települési folyékony hulladékkal is. A szennyvíziszappal egy külön fejezet foglalkozik. Az alábbiakkal foglalkozik a terv:

- A háztartásokból összegyűjtött szilárd települési hulladék (beleértve a nagyméretű hulladékot is);

- A háztartási hulladékokhoz hasonló hulladék, amelyet az önkormányzat megbízásából a közszolgáltató gyűjt össze.

- A közterület tisztán tartásából (utcaseprés), a piacterek tisztán tartásából, stb. származó hulladék

- Nem települési hulladék: ipari tevékenység során, a kereskedelemben, szolgáltatásban és a mezőgazdaságban keletkező hulladék. Két fő csoportba osztható: veszélyes hulladék és nem veszélyes hulladék. A veszélyes hulladék a hulladékgazdálkodási törvény 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. Ide tartozik még a bányászati tevékenységből származó hulladék is.

Az országos hulladékgazdálkodási terv és a fentiek alapján az alábbi hulladékáramokkal külön foglalkozunk.- Kiemelt hulladékáramok

1. Csomagolás és csomagolási hulladék;2. Biológiailag lebomló szerves hulladék; minden olyan hulladék, amely anaerob vagy

aerob módon le tud bomlani, pl. élelmiszer, kerti hulladék, valamint papír és kartonpapír;

3. Hulladék olajok: minden olyan ásványi kenő- vagy ipari olaj, amely eredeti céljára való felhasználásra alkalmatlanná vált, nevezetesen a belső égésű motorokban és sebességváltókban használt fáradt olajok, valamint az ásványi kenőolajok, turbinaolajok és hidraulikus olajok;

4. Poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek;

4



5. Elemek és akkumulátorok;6. Gumiabroncsok;7. Kiselejtezett gépjárművek;8. Hulladék elektromos és elektronikai berendezések (HEEB);9. Egészségügyi hulladék;10. Állati eredetű hulladék, amelyet az EU 90/667/EGK irányelve az alábbiak szerint

határoz meg: " az elhullott állatok egésze vagy annak részei valamint egyéb az állatokból származó termékek a trágya, konyhai hulladék és ételmaradékok kivételével";

11. Növényvédőszer hulladék és csomagolása;12. Építési és bontási hulladék.

- Egyéb kiemelt hulladékáramok13. Szennyvíziszap14. (egyéb, pl. állati és növényi olajok)

KEZELÉSI TERMINOLÓGIA

A különböző kezelési lehetőségeken belül a hasznosítás és az ártalmatlanítás tekinthető a két fő kategóriának. A különböző ártalmatlanítási és hasznosítási lehetőségeket a hulladékgazdálkodási törvény 3. illetve 4. függeléke sorolja fel.

I.4. IDŐKÖZI BESZÁMOLÁS ÉS JÖVŐBENI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVEK

A jelen irányelvek a hulladékgazdálkodási tervezés első fázisára készültek. Ebben a fázisban még nem állnak rendelkezésre adatok a most kialakítás alatt álló hulladékgazdálkodási információs rendszerből.

Mivel fontos, hogy a területi hulladékgazdálkodási tervezéssel ne várjunk addig, amíg ez az információs rendszer működésbe lép, a jelenlegi irányelveket a tervezés első fázisához készítettük csak el.A hulladékgazdálkodási információs rendszer kialakítása valamint a területi hulladékgazdálkodási tervezés első fázisának tapasztalatai alapján lehet majd elkészíteni a korszerűsített irányelveket.

I.5. TERVEZÉSBE BEVONT HATÓSÁGOK, ÖNKORMÁNYZATOK ÉS EGYÉB SZERVEZETEK, EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK

A tervezésbe bevont hatóságok:• Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság• Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság• Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság• Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság• Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Igazgatási és Hatósági Igazgatóság• Komárom-Esztergom Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat• Veszprém Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat• Fejér Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat• ÁNTSZ Veszprém Megyei Intézete

5



• ÁNTSZ Komárom-Esztergom Megyei Intézete• Állami Erdészeti Szolgálat Veszprémi Igazgatósága• Veszprémi Bányakapitányság• Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi

Főigazgatóság• Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság• Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás

A tervezés során a régió valamennyi önkormányzata megkeresésre került, az adat kérő levelekre csak az alábbi ÖNKORMÁNYZATOK válaszoltak:

1 Cece2 Bakonyszombathely3 Iszkáz és Kiscsősz4 Csajág5 Kisapostag6 Tatabánya7 Csopak8 Szentantalfa9 Balatoncsicsó

10 Szentantalfa,11 Szentjagabfa 12 Óbudavár,13 Pápakovácsi-Kup-Nóráp14 Szentkirályszabadja15 Kápolnásnyék16 Nádasdladány17 Dömös18 Pusztaszabolcs19 Aba20 Zámoly21 Súr22 Kincsesbánya23 Úrhida24 Sárkeresztes - Moha25 Csesznek26 Alsóörs27 Veszprém28 Oroszlány29 Balatonkenese30 Devecser31 Dág-Úny32 Tát33 Velence34 Vérteskethely35 Komárom36 Alcsútdoboz37 Polgárdi

38 Tarján39 Olaszfalu40 Annavölgy41 Mány42 Balatonudvari43 Pusztavám44 Sárkeresztúr45 Dorog46 Ászár47 Bakonysárkány48 Besnyő49 Noszlop50 Balatonfüzfő51 Enying52 Mocsa53 Bakonyszentkirály54 Vértesacsa55 Várpalota56 Gárdony57 Előszállás58 Ukk,59 Megyer60 Rigács,61 Zalameggyes62 Oroszi63 Lábatlan64 Bajót65 Balatonfüred66 Dunaújváros67 Balinka68 Lepsény69 Paloznak70 Révfülöp71 Tokod72 Monostorapáti73 Iszkaszentgyörgy

74 Bánd75 Felsőörs76 Sümeg77 Zalahaláp78 Bábolna79 Úrkút80 Káptalanfa81 Bodorfa82 Gyepükaján83 Nemeshany84 Dunaszentmiklós85 Vértessomló86 Vértestolna87 Csákvár88 Baracs89 Bodmér90 Szákszend91 Szárliget92 Takácsi93 Csór

94 Kemeneshőgyész- Külsővat-Mihályháza

95 Városlőd96 Bakonysárkány97 Bicske

98 Homokbödöge-Nagytevel

99 Dunaalmás100 Csabdi101 Várkesző102 Székesfehérvár103 Nemesvámos

104 Nemesszalók-Marcalgergelyi-Vinár

105 Baracska106 Vajta107 Tihany

6



EGYÉB SZERVEZETEK, EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK:

Csomagolási hulladék tekintetében megkeresettek:1. DUNAPACK Rt Dunaújváros2. Deponia Kft Székesfehérvár3. Veszprémi Kommunális Rt Veszprém4. DUPAREC Kft Budapest5. Ökopannon KhT Budapest6. SZÉKOM Rt Székesfehérvár

Megkeresett közszolgáltatók:1. Városgazdálkodási és Turisztikai Rt Agárd2. VERTIKÁL Rt Polgárdi3. Dészolg Kft Adony4. Veszprémi Kommunális Rt Veszprém5. Rumpold-Bicske Kft Bicske6. Közszolg Kft Pápa7. PROBIO Rt Balatonfüred8. OTTO Kft Tapolca9. Becker-Érd Kft Érd10. SZÉKOM Rt Székesfehérvár11. Közév Kft Sárbogárd12. Dunanett Kft Dunaújváros13. AVAR-Ajka Kft Ajka14. ÉP-SZO-KER Kft Naszály15. Bakonysárkány Polgármesteri Hivatal16. Bakony Vállalkozási és Szolgáltató Kft Bakonyszombathely17. Kom-Koba Kft Komárom18. OTTO Rt Oroszlány19. RWE Umwelt Tatabánya Rt20. Ráduly Zoltán21. Kocs Önkormányzat22. Csolnok Önkormányzat23. Önkormányzati Építő és Szolgáltató Kft24. MÉHES Kft25. KOM-VAS Kft26. Eszenyi Zoltán

Inert hulladékok tekintetében megkeresettek:1. SCHIEDEL Kft Veszprém2. Bramac Kft Veszprém3. PFLEIDERER Rt Lábatlan4. Abeton Rt Pécs5. Swietelsky Kft Dunakeszi6. Strabag Rt Budapest7. Bakony Kerámia Kft Veszprém8. Fehárvári Téglaipari Kft Székesfehérvár9. ISOLYTH Rt Taspolca

7



10. Toplán Kft Tapolca11. Üveg-Ásvány Kft Fehérvárcsurgó12. Lasselsberger Építőipari Kft Veszprém

Mezőgazdaságban és élelmiszeriparban keletkező és felhalmozott tekintetében megkeresettek:

1. Cerbona Rt Székesfehérvár2. Cornexi Rt Székesfehérvár3. Szabadegyházai Élelmiszeripari Kft Szabadegyháza4. Veszprémtej Rt Veszprém5. Bábolna Rt Bábolna6. Ácsi Cukorgyár Rt Ács7. Parmalat Rt Székesfehérvár8. Pápai Húsfeldolgozó Kombinát Kft Pápa

Hasznosított nem veszélye hulladékok tekintetében megkeresettek:1. MAL Rt Alumínium Ágazat (Inotai Alumínium Kft)2. ALCOA Köfém Kft Székesfehérvár3. MAL Rt Alufém Divízió (Alufém Kft) Ajka4. ALCOA Kerékgyártó Kft Székesfehérvár

Felhalmozott nem veszélyes hulladékok tekintetében megkeresettek:1. Veszprémi Bányakapitányság2. DUNAPACK Rt Dunaújváros3. ISOLYTH Rt Tapolca4. Toplan Kft Tapolca5. Fűzfői Papíripari Rt Balatonfűzfő

Az I. számú fejezet mellékletében az alábbiak kiegészítések találhatók:

I/1. számú melléklet. Demográfiai adatokI/2. számú melléklet. Gazdasági tevékenységekI/2.1. számú melléklet. Ipari tevékenységekI/2.2. számú melléklet. MezőgazdaságI/2.3. számú melléklet. ErdőgazdálkodásI/2.4. számú melléklet. HalászatI/2.5. számú melléklet. IdegenforgalomI/3. számú melléklet. Út-, vasút- és viziút hálózatI/4. számú melléklet. Domborzati viszonyokI/5. számú melléklet. Néhány fontosabb környezeti jellemzőI/5.1. számú melléklet. Hidrogeológiai jellemzőkI/5.2. számú melléklet. Természetvédelem és tájvédelemI/5.3. számú melléklet. Területfelhasználás

8



AZ I. SZÁMÚ FEJEZET MELLÉKLETE.

9



I/1. SZÁMÚ MELLÉKLET. DEMOGRÁFIAI ADATOK

I/1. számú táblázat. A régió település hálózatának közigazgatási szerkezete.

Település-csoportok

Lakások száma(db)

Megyei Jogú Városok 116.582Városok 129.663Községek 176.487Összesen 422.732(forrás KSH, 2001)

I/2. számú táblázat. A régió lakos száma megyénkénti bontásban

Megye Lakos számFejér megye 429.000Komárom-Esztergom megye 317.000Veszprém megye 375.000Összesen 1.121.000

(forrás KSH, 2001)

A demográfiai adatok megjelenítésére készült térképeket a térképmelléklet I/1-I/2. számú térképei tartalmazzák.



I/2. SZÁMÚ MELLÉKLET. GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK

I/2.1. SZÁMÚ MELLÉKLET. IPARI TEVÉKENYSÉGEK

A I/3. táblázat. A régióban folyó ipari tevékenység ágazatonkénti foglalkoztatottak száma és GDP értéke

Területi egységek Ipari szektor Szervezetek Foglalkoztatottakszáma

GDPFt

Régió 1.276.914Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat 52.861

ÁgazatokMezőgazdaság

4198 16954ErdészetHalászat

Ipar 603.037

Ágazatok

Bányászat 81 2185Élelmiszeripar

(vágóhidakkal együtt), ital, dohánytermékek

837 16369

Textil 1163 7460BőrFa és bútor

1508 7109Papírpép és papírNyomtatás és könyvkiadás

Olajfinomítók

Nincs adat Nincs adatSzénMűanyag és gumi

GyógyszeriparVegyszerek és vegyipari

termékek 466 11008

Egyéb nem fémes ásványi termékek gyártása 437 7598

Alumíniumipar 899 2482Egyéb kohászati iparEgyéb iparágak (újrafeldolgozás

kivételével)887 11273

Villamosipar

88 15016GázGőzszállításVízellátás

Építőipar Építőipar 9388 12126 52.008

Szolgáltatások

Szolgáltatások (újrafeldolgozás, hulladék kereskedelem, szennyvíz, egészségügy kivételével)

17410 28605 569.008

HulladékiparEgészségügy 2135 20125

(forrás KSH, 2001).



I/2.2. SZÁMÚ MELLÉKLET. MEZŐGAZDASÁG

I/4. számú táblázat. A földterületek művelési ág szerint

Területi egységek Sz

ántó

Ker

t

Gyü

möl

csös

Szől

ő

Régió% ha % ha % ha % ha48,2 510.963,0 1,2 12.518,0 0,4 4.567,0 1,1 11.720,0

A fenti táblázat folytatása

Gye

p

Erd

ő

Nád

as

Hal

astó

Műv

elés

aló

l ki

vett

terü

let

% ha % ha % ha % ha % ha10,6 112.514,0 16,0 169.210,0 0,6 6.620,0 0,2 2.329,0 21,6 229.198,0(forrás KSH, 2001)

Az ide vonatkozó térképi mejelenítést a térkép melléklet I/3. számú térképe mutatja.

I/5. számú táblázat. A mezőgazdaság gazdasági szervezete

Társasági formák Szervezetek száma Hektár Árbevétel (millió Ft) *Gazdasági társaság 1293 448784 17136Szövetkezet 166 1904Egyéni vállalkozás 2715 406134 8632(forrás KSH, 2001)*Komárom-Esztergom megye

I/6. számú táblázat. A tervezési terület állatállományának áttekintése

Állat Becsült db/évSzarvas-marha 112000Birka 61000Sertés 651000Baromfi 5644000Egyéb 3000(forrás KSH 2001)



I/7. számú táblázat. A tervezési terület növénytermesztési mennyisége

Növény Termésmennyiség(ezer t)

Búza 629,410Kukorica 813,015Árpa 172,383Rozs 5,781Zab 11,632Burgonya 56,721Napraforgó 74,036Cukorrépa 229,746Lucerna széna 89,054(forrás KSH 2001)

I/2.3. SZÁMÚ MELLÉKLET. ERDŐGAZDÁLKODÁS

I/7. számú táblázat. Erdőgazdaság

Vállalkozások száma

Erdőgazdálkodásra használt terület (ha)

Védett erdőterület(ha)

Összesen 385 169.140 44.497(forrás: KSH, 2001; Állami Erdészeti Szolgálat; területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóságok)

I/2.4. SZÁMÚ MELLÉKLET. HALÁSZAT

A régió területén összesen 2.330 ha halastó található. (forrás KSH 2001)



I/2.5. SZÁMÚ MELLÉKLET. IDEGENFORGALOM

Üdülőkörzetek

A régióban az üdülő körzetekben megforduló látogatók száma 779.898 fő.

I/8. számú táblázat. Az üdülőkörzetenkénti látogatók száma éves időszakra vonatkoztatva

Fejér megyeÜdülőkörzet Látogatók száma

Magyaraországi Alsó-Duna-szakasz üdülőkörzet

6128

Vértes-Gerecse üdülőkörzet 18818Budapest-környék üdülőkörzet 972Velencei-tó üdülőkörzet 73477Üdülőkörzeten kívüli üdülőhelyek 35585Nem üdülőhely jellegű települések 6594

Komárom-Esztergom megyeÜdülőkörzet Látogatók száma

Dunakanyar üdülőkörzet 36867Vértes-Gerecse üdülőkörzet 77502Budapest-környék üdülőkörzet 1332Nem üdülőhely jellegű települések 3091

Veszprém megyeÜdülőkörzet Látogatók száma

Balaton üdülőkörzet partközeli települései

426880

Balaton üdülőkörzet további települései

9350

Bakony 37542Rába-Marcal 6Egyéb települések 45754

(forrás KSH 2001)

Vendégéjszakák

A régióban éves időszakra vonatkoztatva a vendégéjszakák száma 3.007.960 db, a kereskedelmi szálláshelyek száma 424 db, a magánszálláshelyeké 8.987 db.


Üdülőkörzetek Vendégéjszakák száma

SzálláshelyekKereskedelmi Magán

FEJÉR MEGYE

Magyaraországi Alsó-Duna-szakasz üdülőkörzet 48493 27 849Vértes-Gerecse üdülőkörzet 53171 29 931Budapest-környék üdülőkörzet 2389 1 42Velencei-tó üdülőkörzet 241636 132 4230Üdülőkörzeten kívüli üdülőhelyek 95299 52 1668Nem üdülőhely jellegű települések 11852 6 207

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE

Dunakanyar üdülőkörzet 114232 25 63Vértes-Gerecse üdülőkörzet 297305 65 164



Budapest-környék üdülőkörzet 2372 1 1Nem üdülőhely jellegű települések 4306 1 1

VESZPRÉM MEGYE

Balaton üdülőkörzet partközeli települései 2116454 74 739Balaton üdülőkörzet további települései 33485 1 12Bakony 95569 3 33Rába-Marcal 24 1 1Egyéb települések 133009 5 46

(forrás KSH 2001)

Üdülőingatlanok*

A régióban az üdülő ingatlanok száma 9411 db.


Üdülőkörzetek Üdülőingatlanok száma*FEJÉR MEGYE

Magyaraországi Alsó-Duna-szakasz üdülőkörzet 875Vértes-Gerecse üdülőkörzet 905Velencei-tó üdülőkörzet 4362Budapest-környék üdülőkörzet 43Üdülőkörzeten kívüli üdülőhelyek 1720Nem üdülőhely jellegű települések 214


Dunakanyar üdülőkörzet 88Vértes-Gerecse üdülőkörzet 229Budapest-környék üdülőkörzet 2Nem üdülőhely jellegű települések 3

VESZPRÉM MEGYE

Balaton üdülőkörzet partközeli települései 812Balaton üdülőkörzet további települései 13Bakony 37Rába-Marcal 2Egyéb települések 51(forrás KSH 2001)*Az üdülőingatlanokról nyilvántartás nem állt rendelkezésünkre, ezért a szálláshelyek (kereskedelmi és magán) összesítését tüntettük fel üdülőkörzetenkénti bontásban.

I/3. SZÁMÚ MELLÉKLET. ÚT-, VASÚT- ÉS VIZIÚT HÁLÓZAT

A régió út-, vasút- és viziút hálózatát a térkép mellélet I/4. számú térképe tartalmazza.

I/4. SZÁMÚ MELLÉKLET. DOMBORZATI VISZONYOK

A régió domborzati viszonyait a térkép mellélet I/5. számú térképe tartalmazza.



I/5. SZÁMÚ MELLÉKLET. NÉHÁNY FONTOSABB KÖRNYEZETI JELLEMZŐ

I/5.1. SZÁMÚ MELLÉKLET. HIDROGEOLÓGIAI JELLEMZŐK

A hulladékgazdálkodás szempontjából a talajvíz veszélyeztetettsége nagyon fontos.A régió talajvíz veszélyeztetettségét a térkép mellélet I/6. számú térképe tartalmazza.

I/5.2. SZÁMÚ MELLÉKLET. TERMÉSZETVÉDELEM ÉS TÁJVÉDELEM

A régió természetvédelmi és tájvédelmi területeit a térkép mellélet I/7. számú térképe tartalmazza.

I/10. számú táblázat. A régió természetvédelmi és tájvédelmi területei

Megye, régió Nemzeti park Tájvédelmi körzet Természetvédelmi terület ÖsszesenRégió 41084 41564 5719 88697Fejér - 22347 2730 25077Komárom-Esztergom

10319 10208 294 20821

Veszprém 30765 9009 2695 42799(forrás KSH 2001)

I/5.3. SZÁMÚ MELLÉKLET. TERÜLET-FELHASZNÁLÁS

A régió területfelhasználását a térkép mellélet I/8. számú térképe tartalmazza.



II/A. FEJEZET

IPARI ÉS EGYÉB GAZDÁLKODÓI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok esetében az adathiányosság olyan mértékű, ami lehetetlenné, bizonytalanná teszi a tervezést. Valószínűsíthető, hogy a helyzet országos viszonylatban ugyanilyen, vagy nagyon hasonló. Mindezek miatt javasoljuk ezen hulladéktípus esetén a tematika szerinti tervezés elhalasztását és egy országosan egységes adatgyűjtési rendszer soron kívüli megszervezését , beindítását és elvégzését. Ilyen módon a Területi Hulladékgazdálkodási Tervek két év múlva esedékes felülvizsgálatakor ezen hulladékok esetében is már megalapozott, reális terveket lehet készíteni.

II./A.1. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ, VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE

II./A.1.1. AZ ADATGYŰJTÉS KÖRE, FORRÁSAI, PONTOSÁGA PROBLÉMÁI ÉS BECSLÉSI MÓDSZEREI

Magyarországon erre a hulladéktípusra nincs kötelező adatszolgáltatás. Az alábbiakban bemutatott adatok a Gazdasági Minisztérium kérésére önkéntes adatgyűjtésből keletkeztek emiatt csupán tájékoztató jellegűek és nem teljes körűek. Műszaki becslés alapján ezek az adatok megbízhatatlanok és alkalmatlanok a program készítésére.

A vállalatok által rendelkezésre bocsátott adatok a tervbe nem kerültek beépítésre, mivel a GM. adatszolgáltatóinak köre nem ismert és az átfedések elkerülése miatt az alultervezés módszerét választottuk.



II/A.1.2. A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE

Az OHT szerint Magyarországon a képződő nem veszélyes ipari hulladék mennyisége 2000-ben közel 22 millió tonna volt. Ennek a mennyiségnek a 90 %-át erőművi és kohászati salak, bányászati meddő és víz-, illetve szennyvízkezelési iszap adja. A vizsgált régióban az országos átlagot meghaladó mértékben vannak jelen ezek a nagy hulladék termelő ágazatok. Ebből a tényből kiindulva műszaki becslés alapján a Közép-dunántúli Régióban keletkező hulladék mennyisége legalább 5-6 millió tonna/év lehet.

A GM. adatszolgáltatása a keletkezett hulladékok éves mennyisége összesen 1.941.145,9 t/év, ebből

• Fejér megyében 670.393 t/év,• Komárom –Esztergom megyében 811.800,3 t/év,• Veszprém megyében 458.953 t/év keletkezik.

A GM. adatszolgáltatásában a EWC 010102 meddőre vonatkozó adatok nem szerepelnek, helyszín ismeretében a szén tüzelésű erőművek salakja nem a teljes mennyiséget tartalmazza, továbbá véleményünk szerint nem tartalmazza az iparvállalatoknál keletkező nem veszélyes hulladékok teljes mennyiségét (pl: Dunaferr Rt., Ferromark Kft. adatszolgáltatása alapján a vállalatcsoporton belül keletkező éves vashulladék – EWC kód nélkül – 165.377 t a 2001. évben, 2002-ben ez az érték 203.509 t).

A Területi Hulladékgazdálkodási Terv Állapotfelmérés és Helyzetértékelés alapján Komárom-Esztergom megyében 428.585 t/év hulladékmennyiség keletkezik a G.M. önkéntes bevallásból származó adatai alapján pedig 811.800,3 t/év, ezért a területi Környezetvédelmi Felügyelőség adatszolgáltatását fogadjuk el.

Termelési hulladékként mennyiségek számszerűsíthetők megyénkénti megbontásban az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

II/A/1. számú táblázat. Termelési hulladékként mennyiségek megyénkénti megoszlásban

Keletkező hulladék megnevezése

Fejér megye(t/év)

Komárom-Esztergom megye

(t/év)

Veszprém megye(t/év) Régió összesen

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék

670 393 940625,4 486 882 2097900

Forrás: Területi Hulladékgazdálkodási Terv Komárom-Esztergom megyei adat GM. adatszolgáltatás Fejér és Veszprém megyékre

A fenti táblázat adatai a könnyebb szemléltethetőség érdekében az alábbi diagramban ábrázoltuk.



Termelési hulladékként mennyiségek t/év

940625,4

486 882

670 393

0100 000200 000300 000400 000500 000600 000700 000800 000900 000

1 000 000

Fejér megye Komárom-Esztergommegye

Veszprém megye

II/A/1. számú ábra

A közölt adatokat megalapozó adatsorokat a II/A/1. számú melléklet tartalmazza.

Az adatok között jelentős eltérés van, az adatszolgáltatás alapján mintegy 1,586 mt/év, az OHT alapján a régióra becsülhető 5-6 mt/év mennyiség között. A tényleges érték csak a megfelelő adatszolgáltatás alapján határozható meg.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jogszabályi változás miatt a bazaltgyapot gyártással összefüggő, valamint a széntüzelésből származó pernye 2001-ben még veszélyes hulladéknak minősült. Ezen hulladékok 2002-től már nem veszélyes kategóriába kerültek át, így ezen mennyiségek is növelik a keletkező hulladékok mennyiségét.Az adatok hiányában a keletkező hulladékok mennyisége további pontosítást igényel.

II/A.1.3. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE

Felhalmozott hulladékokról adatszolgáltatás hiányában csak tájékoztató információkat tudunk közreadni:

Felhalmozott hulladékok találhatók az alábbi cégeknél:• Papírgyárak: Dunapack Rt., Fűzfői Papírgyár Kft. - papíriszapok• Erőművek: Ajka, Inota, Tatabánya területén belül található pernye és salak• Bányák: meddőanyag• Dunaferr Rt.: salakhalna• Dunaferr Rt.: vasszulfát• Hungrana Rt.: élelmiszeripari szennyvíztisztításból származó iszap• Isolyth Rt.: bazaltgyapot gyártási hulladék

• Dunapack Rt. papíriszap tárolójára érvényes környezetvédelmi működési engedély van, a lerakott iszap mennyisége kb. 230.000 t,

• Fűzfői Papírgyár Kft. érvényes vízjogi engedéllyel alapján a felhalmozott mennyiség 4000 t papíriszap,



• Erőművi pernyék, salakok: Ajka, Inota, Tatabánya területén található hőerőművekben keletkezett és tárolt salak és pernye. Ezen mennyiségekkel, mint nem veszélyes hulladékokkal kizárólag 2002. után számolhatunk, azonban alábbi adatokat azért közöljük, mert az intézkedések során ezen mennyiségeket is figyelembe kell venni, de a mennyiségi kimutatásban nem szerepelnek.

a. Az ajkai a Bakony Erőmű Rt-nél keletkezett salakot a timföldgyártásnál keletkező vörösiszap tárolásához használták fel a tárolómedence kialakításához. Ezen mennyiség felszámolása műszakilag nem oldható meg, és nem is indokolt. A terület rekultiválása folyamatban van az ajkai városi szennyvíztisztító telepen keletkező kommunális szennyvíziszappal. A szénerőmű megszűnésével a salak és pernye után-termelése megszűnt. A felhalmozott mennyiség 15.000.000 t.

b. Az inotai Bakonyi Erőmű Rt. területén keletkező salak és pernye „hegy” rekultiválása megoldandó feladat, mivel a környező talajvíz figyelő kutak só koncentrációja szennyezésre utal. A szénerőmű 2001. évi megszűnésével a salak és pernye után-termelése megszűnt. A lerakás vízjogi engedély alapján történt, a felhalmozott pernye és salak mennyisége I. kazetta 2.943.400 m3, azaz 4.415 400 t, II. kazetta 2.908.700 m3, azaz 4.363.050 t. (1 m3

iszapmennyiséget 1,5 t súllyal vettünk figyelembe.)c. A tatabányai Vértesi Erőmű Rt. felhalmozott salak és pernye hulladékairól

adat nem áll rendelkezésre.• Dunaferr Rt. salakhalna: a felhalmozott salak mennyisége a Dunaferr Rt.

adatszolgáltatása alapján mintegy 10.000.000 t.• Dunaferr Rt vasszulfát: a felhalmozott mennyisége kb.: 15.000 t, amely mennyiség a

műszaki védelemmel ellátott lerakóban került elhelyezésre.• Bánymeddő: a bányameddőket nem tekintjük felhalmozott mennyiségnek, mivel a

deponált anyagmennyiséget a bánya rekultivációja során feltöltő anyagként visszadolgozzák.

• Hungrana Rt.: Az élelmiszeripari szennyvíztisztításból származó, a telephelyen felhalmozott szennyvíziszap mennyisége több, mint 100.000 t, vízkárelhárítási terv alapján.

• Isolyth Rt.: bazaltgyapot gyártási hulladék felhalmozott mennyisége a vállalat 2003. évi adatközlése alapján 2.723 t. A mennyiség az összesítésben nem szerepel, mivel a hulladék típus 2001-ben még veszélyes hulladéknak minősült.

A régióban felhalmozott hulladék mennyisége a szolgáltatott adatok alapján 10 349 000 t, mely mennyiség területi megoszlása az alábbi.

II/A/2.számú táblázat: A régióban felhalmozott hulladék mennyisége

Hulladék megnevezése Fejér megye(t)


(t)

Veszprém megye(t) Régió összesen

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék 10.345.000 nincs adat. 4.000 10.349.000

A tervkészítés további fázisaiban az adatok pontosítása és további felmérések indokoltak.



II/A.1.4. A TERÜLETRE BESZÁLLÍTOTT ÉS TERÜLETRŐL KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE

A területről kiszállított és beszállított hulladékok mennyiségét a termelő vállaltok közvetlen adatszolgáltatása alapján állítottuk össze.

A régióba beszállított hulladékok mennyisége

II/A/3.számú táblázat: A régióban beszállított hulladék mennyisége

Gazdálkodó megnevezése Hulladék típusa Mennyiség (t/év)MAL Rt. Ajka Hulladék alumínium 7311MAL Rt. Inota Hulladék alumínium 722ALCOA-KÖFÉM Kft.* Hulladék alumínium 6000Dunaferr Rt. Hulladék vas és acél 216769Dunapack Rt.** Papírhulladék 119353Összesen 350155*A beszállított mennyiségből külföldről beszállított :

• ALCOA-KÖFÉM Kft: 300 t**A közölt mennyiségből a csomagolási hulladékok mennyiségét nem közölték.

II/A/4.számú táblázat. Komárom-Esztergom megyében a szállított hulladékok mennyisége

Hulladék megnevezése Területre beszállított mennyiség (t/év)

Területről kiszállított mennyiség (t/év)

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék

350155 2000

A régióból Komárom-Esztergom megye esetében történik csak kiszállítás a régión kívülre (export), a kiszállított hulladék mennyisége 2000 t/év.

A régióból be-, és kiszállított hulladékok mennyiségének részletes ismertetését a II/A/2. számú melléklet tartalmazza.

II/A.1.5. A TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGE

A terület éves hulladék mérlegét a meglevő adatok alapján állítottuk össze.

II/A/5. számú táblázat. A terület éves hulladék mérlege

Hulladék megnevezése

EWC kód

Keletkező mennyiség

Hasznosítás* Égetés Lerakás Nem kezelt

(t/év) % (t/év) % % (t/év) % (t/év)Ásványok kutatásából, bányászatból, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezelésből származó hulladékok

01 31129,5 40,8 12701,5 - Na. - Na. - Na.

Fafeldolgozásból és falmezez-, bútor-, cellulózrost

03 89976,1 40,8 36738,1 - Na. - Na. - Na.




EWC kód



(t/év) % (t/év) % % (t/év) % (t/év)szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékokBőr-, szőrme- és textilipari hulladékok

04 6640,3 8,3 551,2 - Na. - Na. - Na.

Kőolaj finomításából, földgáz tisztításból és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok

05 0,1 100,0 0,1 - Na. - Na. - Na.

Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok

07 11815 38,0 4489,6 - Na. - Na. - Na.

Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok) ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok

08 3614,1 0,4 14,1 - Na. - Na. - Na.

Fényképészeti ipar hulladékai

09 40 0,8 0,3 - Na. - Na. - Na.

Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok

10 1712544,4 32,6 558970,3 - Na. - Na. - Na.

Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nem vas fémek hidrometallurgiai hulladékai

11 3939,9 86,8 3421,5 - Na. - Na. - Na.

Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok

12 83318,8 65,3 54366,5 - Na. - Na. - Na.

Hulladékká vált csomagoló anyagok, közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat

15 5200 0,0 0 - Na. - Na. - Na.

A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok

16 100054,8 99,2 99288,3 - Na. - Na. - Na.

Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket

19 47587,6 49,4 23494,1 - Na. - Na. - Na.




EWC kód



(t/év) % (t/év) % % (t/év) % (t/év)keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékokTelepülési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari, és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítve gyűjtött hulladékokat is

20 1999,4 66,9 1337,6 5,3 105 - Na. Na.

Összesen 2097860 37,9 795373,2 0,1 105 Na. Na.



II/A.2. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

II/A.2.1. A TERÜLETEN FOLYÓ, HULLADÉKKEZELÉSRE ELŐÍRT ENGEDÉLYEK (FELSOROLÁS: MEGNEVEZÉS, SZÁM)

A területen folyó, hulladékkezelésre a Környezetvédelmi Felügyelőségek 34 esetben adtak engedélyt a vállalkozók számára. Ezek felsorolását a II.A./3. számú melléklet tartalmazza. Az engedélyekben a kezelésre engedélyezett hulladékmennyiségek összege 228.408 tonna/év.

II/A.2.2. A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTTAKTÓL VALÓ SPECIÁLIS TERÜLETI, HELYI, VAGY EGYEDI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

A hulladékgazdálkodási törvényen és hozzá kacsolódó jogszabályokon kívül az alábbi jogszabályok figyelembe vétele szükséges:

• 15/1989. (IX. 7.) KeM rendelet, az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról,• A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény• A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni

Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. Törvény• A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes

feladatokról szóló 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet• Az érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtő területük kijelöléséről szóló 240/2000.

(XII.23.) Korm. rendelet

II/A.3. AZ EGYES HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK

Az engedélyekben az egyes hulladékokra vonatkozó speciális intézkedések általában nincsenek meghatározva előírásokban kizárólag a következők jelennek meg:

• veszélyes hulladékkal nem keveredhet, • rendkívüli szennyezésről a felügyelőséget értesíteni szükséges.• figyelő kutak telepítése.

A fenti előírások általános jellegűek, konkrétumokat nem tartalmaznak.



II/A.4. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK

II/A.4.1. A HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉS JELLEMZŐK ISMERTETÉSE

A régióban jelenleg a KDT KF alapján összesítetten 29 db kezelési engedély van érvényben, és folyamatban 8 db.A kezelési engedélyeket a II/Al.3. számú melléklet tartalmazza.

Az engedélyek megjelölik az éves kapacitás mennyiségét, azonban vannak olyan kezelési engedélyek, melyekben az egyes hulladék fajtákhoz rendelt mennyiségek nincsenek megállapítva.A kezelési engedélyek alapján a tevékenységek elsősorban kiterjednek a begyűjtés, szállítás, tárolás, előkezelés, egyes esetekben a hasznosítás, újra feldolgozáskörére. Ártalmatlanításra engedély nem került kiadásra.

Az engedélyekben sem a begyűjtés köre sem a hasznosítás helye nincs meghatározva, így ezek az engedélyek „keret engedélyeknek” tekintendők. Adatszolgáltatás és nyilvántartás hiányában az engedélyekben foglaltak ellenőrzésére a tervkészítőknek nem volt lehetőségük.

II/A.4.1.1. A GYŰJTÉSI KÖRZETEK KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS A HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁNAK TÉRSÉGI JELLEMZŐI (BEVONT TELEPÜLÉSEK, ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ GYŰJTŐ-SZÁLLÍTÓ SZERVEZETEK, KEZELŐK)

A gyűjtési körzetek kialakításának és a hulladék szállításának engedélyeit elemezve megállapítható, hogy gyűjtési körzetek nincsenek, ellátatlan területek a nyilvántartás hiánya miatt nem jelölhetőek meg. A gyűjtő, szállító szervezek bemutatása, műszaki, felkészültségük ismertetése és a hulladékot valójában átvevő szervezetek felsorolása adatszolgáltatás hiányában nem lehetséges.

A közszolgáltatók által begyűjtött hulladékok csoportja elsősorban a csomagolási hulladékok kategóriájába sorolhatók, ezért az ismertetésükre a települési szilárd hulladékok (II/C. fejezet), illetve a csomagolási hulladékok (IV/A. fejezet) tervfejezetekben térünk ki.

2



II/A.4.1.2. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÁROLÁSI JELLEMZŐI (TELEPHELYEK, ÜZEMELTETŐK, TÁROLÁSI TECHNOLÓGIA, TÁROLÁSI KAPACITÁS, KIHASZNÁLTSÁG)

Felhalmozott hulladékok tárolási ismertetése:

• PAPÍRGYÁRAK

Neve: DUNAPACK Rt. Csomagolópapírgyár Szennyvíztisztító Telep Címe: 0172/5 helyrajzi számú területA település statisztikai azonosító száma: 0311 5Tároló kapacitása 690.000 m3 (kb. 570.000 t sza.)

Lerakó elhelyezkedése Apostagi Holt Duna-ág felé húzódó természetes völgy lösz talapzattal, műszaki védelem nélkül völgy záró gátakkal lehatárolt területen. A lerakó a felszín alatti vizeket nem szennyezi, a levegőre hatása nincs. Jelenleg az iszap hasznosítása nem megoldott. (Forrás: Progressio MSZ Bt. Felülvizsgálati tanulmánya)

Neve: Fűzfői Papíripari Rt.A 2001. évben a papírgyár a Fűzfői Papír (FA) üzemeltetésében működött. A Fűzfői Papírgyár 1994-től a kitermelt papír iszapot – szikkasztás után kitermelve – szigetelt iszaptárolóban helyezte el.A szigetelt iszaptároló helye Királyszentistván 026/1 hrsz,A medencében lévő iszap mennyisége 3-400 m3, pontos mennyisége felmérés alatt van.

• ERŐMŰVEK:Ajka, Inota, Tatabánya területén belül található pernye és salak

Az erőművek tevékenysége során keletkező iszapok elhelyezésére az erőművekhez közeli területeken műszaki védelem nélkül került sor. Valamennyi hulladék lerakó mellett több figyelőkút található, melyek analízise több évtizede folyik, azonban a kiértékelésük a lerakott hulladékok felhagyása előtt elvégezendő felülvizsgálati dokumentáció részét kell, hogy képezze.

• BÁNYÁK:Meddőanyag az alábbi bányák területén találhatók:Bakonyi Bauxitbánya Kft. tevékenységi területe: a közép-Dunántúl több pontja, külszíni

bauxittermelés, felhalmozott meddőről adatokat nem szolgáltatott, azonban adatszolgáltatása alapján rögzíthető, hogy a bánya meddőt a kitermelt haszonanyag helyére tájrendezésre használja fel. A kitermelt külfejtések tájrendezését, ütemesen az előírásoknak megfelelően végzi. A bányáiban mintegy 10.000 ezer m3 meddőanyag helyezhető el.

Lencsehegyi Szénbánya Kft. tevékenységi területe Lencsehegy , mélyművelésű szénbányászat. Kezelésükben lévő meddőhányók

• a Lencsehegy II meddőhányó, Kesztölc, 043/2 hrsz, o agyaga: márga, mészkőo területe: 3,7046 ha,o mennyisége: 802 em3, 1.684.000 t

3



• a Lencsehegy I meddőhányó, Kesztölc, 063/8 hrsz, o agyaga: márga, mészkő, agyag, homokkőo területe: 5,2 ha,o mennyisége: 360 em3, 792.000 t

A fenti meddőhányók esetében rekultivációk felülvizsgálata javasolt.

A Mangán Bányászati és Feldolgozó Kft. adatszolgáltatása alapján a felhagyott meddőhányók Úrkút területén, Kislőd és Ajka településeken találhatók. A kislődi, mintegy 600.000 m3-es külfejtésből eredő meddő tájrendezése befejezve, erdősítése folyamatban van. Az Ajkai ércbányából származó 800.000 m3 meddő, mint ütemezett erdő területként szerepel. Úrkút 400.000 m3-nyi meddő erdősített, 600.000 m3 meddőhányó zagytározójának völgyzáró gátja erdősítés alatt.

A Bakonyi Erőmű Rt. Bányászati Igazgatóság felhagyott három meddőhányójából az Ármin aknai 996.000 m3-nyi és a Hunyadi aknai 950.141 m3 mészmárga meddők rekultivációja megtörtént, a Táncsics aknai 102.500 m3 meddőhányó rekultivációjára vonatkozóan adatközlés nincs.

A régióban működő további bányákról adatok nem állnak rendelkezésünkre.

• KOHÁSZATI SALAK

Dunaferr Rt.: salakhalna területe a Dunaferr Rt tulajdonában van, üzemeltetője a Dunaferr Ferromark Kft., Dunaújváros 0187/6,0188,0189 hrsz-ú területein található,

o Nagysága: 39 ha.o Anyaga: kohászati salak.o Mennyisége: kb.10.000.000 m3.

A volt Dunai Vasmű területe a Duna jobb oldali magas partján, Dunaújváros déli részén helyezkedik el a folyóval párhuzamosan kb. 4 km hosszban az ún. "Déli iparterületen. A salakhalna területe műszaki védelem nélkül készült, a figyelő kutak adatai alapján a terület kismértékű szennyezése észlelhető, mely a korábban lerakott veszélyes hulladékból eredhet.

• TERMELÉSI HULLADÉK

A Dunaferr Rt. Hideghengermű Kft. a vasszulfát termelési hulladékát a Ferromark Kftz veszélyes hulladéklerakó tárolójában helyezik el. ellenőrzött körülmények között, szennyezést nem okoz. A felhalmozott mennyisége kb.: 15.000 t.

A Hungrana Rt.: élelmiszeripari szennyvíztisztításból származó iszap, mennyisége 100.000 t, elhelyezése műszaki védelem nélküli földmedencében.

Az Isolyth Rt.: bazaltgyapot gyártási hulladék felhalmozott mennyisége 2.723 t, melyet a gyár területén helyeznek el

Adatok hiányában a felhalmozott mennyiségek és környezetre gyakorolt hatásuk vizsgálatok elvégzése után pontosítható.

4



II/A.4.1.3. A TERÜLETEN FOLYTATOTT HULLADÉKKEZELÉSI (HASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI) TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE (VÁLOGATÓ, ELŐKEZELŐ, ÉS KEZELŐ TECHNOLÓGIÁK, ÜZEMELTETŐK, TELEPHELYEK, BERENDEZÉSEK, KAPACITÁSOK, KIHASZNÁLTSÁG)

Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok kezelése általánosságban két módon történik:

• újrahasznosítás, feldolgozás• lerakással történő ártalmatlanítás

A keletkező hulladékok újbóli feldolgozása kezelése iparáganként és anyagonként változó technológiával folyik, sok esetben azonos módon a csomagolási hulladékok feldolgozásához.

A régió jelentősebb hulladékfeldolgozással is foglalkozó vállalkozásai:• DUNAFERR RT. acél és vas hulladékok kapacitása: 600.0001 t/év• MAL RT. alumínium hulladékok kapacitása: 3.000 t/év• DUNAPACK RT. papír hulladékok kapacitása: 250.000 t/év

A régióban működő további hasznosító, ártalmatlanító, kezelő művek adatairól adatok nem állnak rendelkezésre. Válogató, előkészítő, és kezelő technológiák üzemeltetőjének összesítését az II/A.3. számú melléklet tartalmazza.

II/A.4.1.4. FEJLESZTÉST, VAGY FELSZÁMOLÁST, ILLETVE REKULTIVÁLÁST IGÉNYLŐ KEZELŐTELEPEK, ILLETVE LERAKÓ HELYEK MEGHATÁROZÁSA

Ahhoz, hogy konkrét fejlesztést igénylő kezelőtelepeket meghatároznánk, elengedhetetlen a jelenlegi kezelőtelepek üzemének technológiájának kapacitásának részletes felmérése. A fejlesztést igénylő kezelő telepek meghatározásához sem Tervezési Segédlet (TS), sem a felügyelőségi adatszolgáltatás nem elegendő.

Felszámolást igénylő kezelő telepekről nincs tudomásunk.

Rekultiválást igénylő kezelőtelepekről adatszolgáltatásunk nincs.

Prioritási sorrend az elkövetkezendő hat évben megoldandó feladatokról:1. az ipari nem veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó koncepció terv elkészítése,2. fel kell mérni a fejlesztést, vagy felszámolást, illetve rekultiválást igénylő

kezelőtelepek jelenlegi állapotát,3. a tervezést megalapozó használható adatbázisok kialakítása,4. A hulladék anyagában történő, illetve energetikai hasznosítási eljárásaira alkalmas

kezelő telepek létrehozása,5. fel kell mérni hulladékhasznosítással előállított piacképes termékeket előállító

kezelőtelepeket,

A két év múlva esedékes terv felülvizsgálatánál az állapot értékelésekből kiindulva el kell végezni a prioritási sorrend újra állapítását.

5



II/A.5. AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

Acélkitűzések ezen a területen is megegyeznek a Hgt. és az OHT ide vonatkozó célkitűzéseivel. Kiemelve a legfontosabbakat:

o folyamatosan fejleszteni szükséges az adatszolgáltatási és kezelési rendszer, valamint a hulladékgazdálkodási monitoring eszköz parkot.

o Tovább kell fejleszteni a hulladékgazdálkodás gazdasági ösztönző és támogatási rendszereit.

o K+F a termelési technológiák hulladék kibocsátásának csökkentésére, különösen a nagy mennyiségű termelési hulladékokra, pl.:, kohászati salakokra, és a nem veszélyes ipari iszapokra, a hulladékká vált gumiabroncsokra.

II/A.5.1. A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKITŰZÉSEI

A 2001. évre megadott alapadatok, illetve az OHT-ból becsült adatai között lényeges eltérés van, ezért a 2005-re, illetve 2008-ra várható mennyiségek prognózisa sem összetételi, sem mennyiségi oldalról nem becsülhető meg.

A két év múlva esedékes terv felülvizsgálatakor az adatok pontosítása alapján a prognózis tervezhető. A jelenlegi feltételezések és műszaki ismereteink alapján a 2005. évre az értékek a jelenlegivel közel azonos mennyiségűre, legfeljebb 10 %-kal csökkenhetnek, míg 2008-as évre a mennyiségek várhatóan 15-20 %-kal csökkeni fognak.

II/A/6. számú táblázat. Hulladék keletkezés csökkentésének célkitűzései

Hulladék megnevezése 2001. (t) 2005.* 2008.*Ásványok kutatásából, bányászatból, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezelésből származó hulladékok 31129,5 88-90 86-88

Fafeldolgozásból és falmezez-, bútor-, cellulózrost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok 89976,1 105-110 110-130

Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok 6640,3 100 100Kőolaj finomításából, földgáz tisztításból és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok 0,1 100 100

Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok 11815 90-100 85-90Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok) ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok

3614,1 105-110 110-112

Fényképészeti ipar hulladékai 40 50-60 40-60Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok 1.712.544,4 40-45 20-25Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nem vas fémek hidrometallurgiai hulladékai 3.939,9 100 100

Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok 83.318,8 95-98 93-95

Hulladékká vált csomagoló anyagok, közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat 5200 100 104

A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok 100.054,8 100 100Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok

47.587,6 100 100

6



Hulladék megnevezése 2001. (t) 2005.* 2008.*Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari, és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítve gyűjtött hulladékokat is

1.999,4 100 100

Összesen 2097860*%-kos értékek

II/A.5.2. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK

A célkitűzések ezen a területen is megegyeznek a Hgt. és az OHT ide vonatkozó célkitűzéseivel. Kiemelve a régióra specifikusan a legfontosabbakat:

o Az erőművi és kohászati salakok hasznosítása.o A gépipari hulladékok hasznosítása.o Építőanyag célú bányászati kitermelésnél keletkező hulladékok hasznosítása.o A fa feldolgozó és bútorgyártási hulladékok hasznosítása.o Kiselejtezett járművek, elektronikai hulladékok feldolgozása.o A fém, papír, üveg, műanyag, anyagában történő hasznosítása.

II/A/7. számú táblázat. Hulladékhasznosítási célkitűzések

Hulladék megnevezése 2001(t) 2005.* 2008.*Ásványok kutatásából, bányászatból, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezelésből származó hulladékok 12701,5 40-50 40-50

Fafeldolgozásból és falmezez-, bútor-, cellulózrost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok 36738,1 60-70 70-80

Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok 551,2 60-70 70-80Kőolaj finomításából, földgáz tisztításból és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok 0,1 10-15 10-15

Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok 4489,6 50-54 55-58Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok) ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok

14,1 70-73 75-78

Fényképészeti ipar hulladékai 0,3 80-90 80-90Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok 558970,3 50-55 55-60Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nem vas fémek hidrometallurgiai hulladékai 3421,5 20-30 35-40

Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok 54366,5 30-35 35-38

A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok 99288,3 10-20 25-35Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok

23494,1 35-40 40-44

Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari, és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítve gyűjtött hulladékokat is

1337,6 10-20 20-25

Összesen 795373,2*%-kos értékek

7



II/A.5.3. HULLADÉKHASZNOSÍTÓ ÉS ÁRTALMATLANÍTÓ KAPACITÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK PRIORSITÁSAI ÉS CÉLKITŰZÉSEI

Az hulladékok hasznosításánál általános prioritások:o saját anyagában történő hasznosítása, megvalósítás éve: folyamatoso piaci termékként való értékesítés, megvalósítás éve: folyamatoso hulladékokból, új termék készítése, megvalósítás éve: folyamatoso energetikai célú hasznosítás megvalósítás éve: folyamatos

Az hulladékok ártalmatlanításánál általános „prioritások”:o a nem hasznosítható hulladékok égetése,o a nem hasznosítható hulladékok lerakása.

Az alábbiakban adjuk meg a hulladékfajtákra hulladékhasznosító és ártalmatlanító kapacitások kialakításának célkitűzéseit.

II/A/8. számú táblázat. Hulladékhasznosító és ártalmatlanító kapacitások kialakításának célkitűzései

Hulladék megnevezése R/D kód Kapacitás igény

Hasznosítás,

árrtalmatlanítás helye

Ásványok kutatásából, bányászatból, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezelésből származó hulladékok R5 70-80 Helyben

megoldhatóFafeldolgozásból és falmezez-, bútor-, cellulózrost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok R1,R11 50 Helyben

megoldhatóBőr-, szőrme- és textilipari hulladékok R5 70-80 Helyben

megoldhatóKőolaj finomításából, földgáz tisztításból és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok R1, R9 10-15 Régión kívül

Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok D10 70-80 Régión kívülBevonatok (festékek, lakkok és zománcok) ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok

D10 70-80 Régión kívül

Fényképészeti ipar hulladékai R4 70-80 Helyben megoldható

Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok R5,R13 70-80 Helyben megoldható

Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nem vas fémek hidrometallurgiai hulladékai R5 - Helyben

megoldhatóFémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok R5, - Helyben

megoldhatóA jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok - - -Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok

R3,R5 70-80 Helyben megoldható

Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari, és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítve gyűjtött hulladékokat is

D5,R1,R5 70-80 Helyben megoldható

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok D5, D10R1,R3,R5,R11,R13

60-70* Helyben, rélgión kívül

*mivel a régi területén belül a papír , alumínium, vas, acél hasznosítása megoldott, ezért az összesített kapacitás igényt 60-70%-ra tervezzük

8



A két év múlva esedékes terv felülvizsgálatakor az adatok pontosítása szükséges.

II/A.5.4. AZ ILLEGÁLIS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMILEG NEM MEGFELELŐ TÁROLÓ, KEZELŐ ÉS LERAKÓ KAPACITÁSOK MEGFELELŐ ÜZEMMÓDRA FEJLESZTÉSE, ILLETVE REKULTIVÁLÁSA, KÁRMENTESÍTÉSI ELVÉGZÉSE, FELSZÁMOLÁSA

Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakó kapacitások megfelelő üzemmódra fejlesztése, illetve rekultiválása, kármentesítési elvégzése, felszámolása kizárólag állapotfelmeréssel, illetve felülvizsgálati eljárás során határozható meg.Konkrét ismeretekkel kizárólag a bánya meddőknél rendelkezünk. A bánya meddők rekultiválása a bánya kapitányság előírásainak megfelelően folyamatosan történik, melyben a környezetvédelmi felügyelőségen kívül több szakhatóság is közreműködik.

II/A.6. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM

Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok esetében az adathiányosság olyan mértékű ami lehetetlenné, bizonytalanná teszi a tervezést. Valószínűsíthető, hogy a helyzet országos viszonylatban ugyanilyen, vagy nagyon hasonló. Mindezek miatt javasoljuk ezen hulladéktípus esetén a tematika szerinti tervezés elhalasztását és egy országosan egységes adatgyűjtési rendszer soron kívüli megszervezését , beindítását és elvégzését. Ilyen módon a Területi Hulladékgazdálkodási Tervek két év múlva esedékes felülvizsgálatakor ezen hulladékok esetében is már megalapozott, reális terveket lehet készíteni.

A cselekvési program legfontosabb elemei:

a) A hulladékfajták tekintetében nem állnak rendelkezésre megfelelő és megbízható adatok, ezért legfontosabb feladat a hulladékokra vonatkozó adat nyilvántartási, -szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt szerezni.

b) Számba kell venni a kiadott kezelői engedélyeket, illetve ezeket meghatározott időközönként felül kell vizsgálni. A tevékenységek folyamatos kontroll alatt végezhetők.

c) Mérési adatokkal alátámasztva kell értékelni a hulladékok összetételét, a biológiailag lebomló anyagok lerakására vonatkozó előírások teljesülését.

d) Fel kell mérni a komposztálható hulladékok körét és azok hasznosításának módját.e) Ismeretterjesztés, szemléletformálást, tájékoztatás, oktatás képzés megvalósítás eszközeit

és tervét a régióra ki kell dolgozni a helyi (települési) hulladékgazdálkodási tervekbe be kell építeni.

f) A helyi hulladékgazdálkodási tervekben az illegális lerakások, (amelyek a fogyasztási, szolgáltatói szektorból erednek) megakadályozására módszert ki kell dolgozni és felszámolásukra intézkedni kell. Ajánlás helyi költségvetési keret elkülönítése.

g) Regionális és helyi szinten a hulladékok kapcsolatos adat és gazdálkodási tevékenység nyilvántartására és koordinálására intézmény korszerűsítést kell tervezni a regionális, illetve a helyi környezetvédelmi hatósághoz rendelten.

h) A gyártói felelősség elvének érvényesítése, és folyamatos ellenőrzése

9



II/A/8. számú táblázat. Cselekvési program

Program célja Helye Határidő Felelős Költség ForrásHulladék adatszolgáltatási rendszer kialakítása

Minisztérium/Felügyelőség 2004. dec. 31.

Minisztérium25 mFt

Állami

Kezelési engedélyek felülvizsgálata

Regionális Környezetvédelmi Felügyelőségek

2004. dec. 31.

Környezetvédelmi Felügyelőségek 10 mFt

Állami

Hulladék összetétel vizsgálata

Termelő szektor folyamatosan Termelők 30 mFt/év Termelői

Hasznosítási módszerek összesítése, kidolgozása

Országos, termelők 2005. jan.31. Minisztérium, Termelők 500 mFt

Állami, Termelői

Ismeretterjesztés, szemléletformálás

Országos folyamatosan Minisztérium 50 mFt/év Állami/ Pályázat

Illegális lerakók felszámolása

Regionális/Önkormányzat folyamatosan Önkormányzatok/ Környezetvédelmi

Felügyelőségek-**

Állami/ Önkormányzati/

PályázatHatékony hulladékgazdálkodási ellenőrzési, felügyeleti rendszer kiépítése

Környezetvédelmi Felügyelőségek

2004. dec. 31.

Minisztérium

*

*

Életciklus elemzések készítése

Termelő Folyamatosan Termelők -*** *

* Az adott korszerűsítéshez illeszkedően a költségeket és rendelkezésre álló forrásokat ki kell munkálni.**A települési szilárd hulladékoknál már szerepeltettük.***Termelői kompetenciaA költségek becslése 2002. évi árszínvonalon a kialakult tervezési gyakorlatnak megfelelően tapasztalati számértékekkel történt, a közölt összegek az ÁFÁ-t nem tartalmazzák.

II/A.6.1. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉNEK (BEGYŰJTÉSÉNEK, SZELEKTÁLÁSÁNAK, SZÁLLÍTÁSÁNAK, ÁRTALMATLANÍTÁSÁNAK ÉS HASZNOSÍTÁSÁNAK) RACIONALIZÁLÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

II/A.6.1.1. A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSÉNEK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁSOK LEHETŐSÉGEI, FELADATAI

A hulladékgazdálkodási program prioritása: A keletkező termelési hulladékok mennyiségének csökkentése. E prioritás szolgálja a megelőzés intézkedése. Ennek érdekében az alábbi programokat adjuk:

• Környezet-központú irányítási rendszerek kiépítése a termelői szervezeteknél. Erre vonatkozóan felmérésekkel nem rendelkezünk.

• Fel kell mérni a már auditált gazdálkodó szervezeteket.• Technológiák felülvizsgálata az egységes környezethasználati metodika alapján.• A technológiák hulladék keletkezés szempontjából történő minősítése, támogatást

biztosító közgazdasági eszközök fejlesztése

10



II/A.6.1.2. A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS CÉLKITŰZÉSEINEK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

• A hulladék hasznosításra vonatkozó adat nyilvántartási, -szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt kell szerezni. Ennek érdekében az intézmény rendszer átalakítása indokolt.

• A kezelési tevékenységek folyamatos kontrollja.• Értékelni a hulladékok összetételét, a hasznosítható frakciók megfelelő kezelése.• A komposztálható hulladékokat biológiailag kezelni kell.• Ismeretterjesztés, szemléletformálást, tájékoztatás, oktatás képzés megvalósítása,

hulladékgazdálkodási tervekbe be kell építeni.• Regionális és helyi szinten a hulladékok kapcsolatos adat és gazdálkodási tevékenység

nyilvántartására és koordinálására intézménykorszerűsítést kell tervezni a regionális, illetve a helyi környezetvédelmi hatósághoz rendelten.

• A gyártói felelősség elvének érvényesítése, és folyamatos ellenőrzése.• A hulladék kereskedelem szervezett formájának megteremtése.• Az építőanyag célú felhasználások kiterjesztése

II/A.6.1.3. A KÖRNYEZETVÉDELMILEG MEGFELELŐ ÉS GAZDASÁGILAG MEGVALÓSÍTHATÓ, A HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEKET BIZTOSÍTÓ FEJLESZTÉSEK MEGHATÁROZÁSA

• A ipari hulladékok ártalmatlanítására szolgáló létesítményeket fel kell mérni.o A tárolókapacitások felmérése, szükség szerinti bővítéseo Az égető kapacitások bővítése.o A lerakóhelyek állapotának felmérése, a lerakások mértékének csökkentése.

II/A.6.1.4. A KÖRNYEZETVÉDELMILEG NEM MEGFELELŐ ÉS ILLEGÁLIS KEZELŐ, LERAKÓTELEPEK REKULTIVÁLÁSÁNAK, FELSZÁMOLÁSÁNAK FELADATI

• Kiemelt feladat a jelenlegi adatok és a helyszín ismeretek alapján a régió területén található salakhányók, pernyetárolók, bányameddők és salakhalnák rekultivációja. A rekultiváció megtervezésénél figyelemmel kell lenni a folyamatos hasznosításra. Ide sorolandó a :

o Dunaferr Rt. salakhalnao Az építési célra hasznosítandó bányameddők

• A környezetvédelmi felügyelőség hatósági eljárásának keretében kell elvégezni a részletes felülvizsgálatokat a jelenleg működő engedélyes és illegális lerakók esetében, melynek eredményeként a felügyelőség határozza meg a további feladatokat.

11



II/A.6.2. A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK SORRENDJE ÉS HATÁRIDEJE

II/A.6.2.1. A FEJLESZTÉSEK, BERUHÁZÁSOK MEGKEZDÉSÉNEK PRIORITÁSI RENDJE

A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási rendjét kizárólag az erre a területre vonatkozó pontos adatszolgáltatás rendelkezésre állása mellett adhatók meg.Az egyes fejlesztések beruházások megkezdésének prioritás rendjét az alábbi táblázat mutatja be.

II/A/10. számú táblázat. A beruházások, fejlesztések megkezdésének prioritási rendje

Prioritási sorrend

Beruházás, fejlesztés

1. Adatgyűjtési rendszer kiépítése, kezelői engedélyek felülvizsgálata2. Intézményi korszerűsítés, ellenőrzési rendszer kiépítése, tudatformálás3. Szelektív hulladékgyűjtő rendszer kiépítése4. Hasznosító rendszerek eljárások, berendezések és létesítmények kiépítése5. Illegális lerakások felszámolása6. Rekultiválások, felszámolások7. Ártalmatlanító művek, létesítmények fejlesztése

A tervezők véleménye szerint a feladatok sürgőssége miatt a prioritási sorrend csak látszólagos, mivel valamennyi feladat megkezdése indokolt, további halasztás nem lehetséges.

II/A.6.2.2. A FEJLESZTÉSEK, BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK TERVEZETT HATÁRIDEJE

II/A/11. számú táblázat. A hulladékkezelés racionalizálását elősegítő intézkedések

Intézkedés Határidő Felelős Költség(mFt) Forrás

Szelektív gyűjtési és válogatási rendszer feltételeinek

kialakítása (Gyűjtő telepek)

Folyamatos2008-ig Állami 20 Állami/EU/termelői

Begyűjtési rendszer feltérképezése

Folyamatos2004-ig Régiós 5 Minisztérium

Gazdaságos szállítást biztosító eszközrendszer támogatásának

kialakítására

Folyamatos2005-ig Régió 20 Minisztérium

Szerves hulladékfrakció kezelésénekm feltétel

rendszerének kialakítása (biológiai kezelés,)

Folyamatos2008-ig Régió 25 Önkormányzat, Állami/EU

(ISPA v. Kohéziós Alap)

Összesen 70

A konkrét fejlesztésekre, beruházásokra tervek és adatok hiányában megalapozott intézkedések és azok költségei nem tervezhetők.

12



II/A.6.3. A MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, MEGFELELŐ ELŐKEZELŐ, ÁRTALMATLANÍTÓ ÉS HASZNOSÍTÓ ELJÁRÁSOK, BERENDEZÉSEK, ÉS LÉTESÍTMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA

II/A.6.3.1. HATÉKONY ÉS RACIONÁLIS HULLADÉKGYŰJTÉSEI ÉS SZÁLLÍTÁSI RENDSZEREK KIALAKÍTÁSI TERVE

Az ipari termelési hulladékok esetében a hulladékgyűjtési és -szállítási rendszer csak abban az esetben javasolt kidolgozni, ha az állam alkalmazza és kikényszeríti közgazdasági eszközökkel a Hgt. alapelveit, nevezetesen a közelség, a regionalitás, termékdíj elvét.

II/A.6.3.2. HASZNOSÍTÓ RENDSZEREK (VÁLOGATÓ- ELŐKEZELŐ-, KOMPOSZTÁLÓ- ÉS EGYÉB HASZNOSÍTÓ TECHNOLÓGIÁK ÉS KAPACITÁSOK, VALAMINT EZEK FÖLDRAJZI TELEPÍTÉSI) TERVE ÉS ÖSSZEHANGOLÁSA A TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVEKKEL

A hasznosító rendszerek a már meglévők köré, illetve a legnagyobb hulladék mennyiségek termelőinek közvetlen környezetébe telepítendők (közelség elve).A régióban keletkező nagy tömegű termelési hulladékok kezelése megoldható.A területfejlesztési tervek összehangolása során a barnamezős beruházások támogatandók.

II/A.6.3.3. ÁRTALMATLANÍTÓ TELEPEK (TECHNOLÓGIAI- KAPACITÁSI ÉS FÖLDRAJZI TELEPÍTÉSI) TERVE ÉS ÖSSZEHANGOLÁSA A TERÜLETFEJLESZTÉSI (REGIONÁLIS, MEGYEI, KISTÉRSÉGI) TERVEKKEL

A lerakó és égető létesítmények tervezésének pontosítására, illetve az ártalmatlanítandó hulladékok és régióban tervezett települési szilárd hulladékok kezelésére vonatkozó tervek együttes vizsgálatára, továbbá az energetiakai célú hasznosításra a két év múlva esedékes felülvizsgálatakor vissza kell térni.

II/7. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK

A tervezési jelenlegi fázisában az előző fejezetekben ismertetett okok miatt csak a tervezés megalapozásának költségeit becsülhettük. A becsült összeg a kialakult mérnöki gyakorlat alapján:685 mFt.

AZ II/A. SZÁMÚ FEJEZET

13



NEM TELEPÜLÉSI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK

MELLÉKLETE

14



II/A.1. számú melléklet. A nem települési nem veszélyes hulladékok mennyisége

II/A./1. számú táblázat. A nem települési nem veszélyes hulladékok keletkezett mennyisége

Hkod Megnevezés Fejér megye

Komárom-

Esztergom megye

Veszprém megye

t/év t/év t/év01 Ásványok kutatásából, bányászatból, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezelésből származó

hulladékok010101 fémtartalmú ásványok bányászatából származó hulladék 7514,5010102 nemfémes ásványok bányászatából származó hulladék 4472010306 meddő, amely különbözik a 010304-től és a 010205-től 15228010409 hulladék homok és hulladék agyag 600010413 kő vágásából és fűrészeléséből származó hulladékok, amelyek

különböznek a 010407-től200 0

010499 közelebbről nem meghatározott hulladékok 3000 0010504 víznyerő kutak fúrásának iszapja és hulladékai 115

Összesen 0 3200 27929,503 Fafeldolgozásból és falmezez-, bútor-, cellulózrost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból

származó hulladékok030101 fakéreg és parafa hulladék 420 0 1250030105 faforgács, fűrészárú, deszka, furnér, falemeze

darabolási hulladékok, amelyek különböznek a 030104-től

1223 1021,5 31997,4

030199 közelebbről nem meghatározott hulladékok 717 44,7 730030308 hasznosításra szánt papír és karton válogatásából származó

hulladékok21,8 3572,2 0

030399 közelebbről nem meghatározott hulladékok 0,7 0 0Összesen 2382,5 4638,4 33977,4

04Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok

040108 krómot tartalmazó cserzett bőrhulladék (kékhasíték, forgács, apríték, csiszolási por)

0,1 9,6 18,7

040209 társított anyagokból származó hulladékok (impregnált textíliák, elasztomerek, plasztomerek)

0 3

040222 feldolgozott textilszál hulladékok 104,5 9,1 370040299 közelebbről nem meghatározott hulladékok 1,6 0 42,4

Összesen 106,1 18,7 434,105 Kőolaj finomításából, földgáz tisztításból és kőszén pirolitikus kezeléséből származó

hulladékok 050117 bitumen 0,1

07 Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok070199 közelebbről nem meghatározott hulladékok 56,5070212 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből

származó iszapok, amelyek különböznek a 070211-től21

070213 hulladék műanyagok 2590,9 1246 455070299 közelebbről nem meghatározott hulladékok 10 75 81,6

Összesen 2600,9 1321 614,108 Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok) ragasztók, tömítőanyagok és

nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok

080308 nyomdafestéket tartalmazó vizes folyékony hulladékok 0,1080410 ragasztók tömítőanyagok hulladékai amelyek különböznek a 14




Komárom-

Esztergom megye

Veszprém megye

t/év t/év t/év080409-től

Összesen 0 14,1 009

FÉNYKÉPÉSZETI IPAR HULLADÉKAI

090107 ezüstöt, vagy ezüst vegyületeket tartalmazó fotófilm és papír

0,3

10TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

100101 hamu, salak és kazán por (kivéve a 100104) 164475 33177100102 széntüzelés pernyéje 568138 344664100202 kezeletlen salak 464920100208 gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok, amelyek

különböznek a 100207-től33034

100214 gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák, amelyek különböznek a 100213-tól

15811

100299 közelebbről nem meghatározott hulladékok 17623,2100330 só, savak és fekete kohósalak (fémsalak) kezeléséből származó

hulladékok, amelyek különböznek a 100329-től936,4

100399 közelebbről nem meghatározott hulladékok 117,2100601 elsődleges és másodlagos termelésből származó salak 621100903 kemence salak 188100908 fémöntésre használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek

a 100907-től506

100914 kötőanyag hulladékok, amelyek különböznek a 100913-tól 260100999 közelebbről nem meghatározott hulladékok 1998,1101003 kemence salak 121,5101103 üveg alapú, szálas anyagok hulladékai 10125101112 üveg hulladék, amely különbözik a 101111-től 5334,4 7960,3101199 közelebbről nem meghatározott hulladékok 20101201 hőkezelésre előkészített hulladékká vált keverékek 240 106,8101206 kiselejtezett öntőformák 47,4 204,3101213 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezelésükből

származó iszapok200

101299 közelebbről nem meghatározott hulladékok 2,6 0,3101313 gáz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a

101312-től6904

101314 hulladék beton és beton készítési iszap 50 2639 88,3Összesen 541658,4 741687,4 397167

11 Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nem vas fémek hidrometallurgiai hulladékai

110110 iszapok és szűrő pogácsák, amelyek különböznek a 110109-től

2557

110199 közelebbről nem meghatározott hulladékok 0,1 0,4110501 kemény cink 800,4110502 cink hamu 132

Összesen 3489,5 0 0,412

FÉMEK, MŰANYAGOK ALAKÍTÁSÁBÓL, FIZIKAI ÉS MECHANIKAI FELÜLETKEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

120101 vasfém reszelék és esztergaforgács 10934,9 7541,9 1715,8

16




Komárom-

Esztergom megye

Veszprém megye

t/év t/év t/év120102 vasfém részecskék és por 1389,4 934,6 479,2120103 nem vas fém reszelék és forgács 505 64,9 7577,3120104 nem vasfém részecskék és por 142,2 312,2 12043,8120105 gyalulásból és esztergálásból származó esztergaforgács 300,6 51,6 439120113 hegesztés hulladék 23120117 homokfúvatási hulladékok, amelyek különböznek a 120116-tól 9,6120121 elhasznált csiszoló anyagok és eszközök, amelyek különböznek a

120120-tól3,6 0,3

120199 közelebbről nem meghatározott hulladékok 10173,4 172 304,5Összesen 23472,1 9087,1 22559,6

16A JEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT HULLADÉKOK

160103 termékként tovább nem hasznosítható gumiabroncsok 0,8 2 12,9160106 termékként tovább nem használható járművek, amelyek nem

tartalmaznak folyadékokat, sem más veszélyes összetevőket10,4

160112 surlódó-betétek, amelyek különböznek a 160111-től 839,5160117 vasfémek 1597,7 3436,9 3176,3160118 nem-vas fémek 89343,9 8,9 4,7160119 műanyagok 568,4 3,1 123,1160120 üveg 1160122 közelebbről nem meghatározott alkatrészek 15,4160199 közelebbről nem meghatározott hulladékok 22,2 4160214 használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a

160209-től, 160213-ig felsoroltaktól5,9 4,6

160216 használatból kivont berendezésekből eltávolított anyagok, amelyek különböznek a 160215-től

18

160304 szervetlen hulladékok, amelyek különböznek a 160303-tól 69160306 szerves hulladékok, amelyek különböznek a 160305-től 2161104 kohászati folyamatokban használt egyéb bélés- és tűzálló-

anyagok, amelyek különböznek a 161103-tól3,2 8,9

161106 kohászaton kívüli folyamatokban használt bélés- és tűzálló-anyagok, amelyek különböznek a 161105-től

10

Összesen 91631,1 4295,4 3366,319 Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül

kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok

190801 rácsszemét 16 407,5 576190802 homokfogóból származó hulladékok 314 150190812 ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó iszapok, amelyek

különböznek a 190811-től1261 1,6

190814 ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 190813-tól

18077

190901 durva és finom szűrésből származó hulladék 0,1190902 víz derítéséből származó iszapok 480190903 karbonát sók eltávolításából származó iszapok 2114191001 vas és acél hulladék 87,1191002 nem-vas fém hulladék 0,3191202 fémvas 0,5 4,5191203 nem- vas fémek 0,5191204 műanyag és gumi 5

Összesen 3959,4 18804,7 73120 Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi,

17




Komárom-

Esztergom megye

Veszprém megye

t/év t/év t/évipari, és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítve gyűjtött hulladékokat is

200101 papír és karton 639,6 68,1 63,4200111 textíliák 214,5 5,2200140 fémek 238,8 648,8 21,2200136 kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek

különböznek a 200121, a 200123, és a 200135-től0,9

200138 fa, amely különbözik a 200137-től 0,2200139 műanyagok 85,67200102 üveg 13

Összesen 1092,9 803,67 102,8Megyék mindösszesen 670392,9 811800,3 458952,7Régió mindösszesen 1941145,9

II/A./2. számú táblázat. Komárom-Esztergom megye

Hkod Megnevezes t/év030105 faforgács, fûrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, 25000030307 Hulladék papír és kartopn rost szuszpenzió készítésénél mechanikai

úton elválasztott maradékok 25000

03 összesen 50000040108 krómot tartalmazó cserzett bőrhulladék 500040199 közelebbrõl nem meghatározott hulladékok 200040209 társított anyagokból származó hulladékok (impregnált textíliák,

elasztomerek, plasztomerek)1300

040221 feldolgozatlan textilszál hulladékok 2500040222 feldolgozott textilszál hulladékok 1500040299 közelebbrõl nem meghatározott hulladékok 100

04 összesen 6100070213 hulladék mûanyagok 8000070299 közelebbrõl nem meghatározott hulladékok 100070799 közelebbrõl nem meghatározott hulladékok 500

07 összesen 8600080112 festék- vagy lakkhulladékok 1000080114 festék- vagy lakk-iszapok 2500080199 közelebbrõl nem meghatározott hulladékok 100

08 összesen 3600090107 fotófilm és papír 20090108 fotófilm és papír 20

09 Összesen 40100201 kezeletlen salak 500

1006 a réz termikus kohászatából származó hulladékok 300100601 elsõdleges és másodlagos termelésbõl származó salak 300100804 szilárd részecskék és por 20100899 közelebbrõl nem meghatározott hulladékok 500

1009 vasöntvények készítésébõl származó hulladékok 8000100903 kemence salak 3000100908 fémöntésre használt öntõmagok és formák 4000100910 füstgázpor, amely különbözik a 10 09 09-tõl 2100999 közelebbrõl nem meghatározott hulladékok 9000101003 Kemencesalak 5168

18



Hkod Megnevezes t/év101112 Üveghulladék 2000101299 közelebbrõl nem meghatározott hulladékok 289101206 kiselejtezett öntőformák 1000101208 Kiégetett kerámiák, téglák, cserepek és építőipari termékek hulladékai 25000101314 hulladék beton és betonkészítési iszap 2500

10 összesen 59079110501 kemény cink 200110502 cinkhamu 250

11 összesen 4501201 fémek és mûanyagok alakításából, fizikai és mechanikai

felületkezelésébõl származó hulladékok4000

120101 vasfém reszelék és esztergaforgács 25000120102 vasfém részecskék és por 5218120103 nemvas fém reszelék és esztergaforgács 25120104 nemvas fém részecskék és por 150120105 gyalulásból és esztergálásból származó mûanyag forgács 500120113 hegesztési hulladékok 50120199 közelebbrõl nem meghatározott hulladékok 2000

12 összesen 36943150203 abszorbensek, szûrõanyagok, törlõkendõk, védõruházat 5200

15 összesen 5200160117 vasfémek 1500160118 nem-vas fémek 100160119 mûanyagok 540160120 üveg 100160801 elhasznált katalizátorok 5161106 kohászaton kívüli folyamatokban használt bélés- és tûzálló-anyagok 30

16 összesen 2275170101 beton 22000170102 téglák 2500170103 cserép és kerámia 10100170201 fa 540170202 üveg 1100170203 műanyag 100170302 bitumen keverékek 5415170401 vörösréz, bronz, sárgaréz 135170402 alumínium 150170403 ólom 300170405 vas és acél 4000170411 kábelek 200170504 föld és kövek 50300170904 kevert építkezési és bontási hulladékok 68000

17 összesen 164840190801 rácsszemét 12000190805 települési szennyvíz tisztításából származó iszapok 52000190906 Ioncserélők regenerálásból származó oldatok és iszapok 12500

19 összesen 76500Komárom-Esztergom megye összesen: 413627

19



II/A./3. számú táblázat. Korrigált hulladékmennyiségek a Komárom-Esztergom megyei adatszolgáltatás alapján


Komárom-

Esztergom megye

Veszprém megye

t/év t/év t/év01 Ásványok kutatásából, bányászatból, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezelésből származó

hulladékok010101 fémtartalmú ásványok bányászatából származó hulladék 7514,5010102 nemfémes ásványok bányászatából származó hulladék 4472010306 meddő, amely különbözik a 010304-től és a 010205-től 15228010409 hulladék homok és hulladék agyag 600010413 kő vágásából és fűrészeléséből származó hulladékok, amelyek

különböznek a 010407-től200 0

010499 közelebbről nem meghatározott hulladékok 3000 0010504 víznyerő kutak fúrásának iszapja és hulladékai 115

Összesen 0 3200 27929,503 Fafeldolgozásból és falmezez-, bútor-, cellulózrost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból

származó hulladékok030101 fakéreg és parafa hulladék 420 0 1250030105 faforgács, fűrészárú, deszka, furnér, falemeze

darabolási hulladékok, amelyek különböznek a 030104-től

1223 25000 31997,4

030199 közelebbről nem meghatározott hulladékok 717 44,7 730030307 25000030308 hasznosításra szánt papír és karton válogatásából származó

hulladékok21,8 3572,2 0

030399 közelebbről nem meghatározott hulladékok 0,7 0 0Összesen 2382,5 53616,9 33977,4

04Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok

040108 krómot tartalmazó cserzett bőrhulladék (kékhasíték, forgács, apríték, csiszolási por)

0,1 500 18,7

040199 200040209 társított anyagokból származó hulladékok (impregnált textíliák,

elasztomerek, plasztomerek)1300 3

040221 2500040222 feldolgozott textilszál hulladékok 104,5 1500 370040299 közelebbről nem meghatározott hulladékok 1,6 100 42,4

Összesen 106,1 6100 434,105 Kőolaj finomításából, földgáz tisztításból és kőszén pirolitikus kezeléséből származó

hulladékok 050117 bitumen 0,1

07SZERVES KÉMIAI FOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ

HULLADÉKOK070199 közelebbről nem meghatározott hulladékok 56,5070212 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből

származó iszapok, amelyek különböznek a 070211-től21

070213 hulladék műanyagok 2590,9 8000 455070299 közelebbről nem meghatározott hulladékok 10 100 81,6070799 500

20




Komárom-

Esztergom megye

Veszprém megye

t/év t/év t/évÖsszesen 2600,9 8600 614,1

08 Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok) ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok

080308 nyomdafestéket tartalmazó vizes folyékony hulladékok 0,1080112 1000080114 2500080199 100080410 ragasztók tömítőanyagok hulladékai amelyek különböznek a

080409-től14

Összesen 0 3614,1 009

FÉNYKÉPÉSZETI IPAR HULLADÉKAI

090107 ezüstöt, vagy ezüst vegyületeket tartalmazó fotófilm és papír

20

090108 20Összesen 0 40 0


100101 hamu, salak és kazán por (kivéve a 100104) 164475 33177100102 széntüzelés pernyéje 568138 344664100201 500100202 kezeletlen salak 464920100208 gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok, amelyek

különböznek a 100207-től33034

100214 gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák, amelyek különböznek a 100213-tól

15811

100299 közelebbről nem meghatározott hulladékok 17623,2100330 só, savak és fekete kohósalak (fémsalak) kezeléséből származó

hulladékok, amelyek különböznek a 100329-től936,4

100399 közelebbről nem meghatározott hulladékok 117,2100601 elsődleges és másodlagos termelésből származó salak 300 621100804 20100899 500

1009 8000100903 kemence salak 188 3000100908 fémöntésre használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek

a 100907-től506 4000

100910 2100914 kötőanyag hulladékok, amelyek különböznek a 100913-tól 260100999 közelebbről nem meghatározott hulladékok 1998,1 9000101003 kemence salak 121,5 5168101006 300101103 üveg alapú, szálas anyagok hulladékai 10125101112 üveg hulladék, amely különbözik a 101111-től 5334,4 7960,3101199 közelebbről nem meghatározott hulladékok 20101201 hőkezelésre előkészített hulladékká vált keverékek 240 106,8101206 kiselejtezett öntőformák 1000 204,3101213 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezelésükből

származó iszapok200

21




Komárom-

Esztergom megye

Veszprém megye

t/év t/év t/év101299 közelebbről nem meghatározott hulladékok 2,6 289 0,3101313 gáz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a

101312-től6904

101314 hulladék beton és beton készítési iszap 50 2639 88,3Összesen 541658,4 773719 397167

22



11 Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nem vas fémek hidrometallurgiai hulladékai

110110 iszapok és szűrő pogácsák, amelyek különböznek a 110109-től

2557

110199 közelebbről nem meghatározott hulladékok 0,1 0,4110501 kemény cink 800,4 200110502 cink hamu 132 250

Összesen 3489,5 0 0,412

FÉMEK, MŰANYAGOK ALAKÍTÁSÁBÓL, FIZIKAI ÉS MECHANIKAI FELÜLETKEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

120101 vasfém reszelék és esztergaforgács 10934,9 25000 1715,81201 4000

120102 vasfém részecskék és por 1389,4 5218 479,2120103 nem vas fém reszelék és forgács 505 25 7577,3120104 nem vasfém részecskék és por 142,2 312,2 12043,8120105 gyalulásból és esztergálásból származó esztergaforgács 300,6 500 439120113 hegesztés hulladék 23 50120199 2000120117 homokfúvatási hulladékok, amelyek különböznek a 120116-tól 9,6120121 elhasznált csiszoló anyagok és eszközök, amelyek különböznek a

120120-tól3,6 0,3

120199 közelebbről nem meghatározott hulladékok 10173,4 172 304,5Összesen 23472,1 9087,1 22559,6

15HULLADÉKKÁ VÁLT CSOMAGOLÓ ANYAGOK, KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT

ABSZORBENSEK, TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT

150203 520016

A JEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT HULLADÉKOK

160103 termékként tovább nem hasznosítható gumiabroncsok 0,8 2 12,9160106 termékként tovább nem használható járművek, amelyek nem

tartalmaznak folyadékokat, sem más veszélyes összetevőket10,4

160112 surlódó-betétek, amelyek különböznek a 160111-től 839,5160117 vasfémek 1597,7 3436,9 3176,3160118 nem-vas fémek 89343,9 100 4,7160119 műanyagok 568,4 540 123,1160120 üveg 100160122 közelebbről nem meghatározott alkatrészek 15,4160199 közelebbről nem meghatározott hulladékok 22,2 4160214 használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a

160209-től, 160213-ig felsoroltaktól5,9 4,6

160216 használatból kivont berendezésekből eltávolított anyagok, amelyek különböznek a 160215-től

18

160304 szervetlen hulladékok, amelyek különböznek a 160303-tól 69160306 szerves hulladékok, amelyek különböznek a 160305-től 2

1608 5161104 kohászati folyamatokban használt egyéb bélés- és tűzálló-

anyagok, amelyek különböznek a 161103-tól3,2 8,9

161106 kohászaton kívüli folyamatokban használt bélés- és tűzálló-anyagok, amelyek különböznek a 161105-től

30 10

Összesen 91631,1 4295,4 3366,3

23



19 Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok

190801 rácsszemét 16 12000 576190802 homokfogóból származó hulladékok 314 150190812 ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó iszapok, amelyek

különböznek a 190811-től1261 1,6

190814 ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 190813-tól

18077

190901 durva és finom szűrésből származó hulladék 0,1190902 víz derítéséből származó iszapok 480190903 karbonát sók eltávolításából származó iszapok 2114190906 12500191001 vas és acél hulladék 87,1191002 nem-vas fém hulladék 0,3191202 fémvas 0,5 4,5191203 nem- vas fémek 0,5191204 műanyag és gumi 5

Összesen 3959,4 18804,7 73120 Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi,

ipari, és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítve gyűjtött hulladékokat is200101 papír és karton 639,6 68,1 63,4200111 textíliák 214,5 5,2200140 fémek 238,8 648,8 21,2200136 kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek

különböznek a 200121, a 200123, és a 200135-től0,9

200138 fa, amely különbözik a 200137-től 0,2200139 műanyagok 85,67200102 üveg 13

Összesen 1092,9 803,67 102,8Megyék mindösszesen 670392,9 940625,4 458952,7Régió mindösszesen 2097900

24



II/A.2. számú melléklet. A területről kiszállított és beszállított hulladékok mennyisége

A területről kiszállított és beszállított hulladékok mennyiségét a termelő vállaltok közvetlen adatszolgáltatása alapján állítottuk össze.

II/A./4. SZÁMÚ TÁBLÁZAT. A RÉGIÓBA BESZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK MENNYISÉGE

Gazdálkodó megnevezése Hulladék típusa Mennyiség (t/év)MAL Rt. Ajka Hulladék alumínium 7311MAL Rt. Inota Hulladék alumínium 722ALCOA-KÖFÉM Kft.* Hulladék alumínium 6000Dunaferr Rt. Hulladék vas és acél 216769Dunapack Rt.** Papírhulladék 119353*A beszállított mennyiségből külföldről beszállított :ALCOA-KÖFÉM Kft: 300 t**A közölt mennyiségből a csomagolási hulladékok mennyiségét nem közölték.

A régióból kiszállított hulladékok mennyiségéről adat nem áll rendelkezésre.

25



II/A.3. számú melléklet. Kezelési engedélyek megyénkénti bontásban

II/A./5. számú táblázat. Kezelési engedélyek Komárom-Esztergom megye


Sor-szám Engedélyes Engedély szám Hulladék kezelési

tevékenységHulladék típus megnevezése

Mennyiségt/év

1. Bábolna Technika Kft.

H-10641-3/2003. előkezelés papír és karton 1800

2. Mocsa Enrocast H-11120-4/2003. hasznosítás nem veszélyes, nem vasfém

II/A./6. számú táblázat. Kezelési engedélyek Veszprém megye

VESZPRÉM MEGYE



Mennyiségt/év

1. NOVOKOMB KFT

38278-4/2002. begyűjtés, előkezelés papír, karton 1200

2. Fővárosi Kézműipari Rt. WINNER Gyáregysége

38532-10/2002. hasznosítás vasfémek 30

3. NOVOKOMB KFT

37059-8/2001. begyűjtés, előkezelés papír, karton 1200

4. Vercz Attila ev. 33030-7/2002. begyűjtés, szállítás, előkezelés, tárolás

vashulladék nincs részletezvealumínium nincs részletezve

5. Alcufer Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

34531-21/2001. begyűjtés, előkezelés,tárolás

vasfém 100alumínium nincs részletezve

6. MÉK KFT 33006-12/2002. begyűjtés, előkezelés, szállítás

vasfém reszelék, esztergaforgács

200

nem vasfém reszelék, esztergaforgácsgépjármű karosszéria, veszélyes hulladék nélkül

150

elhasznált gumiabroncsokközelebbről nem meghatározott hulladékok

1270

települési hulladékok, papír és karton

50

fémek 80kiselejtezett elektromos berendezések

20

7. Harcos László ev. 33101-14/2002. begyűjtés,előkezelés,szállítás


350

közelebbről nem meghatározott

741

26



hulladék(gyártásközi vas, lemez)gépjármű karosszéria veszélyes hulladék nélkül

250

papír, karton 220fémek 300kiselejtezett elektromos berendezések

20

8. Bio-Gen Talajtermékmennyiség-fokozó Terméket Gyártó és Forgalmazó Kft

31011-29/2002. szállítás, hasznosítás üveg alapú szálas anyagok hulladékai (bazaltgyapot)

nincs részletezve

üveg hulladék, (olvadék, láva és vascsapolási kőzet)

5000

9. Észak-dunántúli MÉH Rt.

30174-13/2002. begyűjtés,előkezelés,szállítás


nincs részletezve

kiselejtezett járművek karosszériái veszélyes hulladék nélkül

nincs részletezve

vasfémek nincs részletezveközelebbről nem meghatározott hulladékok

nincs részletezve

vasfémek nincs részletezveközelebbről nem meghatározott hulladékok

nincs részletezve

vasfémek nincs részletezvenem vasfémek nincs részletezvepapír és karton nincs részletezveműanyagok nincs részletezvekiselejtezett elektromos berendezések

nincs részletezve

10. Toxikológiai Kutató Központ Kft.

30321-15/2002. égetéspapír, karton 80fa 25

11. Toxikológiai Kutató Központ Kft.

30321-3/2002. égető berendezésben történő hasznosítás

papír, karton 8

27



II/A./7. számú táblázat. Kezelési engedélyek Fejér megye

FEJÉR MEGYE



Mennyiségt/év

1. DUNAFERR Ferromark Kft.

40049-29/2001. begyűjtés, tárolás salak feldolgozásából származó hulladékok

80.000

közelebbről meg nem határozható fémhulladékok

70.000

kiselejtezett járművek

40.000

2. DUNAFERR Acélművek Kft.

40048-28/2001. újrafeldolgozás vasfémreszelék és esztergaforgács

nincs részletezve

egyéb vasfém részecskék

nincs részletezve

3. Észak-dunántúli MÉH Nyersanyaghasznosító Rt.

40181-10/2001. begyűjtés, szállítás, előkezelés, tárolás

vas és acél nincs részletezvevasfémek nincs részletezvekiselejtezett elektromos berendezések

85

4. Autodiscont Kft. 41204-12/2002. begyűjtés, tárolás termékként tovább nem hasznosítható járművek, melyek nem tartalmaznak sem folyadékokat, sem más veszélyes összetevőket

2,22

5. Méhecske 97 Kft. 42726-27/2002. begyűjtés, előkezelés vasfém reszelék és esztergaforgács

5

termékként tovább nem használható gumiabroncsok

5

termékként tovább nem használható járművek, amelyek nem tartalmaznak sem folyadékokat sem más veszélyes összetevőket

35

vasfémek 200nem vasfémek 2műanyagok 0,5fém vas 200nem vas fémek 5műanyag és gumi 1papír és karton 40üveg 1kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések

10

műanyagok 2fémek 3

6. Méhecske 97 Kft. 42726-28/2002. begyűjtés, előkezelés vasfém reszelék és esztergaforgács

500

28



termékként tovább nem hasznosítható gumiabroncsok

50

termékként tovább nem használható járművek, amelyek nem tartalmaznak sem folyadékokat sem más veszélyes összetevőket

210

vasfémek 300nem vasfémek 5műanyagok 2papír és karton 300fém vas 2000nem vas fémek 30műanyag és gumi 20papír és karton 200üveg 10kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések

200

műanyagok 10fémek 10

7. VERTIKÁL Építőipari és Kommunális Szolgáltató Rt.

43269-12/2002. begyűjtés, előkezelés, üveg nincs részletezveműanyag nincs részletezvefémek nincs részletezve


43267-13/2002. begyűjtés, előkezelés üveg nincs részletezveműanyagok nincs részletezvefémek nincs részletezve

9. Alero Fémipari Kft.

45839-39/2002. újrafeldolgozás alumínium 6600

10. Nemes Mentall Kft.

46929-4/2001. kezelés, begyűjtés kiselejtezett járművek (karosszéria)

nincs részletezve

11. Oszoli János ev. 45066-7/2002. begyűjtés, szállítás vasfém 612. Arplast

Műanyagfeldolgozó és Kereskedelmi Kft.

48116-9/2002. begyűjtés, hasznosítás

műanyag 100

13. Metal & Shoes Kft.

48002-10/2002. begyűjtés, előkezelés nem vasfém reszelék és esztergaforgács

1,5


43268-12/2002. begyűjtés, előkezelés üveg nincs részletezveműanyag nincs részletezvefémek nincs részletezve


43266-12/2002. begyűjtés, előkezelés üveg nincs részletezveműanyag nincs részletezvefémek nincs részletezve

29



II/A./8. számú táblázat. Kezelési engedélyek folyamatban lévők

FOLYAMATBAN LÉVŐK



Mennyiségt/év

1. Boroszlán Építő Szolgáltató Tervező Rt.

38941-1/2003. komposztálás rácsszemét 146homokfogóból származó hulladék

80

szennyvíztisztításból származó iszap

10800

2. Pápai Víz – Csatornamű Rt.

30346-11/2003. szállítás, iszapkomposztálás

települési szennyvíztisztításból származó iszap

2300

3. Sztojka Mátyás ev.

44558-8/2003. begyűjtés, szállítás, tárolás

fémek 30nem vas fémek 3,2vasfémek 5,6

4. Györök Árpád ev. 45073-9/2003. begyűjtés, szállítás, előkezelés, tárolás

vasfém reszelék és esztergaforgács

2

nem vasfém reszelék és esztergaforgács

2

termékként tovább nem hasznosítható járművek, amelyek nem tartalmaznak sem folyadékot, sem más veszélyes összetevőket

20

vasfémek 20nem vasfémek 20műanyagok 10fémek 30

5. SZÉKOM Rt. 40273-15/2003. begyűjtés, tárolás fa 10fémek 20

6. PÓSA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

33865-…/2003. szállítás vasfém reszelék és esztergaforgács

100

nem vas fém reszelék és esztergaforgács

50

kohászati folyamatokban használt, szén alapú bélés és tűzálló anyagok

10

kohászati folyamatokban használt szén alapú bélés és tűzálló anyagok

10

kohászati folyamatokban használt egyéb bélés és tűzálló anyagok

10

7. Farkas Lajos ev. 33137-2/03. begyűjtés, szállítás kiselejtezett elektromos vezeték

20

fémek 60közlekedési jármű termék

380

30



8 Alero Kft

II/B. fejezet

Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok

II/B.1. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ, VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE

II/B.1.1. AZ ADATGYŰJTÉS KÖRE, FORRÁSAI, PONTOSÁGA PROBLÉMÁI ÉS BECSLÉI MÓDSZEREI

Magyarországon erre a hulladék típusra nincs kötelező adatszolgáltatás. A hulladékok keletkezésére vonatkozó adatok a Gazdasági Minisztérium (GM), kérésére, önkéntes adatszolgáltatásból keletkeztek.Az adatok megbízhatósága rendkívül alacsony, ami miatt nem alkalmasak tervezésre. Ugyancsak elégtelenek a Tervezési Segédletben (TS) szereplő adatok is. A létező és vitatott információk csupán az egyes hulladékfajták összes mennyiségére vonatkoznak de nem ismeretesek azok egyenkénti keletkezési helyei, mennyiségei az egyes hulladéktermelők személye, a tárolás, kezelés, hasznosítás, műszaki megoldásai, földrajzi elhelyezkedése, egyéb körülményei, amik nélkül konkrét a tematikának megfelelő tervezés nem lehetséges Mindezek miatt ezen hulladékfajta esetében javaslatunk megegyezik a II/A fejezetre vonatkozó javaslatunkkal, azaz a tervezés elhalasztása az adatgyűjtés megszervezése és végrehajtása ,ezt követően a tervezés folytatása a területi terv két év múlva esedékes felülvizsgálatakor.

II/B.1.2. A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE

Az erdőgazdálkodásból származó hulladékok mennyiségére vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre.

Az élelmiszeriparra vonatkozó, a keletkező hulladékok mennyiségét megalapozó adatok nem állnak rendelkezésre.

Mivel a mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékokra vonatkozóan egységes, adatszolgáltatással nem rendelkezünk, a terv elkészítése során az alábbi forrásokat használtuk fel:

31



Az ágazatban keletkező hulladékokat a G.M. adatszolgáltatása alapján a II/B melléklet 7. számú táblázata tartalmazza.

A G.M.adatain túl a Környezetvédelmi Felügyelőségek felkérésére beérkezett gazdálkodói adatszolgáltatás alapján a II/B melléklet 8. számú táblázatában felsorolt fajtájú és mennyiségű hulladékokról szereztünk tudomást.

A G.M.-es adatszolgáltatás során kapott mennyiségeket az alábbi ábra tartalmazza.

Hígtrágya mennyisége (t/év)

7091

140620

45630

020000400006000080000

100000120000140000160000


Veszprém megye

II/B/1. számú ábra

Ezeket az adatokat az alultervezés módszerét alkalmazva tájékoztató jelleggel mutatjuk be, tekintettel arra, hogy nincs arról információnk szerepelnek-e a G.M.táblázatokban.

A Tervezési Segédletben kizárólag a Komárom-Esztergom megyére vonatkozó adatokban van eltérés a G.M.adataihoz képest. Ezeket az eltéréseket a II/B. melléklet 9. számú táblázat a tartalmazza.

A szerves és híg trágya esetében a Statisztikai Évkönyv adataiból számított hulladékmennyiségek kerültek figyelembe vételre.

A Statisztikai Évkönyv adataiból készített diagramot az alábbi ábra tartalmazza.

32



II/B/2. számú ábra

Az alábbi táblázatban foglaljuk össze a különböző adatforrásokból származó hulladék mennyiségeket.

II/B/1.számú táblázat. A különböző adatforrásokból származó hulladék mennyiségek

AdatforrásFejér megye

Komárom-Esztergom

megye

Veszprém megye

Összese

t/év t/év t/év t/évGazdasági Minisztérium 45630 140620 7091 193341A Tervezési Segédlet - 932650 - 932650Statisztikai Évkönyv 339703 294238 232341 866282Környezetvédelmi Felügyelőségek 6377 - 1176 7553

A tervezők véleménye alapján a szolgáltatott adatok mennyisége azok megbízhatósága a további tervezésekhez nem elégséges, ezért újabb adatok beszerzése szükséges a további tervezéshez.

A különféle adatok áttekintése alapján a további tervezésekre vonatkozó halasztási javaslatunkat továbbra is fenntartjuk.

A fenti források közül a G.M. adatainak felhasználását tartjuk elképzelhetőnek, míg a hígtrágyák esetében a Statisztikai Évkönyv adataiból számított mennyiségek használhatók. Ennek értelmében a keletkező hulladékok összes mennyisége tájékoztató jelleggel:

Fejér megye: 385.333 t/év,Komárom-Esztergom megye: 434.855 t/év,Veszprém megye: 239.432 t/év.

33

Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok mennyisége (t/év)

232341294238

339703

050000

100000150000200000250000300000350000400000


Veszprém megye



Régió összesen: 1.059.620 t/év

II/B.1.3. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE

A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok körében felhalmozott hulladékról információnk nem áll rendelkezésre.

II/B.1.4. A TERÜLETRE BESZÁLLÍTOTT ÉS TERÜLETRŐL KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE

A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok körében a területre beszállított és kiszállított hulladékról információ nem áll rendelkezésre.

II/B.1.5. A TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGE

Gazdasági Minisztérium adatai alapján a régióban összesen 193.341 t hulladék keletkezik. Felhalmozott hulladék mennyiségről nincs tudomásunk. A hasznosított hulladék mennyiségről kevés információnk van, ez szerint csupán a Cerbona Rt.-nél az extrudálási tevékenység során keletkező évi 50 t takarmány selejtet hasznosítják melléktermékként, továbbértékesítés útján.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a terület hulladékmérlege nem állítható össze.

