Http:// Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent.
-
Upload
eugene-cros -
Category
Documents
-
view
119 -
download
5
Transcript of Http:// Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent.
Lingála
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba
Universiteit Gent
Aire géographiqueKinshasa - Brazzaville Les provinces du Nord des deux Congo La province orientale de la RD CongoEn expansion dans le reste de la RD Congo dans certains pays d’Afrique et du Mondehttp://www.mabiki.net
Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Langue première à Kinshasa et dans une partie de Brazzaville.
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Le lingála une des langues nationales au
Congo.
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Langue seconde au nord de la République du Congo et Mayindombe, Équateur et une partie de la province orientale en RD Congo.
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Langue 3 ou 4 dans l’Est de la province orientale et dans d'autres provinces du Congo.
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Un grand débat : Quel lingála adopté?
Lingála « courant » ou Lingála « classique » ?
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Différence :La règle des accords des
classes et des infixes.
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Le lingála courant ne l'applique pas.
Le lingála de Makanza l’applique
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Mongóngó ( le ton)
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Le lingála utilise principalement deux tons : le ton haut et le ton bas.
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Le ton haut : un accent aigu sur la voyelle de la syllabe
concernée. Beaucoup de syllabes à ton bas en lingála : ceci
n’est pas noté.http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Ndakisa (Exemple):
Motó (tête)Moto (homme)
Móto (feu, chaud)
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Le ton double montant ou descendant devient le ton haut. Le ton double se maintient ou apparaît s’il s’agit d’une élision vocaliquehttp://www.mabiki.net
Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Ndakisa (exemple) : wâná wánámwăna mwánaozalí kosála níni ? Ozôsála níni ?
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Alifabé (l’alphabet)
a, b, d, e, ε, f, g, i, j, k, l, m, n, o, ᴐ, p, s, t, u, v, w, y, z.
“ε” : “e” ouvert“ᴐ” : “o” ouvert
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Lingála courant
pas de différence entre "ε" et "e" / entre " ᴐ"
et "o"
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Ndakisa (exemple) :
esengo / esεngᴐ
se disent et signifient la même chose.
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Le lingála courant : • cinq voyelles a, e, i, o, u. • En plus : r, h ainsi que des voyelles nasales • Tendance à laisser tomber le "m" ou le "n" de certaines consonnes complexes.
mpamba pamba nkómbó kómbó
nsósó sósó ntembe tembe
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Elongi ya bakómbó (La morphologie nominale)
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Le mot est composé deEbandi (un préfixe)
Mobímbí (un radical) Esúki (un suffixe)
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Ndakisa (exemple) :
mobíni
a) ebandi : mo-b ) mobímbí : -bín-
c) esuki: -i http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Bókó Boíké (Singulier Pluriel)
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Bakelasi ya bakómbó (Les classes des noms).
Singulier : les classes 1, 1a, 3, 5, 7, 9, 9a, 11, 14Pluriel : les classes 2, 4, 6, 8, 10, 10a Le verbe : la classe 15
Couples Singulier - pluriel : les : 1-2, 1a-2, 3-4, 5-6, 7-8, 9-10, 9a-10a, 11-10, 11-6, 14-6.
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Kelasi Ebandi Kelasi Ebandi Makanza Kinshasa Ndakisa
Makanza
Ndakisa Kinshasa
1
1a
mo-
ø 2 ba-
1-2
1a-2
1-2
1a-2
moto – bato
tatá - batatá
moto – bato
tatá - batatá
3 mo- 4 mi- 3-4 3-4 motéma - mitéma motéma - mitéma
5 li- 6 ma- 5-6 5-6 lipéla - mapéla lipéla - mapéla
7 e- 8 bi- 7-8 7-8 etabe - bitabe etabe - bitabe
9
9a
n-(m)
ø
10
10a
n-(m)
ø
9-10
9a-10
9-2
9a-2
ndáko – ndáko
zándo - zándo
ndáko – bandáko
zándo - bazándo
11 lo- 6
10
ma-
n-(m)
11-6
11-10
11-6
9-2
loboko - maboko
loyémbo - nzémbo
loboko - maboko
nzémbo - banzémbo
14 bo- 6 ma- 14-6 14-6 bondóki mandóki
15 ko- - - 15 15 kobína kobína
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Elíngamopési La particule génitive
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Le lingála courant : « ya » ou "na"
Le lingála de Makanza : radical « a » précédé des préfixes des accords de
classes.
