I. Romámiai oktatási rendszerA romániai felsőoktatási rendszer szerkezete

Bevezetés

A román felsőoktatási rendszer különböző típusú, szintű és szervezésű oktatási

egységeket és intézményeket foglal magába mind állami, mind magán formában. Az

felsőoktatásnak nappali tagozatú, posztgraduális és távoktatásos szervezési formáit

különböztetjük meg. Ezek a képzési formák a következőképpen épülnek a középfokú

oktatásra (1. táblázat).

1. táblázat. A román oktatási rendszer struktúrája

Élet-kor

Osztálycsoport

ISCED Oktatási szintek Kvalifi-kációs szint T

ípu

s

>19

6

5

Posztgraduális képzésMagiszteri képzés

Doktori képzés

Egyetemi- és posztgraduális

oktatás

54

Nem

köt

elez

ő

Egyetemi képzés4 Tercier (nem egyetemi) oktatás Gimnázium*

utáni oktatás3

18 XIII.

3

A gimnázium* felső szakasza

A felső középfok felső

szakasza

317 XII. A gimnázium*

felső szakaszaa16 XI. Kiegészítő év 22

15 X.

2

A gimnázium* alsó szakasza

Művészeti- és szakiskola

A felső középfok alsó

szakasza

11

Köt

elez

ő

14 IX.

13 VIII.Az általános iskolafelső szakasza

Alsó középfok12 VII.11 VI.

110 V.9 IV.

Az általános iskola alsó szakasza: elemi oktatás

Elemi oktatás8 III.7 II.6 I.5 nagy-

0 Óvodai szakaszIskoláskort megelőző

oktatás4 közép-3 kis-

* Romániában a gimnáziumot líceumnak nevezik, az általános iskolát meg gimnáziumnak. A táblázatban, valamint a szövegben a megnevezések a Magyarországon alkalmazott formában vannak feltüntetve.

A posztlíceális képzés (gimnázium utáni oktatás)

A felső fokú és az egyetemi oktatások sorát egy köztes oktatási forma nyitja meg, az ún.

Posztlíceális oktatás. Ezt az oktatási formát a középiskolát követő oktatást az OKM

szervezi meg saját kezdeményezésre, vagy a különböző gazdasági tényezők kérésére. A

képzési időtartam 13 éves a szakma komplexitásának megfelelően. A Szakosodások

Nómenklatúráját az OKM és a Munkaügyi és Társadalmi Szolidaritás Minisztériuma

állítja össze. A gimnáziumot követő oktatás megszervezésére, vagy az ilyen oktatásba

beiskolázásra igényt tartó jogi személyek az OKM-al kötött szerződésben kötelezettséget

vállalnak az oktatás finanszírozására. Kivételt képeznek a középfokú oktatást követő

egészségügyi állami iskolák, amelyeket az OKM finanszíroz. A művezetőket képző

mesteriskolák a gimnáziumot követő oktatásnak felelnek meg.

2

A posztlíceális oktatásba történő beiratkozás felvételi vizsga alapján történik.

Azoknak van joga ide beiratkozni, akik a gimnáziumot elvégezték érettségi vizsgától

függetlenül, amit viszont kérnek a gimnáziumot követő egészségügyi képzés esetében. A

gimnáziumot követő oktatásban a következő főbb profilokban folyik szakosodás:

műszaki-, mezőgazdasági-, közlekedési- és távközlési-, kereskedelmi-, egészségügyi

szakképzés. A posztlíceális oktatás abszolváló vizsgával zárul, amelynek sikerességét a

megfelelő területekre érvényes műszaki (technikai) képzettséget bizonyító igazolvány

kíséri.

A felsőoktatás

Romániában a felsőoktatás kétféle formában valósul meg:

rövid távú oktatás

hosszú távú oktatás

A felsőoktatás a Bologna-i rendszer bevezetése előtt két formában szerveződött: rövid

távú felsőoktatás (3 éves) és a hosszú távú felsőoktatás (46 éves). Mindkettő

megvalósulhatott nappali-, valamint távoktatás formában is. Mindkét felsőoktatási

formába a beiratkozás felvételi vizsga útján történik, amelyre érettségi oklevéllel

rendelkező végzettek jelentkezhetnek.