II/B.2. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

A mezőgazdasági eredetű hulladékok közül a trágyák mezőgazdasági területen történő felhasználására, illetve a trágya, hígtrágya tárolására vonatkozó hatályos jogi és műszaki szabályozások az iránymutatóak.

Az élelmiszeripari hulladékokra vonatkozóan a HAPPC előírások a mérvadóak.

II/B.2.1. A TERÜLETEN FOLYÓ, HULLADÉKKEZELÉSRE ELŐÍRT ENGEDÉLYEK (FELSOROLÁS: MEGNEVEZÉS, SZÁM)

A keletkező mezőgazdasági eredetű hulladék mennyiségeknek minimális része komposztálásra kerül. Erre vonatkozó kezelési engedélyekkel nem rendelkezünk, tudomásunk van azonban arról, hogy a hulladékkezeléssel foglalkozó vállalkozók –pl.: Veszprémi Kommunális Rt., Depónia Kft.,– végez ilyen jellegű hulladék komposztálást.

34



II/B.2.2. A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTTAKTÓL VALÓ SPECIÁLIS TERÜLETI, HELYI, VAGY EGYEDI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól, eltérő speciális területi, helyi, vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek.

II/B.3. AZ EGYES HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK

Az egyes hulladékokra vonatkozó speciális intézkedések a tervezési területen nincsenek.

35



II/B.4. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK

II/B.4.1. A HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉS JELLEMZŐK ISMERTETÉSE

A tervezési területünkön keletkező mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékokat a keletkezés helyén általában valamilyen formában kezelik vagy gyűjtik azonban a keletkezés helyéről, a kezelés módjáról adatok nem állnak rendelkezésünkre.

II/B.4.1.1. A GYŰJTÉSI KÖRZETEK KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS A HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁNAK TÉRSÉGI JELLEMZŐI (BEVONT TELEPÜLÉSEK, ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ GYŰJTŐ-SZÁLLÍTÓ SZERVEZETEK, KEZELŐK)

A hulladékok keletkezésének földrajzi helyzetére, fajtájára, mennyiségére vonatkozó adatok hiányában gyűjtési körzeteket nem lehet megállapítani. Gyakorlatban a gyűjtési körzetek logisztikai megoldásai a feladatrendszerben résztvevő vállalkozók, hulladéktermelők közötti, keresleti-kínálati viszonyoknak megfelelően kialakultak.

A gyűjtési körzetek kialakulásában a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségek aktív koordinációs szerepet játszhatnak.

II/B.4.1.2. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÁROLÁSI JELLEMZŐI (TELEPHELYEK, ÜZEMELTETŐK, TÁROLÁSI TECHNOLÓGIA, TÁROLÁSI KAPACITÁS, KIHASZNÁLTSÁG)

A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok körében felhalmozott hulladékokról, telephelyekről, üzemeltetőkről, tárolási technológiákról, tárolási kapacitásokról, kihasználtságról információink nincsenek.

II/B.4.1.3. A TERÜLETEN FOLYTATOTT HULLADÉKKEZELÉSI (HASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI) TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE (VÁLOGATÓ, ELŐKEZELŐ, ÉS KEZELŐ TECHNOLÓGIÁK, ÜZEMELTETŐK, TELEPHELYEK, BERENDEZÉSEK, KAPACITÁSOK, KIHASZNÁLTSÁG)

A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenységre, válogatás, előkezelés, és kezelő technológiák, üzemeltetők, telephelyek, berendezések, kapacitások, kihasználtságra vonatkozó adatok a Környezetvédelmi Felügyelőségek adatbázisaiban nem szerepelnek, értékelhető termelői adatszolgáltatás nem állt a tervezők rendelkezésére.



II/B.4.1.4. FEJLESZTÉST, VAGY FELSZÁMOLÁST, ILLETVE REKULTIVÁLÁST IGÉNYLŐ KEZELŐTELEPEK, ILLETVE LERAKÓ HELYEK MEGHATÁROZÁSA

A tervezési területen fejlesztést, vagy felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelőtelepek, illetve lerakó helyekre vonatkozó információk nincsenek.

II/B.5. AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

II/B.5.1. A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKITŰZÉSEI

Az adatszolgáltatási rendszer hiányossága miatt a terv készítés jelenlegi fázisában csak, a Hulladékgazdálkodási Törvényben és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben megfogalmazott általános célok tűzhetők ki.

II/B.5.2. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK


II/B.5.3. HULLADÉKHASZNOSÍTÓ ÉS ÁRTALMATLANÍTÓ KAPACITÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK PRIORITÁSAI ÉS CÉLKITŰZÉSEI


II/B.5.4. AZ ILLEGÁLIS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMILEG NEM MEGFELELŐ TÁROLÓ, KEZELŐ ÉS LERAKÓ KAPACITÁSOK MEGFELELŐ ÜZEMMÓDRA FEJLESZTÉSE, ILLETVE REKULTIVÁLÁSA, KÁRMENTESITÉS ELVÉGZÉSE, FELSZÁMOLÁSA

Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakó kapacitások megfelelő üzemmódra fejlesztése, illetve rekultiválása, kármentesítés elvégzése, felszámolása a jelenlegi információk birtokában nem tervezhető.

2



II/B.6. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM

A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok esetében az adathiányosság olyan mértékű, ami lehetetlenné, bizonytalanná teszi a tervezést. Valószínűsíthető, hogy a helyzet országos viszonylatban ugyanilyen, vagy nagyon hasonló.Mindezek miatt javasoljuk ezen hulladéktípus esetén a tematika szerinti tervezés elhalasztását és egy országosan egységes adatgyűjtési rendszer soron kívüli megszervezését , beindítását és elvégzését.

Ilyen módon a Területi Hulladékgazdálkodási Tervek két év múlva esedékes felülvizsgálatakor ezen hulladékok esetében is már megalapozott, reális terveket lehet készíteni.

A vázolt hiányosságok miatt a cselekvési program az alábbiak szerint javasolható:

i) A hulladékfajták tekintetében nem állnak rendelkezésre megfelelő és megbízható adatok, ezért legfontosabb feladat a hulladékokra vonatkozó adat nyilvántartási, -szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt szerezni.

j) Számba kell venni a kiadott kezelői, közszolgáltatásra vonatkozó engedélyeket, illetve ezeket meghatározott időközönként felül kell vizsgálni. A tevékenységek folyamatos kontroll alatt végezhetők.

k) Mérési adatokkal alátámasztva kell értékelni a hulladékok összetételét, a biológiailag lebomló anyagok lerakására vonatkozó előírások teljesülését.

l) Fel kell mérni a komposztálható hulladékok körét és azok hasznosításának módját.m) Regionális és helyi szinten a hulladékok kapcsolatos adat és gazdálkodási tevékenység

nyilvántartására és koordinálására intézmény korszerűsítést kell tervezni a regionális, illetve a helyi környezetvédelmi hatósághoz rendelten.

II/B/2. számú táblázat: Módszerfejlesztési , intézmény fejlesztési program elemei

Program célja Helye Határidő Felelős Költség ForrásHulladék adatszolgáltatási rendszer kialakítása

Minisztérium/Önkormányzat 2004. dec. 31.

Minisztérium 25 mFt Állami



2004. dec. 31.


10 m Ft Állami


Gazdálkodói szervezetek folyamatosan Gazdálkodói szervezetek

60 mFt/év Saját

Biohulladék komposztálása

Regionális, illetve helyi 2005. jan.31. Gazdálkodói szervezetek

120 mFt Saját/ Állami / pályázati

Hatékony hulladékgazdálkodási ellenőrzési, felügyeleti rendszer kiépítése

Önkormányzat/ Környezetvédelmi Felügyelőségek

2004. dec. 31.

Önkormányzat/ Minisztérium

* *

* Az adott korszerűsítéshez illeszkedően a költségeket és rendelkezésre álló forrásokat ki kell munkálni.

A költségek becslése 2002. évi árszínvonalon a kialakult tervezési gyakorlatnak megfelelően tapasztalati számértékekkel történt, a közölt összegek az ÁFÁ-t nem tartalmazzák.

3



II/B.6.1. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉNEK (BEGYŰJTÉSÉNEK, SZELEKTÁLÁSÁNAK, SZÁLLÍTÁSÁNAK, ÁRTALMATLANÍTÁSÁNAK ÉS HASZNOSÍTÁSÁNAK) RACIONALIZÁLÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

A hulladékok kezelésének racionalizálását elősegítő intézkedések csak általánosságban fogalmazhatók meg, melyek konkretizálása a két év múlva esedékes felülvizsgálatakor lehetséges a települési hulladékgazdálkodási tervekben megállapítottak figyelembe vételével.

II/B.6.1.1. A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSÉNEK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁSOK LEHETŐSÉGEI, FELADATAI

A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai csak általánosságban fogalmazhatók meg, melyek konkretizálása a két év múlva esedékes felülvizsgálatakor lehetséges.

II/B.6.1.2. A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS CÉLKITŰZÉSEINEK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

A hulladékhasznosítás célkitűzéseinek elérését szolgáló intézkedések, csak általánosságban fogalmazhatók meg, melyek konkretizálása a két év múlva esedékes felülvizsgálatakor lehetséges.

II/B.6.1.3. A KÖRNYEZETVÉDELMILEG MEGFELELŐ ÉS GAZDASÁGILAG MEGVALÓSÍTHATÓ, A HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEKET BIZTOSÍTÓ FEJLESZTÉSEK MEGHATÁROZÁSA

A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható, a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító fejlesztések meghatározása csak általánosságban történhet meg, melyek konkretizálása a két év múlva esedékes felülvizsgálatakor lehetséges

II/B.6.1.4. A KÖRNYEZETVÉDELMILEG NEM MEGFELELŐ ÉS ILLEGÁLIS KEZELŐ, LERAKÓTELEPEK REKULTIVÁLÁSÁNAK, FELSZÁMOLÁSÁNAK FELADATI

A tervezési területen belül környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő-, lerakótelepek rekultiválására, felszámolására vonatkozó feladat nincs.

II/B.6.2. A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK SORRENDJE ÉS HATÁRIDEJE

A II/B.6.2. fejezet alatt tervezendő intézkedések a terv két év múlva történő felülvizsgálatakor esedékesek.

4



II/B.6.3. A MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, MEGFELELŐ ELŐKEZELŐ, ÁRTALMATLANÍTÓ ÉS HASZNOSÍTÓ ELJÁRÁSOK, BERENDEZÉSEK, ÉS LÉTESÍTMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA

II/B.6.3.1. HATÉKONY ÉS RACIONÁLIS HULLADÉKGYŰJTÉSEI ÉS SZÁLLÍTÁSI RENDSZEREK KIALAKÍTÁSI TERVE

A II/B.6.3.1. fejezet alatt tervezendő intézkedések a terv két év múlva történő felülvizsgálatakor esedékesek, figyelembe véve a helyi (települési) hulladékgazdálkodási tervekben megállapítottakat.

II/B.6.3.2. HASZNOSÍTÓ RENDSZEREK (VÁLOGATÓ- ELŐKEZELŐ-, KOMPOSZTÁLÓ- ÉS EGYÉB HASZNOSÍTÓ TECHNOLÓGIÁK ÉS KAPACITÁSOK, VALAMINT EZEK FÖLDRAJZI TELEPÍTÉSI) TERVE ÉS ÖSSZEHANGOLÁSA A TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVEKKEL


II/B.6.3.3. ÁRTALMATLANÍTÓ TELEPEK (TECHNOLÓGIAI- KAPACITÁSI ÉS FÖLDRAJZI TELEPÍTÉSI) TERVE ÉS ÖSSZEHANGOLÁSA A TERÜLETFEJLESZTÉSI (REGIONÁLIS, MEGYEI, KISTÉRSÉGI) TERVEKKEL


II/B.7. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK

A tervezési alapadatok bizonytalansága miatt konkrét tervkészítés és költségbecslés nem lehetséges. A hulladéktípusra vonatkozó hulladékgazdálkodási terv megalapozását szolgáló intézkedések becsült költségeit a II/B/2. számú táblázat tartalmazza.

A II/B. SZÁMÚ FEJEZET

5



MEZŐGAZDASÁGI ÉS ELELMISZERIPARI HULLADÉKOK

MELLÉKLETE.

6



II/B.1. számú melléklet. A régió mezőgazdaságának jellemzői

A mezőgazdasági termelésben résztvevő termelők vállalkozási formája az elmúlt években jelentősen megváltozott, a 90-es évek előtt a kis létszámú, de nagy földterületet intenzíven művelő gazdálkodói egységek voltak a jellemzők, napjainkra ez a struktúra felbomlott, és jelentős a kis létszámú és kis területet művelő gazdálkodók száma.

Az elmúlt években új fogalomként és formaként jelentek meg a családi gazdaságok. A 2001. évi adatok között a családi gazdaságok az egyéni vállalkozások között, nem elkülönítetten kerültek feltüntetésre.

Az alábbi II/B/1. számú táblázatban a régióban működő mezőgazdasági vállalkozások számát és létszám kategóriái tüntettük fel.

II/B.1. számú táblázat: A mezőgazdasági termelésben részvevők gazdasági szervezetek száma

Megye Összes vállalkozások

száma

Társas vállalkozások

száma

Létszám kategória 1-9 fő alkalmazott

között

Egyéni vállalkozások

számaFejér 1666 523 1542 1143Komárom-Esztergom

884 308 826 576

Veszprém 1624 628 1527 996Mindösszesen: 4174 1459 3895 2715Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2001. május 31.

Az összes vállalkozások 93%-a kis létszámú gazdálkodási formának tekinthető.

A gazdálkodó szervezetek és egyéni gazdálkodók által művelt mezőgazdasági területek nagyságát az alábbi táblázat mutatja be.

II/B.2. számú táblázat: A gazdálkodók által művelt terület nagysága

Megye Termőterület (ha)

Gazdálkodó szervezetek által

művelt termőterület (ha)

Egyéni gazdálkodók által

művelt termőterület (ha)

Fejér 341985 158739 168327Komárom-Esztergom

182430 120445 58322

Veszprém 301182 142716 150222Mindösszesen: 825597 421900 376871

Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2001. május 31.

Az oszlopok közötti eltérés a „nem mezőgazdasági hasznosítású” területek nagyságából ered.

A fenti táblázatból megállapítható, hogy az egyéni gazdálkodók az összes termőterület mintegy 43%-át művelik meg.

A jelenlegi gazdálkodási struktúrából a környezet terhelés két fő problémája a következő:

1



• kisszámú társas vállalkozás ipari méretű, intenzív termelő tevékenységet folytat a környezetet jelentős mértékben igénybe véve

• nagyszámú gazdálkodói kör koordinálatlanul veszi igénybe a környezetet.

A régió mezőgazdasági területein történelmi borvidékek, újonnan telepített nagyipari mezőgazdasági művelésre alkalmas szőlőterületek találhatók. A régió alkalmas gyümölcs termesztésre és kertészeti termelésre. Az alábbi táblázatban részletezzük a szőlő, gyümölcsös és kertészeti területek megoszlását.

II/B.3. számú táblázat: Szőlő és gyümölcstermesztés a Közép-Dunántúli Régióban

Megye Szőlő terület (ha) Gyümölcsös terület (ha) Konyhakert (ha)Összesen Ebből egyéni

gazdálkodók által művelt

Összesen Ebből egyéni gazdálkodók által művelt

Összesen Ebből egyéni gazdálkodók által művelt

Fejér 3700 3111 2450 1663 4955 4954Komárom-Esztergom

1774 1237 617 369 1890 1707

Veszprém 6246 5742 1500 691 2262 2262Összesen 11720 10090 4567 2723 9107 8923Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2001. május 31.

A mezőgazdasági tevékenység legjelentősebb környezeti hatással járó formája az állattartás. Ezen tevékenység végzése során elsősorban a keletkező trágya megfelelő gyűjtésére, tárolására és hasznosítására kell kiemelt figyelmet fordítani. Az alábbi táblázatban bemutatjuk a vizsgált régió három megyéjében az állattartást jellemző adatokat.

II/B.4. számú táblázat: Állattenyésztés Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyében

Állatállomány, db Fejér Komárom-Esztergom VeszprémSzarvasmarha 57.000 15.000 37.000Sertés 242.000 244.000 163.000Tyúk féle 1.226.000 4.480.000 836.000Juh 31.000 29.000 53.000

Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2001.

A vizsgált régió három megyéjében a mezőgazdasági művelésben felhasznált szerves és műtrágya mennyiségét az II/B.5. számú táblázat mutatja.

II/B.5. számú táblázat: A felhasznált szerves trágya mennyisége 2001. évben (t/év)

Felhasznált trágya (t/év)

Fejér Komárom-Esztergom Veszprém

Szerves trágya 238.659 126.085 222.520Műtrágya 20.460 10.845 7.521

Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2001.

A természetes vegetáció rekonstruált térképe szerint az emberi tevékenység kiszélesedése előtt Magyarország területének mintegy 70%-át erdő borította. Ez az arány több fázisban csökkent a mai állapotig, amikor az ország erdősültsége 18,5%-körüli, a természetszerű erdő kiterjedése nem éri el a 10%-ot (Forrás: Nemzeti Környezetvédelmi Program 1997-2002.).

2



A Közép-Dunántúli Régióban az erdősültség aránya az alábbi II/B.6. számú táblázatban megadott adatokkal jellemezhető.

II/B.6. számú táblázat: Közép-Dunántúli Régió erdősültsége

MegyeErdőterület

(ha)

Erdőterület aránya a megye

összterületéhez*%

Gazdálkodó szervezetek által

művel terület (ha)

Egyéni gazdálkodók által művel terület

(ha)

Fejér 33163 7,6 21066 12097Komárom-Esztergom

56070 24,8 47764 8306

Veszprém 79977 17,3 53171 26806Összesen 169210 15,0 122001 47209Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2001. május 31.*Megyék területe: Fejér: 4359 km2, Komárom-Esztergom: 2265 km2, Veszprém: 4613 km2.

3



II/B.2. számú melléklet. A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékokII/B.7. számú táblázat. A Gazdasági Minisztérium mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékokra vonatkozó adatai, 2001

Hkod MegnevezésFejér megye

Komárom-Esztergom

megye

Veszprém megye

t/év t/év t/év020103 hulladékká vált növényi szövetek 3757 0 0020106 állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a

szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya)

0 109550 0

020301 mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más szétválasztásokból származó iszapok

33,8 0 0

020304 fogyasztása, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok 36529,7 30 0020399 közelebbről nem meghatározott hulladékok 1048 0 0020401 Cukorrépa mosásából és tisztításából visszamaradt föld 0 30000 0

0205 Tejipari hulladékok 0 800 0020501 fogyasztásra, vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok 969 0 0020502 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből

származó iszapok0 0 3588

020599 közelebbről nem meghatározott hulladékok 3260 0 00206 Sütő és cukrászipari hulladékok 0 0 0

020601 fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok 22,4 48 3452020603 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből

származó iszapok10 0 0

020699 közelebbről nem meghatározott hulladékok 0 0 35,9020704 fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok 0 0 15020799 közelebbről nem meghatározott hulladékok 0 192 0

Összesen45629,9 140620 7090,9

II/B.8. számú táblázat. A Tervezési Segédlet Komárom-Esztergom megyére vonatkozó adatai, 2001

Hkod Megnevezes t/év020102 hulladékká vált állati szövetek 1100020103 hulladékká vált növényi szövetek 1500020106 állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát),

elkülönítve gyûjtött és nem a képzõdés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya)

840500

020107 erdõgazdálkodási hulladékok 5000020203 fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok 12800

0203 gyümölcs, zöldség, gabonafélék, étolaj, kakaó, kávé, tea és dohány elõkészítésébõl és feldolgozásából; konzervgyártásból; élesztõ és

élesztõ kivonat készítésébõl, melasz feldolgozásból és fermentálásból származó hulladékok

24450

020301 mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más szétválasztásokból származó iszapok

1500

020401 Cukorrépa mosásából és tisztításából visszamaradt föld 300000205 Tejipari hulladékok 800

020601 fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok 2500

4



020799 közelebbrõl nem meghatározott hulladékok 12500

Összesen932650

II/B.9. számú táblázat. A Statisztikai Évkönyv adataiból számított hulladékmennyiségek,2001


Komárom-Esztergom

megye

Veszprém megye

t/év t/év t/év020106 állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a

szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya)

339703 294238 232341

II/B.10. számú táblázat. Környezetvédelmi Felügyelőségek felkérésére beérkezett gazdálkodói adatszolgáltatás

Termelő Telephely Hulladéktípus Mennyiség (t)

Bábolna Rt.

Rácalmás takarmány 113tápok 205

Kerteskői* Ménes takarmány 655Kerteskői* baromfi telep

takarmány 116tápok 405

Cerbona Rt. Székesfehérvár

takarmány selejt 50takarmányliszt, törtszem

2662

ciklonpor gabonatisztításból

988

tésztagyártási selejt 1190Parmalat Hungaria Rt.

Székesfehérvár flotátum 595

Cornexi Rt. Székesfehérvár, malmok

gabona tisztítási maradék

574

Összesen 7553*Veszprém megye közigazgatási területéhez tartozik, a többi mennyiség Fejér megyében keletkezik.

II/C. FEJEZET

TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKOK

II/C.1. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ, VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE

5



II/C.1.1. AZ ADATGYŰJTÉS KÖRE, FORRÁSAI, PONTOSÁGA PROBLÉMÁI ÉS BECSLÉI MÓDSZEREI

A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos adatgyűjtésbe a régió 19 közszolgáltatója került bevonásra közvetlen adatszolgáltatással, valamint a Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai évkönyvek az érintett megyékre vonatkozó 2002. évi adatait használtuk fel.

A két adatsor között jelentős ellentmondások tapasztalhatók, melynek oka elsősorban a közszolgáltatói adatgyűjtés és szolgáltatás nem kellő pontossága, köszönhetően a hulladéklerakó telepek egy részénél tapasztalható infrasrtukturális hiányosságoknak.

A két adatforrásból származó adatsor közötti ellentmondás mintegy 28%.

Azon esetekben, amikor sem statisztikai, sem közszolgáltatói adatok nem álltak rendelkezésre, a lakos szám és a vizsgált térségre jellemző fajlagos éves hulladék termelés alapján becsültük a hulladék mennyiségét.

II/C.1.2. A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE

II/C/1. számú táblázat: Keletkező települési szilárd hulladék mennyisége

Megye Kategória

Nem szelektíven gyűjtött hulladék

mennyisége(et)

Gyűjtési arány(%)

Keletkezett mennyiség

(et)

Hulladék keletkezés(t/lakos)

Fejér Összesen 231 100 231 0,539Ebből háztartási 162 100 162 0,377

Komárom Összesen 126 100 126 0,489Ebből háztartási 84 100 84 0,341

Veszprém összesen 182 98 186 0,496Ebből háztartási 127 98 130 0,347

Összesen: 539 - 543 -Forrás: KSH 2001. évi adatok

A keletkezett települési szilárd nem szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége 543 et, melyből a háztartási jellegű hulladék mennyisége 376 et.

Az ellátott települések listáját a II/C/1. számú melléklet tartalmazza.

A közszolgáltatói adatszolgáltatásból származó adatokat és a keletkező hulladék mennyiségét a II/C/1. számú melléklet részletezi. A keletkező összes mennyiség 417,7 et/év, mely nem tartalmazza a beszállított zöldhulladékot, továbbá földet és építési törmeléket. A lakossági háztartási hulladék mennyisége 304,3 et, az intézményektől elszállított mennyiség pedig 113,4 et/év.

6



A két számítás közötti - Statisztikai Évkönyv alapján és a közszolgáltatók részéről szolgáltatott adatok között - eltérésnek valószínűleg az adatszolgáltatás nem egyértelmű értelmezése az oka, a továbbiakban a KSH adatait használjuk.

A települési hulladék összetétele az alábbiak szerint jellemezhető figyelemmel az OHT és a helyi mérési adatokra:

• a keletkező hulladék 7%-a föld, törmelék• a kezelendő hulladék (keletkező hulladék – 7% föld, törmelék)

o 61,9%-a vegyes hulladék, kb. fele arányban szerves anyagot tartalmazó hulladék,

o 18,4%-a papír,o 5,5%-a műanyag,o 3,0%-a fém,o 1,5%-a fa,o 2,8%-a textil,o 1,4%-a üveg,o 1,0%-a veszélyes hulladék,o 4,5%-a egyéb hulladék.

II/C.1.3. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE

Jelenlegi ismereteink szerint felhalmozott hulladék a régióban nincs nyilvántartva, azonban a folyamatban lévő felülvizsgálati eljárások során sor kerülhet egyes hulladéklerakók felszedésére.

II/C.1.4. A TERÜLETRE BESZÁLLÍTOTT ÉS TERÜLETRŐL KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE

Régión kívülről beszállított inert hulladék mennyisége (t/év) – lakos szám szerinti becslés alapján az alábbi táblázat tartalmazza

7



II/C/3. számú táblázat. Régión kívülről beszállított inert hulladék mennyisége (t/év)

Igénybe vett lerakó

Beszállítás Régión kívülről beszállított hulladék mennyisége (t/év) – lakos szám szerinti becslés

Bicske Pest megyéből összesen* 51300Dunaújváros Bács-Kiskun megye (Duanegyháza,

Dunatetétlen, Daruszentmiklós, Akasztó)

1100

Dunaújváros Tolna megye (Dunaföldvár) 3500Sárbogárd Tolna megye (Kisszékely,

Nagyszékely, Németkér)360

Tatabánya Pest megyéből (Törökbálint, Telki, Herceghalom,)

3900

Tatabánya Győr-Sopron-Moson megyéből (Kománymonostor)

Összesen 55860

*Pest megyei települések: Bicskei lerakó esetében: Biatorbágy, Páty, Nagykovácsi, Tök, Pilisvörösvár, Solymár, Üröm, Budakalász, Pilisborosjenő, Csobánka, Pilisszentkereszt, Szigetszentmiklós, Szigethalom, Halásztelek, Délegyháza, Dunavarsány, Budaörs, Budakeszi, Szentendre, Pomáz, Tahitótfalu.

Kiszállítás az alábbi településekről történik a régión kívülre:

II/C/4. számú tábláza:. Régión kívülre szállított hulladék mennyisége (t/év)

Megye Igénybe vett lerakó Lakos szám

Kiszállított hulladék mennyisége (t/év) – lakos szám szerint

Fejér Pusztazámor 6980 1810Komárom-Esztergom Vác 1102 290Komárom-Esztergom Győr 12461 2340Veszprém* Győr 35937 15000Összesen: 56480 19440

(Számítási metódus: 1 lakos éves hulladék termelése 1,3 laza m3, melynek súlya 200 kg)

*Veszprém megye területéről a Győri Kommunális Kft. a keletkező települési hulladék mintegy 80%á-t szállítja a Győri lerakóba műszaki becslés alapján.

Fejér megye esetében kiszállítás Martonvásárról, Tordasról, Komárom-Esztergom megye esetében Dömösről történik. A felsorol településekről a települési szilárd hulladék Pest megyei lerakókba kerül.

Az ellátott települések listáját a II/C/1. számú melléklet tartalmazza.

8



II/C.1.5. A TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGE

A szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége közszolgáltatói adatok alapján a KDT-Regionális Fejlesztési Tanács által elkészítetett Közép-dunántúli Régió Hulladékgazdálkodási Programja tanulmányból

II/C/5. számú táblázat: Szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége

Sorsz. Hulladékfajta

Begyűjtött mennyiségek anyagcsoport szerinti bontásban (t/év) 2001.

Háztartási és háztartási jellegű hulladékokból termelési hulladékokból összesen

hulladékudvar(ok) ból

gyűjtősziget (ek)ből

szelektív hulladékgy.

1 papír 2,0 190,0 51,6 1979,2 2222,82 fém 73,4 11,4 27,4 112,23 üveg 8,4 40,0 6,3 54,74 fa 501,6 501,65 komposztálható 1,7 63,2 2306,0 2370,96 akkumulátor 1,1 1,17 maradék szemét 7,2 7,28 műanyag 36,9 42,0 10,7 58,1 147,79 gumiabroncs 6,4 8,2 14,6

Összesen 136,0 272,0 144,3 4880,5 5432,8Forrás: Közszolgáltatói adatok

A fenti anyagok közül anyagában hasznosítják a papírt, fémet, műanyagot, komposztálható szerves anyagot és üveget, melyek összes mennyisége 4908 t/év.

Közszolgáltatói adatok részbeni hiánya, illetve az ellátási körzetek minden esetben tarthat

II/C/6. számú táblázat: A terület éves hulladékmérlege

Megye Keletkező hulladék Hasznosítás* Égetés Lerakás Nem kezelt

(t/év) % (t/év) % (t/év) % (t/év) %Fejér 231000 1800 1,0 0 0 229200 99,0Komárom-Eszergom

126000 1600 1,0 0 0 124400 99,0

Veszprém 186000 1508 1,0 0 0 184492 99,0Régió összesen

543000**417700*

4908 1,0 0 0 538092**412792*

99,099,0

0 0

* Közszolgáltatói adatszolgáltatásból számolva** KSH adatból számolva

A fenti adatokból megállapítható, hogy a keletkező hulladék 99%-a lerakásra kerül.

9



II/C.2. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

II/C.2.1. A TERÜLETEN FOLYÓ HULLADÉKKEZELÉSRE ELŐÍRT ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK ÉS JOGSZABÁLYI ALAPOK SZÖVEGES ISMERTETÉSE

A hazai szabályozást illetően a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi LIII. törvény előírásai a mértékadóak. A törvény megalapozza a hulladékgazdálkodás EU konform szabályozását.

A hulladékgazdálkodás hazai és európai elvárásainak és követelményeinek részletezése a II/C/2. számú mellékletben található.

II/C.2.2. A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTTAKTÓL VALÓ SPECIÁLIS TERÜLETI, HELYI, VAGY EGYEDI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

A hulladékgazdálkodási törvényen és hozzá kacsolódó jogszabályokon kívül az alábbi jogszabályok figyelembe vétele szükséges:

• A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény• A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni

Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. Törvény• A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes

feladatokról szóló 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet• Az érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtő területük kijelöléséről szóló 240/2000.

(XII.23.) Korm. rendelet

Az egyes jogszabályok részletezése a II/C/2. számú mellékletben található.

II/C.3. AZ EGYES HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK

A tervezési területen a szelektív hulladékgyűjtés formái:• Gyűjtősziget• Hulladékudvar• Szelektív gyűjtőkonténer• Visszavételi lehetőség

A szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása a tervezési területen helyi a körülményekhez igazítva részben működik. A gyűjtést a közszolgáltatók végezik gyűjtőszigetek, hulladékgyűjtő udvar működtetésével, mobil gyűjtőjáratok alkalmazásával, egyes hulladékalkotóknak a keletkezés helyén történő elkülönített gyűjtésével.

10



II/C/7. számú táblázat: A szelektív gyűjtés eszközei a régióban

Körzetközpont Közszolgáltató Hulladékudvar (db)

Gyűjtősziget(db)

Nagykonténer (db)

Adony Dészolg Kft. - 9 40Dunaújváros Dunanett Kft. - - 78Oroszlány Otto Oroszlány Rt. - 17 -Polgárdi Vertikál Rt. 6 - 51Sárbogárd Közév Kft. 3 9 15Székesfehérvár Depónia Kft. 1 26 16

Velence Városgazdálkodási és Turisztikai Rt. 1 3 61

Tatabánya RWE Umwelt Tatabánya Rt. 1 33 65

Balatonfüred Probio Rt. 1 32 7Pápa Közszolg Kft. - - 17

Veszprém Veszprémi Kommunális Rt. 1 122 -

Összesen: 14 247 350

Szelektíven gyűjtött lakossági hulladékok mennyisége a Közép-dunántúli Régióban.

II/C/8. számú táblázat: Szelektíven gyűjtött hulladékfajták és mennyiségük

Sorsz. Hulladékfajta

Begyűjtött mennyiségek anyagcsoport szerinti bontásban (t/év)

háztartási és háztartási jellegű hulladékokból termelési hulladékokból összesen

hulladékudvar(ok) ból

gyűjtősziget (ek)ből

szelektív hulladékgyű

jtésből 1 papír 2,0 231,1 107,6 1979,2 2222,82 fém 73,4 11,4 27,4 112,23 üveg 8,4 68,0 40,1 54,74 fa 501,6 501,65 textil6 komposztálható 1,7 63,2 2306,0 2370,97 akkumulátor 1,1 1,18 hűtőszekrény9 szárazelem

10elektromos berendezés

11 maradék szemét 7,2 7,212 műanyag 36,9 58,9 33,4 58,1 147,713 gumiabroncs 6,4 8,2 14,6

Összesen 136 358 256,8 4880,5 5432,8Forrás: Önkormányzati és Közszolgáltatói adatszolgáltatás 2001-2002.

A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy egyes hulladékfajtákra ugyan van begyűjtési lehetőség, beszállítás mégsem történik, pl.: hűtőszekrény, textil, stb.

A lakossági hulladék veszélyes összetevőire vonatkozó speciális intézkedések (gyűjtés, visszavétel) nincsenek érvényben a régióban.

11



A települési szilárd hulladék veszélyes frakciójára vonatkozó felmérési adatokat a II/C/3. számú melléklet tartalmazza.

A lakosság számára veszélyes hulladék visszavételi lehetőség van gépkocsi akkumulátorok, gépkocsi fáradt olaj és lejárt szavatosságú gyógyszerek esetében. További alternatív gyűjtési módot jelent az iskolákban és egyes közintézményekben kihelyezett elem és kisméretű akkumulátorok gyűjtésére szolgáló edényzet.

Az akkumulátorok és fáradt olajok mennyisége az átvevő (szervizek, hulladék gyűjtőtelepek) vállalkozások adatszolgáltatásában jelenik meg.

Visszavételi lehetőség csak korlátozott mértékben, szabványos méretű és formájú üvegekre (palackok és befőttes üvegek) és PET palackokra van és az élelmiszer áruházakhoz (boltokhoz) kapcsolódik. Adatok erre vonatkozóan a régióban nem állnak rendelkezésre.

II/C.4. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK

II/C.4.1. A HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉS JELLEMZŐK ISMERTETÉSE

II/C.4.1.1. A GYŰJTÉSI KÖRZETEK KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS A HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁNAK TÉRSÉGI JELLEMZŐI (BEVONT TELEPÜLÉSEK, ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ GYŰJTŐ-SZÁLLÍTÓ SZERVEZETEK, KEZELŐK)

A hulladékok kezelésére a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet vonatkozik. A rendelet értelmében települési szilárd hulladék gyűjtésével, kezelésével csak arra felhatalmazott, megfelelő engedélyekkel rendelkező szervezet foglalkozhat.

A tervezők a közszolgáltatók bemutatására a Közép-dunántúli Régió Hulladékgazdálkodási Program (KDT. Fejlesztési Tanács) adatit használták fel, és a környezetvédelmi felügyelőségek által rendelkezésre bocsátott kezelői engedélyeket.

12



II/C/9. számú táblázat: Hulladékkezelési tevékenység jellemzése a régióban

Közszolgáltatók Engedély száma Gyűjtőedények típusa

110-120 l-es edényzet

(db)

Gyűjtési mód

GyakoriságSzállítójárművek száma

(db)

Agárdi Városgazdálkodási és Turisztikai Rt. – Velence

42353-29/2002 KDT-KF

3216 járdáról gyűjtve

Heti egy alkalom

6

Depónia Kft. 47354-3/2003KDT-KF


Heti egy alkalom

6

Dészolg Kft. – Adony 43690-7/2002KDT-Kf


Heti egy alkalom

2

Rumpold-Bicske Kft- 8880 járdáról gyűjtve

Heti egy alkalom

5

Dunanett Kft. 18392 járdáról gyűjtve

Heti egy alkalom

9

Közév Kft. – Sárbogárd 47120-8/2002KDT-KF


Heti egy alkalom

5

VERTIKÁL Rt. Polgárdi

40773-99/2002KDT-KF


Heti egy alkalom

6

Avar-Ajka Kft. 10218 járdáról gyűjtve

Heti egy alkalom

6

Balatonalmádi Kommunális Kft.

38100-12/2002KDT-KF

Na. járdáról gyűjtve

Heti egy alkalom

2

Probio Rt. – Balatonfüred


Heti egy alkalom

8

Közszolg Kft. – Pápa 9700 járdáról gyűjtve

Heti egy alkalom

2

Veszprémi Kommunális Rt


Heti egy alkalom

8

Otto Oroszlány Rt. 9021 járdáról gyűjtve

Heti egy alkalom

9

RWE Umwelt Tatabánya Rt.


Heti egy alkalom

7

Vertikál Rt. Esztergom Na. járdáról gyűjtve

Heti egy alkalom

3

Győri Kommunális Rt. 14562 járdáról gyűjtve

Heti egy alkalom

7

Otto Tapolca Kft. 37798-19/2002KDT-KF


Heti egy alkalom

6

X-ion Kft. Na. járdáról gyűjtve

Heti egy alkalom

3

Homokbödöge Önkormányzata,Adásztevel Önkormányzata, Nagytevel Önkormányzata

32012-17/2002KDT-KF


Heti egy alkalom

1

Összesen - - 101

A gyűjtési és szállítási kezelői engedélyek kiadása még jelenleg is folyamatban van annak ellenére, hogy az engedélyek beszerzésére vonatkozó határidő 2002. december 31-én lejárt.

13



A régióban a hulladékgyűjtés teljesnek tekinthető, az egyes közszolgáltatókhoz tartozó gyűjtési körzeteket a II/C/1. számú melléklet tartalmazza.

A jelenlegi adatok szerint a gyűjtést 101 db gépjármű végzi a tervezési területen, melyek tömörítő feltéttel rendelkeznek, a tömörítés mértéke általában 1:5. Az intézményi és egyéb hulladékokat 58 db konténeres gyűjtőjármű szállítja el.

A járművek kora eltérő. A legtöbbet 1989-1990-ben gyártották, de sok készült 1992-ben, 1996-ban, 2001-ben, illetve 2002-ben. Elmondható, hogy a járművek 71 %-a készült 1989. után, viszont 1995. után csak a 35%-a. A legöregebb jármű 25 éves.

Összességében rögzíthető, hogy a hulladék gyűjtése – néhány kivételtől eltekintve – a fő közszolgáltatók esetében viszonylag korszerű, átlagos műszaki állapotú járművekkel folyik. A jelenleg használatban lévő gépjárműparkot az elkövetkező 3-6 éves időszakon belül azonban le kell cserélni, mert ezekkel a gépjárművekkel, célgépekkel ezt az időszakot követően már csak lényegesen drágábban lenne üzemeltethető a hulladékgyűjtési tevékenység.

II/C.4.1.2. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÁROLÁSI JELLEMZŐI (TELEPHELYEK, ÜZEMELTETŐK, TÁROLÁSI TECHNOLÓGIA, TÁROLÁSI KAPACITÁS, KIHASZNÁLTSÁG)

A régióban a hulladéklerakók fenntarthatóságát a regionális környezetvédelmi felügyelőségek hatósági keretén belül (22/2001. (X. 10.) KöM. rendelet alapján) folyamatosan vizsgálják. A vizsgálatok eredményétől függően a hulladéklerakó egészének, vagy egy részének lezárására kötelezheti a hatóság a lerakó üzemeltetőjét, amennyiben a hulladéklerakó kialakításának követelményei nem felelnek meg a rendeletben foglalt előírásoknak.

A felhalmozott hulladék mennyiségét csak ezen vizsgálatok elvégzése után lehetséges megadni

II/C.4.1.3. A TERÜLETEN FOLYTATOTT HULLADÉKKEZELÉSI (HASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI) TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE (VÁLOGATÓ, ELŐKEZELŐ, ÉS KEZELŐ TECHNOLÓGIÁK, ÜZEMELTETŐK, TELEPHELYEK, BERENDEZÉSEK, KAPACITÁSOK, KIHASZNÁLTSÁG)

HulladékkezelésA hulladékkezelés jelenlegi létesítményei során kizárólag azokat a létesítményeket tüntettük fel, melyekben lehetőség nyílik a beszállított hulladék válogatására, előkezelésére. A kezelés jellemző eszközei körzetközpontonként és egyéb részletes adatokat a II/C/4. számú melléklet tartalmaz.

A gyűjtés és a hulladék előkezelés eszközei csak részben állnak rendelkezésre. A hulladékok szelektív gyűjtését alkalmassá tevő hulladékudvarok, gyűjtőszigetek száma a keletkezet hulladék mennyiségéhez képest a térségben igen kevés. Ugyanez a megállapítás tehető a hulladékkezelő létesítményekre is. Gyakorlatilag nincs megfelelő méretű és technológiájú létesítmény a hulladék szerves komponensének csökkentésére. A válogató- és hasznosító művek száma, technológiai felszerelése, kapacitása gépi berendezései nem elegendőek az elvárt követelményekhez képest.

14



Hulladék ártalmatlanításAz egyes gyűjtési körzetekben keletkező hulladékokat a körzetközpontokban található, regionális illetve kistérségi hulladéklerakókon helyezik el. A meghatározó hulladéklerakók, illetve kezelő telepek főbb jellemzőit a II/C/5. számú melléklet tartalmazza.

A térség hulladéklerakói közül az adonyi, székesfehérvári, sárbogárdi, polgárdi, oroszlányi, tatabányai, bicskei és esztergomi hulladéklerakó felel meg az EU normáknak. A régió külső vonzáskörzetében Pusztazámoron található még korszerű hulladéklerakó.

Összességében megállapítható, hogy a hulladéklerakók önkormányzati tulajdonban vannak. Ez alól csupán néhány kicsi, már felhagyott lerakó képez kivételt, amelyek a kárpótlási folyamatban magánszemélyek tulajdonába került.

A hulladéklerakókat üzemeltető közszolgáltatók adatszolgáltatása alapján a térség hulladéklerakóinak jellemző adatait a II/C/5. számú mellékletekben mutatjuk be a Közép-dunántúli Hulladékgazdálkodási Program adatai alapján.

A hulladéklerakók kapacitása Veszprém megyében néhány éves időtartamon belül már nem képesek befogadni a térségben keletkező lakossági hulladékokat, tehát a fejlesztés minden félek éppen indokolt. Fejér és Komárom-Esztergom megyében a műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakók térfogata – megfelelő fejlesztéssel, előkezelési és hasznosítási módok beiktatásával – a megyékben keletkező hulladékmennyiséget figyelembe véve 20-30 évre elegendő, változatlan kezelési technológia mellett a lerakók pár éven belül (7-9 év) feltelnek.

A hulladékkezelő létesítményeken alkalmazott főbb technológiai lépések általánosságban a következők:

• mérlegelés,• előválogatás, illetve előkezelés és bálázás;• komposztálás;• gödörfeltöltés, illetve dombépítés;• tömörítés.

A hulladékgyűjtés során – a hulladékudvarok és Székesfehérvár, Tatabánya és Veszprém kivételével – lényegében nem történik szelektív válogatás és gyűjtés, a hulladéklerakókon alkalmazott technológiával pedig nem lehet megfelelő arányban a hasznosítható hulladékot kinyerni.Az alkalmazott technológiai berendezések kevés kivétellel elhasználtak, kizárólag a folyamatos üzemben tartást végzik, felújításra csak kevés lehetőség nyílik.

A lerakók üzemeltetőinek a 213/2001. (XI. 14.) kormányrendelet értelmében 2002. év december 31-ig kellett teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot készíttetni. A korszerű, EU-konform hulladéklerakók többségében elindult a felülvizsgálati eljárás, mely magában foglalja az egységes környezet használati engedély 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet „az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól” alapján történő megszerzését is.

15



II/C.4.1.4. FEJLESZTÉST, VAGY FELSZÁMOLÁST, ILLETVE REKULTIVÁLÁST IGÉNYLŐ KEZELŐTELEPEK, ILLETVE LERAKÓ HELYEK MEGHATÁROZÁSA

Fejlesztés

Települési szilárd hulladék lerakók esetében a regionális kezelőtelepek fejlesztése szükséges:

II/C.11. számú táblázat: Fejlesztendő regionális hulladékkezelő központok

Megye TérségFejér Adony

BicskeDunaújvárosMórPolgárdiSárbogárdSzékesfehérvárVelence

Komárom-Esztergom DorogEsztergomOroszlányTatabánya

Veszprém AjkaBalatonfüredPápaTapolcaVeszprémVárpalotaZirc

Felszámolás

A kommunális hulladékok vonatkozásában sem a Landfill Projekt sem a Felügyelőségi nyilvántartások sem az önkormányzatok nem adtak tételes felsorolást a felszámolandó lerakókról, a szakhatóságok közül az Állami Erdészeti Szolgálat Veszprémi Igazgatósága Dákát (060- hrsz-ú ingatlan) jelölte meg és felhívta a figyelmet, hogy az illegális lerakások erdei bekötő utak mellett és az erdőkben gödrökben gyakoriak.

Rekultiválás

A települési szilárd hulladéklerakók rekultiválását a környezeti tényezők és érzékenység együttesen határozzák meg. A jelenlegi ismereteink alapján az alábbi felhagyott lerakók rendezését szükséges megoldani. A régió településeinek ismeretében rögzíthető, hogy valamennyi település határában található felhagyott, rendezésre szoruló hulladéklerakó.

A tervezés jelen stádiumában ismert rekultiválandó lerakók a Közép-Dunavidéki ISPA pályázat megvalósíthatósági tanulmányához kapcsolódó felmérés alapján kerültek feltüntetésre, kiegészítve a Köztisztasági Egyesülés adatszolgáltatásával. A lerakók felsorolása a II/C/6. számú mellékletben találhatók.

16



II/C.4.2. TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK TOVÁBBI KEZELÉSE

II/C.4.2.1. A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK, VALAMINT ZÖLD- ÉS BIOLÓGIAILAG LEBONTHATÓ SZERVES HULLADÉKKOMPOSZTÁLÓK ISMERTETÉSE

A települési szilárd hulladék kezelő telepek ismertetése a II/C.4.1.3. fejezetben megtörtént.

A hulladékok biológiailag lebontható szerves anyag tartalmának csökkentése érdekében komposztálást hat helyen végeznek, ebből három helyen van a komposzt homogenizálására aprító gép, és két helyen van a komposzt kezelésére rosta.

II/C/12. számú táblázat: Zöldhulladék és biológiailag lebomló hulladék kezelésre alkalmas kezelői kapacitások

Kezelő telep Kezelés módja Kezelt zöldhulladék mennyisége (t/év)

Székesfehérvár prizma komposztálás 3200Oroszlány prizma komposztálás 1500Velence (Gurjal-völgy) prizma komposztálás 9900Polgárdi prizma komposztálás 1500Adony prizma komposztálás 600Tatbánya prizma komposztálás 1600Összesen 18300

Székesfehérvár, Oroszlány, Velence és Polgárdi estében a komposztálás a célra kialakított, betonozott felületen történik, Polgárdiban a betonozott felület alatt fólia szigetelés is található. Adonyban a komposztálás a beszállított szennyvíziszappal együtt a lerakótér erre a célra elkülönített területén folyik.

A komposztáló terek nagysága 1500-2000 m2 között változik.

II/C.4.2.2. A MÁSODNYERSANYAG VISSZANYERÉS ÉS AZ ÚJRAHASZNOSÍTÁS ARÁNYA A TERVEZÉSI TERÜLETEN

A régióban keletkező kommunális hulladék mennyisége a KSH 2001. évi adatai alapján 543 et/év, a közszolgáltatók adatszolgáltatása szerint 417,7 et/év.

A régióban települési szilárd hulladék esetében másodnyersanyag visszanyerés kb. egy % körüli (4908 t/év), melynek újra hasznosítása megoldott.

A legfontosabb hasznosító művek:• papír: Dunapack Rt.• vas és acél: Dunaferr Rt.• alumínium: MAL Rt.

II/C.4.2.3. A TERÜLETEN KELETKEZŐ BIOLÓGIAILAG LEBONTHATÓ SZERVES TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK MENNYISÉGE (ARÁNYA) ÉS EBBŐL A LERAKÁSRA KERÜLŐ MENNYISÉG (ARÁNY)

17



A régióban a biológiailag lebomló szerves hulladékok mennyisége az alábbi számokkal becsülhető.

II/C.13. számú táblázat: Települési szilárd hulladék összetétele

Települési hulladékfrakciók Budapest – nagyvárosok Egyéb településekPapír 18-20 16-17Üveg 4-5 3-4Fém 3-4 3-4Műanyag 12-15 5-6Szerves anyag 30-32 35-40Textil 5-6 3-4Veszélyes 1 1Szervetlen 20-25 25-30

A megadott összetételekből kiindulva a térségre jellemzőnek a 32%-os szerves anyag tartalmat elfogadva a keletkező biológiailag lebomló szerves anyag mennyisége:

• KSH adatokra vonatkoztatva (543.000 t/év): 173.760 t/év• közszolgáltatói adatok alapján (417.700 t/év): 133.664 et/év.

A tervezés időszakában a települési hulladék biológiailag bontható anyagainak kezelése, komposztálása a tervezési területen nem folyik, a települési kommunális hulladék lerakásra kerül, ahol anaerob körülmények között megkezdődik a hulladék mineralizálódása.

A települési szilárd hulladék komposztálása jelenleg a régióban sehol sem folyik, ezért a kapacitás kiépítése indokolt, a Hgt. előírásainak figyelembe vételével. A szervesanyag tartalom csökkentése az előírások az alábbiak:

• 2004. július 1-ig: 75%-ra,• 2007. július 1-ig: 50%-ra kell csökkenteni.

Ennek megfelelően a szervesanyag csökkentési kötelezettség • 2004. július 1-ig: 43.440 t-val,• 2007. július 1-ig: 86.880 t-val kell csökkenteni a hulladék mennyiség változatlanul

hagyásával.

A kezelő kapacitásokat a hulladékkezelő rendszer kiépítésével együtt kell megoldani, ugyanis a rendszer önmagában nem, hanem csak hulladékhasznosítással alkalmazható.

18



II/C.5. AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

II/C.5.1. A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKITŰZÉSEI

A hulladékgazdálkodás ismertetett alapelveinek és az EU követelményeinek megfelelően kerültek meghatározásra a Nemzeti Környezetvédelmi Programban és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben olyan hosszú távú célkitűzések, amelyek a települési szilárd hulladékgazdálkodást a jövőben jelentősen megváltoztatják.

A települési szilárd hulladékokra vonatkozó csökkentési célkitűzések alapjai a:• Hgt. 56.§ (7) céljai

A területen keletkező biológiailag lebomló szerves települési hulladékok mennyiségének csökkentése, a mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szerves anyag tartalmat

a.) 2004. július 1 napjáig 75%-rab.) 2007. július 1 napjáig 50%-rac.) 2014. július 1 napjáig 35%-ra kell csökkenteni.

A hivatkozott paragrafus (8) bekezdése a hulladékká vált csomagolóanyagok hasznosítási %-ról rendelkezik. Eszerint 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok:

a. legalább 50% hasznosításra kerüljön,b. ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez

az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen.

A keletkező hulladék csökkentésre és hasznosítására vonatkozó célokat az OHT fogalmaz meg, melyeket a II/C/7. számú melléklet tartalmazza.

Elérendő célok

1.) A területen keletkező biológiailag lebomló szerves települési hulladékok mennyiségének csökkentése érdekében

• 2004. július 1 napjáig 75%-ra, azaz a KSH hulladék adataiból kiindulva (173.760 t/év) 43.440 t /év-el kell csökkenteni a biológiailag bontható frakciót,

• 2007. július 1 napjáig 50%-ra, azaz KSH hulladék adataiból kiindulva 86.880 t/év-el kell csökkenteni a biológiailag bontható frakciót.

A mennyiségek meghatározásánál nem vettük figyelembe a prognosztizált hulladékmennyiség növekedést (1-3%), valamint tekintettel a terv időtartamára a 2008 utáni időszakot nem vizsgáljuk.

19



2.) A lerakás mennyiségének csökkentése: 2008-ra a jelenlegi mennyiség 75%-ra kell csökkenteni, azaz a lerakott mennyiség KSH adatokból kiindulva (543 et/év), melyből a hasznosítás mértéke 1% tehető jelenleg. A szükséges csökkentés mértéke 134 et/év.A közszolgáltatói adatokból kiindulva (417,7 et/év), figyelembe véve a jelenleg begyűjtött és hasznosított hulladékok mennyiségét a szükséges csökkentés mértéke 103 et/év.

3.) A nem megfelelően kialakított lerakók 2009-ig történő bezárása, felszámolása; • meglévő adatbázis felülvizsgálata a Landfill adatok és felügyelőségi nyilvántartások és

a tervezői ismeretek figyelembe vételével, a felülvizsgálat kb. 500 jelentősebb és mintegy 5000 illegális lerakót érint,

• hatósági döntés és a komplex hulladékkezelési rendszer alapján ütemterv kidolgozása a hulladéklerakók korszerűsítésére, vagy bezárására, rekultiválására.

4.) A csomagolóanyagokra vonatkozó hasznosítási kötelezettséget az ország lakosságának 2005-ig 40%-ra, 2008-ig 60%-ra kell kiterjeszteni. A tervezési területen a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosság számának alakulása

• 2005-ig 450.000 fő• 2008-ig 675.000 fő

5.) Biológiailag lebontható szerves hulladék elkülönített komposztálásaA tervezési területen növelni kell a

• a kerti és közterületi zöldhulladék• a konyhai szerves hulladék elkülönített gyűjtését és komposztálását.

6. ) A települési hulladékokban megjelenő 0,7-1%-nyi veszélyes összetevők minél nagyobb arányú begyűjtése és kezelése

• Felmérés a települési hulladék veszélyes összetevőinek megállapítására a regionális hulladéklerakókra beszállított hulladék elemzésével

• Gyűjtőrendszerek kiépítése

7. ) Települési hulladék égető létesítése régiónként, 300.000 lakosonként• Telepítési lehetőségek vizsgálata a tervezési területen• Települési hulladékégető művek telepítése

8.) Regionális begyűjtő, szállító körzetek és kapcsolódó létesítmények kialakítása• A jelenlegi gyűjtési körzetek és hulladékkezelő létesítmények felülvizsgálata• Optimalizált gyűjtőkörzetek kialakítása• Szükséges kezelőművek telepítése

9.) Fogyasztói szokások befolyásolása az újrahasználható és tartós termékek használatára• PR tevékenység folytatása• NAT keretein belül a helyi elképzelések megvalósítására oktatási intézmények

bevonása• Önkormányzati intézmények beszerzési szokásainak befolyásolása

10.) A helyi (telepölési) hulladékgazdálkodási tervek összeállítása során számba kell venni az összes jellemző területi hulladékgazdálkodási adatot.

20



II/C.14. számú táblázat: A képződő hulladék mennyiség várható alakulása

Települési szilárd hulladék

2001(t)

2005*(t)

2008*(t)

KSH adatok alapján 543000 565048 582170Változás (%) 102-105 105-108*Prognosztizált növekedés a 2001. évi adatok alapján évi 1%-os hulladék növekménnyel számolva

A tervezés időszaka alatt a kezelendő hulladék mennyiségének kalkulálása során a következő alapadatokat vettük figyelembe:

• a tervezés időtartama 6 év,• a Régió lakossága gyakorlatilag változatlan marad,• a keletkező hulladék mennyisége évente mintegy 1%-kal növekszik,• a hulladék térfogatának 2-3%-os növekedése várható.

A kezelendő hulladék összetételére az alábbiak prognosztizálhatók:

A tervezési alapadatok az alábbi hulladék összetételre vonatkoznak:

• a keletkező hulladék 7%-a föld, törmelék• a kezelendő hulladék (keletkező hulladék – 7% föld, törmelék)

o 61,9%-a vegyes hulladék, kb. fele arányban szerves anyagot tartalmazó hulladék,

o 18,4%-a papír,o 5,5%-a műanyag,o 3,0%-a fém,o 1,5%-a fa,o 2,8%-a textil,o 1,4%-a üveg,o 1,0%-a veszélyes hulladék,o 4,5%-a egyéb hulladék.

A projekt időtartama az egyes évekhez tartozó hulladékmennyiségeket az alábbi táblázat mutatja be.

II/C/15. számú táblázat: A megadott évekhez tartozó hulladékmennyiségek alkotónként

Év Keletkező hulladék

Építési törmelék

Kezelendő hulladék

Vegyes szerves

*Papír Műanyag Fém Fa Textil Üveg Veszélyes

hulladék Egyéb

(keletkező hulladék 7 %-a)

61,9% 18,4% 5,5% 3,0% 1,5% 2,8% 1,4% 1,0% 4,5%

et/év et/év et/év et/év et/év et/év et/év et/év et/év et/év et/év et/év2001 543,0 38,0 505,0 312,6 92,9 27,8 15,1 7,6 14,1 543,0 38,0 505,02005 565,0 39,6 525,5 325,3 96,7 28,9 15,8 7,9 14,7 565,0 39,6 525,52008 582,2 40,8 541,4 335,2 99,6 29,8 16,2 8,1 15,2 582,2 40,8 541,4

21



A tervezés során figyelembe vettük, hogy az építési törmelék frakciót teljes egészében a kommunális hulladék frakciótól elkülönítetten szállítják be. Ezért az építési törmeléken kívüli frakciók esetében a százalékos adatokat az összes hulladékmennyiség és az építési törmelék frakciók különbözetének arányában határoztuk meg.

A zöldhulladék és fanyesedék mennyiségeit a fenti felsorolás nem tartalmazza, mivel a lerakókra beszállított zöldhulladék nem része a települési kommunális hulladéknak. Tárolásuk és feldolgozásuk is erre kijelölt helyen (zöldkomposztáló terek) történik, esetenként a beérkező szennyvíziszapokkal együtt. Az ilyen jellegű hulladékáramot az adott gyűjtési központok esetében külön feltüntetjük.

II/C.5.2. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK

A program céljait a Hgt. és az OHT alapján összeállítottuk, melyet a II/C/8. számú melléklet tartalmaz. A legfontosabb régiós feladatokat az alábbiakban részletezzük.

1.) A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése, a csomagolóanyagokra vonatkozó hasznosítási kötelezettséget az ország lakosságának 2005-ig 40%-ra, 2008-ig 60%-ra kell kiterjeszteni.A tervezési területen a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosság számának alakulása

• 2005-ig 450.000 fő• 2008-ig 675.000 fő

2.) Biológiailag lebomló szerves hulladék elkülönített komposztálásaA tervezési területen növelni kell a

• a kerti és közterületi zöldhulladék• a konyhai szerves hulladék elkülönített gyűjtését és komposztálását.

3.) Energetikai célú hasznosítás• hulladékégető művek tervezése és telepítése a tervezési területen

4.) A hulladékkezelő telepeken a vegyes hulladék komposztálása aerob körülmények között, majd lerakás, illetve energetikai célú hasznosítás

5.3. HULLADÉKHASZNOSÍTÓ ÉS ÁRTALMATLANÍTÓ KAPACITÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK PRIORITÁSAI ÉS CÉLKITŰZÉSEI

A hulladékhasznosítás prioritásai és a megvalósítás éve az alábbiak.

1.) A szelektív gyűjtés létesítményeinek fejlesztése és kiterjesztése a régió lakosságának teljes egészére. A megvalósítás éve 2008-ig folyamatosan.

2.) Szállítási rendszerek fejlesztése szelektíven gyűjtött hulladékokra. A megvalósítás éve 2008-ig folyamatosan.

22



3.) Előkezelt hulladékból égethető másodnyersanyag előállítása. A megvalósítás éve 2007-ig folyamatosan.

4.) Energetikai célú hasznosítás. A másodnyersanyagként előállított tüzelőanyag elégetésével villamos energia és hő előállítása. Megvalósítás éve 2008.

5.) A zöldhulladék komposztálására megfelelő kapacitások kiépítése. A megvalósítás éve 2007-ig folyamatosan.

6.) Települési hullaék komposztálása, majd lerakása. A megvalósítás éve 2007.

7.) Csomagolóanyagok anyagában történő hasznosítása. A megvalósítás éve 2008-ig folyamatosan.

Kiemelten hangsúlyozni kell, hogy a korszerű hulladékgazdálkodás korrekt tervezéséhez elengedhetetlen, hogy a kiinduló helyzetet jól reprezentáló, alapos, a szabványos metodika szerint végzett összetétel vizsgálatokra sor kerüljön, legalább egy éves időszak alatt. A változások ezután évenkénti reprezentatív mintavételezéssel és analízissel megfelelően követhetők.

II/C/16. számú táblázat: A módszerfejlesztés, intézményfejlesztés, stb. program elemei

Települési szilárd hulladék

R/D kód Kapacitás igény*%

Hasznosítás/ártalmatlanítás helye

Szelektíven gyűjtött hulladékok

papír 0 Helyben megoldhatóműanyag 90-95 Országos szinten megoldható

fém R4 0 Helyben megoldhatóüveg R5 90-95 Országos szinten megoldható

Biológiailag lebomló szerves és zöldhulladék

R3 70-75 Helyben megoldható

Vegyes szerves anyag tartalmú hulladék

R1/R3 100 Helyben megoldható

5.4. AZ ILLEGÁLIS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMILEG NEM MEGFELELŐ TÁROLÓ, KEZELŐ ÉS LERAKÓ KAPACITÁSOK MEGFELELŐ ÜZEMMÓDRA FEJLESZTÉSE, ILLETVE REKULTIVÁLÁSA, KÁRMENTESÍTÉS ELVÉGZÉSE, FELSZÁMOLÁSA

A régióban működő lerakók közül 13 regionális jelentőségű lerakó fejlesztése szükséges a korszerű hulladékfeldolgozási és ártalmatlanítási technológiára. Azon lerakók esetében, amelyek műszaki védelme nem felel meg a 22/2001 (X. 10.) KöM rendeletben foglaltaknak, ott a megfelelő felülvizsgálatok után a műszaki védelem kiépítése szükséges.

A lerakókra előírt műszaki beavatkozások meghatározása a jelenleg folyamatban lévő felülvizsgálati eljárások befejezése után lehetséges.

Felszámolandó és rekultiválandó lerakókra a II/C/9. számú mellékletben adunk ajánlást, felszámolás és rekultiválás sorrendjével együtt a környezetérzékenység figyelembe vételével.

23



A hulladéklerakók felszámolására, rekultiválására az alábbi szempontok szerinti döntési mechanizmust javasoljuk:

I. ütem: a jelenleg működő, műszaki védelemmel nem rendelkező lerakók felszámolása javasolt;

II. ütem: környezetvédelmi szempontból érzékeny területen fekvő, felhagyott, nem rekultivált lerakók felszámolása, illetve rekultivációja javasolt;

III. ütem: nem, vagy környezetvédelmi szempontból kevéssé érzékeny területen fekvő, felhagyott, nem rekultivált lerakók rekultivációja javasolt.

A Landfill Projekt • Fejér megyében: 87 db,• Komárom-Esztergom megyében: 55 db,• Veszprém megyében: 162 lerakót sorol fel.

A Landfill ajánlás szerint 2005-2008-ig tartó időszakban az összes környezeti kockázatot jelentő lerakót be kell zárni. Ezek után csupán azon lerakók üzemelhetnek, melyek rendelkeznek valamilyen alsó szigeteléssel (legyen az agyag, műanyag, vagy kombinált) valamint szabad kapacitásuktól függően azok, melyeknek környezeti kockázata alacsony.

A közölt adatokat tájékozató jelleggel fogadhatók el. Egyedi vizsgálat szükséges a rekultiváció mértékéről, vagy az esetleges felszámolás, kármenetesítés végrehajtásáról.

6. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM

n) A hulladékfajták tekintetében nem állnak rendelkezésre megfelelő és megbízható adatok, ezért legfontosabb feladat a hulladékokra vonatkozó adat nyilvántartási, -szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt szerezni.

o) Számba kell venni a kiadott kezelői, közszolgáltatásra vonatkozó engedélyeket, illetve ezeket meghatározott időközönként felül kell vizsgálni. A tevékenységek folyamatos kontroll alatt végezhetők.

p) Mérési adatokkal alátámasztva kell értékelni a hulladékok összetételét, a biológiailag lebomló anyagok lerakására vonatkozó előírások teljesülését.

q) Fel kell mérni a komposztálható hulladékok körét és azok hasznosításának módját.r) Ismeretterjesztés, szemléletformálást, tájékoztatás, oktatás képzés megvalósítás eszközeit


s) A helyi hulladékgazdálkodási tervekben az illegális lerakások megakadályozására módszert ki kell dolgozni és felszámolásukra intézkedni kell. Ajánlás helyi költségvetési keret elkülönítése.

t) Regionális és helyi szinten a hulladékok kapcsolatos adat és gazdálkodási tevékenység nyilvántartására és koordinálására intézmény korszerűsítést kell tervezni a regionális, illetve a helyi környezetvédelmi hatósághoz rendelten.

II/C/17. számú táblázat: Cselekvési program elemei

24



Program célja Helye Határidő Felelős Költség ForrásKommunális hulladék adatszolgáltatási rendszer kialakítása

Minisztérium/Önkormányzat 2004. dec. 31.




2004. dec. 31.


10 m Ft Állami


Hulladéklerakók folyamatosan Közszolgáltatók 30 mFt/év Közszolgáltatási díj

Biohulladék komposztálása

Országos 2004. jan.31. Minisztérium 7 mFt Állami

Ismeretterjesztés, szemléletformálás

Régió/Önkormányzat folyamatosan Önkormányzatok 50 mFt/év Állami/ Önkormányzati/

PályázatIllegális lerakók felszámolása

Önkormányzat folyamatosan Önkormányzatok/ Környezetvédelmi

Felügyelőségek

500 mFt/év Állami/ Önkormányzati/

PályázatHatékony hulladékgazdálkodási ellenőrzési, felügyeleti rendszer kiépítése


2004. dec. 31.


* *



6.1. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉNEK (BEGYŰJTÉSÉNEK, SZELEKTÁLÁSÁNAK, SZÁLLÍTÁSÁNAK, ÁRTALMATLANÍTÁSÁNAK ÉS HASZNOSÍTÁSÁNAK) RACIONALIZÁLÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

6.1.1. A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSÉNEK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁSOK LEHETŐSÉGEI, FELADATAI

A hulladékgazdálkodási program prioritása: Környezeti komfort javítása. E prioritás szolgálja egyrészt a régió stratégia programjában meghatározott minőségi élet feltételeinek, a környezet esztétikájának javítását, és a környezeti elemek védelmét.

A hulladék keletkezés csökkentésének eléréséhez a cselekvési program az alábbi főbb intézkedéseket tartalmazza:

1. gyűjtési rendszerek fejlesztése,2. szállítási rendszerek fejlesztése,3. hulladékkezelő létesítmények, rendszerek fejlesztése4. tudatformálás.

A régióra elkészült az ISPA beruházást megalapozó két megvalósíthatósági tanulmány, nevezetesen az Észak-Balatoni és a Közép-Duna Vidéki Regionális Hulladékgazdálkodási

25



Rendszer tervei és előkészítés alatt áll a Győri térség ISPA projektje is, mely Veszprém megye északi településeit érinti.

Az Észak-Balatoni ISPA Program lényege a kevert települési hulladék prizmás komposztált követően a hasznosítható anyagrészek kinyerése után lerakásra kerül.

A Közép-Duna Vidéki Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer lényege, hogy ún. mechanikai-biológiai előkezeléssel (gyors komposztálás félig áteresztő fólia alatt) majd azt követő rostálással ún. durva és finom frakciót állít elő. A durva frakcióból égetésre alkalmas másodnyersanyag állítható elő, a finom frakció pedig további érleléssel hulladéklerakók rekultiváláshoz alkalmazható, illetve lerakással ártalmatlanítható.

A Győri ISPA Projekt szintén komposztálást és lerakást tervez.

E tervek ismeretében a régió hulladékgazdálkodási programjában a kidolgozott alternatívákat és rendszerelemeket figyelembe kell venni. A tervezők véleménye, hogy szükséges vizsgálni olyan programokat is, mely a régió egészének az érdekét veszi figyelembe. Ennek megfelelően a hulladékgazdálkodási program három, egymástól jól elválasztható, mégis közös elemekkel rendelkező változatokat vizsgál. A három változat az alábbi:

A. kizárólag a két ISPA projekt megvalósítása;B. mindkét ISPA projekt lényegi megvalósítása, csökkentve az ajkai regionális lerakó

kiépítésével, illetve növelve a régió valamennyi térségi központjában létesítendő hulladékkezelési létesítményekkel;

C. Várpalotán létesítendő hulladékégető mű működtetéséhez szükséges másodnyersanyag előállítási kapacitások teljeskörű kiépítése, égetőművi kapacitás bővítésével.

Az „A” változat esetében meg kell jegyezni, hogy e két változat nem teljeskörűen fedi le a régió területét, elsősorban Veszprém megye É-i része, továbbá Fejér és Komárom-Esztergom megye egyes területeit nem érinti.

A „B” és „C” változat a három megye teljes egészére kiterjed, a különbség az, hogy a „B” változat csak a régió egy részében keletkező hulladékok teljeskörű előkezelését és energetikai célú hasznosítását szolgálja, míg a „C” változat az egész régióban kiépítendő hulladék előkezelési és hasznosítási kapacitásokkal számol.

A továbbiakban a régió szempontjából az ISPA Projektek készültségi állapotát figyelembe véve a „B” változat megvalósítása mellett döntöttek a döntéshozók.

6.1.2. A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS CÉLKITŰZÉSEINEK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

A hulladékhasznosítási célokat az alábbi intézkedések végrehajtásával lehet elérni:1. szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése 2. oktatási intézmények (iskolák, óvodák) szelektív hulladékgyűjtési tevékenységének

fokozása3. a települési hulladék tüzelőanyagként történő, másodnyersanyagként való termikus

hasznosítása4. zöld- és biohulladék hulladék komposztálással történő hasznosítása

26



Intézkedések:

1.) Szelektív gyűjtés kiterjesztése

Hulladékgyűjtő udvarok és szigetek további telepítése, oly módon, hogy valamennyi településen lehetőség legyen a megfelelő szintű ellátásra, ajánlásként figyelembe veendő a mindenkori érvényes jogszabályi keret.

A rendszer főbb létesítmény-elemeihez szervesen kapcsolódnak a szelektív hulladékgyűjtést biztosító hulladékgyűjtő udvarok és hulladékgyűjtő szigetek. Az egyes körzetközpontokhoz javasolt szelektív gyűjtési létesítményeket (hulladékgyűjtő szigetek, hulladékudvar) a II/C/10. számú melléklet foglalja össze.

2.) Oktatási intézmények bekapcsolása tudatformálással, illetve konkrét munkavégzéssel a szelektív hulladékgyűjtés érdekében.

27



II/C/18. számú táblázat: Az oktatási, képzési, tudatformálási program elemei

Kezdeményezés Rövid leírás Példa Mutató EredményOktatás, információ, tudatformálás

• Hulladéktermelés megelőzési javaslatok

• Az elért eredmények kommunikálása a lakosság felé

• Plakátkampány

• Környezetbarát háztartási tisztítótermékek promóciója

• Hulladék folyóirat

• Hulladékgyűjtési naptár

• Hulladékmegelőzési javaslatokról szóló brosúrák

• Környezetbarát háztartási tisztítótermékekről szóló brosúrák

• A hulladék folyóirat megjelenési gyakorisága

• (havi egy, kettő …)

• Kirakott poszterek száma

Lakosság tudatformálása

Öko Csoportok • Háztartások csoportja, akik gondolkodnak a környezetbarát háztartás bevezetésén

• Megosztani a tapasztalatokat a hulladék minimalizálásáról a háztartások szintjén

• Öko Csoportok száma

• Az Öko Csoportokban résztvevők száma

Praktikus és alkalmazható javaslatok a hulladékmennyiség minimalizálására vonatkozóan a háztartások szintjén. Az eredmények más, hulladékmennyiség minimalizálására vonatkozó kezdeményezések és ötletek alapját képezhetik.

Együttműködés a viszonteladókkal

• Együttműködés a viszonteladókkal annak elősegítésében, hogy kevesebb csomagolás, eldobható üveg stb. fogyjon

• Újratölthető, visszaváltható palackok használatának promóciója

• Kampány: „Kevesebb hulladék, kisebb költség”

• Kampány: „Vásárolj olyan termékeket, amelyek kevés hulladékkal járnak”

• Kampány: „ Vásárolj okosan”

• Kampányok száma az év folyamán

• A bevont viszonteladók száma

• Visszaváltható üvegek forgalma

A lakosság tudatformálása

Iskolai oktatási programok

Hulladékminimalizálásról szóló tanterv kidolgozása

Projektbe bevont iskolák száma

Az iskolalátogató ifjúság tudatformálása

3.) Komplex elő- és feldolgozói technológia telepítése a lakossági hulladék égethető frakciójának kinyerésére termikus célú hasznosítás érdekében.

A hulladék biológiailag lebontható szervesanyag-tartalmának kezelésére a komposztálás a legmegfelelőbbnek tűnő kezelési mód, tekintettel arra, hogy az érintett térségekben keletkező zöld hulladék – elsősorban a Balaton, Velencei-tó és Duna menti egyes térségek üdülőkörzetében – szezonális jellegű. Annak érdekében, hogy ez a típusú hulladék a lehető

28



legkisebb szállítási távolságra kerüljön, célszerű az ilyen típusú előkezelő műveket az üdülőterületek közelében a meglévő hulladéklerakó telepeken, azok infrastruktúráját felhasználva kialakítani.

A komposztálás megoldására két technológiai lehetőség is nyílik, a hagyományos prizmakomposztálás és a komplex (mechanikai és biológiai) előkezelés. A hagyományos prizmakomposztálás esetében azonban lényeges kevesebb erőforrással lényegesen alacsonyabb szerves anyag lebontást lehet elérni lényeges hosszabb idő alatt. Ebből következően megfontolásra ajánljuk, hogy a kevesebb hulladékmennyiség kezelése során az egyszerűbb prizmás komposztáláshoz külön komposztáló művek kerüljenek kialakításra, míg adott ellátási körzetben keletkező nagyobb mennyiségű hulladék esetében a komplex (mechanikai + biológiai) előkezelés kerüljön alkalmazásra a hulladékkezelő telepeken.

4.) Hulladékégető mű(vek) telepítése a megfelelő energetikai és hőhasznosítással

A tervezett hulladékkezelési, -gazdálkodási rendszernek kulcseleme a Várpalotán, a Bakonyi Erőmű Rt. Inotai Erőművének területén létesítendő mintegy 100.000 t/év kapacitású lakossági hulladék energetikai célú hasznosítására alkalmas égetőmű. Amennyiben ezt a lehetőséget is figyelembe vesszük, mint a távlati hasznosítás egyik megoldását, akkor megállapítható, hogy ez utóbbi megoldással lényegesen jobb hatásfokkal és alacsonyabb fajlagos költségekkel oldható meg a hulladékok energetikai célú kezelése.

5.) Zöld- és biohulladék elkülönített gyűjtésének bevezetése

A régióban keletkező zöldhulladék és komposztálható egyéb biohulladék szelektív gyűjtésének megalapozáshoz el kell végezni a felmérést. A prognosztizálható zöldhulladék mennyisége a régióban mintegy 60-70et/év. Cselekvési program a pontos mennyiség függvényében adható meg.

6.) A szükséges komposztálói kapacitások (komposztáló telepek) megépítése

Az intézkedés az önállóan létesítendő komposztálóterek, illetve a teljes régiós hulladékgazdálkodás kulcselemét jelentő hulladék égetőművet tartalmazza, ugyanakkor nem tartalmazza a hulladék anyagában történő hasznosítását (csomagolóanyagok, fémek) biztosító előkezelő létesítményeket és berendezéseket, melyeket a 3. intézkedés hulladékkezelő művei, illetve válogatóművei tartalmaznak. A régióban 1 db hulladékégető mű és 4 db önálló komposztáló létesítése indokolt, melyet az alábbi táblázat mutat be.

II/C/19. számú táblázat: Tervezett hulladékhasznosító létesítmények

Megye Térség LétesítményMennyiség

(db)Fejér Mór Komposztáló 1

Velence Komposztáló 1Veszprém Balatonfüred Komposztáló 1

Várpalota Hulladékégető mű 1Zirc Komposztáló 1

29



6.1.3. A KÖRNYEZETVÉDELMILEG MEGFELELŐ ÉS GAZDASÁGILAG MEGVALÓSÍTHATÓ, A HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEKET BIZTOSÍTÓ FEJLESZTÉSEK MEGHATÁROZÁSA

Az alábbi régió központokban a lerakással történő ártalmatlanítással kezelendő hulladék mennyiségének csökkentése érdekében az alábbi technológiák telepítése szükséges:

II/C/20. számú táblázat: környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható, a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító fejlesztések

Megye Térség TechnológiaFejér Adony Mechanikai-biológiai előkezelés

Bicske PrizmakomposztálásDunaújváros Mechanikai-biológiai előkezelésPolgárdi Mechanikai-biológiai előkezelésSárbogárd Mechanikai-biológiai előkezelésSzékesfehérvár Mechanikai-biológiai előkezelés

Komárom-Esztergom Dorog PrizmakomposztálásEsztergom Mechanikai-biológiai előkezelésOroszlány Mechanikai-biológiai előkezelésTatabánya Prizmakomposztálás

Veszprém Ajka PrizmakomposztálásBalatonfüred PrizmakomposztálásPápa PrizmakomposztálásTapolca PrizmakomposztálásVeszprém PrizmakomposztálásVárpalota PrizmakomposztálásZirc Prizmakomposztálás

A lerakandó hulladékok mennyisége meghatározza a hulladéklerakók fejlesztését, bővítését.

Meglévő hulladéklerakók fejlesztése, bővítése

Az alábbi hulladéklerakók fejlesztése szükséges:

• Adony• Polgárdi• Tatabánya• Ajka• Pápa• Tapolca• Veszprém

A lerakók bővítése Ajka vagy Veszprém kivételével akkor szükséges , ha a hulladékégető mű üzemelése és a komposzt hasznosítás 2008-ig nem kezdődik meg.

30



6.1.4. A KÖRNYEZETVÉDELMILEG NEM MEGFELELŐ ÉS ILLEGÁLIS KEZELŐ, LERAKÓTELEPEK REKULTIVÁLÁSÁNAK, FELSZÁMOLÁSÁNAK FELADATI

Az egyes változatok a meglévő lerakók felhagyására vonatkozóan nem tesznek különbséget, tekintettel arra, hogy az üzemelő hulladéklerakók felhagyását azok felteltsége és a környezeti tényezők együttesen határozzák meg. Erre vonatkozóan ismereteink alapján javaslatunkat a II/C/9. számú melléklet tartalmazza.

A konkrét felmérések és hatósági döntések alapján a felszámolandó, illetve rekultiválandó lerakók sorrendje módosulhat, illetve kiegészülhet.

6.2. A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK SORRENDJE ÉS HATÁRIDEJE

6.2.1. A FEJLESZTÉSEK, BERUHÁZÁSOK MEGKEZDÉSÉNEK PRIORITÁSI RENDJE

Az egyes fejlesztések beruházások megkezdésének prioritás rendjét az alábbi táblázat mutatja be.

II/C/21. számú táblázat: A beruházások, fejlesztések megkezdésének prioritási rendje

Prioritási sorrend


1. Adatgyűjtési rendszer kiépítése, kezelői engedélyek felülvizsgálata2. Intézményi korszerűsítés, ellenőrzési rendszer kiépítése, tudatformálás3. Szelektív hulladékgyűjtő rendszer kiépítése4. Hasznosító rendszerek eljárások, berendezések és létesítmények kiépítése5. Illegális lerakások felszámolása6. Rekultiválások, felszámolások7. Ártalmatlanító művek, létesítmények fejlesztése


6.2.2. A FEJLESZTÉSEK, BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK TERVEZETT HATÁRIDEJE

A folyamatban lévő ISPA projektek 2004. első féléves indulási időszakkal számolnak és az Észak-Balatoni ISPA 2005. végi befejezéssel, míg a Közép-Duna Vidéki ISPA 2006. évi befejezéssel számol. A program 6 éves időtávját, valamint az ISPA projektek előkészítettségét is figyelembe véve a programra várhatóan az alábbi táblázat szerint időbeli ütemezés lehetséges.

31



II/C/22. számú táblázat: A regionális hulladékgazdálkodási program időbeli ütemezése

Évek Tevékenységek2003. Tervkészítés, hatósági engedélyeztetés2004. Hatósági engedélyeztetés, projektkészítés, tendereztetés, döntés a kivitelezőkről, szállítókról2005. Hulladékkezelő létesítmények terület előkészítése, építése, szerelése, rekultivációk, égetőmű

terület előkészítés2006. Hulladékkezelő létesítmények építése, szerelése, géptelepítések, használatbavétel, rekultivációk,

égetőmű építése, technológiai szerelés2007. Hulladékkezelő létesítmények használatbavétele, égetőművi próbaüzem, rekultivációk2008. A program befejezése, értékelés.

Az egyes évekhez megadott tevékenységekhez kapcsolódóan a következőkre indokolt felhívni a figyelmet:

• A hulladékkezelő létesítmények közül a térségi művek mindegyike környezetvédelmi engedély köteles, mely engedélyekkel az üzemeltetők általában nem rendelkeznek. A tervkészítés és engedélyeztetés lefolytatása 1 évet vesz igénybe a jogszabályi eljárási határidőket is figyelembe véve.

• Az EU és hazai források igénybevételéről szóló döntések esetén az eljárási idő 90-180 napot vesz igénybe, ezért a 2004. évben még lehetőség van a hatósági engedélyeztetések, illetve a pályázati dokumentációk és tendereztetés lebonyolítására is.

• A program véleményünk szerint érdemben 2005-ben indítható, azzal, hogy az égetőmű létesítése több időt vesz igénybe, mint a hulladékkezelő művek létesítése. A rekultivációs munkálatok folyamatosan végezhetők a program teljes időszakában a 3. fejezetben meghatározott ütemezésben.

32



II/C/23. számú táblázat: A hulladékkezelés racionalizálását elősegítő intézkedések

Hulladék Intézkedés Határidő Felelős Költség(mFt)

Forrás

Települési hulladék

Szelektív gyűjtési és válogatási rendszer kialakítása (hulladékudvar, hulladékgyűjtő szigetek, válogatómű)

Folyamatos2008-ig

Önkormányzat 1947,5 Önkormányzat, Állami/EU (ISPA v. Kohéziós Alap)

Begyűjtési rendszer egységesítése (egységes gyűjtőedényzet)

Folyamatos2008-ig

Önkormányzat * Lakosság

Gazdaságos szállítást biztosító eszközrendszer kialakítása (átrakóállomás, szállítógépjárművek)

Folyamatos2008-ig

Önkormányzat 2725 Önkormányzat, Állami/EU (ISPA v. Kohéziós Alap)

Szerves hulladékfrakció kezelése (mechanikai-biológiai előkezelés, prizmakomposztálás)

Folyamatos2008-ig


Termikus hasznosítás

2008 Transelektro Rt.

14900 Önkormányzat, Állami/EU (ISPA v. Kohéziós Alap)

Lerakótér bővítés Folyamatos2008-ig


Összesen 25477,5* Szükséges forrás lakossági egy gyűjtőedény kb. 6-10.000 Ft között

6.3. A MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, MEGFELELŐ ELŐKEZELŐ, ÁRTALMATLANÍTÓ ÉS HASZNOSÍTÓ ELJÁRÁSOK, BERENDEZÉSEK, ÉS LÉTESÍTMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA

6.3.1. HATÉKONY ÉS RACIONÁLIS HULLADÉKGYŰJTÉSEI ÉS SZÁLLÍTÁSI RENDSZEREK KIALAKÍTÁSI TERVE

A logisztikai központok telepítésének optimalizálását végző programcsomagot a szállításirányítás egyéb menüpontjaival megegyező környezetben és kivitelben készítettük el. A Cluster-analízis adatbázisa a mindenkori nyilvántartási rendszerből kerül feltöltésre és frissítésre. Ez az adatbázis képezi a kiindulási alapot nemcsak a telepítés -, hanem a járatoptimalizáláshoz is, tehát az adatbázist a teljes rendszer számára hozzáférhető helyen és formában kell tárolni.

A Közép-Dunántúli Régió Hulladékgazdálkodási Program esetében a minimális szállítási teljesítmények célfüggvényével jelölte ki a cluster-analízis egy speciális alkalmazására kifejlesztett célszoftver a hulladékgyűjtő helyek optimális telepítési helyét.

33



A már kialakult adottságok és a Cluster analízis jól illeszkednek. Javasolt körzetközpontok az alábbiak:

• Ajka• Pápa• Balatonfüred• Veszprém• Tapolca• Komárom

• Polgárdi• Székesfehérvár• Tatabánya• Dunaújváros• Adony• Esztergom

Gyűjtés módja:• települési vegyes hulladék: 110-120 l-es gyűjtőedényzetben, járda széléről, általában

heti gyakorisággal, elszállítás 20 m3-es tömörítőfeltétes célgépjárművel (kukás kocsi); zöldhulladék: 60, 120 l-es műanyag zsákban, esetenkénti gyakorisággal, elszállítás konténeres gépjárművel;

• szelektív hulladék: hulladékgyűjtő szigeten hulladékfajtánként 1,1 m3-es konténerben, hulladékudvaron hulladékfajtánként 1,1 m3-es és 5 m3-es konténerben, elszállítás tömörítőfeltétes célgépjárművel (kukás kocsi), illetve konténeres gépjárművel;

• települési veszélyes hulladék: hulladékfajtánként 1,1 m3-es és 5 m3-es speciális konténerben, elszállítás célgépjárművel.

Szelektív gyűjtés létesítményeiA rendszer főbb létesítmény-elemeihez szervesen kapcsolódnak a szelektív hulladékgyűjtést biztosító hulladékgyűjtő udvarok és hulladékgyűjtő szigetek. Az egyes körzetközpontokhoz javasolt szelektív gyűjtési létesítményeket az alábbi táblázat foglalja össze.

II/C/24. számú táblázat: A körzetközpontokban alkalmazandó szelektív gyűjtési lehetőségek

Megye Hulladékgyűjtő sziget Hulladékudvar

Fejér 251 12Komárom-Esztergom 190 11Veszprém 294 21Összesen 735 44

Ebből a régióban meglévő 214 gyűjtősziget és 13 db hulladékudvar. A Veszprémi Kommunális Rt. területén 122 gyűjtősziget található. A fejlesztés meglévő eszközöknél, létesítményeknél is indokolt, ezért a meglévő számokkal a fejlesztendő mennyiségetek nem csökkentettük.

Szállítási rendszerek fejlesztéseA keletkező hulladékok begyűjtése három fő csoportra osztható, nevezetesen a lakossági hulladékok rendszeres gyűjtésére, a szelektív hulladékok gyűjtésére, valamint a lakossági veszélyes hulladékok gyűjtésére.

Lakossági hulladékgyűjtés

34



Az egyes megyékben alkalmazni javasolt gyűjtőgépjárműveket az alábbi táblázat mutatja be.

II/C/25. táblázat: A körzetközpontokban alkalmazandó hulladékgyűjtő járművek

Megye Kukás kocsi (db) 5 m3-es konténeres kocsi

(db)

20 m3-es konténeres kocsi

(db)Fejér 24 21 7Komárom-Esztergom

17 13 5

Veszprém 21 18 6Összesen 62 52 18

Az egyes körzetközpontokhoz tartozó településeken keletkező hulladékmennyiségek becslése alapján, illetve a területi elhelyezkedést figyelembe véve a hulladékgyűjtő szigetek rendszeres ürítésére további 9 db speciális 20 m3-es kapacitású, két részre osztott gyűjtőterű, tömörítőfeltétes célgépjármű beállítása indokolt.

A lakossági hulladékgyűjtés esetében olyan speciális zárt, osztott gyűjtőfelépítményes gépjárművek beszerzése indokolt, melyekben szelektíven lehet az egyes veszélyes hulladékokat szállítani. Figyelemmel az egyes központokban keletkező hulladékmennyiségekre 7 db speciális gépjármű beszerzése indokolt

6.3.2. HASZNOSÍTÓ RENDSZEREK (VÁLOGATÓ- ELŐKEZELŐ-, KOMPOSZTÁLÓ- ÉS EGYÉB HASZNOSÍTÓ TECHNOLÓGIÁK ÉS KAPACITÁSOK, VALAMINT EZEK FÖLDRAJZI TELEPÍTÉSI) TERVE ÉS ÖSSZEHANGOLÁSA A TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVEKKEL

A hulladék-hasznosítási rendszerek 2008-ra tervezve az alábbiak szerint javasoltak.

a.) Csomagolóanyagok anyagában történő hasznosítása 2008. évben

II/C/26. számú táblázat: Csomagolóanyagok tervezett anyagában történő hasznosítása

Hulladék Mennyiség (et/év)

Feltételezett csomagolóanya

g arány %*

Feltételezett csomagolóanya

g mennyiség (et/év)

Tervezett hasznosítási mennyiség

(et/év)

Hasznosítás aránya %**

Papír 99,6 50 49,8 23,8 47,8Műanyag 29,8 66,6 19,8 7,5 37,7Fém 16,2 50 8,1 8,1 100***Üveg 7,6 90 6,8 3,2 47,2Összesen 153,2 84,5 42,6*Forrás: ÖKO-Pannon Kht.** A csomagolási frakció mennyiségéhez viszonyítva*** Természetesen teljes, 100%-os hasznosítás nem lehetséges a gyakorlatban, az összes tervezett fém hasznosítás kiterjed a nem csomagolóanyagoknak számító mennyiségre is.

A táblázatban szereplő értékek megalapozása a II/C/11. számú mellékletben található.

b.) Másodnyersanyag égetőművi hasznosítása a 2008. évben

35



A képződő hulladék a Közép-Duna Vidéki Régióba tartozó Fejér és Komárom megyei településeken mintegy 273 et, melyből a Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszerének megvalósíthatósági tanulmánya alapján mintegy 28%-a, azaz 76 et másodnyersanyagként hasznosul, 35%-a 95 et pedig, mint finom frakció hasznosítható, vagy rekultiválandó terület hiányában lerakható.

c.) Zöldhulladék hasznosítása a 2008. évben

A régióban képződő zöldhulladék és biológiailag lebomló hulladék mennyisége 60-70 et-ra becsülhető, mely mennyiség teljes egészében prizmakomposztálást követően teljes egészében hasznosításra kerül.

A hasznosító rendszerekhez tartozó létesítményeket az alábbi körzetközpontokban javasoljuk.

Válogatóművek:

• Adony• Bicske• Dunaújváros• Polgárdi• Sárbogárd• Székesfehérvár• Esztergom• Oroszlány• Tatabánya• Ajka• Pápa• Tapolca• Várpalota• Veszprém

36

Hulladék hasznosító létesítmények:

II/C/27. számú táblázat: Hulladék hasznosító létesítmények

Létesítmény KörzetközpontHulladékégető mű VárpalotaKomposztáló Mór

VelenceBalatonfüred

Zirc

A visszanyert másodnyersanyagok hasznosítására szolgáló alrendszerek (pl. típus-azonos műanyag hulladék feldolgozása agglomerátummá) telepítésére csak részletes gazdasági elemzés alapján kerülhet sor. Jelen esetben az ilyen részegységek telepítését nem javasoljuk a projekten belül megvalósítani.

A tervezett létesítmények a területfejlesztési tervekkel összhangba hozható, és a helyi (települési) tervek összeállítása során tekintettel kell lenn a regionálisan tervezett létesítményekre.

1

6.3.3. ÁRTALMATLANÍTÓ TELEPEK (TECHNOLÓGIAI- KAPACITÁSI ÉS FÖLDRAJZI TELEPÍTÉSI) TERVE ÉS ÖSSZEHANGOLÁSA A TERÜLETFEJLESZTÉSI (REGIONÁLIS, MEGYEI, KISTÉRSÉGI) TERVEKKEL

Meglévő hulladéklerakók fejlesztése, bővítése az alábbi lerakók esetében szükséges:

A lerakótér bővítést csak abban az esetben lehet minimalizálni, ha az égetőművi hasznosítás megvalósul. Amennyiben az égetőmű 2008-ban üzemszerűen működik, abban az esetben kizárólag a veszprémi, vagy ajkai lerakó bővítése szükséges a jelenleg érvényes jogszabályi előírások betartása mellett.

A lerakó építésének tervét a terület fejlesztési tervekkel összhangba kell hozni.

II/C/28. számú táblázat: Fejlesztések beruházások határideje

Fejlesztés, beruházás HelyeHatáridő

Felelős Költség(mFt)

Forrás

Hulladékgyűjtő sziget735 db

lásd külön mellékletben(II/C.12. sz.m.)

2003-2008. Önkormányzatok 367,5 ISPA/ Önkormányzat/Állami

Hulladékudvar44 db



Átrakóállomás6 db



Hulladékkezelő mű(mechanikai-biológiai kezelőmű, prizmakomposztáló tér)14 db



Hulladékégető mű1 db

Várpalota 2003-2008. Önkormányzatok 14900,0 ISPA/ Önkormányzat/Állami

Lerakótér bővítés6 helyen



Regionális lerakó1

Veszprém (Ajka)

2003-2008. Önkormányzatok 0 ISPA/ Önkormányzat/Állami

Inert hulladék kezelő mű13



Zöldhulladék Komposztáló4 db



2

Folytatás az előző oldalrólFejlesztés, beruházás Helye

HatáridőFelelős Költség

(mFt)Forrás

Válogatómű14 db



Lerakók rekultivációja lásd külön mellékletben(II/C.12. sz.m.)


Gyűjtő gépjárművek• kukás kocsi 62

db• 5 m3-es

konténeres kocsi 52 db

• 20 m3-es konténeres kocsi 18 db

lásd külön mellékletben(II/C.12. sz.m.))


Hulladékkezelő berendezések(részletezése külön mellékletben II/C/12.)



Összesen 2003-2008 31447,5

II/C.7. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALT MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK

Az előzőekben leírtak alapján a környezetvédelmi program finanszírozási igényének meghatározásánál elsősorban az Észak-Balatoni és a Közép-Duna Vidéki Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerek ISPA tanulmányának előkészítéséhez összeállított tanulmányokban meghatározott költségeket vettük számításba. A két rendszer melletti további fejlesztési igényeket a szükséges technikai és létesítményi fejlesztések meghatározása, illetve az ISPA anyagokban megadott fajlagos értékek alapján becsültük.

A költségeket 2002, évi árszinten becsültük, ÁFA nélkül. Az egyes változatok költségigényét az alábbi táblázatok tartalmazzák.

A megvalósítás becsült költségigénye: 31447,5 mFt.

A részletes költségkimutatás a II/C/12. számú mellékletben található.

3

Az inert hulladék kezelő művek költségeit (összesen 13 db körzetközpont) a megadott körzetközpontokba terveztük, melynek költsége 1320 mFt, tekintettel arra, hogy az inert lerakók kiépítése a települési szilárd hulladék kezelő művek kiépítésével és üzemeltetésével együtt gazdaságos.

A hulladékkezelő művekre betervezett 1750 mFt további gazdaságossági számításokkal a két év múlva, terv felülvizsgálat során újra értékelendő.

A települési szilárd hulladékkezelő rendszerek megépítése a fenti két tétellel történő csökkentése 28.377,5 mFt.

II/C. fejezetTELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKOK

MELLÉKLETE

II/C/1. SZÁMÚ MELLÉKLET

A keletkező hulladékok mennyisége közszolgáltatói adatok alapján a régióban az alábbi módon alakulnak.

II/C/1. számú táblázat: A keletkező hulladékok mennyisége közszolgáltatói adatszolgáltatás alapján

Közszolgáltató körzetközpontA KÖRZETKÖZPONTOKBAN KEZELT HULLADÉK MENNYISÉGEK

Lakossági Intézményi Összesene m3 e t e m3 e t e m3 e t

Depónia Kft. – Székesfehérvár - 34,3 - 30,6 64,9

Székom Rt. – Mór 57,5 11,5 20,3 4,1 15,6

Dészolg Kft. – Adony* - 3,7 - 10,0 13,7Dunanett Kft. – Dunaújváros* - 29,7 - 17,8 47,5Közév Kft. – Sárbogárd* - 8,2 - 1,3 9,5Otto Oroszlány Rt. – Oroszlány* - 16,7 - 8,6 25,3Rumpold-Bicske Kft.* - 15,3 5,4 20,7Vertikál Rt. – Polgárdi* - 10,3 - 8,0 18,3Vertikál Rt. – Esztergom 15,5 3,1 2,7 0,5 3,6Városgazdálkodási és Turisztikai Rt. Agárd* 8,0 2,1 10,1

Avar-Ajka Kft.* 70,8 13,8 10,2 1,5 15,3Almádi Kommunális Kft. - 0,6 - 0 0,6Probio Rt. – Balatonfüred* 48,3 0 48,3Közszolg Kft. – Pápa* 36,1 7,2 41,2 8,2 15,4Veszprémi Kommunális Rt* 16,3 8,8 25,1X-ion Kft. – Zirc 19,2 3,4 3,4Otto Tapolca Kft.* 52,5 12,0 2,3 14,3RWE Umwelt Tatabánya Rt.* (Tatabánya és Nyergesújfalu)

40,3 3,6 43,9

Győri Kommunális Rt. 41,5 8,3 0 8,3Egyéb közszolgáltatók* 13,3 0,6 13,9Összesen: 304,3 113,4 417,7

4

Forrás: Közszolgáltatói adatszolgáltatás*: adatok a KDT Környezetvédelmi Felügyelőségen keresztül

Egyéb közszolgáltatók: • KOM-BOPA Kft.-Komárom, (lakossági 1100 t, intézményi 200 t, zöldhulladék 10 t), • Bakony Vállalkozási Szolgáltató Kft.-Bakonyszombathely (lakossági 2550 t,

intézményi 330 t), • ÉP-SZO-KER Kft., Naszály (lakossági 290 t, intézményi 12 t, zöldhulladék 4 t), • Becker-Érd Kft., Érd (összesen 1157 t), • Önkormányzati Építő és Szolgáltató Kft., Kisbér (összesen 8160 t).

5

II/C/2. számú táblázat: Jelentősebb közszolgáltatók és ellátási körzetük

Ellátott település Közszolgáltató 2002 Közszolgáltató 2003-banAdorjánháza Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Ajka Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Bakonyjákó Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Bakonypölöske Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Bodorfa Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Borszörcsök Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Csögle Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Dabrony Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Döbrönte Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Egeralja Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Farkasgyepü Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Ganna Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Gyepükaján Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Halimba Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Kislöd Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Kisszölös Avar-Ajka Kft. Győri Kommunális Rt.Kolontár Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Külsövat Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Magyarpolány Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Marcalgergelyi Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Nagyalásony Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Nemeshany Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Nemesszalók Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Németbánya Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Noszlop Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Nyirád Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Oroszi Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Öcs Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Pusztamiske Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Somlóvecse Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Szöc Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Urkút Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Vid Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Vinár Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft.Ácsteszér Bakonyalja Kft. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft.Aka Bakonyalja Kft. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft.Bakonybánk Bakonyalja Kft. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft.Bakonysárkány Bakonyalja Kft. Önk. Építő és Szolg Kft.Bakonyszombathely Bakonyalja Kft. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft.Bársonyos Bakonyalja Kft. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft.Császár Bakonyalja Kft. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft.Csém Bakonyalja Kft. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft.Csép Bakonyalja Kft. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft.Ete Bakonyalja Kft. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft.Kerékteleki Bakonyalja Kft. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft.Kisigmánd Bakonyalja Kft. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft.Nagyigmánd Bakonyalja Kft. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft.Tárkány Bakonyalja Kft. Otto Oroszlány Rt.Vérteskethely Bakonyalja Kft. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft.