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Kelasi Motíndo Kinshasa
tó
Makanza
bokó boyiké ndakisa
1 - 2 mo - ba
Makanza wa ba Mosáli wa Kongó
Basáli ba Kongó
Kinshasa ya ya Mosáli ya Kongó
Basáli ya Kongó
1a-2 ø-ba
Makanza wa ba Ndeko wa Eleni
Bandeko ba Eleni
Kinshasa ya ya Ndeko ya Eleni
Bandeko ya Eleni
3-4 mo-mi
Makanza mwa mya Motámbo mwa bayama
Mitámbo mya banyama
Kinshasa ya ya Motámbo ya banyama
Mitámbo ya banyama
5-6 li-ma
Makanza lia ma Lisangó lia mamá
Masangó ma mamá
Kinshasa ya ya Lisangó ya mamá
Masangó ma mamá
http://www.mabiki.netLingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Kelasi Motíndo Kinshasa
tó
Makanza
bokó boyiké ndakisa
7-8 e-bi
Makanza ya bya Etabe ya Mandeni
Bitabe bya Mandeni
Kinshasa ya ya Etabe ya Mandeni
Bitabe ya Mandeni
9-10
n/m-n/m Makanza ya ya Ndáko ya Mpoyi
Ndáko ya Mpoyi
n/m-ba Kinshasa ya ya Ndáko ya Mpoyi
Bandáko ya Mpoyi
9a-10a
ø- ø Makanza ya ya Wenze ya Kikwit
Wenze ya Kikwit
ø-ba Kinshasa ya ya Wenze ya Kikwit
Bawenze ya Kikwit
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Kelasi Motíndo Kinshasa
tó
Makanza
bokó boyiké ndakisa
11-10 lo-n/m
Makanza lwa ya Lopángo lwa sóso
Mpángo ya sóso
Kinshasa ya ya Lopángo ya sóso
Mapángo ya sóso
11-6 lo-ma
Makanza lwa ma Loboko lwa tatá / loboko la tatá
Maboko ma tatá
Kinshasa ya ya Loboko ya tatá
Maboko ya tatá
14-6 bo-ma
Makanza bwa ma Bokono bwa libumu
Makono ma libumu
Kinshasa ya ya Bokono ya libumu
Makono ya libumu
15 ko Makanza ya Kolangwa ya Kitenge
Kinshasa ya Kolangwa ya Kitenge
"na"a) Si le premier nom est
“tatá”, “mamá” ou “yayá” b) Si le deuxième nom est un des pronoms personnels indépendants
ngái, yó, yé, bísó, bínó, bangó, yangó
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Ndakisa (exemple) :
tatá na Kabongo (le père de Kabongo)
mamá na baNgalula ( la mère des Ngalula)
yayá na Mado (la grande soeur / le grand frère de Mado)
Sóso na ngáí (ma poule) littérale : la poule de moi)
ndáko na bísó (notre maison) la maison de nous
mwásí na yé (sa femme) la femme de lui.
Pour le reste on utilise "ya"http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Bolíngami ezangá elíngami
(liaison sans particule génitive)Ndakisa (exemple) :
mwána mwásí fille (enfant femme)
mwána mobáli garçon(enfant homme)
sósó-pémbé (coq blanc)
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Elongi ya makelelo (La morphologie verbale)
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Le verbe est composé de trois parties :
ebandi, mobímbí, esuki . Ndakisa (exemple ):
nazóngákí na-zóng-ákí na : ebandi zóng : mobímbí ákí : esuki
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Trois temps du présent Présent général Présent continuatif Présent habituel
formation On remplace le a terminal par í
Kozala conjugué au présent général + verbe à l’infinitif
On remplace le a terminal par aka
Exemple : kosukola (se laver)
Nasukolí basáni. J’ai lavé les assiettes
Nazalí kosukola basáni. Je lave les assiettes.