A rövid távú felsőoktatást az ún. egyetemi szintű kollégiumok (főiskolák), a

hosszú távú képzést nyújtó egyetemi oktatási intézetek keretében szervezik meg, és a

következő profilokat foglalja magába: egyetemi, műszaki, gazdasági, orvosi, sport. A

rövid távú egyetemi oktatás egy abszolváló vizsgával ér véget, valamint az elvégzett

szakot igazoló oklevél megszerzésével. Az oklevéllel rendelkező egyetemi szintű

kollégiumokat végzettek a hosszú távú egyetemi oktatásban folytathatják tanulmányaikat

egy újabb felvételi vizsga után abban a profilban, vagy egy közeliben, amelyben

korábban tanultak. Akiknek sikerült a felvételi vizsgája és adott esetben különbözeti

vizsgákat is letettek, a hosszú távú oktatás III. évfolyamára iratkozhatnak be.

A hosszú távú felsőfokú oktatás a következő tanulmányi profilokat tartalmazza:

egyetemi és pedagógiai, műszaki, mezőgazdasági, gazdasági, orvosi és gyógyszerészeti,

jogi, művészeti. A hosszú távú felsőfokú tanulmányokat záróvizsga követi és az elvégzett

profilra érvényes licenciátus elnyerésével zárul. Akik rendelkeznek a licenciátusi

3

oklevéllel újabb egyetemi szakosodásban vehetnek részt, felvételi vizsga nélkül, ellenben

csak költségtérítéses rendszerben.

A Bolognai-i rendszer bevezetésével a korábbi főiskolai képzés beolvadt a három éves

alapképzésbe, tehát egyetemi szintű képzésnek minősül, ezt egészíti ki felvételi

rendszerben a magiszteri képzés.

A posztgraduális képzés

Az egyetemi oktatást követő posztgraduális képzés az illető területen történő szakosodás,

vagy az abszolváló és licensz oklevelekkel igazolt képzésnek a kiterjesztése és

továbbképzése érdekében folyik.

A posztgraduális – mesteri, doktori, valamint a posztgraduális akadémiai –

képzésbe a beiratkozás felvételi vizsga, vagy – a szakosodási és továbbképzési

tanfolyamokra – kérvényezés útján történik. Mindezekhez még hozzáadódnak az alábbi

oktatási formák is:

Élethosszig tartó tanulás

Az élethosszig tartó tanulás olyan képzési forma, amelyet az OKM más

minisztériumokkal és érdekelt intézményekkel együtt a felnőttek számára biztosít abból a

célból, hogy elősegítse minden állampolgárnak a tudományhoz és a kultúrához történő

hozzájutását, illetve a szakmai átképzést életkortól függetlenül. Az OKM szakmai

támogatást nyújthat mindazoknak, akik a felnőttoktatást támogató programokat, szakmai

képzési és továbbképzési tanfolyamokat szerveznek. Az OKM a Munkaügyi és

Társadalmi Szolidaritás Minisztériumával együttműködésben a tanfolyamokat az OKM

atesztálja. Ha a képzési programokat az OKM engedélyezte, az azokat elvégzők számára

szakmai kvalifikálást igazoló okmányt bocsátanak ki.

Nyitott rendszerű oktatás (távoktatás)

A nyitott rendszerű oktatás (távoktatás) egy olyan felnőttoktatási forma, amely korszerű

kommunikációs és információközvetítési technológiák felhasználásával valósul meg. Az

ilyen típusú oktatási intézmények és hálózatok az OKM engedélyével szervezhetők meg,

a költségeket ezek az intézmények és a szolgáltatások haszonélvezői állják.

4

Magánoktatás

A magánoktatás alternatívája leginkább a felsőoktatás szintjén képviselt, ahol a

következő területek a legelterjedtebbek: jogi, gazdasági, egyetemi pedagógiai képzés.

Az egyetemet megelőző magánoktatás az állami oktatással azonos szintű és típusú

oktatási egységekben szerveződik meg és működik.