6

Martonvásár Becker-Érd Kft. Becker-Érd Kft.Tordas Becker-Érd Kft. Becker-Érd Kft.Adony Dészolg Kft. Dészolg Kft.Hantos Dészolg Kft. Dészolg Kft.Nagylók Dészolg Kft. Dészolg Kft.Perkáta Dészolg Kft. Dészolg Kft.Pusztaszabolcs Dészolg Kft. Dészolg Kft.Sárosd Dészolg Kft. Dészolg Kft.Szabadegyháza Dészolg Kft. Dészolg Kft.Baracs Dunanett Kft. Dunanett Kft.Besnyő Dunanett Kft. Dunanett Kft.Dunaújváros Dunanett Kft. Dunanett Kft.Elöszállás Dunanett Kft. Dunanett Kft.Ercsi Dunanett Kft. Dunanett Kft.Iváncsa Dunanett Kft. Dunanett Kft.Kisapostag Dunanett Kft. Dunanett Kft.Kulcs Dunanett Kft. Dunanett Kft.Mezöfalva Dunanett Kft. Dunanett Kft.Nagyvenyim Dunanett Kft. Dunanett Kft.Rácalmás Dunanett Kft. Dunanett Kft.Ráckeresztúr Dunanett Kft. Dunanett Kft.Ács Győri Kommunális Kft. Eurocast Kft.Bábolna Győri Kommunális Kft. Eurocast Kft.Bakonygyirót Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Bakonyoszlop Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Bakonypéterd Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Bakonyság Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Bakonyszentiván Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Bakonyszentkirály Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Bakonyszentlászló Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Bakonytamási Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Bana Győri Kommunális Kft. Eurocast Kft.Béb Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Békás Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Csatka Győri Kommunális Kft. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft.Csesznek Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Csetény Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Csót Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Dudar Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Egyházaskesző Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Fenyöfő Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Gecse Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Gic Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Homokbödöge Győri Kommunális Kft. Helyi önkormányzatKemeneshögyész Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Kemenesszentpéter Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Kup Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Lázi Győri Kommunális Kft. Lovászpatona Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Magyargencs Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Malomsok Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Marcaltő Győri Kommunális Kft. Mihályháza Győri Kommunális Kft. Nagyacsád Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.

7

Nagydém Győri Kommunális Kft. Nagygyimót Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Nemesgörzsöny Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Nóráp Győri Kommunális Kft. Nyárád Győri Kommunális Kft. Avar-Ajka Kft.Pápakovácsi Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Pápateszér Győri Kommunális Kft. Réde Győri Kommunális Kft. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft.Románd Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Sikátor Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Takácsi Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Ugod Győri Kommunális Kft. Vanyola Győri Kommunális Kft. Várkesző Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Vaszar Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Veszprémvarsány Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Rt.Adásztevel Helyi vállalkozó Helyi önkormányzatAlmásfüzitő Helyi vállalkozó Bakonycsernye Helyi vállalkozó Beloiannisz Helyi vállalkozó Csabdi Helyi vállalkozó Csajág Helyi vállalkozó Csór Helyi vállalkozó Epöl Helyi vállalkozó Kisbér Helyi vállalkozó Önk. Építő és Szolg Kft.Kocs Helyi vállalkozó Küngös Helyi vállalkozó Lesencefalu Helyi vállalkozó Lesencetomaj Helyi vállalkozó Mány Helyi vállalkozó Mogyorósbánya Helyi vállalkozó RWE Tatabánya Rt.Nagytevel Helyi vállalkozó Helyi önkormányzatNaszály Helyi vállalkozó Ép-Szo-Ker Kft.Neszmély Helyi vállalkozó Rigács Helyi vállalkozó Súr Helyi vállalkozó Zalaerdöd Helyi vállalkozó Otto Tapolca Kft.Zalameggyes Helyi vállalkozó Otto Tapolca Kft.Zalaszegvár Helyi vállalkozó Otto Tapolca Kft.Alap Közév Kft. Közév Kft.Alsószentiván Közév Kft. Közév Kft.Cece Közév Kft. Közév Kft.Dég Közév Kft. Közév Kft.Igar Közév Kft. Közév Kft.Káloz Közév Kft. Közév Kft.Lajoskomárom Közév Kft. Közév Kft.Mezökomárom Közév Kft. Közév Kft.Mezöszilas Közév Kft. Közév Kft.Nagykarácsony Közév Kft. Sárbogárd Közév Kft. Közév Kft.Sáregres Közév Kft. Közév Kft.Sárkeresztúr Közév Kft. Közév Kft.Sárszentágota Közév Kft. Közév Kft.Szabadhidvég Közév Kft. Közév Kft.

8

Vajta Közév Kft. Közév Kft.Bakonykoppány Közszolg Pápa Kft. Közszolg Pápa Kft.Bakonyszücs Közszolg Pápa Kft. Közszolg Pápa Kft.Pápa Közszolg Pápa Kft. Közszolg Pápa Kft.Baj Otto Oroszlány Rt. RWE Tatabánya Rt.Bokod Otto Oroszlány Rt. Otto Oroszlány Rt.Dad Otto Oroszlány Rt. Otto Oroszlány Rt.Dunaszentmiklós Otto Oroszlány Rt. Környe Otto Oroszlány Rt. Otto Oroszlány Rt.Oroszlány Otto Oroszlány Rt. Otto Oroszlány Rt.Szákszend Otto Oroszlány Rt. Otto Oroszlány Rt.Szomód Otto Oroszlány Rt. Otto Oroszlány Rt.Tata (Agostyán) Otto Oroszlány Rt. Otto Oroszlány Rt.Várgesztes Otto Oroszlány Rt. Otto Oroszlány Rt.Vértessomló Otto Oroszlány Rt. Otto Oroszlány Rt.Badacsonytomaj Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft.Badacsonytördemic Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft.Balatonederics Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft.Csabrendek Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft.Gógánfa Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft.Gyulakeszi Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft.Hegyesd Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft.Hegymagas Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft.Kapolcs Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft.Káptalanfa Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft.Káptalantóti Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft.Kisapáti Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft.Lesenceistvánd Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft.Monostorapáti Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft.Nemesgulács Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft.Nemesvita Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft.Raposka Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft.Sáska Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft.Sümeg Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft.Sümegprága Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft.Taliándörögd Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft.Tapolca Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft.Uzsa Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft.Várvölgy Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft.Vigántpetend Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft.Zalagyömörő Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft.Zalahaláp Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft.Aszófő Probio Rt. Probio Rt.Balatonakali Probio Rt. Probio Rt.Balatoncsicsó Probio Rt. Probio Rt.Balatonfüred Probio Rt. Probio Rt.Balatonhenye Probio Rt. Probio Rt.Balatonszepezd Probio Rt. Probio Rt.Balatonszölös Probio Rt. Probio Rt.Balatonudvari-(Fövenyes) Probio Rt. Probio Rt.Barnag Probio Rt. Probio Rt.Csopak Probio Rt. Probio Rt.Dörgicse Probio Rt. Probio Rt.Kövágóörs Probio Rt. Probio Rt.

9

Köveskál Probio Rt. Probio Rt.Mencshely Probio Rt. Probio Rt.Mindszentkálla Probio Rt. Probio Rt.Nagyvázsony Probio Rt. Probio Rt.Óbudavár Probio Rt. Probio Rt.Örvényes Probio Rt. Probio Rt.Paloznak Probio Rt. Probio Rt.Pécsely Probio Rt. Probio Rt.Pula Probio Rt. Probio Rt.Révfülöp Probio Rt. Probio Rt.Szentantalfa Probio Rt. Probio Rt.Szentbékkálla Probio Rt. Probio Rt.Szentjakabfa Probio Rt. Probio Rt.Tagyon Probio Rt. Probio Rt.Tihany Probio Rt. Probio Rt.Vászoly Probio Rt. Probio Rt.Vöröstó Probio Rt. Probio Rt.Zánka Probio Rt. Probio Rt.Alcsútdoboz Rumpold-Bicske Kft. Rumpold-Bicske Kft.Annavölgy Rumpold-Bicske Kft. Bajna Rumpold-Bicske Kft. Bicske Rumpold-Bicske Kft. Rumpold-Bicske Kft.Bodmér Rumpold-Bicske Kft. Csabdi Rumpold-Bicske Kft. Rumpold-Bicske Kft.Csolnok Rumpold-Bicske Kft. Dág Rumpold-Bicske Kft. Dorog Rumpold-Bicske Kft. Felcsút Rumpold-Bicske Kft. Gyúró Rumpold-Bicske Kft. Kajászó Rumpold-Bicske Kft. Kesztölc Rumpold-Bicske Kft. Leányvár Rumpold-Bicske Kft. Mány Rumpold-Bicske Kft. Rumpold-Bicske Kft.Máriahalom Rumpold-Bicske Kft. Nagysáp Rumpold-Bicske Kft. Piliscsév Rumpold-Bicske Kft. Sárisáp Rumpold-Bicske Kft. Tabajd Rumpold-Bicske Kft. Tokod Rumpold-Bicske Kft. Tokodaltáró Rumpold-Bicske Kft. Uny Rumpold-Bicske Kft. Vál Rumpold-Bicske Kft. Vértesboglár Rumpold-Bicske Kft. RWE Tatabánya Rt.Bajót RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt.Dunaalmás RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt.Gyermely RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt.Héreg RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt.Kecskéd RWE Tatabánya Rt. Otto Oroszlány Rt.Komárom RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt.Kömlöd RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt.Lábatlan RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt.Mocsa RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt.Nyergesújfalu RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt.Szár RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt.

10

Szárliget RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt.Szomor RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt.Tardos RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt.Tarján RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt.Tatabánya RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt.Tordas RWE Tatabánya Rt. Ujbarok RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt.Vértesacsa RWE Tatabánya Rt. Vértestolna RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt.Vértesszölös RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt.Aba Székom Rt. Depónia Kft.Bakonykúti Székom Rt. Depónia Kft.Balinka Székom Rt. Depónia Kft.Bodajk Székom Rt. Depónia Kft.Csákberény Székom Rt. Depónia Kft.Csákvár Székom Rt. Depónia Kft.Csókakő Székom Rt. Depónia Kft.Fehérvárcsurgó Székom Rt. Depónia Kft.Gánt Székom Rt. Depónia Kft.Iszkaszentgyörgy Székom Rt. Depónia Kft.Isztimér Székom Rt. Depónia Kft.Kincsesbánya Székom Rt. Depónia Kft.Lovasberény Székom Rt. Depónia Kft.Magyaralmás Székom Rt. Depónia Kft.Moha Székom Rt. Depónia Kft.Mór Székom Rt. Depónia Kft.Nagyveleg Székom Rt. Depónia Kft.Pákozd Székom Rt. Depónia Kft.Pátka Székom Rt. Depónia Kft.Pusztavám Székom Rt. Depónia Kft.Sárkeresztes Székom Rt. Depónia Kft.Seregélyes Székom Rt. Depónia Kft.Söréd Székom Rt. Depónia Kft.Sukoró Székom Rt. Depónia Kft.Székesfehérvár Székom Rt. Depónia Kft.Vereb Székom Rt. Depónia Kft.Zámoly Székom Rt. Depónia Kft.Etyek Varga és Tsa. Kft. Kajászó Varga és Tsa. Kft. Baracska Városgazdálkodási Rt. Agárd Városgazdálkodási Rt. AgárdGárdony Városgazdálkodási Rt. Agárd Városgazdálkodási Rt. AgárdKápolnásnyék Városgazdálkodási Rt. Agárd Városgazdálkodási Rt. AgárdNadap Városgazdálkodási Rt. Agárd Városgazdálkodási Rt. AgárdPázmánd Városgazdálkodási Rt. Agárd Városgazdálkodási Rt. AgárdVelence Városgazdálkodási Rt. Agárd Városgazdálkodási Rt. AgárdZichyújfalu Városgazdálkodási Rt. Agárd Városgazdálkodási Rt. AgárdBalatonfökajár Vertikál Rt. Vertikál Rt.Balatonfűzfő Vertikál Rt. Vertikál Rt.Balatonkenese Vertikál Rt. Vertikál Rt.Balatonvilágos Vertikál Rt. Vertikál Rt.Berhida (Peremarton) Vertikál Rt. Vertikál Rt.Csősz Vertikál Rt. Vertikál Rt.Dömös Vertikál Rt. Otto Magyarország Rt.Esztergom Vertikál Rt.

11

Füle Vertikál Rt. Vertikál Rt.Jenő Vertikál Rt. Vertikál Rt.Királyszentistván Vertikál Rt. Vertikál Rt.Kisláng Vertikál Rt. Vertikál Rt.Kőszárhegy Vertikál Rt. Vertikál Rt.Lepsény Vertikál Rt. Vertikál Rt.Litér Vertikál Rt. Vertikál Rt.Mátyásdomb Vertikál Rt. Vertikál Rt.Mezöszentgyörgy Vertikál Rt. Vertikál Rt.Nádasdladány Vertikál Rt. Vertikál Rt.Papkeszi Vertikál Rt. Vertikál Rt.Pilismarót Vertikál Rt. Polgárdi Vertikál Rt. Vertikál Rt.Sárkeszi Vertikál Rt. Vertikál Rt.Sárszentmihály Vertikál Rt. Vertikál Rt.Soponya Vertikál Rt. Vertikál Rt.Süttő Vertikál Rt. RWE Tatabánya Rt.Szabadbattyán Vertikál Rt. Vertikál Rt.Tác Vertikál Rt. Vertikál Rt.Tát Vertikál Rt. RWE Tatabánya Rt.Urhida Vertikál Rt. Vertikál Rt.Vilonya Vertikál Rt. Vertikál Rt.Ábrahámhegy Veszprémi Kommunális Rt. Alsóörs Veszprémi Kommunális Rt. Apácatorna Veszprémi Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt.Bakonynána Veszprémi Kommunális Rt. Balatonalmádi Veszprémi Kommunális Rt. Kommunális Szolgáltató Kft.Balatonrendes Veszprémi Kommunális Rt. Bánd Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt.Csehbánya Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt.Dabronc Veszprémi Kommunális Rt. Otto Tapolca Kft.Dáka Veszprémi Kommunális Rt. Avar-Ajka Kft.Devecser Veszprémi Kommunális Rt. Avar-Ajka Kft.Doba Veszprémi Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt.Eplény Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt.Felsöörs Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt.Hajmáskér Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt.Hárskút Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt.Herend Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt.Hetyefő Veszprémi Kommunális Rt. Otto Tapolca Kft.Hidegkút Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt.Hosztót Veszprémi Kommunális Rt. Otto Tapolca Kft.Iszkáz Veszprémi Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt.Kamond Veszprémi Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt.Karakószörcsök Veszprémi Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt.Kékkút Veszprémi Kommunális Rt. Kerta Veszprémi Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt.Királyszentistván Veszprémi Kommunális Rt. Kisberzseny Veszprémi Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt.Kiscsösz Veszprémi Kommunális Rt. Kispirit Veszprémi Kommunális Rt. Avar-Ajka Kft.Lókút Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt.Lovas Veszprémi Kommunális Rt. Márkó Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt.

12

Megyer Veszprémi Kommunális Rt. Otto Tapolca Kft.Mezőlak Veszprémi Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt.Monoszló Veszprémi Kommunális Rt. Nagyesztergár Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt.Nagypirit Veszprémi Kommunális Rt. Avar-Ajka Kft.Nemesszalók Veszprémi Kommunális Rt. Nemesvámos Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt.Olaszfalu Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt.Ösi Veszprémi Kommunális Rt. Öskü Veszprémi Kommunális Rt. Pápadereske Veszprémi Kommunális Rt. Avar-Ajka Kft.Pápasalamon Veszprémi Kommunális Rt. Avar-Ajka Kft.Pénzesgyör Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt.Pétfürdő Veszprémi Kommunális Rt. Rigács Veszprémi Kommunális Rt. Salföld Veszprémi Kommunális Rt. Sóly Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt.Somlójenő Veszprémi Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt.Somlószölös Veszprémi Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt.Somlóvásárhely Veszprémi Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt.Szápár Veszprémi Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt.Szentgál Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt.Szentimrefalva Veszprémi Kommunális Rt. Otto Tapolca Kft.Szentkirályszabadja Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt.Szigliget Veszprémi Kommunális Rt. Tés Veszprémi Kommunális Rt. Tótvázsony Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt.Tüskevár Veszprémi Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt.Ukk Veszprémi Kommunális Rt. Otto Tapolca Kft.Városlöd Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt.Várpalota Veszprémi Kommunális Rt. Veszprém Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt.Veszprémfajsz Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt.Veszprémgalsa Veszprémi Kommunális Rt. Otto Tapolca Kft.Bakonybél X-ION Kft. X-ION Kft.Borzavár X-ION Kft. Jásd X-ION Kft. Porva X-ION Kft. Zirc X-ION Kft. Bazsi Otto Tapolca Kft.Kövágóörs-Pálköve Probio Rt.Óbarok RWE Tatabánya Rt.

13


A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HAZAI SZABÁLYOZÁSA

A hazai szabályozást illetően a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi LIII. törvény előírásai a mértékadóak. A törvény megalapozza a hulladékgazdálkodás EU konform szabályozását.

A fontosabb szempontok a következők:

• A törvény rögzíti a hulladékgazdálkodás prioritási sorrendjét.• Az uniós normáknak megfelelően tartalmazza a hulladékgazdálkodási elveket és

fogalmi meghatározásokat, a hulladék termelőjének és birtokosának a felelősségét, illetve a termék gyártójának /és importálójának/ a hulladékgazdálkodással kapcsolatos felelősségét.

• A törvény meghatározza az egyes hulladékkezelési eljárások és tevékenységek végzésének általános feltételeit, a települési és a veszélyes hulladékok speciális kezelési szabályait, a hulladékgazdálkodás tervezési feladatait.

• Megállapítja a hulladékgazdálkodási igazgatás szervezeteit és ezek hatáskörét, valamint a hulladékgazdálkodás részvevőinek általános, jogi és pénzügyi felelősségi viszonyait.

• Foglalkozik a törvény a hulladékgazdálkodással kapcsolatos információk nyilvánosságával, az adatok nyilvántartási és bejelentési kötelezettségeivel, illetve a mulasztások szankcionálásával.

• A törvény végül meghatározza a végrehajtásával kapcsolatos kormányzati és tárca feladatokat, valamint az egyes konkrét intézkedések végrehajtásának a határidejét.

A törvény előírásainak végrehajtására az alábbi jogszabályok kerültek kiadásra:

• A európai hulladékkatalógust kihirdető 1/2001. (I.24.) KöM rendelet• A PCB-k kezelésének szabályairól szóló 5/2001. (II.23.) KöM rendelet• A hulladék olajok kezelésnek szabályait tartalmazó 4/2001 (II.23.) KöM rendelet• A települési hulladék kezelését végző közszolgáltatók kiválasztásának feltételeit

tartalmazó 241/2000. (XII.23.) Korm. rendelet• A közszolgáltatás díjának megállapítási módját meghatározó 242/2000. (XII. 23.)

Korm. rendelet• Az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályait

tartalmazó 9/2001. (IV.9.) KöM rendelet• A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzését részletesen szabályozó

98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet• A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit tartalmazó

213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet• A hulladékok jegyzékét tartalmazó 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet• A hulladéklerakást, valamint a hulladéklerakók lezárását és utógondozását részletesen

szabályozó 22/2001. (X.10.) Korm. rendelet• A hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a

technológiai kibocsátási határértékekről szóló 3/2002. (II.22) KöM rendelet

14

• A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésnek részletes szabályairól szóló 94/2002. (V.5.) Korm. rendelet

• A települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes szabályiról szóló 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet.

A fenti jogszabályok előírásainak megfelelő hulladékgazdálkodási rendszer tervszerű kifejlesztésének elősegítésre elkészült az Országos Hulladékgazdálkodási Terv /OHT/, amelynek az Országgyűlés által történő elfogadása folyamatban van. Az OHT a 2003-2008. közötti időszakra határozza meg a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokat. Az OHT Országgyűlés által történt elfogadását követően regionális és települési hulladékgazdálkodási tervek készülnek, amelyek részletesen szabályozzák a hulladékgazdálkodás feladatait. A későbbiekben csak ezekben a programokban szereplő feladatok megoldására irányuló pályázatokhoz, munkákhoz igényelhető támogatás.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv /OHT/ célkitűzései a települési hulladékgazdálkodás továbbfejlesztésére és infrastrukturális feltételeinek meghatározására

A hulladékgazdálkodás ismertetett alapelveinek és az EU követelményeinek megfelelően kerültek meghatározásra a Nemzeti Környezetvédelmi Programban és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben olyan hosszú távú célkitűzések, amelyek a települési szilárd hulladékgazdálkodást a jövőben jelentősen megváltoztatják.

A célkitűzések rövid összefoglalása időrendi sorrendben a következő:

2002-ig:• A hulladékgazdálkodási törvénnyel összhangban lévő új típusú, hatékony

önkormányzati rendeletek hatálybaléptetése az illegális hulladéklerakás megakadályozására.

• A műszakilag nem megfelelő lerakóhelyek környezeti veszélyességének feltárása.• Piackonform gazdasági ösztönző rendszer hatályba léptetése a környezeti kockázattal

bíró termékek kiváltására.• A hasznosítható hulladékalkotók visszagyűjtési és hasznosítási arányának növelése,

üveg esetében 17%-ra, műanyag esetében 44%-ra, fém esetében 82%-ra.• Az ország összes településének bevonása a szervezett hulladékgyűjtésbe (2000 fő

alatti lakos számú településen 2003. január 1-ig).• Az ország egész területén a regionális hulladékgyűjtő, - szállító körzetek kijelölése.• A városi településeken a szelektív gyűjtés gyakorlati megvalósításának megkezdése.• Részletes tanulmány készítése a szerves hulladékok szelektív gyűjtésének és a

komposztálás bevezetésének Magyarországi lehetőségeiről.• A szelektíven gyűjtött hulladékok előkezelő-telepeinek helykijelölése és kapacitásának

meghatározása.• Az ország egész területére ki kell alakítani a központi hulladékkezelő, -ártalmatlanító

telepek rendszerét.• Az ország egész területén el kell végezni az illegális lerakók és a szennyezett területek

feltárását.

2005-ig:

15

• Életciklus elemzéseken alapuló műszaki fejlesztési feladatok elvégzésével a tartós, ill. többször felhasználható termékek körének meghatározása.

• A hasznosítható hulladékalkotók visszagyűjtési és hasznosítási arányának növelése üveg esetében 30%-ra, papír esetében 51%-ra, műanyag esetében 61%-ra, fém esetében 87%-ra, textil esetében 8%-ra, a biológiailag lebontható szerves hulladékok esetében (2004. július 1-ig) 25%-ra.

• Szelektív gyűjtéssel, komposztálással kapcsolatos projektek támogatása= szelektív gyűjtés bevezetése,= komposztálótelep létesítés,= szerves hulladékgazdálkodással kapcsolatos kutatás-fejlesztés.

• Szelektív gyűjtési projektek eredményei alapján a komposztálási program kiterjesztése a biológiailag lebontható szerves hulladékok esetében (2004.július 1-ig) 25%-ra.

• Regionális települési hulladék-lerakók rendszere és kapacitásbővítése kialakításának megkezdése, ill. folyamatos továbbépítése.

• Az ország egész területén (többségében) térségi hulladékgazdálkodási rendszerben folyjon a települési hulladékok kezelése.

• Az ország városaiban és a 2000 főnél nagyobb lélekszámú településeiben szelektív hulladékgyűjtési rendszert kell üzemeltetni.

• A 2000 fő alatti kis településekben is meg kell teremteni az igény szerinti, részleges szelektív gyűjtés feltételeit.

• Olyan országos hulladéklerakó kapacitás kiépítése, amely 2010-ig biztosítja a lerakási igények fedezését.

• Az ország területén ne legyen megtalálható már illegális hulladéklerakó-hely, ill. hulladékkal szennyezett terület.

• Az első 50, műszaki védelem nélküli, legveszélyesebbnek ítélt hulladéklerakó-telep lezárása, rehabilitálása.

2010-ig:• Regionális települési hulladék lerakók rendszerének folyamatos kapacitásbővítése, ill.

továbbépítése úgy, hogy max. 100-120 lerakó telep üzemeljen.• A kiépített lerakó kapacitás mintegy 5 éves tartalékkapacitással rendelkezzen az

országos átlagos kapacitásviszonyok és ennek területi kiegyenlítettsége tekintetében.• A bio hulladékok (a biológiailag lebontható szerves hulladékok) szelektív gyűjtésének

és kezelésének kiterjesztése Magyarországon (2007. július 1-ig) 50%-ra.

2015-ig:• A kiépített lerakó kapacitás 2020-ig biztosítsa a lerakási igényeket az országos

kapacitásviszonyok és a területi kiegyenlítettség tekintetében.• A mintegy 300-500 ezer fő népességű hulladékgazdálkodási körzetekben

hulladékégető berendezéssel termikus hasznosítás megvalósítása, a lerakásra kerülő hulladékmennyiség csökkentése.

• A bio hulladékok szelektív gyűjtésének és kezelésének kiterjesztése Magyarországon, és a 65%-os lefedettség elérése (a bomló szervesanyag-tartalom maximum a bázisévhez viszonyított mennyiség 35%-a).

2020-ig, illetve utána:• Az országban már csak 10-15 nagy befogadóképességű regionális hulladéklerakó telep

üzemeljen tovább.

16

• A hasznosítható hulladékalkotók visszagyűjtési és hasznosítási arányának növelése üveg esetében 37%-ra, papír esetében 46%-ra, műanyag esetében 58%-ra, fémnél 90%-ra, textilnél 12%-ra, az egyéb szervetlen hulladékok esetében 10%-ra.

• Magyarországon az összes műszaki védelem nélküli hulladéklerakó lezárásra és rekultiválásra kerül.

EU ELVÁRÁSOK ÉS KÖVETELMÉNYEK

A Európai Unió a hulladékgazdálkodás területén a tagországok számára egységes szabályozást ír elő. Ennek megfelelően a hulladékokról szóló direktívák tartalmának minden tagországban egységesen érvényesülnie kell.

A direktívák előírásai röviden a következők:

• Alapkövetelmény, hogy a hulladékok és az azokkal kapcsolatos tevékenységek az emberi egészséget és a környezetet ne veszélyeztessék, ne károsítsák.

• A prioritások meghatározásnál a hulladékgazdálkodás elsődleges céljának azt kell tekinteni, hogy a lehető legkisebb mértékűre csökkenjenek a természeti erőforrások használatának mértéke, valamint a környezet hulladékok általi szennyezésének a kockázata.

• A fejlesztési irányoknak a hulladék keletkezés megelőzése és minimalizálása felé kell mutatniuk és ezt követi a hasznosítás és az ártalmatlanítás.

• A hulladékok okozta szennyezéseket a lehető legrövidebb időn belül meg kell szüntetni.

• A „szennyező fizet” elvnek megfelelően a kezelés költségeit fedeznie kell a gyűjtőnek vagy kezelőnek átadó tulajdonosnak és/vagy az előző tulajdonosnak vagy a hulladékká vált termék gyártójának.

A hulladékgazdálkodási rendszer kialakításánál figyelembe veendő legfontosabb EU szabályozások az alábbiak:

• A Tanács 75/442/EGK hulladékról szóló irányelve, amely szerint minden hulladék elhelyezéssel kapcsolatos ellátásnak alapvető célja az emberi egészségnek és a környezetnek a védelme kell, hogy legyen azon káros hatások ellen, amelyeket a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése és lerakása okoz. A természeti erőforrások megőrzése céljából a hulladékból a felhasználható anyagok kinyerését és a kinyert anyagok felhasználást ösztönözni kell. A Tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a hulladék elhelyezése az emberi egészség veszélyeztetése, valamint környezeti ártalom – különösen a vízre, levegőre, talajra, növény- és állatvilágra vonatkozó kockázat – nélkül történjen.A kezelés költségeit fedeznie kell a gyűjtőnek vagy kezelőnek átadó tulajdonosnak, az előző tulajdonosnak vagy a hulladékká vált termék gyártójának.

• A Tanács 91/157/EGK irányelve az egyes veszélyes anyagokat tartalmazó elemekről és akkumulátorokról, amely szerint a Tagállamoknak megfelelő lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy biztosítsák, az elemek és akkumulátorok szelektív gyűjtését, megoldva a visszanyerésüket vagy elhelyezésüket. A Tagállamoknak programot kell kialakítani azért, hogy fokozatosan csökkentsék a mennyiségüket a háztartási hulladékban, valamint azért, hogy az elhasznált elemeket és akkumulátorokat elkülönítve deponálják.

17

• A Tanács91/689/EGK irányelve a veszélyes hulladékokról, amely előírja a veszélyes hulladék szelektív gyűjtését. A Tagállamoknak meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket arra, hogy mindazon létesítmények és vállalkozások, amelyek a veszélyes hulladékok gyűjtésével, újrahasznosításával vagy szállításával foglalkoznak, ne keverjék össze a különböző kategóriájú veszélyes hulladékokat, illetve ne keverjék a veszélyes hulladékokat a nem veszélyes hulladékokkal. Ott, ahol a hulladékot már összekeverték más hulladékokkal, alapanyagokkal vagy egyebekkel, ha technikailag megoldható, a válogatást el kell végezni.

• Az Európa Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve a csomagolásról és a csomagolási hulladékokról előírja, hogy a direktívának a nemzeti jogba történő beillesztését követő 5 éven belül a Tagállamoknak el kell érni a csomagolási hulladék tömegének legalább 50%-os, de legfeljebb 65%-os hasznosítását.A Tagállamoknak visszavétel, begyűjtési és hasznosítási rendszerek kialakítását biztosító intézkedéseket kell hozniuk arra vonatkozóan, hogy a használt csomagolást és/vagy csomagolási hulladékot a fogyasztótól vagy a végső felhasználótól, vagy a hulladékáramból visszavegyék és visszagyűjtsék azért, hogy eljuttassák a legmegfelelőbb hulladékkezelési alternatívához. Intézkedni kell a begyűjtött csomagolások vagy csomagolási hulladékok újrahasználatáról vagy hasznosításáról, beleértve az újrafeldolgozást is, azért, hogy az irányelvben megfogalmazott célokat elérjék.

• A Tanács 97/76/01 állásfoglalása a közösségi hulladékgazdálkodási stratégiáról, amely kimondja, hogy a Bizottság ragaszkodik a hulladék visszanyerés előmozdításához, különös tekintettel a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének a csökkentésére és a természeti erőforrások védelmére az újrahasználat, visszaforgatás, komposztálás és az energia visszanyerés fokozása által.

• A Tanács 1999/31/EC irányelve a hulladék lerakásáról, amely kimondja, hogyo a hulladék keletkezés megelőzést, a hulladék hasznosítást és újrafeldolgozást

ösztönözni kell, hogy ezáltal biztosítsák a természetes erőforrások védelmét és megelőzzék a föld erőforrásainak pazarló kihasználását

o a szennyező fizet elv érvényesülésének érdekében szükséges többek között az, hogy bármely, lerakás által okozott környezeti kárt számba vegyenek.

o intézkedni kell, hogy elkerüljék a hulladék elhagyását, kiöntését, illetve ellenőrizetlen módon történő lerakását

o ahol lehetséges a lerakásra szánt hulladék mennyiségét és veszélyes tulajdonságát csökkenteni kell

o intézkedni kell a hulladéklerakón keletkező és globális felmelegedést okozó metán gáz mennyiségének a csökkentésére a hulladéklerakóra kerülő biológiailag lebomló anyagok mennyiségének csökkentésével és a lerakón keletkező gázok ellenőrzésének megkövetelésével

o a biológiailag lebomló hulladékok csökkentésére vonatkozó intézkedésekkel egyidejűleg ösztönözni kell az ilyen hulladékok szelektív gyűjtését, válogatását, hasznosítását és újrafeldolgozását

o intézkedni kell, hogy a hulladék elhelyezésére kiszabott díj fedezze mindazokat a költségeket, amelyek a berendezés létestéséhez és működtetéséhez szükségesek.

o ezen direktíva célja, hogy amennyire lehetséges megelőzze, illetve csökkentse a hulladék lerakásából származó bármely környezetre gyakorolt hatást, elsősorban a felszíni vizekre, talajvízre, talajra és a levegőre, valamint a teljes

18

földi környezetre vonatkozóan, beleértve az üvegházhatást és bármely az emberi egészségre vonatkozó kockázatot, a depónia egész élettartama alatt

o a lerakással ártalmatlanított hulladék lebomló szerves anyag tartalmát 2002-ig 25 tömeg %-kal, 2005-ig 50 tömeg %-kal 2010-ig 65 tömeg %-kal kell csökkenteni. A magas szerves anyag tartalmú hulladékot, például a szennyvíz iszapokat, más módon például komposztálással , égetéssel, mezőgazdasági hasznosítással kell kezelni.

o Gondoskodni kell a lerakó lezárásáról és a lezárás után 50 évig történő figyeléséről. Ennek a költségeit a lerakó igénybevételének az árában kell kalkulálni. Az újonnan létesített lerakók csak megfelelő szigeteléssel és monitoring rendszerrel ellátva kezdhetik meg a működésüket. A települési hulladéklerakók csak abban az esetben fogadhatnak termelési eredetű hulladékot, amennyiben azok összetétele hasonló a települési hulladékhoz.

A hulladékgazdálkodás egyik fontos eleme a hulladékégetés, mivel az Európai Unió a hulladékokat, illetve ezek éghető részét a megújuló energiaforrások közé sorolja és mint ilyet a jövő energiaforrásának tekinti. A nem veszélyes hulladék égetéssel történő ártalmatlanítását a következők szerint szabályozzák.

• Az Európai Tanács az 1990. május 7-i hulladék politikáról szóló határozatában megjegyzi, hogy a vonatkozó szabványok szerinti alkalmazásban a hulladékégetés a hulladéktérfogat csökkentésének és az energiatermelésnek hasznos eszköze és felkéri a Bizottságot, hogy tegye meg a javaslatait az ipari hulladékok égetésére, mint sürgető feladatra, a kommunális hulladékégetőkre, valamint a bezárás utáni felügyeletet is magukba foglalva, a hulladéklerakás kritériumaira.

• Az Európai Tanács 1997. február 24-i a Közösség hulladékgazdálkodási stratégiájáról szóló határozata

o nyomatékosítja a hulladékhasznosítás szükségességét, szem előtt tartva a lerakásra kerülő hulladékok mennyiségének a csökkentését és a természetes erőforrások védelmét, különös tekintettel az újrafelhasználásra, az újrahasznosításra, komposztálásra, valamint energia visszanyerésére a hulladékból

o aláhúzza a szükségességét a hulladékhasznosítási eljárásokra vonatkozó olyan közösségi feltételrendszer kialakítására, különös tekintettel az energia visszanyerési eljárásokra, amely tiszta viszonyokat teremt a hulladék szektor számára

o rámutat a hulladék hasznosítására vonatkozó Közösségi feltételrendszer szükségességére, különös tekintettel a hulladék tüzelőanyagként vagy egyéb energiaforrásként való használatára

o elhatározza a hulladékégető berendezések légköri, valamint vizekbe, illetve talajba történő kibocsátásaira vonatkozó közösségi határértékek szigorú figyelembe vételét. A meglévő hulladékégetőknél speciális monitoring tevékenység előirányzását, az érintett lakosság megfelelő informálását, valamint lehetőség szerint miden esetben energia visszanyerés alkalmazását.

• A 75/442/EGK számú direktíva az alábbi vonatkozásban rendelkezik a hulladékok energetikai hasznosításáról:A Tagállamok tegyenek megfelelő lépéseket a hulladék termelésének megelőzése, valamint a hulladék hasznosítása, illetve feldolgozása érdekében, ezen belül

19

másodnyersanyag kinyerésére, a lehetőség szerinti energianyerésre, illetve bármely más újrahasználati eljárásra.

• A 96/350/EK tanácsi döntéssel módosított direktíva II. A függeléke az ártalmatlanítási eljárások között 10. helyen sorolja fel a szárazföldi hulladékégetést.

• A 96/350/EK tanácsi döntéssel módosított direktíva II. B függeléke a hasznosítási eljárások között 1. helyen sorolja fel a hulladék alapvetően tüzelőanyagként, illetve egyéb formában energia termelésre történő felhasználását.

A hulladékégetéssel szemben támasztott környezetvédelmi elvárásokat, alapvetően az integrált szennyezés megelőzés, illetve az emberi egészség megóvása szempontjából, a légköri kibocsátási határértékekkel együtt a hulladékégetésről szóló 2000/76/EK számú direktíva részletesen szabályozza.

SPECIÁLIS JOGSZABÁLYOK

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény kiemelten kezeli a védett természeti területek állapotának megőrzését és védelmét. A törvény értelmében tilos olyan létesítményt elhelyezni a természetvédelmi területen – így a tervezési területen található Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén is – , amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, továbbá a tájképi egységet megbontja.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény egyértelműen rögzíti, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben található települések közigazgatási területén új hulladéklerakók, és hulladékártalmatlanítók nem létesíthetők, és a meglévők nem bővíthetők.

A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet szerint a fokozottan érzékeny területek közé tartozik az állami tulajdonba tartozó felszíni állóvizek partjától számított 250 m-es parti sáv, továbbá azok a karsztos területek, ahol a felszínen, vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész-és dolomitmárga képződmények találhatók, valamint az üzemelő és távlati ivóvízbázisok, az ásvány- és gyógyhasznosítást szolgáló vízkivételek, nemzeti parkok. E területeken elsődleges feladat a rendelet értelmében a felszín alatti vizek minőségének megőrzése, a felszín alatti vizeket terhelő tevékenységek korlátozása.

Az érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtő területük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet a Balaton vízgyűjtő területét is az érzékeny területek közé sorolja.

20


A lakossági hulladék veszélyes frakciójának felmérésére Székesfehérváron 2002 áprilisában került sor. A felmérés adatait tájékoztató jelleggel kell kezelni, mivel a veszélyes hulladék összetevők az OHT adataitól lényegesen eltérnek. A tervezési területen erre vonatkozó más felmérés nem készült.

II/C/3. számú táblázat: Települési szilárd hulladék összetéte

Beépítés jellegeTömbházas

beépítésCsaládi házas

beépítésHulladékcsoport Alkotók Tömegarány %

TisztítószerekHypo 6,4 5,9Fehérítőszerek 6,6 5,9Összesen 12,96 10,06

Kozmetikai szerek

Körömlakk lemosó 6,1 5,8Festék (ruha, haj) 5,8 5,6Dezodor 6,7 6,3Összesen 18,52 17,72

Elektronikai szerek

Elemek 6,9 6,5Nyomtatott áramkörök 4,4 4,8Festékpatron 4,9 5,2Összesen 16,22 16,58

Egyéb háztartási anyagok

Festék 5,8 5,9Festékpatron 4,9 5,1Növényvédő szer 4,9 5,6Hígító 5,1 5,5Gyógyszer 6,4 5,8Fáradt olaj 4,9 5Égetett étolaj 5,2 5,2Akkumulátor 5,5 5,6Sósav 4,4 4,8Fénycső 5,1 5,3Összesen 52,29 53,83

Forrás: Depónia Kft. Székesfehérvár

21


A hulladékkezelés jelenlegi létesítményei során kizárólag azokat a létesítményeket tüntettük fel, melyekben lehetőség nyílik a beszállított hulladék válogatására, előkezelésére. A kezelés jellemző eszközei körzetközpontonként az alábbi táblázat mutatja be.

II/C/4. számú táblázat: Hulladékkezelő művek gyűjtéskörzetenkénti megoszlása a közszolgáltatók adatszolgáltatása alapján

Körzetközpont Válogatómű(t/év)

Csarnok(m2)

Önálló bálázó(t/h)

Komposztálómű

Adony - - 0,8 -Ajka 250 - -Balatonfüred - 200 van -BicskeDunaújváros - - 2 -Esztergom - 160 - -Győri régió - - - -Mór - - - -Oroszlány - 138 1 -Pápa - 40 - -Polgárdi - 24 0,4 igenSárbogárd - 100 0,4 -Székesfehérvár 4.000 830 2*0,4 igenTapolca - - - -Tatabánya 4.000 van van igenVelence - - - igenVeszprém 4.000 - van -Összesen: 12.000 1.542 6,4

22


II/C/5. számú táblázat: Komárom-Esztergom megye lerakóinak jellemzői

Válogatót-elepek

Székhely (település)

Hulladék-fajta

Válogatott hulladék mennyiség (t/év)

Telep kapacitása (t/év)

Rendeltetési hely (település neve)

Válogatóte-leptől használt szállító-eszköz

1.RWE Umwelt Tatabánya Rt.

Tatabánya Települési szilárd

1100 3000 Tatabánya Gépjármű

2. Alcufer Kft.

Győr Települési szilárd

1560 15575 Esztergom gépjármű

3. MÉHES Kft.


1080 8290 Tatabánya Gépjármű

4. MÉHES Kft.


1050 8290 Oroszlány Gépjármű

5. KOM-VAS Kft.

Komárom Települési szilárd

400 2874 Komárom Gépjármű

6. Eszenyi Zoltán válalkozó

Dorog Települési szilárd

950 950 Dorog gépjármű

Forrás: T.S. 4.2. táblázat

23


RÉGIÓ HULLADÉKLERAKÓINAK BEMUTATÁSA

II/C/6. számú táblázat: Hulladéklerakók adatinak összesítése

Hulladéklerakó Névleges terület (ha)

Rendelkezésre álló kapacitás/éves

beszállított hulladék (em3)

Műszaki védelem Előkezelés

Adony 2,5 98/50 bentofix+2xHDPE fólia

-

Ajka 4,0 680/89 agyag előválogatás, bálázásBalatonfüred 15,0 240/51 - előválogatás, bálázásBicske 5,0 1000/630 2 rétegű

fólia+bentonit-

Dunaújváros 19,0 3044/340 fólia -Esztergom 16,0 270/- agyag+fólia -Mór 3,6 80/75 - -Oroszlány 3,8 250/20 agyag+HDPE fólia előválogatás, bálázásPápa 5,6 1000/85 agyag -Polgárdi 1,4 300/89 természetes

agyagszigetelés + 2 rétegű fólia

előválogatás, komposztálás,

bálázásSárbogárd 7,2 280/10 bentofix+2xHDPE

fólia-

Somlójenő - -/10 agyag -Székesfehérvár 5,0 950/470 Agyag+HDPE

fólia+bentonitelőválogatás, komposztálás,

bálázásTapolca 5,0 250/75 agyag -Tatabánya - 700/85 agyag+HDPE fólia előválogatás, bálázásVeszprém 3,0 350/107 - válogatómű

A Tervezési Segédlet Állapotfelmérés és helyzetértékelés alapján ismertetjük Komárom-Esztergom megye üzemelő lerakónak jellemzőit az ÉDU-Környezetvédelmi Felügyelőség felmérése alapján.


24

II/C/7. számú táblázat: Komárom-Esztergom megye lerakóinak ismertetése

Lerakó neve Helyszín Lerakott hulladék-fajta (*)

Lerakott hulladék mennyiség (t)

Hulladék forrása (**)

Engedély típusa (***)

Engedélye-zett kapacitás (m3)

Potenciális szabad kapacitás (m3)

Ácsteszér Hulladéklerakó Ácsteszér

Települési szilárd 250 Ácsteszér 2000

Sárisáp Hulladéklerakó Sárisáp

Települési szilárd 5000 Sárisáp 80000

Nyergesújfalu hulladéklerakó Nyergesújfalu

Települési szilárd inert 105000

Nyergesújfalu és környéke 235000

Ete Hulladéklerakó Ete

Települési szilárd 7500 Ete 4000

Kocs Hulladéklerakó Kocs

Települési szilárd 15000 Kocs 25000

Tarján Hulladéklerakó Tarján Inert 1200 Tarján 1000

Naszály Hulladéklerakó Naszály

Települési szilárd 98000 Naszály 0

Súr Hulladéklerakó Súr

Települési szilárd 50000 Súr 2000

Neszmély Hulladéklerakó Neszmély

Települési szilárd 2000 Neszmély 2000

Csolnok Hulladéklerakó Csolnok

Települési szilárd 17500 Csolnok 70000

Kisbér Hulladéklerakó Kisbér

Települési szilárd 20250

Kisbér és környéke 120000

Aka Hulladéklerakó Aka


Aka és környéke 8000

Bakonybánk Hulladéklerakó Bakonybánk


Bakony-bánk és környéke

Építési engedély 52200 9200

Oroszlány Hulladéklerakó Oroszlány

Települési szilárd , inert 100000

Oroszlány és környéke

Környezetvé-delmi engedély(H-33924-4/96-érvényes: 2006.12.31) 400000 200000

Tatabánya Hulladéklerakó Tatabánya

Települési szilárd , inert 70000

Tatabánya és környéke

Környezetvé-delmi engedély(H-30153-4/96-érvényes: 2006.12.31) 1300000 560000

Esztergom Hulladéklerakó Esztergom

Települési szilárd, inert 270000

Esztergom és környéke

Környezetvé-delmi engedély(H-35988-2/95-érvényes: határozatlan ideig) 100000 m3/év 336000

Csép hulladéklerakó Csép


Nagy-igmánd, Kisigmánd, Csép 40000

Dad hulladéklerakó Dad

Települési szilárd 50 Dad 100

(*) települési, inert, egyéb nem veszélyes, szennyvíziszap vagy veszélyes hulladék (**) a települések neve (***) típusa és érvényességi ideje

Forrás: T.S. 4.7. táblázat: Lerakók települési nem veszélyes hulladékok számára (Engedélyek, helyszíni látogatások és kérdőívek alapján) (Komárom-Esztergom megye)

25

II/C.6. SZÁMÚ MELLÉKET

A tervezés jelen stádiumában ismert rekultiválandó lerakók a Közép-Dunavidéki ISPA pályázat megvalósíthatósági tanulmányához kapcsolódó felmérés alapján kerültek feltüntetésre, kiegészítve a Köztisztasági Egyesülés adatszolgáltatásával.

II/C/9. számú táblázat: A tervezési területen rendezésre szoruló hulladéklerakók

HulladéklerakóAjka – felhagyott részAlsószentivánBajnaBakonyszentkirályBalatonalmádiBalatonfüredBalinkaBaracskaBeloianniszBerhidaBesnyőBorzavár-PorvaCeceCsolnokDágDégDevecserDorogDömösDunaújvárosEpölErcsiGyúróHantosIgarIszkaszentgyörgy

HulladéklerakóJásdKálozKesztölcKincsesbányaKirályszentistvánKisbérKomáromLajoskomáromLeányvárLepsényMáriahalomMartonvásárMátyásdombMezöfalvaMezökomáromMezöszentgyörgyMezöszilasMohaMonostorapátiMórNádasdladányNagylókNagysápNagyvelegNyárádOroszlány-régi lerakó

HulladéklerakóPerkátaPiliscsévPilismarótPusztaszabolcsRáckeresztúrSáregresSárisápSárkeresztúrSárosdSárszentágotaSeregélyesSomlójenőSzabadegyházaSzékesfehérvár-régi lerakóTácTapolcaTataTokodTokodaltáróÚnyVajtaVanyolaVárpalotaVelence-Gurjal völgyVeszprém

A vizsgált térségben több helyen is érzékeny területek találhatók, melyek károsítása, veszélyeztetése nem engedhető meg, illetve folytatható. Az érzékeny területek közül is ki kell emelni a felszín alatti vizek védelme szempontjából fontos közép-dunántúli karszt területeit és a dunai kavicsteraszokat, melyek jelenlegi és távlati vízbázisok. E területeken fokozott védelmi intézkedésekre van szükség, és a környezetvédelmi hatóság nem engedi meg a környezetszennyező vagy –veszélyeztető tevékenységek további folytatását.

33

Komárom-Esztergom megye rendezésre szoruló lerakóit a II/C/5. számú melléklet 7. számú táblázata részletezi.

A helyszíni ellenőrzések és riportok alapján a felsoroltakon kívül Komárom-Esztergom megyében 40 db „aktív” hulladéklerakót találtunk, melyek közül a jogszabályok szerint

36-ot 2002 év végéig be kell zárni,4 db-ot 2005 év végéig be kell zárni.

A táblázatban szereplők közül :3 lerakó várhatóan 2002 év végéig,9 lerakó 2005 év végéig,4 lerakó 2009 év végéig

fog üzemelni.

34


CSÖKKENTÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS OHT CÉLOK

• Az OHT általános céljaio fogyasztói szokások befolyásolása az újrahasználható és tartós termékek

használatárao a lerakás mennyiségének csökkentése, 2008-ra a jelenlegi mennyiség 75%-ra

kell csökkenteni, így a jelenlegi 83% lerakási arány 60% alá csökkenjeno a nem megfelelően kialakított lerakók 2009-ig történő bezárása, felszámolásao ütemterv kidolgozása a hulladéklerakók korszerűsítésére, vagy bezárására,

rekultiválásárao a lerakásra kerülő nem veszélyes hulladék mennyiségének 20%-al való

csökkentéseo a csomagolóanyagokra vonatkozó hasznosítási kötelezettséget az ország

lakosságának 40%-ra, 2008-ig 60%-ra kell kiterjesztenio a kerti és közterületi zöldhulladék, konyhai szerves hulladék és papírhulladék

elkülönített gyűjtése, illetve szelektív begyűjtése és külön kezeléseo a települési hulladékokban megjelenő 0,7-1%-nyi veszélyes összetevők minél

nagyobb arányú begyűjtése és kezeléseo települési hulladék égető létesítése régiónként, 300.000 lakosonkénto regionális begyűjtő, szállító körzetek és kapcsolódó létesítmények kialakítása

határozzák meg.

A hulladékgazdálkodási program stratégiai célkitűzéseinek megalapozásához a régió hulladékgazdálkodási állapotának értékelése alapján szükséges meghatározni a főbb fejlődési, fejlesztési irányokat. Ennek egy jól bevált módszere az ún. SWOT analízis, amely a belső és külső tényezők alapján vizsgálja az adott állapotot és meghatározza a kitörési irányokat. A gazdasági életben már bevált módszerrel biztosítható, hogy a valós állapotból kiindulva kerüljenek a stratégiai célok kijelölésre.

Az egyes betűk jelentése:

S – erősségek (strenghts)W – gyengeségek (weaknesses)O – lehetőségek (opportunities)T – fenyegetések (threats)

(Az erősségek és a gyengeségek a belső állapotot jellemzik, míg a lehetőségek és a fenyegetések a külső körülményeket.)

Az alábbi táblázat a Közép-Dunántúli régió hulladékkezelésére vonatkozó SWOT értékelést mutatja be.

35

II/C/10.. számú táblázat: SWOT analízis

Erősségek (S) Gyengeségek (W)• A Fejér és Komárom-Esztergom megyei

térségi hulladéklerakók megfelelő műszaki és környezetvédelmi kiépítettségűek,

• A közszolgáltatók között erősödik az együttműködési és a hulladékkezelés-fejlesztési készség,

• Térségi hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztésére együttműködés és partnerség alakult ki az önkormányzatok között

• A régióban a szervezett hulladékgyűjtéshez csatlakozott önkormányzatok aránya meghaladja a 99 %-ot.

• Veszprém megyében gyakorlatilag nincsen korszerű, a környezetvédelmi követelmé-nyeknek megfelelő hulladéklerakó,

• A szelektív hulladékgyűjtés minimális mértékű a régióban,

• A lerakókon folytatott hulladékkezelési technológia korszerűtlen, válogatás nélkül helyezik el a hulladékokat a lerakón, ami a lerakók gyors beteléséhez vezet,

• A biológiailag lebontható szerves hulladékok kezelésére csak kevés helyen alkalmaznak korszerű komposztálási technológiákat,

• Az inert hulladékokat döntő többségében együtt kezelik a települési hulladékokkal, az inert hulladék elhelyezése megoldatlan,

• Az alkalmazott gyűjtőgépjárművek nem kompatibilisek egymással,

• A lerakókon és a gyűjtésnél alkalmazott gépek, gépjárművek technikai állapota közepes vagy annál gyengébb színvonalú,

• A térségben nincs kiépített hulladékhasznosítási kapacitás,

• A térségben sok az illegális, illetve rekultiválatlan, de felhagyott hulladéklerakó,

• A műszaki védelem nélküli, illetve bezárt, de nem rekultivált hulladéklerakókból a felszín alatti vizek és talaj szennyezése, illetve veszélyeztetése (illetve annak kockázata) fennáll,

Lehetőségek (O) Fenyegetések (T)• EU és kormányzati források bevonása a

fejlesztési projektek finanszírozásába,• Új hulladékkezelési eljárások kifejlesztése a

hulladékhasznosítás magasabb fokának elérésére,

• Távfűtőművekben történő alternatív tüzelőanyagként való felhasználás lehetőségének kiépítése

• Az érvényes környezetvédelmi előírások betartása és végrehajtása nagy teherrel sújtja a lakosságot a hulladékkezelés terén,

• A régió nagy hányada felszíni szennyeződésre érzékeny, illetve más környezetvédelmi szempontból (is) kiemelt területen fekszik,

Az állapotértékelési fejezetrészeiben megfogalmazott hulladékkezelési különálló rendszerek változatlan formában történő további működése alapvetően a következő problémákat hordozza magában:

• a lerakással ártalmatlanítandó hulladékmennyiség mértéke gyakorlatilag változatlan lenne, és ennek következtében a térségben található hulladéklerakók közül első megközelítésben mintegy 82 db-ot néhány éven belül be kellene zárni, és ezzel a hulladékkezelés gyakorlatilag megoldatlanná válna a régióban;

• szükségtelen mértékű kapacitások kerülnének kiépítésre mind a gyűjtés, mind a kezelés, mind a lerakással történő ártalmatlanítás biztosítására;

36

• a gyűjtőedényzet és gyűjtőgépjármű park nem lenne csereszabatos, ezáltal alkalmatlanná válna a szolgáltatást igénybe vevők igényeihez való rugalmas alkalmazkodásra;

• a hulladékok szelektív gyűjtése csak jóval hosszabb időszakon belül következne be, és minden szolgáltató a számára megfelelő kezelési rendszert alkalmazná a szelektív gyűjtésre;

• a környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő, műszaki védelem nélküli hulladéklerakók potenciális veszélyforrását képezik a továbbiakban is a talaj és a felszín alatti vizek szennyezésének;

• a bezárt, de rekultiválatlan hulladéklerakók esetében tovább folytatódhat a talaj és a felszín alatti vizek szennyezése;

A régióban több helyen is érzékeny területek találhatók, melyek károsítása, veszélyeztetése nem engedhető meg, illetve folytatható. Az érzékeny területek közül is ki kell emelni a felszín alatti vizek védelme szempontjából fontos közép-dunántúli karszt területeit és a dunai kavicsteraszokat, melyek jelenlegi és távlati vízbázisok. E területeken fokozott védelmi intézkedésekre van szükség, és a környezetvédelmi hatóság nem engedi meg a környezetszennyező vagy –veszélyeztető tevékenységek további folytatását.

Összességében megállapítható, hogy a jelenlegi helyzet sem környezetvédelmi, sem gazdasági okokból nem tartható fenn, ezért mindenképpen szükség van olyan komplex hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésére, mely az előzőekben felsorolt problémákat megoldani képes.

37


HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK

A program konkrét céljait az alábbiakban lehet megjelölni, mely szinkronban van a Hgt. és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben rögzítettekkel:

• Szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása a következő alkotóknál: papír, műanyag, fém, üveg, biológiailag lebontható és veszélyes hulladékok, a hulladék visszaforgatható és újrahasznosítható elemei kerüljenek vissza a termelésbe.

• A szükséges lerakó kapacitás illetve területe felhasználás csökkentése, melynek következtében a lerakók által okozott környezet terhelés csökkenjen.

• A lerakóban elhelyezett települési szilárd hulladék szerves anyag tartalmának csökkentése, a szerves hulladék újra használatával, visszaforgatásával és hasznosításával, valamint keletkezésének csökkentésével.

• A települési szilárd hulladék biológiailag lebontható komponensének csökkentése és a komposztálási technológiák általánossá tétele.

• A települési hulladék veszélyes komponenseinek külön gyűjtése és részben másodnyersanyagként való felhasználása, illetve ártalmatlanítása.

• Másodnyersanyagok pl.: papír, műanyag, fém, üveg, valamint komposzt és energiahordozó „szilárd tüzelőanyag” előállítása.

• Termikus hasznosítás céljára hulladékhasznosító erőmű építése.• A jelenlegi, környezetvédelmi szempontból nem megfelelő hulladéklerakók

rekultivációja.• PR tevékenység megvalósítása a szelektív hulladékgyűjtés serkentése, a

környezettudatosság növelése, valamint az EU társfinanszírozása kifejezésének érdekében.

A program tervezése az előkészítő tanulmányban megjelölt célok figyelembe vételével az alábbi konkrét feladatok vizsgálatára terjed ki, mellyel lehetővé válik:

• A hazai és az EU előírásainak egyaránt megfelelő, a mai viszonyoknál gazdaságosabb hulladékkezelés.

• A lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentése.• A biostabilizálással a lerakás kockázatának csökkentése.• A hasznosítható komposzt és termikusan hasznosítható nehezen bomló szerves

frakció, valamint az újrahasznosítható másodnyersanyagok előállításával a hulladék anyagának a termelési-fogyasztási folyamatba – alapanyagként, vagy másodnyersanyagként, alternatív tüzelőanyagként – történő minél teljesebb visszaforgatása.

38


FELSZÁMOLANDÓ ÉS REKULTIVÁLANDÓ HULLADÉKLERAKÓK

A hulladéklerakók felszámolására, rekultiválására az alábbi szempontok szerinti döntési mechanizmust javasoljuk:

I. ütem: a jelenleg működő, műszaki védelemmel nem rendelkező lerakók felszámolása javasolt;

II. ütem: környezetvédelmi szempontból érzékeny területen fekvő, felhagyott, nem rekultivált lerakók felszámolása, illetve rekultivációja javasolt;

III. ütem: nem, vagy környezetvédelmi szempontból kevéssé érzékeny területen fekvő, felhagyott, nem rekultivált lerakók rekultivációja javasolt.

II/C/11. számú táblázat: felszámolandó és rekultiválandó hulladéklerakók

Hulladéklerakó Felszámolási, rekultiválási ütem

Dunaújváros I.Mór I.Kincsesbánya I.

Oroszlány-régi lerakó I.Tata I.Komárom I.Kisbér I.Ajka – felhagyott rész I.Veszprém I.Balatonfüred I.Balatonalmádi I.Tapolca I.Bajna II.Bakonyszentkirály II.Balinka II.Berhida II.Borzavár-Porva II.Csolnok II.Devecser II.Dorog II.Dömös II.Epöl II.Iszkaszentgyörgy II.Jásd II.Káloz II.Kesztölc II.Királyszentistván II.Monostorapáti II.Nyárád II.Sárisáp II.Somlójenő II.Székesfehérvár-régi lerakó II.Tác II.

39

Tokod II.Úny II.Várpalota II.Vanyola II.Baracska III.Dág III.Ercsi III.Gyúró III.Leányvár III.Moha III.Nagysáp III.Pilismarót III.Ráckeresztúr III.Sáregres III.Sárkeresztúr III.Sárszentágota III.Tokodaltáró III.Alsószentiván III.Beloiannisz III.Besnyő III.Cece III.Dég III.Hantos III.Igar III.Lajoskomárom III.Lepsény III.Martonvásár III.Máriahalom III.Mátyásdomb III.Mezöfalva III.Mezökomárom III.Mezöszentgyörgy III.Mezöszilas III.Nádasdladány III.Nagylók III.Nagyveleg III.Perkáta III.Piliscsév III.Pusztaszabolcs III.Sárosd III.Seregélyes III.Szabadegyháza III.Vajta III.Velence III.

40


GYŰJTÉSI, SZÁLLÍTÁSI RENDSZEREK OPTIMALIZÁLÁSA

A logisztikai központok telepítésének optimalizálását végző programcsomagot a szállításirányítás egyéb menüpontjaival megegyező környezetben és kivitelben készítettük el. A Cluster-analízis adatbázisa a mindenkori nyilvántartási rendszerből kerül feltöltésre és frissítésre. Ez az adatbázis képezi a kiindulási alapot nemcsak a telepítés -, hanem a járatoptimalizáláshoz is, tehát az adatbázist a teljes rendszer számára hozzáférhető helyen és formában kell tárolni.

A Közép-Dunántúli Régió Hulladékgazdálkodási Program esetében a minimális szállítási teljesítmények célfüggvényével jelölte ki a cluster-analízis egy speciális alkalmazására kifejlesztett célszoftver a hulladékgyűjtő helyek optimális telepítési helyét.

Az optimalizálás algoritmusa a cluster-analízisbe épített Jándy-féle centrumprogramozáson alapul, amely az optimális résztartomány kijelölésének iterációs eljárásával bővült. Az iteráció az adott körülmények között 3 lépésben való működtetése elegendő, mert a 3. lépés után a megtakarítás értéke 1 % alatt marad, ami a diszkrét programozási feladat megoldásában a gyakorlat számára kellő pontosságú eredményeket szolgáltat.

A programrendszer az 1...12 telephely változat mindegyikére lefutott úgy, hogy a cluster-analízis m×n és n×m típusú ablakozási változatai közül azt választotta ki a rendszer, amely kisebb szállítási teljesítményt ad. Az alábbi ábra az így számított, összehasonlításra alkalmas eredményeket grafikusan is bemutatja. A megtakarítások elsősorban

• a kiszolgáló járművek üzemanyag fogyasztásában,• az összmunkaidő ráfordítás csökkenésében és• az átfutási idő rövidülésében mutatkoznak meg.

A vizsgálati eredményeket elemezve kitűnik, hogy 1...5 gócpont számig jelentős a gócpontok számának növekedésével a megtakarítások mértéke. 6 gócpont szám felett csökken ugyan a megtakarítás mértéke, de már csak kisebb arányban. A gócpontok számának egyéb, nem számszerűsíthető tényezők figyelembe vételével való meghatározásakor a fenti eredményekre tekintettel kell lenni.

Az alábbi táblázatban és ábrán a futtatási eredmények számszerű eredményei láthatók. Az ábrán és a táblázatban az áttekinthetőség kedvéért a szállítási teljesítmények értékét 106

dimenziószámmal egyszerűsítve tüntettük fel.

41

A szállítási teljesítmények számszerű alakulása 1...12 gócpontszám mellett [×106 mm*t/év]

Telephelyek száma Szállítási teljesítmény1 38.652 28.873 24.454 18.525 19.076 15.067 14.908 10.919 11.4310 9.8311 12.4712 8.95

A clusterezéssel kapott szállítási teljesítmények alakulása:

A táblázat és az. ábra tanúsága alapján a szállítási teljesítmény csökkenése nem egyenletes, az alábbiak szerint:

• jelentős a teljesítmény csökkenése a 2. telephely beiktatásával,• a 3. telephely alig eredményez megtakarítást,• az 5. telephely bevonása rontja a szállítási teljesítmény értékét,• 6...8 telephely között egyenletes a csökkenés,• 9. telephely helyileg rontja a szállítási teljesítmény értékét• a 10. telephely bevonása helyi minimumot eredményez,• a 11 telephelyes változat ismét ront a teljesítmény értékén,• a 12. telephely létesítése nem eredményez mérhető csökkenést.

42

A szállítási teljesítmények alakulása

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Gócpontok száma

Szá

llít

ás

i te

lje

sít

mé

ny

Szállítási teljesítmény

Egy ilyen bonyolultságú döntésben, mint a hulladéklerakók telephelyének megválasztása, nyilvánvalóan számos olyan tényezőt kell figyelembe venni, amelyek nem számszerűsíthetők. A jelenlegi vizsgálat alapján azt mondhatjuk, hogy optimális telephely szám változatok: 2, 4, 8, és 10 db telephely. A modell alapján 10 gyűjtési körzet az optimális, azonban a jelenlegi állapothoz jobban igazítható a 12 gyűjtési körzet, mely szállítási teljesítményben hasonló értéket ad, mint a 10 gyűjtési körzet. Az alábbiakban a 12 gyűjtési körzetet vizsgáljuk. A modell meghatározza az egyes körzetközpontok helyét, melyek az alábbiak:

• Tapolca• Ganna• Marcaltő• Balatonfüred• Veszprém• Bábolna

• Kisláng• Székesfehérvár• Tatabánya• Dunaújváros• Kápolnásnyék• Tokod

Felhívjuk a figyelmet, hogy ezen körzetközpontok elméleti számítások alapján adódtak, a gyakorlatban figyelembe kell venni a jelenlegi adottságokat és annak megfelelően kell a gyűjtési körzetközpontokat kialakítani, illetve fejleszteni.

Tekintettel a már kialakult adottságokra, a fenti településeket számuk változatlanul hagyása mellet hozzárendeljük a már gyakorlat szerint kialakított körzetközpontokhoz:

• Tapolca• Ajka (Ganna)• Pápa (Marcaltő)• Balatonfüred• Veszprém• Komárom (Bábolna)• Polgárdi (Kisláng)• Székesfehérvár• Tatabánya• Dunaújváros• Adony (Kápolnásnyék)• Esztergom (Tokod)

43

A jelenlegi gyűjtési körzetek száma 12 központnál nagyobb. Ahol jól kiépített lerakó van, melyhez csatlakoztatható közvetlenül gyűjtőközpont, abban az esetben ezt az adottságot figyelembe kell venni, pl: Sárbogárd, Bicske, Oroszlány.

A települési szilárd hulladékok gyűjtési módjaként a program illeszkedik a jelenlegi gyakorlathoz és a jogszabályi elvárásokhoz, nevezetesen a következő módon történik:

Gyűjtés módja:• települési vegyes hulladék: 110-120 l-es gyűjtőedényzetben, járda széléről, általában

heti gyakorisággal, elszállítás 20 m3-es tömörítőfeltétes célgépjárművel (kukás kocsi); zöldhulladék: 60, 120 l-es műanyag zsákban, esetenkénti gyakorisággal, elszállítás konténeres gépjárművel;

• szelektív hulladék: hulladékgyűjtő szigeten hulladékfajtánként 1,1 m3-es konténerben, hulladékudvaron hulladékfajtánként 1,1 m3-es és 5 m3-es konténerben, elszállítás tömörítőfeltétes célgépjárművel (kukás kocsi), illetve konténeres gépjárművel;

• települési veszélyes hulladék: hulladékfajtánként 1,1 m3-es és 5 m3-es speciális konténerben, elszállítás célgépjárművel;

A meglévő hulladékgazdálkodási rendszer állapotát, illetve a rendszer fejlesztését befolyásoló egyes tényezők áttekintését követően feltétlenül szükséges meghatározni azokat a főbb rendszerelemeket, melyek alapvetően meghatározzák a jövőbeni hulladékgazdálkodási rendszer alapjait. Ezt követően – figyelemmel az adott rendszerelem szempontjából releváns gyűjtési körzetben keletkező hulladékok várható mennyiségére – javaslatokat állítunk össze az egyes területi egységek esetében alkalmazható alkotókra.

Szelektív gyűjtés létesítményeiA rendszer főbb létesítmény-elemeihez szervesen kapcsolódnak a szelektív hulladékgyűjtést biztosító hulladékgyűjtő udvarok és hulladékgyűjtő szigetek. Az egyes körzetközpontokhoz javasolt szelektív gyűjtési létesítményeket az alábbi táblázat foglalja össze.

II/C/12. számú táblázat: A körzetközpontokban alkalmazandó szelektív gyűjtési lehetőségek

Megye Térség Hulladékgyűjtő sziget Hulladékudvar

Fejér Adony 25 2Bicske 16 1Dunaújváros 32 2Mór 27 1Polgárdi 35 2Sárbogárd 48 2Székesfehérvár 41 2Velence 27 0

Komárom-Esztergom Dorog 34 2

Esztergom 23 1Oroszlány 61 3Tatabánya 72 5

Veszprém Ajka 42 4Balatonfüred 38 3Pápa 24 2

1

Tapolca 26 4Veszprém 128 6Várpalota 22 1Zirc 14 1

Összesen 735 44

A hulladékudvar műszaki létesítési követelményei:• min. alapterület 400 m2;• veszélyes hulladék számára min. 25 m2 terület;• 2 m magas kerítés;• portaépület vagy konténer szociális helyiségekkel és fűtéssel;• kültéri és beltéri világítás;• szilárd burkolat az udvaron;• fedett, zárt tárolórész;• hulladékmennyiségtől függő tároló- és gyűjtőedényzet;• 200 kg-os méréshatárú mozgatható mérleg;• telefon.

Szállítási rendszerek fejlesztéseA regionális hulladékkezelési rendszer technológiai létesítmény-elemei mellett igen fontos kérdés a keletkező hulladékok gyűjtése és szállítása is. A hulladékgyűjtést és szállítást alapvetően két részre lehet bontani, a térségben keletkező hulladékok begyűjtésére, illetve az ártalmatlanításra, hasznosításra előkészített, bálázott hulladékfrakció szállítására. A következőkben e két kérdéskör kerül áttekintésre.A keletkező hulladékok begyűjtése három fő csoportra osztható, nevezetesen a lakossági hulladékok rendszeres gyűjtésére, a szelektív hulladékok gyűjtésére, valamint a lakossági veszélyes hulladékok gyűjtésére.

Lakossági hulladékgyűjtésA lakossági hulladékok begyűjtésének vizsgálatához a következő főbb meggondolásokat vettük figyelembe:

• a hulladékgyűjtés heti gyakorisággal történik;• az alkalmazott gyűjtőedényzet 110-120 l-es, illetve 60 l-es térfogatú;• a hulladékgyűjtésre alkalmazott járművek a tömörítőfeltétes célgépjármű, illetve a

konténeres gépkocsi évente 220 munkanapot dolgozik;• a tömörítőfeltétes célgépjármű jellemzői:

o befogadó kapacitása 20 m3,o tömörítési aránya 1:5,o átlagos kihasználtsága 70 %;o napi forduló mennyisége 3 db;

• a konténeres gépjármű jellemzői:o befogadó kapacitása 5 m3, illetve 20 m3;o tömörítés nincs;o átlagos kihasználtsága 85 %;o napi forduló mennyisége 10 db (a hulladékudvarokba történő ürítést is

figyelembe véve);

2

• az összes hulladékmennyiség 70 %-át tömörítőfeltétes célgépjárművel, míg 30 %-át konténeres gépjárművel gyűjtik.

Az előzőekben meghatározott szempontok alapján a tömörítőfeltétes gépjármű naponta 42 t hulladékot képes begyűjteni (200 kg/m3-es hulladék térfogattömeggel kalkulálva), ami éves szinten 9.240 tonnának felel meg.Az 5 m3-es konténeres jármű naponta 7,65 t hulladékot képes begyűjteni, ami éves szinten 1.683 tonnának felel meg.A 20 m3-es konténeres jármű naponta az 5 m3-es járművel gyűjtött hulladék háromszorosát, azaz 22,95 t hulladékot képes begyűjteni, ami éves szinten 5.049 tonnának felel meg. A 20 m3-es jármű esetében azért vettük figyelembe csak a kapacitás ¾-t, mert a hulladékudvarokból is szállítania kell a kezelőműbe a hulladékot, ami ¼ kapacitás kiesést jelent, még abban az esetben is, ha a hulladékudvarokból már tömörített hulladékot szállít a gépjármű.

Az egyes körzetközpontokban alkalmazni javasolt gyűjtőgépjárműveket az alábbi táblázat mutatja be.

3

II/C/13. számú táblázat: A körzetközpontokban alkalmazandó hulladékgyűjtő járművek

Megye Térség Kukás kocsi (db) 5 m3-es konténeres kocsi

(db)

20 m3-es konténeres kocsi

(db)Fejér Adony 2 2 0

Bicske 2 2 1Dunaújváros 4 3 1Mór 1 2 1Polgárdi 2 2 1Sárbogárd 2 2 1Székesfehérvár 9 5 2Velence 2 3 0

Komárom-Esztergom

Dorog 3 2 1

Esztergom 4 3 1Oroszlány 4 3 1Tatabánya 6 5 2

Veszprém Ajka 3 2 1Balatonfüred 3 3 1Pápa 2 2 0Tapolca 3 3 1Veszprém 6 5 2Várpalota 3 2 1Zirc 1 1 0

Összesen 62 52 18

A táblázatból látható, hogy a rendszerben, mintegy 20 %-os tartalékot is figyelembe véve (szezonális ingadozás, karbantartás, időjárási viszonyok, közúti közlekedési problémák) összességében 132 kommunális hulladékgyűjtő jármű beállítása szükséges, melyből 62 db a tömörítőfeltétes célgépjármű, 52 db az 5 m3-es konténeres jármű és 18 db a 20 m3-es konténeres gépjármű.

Mind a kukás kocsik, mind a konténeres gépjárművek esetében figyelembe vettük azt, hogy mely térségekben nincsen központi telephely a gépjárművek tárolására, illetve minden központban törekedtünk arra, hogy a járműösszetétellel lehetőség legyen valamennyi a térségben keletkező rendszeres és eseti lakossági hulladék összegyűjtésére.

Szelektív hulladékgyűjtésA hulladékok szelektív gyűjtését a hulladékgyűjtő szigetek és hulladékudvarok biztosítják. A szelektíven gyűjtött hulladékok szállításához kapcsolódóan a következő meggondolásokat vettük figyelembe:

Hulladékgyűjtő szigetek esetében:• a hulladékgyűjtés heti gyakorisággal történik;• a sziget szabványos, zárható tetejű, 1,1 m3-es gyűjtőkonténerekkel rendelkezik,

melyből egyszerre 5 db van telepítve, négy frakcióra: papír, műanyag, üveg, fém, a gyűjtőedényzet négykerekű, kerékfékes, a hulladékfajtára kialakított dobónyílással;

4

• a tömörítőfeltétes, illetve konténeres gépjárművek képesek üríteni és szállítani a hulladékot (ún. MEKAM típusú gépjármű).

Az egyes körzetközpontokhoz tartozó településeken keletkező hulladékmennyiségek becslése alapján, illetve a területi elhelyezkedést figyelembe véve a hulladékgyűjtő szigetek rendszeres ürítésére további 9 db speciális 20 m3-es kapacitású, két részre osztott gyűjtőterű, tömörítőfeltétes célgépjármű beállítása indokolt a következő körzetközpontokba: Ajka, Balatonfüred, Dunaújváros, Esztergom, Oroszlány, Sárbogárd, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém. E nyolc körzetközpontból indított gyűjtőkörutakkal elsősorban a nagyobb mennyiségben keletkező papír és műanyag begyűjthető a régióban. A többi körzetközpont esetében a meglévő gépjárműparkra támaszkodva lehet gyűjtőutakat szervezni, illetve lehetőség van igénybe venni a 8 db speciális jármű szolgáltatását is.

Hulladékudvarok esetében:• a gyűjtés eseti rendszerességgel, a telepőr jelzése alapján történik, általában 3-4 heti

gyakorisággal;• a szelektíven gyűjtött hulladékokat szabványos, zárható 4,5 m3-es és 1,1 m3-es

konténerekben tárolják;• a tömörítőfeltétes, illetve konténeres gépjárművek képesek üríteni és szállítani a

hulladékot.

A feni meggondolások alapján további gyűjtőjárművek beállítása nem indokolt, tekintettel arra, hogy a lakossági hulladék gyűjtésére és a gyűjtőszigetek ürítésére javasolt gépjárművekkel a hulladékudvarok ürítése is biztonsággal megoldható.

Lakossági veszélyes hulladék gyűjtésA lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésének vizsgálatához kapcsolódóan a következő kiindulási szempontokat vettük figyelembe:

• a lakossági körben keletkező veszélyes hulladék gyűjtése kizárólag a hulladékudvarokban történhet;

• a gyűjtött hulladékfrakciók jellemzően a következők:o akkumulátor;o elektronikai hulladékok;o festékes göngyölegek;o fáradtolaj;o gyógyszerek és göngyölegek;o növényvédőszerek és göngyölegek;o olajos hulladékok;

• a veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása fajtánként elkülönítetten, speciális konténerekben történik;

• a veszélyes hulladékok összegyűjtése negyedévente történik.

A fenti meggondolások alapján olyan speciális zárt, osztott gyűjtőfelépítményes gépjárművek beszerzése indokolt, melyekben szelektíven lehet az egyes veszélyes hulladékokat szállítani. Figyelemmel az egyes központokban keletkező hulladékmennyiségekre 7 db speciális gépjármű beszerzése indokolt, melyekkel a térség valamennyi központjából el lehet szállítani

5

a főbb tranzitközpontokba a hulladékot. A javasolt tranzitközpontok a következők: Ajka, Dunaújváros Esztergom, Székesfehérvár, Tatabánya, Tapolca, Veszprém.

6


HULLADÉK HASZNOSÍTÁS TERVEZÉSI ADATAI

A körzetközpontonkénti anyagáramok meghatározásához a hulladék összetételre vonatkozóan a térségi hulladéklerakókon végzett vizsgálati eredményeket, továbbá a Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszéke által a Polgárdi térségi lerakón végzett mechanikai-biológiai előkezelőre vonatkozó vizsgálati eredményeket vettük figyelembe. Ennek alapján a következő általánosítható megállapítások tehetők az egyes technológiákhoz, illetve kezelőlétesítmény-együttesekhez, melyek a rendszer egészére igazak:

• az építési törmelék mennyisége 7 %-a az összes hulladéknak;• a szelektíven gyűjtött hulladékok (hulladékudvarok, gyűjtőszigetek, beszállított

termelési hulladékok) mennyisége az építési törmelékkel csökkentett összes hulladékmennyiségnek (összes hulladék mennyiség 93 %-a) az alábbi arányokban kifejezett értéke:

o fém esetében 1,1 %-a,o műanyag esetében 1,4 %-a,o üveg esetében 0,6 %-a,o papír esetében 4,4 %-a,o veszélyes hulladék: 0,5%-a;

e hulladékok hasznosítása a begyűjtést követően anyagában történik meg.

A biostabilizálás anyagárama:

• a komplex kezelőműbe (mechanikai-biológiai előkezelés) bemenő hulladék mennyisége az építési törmelékkel és a szelektíven gyűjtött hulladék mennyiségével csökkentett összes hulladékmennyiséggel egyezik meg;

• a mechanikai-biológiai előkezelés során a bemenő hulladék mennyisége 25 %-kal csökken, mivel a kezelés során a távozó vízgőz veszteség tömegszázaléka a kísérletek alapján 23-27 %-ra adódott;

• a rostálást követően a mechanikai-biológiai előkezelésen átesett hulladékmennyiség 55 %-a lesz finomfrakció, melyből utóérlelést követően rekultivációra, földtakarásra alkalmas haszonanyag keletkezik, és 45 %-a ún. durva frakció lesz;

• a durva frakció mintegy 97 %-a lesz égethető frakció, a 3 % fém szelektálását követően;

• azon központok esetében, ahol a zöldhulladékok prizmakomposztálását végzik, az előállított komposztot helyben hasznosítják.

7


BECSÜLT KÖLTSÉGIGÉNYEK

A települési szilárd hulladék kezelő rendszer elemeinek részletezése és becsült költség-igényük.

II/C/14. számú táblázat: A települési szilárd hulladék kezelő rendszer elemeinek részletezése és becsült költség-igényük.

Megye Térség Létesítmény/Eszköz Egységár Mennyiség Költség mFt db mFt

Fejér Adony Hulladékgyűjtő sziget 0,5 25 12,5 Hulladékudvar 15 2 30 Hulladékkezelő mű* 110 1 110 Lerakótér bővítés 100 1 100 Válogatómű 55 1 55 Bicske Hulladékgyűjtő sziget 0,5 16 8 Hulladékudvar 15 1 15 Hulladékkezelő mű* 105 1 105 Válogatómű 55 1 55 Átrakóállomás 50 1 50 Dunaújváros Hulladékgyűjtő sziget 0,5 32 16 Hulladékudvar 15 2 30 Hulladékkezelő mű* 140 1 140 Inert hulladék kezelő mű 120 1 120 Válogatómű 65 1 65 Mór Hulladékgyűjtő sziget 0,5 27 13,5 Hulladékudvar 15 1 15 Átrakóállomás 50 1 50 Komposztáló 45 1 45 Polgárdi Hulladékgyűjtő sziget 0,5 35 17,5 Hulladékudvar 15 2 30 Hulladékkezelő mű* 110 1 110 Lerakótér bővítés 125 1 125 Inert hulladék kezelő mű 80 1 80 Válogatómű 55 1 55 Sárbogárd Hulladékgyűjtő sziget 0,5 48 24 Hulladékudvar 15 2 30 Hulladékkezelő mű* 110 1 110 Inert hulladék kezelő mű 80 1 80 Válogatómű 55 1 55 Székesfehérvár Hulladékgyűjtő sziget 0,5 41 20,5 Hulladékudvar 15 2 30 Hulladékkezelő mű* 210 1 210 Inert hulladék kezelő mű 160 1 160 Válogatómű 55 2 110

8

Velence Hulladékgyűjtő sziget 0,5 27 13,5 Hulladékudvar 15 0 0 Átrakóállomás 60 1 60 Komposztáló 50 1 50Komárom-Esztergom Dorog Hulladékgyűjtő sziget 0,5 34 17 Hulladékudvar 15 2 30 Átrakóállomás 55 1 55 Esztergom Hulladékgyűjtő sziget 0,5 23 11,5 Hulladékudvar 15 1 15 Hulladékkezelő mű* 110 1 110 Inert hulladék kezelő mű 95 1 95 Válogatómű 60 1 60 Oroszlány Hulladékgyűjtő sziget 0,5 61 30,5 Hulladékudvar 15 3 45 Hulladékkezelő mű* 110 1 110 Inert hulladék kezelő mű 85 1 85 Válogatómű 60 1 60 Tatabánya Hulladékgyűjtő sziget 0,5 72 36 Hulladékudvar 15 5 75 Hulladékkezelő mű* 115 1 115 Lerakótér bővítés 140 1 140 Válogatómű 65 1 65 Inert hulladék kezelő mű 95 1 95Veszprém Ajka Hulladékgyűjtő sziget 0,5 42 21 Hulladékudvar 15 4 60 Hulladékkezelő mű* 110 1 110 Lerakótér bővítés 350 1 350 Válogatómű 65 1 65 Inert hulladék kezelő mű 85 1 85 Balatonfüred Hulladékgyűjtő sziget 0,5 38 19 Hulladékudvar 15 3 45 Átrakóállomás 50 1 50 Komposztáló 90 1 90 Inert hulladék kezelő mű 80 1 80 Pápa Hulladékgyűjtő sziget 0,5 24 12 Hulladékudvar 15 2 30 Hulladékkezelő mű* 100 1 100 Lerakótér bővítés 250 1 250 Válogatómű 55 1 55 Inert hulladék kezelő mű 80 1 80 Tapolca Hulladékgyűjtő sziget 0,5 26 13 Hulladékudvar 15 4 60 Hulladékkezelő mű* 110 1 110 Lerakótér bővítés 250 1 250 Válogatómű 55 1 55 Inert hulladék kezelő mű 80 1 80

9

Veszprém Hulladékgyűjtő sziget 0,5 128 64 Hulladékudvar 15 6 90 Hulladékkezelő mű* 210 1 210 Lerakótér bővítés 380 1 380 Inert hulladék kezelő mű 120 1 120 Válogatómű 55 2 110 Várpalota Hulladékgyűjtő sziget 0,5 22 11 Hulladékudvar 15 1 15 Hulladékkezelő mű* 100 1 100 Hulladékégető mű 14900 1 14900 Inert hulladék kezelő mű 160 1 160 Válogatómű 55 1 55 Zirc Hulladékgyűjtő sziget 0,5 14 7 Hulladékudvar 15 1 15 Átrakóállomás 65 1 65 Komposztáló 50 1 50 Létesítmény összesen 22077,5 Lerakók rekultivációja 4650 Gyűjtő gépjárművek 2395 Hulladékkezelő berendezések 2325 Mindösszesen 31447,5

II/C/15. számú táblázat: Az alkalmazandó technológiai gépek, berendezések összesítése

Gép, berendezés DarabszámMobil* Fix (telepített)** Összesen

Homlokrakodó 25 + 6 - 31Dobrosta 6 7 + 10 23Aprítógép 12 1 + 10 23Forgatógép 5 3 8Bálázógép 5 3 + 10 18Törőgép 5 - 5Targonca 23 - 23Konténeres autó 6 - 6Tömörítő berendezés 6 - 6

* A + jellel az átrakóállomásokon telepített gépeket vettük figyelembe.** A + jellel a válogatóművekben telepített gépeket vettük figyelembe.

II/D. FEJEZET

TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKOK

II/D.1. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ, VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE

10

II/D.1.1. AZ ADATGYŰJTÉS KÖRE, FORRÁSAI, PONTOSSÁGA PROBLÉMÁI ÉS BECSLÉI MÓDSZEREI

Az adatgyűjtés köre a Tervezési Segédlet alapján szolgáltatók nagyobb részére kiterjedt, pontossága legfeljebb közepesnek mondható. A becslések a szolgáltatott ivóvíz és az elvezetett szennyvízmennyiségek mért értékeiből történtek.

II/D.1.2. A KELETKEZŐ TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKOK ÉS ÉVES MENNYISÉGE

A keletkező települési folyékony hulladékok mennyiségét a régióban keletkező és a közcsatornában gyűjtött mértékadó szennyvízmennyiségek alapján becsültük.

II/D.1. számú táblázat: A Régióban keletkező mértékadó települési szennyvíz mennyiségek (m3/d)

MegyeKeletkező

szennyvíz (m3/d)

Mértékadó szennyvíz mennyiség (m3/d)Közcsatornába gyűjtött mennyiség

1999 2001 2002-03Fejér 55985 22374 25624 26440Komárom-Esztergom 60798 28130 40000 38900*Veszprém 102910 46044 59631 65669Összesen: 219693 96548 120955 131009*Becsült adat

(Komárom-Esztergom megye esetében a 2002-2003. évi csökkenés oka, hogy a közcsatornán elvezetett ipari szennyvizek mennyisége csökken, és a lakossági növekmény nem kompenzálja e csökkenést.)

A fenti táblázat adatai az alábbi ábrán ábrázoltuk.

Keletkező szennyvíz (m 3/d)

55985 60798

102910

0

20000

40000

60000

80000

100000

120000

Fejér m egye Kom árom -Esztergomm egye

Veszprém m egye

II/D/1. számú ábra

Összehasonlítva a keletkező 219.693 m3/d és a közcsatornában gyűjtött 131.009 m3/d szennyvízmennyiségeket, a két adat közötti különbség 88.684 m3/d. Ez a mennyiség

11

tulajdonképpen a keletkező települési folyékony hulladék. Ezt a szennyvízmennyiséget valamilyen fajta, túlnyomórészt szakszerűtlenül épített és üzemeltetett, egyedi szennyvízkezelő; tároló; szikkasztó berendezésbe vezetik, ahonnan annak legnagyobb része a talajban elszivárog szennyezi, veszélyezteti a felszínalatti vizeket. Környezetvédelmi szempontból ezek a megoldások kevés kivételtől eltekintve nem fogadhatók el.

Ha ezt a számadatot összehasonlítjuk a régióban elszállításra kerülő települési folyékony hulladékmennyiséggel 1466 m3/d, (ill. 535.168 m3/év) több nagyságrend különbséget látunk, holott ez a nagy különbség elvileg nem lenne indokolt, ha arra gondolunk, hogy környezetvédelmi szempontból az esetek 70 %-ában vízzáróan kialakított szennyvíztároló tartály lenne elfogadható.

Ez az összehasonlítás két fontos tényre hívja fel a figyelmet:• nem megbízhatóak a települési folyékony hulladékok szállítására és elhelyezésére

vonatkozó adatszolgáltatások, • irreális azt feltételezni, hogy vízzáró szennyvíztároló tartályokkal meg lehet oldani a

lakossági szennyvizek elhelyezését, ez esetben a régióban jelenleg naponta 88.684 m3

települési folyékony hulladéknak minősülő szennyvizet kellene szippantó kocsikkal lerakóhelyre szállítani, kezelni. Maga a felvetés is elképzelhetetlen.

Megoldást csak a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési, Kezelési és Megvalósítási Program végrehajtása jelent a települési folyékony hulladékok kérdésében.

A fentiekben leírtak szerinti elméletileg keletkező települési folyékony hulladék mennyiségek helyett az elszállított folyékony hulladék mennyiségek adatait tüntettük fel.

II/D/2. számú táblázat: A keletkező (elszállított) települési folyékony hulladék mennyiségeFejér megye

(t/év)Komárom-Esztergom

megye(t/év)


(t/év)311553 51064 172551 535168

II/D.1.3. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE

A települési folyékony hulladékok elhelyezésére vonatkozó információkat a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által 2002.-ben készített „Területi Hulladékgazdálkodási Terv Állapotfelmérés és Helyzetértékelés Közép-dunántúli régió„ című tanulmány alapján nyertük. Ennek megfelelően a települési folyékony hulladékok elhelyezése a melléklet II./D/1-3. táblázataiban foglaltak szerint történik.

A táblázatban „Egyéb” címszó alatt szereplő összesen 42.068 m3/év mennyiségű folyékony hulladék felhalmozott hulladéknak számít.

II/D/3. számú táblázat: A felhalmozott települési folyékony hulladék mennyisége a régióban

Fejér megye(t/év)



12

(t/év) (t/év)29639 4765 7664 42068

II/D.1.4. A TERÜLETRE BESZÁLLÍTOTT ÉS TERÜLETRŐL KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE

A Régióba beszállított és onnan kiszállított települési folyékony hulladékok nincsenek.

II/D.1.5. A TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGE

A régióban keletkező folyékony hulladékmennyiség 88.684 t/nap, azaz 32.369.660 t/év.

A régióban elszállításra kerülő folyékony hulladékmennyiség 1466 t/nap, azaz 535168 t/év.

II/D/4. számú táblázat: A terület éves hulladékmérlege


(t/év) % (t/év) % (t/év) % (t/év) %Fejér 311553 150862 48 0Komárom-Esztergom

51064 5649 11 0

Veszprém 172551 6911 4 0Régió összesen

535168 163422 31 0

*A települési folyékony hulladékok esetében anyagában történő hasznosítás nem történik, a táblázatban hasznosított mennyiség az egyéb (mező- erdőgazdasági) jellegű hasznosítást jelenti.

II/D.2. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

II/D.2.1. A TERÜLETEN FOLYÓ, HULLADÉKKEZELÉSRE ELŐÍRT ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK ÉS JOGSZABÁLYI ALAPOK SZÖVEGES ISMERTETÉSE (ENGEDÉLYEK FELSOROLÁS: MEGNEVEZÉS, SZÁM)

A települési folyékony hulladékokra vonatkozóan a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet határozza meg a kezelési szabályokat.

Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely

13

• emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből,

• a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint • a gazdasági de nem termelési, technológiai technológiai eredetű tevékenységből

származik.

Folyékony hulladék ártalmatlanítása: a folyékony hulladék elhelyezése leürítő helyen, szennyvíztisztító telepen, valamint a környezetveszélyeztetést és környezetszennyezést megakadályozó kezelése fiziko-kémiai vagy biológiai módszerrel.

Települési folyékonyhulladék leürítő hely (a továbbiakban: leürítő hely): közcsatornának az arra jogosult által kijelölt aknája, illetőleg szennyvíztisztító telep kiegészítő műtárgya.

II/D.2.2. A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTTAKTÓL VALÓ SPECIÁLIS TERÜLETI, HELYI, VAGY EGYEDI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

A folyékonyhulladékokra jogszabályokban meghatározottaktól való speciális területi, helyi, vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek

II/D.3. AZ EGYES HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK

A folyékonyhulladékokra jogszabályokban meghatározottaktól való speciális területi, helyi, vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek

II/D.4. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK

II/D.4.1. A HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉS JELLEMZŐK ISMERTETÉSE

II/D.4.1.1. A GYŰJTÉSI KÖRZETEK KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS A HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁNAK TÉRSÉGI JELLEMZŐI (BEVONT TELEPÜLÉSEK, ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ GYŰJTŐ-SZÁLLÍTÓ SZERVEZETEK, KEZELŐK)

A települési folyékony hulladékok szállításánál nem kerültek kialakításra gyűjtő szállító körzetek. Az engedéllyel rendelkező szállító szervezetek ill. vállalkozók általában a legközelebb eső kijelölt szennyvízcsatorna-hálózati vagy szennyvíztelepi leürítési pontokhoz viszik a szippantott folyékony hulladékot.

14

A régióban elszállításra kerülő folyékony hulladékok éves mennyiségét a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által 2002.-ben készített „Területi Hulladékgazdálkodási Terv Állapotfelmérés és Helyzetértékelés Közép-dunántúli régió, című tanulmány alapján határoztuk meg. Ennek megfelelően az elszállításra kerülő folyékony hulladék mennyiségét megyei bontásban fajtánként a II/D/4-6. számú táblázatok „A települési folyékony hulladékok elhelyezése (m3/2001 év)” címmel mutatja be.

A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001.(XI.14.) Korm. rendelet szerint a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos üzletszerű szállítást a környezetvédelmi hatóság engedélyezi a meghatározott szakhatóságok bevonásával.Az engedéllyel rendelkező szállítók felsorolását a következő táblázat tartalmazza:

A települési folyékony hulladékok lerakása csupán néhány helyen engedélyezett, ezek a következők:

• Badacsonytomaj a települési folyékony hulladék lerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatát rendelte el a környezetvédelmi hatóság

• Balatonakarattya-Máma tető rekultiválás alatt

• Martonvásár a leürítőhely területének részletes tényfeltárását rendelte el a környezetvédelmi hatóság

• Balatonakali a leürítőhely rekultivációját rendelte el a környezetvédelmi hatóság

• Enying Mátyáspuszta a leürítőhely környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében a részletes felülvizsgálatot

• Lajoskomárom az önkormányzat tulajdonában lévő leürítőhely környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében a környezetvédelmi hatóság részleges felülvizsgálatot rendelt el

II/D.4.1.2. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÁROLÁSI JELLEMZŐI (TELEPHELYEK, ÜZEMELTETŐK, TÁROLÁSI TECHNOLÓGIA, TÁROLÁSI KAPACITÁS, KIHASZNÁLTSÁG)

Felhalmozott települési folyékony hulladéknak tekintjük a lerakóhelyre ürített lakossági és intézményi szippantott folyékony hulladékot. Jelenleg a tervezési területen 6 lerakóról van tudomásunk

Kapacitásuk összesen mintegy 10.000 m3. A lerakóknak tárolási technológiája nincs, kihasználtságukat, mivel kialakításuk nem vízzáró és ezért a vízfázis elszivárog, nem lehet meghatározni.

15

II/D.4.1.3. A TERÜLETEN FOLYTATOTT HULLADÉKKEZELÉSI (HASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI) TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE (VÁLOGATÓ, ELŐKEZELŐ, ÉS KEZELŐ TECHNOLÓGIÁK, ÜZEMELTETŐK, TELEPHELYEK, BERENDEZÉSEK, KAPACITÁSOK, KIHASZNÁLTSÁG)

A települési folyékony hulladék kezelése, illetve elhelyezése a melléklet már hivatkozott II/D./1-3.számú táblázataiban foglaltaknak megfelelően történik.

Látható, hogy a települési folyékony hulladékok egy részét 329.678 m3/év mennyiséget a „közművekben“ a „közcsatornahálózat kijelölt pontjain“ a „szennyvíztisztító műtárgyakban“ helyezik el, vagyis ezek a folyékony hulladék mennyiségek végső soron a települési szennyvíztisztító telepeken tisztításra kerülnek. A szennyvíztisztító telepeken az előkezelés módja lehet meszes előkezelés, előkezelés nélküli beeresztés a tisztítási technológiákba és a sűrítő műtárgyakba történő bevezetés.

A települési folyékony hulladékok másik részét 163.122 m3/év mennyiséget a mezőgazdasági és erdőgazdasági üzemekben helyezik el. Arra vonatkozóan, hogy az itt elhelyezésre kerülő iszapok milyen hányadát hasznosítják, illetve milyen hányadát tárolják nincsen megbízható információ. A távlati célok szempontjából ennek végül is nincsen jelentősége, mert a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 4. § (1) szerint mezőgazdasági területen csak a 3. § b) pont szerint kezelt szennyvíziszap és c) pontja szerint tisztított szennyvíz használható fel.

Kezelt iszapnak az számít, amelynek: biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel, tartós (legalább 6 hónapig tartó) tárolással vagy más kezeléssel a szennyezőanyag tartalma a rendelet előírásainak megfelel. A kezelt iszapban kezelés hatására a fekál coli és a fekál streptococcus szám ml-ben mért mennyisége az eredeti érték tíz százaléka alá csökken. Mindebből következően a települési folyékony hulladékok a továbbiakban megfelelő kezelés nélkül mező- és erdőgazdasági területen nem helyezhetők el, ezért a jövőbeni elhelyezés szempontjából teljes mennyiségüket felhalmozott hulladéknak kell tekintenünk.

Jelenleg a régióban a szennyvíztisztító telepeken történő fogadás terjedt el. Szennyvíztó a régióban nyilvántartás szerint három helyen található: Badacsonytomaj, Enying-Mátyáspuszta, Martonvásár.

Az illegális leürítőhelyekről adat nem áll rendelkezésre.

II/D.4.1.4. FEJLESZTÉST, VAGY FELSZÁMOLÁST, ILLETVE REKULTIVÁLÁST IGÉNYLŐ KEZELŐTELEPEK, ILLETVE LERAKÓ HELYEK MEGHATÁROZÁSA

Fejlesztést, vagy felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelőtelepekről, illetve lerakó helyekről a tervezési területen belül nincs ismeretünk.

II/D.5. AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

II/D.5.1. A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKITŰZÉSEI

16

A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkitűzéseit alapvetően magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). A program folyamatos előrehaladásának, megfelelően a gyűjtött és elszállítandó települési folyékony hulladékok mennyisége fokozatosan csökkeni fog.Elérni kívánt célok /amelyek állami és önkormányzati feladatokat jelentenek/, indikátorok:

• A közcsatornára csatlakozott lakások arányának növekedése.• A biológiailag tisztított szennyvíz arányának növelése.

