Debreczen 1866. Augusztus 19. szám ötödik évfolUeirjl'llMl

n íliiile u v iiH áriin ii.«vrL>

(1 m , K I évre 3 f ru hiront liúrn I írt. 80 Ur. SzerhHutö én h l- M iló li lv K la t a i*inrz- U t f í Ili

ilirdctúsi t l i j : Kégjlinsnüo** jio lit dóiért egysteri hirdutésuéi & kr. héroinKiorinál 4 kr, Iflkb- iiö r in é l vagy nagy ter­jedelmi! hirdetésnél ür-

lesiániilóo.

HORTOBÁGYKÖZHASZNÚ ÉS M ULATTATÓ TARTALMÚ HETILAP,

egyszersmind a debreczeni szinflgyegylet, gazdasági egyesplet, zenede- és dalárdaegylet, kertészeti e(több helybeli társulat közlönye.

E g y e n i t á m á r a t & k i l.n jm n k számúm

lu U fü lü i h ír do lm ány eket e ifn g n d : R á r s b e u 1 B rnu ne r J. t i . W n c l i lr i Wfmy a kereskedése, f l j . - p e l ik A . Ila s n e n n lr in é» V oglcr. 91* F r a n k * furttmn i M o lien O ttó iá e g o r kkn yv kerenkedO- se. t í . L . Daui.e és T í r ­ta. M anbw rsb tau t Haasrnslrín és Vogler, Doube t i . I . és Társa.

egylet, takarékpénztár és iiüksége.Hérlintfteui( io ld b e rg e r A . T .

Van-e valódi szükség hazánkban, és legki zelebb városunkban polgári iskolákra?

Z.— A nép szellemi kifejlődésének mérlegét a különböző irányú tanintézetek számában találjuk. Azon nép, mely a szel­lemi téren haladni akar, tud gondoskodni nzou eszközökről, amelyek ezen haladást könnyítik, elősegítik vagy legalább lehe­tővé teszik. Hazánkban is az iskolák számát vevén népünk szel­lemi műveltségének mérlegéül, úgy találjuk, hogy nem állunk épen utósó helyen az európai uemzetek között e tekintetben s talán jelen fenálló tanintézeteink az e téren jelesbek által már czélba vett s rövid időn foganatosítandó újjászervezés mellett meg is felelnének az e tekintetben való szükségletnek, ha az át­alakulás korszakát uem élnők s nem éreznök,hogy gyinnasiuinnink és reál-tanodáink, úgy amint azok jelenleg szervezve vannak, nem felelnek meg a társadalom igényeinek minden tekintetben, mert azok szervezetében a nemzet zömének, a polgári állású egyéneknek életrevaló kiképzéséről kellőleg gondoskodva nincs. Gymnasiumaink ugyanis csak azon növendékek által látogat- tatlmtnnk sikeresen, k ik a szorosan tudományosnak nevezett pá­lyán szándékoznak haladni, kikből idővel orvosok, lelkészek, tanárok, ügyvédek leendnek. Ha most a gynmasimuokbúl az egyetemi pályára eljutottak számát megtekintjük, úgy találjuk, hogy a gymnnsiumi tanulóknak alig 6Qu/u-ka ju t el az egyetemi pályára, aminek oka azonban korántsem mindig az elmaradot­tak netnláni hanyagságában, m int inkább abban keresendő, hogy a nem szorosan* tudományos pályára készülő növendékek szá­mára szervezett közép-tanodáink nem lévén, a szülök kénytele­nek gyermekeiket, hogy azon ideig mig iparra, kereskedésre, vagy guzdaszatra adathatnak, még is iskoláztassanak, gymna- sinmbn beadni, de melyet a mesterségbe vagy kereskedésbe lé­pésre szükséges kor elérésével, (többnyire m int i o s z tanulók) oda hagynak, miután nz ily növendékek rendesen azzal biztat- gatják magukat a neui tanulásra, hogy a gymnnsiumi lő tantár­gyaknak, leendő életpályájukon úgyis kevés, vagy épen semmi hasznát nem veszik. — Ilnsonlóképen áll a dolog, a reál-iskolák­kal, mert ezek ép oly kevéssé elégítik k i a közép — az ipa- roa-koreskedö és gazdálkodó-osztály igényeit, m int a gyraua- aiuinok. Hogy no szaporítsuk ti szót, egyszerűen kimondjuk, hagy reúl-iskőlúlnk tul-tudoiuúnyosnk s hogy nz exnet tudomá­nyok azokban a legtöbb növendék életczéljának meg nem felelő terjedelemben taníttatnak s a hat rövid évre szabott, laulölynin- bnn oly tömérdek feldolgozni való anyaggal vannak túlterhelve, melyeket maguk a legkitűnőbb felfogású tanítványok isid ig U r­nák megemészteni.