Kisebbségi oktatás

Romániában számos kisebbség él, közöttük számottevő arányt kepvisel a magyar nemzeti

közösség. A kisebbségek oktatását a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára

szervezik, akiknek joguk van tanulni és oktatni az anyanyelvükön az összes oktatási

szinteken és formákon. Az állami szakoktatásban, gimnáziumi (líceumi) oktatásban

(műszaki, gazdasági, adminisztratív, mezőgazdasági, erdészeti, hegyi mezőgazdasági) és

gimnázium utáni (posztlíceális) a szakmai felkészítés román nyelven folyik, biztosítva, a

lehetőségek alapján, az anyanyelvi szaknyelv elsajátítását is. Az állami egyetemi oktatás

keretében megszervezhetők anyanyelven oktató csoportok és részlegek az oktatásban és a

művészeti-kulturális életben szükséges személyzet felkészítéséhez. Minden szintű

oktatásban a felvételi- és az abszolváló vizsgákat román nyelven tartják, kivéve az

anyanyelvű iskolákat, osztályokat és szakirányokat.

Irodalom

1. Kovacs Zoltan, Foris-Ferenczi Rita, Birta-Szekely Noemi: A romániai oktatási

rendszer, In. Oktatási rendszerek Európában, Krónika Nova Kiadó, Budapest,

Szerkesztő Torgyik Judit, 2008, 140-153 old.

2. Fodor László (2000): Tanárképzés és reform. In. Jegyzetek az intézményes oktatás

reformjáról, Educatio, Kolozsvár, 47–55.

3. Legea Învăţământului nr. 84/1994 (84/1994 sz. tanügyi törvény)

Ha nem jut eszedbe, akkor: step by step waldorf iskola montesorri

Jean Plan modszer Helen

A tantervi szabályozás változásának tehát négy nagyobb szakaszáT

különíthetjük el:

5

1. 1994−1998: az előíró, központi jellegű tanterv (plan de învăţământ)

fenntartása; új tantárgyi programok és alternatív tankönyvi rendszer

bevezetése a szemléletében elavult 1994-es központi tanterv alapján;

2. 1998−2000: a keretjellegű nemzeti alaptanterv bevezetése (curriculum

naţional), az egypólusú szabályozás fellazítása (központi

alaptanterv−helyi tantervtípusok)

3. 2000−2003: az alaptantervhez kapcsolódó keretjellegű óratervek

(plancadru) korrekciója, a helyi tervezés leszűkítésével visszalépés az

egypólusú szabályozás felé.

4. 2004-től: az Európa Tanács által elfogadott szakképzésre és az oktatási

rendszerek követelményeire vonatkozó részletes munkatervhez igazodó

képzési szakaszok bevezetése, a szakképzés prioritása.

Összefoglalás

A különböző oktatási rendszerekben a társadalmi-politikai tényezőktől

függően eltérhet a szabályozás módja. Az oktatáspolitika több ponton

szabályozhatja a rendszert: Romániában ilyen stratégiai pont például a

bemeneti és kimeneti szabályozás, az iskolastruktúra.

A szabályozás mechanizmusa szerint három alaptípust különítünk el: a

sztálini típusú szabályozást, amely szigorúan központi szabályozást

jelent, a kontinentális vagy európai szabályozást, amely

bemeneti−kimeneti szabályozást jelent, valamint a liberális vagy

angolszász szabályozást, amely csak a kimenetet, az egységes

vizsgarendszert határozza meg.

A szabályozás szempontjából lényeges a központi és helyi, illetve az

előíró és kerettanterv szerepének megértése. Ha az országosan egységes

tanterv előíró jellegű, szigorúan szabályozó, a tartlamakat részletesen

meghatározó tanterv, egypólusú szabályozásról beszélünk. Ha az

alaptanterv keretjellegű, azaz a tartalmak rugalmas kereteit, vázát

határozza meg, kialakulhat a kétpólusú szabályozás gyakorlata. Ennek

eredményeként a tantervi szabályozás a központi, és

az alaptantervet kiegészítő, adaptáló, részletező helyi tantervek révén

valósul meg.

6