II/D/5. számú táblázat: A képződő hulladékok várható mennyisége

Települési folyékony hulladék

2001(t)

2005(t)

2008(t)

Fejér 311553 229497 109535Komárom-Esztergom 51064 26929 7554Veszprém 172551 109723 61458Régió összesen 535168 366194

65-70%178547

30-35%

II/D.5.2. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK

A települési folyékony hulladékok hasznosítását nem tűzzük ki célként, mivel azok hasznosítása a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 3. § szerint csak bonyolult kezelési eljárások után lehetséges. Ezek, biológiai, kémiai, illetve hőkezelések, tartós (legalább 6 hónapig tartó) tárolás vagy más kezelések, melyek során olyan iszapokká alakulnak, melyek szennyezőanyag tartalma a rendelet előírásainak megfelel, és amelyekben a kezelés hatására a fekál coli és a fekál streptococcus szám ml-ben mért mennyisége az eredeti érték tíz százaléka alá csökken. Ezt viszont legegyszerűbben a kommunális szennyvíztisztító telepekre való szállítással vagy közcsatorna-hálózatba történő ürítéssel, és ily módon a szennyvíztisztító telepeken történő tisztítással lehet megoldani.

II/D.5.3. HULLADÉKHASZNOSÍTÓ ÉS ÁRTALMATLANÍTÓ KAPACITÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK PRIORITÁSAI ÉS CÉLKITŰZÉSEI

A “Közép-dunántúli Régió környezetvédelmi Infrastrukturális Program, Hulladékgazdálkodási és Szennyvízkezelési Alprogramok 2003” című tanulmányban a „Szennyvíztisztító-telepek listája„ fejlécű 22.sz., 23.sz. és 24sz. táblázatokban került feltüntetésre a Régióban meglévő és kiépítésre kerülő kommunális szennyvíztisztító telepek és azok a települések amelyek szennyvizeiket közcsatornán ezekre a berendezésekre vezetik. A hivatkozott táblázatok a kommunális szennyvíziszapokról szóló fejezethez tartozó II/D/3. számú mellékletben láthatók megyei bontásban.

17

Ezek a térségi szennyvíztisztító berendezések, illetve a közcsatorna-hálózaton kialakított leürítő helyek képezik az egyes térségek folyékony települési hulladékainak befogadó, pontjait.

A csatornahálózatok és a szennyvíztisztító-telepek tervezése, építése, bővítése során gondoskodni kell a folyékony települési hulladékokat fogadó pontok kialakításáról.

II/D/6. számú táblázat: Célkitűzések a hulladékhasznosítás és ártalmatlanítás területén

Kezelés módjaKapacitás igény* Hasznosítás és ártalmatlanítás

helye

Közcsatornába, szennyvíztisztító telepre történő szállítás

100 Helyben megoldható

II/D.5.4. AZ ILLEGÁLIS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMILEG NEM MEGFELELŐ TÁROLÓ, KEZELŐ ÉS LERAKÓ KAPACITÁSOK MEGFELELŐ ÜZEMMÓDRA FEJLESZTÉSE, ILLETVE REKULTIVÁLÁSA, KÁRMENTESÍTÉSI ELVÉGZÉSE, FELSZÁMOLÁSA

A II/D.4.1.1. számú fejezet alatt felsorolt településeken –Badacsonytomaj, Balatonakarattya-Mámatető. Martonvásár,Balatonakali, Enying-Mátyáspuszta, Lajoskomárom a szükséges hatósági eljárásokat és intézkedéseket a környezetvédelmi felügyelőségek folyamatba tették.

18

II/D.6. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM

u) Számba kell venni a kiadott kezelői, közszolgáltatásra vonatkozó engedélyeket, illetve ezeket meghatározott időközönként felül kell vizsgálni. A tevékenységek folyamatos kontroll alatt végezhetők.

v) Regionális és helyi szinten a hulladékokkal kapcsolatos adat és gazdálkodási tevékenység nyilvántartására és koordinálására intézmény korszerűsítést kell tervezni a regionális, illetve a helyi környezetvédelmi hatósághoz rendelten.

II/D/7. számú táblázat: Módszertani, intézményfejlesztési, stb. programok

Program célja Helye Határidő Felelős Költség ForrásKezelési engedélyek felülvizsgálata


2004. dec. 31.


10 m Ft Állami

Hatékony ellenőrzési, felügyeleti rendszer kiépítése


2004. dec. 31.


* *


II/D.6.1. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉNEK (BEGYŰJTÉSÉNEK, SZELEKTÁLÁSÁNAK, SZÁLLÍTÁSÁNAK, ÁRTALMATLANÍTÁSÁNAK ÉS HASZNOSÍTÁSÁNAK) RACIONALIZÁLÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

II/D.6.1.1. A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSÉNEK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁSOK LEHETŐSÉGEI, FELADATAI

A II/D/7. számú táblázatban, melynek címe „Hosszútávon egyedi szennyvízelhelyezéssel ellátásra kerülő települések” felsoroljuk azokat a településeket, melyek a készülő jogszabály tervezet szerint , szakszerű egyedi szennyvíz-elhelyezéssel a teljes területen elláthatók.

Ezek azok a települések ahol a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program szerint hosszú távon sem várható a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, ezért ezeken a helyeken kell hosszútávon az egyedi szennyvízkezelés műszaki megoldásától függő mennyiségű települési folyékony hulladék keletkezésével, szállításával és kezelésével számolni.

Ezen települések egy részén az egyedi közműpótlók mellett sor kerülhet a csoportos közműpótló rendszerek létesítésére is. A többi településen a folyékony hulladékok keletkezése folyamatosan, a csatornahálózatok kiépítésével és a lakások rákötésével párhuzamosan csökken majd hosszabb távon meg fog szűnni.

19

2002. év végére országos szinten a lakások szennyvízbekötési aránya 56,2%-ra emelkedett.

A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). Jelentős mértékben növelni fogja a közüzemi szennyvízelvezetési és tisztítási rendszerekre csatlakozó lakások és intézmények számát, aminek következményeként a tengelyen szállítandó települési folyékony hulladékok mennyisége nagymértékben csökkenni fog.

II/D/8. számú táblázat. Közműpótlóval elhelyezett szennyvizek mennyiségének alakulása

Megye 2001 2005 2010 NagytávFejér 30386 22383 10683 7188Komárom-Esztergom

19779 10167 5030 2852

Veszprém 43322 27548 15430 13745Összesen 93487 60098 31143 23785

A települési folyékony hulladékok mennyiségének valóságos csökkenéséhez az önkormányzatok határozott, következetes intézkedései szükségesek a csatornahálózatokra történő azonnali rákötések és a korábbi egyedi szennyvíz tároló berendezések szakszerű felszámolása érdekében. Nem tartható fenn a jelenleg még sok helyen meglévő helyzet, hogy a közterületen megépült közcsatorna hálózatokra az ott lakók nagy része nem köt rá.

A Régióban a szennyvízcsatornával rendelkező települések „ellátott” területein található összes- és bekötött lakások száma és aránya a következő:

II/D/9. számú táblázat

MegyeÖsszes lakás

száma

Bekötött lakásszám Arány

Fejér megye 107.800 83.000 77,7%Komárom –Esztergom 106.300 81.500 76,7%Veszprém 91.500 81.400 89,0%

A számokból láthatóan a Régióban kereken 60.000 lakás nincs rákötve az utcán előtte lefektetett szennyvízcsatorna hálózatra, ami azt jelenti, hogy ( ha a napi vízfogyasztást 300 liter/lakás értékkel számoljuk) elvileg naponta 17.910 m3; évente 6.537.150 m3 folyékony hulladék keletkezik csak a közcsatornával ellátott területeken. Nyilvánvaló, hogy valóságban ennél nagyságrendekkel kisebb folyékony hulladékmennyiség elszállítására kerül csupán sor, mivel a korábban kifejtettek szerint ezeknek a szennyvizeknek túlnyomórésze környezetszennyező módon elszivárog.

20

II/D.6.1.2. A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS CÉLKITŰZÉSEINEK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

A települési folyékony hulladékokkal és a kommunális szennyvíziszapokkal összefüggő hulladékgazdálkodási feladatok megoldásának koncepciója és a hasznosítási célkitűzések elérését szolgáló intézkedéseket az alábbiakban határozzuk meg:

Települési folyékony hulladékok túlnyomórészt a szennyvízcsatornával el nem látott településeken ill. településrészeken lévő lakásokban valamint a szennyvízcsatornával már ellátott, de arra rá nem csatlakozó lakásokban keletkeznek, mennyiségük a lakásokban fogyasztott ivóvízmennyiséggel arányos annál nagyságrendekkel kisebb.

• A keletkező települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentése egyrészről a települési csatornahálózatok kiépítésével, másrészről a lakásoknak a kiépült és üzemelő köz csatornahálózatokra történő minél nagyobb mértékű rákötésével biztosítható

• A települési szennyvíz csatornahálózatoknak a Nemzeti Szennyvízelvezetési és kezelési Megvalósítási Program szerinti megépítése és a lakások teljes körű rákötése után csupán azokban a 2000 le-nél kisebb településeken, amelyek a Program szerint távlatban sem kerülnek csatornázásra. A Régióban lévő ilyen településeket a 6.1.1.fejezetben már hivatkozott II/D.6.1.1/1 számú melléklet tartalmazza.

• A települési folyékony hulladékok elhelyezése a vonatkozó, korábban már hivatkozott törvények és rendeletek szerint a továbbiakban csak a települési szennyvíztisztító telepeken kialakított vagy a rájuk vezető szennyvíz csatornahálózaton kijelölt folyékony hulladék leürítő helyeken lehetséges, vagy olyan komposztáló létesítményeken, amelyeken biztosított az előírásoknak megfelelő idejű és hatásfokú ártalmatlanítás. A szennyvíztisztító telepeken ilyen módon a települési folyékony hulladékok megfelelő kezelése, tisztítása és a hasznosítás biztosított, mivel a vizes fázisa megfelelő tisztítás után a szennyvizekkel befogadóba ,szárazanyag tartalma pedig a szennyvíztisztítói iszappal együtt megfelelő kezelésre, hasznosításra kerül .A komposztált folyékony hulladékok szintén hasznosíthatóak.

• a települési folyékony hulladékok szállítását ennek megfelelően a mindenkori helyzethez igazodó logisztikai rendszerben szervezve lehet a leggazdaságosabban megvalósítani az érintett önkormányzatok, a szennyvíz tisztítótelep üzemeltetők és a folyékony hulladékszállítással foglalkozó vállalkozók közreműködésével és együttes megoldáskeresésével

A szennyvíztisztítási és kezelési program költségigényét és ütemezését megyénként a II/D/10. számú táblázatok tartalmazzák.

II/D.6.1.3. A KÖRNYEZETVÉDELMILEG MEGFELELŐ ÉS GAZDASÁGILAG MEGVALÓSÍTHATÓ, A HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEKET BIZTOSÍTÓ FEJLESZTÉSEK MEGHATÁROZÁSA

A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható, a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító fejlesztések a folyékony hulladékok esetében nem szükségesek.

21

II/D.6.1.4. A KÖRNYEZETVÉDELMILEG NEM MEGFELELŐ ÉS ILLEGÁLIS KEZELŐ, LERAKÓTELEPEK REKULTIVÁLÁSÁNAK, FELSZÁMOLÁSÁNAK FELADATI

A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakótelepek rekultiválására, felszámolására vonatkozó intézkedések folyamatban vannak.

II/D.6.2. A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK SORRENDJE ÉS HATÁRIDEJE

II/D.6.2.1. A FEJLESZTÉSEK, BERUHÁZÁSOK MEGKEZDÉSÉNEK PRIORITÁSI RENDJE

Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program szerint.

II/D.6.2.2. A FEJLESZTÉSEK, BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK TERVEZETT HATÁRIDEJE

Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program szerint.

II/D.6.3. A MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, MEGFELELŐ ELŐKEZELŐ, ÁRTALMATLANÍTÓ ÉS HASZNOSÍTÓ ELJÁRÁSOK, BERENDEZÉSEK, ÉS LÉTESÍTMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA

II/D 6.3.1. HATÉKONY ÉS RACIONÁLIS HULLADÉKGYŰJTÉSEI ÉS SZÁLLÍTÁSI RENDSZEREK KIALAKÍTÁSI TERVE

A folyékony hulladék gyűjtő és szállító rendszerek tervezése nem szükséges. A vállalkozásra a kínálati piac a jellemző. A szennyvíz program előrehaladásával a tengelyen szállítandó folyékony hulladék mennyisége csökken.

II/D 6.3.2. HASZNOSÍTÓ RENDSZEREK (VÁLOGATÓ- ELŐKEZELŐ-, KOMPOSZTÁLÓ- ÉS EGYÉB HASZNOSÍTÓ TECHNOLÓGIÁK ÉS KAPACITÁSOK, VALAMINT EZEK FÖLDRAJZI TELEPÍTÉSI) TERVE ÉS ÖSSZEHANGOLÁSA A TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVEKKEL

A települési folyékony hulladékhasznosító rendszereket nem tervezünk.

II/D.6.3.3. ÁRTALMATLANÍTÓ TELEPEK (TECHNOLÓGIAI- KAPACITÁSI ÉS FÖLDRAJZI TELEPÍTÉSI) TERVE ÉS ÖSSZEHANGOLÁSA A TERÜLETFEJLESZTÉSI (REGIONÁLIS, MEGYEI, KISTÉRSÉGI) TERVEKKEL

A települési folyékony hulladék ártalmatlanítása teljes egészében a kommunális szennyvíztisztító telepeken fog történni, a tervezése és a megvalósítása a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, szerint halad.

22

II/D.7. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK

II/D/10. számú táblázat. A települési folyékony hulladékokkal összefüggő, a térség szennyvíztisztítását megoldó program költségigénye megyénként (mFt)

Intézkedés Megye ÖsszesenFejér Komárom-

EsztergomVeszprém

1. Szennyvíztisztító telepek- új telep 1460 333 5446 7239- rekonstrukció 315 1050 1302 2667- felhagyás - - 1029 10292. Környezetvédelmileg nem megfelelő leürítő helyek rekultivációs költségei*

30 0 30 60

Összesen 1805 1383 7807 10995Forrás: Közép-dunántúli Régió Környezetvédelmi Infrastrukturális Program Hulladékgazdálkodási és Szennyvízkezelési Alprogramok (2002-2003)*A környezetvédelmileg nem megfelelő leürítőhelyek rekultivációs, esetleges kármentesítési költségeit a folyamatban lévő felülvizsgálati eljárások lezárása után lehet pontosan tervezni, a terv két múlvai esedékes felülvizsgálata során.

A bekerülési érték irányszámaként a szennyvíztisztító telepek esetében új telepeknél 350.000 Ft/m3, míg rekonstrukció, illetve felhagyás esetében 210.000 Ft/m3 fajlagos értékekkel számoltunk. A komposztáló telepek esetében a fajlagos érték 250 mFt/db volt.

A költségek tartalmazzák az egyedi szennyvíztisztításra szolgáló berendezés fejlesztéseket is.

II/D. fejezetTELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK

MELLÉKLETE

II/D/1. számú táblázat. A települési folyékony hulladékok elhelyezése (m3/2001. év)

Település KözművekbenKözcsatorna-

hálózat kijelölt pontjainál

Szennyvíz-tisztítók

műtárgyaiban

Mezőgazdasági és

erdőgazdasági üzemekben

Egyéb Összesen

FEJÉR-MEGYE

Dunaújváros 5280 6702 33485 0 250 45717Székesfehérvár 6137 0 22342 0 0 28479Bicske 1000 248 5363 0 0 6611Enying 0 0 0 14595 4740 19335Ercsi 0 0 3560 0 0 3560Gárdony 0 0 5165 0 0 5165Mór 0 0 8504 0 0 8504Polgárdi 50 0 10 23255 0 23315Sárbogárd 1530 0 2275 0 525 4330

23




műtárgyaiban

Mezőgazdasági és


Egyéb Összesen

FEJÉR-MEGYE

Adony 0 0 1492 0 0 1492Alap 0 0 0 70 0 70Bakonycsernye 0 0 0 0 360 360Baracska 0 0 0 16818 0 16818Bodajk 0 0 168 0 0 168Cece 0 0 0 40 0 40Csákberény 0 0 0 1010 0 1010Csákvár 0 0 495 0 0 495Csókakő 0 0 0 180 0 180Előszállás 0 0 0 5441 2300 7741Fehérvárcsurgó 0 0 3118 0 0 3118Gánt 0 0 0 590 0 590Kajászó 0 0 0 910 540 1450Kisapostag 0 0 0 0 30 30Kisláng 0 0 0 9103 0 9103Lajoskomárom 0 0 0 39594 635 40229Lepsény 0 0 0 35 0 35Lovasberény 0 0 0 2015 0 2015Martonvásár 0 0 0 1400 0 1400Mezőfalva 0 0 0 1750 10245 11995Mezőkomárom 0 0 0 10331 0 10331Nádasdladány 0 0 0 275 900 1175Nagykarácsony 0 0 0 2400 0 2400Pátka 0 0 0 3575 1206 4781Pázmánd 0 0 0 0 50 50Perkáta 0 0 0 0 50 50Pusztaszabolcs 0 0 3363 0 0 3363Pusztavám 0 0 0 2285 264 2549Rácalmás 0 0 15755 0 0 15755Sáregres 0 0 0 0 460 460Sárkeresztúr 0 0 0 4100 0 4100Sárosd 125 0 0 50 1890 2065Seregélyes 0 0 0 2076 0 2076Szabadbattyán 3390 0 0 125 0 3515Szabadegyháza 115 0 1380 0 44 1539Szabadhidvég 0 0 0 8339 0 8339Tordas 0 0 0 0 2580 2580Vál 0 0 0 0 2370 2370Vereb 0 0 0 0 200 200Zámoly 0 0 0 500 0 500





műtárgyaiban

Mezőgazdasági és


Egyéb Összesen


Tatabánya 0 0 1307 0 15 1322Kisbér 2605 0 5220 3510 0 11335

24




műtárgyaiban

Mezőgazdasági és


Egyéb Összesen


Komárom 1015 0 134 0 0 1149Nyergesújfalu 345 0 750 0 0 1095Oroszlány 0 0 265 0 0 265Tata 960 0 3985 0 0 4945Ácsteszér 0 0 0 0 1190 1190Aka 0 0 0 0 195 195Almásfüzitő 2938 0 317 0 0 3255Bakonybánk 0 0 580 0 0 580Bakonysárkány 0 0 0 0 385 385Bakonyszombathely 0 0 3900 0 0 3900Bana 0 11 0 0 0 11Bársonyos 0 0 2630 0 0 2630Bokod 360 0 0 0 0 360Császár 2335 0 0 0 930 3265Csatka 0 0 0 0 125 125Csép 0 0 70 0 0 70Csolnok 0 0 0 65 0 65Dunaalmás 0 0 0 0 280 280Ete 0 0 0 40 0 40Gyermely 2310 0 0 0 0 2310Héreg 390 0 0 0 0 390Kecskéd 0 0 0 309 0 309Kerékteleki 0 0 1770 0 0 1770Kisigmánd 0 0 55 0 0 55Környe 0 0 383 0 732 1115Máriahalom 0 0 0 140 0 140Nagyigmánd 0 0 70 0 0 70Nagysáp 0 0 0 0 338 338Naszály 450 0 0 0 0 450Réde 0 0 4810 0 0 4810Sárisáp 0 0 85 0 0 85Súr 0 0 0 255 385 640Szákszend 0 0 0 260 0 260Szomód 70 0 0 0 0 70Tardos 80 0 0 0 0 80Tarján 120 0 0 0 0 120Tárkány 0 0 0 1000 0 1000Tát 0 0 300 0 0 300Úny 0 0 0 70 0 70Vérteskethely 0 0 30 0 190 220





műtárgyaiban

Mezőgazdasági és


Egyéb Összesen

VESZPRÉM MEGYE

Veszprém 300 0 24233 0 0 24533Ajka 0 0 11850 0 0 11850Balatonfüred 0 0 9569 0 0 9569

25

Balatonfűzfő 577 0 6308 0 0 6885Devecser 0 0 47217 0 0 47217Pápa 2640 0 1043 0 4333 8016Sümeg 5248 0 10 3120 3280 11658Tapolca 24117 0 3160 1830 25 29132Várpalota 665 0 0 0 0 665Zirc 0 0 805 0 0 805Badacsonytördemic 0 0 0 651 18 669Bakonyszentlászló 240 0 0 0 0 240Csabrendek 0 0 0 280 8 288Csajág 1806 0 0 0 0 1806Doba 0 0 74 0 0 74Dudar 0 0 2530 0 0 2530Kerta 0 0 40 0 0 40Kisszőlős 0 0 10 0 0 10Nagyvázsony 0 0 4842 0 0 4842Nemeshany 0 0 55 0 0 55Pétfürdő 0 0 345 0 0 345Révfülöp 0 0 7254 0 0 7254Somlójenő 0 0 190 0 0 190Somlószőlős 0 0 213 0 0 213Somlóvásárhely 0 0 2635 0 0 2635Vaszar 0 0 0 1030 0 1030

(forrás KSH 2001)

26

II/D /4. számú táblázat. Az elszállításra kerülő folyékony hulladék mennyisége fajtánként

FEJÉR MEGYE

Települések Lakossági Intézményi Szennyvíz-tisztításbólDunaújváros 2945 8245 290Székesfehérvár 775 22043 0Bicske 38 4073 0Enying 7875 11410 60Ercsi 625 1255 320Gárdony 325 0 40Mór 7504 144 0Polgárdi 0 13240 9200Sárbogárd 290 330 140Adony 197 490 45Alap 110 960 0Alcsútdoboz 21 425 0Bakonycsernye 215 145 0Baracs 5280 1035 0Baracska 1855 16139 0Besnyő 0 60 0Bodajk 168 0 0Bodmér 0 5 0Cece 95 525 0Csabdi 24 135 0Csákberény 45 270 0Csákvár 45 275 420Csókakő 30 550 0Csór 36 46 0Csősz 0 20 0Előszállás 6509 1232 0Etyek 0 10 0Fehérvárcsurgó 0 289 6Felcsút 5 110 0Füle 0 110 0Gánt 0 595 0Gyúró 730 800 0Igar 15 0 0Iszkaszentgyörgy 2840 25 0Iváncsa 0 650 0Kajászó 540 910 0Kápolnásnyék 0 925 10Kincsesbánya 0 125 7Kisapostag 10370 830 0Kisláng 0 9103 0Kőszárhegy 0 25 0Kulcs 3575 5085 0Lajoskomárom 3222 37007 420Lepsény 20 2905 450Lovasberény 405 2065 0Magyaralmás 0 20 0Mány 10 220 0Martonvásár 60 1340 0Mátyásdomb 0 0 560Mezőfalva 5860 6135 0Mezőkomárom 511 9820 0

27

FEJÉR MEGYE

Települések Lakossági Intézményi Szennyvíz-tisztításbólMezőszentgyörgy 0 130 0Moha 0 50 0Nádasdladány 0 1175 0Nagykarácsony 2400 0 0Nagylók 160 885 0Nagyveleg 668 24 0Nagyvenyim 17887 3095 0Óbarok 80 50 0Pákozd 270 10 0Pátka 1005 3776 0Pázmánd 50 0 0Perkáta 125 500 0Pusztaszabolcs 192 3061 110Pusztavám 0 2549 0Rácalmás 390 1830 80Sáregres 0 960 0Sárkeresztes 0 470 0Sárkeresztúr 0 4100 0Sárkeszi 0 5 0Sárosd 1460 605 0Sárszentmihály 0 75 0Seregélyes 1840 246 0Szabadbattyán 0 2505 0Szabadegyháza 65 1529 0Szabadhidvég 239 8100 0Szár 0 20 0Tabajd 0 10 0Tác 0 425 0Tordas 1000 50 0Vajta 0 70 0Vál 1340 1030 0Velence 210 5 20Vereb 200 0 0Vértesacsa 116 5 0Vértesboglár 14 20 0Zámoly 5 495 0Zichyújfalu 515 2900 0

28

II/D/5. számú táblázat. Az elszállításra kerülő folyékony hulladék mennyisége fajtánként

KOMÁROM ESZTERGOM MEGYE

Települések Lakossági Intézményi Szennyvíz-tisztításbólTatabánya 50 270 960Dorog 0 420 0Esztergom 40 10 0Kisbér 1825 150 0Komárom 1015 80 0Oroszlány 15 505 190Tata 623 945 290Ácsteszér 225 180 0Aka 195 720 0Almásfüzitő 0 745 0Baj 0 105 20Bajna 0 80 0Bakonybánk 500 1700 0Bakonysárkány 345 60 0Bakonyszombathely 3490 360 0Bana 11 1465 0Bársonyos 1510 80 0Bokod 0 210 0Császár 0 85 0Csatka 125 40 0Csép 70 200 0Csolnok 65 120 0Dunaalmás 0 150 0Ete 0 0 0Gyermely 300 0 0Héreg 20 400 0Kerékteleki 1300 200 0Kesztölc 0 745 0Kisigmánd 55 70 0Környe 192 175 55Máriahalom 140 366 0Nagyigmánd 35 0 0Nagysáp 45 855 0Naszály 0 55 40Neszmély 0 0 0Pilismarót 40 1500 0Réde 3920 1180 0Sárisáp 20 0 0Súr 80 212 0Süttő 50 31111 0Szákszend 260 7465 0Szárliget 38 21548 0Szomód 0 4682 0Szomor 1000 6593 0Tardos 120 23496 0Tarján 0 4865 0Tárkány 680 27820 0Tokod 0 600 0Úny 70 27542 0Várgesztes 1 8660 0Vérteskethely 220 11315 0

29

KOMÁROM ESZTERGOM MEGYE

Települések Lakossági Intézményi Szennyvíz-tisztításbólVértesszőlős 0 215 70

II/D./6. számú táblázat. Az elszállításra kerülő folyékony hulladék mennyisége fajtánként

VESZPRÉM MEGYE

Települések Lakossági Intézményi Szennyvíz-tisztításbólVeszprém 16947 7810 30Ajka 245 185 77Balatonalmádi 266 115 0Balatonfüred 6683 205 0Balatonfűzfő 3758 0 0Devecser 11527 50 0Herend 240 760 0Pápa 1747 200 70Sümeg 229 50 60Tapolca 295 0 80Várpalota 43 45 665Zirc 805 600 0Ábrahámhegy 90 120 0Adásztevel 15 0 0Alsóörs 159 1571 0Aszófő 129 40 0Badacsonytomaj 330 395 0Badacsonytördemic 78 915 0Bakonybél 90 60 0Bakonyjákó 10 60 0Bakonykoppány 0 0 0Bakonyszentkirály 0 100 0Balatonakali 205 0 0Balatoncsicsó 60 0 0Balatonederics 40 300 0Balatonfőkajár 18 0 0Balatonkenese 28 20 0Balatonrendes 20 0 0Balatonszepezd 128 880 0Balatonszőlős 219 1120 0Balatonudvari 203 10 0Balatonvilágos 338 60 0Barnag 80 125 0Bazsi 0 35 0Berhida 29 430 0Csabrendek 8 0 0Csajág 1192 0 0Csopak 253 0 0Csót 5 205 0Dáka 5 0 0Doba 5 40 0Döbrönte 10 10 0Dörgicse 100 25 0Egyházaskesző 40 0 0Farkasgyepű 10 360 0Felsőörs 397 180 0Fenyőfő 0 110 0

30

VESZPRÉM MEGYE

Települések Lakossági Intézményi Szennyvíz-tisztításbólGanna 20 20 0Gógánfa 0 35 0Gyulakeszi 5 2350 0Hajmáskér 0 310 0Halimba 0 10 0Hegymagas 30 690 0Jásd 100 0 0Kapolcs 240 0 0Karakószörcsök 0 280 0Kékkút 5 0 0Kerta 0 30 0Királyszentistván 113 0 0Kisapáti 5 20 0Kislőd 0 540 0Kisszőlős 10 25 0Kővágóörs 72 0 0Köveskál 390 540 0Kup 10 160 0Küngös 432 0 0Lesenceistvánd 54 90 0Lesencetomaj 0 0 0Litér 1997 320 0Lókút 100 0 0Lovas 120 0 0Marcalgergelyi 90 0 0Marcaltő 310 0 0Márkó 251 30 0Mihályháza 8 48 0Mindszentkálla 15 5 0Monostorapáti 260 415 0Nagygyimót 25 1150 0Nagyvázsony 2952 40 0Nemesgulács 10 330 0Nemeshany 0 0 0Nemesszalók 192 1091 0Nemesvita 5 360 0Németbánya 5 2245 0Noszlop 0 815 0Nyirád 70 0 0Óbudavár 40 1165 0Örvényes 60 0 0Paloznak 11 100 0Pápakovácsi 5 0 0Pécsely 173 120 0Pénzesgyőr 230 20 0Pétfürdő 0 605 0Porva 0 1560 0Révfülöp 4044 255 0Románd 240 95 0Sóly 17 75 0Somlójenő 190 40 0Somlószőlős 10 170 0Somlóvásárhely 0 0 0Sümegprága 0 0 0

31

VESZPRÉM MEGYE

Települések Lakossági Intézményi Szennyvíz-tisztításbólSzentantalfa 60 0 0Szentbékkálla 10 0 0Szentgál 150 1200 0Szentimrefalva 0 150 0Szentjakabfa 40 1100 0Szentkirályszabadja 90 120 0Szigliget 406 0 0Takácsi 20 0 0Taliándörögd 180 795 0Tihany 49 415 0Tótvázsony 420 10 0Tüskevár 0 240 0Ukk 0 15 0Úrkút 0 0 0Uzsa 10 425 0Vanyola 0 360 0Várkesző 55 5 0Városlőd 170 555 0Vaszar 40 150 0Veszprémgalsa 10 0 0Vigántpetend 60 0 0Vilonya 29 0 0Vinár 21 0 0Zalagyömörő 100 0 0Zalahaláp 0 0 0Zánka 118 0 0forrás KSH 2001

32

II/D/7. számú táblázat. Hosszútávon egyedi szennyvíz elhelyezéssel ellátásra kerülő települések

Település neve LEÁcsteszér 724Adorjánháza 360Aka 257Alsószentiván 699Apácatorna 220Bakonybánk 502Bakonygyirót 188Bakonypéterd 261Bakonypölöske 446Bakonyság 100Bakonysárkány 988Bakonyszentiván 268Bakonytamási 713Bársonyos 834Békás 229Bodorfa 159Borszörcsök 418Csatka 343Csém 447Csép 369Csögle 744Dabronc 490Doba 601Egeralja 374Ete 648Gecse* 477Gic 494Gógánfa 800Gyúró 1 129Hetyefö 104Hosztót 90Igar 1 090Iszkáz 451Káptalanfa 913Káptalantóti 474Karakószörcsök 310Kerékteleki 735Kerta 729Kisapostag 1 186Kisberzseny 128Kiscsösz 126Kisigmánd* 540Kispirit 117Kissikátor 392Kisszölös 116Kolontár 776Kulcs 1 613Külsövat 822Lovászpatona 1 295Marcalgergelyi 493Mátyásdomb 789

Megyer 65Mezökomárom 1 093Mezölak 1 098Mihályháza 884Nadap 403Nagyacsád 710Nagydém 401Nagygyimót* 645Nagykarácsony 1 523Nagylók 1 155Nagypirit 382Nagyveleg 648Nemeshany 460Noszlop 1 127Nyárád 1 001Oroszi 167Pápadereske 272Pápateszér 1 263Pátka 1 633Pázmánd 1 922Réde 1 478Rigács 177Románd 310Somlószölös 779Somlóvecse 97Szabadhidvég 937Szentimrefalva 217Takácsi* 953Tárkány 1 561Tüskevár 573Ukk 346Vanyola* 622Vaszar* 1 601Vereb 799Vérteskethely 623Veszprémgalsa 264Vid 140Vinár 245Zalaerdöd 361Zalagyömörö 509Zalameggyes 55Zalaszegvár 153*A települések közcsatornával részben, vagy egészében ellátottak.

33

II/D/8. számú táblázat. A szennyvíztisztítási program költségigénye megyénként (m.Ft)


EsztergomVeszprém

1. Szennyvízcsatorna építés 17100 3000 15000 351002. Szennyvíztisztító telepek- új telep 1460 333 5446 7239- rekonstrukció 315 1050 1302 2667- felhagyás - - 1029 10293. Komposztáló telepek 750 250 750 1750Összesen 19625 4633 23527 47785Forrás: Közép-dunántúli Régió Környezetvédelmi Infrastrukturális Program Hulladékgazdálkodási és Szennyvízkezelési Alprogramok (2002-2003)

A szennyvízcsatornázás bekerülési értékéhez irányszámként 30.000 Ft/fm, a szennyvíztisztító telepek esetében új telepeknél 350.000 Ft/m3, míg rekonstrukció, illetve felhagyás esetében 210.000 Ft/m3 fajlagos értékekkel számoltunk. A komposztáló telepek esetében a fajlagos érték 250 mFt/db volt.

A költségek tartalmazzák az egyedi szennyvíztisztításra szolgáló berendezéseket és csatorna fejlesztéseket is.

A program költségeinek ütemezését, figyelemmel az egyes intézkedések időszükségletére is, a következő táblázat tartalmazza.

II/D/9. számú táblázat: A szennyvízkezelési program költségeinek ütemezése

Intézkedés 2004. 2005. 2006. KöltségmFt mFt mFt mFt

1. Szennyvízcsatorna építés

15795 10530 8775 35100

2. Szennyvíztisztító telepek

4921 4374 1640 10935

3. Komposztáló telepek

- 750 1000 1750

Mindösszesen 20716 15654 11415 47785Forrás: Közép-dunántúli Régió Környezetvédelmi Infrastrukturális Program Hulladékgazdálkodási és Szennyvízkezelési Alprogramok (2002-2003)

II/E. FEJEZET

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZ ISZAPOK

II/E.1. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ, VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE

1

II/E.1.1. AZ ADATGYŰJTÉS KÖRE, FORRÁSAI, PONTOSSÁGA PROBLÉMÁI ÉS BECSLÉI MÓDSZEREI

A kommunális szennyvíziszapokra vonatkozó adatok gyakorlatilag teljes körűek, forrásai az adatszolgáltató vállalkozások adatbevallásai, illetve a Tervezési Segédlet. Az adatok pontossága jónak minősíthető.

A fogalom-meghatározásokat és országos adatokat II/E/1. számú melléklet tartalmazza.

II/E.1.2. A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE

A régióban keletkező kommunális szennyvíziszapok mennyiségét a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által 2002.-ben készített „Területi Hulladékgazdálkodási Terv Állapotfelmérés és Helyzetértékelés Közép-dunántúli régió„ című tanulmány alapján határoztuk meg. Ennek megfelelően a keletkező települési szennyvíziszapok mennyiségét megyei bontásban települési szennyvíztisztító telepenként a melléklet II/E/1-3 számú táblázataiban mutatjuk be.

A szemléltetés érdekében az alábbi ábrán összefoglaljuk keletkező települési szennyvíziszapok mennyiségét megyék szerinti bontásban.

Összes szennyvíz iszap termelés, 2001év

24400

57626

42500

010000

2000030000

4000050000

6000070000


Veszprém megye

II/E/1. számú ábra

A táblázatok alapján a régióban keletkező települési szennyvíziszapok mennyisége összesen 124.526 tonna/év, 18.355 tonna/év szárazanyag tartalommal.

A keletkező kommunális szennyvíziszap mennyiség a települési szennyvízcsatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztésével összefüggően folyamatosan növekszik. A régió jelenlegi helyzetét és a tendenciákat II/E/2. számú mellékletben mutatjuk be.

2

A települési szennyvíz-csatornázási és szennyvíztisztítási fejlesztések ill. a mindenkori ellátottsági helyzet rendszeres áttekintése azért fontos, mert azzal mind a települési folyékony hulladékok, mind a kommunális szennyvíziszapok valamennyi kérdése és megoldása (mennyiség, szállítás, kezelés, hasznosítás, elhelyezés) szoros kölcsönhatásban, összefüggésben van. Ennek megfelelően mind a települési folyékony hulladékok, mind a kommunális szennyvíziszapok hulladékgazdálkodási problematikáját illetve a megoldások feladatrendszerét a települési szennyvíz elvezetési és tisztítási fejlesztéseihez és működtetési, üzemeltetési rendszereihez igazítva, azzal összehangoltan lehet és kell megoldani.

II/E.1.3. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE

Felhalmozott kommunális szennyvíziszap a régióban nincsen.

II/E.1.4. A TERÜLETRE BESZÁLLÍTOTT ÉS TERÜLETRŐL KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE

A Régióba beszállított és onnan kiszállított kommunális szennyvíziszapok nincsenek.

II/E.1.5. A TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGE

II/E/1. számú táblázat: A terület éves hulladékmérlege


(t/év) % (t/év) % (t/év) % (t/év) %Fejér 24440 10771 44 13669 56Komárom-Eszergom

57626 47421 82 10205 18

Veszprém 42500 17050 41 25450 59Régió összesen

124526 75242 60 49324 40

*A szennyvíz iszapok esetében anyagában történő hasznosítás nem történik, a táblázatban hasznosított mennyiség az egyéb jellegű hasznosítást jelenti.

II/E 2. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

A kommunális szennyvíziszapokra vonatkozó alapvető műszaki követelményeket a „ szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának szabályairól szóló 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet állapítja meg.

3

II/E.2.1. A TERÜLETEN FOLYÓ, HULLADÉKKEZELÉSRE ELŐÍRT ENGEDÉLYEK (FELSOROLÁS: MEGNEVEZÉS, SZÁM)

II/E/2. számú táblázat. Kezelési engedélyek

S.szám

Engedélyes Engedély szám Hulladék kezelési tevékenység

Hulladék típus megnevezése

Mennyiségt/év

1. Boroszlán Építő Szolgáltató Tervező Rt.

38941-1/2003. komposztálás rácsszemét 146homokfogóból származó hulladék

80

szennyvíztisztításból származó iszap

10800

2. Pápai Víz – Csatornamű Rt.

30346-11/2003. szállítás, iszapkomposztálás

települési szennyvíztisztításból származó iszap

2300

II/E.2.2. A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTTAKTÓL VALÓ SPECIÁLIS TERÜLETI, HELYI, VAGY EGYEDI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

A jogszabályokban meghatározottaktól való speciális területi, helyi, vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek.

II/E.3. AZ EGYES HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK

Az egyes hulladékokra vonatkozó speciális intézkedések nincsenek.

II/E.4. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK

II/E.4.1. A HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉS JELLEMZŐK ISMERTETÉSE

II/E.4.1.1. A GYŰJTÉSI KÖRZETEK KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS A HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁNAK TÉRSÉGI JELLEMZŐI (BEVONT TELEPÜLÉSEK, ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ GYŰJTŐ-SZÁLLÍTÓ SZERVEZETEK, KEZELŐK)

A kommunális szennyvíziszapok esetében gyűjtési körzetek nincsenek kijelölve. Egyes szennyvíztelepeken helyben történik a komposztálás, kisebb telepekről megállapodások alapján a nagyobb telepekre szállítják a nyers vagy előkezelt szennyvíziszapokat további kezelésre. A mezőgazdasági hasznosításra, az erre szakosodott vállalkozások szállítják el és

4

végzik az iszap injektálását. Összességében a feladat szakszerűen, a gazdasági érdek kapcsolatok alapján megfelelően működik.

Az alábbi települések; Mencshely, Veszprém, Sárbogárd esetében van kijelölt gyűjtési körzet.

II/E.4.1.2. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÁROLÁSI JELLEMZŐI (TELEPHELYEK, ÜZEMELTETŐK, TÁROLÁSI TECHNOLÓGIA, TÁROLÁSI KAPACITÁS, KIHASZNÁLTSÁG)

Felhalmozott kommunális szennyvíziszap nincs a régióban.

II/E.4.1.3. A TERÜLETEN FOLYTATOTT HULLADÉKKEZELÉSI (HASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI) TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE (VÁLOGATÓ, ELŐKEZELŐ, ÉS KEZELŐ TECHNOLÓGIÁK, ÜZEMELTETŐK, TELEPHELYEK, BERENDEZÉSEK, KAPACITÁSOK, KIHASZNÁLTSÁG)

A kommunális szennyvíziszapok kezelésére, illetve hasznosítására a régióban két módszer terjedt el, ezek a komposztálás és az azt követő mezőgazdasági hasznosítás, vagy közvetlen injektálásos elhelyezés mezőgazdasági területeken.

II/E.4.1.4. FEJLESZTÉST, VAGY FELSZÁMOLÁST, ILLETVE REKULTIVÁLÁST IGÉNYLŐ KEZELŐTELEPEK, ILLETVE LERAKÓ HELYEK MEGHATÁROZÁSA

A szennyvíziszap kezelő létesítmények általában a szennyvíztisztító telepek részei, ezért fejlesztésüket és a kapcsolódó hasznosítási létesítményeket a szennyvíztisztító telepek fejlesztésével együtt kell terveznie és megvalósítania a tulajdonosnak.Szennyvíziszapok lerakását nem tervezzük.

II/E.4.3. A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK TOVÁBBI KEZELÉSE

II/E.4.3.1. A TERÜLETEN KELETKEZŐ TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAPOK MENNYISÉGE TELEPÜLÉSENKÉNT, LERAKÓHELYI GYŰJTŐKÖRZETENKÉNT

A területen keletkező települési folyékony hulladékok a keletkező mértékadó települési szennyvizek mennyiségét megyénként az alábbi táblázat, míg a településenkénti szennyvíziszapok mennyiségét a melléklet II/E.4.3.1/2-4. számú táblázatok tartalmazzák.

5

II/E/3. számú táblázat: A keletkező mértékadó települési szennyvíz mennyisége

Megye Keletkező szv. (m3/d)

Mértékadó szennyvízmennyiség (m3/d)Közcsatornán elvezett

2005 2006 2010Fejér 55985 33999 37000 45301Komárom-Esztergom 60798 45000 45350 54800Veszprém 102910 75379 81000 87812Összesen: 219693 154378 163350 187913

A települési folyékony hulladékok gyűjtési körzetei nagyjából egybeesnek a regionális és kistérségi szennyvízcsatorna hálózatokkal, illetve az azokhoz tartozó szennyvíztisztító telepekkel, mivel a szabályosan engedélyezett leürítő helyek ezeken találhatók.

II/E.4.3.2. A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAPOK ELHELYEZÉSI MÓDJA (ENGEDÉLYEK, LERAKÓK, LEÜRÍTŐHELYEK, KOMMUNÁLIS LERAKÓKON ELHELYEZETT ISZAPMENNYISÉGEK, BIOLÓGIAILAG LEBOMLÓ SZERVESANYAG MENNYISÉG)

A vizsgált régióban jelenleg a kommunális szilárd hulladéklerakókra az alábbi helyeken történik szennyvíziszap elhelyezés

II/E/4. számú táblázat. Szennyvíziszap elhelyezés szilárd hulladéklerakókra

Település Kapacitás (t/év) Szárazanyag tartalom % MegjegyzésSárbogárd 460 25Székesfehérvár 9400 25 takaró földnek használjákErcsi 4780 25 engedélyük 2004-ig szólFehérvárcsurgó 220 * kamrás szűrőprésen víztelenítik

Székesfehérvárra szállítjákPusztaszabolcs 410 * átmenetileg a községi

hulladéklerakónÖsszes 15270 -

*nincs adat

Ennek biológiailag lebomló szerves anyag tartalma 3.100 t/év.

II/E.4.3.3. A TERVEZÉSI TERÜLET SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSI JELLEMZŐI, HASZNOSÍTÁS MÓDJAI

A Régióban keletkező települési szennyvíziszapok hasznosítására és ártalmatlanítására vonatkozó adatokat a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által 2002.-ben készített „Területi Hulladékgazdálkodási Terv Állapotfelmérés és Helyzetértékelés Közép-dunántúli régió„ című tanulmány alapján a melléklet II/D.4.3.3/1-3. számú táblázatokban mutatjuk be megyénként, illetve településenként.

6

Az adatokból látható hogy a régióban keletkező (88392 t/év) szennyvíziszapoknak túlnyomó része mezőgazdasági hasznosításra, művelt területen elhelyezésre, komposztálásra kerül. Az iszapok két helyen kerülnek műszaki védelemmel kialakított lerakóba.

II/E.5. AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

II/E.5.1. A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKITŰZÉSEI

A kommunális szennyvíziszapok mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási program előrehaladásával abszolút értelemben folyamatosan növekedni fog. A keletkező és hasznosítandó iszapmennyiségek relatív csökkentése a szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiákkal lehetséges lesz. Ennek mértéke a hasznosítási lehetőségek függvényében fog telepenként alakulni alapvetően a költségektől függően. Ilyen technológiai lehetőségek például az iszapsűrítés mértékének fokozása, az iszapok további víztelenítése centrifugálással, préseléssel, a sűrített iszapok granulálása, égetése, stb.

A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét fokozatosan csökkenteni kell a közcsatornákba vezetett ipari szennyvizek minőségének szigorú ellenőrzésével, szükség esetén korlátozásokkal,

II/E/5. számú táblázat: Prognosztizált szennyvíziszap mennyisége a régióban

Kommunális szennyvíziszap

2001(t)

2005(t)

2008(t)

Fejér 24440 34100 45300Komárom-Esztergom 57626 68800 83200Veszprém 42500 76300 86700Régió összesen 124526 181205

140-150%217208

170-180%

A szennyvizek szárazanyag tartalmát 0,36 kg/m3 értékkel vettük figyelembe.

II/E.5.2. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK

Az OHT-ben meghatározott célkitűzéseknek megfelelően a szennyvíziszapok jelenlegi 40%-os hasznosítási arányát minimálisan 55%-ra kell növelni 2008-ig. A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét a szennyvíz és az iszapok előkezelésével a lehető legkisebbre kell csökkenteni.

A II/E.4.3.3. fejezetben foglaltak alapján megállapítható, hogy a Régióban már a jelenlegi állapot szerint is meghaladja a szennyvíziszap hasznosítási aránya az 55 %-ot. Célkitűzésként meghatározható 2008-ig a jelenlegi arányok megtartása, ill. javítása hosszabb távra – 2015-ig - pedig a közel 100 %-os hasznosítási szint elérése.

E merésznek látszó célkitűzés realitását alátámasztja egyrészről az, hogy a települési szennyvízelvezetési és tisztítási program következetes megvalósítása során a szennyvíztisztító telepek technológiáját úgy lehet (kell) kialakítani, hogy a szennyvíziszapok mezőgazdasági

7

hasznosításra alkalmas állapotúak legyenek. Másrészről az, hogy a régió termőterületi mezőgazdasági művelési adottságai természetes lehetőséget kínálnak az iszapok teljes körű hasznosítására. Ez a megoldás a környezetvédelem és a mezőgazdaság (a települési önkormányzatok ill. csatornamű vállalkozók valamint a mezőgazdasági – erdőgazdálkodási vállalkozók) érdekközösségére alapozva szolgálhatja a közjót és biztosíthatja a természeteshez közelítő (szerves) anyag körforgást.

II/E.5.3. HULLADÉKHASZNOSÍTÓ ÉS ÁRTALMATLANÍTÓ KAPACITÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK PRIORITÁSAI ÉS CÉLKITŰZÉSEI

A vizsgált régióban elsősorban a (telepen kezelt, vagy komposztált) kommunális szennyvíziszapok mező- erdőgazdasági hasznosítását kell megcélozni. Természetesen ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők, vállalkozók erre partnerek legyenek, garanciát kell kapniuk az iszapok megfelelő minőségét illetően. Ennek biztosítása a csatornaművek tulajdonosainak alapvető kötelezettsége, feladata, amihez a vonatkozó műszaki és jogi szabályozások megfelelő hátteret adnak.

A szennyvíziszapok deponálását, tárolását csak kivételesen indokolt esetben, vagy átmeneti megoldásként szabad alkalmazni.

II/E/6. számú táblázat: Célkitűzések a hulladékhasznosítás és ártalmatlanítás területén

R/D kódKapacitás igény* Hasznosítás és ártalmatlanítás

helye

R10, D202, D801* 100 Helyben megoldható* A megadott kezelési kódok alapján lehetséges a kommunális szennyvíziszap hasznosítása, azonban az egyes kezelési módok szerinti megbontás jelenleg nem lehetséges.

II/E.5.4. AZ ILLEGÁLIS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMILEG NEM MEGFELELŐ TÁROLÓ, KEZELŐ ÉS LERAKÓ KAPACITÁSOK MEGFELELŐ ÜZEMMÓDRA FEJLESZTÉSE, ILLETVE REKULTIVÁLÁSA, KÁRMENTESÍTÉSI ELVÉGZÉSE, FELSZÁMOLÁSA

A térségben illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő szennyvíziszaptároló, kezelő és lerakó létesítmények nincsenek.

II/E.6. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM

w) Számba kell venni a kiadott kezelői, közszolgáltatásra vonatkozó engedélyeket, illetve ezeket meghatározott időközönként felül kell vizsgálni. A tevékenységek folyamatos kontroll alatt végezhetők.

x) Mérési adatokkal alátámasztva kell értékelni a szennyvíziszapok összetételét.y) Fel kell mérni a komposztálási lehetőségeket és komposztált szennyvíziszap felhasználási

igényeket.

8

z) Regionális és helyi szinten a hulladékokkal kapcsolatos adat és gazdálkodási tevékenység nyilvántartására és koordinálására intézmény korszerűsítést kell tervezni a regionális, illetve a helyi környezetvédelmi hatósághoz rendelten.

II/E/7. számú táblázat: Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési , stb. programok

Program célja Helye Határidő Felelős Költség ForrásKezelési engedélyek felülvizsgálata


2004. dec. 31.


10 m Ft Állami

Szennyvíziszap vizsgálata

Tisztító telepek folyamatosan Üzemeltetők 60 mFt/év Szolgáltatási díj

Szennyvíziszap komposztálása

Régió/Önkormányzat 2004. jan.31. Üzemeltetők/ Önkormányzatok

17 mFt Szolgáltatási díj

Hatékony ellenőrzési, felügyeleti rendszer kiépítése


2004. dec. 31.


* *



II/E.6.1. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉNEK (BEGYŰJTÉSÉNEK, SZELEKTÁLÁSÁNAK, SZÁLLÍTÁSÁNAK, ÁRTALMATLANÍTÁSÁNAK ÉS HASZNOSÍTÁSÁNAK) RACIONALIZÁLÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

II/E.6.1.1. A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSÉNEK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁSOK LEHETŐSÉGEI, FELADATAI

A kommunális szennyvíziszapok mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási program előrehaladásával abszolút értelemben folyamatosan növekedni fog. A keletkező és hasznosítandó iszapmennyiségek relatív csökkentése a szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiákkal lehetséges lesz. Ennek mértéke a hasznosítási lehetőségek függvényében fog telepenként alakulni alapvetően a költségektől függően. Ilyen technológiai lehetőségek például az iszapsűrítés mértékének fokozása, az iszapok további víztelenítése centrifugálással, préseléssel, a sűrített iszapok granulálása, égetése, stb.

II/E.6.1.2. A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS CÉLKITŰZÉSEINEK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

• kommunális szennyvíziszapok kezelése, a kezelési technológiák a szennyvíz tisztítótelep elválaszthatatlan részét képezi úgy a beruházást, mint az üzemeltetést illetően. A telepen keletkező iszapok megfelelő elhelyezésének vagy hasznosításának megoldása a telep tulajdonosának (önkormányzat, állam) és az üzemeltetést végző vállalkozónak közös vagy megosztott gondja, feladata.

9

• a szennyvíziszapnak a szennyvíztelepen belül történő kezelési technológiáját vagy komposztálását, a keletkező szennyvíziszapok hulladékgazdálkodási szempontból megfelelő hasznosítási vagy elhelyezési lehetőségeihez kell igazítani, kiépíteni, fejleszteni és üzemeltetni.

• Magyarországon általában és a vizsgált régióban is, elsősorban a (telepen kezelt, vagy komposztált) kommunális szennyvíziszapok mező- erdőgazdasági hasznosítását kell megcélozni. Természetesen ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők, vállalkozók erre partnerek legyenek, garanciát kell kapniuk az iszapok megfelelő minőségét illetően. Ennek biztosítása a csatornaművek tulajdonosainak alapvető kötelezettsége, feladata, amihez a vonatkozó műszaki és jogi szabályozások megfelelő hátteret adnak. A szennyvíziszapok deponálását, tárolását csak kivételesen indokolt esetben, vagy átmeneti megoldásként szabad alkalmazni.

A régióban létesítendő szennyvízkezelési és szennyvíziszap kezelési létesítményeket a melléklet II/D.6.1.2/1. számú táblázata tartalmazza.

II/E.6.1.3. A KÖRNYEZETVÉDELMILEG MEGFELELŐ ÉS GAZDASÁGILAG MEGVALÓSÍTHATÓ, A HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEKET BIZTOSÍTÓ FEJLESZTÉSEK MEGHATÁROZÁSA

A szennyvíziszapokkal kapcsolatban a környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható, a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító fejlesztések a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program keretében kerülnek megvalósításra.

II/E.6.1.4. A KÖRNYEZETVÉDELMILEG NEM MEGFELELŐ ÉS ILLEGÁLIS KEZELŐ, LERAKÓTELEPEK REKULTIVÁLÁSÁNAK, FELSZÁMOLÁSÁNAK FELADATI

A tervezési területen a szennyvíz iszapokkal kapcsolatban környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakótelepek nincsenek ezért rekultiválási és felszámolási feladatok sincsenek.

II/E.6.2. A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK SORRENDJE ÉS HATÁRIDEJE

II/E.6.2.1. A FEJLESZTÉSEK, BERUHÁZÁSOK MEGKEZDÉSÉNEK PRIORITÁSI RENDJE

A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási rendjét a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program határozza meg.

II/E.6.2.2. A FEJLESZTÉSEK, BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK TERVEZETT HATÁRIDEJE

A fejlesztések, beruházások megvalósításának tervezett határidejét szintén a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program határozza meg.

10

II/E.6.3. A MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, MEGFELELŐ ELŐKEZELŐ, ÁRTALMATLANÍTÓ ÉS HASZNOSÍTÓ ELJÁRÁSOK, BERENDEZÉSEK, ÉS LÉTESÍTMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA

II/E.6.3.1. HATÉKONY ÉS RACIONÁLIS HULLADÉKGYŰJTÉSEI ÉS SZÁLLÍTÁSI RENDSZEREK KIALAKÍTÁSI TERVE

Lásd a II/E.6.1.2. „A hulladékhasznosítás célkitűzéseinek elérését szolgáló intézkedések” című fejezetet.

A régióban létesítendő szennyvízkezelési és szennyvíziszap kezelési létesítményeket a melléklet II/E.6.1.2/1. számú táblázata tartalmazza.

II/E.6.3.2. HASZNOSÍTÓ RENDSZEREK (VÁLOGATÓ- ELŐKEZELŐ-, KOMPOSZTÁLÓ- ÉS EGYÉB HASZNOSÍTÓ TECHNOLÓGIÁK ÉS KAPACITÁSOK, VALAMINT EZEK FÖLDRAJZI TELEPÍTÉSI) TERVE ÉS ÖSSZEHANGOLÁSA A TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVEKKEL

Lásd a II/E.6.1.2. „A hulladékhasznosítás célkitűzéseinek elérését szolgáló intézkedések” című fejezetet.


II/E.6.3.3. ÁRTALMATLANÍTÓ TELEPEK (TECHNOLÓGIAI- KAPACITÁSI ÉS FÖLDRAJZI TELEPÍTÉSI) TERVE ÉS ÖSSZEHANGOLÁSA A TERÜLETFEJLESZTÉSI (REGIONÁLIS, MEGYEI, KISTÉRSÉGI) TERVEKKEL

Lásd a „II/E.6.1.2. A hulladékhasznosítás célkitűzéseinek elérését szolgáló intézkedések” című fejezetet.


II/D.7. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK

Az iszapkezelés és hasznosításhoz szükséges fejlesztések elfogadott költségeit a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program tartalmazza.

II/E. fejezetKOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAPOK

MELLÉKLETE

11

II/D.1. számú melléklet A kommunális szennyvíziszappal kapcsolatos fogalom-meghatározások és országos adatok.

A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV.3.) Kormány rendelet 3. § szerint „a rendelet alkalmazásában:

iszapok: a települési szennyvíz tisztítása során keletkező és az ehhez hasonló összetételű szennyvizeket kezelő egyéb szennyvíztisztító művekből származó iszapok és a települési folyékony hulladékok; kezelt iszapok: biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel, tartós (legalább 6 hónapig tartó) tárolással vagy más kezeléssel nyert olyan iszapok, melyek szennyezőanyag tartalma e rendelet előírásainak megfelel, és amelyekben a kezelés hatására a fekál coli és a fekál streptococcus szám ml-ben mért mennyisége az eredeti érték tíz százaléka alá csökken (a továbbiakban: szennyvíziszap); „

Magyarországon a csatornával ellátott 953 településről, a jelenleg működő 539 darab települési szennyvíztisztító telepre vezetett 311,1 millió m3/ év szennyvízmennyiségből 113 834 tonna/év szárazanyag keletkezik.(1 m3 szennyvízre vetítve a fajlagos érték 0,36 kg/m3 szárazanyag).

A telepeken történő víztelenítés mértéke rendkívül nagy szórást mutat. Általában 1,5-20 % szárazanyag tartalom között mozog. A lerakás kritériumaként előírt min. 25 %-os értéket a telepek 3-4 %-ánál érik el, de azoknál is csak ott ,ahol iszapszikkasztó ágyak üzemelnek.A telepekről kikerülő iszapokat 384 fogadóhelyen hasznosítják vagy tárolják. Az iszapok 39 %-át mezőgazdasági területen (közvetlen kihordás (14,3 %) vagy komposzt (24,2 %) formájában) hasznosították, míg a lerakás (kb. 70 000 tonna/év) 61%-ot tett ki túlnyomó részben végleges depónián.

12

II/D/1. számú táblázat. A települési szennyvíziszapok mennyisége szennyvíztisztító telepenként

FEJÉR MEGYE

Szennyvíztisztító telepek Szennyvíztisztító mű típusa

Összes termeléstonna/év

Összes termelés tonna/szárazanyag/év

Székesfehérvár városi szennyvíztisztító telep biológiai 9400 3257

Agárd városi szennyvíztisztító telep biológiai 4780 0,24

Ercsi városi szennyvíztisztító telep biológiai 1380 211

Bicske városi szennyvíztisztító telep biológiai 1270 190

Csákvár városi szennyvíztisztító telep biológiai 1550 47

Mór városi szennyvíztisztító telep biológiai 2000 360

Pusztavám-Vérteskert települési szennyvíztisztító telep

biológiai 300 10

Sárbogárd városi szennyvíztisztító telep biológiai 460 575

Fehérvárcsurgó községi szennyvíztisztító telep biológiai 220 4

Pusztaszabolcs községi szennyvíztisztító telep biológiai 410 41

Rácalmás községi szennyvíztisztító telep biológiai 550 137

Enying városi szennyvíztisztító telep biológiai 430 15

Bodajk községi szennyvíztisztító telep biológiai 380 68

Mezőfalva községi szennyvíztisztító telep biológiai 30 7

Balinka községi szennyvíztisztító telep biológiai 460 83

Polgárdi városi szennyvíztisztító telep biológiai 290 63

Etyek községi szennyvíztisztító telep biológiai 490 87

ÖSSZESEN 24400 5155,24Forrás: KDT-Környezetvédelmi Felügyelőség nyilvántartási adatai.

13



Szennyvíztisztító

telepek

Szennyvíztisztító mű típusa

Összes termelés(t/év)

Összes termelés (t/szárazanyag/év)

Komárom-Ács Vízmű Kft, Komáromi Szennyvíztisztító

Mechanikai és biológiai (purátor)

1956 303

Komárom-Ács Vízmű Kft, Ácsi Szennyvíztisztító

Mechanikai és biológiai(OMS)

117 19

ÉP-SZO-KER Kft., Naszályi Szennyvíztisztítótelep,

Mechanikai és biológiai (OMS)

550 72

Bábolnai Szennyvízkezelő és Szolgáltató Kft., Bábolna


792 118

OMS Hungária Kft., Kocsi Szennyvíztisztító


1131 11

OMS Hungária Kft., Mocsai Szennyvíztisztító


1000 10

OMS Hungária Kft., Csolnoki Szennyvíztisztító


1996 20

OMS Hungária Kft., Dági Szennyvíztisztító


342 34

OMS Hungária Kft., Héregi Szennyvíztisztító


4769 48

OMS Hungária Kft., Szomódi Szennyvíztisztító


1243 12

OMS Hungária Kft., Tarjáni Szennyvíztisztító


1714 17

OMS Hungária Kft., Táti Szennyvíztisztító


10424 104

OMS Hungária Kft., Dunaalmási Szennyvíztisztító


1682 17

Észak-dunántúli Vízmű Rt., Tatabánya

Mechanikai és biológiai (egyedi tervezésű)

15161 3093

Észak-dunántúli Vízmű Rt., Tata


4132 690

Észak-dunántúli Vízmű Rt., Kocs


0 (nem volt iszap víztelenítés)

0

Észak-dunántúli Vízmű Rt., Esztergom


4558 966

Észak-dunántúli Vízmű Rt., Mogyorósbánya


166 35

Észak-dunántúli Vízmű Rt., Dorog


2456 612

Észak-dunántúli Vízmű Rt., Sárisáp


278 69

Észak-dunántúli Vízmű Rt., Leányvár, Kesztölc, Piliscsév


320 56

Észak-dunántúli Vízmű Rt., Kisbér

Mechanikai és biológiai (Fiegh)

185 34

Észak-dunántúli Vízmű Rt., Súr

Mechanikai és biológiai (Vidus)


0

Észak-dunántúli Vízmű Rt., Nagyigmánd


165 30

Észak-dunántúli Vízmű Rt., Kömlőd, Dad, Csáazár,



0

14

SzákszendTávhő Kft., Oroszlány Mechanika és biológiai

(egyedi tervezésű)2252 443

Pannon-Víz Rt., Bana Mechanikai és biológiai (OMS)

237 47

ÖSSZESEN 57626 6860Forrás: KDT-Környezetvédelmi Felügyelőség nyilvántartási adatai.


VESZPRÉM MEGYE

Szennyvíztisztító telepek

Szennyvíztisztító mű típusa

Összes termelés(t/év)

Összes termelés (t/szárazanyag/év)

Ajka városi szennyvíztisztító telep

biológiai 2700 486

Pápa városi szennyvíztisztító telep

biológiai 8700 1905

Veszprém városi szennyvíztisztító telep

biológiai 5400 972

Balatonfőkajár községi szennyvíztisztító telep

biológiai 900 134

Siófok városi szennyvíztisztító telep

biológiai 4900 833

Taploca városi szennyvíztisztító telep

biológiai 1800 366

Zánka Gyermekközpont biológiai 200 34Révfülöp községi szennyvíztisztító telep

biológiai 1500 316

Zirc városi szennyvíztisztító telep

biológiai 400 75

Úrkút községi szennyvíztisztító telep

biológiai 500 13

Nyírád községi szennyvíztisztító telep

biológiai 200 4

Padragkút községi szennyvíztisztító telep

biológiai 180 5

Sümeg városi szennyvíztisztító telep

biológiai 2800 140

Várpalota városi szennyvíztisztító telep

biológiai 1900 56

Balatonfüred városi szennyvíztisztító telep

biológiai 5100 593

Devecser városi szennyvíztisztító telep

biológiai 0 8

Berhida községi szennyvíztisztító telep

biológiai 1400 42

Ősi községi szennyvíztisztító telep

biológiai 400 11

Öskü községi szennyvíztisztító telep

biológiai 500 14

Tés községi szennyvíztisztító telep

biológiai 100 4

Dudar községi szennyvíztisztító telep

biológiai 520 78

Eplény községi szennyvíztisztító telep

biológiai 100 2

Herend községi szennyvíztisztító telep

biológiai 300 49

15

Nagyvázsony községi szennyvíztisztító telep

biológiai 400 11

Badacsonytördemic regionális szennyvíztisztító telep

biológiai 900 172

Borzavár községi szennyvíztisztító telep

biológiai 200 5

Bakonybél községi szennyvíztisztító telep

biológiai 200 5

Halimba községi szennyvíztisztító telep

biológiai 300 7

ÖSSZESEN 42500 6340Forrás: KDT-Környezetvédelmi Felügyelőség nyilvántartási adatai.

16

II/D.2. számú melléklet. A régió szennyvízelvezetésének és tisztításának áttekintése

Fejér megye: (2001. évi adat)Keletkező szennyvíz mennyisége: 55.985 m3/d(lakónép. + üdülő + egyéb)Elvezetésre kerülő szennyvíz mennyisége: 25.624 m3/dBekötött lakások aránya: 45 %Összes szennyvíztisztítási kapacitás:

• hidraulikai kapacitás 69.100 m3/d• biológiai kapacitás 50.100 m3/d

Komárom-Esztergom megye: (2001. évi adat)Keletkező szennyvíz mennyisége: 60.798 m3/d(lakónép. + üdülő + egyéb)Elvezetésre kerülő szennyvíz mennyisége: 40.000 m3/dBekötött lakások aránya: 68 %Összes szennyvíztisztítási kapacitás: 85.330 m3/d

Veszprém megye: (2001. évi adat)Keletkező szennyvíz mennyisége: 102.910 m3/d(lakónép. + üdülő + egyéb)Elvezetésre kerülő szennyvíz mennyisége: 56.931 m3/dBekötött lakások aránya: 57 %Összes szennyvíztisztítási kapacitás: 77.395 m3/d

Megállapítható, hogy a nagyvárosokban mindenütt rendelkezésre áll a szennyvíztisztítási kapacitás, jelenleg az a cél, hogy a csatornázottság 2008-ra elérje a 95 %-os arányt.

Fejér megyében néhány 2.000 főnél nagyobb település szennyvízelvezetésének megoldása – Martonvásár, Enying – mindenképpen sürgős feladat.

Komárom-Esztergom megyében a közműves szennyvízelvezetésének és tisztításának 2005.-re előirányzott programja már 2002.-re teljesült.

Komárom, Dorog, Tatabánya, Esztergom városok közel teljes körű csatornázása (95-97 %) befejeződött. Tata város csatorna ellátottsága elérte a 90 %-ot, míg Kisbér város megközelíti a 75 %-ot. 1999.-től napjainkig közel 90 km elválasztott gravitációs rendszerű csatornahálózatot helyeztek üzembe.

Az 1999-2000 évek között 22 – korábban ellátatlan – községben helyezték üzembe a közcsatornát. A települések csatorna-ellátottsági aránya 95-100 %-os, a hálózat elválasztott gravitációs rendszerű, anyaga KG-PVC. A fejlesztés mintegy 385 km csatorna megépítését jelentette.

Üzembe helyezték Komárom város (4500 m3/d, TBN+VP), Tatabánya város III.-fokozat (24.000 m3/d) és Kisbér város (500 m3/d, TBN) szennyvíztisztító fejlesztéseit. Lényegében újjáépült Dorog város szennyvíztisztítója (5.000 m3/d, TBN+VP). A városokban így 5.000 m3/d kapacitásfejlesztést és 29.000 m3/d tisztítókapacitás intenzifikálása került üzembehelyezésre.

17

A megyében az új közcsatornákhoz 7 db új szennyvíztisztító telep kapcsolódott (3.430 m3/d összkapacitás, TBN+VP).

A megye 75 településéből jelenleg valamennyi város (6 db) és 52 db községi település rendelkezik közműves csatornázással (75-98 %, illetve 90-100 % ellátottsági arány) és jórészt megfelelő szennyvíztisztítóval. A megyében 17 ellátatlan település (285-3.151 fő közötti), döntően telekhatáron belüli szikkasztással helyezi el szennyvizét.

Veszprém megyében az érzékeny területeken lévő települések csatornázása részben befejeződött, azonban főleg a Balaton-felvidék kis településeinél és néhány Dunántúli-középhegységben lévő – pl. Halimba – településen 2008-ig mindenképpen szükséges a szennyvízelvezetés megoldása.

18

II/D/4. számú táblázat. A keletkező mértékadó települési szennyvíz mennyisége - Fejér megye

Sor-szám

Település Prioritás Közig. besorolás

EU Települési csoport

Lakó-népesség

(fő)

Üdülő (fő)

Keletkező szv.

(m3/d)

Mértékadó szennyvíz mennyiség (m3/d)Közcsatornába gyűjtött Közműpótlóval ellátott

2001 % 2005 % 2010 % 2010 után % 2001 2005 2010 2010

után1 Aba I/c 4 b 4210 505 303 60 404 80 404 80 505 202 101 1012 Adony I/a 4 b 3823 431 245 57 345 80 345 80 388 90 186 86 86 433 Alap II/b 5 b 2106 253 152 60 202 80 253 253 101 514 Alcsútdoboz I/d 5 a 1524 167 40 24 100 60 133 80 133 80 127 67 33 335 Alsószentiván III 5 a 699 84 67 80 84 84 84 176 Bakonycsernye II/b 5 b 3186 385 96 25 231 60 308 80 308 80 289 154 77 777 Bakonykúti I/a 5 a 99 12 7 60 10 80 11 90 12 5 2 18 Balinka I/a 5 a 919 110 26 24 66 60 88 80 88 80 84 44 22 229 Baracs II/b 5 b 3113 374 224 60 224 60 299 80 374 374 150 7510 Baracska I/b 5 b 2564 308 185 60 246 80 246 80 308 123 62 6211 Beloiannisz III 5 a 1207 138 32 24 83 60 110 80 110 80 106 55 28 2812 Besnyő III 5 a 1854 222 128 50 133 60 178 80 178 80 94 89 45 4513 Bicske I/a 3 c 11103 1351 959 71 959 71 1081 80 1081 80 391 540 270 27014 Bodajk I/a 4 b 4080 484 372 77 372 77 387 80 436 90 112 112 97 4815 Bodmér III 5 a 230 28 17 60 22 80 22 80 28 11 6 616 Cece II/b 4 b 2847 342 205 60 274 80 342 342 137 6817 Csákberény I/d 5 a 1252 150 90 60 120 80 120 80 150 60 30 3018 Csákvár I/a 4 b 5274 618 167 29 371 60 494 80 556 90 451 247 124 6219 Csabdi III 5 a 1144 137 82 60 110 80 110 80 137 55 27 2720 Csókakő I/d 5 a 1015 122 73 60 98 80 98 80 122 49 24 2421 Csór I/a 5 a 1558 187 112 60 150 80 168 90 187 75 37 1922 Csősz I/d 5 a 1049 126 76 60 101 80 101 80 126 50 25 2523 Dég II/b 5 b 2668 320 192 60 256 80 320 320 128 6424 Dunaújváros I/a 2 e 53543 6732 6530 97 6530 97 6530 97 6530 97 202 202 202 20225 Előszállás II/b 4 b 3784 454 272 60 363 80 454 454 182 9126 Enying II/b 3 b 7191 875 43 5 43 5 525 60 700 80 832 832 350 17527 Ercsi I/a 4 b 8406 994 755 76 795 80 795 80 895 90 239 199 199 9928 Etyek I/b 5 b 3636 393 286 73 314 80 314 80 334 85 106 79 79 59

19

Sor-szám



Lakó-népesség

(fő)

Üdülő (fő)

Keletkező szv.

(m3/d)


2001 % 2005 % 2010 % 2010 után % 2001 2005 2010 2010

után29 Fehérvárcsurgó I/a 5 a 1891 222 137 62 178 80 178 80 200 90 84 44 44 2230 Felcsút III 5 a 1682 196 74 38 118 60 157 80 157 80 122 78 39 3931 Füle III 5 a 843 101 81 80 81 80 81 80 101 20 20 2032 Gánt I/a 5 a 857 94 91 97 91 97 91 97 91 97 3 3 3 333 Gárdony I/a 3 b 8127 22500 3652 3177 87 3287 90 3287 90 3433 94 475 365 365 21934 Gyúró III 5 a 1129 136 109 80 136 136 136 2735 Hantos III 5 a 988 119 71 60 71 60 95 80 119 48 48 2436 Igar III 5 a 1090 131 105 80 131 131 131 2637 Iszkaszentgyörgy I/a 5 a 1603 192 115 60 154 80 173 90 192 77 38 1938 Isztimér I/a 5 a 954 109 80 74 80 74 87 80 98 90 29 29 22 1139 Iváncsa I/a 5 b 2815 310 117 38 186 60 248 80 279 90 193 124 62 3140 Jenő III 5 a 1181 142 85 60 114 80 114 80 142 57 28 2841 Kajászó I/d 5 a 993 119 71 60 95 80 95 80 119 48 24 2442 Káloz I/b 5 b 2460 295 177 60 236 80 236 80 295 118 59 5943 Kápolnásnyék I/a 5 b 3233 300 414 140 34 248 60 331 80 352 85 273 166 83 6244 Kincsesbánya I/a 5 a 1546 187 187 100 187 100 187 100 187 100 0 0 0 045 Kisapostag III 5 a 1186 142 114 80 142 142 142 2846 Kisláng II/b 5 b 2593 311 187 60 249 80 311 311 124 6247 Kőszárhegy I/a 5 a 1319 147 73 50 88 60 118 80 132 90 74 59 29 1548 Kulcs III 5 a 1613 194 116 60 155 80 194 194 78 3949 Lajoskomárom II/b 4 b 2433 292 175 60 234 80 292 292 117 5850 Lepsény II/b 4 b 3166 380 228 60 228 60 304 80 380 152 152 7651 Lovasberény II/b 5 b 2717 326 196 60 261 80 326 326 130 6552 Magyaralmás I/a 5 a 1502 180 108 60 144 80 162 90 180 72 36 1853 Mány I/b 5 b 2161 259 155 60 207 80 220 85 259 104 52 3954 Martonvásár II/b 4 b 4935 592 355 60 474 80 592 592 237 11855 Mátyásdomb III 5 a 789 95 76 80 95 95 95 1956 Mezőfalva II/b 4 b 4924 574 29 5 29 5 344 60 459 80 545 545 230 11557 Mezőkomárom III 5 a 1093 131 105 80 131 131 131 2658 Mezőszentgyörgy III 5 a 1351 162 130 80 130 80 130 80 162 32 32 3259 Mezőszilas II/b 5 b 2315 281 109 39 169 60 225 80 225 80 211 112 56 56

20

Sor-szám



Lakó-népesség

(fő)

Üdülő (fő)

Keletkező szv.

(m3/d)


2001 % 2005 % 2010 % 2010 után % 2001 2005 2010 2010

után60 Moha III 5 a 410 49 29 60 39 80 39 80 49 20 10 1061 Mór II/a 3 c 14731 1747 1170 67 1170 67 1223 70 1485 85 576 576 524 26262 Nadap III 5 a 403 48 38 80 38 80 48 48 10 1063 Nádasdladány I/e 5 a 1834 220 132 60 176 80 176 80 220 88 44 4464 Nagykarácsony III 5 a 1523 183 146 80 183 183 183 3765 Nagylók III 5 a 1155 139 111 80 139 139 139 2866 Nagyveleg III 5 a 648 78 62 80 78 78 78 1667 Nagyvenyim I/c 5 b 3688 443 266 60 354 80 354 80 443 177 89 8968 Pákozd I/a 5 b 2506 2000 541 325 60 433 80 433 80 541 216 108 10869 Pátka III 5 a 1633 196 118 60 157 80 196 196 78 3970 Pázmánd II/b 5 a 1922 231 139 60 185 80 185 80 231 92 46 4671 Perkáta II/b 4 b 4025 483 290 60 386 80 386 80 483 193 97 9772 Polgárdi II/b 4 b 6582 739 413 56 591 80 591 80 628 85 326 148 148 11173 Pusztaszabolcs I/c 4 b 6373 737 140 19 442 60 590 80 590 80 596 295 147 14774 Pusztavám I/b 5 b 2528 312 50 16 187 60 250 80 250 80 262 125 62 6275 Rácalmás II/b 4 b 4006 441 308 70 308 70 353 80 353 80 132 154 88 8876 Ráckersztúr I/b 5 b 3117 374 224 60 299 80 337 90 374 150 75 3777 Sárbogárd II/a 3 c 13665 1640 557 34 984 60 1312 80 1394 85 1082 656 328 24678 Sáregres I/c 5 a 827 99 59 60 79 80 79 80 99 40 20 2079 Sárkeresztes I/a 5 a 1485 178 107 60 142 80 142 80 178 71 35 3680 Sárkeresztúr I/c 5 b 2320 278 167 60 222 80 222 80 278 111 56 5681 Sárkeszi I/e 5 a 541 65 39 60 52 80 52 80 65 26 13 1382 Sárosd II/b 4 b 3282 394 236 60 315 80 315 80 394 158 79 7983 Sárszentágota I/e 5 a 1368 164 98 60 131 80 131 80 164 66 33 3384 Sárszentmihály I/c 5 b 2682 322 193 60 258 80 258 80 322 129 64 6485 Seregélyes I/c 4 b 4161 499 299 60 399 80 399 80 499 200 100 10086 Soponya I/d 4 a 2002 218 131 60 174 80 174 80 218 87 44 4487 Söréd I/a 5 a 433 52 31 60 42 80 42 80 52 21 10 1088 Sukoró I/a 5 a 871 4500 639 31 5 383 60 511 80 511 80 607 256 128 12889 Szabadbattyán I/a 4 b 4504 538 365 68 365 68 430 80 484 90 172 172 108 5490 Szabadegyháza II/b 5 b 2270 279 164 59 167 60 223 80 223 80 114 112 56 56

21

Sor-szám



Lakó-népesség

(fő)

Üdülő (fő)

Keletkező szv.

(m3/d)


2001 % 2005 % 2010 % 2010 után % 2001 2005 2010 2010

után91 Szabadhídvég III 5 a 937 112 90 80 112 112 112 2292 Szár I/a 5 a 1693 204 130 64 130 64 163 80 184 90 73 82 41 2093 Székesfehérvár I/a 2 e 104059 12635 6822 54 6822 54 11624 92 11624 92 5812 5812 1011 101194 Tabajd III 5 a 948 106 36 34 36 34 64 60 85 80 69 69 42 2195 Tác I/d 5 a 1515 182 109 60 146 80 146 80 182 73 36 3696 Tordas III 5 a 1527 183 146 80 183 183 183 3797 Újbarok I/d 5 a 344 41 25 63 25 63 33 80 33 80 16 16 8 898 Úrhida I/d 5 a 1394 167 100 60 134 80 134 80 167 67 33 3399 Vajta III 5 a 1012 121 97 80 121 121 121 24100 Vál I/c 5 b 2316 278 167 60 222 80 222 80 278 111 56 56101 Velence I/a 4 b 4845 13000 2049 1291 46 1434 70 1639 80 1639 80 758 615 410 410102 Vereb III 5 a 799 96 58 60 77 80 96 96 38 19103 Vértesacsa III 5 a 1764 212 127 60 170 80 170 80 212 85 42 42104 Vértesboglár I/d 5 a 911 109 65 60 87 80 87 80 109 44 22 22105 Zámoly II/b 5 b 2200 258 229 89 229 89 229 89 229 89 29 29 29 29106 Zichyújfalu I/e 993 119 71 60 95 80 119 119 48 24

Összesen 424325 42300 55985 25624 33999 45301 48797 30386 22383 10683 7188

22

II/D/5. számú táblázat. Települési szennyvíz mennyisége - Komárom-Esztergom megye

Sor Település neve Prioritás Közigbesor

EU Lakónépesség

Lakásáll

össz

Csatbekötött Keletkező szv.menny. Mértékadó szennyvízmennyiség

tel állandó üdülő lakások állandó üdülő egyéb közcsatornán gyűjtött közműpótlóval elhelyezett

csop fő nagytáv m3/d 1998 2001 2006nagytáv 1998 2001 2006

nagytáv

% db m3/d m3/d1 Aka 5 A 285 140 40 40 40 40 402 Almásfüzítő II.b. 5 B 2482 1075 90 976 300 600 576 700 810 810 324 200 90 903 Annavölgy I.a. 5 A 994 330 80 264 110 40 88 88 70 22 22 224 Ács II.b. 4 B 7291 2673 95 2539 720 880 392 600 760 80 408 200 405 Ácsteszér III. 5 A 764 288 85 85 85 85 856 Baj I.a. 5 B 2567 706 80 564 250 179 189 200 230 71 61 50 207 Bajna I.a. 5 B 2122 708 85 602 210 40 112 180 212 250 138 70 388 Bajót I.d. 5 A 1528 520 90 468 150 40 60 135 135 150 30 15 159 Bana III. 5 A 1754 588 90 529 175 76 157 157 175 99 18 18

10 Bakonybánk III. 5 A 570 218 80 174 57 57 57 57 5711 Bakonysárkány III. 5 A 1092 390 90 351 110 100 110 110 110 1012 Bakonyszombathely I.a. 5 A 1537 594 85 505 153 70 130 130 153 83 23 2313 Bábolna I.a. 4 B 3876 1297 100 1297 450 500 707 800 950 950 243 150 14 Bársonyos III. 5 A 876 284 85 241 88 71 88 88 88 1715 Bokod II.b. 5 A 2248 766 100 766 225 110 180 225 225 115 45 16 Csatka III. 5 A 342 169 40 40 40 40 4017 Császár III. 5 A 1975 716 95 680 200 40 93 200 235 240 147 40 518 Csém III. 5 A 475 156 50 50 50 50 5019 Csép III. 5 A 407 164 80 131 41 32 41 41 41 920 Csolnok I.a. 5 B 3478 1182 95 1123 380 211 280 361 361 169 100 19 1921 Dad III. 5 A 1114 399 95 379 110 10 55 68 114 120 65 52 622 Dág I.a. 5 A 976 368 95 350 100 51 46 70 90 49 54 20 1023 Dorog I.a. 3 C 12990 4942 95 4695 2000 1600 1448 1871 2200 3500 1300 600 400 10024 Dömös I.a. 5 A 1100 422 95 401 150 200 69 332 332 350 281 18 1825 Dunaalmás I.a. 5 A 1382 523 95 497 150 100 20 115 200 256 270 155 14 1426 Dunaszentmiklós III 5 A 402 173 98 150 60 16 55 55 55 24 5 5 527 Epöl I.a. 5 A 635 244 95 232 64 6 34 60 60 70 3 10 1028 Esztergom I.a. 3 A 28147 7453 995 7080 3600 3400 2909 3493 4200 6800 1500 700 0 0

23


EU Lakónépesség

Lakásáll

össz




nagytáv

% db m3/d m3/d29 Ete III 5 A 365 244 80 195 37 37 37 37 37 730 Gyermely I.d. 5 A 1159 380 85 361 110 9 51 104 119 119 58 15 0 031 Héreg I.a. 5 A 1085 433 95 411 109 35 70 104 104 74 39 5 532 Kecskéd I.a. 5 A 1862 606 100 606 200 98 150 200 200 102 50 0 033 Kerékteleki III 5 A 709 286 80 229 71 71 71 71 7134 Kesztölc I.a. 5 B 2437 918 95 872 244 46 126 200 232 244 176 100 5835 Kisbér I.c. 3 B 7390 2736 85 2325 730 270 270 500 477 550 1100 770 793 720 17036 Kisigmánd III 5 A 542 190 80 153 54 10 15 40 53 54 49 24 137 Kocs I.c. 5 B 2700 933 85 793 270 58 156 230 270 212 114 40 038 Komárom I.a. 3 D 19818 7453 95 7080 2800 1200 2575 2819 3200 3800 1425 1181 800 20039 Környe I.a. 5 B 4256 1447 90 1302 480 340 480 600 752 752 752 300 48 4840 Lábatlan I.b. 4 C 5861 2028 85 1724 700 150 437 816 850 850 363 34 0 041 Leányvár I.a. 5 A 1653 548 95 520 165 40 125 160 197 205 80 45 842 Máriahalom I.d. 5 A 624 197 80 158 62 62 62 62 6243 Mocsa U.b. 5 B 2308 819 90 655 231 70 150 208 208 231 81 23 2344 Mogyorósbánya III. 5 A 831 301 90 117 83 44 71 75 83 39 12 8 045 Nagyigmánd II.b. 5 B 3177 1179 80 943 350 28 205 250 330 322 145 100 2046 Nagysáp III 5 A 1526 525 80 420 153 27 68 120 149 180 112 60 2147 Naszály II.b. 5 B 2277 807 90 726 230 106 131 180 207 230 99 50 2348 Neszmély I.d. 5 A 1501 564 80 451 180 115 154 154 180 65 26 2649 Nyergesujfalu I.a. 3 B 8062 2734 95 2597 1300 552 771 900 1235 748 529 400 6550 Oroszlány I.a. 3 D 20883 7894 100 7894 2800 500 2938 2055 2600 3200 362 262 160 1051 Piliscsév I.b. 5 B 2352 895 85 761 240 125 235 235 240 115 5 552 Pilismarót I.a. 5 A 1939 655 90 590 194 250 99 425 425 444 345 19 1953 Réde III 5 A 1535 571 80 459 154 123 154 154 154 3154 Sárisáp I.a. 5 B 2849 1396 95 1326 285 215 131 203 300 416 369 297 200 8455 Súr III 5 A 1315 514 95 488 131 14 62 80 124 117 69 51 756 Süttő I.b. 5 B 2072 775 90 698 207 142 142 186 200 65 65 21 757 Szákszend III 5 A 1612 632 80 506 161 25 109 150 159 161 52 11 1158 Szárliget I.a. 5 B 2032 785 95 746 203 0 100 192 203 203 103 11

24


EU Lakónépesség

Lakásáll

össz




nagytáv

% db m3/d m3/d59 Szomód I.d. 5 A 1998 678 90 610 200 90 116 160 192 110 84 20 860 Szomor I.d. 5 A 1075 333 90 300 107 27 83 123 123 134 51 11 1161 Tardos I.b. 5 A 1632 658 90 592 163 27 100 147 147 163 63 16 1662 Tarján I.a. 5 B 2707 1031 95 979 271 19 225 235 276 276 65 40 14 1463 Tata I.a. 3 D 23684 9197 95 8737 2500 1000 1500 2938 3345 4500 4700 2062 1655 500 30064 Tatabánya I.a. 2 E 71996 29146 95 27699 11600 6400 8622 11334 14000 17420 9378 6666 4000 58065 Tárkány III 5 A 1645 658 80 526 165 132 165 165 165 3366 Tát I.a. 4 B 5598 1881 98 1599 850 200 928 951 1022 1022 122 99 28 2867 Tokod I.a. 5 B 4235 1536 85 1307 750 50 465 476 590 800 365 325 210 068 Tokodaltáró I.a. 5 B 3151 1023 95 972 315 180 299 315 315 135 1669 Uny I.a. 5 A 641 259 85 220 64 54 60 64 64 10 470 Várgesztes III. 5 A 491 207 80 156 49 151 113 134 160 190 66 40 10 071 Vérteskethely III 5 A 635 236 90 212 63 63 63 63 6372 Vértessomló I.a. 5 A 1254 441 100 441 150 48 97 130 150 102 57 20 073 Vértesszőlős I.a. 5 B 2703 888 95 844 270 135 255 270 270 135 15 0 074 Vértestolna I.d. 5 A 544 200 90 180 54 20 49 49 54 34 5 5

75 Kömlőd III 5 A 1001 356 90 319 120 20 60 60 100 120 80 80 40 20

Összesen: 315131 244 40656 1971 18171 28130 35700 45350 56807 28151 19279 10167 2852

25

II/D/6. számú táblázat. Települési szennyvíz mennyisége - Veszprém megye

Sor-szám Település neve Prior. Közig.

besor.

EUtel.

csop.

LakónépességLakás-

áll.össz.

Csat.%

Bekötöttlakások Keletkező szv.menny.

Mértékadó szennyvízmennyiség

Közcsatornán gyűjtött (m3/d) Közműpótlóval elhelyezett (m3/d)

állandó üdülő nagytáv állandó üdülő egyéb*2001 2005 2010 nagytáv

. 2001 2005 2010 nagytáv.fő % db m3/d

1 Ábrahámhegy I/a 5 A 555 1502 298 95 283 80 225 290 290 305 101 15 15

2 Adásztevel I/a 5 A 905 321 60 193 110 66 80 110 110 44 30

3 Adorjánháza III/c 5 A 493 207 60 60 60 60 60

4 Ajka I/a 3 D 3197 12164 85 10339 4000 3200 6480 6800 7200 7200 720 400 245 245

5 Alsóörs I/a 5 A 1328 7000 543 95 537 282 1050 1050 1266 1266 1266 282 66 66 66

6 Apácatorna III/c 5 A 240 88 60 53 29 17 29 29 29 12

7 Aszófő I/a 5 A 336 800 144 95 137 52 120 163 163 163 172 9 9 9

8 Badacsonytomaj I/a 4 B 2312 15000 998 95 948 450 2250 700 900 2566 2566 2000 1800 134 134

9 Badacsonytördemic I/a 5 A 946 2500 458 90 412 114 375 200 442 442 489 289 47 47

10 Bakonybél I/a 5 A 1463 566 90 509 185 153 167 167 167 31 18 18 18

11 Bakonygyirót III/c 5 A 205 117 25 25 25 25 25

12 Bakonyjákó I/a 5 A 693 255 90 230 84 75 75 84 84 9 9

13 Bakonykoppány I/d 5 A 260 110 31 31 31 31 31

14 Bakonynána I/d 5 A 1051 378 89 340 122 108 108 108 108 13 13 13 13

15 Bakonyoszlop I/d 5 A 577 210 98 210 64 62 62 62 62 2 2 2 2

16 Bakonypéterd III/c 5 A 269 132 33 33 33 33 33

17 Bakonypölöske III/c 5 A 475 155 57 57 57 57 57

18 Bakonyság III/c 5 A 101 74 12 12 12 12 12

19 Bakonyszentiván III/c 5 A 303 114 60 68 37 22 37 37 37 15

20 Bakonyszentkirály I/d 5 A 933 372 100 372 122 122 122 122 122 0 0 0 0

21 Bakonyszentlászló I/a 5 B 1917 757 90 686 242 217 227 227 227 25 15 15 15

22 Bakonyszűcs I/d 5 A 397 150 48 48 48 48 48

23 Bakonytamási III/c 5 A 783 312 95 95 95 95 95

26


besor.

EUtel.

csop.


áll.össz.

Csat.%





. 2001 2005 2010 nagytáv.fő % db m3/d

24 Balatonakali I/a 5 A 640 1700 245 95 233 77 255 310 310 310 333 23 23 23

25 Balatonalmádi I/a 3 B 8514 25500 3615 95 3441 1800 5110 4353 4500 6565 6565 2556 2410 345 345

26 Balatoncsicsó I/a 5 A 179 88 90 79 22 20 22 22 22 2

27 Balatonederics * I/a 5 A 1128 1500 449 95 464 148 300 282 425 425 425 166 23 23 23

28 Balatonfőkajár I/a 5 A 1532 582 60 349 185 111 111 111 185 74 74 74

29 Balatonfüred I/a 3 C 13289 38000 5347 95 4893 5151 1808 5010 5339 6611 6611 1949 1620 347 347

30 Balatonfűzfő I/a 4 B 4337 8000 1839 95 1698 880 1600 1008 2356 2356 2356 1472 124 124 124

31 Balatonhenye I/d 5 A 187 101 60 61 23 14 14 23 23 9 9

32 Balatonkenese I/a 4 B 3386 20500 1444 95 1498 459 4100 2507 3200 3564 3564 2052 1359 995 995

33 Balatonrendes I/a 5 A 133 186 74 95 70 26 28 52 52 52 54 2 2 2

34 Balatonszepezd I/a 5 A 424 4400 180 100 180 52 660 284 384 676 676 428 100 36 36

35 Balatonszőlős I/d 5 A 430 138 60 83 52 31 31 31 52 21 21 21

36 Balatonudvari I/a 5 A 311 1100 144 95 137 47 165 202 202 202 212 10 10 10

37 Balatonvilágos I/a 5 A 1193 8300 529 95 502 195 1660 241 871 1131 1131 1614 984 724 724

38 Bánd I/a 5 A 653 208 100 208 72 72 72 72 72 0 0 0 0

39 Barnag I/d 5 A 136 80 60 48 16 10 10 10 16 6 6 6

40 Bazsi III/c 5 A 496 202 60 121 60 36 36 60 60 24 24

41 Béb III/c 5 A 245 91 60 55 30 18 18 18 30 12 12 12

42 Békás III/c 5 A 242 93 60 56 29 18 29 29 29 11

43 Berhida I/a 4 B 5927 1932 82 1588 715 100 668 668 668 668 147 147 147 147

44 Bodorfa III/c 5 A 149 56 18 18 18 18 18

45 Borszörcsök III/c 5 A 457 217 55 55 55 55 55

46 Borzavár I/a 5 A 796 338 90 302 101 87 91 91 91 13 10 10 10

47 Csabrendek I/a 5 B 3001 1040 80 833 375 202 202 300 300 173 173 75 75

48 Csajág III/c 5 A 910 352 60 211 110 66 66 66 110 44 44 44

49 Csehbánya I/d 5 A 303 104 37 37 37 37 37

27


besor.

EUtel.

csop.


áll.össz.

Csat.%





. 2001 2005 2010 nagytáv.fő % db m3/d

50 Csesznek I/d 5 A 581 206 100 206 72 72 72 72 72 0 0 0 0

51 Csetény II/b 5 B 2076 683 91 625 253 230 230 230 230 23 23 23 23

52 Csopak I/a 5 A 1590 5300 703 95 658 197 795 466 595 982 982 400 396 10 10

53 Csót III/c 5 A 1186 361 60 217 144 87 87 87 144 57 57 57

54 Csögle III/c 5 A 772 332 93 93 93 93 93

55 Dabronc III/c 5 A 561 219 60 131 68 42 42 42 68 36 36 36

56 Dabrony III/c 5 A 478 191 60 115 58 35 35 35 58 23 23 23

57 Dáka III/c 5 A 630 161 60 97 76 30 30 46 76 46 46 30

58 Devecser II/b 4 B 5496 1865 60 1119 698 150 569 569 848 848 279 279

59 Doba III/c 5 A 604 262 73 73 73 73 73

60 Döbrönte I/a 5 A 272 86 90 77 33 30 30 30 33 33 3 3

61 Dörgicse I/d 5 A 299 185 60 111 36 22 22 22 36 14 14 14

62 Dudar I/d 5 A 1716 623 85 526 214 100 266 266 266 266 48 48 48 48

63 Egeralja III/c 5 A 303 114 37 37 37 37 37

64 Egyházaskesző I/a 5 A 620 248 60 149 75 45 45 75 75 30 30

65 Eplény I/a 5 A 482 167 100 167 54 54 54 54 54 0 0 0 0

66 Farkasgyepű I/a 5 A 368 146 90 131 45 150 195 195 195 195 0 0 0

67 Felsőörs I/a 5 A 1007 383 60 230 122 73 73 73 122 49 49 49

68 Fenyőfő I/d 5 A 191 79 60 49 18 11 11 11 11 7 7 7 7

69 Ganna I/a 5 A 361 128 90 115 44 39 39 39 44 44 5 5

70 Gecse III/c 5 A 526 203 60 122 64 38 64 64 64 26

71 Gic III/c 5 A 427 145 52 52 52 52 52

72 Gógánfa III/c 5 A 845 330 60 198 102 61 61 61 102 41 41 41

73 Gyepükaján I/a 5 A 420 162 51 51 51 51 51

74 Gyulakeszi I/e 5 A 704 225 60 135 85 51 51 85 85 34 34

75 Hajmáskér I/a 5 B 2843 1121 90 740 266 150 274 274 378 400 142 142 38 16

28


besor.

EUtel.

csop.


áll.össz.

Csat.%





. 2001 2005 2010 nagytáv.fő % db m3/d

76 Halimba I/a 5 A 1098 419 90 377 140 36 84 126 126 104 56 14 14

77 Hárskút I/a 5 A 655 78 90 70 79 71 71 71 79 8 8 8

78 Hegyesd I/d 5 A 176 78 60 47 21 13 13 21 21 8 8

79 Hegymagas I/e 5 A 294 127 36 36 36 36 36

80 Herend I/b 4 B 3446 1136 87 999 512 113 543 543 543 543 82 82 82 82

81 Hetyefő III/c 5 A 135 50 16 16 16 16 16

82 Hidegkút I/a 5 A 409 159 90 143 49 45 45 49 49 4 4

83 Homokbödöge I/a 5 A 807 56 90 50 98 88 88 88 98 10 10 10

84 Hosztót III/c 5 A 118 56 14 14 14 14 14

85 Iszkáz III/c 5 A 498 212 60 60 60 60 60

86 Jásd I/d 5 A 878 353 106 106 106 106 106

87 Kamond I/d 5 A 551 176 67 67 67 67 67

88 Kapolcs I/d 5 A 467 200 218 60 131 57 40 64 64 64 97 33 33 33

89 Káptalanfa III/c 5 A 937 318 113 113 113 113 113

90 Káptalantóti III/c 5 A 489 220 60 132 59 36 36 36 59 23 23 23

91 Karakószörcsök III/c 5 A 334 136 40 40 40 40 40

92 Kékkút ** I/d 5 A 63 35 74 26 9 7 7 7 7 2 2 2 2

93 Kemeneshőgyész III/c 5 A 632 258 60 155 76 46 46 76 76 30 30

94 Kemenesszentpéter III/c 5 A 847 328 60 197 102 61 61 102 102 41 41

95 Kerta III/c 5 A 794 263 96 96 96 96 96

96 Királyszentistván I/a 5 A 350 183 90 165 42 38 38 38 42 4 4 4

97 Kisapáti I/e 5 A 390 183 60 110 47 28 28 28 47 19 19 19

98 Kisberény III/c 5 A 143 64 17 17 17 17 17

99 Kiscsősz III/c 5 A 151 98 18 18 18 18 18

100 Kislőd III/c 5 A 1327 416 60 250 161 96 96 96 161 161 65 65

101 Kispirit III/c 5 A 122 68 15 15 15 15 15

29


besor.

EUtel.

csop.


áll.össz.

Csat.%





. 2001 2005 2010 nagytáv.fő % db m3/d

102 Kisszőlős III/c 5 A 155 73 19 19 19 19 19

103 Kolontár III/c 5 A 818 253 60 152 99 59 99 99 99 40

104 Kővágóörs I/a 5 A 936 5000 509 60 305 113 750 510 510 510 863 353 353 353

105 Köveskál I/d 5 A 466 173 60 104 56 34 34 34 56 22 22 22

106 Kup I/a 5 A 483 177 60 106 58 35 35 42 58 23 23 16

107 Külsővat III/c 5 A 905 273 60 164 110 66 66 110 110 44 44

108 Küngös III/c 5 A 567 187 60 112 69 41 41 41 69 28 28 28

109 Lázi III/c 5 A 641 241 60 145 68 47 47 47 68 21 21 21

110 Lesencefalu I/d 5 A 356 159 60 95 43 26 26 26 43 17 17 17

111 Lesencetomaj I/d 5 A 1167 356 60 214 141 85 85 85 141 56 56 56

112 Lesenseistvánd I/d 5 A 1384 512 60 307 168 100 100 100 168 68 68 68

113 Litér I/a 5 A 1952 653 90 588 236 213 213 213 236 23 23 23

114 Lókút I/a 5 A 531 224 64 64 64 64 64

115 Lovas I/a 5 A 372 147 66 98 46 30 30 30 30 16 16 16 16

116 Lovászpatona III/c 5 A 1401 537 60 322 170 102 170 170 170 68

117 Magyargencs I/e 5 A 697 291 60 175 84 51 51 84 84 33 33

118 Magyarpolány I/d 5 A 1182 481 70 335 152 105 106 106 106 47 46 46 46

119 Malomsok I/a 5 A 636 266 90 239 77 69 69 77 77 8 8

120 Marcalgergelyi III/c 5 A 502 181 60 109 61 36 36 61 61 25 25

121 Marcaltő I/e 5 A 922 344 60 206 112 67 67 112 112 45 45

122 Márkó I/a 5 A 1092 311 90 280 132 100 119 119 132 32 13 13

123 Megyer III/c 5 A 50 21 6 6 6 6 6

124 Mencshely I/d 5 A 267 118 100 118 35 35 35 35 35 0 0 0 0

125 Mezőlak III/c 5 A 1139 381 60 229 138 83 138 138 138 55

126 Mihályháza III/c 5 A 902 324 60 194 109 65 65 109 109 109 44

127 Mindszentkálla I/d 5 A 364 151 60 91 44 26 26 26 44 18 18 18

30


besor.