Nasukolaka basáni na tóngó. Je lave les assiettes le matin.
usage L’action vient d’avoir lieu
L’action est en train de se dérouler.
Ce qu’on fait habituellement.
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Ngonga Ndakisa Exemple
Passé lointain Nasáláká mésá J'avais fait une table
Passé Nasálí mésá J'ai fait une table
Passé figé Nasálá mésá J'ai fait une table (dans ma vie)
Imparfait Nazalákí kosála mésá Je faisais une table
Futur Nakosála mésá Il fera une table
Impératif Sálá mésá Fais une table
Souhait Násála mésá Que je fasse une table
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Les dérivations verbales Des particules indiquant la dérivation s'insèrent entre le radical et la finale
Verbe de
départ
is am an el
kosála kosálisa kosálama kosálana kosálela
Faire,
Travailler
Faire faire,
Faire travailler,
Aider
Être fait Se faire
reciproquemen
t
Faire pour
Travailler pour
Asálí mésá Asálísí mésá Mésá esálámí Basálání mabé Asálélí yó mésá
Il a fait
une table
Il a fait faire une
table
La table est
faite
Ils se sont fait
du mal.
Il a fait une table
pour toi.
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Bilakisi (Les démonstratifs)
Lingála courant
óyo yangówáná
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Lingála de Makanza
óyo devient -ye yangó devient -angó wáná devient -ná
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Makonzami pé bifandisindimbola
(Les adjectifs et les déterminatifs)
Courant : malámu, moké, molaí, mabé, mokúsé, moíndo (mwíndu), monéne, mobésu, makasi, motáné, mosúsu
Makanza : -lámu , - kε, -laí, -bé, -kúsé, -índo, -nέnε, -bésu, -kási, -táné, -súsu
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Ces adjectifs sont peu nombreux.
En général on utilise le verbe décrivant, en infinitif précédé
de "ya" ou la forme “passé figé”
Manga ya kotela / Manga eteláune mangue mûre
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Mitúya (Les numéraux)
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
1 mókó én2 míbalé dé3 mísáto trwá4 mínei kátre5 mítáno sén’ki6 motóbá sísi7 sambo séti8 mwambe wíti9 libwá néfu0 libungútulú zeró10 Zómi Dízi11 Zómi na mókó Ón’zu12 Zómi na míbalé Dúzu13 Zómi na mísáto Trézi14 Zómi na mínei Katórzi15 Zómi na mítáno Kén’zi16 Zómi na motóbá Sézi17 Zómi na sambo Diséti18 Zómi na mwambe Dizwíti19 Zómi na libwá Dizinéfu20 Túkú míbalé Vén’ti
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
21 Túkú míbalé na mókó Vén’teyen 22 Túkú míbalé na míbalé Vén’dé 23 Túkú míbalé na mísáto Vén’trwa 24 Túkú míbalé na mínei Ven’kátre 25 Túkú míbalé na mítáno Vén’sén’ki 26 Túkú míbalé na motóbá Vén’sísi 27 Túkú míbalé na sambo Vén’séti 28 Túkú míbalé na mwambe Vén’twíti 29 Túkú míbalé na libwá Vén’tinéfu http://www.mabiki.net
Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
10 zómi Dízi20 túkú míbalé Vén’ti30 túkú mísáto Trán’ti40 túkú mínei Karan’ti50 túkú mítáno Sen’kan’ti60 túkú motóbá Swasán’ti70 túkú sambo Sepitán’ti80 túkú mwambe Katrevén90 túkú libwá Nonán’ti100 kámá Sán109 Kámá mókó na libwá Sán néfu110 Kámá na zómi Sán dízi1000 Nkóto Míl2000 Nkóto míbalé dé míl3527 Nkóto mísáto na kámá mítáno na túkú míbalé na sambo Trwá míl sénksán vénséti
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
http://www.mabiki.net Lingala 2011 Bienvenu Sene Mongaba Universiteit Gent
Botondi! Mersi!