EUtel.

csop.


áll.össz.

Csat.%





. 2001 2005 2010 nagytáv.fő % db m3/d

128 Monostorapáti III/c 5 A 1191 250 427 60 256 144 50 136 136 136 194 58 58 58

129 Monoszló I/a 5 A 161 86 90 77 19 18 18 18 19 1 1 1

130 Nagyacsád III/c 5 A 724 253 60 133 88 53 53 88 88 35 35

131 Nagyalásony III/c 5 A 546 215 60 129 66 40 40 40 66 26 26 26

132 Nagydém III/c 5 A 445 163 60 98 54 32 54 54 54 22

133 Nagyesztergár I/a 5 A 1230 396 97 386 148 143 143 143 143 5 5 5 5

134 Nagygyimót III/c 5 A 672 250 60 120 81 48 48 48 81 33 33 33

135 Nagypirit III/c 5 A 388 166 47 47 47 47 47

136 Nagytevel I/a 5 A 564 198 90 178 82 61 61 73 82 82 21 9

137 Nagyvázsony I/a 5 A 1836 643 90 573 226 100 277 304 304 304 49 22 22 22

138 Nemesgörzsöny I/e 5 A 784 299 60 179 95 57 57 95 95 38 38

139 Nemesgulács I/e 5 A 1101 428 60 257 133 80 80 80 133 53 53 53

140 Nemeshany III/c 5 A 436 166 53 53 53 53 53

141 Nemesvámos I/a 5 B 2553 822 98 813 364 356 356 356 356 18 18 18 18

142 Nemesvita* I/d 5 A 406 199 60 119 49 29 49 49 49 20

143 Nemesszalók III/c 5 A 1025 353 60 212 124 74 74 74 124 50 50 50

144 Németbánya I/a 5 A 98 54 90 49 12 11 11 12 12 1 1

145 Nóráp I/a 5 A 245 88 60 53 30 22 22 22 30 30 8 8

146 Noszlop III/c 5 A 1140 423 139 60 83 1250 750 1250 1250 1250 500

147 Nyárád III/c 5 A 977 355 60 213 118 71 118 118 118 47

148 Nyirád I/a 5 A 1889 704 90 620 235 72 72 211 211 163 163 24 24

149 Óbudavár I/d 5 A 69 22 8 8 8 8 8

150 Olaszfalu I/a 5 A 1121 373 98 366 132 129 129 129 129 3 3 3 3

151 Oroszi III/c 5 A 168 90 20 20 20 20 20

152 Öcs I/d 5 A 263 108 32 32 32 32 32

153 Örvényes I/a 5 A 167 4500 71 95 67 38 675 677 677 677 713 36 36 36

31


besor.

EUtel.

csop.


áll.össz.

Csat.%





. 2001 2005 2010 nagytáv.fő % db m3/d

154 Ősi II/b 5 B 2185 734 80 580 254 127 203 203 203 127 51 51 51

155 Öskü I/a 5 B 2313 748 90 689 283 226 248 248 248 56 35 35 35

156 Paloznak I/a 5 A 395 700 145 100 145 42 105 147 147 147 147 0 0 0 0

157 Pápa I/a 3 D 33583 12448 90 11203 4136 9000 8012 10508 12479 12479 5124 2628 657 657

158 Pápadereske III/c 5 A 288 95 60 57 35 21 35 35 35 14

159 Pápakovácsi I/a 5 A 612 170 90 153 88 80 80 88 88 8 8

160 Pápasalamon III/c 5 A 379 184 60 110 46 28 28 46 46 18 18

161 Pápateszér III/c 5 A 1312 505 60 303 159 95 159 159 159 64

162 Papkeszi III/c 5 A 1677 531 60 317 196 117 117 117 117 79 79 79 79

163 Pécsely I/d 5 A 616 265 60 159 75 45 45 45 75 30 30 30

164 Pénzesgyőr I/d 5 A 385 166 47 47 47 47 47

165 Pétfürdő I/a 3 B 4965 1421 60 852 620 300 524 552 552 552 396 368 368 368

166 Porva I/d 5 A 520 185 84 154 61 51 51 51 51 10 10 10 10

167 Pula I/a 5 A 224 91 90 82 27 24 24 27 27 3 3

168 Pusztamiske I/a 5 A 464 154 60 92 56 33 56 56 56 23

169 Raposka III/c 5 A 228 81 28 28 28 28 28

170 Révfülöp I/a 4 A 1149 17500 494 95 469 162 2625 1672 2648 2648 2648 1115 139 139 139

171 Rigács III/c 5 A 222 109 27 27 27 27 27

172 Románd III/c 5 A 360 143 44 44 44 44 44

173 Salföld I/e 5 A 79 51 10 10 10 10 10

174 Sáska I/a 5 A 304 125 90 113 37 33 33 37 37 4 4

175 Sikátor III/c 5 A 353 139 60 91 45 25 27 27 27 20 18 18 18

176 Sóly I/a 5 A 363 119 90 107 44 40 40 40 44 4 4 4

177 Somlójenő I/d 5 A 316 146 60 88 38 23 38 38 38 15

178 Somlószőlős III/c 5 A 807 330 98 98 98 98 98

179 Somlóvásárhely I/d 5 A 1150 458 60 275 139 83 139 139 139 56

32


besor.

EUtel.

csop.


áll.össz.

Csat.%





. 2001 2005 2010 nagytáv.fő % db m3/d

180 Somlóvecse III/c 5 A 115 64 14 14 14 14 14

181 Sümeg I/a 3 B 6847 2453 80 1962 1036 200 741 967 967 967 494 269 269 269

182 Sümegprága III/c 5 A 697 246 60 148 84 51 51 51 84 33 33 33

183 Szápár I/d 5 A 548 195 92 180 69 62 62 62 62 7 7 7 7

184 Szentantalfa III/c 5 A 389 128 60 77 47 28 28 47 47 19 19

185 Szentbékkálla I/a 5 A 261 119 90 107 32 28 28 32 32 4 4

186 Szentgál I/a 5 B 2810 954 90 859 340 306 306 306 340 34 34 34

187 Szentimrefalva III/c 5 A 249 107 30 30 30 30 30

188 Szentjakabfa I/a 5 A 139 47 90 42 17 15 15 17 17 2 2

189 Szentkirályszabadja I/a 5 A 2079 612 97 599 222 216 216 216 216 6 6 6 6

190 Szigliget I/a 5 A 954 2000 405 95 385 131 300 215 258 409 409 216 173 22 22

191 Szőc I/a 5 A 450 105 90 95 54 49 49 54 54 5 5

192 Tagyon I/d 5 A 92 32 60 19 11 7 11 11 11 4

193 Takácsi III/c 5 A 996 345 60 207 121 72 72 72 121 121 49 49

194 Taliándörögd I/a 5 A 783 293 60 176 95 67 67 95 95 28 28

195 Tapolca I/a 3 D 17914 6606 91 5986 2562 2000 3102 4165 4165 4165 1460 397 397 397

196 Tés I/a 5 A 972 418 90 380 116 85 104 104 104 31 12 12 12

197 Tihany I/a 5 A 1440 2300 624 95 593 198 345 288 288 516 516 255 255 27 27

198 Tótvázsony I/a 5 A 1172 432 90 389 142 128 128 142 142 14 14

199 Tüskevár III/c 5 A 625 265 60 159 76 46 76 76 76 30

200 Ugod I/a 5 A 1638 604 90 544 198 178 178 178 198 20 20 20

201 Ukk III/c 5 A 403 172 60 103 49 29 29 29 49 20 20 20

202 Úrkút I/a 5 B 2217 732 90 658 275 170 176 247 247 105 105 28 28

203 Vanyola III/c 5 A 647 275 60 165 78 47 47 47 78 31 31 31

204 Várkesző I/e 5 A 246 114 60 68 30 18 18 30 30 12 12

205 Városlőd I/a 5 A 1473 527 90 474 178 160 160 160 178 18 18 18

33


besor.

EUtel.

csop.


áll.össz.

Csat.%





. 2001 2005 2010 nagytáv.fő % db m3/d

206 Várpalota I/a 3 D 21682 8313 90 7481 2578 1200 3324 3381 3381 3381 453 397 397 397

207 Vaszar III/c 5 A 1706 663 60 398 206 124 124 124 206 82 82 82

208 Vászoly I/a 5 A 225 102 90 92 27 25 25 25 27 2 2 2

209 Veszprém I/a 2 E 61473 23598 90 21300 9133 5000 12578 12719 12719 12719 1554 1414 1414 1414

210 Veszprémfajsz I/a 5 A 272 87 95 83 37 35 35 35 35 2 2 2 2

211 Veszprémgalsa III/c 5 A 309 149 37 37 37 37 37

212 Veszprémvarsány III/c 5 A 1040 405 60 240 129 76 78 78 78 53 51 51 51

213 Vid III/c 5 A 154 71 19 19 19 19 19

214 Vigántpetend I/d 5 A 200 150 102 60 61 24 30 35 35 35 54 54 19 19

215 Vilonya I/a 5 A 631 234 90 211 76 69 69 69 76 76 7 7

216 Vinár III/c 5 A 244 92 60 55 30 18 18 30 30 12 12

217 Vöröstó I/d 5 A 114 52 88 46 13 11 11 11 11 2 2 2 2

218 Zalaerdőd III/c 5 A 387 167 47 47 47 47 47

219 Zalagyömörő III/c 5 A 536 205 60 123 65 39 39 39 65 26 26 26

220 Zalahaláp I/a 5 A 1052 370 90 333 127 115 115 115 127 12 12 12

221 Zalameggyes III/c 5 A 57 37 7 7 7 7 7

222 Zalaszegvár III/c 5 A 182 83 22 22 22 22 22

223 Zánka I/a 5 A 908 4600 402 95 382 109 690 256 400 760 760 707 399 39 39

224 Zirc I/a 3 B 7445 2596 90 2336 1046 100 859 1041 1041 1041 287 105 105 105

Összesen: 350314 178911 142477 114417 54936 26111 21863 59631 75379 87812 89432 43322 27548 15430 13745

Megjegyzés:

A keletkező egyéb szennyvízmennyiség a közcsatornán elvezetett ipari üzemek kommunális szennyvízmennyiségét jelenti

település neve* = a csatornán elvezetett szennyvíz a KDT VIZIG működési területén kívülre vezetve

település neve ** = a közcsatornán elvezetett szennyvíz üzemi szennyvíztisztító telepre van vezetve

34

II/D/7. számú táblázat.

FEJÉR MEGYEHelyszín Tevékenységtípus

(*)Kezelt

hulladékfajtaKezelt hulladék

mennyisége (t/év)Létesítmény

kapacitása (t/év)Székesfehérvár* R10 6000Bakonycsernye*

R10 98

Bicske* R10 250Csákvár* R10 112Agárd* R10 216Etyek* R10 158Csákberény* R10 272Mezőszilas* R10 75Újbarok* R10 88Iváncsa* R10 68Pusztasza-bolcs*

R10 65

Rácalmás* R10 89Polgárdi* R10 220Bakonyi Erőmű Rt. Balinkai meddőhá-nyója

R10(rekultivációs célok)

3060

Pusztavám Vérteskert (hulladékle-rakó)

D2 300

Sárbogárdi Kommunális lerakó

D5 460

Enying szippantott szennyvíz- leürítő hely

D2 430

Az adatok a szennyvízstatisztikából, a *-gal megjelölt adatok a Fejér Megyei NTSZ-től származnak.



Helyszín Tevékeny-

ségtípus (*)

Kezelt hulladék-fajta

Kezelt hulladék mennyisége(t/év)

Létesítmény kapacitása

(t/év)

Tatai Környezetvédelmi Rt. Almásfüzítői un. VII. sz. tározója

D801 190805 27166 36000

Naszály 0243/1-2 hrsz. szántóföld

D202 190805 550 550

Szomódi Mezőgazdasági Szövetkezet, Szomód, Környe 276 ha terület

D202 190805 4544 4544

Esztergom város kommunális hulladéklerakó

D199 190805 7780 7780

Patár Rt., Környe D202 190805 15161 15161

36

Forrás: Növényvédelmi Állomás és szennyvíztisztítók bejelentései


VESZPRÉM MEGYE

Helyszín Tevékeny-ségtípus (*)

Kezelt hulladék-

fajta

Kezelt hulladék mennyisége (t/év) Létesít-mény kapacitása (t/év)

Balatonfő-kajár*

R10 komposzt 3000

Balatonke-nese*Papkeszi*

R10 szennyvíz-iszap

4060

Bakony-szentlászló*

R10 víztelenített iszap

190

Mencshely* R10 komposzt 2800

Mezőlak* R10 komposzt 7000Ajka(vörösiszap tároló)

D5 szennyvíz-iszap

4280

Az adatok a szennyvízstatisztikából, a *-gal megjelölt adatok a Veszprém Megyei NTSZ-től származnak. (*)tevékenységtípus a 102/1996 rendelet 6. függelékében szereplő definíció szerint

A tevékenységtípusok jelmagyarázata:

R10 mezőgazdasági hasznosítás, illetve ökológiai javulást eredményező talajkezelés (27821 t/év)

D2 talajban történő kezelés (730 t/év)D199 egyéb (7780 t/év)D202 szennyvíziszap elhelyezés mezőgazdaságilag művelt területen (20255 t/a) – ezen hulladéktípus ilyen jellegű elhelyezése a hasznosításhoz áll közelebb, ezért a továbbiakban ezen mennyiségeket a hasznosított mennyiségeknél vettük figyelembeD5 műszaki védelemmel kialakított lerakó (4.740 t/év)D801 komposztálás (27166 t/év)

37

II/D/10. számú táblázat: A régióban létesítendő szennyvízkezelési és szennyvíziszap kezelési létesítmények


EsztergomVeszprém

1. Szennyvízcsatorna építés (km) 570 100 500 11702. Szennyvíztisztító telepek (em3) - új telep (em3) 3980 950 15560 20490 - rekonstrukció (em3) 1500 5000 6200 12700 - felhagyás (em3) - - 4900 49003. Komposztáló telepek (db) 3 1 3 7

Szennyvízcsatorna építés indokolásaA szennyvízelvezetésre és –tisztításra vonatkozóan az érvényes Kormányrendeletek meghatározzák településenként az időbeli fontossági sorrendet, melytől e program összeállítása során nem kívántak a szakértők eltérni.

Fejér megyére a 2006-os intervallumig tervezett 570 km szennyvízcsatorna hossz megépítésével a 2005. évre előirányzott Komplex Program szerinti érték teljesül. Ezek közül ki kell emelni Székesfehérvár, a Velencei-tó térségi települések, valamint Adony, Enying és az elmaradt térségek fejlesztéseit.

Komárom-Esztergom megyében a 2005. évi előirányzathoz 83 km szennyvízcsatorna építése szükséges és a 2006-ra tervezett 17 km megépítésével a 100 km összes hossz megvalósítható. Kiemelten Tata, Tokodaltáró, Oroszlány, Úny, Szárliget és agglomerációja és Tatabánya csatornázása szükséges.

Veszprém megyében az érzékeny vízminőségi területhez sorolt Balaton vízgyűjtőhöz (néhány parti település még jelenleg sem rendelkezik szennyvízelvezetéssel – Ábrahámhegy, Balatonrendes, stb.), a Közép-dunántúli karszton fekvő települések szennyvízcsatornázása kiemelten fontos, annak ellenére, hogy a Komplex Program szerint 2005-re tervezett csatornahossz (2119 km) helyett 2002-ben már 2440 km csatorna működött. A fejlesztés tovább kell folytatni, ezért indokoltnak tartjuk a tervezett 500 km csatorna megépítését 2006-ig.

Korszerű komposztáló telep építéséből 7 db-ot irányoztunk elő, amelyek regionálisan képesek megoldani a komposztálandó szennyvíziszapok kezelését.

38

II/D.3. számú melléklet. Régióban meglévő és kiépítésre kerülő kommunális szennyvíztisztító telepek

II/D/11. számú táblázat. Szennyvíztisztító telepek listája Fejér megye

Vízgyűjtő neve Megye Szennyvíztelep Csatolt

települések Prior.Közig.beso

r.

EU telep. csop.

Ipari szv.

(m3/d)

Szennyvíztisztító telep

mértékadó szennyvíz (m3/d) kapacitás (m3/d)

2001 2006 2010 2010 után 2001 2006 2010

Séd-Nádor-Gaja

Fejér

Aba I/c 4 b 303,0 404,0 404,0 - 1200 1200 -Soponya I/d 4 a 131,0 174,0 174,0 - Káloz I/b 5 b 177,0 236,0 236,0 - Sárkeresztúr I/c 5 b 167,0 222,0 222,0 - Sárszentágota I/e 5 a 98,0 131,0 131,0 Séd-Nádor-Gaja

Fejér

Bakonycsernye II/b 5 b 231,0 308,0 308,0 400 400 400Séd-Nádor-Gaja

Fejér

Bodajk I/a 4 b 40 227,0 290,0 387,0 436,0 750 750 800 - Balinka I/a 5 a 26,0 66,0 88,0 88,0 - Csókakő I/d 5 a 73,0 98,0 98,0 - Csákberény I/d 5 a 90,0 120,0 120,0 - Söréd I/a 5 a 31,0 42,0 42,0 Séd-Nádor-Gaja

Fejér

Cece II/b 4 b 205,0 274,0 700 - Alap II/b 5 b 152,0 202,0 - Alsószentiván III 5 a 67,0 - Sáregres I/c 5 a 59,0 79,0 79,0 - Vajta III 5 a 97,0 Séd-Nádor-Gaja

Fejér

Fehérvárcsurgó I/a 5 a 147,0 178,0 178,0 200,0 250 250 250Séd-Nádor-Gaja

Fejér

Kincsesbánya I/a 5 a 20 161,0 166,0 168,0 168,0 600 600 600 -Bakonykúti I/a 5 a 7,0 10,0 11,0

- Isztimér-Guttamási I/a 5 a 52,0 65,0 87,0 98,0

Séd-Nádor-Gaja

Fejér

Mór II/a 3 c 300 978,0 1048,0 1223,0 1485,0 1500 1500 1500 - Nagyveleg III 5 a 62,0 Séd-Nádor-Gaja

Fejér

Pusztavám I/b 5 b 50,0 187,0 250,0 250,0 70 300 300Séd-Nádor-

Fejér Sárbogárd II/a 3 c 410,0 984,0 1312,0 1394,0 1500 1500 1500

1



r.

EU telep. csop.

Ipari szv.

(m3/d)



2001 2006 2010 2010 után 2001 2006 2010

Gaja

Séd-Nádor-Gaja

Fejér

Sárkeresztes I/a 5 a 107,0 142,0 142,0 - 700 700 - Magyaralmás I/a 5 a 108,0 144,0 162,0 - Moha III 5 a 29,0 39,0 39,0

-Iszkaszentgyörgy I/a 5 a 115,0 154,0 173,0

Séd-Nádor-Gaja

Fejér

Seregélyes I/c 4 b 299,0 399,0 399,0 500 500Séd-Nádor-Gaja

Fejér

Szabadbattyán I/a 4 b 323,0 430,0 484,0 500 500 500 - Kőszárhegy I/a 5 a 88,0 118,0 132,0 Séd-Nádor-Gaja

Fejér

Székesfehérvár I/a 2 e 899010487,

011119,

011624,

011624,

0 47500 47500 47500 -Nádasdladány I/e 132,0 176,0 176,0 - Sárszentmihály I/c 5 b 193,0 258,0 258,0 - Úrhida I/d 5 a 100,0 134,0 134,0 -Sárkeszi I/e 39,0 52,0 52,0 -Jenő III 85,0 114,0 114,0 - Csór I/a 5 a 112,0 150,0 168,0 Séd-Nádor-Gaja

Fejér

Tác I/d 5 a 109,0 146,0 146,0 - - 200 - Csősz I/d 5 a 76,0 101,0 101,0 Velencei-tó

FejérCsákvár I/a 4 b 70 167,0 371,0 494,0 556,0 500 500 750

Velencei-tó

Fejér Gárdony (Agárd) I/a 3 b 3177,0 3287,0 3287,0 3433,0 6700 6700 12000

- Velence I/a 4 b 1291,0 1434,0 1639,0 1639,0 - Kápolnásnyék I/a 5 b 186,0 248,0 331,0 352,0 - Sukoró I/a 5 a 94,0 383,0 511,0 511,0 - Pákozd I/a 5 b 325,0 433,0 433,0 - Nadap III 5 a 38,0 - Pázmánd II/b 5 a 139,0 185,0 185,0 - Vereb III 5 a 58,0 77,0 - Pátka III 5 a 118,0 157,0 Velencei-tó Fejér Lovasberény II/b 5 b 196,0 261,0 Velencei-tó

FejérZámoly II/b 5 b 155,0 206,0 206,0 400 400 400

Váli víz Fejér Baracska I/b 5 b 185,0 246,0 246,0 730 730 -Kajászó I/d 5 a 71,0 95,0 95,0 - Vál I/c 5 b 167,0 222,0 222,0 Váli víz Fejér Iváncsa I/a 5 b 186,0 248,0 279,0 530 530 530

2



r.

EU telep. csop.

Ipari szv.

(m3/d)



2001 2006 2010 2010 után 2001 2006 2010

- Beloiannisz III 5 a 17,0 83,0 110,0 110,0 - Besnyő III 5 a 133,0 178,0 178,0 Váli víz Fejér Újbarok I/d 5 a 25,0 33,0 33,0 600 600 600 - Szár I/a 5 a 122,0 163,0 184,0 - Felcsút III 5 a 118,0 157,0 157,0 - Alcsútdoboz I/d 5 a 98,0 130,0 130,0 - Tabajd III 5 a 64,0 85,0 Váli víz Fejér Vértesacsa III 5 a 127,0 170,0 170,0 - 330 330 - Vértesboglár I/d 5 a 65,0 87,0 87,0 - Bodmér III 5 a 17,0 22,0 22,0 Szent-László patak

Fejér

Bicske I/a 3 c 200 513,0 811,0 1081,0 1081,0 2400 2400 2400 - Csabdi III 5 a 82,0 110,0 110,0 - Mány I/b 5 b 155,0 207,0 220,0 Szent-László patak

Fejér

Ráckeresztúr I/b 5 b 224,0 299,0 337,0 - Tordas III 5 a 146,0 - - 1050 - Gyúró III 5 a 109,0 - Martonvásár II/b 4 b 355 474 Sió Fejér Enying II/b 3 b 525,0 700,0 50 50 850 Kisláng II/b 5 b 187,0 249,0 300 Lajoskomárom II/b 4 b 175,0 234,0 300 Mátyásdomb III 5 a 76,0 Mezőkomárom III 5 a 105,0 150 150 150 Mezőszilas II/b 5 b 70,0 169,0 225,0 225,0 100 250 - Dég II/b 5 b 192,0 256,0 Polgárdi II/b 3 b 399,0 591,0 591,0 628,0 400 800 800 Szabadhídvég III 5 a 90,0 Duna Fejér Adony I/a 4 b 267,0 345,0 345,0 388,0 300 350 350Duna Fejér Dunaújváros I/a 2 e 1000 6193,0 6193,0 6193,0 6395,0 - 15000 15000 - Nagyvenyim I/c 5 b 266,0 354,0 354,0 - Baracs II/b 5 b 224,0 299,0 - Kisapostag III 5 a 114,0 - Mezőfalva II/b 4 b 344,0 459,0 - - 1000Duna Fejér Előszállás II/b 4 b 272 363 - - 500 - Nagykarácsony III 5 a 146,0 Duna Fejér Etyek I/b 5 b 307,0 314,0 314,0 334,0 600 600 600Duna Fejér Ercsi I/a 4 b 567,0 795,0 795,0 895,0 2000 2000 2000Duna Fejér Perkáta II/b 4 b 290,0 386,0 386,0 600 600 1200 - Szabadegyháza II/b 5 b 167,0 223,0 223,0 - Sárosd II/b 4 b 236,0 315,0 315,0 - Hantos III 5 a 95,0 - Nagylók III 5 a 111,0 Duna Fejér Pusztaszabolcs 4 b 199,0 442,0 590,0 590,0 500 500 500

3



r.

EU telep. csop.

Ipari szv.

(m3/d)



2001 2006 2010 2010 után 2001 2006 2010

Duna Fejér Rácalmás II/b 4 b 225,0 265,0 353,0 353,0 300 300 600 - Kulcs III 5 a 116,0 155,0 Összesen: 10620 26210 36469 44209 47811 69100 88340 99840 Veszpr. Balatonfőkajár: -Füle III 81 81 81 -Lepsény II/b 228 228 304

-Mezőszentgyörgy III 130 130 130

439 439 515 Tolna Simontornya: -Igar III 105

4

x. számú táblázat. Szennyvíztisztító telepek fejlesztései Komárom-Esztergom megye

Sor szám

Szennyvíztisztító telepekLEÉ 2010

Szennyvíztisztító telepen keletkező iszap

telep helyemértékadó kapacitás (m3/d) mennyisége

m3/d 1998 2010

kezelés módja

1998 2010elhelyezés módja

1998 20101998 2002 2004 2006

1 Bana 600 600 600 5000 1,4 2*

2 Bábolna 1000 1000 1000 1000 83332 3,5

2 2 III.3 I.2

3 Bakonyszhely 150 150 150 1500 0,8 24 Kisbér 500 1000 1500 1500 12500 4,8 1 III.3 I.26 Császár 500 500 500 4166 1,2 27 Ács 750 750 1000 6250 2,2 2

8 Nagyigmánd 200 500 500 500 41662,7 1,4

1 2 IV. I.2.

9 Kocs 400 400 400 400 33330,6 0,9

2 2 III.3 I.2

10 Kömlőd 300 300 300 2500 0,8 2 III.3 I.2

11 Oroszlány 9000 9000 5000 5000 4200011,7 14,0

2 2 I.2. I.2.

12 Tatabánya 24000 24000 24000 24000 20000048,2 76,0

2 2 I.2. I.2.

13 Tata 6000 6000 6000 5000 7833010,5 16,3

2 2 I.2. I.2.

14 Szomód 300 300 300 300 25000,3 0,5

2 2 III.2 I.2.

15 Naszály 420 420 420 420 35003 4 ,5

1/2* 1/2* I.2. I.2.

16 Gyermely i.p 300 300 300 2500 0,7 2 III.3 I.2

17 Dág 150 150 150 150 12506,6 10,0

1/2* 1/2* III.3 I.2

18 Sárisáp 400 400 400 400 33330,8 1,2

2 2 III.3 I.2

19 Epöl 700 700 700 700 5833 1,7 2 I.2.

20 Csolnok 600 600 600 600 78330,6 1,0

2 2 III.3 I.2

21 Tát 2400 2400 2400 3000 200003,8 5,6

2 2 III.3 I.2

22 Leányvár 800 800 800 6667 1,9* 2

23 Mogyorósbánya 100 100 100 100 8335,4 8,4

1/2* 1/2* III.3. I.2.

24 Komárom 4500 4500 4500 37500 13,3 2 III.3. .

25 Almásfüzítő 2000 2000 2000 2000 166001,4 2,8

2 2 III.3. III.3.

26 Dunaalmás 480 480 480 4000 1,2 2 III.3.

27 Süttő/Lábatlan 1500 1500 2000 2000 166003,4 5,6

2 2 III.3. III.3.

28 Nyergesujfalu* 9000 9000 12000 12000 1000009,0 12,0

2 2 III.3. III.3.

29 Mocsa 350 350 350 2917 0,6 2 III.3.30 Dorog 5000 5000 5000 5000 41666 5,2 2 III.3. I.2.

5

Sor szám

Szennyvíztisztító telepek LEÉ 2010

Szennyvíztisztító telepen keletkező iszap

telep helyemértékadó kapacitás (m3/d) mennyisége

m3/d 1998 2010

kezelés módja

1998 2010

elhelyezés módja 1998 20101998 2002 2004 2006

6,5 2

31 Esztergom 12000 12000 12000 12000 10000010,7 16,2

2 2 III.3 I.2

32 Tardos 250 250 250 2083 0,7 233 Tarján 480 480 480 480 4000 0,8 2 III.3 I.234 Héreg 100 100 100 100 833 0,7 1/2* III.3. I.2.35 Súr 250 250 250 250 2083 0,8 1 III.3. I.2 Összesen: 86280 86280 86130 750609

*Megjegyzés: Saját ipari és fogadott kommunális szennyvíz, lakossági kb. 1200 m3/d

6

x. számú táblázat. Szennyvíztisztító telepek listája Veszprém megye

Sor-szám


Prio. Közig.besor.

EUtel.

csop.

A szennyvíztisztító telep

telep helye csatlakozó településmértékadó kapacitás tisztítási fokozat

2001 2005 2010 nagytáv. 2005 2010 nagytáv.

1. Ajka 9075 9075 9075 9075 II. II. II. II. Széles patak Ajka 1 3 D 6230 7411 8250 8250 Magyarpolány 8 5 A 46 92 92 92 Városlőd 1 5 A 160 160 160 Kislőd 8 5 A 96 96 96 Farkasgyepű 1 5 A 190 190 190 2. Badacsonytördemic Badacsonyi V/2. Régió 1800 4000 4000 III. III. III. Eger víz Badacsonytördemic 7 5 A 200 442 442 Szigliget 7 5 A 170 409 409 Badacsonytomaj 4 4 B 900 2566 2566 Ábrahámhegy 7 5 A 290 290 Balatonrendes 7 5 A 52 52 Nemesgulács 7 5 A 80 80 80 Káptalantóti 8 5 A 36 36 36 Kisapáti 6 5 A 28 3. Bakonybél 200 200 200 200 III. III. III. III. Gerence patak Bakonybél 1 5 A 110 167 167 167 4. Bakonyszentlászló 350 350 350 III. III. III. Sokorói Bakonyér Bakonyszentlászló 1 5 A 227 227 227 Fenyőfő 6 5 A 14 14 14 5. Balatonfüred I. 8000 II. Veszprémi Séd Balatonfüred II. Balatonfüred VI/1 rég. 5000 10000 10000 II. II. II. Veszprémi Séd Balatonfüred 1 3 C 1500 2200 7150 7150 Aszófő 1 5 A 163 163 163 Balatonakali 1 5 A 310 310 310 Balatonudvari 1 5 A 202 202 202 Örvényes 1 5 A 677 677 677 Vászoly 1 5 A 25 25 25 Tihany 6 5 A 408 408 516 516 Balatonszőlős 7 5 A 31 31 31 Dörgicse 7 5 A 22 22 22 Pécsely 7 5 A 45 45 45 6. Balatonfűzfő Balatonfűzfő VI/2 rég. 12000 12000 12000 12000 II. II. II. II. Veszprémi Séd Balatonfűzfő 4 4 B 2356 2356 2356 2356

7

Sor-szám


Prio. Közig.besor.

EUtel.

csop.



2001 2005 2010 nagytáv. 2005 2010 nagytáv.

Alsóörs 1 5 A 1000 1266 1266 1266 Balatonalmádi 1 3 B 3375 4500 6565 6565 Balatonfüred 1 3 C 1500 3139 1788 1788 Palóznak 1 5 A 120 120 120 120 Csopak 7 5 A 982 982 982 982 Felsőörs 7 5 A 73 73 Lovas 7 5 A 28 28 28 7. Balatonkenese I. VII. régió 2500 5000 5000 10000 II. II. II. Cinca Balatonkenese II. 3600 II. Balatonkenese 4 4 B 3200 3564 6564 Balatonfőkajár 7 5 A 111 111 111 111 Balatonvilágos 7 5 A 881 1131 1131 Füle 3 81 81 81 Lepsény 2/b 228 228 304 Mezőszentgyörgy 3 130 130 130 8. Béb 400 400 400 II. II. Gerecse patak Béb 8 5 A 18 18 18 Csót 8 5 A 57 57 57 Ugod 1 5 A 178 178 178 Homokbödöge 1 5 A 88 88 88 Nagygyimót 1 5 A 48 48 48 Vanyola 1 5 A 47 47 47 9. Berhida 900 900 900 900 Berhida 1 4 B 154 652 652 652 II. III. III. III. Veszprémi-Séd Papkeszi 8 5 A 32 117 117 117 Küngös 8 5 A 41 41 41 Csajág 8 5 A 66 66 66

10. Borzavár 200 200 200 200 III. III. III. III. Borzavári árok Borzavár 1 5 A 91 91 91 91 Porva 6 5 A 25 37 37 37

11. Csabrendek 350 350 II. II. Meleg víz Csabrendek 2 5 B 300 300

12. Csetény 400 400 400 400 III. III. III. Gaja patak Csetény 5 5 A 99 152 182 182 Szápár 8 5 A 19 42 42 42

8

Sor-szám


Prio. Közig.besor.

EUtel.

csop.



2001 2005 2010 nagytáv. 2005 2010 nagytáv.

13. Devecser 400 400 800 800 II. II. II. Torna patak Devecser 5 4 B 569 569 Kolontár 6 5 A 59 Pusztamiske 6 5 A 34

14. Dudar 360 720 720 720 III. III. III. Gaja patak Dudar 8 5 A 100 275 275 275 Olaszfalu 1 5 A 119 119 119 Nagyesztergár 6 5 A 89 89 89 Bakonyszentkirály 8 5 A 73 73 73 Bakonyoszlop 8 5 A 39 39 39 Bakonynána 8 5 A 73 73 73 Csesznek 6 5 A 43 43 43

15. Eplény 90 90 90 90 I. I. I.Árok (Veszprémi-Séd)

Eplény 1 5 A 49 49 49 49

16. Halimba 70 70 200 200 II. III. III. Kigyós patak Halimba 1 5 A 63 63 126 126 Szőc 1 5 A 49 49

17. Hárskút 100 100 100 III. III. III. Gerence patak Hárskút 1 5 A 71 71 71

18. Hegyesd 250 250 III. III. III. Eger víz Hegyesd 6 5 A 13 13 Kapolcs 6 5 A 64 64 Vigántpetend 6 5 A 35 35 Monostorapáti 8 5 A 136 136

19. Herend 900 900 900 900 III. III. III. III. Veszprémi-Séd Herend 5 4 B 419 435 435 435 Bánd 1 5 A 65 65 65 65 Szentgál 1 5 B 306 306 306

20. Királyszentistván 400 400 400 III. III. Veszprémi Séd Királyszentistván 1 5 A 38 38 38 Litér 1 5 A 213 213 213 Vilonya 1 5 A 69 69 69

9

Sor-szám


Prio. Közig.besor.

EUtel.

csop.



2001 2005 2010 nagytáv. 2005 2010 nagytáv.

Sóly 1 5 A 40 40 40

21. Köveskál 150 150 III. III. Burnót patak Köveskál 7 5 A 34 34 Monoszló 1 5 A 18 18 Szentbékálla 1 5 A 28 28 Balatonhenye 6 5 A 14 14 Mindszentkálla 6 5 A 26 26

22. Kup 400 400 400 Kup 6 5 A 35 35 42 Pápakovácsi 1 5 A 80 80 80 Nóráp 6 5 A 22 22 22 Pápasalamon 8 5 A 22 22 22 Ganna 8 5 A 39 39 39 Döbrönte 8 5 A 30 30 30 Bakonyjákó 1 5 A 70 75 75

23. Lovászpatona 200 II. Csángota -ér Lovászpatona 8 5 A 85 Nagydém 8 5 A 32

24. Malomsok 400 400 II. II. Marcal Malomsok 1 5 A 69 69 Marcaltő 7 5 A 67 67 Egyházaskesző 6 5 A 45 45 Várkesző 8 5 A 18 18 Nemesgörzsöny 8 5 A 38 38 Nagyacsád 8 5 A 53 53

25. Nagyvázsony 500 500 500 500 III. III. III. III. Vászolyi-Séd Nagyvázsony 1 5 A 110 204 304 304 Vöröstó 6 5 A 6 8 8 8 Mencshely 6 5 A 11 21 21 21 Barnag 6 5 A 10 10 Pula 1 5 A 24 24 Hidegkút 1 5 A 45 45 Tótvázsony 1 5 A 128 128

26. Nemesszalók 200 200 200 II. II. Hajagos patak Nemesszalók 8 5 A 74 74 74

10

Sor-szám


Prio. Közig.besor.

EUtel.

csop.



2001 2005 2010 nagytáv. 2005 2010 nagytáv.

Dabrony 8 5 A 35 35 35 Nagyalásony 8 5 A 40 40 40 Marcalgergelyi 8 5 A 36 36 Vinár 8 5 A 18 18

27. Nyirád * 150 150 250 250 II. II. III. III. Kígyós patak Nyirád 1 5 A 45 45 211 211

28. Ösi 350 350 350 350 III. III. III. III. Nádor csatorna Ösi 8 5 B 62 203 203 203

29. Öskű 350 350 350 350 III. III. III. Péti-víz Öskű 1 5 B 124 248 248 248

30. Pápa 8500 15000 18000 18000 II. II. II. II. Mezőlaki Séd Pápa-Tapolcafő 1 3 D 8500 11644 13973 13973 Dáka 8 5 A 30 46 Adásztevel 6 5 A 66 80 Nagytevel 1 5 A 61 73 Mihályháza 8 5 A 65 65 Békás 8 5 A 18 18 Mezőlak 8 5 A 83 83 Nyárád 8 5 A 71 71 Pápadereske 21 21

31. Pápateszér 200 II. Sukorói Bakony-ér Pápateszér 6 5 A 95 Bakonyszentiván 8 5 A 22

32. Révfülöp V/1 régió 3200 3200 6000 6000 III. III. III. III. Balaton Révfülöp 7 4 A 1800 2648 2648 2648 Zánka 1 5 A 92 400 760 760 Balatonszepezd 1 5 A 47 100 676 676 Kővágóörs 7 5 A 510 510

33. Sümeg 1050 1050 1050 1050 II. II. II. II. Marcal Sümeg 2 3 B 690 967 967 967 Sümegprága 8 5 A 51 51 51 Bazsi 8 5 A 36 36 36 Dabronc 8 5 A 42 42 Gógánfa 8 5 A 61 61

11

Sor-szám


Prio. Közig.besor.

EUtel.

csop.



2001 2005 2010 nagytáv. 2005 2010 nagytáv.

Ukk 8 5 A 29 29 Zalagyömörő 8 5 A 39 39

34. Tagyon 100 III. Cserkuti patak Tagyon 6 5 A 7 Balatoncsicsó 1 5 A 20 Szentantalfa 6 5 A 28 Szentjakabfa 1 5 A 15

35. Vaszar 250 250 250 II. Gerenci patak Takácsi 8 5 A 72 72 72 Vaszar 8 5 A 124 124 124 Gecse 8 5 A 38 38 38

36. Taliándörögd 100 100 100 III. III. III. Ráskói patak Taliándörögd 6 5 A 67 67 67

37. Tapolca 5000 5000 5000 5000 III. III. III. III. Tapolca patak Tapolca 1 3 D 3727 4562 4562 4562 Zalahaláp 1 5 A 115 115 115 Sáska 1 5 A 33 33 Gyulakeszi 6 5 A 51 51 Lesencefalu 7 5 A 26 26 26 Les.istvánd-Uzsa 7 5 A 100 100 100 Lesencetomaj 7 5 A 85 85 85

38. Tés 150 150 150 150 III. III. III. Gaja patak Tés 1 5 A 35 111 111 111

39. Tüskevár 250 II. Torna patak Tüskevár 8 5 A 46 Somlójenő 6 5 A 23 Somlóvásárhely 6 5 A 83 Apácatorna 8 5 A 17

40. Úrkút * 200 200 300 300 II. II. III. III. Csinger patak Úrkút 1 5 B 120 120 247 247

41. Várpalota 6000 6000 6000 6000 I. III. III. III. Inota patak Várpalota 1 3 D 2800 3381 4876 4876

12

Sor-szám


Prio. Közig.besor.

EUtel.

csop.



2001 2005 2010 nagytáv. 2005 2010 nagytáv.

42. Veszprém 12000 12000 24000 24000 II. III. III. III. Veszprémi Séd Veszprém 1 2 E 8913 10580 12696 15235 Veszprémfajsz 1 5 A 28 28 34 34 Nemesvámos 1 5 B 146 272 326 326 Hajmáskér 1 5 B 107 157 378 454 Szentkirályszabadja 6 5 A 133 160 160

43. Márkó 150 150 150 II. III. III. III. Veszprémi Séd Márkó 1 5 A 145 145 145

44.Veszprémvarsány** 200 200 200 200 II. II. II. II. Sukorói Bakonyér

Veszprémvarsány 8 5 A 78 78 78 78 Sikátor 8 5 A 27 27 27 Lázi 8 5 A 47 47 47

45. Kemeneshőgyész 300 300 II. II. Marcal Kemeneshőgyész 6 5 A 46 46 Magyargencs 6 5 A 51 51 Külsővat 8 5 A 66 66 Kemenesszentpéter 61 61

46. Zirc 1050 1050 1050 1050 III. III. III. III. Cuha patak Zirc Zirc 1 3 B 680 1041 1041 1041 Összesen: 77395 84305 111485

* A meglévő szennyvíztisztító telep elbontásra kerül

II/F. SZÁMÚ FEJEZET ÉPÍTÉSI, BONTÁSI HULLADÉKOKÉS EGYÉBB INER HULLADÉKOK

II/F.1.1. AZ ADATGYŰJTÉS KÖRE, FORRÁSAI, PONTOSSÁG ÉS PROBLÉMÁI ÉS MÓDSZEREI

Az inert hulladék keletkezésének főbb forrásai:• Lakosság• Építőipari kivitelezés (felújítás, bontás, építés)• Útépítés (bontás és építés)• Építőanyag ipar termelési hulladéka (beton, cserép, tégla, stb.)

13

A keletkező inert hulladék éves mennyiségét több forrás együttes felhasználásával lehet csak megbecsülni, mivel ezen hulladéktípusra vonatkozóan kötelező adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn:

• Lerakókat üzemeltető vállalkozások adatszolgáltatása a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségek irányába

• Építőanyag gyártók és útépítő társaságok jelentése a Gazdasági Minisztérium irányába• Gazdasági társaságok önálló adatszolgáltatása a környezetvédelmi felügyelőség

megkeresése alapján• Irodalmi adatok a régióra vonatkozó inert hulladék felmér• Műszaki becslés

Az adatgyűjtésbe a fent felsorolt intézmények és szervezetek kerültek bevonásra.

Az adatgyűjtés problémái:• A hulladéktípusra vonatkozó egységes és általános adatszolgáltatási kötelezettség

hiánya,• A Gazdasági Minisztérium irányába történő önkéntes és anonim adatszolgáltatás nem

teljes volta és a bevallásban szereplő társaságok azonosíthatatlansága• Hulladék analízis hiánya a kommunális lerakókon• Hulladékkezelő létesítmények infrastruktúrájának hiányai, így a nyilvántartás és

szolgáltatott adatok pontatlansága• Pontos műszaki becsléseket gátló adathiány és adatpontatlanság

A fenti hiányok és pontatlanságok következtében a mennyiségi meghatározások esetében kb. 20-25%-os bizonytalansággal kell számolni, melyet a helyszíni bejárásokra alapozunk.

Azon esetekben, amikor becsléssel határoztuk meg a szükséges mennyiségeket, a közigazgatási terület alapján és a tervezők rendelkezésére álló légifotókra alapozott helyszíni felmérések eredményeit extrapoláltuk.

14

II/F.1.2. A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE

Az inert hulladék keletkezésének főbb forrásai:• Lakosság• Építőipari kivitelezés (felújítás, bontás, építés)• Útépítés (bontás és építés)• Építőanyag ipar termelési hulladéka (beton, cserép, tégla, stb.)

Az építési, kivitelezési munkálatok során kitermelt föld mennyiségéről adat nem áll rendelkezésre, a gyakorlatban a letermelt termőföldet elkülönítetten tárolják tereprendezési célokra, vagy értékesítik.

A Közép-dunántúli Régióban évente az inert hulladék képződése a következő módon oszlik meg a megyék között.

II/F/1 számú táblázat: A keletkező inert hulladékok mennyisége megyénként és forrásonként

Megye Kommunális hulladékkal

együtt gyűjtött mennyiség

(t/év)

Hulladék lerakókba beszállított mennyiség

(t/év)

Gazdasági társaságoknál

keletkező mennyiség

(t/év)

Lakosságnál keletkező, és

elhagyott mennyiség

(t/év)

Keletkező összes inert

hulladék mennyisége

(t/év)Fejér 11300 52050 57655 1900 122905Komárom-Esztergom

5900 48320 207488 1000 262708

Veszprém 9100 58700 13432 2000 83232Összesen 26300 159070 278575 4900 468845

Forrás: GM adatszolgáltatása, közszolgáltatói adatok, termelő vállaltok önálló adatszolgáltatása, becsült értékek

A fenti táblázat adatai szerint keletkező inert hulladékok mennyiségét az alábbi diagrammal ábrázoltuk.

Keletkezett inert hulladék mennyisége t/év

262708

12290583232

0

50000

100000

150000

200000

250000

300000


Veszprém megye

II/F/1. számú ábra

15

A keletkező inert hulladékok mennyiségére vonatkozó adatsorokat a II/F/1. számú melléklet tartalmazza.

A Közép-dunántúli Régióban a rendelkezésre álló adatok alapján tehát mindösszesen mintegy 468.845t/év inert hulladék keletkezik

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jogszabályi változások miatt a bázisévben (2001-ben) a bitumen tartalmú építési hulladékok a veszélyes hulladékok körébe tartoztak, azonban 2002-től ezen hulladékcsoport is az inert hulladékok körébe tartozik, növelve annak mennyiségét.

II/F.1.3. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE

Felhalmozott inert hulladék alatt a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett lerakóban felhalmozott anyagmennyiségeket értjük, amely lerakók azonban nem felelnek meg a 22/2001. (X. 10.) Korm. rendelet 1. számú függelékében közölt műszaki védelemnek.

A környezetvédelmi felügyelőségek ilyen lerakókra működési engedélyt nem adtak ki.

Termelő vállaltoknál, építőanyag gyártó vállaltoknál és egyéb közületeknél felhalmozott inert hulladék mennyiségére nyilvántartási adatok nem állnak rendelkezésre.

II/F.1.4. A TERÜLETRE BESZÁLLÍTOTT ÉS TERÜLETRŐL KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE

A területre beszállított és kiszállított inert hulladékok mennyiségére nincs megfelelő adatnyilvántartás, ezért ezen mennyiségekre kizárólag egyes közszolgáltatók ellátási adatai alapján lehet következtetni.

Ezen alapelvek figyelembe vételével az alábbi hulladéklerakó esetében történik inert hulladék beszállítás a Régión kívülről:

II/F/2. számú táblázat: A régióba beszállított inert hulladék mennyisége

Igénybe vett lerakó

Beszállítás Régión kívülről beszállított inert hulladék mennyisége

(t/év) Bicske Pest megyéből összesen 6741Tatabánya Pest megyéből 655Összesen 7396

Forrás: Közszolgáltatói adatközlés

Kiszállítás az alábbi településekről történik a régión kívülre, a feltüntetett mennyiségek az ellátott lakosok száma alapján becsült mennyiség:

16

II/F/3. számú táblázat: A régióból kiszállított inert hulladék mennyisége

Megye Cél terület/hulladéklerakó

Lakos szám Kiszállított inert hulladék mennyisége

(t/év)Fejér Pest megye

/Pusztazámor1757 950

Komárom-Esztergom

Pest megye / Vác 1134 140

Komárom-Esztergom

Győr-Moson-Sopron megye / Győr

7557 1800

Veszprém Győr-Moson-Sopron megye / Győr

15000* 4100

Összesen: 6990*Ellátási körzetek lakos száma alapján becsült mennyiségek

II/F.1.5. A TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGE

II/F/4. számú táblázat. Területi éves hulladékmérleg


(t)

Hasznosított mennyiség (t)

Lerakott mennyiség(t)

Nem kezelt(t)

Terüle-ten

belül

% Terüle- ten

kívül

% Terüle- ten

belül

% Terüle- ten

kívül

% (t) %

468844 88657 18,9 0 0 159070 33,9 6990 1,5 Na.

Az adatszolgáltatási kötelezettség hiányos és részleges volta miatt a régióra vonatkozó hulladékkezelési adatok is csak részlegesen, illetve nagy bizonytalansággal állnak rendelkezésre. Ezért a terület anyagmérlege csak részben állítható össze.

Az egyes hulladék összetevőkre vonatkozó hasznosítási arányokat és mennyiségeket a II/F/3. számú melléklet 21. számú táblázata részletezi.

A terület jelentős hulladéktermelőit az alábbi táblázat tartalmazza.

II/F/5. számú táblázat: A régió jelentős inert hulladék termelői

Fejér megyeA Beton-Viacolor Rt.* Székesfehérvári ÜzemegységFehérvári Téglaipari Kft. SzékesfehérvárFerrobeton Rt. DunaújvárosÜveg- Ásvány Bányászati Ipari Kft. FehérvárcsurgóKomárom-Esztergom megyePannoncem Rt. LábatlanPfleiderer Lábatlani Vasbetonipari Rt.* LábatlanTatai Téglaipari Kft. TataUni-Cem Egyesült Cementipari Művek Rt. LábatlanVeszprém megye

17

Bakony Ipari Kerámia Kft. VeszprémBramac Tetőrendszer Kft.* VeszprémIsoltyth Rt.* TapolcaKözépdunántúli Téglaipari Vállalat Kft. PápaLasselsberger-Knauf Építőipari Kft. VeszprémSchiedel Kéménygyár Kft.* VeszprémTapolcafői Téglaipari Kft. PápaToplan Tapolcai Bazaltgyapot Kft.* TapolcaZA-SA Ipari és Kereskedelmi Kft. Zalahaláp

*Közvetlenül adatot szolgáltatott a Felügyelőségnek és adataikat beépítettük az alábbi táblázatba

II/F.2. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

II/F.2.1. A TERÜLETEN FOLYÓ, HULLADÉKKEZELÉSRE ELŐÍRT ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK ÉS JOGSZABÁLYI ALAPOK

A hazai szabályozást illetően az inert hulladékok vonatkozásában a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi LIII. törvény előírásai a mértékadóak. A törvény megalapozza a hulladékgazdálkodás EU konform szabályozását.

Az inert hulladékra vonatkozóan a Hgt. végrehajtásáról rendelkező jogszabályok megalkotására még nem került sor.

A fenti jogszabályon kívül az OHT ad a hasznosításra vonatkozóan javaslatokat.

A jogszabályok részletezése a II/C/2. számú mellékletben található.

II/F.2.2. A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTTAKTÓL ELTÉRŐ SPECIÁLIS TERÜLETI, HELYI VAGY EGYEDI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

Speciális, a jogszabályoktól eltérő területi, vagy helyi egyedi műszaki követelmények nincsenek.

II/F.3. SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK

Az inert hulladékra vonatkozóan speciális intézkedések nincsenek.

18

II/F.4. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK

II/F.4.1. A HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉS JELLEMZŐK ISMERTETÉSE

II/F.4.1.1. A GYŰJTÉSI KÖRZETEK KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS A HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁNAK TÉRSÉGI JELLEMZŐI (BEVONT TELEPÜLÉSEK, ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ GYŰJTŐ-SZÁLLÍTÓ SZERVEZETEK, KEZELŐK)

Jelenleg a gyűjtési körzetek elsősorban a területen működő közszolgáltatók ellátási körzeteit követik. A jelenlegi ellátási körzetek az önkormányzatokkal megkötött közszolgáltatási szerződéseken alapul, és nem a logisztikai szemléletű (ellátási igényeket, szállítási távolságokat figyelembe vevő) körzeteken. A közszolgáltatók mellett jelentős még a különféle vállalkozási formákban történő építési, bontási hulladékok gyűjtése, különösen a építési, bontási fémhulladékok területén.

A folyamatban lévő, illetve hatályos gyűjtési engedélyek alapján a régióban az alábbi mennyiségek gyűjthetők.

II/F/5. számú táblázat: A régióban kezelési engedélyek alapján átvehető inert hulladékok mennyisége

Megye Átvehető, gyűjthető mennyiség (t/év)

Fejér 404951Komárom-Esztergom Na.Veszprém 22920Régió összesen 427871

Forrás: környezetvédelmi felügyelőségek

A gyűjtésre vonatkozó kezelői engedélyeket a II/F.2. számú melléklet tartalmazza.

A gyűjtést végző szervezetek pontos számát jelenleg megállapítani nem lehet, mivel a kezelő engedélyek megújítása , illetve megkérése sok esetben folyamatban van. Ezért a tervkészítés további fázisaiban, illetve a települési hulladékgazdálkodási tervek összeállítása során a kezelő engedélyek pontosítása szükséges.

A gyűjtés többnyire nagykonténerekben (3-5 m3) történik, melyet a konténerszállító teherautókkal juttatnak a lerakókra. Nagyobb szállítók esetében (építési vállalkozások, közszolgáltatók) a gyűjtés és szállítás történhet 23 m3-es konténerrel, vagy az építkezés helyén közvetlenül 6-30 t teherbírású billenőplatós teherautókkal.

A szállítás az esetek többségében nyitott konténerekben takaró ponyva nélkül történik, melynek következtében a szállított anyagok kiporzása, úttestre hullása gyakori.

19

Az építési törmelékek frakciónkénti elkülönített gyűjtése kizárólag a termőföld esetében történik meg, valamint néhány építőanyag gyártó cég használja fel újból termelési hulladékát.

Az inert hulladék gyűjtése a jogszabályi kötelezettség ellenére nincs szabályozva, ebből adódik, hogy az inert hulladék szállítása és kezelése gyakorlatilag ellenőrizhetetlen. Az építési hatóságoknak a bontási engedélyekben elő kell írniuk az igénybe vehető lerakót.

II/F.4.1.2. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÁROLÁSI JELLEMZŐI (TELEPHELYEK, ÜZEMELTETŐK, TÁROLÁSI TECHNOLÓGIA, TÁROLÁSI KAPACITÁS, KIHASZNÁLTSÁG)

Felhalmozott építési, bontási hulladékról a régióban nincs nyilvántartott adat, megfelelően a II/F.1.3. fejezetben leírtaknak.

II/F.4.1.3. A TERÜLETEN FOLYTATOTT HULLADÉKKEZELÉSI (HASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI) TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE (VÁLOGATÓ, ELŐKEZELŐ, ÉS KEZELŐ TECHNOLÓGIÁK, ÜZEMELTETŐK, TELEPHELYEK, BERENDEZÉSEK, KAPACITÁSOK, KIHASZNÁLTSÁG)

A régióban az inert hulladék hasznosítására is alkalmas feldolgozói kapacitásra vonatkozóan a környezetvédelmi felügyelőség által kiadott kezelési engedélyek, valamint a G.M. adatszolgáltatása alapján következtethetünk.

II/F/6. számú táblázat: Rendelkezésre álló hulladékhasznosítási kapacitások

Megye Hulladék feldolgozásra is alkalmas gyártási kapacitás (t/év)

G.M. adatok

Kezelési engedélyekalapján rendelkezésre álló hasznosítási kapacitások

(t/év)Fejér 600000 672400Komárom-Esztergom 13600 Na.Veszprém 1800 3000Összesen 615400 675400

A kezelői engedélyek kiadása és megújítása jelenleg is folyamatban van, ezért a táblázatban közölt adatok újbóli felülvizsgálata és pontosítása szükséges a terv két év múlva történő felülvizsgálata során, valamint a települési tervek összeállítása során.

A rendelkezésre álló hasznosítási kapacitások kihasználtságára csak részleges állnak adatok rendelkezésre, melyekből a legteljesebb a G.M. adatsora.

20

II/F/7. számú táblázat: Hasznosított inert hulladékok mennyisége a G.M. adatszolgáltatása és termelői adatok alapján

Megye Hasznosított hulladékmennyiség

(t/év)Fejér 54217Komárom-Esztergom 24276Veszprém 10165Összesen 88658Forrás: G.M. adatok, termelői adatszolgáltatás

Lerakás, ártalmatlanítás

A régió számos települési szilárd lerakójában fogadnak inert hulladékot, melyet döntően a hulladéktest takarására használnak. A régióban a környezetvédelmi felügyelőségek által kiadott kezelői engedélyek csekély hányada jogerős, mivel a lerakók felülvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárása folyamatban van.

II/F/8. számú táblázat: A kommunális hulladéklerakókban átvehető hulladékok mennyisége

Megye Lerakható hulladék mennyisége

(t/év)Fejér 5120Komárom-Esztergom Na.Veszprém NaÖsszesen -

Forrás: környezetvédelmi felügyelőségek

A hulladéklerakókba beszállított inert hulladék mennyiségek az alábbiak (II/F.1. számú melléklet alapján).

II/F/9. számú táblázat: Hulladéklerakókba beszállított hulladékmennyiségek

Megye Hulladék lerakókba beszállított mennyiség

(t/év)

Fejér 52050Komárom-Esztergom 48320Veszprém 58700Összesen 159070Forrás: Közszolgáltatói adatszolgáltatás

Fontosnak tarjuk felhívni a figyelmet arra a tendenciára, hogy számos esetben az inert hulladékot a kommunális lerakókban a hulladéktest takarására, úgymond hasznosítják. Ezen felhasználási mód lényegében nem különbözik a lerakástól, és a korlátozott mennyiségű

21

lerakói kapacitást csökkenti. Ennél fogva a jövőben az inert hulladék ilyen célú „hasznosítása” nem támogatandó hasznosítási cél.

Az összesítő táblázatok alapját képező adatsorok a II/F.3. számú mellékletben találhatók.

II/F.4.1.4. FEJLESZTÉST, VAGY FELSZÁMOLÁST, ILLETVE REKULTIVÁLÁST IGÉNYLŐ KEZELŐTELEPEK, ILLETVE LERAKÓ HELYEK MEGHATÁROZÁSA

FejlesztésInert hulladék lerakó telepek fejlesztését nem tervezzük, mivel engedélyezett inert lerakó a régióban nem található.

FelszámolásInert hulladék lerakók vonatkozásában felszámolandó lerakóról Veszprém megyében Balatonfüred 063/1, 063/2, 065 hrsz-ú ingatlanokon, Tihany Kenderföldek (kompkikötőhöz közeli, attól ÉK-re eső befásodott terület) van tudomása az Állami Erdészeti Szolgálat Veszprémi Igazgatóságának.

A terület bejárása során számtalan helyen található elhagyott (illegális) lerakás. Számuk ezres nagyságrendű, a lerakott mennyiség 1-200 m3 között változik, de esetenként a több ezer m3-t is elérheti, számszerűsítve a Velencei-tó vízgyűjtő területén végzett felmérés tapasztalatait adaptálva (2 km2-ként található egy lerakás, a kisebb települések határában egy-egy, a nagyobb települések körzetében két-három) mintegy 5600 lerakás felszámolását/rekultiválást kell tervezni, melyeket a települési tervek összeállítása során kell figyelembe venni.

RekultiválásA régióban Székesfehérváron 0201193, 0201194 –hrsz-ú területen található grántimurva bánya (Strabag Rt. kezelésében) lerakó rekultivációja folyik a beszállított inert hulladék hasznosításával.

II/F.5. AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

A képződő hulladék jelentős mennyisége (33,9%-a) kommunális hulladéklerakókba kerül beszállításra, csökkentve a korlátozott mennyiségű lerakói kapacitást. A képződő mennyiség kevesebb, mint ötödrésze (18,9%) kerül hasznosításra, a jelentős mértékben rendelkezésre álló gazdálkodói feldolgozói kapacitás ellenére, továbbá a terület felmérése alapján nagyobb mennyiség kerül elhagyásra, lerakásra nem megfelelő körülmények között elsősorban a lakosság részéről.

II/F.5.1. A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKITŰZÉSEI

Csökkentési célkitűzés a technológiák ismeretében nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a szakértői vélemények hosszútávon is a keletkező hulladék mennyiségének 1-3%-os növekedését jósolják évenként 15 éves távlatban is (OHT). Ezen tendencia az inert hulladékokra is vonatkozik.

22

II/F/10. számú táblázat: A képződő inert hulladék tendenciája

Hulladék megnevezése 2001. 2005* 2008*Építési, bontási hulladék 468844 t 496975

104-108%515728

108-112%*Becslés %-os intervallumban évi 1,5%-os növekedéssel számolva

Az inert hulladék mennyiségének csökkentése egyedül a feldolgozói, újrahasznosítói kapacitás növelésével lehetséges.

II/F.5.2. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK

A hasznosítási arány 50%-os hasznosítási arány elérése 2008-ig, melynek mennyisége jelenleg 18,9%, azaz a hasznosítandó mennyiségnek 257684 t-nak kell lenni. A jelenleg hasznosított inert hulladék mennyiséget (88.657 t/év) mintegy 169.200 t-val kell növelni.

II/F.5.3. HULLADÉKHASZNOSÍTÓ ÉS ÁRTALMATLANÍTÓ KAPACITÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK PRIORITÁSAI ÉS CÉLKITŰZÉSEI

Az inert hulladékok vonatkozásában párhuzamosan kell megoldani a keletkező mennyiség teljes arányú gyűjtését, különös tekintettel a lakosság körében keletkező építési, bontási hulladékra, valamint a regionális hulladékkezelő telepekre alapozva az előkezelői (törés, aprítás, osztályozás) kapacitást.

A 100%-os gyűjtési arány elérése érdekében ki kell építeni az inert hulladék több lépcsőben és szinten történő gyűjtési rendszerét:

• mikrotérségi gyűjtőhelyek létesítése 5000 lakosonként,• térségi gyűjtési központok kialakítása 15000 lakosonként,• regionális gyűjtési- és feldolgozási központok - inert hulladékkezelő művek -

kialakítása a meglévő regionális hulladékkezelő létesítményekhez (kommunális hulladéklerakók) kapcsolódóan, a meglévő infrastruktúra felhasználásával és kibővítésével.

Az elérendő hasznosítási célok megvalósítása érdekében a regionális hulladékkezelő központok (meglévő korszerű műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakó és kezelő telepek) inert hulladék feldolgozói kapacitásának kiépítése és növelése szükséges – ún. inert hulladék kezelő művek kialakítása – a beszállított mennyiség újrahasznosíthatóvá tétele érdekében.

Az inert hulladékkezelő műben a kommunális és veszélyes hulladéktól eltérő minőségű hulladékok szakszerű, környezetkímélő kezelése történik. Itt történik meg a beszállított inert hulladék tárolása, törése, majd az ily módon kezelt törmelék további hasznosításig történő tárolása is.

23

II/F/11. számú táblázat: Célkitűzések és hulladékhasznosítás és ártalmatlanítás terén

Hulladék típus R/D kód Kapacitás igény Hasznosítás ártalmatlanítás helye

Inert hulladék R4, R5, R13 * helyben megoldható*A tartalmazott összetevő függvényében változó a kapacitás igény, hulladék fémek esetében a keletkező mennyiség teljes egészében feldolgozható, míg pl. a műanyag és üveg hulladékok esetében 100% a kapacitás igény.

Az inert hulladék komplex gyűjtési és kezelési rendszerének felépítését a II/F.6.1.3. fejezetben részletezzük.

II/F.5.4. AZ ILLEGÁLIS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMILEG NEM MEGFELELŐ TÁROLÓ, KEZELŐ ÉS LERAKÓ KAPACITÁSOK MEGFELELŐ ÜZEMMÓDRA FEJLESZTÉSE, ILLETVE REKULTIVÁLÁSA, KÁRMENTESÍTÉSI ELVÉGZÉSE, FELSZÁMOLÁSA

A környezetvédelmileg nem megfelelő, vagy illegális hulladéklerakók felszámolása szorosan kapcsolódik a kommunális hulladéklerakók felszámolásához, tekintettel a kommunális és inert hulladékok lerakási gyakorlatára (kevert lerakás), így ennek feladatait a kommunális hulladékoknál részletezzük a II/C.5.4 fejezetben.

6. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM

II/F.6.1. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉNEK (BEGYŰJTÉSÉNEK, SZELEKTÁLÁSÁNAK, SZÁLLÍTÁSÁNAK, ÁRTALMATLANÍTÁSÁNAK ÉS HASZNOSÍTÁSÁNAK) RACIONALIZÁLÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

aa) A hulladékfajták tekintetében nem állnak rendelkezésre megfelelő és megbízható adatok, ezért legfontosabb feladat a hulladékokra vonatkozó adat nyilvántartási, -szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt szerezni.

bb)A kevert építéshelyi hulladék szelektív gyűjtési rendszerének kialakítása.cc) Számba kell venni a kiadott kezelői, közszolgáltatásra vonatkozó engedélyeket, illetve

ezeket meghatározott időközönként felül kell vizsgálni. A tevékenységek folyamatos kontroll alatt végezhetők.

dd) Mérési adatokkal alátámasztva kell értékelni a hulladékok összetételétee) Ismeretterjesztés, szemléletformálást, tájékoztatás, oktatás képzés megvalósítás eszközeit


ff) A helyi hulladékgazdálkodási tervekben az illegális lerakások megakadályozására módszert ki kell dolgozni és felszámolásukra intézkedni kell. Ajánlás helyi költségvetési keret elkülönítése.

24

gg) Regionális és helyi szinten a hulladékok kapcsolatos adat és gazdálkodási tevékenység nyilvántartására és koordinálására intézmény korszerűsítést kell tervezni a regionális, illetve a helyi környezetvédelmi hatósághoz rendelten.

II/F/12. számú táblázat: A módszerfejlesztés, intézményfejlesztés, stb. program elemei

Program célja Helye Határidő Felelős Költség ForrásInert hulladék adatszolgáltatási rendszer kialakítása

Minisztérium/ Önkormányzat/ Kezelők

2004. dec. 31.




2004. dec. 31.


10 m Ft Állami


Hulladéklerakók/ termelő egységek

folyamatosan Gazdálkodói szervezetek/

közszolgáltatók

60 mFt/év Saját forrás/ közszolgáltatási

díjIsmeretterjesztés, szemléletformálás

Régió/Önkormányzat folyamatosan Önkormányzatok 50 mFt/év Állami/ Önkormányzati/

PályázatIllegális lerakók felszámolása

Együttesen megoldandó a települési szilárd hulladék lerakók hasonló jellegű feladataival, attól nem különválasztható

Hatékony hulladékgazdálkodási ellenőrzési, felügyeleti rendszer kiépítése


2004. dec. 31.


* *



II/F.6.1.1. A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSÉNEK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁSOK LEHETŐSÉGEI, FELADATAI

Az építési, bontási tevékenységek esetében a jelenlegi technológiák mellett a keletkező építési, bontási hulladékok mennyiségének csökkentésére egyedül a keletkező hulladék újrafelhasználásának mértékének növelésével van lehetőség.

Azon ágazatok esetében, ahol az előállítási, feldolgozási technológia lehetővé teszi a keletkező inert hulladékok ismételt feldolgozását az alábbi lehetőségek alkalmazhatók:

• Az inert hulladékok lerakási, átvételi díjainak megemelése gazdálkodó szervezetek számára,

• A meglévő állami támogatási (pályázati) rendszer kiszélesítése inert hulladék feldolgozó technológiák megvalósítására, bővítésére.

További célkitűzés inert hulladékok esetében az ún. építéshelyi kevert hulladékok újrafelhasználható és veszélyes összetevőinek szelektív gyűjtését elősegítő intézkedések bevezetése, úgymint:

25

• A szelektíven gyűjtött építéshelyi hulladékok átvételét preferáló átvételi, lerakási rendszer kialakítása,

• A kevert építéshelyi hulladék átvételét szigorító intézkedések, jogszabályok megalkotása.

II/F.6.1.2. A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS CÉLKITŰZÉSEINEK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

Az építési, bontási hulladékhasznosítás célkitűzéseinek elérését elsősorban a megfelelő adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszer bevezetésével kell megkezdeni. Ennek érdekében a Hgt. értelmében az inert hulladékra vonatkozóan is meg kell alkotni a termelőkre vonatkozó nyilvántartási és adatszolgáltatási törvényi keretet, a kezelői, adatszolgáltatási, telepengedélyezési, építési, bontási engedélyezési szinteken.

Ki kell továbbá építeni a keletkező mennyiség 100%-os begyűjtését lehetővé tévő, előző fejezetben ismertetett többszintű gyűjtési és előkezelői rendszert.

II/F.6.1.3. A KÖRNYEZETVÉDELMILEG MEGFELELŐ ÉS GAZDASÁGILAG MEGVALÓSÍTHATÓ, A HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEKET BIZTOSÍTÓ FEJLESZTÉSEK MEGHATÁROZÁSA

A kívánt hulladék hasznosítás célkitűzéseit a gyűjtési rendszer kiépítésével, valamint a szükséges feldolgozói kapacitás megteremtésével lehetséges.

A közölt fejlesztések meghatározásánál az alultervezés módszertanát használtuk. A tervezésben elsősorban a 100%-os gyűjtési arányt lehetővé tévő rendszer elemeit vettük figyelembe, valamint a hulladéklerakókra beszállított mennyiség megfelelő szintű előfeldolgozását, tekintettel arra, hogy a termelővállalatoknál rendelkezésre álló feldolgozói kapacitás kihasználtsága viszonylag alacsony.

Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy a tervezés alapját szolgáló adatok bizonytalansága miatt a települési tervek kidolgozását és az adatgyűjtés kiterjesztése után a terv felülvizsgálata szükséges.

Többszintű gyűjtési és feldolgozó rendszer kiépítése:• Mikrotérségi gyűjtőhelyek kiépítése 46 helyen• Térségi gyűjtőhelyek megépítése 18 helyen• Regionális gyűjtő és feldolgozó központok, inert hulladékkezelő művek (meglévő

regionális hulladékkezelőkre alapozva) telepítése 13 helyen.

Az tervezett létesítmények telepítési helyeit a II/F.4. számú melléklet tartalmazza.Inert feldolgozó mű berendezés igénye: mobil kivitelű törő és rostáló gép, szükséges feldolgozói kapacitás 50 t/h. A további gépi igényeket (pl. homlokrakodó) a regionális hulladékkezelő létesítmények meglévő gépparkja, infrastruktúrája elégíti ki.

II/F/13. számú táblázat: A többszintű gyűjtő- és kezelőrendszer elemeinek területi megoszlása

26

MegyeMikrotérségi

Térségi gyűjtőhely

Regionális hulladékkezelő központ inert kezelő művel

Fejér 10 7 4Komárom-Esztergom 12 7 3Veszprém 24 5 6Összesen: 46 19 13

Mobil törőgépek javasolt mennyisége és telepítési helyük

II/F/14. számú táblázat: Inert hulladékkezelő művek törőgépeinek javasolt telepítési száma és területi megoszlása

MegyeDarabszám

Összes feldolgozói

kapacitás (t/h)Fejér 2 100Komárom-Esztergom 1 50Veszprém 2 100Összesen: 5 250

6.1.4. A KÖRNYEZETVÉDELMILEG NEM MEGFELELŐ ÉS ILLEGÁLIS KEZELŐ, LERAKÓTELEPEK REKULTIVÁLÁSÁNAK, FELSZÁMOLÁSÁNAK FELADATI

Tekintettel a kommunális és inert hulladék eddigi kevert, együttes formában történő lerakására, a környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális lerakótelepek rekultiválási és felszámolási feladati nem elválaszthatók a kommunális lerakók ugyanezen feladataitól. Ennek megfelelően a eladatok részletezése a II/C.6.1.4. fejezetben, a kommunális hulladéklerakóknál kerül részletezésre.

II/F.6.2. A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK SORRENDJE ÉS HATÁRIDEJE

II/F.6.2.1. A FEJLESZTÉSEK, BERUHÁZÁSOK MEGKEZDÉSÉNEK PRIORITÁSI RENDJE

Az egyes fejlesztések beruházások megkezdésének prioritás rendjét az alábbi táblázat mutatja be.

II/F/15. számú táblázat: A beruházások, fejlesztések megkezdésének prioritási rendje

Prioritási sorrend


1. Adatgyűjtési rendszer kiépítése, kezelői engedélyek felülvizsgálata2. Intézményi korszerűsítés, ellenőrzési rendszer kiépítése, tudatformálás3. Szelektív hulladékgyűjtő rendszer kiépítése4. Hasznosító rendszerek eljárások, berendezések és létesítmények kiépítése5. Illegális lerakások felszámolása7. Ártalmatlanító művek, létesítmények fejlesztése

27


28

II/F.6.2.2. A FEJLESZTÉSEK, BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK TERVEZETT HATÁRIDEJE

A megvalósításhoz kapcsolódó eges tevékenységek tervezett határidejeit az alábbi táblázat tartalmazza.

II/F/16. számú táblázat: A fejlesztések, beruházások megvalósításának tervezett határideje

Évek Tevékenységek2004. Tervkészítés a pontosított adatgyűjtés végrehajtására2005. Adatgyűjtés végrehajtása, a begyűjtött adatok kiértékelése2005. Mikrotérségi és térségi gyűjtőhelyek kijelölése, összhangban a települési hulladékgazdálkodási

tervekkel2006. Hatósági engedélyeztetés, projektkészítés, tendereztetés, döntés a kivitelezőkről, szállítókról2007. Inert hulladék gyűjtőhelyek építése, inert hulladékkezelő művek telepítése2007. Inert kezelőművek technológiájának beszerzése2008. A program befejezése, értékelés.

Az inert hulladékgyűjtő rendszer kiépítésének mikrotérségi és térségi szinten 2007-ig kell befejeződnie.

A kezelői és előfeldolgozói kapacitások kiépítésével kapcsolatosan a terv szervesen kapcsolódik a régióban jelenleg tervezés alatt álló ISPA projektekhez, így időbeli ütemezésük is az ISPA projektek függvényében változik, és fejeződik be.

II/F/17. számú táblázat: A hulladékkezelés racionalizálását elősegítő intézkedések

Hulladék Intézkedés Határidő Felelős Költség(mFt)

Forrás

Inert hulladék

Többszintű gyűjtési rendszer kiépítése(mikrotérségi és térségi gyűjtőhelyek)

Folyamatos2007-ig


Inert hulladék hasznosító rendszer fejlesztése

Folyamatos2008-ig

Önkormányzat 1320* Önkormányzat, Állami/EU (ISPA v. Kohéziós Alap)

Összesen 656

*A Regionális inert hulladékkezelő művek fejlesztése együtt történik a települési szilárd hulladék kezelő rendszerek fejlesztésével, így a regionális központok fejlesztési költségeit a II/C fejezetben vettük számításba, ezért ebben a fejezetben ezen összeget csak tájékoztató jelleggel közöljük, az összesítésben nem szerepel.

29

II/F.6.3. A MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, MEGFELELŐ ELŐKEZELŐ, ÁRTALMATLANÍTÓ ÉS HASZNOSÍTÓ ELJÁRÁSOK, BERENDEZÉSEK, ÉS LÉTESÍTMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA

II/F.6.3.1. HATÉKONY ÉS RACIONÁLIS HULLADÉKGYŰJTÉSEI ÉS SZÁLLÍTÁSI RENDSZEREK KIALAKÍTÁSI TERVE

A II/F.6.1.3. fejezetben ismertetett többszintű komplex gyűjtési és feldolgozási rendszer telepítési javaslata logisztikai szemléletű, azaz az ellátási körzet nagyságát és a szállítási távolságokat veszi figyelembe.

A többszintű gyűjtőrendszer létesítményei az alábbi adatokkal jellemezhető:

• Mikrotérségi gyűjtőhelyek:o ellátási körzet nagysága kb. 5000 lakoso szükséges terület: 150 m2

o kívánt műszaki létesítmények: megfelelően előkészített (sík, tömörített) terepfelszín kerítés zárható átjáró

• Térségi gyűjtőhelyek:o ellátási körzet nagysága kb. 15000 lakoso szükséges terület: 350 m2

o kívánt műszaki létesítmények: megfelelően előkészített (sík, tömörített) terepfelszín a telepet körülvevő tömör kerítés zárható átjáró őrzés szükséges

A gyűjtési rendszerekre vonatkozó konkrét fejlesztéseket és fejlesztési helyeket a II/F/4. számú melléklet részletezi,

II/F.6.3.2. HASZNOSÍTÓ RENDSZEREK (VÁLOGATÓ- ELŐKEZELŐ-, KOMPOSZTÁLÓ- ÉS EGYÉB HASZNOSÍTÓ TECHNOLÓGIÁK ÉS KAPACITÁSOK, VALAMINT EZEK FÖLDRAJZI TELEPÍTÉSI) TERVE ÉS ÖSSZEHANGOLÁSA A TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVEKKEL

Az inert hulladék kezelését a regionális lerakókon belül, a települési hulladékkezelő rendszertől elkülönítetten tervezzük megoldani. A regionális hulladékkezelő létesítmények már meglévő kommunális hulladéklerakókat jelentenek, így további területigény ezen létesítményekkel kapcsolatosan nem merül fel.

30

Inert hulladék feldolgozó mű kialakítása és területigénye:

• Regionális gyűjtő és feldolgozó központok (meglévő regionális hulladékkezelőkre alapozva):

o terület igény összesen: 2500 m2

o szükséges műszaki létesítmények: beérkező anyagtároló 500 m2

törő- és rostáló tér: 250 m2 betonozott terület betonozott, fallal elválasztott, frakciók elkülönített tárolására alkalmas

tér: 1750 m2

A telepítési helyeket a II/F/4. számú melléklet tartalmazza, a szükséges berendezési igénnyel együtt.

A megyei települési fejlesztési tervek elkészítése során tekintettel kell lenni a régiós, illetve térségi inert hulladékkezelő és gyűjtő helyek igényére, szabályozni szükséges azon területeket, ahol az egyes művek telepítésére sor kerülhet.

A települési szerkezeti, illetve szabályozási tervekben ki kell jelölni a mikrotérségi inert gyűjtőhelyek lehetséges telepítési helyszíneit.

II/F.6.3.3. ÁRTALMATLANÍTÓ TELEPEK (TECHNOLÓGIAI- KAPACITÁSI ÉS FÖLDRAJZI TELEPÍTÉSI) TERVE ÉS ÖSSZEHANGOLÁSA A TERÜLETFEJLESZTÉSI (REGIONÁLIS, MEGYEI, KISTÉRSÉGI) TERVEKKEL

A fejlesztések és beruházások részletezését az alábbi táblázat tartalmazza. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a regionális gyűjtőhelyek és inert feldolgozó művek a meglévő regionális hulladékkezelő telepekhez kapcsolódnak, melyek elsősorban a települési szilárd hulladék kezelését végzik. Mivel az inert hulladék előfeldolgozása elválaszthatatlan a települési szilárd hulladék kezelő rendszerektől ezért a regionális beruházások költségeit a II/C. fejezet tartalmazza, az alábbi táblázatban szereplő beruházási összeg csak tájékoztató jellegű, az összesítésben nem szerepel.

II/F/18. számú táblázat: Fejlesztések, beruházások prioritási rendje és határideje

Fejlesztés, beruházás Helye Határidő Költség(mFt)

Forrás

Adatnyilvántartó és feldolgozó rendszer kialakítása

Minisztérium/ Önkormányzat/ Kezelők

2004. dec. 31. 15 Állami

Mikrotérségi és térségi gyűjtőhelyek kiépítése

Önkormányzat Folyamatos2007-ig

656 Önkormányzat, Állami/EU (ISPA v. Kohéziós Alap)

Regionális inert hulladék kezelő művek kiépítése és berendezései

Önkormányzat Folyamatos2008-ig

1320* Önkormányzat, Állami/EU (ISPA v. Kohéziós Alap)

Összesen 671

31

II/C.7. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALT MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK

Az inert hulladékok gyűjtési és kezelési, ártalmatlanítási rendszerének költségeit a 2002, évi árszinten becsültük, ÁFA nélkül.

A megvalósítás becsült költségigénye: 671 mFt, mely összeg kizárólag speciálisan inert hulladékok nyilvántartási rendszerének fejlesztési költségeit, és többszintű gyűjtőrendszerének kiépítési költségeit tartalmazza, mivel a regionális kezelőközpontok fejlesztése a kommunális szilárd hulladékok kezelő rendszeréhez kapcsolódik szervesen.

II/F. SZÁMÚ FEJEZET ÉPÍTÉSI, BONTÁSI HULLADÉKOKÉS EGYÉBB INER HULLADÉKOK

MELLÉLETEK

II/F.1. számú melléklet Keletkező hulladékok típusa és mennyisége

Magyarországon az építési, bontási hulladékok felmérésére tájékoztató jelegű adatokat az alábbi tanulmányokban található, melyek elsősorban a keletkező inert hulladékok mennyiségének megállapítását helyezik előtérbe:

• Hiksch Lóránt: A környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás főbb területei az építő- és építőanyagiparban, 1993. országos reprezentatív felmérés

• Olessák Dénes: Építési hulladékok kezelése, 1998. június, országos becsült adatok• Fesability Study for hte implementation of Recycling planst for Biulging Bubble in

Hungrary, 1997., két reprezáns régió (Budapesti és Tatabányai) adatai

Inert hulladék (építési, bontási hulladék) az épületek, építmények építése, felújítása, elbontása során keletkező döntően ásványi alapú, hidraulikus, vagy bitumen kötőanyagú hulladék. Ide sorolandó még az építőanyag előállítás termelési hulladéka is. Tehát az inert hulladék döntő mértékben tégla, beton, égetett cserép, homok, valamint bitumen, vagy aszfalt kötőanyagú kő- és kavicszuzalék.

Az építési és bontási hulladékok típusait a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet az alábbi bontásban sorolja fel. A csoportosítás megegyezik ugyan az Európai Hulladék Katalógus (EWC) által megadott csoportosítással, azonban ez az összetevő tartalom szerinti osztályozás a gyakorlatban az EU-ban sem követhető.

Az építési és bontási hulladékok összetételére és keletkezésére vonatkozóan Németországban és Ausztriában végeztek felméréseket („Verwertung von Bauschutt”, Referate der Fortbildungsveranstaltung des Landesamtes für Wasser und Abfall NRW im KFAA, Essen-Heidhausen, Düsseldorf, 1988.; Qualitat als Schüssel zum Baustoff-Recycling Markt., Österreischer Baustoff Recyclig Verband, Wien 1991.)

A fenti tanulmányok az építési, bontási hulladékok keletkezésére az alábbi csoportokat határozták meg:

32

II/F.1. számú táblázat.

Megnevezés Összetételi jellemzőkKitermelt föld Földkitermelési munkáknál keletkező természetes ásványi

anyagokból álló maradékanyagok, melyek nem tartalmaznak hátrányosan változó laza és kemény követ.Részarányuk az építési hulladékok között a legnagyobb.

Építési törmelék Az építmények részleges, vagy teljes elbontásakor keletkező szilárd anyagok, melyek alkotórészei főként ásványi eredetűek, továbbá a magas- és mélyépítésben alkalmazott építőanyagok.Összetételük az építés módja, kora és az építmény rendeltetése szerint erősen változó.

Útbontási törmelék Közlekedési felületeken végzett építési, bontási tevékenységnél keletkező maradékanyagok, melyek szilárd ásványi anyagokból állnak. Összetevőik lehetnek hidraulikus kötőanyagú beton, bitumenkötésű anyagok, aszfaltok, burkoló és szegélykövek.

Építéshelyi hulladékok• Építéshelyi vegyes hulladékok• Konténer hulladékok

Minden olyan hulladék, amely az építés, épület felújítás különböző tevékenység során keletkezik.Összetevői nagy részét könnyű anyagok (főként papír, karton, fólia, csomagolóanyagok, fa- és műanyag hulladékok, gyakorta festékmaradványok, estenként azbeszt szigetelőanyagok) ásványi eredetű vegyes törmelékkel keverve. Rendszerint a szilárd kommunális hulladékkal együtt kezelik, leggyakoribb gyűjtési szállítási módja a konténeres megoldás.

Forrás: Köztisztasági Egyesülés Országos hulladékgazdálkodási Terv 5. sz. melléklet 1999.

A gyűjtés, szállítás és ártalmatlanítás szempontjából a legkritikusabb az építéshelyi hulladék a nagy laza részarány és az ellenőrizetlen összetétel miatt. A düsseldorfi felmérés szerint az építéshelyi hulladék sűrűsége átlagosan 0,83 t/m3, 92%-ban épület felújításból, 5%-ban új építkezésből, 3%-ban épületbontásból származik. Ezen hulladékfajta az alábbi összetétellel jellemezhető:


Alkotó Részarány (m/m%)Fa 5,35Üveg 0,30Nem vas fém 0,19Vegyes ócskavas 1,73Vaslemez hulladék (bádog) 1,89Műanyag fólia 0,16Kábel 0,10Papír, karton 0,82Gumiabroncs 0,05Éghető rész 24,70Ásványi alkotók összesen 64,55

Ø <60 mm (homok) 35,0760 < Ø < 150 mm 11,20

Ø > 150 mm 18,28Forrás: Köztisztasági Egyesülés Országos hulladékgazdálkodási Terv 5. sz. melléklet 1999.

Az építéshelyi hulladék anyagfajta szerinti bontásban az alábbi összetétellel jellemezhető:


33

Alkotórész Térfogat % Tömeg %Ásványi anyag 26,61 64,85Éghető 63,28 31,24Fém 10,11 3,21


A hasznosítás szempontjából az építési, bontási hulladékok további két csoportra bonthatók:


Megnevezés Összetételi jellemzőkKiszerelt anyagok Ezek egyrészt az épület bontás előtt kiszerelt épületelemek (ajtók,

ablakok, burkolatok, szerelvények, stb.), másrészt ezek beépítési anyagai, melyek javítás, vagy tisztítás után újrahasznosíthatók.

Nyers építőanyagok Elsősorban kitermelt föld, hasznosításuk közvetlenül, vagy egyszerű gépi feldolgozás (törés, osztályozás) lehetséges.


Az építési és bontási hulladékok keletkezéséről jelenleg Magyarországon nincs rendszeres, egységes elvi alapokon nyugvó adatgyűjtés, így valós mennyiségi adatok sem országos, sem megyei, vagy regionális szinten nem állnak rendelkezésre.

Az egyes forrásokból eredő adatok ismertetése előtt röviden jellemezzük a különböző forrásokból származó adatokat.

Üzemelő kommunális és inert lerakókba beszállított mennyiségek üzemeltetői adatok alapján:A 2002. évben a Közép-Dunántúli Fejlesztési Tanács készítetett a Közép-Dunántúli Régió Hulladékgazdálkodási Tervét, melynek során a térségben lerakókat üzemeltető közszolgáltatók kérdőívek alapján nyilatkoztak a lerakókra beérkező hulladékok mennyiségéről.

A beérkezett kérdőívek kiértékelése alapján elmondható, hogy az egységes formátumú kérdőív ellenére a beérkező adatok inhomogének voltak (vetítési időszak különbözősége, csak térfogat, csak súly alapú nyilvántartás, stb.), valamint az esetek egy részében az inert hulladékkal kapcsolatosan nem érkeztek vissza értékelhető adatok, ami részben a hulladék átvételének nem megfelelő szintű dokumentálása, részben a szükséges infrastruktúra hiányára vezethető vissza.

Az üzemelő hulladéklerakókba történő beszállítást elsősorban vállalatok (vállalkozók) veszik igénybe, míg a lakosság építési hulladékát inkább illegális formában helyezi el. Ennél fogva az adatszolgáltatás a ténylegesen keletkező inert hulladék csak egy részét fedi le.

Kiemeljük, hogy számos üzemelő kommunális hulladéklerakó és inert lerakó esetében semmilyen jellegű nyilvántartás sincs, továbbá hiányoznak a nyilvántartást megalapozó technikai berendezések (hídmérleg), ezért számos üzemeltető adatszolgáltatása kizárólag becslésen alapul.

Gazdasági Minisztérium számára történő termelői adatszolgáltatásAz építőanyag ipari és útépítéssel foglalkozó vállalkozások hulladék mennyiségét alapvetően a Gazdasági minisztérium irányába történő adatszolgáltatáson keresztül lehet becsülni, mivel

34

ezen társaságok döntő többsége saját lerakókkal, depóniákkal rendelkeznek, így inert hulladékuk csak kismértékben jelenik meg a lerakók forgalmában.

A minisztériumi nyilvántartás elsődleges célja a termelési mutatók alapján történő gazdasági elemzés. A G.M. felmérése önkéntes bevalláson alapul, ennek megfelelően csak az adatszolgáltatásban résztvevő társaságok adatait összesíti. A G.M. adatszolgáltatásának hátránya az adatszolgáltatásban szereplő vállalatok név nélkül szerepelnek, így az adatszolgáltatás forrása nem azonosítható, és nem hasonlítható össze a közvetlenül a Felügyelőségre eljuttatott adatszolgáltatással.

Műszaki becslésA fentiekben ismertetett okok miatt a területen képződő inert hulladék mennyiségének meghatározásánál a műszaki becslés alkalmazása elengedhetetlen. Mivel kellően megalapozott adatok csak egyes esetekben, lokálisan állnak rendelkezésre, ezért ezen adtok terület, vagy/és népességi adatok alapján történő extrapolálása szükséges.

Az inert hulladékok közül az építkezések során kitermelt termőföldet döntő mértékben újrahasznosítják a beruházásokat követő tereprendezés során, vagy értékesítik, így mennyiségük az inert hulladék áramban nem számottevő. Ennek ellenére a jelenlegi nem egységes nyilvántartásban a hulladékfrakció megnevezése föld, törmelék.

A területen képződő inert hulladék mennyisége a felsorolt adatok alapján az alábbi mennyiségekkel jellemezhető.

Közszolgáltatói/üzemeltetői adatszolgáltatás alapján a kommunális hulladéklerakókra beszállított inert hulladék mennyisége a 2001. években.


Közszolgáltató Hulladéklerakó Beszállított föld törmelék

Megjegyzés

m3 tFejér megye

Vertikál Rt. – Dészolg Kft.

Adony 1600

Rumpold-Bicske Kft. Bicske 1500Dunanett Kft. Dunaújváros 7500Depónia Kft. (SZÉKOM Rt.)

Mór 550

Vertikál Rt. Polgárdi 9200Vertikál Rt. – Közév Kft. Sárbogárd 100Depónia Kft. Székesfehérvár 13800Városgazdálkodási és Turisztikai Rt.

Velence 7800 rekultiváció alatt

Fejér megye összesen 42050Komárom-Esztergom megye

Vertikál Rt. Esztergom 17000Otto Oroszlány Rt. Oroszlány 5000 2002-ben 5142 tREW-Umwelt Tatabánya Rt.

Tatabánya 15800

REW-Umwelt Tatabánya Rt.

Nyergesújfalu 9200

Komárom-Esztergom megye összesen 47000Veszprém megye

35

Avar-Ajka Kft. Ajka 2300 2002-Bem 5912 tProbio Rt. Balatonfüred 21900Győri Kommunális Kft. Győr 0Közszolg Pápa Kft. Pápa 12500Otto Tapolca Kft. Tapolca 1000Veszprémi Kommunális Rt.

Várpalota 5900

Veszprémi Kommunális Rt.

Veszprém 14700

X-ion Kft. Zirc 400Veszprém megye összesen 58700Mindösszesen: 147750Forrás: Közszolgáltatói adatközlés

További (inert) lerakókba beszállított hulladékmennyiség a Környezetvédelmi Felügyelőségek adatszolgáltatása lapján 2001. évben


Közszolgáltató/üzemeltető Hulladéklerakó Beszállított föld törmelék

Megjegyzés

m3 tFejér megye

Strabag Rt. Székesfehérvár – Csúcsoshegy

10000 Rekultiváció alatt

Komárom-Esztergom megyeREW-Umwelt Tatabánya Rt.

Nyergesújfalu 1000

Önkormányzat Tarján 100Önkormányzat Neszmély 220Mindösszesen 11.320Forrás: Közszolgáltató adatszolgáltatás

A két táblázat adatait értékelve megállapíthatjuk, hogy az útépítési, bontási hulladékok jelentős részét a működő kommunális, ill. inert lerakókra szállítják be (pl: Esztergom és Székesfehérvár kiugróan magas részaránya).

A különböző lerakókba a 2001., év során mintegy 159.070 t építési, bontási hulladékot szállítottak be a közszolgáltatói, üzemeltetői adatok alapján.

A jelenlegi gyakorlat alapján a hulladéklerakó telepekre beszállított inert hulladékot a hulladékrétegek takarására használják döntően. Ezen gyakorlat további folytatása a megfelelő műszaki védelemmel ellátott lerakókon nem kívánt tevékenység.

Az építőanyag ipari vállalatok esetében a termelési hulladék döntően saját depóniákban kerül elhelyezésre, így a keletkező építőanyag hulladékot csak közvetve lehet megbecsülni. A becslést nehezíti továbbá az alkalmazott technológia, mely a betontermékek esetében szinte 100 %-os selejt visszadolgozást tesz lehetővé, míg az égetett termékek esetében a selejt visszadolgozása nem megoldható. A vas acél és egyéb fémek feldolgozása megoldott.

A terület legjelentősebb építőanyag ipari vállalatai az alábbiak


36

Fejér megyeA Beton-Viacolor Rt.* Székesfehérvári ÜzemegységFehérvári Téglaipari Kft. SzékesfehérvárFerrobeton Rt. DunaújvárosÜveg- Ásvány Bányászati Ipari Kft. FehérvárcsurgóKomárom-Esztergom megyePannoncem Rt. LábatlanPfleiderer Lábatlani Vasbetonipari Rt.* LábatlanTatai Téglaipari Kft. TataUni-Cem Egyesült Cementipari Művek Rt. LábatlanVeszprém megyeBakony Ipari Kerámia Kft. VeszprémBramac Tetőrendszer Kft.* VeszprémIsoltyth Rt.* TapolcaKözépdunántúli Téglaipari Vállalat Kft. PápaLasselsberger-Knauf Építőipari Kft. VeszprémSchiedel Kéménygyár Kft.* VeszprémTapolcafői Téglaipari Kft. PápaToplan Tapolcai Bazaltgyapot Kft.* TapolcaZA-SA Ipari és Kereskedelmi Kft. Zalahaláp*Közvetlenül adatot szolgáltatott a Felügyelőségnek és adataikat beépítettük az alábbi táblázatba

Keletkező inert hulladékok a Gazdasági Minisztérium adatszolgáltatása alapján


Kód Megnevezés Fejér megye (t/év)

Komárom-Esztergom

megye(t/év)

Veszprém megye(t/év)


101208 kiégetett kerámiák, téglák, cserepek és építőipari termékek hulladékai

115 3857 322,2

101311 cement alapú kompozit anyagok hulladékai, amelyek különböznek a 101309, és a 101310-től

1500

101314 hulladék beton és betonkészítési iszap 120817 ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL

KITERMELT FÖLDET IS) 17 01 beton, tégla, cserép és kerámia 17 01 01 beton 235 2659 623,1 17 01 02 téglák 240 27 105 17 01 03 cserép és kerámiák 40 17 01 07 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy

azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól1982 990 2961

17 02 fa, üveg és műanyag 17 02 01 fa 3 667,6 3084 17 02 02 üveg 0,5 17 02 03 műanyag 1,5 237,1 17 03 bitumen keverékek, szénkátrány és

kátránytermékek 17 03 02 bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17

03 01-től*5473,4

37

17 04 fémek (beleértve azok ötvözeteit is) 17 04 01 vörösréz, bronz, sárgaréz 119,5 53,8 81,2 17 04 02 alumínium 64,1 432,7 12,2 17 04 03 ólom 0,3 17 04 04 cink 17 04 05 vas és acél 44564,1 17610,2 4124,7 17 04 06 ón17 04 07 fémkeverékek 70,3 149,5 457,2 17 04 11 kábelek, amelyek különböznek a 17 04 10-től 462,7 28 17 05 föld (ideértve a szennyezett területekről

származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő

17 05 04 föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól

180 216 423

17 05 06 kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05-től

17 05 08 vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a 17 05 07-től

17 06 szigetelőanyagokat és azbesztet tartalmazó építőanyagok

17 06 04 szigetelő anyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03-tól

57 2,2

17 08 gipsz-alapú építőanyagok 17 08 02 gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a 17

08 01-től17

17 09 egyéb építkezési és bontási hulladékok 17 09 04 kevert építkezési és bontási hulladékok,

amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól

2530,1 14

Összesen 57654,7 26914,7 13431,8Régió összesen 98001,2

*A bitumen tartalmú inert hulladékok 2002-től tartoznak az inert hulladékok körébe, előzőleg veszélyes hulladékként tartották nyilván, így a közölt adat csak tájékoztató jellegű.

A táblázatban szereplő adatokat a Gazdasági Minisztérium bocsátotta rendelkezésre. A táblázatban feltüntettük az egyes vállalkozások konkrét adatszolgáltatás alapján lejelentett mennyiségeit is, azonban a két adatsor átfedésére nézve a tanulmány készítőinek nem áll rendelkezésre semmilyen adatforrás.

A Közép-dunántúli Régióban a termelő vállalatok körében mintegy 98001,2 t inert hulladék keletkezik évente.

Az adatok inkonzisztenciájára jellemző, hogy az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Komárom-Esztergom megyére vonatkozóan az alábbi keletkező mennyiségeket határozta meg:


Hkód Megnevezés Keletkező mennyiség (t/év)

101208 kiégetett kerámiák, téglák, cserepek

25000

101314 hulladék beton 2500170101 beton 22000

38

170102 téglák 2500170103 cserép és kerámia 10100170201 fa 540170202 üveg 1100170203 műanyag 100170302 bitumen keverékek 5415170401 vörösréz, bronz, sárgaréz 135170402 alumínium 150170403 ólom 300170405 vas és acél 4000170411 kábelek 200170504 föld és kövek 50300170904 kevert építkezési és bontási

hulladékok68000

17 összesen 192340Forrás: Hulladékgazdálkodási Terv Állapotfelmérés és Helyzetértékelés

A két adatforrás egyesítésével a termelői szférában az alábbi mennyiségek keletkeznek.

II/F.10..számú táblázat: Korrigált keletkező hulladékmennyiség a ÉDU-KF adatszolgáltatása alapján

Kód Megnevezés Fejér megye (t/év)

Komárom-Esztergom

megye(t/év)*

Veszprém megye(t/év)



115 25000 322,2


1500

101314 hulladék beton és betonkészítési iszap 2500 120817 ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL

KITERMELT FÖLDET IS) 17 01 beton, tégla, cserép és kerámia 17 01 01 beton 235 22000 623,1 17 01 02 téglák 240 2500 105 17 01 03 cserép és kerámiák 40 10100 17 01 07 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy

azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól1982 990 2961

17 02 fa, üveg és műanyag 17 02 01 fa 3 667,6 3084 17 02 02 üveg 1100 17 02 03 műanyag 1,5 237,1 17 03 bitumen keverékek, szénkátrány és

kátránytermékek 17 03 02 bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17

03 01-től*5473,4 5415

17 04 fémek (beleértve azok ötvözeteit is) 17 04 01 vörösréz, bronz, sárgaréz 119,5 135 81,2 17 04 02 alumínium 64,1 432,7 12,2 17 04 03 ólom 300 17 04 04 cink 17 04 05 vas és acél 44564,1 17610,2 4124,7 17 04 06 ón

39

17 04 07 fémkeverékek 70,3 200 457,2 17 04 11 kábelek, amelyek különböznek a 17 04 10-től 462,7 28 17 05 föld (ideértve a szennyezett területekről

származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő

17 05 04 föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól

180 50300 423

17 05 06 kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05-től

17 05 08 vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a 17 05 07-től

17 06 szigetelőanyagokat és azbesztet tartalmazó építőanyagok


57 2,2

17 08 gipsz-alapú építőanyagok 17 08 02 gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a 17

08 01-től17

17 09 egyéb építkezési és bontási hulladékok 17 09 04 kevert építkezési és bontási hulladékok,

amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól

2530,1 68000

Megyék összesen 57654,7 207487,6 13431,8Régió összesen 278574,1

Az eddig számba vett hulladék források mellett a lakosság inert hulladék termelése is számottevő. A közszolgáltatói felmérések alapján megállapítható, hogy a közszolgáltatás keretében gyűjtött kommunális szilárd hulladék mennyiségében az inert hulladék részaránya mintegy 7 %. Ennek megfelelően az ilyen formában a régióban keletkező inert hulladék mennyisége az alábbi:


Megye Kommunális szilárd hulladékkal együtt gyűjtött inert hulladék mennyisége

(t/év)Fejér 11300Komárom-Esztergom 5900Veszprém 9100Összesen 26300

Forrás: Közszolgáltatói adatszolgáltatás

Azon esetekben amikor a lakosság a közszolgáltatónál, vagy más vállalkozónál konténeres inert hulladék elszállítást rendel, a keletkező építési, bontási hulladékok mintegy 70%-a a lerakókra kerül, így ezen hulladékmennyiség a lerakók forgalmi adataiban szerepel. A 100%-tól való elmaradás oka a magánvállalkozók illegális lerakási tevékenysége.

A lakosság inert hulladékának jelentős részét – elsősorban a falusias övezetekben – illegális formában helyezi le. Ennek oka elsősorban a konténeres gyűjtési mód relatív magas költsége (6-9000 Ft/konténer).

40

A területre kihelyezett illegális hulladékok felmérésére 2002. második félévében a Velencei-tó vízgyűjtőjén került sor a MTESZ Fejér Megyei Szervezetének megbízásából. A felmérés eredménye alapján a vízgyűjtő 604 km2-es területén az illegális hulladékokon belül az inert frakció aránya mintegy 47 %-ra, mennyisége 520 t-ra becsülhető. Tekintettel az önkormányzatok és bizonyos esetekben a lakosság illegális lerakások megszüntetésére fordított tevékenységére, valamint a terepi felmérés tapasztalataira, a fenti mennyiség mintegy 1/3-a a tárgyévben került kihelyezésre.

Ezen felmérés megállapításinak segítségével a három megyében az illegálisan – döntő mértékben lakossági kihelyezés (elhagyott) eredményeként – keletkező inert hulladék mennyisége a következő:


Megye Terület (km2)

Elhagyott inert hulladék mennyisége (t/év)

Fejér 4359 1900Komárom-Esztergom 2265 1000Veszprém 4613 2000Összesen 11237 4900

Forrás: Számított adatok a MTESZ Közép-dunántúli Hulladékgazdálkodási Program II. alapján 2002.

A régióban keletkező hulladék mennyisége forrásonként az alábbi módon oszlik meg.


Megye Kommunális hulladékkal

együtt gyűjtött mennyiség

(t/év)

Hulladék lerakókba beszállított mennyiség

(t/év)

Gazdasági társaságoknál

keletkező mennyiség

(t/év)

Lakosságnál keletkező, és

elhagyott mennyiség

(t/év)

Keletkező összes inert

hulladék mennyisége

(t/év)Fejér 11300 52050 57655 1900 122905Komárom-Esztergom

5900 48320 207488 1000 262708

Veszprém 9100 58700 13432 2000 83232Összesen 26300 159070 278575 4900 468845

Forrás: G.M. adatszolgáltatása, közszolgáltatói adatok, termelő vállaltok önálló adatszolgáltatása, becsült értékek

A Közép-dunántúli Régióban a rendelkezésre álló adatok alapján tehát mindösszesen mintegy 468.845 t/év inert hulladék keletkezik.

A keletkező építési, bontási hulladékok típusonkénti szétválasztása csak részben lehetséges, tekintettel a nem elkülönített gyűjtési módra, így a közölt adatok csak tájékoztató jellegűek.

II/F.14.számú táblázat. A keletkező hulladéktípusok részaránya

Kód Megnevezés Keletkező mennyiség

(t/év)

Anyagfajta részaránya(m/m %)


25437 5,4


1500 0,3

101314 hulladék beton és betonkészítési iszap 3708 0,8

41

17 01 01 beton 22858 4,9 17 01 02 téglák 2845 0,6 17 01 03 cserép és kerámiák 10140 2,2 17 01 07 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy

azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól5933 1,3

17 02 01 fa 3755 0,8 17 02 02 üveg 1100 0,2 17 02 03 műanyag 239 0,1 17 03 02 bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17

03 01-től*10888 2,3

17 04 01 vörösréz, bronz, sárgaréz 336 0,1 17 04 02 alumínium 509 0,1 17 04 03 ólom 300 0,1 17 04 05 vas és acél 66299 14,117 04 07 fémkeverékek 723 0,2 17 04 11 kábelek, amelyek különböznek a 17 04 10-től 491 0,1 17 05 04 föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05

03-tól50903 10,9


59,2 0,0

17 08 02 gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től

17 0,0

17 09 04 kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól

260800 55,6

Régió összesen 468844 100Forrás: Számított mennyiségek a közszolgáltatói adatszolgáltatás, felügyelőségi és G.M. adatok alapján

42

II/F.2. számú melléklet. A gyűjtési körzetek kialakításának és a hulladék szállításának térségi jellemzői (bevont települések, engedéllyel rendelkező gyűjtő-szállító szervezetek, kezelők)

Jelenleg a gyűjtési körzetek elsősorban a területen működő közszolgáltatók ellátási körzeteit követik. A jelenlegi ellátási körzetek az önkormányzatokkal megkötött közszolgáltatási szerződéseken alapul, és nem a logisztikai szemléletű (ellátási igényeket, szállítási távolságokat figyelembe vevő) körzeteken.

A Régióban összesen mintegy 35 közszolgáltató működik, melyekből 20 szolgáltató kettőnél több települést is ellát. Ezen közszolgáltatók végzik részben a Régióban a szilárd kommunális hulladék mellett az inert hulladék gyűjtését, elszállítását.

A közszolgáltatók mellett jelentős részt képviselnek még a magánfuvarozók, illetve építési bontási tevékenységből származó fémhulladékokat gyűjtő vállalkozások, melyek számát a nyilvántartás hiánya miatt, illetve az elhúzódó kezelői engedély kiadás miatt a Régióban csak becsülni lehet. Az egyéni vállalkozóként inert hulladék gyűjtésével, és szállításával további mintegy 75 vállalkozás foglalkozik.

Hatályos gyűjtési, előkezelési, kezelési, szállítási engedélyek

II/F.15.számú táblázat

S.szám

Engedélyes Engedély számaKezelési tevékenység

módja

Anyag megnevezése Mennyiség(t/év)

1. Depónia Kft. 47354-3/2003. Gyűjtés szállítás, előkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás

Fa, bitumen*, beton, tégla, föld, üveg, fémkeverékek

nincs részletezve

2. Dészolg Kft. 43690-7/2002. Gyűjtés, szállítás, lerakás Kevert építkezési és bontási hulladékok

nincs részletezve

3. Dudás Jenőné ev. 46279-6/2001. Begyűjtés, kezelés Építési, bontási színesfém, alumínium, vas, acél hulladék

60

4. Dumaferr Rt. 40049-29/2001. Gyűjtés, tárolás Vas és acél építési, bontási hulladék

380000

5. Erőgép 2000 Kft. 43659-7/2002. Gyűjtés, hasznosítás Soványbeton, bontott aszfaltburkolat*

255

6. Észak-dunántúli MÉH Rt.

40181-10/2001. Begyűjtés, szállítás, előkezelés

Építési, bontási fém hulladékok

Nincs részletezve

7. Farkas Erzsébet ev.

411107-8/2002. Gyűjtés, tárolás Vörösréz, bronz, alumínium, fémkeverék

20

8. Közév Kft. 40120-8/2002. Begyűjtés szállítás Kevert építkezési és bontási hulladékok

1000

9. Méhecske 97 Kft. 42726-27/2002. Begyűjtés, szállítás, előkezelés

Építési, bontási fém hulladékok

3275

10. Metal & Shoes Kft.

480002-10/2002. Begyűjtés, előkezelés Építési, bontási színesfém, alumínium, vas, acél hulladék

2530

11. Metall Platz Kft. 46795-4/2001. Begyűjtés Építési, bontási 90

43

színesfém, alumínium, vas, acél hulladék

12. Nemes Metál Kft. 46929-4/2001. Begyűjtés, kezelés Építési, bontási színesfém, alumínium, vas, acél hulladék

500

13. Oszoli János ev. 45066-7/2002. Begyűjtés, szállítás Építési, bontási színesfém, alumínium, vas, acél hulladék

5

14. Ráfa 2000 Kft. 47030-19/2002. R13, R5 Mart aszfalt*, beton 300015. Rajna Zoltán ev. 44041-9/2002. Begyűjtés, előkezelés Építési, bontási fém

hulladékok230

15. Városgazdálkodási és Turisztikai Rt.

42353-29/2002. Begyűjtés Építési törmelék sitt 9000

16. Vertikál Rt. 40773-99/2002. Gyűjtés, szállítás Kevert építési, bontási hulladék

4000

Fejér megye összesen 403710

Veszprém megye17. Alcufer Kft. 34531-21/2001. Gyűjtés, előkezelés,

kezelés, tárolásÉpítésből, bontásból származó színesfém, alumínium, vas, acél hulladék

2710

18. Balatonalmádi kommunális Szolgáltató Kft.

38100-12/2002. Gyűjtés, szállítás, előkezelés, válogatás

Beton téglacserép, vagy azok keveréke, fémkeverékek, bitumen keverékek*

nincs részletezve

19. Észak-Dunántúli MÉH Rt. Veszprémi Kirendeltség

30174-13/2002. Begyűjtés, előkezelés, szállítás

Építésből, bontásból származó színesfém, alumínium, vas, acél hulladék

42

20. Farkas Lajos ev. 33137-8/2002. Gyűjtés, előkezelés Színesfém, alumínium, vas, acél

355

21. Harcos László ev. 33101-14/2002. Gyűjtés, előkezelés Építésből, bontásból származó színesfém, alumínium, vas, acél hulladék

2011

22. Lend-ker Kft. 34971-17/2001. Gyűjtés, előkezelés, kezelés, tárolás


4400

23. Magyar Aszfaltgyáró Kft.

32576-9/2002. Begyűjtés, előkezelés, hasznosítás

Bitumen keverékek, bontott aszfalt*

6000

24. MAL Rt. Alumínium Ágazat

30107-23/2002. Kezelés, tárolás, hasznosítás

Építésből, bontásból származó alumínium hulladék

3000

25. MÉH Kft. 33006-12/2002. Gyűjtés, előkezelés, kezelés, tárolás, szállítás


1734

26. Milberi Kft. 35084-11/2001. Gyűjtés, előkezelés, kezelés, tárolás


680

27. Otto Tapolca Kft. 37798-19/2002. Gyűjtés, szállítás, előkezelés, válogatás, hasznosítás takarásra

Beton téglacserép, vagy azok keveréke, fémkeverékek, bitumen keverékek*

nincs részletezve

28. Vercz Attila 33030-7/2002. Gyűjtés, előkezelés, kezelés, tárolás, szállítás

Építésből, bontásból származó alumínium,

Nincs részletezve

44

vas, acél hulladékVeszprém megye összesen 20932

Régió összesen 424642*2001-ben még veszélyes hulladék 2002-től inert hulladéknak minősül Forrás: környezetvédelmi felügyelőségi adatok

Nem jogerős gyűjtési, előkezelési, kezelési, szállítási engedélyek

II/F.16. számú táblázat

S.szám


módja


1. Zeusz 2000. Kft. 48956-12/2003. Begyűjtés, szállítás Építésből, bontásból származó vas és acél hulladék

600

2. FE-CU Kft. 44008-6/2003. Gyűjtés, előkezelés, hasznosítás

Építésből, bontásból származó színesfém, alumínium, vas, acél

51

3. GÉ-PÉ Metál Kft. 46153-2/2003. Gyűjtés Építésből, bontásból származó színesfém, alumínium, vas, acél

254

4. Mezőmag Kft. 42064-6/2003. Gyűjtés, szállítás, tárolás Építésből, bontásból származó beton, tégla, cserép, kerámia, vagy azok keveréke, üveg

200

5. Sztojka Mátyás ev.

44558-5/2003. Gyűjtés, szállítás, tárolás Építésből, bontásból származó beton, tégla, cserép, kerámia, vagy azok keveréke, üveg

72

6. Györök Árpád ev. 45073-9/2003. Gyűjtés, szállítás, tárolás Építésből, bontásból származó beton, tégla, cserép, kerámia, vagy azok keveréke, üveg

64

Fejér megye összesen 1241

Veszprém megye7. Ágépszer Kft. 33235-5/2003. Szállítás Kevert bontási hulladék 508. PÓSA

Kereskedelmi Kft.33865-/2003. Gyűjtés, előkezelés Építésből, bontásból

származó beton, tégla, cserép, kerámia, vagy azok keveréke, üveg

1620

9. Farkas Lajos ev. 33137-2/2003. Gyűjtés, előkezelés, tárolás

Építésből, bontásból származó beton, tégla, cserép, kerámia, vagy azok keveréke, üveg

255

10. Rimai-Metál Bt. 33303-5/2003. Gyűjtés, előkezelés, tárolás

Építésből, bontásból származó beton, tégla, cserép, kerámia, vagy azok keveréke, üveg

63

Veszprém megye összesen 1988Régió összesen 3299

45

A fenti táblázatokban szereplő gyűjtési, szállítási engedélyek alapján a gyűjthető inert hulladékok mennyisége a régióban 427871 t/év. A közölt adatok alapján megállapítható, hogy a jogszabályi előírás miatti kezelési engedélyek meghosszabbítása még számos esetben folyamatban van, így a közölt engedélyek és értékek felülvizsgálata a települési tervek során szükséges.

46

II/F.3. számú melléklet. A területen folytatott hulladékkezelési tevékenység ismertetése

HasznosításA régióban az inert hulladék hasznosítására is alkalmas feldolgozói kapacitás az alábbiak szerint alakul a G.M. önkéntes adatszolgáltatáson alapuló felmérése szerint.


Megye Hulladék feldolgozásra is alkalmas gyártási kapacitás (t/év)

Fejér 600000Komárom-Esztergom 13600Veszprém 1800Összesen 615400Forrás: G.M. felmérés

Inert hulladék feldolgozásra is alkalmas gyártói kapacitások a régióban anyagcsoportok szerint.


Megnevezés

Feldolgozó kapacitás (t/év)

Fejér megyeKomárom-Esztergom

megye

Veszprém megye

Beton 10000Üveg 3600Vas és acél 600000Szigetelő anyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03-tól 1800

Összesen 600000 13600 1800Régióban mindösszesen: 615400Forrás: G.M. adatszolgáltatás

A G.M. önkéntes alapú felmérésén túl további adatforrást jelent a feldolgozói, kezelői kapacitásokra a környezetvédelmi Felügyelőségek által kiadott hulladékkezelési engedélyek. Ezek alapján a régióban rendelkezésre álló kezelői kapacitásokat az alábbi táblázat tartalmazza.


S.szám

Engedélyes Engedély száma Kezelési tevékenység

módja


Fejér megye1. Alero Kft. 45839-3/2003. Hasznosítás Építésből, bontásból

származó alumínium hulladék

3400

2. Dunaferr 400048- Hasznosítás Építésből, bontásból 600000

47

Acélművek Kft. 28/2001. származó vas és acél hulladék

3. Strabag Rt. 40090-11/2003. Újrahasznosítás a Csúcsos-hegyi inert lerakó rekultivációja során

Beton téglák, cserép, kerámiák, ezek keveréke, föld, kövek

60000

4. Városgazdálkodási és Turisztikai Rt.Velence Gurjal-völgy

42353-29/2002. Rekultivációban történő hasznosítás

9000

Fejér megye összesen 672400Veszprém megye

4. MAL Rt. 30107-23/2002. Hasznosítás Építésből, bontásból származó alumínium hulladék

3000

Veszprém megye összesen 3000Régió összesen 675400

A két különböző adatforrás alapján a régióban rendelkezésre álló inert hulladék feldolgozásra alkalmas kapacitások jól közelítik egymást, azonban a kapacitások tényleges kihasználtságáról adatok csak részlegesen állnak rendelkezésre.

Az inert hulladékok hasznosítása, újrahasznosítása vonatkozó adatok egyedül a G.M. reprezentatív felmérésében szerepelnek, illetve azon termelőknél, akik a direkt adatszolgáltatásban részt vettek. A G.M. adatszolgáltatás alapján a hasznosított frakciók megoszlása az alábbi táblázatok szerint alakul.


Megye Hasznosított hulladékmennyiség

(t/év)Fejér 50567Komárom-Esztergom 22878Veszprém 8436Összesen 81881

Forrás: G.M. adatszolgáltatás, termelői adatok


Kód MegnevezésKeletkező mennyiség

(t)

Hasznosított mennyiség

(t)

Anyagcsoport hasznosítási aránya %

10 12 08 kiégetett kerámiák, téglák, cserepek és építőipari termékek hulladékai 25437,2 4294,2 16,9

10 13 11 cement alapú kompozit anyagok hulladékai, amelyek különböznek a 101309, és a 101310-től 1500 1500 100

10 13 14 hulladék beton és betonkészítési iszap3708

17 01 01 beton 22858 878,1 3,8 17 01 02 téglák 2845 372 13,1 17 01 03 cserép és kerámiák 10140 40 0,4

48

17 01 07 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól 5933 4297 72,4

17 02 01 fa 3754,6 3754,6 100 17 02 02 üveg 1100 0,5 0 17 02 03 műanyag 238,6 238,6 100 17 03 02 bitumen keverékek, amelyek különböznek a

17 03 01-től 10888,4 2035,4 18,7 17 04 01 vörösréz, bronz, sárgaréz 335,7 254,5 75,8 17 04 02 alumínium 509 509 100 17 04 03 ólom 300 0,3 0,1 17 04 05 vas és acél 66299 66299 10017 04 07 fémkeverékek 727,5 677 93,1 17 04 11 kábelek, amelyek különböznek a 17 04 10-től

490,7 490,7 100 17 05 04 föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05

03-tól 50903 396 0,8 17 06 04 szigetelő anyagok, amelyek különböznek a

17 06 01 és 17 06 03-tól59,2 59,2 100

17 08 02 gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től 17 17 100

17 09 04 kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól 79630,1 2544,1 3,2

Összesen 287674,1 88657,2 30,8Forrás: G.M. adatszolgáltatás, termelői adatszolgáltatás

A hasznosított inert hulladékok döntő többségét (74,8%) a vashulladékok teszik ki, melyek a Dunaújvárosi vasműben kerül feldolgozásra.

Jellemző még a beton, tégla, cserép hulladékok újbóli feldolgozása, illetve útépítési célokra történő felhasználása. Az anyagcsoport részaránya összesen 11,4%.

A bitumen tartalmú építési, bontási hulladékok csak 2002-től tartoznak az inert hulladékok körébe. Ennek ellenére jelezzük, hogy jellemző még útépítési vállaltok gyakorlatában a bontott aszfalt újbóli feldolgozása, valamint törött, és szemcseméret szerint osztályozott törmelék útépítési alapba történő felhasználása, azonban a régióban erre vonatkozó adatok hiányosak.

Ártalmatlanítás (lerakás)A régióban kezelési engedélyek alapján az alábbi lerakói kapacitások állnak rendelkezésre.


S.szám


módja


Fejér megye1. Vertikál Rt. –

Közév Kft.Sárbogárd

40120-8/2002. Lerakás Kevert építési, bontási hulladék

1000

49

2. Vertikál Rt.- Dészolg Kft. Adony

45304-1/2003 Lerakás Kevert építési, bontási hulladék

1120

3. Vertikál Rt. Polgárdi

40773-69/2002. Lerakás Kevert építési, bontási hulladék

3000

Fejér megye összesen 5120Veszprém megye

Otto Tapolca Kft. 37798-19/2002. Lerakás Kevert építési, bontási hulladék

Nincs részletezve

Régió összesen 5120Forrás: környezetvédelmi felügyelőségi adatok

A hulladéklerakók felülvizsgálatai és egységes környezethasználati engedélyezésük folyamatban van, így a táblázatban szereplő lerakók és mennyiségek változni fognak, ezért a terv 2 éven belüli felülvizsgálata és az értékek pontosítása szükséges.

A hulladéklerakókba beszállított inert hulladék mennyiségek az alábbiak (II/F.1. számú melléklet alapján).


Megye Hulladék lerakókba beszállított mennyiség

(t/év)

Fejér 52050Komárom-Esztergom 48320Veszprém 58700Összesen 159070

A kommunális hulladéklerakókon az inert hulladékot a hulladékpászmák takarására használják fel, azaz a beérkező inert hulladék hasznosításra kerül. A területen környezetvédelmi működési engedéllyel rendelkező hulladéklerakók száma 17. (Adony, Ajka, Balatonfüred, Bicske, Dunaújváros, Esztergom, Mór, Oroszlány, Pápa, Polgárdi, Sárbogárd, Sümegprága, Székesfehérvár, Tapolca, Tatabánya, Várpalota, Veszprém). A inert hulladék kapcsán a lerakható mennyiségre és a kapacitások kihasználtságára adat nem áll rendelkezésre.

50

II/F.4. számú melléklet. Fejlesztési helyek meghatározása

Mikrotérségi inert gyűjtőhelyek javasolt telepítési helyszínei és száma:

II/F.24. számú táblázatMegye Település Darabszám

FejérBakonycsernye 1Csákberény 1Dég 1Fehérvárcsurgó 1Kápolnásnyék 1Martonvásár 1Pusztaszabolcs 1Sárosd 1Sukoró 1Vál 1

Komárom-EsztergomBábolna 1Csolnok 1Környe 1Lábatlan 1Mocsa 1Neszmély 1Piliscsév 1Réde 1Szákszend 1Tát 1Uny 1

VeszprémBadacsonytomaj 1Bakonybél 1Bakonyszentlászló 1Balatonederics 1Balatonkenese 1Balatonszepezd 1Balatonudvari 1Berhida 1Csabrendek 1Kiscsősz 1Lovászpatona 1Magyargencs 1Magyarpolány 1Malomsok 1Mencshely 1Monostorapáti 1Nagyvázsony 1Nemesszalók 1Pápasalamon 1Pétfürdő 1Szentgál 1Tüskevár 1Ugod 1Zalaszegvár 1

Összesen 46

51

Térségi inert gyűjtőhelyek javasolt telepítési helyszínei:


Megye Település DarabszámFejér

Adony 1Bicske 1Csákvár 1Enying 1Ercsi 1Gárdony 1Mór 1

Komárom-EsztergomÁcs 1Dorog 1Gyermely 1Kisbér 1Komárom 1Nyergesújfalu 1Tata 1

VeszprémBalatonalmádi 1Balatonfüred 1Devecser 1Sümeg 1Zirc 1

Összesen 19

Inert hulladékkezelő művel történő kibővítésre javasolt regionális hulladékkezelő központok:


Megye Térség LétesítményMennyiség

(db)Fejér Dunaújváros Inert hulladékkezelő mű 1

Polgárdi Inert hulladékkezelő mű 1Sárbogárd Inert hulladékkezelő mű 1Székesfehérvár Inert hulladékkezelő mű 1

Komárom-Esztergom Esztergom Inert hulladékkezelő mű 1Oroszlány Inert hulladékkezelő mű 1Tatabánya Inert hulladékkezelő mű 1

Veszprém Ajka Inert hulladékkezelő mű 1Balatonfüred Inert hulladékkezelő mű 1Pápa Inert hulladékkezelő mű 1Tapolca Inert hulladékkezelő mű 1Veszprém Inert hulladékkezelő mű 1Várpalota Inert hulladékkezelő mű 1

Összesen: 13

52

II. FEJEZET

VESZÉLYES HULLADÉKOK

III.1. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ, VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE

III.1.1. AZ ADATGYŰJTÉS KÖRE, FORRÁSAI, PONTOSSÁGA, PROBLÉMÁI, BECSLÉSI MÓDSZEREK

Veszélyes hulladékoknak a 2000. évi. XLIII, a Hulladékgazdálkodásról szóló törvény jegyzékében szereplő veszélyességi jellemzők közül egy vagy több tulajdonsággal rendelkező hulladékokat, illetve az ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, az eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladékokat tekinti a magyar jogalkotás.

A jogharmonizáció kapcsán a veszélyes hulladékokra vonatkozó általános előírások, illetve az egyes kiemelt veszélyes hulladékokra vonatkozó speciális előírások a közelmúltban jelentek meg. A veszélyes hulladékokkal végzett tevékenységet e rendeletek hatályba lépése előtt a 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet szabályozta. Ez a kormányrendelet 2. mellékletében tartalmazta a különböző veszélyes hulladék kategóriák azonosító számait, az ún. V kódokat. A veszélyes hulladékok veszélyességi jellemzőit szintén ismertette a rendelet. A veszélyességi jellemzők nagyrészben lefedték a jelenleg is alkalmazott veszélyességi jellemzőket. Ebből eredően a jelenleg hatályos 16/2001. KöM rendeletben szereplő, ún. EWC kóddal jellemzett veszélyes hulladékok és az előző rendelettel besorolt (V kódok) veszélyes hulladékok legtöbb esetben egyértelműen megfeleltethetőek egymásnak.

Ugyanakkor a két besorolási rendszer szemlélete kissé eltér egymástól. A 102/1996. (VII.12.) Korm. rendeletben felsorolt veszélyes hulladék kategóriák a hulladékot termelő tevékenységek szerinti felosztásban megegyeznek a jelenlegi szabályozás szellemével, azonban a jelenlegi szabályzáshoz képest „veszélyes anyag” centrikusabbak.

Így például az előző rendeletben a különböző veszélyes hulladékokkal szennyezett csomagolóeszközöket a szennyező veszélyes anyagnak megfelelően kellett besorolni, addig ma ezek egy hulladék kategóriát képviselnek.

A veszélyes hulladékokra vonatkozó jogi szabályzás kezdete óta szigorú adatszolgáltatási kötelezettsége van a termelőknek. Az éves keletkezési és ártalmatlanítási adatokat a HAWIS adatbázis tartalmazza. Munkánk alapját az adatbázisból származó információk elemzése adta. A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 2002-ben a HAWIS adatbázisán alapulva „a Területi Hulladékgazdálkodási Terv állapotfelmérés és helyzetértékelés a Közép-Dunántúli Régióban” című tanulmányt készített. Ez a tanulmány kiterjedt a régió veszélyes hulladék keletkezésére, a kiemelt hulladékáramokra, valamint a veszélyes hulladékkezelő létesítményekre. A továbbiakban az állapotfelmérést „Tanulmány” megnevezéssel adjuk meg hivatkozásként.

53

A Felügyelőség a tervkészítés során megkereste a HAWIS adatbázis alapján az 50 legnagyobb hulladéktermelőt és kiegészítő adatszolgáltatást kért be a veszélyes hulladékok hasznosítására és ártalmatlanítására vonatkozóan. A fentieken kívül ugyancsak adatszolgáltatást kért be az engedélyekkel rendelkező kezelőktől. A munkaanyag elkészítése során ezek nagy része benyújtotta a kért adatszolgáltatást. A tervkészítés során az így kapott, a HAWIS adatbázisának 95 %-át adó, összesen közel 1.800 ezer tonna veszélyes hulladékról kapott részletesebb információkat is elemeztük.

A veszélyes hulladékokra vonatkozó mennyiségi adatokat minden esetben tonnára kerekítve adjuk meg. Ebből eredően a táblázatban „0” értékkel szereplő adatok a 1-500 kg közötti keletkezéseket mutatják, míg ahol nem szerepel érték, nem volt keletkezés. Amennyiben a veszélyes hulladék jellege miatt, vagy a rendelkezésre álló adatbázisból eredően ettől eltérő mértékegység szerepel, azt külön feltüntetjük a táblázatban.

A munka folyamán az adatszolgáltatások folyamatosan érkeztek be, illetve érkeznek be. Ezért egyes résztáblázatok összesítésekor a régió összes hulladékára vonatkozó adatok kismértékben eltérhetnek, mivel a feldolgozott adatállomány változik. Ez a mélyebb vizsgálatok fázisában fordulhat elő, de a fő megállapításokat nem befolyásolja érdemben.

Abban az esetben, ha a különböző adatbázisok feldolgozásával jelentősen eltérő adatot kaptunk ugyanazon vizsgált területre, megkerestük az eltérés fő okát és elvégeztük a szükséges korrekciókat. Így pl. a Tanulmány adataihoz képest a Komárom- Esztergom megyei HAWIS adatokból képzett adatállományt felül kellett vizsgálni.

III.1.2. A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE

III.1.2.1. A RÉGIÓ VESZÉLYES HULLADÉK KELETKEZÉSE

A régió és a három megyéjében keletkező veszélyes hulladékokra vonatkozó mennyiségi adatok a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által 2002.-ben készített Tanulmány alapján a III/1. számú melléklet III/1-4. táblázataiban találhatóak.

A veszélyes hulladékokat a 102/1996. (VII.12.) Korm. rend. 2. számú mellékletében felsorolt azonosító számok első két számjegyének alapján csoportosítottuk. A régió összesített hulladék keletkezését a három megye adatainak összegzésével kaptuk. Az adatokat a tevékenységek besorolása alapján soroljuk fel.

A táblázatokban szerepeltetjük a 16/2001. KöM. rendelet alapján 2002- től nem veszélyes hulladékok mennyiségét. Ezek jellemzően az előző veszélyes hulladék besorolásban a 3. veszélyességi osztályba tartozó erőművi pernye, erőművi salak, bontott aszfalt hulladékok. Ezek veszélyes hulladék körből való kikerülésének hatását a III/2. számú melléklet III/5. számú táblázatban közöljük.

III.1.2.2. FŐ ÁGAZATOK SZERINTI BONTÁS

VEGYIPARI, GYÓGYSZERIPARI ÉS MŰANYAGIPARI HULLADÉKOK

A fenti tevékenységhez tartozónak tekintjük a 24 és 25 TEÁOR ágazat alatt szereplő tevékenységeket.

54

Adatokat lásd a III/4. számú melléklet III./7. számú táblázatában.

Az iparág három meghatározó mennyiségű hulladéka a szennyvíziszap (nedves tömeggel nyilvántartva), a sók gyártásából és felhasználásából, valamint a halogénmentes oldószerek gyártásából és felhasználásából képződő veszélyes hulladékok.

További pontosítást igényelnek a termelői adatbázisban az 51x Oxidok, hidroxidok, sók gyártásából és felhasználásából származó hulladékok mennyiségi adatai.

GÉPIPARI HULLADÉKOK

A fenti tevékenységhez tartozónak tekintjük a 27, 28, 29, 34 TEÁOR ágazat alatt szereplő tevékenységeket, kivéve a 27.1, 27.42 és 27.53 TEÁOR szakágazatok alatt szereplő tevékenységeket.

Adatokat lásd a III/4. melléklet III/8. számú táblázatában.

Ennél az iparágnál a tanulmányban alkalmazott iparági megbontás miatt nem volt mód a HAWIS adatokból táblázat elkészítésére, mivel az a gépipart önállóan, sem bontva nem tartalmazta. Ezért a termelők adatszolgáltatását használtuk fel.

Az iparágban jellemzően ásványolaj termékekkel szennyezett hulladékok keletkeznek. Ezek közül is meghatározó az ásványolajat vagy ásványolaj terméket tartalmazó iszapok mennyisége, mely döntően Fejér megyében keletkezik.

ALUMÍNIUMIPARI HULLADÉKOK

A fenti tevékenységhez tartozónak tekintjük a 27.42 és 27.53 TEÁOR szakágazatok alatt szereplő tevékenységeket.


Az iparág jellemző hulladékfajtája a timföldgyártás vörösiszapja. Ez a veszélyes hulladékfajta 35 %-os arányával a régió meghatározó mennyiségű veszélyes hulladéka, figyelembe véve azt, hogy a 2002-től a széntüzelésű erőművek salakja és pernyéje nem veszélyes hulladék. Mivel Magyarországon a régión kívül csak Mosonmagyaróváron van kis volumenű timföldgyártás, a régió veszélyes hulladék termelésének az országos veszélyes hulladéktermeléshez való hozzájárulásának mértékének vizsgálatakor ezt a tényezőt figyelembe kell venni.

A kohászati hulladékok az alumínium termelés és felhasználás során keletkeznek nagy mennyiségben, míg az ásványolajtermékek felhasználásának hulladékai nem iparág specifikusak.

ENERGIAIPARI HULLADÉKOK

A fenti tevékenységhez tartozónak tekintjük a 40 TEÁOR ágazat alatt szereplő tevékenységeket.


55

Az iparági hulladékok meghatározó részét a szenes erőművek hamuja és pernyéje tette ki. Ezek a ma hatályos jogszabályok alapján nem tartoznak a veszélyes hulladékok kategóriájába.

A hulladékfajta a régiós veszélyes hulladékkeletkezés kb. 50 %-át teszi ki. A szenes erőművek 2004. végéig üzemelhetnek, akkor a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően azokat le kell állítani (22/1998. KTM rend). Ez után az időpont után ebből az iparágból eredő, folyamatosan képződő, nagy tömegű termelési hulladék nem jelenik meg. Ugyanakkor meg fog jelenni az erőművek felszámolásával, esetleges kárelhárításával kapcsolatos veszélyes hulladék mennyiség.

BÁNYÁSZATI HULLADÉKOK

A fenti tevékenységhez tartozónak tekintjük a 10 –14 TEÁOR ágazat alatt szereplő tevékenységeket. A tanulmány HAWIS adatbázisa alapján a 2001. évi veszélyes hulladékkeletkezés az alábbi volt a bányaiparban.


Legnagyobb mennyiségben fáradtolaj és olajjal szennyezett hordozók keletkeznek ebben az iparágban.

KOHÁSZATI HULLADÉKOK

A fenti tevékenységhez tartozónak tekintjük a 27 TEÁOR ágazat alatt szereplő tevékenységeket, kivéve az alumíniumiparhoz tartozó 27.42 és 27.53 szakágazatokat, melyeket az alumínium iparhoz tartozónak tekintettünk.

Adatokat lásd a III/4. melléklet III/12. számú táblázatában. számú táblázatában.

IPARI SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI HULLADÉKOK

A fenti tevékenységhez tartozónak tekintjük a 90 TEÁOR ágazat alatt szereplő tevékenységeket. A teljesség kedvéért itt közöljük valamennyi kiemelt iparágban már megjelenített szennyvíziszap mennyiségét.


III.1.2.3. TERMELŐKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

A III/5. melléklet III/14. számú táblázatában a régió 50 legnagyobb veszélyes hulladék termelőjének listáját közöljük. A táblázat tartalmazza a szükséges korrekciókat (V31 kikerülő hulladékok, vörösiszap). A táblázat adataiból megállapítható, hogy a régió – a jelenlegi szabályzásnak megfelelően - legnagyobb veszélyes hulladék termelői az ALCOA és a Dunaferr csoport tagjai, valamint a Richter Gedeon Rt.

Röviden áttekintettük a legnagyobb mennyiségben, megyénként 5000 tonna felett, illetve a régióban 10000 tonna felett keletkezett hulladék fajtákat a táblázatok alapján. A legnagyobb mennyiségű veszélyes hulladékokat iparágankénti bontásban az alábbi táblázatban közöljük.

56

III/1.számú táblázat. A régió meghatározó veszélyes hulladék áramai

Veszélyes hulladék megnevezése Iparág Fejér megye

(t)

Komárom-Esztergom

megye(t)

Veszprém megye

(t)

Régió(t)

Állattartási és vágóhídi

hulladékok

Húsipar 6874 10060

Mezőgazdaság 5003

Ásványi eredetű hulladékok

(fémhulladékok kivételével

Alumíniumipar 689991 689991Egyéb kohászat 9782Hulladékipar 10901 11655

Ásványolaj-ipari és szénfeldolgozási

hulladékok

Olajfinomítás 6543Egyéb iparágak (újrafeldolgozás kivételével)

12804 12030 25869

Építőipar 8353 12507Hulladékipar 10881 17310Szolgáltatások 7868 11081

Szennyvíz-kezelésből származó

hulladékok

Vegyszerek és vegyipari termékek 5198

Gyógyszeripar 8244Villamosipar, Gáz, Gőz, Víz 8764

III.1.2.4. VÁRHATÓ TRENDEK

A régió megyéiben a megelőző 6 évben a veszélyes hulladékkeletkezés az alábbi ábrának megfelelően alakult. A részletes táblázatot a III/6. mellékletben lévő III/15. számú táblázatban közöljük. Az ábrán nem szerepeltetjük a V31 csoportba tartozó ásványi eredetű hulladékokat, melyek 1,5-1,7 millió tonnás mennyisége a valóságos keletkezési adatokat eltorzítja. A vörösiszap továbbra is veszélyes hulladéknak minősül, mennyisége azonban többszöröse az egyéb hulladékoknak, és a Közép- és Nyugat- dunántúli régión kívül máshol nem keletkezik az országban. Így a reális értékeléshez célszerű figyelmen kívül hagyni.

Az értékelés időszakára vonatkozóan elmondható, hogy a veszélyes hulladékkeletkezés az 1999–2001. időszakot alapul véve nem változott jelentősen. A szerkezetben kismértékű elmozdulás megfigyelhető. Ezt érdemben értékelni a terv teljesítés első időszakában érdemes, az új EWC kódok szerinti csoportosításban, a 2002-től kezdődő időszakra két részben:2002- 2005, és 2005-2008.

Várhatóan beavatkozás nélkül a régióban a jelenlegi egyenletes, vörösiszap nélkül kb. 160–170 ezer tonna évi veszélyes hulladék mennyiség vehető alapul, kiegészítve a következő új szabályzással kapcsolatban elinduló folyamatok hatásaival.

Mennyiségi növekedésnek kell bekövetkeznie az alábbi, eddig gyakorlatilag nem kezelt területeken:• PCB, PCT tartalmú berendezések: becslés max. évi 50 tonna • elektronikai berendezések: becslés max. évi 100 tonna

57

• dögkútban elhelyezett állattartási hulladékok: max. évi 10 000 tonnaEzek mennyisége a tervkészítés időszakában nem lesz jelentős többlet. A tovább nem használható gépkocsik bontásából nem várható olyan jellegű és mennyiségű többlet veszélyes hulladékkeletkezés, melyet figyelembe kellene venni.

Mennyiségi növekedés várható az alábbi területeken:• bánya és erőmű bezárásból következően olajjal szennyezett hulladékok• azbeszt tartalmú szigetelőanyagok• higannyal szennyezett talaj és egyéb hulladékok a kármentesítésekből.Becslésünk szerint ezek éves többlet mennyisége legfeljebb 10- 15% növekedést jelent, és nem képez folyamatosan jelentkező többletforrást.

Csökkenés várható a vegyipari termelésből származó hulladékok esetében. A szenes erőművek bezárása és a kapcsolódó bányabezárások miatt először növekedni fog a felszámolás során keletkező hulladékok miatt az iparági veszélyes hulladék termelés, majd megszűnik.

A vörösiszap keletkezés szintje a jelenlegi évi kb. 600.000 tonnás szinten stabilizálódik.

A szennyezett folyómedrek kotrási iszapját a 33/2000. Korm. rend. által szabályozott kármentesítési eljárásnak megfelelően kell kezelni. Az ekkor esetleg kezelhető veszélyes hulladékok mennyisége és minősége nem ismert.

58

A veszélyes hulladék keletkezés mennyiségi változását az alábbi III.1. számú ábra szemlélteti.

Adatok forrása: HAWIS adatbázis

III/1. számú ábra

59

Veszélyes hulladék keletkezés a régióban Adatok: tonna; 1997. - 1999. - 2001.

0

50 000

100 000

150 000

200 000

250 000

1997. 1999. 2001.

EGÉSZSÉGÜGYI INT ÉZMÉNYEK HULLADÉKAI

SZENNYVÍZKEZELÉSBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

T ELEP ÜLÉSI ÉS INT ÉZMÉNYI SZILÁRD HULLADÉKOK

EGYÉB VEGYIP ARI HULLADÉKOK

T EXT ILHULLADÉKOK

MŰANYAG- ÉS GUMIHULLADÉKOK

SZERVES OLDÓSZEREK,FEST ÉKEK,LAKKOK,RAGASZT ÓK,GYANT ÁK GYÁRT ÁSÁBÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁBÓLSZÁRMAZÓ HULL.

ÁSVÁNYOLAJIP ARI ÉS SZÉNFELDOLGOZÁSI HULLADÉKOK

NÖVÉNYVÉDŐSZEREK, ROVARÍRT ÓSZEREK, FAANYAGVÉDŐSZEREK, ÉGÉSKÉSLELT ET ŐK, GYÓGYSZERKÉSZÍT M.HULLADÉKAI

SAVAK, LÚGOK ÉS EGYÉB T ÖMÉNY OLDAT OK GYÁRT ÁSÁBÓL, FELHASZNÁLÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

OXIDOK, HIDROXIDOK, SÓK GYÁRT ÁSÁBÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

FÉMEK- ÉS VEGYÜLET EIK HULLADÉKA

NYERSBŐR ÉS BŐRKIKÉSZÍT ÉSI HULLADÉKOK

ÁLLAT T ART ÁSI ÉS VÁGÓHÍDI HULLADÉKOK

NÖVÉNYI ÉS ÁLLAT I EREDET Ű ZSIRADÉKKÉSZÍT MÉNYEK HULLADÉKAI

Az ábra alapján a régió meghatározó veszélyes hulladék típusa az ásványolajiparból és az ásványolaj eredetű termékek felhasználásából származó hulladékok. E mellett az állattartási és élelmiszeripari, valamint a szennyvíztisztítási hulladékok mennyisége képvisel jelentős részarányt.

Az 1997. és 1999. közötti mennyiségi változás is a ásványolajiparból és az ásványolaj eredetű termékek felhasználásából származó hulladékok esetében következett be, mégpedig Komárom- Esztergom megyében jelent meg kb. 35000 tonna többlet olajos hulladék. A megyében olyan jellegű iparági, szerkezeti változás nem volt, ami ezt a többlet keletkezést indokolta volna. A későbbiekben célszerű ezt részletesen megvizsgálni.

III.1.3. A FELHALMOZOTT VESZÉLYES HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE

A veszélyes hulladékokra vonatkozó szabályozás a gyűjtőhelyeken maximum egy évi elhelyezést tesz lehetővé. Ezért a veszélyes hulladékok legtöbb fajtájánál nincs tudomásunk felhalmozott hulladékokról. Mivel az előző időszakban néhány hulladékfajta elhelyezésére nem volt véglegesen kialakított lerakóban lehetőség, az alábbiakban megadjuk az ezekre vonatkozó részletes információt a megfelelő tevékenységi körnél. Felhalmozott veszélyes hulladékok ezen kívül felszámolási eljárás alatt álló társaságoknál fordulhatnak elő. Ezek közül csak az 1000 tonnás mennyiséget megközelítő előfordulásokat soroljuk fel.

A közölt adatok forrása a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által 2003. áprilisában végzett felmérés és megkeresések. A felmérés során az adatszolgáltatók a jelenleg hatályos rendelet szerinti EWC besorolásokat adták meg. Táblázatainkban a V kódokat is megadjuk a lehető legmélyebb felbontási szintig. A nem a fenti adatgyűjtésből származó információk forrását külön közöljük.

III/2. számú táblázat. Felhalmozott hulladékok

Veszélyes hulladék V kód EWC kód Település Birtokos Elhelyezés Mennyiség

(t)Tervkészítésnél figyelembe vett felhalmozott veszélyes hulladékok

Vörösiszap* 31608 010307

Ajka MAL Rtműszaki

védelem nélkülrésfalazás

kb.30.000.000

Katódhulladék 9.500Alumunium öntödei salak 2.500

Kemencebontási hulladék 300

Katódbontási és kádbontási hulladék 30.910

Vörösiszap* 31608 010307 Almásfüzitő műszaki védelem nélkül

kb. 25.000.000

Ipari szennyvizek kezeléséből származó iszapok**

94101 190811,190813,

Királyszentist-ván Nitrokémia Rt. műszaki

védelem nélkül 179.000 m3

Állati hullák, testrészek ***

1340313404

V 13403,V 13404

55 db működő dögkút a régió három megyéjében

műszaki védelem nélkül

Min. 4500

60

Veszélyes hulladék V kód EWC kód Település Birtokos Elhelyezés Mennyiség

(t)

Növényédő-szer maradékok és növényvédőszerrel szennyezett csomagolóeszközök ****

53101, 53103xx,53104

Mezőgazdasági vállalkozások, növényvédőszer kereskedelem

általában zárt raktárban

200- 300

Ipari szennyvízből keletkezett veszélyes iszap

Dunaújváros Dunaferr Rt. zagytéren

Különböző iszaőok Peremarton iszaptárolóban több 1000 m3Pirit pörkölési hulladékEseti felhalmozott veszélyes hulladékokVeszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák

110109 Csolnok Galvachem Galvanizáló Vegyszergyártó és Elektronikai Kft.

műszaki védelemmel tárolva

65,43

Veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok

061002 1012,3

Cink-hidrometallurgiai iszapok

110202 253,6

Nehézfémeket tartalmazó szilárd sók és oldataik

060313 95,7

Egyéb lúgok 060205 4,14Veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák

110109 Tatabánya Gallavit Környezetvédelmi Kft.

műszaki védelemmel tárolva

950

Veszélyes hulladékégető salakja

Fehérvári Téglaipari Vállalat

592

Bitumen, kátrányhulladék szennyvíz tisztítási iszappal keverve

332

* Forrás: Becslés** Forrás: Nitrokémia Rt. adatközlése*** Forrás: Tanulmány**** Forrás: Becslés

A MAL Rt. Timföld Ágazatának ajkai vörösiszap tárolói körül résfalazás kialakítására környezetvédelmi működési engedély került kiadásra. A monitoring rendszert képező figyelőkutak adati alapján a további szennyeződés nem tapasztalható.

A Dunaferr Ferromark Kft. lerakón 20 db 1000 m3 kapacitású árok, drénezett, 8 rétegű szigeteléssel ellátott árok került kialakításra.

61

III.1.4. A TERÜLETRE BESZÁLLÍTOTT ÉS A TERÜLETRŐL KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNIYSÉGE

Az adatok forrása a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által a 2003. április hónapjában végzett, az 50 legnagyobb veszélyes hulladéktermelő és hulladékkezelő és ártalmatlanító cégre kiterjedő felmérés.

A fenti felmérések során a társaságoknak csak egy része adott felvilágosítást a hulladék elhelyezéséről, illetve a kezelt, ártalmatlanított hulladék eredetéről. A nagy termelőknél keletkező hulladékok ártalmatlanítására vonatkozóan a következő táblázatban szerepeltetjük a képződő veszélyes hulladék régióban, valamint régión kívül ártalmatlanított mennyiségét, veszélyes hulladék csoportonként.

62

III/3. számú táblázat. A régióban keletkező veszélyes hulladékok kezeléses

Hulladék kód Megnevezés Régióban % Régión kívül % Nincs információ %

13 Állattartási és vágóhídi hulladékok 3591,6 37 4026 42 2083 21

31 Ásványi eredetű hulladékok (fémhulladékok kivételével 1679287 99 10481,9 1 0

35 Fémek és vegyületek hulladékai 50,1 7 679,6 93 2,3 0

51 Oxidok, hidroxidok, sók gyártásából és felhasználásából származó hulladékok 457,6 13 3041,2 87 9,5 0

52Savak, lúgok és egyéb tömény oldatok gyártásából és felhasználásából származó hulladékok

5482,3 79 243,7 4 1234,918

53Növényvédő szerek, rovarírtó szerek, faanyagvédő szerek, égéskésleltetők, gyógyszer- készítmények hulladékai

600,5 97 19,6 30

54 Ásványolajipari és szénfeldolgozási hulladékok 25567,69 52 4494,5 9 18790,8 38

55Szerves oldószerek, festékek, lakkok, ragasztók, gyanták gyártásából és felhasználásából származó hulladékok

2898 86 374,1 11 91,43

57 Műanyag és gumihulladékok 139,4 76 44,3 24 0

59 Egyéb vegyipari hulladékok 1285,5 99 7 1 0

91 Települési és intézményi szilárd hulladékok 0,9 53 0,8 47 0

94 Szennyvízkezelésből származó hulladékok 24903,2 99 0 304,9 1

97 Egészségügyi intézmények hulladékai 0,3 75 0,1 25 0

Összesen 1744264 97 23412,8 1 22516,8 1Erőművi salak,

pernye és vörösiszap

nélkül

64977 93 23413 4 22517

4

Adatok forrása: 50 nagytermelő felmérése

63

A nagy veszélyes hulladékkezelők és ártalmatlanítók 2003. év áprilisi célzott vizsgálata során kapott adatok a régióba beáramló veszélyes hulladékokról az alábbi adatokat tartalmazzák. A régiós eredetű hulladékok közül az ásványi eredetű hulladékok régión belüli ártalmatlanításánál meghatározó szerepű a Holcim Rt. által kezelt erőművi salak, melynek mennyisége 100 ezer tonna volt.

III.4. számú táblázat. A régió veszélyes hulladék kezelőinek forgalma

64

Hulladék Mennyiség t régiós eredetű kezelt

hulladék

% régiós

eredetű kezelt hulladék

Mennyiség trégión kívüli eredetű

kezelt hulladék

% régión kívüli

eredetű kezelt hulladék

Mennyiség t Nincs

információ

% Nincs

információ

12 10,448 0,9 1127,675 94,6 54,02 4,513 2,5 0,6 191,6 42,8 253,8 56,714 0,0 0,0 91,2 100,0 0,0 0,031 127 962,7 94,1 5 388,4 4,0 2 603,0 1,934 0,0 0,0 0,0 0,0 18,0 100,035 30,8 4,3 685,1 95,7 0,0 0,051 404,6 20,6 1 558,3 79,4 0,0 0,052 4 241,0 54,7 3 509,9 45,3 0,0 0,053 714,9 17,9 3 289,4 82,1 0,0 0,054 33 640,1 45,5 41,1 9 896,8 13,455 2 992,8 20,6 11 454,3 78,7 105,4 0,757 19,9 7,9 231,5 92,1 0,0 0,058 48,1 84,9 8,5 15,1 0,0 0,059 4 858,8 45,2 5 897,6 54,8 0,0 0,091 9,9 26,9 26,9 73,1 0,0 0,094 2 564,0 22,1 8 985,8 77,4 58,8 0,597 283,5 52,5 256,3 47,5 0,0 0,0

Végösszeg 177 784,0 67,4 73 107,3 27,7 12 989,7 4,9Adatok forrása: Kezelők adatszolgáltatása

A régión kívül kezelt és a régióba kintről, a kezelőkhöz beáramlott hulladékok mennyiségi adatait és arányait csak tájékoztató adatként lehet értékelni. Ugyanis a régión kívüli előkezelők egy része a veszélyes hulladékot a régióban hozza ártalmatlanításra. Ekkor a hulladék látszólag – mivel a kezelésre átvevő vállalkozás régión kívüli – kikerül a régióból, és régión kívüli eredetként kerül vissza ártalmatlanításra – elsősorban égetésre.

A felmérésben kiemelten szereplő iparágak veszélyes hulladékaira vonatkozó adatait aIII/7. számú melléklet III/16-23. számú táblázataiban közöljük. Az egyes iparágak vonatkozásában az alábbiak mondhatók el.


Ezekből a tevékenységekből eredő veszélyes hulladékokat jellemzően égetőben ártalmatlanítják. Erre a régióban elegendő kapacitás van. A lerakás aránya nem meghatározó, ez a veszélyes hulladékok jelegéből adódóan a régión kívül oldható meg.


A hulladékok döntő részét a régióban ártalmatlanítják. A fáradtolaj hasznosítása nagyrészt régión kívül történik.


Kezelésük a régióban történik. Az olajos hulladékok anyagában történő hasznosítása részben régión kívül történik


Kezelésük a régióban történik. Az olajos hulladékok anyagában történő hasznosítása régión kívül történik


Az olajos hulladékok anyagában történő hasznosítása régión kívül történik. Ez teszi ki a hulladék döntő részét. Az adatok hiányosak.


Kezelésük a régióban történik. Az olajos hulladékok anyagában történő hasznosítása régión kívül történik. Számszerű adat nem állt rendelkezésünkre.


Kezelésük teljes mértékben a régióban történik.

65

III.1.5 A TERÜLETI ÉVES HULLADÉKMÉRLEG BEMUTATÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERÜLETEN JELENLEG HASZNOSÍTÁSRA, VAGY ÁRTALMATLANÍTÁSRA KERÜLŐ, ILLETVE NEM KEZELT HULLADÉKOK TÍPUSAIRA ÉS MENNYISÉGÉRE, A HASZNOSÍTÁSI ARÁNYOKRA.

A régió hulladék keletkezésének és hulladék kezelésének mérlegét az 50 nagy termelőre vonatkozó adatszolgáltatásból állítottuk össze. Az adatkérés kiterjedt az esetleges hasznosításra, illetve az ártalmatlanítás, kezelés módjára is.

A nagytermelők adatszolgáltatását alapul véve elkészítettük az elemzés alapjául szolgáló adatbázist. A termelők adatszolgáltatása nem egy esetben nagyon nehezen volt értelmezhető, mivel az adatszolgáltatást készítő sok esetben nem ismerte pontosan a kezelési módok pontos definícióját.

Az adatszolgáltatók egy része nem adott információt a hasznosításra, illetve a kezelés módjára vonatkozóan. Ezért az alábbi táblázatban szereplő adatokat a későbbiekben pontosítani szükséges. Ez a feladat szerepelni a hulladékgazdálkodási terv megvalósításával kapcsolatos intézkedési tervünkben.

66

III.5. számú táblázat. A kezelésre vonatkozó adatok értékelése


Keletkezett mennyiség

Hasznosított mennyiség Ártalmatlanított Nem kezelt

Összesen Területen belül Területen kívül Összesen Területen belül Területen kívül

Et et % et % et % et % et % et % et %

Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari hulladékok

15 3 21,0% 3 21,0% 0 0,0% 0,0% 10 64,9% 2 13,7%

0,0%

Gépipari hulladékok

23 15 63,3% 0,0% 0,0% 9 37,7% 0,0% 0,0% 0 0,0%

Alumíniumipari hulladékok

716 12 1,6% 10 1,4% 2 0,2% 705 98,4% 705 98,4% 0,0% 0,0%

Energiaipari hulladékok

1020 85 8,3% 85 8,3% 0 0,0% 935 91,7% 935 91,7% 0 0,0% 0,0%

Bányászati hulladékok

1 0 0,0% 1 100,0% 0 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%

Kohászati hulladékok

17 n.a.

Ipari szennyvíztisztítási hulladékok

17 0 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 17 100,0% 0,0%0,0%

Adatok forrása: 50 nagy termelő felmérése

67

III.2. HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

Az alábbi táblázatban röviden összefoglaljuk a veszélyes hulladék kezelés feltételeit szabályozó hatályos jogszabályokat. A jogszabályok nagy része türelmi időt biztosít a betartandó műszaki feltételek megvalósítására. A táblázatban nem szerepeltetjük a kiemelt hulladékáramokra vonatkozó jogszabályokat.

III.6. számú táblázat. A veszélyes hulladékokra vonatkozó általános érvényű jogszabályok

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOKAT TARTALMAZÓ JOGSZABÁLYOK2000. ÉVI

XLIII. TÖRVÉNY

A hulladékgazdálkodásról A hulladékokkal kapcsolatos fogalmak, és alapvető feltételek meghatározása

102/1996. (VII. 12.) KORM.

RENDELET

A veszélyes hulladékokról

Veszélyes hulladékok határokon keresztüli szállításának feltételei, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek, hulladék gyűjtő- és lerakóhelyek kialakításának előírásai

101/1996. (VII. 12.) KORM.

RENDELET

A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, bázelben, 1989. Március 22. Napján aláírt egyezmény kihirdetéséről

A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának elvei, pl. az egyezményt alá nem író országba veszélyes hulladékot tilos szállítani.

11/1991. (V. 16.) KTM RENDELET

A hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeinek és az azok alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról

A hulladékégetés kibocsátási határértékeinek alkalmazási feltételei és a füstgáz folyamatos mérésének, dokumentálásának előírása az 1000 kg/h-nál nagyobb kapacitások esetében. Technológiai határértékek meghatározása.

98/2001. (VI. 15.) KORM. RENDELET

A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről

A veszélyes hulladékkal végzett tevékenységek: feltételeit határozza meg.

16/2001. (VII. 18.)

KÖM RENDELET

A hulladékok jegyzékéről Tartalmazza a veszélyes hulladékoknak minősülő hulladékokat is.

22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET

A hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről

Veszélyes hulladéklerakó létesítésnek, üzemeltetésnek és felhagyásának előírásai, feltételeit határozza meg.

3/2002. (II. 22.) KÖM

Rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről

Hulladékégető mű létesítésének és üzemeltetésének részletes feltételei, előírások a füstgáz kezelés szennyvizeire és a keletkező hulladékokra, mérési követelmények, értékelési módszerek.

5/2002. (X. 29.) KVVM RENDELET

A települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól

A hulladékgyűjtő udvarok létesítésének és üzemeltetésének feltételeit tartalmazza, ahol a lakosságnál keletkezett veszélyes hulladék is átvehető.

A RÉGIÓBAN ALKALMAZANDÓ EGYEDI JOGSZABÁLYOK

Balaton trv1996. ÉVI

LIII. TÖRVÉNYA természet védelméről A NP igazgatóságának engedélye kell hulladék

barlangban történő elhelyezéséhez

68

A lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésére, kezelésére jelenleg nem vonatkozik külön jogszabály. A gyógyszer maradékok a patikákban már begyűjthetőek. A használt elemek gyűjtése általában az iskolákban történik, ártalmatlanításuk lerakás. A keletkező egyéb veszélyes hulladékok (jellemzően szennyezett göngyölegek) ma a kommunális hulladékkal együtt kerülnek kezelésre. A lomtalanításkor kirakott lomok esetében sem kizárható a veszélyes hulladék belekerülése. Ezt a problémát a hulladékudvarok tudják megoldani, aminek rendeltetésszerű használatára a lakosságot a megfelelő szemléletet oktatással (később esetleg) bírságolással rá kell venni. A tervezési területen 44 db hulladékudvar építése becsülhető a tervezési időszakban.

A termelőknél keletkező veszélyes hulladékok gyűjtési munkahelyi gyűjtőhelyen a környezet szennyezését kizáró módon történhet. Az előírásoknak megfelelően kialakított üzemi gyűjtőhelyen legfeljebb egy évig gyűjthetők A keletkezésről, átadásról, ártalmatlanításról vagy hasznosításról nyilvántartást kell vezetnie a termelőnek, melyről évente bevallást nyújt be a felügyelőségnek. A veszélyes hulladékok szállítása során be kell tartani az ADR előírásait. A szállítás szintén engedélyhez kötött tevékenység. A veszélyes hulladék szállítmányokat a szokásos dokumentáción kívül (ADR is) un. SZ kísérőjeggyel is el kell látni, mely az ártalmatlanítás végéig kíséri a szállítmányt. Ennek minden partner által aláírt példányát a termelő visszakapja annak igazolásául, hogy a veszélyes hulladék szállítmányt a kezelő átvette.

A kezelők tevékenységüket engedély birtokában gyakorolhatják. A termelőktől átvett hulladékokról nyilvántartást kell vezetniük, mely alapján negyedévente kell bevallást tenniük. Az ártalmatlanító létesítményekre általános előírások vonatkoznak, míg a hasznosítás során betartandó előírásokat a felügyelőség a tevékenység végzését engedélyező határozatában írja elő.

A régióra vonatkozó speciális előírások a Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések esetében nem teszik lehetővé hulladék lerakó építését.

69

III.3. AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK

Az 2000. évi. XLIII, a Hulladékgazdálkodásról szóló törvény felhatalmazásokat tartalmazott a speciális előírásokat tartalmazó, kiemelt veszélyes hulladékokra vonatkozó jogszabályok megalkotására. Ezek előírásait a kiemelt veszélyes hulladékokra vonatkozó IV. kötetben ismertetjük.

III.4. A VESZÉLYES HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLAKOZÁSOK BEMUTATÁSA

III.4.1. A VESZÉLYES HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉS JELLEMZŐK ISMERTETÉSE

A veszélyes hulladékok előkezelésére, kezelésre azért van szükség, hogy ezeket megfelelő formába alakítsák az ártalmatlanításhoz vagy hasznosításhoz. Az előkezelést általában a hulladéktermelők a saját telephelyükön elvégzik, a kezelést, amely például használt oldószerek újrahasznosításához szükséges regenerálásából, nagy nedvességtartalmú hulladékok lerakás előtti víztelenítéséből, stb. áll, külön telephelyen erre feljogosítással rendelkező vállalkozások végzik.

A veszélyes hulladékok ártalmatlanítása égetéssel, lerakással, néhány esetben kémiai kezeléssel ( ez már az anyagában hasznosítás kategóriáját is jelentheti) történik. Az égetés során megkülönböztethetünk hőhasznosítással és anélkül működő égetőműveket. A lerakás nem jelenti a veszélyes hulladék végleges ártalmatlanítását, csak az emberi számítás szerinti biztonságos megoldást. Ebben az esetben viszont hosszú távon gondolkodva megmarad egy későbbi, anyagában hasznosítás lehetősége. Mégis a lerakás során előforduló nem tervezhető eseményeket figyelembe véve ez a legkevésbé kívánatos. Ugyanakkor ma még egyes hulladéktípusok esetében nincs más mód a veszélyes hulladék biztonságos ártalmatlanítására.

Néhány veszélyes hulladék esetében komposztálással is ártalmatlanítható a veszélyes hulladék, ekkor esetleg speciális tenyészetek felhasználása is szóba jöhet.

A veszélyes hulladékok hasznosítása azok kezelésének legkívánatosabb módja. Ekkor a hulladékot anyagában változatlanul hasznosítják, vagy az a kezelés során átalakul. A régióban a veszélyes hulladékok kezelése, ártalmatlanítása, hasznosítása a lerakás kivételével megoldható. Ebből eredően a régióban keletkező veszélyes hulladékok döntő hányadát a régión belül ártalmatlanítják. Számottevő kiszállítás az Aszód- Galgamácsai veszélyes- hulladéklerakóra történik.

Az adatok forrása a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által a 2003. április hónapjában végzett, az 50 legnagyobb veszélyes hulladéktermelő és hulladékkezelő és ártalmatlanító cégre kiterjedő felmérés.

70

A fenti felmérések során a társaságoknak csak egy része adott felvilágosítást a hulladék elhelyezéséről, illetve a kezelt, ártalmatlanított hulladék eredetéről.

Az egyes veszélyes hulladék fajtákkal kapcsolatos tevékenységi engedélyek a régióban a következők. Az engedélyeket a Felügyelőség bocsátotta rendelkezésünkre. Az engedélyek érvényességét és az érintett veszélyes hulladék kört áttekintettük, és megállapítható, hogy mind az engedélyek, mind az engedélyezett tevékenységek felülvizsgálata szükséges.

A 2003. április- májusi felmérés során beküldött kezelői adatlapok és áttekintett engedélyek fő információit az alábbi táblázatok tartalmazzák.

III.7.számú táblázat. Kezelési engedéllyel rendelkezők

Név Megye

begy

űjté

s

elők

ezel

és

lera

kás

éget

és

kom

posz

tálá

s

hasz

nosí

tás

érvényes

A vizsgált időszakban érvényüket vesztett engedélyekR. Sz. Contakt Kft. Fejér X 2001.12.31VERTIKÁL Építőipari és Kommunális Szolgáltató Rt. (Polgárdi) Fejér X 2001.12.31

PROBIO Rt. Veszprém X 2001.09.09Bakony Művek Autóalkatrészgyártó Rt. Veszprém X 2001.12.31ESSO Hungária Kereskedelmi Kft. Veszprém X 2001.12.31Toxikológiai Kutató Központ Kft. Veszprém X 2001.03.31ONYX Komárom X 2001.Tatai Környezetvédelmi Rt. Komárom X 2001.03.05BIO-GEN Kft. Veszprém X 2001.12.31Magyar Aszfaltgyártó Kft. Fejér X 2001.12.31

A terv időszakára vonatkozó érvényes engedélyekVERTIKÁL Építőipari és Kommunális Szolgáltató Rt. Kisláng Fejér X 2004.10.05

VERTIKÁL Építőipari és Kommunális Szolgáltató Rt. (Polgárdi) Fejér X 2004.05.30




VERTIKÁL Építőipari és Kommunális Szolgáltató Rt. Fejér X 2004.04.03



RWE Umwelt Tatabánya Rt. Komárom X 2005.09.26MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. Fejér,

Veszprém, Komárom

X 2004.05.23

Harcos László Veszprém X 2002.12.31É.D.MÉH Nyersanyaghasznosító Rt. Veszprém X 2002.12.31É.D.MÉH Nyersanyaghasznosító Rt. Veszprém X 2002.12.31

71

Név Megye

begy

űjté

s

elők

ezel

és

lera

kás

éget

és

kom

posz

tálá

s

hasz

nosí

tás

érvényes

É.D. MÉH Rt.(veszprémi telep) Veszprém X 2002.12.31ALCUFER Komárom X 2006.06.11Magyar Aszfaltgyártó Kft. Veszprém X X 2003.01.31ZA-SA Kft Veszprém X 2003.11.30VT - Metal Kft. Fejér X 2005.12.31VERTIKÁL Építőipari és Kommunális Szolgáltató Rt. (Polgárdi) Fejér X 2004.10.05

Vas-Fém Hulladék Kereskedelmi Kft. Veszprém X 2004.04.17Varga és Társa Kft. Veszprém X 2005.12.31SZUNA Gépjárműértékesítő Kft. Fejér X 2004.03.02SOS Bt. Fejér X 2006.05.31Ózon Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. Fejér X 2002.10.25Ózon Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. Fejér X 2003.12.31MÉK Melléktermék Értékesítés Kereskedés Kft. Veszprém X 2003.12.09

Méhecske 97 Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Fejér X 2004.03.20

KRISTÁLY 99 Környezetgazdálkodási, Szolgáltatási Kft.(Szfvár telep) Fejér X 2004.02.20

Kommunális Szolgáltató Kft. Komárom X 2003.08.11IKARUS Rt. Székesfehérvári Telephelye Fejér X 2003.12.31Harcos László Veszprém X 2002.12.31Györök Árpád (Sárbogárd) Fejér X 2002.12.31Glück és Társa Bt. Veszprém X 2005.12.31Fribék László Veszprém X 2005.12.31Ezüstvisszanyerő Fotovegyszer, Filmhulladék Feldolgozó és Kereskedelmi Kft. (Pálhalma) Komárom X 2003.12.31

Eötvös Pál Fejér X 2006.03.31É.D. MÉH Rt.(szfvár telep) Fejér X 2002.12.31CHEMITECH Kémia-Technológiai Kft. (Dunaharaszti) Fejér X 2004.03.15

CHEMITECH Kémia-Technológiai Kft. (Dunaharaszti) Fejér X 2004.10.31

BOHNACKER Fémárugyártó Kft. Veszprém X 2004.02.16Balaton Bútorgyár Rt. Veszprém X 2005.12.31Bakonyi Erőmű Rt. Veszprém X 2004.05.21Bakony Művek Autóalkatrészgyártó Rt. Veszprém X 2002.12.31VERTIKÁL Építőipari és Kommunális Szolgáltató Rt. (Polgárdi) Fejér X 2002.12.31


TERSZOL Környezetvédelmi és Építőipari Szövetkezet(Dunaújváro-si telep) Fejér X 2003.01.01

REM Tatabánya Komárom X 2003.04.04ONYX Komárom X 2003.01.31Vulkán Faszéngyártó és Forgalmazó Kft. Veszprém X 2002.02.25Vasöntöde Kft. Fejér X 2002.06.30Toxikológiai Kutató Központ Kft. Veszprém X 2004.09.26PETRÓ és PETRÓ Komárom X 2003.08.02ONYX Komárom X 2004.12.10Nitrokémia Rt. Veszprém X 2002.12.31

72

Név Megye

begy

űjté

s

elők

ezel

és

lera

kás

éget

és

kom

posz

tálá

s

hasz

nosí

tás

érvényes

Huntsman Corporation Hungary Vegyipari Termelő-Fejlesztő Rt. Veszprém X 2005.11.30

HBG-T Építőipari Kft. Fejér X 2005.09.30H+H Dunaforg Kft. Fejér X 2005.06.30ALCOA KÖFÉM Kft. Fejér X 2004.09.17VERTIKÁL Építőipari és Kommunális Szolgáltató Rt. (Polgárdi) Fejér X 2003.12.31

TOPLAN Kft. Veszprém X 2002.09.30Talajerőgazdálkodási Kft. Veszprém X 2002.07.31Talajerőgazdálkodási Kft. Veszprém X 2003.12.01Ózon Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. Fejér X 2003.12.31Kommunális Szolgáltató Kft. Komárom X 2003.08.11CYCLOLAB Cyclodextrin Research Development Laboratory Ltd Fejér X 2004.05.03

AGRO-HUM Kft. Veszprém X 2004.03.27TOPLAN Kft. Veszprém X 2002.09.30SWIETELSKY -ÚTVASÚT Kft. Fejér X 2003.12.31Rockwool Hungary Szigetelőanyaggyártó és Kereskedelmi Kft. Veszprém X 2002.01.02

Repét Környezetvédelmi, Vegyipari Termelő, Szolgáltató Kft. Veszprém X 2003.12.31

Repét Környezetvédelmi, Vegyipari Termelő, Szolgáltató Kft. Veszprém X 2004.01.03

Magyar Honvédség Komárom X 2006.05.31KÖZ-VÍZ Tervező, Építő és Szolgáltató Kft. Veszprém X 2004.05.14KORR Kft. Veszprém X 2002.12.31KBBB Építőipari Kivitelező és Kereskedelmi Kft. Veszprém X 2004.08.01

Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. Veszprém X 2004.08.17Fejér Megyei Állami Közútkezelő Kht. Fejér X 2004.08.10Fejér Megyei Állami Közútkezelő Kht. Fejér X 2004.08.27Dunaferr Ferromark Kft. Fejér X 2005.12.31Dunaferr- DBK Kokszoló Kft Fejér X 2004.04.06Dunaferr Acélművek Kft. Fejér X 2004.07.31Dunaferr - DBK Kokszoló Kft. Fejér X 2005.12.31Ajka Timföld Kft. Veszprém X 2002.12.31Agrotherm Kft. Veszprém X 2003.09.02ZA-SA Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Veszprém 2002.11.30Városi Kórház Rendelőintézet Mór Komárom 2004.03.13Adatok forrása: engedélyek

A veszélyes hulladék kezelését végző vállalkozások adatszolgáltatásuk során részletes információt adtak a végzett kezelésre, kapacitásukra, a befogadott és a kezelt hulladékok mennyiségére vonatkozóan. Ezeket az adatszolgáltatásokat az III/8. számú melléklet 24. számú táblázatában összesítettük.

III.4.1.1. A GYŰJTÉSI KÖRZETEK KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS A HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁNAK TÉRSÉGI JELLEMZŐI

73

A régióban néhány veszélyes hulladék esetében, elsősorban az akkumulátoroknál és olajos hulladékoknál meghatározó szerepű a begyűjtés. A begyűjtés rendszerint kiegészül a veszélyes hulladék előkezelésével is, ami legtöbb esetben a hasznosítást vagy ártalmatlanítást végző vállalkozáshoz történő szállításra való csomagolást jelenti. A begyűjtési és előkezelési engedéllyel rendelkező vállalkozásokat ismertetjük.

A régióban mindössze néhány hulladékudvar működik, melyeken a lakosság a kis mennyiségű veszélyes hulladékát leadhatja. Ez a gyakorlat még nem alakult ki, a következő időszakban mind a hulladékudvart üzemeltető, majd azok nagyobb számban történő megépülése után a lakosság környezet tudatos szemléletét is ki kell alakítani.

A veszélyes hulladékok szállítására a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség ad engedélyt, melyről nyilvántartás nem áll rendelkezésünkre.

Ezzel kapcsolatban gyakorlati tapasztalataink alapján javasoljuk, hogy a különböző engedélytípusokkal (szállítási, kezelői) rendelkező vállalkozások fő adatairól, a kezelhető és szállítható veszélyes hulladék fajtákról nyilvános, hozzáférhető adatbázis kerüljön minél előbb kialakításra. Jelenleg a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók XIR adatbázisa tartalmaz hasonló információkat, de szűk körben és nem aktualizált. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos jogszerű eljárások feltétele egy ilyen adatbázis megléte.

III.4.1.2. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÁROLÁSI HELYZETÉNEK ISMERTETÉSE

Az erre vonatkozó információkat a III.1.2. fejezetben ismertettük.

III.4.1.3. A TERÜLETEN FOLYTATOTT HULLADÉKKEZELÉSI (HASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI) TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE (VÁLOGATÓ, ELŐKEZELŐ, ÉS KEZELŐ TECHNOLÓGIÁK, ÜZEMELTETŐK, TELEPHELYEK, BERENDEZÉSEK, KAPACITÁSOK, KIHASZNÁLTSÁG)

A régióban megfelelő kezelő és ártalmatlanító kapacitások állnak rendelkezésre a keletkező veszélyes hulladékok kezelésére.

Az ártalmatlanítás döntően a veszélyes hulladékok lerakását, illetve égetéssel történő ártalmatlanítását jelenti. Nem kielégítő a veszélyes hulladékok hasznosítása a régióban és feladatot jelent bizonyos lerakók és égető berendezések jogszabályi követelményeknek megfelelő átalakítása, rekonstrukciója. Az egyes veszélyes hulladék kategóriák jelenlegi kezelését a régióban az alábbiakban részletezzük.

VEGYIPAR

A vegyipari és gyógyszeripari, valamint a műanyagipari veszélyes hulladékok begyűjtésére, előkezelésére szolgáló kezelőtelep, létesítmény, vagy ilyen tevékenységet végző vállalkozás a régióban nincs. Az ilyen fajta hulladékokat égetéssel ártalmatlanítják. A Repét Kft. oldószereket regenerál, a keletkező üstmaradék szintén égetéssel ártalmatlanítható.

A vegyipari és gyógyszeripari veszélyes hulladékok ártalmatlanításának az elterjedten alkalmazott eljárása az újrahasznosítás, illetve égetéssel történő ártalmatlanítás. A régióban is döntően ezt a két kezelési formát alkalmazzák, és ilyen kezelőkapacitások épültek ki.

74

Az Agroterm Kft. Peremartoni telephelyén cink-hidroxid hulladék hasznosításával cink-szulfátot állít elő. A Repét Kft. Pétfürdői telephelyén a vegyiparban és gyógyszeriparban keletkező hulladék oldószerek regenerálást végzi újrafelhasználás céljából.

A Huntsman Rt Pétfürdői telephelyén a halogénmentes hulladék szerves oldószerek égetéssel történő ártalmatlanítását végzi a keletkező hő hasznosításával. A Huntsman Rt. jelenleg a saját tevékenysége során keletkező hulladék oldószerek ártalmatlanítását végzi, de a kapacitásának a bővítését tervezi, aminek eredményeként alkalmassá válik külső szervezetéknél keletkező hasonló veszélyes hulladékok fogadására és ártalmatlanítására.

A vegyipari és gyógyszeripari veszélyes hulladékok ártalmatlanítása területén a régióban meghatározó az ONYX Kft., Dorog, amely a veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítását végzi. Az égetőműben a veszélyes hulladék égetéssel történő ártalmatlanítása során keletkező hőt nem hasznosítják.

Jelentős mennyiségű vegyipari és gyógyszeripari veszélyes hulladékot ártalmatlanítanak égetéssel a Nitrokémia Rt. Királyszetistváni telephelyén is. Az égető berendezésben a veszélyes hulladék égetéssel történő ártalmatlanítása során keletkező hőt nem hasznosítják.

Megállapítható, hogy a régióban a vegyipari és gyógyszeripari veszélyes hulladékok hasznosításának mértéke nem kielégítő, ezt a fajta kezelési tevékenységet fokozni kell. A hulladékégető kapacitás megfelelő a régióban keletkező vegyipari és gyógyszeripari hulladékok ártalmatlanítására, de a Nitrokémia Rt. és a Huntsman Rt. égetőberendezése rekonstrukcióra szorul ahhoz, hogy 2005 után is üzemeltethető legyen. Meg kell oldani az ONYX Kft. égetőberendezésénél az égetés során keletkező hő hasznosítását is.

GÉPIPAR

A régióban a gépipari veszélyes hulladékok hasznosítását, kezelését, lerakással és égetéssel történő ártalmatlanítását végzik. Az iparágban nagy mennyiségben keletkező fáradt olajok anyagában történő hasznosítását jellemzően a régión kívül található olajfinomítókban végzik.

A DUNAFERR Acélművek Kft. a Dunaújvárosi telephelyén fémtartalmú emulziók és iszapok hasznosítását végzi. A Bakonyművek Kft. a Veszprémi telephelyén fémtartalmú oldatokat, iszapokat és emulziókat kezel későbbi hasznosítás, illetve ártalmatlanítás céljából.

A TERSZOL Szövetkezet a Dunaújvárosi lerakójában fémtartalmú iszapok lerakással történő ártalmatlanítását végzi. A lerakó megfelelő műszaki védelemmel és monitoring rendszerrel került kialakításra.

A gépiparban nagy mennyiségben keletkezik szennyezett olaj és különböző olajos hulladék, amelynek az ártalmatlanítása égetéssel történik.

A régióban erre a célra használt égetők a következők:

• Nitrokémia Rt. Királyszentistváni hulladékégetője• ALCOA-Köfém Kft. Székesfehérvári hulladékégetője• ONYX Kft. Dorogi hulladékégetője• Holcim Rt. Lábatlani klinker kemencéje• Petro és Petro Kft. Ácsi hagyományos tüzelőberendezése

75

• Galla Teher Kft. Tatabányai hagyományos tüzelőberendezése• Orviron Plusz Kft. Oroszlányi hagyományos tüzelőberendezése

ALUMÍNIUMIPAR

Az alumínium feldolgozóipar a gépiparban keletkezőhöz hasonló olajos hulladékok keletkeznek, amelyek kezelése a régióban az előző pontban leírtakhoz hasonló.

Az alumíniumipar és azon belül a timföldgyártás nagy mennyiségben keletkező veszélyes hulladékát a vörös-iszap jelenti, amelyet lerakással ártalmatlanítanak. Ilyen lerakók Ajka és Almásfüzitő térségében találhatók a régióban.

A MAL Alumínium Ágazat az Inotai kohójának veszélyes hulladékait saját hulladéklerakón helyezi el és ártalmatlanítja. Ezen a hulladéklerakón kádbontási maradék, alumínium tartalmú salak és kőszénkátrány veszélyes hulladékok kerülnek lerakásra. A jelenleg használt veszélyes hulladéklerakó nem felel meg a vonatkozó jogszabályok előírásainak, ezért a vállalat egy új, a jogszabályi előírásoknak megfelelő veszélyes hulladéklerakót épít és a jelenleg használt veszélyes hulladék lerakót felszámolja. Az új hulladéklerakó továbbra is vállalati hulladékok ártalmatlanítására szolgál, regionális lerakóként nem vehető figyelembe.

ENERGIAIPAR

Az energiaipari veszélyes hulladékok hasonlóak a gépiparban keletkező hulladékokhoz, a régióban a kezelésük az ott leírtakhoz hasonló módon történik.

A régióban 2005-ig bezárják a széntüzelésű erőművek jelentős részét. Az erőműbezárás során olyan veszélye hulladékok megjelenése várható a régióban nagy mennyiségben, amelyek a folyamatos üzemvitel során nem keletkeznek. Ilyen például a PCB, PCT tartamú hulladék olaj, amely a berendezések szétszerelése során keletkezik, illetve az azbeszt, amely az épületek bontásakor keletkezik, stb. Ezeknek az anyagoknak a kezelésével kapcsolatos feladatokat a megfelelő fejezetekben tárgyaljuk.

BÁNYÁSZAT

A bányászati veszélyes hulladékok is hasonlóak a gépiparban keletkező hulladékokhoz, a régióban a kezelésük az ott leírtakhoz hasonló módon történik.

Az erőműbezárással párhuzamosan folyamatosan végzik a régióban a szénbányák bezárását és rekultiválását. Ezen tevékenység során olyan veszélyes hulladékok keletkezése várható, amely a normál bányászat során nem keletkezik. Fel kell készülni a felszínen és a felszín alatti térségekben használt gépek és berendezések szétszerelése és az épületek, utak, stb. bontása során keletkező nagymennyiségű veszélyes hulladékok kezelésére.

KOHÁSZAT

A kohászati veszélyes hulladékok egy része is hasonló a gépiparban keletkező hulladékokhoz, a régióban a kezelésük az ott leírtakhoz hasonló módon történik. Ezek a kohászatban keletkező olajos vagy olaj tartalmú veszélyes hulladékok, amelyek ártalmatlanítása égetéssel történik.

76

Vannak olyan kohászati hulladékok, amelyek lerakással kerülnek ártalmatlanításra a régióban. A Vertikál Rt. a Polgárdi lerakóján fémtartalmú öntödei homokot és fémtartalmú salakot ártalmatlanít lerakással. A lerakó kialakítása messzemenően kielégíti az előírásokat.

IPARI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS

A régióban ipari szennyvíztisztításból származó veszélyes hulladék a Nitrokémia Rt. Királyszentistváni telephelyén található felhalmozva. A szennyvíziszap hulladék tárolására használt létesítmény nem felel meg a jogszabályi követelményeknek ezért a tároló felszámolására, a szennyvíziszap hulladék ártalmatlanítására van szükség.

EGYÉB

A VT Galvano Plastic a Székesfehérvári telephelyén végzi az elektrotechnikai iparban keletkező fémtartalmú fürdők, iszapok előkezelését, aminek eredményeként közcsatornába bocsátható szennyvíz és a Dunaújvárosi veszélyes hulladéklerakón deponálható veszélyes hulladékok keletkeznek.

Az Ózon Kft. a Székes fehérvári telepén csiszolási emulzió előkezelését végzi.

A kenőanyag forgalmazók a keletkező hulladékolajok 80%-át visszagyűjtik. Ilyen begyűjtő rendszerek az üzemanyagtöltő állomásokon épültek ki. Ilyen rendszert az OMV, AGIP, MOL, JET, BP, Aral, Total, Shell működtet a teljesség igénye nélkül. Hasonló gyűjtő rendszert képeznek az autójavító állomások is. A gyűjtőhelyeken kezelést nem végeznek, az összegyűjtött hulladék olajt régión kívüli szervezet elszállítja.

Az ipari felhasználású olajok forgalmazói hasonló rendszert építettek ki. Az értékesített olajoknak megfelelő mennyiségű fáradt olajat elszállítják a felhasználótól.

A Vertikál Rt akkumulátorokat és elemeket gyűjt be, majd hazai feldolgoz háttér hiányában külföldre szállítja.

77

III.4.1.4. FEJLESZTÉST VAGY FELSZÁMOLÁST, ILLETVE REKULTIVÁLÁST IGÉNYLŐ KEZELŐ TELEPEK, ILLETVE LERAKÓ HELYEK MEGHATÁROZÁSA

Felszámolást illetve rekultiválást igénylő lerakóhelyek

A vizsgált régióban a környezetvédelmi szempontból nem megfelelő, illegális lerakók felszámolása folyamatosan történik. A tervezési időszakban elvégzendő ilyen feladatok az alábbiak:

• A keletkező vörös-iszap lerakással történő ártalmatlanításához bővíteni kell az ajkai vörös-iszap tárolót. Ez a jelenlegi helyen megvalósítható.

• A MAL Alumínium Ágazat Inotai gyárában keletkező veszélyes hulladékok lerakással történő ártalmatlanításához meg kell építeni egy korszerű veszélyes hulladéklerakót. Ez a jelenlegi bezárásra kötelezett lerakó mellett megépíthető.

• Fel kell számolni a MAL Alumínium Ágazat Inotai gyárának nem megfelelő veszélyes hulladék tárolóját.

• Bővíteni és korszerűsíteni kell a Vertikál Rt. Polgárdi hulladéklerakóját, ami a jelenlegi telephelyén megvalósítható.

• Fel kell számolni a Nitrokémia Rt. Királyszentistváni szennyvíziszap tárolóját és meg kell oldani a tárolt szennyvíz iszap ártalmatlanítását.

• Rekultiválni kell az Almásfüzitői vörös-iszap tárolót olyan formában, hogy a környezetszennyezést megszüntessék.

• A Peremartoni Vegyipari Vállalt területén és az lévő iszaptárolókban elhelyezett veszélyes hulladékok mennyiségét fel kell mérni és meg kell vizsgálni a kezelési lehetőségeket.

• Az ismert egyéb felhalmozott hulladékok kezelési lehetőségét vizsgálni kell vagy az ártalmatlanítást, hasznosítást el kell végezni.

HULLADÉKÉGETŐK

• A régióban keletkező és főként a vegyipari és gyógyszeripari technológiákból származó veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításához rekonstruálni, korszerűsíteni kell a következő veszélyes hulladékégetőket:-Nitrokénia Rt. Királyszentistván-Huntsman Rt. Pétfürdő-ALCOA-Köfém Kft. Székesfehérvár

• A rekonstrukció főként a füstgáztisztító rendszer hatékonyságának a fokozásából áll, de ennek keretében meg kell oldani a keletkező hő hasznosítását is. A rekonstrukció a jelenlegi telephelyeken megvalósítható, új területek igénybevételére, terhelésére nincs szükség. Ahol az új jogszabályok előírják, ki kell építeni a folyamatosan működő monitoring rendszert.

• Fel kell számolni a jogszabályoknak nem megfelelő hulladékégetőket.

78

III.5. ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

A régióban a veszélyes hulladékok keletkezése területén a tervezési időszakban lényeges csökkenés nem várható. Kis mértékben változni fog a veszélyes hulladék keletkezés szerkezete. Erre vonatkozóan a III.1.2. pontban információt adtunk. Mind a tényleges ártalmatlanítási adatok, mind a rendelkezésre álló hulladékkezelési kapacitások azt mutatják, hogy a régióban keletkező veszélyes hulladékok kezelésére, ártalmatlanítására megfelelő kapacitások állnak rendelkezésre.

A gazdasági és technológiai fejlődés eredményeként a tervidőszakban a keletkező veszélyes hulladékok növekvő újrafelhasználása várható. Az OHT és Hgt. alapján az alábbiakat fogalmazhatjuk meg fő célként.

A veszélyes hulladékok terén a képződés megelőzését és a veszélyesség csökkentését kell elérni, ösztönözni kell a hulladék szegény technológiák alkalmazását, a gyártási maradékok visszaforgatását, és egyes esetekben korlátozni kell a veszélyes anyagok felhasználását.

A képződő veszélyes hulladékok kezelésénél növelni kell a hasznosítás mértékét. A tervezési időszak végéig el kell érni a 30%-os hasznosítási arányt, ehhez mind a hasznosítás, mind az ártalmatlanítás terén kapacitásbővítésre lesz szükség. A végső lerakóhelyre kerülő veszélyes hulladék mennyiségét a tervezési időszak végéig 20%- kal kell csökkenteni. Az egyes iparágak vonatkozásában az alábbiakat kell célként kezelni.


Tekintettel arra, hogy a vegyipari, gyógyszer- és műanyagipari hulladékok ártalmatlanítása főleg égetéssel történik, az égetési kapacitás rekonstrukciójára van szükség a régióban. A bővítés és rekonstrukció keretében meg kell oldani az égetés során keletkező hő hasznosítását.


Az általános célkitűzések teljesítéséhez az égetéssel ártalmatlanított gépipari hulladékok esetében az előző pontban megfogalmazottakat kell alkalmazni. A gépipari hulladékok jelentős részét képező fémtartalmú hulladékok esetében (fémtartalmú salak, iszap, stb.) törekedni kell az anyagában történő hasznosítás fokozására.


A timföldgyártás technológiájának módosításával csökkenteni kell a vörösiszap veszélyes tulajdonságait, környezeti hatását.


A jogszabályi változás, valamint az energiaipari vállalkozások átalakulása következtében a régióban ez a fajta veszélyes hulladék jelentősen lecsökken, ártalmatlanítása kiemelt feladatot nem jelent.

79


A régióban jelenleg zajló, és a tervezési időszak végére befejeződő bányabezárások miatt ez a fajta veszélyes hulladék üzemszerű keletkezése megszűnik, viszont a bányabezárásokból és rekultiválásokból eredően a keletkezésével a tervezési időszakban számolni kell.


Erre a hulladékcsoportra az általános célkitűzések szempontjai vonatkoznak, amin belül kiemelten kell kezelni a hasznosítást.


Az ipari szennyvizek tisztítási technológiájának módosításával ki kell dolgozni a keletkező szennyvíziszap ártalmatlanításának, vagy hasznosításának módját. Mennyisége a szárazanyag tartalom növelésével jelentősen csökkenthető.

A Közép-dunántúli régióban rendelkezésre állnak a veszélyes hulladékok kezeléséhez szükséges alapvető kezelő rendszerek. A jelen regionális hulladékgazdálkodási terv keretében javasolt intézkedések realizálásával egy korszerű veszélyes hulladékkezelő rendszer alakítható ki. A kijelölt célok megvalósításához viszont meg kell teremteni a kialakított veszélyes hulladék kezelő rendszer hatékony működtetésének jogi, gazdasági és műszaki szabályozó rendszerét. Ehhez a tárgyban érintett ágazatok, tárcák és szervezetek hatékony együttműködésére van szükség. A régió hulladékgazdálkodási feladatai hatékony megoldásához elengedhetetlen az oktatás, képzés, szemléletformálás hatékonyságának a fokozása a társadalmi élet valamennyi területén

A veszélyes hulladék keletkezés csökkentésének két lehetősége van. Az egyik a keletkező veszélyes hulladék anyagában történő felhasználása. Ezzel a módszerrel a veszélyes hulladék költséges kezelést nem igényel, a termelésbe az alapanyagokkal együtt visszavezethető. A veszélyes hulladék keletkezés csökkentésének másik módja a hulladék szegény technológiák alkalmazása, vagy a technológiák átalakítása olyan formába, amelyek kevésbé veszélyes anyagokat használnak fel. Például az oldószer bázisú technológiák átalakítása vízbázisúvá. Ehhez jelentős beruházások is szükségesek lehetnek.

A fentiek megvalósításához a következőkre van szükség:

• A szabályozó rendszert át kell alakítani olyan formába, hogy ne csak megengedje, hanem ösztönözze is a veszélyes hulladékok hasznosítását. Le kell bontani azokat a korlátokat, amelyek jelenleg akadályozzák a veszélyes hulladékok hasznosítását, az engedélyezési eljárásokat egyszerűsíteni kell.

• Gazdasági ösztönzőkkel és pályázati lehetőségekkel elő kell segíteni azokat a kutatásokat-fejlesztéseket, amelyek a technológiák olyan módosítására irányulnak, aminek eredményeként veszélyes hulladékhasznosításra képesek lesznek.

• Gazdasági ösztönzőkkel és pályázati lehetőségekkel elő kell segíteni azokat a beruházásokat, amelyek olyan technológiák telepítésére irányulnak, amelyek hulladék szegények, illetve kevésbé veszélyes anyagokat használnak.

80

A veszélyes hulladékokra vonatkozóan összefoglalva a célkitűzések az alábbiak:

III.8. számú táblázat. Fő célkitűzések

Iparágak szerinti veszélyes hulladékok terén Célkitűzés Prioritás

Vegyipari Égetési kapacitás rekonstrukciója **

Gépipari Égetési kapacitás rekonstrukciójaHasznosítás növelése

***

Alumíniumipari Technológia módosítása *Egyéb

EnergiaBányászatiKohászati Anyagában történő hasznosítás *

Ipari szennyvíztisztítási Technológia módosítása *Kiemelt veszélyes

hulladékáramok terén

PCB és PCT Gyűjtő hálózat kialakítása, berendezések anyagmentesítése, hulladékok ártalmatlanítása

**

Hulladékolajok Gyűjtő hálózat hatékonyságának javításaRegenerálás arányának növelése

***

Akkumulátorok, elemek Gyűjtő hálózat hatékonyságának javításaHazai hasznosítás kialakítása

***

Elektronikai termékek Gyűjtő hálózat kialakítása Hazai hasznosítás kialakítása

***

Kiselejtezett gépjárművek Gyűjtő hálózat kialakítása Hazai hasznosítás kialakítása

***

Egészségügyi hulladékok Sterilizálásos előkezelés kialakítása *

Állati eredetű hulladékok Hasznosítás arányának fokozásaDög-kutak felszámolása

**

Növényvédőszer és csomagolóeszközeik

Gyűjtő hálózat kialakításaHasznosítás mértékének fokozása

***

Egyéb speciális Gyűjtő hálózat kialakítása **

**: kiemelten kezelendő és a tervezés időszak elején megvalósítandó feladatok az alábbiak miatt:

• A hulladékok kezelési hatékonyságának fokozáshoz alapvető fontosságú a jelenlegi gyűjtőhálózatok hatékonyságának növelése, illetve új gyűjtőhálózatok kialakítása.

• Tekintettel arra, hogy a hulladékok ártalmatlanítására, hasznosítására használt hulladékégetők 2005. jan. 1-től teljes körűen meg kell feleljenek a hatályos jogszabályi előírásoknak, a hulladékégetők kapacitásának bővítése és rekonstrukciója kiemelt prioritású feladat.

* :Ezeket a feladatokat a tervidőszakban a vonatkozó jogszabályok előírásainak és a rendelkezésre álló forrásoknak megfelelő sorrendben lehet megoldani.

A fejlesztések, beruházások megkezdésének időpontját és sorrendjét az adott feladatok megoldásának sürgőssége, esetleges hatósági kötelezésben foglalt határidő, jogszabályi előírások, illetve a beruházáshoz rendelkezésre álló források határozzák meg. Ezeket a szempontokat figyelembe véve az alábbi prioritás állítható fel:

• Az Ajkai vörös-iszap tároló bővítését a termelés és a vörös-iszap keletkezés ütemének megfelelően folyamatosan kell végezni.

81

• A MAL Alumínium Ágazat Inotai veszélyes hulladék lerakóját a környezetvédelmi hatóság által megállapított határidőre el kell készíteni.

• A veszélyes hulladékégetők rekonstrukcióját úgy kell ütemezni, hogy a 2005. január 1. után megfeleljenek valamennyi környezetvédelmi előírásnak.

• A gyűjtő-begyűjtő rendszerek hatékonyságának fokozására folyamatosan törekedni kell, de ezeket az intézkedéseket össze kell hangolni regionális hulladékgazdálkodási rendszerek tervével és kialakításával.

Az előző pontban leírtak alapján a fejlesztések, beruházások határidejének az alábbi időpontok tervezhetők:

• Ajkai vörös-iszap tároló bővítése: folyamatos• Veszélyes hulladékégetők rekonstrukciójának elvégzése: 2004. december 31.• MAL Alumínium Ágazat Inotai veszélyes hulladéklerakójának megépítse:2005. december

31.• Gyűjtő-begyűjtő rendszerek hatékonyságának fokozása: a regionális hulladékgazdálkodási

rendszerek kialakításával párhuzamosan, folyamatosan, legkésőbb a tervezési időszak végéig.

III.5.1. HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKITŰZÉSEI A RÉGIÓBAN

Figyelembe véve a veszélyes hulladék keletkezés mennyiségi trendjét, valamint a HGT és az OHT irányszámait, az alábbi táblázatban a képződő hulladék mennyiségére vonatkozóan adunk becslést. A becsült adatokat a várható tendenciák ismeretében, és a fent említett célkitűzések irányszámait figyelembe véve határoztuk meg. Az időbeni változások bemutatásánál figyelembe vettük a jogszabályi környezet változásából adódó hatásokat, valamint a szükséges fejlesztések, beruházások megvalósításának időigényét is.

Úgy ítéljük meg, hogy a 2004-ben bekövetkező Európai Uniós csatlakozás után megnyíló Alapok igénybevétele meggyorsíthatja ezt a folyamatot, és a tervkészítés vizsgált időszakának utolsó három évében jelentős előrehaladás lesz.

III.9. számú táblázat. A veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása

Ágazatok 2001. 2005. 2008.Vegyipari 8771 80 – 85 % 75 – 80 %Gépipari 11368 90 – 100 % 80 – 90 %Alumíniumipari vörösiszapon kívül 20583 95 – 100 % 95 – 100 %Alumuniumipari - vörösiszap 589 991 600 000 t 600 000 tEnergia- salak és pernye nélkül 9535 150 % 50 %Bányászati 1058 200 % 50 %Kohászati 17235 100 % 100 %Ipari szennyvíztisztítási 16927 120 % 150 %Régió összes ágazata 184950 +1 % +2 %

A képződő hulladék mennyiség várható alakulására a legfőbb veszélyes hulladékok esetében az alábbi becslést adjuk. Természetesen becslésünk jelentős bizonytalanságot tartalmaz. Ma

82

nehezen megítélhető az Európai Uniós csatlakozás utáni első néhány évben elinduló gazdasági folyamatok hatása.

A régióban működő, jellemzően magántulajdonú gazdasági vállalkozások reagálása nem minden esetben lesz kiszámítható az új gazdasági környezetben. Ugyanakkor a jogkövető magatartás erősödése és a szabályzási környezet szigorodása miatt – a vizsgált időszakban megszűnnek a csatlakozással kapcsolatos derogációk és átmeneti időszakok - egyes hulladékok esetében a keletkezett mennyiség növekedése várható.

III.10. számú táblázat. A kiemelt veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása

Hulladék megnevezése 2001. 2005.* 2008.*(t)PCB és PCT tartalmú hulladékok 1 30 t 50 tHulladékolajok 10634 +10% +20%Akkumulátorok, elemek 398,1 +5% +10%Elektronikai termékek n.a. 20 t 100 tKiselejtezett gépjárművek 1590 db 4000 db 3000 dbKiselejtezett gépjárművekből eredő többlet veszélyes hulladék

n.a. 200 t 250 t

Egészségügyi hulladékok 643 +10% +15%Állati eredetű hulladékok 18396 20000 t 10000 tNövényvédő szer és csomagolóeszközeik 378 350 350

III.5.2. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK A TERVEZÉSI TERÜLETEN

A hulladékgazdálkodási prioritási sorrendjét a hulladékgazdálkodásról szóló 2001. január 1.-én hatályba lépett 2000. évi XLIII. Törvény rögzíti: elsődleges a hulladékképződés megelőzése, beleértve a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését is. A veszélyes hulladékok terén is a képződés megelőzését és a veszélyesség csökkentését kell elérni, ösztönözni kell a hulladék szegény technológiák alkalmazását, a gyártási maradékok visszaforgatását, és egyes esetekben korlátozni kell a veszélyes anyagok felhasználását.Növelni kell a hasznosítás mértékét, 2008-ig el kell érni legalább a 30%-os hasznosítási arányt.

III.5.3. HULLADÉKHASZNOSÍTÁS ÉS ÁRTALMATLANÍTÁS LEHETSÉGES MEGOLDÁSI MÓDJAI, A TEVÉKENYSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HELYE

Az elsősorban vegyiparban keletkező hulladék savak és lúgok hasznosítása hozzájárul a primer alapanyagok felhasználásának csökkenéséhez, és ezen keresztül csökken a keletkező melléktermékek mennyisége is.

Elő kell segíteni az oldószer tartalmú vegyipari, műanyagiprai és gyógyszeripari, valamint hasonló egyéb veszélyes hulladékok minél nagyobb mértékű regenerálását, ha ez nem lehetséges, akkor égetéssel történő hasznosítását.

83

A felhalmozott erőművi salak felhasználásának egyik lehetséges módja az útépítésnél történő alkalmazás. A cementgyártásban történő hasznosítás már folyik, ennek arányát növelni lehet.

A veszélyes hulladéknak minősülő, használatra nem alkalmas autóroncsok és elektronikai berendezések teljes hasznosítási rendszerét ki kell alakítani. A rendszer elemeinek kapacitásban, földrajzi elhelyezkedésben és az alkalmazott technológiában illeszkednie kell egymáshoz. A hatékonyan működő rendszer tervezését ezen hulladékokra vonatkozó speciális előírások ismeretében lehet megkezdeni. A hasznosítás során a bontott termékekből arányaiban kis mennyiségű veszélyes hulladékkeletkezés várható, ugyanakkor nagy mennyiségben fog keletkezni anyagában hasznosítható „melléktermék”. A bontás során keletkező hulladékok egy részét hulladék égetőműben energiatermelésre lehet felhasználni.

Az állattenyésztési és élelmiszeripari hulladékok esetében a mátyásdombi hasznosító üzem 2003. évi működésbe lépésével az anyagában történő hasznosítás megoldott lesz. Ennek hatékony működéséhez jogilag szabályozott begyűjtő rendszert kell kialakítani.

A fertőző kórházi hulladékok sterilizálását helyben kell megoldani.

III.5.4. REKULTIVÁLÁS ÉS KÁRMENTESÍTÉS

A régióban az 1980-as évek közepéig az iparfejlesztési politika eredményeként meghatározó szerepe volt a nehéziparnak. Az utolsó évtizedek műszaki gazdasági szintjéből adódóan a régióban az alábbi, kármentesítésre váró vagy jelenleg kármentesített területek találhatóak. A III.1.3. és a III.4.1.4. pontokban részletesen ismertettük a felhalmozott veszélyes hulladékokat, a rekultiválásra vagy felszámolásra váró területeket. A felsorolásból látható, hogy ezek a területek egybeesnek a volt nagyipari termelést folytató régi állami cégek működési területével.

A környezet állapotának javítása érdekében a kármentesítéshez szükséges további feltáró munkát folytatni kell. A veszélyes hulladék jellegének, a kezelési technológiáknak a terület földtani viszonyainak és a kockázati elemeknek hangsúlyos értékelésével kell kidolgozni a hatékony és megvalósítható műszaki megoldásokat.

III.6. CSELEKVÉSI PROGRAM

Az alábbi táblázatban röviden összefoglaljuk valamennyi érintett feladatát a teljesítés során. Kiemeljük azt, hogy a kérdés összetettsége miatt valamennyi résztvevő folyamatos és aktív együttműködésére szükség van. Folyamatosan nyomon kell követni a változásokat, és össze kell hangolni a tervezett intézkedéseket.

84

III.11. számú táblázat. Cselekvési program

KELETKEZÉS BEGYŰJTÉS HASZNOSÍTÁS ÉGETÉS LERAKÁS EGYÉB

ÁLLAMI

Tudatformálás Termékdíj Termékdíj Kármentesítés KármentesítésTudatformálás

A terv megvalósításához szükséges állami források biztosításaMűködőképes veszélyes hulladék gazdálkodási rendszer jogszabályi megalapozása

EU pályázatokkal kapcsolatos képzésekKutatás- fejlesztés

Támogatás a 163/2001. Korm. rendnek megfelelően

HATÓSÁGI

NyilvántartásEllenőrzés Adatbázis Adatbázis Adatbázis Adatbázis

Tervek összehangolásaÉrtékelés

TervmódosításNyilvános adatbázisok létrehozásaAnyagáramok nyomon követése

Engedélyek nyilvános adatbázisának létrehozásaVeszélyes hulladék koordinátori feladatok ellátása

ÖNKORMÁNYZATI Adatbázis Hulladékgyűjtő udvarok

TudatformálásRendeletalkotás

Hulladékgazdálkodási tervek kidolgozása, értékelése, korrekciója, feladatok elvégzése

VÁLLALKOZÓI

Kevésbé veszélyes anyagok használata

Jogkövető magatartás

IgénybevételMűködtetés

KutatásTervezés

Megvalósítás

KorszerűsítésFelszámolásMonitoring

KorszerűsítésFelszámolásMonitoring

Kutatás- fejlesztés

85

III.6.1. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉNEK RACIONALIZÁLÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

A Közép-dunántúli régióban rendelkezésre állnak a veszélyes hulladékok kezeléséhez szükséges alapvető kezelő rendszerek. A jelen regionális hulladékgazdálkodási terv keretében javasolt intézkedések realizálásával egy korszerű veszélyes hulladékkezelő rendszer alakítható ki. A kijelölt célok megvalósításához viszont meg kell teremteni a kialakított veszélyes hulladék kezelő rendszer hatékony működtetésének jogi, gazdasági és műszaki szabályozó rendszerét. Ehhez a tárgyban érintett ágazatok, tárcák és szervezetek hatékony együttműködésére van szükség.. A régió hulladékgazdálkodási feladatai hatékony megoldásához elengedhetetlen az oktatás, képzés, szemléletformálás hatékonyságának a fokozása a társadalmi élet valamennyi területén

A veszélyes hulladék keletkezés csökkentésének két lehetősége van. Az egyik a keletkező veszélyes hulladék anyagában történő felhasználása. Ezzel a módszerrel a veszélyes hulladék költséges kezelést nem igényel, a termelésbe az alapanyagokkal együtt visszavezethető. A veszélyes hulladék keletkezés csökkentésének másik módja a hulladék szegény technológiák alkalmazása, vagy a technológiák átalakítása olyan formába, amelyek kevésbé veszélyes anyagokat használnak fel. Például az oldószer bázisú technológiák átalakítása vízbázisúvá.

A fentiek megvalósításához a következőkre van szükség:

• A szabályozó rendszert át kell alakítani olyan formába, hogy ne csak megengedje, hanem ösztönözze is a veszélyes hulladékok hasznosítását. Le kell bontani azokat a kotlátokat, amelyek jelenleg akadályozzák a veszélyes hulladékok hasznosítását, az engedélyezési eljárásokat egyszerűsíteni kell.

• Gazdasági ösztönzőkkel és pályázati lehetőségekkel elő kell segíteni azokat a kutatásokat-fejlesztéseket, amelyek a technológiák olyan módosítására irányulnak, aminek eredményeként veszélyes hulladék hasznosításra képesek lesznek.

• Gazdasági ösztönzőkkel és pályázati lehetőségekkel elő kell segíteni azokat a beruházásokat, amelyek olyan technológiák telepítésére irányulnak, amelyek hulladék szegények, illetve kevésbé veszélyes anyagokat használnak.

A hulladékok hasznosításához pontosan ismerni kell a hasznosítandó hulladék mennyiségét és minőségét, az elérhetőségének és a hasznosításának módját. Ehhez az alábbi intézkedésekre van szükség:

• Javítani kell az adatgyűjtés, adatfeldolgozás rendszerét, a régiós hulladékgazdálkodási követelményeknek megfelelő adatbázist kell létrehozni.

• Fokozni kell a gyűjtés-begyűjtés hatékonyságát.

1

• Megfelelő hasznosító kapacitást kell kiépíteni.

A hasznosítás arányának javítására jól működő begyűjtő rendszert kell kialakítani. A vizsgált régióban az alábbi veszélyes hulladékok (vagy veszélyes hulladékokat tartalmazó, hulladékká vált termékek) gyűjtő-szállító rendszerei hatékonyságának a fokozása a feladat:

A keletkező veszélyes hulladékok veszélyességét csökkenteni szükséges. Ehhez az alábbi feladatokat kell megoldani.• Meg kell oldani a fertőző kórházi hulladékok sterilizálásos előkezelését, majd elhelyezési rendszerét ki kell dolgozni.• Ösztönözni kell a kevésbé veszélyes anyagok használatát.

A begyűjtő, ártalmatlanító és hasznosító rendszerek terveinek a területi tervekkel történő összehangolásához a következőkre van szükség:• A veszélyes hulladék áramok pontosabb ismerete, célszerűen a kezelők adatbázisát kell úgy kialakítani, hogy statisztikailag könnyen

feldolgozható legyen. A termelők adatai nem adnak elegendő információt a veszélyes hulladékokról, mivel a jogkövetés még hiányos.• A települési tervekben fel kel mérni a kisvállalkozásokat. A kisvállalkozások egy része a települési hulladékok között helyezi el a veszélyes

hulladékait. Ezek mennyiségéről jó esetben semmilyen adat nincs. A bejelentett vállalkozásokat tevékenységük veszélyes hulladék termeléséről és elhelyezéséről adatszolgáltatásra kell kérni (hatáskör). Így mód lesz a nem ismert áramok becslésére.

• Már a folyamatban lévő HGT módosításkor mód lenne itt az ehhez szükséges hatáskört megteremteni. Ezzel párhuzamosan képezni kell a települési hullaék gazdálkodással foglalkozó szakembereket, hogy tevékenyen részt tudjanak venni a tervek megvalósításában.

• A termékdíjjal szabályozott akkumulátorok, a statisztikailag jól értékelhető értékesítési adatokkal rendelkező gépkocsi, elektronikai cikk kereskedelem esetében például kérdőíves módszerrel lehetne értékelhető adatbázist létrehozni.

A hulladékok hasznosításához pontosan ismerni kell a hasznosítandó hulladék mennyiségét és minőségét, az elérhetőségének és a hasznosításának módját. Ehhez az alábbi intézkedésekre van szükség:

• Javítani kell az adatgyűjtés, adatfeldolgozás rendszerét, a követelményeknek megfelelő adatbázist kell létrehozni.• Fokozni kell a gyűjtés-begyűjtés hatékonyságát.• Megfelelő hasznosító kapacitást kell kiépíteni.

A vizsgált régióban a tervezési időszakban kerülnek kialakításra, megépítésre a regionális hulladékgazdálkodási rendszerek, amelyek főként a települési szilárd és folyékony hulladékok kezelésére szolgálnak. Ezt a rendszert össze kell hangolni a veszélyes hulladékkezelő rendszerrel az alábbiak miatt:

2

• A regionális hulladékgazdálkodási rendszer keretében megépített hulladékudvarokon a kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok szakszerűen gyűjthetők.

• A települési hulladékokban jelentős mennyiségű veszélyes hulladék található, amelyet kiválogatás után a veszélyes hulladékokat kezelő rendszerben kell tovább kezelni.

Általános szempont, hogy a hasznosító rendszerek tervezése, kialakítása során mindig figyelembe kell venni a regionális és helyi rendezési tervek előírásait.

III.6.2. A KÖRNYEZETVÉDELMILEG MEGFELELŐ ÉS GAZDASÁGILAG MEGVALÓSÍTHATÓ, A HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEKET BIZTOSÍTÓ SZÜKSÉGES FEJLESZTÉSEK MEGHATÁROZÁSA

A vizsgált régióban a keletkező veszélyes hulladékok ártalmatlanítása döntően lerakással és égetéssel történik. Ennek jelenleg meg vannak a személyi és műszaki feltételei és ezeket az ártalmatlanító módszereket a helyi közösségek is elfogadták. A tervezési időszakban ezek fejlesztése korszerűsítése a feladat az alábbiak szerint:

• A keletkező vörös-iszap lerakással történő ártalmatlanításához bővíteni kell az ajkai vörös-iszap tárolót. Ez a jelenlegi helyen megvalósítható.

• A MAL Alumínium Ágazat Inotai gyárában keletkező veszélyes hulladékok lerakással történő ártalmatlanításához meg kell építeni egy korszerű veszélyes hulladéklerakót. Ez a jelenlegi bezárásra kötelezett lerakó mellett megépíthető.

• Bővíteni és korszerűsíteni kell a Vertikál Rt. Polgárdi hulladéklerakóját, ami a jelenlegi telephelyén megvalósítható.• A régióban keletkező és főként a vegyipari és gyógyszeripari technológiákból származó veszélyes hulladékok égetéssel történő

ártalmatlanításához rekonstruálni, korszerűsíteni kell a következő veszélyes hulladékégetőket:-Nitrokénia Rt. Királyszentistván-Huntsman Rt. Pétfürdő-ALCOA-Köfém Kft. SzékesfehérvárA rekonstrukció főként a füstgáztisztító rendszer hatékonyságának a fokozásából áll, de ennek keretében meg kell oldani a keletkező hő hasznosítását is. A rekonstrukció a jelenlegi telephelyeken megvalósítható, új területek igénybevételére, terhelésére nincs szükség.

3

III.6.3. A KÖRNYEZETVÉDELMILEG NEM MEGFELELŐ ÉS ILLEGÁLIS KEZELŐ, LERAKÓ TELEPEK REKULTIVÁLÁSÁNAK FELSZÁMOLÁSÁNAK FELADATAI

A konkrét felmérések és hatósági döntések alapján a felszámolandó, illetve rekultiválandó lerakók sorrendje módosulhat, illetve kiegészülhet. Ezért a felszínre kerülő új információ esetén módosítani szükséges a tervet.

A vizsgált régióban a környezetvédelmi szempontból nem megfelelő, illegális lerakók felszámolása folyamatosan történik. A tervezési időszakban elvégzendő ilyen feladatok az alábbiak:

• Fel kell számolni a Nitrokémia Rt. Királyszentistváni szennyvíziszap tárolóját és meg kell oldani a tárolt szennyvíz iszap ártalmatlanítását.• Fel kell számolni a MAL Alumínium Ágazat Inotai gyárának nem megfelelő veszélyes hulladék tárolóját és korszerű tárolót kell építeni.• Rekultiválni kell az Almásfüzitői vörös-iszap tárolót olyan formában, hogy a környezetszennyezést megszüntessék.• Meg kell vizsgálni a Dunaújvárosi Ferromarkt zagytérre kijuttatott anyagok más kezelési módjainak lehetőségét. Ehhez a szennyvízbe

kerülést lehetőleg csökkenteni kell, amit a technológia fejlesztésével lehet elérni. A szennyvíz kezelésével lehet elérni a további kihelyezés megszűnését. A terület kármentesítésére vonatkozóan részletesen tanulmányozni szükséges annak módozatait, különös tekintettel a HGT szempontjaira vonatkozóan is.

• A régió 55 db ismert dögkútját fel kell számolni, műszakilag lehetetlenné kell tenni használatukat.• A jelenleg ismert és a későbbiekben feltárt illegális hulladék lerakókon elhelyezett veszélyes hulladékok ártalmatlanítását el kell végezni.

III.6.4. A MEGYEI PROGRAMOKBAN AZ ALÁBBI CÉLKITŰZÉSEKET KELL RÉSZLETESEBBEN MEGVIZSGÁLNI

Foglalkozni kell a regionális hulladéklerakók építéséhez szükséges feladatokkal. Kiemelt figyelmet kell fordítani a különböző alrendszerek összehangolására. Célszerű a megyei feladatok között vizsgálni (pl. térinformatikai módszerekkel) a hulladékok földrajzi keletkezését, amivel a begyűjtés hatékonysága javítható.

Az összehangolás egyik fontos részét képezi a települési tervek elkésztésének időszakában azok összehangolása. A regionális rendszerek működésének megkezdése előtt a megyei lehetőségeket kihasználva gondoskodni kell a szükséges szakemberek megfelelő képzéséről, például a szakirányú megyei fenntartású középiskolákban.

4

A megyei szerepkör pontos tisztázása az EU csatlakozás kapcsán kialakuló közigazgatási rendszer ismeretében lehetséges. A megyei tervekbe már célszerű beépíteni a kistérségi központok szerepét is.

Ez a közigazgatási rendszer kialakulás természetesen hosszabb folyamat lesz. A III.5.2. pontban utaltunk arra, hogy például a településeken a veszélyes hulladék keletkezésben ma nem ismerjük az illegális keletkezési adatokat. Ezek „megfogására” célszerű lenne helyi vagy kistérségi hatáskört telepíteni.

A megyei programok részét képezheti az illegális lerakók felmérésének, azok felszámolására vonatkozó tervek munkái.

Megyei hatáskörben célszerű a dögkutak felszámolásának és a kórházi veszélyes hullaadék kezelő rendszerek kialakításának feladatait elvégezni. Ezt indokolja, hogy ezeket a területeket a megyei ÁNTSZ-ek felügyelik.

III.6.5. A TERVTELJESÍTÉS FELŰLVIZSGÁLATA, A SZÜKSÉGES KORREKCIÓK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI

A tervek felülvizsgálatát az NKP és az OHT szerint két évente kell elvégezni. A felülvizsgálatkor az alábbi szempontok szerint kell eljárni.

5

• A szükséges adatbázist össze kell állítani.• Értékelni kell annak felhasználhatóságát, megbízhatóságát, adattartalmi hiányait és felesleges adattartalmát.• Javaslatot kell adni a szükséges módosításokra.

• Át kell tekinteni a felszámolásokra vonatkozó információkat, figyelembe véve a jogszabályi, illetve törvényi előírásokat.• A szükséges új szempontokat és adatokat össze kell gyűjteni, értékelni kell.• Javaslatot kell adni a szükséges módosításokra.

• A hulladékáramokra vonatkozó adatokat meg kell vizsgálni, és értékelni kell a kitűzött céloknak megfelelően.• Szükséges esetben módosítási javaslatot kell adni a terv célkitűzéseinek módosítására.• Amennyiben jelentős letérés van a kitűzött és megalapozott célok és a teljesítés között, fel kell tárni ennek okát, vagy arra illetve az eltérés

módosítására javaslatot kell adni.• Az igényelt változtatásokat jelezni kell az adatbázisokkal foglalkozó részben.

• Vizsgálni szükséges a rendszer elemeinek hatékonyságát.

• Gondoskodni kell a terv alrendszereire vonatkozó szempontok és feladatok megfogalmazásáról.

• Indokolt esetben javasolni kell tenni a tapasztalatok alapján az átalakuló közigazgatási rendszer hatásköreire és jogszabály módosításokra.

• Értékelni kell a tudatformálás hatékonyságát.

III.7. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK

A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak becsült költségeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

6

III.12. számú táblázat. A terv megvalósításának becsült költségei

Feladat Millió FtTervkészítés megyei és regionális szintenTudatformálásTervek értékelése

500

Alap adat gyűjtés és kezelés fejlesztése 200Nyilvános adatbázisok létrehozása és karbantartása, veszélyes hulladék koordinálás 50

Kutatás és fejlesztés a hasznosítás elősegítésére 250Megelőzés és hasznosítás 1000Gyűjtőrendszerek kialakítása és országos veszélyes hulladék kezelő rendszer régiós része 6000

Kiemelt veszélyes hulladékok feladatai 5000Rekultiválás és felszámolás 22000Technológiai korszerűsítések az égetőkben 2500Technológiai korszerűsítések a termelőknél 2500Összesen 40000

A finanszírozási források az alábbiak lehetnek:• EU alapok. Ezek elsősorban a nagy forrásigényű regionális létesítmények esetében szóbajöhető forrás. • EU-6 alapok a kutatás és fejlesztés esetében (alkalmazott kutatási fázis).• Költségvetési források, melyeket a környezetvédelem pénzügyi eszközei alapoznak meg. Ilyen bevételi források: termékdíjak, betétdíjak,

biztosítékok.• Vállalkozói források.

A terv megvalósítását az alábbi pénzügyi eszközökkel lehet elősegíteni:• Alkalmazott kutatás- fejlesztés pályázatok.• KAC és utód pályázati lehetőségek.• Termékdíjas és betétdíjas rendszer megfelelő működtetése.

7

III.8. A REGIONÁLIS TERV ÖSSZEFOGLALÁSA

A Közép-Dunántúli régió veszélyes hulladék keletkezés szempontjából az ország egyik meghatározó térsége. A régió Magyarország egyik ipari központja, ezért a veszélyes hulladékokon belül az ipari eredetű hulladékok mennyisége meghatározó.

A veszélyes hulladékokra vonatkozó regionális hulladékgazdálkodási terv készítése során felmértük a jelenleg keletkező hulladékokat, melyek mennyisége beavatkozás nélkül a jelenlegi szinten maradna. Az országos hulladékgazdálkodási céloknak megfelelően a tervezett időszakban a keletkező hulladékok mennyiségét lehetőleg szinten kell tartani, és a veszélyes hulladék hasznosítás mértékét 30 %-kal kell növelni. Fel kell számolni a nem megfelelő lerakókat és kezelőket. A hatékonyság elvének figyelembevételével a meglévő kezelő létesítményeket fejleszteni szükséges, hogy megfeleljenek az új környezetvédelmi előírásoknak.

A tervünkben meghatározott célok eléréséhez meghatároztuk és rangsoroltuk az elvégzendő feladatokat és cselekvési programot állítottunk össze annak megvalósítása érdekében. A cselekvési program megvalósításához szükséges, hogy a jogalkotás a jelenlegi jogszabályok megfelelő módosításával, és a hiányzó jogszabályok kidolgozásával megteremtse az ehhez szükséges stabil, kiszámítható és jól alkalmazható szabályzási hátteret.

A régióban a veszélyes hulladék termelő nagylétesítmények már ma is döntően magánvállalkozások birtokában vannak. Magyarországon a veszélyes hulladékok begyűjtését, kezelését, ártalmatlanítását és hasznosítását szintén magánvállalkozások végzik. A régiós hulladékgazdálkodási tervben meghatározott feladatoknak csak kis részét lehet hatósági eszközökkel kikényszeríteni. A környezetvédelem gazdasági eszközeit kell felhasználni ahhoz, hogy a tervben szereplő feladatok megvalósulásával a célkitűzések elérhetőek legyenek.

Mindezek eredményes megvalósításához a megyei és települési terveket a régiós hulladékgazdálkodási tervvel összhangban kell kidolgozni, és folyamatosan követni kell annak megvalósítását, hogy a szükséges korrekciókat el lehessen végezni. A fenti eszközökkel el lehet érni azt, hogy a Tervben szereplő célkitűzéseket valamennyi érintett felvállalja és megvalósítsa.

III. FEJEZET

VESZÉLYES HULLADÉKOK

MELLÉKLETE

8

III/1. számú melléklet. A régió és a három megyéjében keletkező veszélyes hulladékokra vonatkozó mennyiségi adatok a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által 2002.-ben készített Tanulmány alapján

III.1.számú táblázat. A régió veszélyes hulladék keletkezése

Összesítő táblázat a régió veszélyes

hulladék keletkezéséről

2001.

Ágazat / hulladékcsoport N

övén

yi é

s álla

ti er

edet

ű zs

írkés

zítm

énye

k hu

lladé

kai Á

llatta

rtási

és v

ágóh

ídi h

ulla

déko

k

Nye

rsbő

r és b

őrki

kész

ítési

hul

ladé

kok

Ásv

ányi

ere

detű

hul

ladé

kok

(fém

hulla

déko

k ki

véte

léve

l

Fém

ek é

s veg

yüle

tek

hulla

déka

i

Oxi

dok,

hid

roxi

dok,

sók

gyár

tásá

ból é

s fe

lhas

znál

ásáb

ól sz

árm

azó

hulla

déko

k

Sava

k, lú

gok

és e

gyéb

töm

ény

olda

tok

gyár

tásá

ból

és fe

lhas

znál

ásáb

ól sz

árm

azó

hulla

déko

k

Növ

ényv

édő

szer

ek, r

ovar

irtó

szer

ek, f

aany

agvé

dő

szer

ek, é

gésk

ésle

ltető

k, g

yógy

szer

kész

ítmén

yek

hulla

déka

i

Ásv

ányo

laj-i

pari

és sz

énfe

ldol

gozá

si h

ulla

déko

k

Szer

ves o

ldós

zere

k, fe

stéke

k, la

kkok

, rag

aszt

ók,

gyan

ták

gyár

tásá

ból é

s fel

hasz

nálá

sábó

l szá

rmaz

ó hu

lladé

kok

Műa

nyag

és g

umih

ulla

déko

k

Text

ilhul

ladé

kok

Egyé

b ve

gyip

ari h

ulla

déko

k

Tele

pülé

si é

s int

ézm

ényi

szilá

rd h

ulla

déko

k

Szen

nyví

z-ke

zelé

sből

szár

maz

ó hu

lladé

kok

Egés

zség

-ügy

i int

ézm

énye

k hu

lladé

kai

12 13 14 31 35 51 52 53 54 55 57 58 59 91 94 97 ÖsszesenMezőgazdaság 0 7614 0 0 8 0 0 58 66 0 0 0 0 0 0 1 7747Erdészet 0 2 0 0 1 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 5Halászat 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0Bányászat 0 0 0 432 6 0 3 0 618 0 0 0 0 0 0 0 1058Élelmiszeripar 122 487 0 0 6 11 41 0 33 1 0 0 2 0 0 0 704Húsipar 2 10060 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 20 0 10084Textil 0 0 5 0 6 0 30 0 101 1 0 47 0 0 0 0 190Bőr 0 5 56 0 0 0 8 0 0 4 1 0 0 0 0 0 74Fa és bútor 0 0 0 0 0 0 0 0 2 27 0 0 0 0 0 0 29Papírpép és papír 0 0 0 0 2 0 0 0 40 44 0 0 0 0 0 0 85Nyomtatás és könyvkiadás

0 0 0 0 0 0 30 0 0 105 0 0 0 1 0 0 138

9



2001.

Ágazat / hulladékcsoport N

övén

yi é

s álla

ti er

edet

ű zs

írkés

zítm

énye

k hu

lladé

kai Á

llatta

rtási

és v

ágóh

ídi h

ulla

déko

k

Nye

rsbő

r és b

őrki

kész

ítési

hul

ladé

kok

Ásv

ányi

ere

detű

hul

ladé

kok

(fém

hulla

déko

k ki

véte

léve

l

Fém

ek é

s veg

yüle

tek

hulla

déka

i

Oxi

dok,

hid

roxi

dok,

sók

gyár

tásá

ból é

s fe

lhas

znál

ásáb

ól sz

árm

azó

hulla

déko

k

Sava

k, lú

gok

és e

gyéb

töm

ény

olda

tok

gyár

tásá

ból

és fe

lhas

znál

ásáb

ól sz

árm

azó

hulla

déko

k

Növ

ényv

édő

szer

ek, r

ovar

irtó

szer

ek, f

aany

agvé

dő

szer

ek, é

gésk

ésle

ltető

k, g

yógy

szer

kész

ítmén

yek

hulla

déka

i

Ásv

ányo

laj-i

pari

és sz

énfe

ldol

gozá

si h

ulla

déko

k

Szer

ves o

ldós

zere

k, fe

stéke

k, la

kkok

, rag

aszt

ók,

gyan

ták

gyár

tásá

ból é

s fel

hasz

nálá

sábó

l szá

rmaz

ó hu

lladé

kok

Műa

nyag

és g

umih

ulla

déko

k

Text

ilhul

ladé

kok

Egyé

b ve

gyip

ari h

ulla

déko

k

Tele

pülé

si é

s int

ézm

ényi

szilá

rd h

ulla

déko

k

Szen

nyví

z-ke

zelé

sből

szár

maz

ó hu

lladé

kok

Egés

zség

-ügy

i int

ézm

énye

k hu

lladé

kai

Olajfinomítók 0 0 0 0 1 0 43 0 6884 1 0 0 1 0 134 0 7063Szén 0 0 0 0 3 0 2 0 2237 0 0 0 0 0 1261 0 3504Műanyag és gumi 0 0 0 0 0 1 0 0 36 56 8 0 0 0 0 60 161Gyógyszeripar 0 0 0 0 0 3977 0 233 19 1905 0 0 352 0 8244 0 14730Vegyszerek és vegyipari termékek

0 0 4631 64 17 185 327 185 371 2 0 954 0 5198 0 11937

Alumímiumipar 0 0 0 692435 0 0 97 0 3671 143 37 0 5 0 0 0 696387Egyéb kohászat 0 0 0 11142 12 17 1207 0 4828 24 0 0 1 0 3 0 17235Egyéb iparágak (újrafeldolgozás kivételével)

253 0 0 1613 291 559 4593 1 25869 2696 293 16 151 6 797 0 37141

Villamos ipar, Gáz, Gőz, Víz

0 0 0 1010676 13 14 0 0 721 17 2 0 2 0 8764 0 1020210

Építőipar 0 0 0 32 3 0 0 0 12507 47 0 0 0 0 0 0 12590Szolgáltatások 93 82 0 7 938 0 1306 2 11081 80 0 3 15 24 808 1 14440Hulladékipar 3992 976 0 11655 33 2949 960 1142 17310 275 167 0 54 5 1336 0 40856Egészségügy 2 0 0 0 0 0 19 2 4 2 0 3 2 0 0 490 524Egyéb 0 0 0 0 0 0 0 0 176 0 0 0 0 0 0 0 176Összesen: 4479 19239 75 1732654 1422 7596 8576 1818 86446 5854 567 127 1598 127 26659 649 1897068

10

Adatok forrása: Területi Hulladékgazdálkodási Terv Állapotfelmérés és helyzetértékelés

11

III.2. számú táblázat. Fejér megye veszélyes hulladék keletkezése 2001. év

Ágazat 12 13 14 31 35 51 52 53 54 55 57 58 59 91 94 97 ÖsszesenMezőgazdaság 1389 3 32 38 1 1464Erdészet 0 0 0 0 0Halászat 0Bányászat 432 2 11 0 0 445Élelmiszeripar 54 5 11 0 26 1 1 0 99Húsipar 1 1956 1957Textil 5 1 0 0 6Bőr 2 0 1 1 4Fa és bútor 0 0 1 8 0 9Papírpép és papír 0 26 0 26Nyomtatás és könyvkiadás

0 10 0 32 0 1 44

Olajfinomítók 1 232 0 233Szén 0 2 2 1780 0 0 1261 0 3046Műanyag és gumi 0 0 1 0 23 54 8 0 0 86Gyógyszeripar 0Vegyszerek és vegyipari termékek

0 11 11

Alumímiumipar 25 3 27Egyéb kohászat 9782 12 17 1207 0 4825 24 0 1 0 3 0 15871Egyéb iparágak (újrafeldolgozás kivételével)

250 843 150 239 521 0 12804 565 245 16 35 2 289 0 15960

Villamosipar, Gáz, Gőz, Víz

2 6 14 0 308 1 1 0 8764 9095

Építőipar 6 1 0 74 3 0 0 0 85Szolgáltatások 12 55 0 115 1246 1 2803 32 1 3 1 1 4270

12

Hulladékipar 468 0 94 2 603 3 10881 7 1 22 0 259 0 12341Egészségügy 1 0 1 2 4 1 3 0 0 228 241Egyéb 0Összesen: 786 3401 7 11185 301 886 2991 36 33838 741 255 20 63 5 10576 230 65322


III.3.számú táblázat. Fejér megye veszélyes hulladék keletkezése 2001. év

Ágazat 12 13 14 31 35 51 52 53 54 55 57 58 59 91 94 97 ÖsszesenMezőgazdaság 1222 2 6 4 0 0 1234Erdészet 0 0 2 0 2Halászat 0Bányászat 4 564 0 567Élelmiszeripar 55 472 0 40 2 0 0 0 570Húsipar 1 6874 6875Textil 0 0Bőr 19 1 20Fa és bútor 1 19 20Papírpép és papír 0 0Nyomtatás és könyvkiadás

0 13 0 52 0 0 66

Olajfinomítók 109 0 109Szén 1 0 0 457 0 458Műanyag és gumi 13 2 60 75Gyógyszeripar 0Vegyszerek és vegyipari termékek

3 4631 64 17 185 327 185 341 2 950 0 5198 11904

Alumímiumipar 689996 0 77 3522 4 5 693604Egyéb kohászat 1360 3 1364Egyéb iparágak (újrafeldolgozás kivételével)

3 478 25 246 4036 0 12030 1093 19 7 0 23 17961

13


168124 3 148 15 0 0 168292

Építőipar 0 8353 1 0 0 8354Szolgáltatások 22 27 7 757 34 1 7868 31 2 11 23 5 0 8788Hulladékipar 12 146 660 0 719 6 2492 0 32 766 4834Egészségügy 0 0 14 0 1 1 167 183EgyébÖsszesen: 97 8741 19 865256 857 983 4406 334 35755 1560 21 2 1006 24 5991 227 925281


14

III.4. számú táblázat. Fejér megye veszélyes hulladék keletkezése 2001. év

12 13 14 31 35 51 52 53 54 55 57 58 59 91 94 97 ÖsszesenMezőgazdaság 5003 3 0 20 24 5049Erdészet 2 1 0 3Halászat 0Bányászat 0 3 43 46Élelmiszeripar 13 15 1 1 5 1 35Húsipar 1230 2 20 1252Textil 5 30 101 1 0 47 0 184Bőr 5 35 8 2 50Fa és bútor 0Papírpép és papír 2 14 44 59Nyomtatás és könyvkiadás

7 21 28

Olajfinomítók 43 6543 1 1 134 6721Szén 0Műanyag és gumi 0 0 0Gyógyszeripar 3977 233 19 1905 352 8244 14730Vegyszerek és vegyipari termékek

19 4 22

Alumímiumipar 2414 20 146 139 37 2756Egyéb kohászat 0Egyéb iparágak (újrafeldolgozás kivételével)

292 116 74 36 1 1035 1038 29 109 4 485 3220


842550 4 0 265 1 2 1 0 842823

Építőipar 26 2 4080 43 4151Szolgáltatások 59 0 66 26 0 410 17 1 0 803 1382Hulladékipar 3512 830 10901 31 1627 951 1142 3937 268 166 5 311 23681

15

Egészségügy 1 4 0 1 95 100Egyéb 176 0 0 176Összesen: 3584 7085 35 856183 229 5678 1127 1396 16800 3499 235 47 470 10 9997 95 906469Adatok forrása: Területi Hulladékgazdálkodási Terv Állapotfelmérés és helyzetértékelés, korrigálva a tervkészítés időszakábanAz új szabályzás következtében a veszélyes hulladékok köréből az alábbi hulladékok kerültek ki:III/2. számú melléklet Veszélyes hulladékok közül kikerült mennyiségek

III. 5. számú táblázat. Veszélyes hulladékok közül kikerült mennyiségek

Hulladék neve V kódja EWC kódja

Mennyisége (t)

Fenolos kőzetgyapot hulladék V 54901 101103 11053Széntüzelésű erőmű pernyéje V 31302 100102 332099,2Széntüzelésű erőmű salakja V 31301 100101 649916,3Vörösiszap V 31608 010307* 689991,0Romlott és elhasznált növényi olajok V 12102 020704 3197,3Kommunális szennyvizek tisztításából származó iszapok ipari szennyezéssel

V 94902 190805 l8197,4

Aszfalt V 54922 170302 18164,5Öntödei homok● V 31201 101012 317Összesen 1704738

• itt szerepeltetjük a V 31201 hulladékokból minősítési eljárás során kikerült mennyiséget.* továbbra is veszélyes

Az alábbi összesítő táblázatban a régió 2001. évi veszélyes hulladékkeletkezésre vonatkozó adatait módosítottuk a veszélyes hulladékok köréből kikerült hulladékok mennyiségével. Külön soron megadjuk a nagy volumenű vörösiszap hatását is. Ennek jelentősége abban van, hogy ez a jellegű hulladék Magyarországon jellemzően csak ebben a régióban keletkezik.

16

III/3. számú melléklet A 16/2001. KöM. rendelet alapján 2002-től nem veszélyes hulladékok mennyiségét

III.6. számú táblázat: A régió korrigált veszélyes hulladék keletkezése 2001. év



2001.

Ágazat / hulladékcsoport

Növ

ényi

és á

llati

ered

etű

zsírk

észí

tmén

yek

hulla

déka

i

Álla

ttartá

si é

s vág

óhíd

i hul

ladé

kok

Nye

rsbő

r és b

őrki

kész

ítési

hul

ladé

kok

Ásv

ányi

ere

detű

hul

ladé

kok

(fém

hulla

déko

k ki

véte

léve

l

Fém

ek é

s veg

yüle

tek

hulla

déka

i

Oxi

dok,

hid

roxi

dok,

sók

gyár

tásá

ból é

s fel

hasz

nálá

sábó

l sz

árm

azó

hulla

déko

k

Sava

k, lú

gok

és e

gyéb

töm

ény

olda

tok

gyár

tásá

ból é

s fe

lhas

znál

ásáb

ól sz

árm

azó

hulla

déko

k

Növ

ényv

édő

szer

ek, r

ovar

írtó

szer

ek, f

aany

agvé

dő sz

erek

, ég

éské

slel

tető

k, g

yógy

szer

kész

ítmén

yek

hulla

déka

i

Ásv

ányo

laj-i

pari

és sz

énfe

ldol

gozá

si h

ulla

déko

k

Szer

ves o

ldós

zere

k, fe

stéke

k, la

kkok

, rag

aszt

ók, g

yant

ák

gyár

tásá

ból é

s fel

hasz

nálá

sábó

l szá

rmaz

ó hu

lladé

kok

Műa

nyag

és g

umih

ulla

déko

k

Text

ilhul

ladé

kok

Egyé

b ve

gyip

ari h

ulla

déko

k

Tele

pülé

si é

s int

ézm

ényi

szilá

rd h

ulla

déko

k

Szen

nyví

z-ke

zelé

sből

szár

maz

ó hu

lladé

kok

Egés

zség

-ügy

i int

ézm

énye

k hu

lladé

kai

12 13 14 31 35 51 52 53 54 55 57 58 59 91 94 97 Összesen

Eredetileg keletkezett

4479 19239 75 1732654 1422 7596 8576 1818 86446 5854 567 127 1598 127 26659 649 1897068

Ebből 2002-től veszélyes hulladék

1282 19239 75 750322 1422 7596 8576 1818 57229 5854 567 127 1598 127 18462 649 874941

Vörösiszap nélkül 1282 19239 75 60331 1422 7596 8576 1818 57229 5854 567 127 1598 127 18462 649 184950

Az adatok alapján a régió veszélyes hulladék keletkezése kb. 185 ezer tonna nagyságú.

17

III/4. számú melléklet. Ágazati hulladékok mennyisége

III/7. számú táblázat. Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari hulladékok mennyisége

Hulladék kódja Hulladék megnevezése

Fejér megye

(t)

Komárom-

Esztergom megye

(t)

Veszprém megye

(t)

Régió(t)

31 Ásványi eredetű hulladékok (fémhulladékok kivételével

0,2 0 5,0 5,2

35 Fémek és vegyületek hulladékai 0 0 64 64,0

51Oxidok, hidroxidok, sók gyártásából és felhasználásából származó hulladékok

1,1 3977 17,5 3995,6

52

Savak, lúgok és egyéb tömény oldatok gyártásából és felhasználásából származó hulladékok

0,3 0 184,8 185,1

53Növényvédő szerek, rovarirtó szerek, faanyagvédő szerek, égéskésleltetők, gyógyszerkészítmények hulladékai

0 233,3 327,5 560,8

54 Ásványolaj-ipari és szénfeldolgozási hulladékok

23,2 18,8 198,4 240,4

55

Szerves oldószerek, festékek, lakkok, ragasztók, gyanták gyártásából és felhasználásából származó hulladékok

65,0 1923,2 343,0 2331,2

57 Műanyag és gumihulladékok 7,8 0 1,7 9,559 Egyéb vegyipari hulladékok 0 355,9 950,4 1306,3

94 Települési és intézményi szilárd hulladékok

0 8,2 5,2 13,4

97 Egészségügyi intézmények hulladékai

0 0 59,7 59,7

Összesen 97,6 6516,4 2157,2 8771,2Adatok forrása: Tanulmány

18

III/8. számú táblázat. Gépipari hulladékok mennyisége

Veszélyes hulladék

kódjaVeszélyes hulladék megnevezése

Fejér megye

(t)

Komárom-

Esztergom megye

(t)

Veszprém megye

(t)

Régió(t)

312 Kohászati salakok és porok 138,0 0 0 38 316 Ásványi eredetű iszapok 540 4 94 511 Galvániszapok 343 0 66 410 521 Hulladék savak 96 0 96

541Ásványolajipari és szénfeldolgozási termékek gyártásából és felhasználásából származó hulladékok

121,7 42,4 9,2 173

544 Ásványolaj termékekből készült elegyek és diszperziók hulladékai

187,3 19,3 12,1 219

547 Ásványolajat vagy ásványolaj terméket tartalmazó iszapok

7074,9 306,8 12,1 7 402

549 Ásványolajipar és szénfeldolgozás, felhasználás egyéb hulladékai

111,4 0 0,5 112

553Halogénmentes szerves oldószerek és oldószer-keverékek gyártásából és felhasználásából származó hulladékok

45,6 253,6 0,2 299

555 Festékek, lakkok gyártásából és felhasználásából származó hulladékok

0 372,1 0,1 372

941 Szennyvíziszapok 253,2 0 0 253

541

Ásványolajipari és szénfeldolgozási termékek gyártásából és felhasználásából származó hulladékokkal szennyezett hordozóanyagok

404,9 15,1 12,5 433

544Ásványolaj termékekből készült elegyek és diszperziók hulladékaival szennyezett hordozóanyagok

300,7 0 31,1 332

553

Halogénmentes szerves oldószerek és oldószer-keverékek gyártásából és felhasználásából származó hulladékokkal szennyezett hordozóanyagok

44,6 0 44,6

Veszélyes anyagokkal szennyezett göngyölegek

0 309 0 309

Egyéb 35,7 73 28,3 137Összesen 11 368


19

III/9. számú táblázat. Alumíniumipari hulladékok mennyisége



Fejér megye

(t)

Komárom-

Esztergom megye

(t)

Veszprém megye

(t)

Régió(t)

51 Oxidok, hidroxidok, sók gyártásából és felhasználásából származó hulladékok

24,8 2414,2 694622 697061

52 Savak, lúgok és egyéb tömény oldatok gyártásából és felhasználásából származó hulladékok

- 20,1 76,6 96,7

54 Ásványolajipari és szénfeldolgozási hulladékok

2,6 145,8 3521,8 3670,2

55 Szerves oldószerek, festékek, lakkok, ragasztók, gyanták gyártásából és felhasználásából származó hulladékok

139,3 3,8 143,2

57 Műanyag és gumihulladékok 37 3759 Egyéb vegyipari hulladékok 5 5

Összesen 27,4 2756,4 698229,2 701013,1

ALUMINIUM ÖNTÉSBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

312 Kohászati salakok és porok 6867,8 0 2815,3 9 683,0313 Tüzelőberendezésekből származó

égetési maradékanyagok147,8 0 0 147,8

Adatok forrása: Tanulmány illetve az 50 nagytermelő felmérése (312 és 313 adatai)

III/10. számú táblázat. Energiaipari hulladékok mennyisége


kódjaVeszélyes hulladék megnevezése Fejér

megye

Komárom-

Esztergom megye

Veszprém megye Régió

31 Ásványi eredetű hulladékok (fémhulladékok kivételével

2 842550 168124 1010675

35 Fémek és vegyületek hulladékai 6 4 3 12


14 14


308 265 149 722

55 Ásványolajipari és szénfeldolgozási hulladékok

1 1 16 18

57Szerves oldószerek, festékek, lakkok, ragasztók, gyanták gyártásából és felhasználásából származó hulladékok

2 2

20

94 Szennyvíz-kezelésből származó hulladékok

8764 9764

Összesen 9095 842823 168292 1020210Adatok forrása: Tanulmány

21

III/11 számú táblázat. Bányászati hulladékok mennyisége



Fejér megye

(t)

Komárom-

Esztergom megye

(t)

Veszprém megye

(t)

Régió(t)

31 Ásványi eredetű hulladékok (fémhulladékok kivételével) 432 432

35 Fémek és vegyületek hulladékai 2 4 6


3 3

54 Ásványolaj-ipari és szénfeldolgozási hulladékok 11 43 564 617

Összesen 445 46 567 1058Adatok forrása: Tanulmány

III/12. számú táblázat. Kohászati hulladékok mennyisége



Fejér megye

(t)

Komárom-

Esztergom megye

(t)

Veszprém megye

(t)

Régió(t)

31 Ásványi eredetű hulladékok (fémhulladékok kivételével) 9782,0 0 1360,4 11142

35 Fémek – és vegyületeik hulladékai 11,9 0 0 12


17,5 0 0 17

52Savak, lúgok és egyéb tömény oldatok gyártá-sából és fel-használásá-ból származó hulladékok

1206,6 0 0 1207

54 Ásványolaj-ipari és szénfeldol-gozási hulladékok 4824,9 0 3,4 4828

55

Szerves oldószerek, festékek, lakkok, ragasztók, gyanták gyártásából és felhasználá-sából származó hulladékok

23,8 0 0 24

Összesen 15871,2 0 1363,7 17235Adatok forrása: Tanulmány

III/13. számú táblázat. IPARI SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI HULLADÉKOK MENNYISÉGE


Veszélyes hulladék megnevezése Fejér megye

Komárom-

Veszprém megye

Régió(t)

22

kódja (t)Esztergom megye

(t)(t)

941 Szennyvíziszapok 2022,9 8942,7 5964,0 16929,6Összesen 2022,9 8942,7 5964,0 16929,6


23

III/5. számú melléklet. Ipari szennyvíztisztítási hulladékok

III/14. számú táblázat. A régió 50 legnagyobb veszélyes hulladék termelője

Hulladéktermelő 1 hulladékfajtas 2 hulladékfajta 3 hulladékfajta Mennyiség (t/év)

VÉRTESI ERŐMŰ RT

Olaj-,olajszármazék- és széntüzelésű erőművek és távhő szolgáltató művek égetési maradékanyagai

Olaj-, olajszármazék- és széntüzelésű erőművek és távhő szolgáltató művek

salakja

Tartálytisztításból, hordómosásból származó

iszapok813 945

SALAK ÉS PERNYE NÉLKÜL


iszapok-

MAL RT VörösiszapIpari szennyvizek

tisztításából származó iszapok

Fémek olvasztásából származó salakok 696 533

MAL RT VÖRÖSISZAP NÉLKÜL

Ipari szennyvizek tisztításából származó

iszapok

Fémek olvasztásából származó salakok 6542

BAKONYI ERŐMŰ RT

Olaj-,olajszármazék- és széntüzelésű erőművek és távhő szolgáltató művek égetési maradékanyagai

Fáradt olajjal szennyezett föld,kő,kavics

Fáradt olajjal szennyezett talaj 168 225

SALAK ÉS PERNYE NÉLKÜL

Fáradt olajjal szennyezett föld,kő,kavics

Fáradt olajjal szennyezett talaj 8

ALCOA-KÖFÉM KFT Fémek olvasztásából származó salakok

Színesfémek előállításából és feldolgozásából


15 172

24


származó iszapok iszapok

RICHTER GEDEON VEGYÉSZETI GYÁR RT


iszapokAmmónium-klorid Halogénmentes oldószer-

keverékek 11 898

DUNAFERR FERROMARK KFT

Fémmegmunkálásból származó ásványolaj-

közegű iszapok

Fúráshoz,csiszoláshoz használt emulzióval

szennyezett vas, acél és ötvözeteik

Olaj-közegű, csiszolóanyag-iszapok 8 967

DUNAFERR ENERGIASZOLGÁLTATÓ KFT


közegű iszapok

Fúráshoz,csiszoláshoz használt emuű számú

lzióval szennyezett vas, acél és ötvözeteik

Olaj-közegű, csiszolóanyag-iszapok 8 851

ALCOA EURÓPAI KERÉKTERMÉK GYÁRTÓ KFT


iszapok


közegű iszapok


közegű iszapok7 655

MÁV RTFáradt olajjal szennyezett

föld,kő,kavicsFáradt olajjal szennyezett

talaj 6 798

KÖZ-VÍZ KFTBontásból származó

aszfaltmaradékok

Ásványolaj-alapú zsírokkal szennyezett

textilanyagok

Ásványolaj-alapú zsírokkal

szennyezetthalogénmentes műanyagok

6 193

PÁPAI HÚS RT

Állatok feldolgozásából származó, emberi

fogyasztásra alkalmatlan hulladékok

Csont, bőr, pata, köröm, szarv, sörte és szőr Állati zsírok 5 948

ISOLYTH ÁSVÁNYGYAPOT RTFenol-tartalmú iszapok és

maradékok

Veszélyes hulladékok égetéséből származó

salakok


iszapok5 249

LE BÉLIER MAGYARORSZÁG RT Szintetikus hűtő- és kenőanyagok

Öntödei homok és kohászati segédanyagok

Fémkohászati kemecék bontási maradékai

4 653

25


nehézfém- nehézfém vegyület-,fluorid- vagy

cianid-szenny-sel

ROCKWOOL HUNGARY KFTFenol-tartalmú iszapok és

maradékok

Impregnálógyantával szennyezett

halogénmentes műanyagok

Fáradt olajok 4 151

MOL RTSavgyanta- és savas bitumenmaradékok Fáradt olaj

Savgyanta- és savas bitumenmaradékokkal

szennyezett talaj4 142

AJKA KRISTÁLY KFT

Hulladék savak, savkeverékek, savas pácok

(erősen savas kémhatás, ph<2)

Ólom és ólomvegyületekkel szennyezett üveg és

kerámia

Ólom és ólom-vegyületek 3 972

MAL RT

Fémkohászati kemecék bontási maradékai

nehézfém-,nehézfém vegyület-,fluorid- vagy

cianid-szenny-sel

Fémek olvasztásából származó salakok

Fúráshoz, csiszoláshoz használt emulziók 3 639

SWIETELSKY-UTVASUT KFTBontásból származó

aszfaltmaradékok 3 484

STRABAG ÉPÖTŐ KFTBontásból származó

aszfaltmaradékok 2 819

BAKONY MŰVEK RTFáradt olajjal szennyezett

talaj

Vegyes galvániszapokkal szennyezett föld, kő,

kavics

Fúráshoz,csiszoláshoz használt emulzióval

szennyezett vas, acél és ötvözeteik

2 796

TOPLAN TAPOLCAI BAZALTGYAPOT KFT

Fenol-tartalmú iszapok és maradékok Fáradt olajok Fáradt olajjal szennyezett

textilanyagok 1 896

NITROKÉMIA VEGYIPARI RT Ipari szennyvizek Veszélyes hulladékok Homokfogóban 1 748

26



égetéséből származó salakok

leválasztott ásványolaj- és más szénhidrogén-

maradékok

ÓZON KFT Fáradt olajok Fáradt olajjal szennyezett talaj

Fáradt olajjal szennyezett talaj 1 611

VÉRTESI ERŐMŰ RTFúráshoz, csiszoláshoz

használt emulziókFáradt olajjal szennyezett vas-, acél és ötvözeteik

Fáradt olajjal szennyezett föld,kő,kavics 1 513

DUNAFERR-DBK KOKSZOLÓ KFT


iszapok

Fáradt olajjal szennyezett textilanyagok

Fáradt olajjal szennyezett bőr és szőr 1 270

SHELL GAS HUNGARI RTEgyéb lúgos kémhatású

hulladékok

Halogén-tart Oldószerkeverékkel

szennyüveg és kerámia

Fúráshoz, csiszoláshoz használt emulziók 1 225

SOUFTEC KFTSósalak (AL- és alkáli-

klorid tartalmú)


iszapok

Fstékmaradékokkal szennyezett cellulóz,

szűrőpapir ,papir, karton1 164

VIDEOTON HOLDING RT Etilén-glikol Fúráshoz, csiszoláshoz használt emulziók

Halogénmentes oldószer-keverékek 1 005

KOMÁROMI MEZŐGAZDASÁGI RT



Nem fertőző betegségben elhullott állatok tetemei és

testrészei

Fertőzött állatok tetemei és testrészei 915

KOROLD KFT Fáradt olajok 909

STRABAG ÉPÍTŐ KFTBontásból származó

aszfaltmaradékok 903

MAGYAR SUZUKI RT Lakk- és festékiszapokIpari szennyvizek


Halogénmentes oldószer-keverékek 895

OMV HUNGÁRIA KFT Fáradt olaj Homokfogóban leválasztott ásványolaj- és

Olajleválasztó berendezések iszapjai

863

27


más szénhidrogén-származékok

GYERMELYI ÉLELMISZERIPARI RT

Egyéb, emberi fogyasztásra vagy takarmányozásra alkalmatlan állati

testrészek

Kommunális szennyvizak tisztításából

származóiszapok ipari szennyezéssel

822

DENSO MANUFACTURING HUNGARY LTD


iszapok

Fúráshoz, vágáshoz, csiszoláshoz használt

olajokkal szenny Vas, acél és ötvözetei

Fúráshoz, csiszoláshoz használt emulziók 768

HUNTSMAN RT

Halogénmentes szerves oldószert tartalmazó

desztillációs maradékok

Egyéb kimerült katalizátorok

Aldehidekkel szennyezett cellulóz, szűrőpapír,

papír,karton756

VIDEOTON GALVANO PLASTIC KFT Vegyes galvániszapok Fúráshoz, csiszoláshoz használt emulziók

Finomvegyszerek gyártásából és felhasználásából származó

hulladékok779

VT - CIRCUITS KFT Vegyes galvániszapok Epoxigyanta Réz-klorid oldat 704

DUNAFERR ACÉLSZERKEZETI KFT Cink-tartalmú iszapok CinksalakFinomvegyszerek gyárt-ból és

felhaszn-ból szárm Hulladékokkal szennyhalogénmentes műanyagok

680

VADEX MEZŐFÖLDI RT



Paraffinos toll Olajleválasztó berendezések iszapjai 662

NITROKÉMIA VEGYIPARI RT

Higany és higany-vegyületekkel

szennyföld,kő,kavics

Növényvédőszerek előállítása során keletkező

hulladékok

Bitumennel,aszfalttal,bitumenkokszszal szennyezett

hulladékká vált szennyfűrészpor, forgács,

fa

658

ENYINGI AGRÁR RT Szennyezett Nem fertőző betegségben Fáradt olajok 603

28


üzemanyagokkal szennyezett talaj

elhullott állatok tetemei és testrészei

VISTEON HUNGARY KFTZsírsavak, elhasznált

zsiradékokFúráshoz, csiszoláshoz

használt emulziók Epoxigyanta 584

KÖRNYEI AGRÁRIPARI RT

Kommunális szennyvizak tisztításából

származóiszapok ipari szennyezéssel

Nem fertőző betegségben elhullott állatok tetemei és

testrészei572

VESZPRÉM M ÁLLAMI KÖZÚTKEZELŐ KHT

Bontásból származó aszfaltmaradékok

Olajleválasztó berendezések iszapjai Festék maradékok 564

NITROKÉMIA 2000 RT Klór-fenolok AldehidekNövényvédőszerek

előállítása során keletkező hulladékok

537

PALATIN KFTÁllatok feldolgozásából származó, emberi fogyasztásra alkalmatlan

hulladékok


iszapok489

BAKONYALJA MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZET

Állati zsírok 472

FELSÁL KFTLeölt állatok gyomor- és

béltartalmaCsont, bőr, pata, köröm,

szarv, sörte és szőr Vér 459

BIOFILTER KFTZsírsavak, elhasznált

zsiradékokRomlott és elhasznált

növényi olajok 453

Forrás: Tanulmány

29

III/6. számú melléklet. A veszélyes hulladékok mennyiségének változása a régióban 1997–2001. között

III/15. számú táblázat. A veszélyes hulladékok mennyiségének változása a régióban 1997 – 2001. között

H.kód Ágazati hulladékok 1997. 1999. 2001.

V12 Növényi és állati eredetű zsiradékkészítmények hulladékai 122 791 4468

V13 Állattartási és vágóhídi hulladékok 16351 21832 19227V14 Nyersbőr és bőrkikészítési hulladékok 25 31 61V35 Fémek- és vegyületeik hulladéka 632 972 1387

V51 Oxidok, hidroxidok, sók gyártásából és felhasználásából származó hulladékok 3962 3957 7548

V52Savak, lúgok és egyéb tömény oldatok gyártásából, felhasználásából származó hulladékok

9392 10497 8524

V53Növényvédőszerek, rovarírtószerek, faanyagvédőszerek, égéskésleltetők, gyógyszerkészítm. Hulladékai

575 851 1767

V54 Ásványolajipari és szénfeldolgozási hulladékok 49878 85063 86395

V55

Szerves oldószerek,festékek,lakkok,ragasztók,gyanták gyártásából és felhasználásából származó hull.

2839 3927 5800

V57 Műanyag- és gumihulladékok 209 252 511V58 Textilhulladékok 5 123 69V59 Egyéb vegyipari hulladékok 1167 1656 1540

V91 Települési és intézményi szilárd hulladékok 1 92 40

V94 Szennyvízkezelésből származó hulladékok 33364 35948 26624

V97 Egészségügyi intézmények hulladékai 300 564 493Részösszeg 118.823 166.558 164.454

V31 Ásványi eredetű hulladékok (fémhulladékok kivételével) 1467813 1747442 1732624

Összesen 1.586.636

1.914.000

1.897.079

Forrás: HAWIS adatbázis

30

III/7. számú melléklet. Ágazati hulladékok forgalma

III/16. számú táblázat. Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari hulladékok forgalma

Régióban kezelt

%

Régióból kiszállított

%

Ismeretlen helyen kezelt

%86,3 13,7 0

Forrás: Termelők és Kezelők adatszolgáltatása

III/17 számú táblázat. Gépipari hulladékok forgalma

Régióban kezelt

%


%


%80,6 12,7 6,8


III/18. számú táblázat. Alumíniumipari hulladékok forgalma

Régióban kezelt

%


%


%98,6 1,4 0


III/19. számú táblázat. Egyéb ágazati hulladékok forgalma

Régióban kezelt

%


%


%52,7 13,9 33,4


III./20. számú táblázat. Energiaipari hulladékok forgalma

Régióban kezelt

%


%


%100 0 0


III./21. számú táblázat. Bányászati hulladékok forgalma

Régióban kezelt

%


%


%0,2 58,2 41,6


31

III./22. számú táblázat. Kohászati hulladékok forgalma

Régióban kezelt

%


%


%0 0 100Forrás: Termelők és Kezelők adatszolgáltatása

III./23. SZÁMÚ TÁBLÁZAT. IPARI SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI HULLADÉKOK FORGALMA

Régióban kezelt%

Régióból kiszállított%

Ismeretlen helyen kezelt%

100 0 0Forrás: Termelők és Kezelők adatszolgáltatása

32

III/8. számú melléklet. A veszélyes hulladék kezelését végző vállalkozások adatszolgáltatása

III./24. SZÁMÚ TÁBLÁZAT. A VESZÉLYES HULLADÉK KEZELÉSÉT VÉGZŐ VÁLLALKOZÁSOK ADATSZOLGÁLTATÁSA

Telephely Üzemeltető Tulajdonos Engedély Érvényes Kezelés

Kezelési Kapacit

ás

Eddigi Kezelt

Befogadott 2000

Befogadott 2001

Kezelt 2000

Kezelt 2001

- Ezüstvisszanyerő Kft.

Pálhalmai Agrospeciál

Kft.I 2003. 12.

31. Hasznosítás 150 Kg Foly/Ó 6800 460 743 392 641

11 Sz. Üzemmérnökség

Fejér M.-I Állami Közútkezelő Kht. Magyar Állam I Visszavonás

ig Hasznosítás Nem Ismert 300 252 41,5



ig Hasznosítás Nem Ismert 180 37,1 24,5



ig Hasznosítás Nem Ismert 15 0 0 3 2,7

2.Sz. Kezelőtelep Bodakajtor Ózon Kft. Ózon Kft. I 2003. 12.

31.

Aerob Komposztál

ás5,5 T/Ó 2362 727 2295 727 2295

Ajka Kristály Üvegipari Kft.

Ajka Kristály Üvegipari Kft.

Ajka Kristály Üvegipari Kft. I 2003. 12. 1. Hasznosítás 4677,85 3968,02 4677,8

5 3968,02

Alcoa-Köfém Kft Alcoa-Köfém Kft Alcoa I 2006. 12. 31. 1,2 T/Ó 83,36 91,13

Almásfüzitő, VII. Tározó

Tatai Környezetvédelmi

Rt.

Tatai Környezetvédel

mi Rt.N 2003. 5. 15.

Aerob, Anaerob

Komposztálás

100.000 T

Ártalmatlanító Telep Bio-Gen Kft.

Tapolca Város Önkorm.

Biostart Kft.N 2001. Biológiai

Kezelés13000 T/Év 7393 511 1713

Balaton Bútorgyár Rt. Ii.

Balaton Bútorgyár Rt.

Balaton Bútorgyár Rt.

I 2005. 12. 31.

Hasznosítás 0,009 T/Ó

42 7,1 7,37

33


Kezelési Kapacit

ás

Eddigi Kezelt

Befogadott 2000

Befogadott 2001

Kezelt 2000

Kezelt 2001

Telep

Balaton-Felvidéki Vízitársulat Balaviz Kft

Balaton-Felvidéki

VízitársulatI 2003. 12.

31. Hasznosítás 1 T/Ó 32,5 18 14,5 18 14,5

BérleményVt Galvano

Plastic Kft/Vt Metal Kft

Videoton Holding Rt. I 2005. 12.

31.Fizikai-Kémiai

1000 M3/Nap 7322 2364 1939 2364 1939

Bodajk Fejér Megyei Kkht Magyar Állam I 21004.08.3

1. Hasznosítás 300 252 41 252 41

Dunaferr Acélművek Kft.

Dunaferr Acélművek Kft. Ápv Rt. Hasznosítás 600000

T/Év 478760 440862 12,076 11821

Dunaferr Ferromark

Mellékanyag Reaktiváló Kft

Kezelő

Dunaferr Ferromark


Kezelő

Dunaferr Ferromark


Kezelő

I 2005. 12. 31. Kezelő 2 T/Óra 3430,76 1940,91 1489,85 1940,9

1 1489,85

Dunaferr Ferromark


Lerakó

Dunaferr Ferromark


Lerakó

Dunaferr Ferromark


Lerakó

I Visszavonásig Lerakó 35000

T/Év4369,22

83926,94

51940,9

1 1489,85

Dunaferr-Dbk Kokszoló Kft.

Dunaferr-Dbk Kokszoló Kft. Dunaferr Rt. I 2004. 4. 1. Hasznosítás 10000

T/Év 457,16 80 457,16 80

Dunaújváros Fejér Megyei Kkht Magyar Állam I 2004. 8. 31. Hasznosítás 180 37,1 24,5 37,1 24,5

Gala-Teher Kft Galla-Teher Kft Tehercentrum Kft I 2004. 1. 26. 34 Kg/H 186,86 88,6 88,6

Gallavit Környezetvédelmi

Gallavit Környezetvédelmi

Gallavit Környezetvédel

N 2002. November

Égetés 1500 T/Év

12000 741 996 782 892

34


Kezelési Kapacit

ás

Eddigi Kezelt

Befogadott 2000

Befogadott 2001

Kezelt 2000

Kezelt 2001

Kft. Kft. mi Kft. 6.

Gégol Bt. Gégol Bt. Gégol Bt. I Határozatlan Hasznosítás 1950 1650

Geofil Kft. Geofil Kft. Geofil Kft. I 2006. 1. 29. Fizikai-Kémiai

5000 T/Év 15951 2401 1993 2177 1831

H+H Dunaforg Kft.

H+H Dunaforg Kft.

H+H Dunaforg Kft. I 2005. 6. 30. Hull.Égető 175 T/Év 303 84 87 84 85

Hbgt Kft Cz&Cz Bt Hegelsberger Ferenc I 2005. 0,075

T/Ó

Holcim Hungária Cementipari

Rt.Lábatlani Gyár

Holcim Hungáriacementip

ari Rt Cementipari Rt

Több Külföldi Tulajdonos I 2006. 1. 17. Égetés T/Év :15

0000 230000 61322 81725 61322 81725

Huntsman Corporation Hungary Rt.

Huntsman Corporation Hungary Rt.

Huntsman Corporation

Belgium B.V.B.A.

I 2006. 11. 26. Égetés 2x0,25

T/Ó 1169,5

Inotai Veszélyeshulladék-Lerakó Mal

Rt.

Alug Kft. I 2004. 12. 31. Lerakás ~

300.000 135000 4200 4200 4200 4200

Inotai Veszélyeshulladék-Lerakó Mal

Rt.

Alug Kft. I 2004. 12. 31. Lerakó 300000

T 3560 2498 4200 4200

Isolyth Tapolca Isolyth Tapolca Poliglas Sa N 2001. 12. 31.

Biológiai Kezelés

10000 T/Év 35000 8609 4806 8609 4806

Kezelő Telphely Vértes-Metál Kft. Sarus János, I 1905. 6. 27. Fizikai- 10000 2198 684 717 716 721

35


Kezelési Kapacit

ás

Eddigi Kezelt

Befogadott 2000

Befogadott 2001

Kezelt 2000

Kezelt 2001

Sarus Jánosné Kémiai T/Év

Kommunális Szolgáltató Kft

Kommunális Szolgáltató Kft

Kommunális Szolgáltató Kft I

2003. Augusztus

11.

:~10000 6/Év :~35-40.000.- 1437,0

4 1220

Környezetvédelmi Szolgáltató Telep Nitrokémia Rt. Nitrokémia Rt. N 2002. 12.

31. Égetés 0,8 T/Ó 110261 3971,1 3873,9 3561,3 3651,9

Köz-Víz Kft. Köz-Víz Kft. I 2004. 5. 10. 50t/Ó 10693 1716 8977

Műszaki Telep Sz.Fv. Ózon Kft. Ózon Kft. I 2003. 12.

31.

Olajtartalmú Hulladékok Fázisszétvál

asztása

7 T/Ó 87836 13460 12800 13460 12800

Onyx Magyarország

Kft.

Onyx Magyarország

Kft.

Sarp Industrie Onyx I 2004. 12.

10. Égetés 4 T/Óra 300.600 30525 29633 29946 29349,87

Orviron-Plus Környezettechnol

ógiai Kft. Oroszlányi Fióktelep


ógiai Kft.

Hologén Környezetvédel

mi Kft.I 2004. 9. 14. Égetés 1000

T/Ó 3421,35 5271,734

3879,951

1570,83 1850,52


ógiai Kft. Oroszlányi Fióktelep


ógiai Kft.

Hologén Környezetvédel

mi Kft.I 2005. 11.

29.Komposztál

ás16000 T/Év 19,71 64,025 19,71 64,025

Pápa, Külsőgyőri Út

Talajerőgazd. Kht.

Talajerőgazd. Kht. I 2005. 12.

31.Komposztál

ás14000 T/Év 49828 8054 8024 8054 8024

Petro És Petro Kft Petro És Petro Kft Petro Tibor I 2004. 12. 31. Égetés 0,25 T/Ó 1.950 1.328,6 1.444,6 1.328,6 1444,6

Polgárdi Vertikál Rt. Vertikál Rt. Hasznosítás 0,25 T/Ó 1073 1073

36


Kezelési Kapacit

ás

Eddigi Kezelt

Befogadott 2000

Befogadott 2001

Kezelt 2000

Kezelt 2001

Polgárdi Monodepónia Vertikál Rt.

Polgárdi Város Önkormányzat

aI 2005. 12.

31. Lerakás 150000 T

100000 T 17047,2

Polplast Kft Polplast Kft Polplast Kft I 2005. Hasznosítás 1.800 T/Év 1.457 T 156.369 315.216 156.36

9 315216

Repét Kft Repét Kft Repét Kft I 2003. 12. 31.

1500 T/Év 212,61 213,2 247,4 235,7

Rockwool Hungary Kft.

Rockwool Hungary Kft.

Rockwool Hungary Kft. N 2003. 3. 31. Aerob 6000

T/Év 13462,3 4207,8 4144,5 4207,8 4144,5

Sárbogárd Fejér Megyei Kkht Magyar Állam I 2004. 8. 31. Hasznosítás 15 3 3 3 3

Tatabánya Banhida Kezelő

Telep

Biopetrol Környezettechnik

ai Kft.

Biopetrol Környezettechn

ikai Kft.N 2003. 2. 17. Aerob 50000

T/Év216764,

92248844,5

8248677,7

6148844,

58248677,7

61

Terszol 1. Sz. Veszélyes

Hulladék Lerakó

Terszol Környezetvédelmi

És Építőipari Szövetkezet

Terszol Környezetvédel

mi És Építőipari

Szövetkezet

I 2007. Május 01. Lerakó 98500 T 1072 902 1072 902

Toplán Tapolca Toplán Tapolca Dbw I 2002. 9. 30.Aerob

Komposztálás

2500 T/Év 20000 1882 1896 1908 2071

Tótvázsony-Kövesgyűrp.Aszf.

KevHódút Kft. Hódút Kft. I 2004. 8. 17. 1500

T/Év 500 500 500

Vasöntöde Sz.Fv. Vasöntöde Sz.Fv. Magán I Visszavonásig

Saját Lerakás 10,5 T 4,6 2 2 2 2

Timföldgyár I 2006. 2. 15. 15.068 16.086 6.307 7235Swietelsky Kft Swietelsky Kft Swietelsky Kft I 2003. 12. Hasznosítás 6000 6470 3470 3000

37


Kezelési Kapacit

ás

Eddigi Kezelt

Befogadott 2000

Befogadott 2001

Kezelt 2000

Kezelt 2001

31. T/ÉvAdatok forrása: Kezelők adatszolgáltatása

38



„IV/A” FEJEZET

CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK



IV/A.1.1. AZ ADATGYŰJTÉS KÖRE, FORRÁSAI, PONTOSSÁGA, PROBLÉMÁI, BECSLÉSI MÓDSZEREK

Magyarországon a csomagolási hulladéktípusra jelenleg (2001) nincs kötelező adatszolgáltatás.

Az alábbiakban bemutatott adatok elsősorban az Országos Hulladékgazdálkodási Terv által is használt belgiumi százalékok alapján, illetve a Gazdasági Minisztérium kérésére önkéntes adatgyűjtésből keletkeztek. Továbbá rendelkezésünkre állt a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség részleges adatgyűjtése, mely elsősorban – hasonlóan a Gazdasági Minisztérium adataihoz – a termelői oldalt próbálta felmérni. Az adatok nem kellő megalapozottsága miatt csupán tájékoztató jellegűek és nem teljes körűek. Műszaki becslés alapján ezek az adatok teljesen megbízhatatlanok és alkalmatlanok korrekt program készítésére.

Az alábbi táblázat tartalmazza az adatforrások összefoglalását.

IV/A/1. számú táblázat. Adatforrások köre

Adat forrásOrszágos Hulladékgazdálkodási TervGazdasági Minisztérium önkéntes adatgyűjtéseKözép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség adatgyűjtése

A fenti forrásokból származó adatok egymással nem összevethetők. Véleményünk szerint a keletkező csomagolási hulladékok tekintetében az OHT belgiumi százalékai alapján meghatározott mennyiség az, amely a reális keletkező mennyiséget mutatja.

A termelői oldal mennyiségének meghatározásánál párhuzamosan kezeltük a GM és a KDT KöF adatait. A termelői adatoknál az alul tervezés módszerét alkalmaztuk, mely következtében a hulladék mennyisége várhatóan növekedni fog. A két adatgyűjtés alapján legfeljebb csak a begyűjtött, illetve hasznosított mennyiséget tudjuk megbecsülni.

A csomagolási hulladékokhoz kapcsolódó fogalom meghatározásokat aIV/A/1. számú melléklet tartalmazza.



IV/A.1.2. A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE

A fenti adatforrások során a begyűjtött csomagolási hulladékok mennyiségét az alábbi táblázat foglalja össze.

IV/A/2. számú táblázat. Hulladék mennyiségek

Adat forrás Csomagolóanyag mennyiség, t

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 61.655Gazdasági Minisztérium önkéntes adatgyűjtése *15.364Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség adatgyűjtése

**41.333

*A GM-es adatokban lévő települési közszolgáltatók által megadott adatok nem szerepelnek a települési hulladékáramokban.**A KDT KF adatai tartalmaznak mintegy 21.100 t régión kívüli hulladékmennyiséget.

Ha a fenti KDT KF adatot megbontjuk, akkor a 41.333 t-ból levonva a régión kívül keletkező hulladék mennyiségét, akkor 20.233 t-t kapunk. Ez a hulladék mennyiség a GM által összegyűjtött mintegy 15.364 t mennyiséggel közel azonos és tartalmazhatja a lakossági hulladék áramokat is.Tekintettel arra, hogy az adatok között jelentős átfedések lehetnek, illetve hogy a terv készítés során az alultervezés módszerét alkalmazzuk, ezért a továbbiakban a lakossági hulladékáramok mellett (OHT adatok) a termelő szféra GM által összegyűjtött adatait vesszük figyelembe, kiegészítve a KDT KF régión kívülről beszállított hulladék mennyiségeivel.

• Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv alapján számított mennyiségek

Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv alapján a Magyarországon forgalomba kerülő csomagolóanyag becsült mennyisége 55 kg/lakos/évre tehető.

A tervezési terület csomagolási hulladékának mennyisége ebből az adatból és a terület népességének számából számítható ki. A számítások alapján a Közép-dunántúli régióban 1.121.000 lakosra vetítve 61.655 t csomagolóanyag kerül forgalomba évente, mely gyakorlatilag teljes egészében csomagolási hulladéknak tekinthető.

IV/A/3. számú táblázat. A csomagolási hulladék mennyisége megyénkénti bontásban (2001. év)

Megye Lakos szám Csomagolási hulladék (t)

Fejér megye 429.000 23.595Komárom-Esztergom megye 317.000 17.435Veszprém megye 375.000 20.625

Mindösszesen1.121.000 61.655



A megyékben keletkezett csomagolási hulladékok mennyiségét az alábbi diagrammal szemléltetjük:

IV/A/1. számú ábra

IV/A/4. számú táblázat. Az egyes hulladék típusok belgiumi %-os megoszlása (t/2001 év)

Csomagolási hulladék típusok

Belgiumm/m%

Üveg 44,3Papír-kartonpapír 18,8Acél 11Alumínium 1,4PET 6,3HDPE 2,3Téglacsomagolás 2,8Egyéb hasznosítható 12,9Egyéb nem hasznosítható

0,2

Összesen 100%

A fenti táblázat adatait a könnyebb szemléltethetőség érdekében az alábbi ábrán is bemutatjuk:

Keletkezett csomagolási hulladék (t/év)

23595

17435

20625

0

5000

10000

15000

20000

25000

Fejér megye Komárom Esztergommegye

Veszprém negye




A százalékoknak megfelelően az alábbi hulladék mennyiségekkel kell számolni megyénként, illetve a régióban összesen.

IV/A./5. számú táblázat. Az egyes csomagolóanyagok mennyisége megyénként a belgiumi százalékok függvényében (t/2001 év)

Csomagoló anyag típusok Fejér megye Komárom-

Esztergom megye Veszprém megyeKözép-dunántúli

régiót/év

Üveg 10452 7724 9138 27.313Papír-kartonpapír 4436 3278 3876 11.591Acél 2595 1918 2269 6.782Alumínium 330 244 289 863PET 1488 1098 1299 3.884HDPE 543 401 476 1.418Téglacsomagolás 660 488 577 1.726Egyéb hasznosítható 3044 2249 2661 7.955Egyéb nem hasznosítható

47 35 40 123

Mindösszesen 23.595 17.435 20.625 61.655

A fenti táblázat régióra vonatkozó hulladék mennyiségeit fajtánként az alábbi ábrában szemléltetjük.

A csomagolási hulladék típusok aránya a belgiumi tömeg%-ok alapján

HDPE (2%)

E. haszn. (13%)

PET (6%)

PVC ~ 0%Nem hasz. ~ 0%



A régióban összesen keletkezett csomagolási hulladék mennyisége hulladék fajtánként (t/2001év)

27314

115906782

863388514201725

7954

122

0

10000

20000

30000

1

Üveg Papír AcélAlumínium PET HDPETéglacsomagolás Hasznos Nem hasznos.

t


A fenti adatokhoz kapcsolódó részletes leírásokat, illetve ábrákat a IV/A/2. számú melléklete tartalmazza.

• A Gazdasági Minisztérium Önkéntes adatgyűjtésének bemutatása

A Gazdasági Minisztérium kérésére önkéntes adatgyűjtésből származó adatokat az alábbi táblázat tartalmazza:

IV/A/6. számú táblázat. A Gazdasági Minisztérium önkéntes adatgyűjtése, 2001/t

15 Hulladékká vált csomagoló anyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőkendők

15 01 Csomagolási hulladékok Fejér Komárom Esztergom

Veszprém

Összesen 7175 3672 4518

A fenti táblázat alapján a térségben az önkéntes adatszolgáltatás alapján keletkező csomagolási hulladék mennyisége 15365 t.

Az adatgyűjtés részletes ismertetését a IV/A./3. számú melléklet tartalmazza.



• A KDT Környezetvédelmi Felügyelőség adatainak b emutatása

A KDT KöF adatai alapján a tervezési régióban keletkezett csomagolási hulladékokból, mintegy 41.333 t kerül begyűjtésre.

Véleményünk szerint a fenti adat nem tartalmazza a teljes mennyiséget, mivel az adatgyűjtés köre korlátozott mértékű volt.

Az adatok részletes ismertetését a IV/A/4. számú melléklet tartalmazza.

IV/A.1.3. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE

A tervezési területen felhalmozott csomagolási hulladékra vonatkozó adatok, illetve mennyiségek nem állnak rendelkezésre, tekintettel arra, hogy Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségnek ilyen jellegű adatszolgáltatása jelenleg nincs.

Azonban nagy biztonsággal megállapítható, hogy a keletkező és a válogatott csomagolási hulladékok folyamatosan, felhalmozás nélkül hasznosításra, illetve lerakással történő ártalmatlanításra kerülnek, így a felhalmozott csomagolási hulladékok mennyisége gyakorlatilag elhanyagolható mennyiségűnek tekinthető.

IV/A.1.4. A TERÜLETRE BESZÁLLÍTOTT ÉS TERÜLETRŐL KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE

A területre beszállított és területről kiszállított hulladékok típusára, és éves mennyiségére vonatkozóan kizárólag a KDT KÖF adataira hagyatkozhatunk.

Ez alapján az alábbi táblázatban jelzett értékekről beszélhetünk.

IV/A/7. számú táblázat. A tervezési területen begyűjtött hulladékok mennyisége, 2001

MegyeHulladék mennyisége (t/év)

A régión belülről

A régión kívülről

Külföldről importált

Fejér és Veszprém megye 7428 5300 0

Komárom-Esztergom megye 12805 11800 4000

Összesen 20233 17100 4000

A fenti táblázat adatai alapján elmondható, hogy a tervezési régióban keletkezett csomagolási hulladékokból, mintegy 20233 t begyűjtésre, illetve kezelésre kerül.



További 17.100 t mennyiség a tervezési területen kívülről érkezik a vizsgált területre és kerül kezelésre, illetve hasznosításra. A külföldről hazánkba importált csomagolási hulladék mennyisége 4000 t, azonban ennek fajtájáról, származási helyéről adatok nem állnak rendelkezésünkre.

A későbbiekben a régión kívüli hulladékok mennyiségét a két utóbbi összegeként használjuk, azaz a régión kívülről 21.100 t csomagolási hulladék kerül a tervezési területre.

IV/A.1.5. A TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGE

A terület éves hulladék mérlegének összes keletkező hulladék mennyiségének összeállításánál figyelembe vettük az OHT belgiumi %-ai alapján számított lakossági hulladékmennyiséget, (61.655 t) továbbá a GM adatgyűjtésénél jelentkező értékeket (15.365 t.), valamint a KDT KöF adatinál a régión kívüli mennyiségeket (21.100 t).

Ez alapján a tervezési területen jelentkező csomagolási hulladék mennyisége 98.120 t.

A fenti hulladékmennyiségből a KDT KöF adatai alapján hasznosításra kerül 41.333 t.

A fennmaradó 56.787 t mennyiségre vonatkozó adat nem áll rendelkezésre, feltételezés szerint a kommunális hulladékkal együtt lerakásra kerül.

Hulladék Hasznosítás* Égetés** Lerakás** Nem kezelt**t/év % t/év % t/év % t/év %

Csomagolási hulladékösszesen

41.333 42

Papír csomagolási hulladék***

25.276 68

*Anyagában történő hasznosítás**Nincsadatszolgáltatás***Az adatok tájékoztató jellegűek

Az egyes csomagolási hulladék típus esetében a kezelés formájára megbízható adatszolgáltatás nincs, melynek oka az egyes fajtáknál a következő:

• Papír-kartonpapírA feldolgozók nem adtak megfelelő adatszolgáltatást, ugyanis a csomagolási papír hulladékok nem kerültek elkülönítésre az egyéb papír fajtáktól.

• ÜvegA régió területén üveg hasznosítás nem történik a begyűjtött üvegeket régión kívülre szállítják, azonban mennyisége, illetve a kiszállítási célok nem ismeretesek.

• FémekA feldolgozói helyeken különböző fémek csomagolási hulladékok nincsenek megfelelően elkülönítve az egyéb termelési hulladékoktól, így ebben a fejezetben a hasznosítás



mértéke nem számszerűsíthető. A hasznosított mennyiséget a II/A fejezet 1.5-pontja. tartalmazza.

• Műanyag csomagolási hulladék, téglacsomagolás, kompozit anyagokEzekre a hulladék típusokra adatszolgáltatás nem áll rendelkezésre.

IV/A.2. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

IV/A.2.1 A TERÜLETEN FOLYÓ, HULLADÉKKEZELÉSRE ELŐÍRT ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK ÉS JOGSZABÁLYI ALAPOK

A területen folyó, hulladékkezelésre előírt általános követelmények és jogszabályi alapok megegyeznek az országos előírásokkal.

IV/A.2.2 A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTTAKTÓL ELTÉRŐ SPECIÁLIS TERÜLETI, HELYI VAGY EGYEDI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, ÉS EZEK INDOKAINAK BEMUTATÁSA

A jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek.

IV/A.3. AZ EGYES HULLADÉK TÍPUSOKRA VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK

Visszavételi lehetőségek

A Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII tőrvény az alábbiakban adja meg a rendelkezéseket a visszavételre.

8. § (1) A gyártó köteles külön jogszabályban meghatározott termékekre vagy termékcsoportokra az ott megállapított arányban és feltételek mellett az általa belföldön forgalmazott termékből származó hulladékot, illetőleg a használt terméket a forgalmazótól, a fogyasztótól visszafogadni, illetőleg visszaváltani annak újrahasználata, hasznosítása vagy környezetkímélő ártalmatlanítása érdekében.

(2) Az újrahasználatra, hasznosításra vagy ártalmatlanításra visszaveendő használt termékek, hulladékok fajtáit, a visszavételi és hasznosítási arányokat és azok teljesítésének határidejét az érintett gyártók és forgalmazók által létrehozott tanácsadó testületek javaslatának figyelembevételével a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3) A gyártó saját döntése alapján is visszafogadhatja, visszaválthatja a forgalmazótól vagy a fogyasztótól a termékéből származó hulladékot vagy használt termékét, illetőleg ennek elősegítésére a termék forgalmazóival önkéntes megállapodást köthet.



(4) A gyártó az (1) bekezdésben meghatározott visszavételi kötelezettségének teljesítését, illetőleg a (3) bekezdés szerinti önkéntes visszavételt a megosztott felelősség elve alapján külön jogszabályban meghatározott feltételekkel megállapodásban - részben vagy egészben - átruházhatja a forgalmazóra vagy az arra feljogosított hulladékkezelőre. A megállapodást jóváhagyásra be kell nyújtani a környezetvédelmi hatóságnak.

(5) A gyártó a tevékenységéből származó hulladékairól, valamint (1)-(3) bekezdés alapján visszavett hulladékról a hulladék birtokosa kötelezettségeinek megfelelően köteles gondoskodni.

Lakossági felhasználási kör

Visszavételi lehetőség csak korlátozott mértékben, megadott méretű és formájú üvegekre (palackok és befőttes üvegek) és PET palackokra van. Adatok erre vonatkozóan a régióban nem állnak rendelkezésre.

IV/A.4. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS KEZELŐ TELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK

IV/A.4.1. A HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ KEZELÉSI TEVÉKENYSÉG ÉS JELLEMZŐK ISMERTETÉSE

A csomagolási hulladékokra vonatkozó speciális intézkedések között az egyes hulladék fajták rendszergazda hálózatait említjük meg. A Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete által készített „Az Országos Hulladékgazdasági Terv” című tanulmánya az alábbi megállapításokat teszi:

A csomagolóeszköz hulladékok közül a papír alapú-, fémalapú-, műanyagalapú- és üveg csomagolóeszköz hulladékokra működik rendszergazdai hálózat.

Papír és karton csomagolási hulladék

Ennél a hulladékfajtánál rendszergazdai hálózat működik a begyűjtésben és a rendszergazda a legnagyobb hazai újrahasznosító is. A tervezési területen a begyűjtésben kialakult rendszergazdahálózat tagjai a következők:

• Dunántúli Hulladékhasznosító Konzorcium• Dél-Magyarországi MÉH Rt.• Dunapack Rt.

A rendszergazdai hálózat – figyelembevéve a mögöttük felsorakozó alvállalkozói hálózatot is – lefedi a régió teljes területét.



Újrahasznosításban jelenleg csak egy rendszergazda a Dunapack Rt. működik, mely a papír alapú csomagoló eszköz hulladék újrahasznosítás mintegy 87 %-át oldja meg.

Műanyag csomagolási hulladék

Ennél a hulladékfajtánál a jelenlegi rendszergazdai hálózat teljesítménye messze elmarad a kívánt visszagyűjtési arány elérésétől. Jelenleg a régióban a begyűjtői rendszergazda hálózat tagja a

• Dunántúli Hulladékhasznosító Konzorcium.

A rendszergazdák begyűjtése a keletkező műanyag hulladékok csupán 28,5 %-os.Még a begyűjtésnél is rosszabb helyzetben van a feldolgozás területe, ahol a rendszergazdai hálózat az alábbi szervezetekből áll:

• Recyclen Műanyagfeldolgozó Kft.• HOLOFON’95 Rt.• Cs & Cs Ipari és Kereskedelmi Bt.

A hazai hasznosító művek a begyűjtött műanyag alapanyagú hulladékok egyrészét hasznosították, így a begyűjtött hulladék egy része exportra került, illetve egyrészét olyan feldolgozók hasznosították, akik nem részei a rendszergazdai hálózatnak.

Véleményünk szerint szükségesek mind a feldolgozó-, mind a jelenlegi begyűjtő rendszergazdák termékdíjas elszámolásba bevonható összmennyiségének a növelése, de emellett elkerülhetetlen a begyűjtő rendszergazda hálózat bővítése is.

Fém alapú csomagolási hulladék

Jelenleg hazánkban, így a tervezési területünkben is csak a begyűjtési rendszergazdai hálózat működik, melynek tagja a:

• Dunántúli Hulladékhasznosító Konzorcium is.

A fenti Konzorciumon kívül még egy rendszergazda működik, melyek szinte teljes mértékben lefedik az egész ország területét. Részben a saját alvállalkozói rendszerén, részben ezen kívül eső vállalkozásokon kívül eső vállalkozásokon keresztül a fémalapú csomagoló eszközök begyűjtése és hazai, vagy külföldi újrahasznosítása megoldott annak ellenére, hogy jelenleg újrahasznosításra szerződött rendszergazda nincs.

Üveg csomagolási hulladék

A csomagolóeszköz hulladékok közül az üveg alapú hulladék gyűjtése és feldolgozása a legkevésbé megoldott. A begyűjtői rendszergazda hálózat tagjai a:

• Dunántúli Hulladékhasznosító Konzorcium,

A megjelölt rendszergazdák elsősorban alvállalkozókon keresztül gyűjtik be az üveg alapú csomagolóeszköz hulladékokat, a keletkező mennyiségnek a begyűjtött mennyiségnek az aránya csupán 22.6 %.

A feldolgozó, újrahasznosító rendszergazda hálózat ugyan nincs, de az újrahasznosítás elsősorban a sajószentpéteri és orosházi üveggyárban, illetve főleg Svédország és Csehország felé történő export útján valósul meg.



A szűk kapacitást a vegyesen, szennyezetten keletkező, illetve begyűjthető üvegalapú csomagoló eszköz hulladék újrahasznosítása okozza, így ennek megoldása teremtheti meg a feltételét a begyűjtői rendszergazdai hálózat bővítésének is.

A rendszergazda hálózaton kívül a tervezési területen további két gazdasági társaság kapcsolódik be a csomagolási hulladékok gyűjtésébe 2003. évtől nevezetesen az Ököpannon Kht, Ököpack Kht.

IV/A4.1.1. GYŰJTÉSI KÖRZETEK KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS A HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁNAK TÉRSÉGI JELLEMZŐI

A tervezési területen a lakossági csomagolóanyag gyűjtésére, begyűjtésére, illetve szállítására kialakult, szervezett hálózat nincs. A régióban spontán (gyűjtősziget, hulladékudvar), illetve kampányszerű begyűjtés, illetve eseti szállítások működnek jelenleg. A rendszergazdai hálózatban működő, illetve egyéb gazdasági társaságban működőkről adatok nem állnak rendelkezésünkre.

IV/A4.1.2. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOKTÁROLÁSI HELYZETÉNEK ISMERTETÉSE

Tekintettel arra, hogy a begyűjtött csomagolási hulladékok mennyisége sajnos nem akkora, hogy felhalmozásra kerülhessen, ezért a felhalmozásra szakosodott kiszolgáló létesítmények nincsenek, az ezeket üzemeltető vállalatok jelenleg nem részesei a hulladékhasznosítás gazdasági területének.

IV/A.4.1.3. A TERÜLETEN FOLYTATOTT HULLADÉKKEZELÉSI TEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE

A tervezési területen begyűjtött csomagolási hulladékok kezelése három központban történik. A három központ rendelkezik válogatóművel, amelyek elsősorban csak előkezelést végeznek. A régióban az alábbiak működnek:

Székesfehérvár Székom Rt.Veszprém Veszprémi Kommunális Rt.Tatabánya RWE Umwelt Rt.

A fent felsorolt válogatóművek elsősorban a kommunális hulladékokkal bekerült komponenseket szelektálják elsődlegesen, illetve a hulladékgyűjtő szigetekről beszállított szelektíven gyűjtött hulladékokat további frakciókra válogatják.

Ezek a válogató művek szoros egységet alkotnak a települési szilárd hulladék kezelő telepekkel, ezért a II/C. 4.1.2. számú fejezetben kerül részletes ismertetésre.

A fenti válogató művekből az előkezelt csomagolási hulladékokat a hasznosítás helyére szállítják, ahol további válogatást követően hasznosításra kerülnek.

A térségben a csomagolóanyagok hasznosításával kapcsolatban kizárólag a papír és karton csomagolási hulladékokkal kapcsolatban rendelkezünk adatokkal.



A tervezési területen a papír és karton csomagolási hulladékokat kizárólag a Dunapack Rt. Csepeli, illetve nagyobb részt a Dunaújvárosi egysége hasznosítja. A beérkező hulladékpapírokat többlépcsőn keresztül tovább osztályozza majd a beérkező papír mintegy 86%-át hasznosítva ismételten csomagolásra alkalmas papír termékeket állítanak elő.

Papír- karton csomagolási hulladék

A régióban a papír illetve a karton csomagolási hulladékokat elsősorban a Dunapack Rt. Dunaújvárosi egysége, valamint a Csepeli részlege hasznosítja. A Dunapack Rt. Dunaújvárosi egységének elsődleges beszállítója a Duparec Kft, valamint a nagyobb kommunális szolgáltatók:

• DEPÓNIA KFT, Székesfehérvár• SZÉKOM RT. Székesfehérvár• RUMPOLD BICSKE KFT.• VÁROSGAZDÁLKODÁSI ÉS TURISZTIKAI RT. Agárd• VESZPRÉMI KOMMUNÁLIS RT.,• PROBIO BALATONFÜREDI TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI KFT.• OTTO TAPOLCA KÖRNYEZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ KFT.


A műanyag csomagolási hulladékok régión belüli hasznosítására vonatkozóan adatok nem állnak rendelkezésünkre, azonban a begyűjtéssel az alábbi vállalatok foglalkoznak:

• DEPÓNIA Kft, Székesfehérvár• SZÉKOM Rt. Székesfehérvár• Rumpold Bicske• Városgazdálkodási és Turisztikai Rt. Agárd• Veszprémi Kommunális Rt., Veszprém

Fa csomagolási hulladék

A fa csomagolási hulladékok valós mennyiségére, begyűjtésére, hasznosítására vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, azonban a gyakorlati tapasztalatok alapján elmondható, hogy a hulladékká vált fa csomagolási hulladékok; raklapok, ládák a keletkezés helyéről elhordják és tüzelőanyagként alternatív fűtési megoldásként hasznosítják.

Vegyes összetételű, kompozit csomagolási hulladék

A vegyes összetételű, kompozit csomagolási hulladékok megfelelő hasznosítása Hazánkban jelenleg nem megoldott, a hulladékfajta alkotó komponenseinek összetettsége miatt.




Azok az üvegek, amelyek a betétdíj rendszerben nem vesznek részt, illetve sérülés, vagy elhasználódás miatt hulladékká válnak jelenleg a szelektív gyűjtésnek köszönhetően a gyűjtő szigeteken jelennek meg. Azonban az itt megjelenő mennyiség csak töredéke annak, ami a kommunális hulladékokkal keverten lerakásra kerül.

Magyarországon a begyűjtés, illetve a előválogatás megoldott, azonban a hasznosítása szomszédos országok hasznosító műveiben történik. Az összegyűjtött, illetve a kiszállított üveg hulladékokra vonatkozó mennyiségek, adatok nem állnak rendelkezésünkre.

Textil csomagolási hulladék

A textil csomagolási hulladékok begyűjtésére, illetve hasznosítása hazánkban nem megoldott, keletkezett mennyiségre vonatkozó pontos adataink nincsenek, a rendelkezésre álló mennyiségek az OHT alapján a belgiumi százalékok figyelembevételével kerültek megállapításra.A kezelési engedélyeket a IV/A/5. számú melléklet tartalmazza.

IV/A.4.1.4. FEJLESZTÉST VAGY FELSZÁMOLÁST, ILLETVE REKULTIVÁLÁST IGÉNYLŐ KEZELŐ TELEPEK, ILLETVE LERAKÓ HELYEK MEGHATÁROZÁSA

Fejlesztést vagy felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelő telepek, illetve lerakó helyek a tervezési területen nincsenek.

IV/A.5. AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

Elérendő hulladékgazdálkodási célok részletes ismertetését a IV/A.6. számú melléklet tartalmazza.

IV/A.5.1. A HULLADÉK KELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKITŰZÉSEK A TERVEZÉSI TERÜLETEN

A csomagolások és csomagolási hulladék terén teendő legfontosabb intézkedések a következők:1.) A csomagolási hulladék képződésének megelőzése érdekében ösztönözni kell az újrahasználati rendszerek alkalmazását és biztosítani kell a visszavitelt támogató betétdíjas forgalmazás hatékony szabályrendszerét.

2.) Ki kell alakítani a 2005-ben legalább 450, 2008-ban legalább 680 ezer lakost lefedő szelektív lakossági begyűjtő rendszert, alapvetően a gyártói felelősségre épülő koordináló szervezetekre támaszkodva. Működtetését a közszolgáltatás és a hulladékkereskedelem, illetve a kiskereskedelem bevonásával, a kettős begyűjtési rendszer elkerülésével, a gyártók befizetéseiből történő költségtérítéssel kell megoldani.



3.) A települési hulladékkezelési programok megvalósítása során kialakuló komplex rendszereknek biztosítania kell a csomagolási hulladék elkülönített begyűjtését garantáló létesítményeket (gyűjtőszigetek, hulladékudvarok, válogatóművek, esetleg háztól házig begyűjtés).

4.) 2003-ban ki kell építeni a kötelezetteket és a teljesítést nyilvántartó, ellenőrző és szükség esetén szankcionáló állami intézményrendszert.

5.) Ki kell dolgozni, illetve honosítani kell a csomagolásokra, illetve azok minőségére, újratölthetőségére és hasznosíthatóságára vonatkozó CEN-szabványokat.

6.) Fejleszteni szükséges elsősorban a hulladékhasznosításra történő előkészítését megvalósító kapacitásokat, valamint a tényleges feldolgozó kapacitásokat, különös tekintettel a műanyag és üveghulladékra.

IV/A.5.2. A HULLADÉK HASZNOSÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK A TERVEZÉSI TERÜLETEN

A szelektív hulladékgyűjtés az alábbi frakciókra terjed ki:• Papír• Műanyag• Üveg• Fém

A gazdasági ágazatokban keletkező csomagolási hulladékok begyűjtését a rendszergazdahálózat és az újonnan alakuló közhasznú társaságok részvételével bővíteni kell.

A begyűjtési és hasznosítási arány a jelenlegi adatok alapján 1. A Hgt. értelmében átlagos hasznosítási arány elérése 2005-re. 2. Az anyagában történő hasznosításnál összességében minimum 25%-ot kell teljesíteni és egy minimális 15%-os mennyiséget minden anyagfajtánál el kell érni.

IV/A.5.3. A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS ÉS ÁRTALMATLANÍTÁS LEHETSÉGES MEGOLDÁSI MODJAI, A TEVÉKENYSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HELYE

A hulladékhasznosítás lehetséges megoldási módjai, a hulladékok anyagukban történő újrahasznosítása.A tervezés során két szempontot kell figyelembe venni,

• a már meglévő kapacitások bővítésével, • új kapacitások tervezésével, melyek figyelembe veszik a keletkező hulladék

mennyiségek földrajzi elosztását.

Meglevő kapacitások közül szabad kapacitásokkal rendelkeznek az alábbi feldolgozók:Papír esetében Dunapack Rt., Dunaújváros, CsepelVas és acél esetében Dunaferr Acélművek Kft., DunaújvárosAlumínium Magyar Alumínium Rt., Alumínium ágazat,



Inotai telephelyAjkai telephelyAlcoa Köfém Kft.Aleró Kft., Székesfehérvár

Műanyag BauMix Építőipari és Kereskedelmi Kft.

Az egyéb hulladék típusokkal kapcsolatos kezelési tevékenységekről adatszolgáltatás nincs.

• papír hasznosításA papír hasznosítás szempontjából a Dunapack Rt. jelenlegi kapacitása 250.000 t/év, a további fejlesztés után további 250.000 t/év kapacitás növekedés várható, az előzetes környezeti hatástanulmány jelenleg elbírálás alatt van. Az összes rendelkezésre álló kapacitás A keletkező csomagolási papír hulladék mennyiség hasznosítása megoldható. További bővítés nem indokolt.

• Vas és acélA Dunaferr Acélművek Kft., Dunaújváros egységének kapacitása bővítést nem igényel.

• AlumíniumSzabad kapicátások rendelkezésre állnak valamennyi gazdasági társaság esetében.

• MűanyagBauMix Építőipari és Kereskedelmi Kft. esetében a szabad kapacitás felmérése, illetve pontosítása szükséges.

Új kapacitások tervezése

Az új kapacitások tervezésekor a felmerülő igények, illetve a megvalósítás helyének kijelölése további tervezési munkát igényel

IV/A.5.4. AZ ILLEGÁLIS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMILEG NEM MEGFELELŐ TÁROLÓ, KEZELŐ ÉS LERAKÓ KAPACITÁSOK MEGFELELŐ ÜZEMMÓDRA FEJLESZTÉSE, ILLETVE REKULTIVÁLÁSA, KÁRMENTESITÉS ELVÉGZÉSE, FELSZÁMOLÁSA

A tervezési területen illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő létesítményről nincs tudomásunk. Rekultiválást, kármentesítést igénylő tároló, kezelő létesítményről nincs tudomásunk,

A tervezési munka megalapozásához további felmérések szükségesek, melyeket a Felügyelőségek a telepengedélyek és a működési engedélyek kapcsán vizsgálnak.

IV/A.6. AZ KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM

hh)A hulladékfajták tekintetében nem állnak rendelkezésre megfelelő és megbízható adatok, ezért legfontosabb feladat a csomagolási hulladékokra vonatkozó adat



nyilvántartási, -szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt kell szerezni. Reális tervezés csak adatok ismeretében végezhető el.

ii) Számba kell venni a kiadott engedélyeket, illetve ezeket meghatározott időközönként felül kell vizsgálni. A tevékenységek folyamatos kontroll alatt végezhetők.

jj) A hulladék hasznosítók felül vizsgálatát soron kívül el kell végezni.kk) Pályázatok útján támogatások előre irányozhatóak legyenek csomagolási hulladékok

hasznosítására szolgáló telepek létesítésére.

IV/A.6.1. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉNEK RACIONÁLÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK MEGHATÁROZÁSA

IV/A.6.1.1. HULLADÉK KELETKEZÉS CSÖKKENTÉSÉNEK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁSOK LEHETŐSÉGEI, FELADATAI

A lakosság révén keletkező csomagolási hulladékok mennyiségének csökkentése érdekében elsősorban a környezettudatos magatartás alakításával, illetve a vásárlási szokások megváltoztatásával lehet eredményeket elérni. Ez a tudatformálási folyamatot az oktatás és nevelés minden szintjén „óvodától-egyetemig” rendszeresíteni kell.

Ezek kidolgozása a helyi hulladékgazdálkodási tervek feladata.

A termelési területen keletkező csomagolási hulladékok csökkentése elsősorban a Hgt, alapelveként megjelenő gyártói felelősség elvének érvényesítése mellett szükséges ami azonban nem a területi hulladékgazdálkodási tervezés feladata.

IV/A.6.1.2. HULLADÉK HASZNOSÍTÁS ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁSOK LEHETŐSÉGEI, FELADATAI

A lakosság körében keletkező csomagolási hulladékok a települési szilárd hulladékokkal együttesen kerülnek kezelésre, ezért részletes ismertetése a II/C.6.1.2. számú fejezetben található.

A csomagolási hulladékok gyűjtésa az alábbi módszerekkel végezhető:5. szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése 6. oktatási intézmények (iskolák, óvodák) szelektív csomagolási hulladékgyűjtési

tevékenységének fokozása7. a csomagolási hulladék tüzelőanyagként történő, másodnyersanyagként való

előkészítése8. komposztálással történő hasznosítása.

A tervezési területen belül lehetőleg minden településen belül gyűjtőszigeteket, illetve megfelelő gyűjtési körzetek kialakításával hulladékudvarokat kell kialakítani, a meglévő három válogatómű további modernizációja mellett további válogatómű megvalósítása szükséges. A hulladékudvarokba, illetve a gyűjtőszigetek gyűjtési lehetőségéből nem részesülő területeken un. háztól házig begyűjtés megszervezése az igényeknek megfelelő időközönként.

A szelektív hulladékgyűjtés az alábbi frakciókra terjed ki:• Papír



• Műanyag• Üveg• Fém

A gazdasági ágazatokban keletkező csomagolási hulladékok begyűjtését a rendszergazdahálózat és az újonnan alakuló közhasznú társaságok részvételével bővíteni kell.

A begyűjtési és hasznosítási arány a jelenlegi adatok alapján 3. A Hgt. értelmében átlagos hasznosítási arány elérése 2005-re. 4. Az anyagában történő hasznosításnál összességében minimum 25%-ot kell teljesíteni és egy minimális 15%-os mennyiséget minden anyagfajtánál el kell érni.

A hasznosításba beleértendő az anyagában történő hasznosítás (újrafeldolgozás) mellett az energia-visszanyeréssel történő égetés is.

Az adatok nagyobb mélységű és pontosságú elemzése a tervezés jelenlegi fázisában nem lehetséges. Az adatok pontosítására a tervezés következő fázisában kerül sor.

IV/A.6.1.3. A KÖRNYEZETVÉDELMILEG MEGFELELŐ ÉS GAZDASÁGILAG MEGVALÓSÍTHATÓ, A HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEKET BIZTOSÍTÓ SZÜKSÉGES FEJLESZTÉSEK MEGHATÁROZÁSA

A egyes csomagoló anyag típusokhoz tartozó mennyiségekre kizárólag anyagában történő hasznosításra kerülhet sor, ártalmatlanításra fejlesztést nem szabad előírni!

IV/A.6.1.4. A KÖRNYEZETVÉDELMILEG NEM MEGFELELŐ ÉS ILLEGÁLIS KEZELŐ, LERAKÓ TELEPEK REKULTIVÁLÁSÁNAK FELSZÁMOLÁSÁNAK FELADATAI

Ezen hulladék típus esetében illegális lerakó, illetve rekultiválandó létesítmények nincsenek, ezért ez a feladat nem tervezendő.

IV/A.6.2. A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK SORRENDJE, HATÁRIDEJE

IV/A.6.2.1. A FEJLESZTÉSEK, BERUHÁZÁSOK MEGKEZDÉSÉNEK PRIORITÁSI SORRENDJE

A prioritási sorrend első elemként az adatszolgáltatási rendszer kiépítését jelöljük meg. A második lépésként a megfelelő rendszerességgel működő, logisztikailag fejlett begyűjtő hálózat kiépítését célozzuk meg.A hulladék fajtákra vonatkozóan prioritást kapjanak:

• műanyag alapú csomagolóeszköz hulladékok – sem a megfelelő aranyű visszagyűjtés, sem az újrahasznosítás nem megoldott.

• Üvegalapú csomagoló hulladékok szükséges arányú visszagyűjtése nem megoldott, elsősorban a szennyezett hulladékok értékesítési lehetőségének hiánya miatt.

• minden hulladék típus esetében a megfelelő rendszergazdai hálózat bővítése indokolt.• A hulladék kezelő kapacitás tervezése, a hulladék mennyiségek ismeretében.



IV/A.6.2.2. A FEJLESZTÉSEK, BERUHÁZÁSOK MEGKEZDÉSÉNEK TERVEZETT HATÁRIDEJE

a) Az adatszolgáltatási rendszer kiépítése 2005-ig.b) A lakosság 50 %-nak 2005-re a szelektív hulladékgyűjtésbe történő bevonása.

c) A műanyag alapú csomagolóeszköz hulladékok megfelelő arányban történő visszagyűjtésének kidolgozása 2005-ig.

d) Üvegalapú csomagoló hulladékok szükséges arányú visszagyűjtésének kidolgozása 2005-ig.

e) Minden hulladék típus esetében a megfelelő rendszergazdai hálózat bővítésére vonatkozó terv készítése 2005-ig.

f) A hulladék kezelő kapacitás tervezése, a hulladék mennyiségek ismeretében 2006-ig.

A terv két év múlva esedékes felülvizsgálatakor a határidőket újra kell vizsgálni.

IV/A.6.3. A MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, MEGFELELŐ ELŐKEZELŐ, ÁRTALMATLANÍTÓ ÉS HASZNOSÍTÓ ELJÁRÁSOK, BERENDEZÉSEK, ÉS LÉTESÍTMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA

A 6.3. fejezet alatt tervezendő feladatok (hulladék gyűjtési, szállítási , hasznosító rendszerek kidolgozása) a terv két év múlva történő felülvizsgálatáig megtervezhető. Az elkövetkező két évben megfelelő támogatási rendszerekkel lehet a piac spontán alakulását a hasznosítás felé irányítani.

A csomagolási hulladékokra vonatkozó lakossági, illetve intézményektől történő begyűjtési lehetőségek megteremtésére a tervezési javaslatot a II/A.6.3. fejezet tartalmazza.

IV/A.7. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK

A csomagolási hulladékokra vonatkozó lakossági, illetve intézményektől történő begyűjtési lehetőségek kiépítésének pénzügyi költségvetési tervét a II/A.7. fejezetben szerepeltetjük.

A gazdálkodói szférában keletkező csomagolási hulladékok hasznosítására felmerülő költségek adathiány miatt jelen tervben nem határozhatók meg.

IV/A FEJEZET

CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK

MELLÉKLETE



IV/A/1. számú melléklet. Fogalom-meghatározások

A csomagolási hulladék definícióját a 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól 2. § (1) adja meg az alábbiak szerint:csomagolás: csomagolóanyag, -eszköz, illetve olyan termék, amelyet termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, csoportosítása és kínálása érdekében felhasználnak;csomagolási hulladék: hulladéknak minősülő minden csomagolás;

Ugyancsak ez a jogszabály adja meg a csomagolási hulladék kategóriákat az alábbiak szerint:A csomagolás lehet• a fogyasztói (elsődleges) csomagolás, amely értékesítési egységet képez a végső

felhasználó vagy fogyasztó számára a vásárláskor, beleértve a gyorsétkeztetésnél alkalmazott egyszer használatos, eldobható edényeket és evőeszközöket is;

• gyűjtő- (másodlagos) csomagolás az, amely a vásárlás helyén meghatározott értékesítési egységet foglal össze, a végső felhasználó vagy fogyasztó részére történő értékesítéstől függetlenül, vagy a fogyasztói csomagolástól elkülöníthető anélkül, hogy annak tulajdonságait megváltoztatná;

• szállítási (harmadlagos) csomagolás: a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás kezelését és szállítását, továbbá a fizikai kezelésnél és szállításnál történő károsodás elkerülését elősegítő csomagolás.

A csomagolási hulladékokat a keletkezés helye szerint alapvetően két nagyobb csoportba oszthatók:• háztartási,• ipari.

Azonban a fenti csoportosítások egyike sem jelenti az egymástól való pontos szétválaszthatóságot. A nehézség elsősorban abban rejlik, hogy az iparban keletkező csomagolási hulladékok összegyűjtése és kezelése sok esetben a kommunális csomagoló anyagokkal együttesen történik, illetve kerül válogatásra, illetve hasznosításra, kezelésre.



IV/A/2. számú melléklet A csomagolási hulladékok részletes ismertetése

Papír és karton csomagolási hulladék

A csomagolási hulladékok 18,8 %-át alkotják a papír, illetve karton csomagolási hulladékok. A régióban keletkező mennyiséget az alábbi táblázat tartalmazza megyénként.

IV/A/1. számú táblázat. A régióban keletkezett papír és karton csomagolási hulladék mennyisége

Csomagoló anyag típusok

Fejér megye

(t)


(t)

Veszprém megye

(t)

Összesen(t)

Papír-kartonpapír 4436 3278 3876 11590

A fenti táblázat alapján 2001. évben, a három megyében összesen 11.590 t papír és karton csomagolási hulladék keletkezett.


A csomagolási hulladékok 8,6 %-át alkotják a PET (6,3%), illetve HDPE (2,3%), azaz a műanyag csomagolási hulladékok. Ezek döntően a folyadékok tárolására szolgáló különböző anyagi minőségű flakonok. A régióban keletkező mennyiséget az alábbi táblázat tartalmazza megyénként.

IV/A/2. számú táblázat. A régióban keletkezett műanyag csomagolási hulladék mennyisége


Fejér megye

(t)


(t)

Veszprém megye

(t)

Összesen(t)

PET 1488 1098 1299 3885HDPE 543 401 476 1420Összesen 2031 1499 1775 5305

A fenti táblázat alapján 2001. évben, a három megyében összesen 5.305 t műanyag csomagolási hulladék keletkezett.

Fa csomagolási hulladék

A fa csomagolási agyagok megjelennek a mezőgazdaságban a gyümölcs, illetve a zöldség termékek szállításánál, a sérülések elkerülése érdekében. Továbbá hasonlóan védelmi célzattal alkalmaznak más területek is különböző méretű és típusú faládákat, illetve raklapokat. Mennyiségükre vonatkozó adat azonban nem áll rendelkezésünkre.

Fém csomagolási hulladék



A csomagolási hulladékok 12,4%-át alkotják fém csomagolási hulladékok. Ezek döntően a könnyebb szállíthatóság érdekében a nagyobb egységek összetartása során alkalmazott pántok, illetve szalagok. A régióban keletkező mennyiséget az alábbi táblázat tartalmazza megyénként.



IV/A/3. számú táblázat. A régióban keletkezett fémcsomagolási hulladék mennyisége


Fejér megye


Veszprém megye Összesen

Acél 2595 1918 2269 6782Alumínium 330 244 289 863Összesen 2925 2558 7645 7645

A fenti táblázat alapján 2001. évben, a három megyében összesen 7.645 t fém csomagolási hulladék keletkezett.

Vegyes összetételű, kompozit csomagolási hulladék

A csomagolási hulladékok 2,8 %-át alkotják a vegyes összetételű, kompozit („téglacsomagolás”) csomagolási hulladékok. Ezek is –hasonlóan a műanyag flakonokhoz– döntően a folyadékok tárolására szolgálnak elsősorban. A régióban keletkező mennyiséget az alábbi táblázat tartalmazza megyénként.

IV/A/4. számú táblázat. A régióban keletkezett vegyes összetételű, kompozit csomagolási hulladék mennyisége


Fejér megye



Téglacsomagolás 660 488 577 1725

A fenti táblázat alapján 2001. évben, a három megyében összesen 1725 t vegyes összetételű, kompozit csomagolási hulladék keletkezett.


A csomagolási hulladékok 44,3 %-át alkotják az üveg csomagolási hulladékok. Ezek elsősorban folyadékok tárolására szolgálnak. A régióban keletkező mennyiséget az alábbi táblázat tartalmazza megyénként.

IV/A/5. számú táblázat. A régióban keletkezett üveg csomagolási hulladék mennyisége


Fejér megye



Üveg 10452 7724 9138 27314

A fenti táblázat alapján 2001. évben, a három megyében összesen 27.314 t üveg csomagolási hulladék keletkezett.

Textil csomagolási hulladék



A csomagolási hulladékok ezen csoportja elsősorban a feldolgozó ipar során képződik Elsősorban a malomipar által használt textil zsákok, valamint a ponyvák azok amelyek elhasználódás után hulladékként megjelenhetnek.A textil csomagolási hulladékokra vonatkozóan adatok nem állnak rendelkezésünkre.IV/A/6. számú táblázat. Csomagolóanyagok fajtánként megoszlása megyénként


Fejér megye


Veszprém megye

Üveg 10452 7724 9138Papír-kartonpapír 4436 3278 3876Acél 2595 1918 2269Alumínium 330 244 289PET 1488 1098 1299HDPE 543 401 476Téglacsomagolás 660 488 577Egyéb hasznosítható 3044 2249 2661Egyéb nem hasznosítható

47 35 40

Mindösszesen 23.595 17.435 20.625

Az alábbi kördiagramok segítségével szemléltetjük a fenti táblázat adatait.

Fejér megye

10452

44362595

330

543

1488

660 473044

ÜvegPapír-kartonpapír AcélAlumínium PETHDPE TéglacsomagolásEgyéb hasznosítható Egyéb nem hasznosítható





7724

32781918

244

1098

401

4882249 35

Üveg Papír-kartonpapírAcél Alum íniumPET HDPETéglacsom agolás Egyéb hasznos íthatóEgyéb nem hasznosítható


Veszprém megye

9138

38762269

289

1299

476

57740

2661

ÜvegPapír-kartonpapír AcélAlumínium PETHDPE TéglacsomagolásEgyéb hasznosítható Egyéb nem hasznosítható




IV/A/3. számú melléklet A Gazdasági Minisztérium önkéntes adatgyűjtése

A Gazdasági Minisztérium kérésére önkéntes adatgyűjtésből származó adatokat az alábbi táblázat tartalmazza:

IV/A/7. számú táblázat. A Gazdasági Minisztérium önkéntes adatgyűjtése, 2001/t

15 Hulladékká vált csomagoló anyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőkendők

15 01 Csomagolási hulladékok Fejér Komárom Esztergom

Veszprém

15 01 01 Papír és karton csomagolási hulladékok

3837,39 1855,45 862,26

15 01 02 Műanyag csomagolási hulladék 1318,47 150,57 540,0415 01 03 Fa csomagolási hulladék 1165,74 1336,43 312,3715 01 04 Fém csomagolási hulladékok 312,41 0 2,9815 01 05 Vegyes összetételű, kompozit

csomagolási hulladékok90,00 9,00 0

15 01 06 Egyéb kevert csomagolási hulladékok

450,6 320,1 2800,70

Összesen 7174,61 3671,55 4518,35



IV/A/4. számú melléklet A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség adatgyűjtése

A Fejér és Veszprém megyében a begyűjtött csomagolási hulladékok mennyisége a KDT KöF adatai alapján az alábbiak:

IV/A/8. számú táblázat. Fejér és Veszprém megyében a begyűjtött csomagolási hulladékok mennyisége

Vállalat Kezelt hulladék-fajta

Kezelt hulladék mennyisége (t/év)



Külföldről

importált

PROBIO Balatonfüredi Településüzemeltetési

Rt.

Csomagoló karton, Üveg 63 0 0

Veszprémi Kommunális Rt.

Csomagoló karton, Műanyag hulladék Üveg

473,45 0 0

Városgazdálkodási és Turisztikai Rt.

Csomagoló karton 6,5 0 0

Duparec Papír begyűjtő és

Feldolgozó Rt. Bp.

Hullámpapír hulladék 3370 0 0

Duparec Papír begyűjtő és

Feldolgozó Rt. D.újváros


Cornexi Rt. Székesfehérvár.

papír és karton 9,5 0 0Fa csomagolási

hulladék 0,3 0 0

Székom Rt. Székesfehérvár


Cerbona Rt. Székesfehérvár

Csomagoló karton 45 0 0

Fa csomagolási hulladék 6,8 0 0

Kompozit csomagolási

hulladék5 0 0

Összesen 7428 5300 0



IV/A/9. számú táblázat. A begyűjtött csomagolási hulladékok Komárom-Esztergom megyében

VállalatTevékeny-ség típus

(*)

Kezelt hulladék-

fajta

Kezelt hulladék mennyisége (t/év)




RWE Umwelt Tatabánya Rt. D1402

Papír, műanyag, üveg csomagolási hulladék

245 0 -

OTTO Oroszlány Rt. D1402

Papír, fém, műanyag, üveg csomagolási hulladék

6250 0 -

Alcufer Kft, Esztergom D1402

Papír, fa, fém, műanyag, csomagolási hulladék

4630 0 -

Variant Kft. Süttő D1402 Papír hulladék 1200 10800 -

KOM-VAS Kft., Komárom D1402

Papír, fém csomagolási hulladék

480 0 -

PROVI-ZOLL Bt., Tokod D1402


- 1000 -

Hartmann Bábolna, Ács R3

Papír csomagolási hulladék

0 4000

Összesen 12805 11800 4000*tevékenységtípus a 102/1996 rendelet 6. függelékében szereplő definíció szerint**csak a tervezett létesítményeknél



IV/A/5. számú Kezelési engedélyek.

IV/A/10. számú táblázat. Kezelési engedélyek

VESZPRÉM MEGYESor-szám Engedélyes Engedély szám Hulladék kezelési


Mennyiségt/év

1. Tílus Szolgáltató Kft. 38435-14/2002. szállítás, hasznosítás

műanyag csomagolási

hulladék (polietilén)1000

2. Vercz Attila 33030-7/2002. begyűjtés, előkezelés, szállítás, tárolás vashulladék nincs részletezve

3.Alcufer Ipari,

Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

34531-21/2001. begyűjtés, előkezelés, tárolás

vas és acél 400alumínium nincs részletezve

réz nincs részletezvefa nincs részletezve

műanyag nincs részletezve

4.

Szabó-Fólia Műanyaggyártó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

34074-19/2002. előkezelés, tárolás, hasznosítás műanyag 1500

5. MÉK KFT 33003-12/2002. begyűjtés, előkezelés, szállítás

papír, karton

100műanyagfa

fém

6. Harcos László ev. 33101-14/2002. begyűjtés, előkezelés, szállítás

papír, karton 300fém 50

7. Észak-dunántúli MÉH Rt. 30174-13/2002. begyűjtés, előkezelés,

szállítás

fém nincs részletezvepapír és karton nincs részletezve

műanyag nincs részletezve


FEJÉR MEGYE



Mennyiségt/év

1. DUNAFERR Ferromark Kft. 40049-29/2001. begyűjtés, tárolás fém 30000

2. DUNAFERR Acélművek Kft. 40048-28/2001. újrafeldolgozás fém nincs részletezve

3.

Észak-dunántúli MÉH

Nyersanyaghasznosító Rt,

40181-10/2001.

begyűjtés, szállítás, előkezelés, tárolás

fém nincs részletezvepapír nincs részletezve

műanyag

4.

SALZER Formtech

Csomagolástechnikai Kft.

42655-6/2001. újrahasznosítás műanyag 160

5. Méhecske 97 Kft. 42726-27/2002. begyűjtés, előkezelés

papír, karton 80műanyag 30

üveg 1

6.

BauMix Építőipari és Kereskedelmi

Kft.

44464-24/2002. begyűjtés, hasznosítás műanyag 1500

7. Globál Mozaik 46880-8/2001. begyűjtés papír, karton nincs részletezve



Center BTműanyag nincs részletezve

fa nincs részletezvefém nincs részletezve

8. Metal & Shoes Kft. 48002-10/2002. begyűjtés,

előkezelés,fém 1,5

papír, karton 3,0



1. Bábolna Technika Kft. H-10641-3/2003. előkezelés

papír, karton nincs részletezveműanyag nincs részletezve

textil nincs részletezve



IV/A.6. számú melléklet. Elérendő hulladékgazdálkodási célok

Általános célkitűzések

A csomagolási hulladékokra vonatkozó általános célokat a csomagolási hulladékokra 2001. évi XLIII-as Hulladékgazdálkodásról szóló törvény 6-7 § -ait. A 2003. január 1-től hatályos 94/2002 (V. 5.) Korm. Rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladékok kezeléséről szóló jogszabály, illetve a Ktv. részletes iránymutatást.

A csomagolási hulladék kezelésére vonatkozó előírások a kormány rendelet 6. –7 § -a az alábbiak szerint rendelkezik:• A Hgt. 56. §-ának (8) bekezdésében meghatározott hasznosítási arány teljesítése

érdekében a csomagolási hulladék - más hulladéktól elkülönített - visszavételét, valamint újrahasználatát, hasznosítását a gyártónak, illetve - külön jogszabály alapján - a forgalmazónak kell biztosítania.

• A gyártó, illetve - külön jogszabály alapján - a forgalmazó az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét saját maga teljesíti, vagy hasznosításra erre engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek átadással teljesítheti, illetve az arra alkalmas csomagolás újrahasználatát biztosítja. A visszavételi és hasznosítási kötelezettség önállóan, más gyártókkal együtt, vagy a Hgt. 11. §-a szerinti hasznosítást koordináló szervezet (a továbbiakban: koordináló szervezet) útján teljesíthető.

• A termékértékesítést a fogyasztó számára végző gyártó mentesül a visszavételi és hasznosítási kötelezettség teljesítése alól, ha a fogyasztó számára értékesített termék fogyasztói (elsődleges) csomagolása az éves szinten műanyag vagy fém esetén összesen 200 kg-ot, papír esetén 500 kg-ot, üveg esetén 800 kg-ot nem haladja meg.

• A termékértékesítést a fogyasztó számára végző gyártó a visszavételi és hasznosítási kötelezettség átadásáról a csomagolást előállítóval megállapodhat, ha a fogyasztó számára értékesített termék fogyasztói (elsődleges) csomagolása az éves szinten műanyag vagy fém esetén összesen 500 kg-ot, papír esetén 1000 kg-ot, üveg esetén 2000 kg-ot nem haladja meg. Amennyiben a termékértékesítést a fogyasztó számára végző gyártó a csomagolást nem közvetlenül az azt előállítótól szerzi be, gyártónak a csomagolóanyag, illetve eszköz első megrendelőjét kell tekinteni. Megállapodásnak minősül a csomagolóanyagon, illetve eszközön nyilvántartott koordináló szervezet által előírt jelzés feltüntetése.

• A fogyasztó kérheti a forgalmazótól, hogy részére a terméket, árut szállítási (harmadlagos), illetve gyűjtő- (másodlagos) csomagolás nélkül adja át, illetőleg azt a forgalmazónál hagyhatja. A fogyasztó kérelme csak abban az esetben utasítható el, ha az veszélyeztetné a termék biztonságos üzembe helyezését, a használatának biztonságát, a termék a csomagolás nélkül biztonságosan nem szállítható, vagy jogszabály kizárja.

Az OHT rendelkezései alapján az alábbi célok azok, melyek a prioritási sorban a legfontosabb elérendő célokat tartalmazzák:

• A Hgt. értelmében 2005-re el kell érni a csomagolási hulladékra vonatkoztatva a minimálisan 50%-os átlagos hasznosítási arányt. A hasznosításba beleértendő az



anyagában történő hasznosítás (újrafeldolgozás) mellett az energia-visszanyeréssel történő égetés is. Az anyagában történő hasznosításnál összességében minimum 25%-ot kell teljesíteni és egy minimális 15%-os mennyiséget minden anyagfajtánál el kell érni.

• A jelenlegi termékdíjas megoldással - a koncentrált keletkezési helyekről történő begyűjtéssel - 30-35% körüli átlagos hasznosítást értünk el. Az anyagában történő hasznosítás tekintetében már ma teljesítjük az elfogadható 25%-os alsó határt.

• Az anyagfajtánként minimálisan szükséges 15%-ot a papír és a fém csomagolások tekintetében jelentősen meghaladjuk, azonban a műanyagok esetében 7-8%-nál, az üvegnél pedig 14%-nál tartunk.

Annak ismeretében, hogy hozzávetőlegesen 50-50% a kereskedelmi és ipari, valamint a háztartási eredetű csomagolási hulladék aránya, belátható, hogy a jelenlegi díjak mellett a mai rendszernek nincsenek jelentős tartalékai, az 50%-os hasznosítás jelentős szerkezeti és szervezési átalakítás nélkül nem érhető el. Ezért - az eddig elért eredmények megőrzése érdekében - a termékdíjas rendszer fokozatos átalakításával kell áttérni egy új - már az uniós követelményeknek megfelelő - rendszerre, amely biztosítani tudja a lakossági területre is kiterjedő, a hasznosításhoz elengedhetetlen szelektív gyűjtés fokozatos elterjesztését. A fokozatos átmenet jogi alapfeltételeit a termékdíj törvény módosítása és a csomagolási hulladékról szóló kormányrendelet megteremtette, azonban az ellenőrizhető végrehajtás érdekében további szabályozási finomításokra és intézkedésekre van szükség.

A csatlakozási tárgyalások során elért és vállalt 2005. évi teljesítési határidőre az előzetes számítások szerint évi 865 ezer tonna csomagolási hulladék képződése várható. A hasznosítást zömmel az igényesebb, anyagában történő hasznosítással kell megoldani, amely környezetvédelmi szempontból is prioritást élvez. Mivel a koncentrált begyűjtési helyekről származó hasznosított mennyiség növekedésére alig van lehetőség (ez 315 ezer tonna körül várható), a hiányzó 100-120 ezer tonnát lakossági forrásokból kell begyűjteni és hasznosítani.

Ehhez - 50% körüli hatékonyságot feltételezve - legalább 4 millió embert kell bekapcsolni a szelektív gyűjtésbe. A végrehajtás érdekében az egyes tervezési régiókban a terület GDP-jével arányos mennyiségek begyűjtésére van reálisan esély. Az egyes régiókban begyűjtendő mennyiségek gyűjtési feltételeit, a megvalósítás helyi lehetőségekhez igazodó módszereit a területi tervekben kell kidolgozni.

A szelektíven összegyűjtött és feldolgozásra előkészített hulladék tényleges hasznosítását a gyártói felelősség érvényesítésével, elsősorban a hazai hasznosító ipar kapacitásainak, illetve az elsődleges termelő technológiák felvevő képességének fejlesztésével, ennek támogatásával kell elősegíteni. Mindemellett az üveg és a műanyag csomagolási hulladék anyagában történő, legalább 15%-os hasznosítását csak a részleges hasznosítási célú export igénybevételével lehet biztosítani. Az időszak végére el kell azonban érni, hogy a hazai kapacitásokkal biztosítható legyen a hasznosítási arányok teljesítése.

A csomagolások és csomagolási hulladék terén teendő legfontosabb intézkedések a következők:



1.) A csomagolási hulladék képződésének megelőzése érdekében ösztönözni kell az újrahasználati rendszerek alkalmazását és biztosítani kell a visszavitelt támogató betétdíjas forgalmazás hatékony szabályrendszerét.

2.) Ki kell alakítani a 2005-ben legalább 4, 2008-ban legalább 6 millió lakost lefedő szelektív lakossági begyűjtő rendszert, alapvetően a gyártói felelősségre épülő koordináló szervezetekre támaszkodva. Működtetését a közszolgáltatás és a hulladékkereskedelem, illetve a kiskereskedelem bevonásával, a kettős begyűjtési rendszer elkerülésével, a gyártók befizetéseiből történő költségtérítéssel kell megoldani.

3.) A települési hulladékkezelési programok megvalósítása során kialakuló komplex rendszereknek biztosítania kell a csomagolási hulladék elkülönített begyűjtését garantáló létesítményeket (gyűjtőszigetek, hulladékudvarok, válogatóművek, esetleg háztól házig begyűjtés).

4.) 2003-ban ki kell építeni a kötelezetteket és a teljesítést nyilvántartó, ellenőrző és szükség esetén szankcionáló állami intézményrendszert.

5.) Ki kell dolgozni, illetve honosítani kell a csomagolásokra, illetve azok minőségére, újratölthetőségére és hasznosíthatóságára vonatkozó CEN-szabványokat.

6.) Fejleszteni szükséges elsősorban a hulladék hasznosításra történő előkészítését megvalósító kapacitásokat, valamint a tényleges feldolgozó kapacitásokat, különös tekintettel a műanyag és üveghulladékra.

„IV/B” FEJEZET

KIEMELTEN KEZELENDŐ VESZÉLYES HULLADÉKOK

MELLÉKLET



IV/B.1. SZÁMÚ MELLÉKLET. KIEMELTEN KEZELENDŐ VESZÉLYES HULLADÉKOK BEJELENTETT MENNYISÉGE

IV/B/1. számú táblázat. PCB és PCT tartalmú berendezések bejelentése

Cég Cím Egység Db Kg Megjegyzés1 Szekszárdi Víz és

Csatornamű Kft.7100 Szekszárd, Mátyás kir. u. 68-70.

32 160 térfogat nem ismert, az 5 dm3-es

kategóriába soroltuk be

2 Antenna Hungária Rt. 1119 Budapest, Petzvál J. u. 31-33.

kg 30 10010

3 Cerbona Rt. 8000 Székesfehérvár, Váralja sor 1-3.

liter 183 841

4 DÉDÁSZ Rt. 7600 Pécs, Rákóczi u. 73/B



5 Zala Kerámia Rt. Sümegi telephely

8330 Sümeg Kövesdomb, Kapcsolótér

liter 11 53,9

6 Nitrokémia 2000 Rt 8184 Fűzfőgyártelep Pf. 23

liter 9 213,12

7 ÉDÁSZ Rt. Győr 587 2935 térfogat nem ismert, az 5 dm3-es


8 Bakony Autóalkatrész Gyártó Rt

8200 Veszprém, Csererdő



9 Rába Mór Kft. 8060 Mór Ipartelep 29 145 térfogat nem ismert, az 5 dm3-es


10 VT Galvano Plastic Kft. 8000 Szfvár, Berényi út 72-100.

91 35200

11 Hungrana KFT 2432 Szabadegyháza liter 105 126012 MÁV Rt. Bicske liter 1 306

BEJELENTVE 1357 52519Adatok forrása: bejelentések



IV/B/2. számú táblázat. Hulladékolajok keletkezése

Veszélyes hulladék kódja

Veszélyes hulladék megnevezése

Fejér megye

Komárom-Esztergom

megye

Veszprém megye

Régió

541 4073,6 5675,4 885,7 10634,7Adatok forrása: Tanulmány

IV/B/3. számú táblázat. Hulladékolajokkal szennyezett hordozók keletkezése

Vh kód Veszélyes hulladék megnevezése Mennyiség (t/év)V5410200 Fáradt olajok 9 802,8V5410201 Fáradt olajjal szennyezett fűrészpor , forgács,fa 145,3V5410202 Fáradt olajjal szennyezett vas-, acél és ötvözeteik 1 779,0V5410203 Fáradt olajjal szennyezett cellulóz, szűrőpapir, papir, karton 122,6V5410204 Fáradt olajjal szennyezett üveg és kerámia 11,0V5410205 Fáradt olajjal szennyezett halogénmentes műanyag 111,2V5410206 Fáradt olajjal szennyezett halogéntartalmú műanyagok 0,0V5410207 Fáradt olajjal szennyezett textilanyagok 1 520,0V5410208 Fáradt olajjal szennyezett bőr és szőr 31,1V5410209 Fáradt olajjal szennyezett szűrőföld hulladékok 463,7V5410210 Fáradt olajjal szennyezett aktiv szén 0,8V5410212 Fáradt olajjal szennyezett ioncsrélő gyanták 0,4V5410215 Fáradt olajjal szennyezett talaj 12 832,6V5410217 Fáradt olajjal szennyezett gumi, gumiőrlemény 22,2V5410218 Fáradt olajjal szennyezett színes fémek,könnyű fémek és ötvözeteik 5,3V5410219 Fáradt olajjal szennyezett föld,kő,kavics 33 292,4V5410300 Szennyezett üzemanyagok 46,6V5410302 Szennyezett üzemanyagokkal szennyezett vas, acél és ötvözeteik 0,0V5410303 Szennyezett üzemanyagokkal szennyezett cellulóz,szűrőpapír,papír,karton 0,4V5410305 Szennyezett üzemanyagokkal szennyezett halogénmentes műanyagok 0,0V5410307 Szennyezett üzemanyagokkal szennyezett textilanyagok 0,0V5410309 Szennyezett üzemanyagokkal szenny.elhaszn.szűrő-és itatómasszák,felitató

anyagok,egyéb szenny.ásv.an1,5

V5410310 Szennyezett üzemanyagokkal szennyezett elhasznált aktív szén 10,2V5410315 Szennyezett üzemanyagokkal szennyezett talaj 1 785,2V5410319 Szennyezett üzemanyagokkal szennyezett hulladékká vált föld, kő, kavics 4 622,2V5410400 Halogénvegyületet nem tartalmazó trafó-,hőközlő-olajok 466,4V5410401 Halogénvegyületet nem tartalmazó trafó-,hőközlő olajjal

szenny.fűrészpor,forgács,fa8,6

V5410402 Halogénvegyületet nem tartalmazó trafó-,hőközlő olajjal szennyezett vas, acél és ötvözeteik

34,4

V5410403 Halogénvegyületet nem tartalmazó trafó-,hőközlő olajjal szennyezett cellulóz,szűrőpapír,papír,karton

0,0

V5410404 Halogénvegyületet nem tart.trafó-,hőközlő-olajokkal szenny. Üveg és kerámia

5,9

V5410407 Halogénvegyületet nem tartalmazó trafó-,hőközlő olajjal szennyezett textilanyagok

13,3

V5410418 Halogénvegyületet nem tartalmazó trafó-,hőközlő olajjal szennyezett színes fémek,könnyű fémek és ötv

0,0

V5410419 Halogénvegyületet nem tartalmazó hulladékká vált,szenny.föld, kő, kavics 309,9V5410500 Halogénvegyületet tartalmazó trafó-, hőközlő-olajok 1,6V5410600 Szennyezett fűtőolaj 205,3



Vh kód Veszélyes hulladék megnevezése Mennyiség (t/év)V5410602 Szennyezett fűtőolajjal szenny.vas, acél és ötvözeteik 3,5V5410609 Szennyezett fűtőolajjal szenny.elh.szűrő-és itatómasszák,felitató

anyagok,egyéb szenny.ásv. Anyagok14,2

V5410615 Szennyezett fűtőolajjal szenny.talaj 834,6V5410617 Szennyezett fűtőolajjal szenny.gumi, gumiőrlemény 1,1V5410619 Szennyezett fűtőolajjal szenny.föld, kő, kavics 111,3V5410700 Fúráshoz, vágáshoz, csiszoláshoz használt olajok 112,0V5410702 Fúráshoz,vágáshoz,csiszoláshoz használt olajokkal szenny. Vas, acél és

ötvözetei187,4

V5410703 Fúráshoz,vágáshoz,csiszoláshoz használt olajokkal szenny.cellulóz, szűrőpapír,papír,karton

5,7

V5410705 Fúráshoz,vágáshoz,csiszoláshoz használt olajokkal szenny. Halogénmentes műanyagok

6,2

V5410707 Fúráshoz,vágáshoz,csiszoláshoz használt olajokkal szenny. Textilanyagok 78,0V5410717 Fúráshoz,vágáshoz,csiszoláshoz használt olajokkal

szenny.gumi,gumiőrlemény3,0

V5410718 Fúráshoz,vágáshoz,csiszoláshoz használt olajokkal szenny. Szinesfémek, könnyűfémek és ötvözeteik

42,5

Végösszeg 69 051,9Adatok forrása: HAWIS

IV/B/4. számú táblázat. Olajjal szennyezett veszélyes hulladékok hordozónkénti mennyisége

Olajos hordozómegnevezése Mennyiség (t/év)Sorszám Hordozó nélkül 10 634,71 Fűrészpor, forgács, fa 153,92 Vas, acél és ötvözeteik 2 004,33 Cellulóz, papír, karton 128,64 Üveg és kerámia 16,95 Halogén mentes műanyag 117,56 Halogén tartalmú műanyag 0,07 Textil 1 611,48 Bőr és szőr 31,19 Szűrők és felitatómasszák 479,410 Aktívszén 10,912 Ioncserélő gyanta 0,415 Talaj 15 452,517 Gumi, gumiőrlemény 26,318 Színes- ,könnyűfémek, és ötvözeteik 47,819 Föld, kő, kavics 38 335,9Végösszeg

69 051,9

Adatok forrása: HAWIS



IV/B/5. számú táblázat. Akkumulátorok, elemek mennyisége

Veszélyes hulladék kódja


Fejér megye

Komárom-Esztergom

megye

Veszprém megye

Régió

35501 Akkumulátorok 151,9 111,5 124,4 387,935502 Szárazelemek 6,44 2,57 1,23 10,2

Adatok forrása: Tanulmány

IV/B/6. számú táblázat. Az elektronikai termékek jellemző összetétele

Anyag Fehér áruk Barna áruk Kis háztartási készülékek

Vas 74 19 48Műanyag 6 20 32Üveg 1 31 1Beton 7 - -Réz 3 6 9Alumínium

3 1 1

Egyéb 4 7 7Adatok forrása: Tanulmány

IV/B/7. számú táblázat. A régió autóbontó vállalkozásainak adatai a keletkezésről

Fejér megye

Komárom-Esztergom

megye


Selejt gépjárművek 485 935 170 1590Adatok forrása: Tanulmány

IV/B/8. számú táblázat. Egészségügyi hulladékok becsült mennyisége

Becsült összes hulladékmennyiség

(tonna)

(D=2*B*C)

Nem fertőző egészségügyi hulladék

(tonna)(E=0,4*D)

Fertőző egészségügyi hulladék(tonna)

(F=0,1*D)Fejér megye 1205 482 121Komárom-Esztergom megye

440 176 44

Veszprém megye 1760 704 176

Összesen 3405 1362 341Adatok forrása: Tanulmány

- A becsült összes hulladékmennyiség (D) tonnában: 2 kg/elfoglalt ágy/nap (2*B*C)- A nem fertőző egészségügyi hulladék becsült mennyisége: feltételezve, hogy az egészségügyi

hulladék 40%-a nem fertőző egészségügyi hulladék;



IV/B/9. számú táblázat. Egészségügyi hulladékok bejelentett mennyisége

ÖSSZESEN231

Komárom-Esztergom megyeV 53501 5V 97103 139V 97104 80V 97107 8V 97105 2Összesen: 234Veszprém megyeV9710100 23V9710300 132V9710400 11V9710500 0,2V9710600 2Összesen 168

Adatok forrása: Tanulmány

IV/B/10. számú táblázat. Állati eredetű hulladékok, Fejér megye

Állattenyésztés (t/év)

Elhullási arány (%)

Állati eredetű hulladék mennyisége (t/év)

Vágásra tenyésztett szarvasmarhából 900 5 40Vágásra tenyésztett sertésből 8200 5 400Vágásra tenyésztett juhból 1800 5 100Vágásra tenyésztett baromfiból 845 8 70Tojó tyúkokból 1240 5 60Tejelő tehenekből 800 5 40Egyéb szarvasmarhából(üsző, ökör, stb.) 700 5 30Anyakocákból 2190 5 110Egyéb (ló, kacsa, liba, anyajuh, stb.) 500 … 30ÖSSZESEN 17.175 880

(forrás: a Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás nyilvántartása)

Vhkód Mennyiség (t/év)Fejér megye

V9710100 10V9710200 0,015V9710300 195V9710400 26V9710600 0,016



IV/B/11. számú táblázat. Állati eredetű hulladékok, Komárom-Esztergom megye



Állati eredetű hulladék

mennyisége (t/év)Vágásra tenyésztett szarvasmarhából

2274 5 114

Vágásra tenyésztett sertésből 31123 5 1556Vágásra tenyésztett juhból 442 5 22Vágásra tenyésztett baromfiból 31169 8 2493Tojó tyúkokból 4422 5 221Tejelő tehenekből 3.500 5 175Egyéb szarvasmarhából(üsző, ökör, stb.)

450 5 22.5

Anyakocákból 2.125 5 106Egyéb (ló, kacsa, liba, anyajuh, stb.)

775 5 39

ÖSSZESEN 76.280 4.748(forrás: Állategészségügyi állomás jelentése)

IV/B/12. számú táblázat. táblázat Állati eredetű hulladékok, Veszprém megye



Állati eredetű hulladék

mennyisége (t/év)Vágásra tenyésztett szarvasmarhából

2220 5 70

Vágásra tenyésztett sertésből 7712 5 700Vágásra tenyésztett juhból 1855 5 170Vágásra tenyésztett baromfiból 2608 8 120Tojó tyúkokból 736 5 80Tejelő tehenekből 9176 5 70Egyéb szarvasmarhából(üsző, ökör, stb.)

3404 5 110

Anyakocákból 1579 5 130Egyéb (ló, kacsa, liba, anyajuh, stb.)

800 … 50

ÖSSZESEN 30090 1500(forrás: Állategészségügyi állomás jelentése)

IV/B/12. számú tábláza.t Vágóhidakról származó hulladék, Fejér megye

Megnevezés Levágott mennyiség (t/év)

Becsült hulladékmennyiség (t/év)

szarvasmarha 2200 770sertés 9200 1380baromfi 1600 400Összesen 13000 2550

Forrás: Tanulmány

A keletkező hulladékmennyiséget a különböző vágóhidakon levágott állatok számából becsültük az alábbi feltételezésekkel:• sertéseknél a beszállított élősúly 85%-a értékesíthető húsként, a fennmaradó 15% hulladék



• szarvasmarhánál a beszállított élősúly 65%-a értékesíthető húsként, a fennmaradó 35% hulladék

• baromfinál a beszállított élősúly 75%-a értékesíthető húsként, a fennmaradó 25% hulladék.

IV/B/14. számú táblázat Vágóhidakról származó hulladék, Komárom-Esztergom megye

Megnevezés Levágott mennyiség (t/év) Becsült hulladékmennyiség (t/év)szarvasmarha 1336 468sertés 10497 1575baromfi 559 140Összesen 12392 2183

Forrás: Tanulmány

IV/B/15. számú táblázat Vágóhidakról származó hulladék, Veszprém megye

Megnevezés Levágott mennyiség (t/év) Hulladékmennyiség (t/év)szarvasmarha 6423 2248sertés 26990 4048baromfi 4800 1200Összesen 38213 7496

Forrás: Tanulmány

IV/B/16. számú tábláza.t Növényvédő szer és csomagolóeszközeik mennyisége


kódja


Fejér megye

Komárom-Esztergom

megye


531 Növényvédő szerek, rovarirtó szerek hulladékai

24,3 4,6 178,1 207,0

Ebből gyártó 0 0 174,1 174,1531 Növényvédő szerek, rovarirtó

szerek hulladékaival szennyezett hordozó

8,9 7,6 155 171,5

Ebből gyártó 0 0 148,2 148,2

Összesen33,2 12,1 333,13 378,5

Ebből gyártó 0 0 322,3 322,3Forrás: HAWIS



IV/B/17. számú táblázat Hulladékolajok égetése a régióban

Helyszín Tevékeny-ségtípus (*)

Tervezés szakasza (**)


Kezelt hulladék mennyisége Létesítmény kapacitása (t/év)A régión belülről A régión

kívülrőlKülföldről importált

ONYX Magyarország Kft., Dorog

D1001 - V54105V54101V54102V54107V54108

0,20,324,30,30,12

2,12,3176,61,61

300030000

Petro és Petro Kft. ,Ács

D1009 - V54102V54104V54106

-420,9

829,7127,6

2000

Orviron Plus Kft., Oroszlány

D1009 V54102V54106

215

4811

200

Holcim Rt., Lábatlan

D1004 V54102 8,3 - 1950

Galla Teher Kft., Tatabánya

D1009 V54102 1 89 300

Nitrokémia Rt.Forrás: Tanulmány

IV/B/18. számú táblázat Akkumulátorok, elemek begyűjtése, Fejér megye

Begyűjtő neve

Székhely / Telephely

Hulladék-fajta (*)

Begyűjtött hulladék-mennyiség

(t/év)

Engedélyezett mennyiség (t/év)

Rendeltetési hely (település

neve)

ÉD MÉH Rt. Győr / Székesfehérvár

V 35501 00 86,228 600 külföld

ÉD MÉH Rt. Győr / Székesfehérvár

V 35501 00 25,4 600 külföld

R. Sz. Contakt Kft.

Székesfehérvár / Szfvár

V 35501 00 128,21 7000 Ausztria, Szlovénia

R. Sz. Contakt Kft.

Székesfehérvár / Szfvár

V 35501 00 412,083 7000 Ausztria, Szlovénia

Vertikál Rt. Polgárdi / Kisláng V 35501 00 0,005 5Vertikál Rt. Polgárdi /

LepsényV 35501 00 0,02 2,5

MÉHecske 97 Kft.

Dunaújváros / Dunaújváros

V 35501 00 145 250 Győr

MÉHecske 97 Kft.


V 35501 00 35 250 Győr

MÉHecske 97 Kft.


V 35502 00* 0,74 10 Kecskemét, majd Aszód

Forrás: Tanulmány



IV/B/19. számú táblázat. Akkumulátorok, elemek begyűjtése, Veszprém megye

Begyűjtő neve

Székhely / Telephely

Hulladék-fajta (*)

Begyűjtött hulladék-mennyiség

(t/év)

Engedélyezett mennyiség (t/év)

Rendeltetési hely (település

neve)

ÉD MÉH Rt.

Győr / Veszprém V 35501 00 51,293 300 külföld

ÉD MÉH Rt.

Győr / Veszprém V 35501 00 21,655 300 külföld

ÉD MÉH Rt.

Győr / Várpalota V 35501 00 35,85 200 külföld

ÉD MÉH Rt.

Győr / Várpalota V 35501 00 5,09 200 külföld

ÉD MÉH Rt.

Győr / Pápa V 35501 00 16,944 100 külföld

ÉD MÉH Rt.

Győr / Pápa V 35501 00 15,36 100 külföld

Veszpémi Komm. Rt.

Veszprém / Veszprém

V 35501 00 1,663 20 külföld

Veszpémi Komm. Rt.


V 35501 00 5,152 20 külföld

Veszpémi Komm. Rt.


V 35502 00* 0,954 2 Aszód

Veszpémi Komm. Rt.


V 35502 00*

0,216 2 Aszód

Forrás: Tanulmány



IV/B/20. számú táblázat Kiselejtezett gépjárművek bontása, Fejér megye

Helyszín Tevékenység típus

Kezelt hulladék

fajta

Kezelt hulladék mennyisége (gk/év) Létesítmény kapacitása

(gépkocsi /év)

a RÉGIÓN BELÜLRŐL



Dunaújváros autóbontás és használt alkatrész ker.

szgk. 80 _ _ 1500

autóbontás szgk 60 1000Martonvásár autóbontás,

használt alkatrészker.

szgk 40 500

autóbontás,használt alkatrészker

tehergk. 10 100

Sárpentele autóbontás,használt gk. és alkatrészker

szgk. és kis tehergk.

60 5500

Székesfehér-vár

autóbontás szgk. 15 500autóbontás,használt alkatrészker

szgk. 30 500


szgk. 60 500


szgk. 80 1000

Agárd autóbontás,használt alkatrészker

szgk. 50 1200

Forrás: Tanulmány

IV/B/21. számú táblázat. Kiselejtezett gépjárművek bontása, Komárom-Esztergom megye

Helyszín Tevékeny-ségtípus


Kezelt hulladék mennyisége (gk/év) Létesít-mény

kapacitása (gépkocsi

/év)




CENTRÁL Fuvarozó és Szolgáltató KftTatabánya

Autóbontás Selejt gépjárművek

10 2 0 30

FABO KftVértessomló


100 12 0 200

Nyéki András Nyergesújfalu


4 0 0 10

REPARO Szolgáltató és Kereskedelmi KftKisbér


20 3 0 50

SZATEK Kereskedelmi és


750 25 0 1000



Szolgáltató KftKomárom Torma Csaba Komárom


5 0 0 25

VÉRTES VOLÁN Autóközlekedési Rt


4 0 0 20

Forrás: Tanulmány

IV/B/22. számú táblázat Kiselejtezett gépjárművek bontása, Veszprém megye


Kezelt hulladék-

fajta

Kezelt hulladék mennyisége (gk/év) Létesítmény kapacitása

(gépkocsi /év)




Herend autóbontás és használt alkatrész ker.

szgk. 40 _ _ 4000

Bánd autóbontás,. szgk 40 2000Lesenceistvánd autóbontás,

alkatrészkerszgk. és kis tehergk.

20 5000

Ajka autóbontás szgk. és kis tehergk

20 200

Tapolca autóbontás,autójavítás

szgk. 50 500

Forrás: Tanulmány

IV/B/23. számú táblázat Egészségügyi hulladékok égetése

HelyszínKezelt

hulladék fajta

Kezelt hulladék mennyisége (t/év) Létesítmény kapacitása (t/év)A RÉGIÓN

BELÜLRŐLA régión kívülről


Fejér megyeDunaújváros Dunaferr Acélművek Kft

V9710400V9710300

11,6800,140

400,3

Székesfehérvár Alcoa-Köfém Kft

V9710300 0,043 2

Komárom-Esztergom megyeONYX Kft Dorog V 53501

V 97104V 97107V 97102V 97103

4,17,50,90139

0,854,8 6,74,730

30.000

Veszprém megyeKirályszentistván Nitrokémia Rt

V9710300V9710400V9710500V9710200V9710100

212,74698,14513,7190,00311,646

250

Forrás: Tanulmány



IV/B/24. számú táblázat Állati eredetű hulladékok kezelése, Fejér megye


Tervezés szakasza


Kezelt hulladék mennyisége (t/év) Létesítmény kapacitása (t/év)




Adony-Szedresta-nya

hőkezelés 130 0 C-on

vágóhídi 180 180

Mátyás-dombATEV

feldolgozás

2003. évtől tervezett tevékeny-ség

vágóhídi 100.000 100.000

Forrás: Tanulmány

IV/B/25. számú táblázat Állati eredetű hulladékok kezelése, Komárom-Esztergom megye

Helyszín

Tevékeny-ség típus


V 13107V 13110V 13401V 13402V 13706

Kezelt hulladék mennyisége(t/év) Létesítmény kapacitása (t/év)




ONYX Kft Dorog

égetés 0,2 0,08 1,2 0,01 8,4

1,80,710,50,1169

30.000

Forrás: Tanulmány

IV/B/26. számú táblázat Állati eredetű hulladékok kezelése, Veszprém megye

Helyszín Tevékeny-ség típus (*)


Kezelt hulladék mennyisége (t/év) Létesítmény kapacitása (t/év)A régión

belülrőlA régión kívülről


Bakony-szűcs

csont-feldolgozó üzem

vágóhídi hulladék

3126,580

Pápa ÖKOCARNUS komposz-tálás

vágóhídi hulladék

8070 8070

Forrás: Tanulmány



IV/B/27. számú táblázat Növényvédőszer és csomagolóeszközeik égetése


(*)


Kezelt hulladék mennyisége (t) Létesítmény kapacitása

(t/év)A régión belülről



ONYX KftDorog

égetés Növényvédőszer csomagolás

90,5 3 0 30000

Nitrokémia RtKirályszentistván, hulladék égető berendezés

égetés V53101V53102V5310202V5310203V53102019V53103V5310301V5310302V5310303V5310304V5310305V5310307V53104V53105V5310503V5310505

32,095177,320,4432,111,54250,4111,4544,316111,571,530,140,022,410,6850,0030,25

6800,0

Forrás: Tanulmány

„IV/B” FEJEZET

KIEMELTEN KEZELENDŐ VESZÉLYES HULLADÉKOK



IV/B.1. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ, VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE

IV/B.1.1. AZ ADATGYŰJTÉS KÖRE, FORRÁSAI, PONTOSSÁGA, PROBLÉMÁI, BECSLÉSI MÓDSZEREK

A kiemelt veszélyes hulladék áramok közé azokkal a hulladékokkal kapcsolatos gazdálkodási tevékenységek, tervek kerültek, amelyek szabályozási rendszere átalakulóban van, illetőleg amelyeknél a gyártói felelősség elvén működő begyűjtő-hasznosító önfinanszírozó rendszerek kialakítása a következő években szükséges. A kiemelt hulladékáramok közé kerültek a termékdíjas termékekből keletkező hulladékok is. Itt szerepelnek azon - többnyire veszélyes - hulladékfajták is, amelyeknél csak az általánostól eltérő szervezési, biztonsági és kezelési intézkedésekkel valósíthatók meg a környezetvédelmi törvényből adódó feladatok.

A hulladékgazdálkodási terv tartalmára vonatkozó kormány rendelet tervezet által kiemelten kezelt speciális hulladékáramok többségére vonatkozóan a 2000. évi XLIII., a Hulladékgazdálkodásról szóló törvény alapján a környezetvédelmi miniszter külön rendeletben szabályozta, vagy a felhatalmazás alapján szabályozni fogja a veszélyes hulladék kezelés részletes szabályait.

A tervkészítés során a kiemelten keletkező veszélyes hulladékok mennyiségére nem minden esetben álltak megfelelő adatok rendelkezésre. A becslés módját ekkor megadtuk.

IV/B.1.2. A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE

IV/B.1.2.1. A RÉGIÓ KIEMELTEN KEZELENDŐ VESZÉLYES HULLADÉK KELETKEZÉSE

KIEMELTEN KEZELENDŐ VESZÉLYES HULLADÉKÁRAMOK

PCB és PCT tartalmú hulladékok

PCB és PCT (poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek) tartalmú hulladék olajok, illetve ilyen olajokat tartalmazó berendezések az energiatermelő iparban, a villamosenergia elosztásban, a hírközlésben, bányászatban és a nagy áramfelhasználóknál keletkeznek.

A PCB és PCT tartalmú anyagok felhasználását az 1970-es években jelentősen csökkentették, 1980- tól kezdve a magyarországi gyártó ilyen anyagot nem használt fel. A PCB és PCT tartalmú anyagok felhasználásának megszűnése következtében a folyamatos hulladékkeletkezéssel nem kell számolni. A tanulmány adata alapján 2001-ben 0,8 t ide sorolt hulladékot jelentettek a régióban.

A IV. mellékletben közöljük a Felügyelőségekhez eljuttatott alapbevallások összesítésével kapott, a területen található PCB és PCT tartalmú hulladékokra vonatkozó információkat. A

1



bevallást benyújtó vállalkozásokat vizsgálva megállapítható, hogy a bevallott 52,5 tonna mennyiséghez képest a régióban valójában fellelhető PCB és PCT tartalmú veszélyes hulladékok mennyisége több.

A későbbiekben tisztázni szükséges a már benyújtott bevallásokban tapasztalható adathiányokat. Ugyanakkor a Felügyelőségeknek fel kell szólítani mindazon gazdálkodó szervezeteket, melyeknél nagy valószínűséggel van ilyen jellegű veszélyes hulladék, azonban erre vonatkozóan alapbevallást nem tettek.

A régióban működő és az 50 nagy veszélyes hulladék termelő között megjelenő társaságok közül az alábbiakat javasoljuk az alapbevallás benyújtására külön felszólítani:

• MAL Rt., Inotai Alumíniumkohó• OVIT Rt, a területen működő áramelosztókat• szén- és ásványbányák• erőművek.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (továbbiakban OHT) 550 tonna ilyen jellegű hulladék keletkezésével számol a bevallások alapján. A régió tevékenységi területét figyelembe véve a régió részaránya (10%) a bejelentések hiányos megtételét mutatja.

A kormányrendelet előírásai szerint a PCB-t tartalmazó transzformátorok megtisztításánál ismerni kell a folyadék PCB koncentrációját, illetve a PCB fajtáját. A tavalyi alapbejelentés elkészítésekor és azóta sem áll rendelkezésre Magyarországon olyan akkreditált mérőszervezet, amely a méréseket el tudná végezni. Ilyen szervezetek létrehozása azért is kiemelten fontos, mivel a hulladékolajok ártalmatlanításánál azok PCB tartalmát ismerni kell. Jelenleg a berendezésekben lévő olajok PCB tartalma nem ismert, mivel annak műbizonylata már nem lelhető fel.

Hulladékolajok

Hulladékolaj: bármelyik, az eredeti rendeltetési céljára már nem használható hulladékká vált ásványolaj alapú kenőolaj, illetve ipari olaj, továbbá a motorolajok ill. sebességváltó olajok, valamint a turbinaolajok és a hidraulikaolajok.

Hulladékolajok jellemző keletkezési helyei: autó-, gépipari, karbantartási tevékenységek, üzemanyag forgalmazás, olajipar. A fenti koncentrált keletkezési helyeken kívül hulladékolajok keletkeznek az ipar és a mezőgazdaság szinte valamennyi területén.

A hulladékolajok mennyiségére vonatkozóan a IV. mellékletben közlünk adatokat. A hulladékolajjal szennyezett göngyölegekre, felitatóanyagokra, földre, bazaltra stb. vonatkozó adatokat is ismertetjük a IV. melléklet táblázatában. Ezek a hulladékok nem tartoznak a fenti 4/2001. (II.23.) KöM rendelet hatálya alá, azonban mennyiségük miatt fontosnak tartjuk ezt az információt is. Ezen veszélyes hulladékok gyűjtése, kezelése és ártalmatlanítása a hulladékolajoktól eltérő módokon ( anyagában csak égetéssel hasznosítható, komposztálás, stb.) történik. Az adatokból látható, hogy legnagyobb mennyiségű a szennyezett föld kő és kavics, valamint a szennyezett talaj ahogy azt a következő összefoglaló táblázat tartalmazza.

Akkumulátorok, elemek

2



Akkumulátorok: • minden savas elektrolit közeget és fémólmot tartalmazó akkumulátor• lúgos akkumulátor, amelynek elektrolit közege lúg, fémtartalma nikkel és kadmium

illetve más fém pl. lítium.Gombakkumulátor: kisméretű, lapos korong alakú, teljesen zárt lúgos akkumulátor, amelynek elektrolitja lúg, fémtartalma általában ezüst, cink vagy higany.Gombelem: kisméretű, lapos korong alakú, teljesen zárt nem újratölthető áramforrás.

A visszagyűjtés már működik az akkumulátorokat értékesítő vállalkozások egy részénél, pl. a benzinkutakon, autósboltokban, autójavító állomásokon. A régióban keletkező hulladékra vonatkozó információk a IV. mellékletben találhatók.

A HAWIS adatok alapján 398,1 tonna ilyen hulladék keletkezett 2001-ben. Áttekintettük a nagytermelők adatszolgáltatását, melyben nagyságrenddel kevesebb ilyen hulladékot jelentettek, a mennyiségek közti szignifikáns különbség jelzi, hogy ez a veszélyes hulladékfajta nemcsak a nagy termelőknél, hanem elszórtan, diffúzan jelenik meg.

Elektronikai termékek

Az elektronikai termékek gyártása az egyik legdinamikusabban fejlődő ipari ágazat. A fejlődés az elektronikai termékek csoportján belül is legjobban az IT-(információtechnológiai) eszközök (számítógépek, irodatechnikai és kommunikációs eszközök) területén érvényesül. E termékcsoportnál a hulladékképződés mennyiségi szempontból jelentős a gyors műszaki avulás következtében. Tovább növeli a probléma súlyát az elektronikai termékekben nagy mennyiségben található veszélyes anyag, amely a hulladéklerakóban történő helyezését kizárja.

A következő termékcsoportokat különböztethetjük meg: nagyméretű háztartási eszközök (pl. hűtőgépek); kisméretű háztartási eszközök; fogyasztói eszközök; T-berendezések és telekommunikációs eszközök; világítóberendezések; elektromos és elektronikai szerszámok; figyelő- és ellenőrző eszközök; játékok; adagoló-automaták; orvosi berendezések, rendszerek.

A gyártói felelősség figyelembe vételével az ilyen jellegű hulladékok begyűjtésének, bontásának és a bontási művelet során keletkező veszélyes hulladékok nyilvántartásának, ártalmatlanításának jogszabályi feltételeit meg kell teremteni.

Hazánkban csak becsülhetők a keletkező mennyiségek, összetételük, stb. A 2002. évben keletkezett hulladékmennyiség: 80-90 ezer t. (forrás: KSH). Ennek nem teljes mennyisége jelenik meg veszélyes hulladékként. A régióra vonatkozóan a következő, tájékoztató adatok állnak rendelkezésünkre.

Komárom-Esztergom megyeKomárom megyében a háztartások száma: 120.000 dbFehér áru: 18000 db, növekvő /mosógép, hűtőszekrény, stb./Barna áru: 60000 db, növekvő / televízió, számítógép, hifi, stb./Kis háztartási készülékek: 60000 db, növekvőInformációforrás: KSH

Fejér és Veszprém megye

3



Mennyiségi adatokat a hulladékká vált elektromos és elektrotechnikai berendezésekről és ezek veszélyes hulladék tartalmáról a régió ezen két megyéjére vonatkozóan a Tanulmány és az azt követő célvizsgálatról készített jelentés nem tartalmaz.

Az 50 nagy hulladéktermelőre kiterjedő felmérés alapján az ide tartozó 35503 hulladékkód alatt minimális hulladékkeletkezést jelentettek. Tekintettel a régióban működő elektronikai termékeket gyártó vállalkozásokra a felmérést ki kell egészíteni erre a hulladék kategóriára vonatkozó adatokkal.

Kiselejtezett gépjárművek

A régióban keletkező kiselejtezett gépjárművek számát a következőképpen becsültük.A régió kiselejtezett gépjárműveinek becsült száma = forgalomba kerülő gépkocsik száma – a gépkocsipark növekedése. A becslés eredménye: 2750 db Kiselejtezett gépjármű/év.

A Felügyelőségek autóbontási tevékenységekre vonatkozó felméréséből származó adatok szerint a régióban keletkező kiselejtezett gépjárművek száma: 1590 db/év. A fenti adatokat vizsgálva megállapítható, hogy számos kiselejtezett gépjármű sorsa ismeretlen a régióban.

A gépjárművek bontása során a hasznosítható anyagok kinyerése után mind nem veszélyes, mind veszélyes hulladékok is keletkeznek. A keletkező veszélyes hulladékok például: fáradt olaj, elektronikai alkatrészek.

A gyártói felelősség figyelembe vételével az ilyen jellegű hulladékok begyűjtésének, bontásának és bontás során keletkező veszélyes hulladékok nyilvántartásának, ártalmatlanításának jogszabályi feltételeit meg kell teremteni. Az OHT az országban keletkező éves mennyiséget 100 000 darabra teszi.

Egészségügyi hulladékok

A fertőző hulladék becsült mennyisége feltételezve, hogy az egészségügyi intézményekben keletkező összes hulladékmennyiség 10%-a fertőző hulladék 341 tonna.

A régióban a HAWIS nyilvántartásában összesen 643 tonna bejelentett egészségügyi hulladékmennyiség szerepelt 2001-ben. (ami hozzávetőleg fele a becsült mennyiségnek). Az OHT az éves keletkezett fertőző hulladék mennyiségét 8500 tonnára, az egyéb veszélyes hulladékok mennyiségét 1000 tonnára teszi. A pontos mennyiségi adatokat célvizsgálattal meg kell állapítani.

Állati eredetű hulladékok

Állati eredetű hulladékok közé tartoznak az állattartási, vadgazdálkodási, vágóhídi és az élelmiszeripari hulladékok. Ide tartozónak kell tekinteni a nyersbőr és bőrkikészítési hulladékokat is. Ilyen jellegű hulladék keletkezésről viszont a régióban nincs információ. A régióban keletkező hulladékra vonatkozó információk IV. mellékletben találhatók a felmérés adatai alapján.

Az állattenyésztésből származó mennyiség becslés szerint (IV: melléklet) 7.128 tonna. A vágóhidakról származó mennyiség 12.202 tonna. Állati eredetű hulladék képződik még egyéb forrásokból többek között húsfeldolgozásból, a háztartásokból, laboratóriumokból,

4



halászatból, halfeldolgozásból, állatkertekből, stb. Egyéb forrásokból származó mennyiségek 520 tonna. A keletkező állati eredetű hulladék becsült összes mennyisége a régióban: 20.000 tonna/év.

A HAWIS-hoz bejelentett mennyiségek: 18.396 tonna/év. Az OHT az állati eredetű veszélyes hulladékok mennyiségét 330.000-340.000 tonnára teszi.

Növényvédő szer és csomagolóeszközeik

Ezen veszélyes hulladék kategóriára a kis csomagolási méretek esetében jellemző a diffúz keletkezés. A háztartásokban felhasznált kis kiszerelésű ( 1 l alatti térfogatú), kis mennyiségű, szabad forgalmazású növényvédő szerek csomagolási hulladéka jellemzően a kommunális hulladékban jelenik meg. Ezt a tervezett rendelet sem kívánja másként kezelni.

Ilyen jellegű hulladékok keletkeznek az alábbi tevékenységek során:• Növényvédő szer hatóanyagok gyártása• Kiszerelt növényvédő szerek gyártása• Növényvédő szerek forgalmazása• Növényvédő szerek felhasználása

A régió, és ezen belül Veszprém megye hulladékkeletkezés szempontjából az országos átlagtól lényegesen eltér. A hulladékkeletkezési statisztikákban megjelennek a növényvédő szer hatóanyagot gyártó és a gyártott növényvédő szert kiszerelő vállalkozások technológiáiból eredő veszélyes hulladék mennyiségek is. IV/B/4. számú mellékletben közölt adatok a HAWIS adatbázisán tartalmazzák a régióban keletkező teljes növényvédő szerrel szennyezett csomagolási hulladék mennyiségeket.

Keletkezett mennyiség (t/év)

52519

10634

69052

388 10 3405

123545

5850

20000400006000080000

100000120000140000

PC

B, P

CT

Hul

ladé

k ol

aj

Hul

l.ola

jjal

szen

ny.

Akk

umul

átor

Ele

m

Egé

szsé

gügy

ihu

ll.

Álla

ti er

edet

űhu

ll.

Növ

ényv

édő

szer

cso

m.

Hul

l

IV/B/1. számú ábra

Speciális, a tervezési területen külön feladatot jelentő az eddigi kategóriákba nem tartozó hulladékok

Azbeszt

5



Ez a veszélyes hulladék az erőmű felszámolások és házgyári lakások felújításakor, a szigetelőanyag cseréjekor jelentős mennyiségben fog keletkezni.

Kotrási meddőA szennyezett vízfolyások kotrása során keletkező meddőt a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben a talajra és földtani közegre megadott határértékek túllépése esetén a 33/2000. (III.17.)Korm. rendeletben előírtaknak megfelelően kell kezelni.

VörösiszapMagyarország timföld gyártása a régióba koncentrálódik. A timföldgyártás során keletkező vörösiszapot évtizedek óta Ajkán és Almásfüzitőn deponálják. A vörösiszap hasznosítására még nincs kialakult technológiai lehetőség. A vörösiszappal kapcsolatos valamennyi egyéb információ a III. fejezetben, az alumínium iparhoz kapcsolódóan megtalálható.

IV/B.1.2.3. VÁRHATÓ TRENDEK

A jelenlegi regionális hulladékgazdálkodási terv időszakát tekintve egyre növekvő mértékű PCB és PCT tartalmú veszélyes hulladékkeletkezés várható: becslés max. évi 50 tonna Ugyanakkor várhatóan a vállalkozók/gazdálkodók a türelmi időszak végén, becslésünk szerint az utolsó 2 évben fogják ezen előírásokat teljesíteni.

2004. december 31-ig a régióban lévő szenes erőműveket bezárják, és ezzel párhuzamosan a szénbányák is bezárásra kerülnek. Ennek során mindkét tevékenység felszámolásánál a PCB tartalmú olajokat tartalmazó használt transzformátorok, áramelosztók stb. veszélyes hulladékként megjelennek. Bár a vállalkozások/gazdálkodók jogkövető magatartása egyre tudatosabb, a türelmi időszak letelte után is kell egy kis arányú hulladékkeletkezéssel számolni.

A hulladékolajok mennyiségében először a kármentesítések, bányabezárások miatt növekedésre, majd csökkenésre kell számítani.

Az akkumulátor a termékdíjjal szabályozott termékek közé tartozik. A befizetett termékdíjból a tárgy évben a régióban értékesített akkumulátorok mennyiségére vonatkozóan egyértelműen lehet következtetni. Úgy ítéljük meg, hogy az akkumulátor értékesítés a tervezési időszak végére kis mértékben meg fogja haladni a vizsgált időszakban a keletkezett akkumulátor hulladékok mennyiségét, részben a gépkocsi állomány növekedése miatt, részben a műszaki színvonal emelkedéséből eredő, nagyobb kapacitású és nagyobb tömegű akkumulátorok felhasználása miatt.

Mennyiségi növekedésnek kell bekövetkeznie az alábbi, eddig gyakorlatilag nem kezelt területeken:• elektronikai berendezések: becslés max. évi 100 tonna • tovább nem használható gépkocsik bontásából: kb. évi 200-250 tonna, a bontott gépkocsik

tömege 5000- 7000 tonna.• dögkútban elhelyezett állattartási hulladékok: max. évi 10 000 tonna

6



Nem becsülhető meg az azbeszt, az esetleges veszélyes hulladéknak minősülő kotrási meddő mennyisége, amely új kategóriaként jelenhet meg. A vörösiszap képződésénél a jelenlegi évi kb. 600 et –hoz hasonló mennyiségeket tételezünk fel a következő időszakra.

Ezeket a becsléseket a III. fejezetben figyelembe vettük.

IV/B.1.3. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE

Veszélyes hulladékok

Ilyen felhalmozott veszélyes hulladék a dög-kutakban lévő állati tetem. Becsült mennyisége: 4500 t, III. fejezet. A vörösiszap mennyiségére szintén a III. fejezetben adunk információt.

IV/B.1.4. A TERÜLETRE BESZÁLLÍTOTT ÉS A TERÜLETRŐL KISZÁLLÍTOTT VESZÉLYES HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNIYSÉGE

Az adatok forrása a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által a 2003. április hónapjában végzett, az 50 legnagyobb veszélyes hulladéktermelő és hulladék kezelő és ártalmatlanító cégre kiterjedő felmérés.

A fenti felmérések során a társaságoknak csak egy része adott felvilágosítást a hulladék elhelyezéséről, illetve a kezelt, ártalmatlanított hulladék eredetéről. A nagy termelőknél keletkező hulladékok ártalmatlanítására vonatkozóan a következő táblázatban szerepeltetjük a képződő veszélyes hulladék régióban, valamint régión kívül ártalmatlanított mennyiségét, veszélyes hulladék csoportonként.


Értékelhető adatunk nincs.

Hulladékolajok

A kenőanyag forgalmazók a keletkező hulladékolajok 80%-át visszagyűjtik. Ilyen begyűjtő rendszerek az üzemanyagtöltő állomásokon épültek ki. Ilyen rendszert az OMV, Agip, Mol, JET, BP, Aral, Total, Shell működtet a teljesség igénye nélkül. Hasonló gyűjtő rendszert képeznek az utójavító állomások is. A gyűjtőhelyeken kezelést nem végeznek, az összegyűjtött hulladék olajt régión kívüli szervezet elszállítja. Az ipari felhasználású olajok forgalmazói hasonló rendszert építettek ki. Az értékesített olajoknak megfelelő mennyiségű fáradt olajat elszállítják a felhasználótól.

A másik két megyéről nincs információ. Azonban annyi elmondható, hogy hulladékolajok égetéssel ártalmatlaníthatóak. Anyagában történő hasznosítása jellemzően a régión kívül történik.

7




A régióban csak használt akkumulátor gyűjtést végeznek. Az összegyűjtött akkumulátorokat export engedéllyel rendelkező szervezet külföldre szállítja hasznosításra. A régióban begyűjtést végző szervezeteket és a begyűjtött akkumulátorok részletes mennyiségét a IV. melléklet tartalmazza.

A vizsgálati adatok szerint begyűjtést Komárom-Esztegom megyében nem végeznek. A begyűjtött akkumulátorok és elemek részben az Aszód-Galgamácsai veszélyes hulladéklerakón kerülnek ártalmatlanításra, az akkumulátorokat külföldre szállítják hasznosításra.


Az elektronikai termékek gyűjtésére kezelésre alkalmas kezelőtelep és létesítmény, ezek kezelésére engedéllyel rendelkező vállalkozás a régióban nincs. Ezen termékekből keletkező veszélyes hulladékok pontos mennyisége és kezelésének módja nem ismert.


A régióban kiselejtezett járművek bontásával foglalkozó vállalkozások adatai a IV. mellékletben találhatóak. Az előkezelés során 1590 gépkocsi bontást jelentettek. A keletkező veszélyes hulladék sorsa ismeretlen..


A régióban az egészségügyi hulladékokat égetéssel ártalmatlanítják: az adatok alapján 500 tonnát. Adatok a IV. mellékletben találhatóak. Valószínűleg jelentős beszállítás is van, a Dorogi adatok kb. 100 tonna régión kívüli eredetű hulladék égetését mutatják, míg a Nitrokémia Rt. égetője erre nem adott adatot.


Az állati eredetű hulladékok ártalmatlanítása állati eredetű hulladékot feldolgozó vállaltoknál /ATEV/ történik. A hulladékok egy részét égetéssel ártalmatlanítják vagy komposztálják. A régióban jelentős mennyiségű állati eredetű hulladék található a dögkutakban is. A régióban veszélyes hulladéknak minősülő állati eredetű hulladékot feldolgozó vállalat nem üzemel. Az ilyen hulladékokat a régión kívül található feldolgozó vállaltokhoz szállítják ki – például a Győri és a Sárvári ATEV Rt.-hez. Jelenleg beüzemelés alatt áll Mátyásdombon az ATEV Rt. feldolgozó üzeme, amit a táblázatban szerepeltettünk.

A régióban az állati eredetű hulladékok kezelésére szolgáló kapacitásokat és létesítményeket a kezelt hulladékok mennyiségeivel együtt IV. mellékletben lévő táblázatokban foglaltuk össze.

8




A hulladékká vált növényvédőszerek és csomagolóeszközeik ártalmatlanítása a régióban égetéssel történik. Az előkezelést, kezelést az égetőbe történő szállításhoz és az égetéshez megfelelő formába hozás jelenti.

Fejér megyében hulladék növényvédőszer és csomagolóeszközei ártalmatlanítására szolgáló létesítmény nincs. Komárom-Esztergom megyében az ONYX Kft. Dorogi telephelyén végeznek ártalmatlanítást égetéssel. Veszprém megyében a Nitrokémia Rt. Királyszentistváni telephelyén végeznek ártalmatlanítást égetéssel. Az adatokat és az ártalmatlanított hulladék mennyiségeket a IV. melléklet tartalmazza.

IV/B.1.5 A TERÜLETI ÉVES HULLADÉKMÉRLEG BEMUTATÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERÜLETEN JELENLEG HASZNOSÍTÁSRA, VAGY ÁRTALMATLANÍTÁSRA KERÜLŐ, ILLETVE NEM KEZELT HULLADÉKOK TÍPUSAIRA ÉS MENNYISÉGÉRE, A HASZNOSÍTÁSI ARÁNYOKRA.

A régió hulladék keletkezésének és hulladék kezelésének mérlegét az 50 nagy termelőre vonatkozó adatszolgáltatásból állítottuk össze. Az adatkérés kiterjedt az esetleges hasznosításra, illetve az ártalmatlanítás, kezelés módjára is. A nagytermelők adatszolgáltatását alapul véve elkészítettük az elemzés alapjául szolgáló adatbázist. A termelők adatszolgáltatása nem egy esetben nagyon nehezen volt értelmezhető, mivel az adatszolgáltatást készítő sok esetben nem ismerte pontosan a kezelési módok pontos definícióját. Az adatszolgáltatók egy része nem adott információt a hasznosításra, illetve a kezelés módjára vonatkozóan. Ezért az alábbi táblázatban szereplő adatokat a későbbiekben pontosítani szükséges. Ez a feladat szerepelni fog a hulladékgazdálkodási terv megvalósításával kapcsolatos intézkedési tervünkben.

9



IV. 1. táblázat A kiemelt áramokra vonatkozó információk

Keletkezett mennyiség Hasznosított mennyiség Ártalmatlanított Nem kezelt

Összesen Területen belül Területen kívül ÖsszesenTerületen

belül Területen kívül

Hulladék megnevezése t t % t % t % t % t % t % et %PCB és PCT tartalmú hulladékok 1 0 na na na 0 Hulladékolajok 10634 63 91,3% 0,0% 0,0% 6 8,7% 0,0% 0,0% 0,0%Akkumulátorok, elemek 398,1 90,0% 0,0% 90,0% Elektronikai termékek n.a. na na na 10 Kiselejtezett gépjárművek 1590 db n.a. na 0,0% 0,0% 32 100,0% 25 78,1% 7 21,9% 0,0%Egészségügyi hulladékok 643 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 1 100,0% 1 100,0% 0 0,0% 0,0%Állati eredetű hulladékok 18396 9 50,0% 9 50,0% 0 0,0% 9 50,0% 6 33,3% 3 16,7% 0,0%Növényvédőszer és csomagolóeszközeik 378 0,0% na na 100,0%

10



IV/B.2. A VESZÉLYES HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

A III.2. fejezetben ismertettük az általános előírásokat. A kiemelt veszélyes hulladékokra az alábbi jogszabályok előírásai vonatkoznak.

Az 2000. évi. XLIII, a Hulladékgazdálkodásról szóló törvény felhatalmazásokat tartalmazott a speciális előírásokat tartalmazó, kiemelt veszélyes hulladékokra vonatkozó jogszabályok megalkotására.

Az 5/2001. (II.23.) KöM rendelet szabályozza a PCB-k és PCT-k, valamint az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályait. A rendelet alapján 2002. március 31.-ig alapbejelentést kellett tenni az ilyen anyagokat tartalmazó berendezések számáról, a PCB mennyiségéről, anyagi minőségéről. A rendelet előírja, hogy a PCB-t tartalmazó berendezések 2010. június 30-ig üzemeltethetők. A hulladékká vált berendezések megtisztítását, és az eltávolított PCB-k ártalmatlanítását legkésőbb 2010. december 31.-ig el kell végezni.

A hulladékolajok kezelésének részletes szabályait a 4/2001. (II.23.) KöM rendelet szabályozza. A rendelet alapján tilos a hulladékolajoknak a talajra és a talajba, a felszíni és felszín alatti vizekbe, valamint a csatornarendszerekbe juttatása. A hulladékolajra vonatkozik a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről, kezeléséről szóló jogszabály rendelkezései is.

Az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályait a 9/2001 (IV.09.) KöM rendelet tartalmazza. A rendelet a gyártó visszagyűjtési kötelezettségét írja elő. Ennek célja az, hogy a diffúzan keletkező veszélyes hulladék begyűjtésére hatékonyan működő visszagyűjtő hálózatot lehessen kialakítani.

Az 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről rendelkezik. Meghatározza a veszélyes hulladékok körébe tartozó egészségügyi hulladékokat, és előírja a veszélyes hulladékokra vonatkozó előírások betartását. Külön, az ÁNTSZ számára küldendő éves adatszolgáltatást ír elő.

A növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszközök kezeléséről szóló rendelet megalkotására nem a 2000. évi XLIII. Törvény tartalmaz felhatalmazást, hanem a növényvédelemről szóló törvény, melyet megerősít az Országos Hulladékgazdálkodási Terv is. A rendeletet a KöM, EÜM szakmai segítségnyújtása mellett az FVM dolgozza ki. A rendelet alkotás ebben az esetben nem tudja figyelembe venni az Európai Unió joggyakorlatát, mivel erre a speciális területre ott nincsenek egységes szabályok.

A szabályozás kulcsponti kérdését annak a kérdésnek a megválaszolása jelenti, hogy a többszörösen kiöblített, és így veszélyes anyagot már csak a besorolási határ alatt tartalmazó hulladék göngyöleg kezelésére alkalmazni szükséges-e a veszélyes hulladékokra vonatkozó speciális előírásokat.

11



IV.3/B. AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK

A vörösiszapra vonatkozó intézkedéseket a III. fejezetben ismertettük.

IV/B.4. A VESZÉLYES HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK BEMUTATÁSA

IV/B.4.1. A VESZÉLYES HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉS JELLEMZŐK ISMERTETÉSE

A Tanulmány feldolgozta a begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási információkat a kiemelt veszélyes hulladék áramokra. Ezeket a IV.1.4. fejezetben és a IV. mellékletben mutattuk be.

IV/B.4.1.1. A GYŰJTÉSI KÖRZETEK KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS A HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁNAK TÉRSÉGI JELLEMZŐI

A régióban az akkumulátoroknál meghatározó szerepű a begyűjtés. Más kiemelt veszélyes hulladék esetében a begyűjtésről nincs információ.

A veszélyes hulladékok szállítására a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség ad engedélyt, melyről nyilvántartás nem áll rendelkezésünkre.

IV/B.4.1.2. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÁROLÁSI HELYZETÉNEK ISMERTETÉSE

Az erre vonatkozó információkat a III.1.2. fejezetben ismertettük.

IV/B.4.1.3. A TERÜLETEN FOLYTATOTT HULLADÉKKEZELÉSI (HASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI) TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE (VÁLOGATÓ, ELŐKEZELŐ, ÉS KEZELŐ TECHNOLÓGIÁK, ÜZEMELTETŐK, TELEPHELYEK, BERENDEZÉSEK, KAPACITÁSOK, KIHASZNÁLTSÁG)

A régióban megfelelő kezelő és ártalmatlanító kapacitások állnak rendelkezésre a keletkező veszélyes hulladékok kezelésére.

Az ártalmatlanítás döntően a veszélyes hulladékok lerakását, illetve égetéssel történő ártalmatlanítását jelenti. Nem kielégítő a veszélyes hulladékok hasznosítása a régióban és feladatot jelent bizonyos lerakók és égetőberendezések jogszabályi követelményeknek megfelelő átalakítása, rekonstrukciója. Az egyes veszélyes hulladék kategóriák jelenlegi kezelését a régióban az alábbiakban részletezzük.

A kiemelt hulladékáramok kezelése nem tér el az összes veszélyes hulladék kezelésétől. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az információkat.

12




PCB és PCT tartalmú veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítására engedéllyel rendelkezik az ONYX Kft., Dorog és a Nitrokémia Rt. A rendelkezésre álló égetési kapacitás megfelelő a régióban keletkező PCB és PCT taralmú hulladékok ártalmatlanítására.

Hulladékolajok

A régióban a hulladékolajok begyűjtése megszervezett. Az üzemanyagtöltő állomásokon, autószervizekben történik a gyűjtés, ahonnan régión kívüli vállalkozások elszállítják hasznosításra. A régióban hulladékolaj feldolgozást, hasznosítást nem végeznek a keletkező hulladékolaj egy kis részét az égetőkben ártalmatlanítják.


Az akkumulátorok gyűjtése és hasznosítása a régióban hasonló a hulladékolajokra leírtakkal. A különbség annyi, hogy a begyűjtött akkumulátorokat teljes egészében külföldre szállítják feldolgozásra. A hulladékká vált elemek gyűjtése és ártalmatlanítása nem megoldott. Ezek döntő mennyisége jelenleg a kommunális hulladékokkal együtt kerül deponálásra.


A használaton kívüli elektronikai termékek kezelése a régióban nem megoldott. Sem a szervezett begyűjtés, sem a kezelés rendszere nincs kialakítva.


A régióban vannak olyan vállalkozások, amelyek a kiselejtezett gépjárművek bontásával foglalkoznak. A tevékenységüket jellemző adatokat vizsgálva megállapítható, hogy a kapacitás elegendő a forgalomból kivont gépjárművek kezelésére. A rendszer kidolgozottsága viszont jelenleg nem megfelelő.


Az égetést a következő művekben végzik:

• DUNAFERR Acélművek Kft.• ALCOA-Köfém Kft.• ONYX Kft. Dorog• Nitrokémia Rt.

A DUNAFERR Acélművek Kft.-nél a kohóban égetik el az egészségügyi eredetű fém eszközöket, ami nem tekinthető hosszútávon alkalmazható megoldásnak. A többi helyen az

13



égetés veszélyes hulladékégetőben történik. Az égetők kapacitása megfelelő a régióban keletkező egészségügyi hulladékok ártalmatlanítására.

A Veszprém Megyei Cholnoky F. Megyei Kórházban Sterifant berendezéssel sterilizálják a veszélyes egészségügyi hulladékot, majd a kezelést követően a Várpalotai kommunális hulladéklerakón deponálják. Ez a regionális hulladékgazdálkodási rendszerben is javasolható megoldás.


Az állati eredetű hulladékokat, amelyek elhullott állati tetemeket és vágóhídi hulladékokat tartalmaznak, a régióban égetéssel, komposztálással vagy lerakással ártalmatlanítják. A régióban állati eredetű hulladékokat feldolgozó ATEV üzem nincs. Ezt a hiányt pótolja a tervek szerint 2003-tól üzemelő Mátyásdombi 100.000 t/év kapacitású ATEV üzem, amely jelentősen hozzájárul az állati eredetű hulladékok környezetkímélő kezeléséhez.

A vizsgálati adatok alapján megállapítható, hogy jelentős mennyiségű állati eredetű hulladék található a régió dögkútjaiban. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv előírásai szerint 2008-ra meg kell szüntetni a dögkutak használatát.


A régióban keletkező lejárt szavatosságú növényvédőszereket és a növényvédőszerrel szennyezett göngyölegeket égetéssel ártalmatlanítják. Erre megfelelő égető kapacitás áll rendelkezésre az ONYX Kft. Dorogi és a Nitrokémia Rt. Királyszentisváni hulladékégetőjében.

Speciális a tervezési területen külön feladatot jelentő az eddigi kategóriákba nem tartozó hulladékok

Jelenleg a polgárdi Vertikál Rt. hulladék lerakóján van lehetőség az azbeszthulladék lerakással történő ártalmatlanítására.

IV/B.4.1.4. FEJLESZTÉST VAGY FELSZÁMOLÁST, ILLETVE REKULTIVÁLÁST IGÉNYLŐ KEZELŐ TELEPEK, ILLETVE LERAKÓ HELYEK MEGHATÁROZÁSA

A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a régióban a kezelőtelepek illetve hulladék lerakók jelentős része fejlesztést igényel ahhoz, hogy a hatályos jogszabályok követelményeknek megfeleljen, a III. fejezetben közöltük az információkat.

Felszámolást illetve rekultiválást igénylő lerakóhelyek:A tervezési időszakban elvégzendő ilyen feladat, hogy fel kell számolni a dögkutakat. A vörösiszap tárolókra vonatkozó információkat a III. fejezetben ismertettük.

Hulladék égetők:

14



• A régióban keletkező veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításához rekonstruálni, korszerűsíteni kell a következő veszélyes hulladékégetőket:-Nitrokénia Rt. Királyszentistván-Huntsman Rt. Pétfürdő-ALCOA-Köfém Kft. Székesfehérvár

• A nem megfelelő kórházi hulladék égetőket fel kell számolni.

IV/B.5. ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

A régióban a veszélyes hulladékok keletkezése területén a tervezési időszakban lényeges csökkenés nem várható. Kis mértékben változni fog a veszélyes hulladék keletkezés szerkezete. Erre vonatkozóan a III.1.2.4. és IV.1.2.3.pontban információt adtunk. Mind a tényleges ártalmatlanítási adatok, mind a rendelkezésre álló hulladékkezelési kapacitások azt mutatják, hogy a régióban keletkező veszélyes hulladékok kezelésére, ártalmatlanítására megfelelő kapacitások állnak rendelkezésre.

A gazdasági és technológiai fejlődés eredményeként a tervidőszakban a keletkező veszélyes hulladékok növekvő újrafelhasználása várható. Az OHT és Hgt. alapján az alábbiakat fogalmazhatjuk meg fő célként.

A veszélyes hulladékok terén a képződés megelőzését és a veszélyesség csökkentését kell elérni, ösztönözni kell a hulladék szegény technológiák alkalmazását, a gyártási maradékok visszaforgatását, és egyes esetekben korlátozni kell a veszélyes anyagok felhasználását.

A képződő veszélyes hulladékok kezelésénél növelni kell a hasznosítás mértékét. A tervezési időszak végéig el kell érni a 30%-os hasznosítási arányt, ehhez mind a hasznosítás, mind az ártalmatlanítás terén kapacitásbővítésre lesz szükség. A végső lerakóhelyre kerülő veszélyes hulladék mennyiségét a tervezési időszak végéig 20%- kal kell csökkenteni. A kiemelt veszélyes hulladékok vonatkozásában az alábbiakat kell célként kezelni.

IV.5/1. számú táblázat. A kiemelt veszélyes hulladékok cél kitűzései

Hulladék megnevezése 2001. 2005.* 2008.*t t t

PCB és PCT tartalmú hulladékok 1 30 t 50 tHulladékolajok 10634 +10% +20%Akkumulátorok, elemek 398,1 +5% +10%Elektronikai termékek n.a. 20 t 100 tKiselejtezett gépjárművek 1590 db 4000 db 3000 dbKiselejtezett gépjárművekből eredő többlet veszélyes hulladék

n.a. 200 t 250 t

Egészségügyi hulladékok 643 +10% +15%Állati eredetű hulladékok 18396 20000 t 10000 tNövényvédőszer és csomagolóeszközeik 378 350 350

A kiselejtezett gépkocsikkal kapcsolatban megjegyezzük, hogy ezek becsült tömege pl 2005-ben kb 5.000 tonna, amiből a bontás után lényegesen kevesebb, becslésünk szerint csak kb. 5%- nyi veszélyes hulladék keletkezik.

15



IV/B.6. CSELEKVÉSI PROGRAM

IV/B.6.1. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉNEK RACIONALIZÁLÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK


A PCB és PCT tartalmú berendezésekről benyújtott bevallásokat felül kell vizsgálni. A berendezések folyamatos leállítása és bontása következtében jelentős mennyiségű hulladék keletkezése várható a tervezési időszakban. Az ehhez szükséges ártalmatlanító kapacitás a régióban rendelkezésre áll, ennek szabályozott kihasználása a feladat.

Hulladékolajok

A visszagyűjtés mértékét és a regenerálás részarányát növelni kell. A hulladékolajok hő hasznosítással nem rendelkező égetőben történő ártalmatlanítását meg kell szüntetni.


Az akkumulátorok visszagyűjtése megoldott, a visszagyűjtés arányát a kistelepülések bekapcsolásával növelni kell. Az akkumulátorok feldolgozása jelenleg külföldön történik, a hulladékgazdálkodási célkitűzése megvalósításához meg kell oldani a visszagyűjtött akkumulátorok hazai feldolgozását és hasznosítását.

Az elemek visszagyűjtésének és hasznosításának jelenlegi módszere nem kidolgozott. A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek részeként ki kell dolgozni az elemek begyűjtésének megfelelő módszerét és a begyűjtött elemek ártalmatlanítását.


A hulladékokká vált elektronikai termékek kezelése a régióban nem megoldott. A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek részeként ki kell dolgozni az elektronikai termékek begyűjtésének megfelelő módszerét. A begyűjtött elektronikai termékek bontásának olyan módszerét, amely a bontott anyag nagyobb részének hasznosítását lehetővé teszi, és a bontás során keletkező veszélyes hulladék mennyiséget minimalizálja.

16




A hulladékokká vált kiselejtezett gépjárművek kezelése a régióban nem megoldott. A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek részeként ki kell dolgozni a kiselejtezett gépjárművek begyűjtésének megfelelő módszerét. A begyűjtött kiselejtezett gépjárművek bontásának olyan módszerét, amely a bontott anyag nagyobb részének hasznosítását lehetővé teszi, és a bontás során keletkező veszélyes hulladék mennyiséget minimalizálja.


A keletkező hulladék veszélyességét a keletkezési helyen történő kezeléssel (sterilizálás) kell megszüntetni.


Fokozni kel a keletkező hulladékok feldolgozását, hasznosítását. A tervezési időszak végére meg kell szüntetni és fel kell számolni a jelenleg használt dögkutakat.

Növényvédő szer és csomagolóeszközeik

Ki kell dolgozni a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszközök hatékony begyűjtését és újrahasználatát elősegítő és ösztönző jogszabályrendszert.

Egyéb speciális hulladékok

Megfelelő programot kell kidolgozni a régióban az épületek, technológiai berendezések bontása és a lakóépületek szigetelésének cseréje során keletkező azbeszt hulladék gyűjtésére és ártalmatlanítására.

IV/B.6.4. A MEGYEI PROGRAMOKBAN AZ ALÁBBI CÉLKITŰZÉSEKET KELL RÉSZLETESEBBEN MEGVIZSGÁLNI.

A kiemelt áramok esetében legfontosabb feladat a hatékony begyűjtő és kialakítása. Biztosítani kell ezen áramok gyűjtésére alkalmas technikai hátteret, előkezelést és hasznosítási lehetőségeket. Ezért szorosan össze kell hangolni a területi hulladék begyűjtési rendszerek tervezésekor.

A vizsgált régióban a tervezési időszakban kerülnek kialakításra, megépítésre a regionális hulladékgazdálkodási rendszerek, amelyek főként a települési szilárd és folyékony hulladékok kezelésére szolgálnak. Ezt a rendszert össze kell hangolni a veszélyes hulladékkezelő rendszerrel az alábbiak miatt:

17



- A regionális hulladékgazdálkodási rendszer keretében megépített hulladékudvarokon a kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok szakszerűen gyűjthetők.

- A települési hulladékokban jelentős mennyiségű veszélyes hulladék található, amelyet kiválogatás után a veszélyes hulladékokat kezelő rendszerben kell tovább kezelni.

Általános szempont, hogy a hasznosító rendszerek tervezése, kialakítása során mindig figyelembe kell venni a regionális és helyi rendezési tervek előírásait.

IV/B.6.5. A TERVTELJESÍTÉS FELŰLVIZSGÁLATA, A SZÜKSÉGES KORREKCIÓK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI

A terv NKP és OHT alapján végzett két évenkénti felülvizsgálata során értékelni kell a pontosabb és használhatóbb adatbázisok alapján a tervezéskor becsült trendeket, a valós helyzetet és a javasolt intézkedések megvalósulását. A tényleges tendenciák, újabb információk alapján a tervet szükség szerint módosítani kell.

IV/B.7. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK

A kiemelt áramokra vonatkozóan nem adunk meg külön költséget, mivel ezeket jellemzően nem önállóan kezelik. A területi hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a hulladékudvarokon és egyéb potenciális helyeken a veszélyes hulladékok gyűjtésére alkalmas edényzet, a szállítóeszközök is rendelkezésre álljanak. Ezek előírás szerinti ártalmatlanítását a szolgáltatónak kell biztosítania. Ezek a költséges a régiós rendszer kiépítési költségében jelennek meg, ezért külön nem becsüljük.

IV/B.8. A REGIONÁLIS TERV ÖSSZEFOGLALÁSA

A kiemelten kezelendő veszélyes hulladékokra vonatkozóan legfontosabb feladat a hasznosítás arányának növelése, és az ezt megalapozó begyűjtő rendszerek kialakítása. Az eddig nem kezelt speciális veszélyes hulladék áramok – pl. elektronikai berendezések – komplex kezelési rendszerét országos szinten kell kialakítani. Ki kell alakítani a speciális hulladékáramok nyomon követésére alkalmas adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszert. A hulladékkezelőkre vonatkozó célokat és feladatokat a III. fejezetben ismertettük.

18



19

I. A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI · 3. Dészolg Kft Adony 4. Veszprémi Kommunális Rt...

Documents

Transcript of I. A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI · 3. Dészolg Kft Adony 4. Veszprémi Kommunális Rt...