De lm a reáltanodák szer vezető azok kiképezése ezéljáimk, ktlc mérnökök, bányászok, erdészük, gyám otok, vegyészek a építészek stb. akarunk lenni, tökéletesen megfelelni, és — nzou nagy úsztálv élotezéljának, melybe n kereskedőket, iparosokat, gazilálkudÚKat sorozzuk, épugy nem felelnek meg, m int a gym- mudumok: mert az elsoroltuk a reál-tanodábau oly roppant ter­

jedelemben tanított exnet tudományoknak ugyan, a csupán leg- gyulturlallhb dolgokkal foglalkozó életpályájukon kevés vagy semmi hasznát, nem veszik.

Ha tehát már semfa gymnasiumok sem a reál-tanodák nem alkalmasak az általunk említett közép-osztály képzésére, miután sem iparunk, sémi kereskedelmünk annyi és oly elvont tudományt, m int azokban! taníttatnak, nem igényel, — vilá­gos, hogy ezen osztály szénára, egy külön, amazonétól eltérő irányú, ezen osztályok életczéljoinak teljesen megfelelő tano­dákról kell gondoskodnunk, követvén példáját az ezen közép­iskolák szükségét már régen belátott német népnek, mely szá­mos gymnasiumni és reáltanodái mellett, még számosabb, a csupán az említett három osztály képzésére számított, úgyneve­zett polgári iskolákkal bír; —- Hogy mik ezen polgári-iskolák, miő szervezettel bírnak külföldön, minő szervezettel kellb irniok nálunk s mennyiben van ekekre szükség hazánkban és legköze­lebb városunkban, arról a jövő számban fogunk szólnni.

Kísérletek angol buzafajtákkal.

Az angol farmerek aTuivelendö búzától fűkép azt kivált­ják, hogy nz a szemtermésnek jóminöségs és bősége mellett, szilárd és mennyire le h e lj rövid szalmával b írjon; ez utóbbit pedig azért óhajtják, hogy a búza erős trágyázást, megdülés nél­kül, elviselhessen. Ezen tulajdonságot a legkitűnőbb angol bu- zafajták nagyobb része valóban mutatja is ; amely körülmény sok, magas mivoltségü öngól gazdaságra nézve nagy jelentőség­gel bir. A német vagy magyar gazdák azonban, k ik gazdag szal- matermésre joggal nagy súlyt fektetnek, a kurtaszáru angol bú­zával nem igen lesznek megelégedve. Ami pedig a megdőlést ille ti, melytől a hosszuszárti búzánál tartani kellene, úgy ettől olyannyira nem kell félnünk, mert egyrészt földjeink igen ritkán vannak oly gazdug Irágyaerőben, mint a magas mivcltségU an­gol földek és másrészt á nedves telek vagy tavaszok, melyek a megdőlést leginkább szokták előidézni, nálunk inkább a ritka­ságok közé tartoznak.

Máskép áll a dolog a 8 r. e m t e r in é s r e nézve. A te tt k í­sérletekből világosan k iderü lt, hogy k e d v e z ő id ő já r á s m e l le t t az uugol huzatod ták majd mind tetemesen nugyóbb szemtermést nyújtottak, m int a németországi búzák. Egyes vdl- fajtdk némely esetekben lucijd csuk még egyszernnnyit termet­tek ; mi számos gazdát arra indított, hogy a hazai fajták mellő­zésével csupán angol fajtákat termeszszen. De egészben véve és higgadt számitds mellett nz eredmény még sem oly kedvező, m int első tekintetre mutatkozott; mert a jobb években ter­mett többlet a kedvezőtlenebb években tapasztalt részben való vagy végképoni terméshiduy által majd teljesen kiogyonlittetett.

Ennélfogva tokát nz angol buzafojIáknak szem előtt tartva az érintett bizonytalunságol — mugns szemterméseikdn* eznra sem adhatunk elsőbbséget ami, időjárás iránt edzett, hazai buzaihjtáink fölött.

Ezeket immdja llurtsle ln, a németországi buzaiujtdkva vonatkozólag. Tán iiem tévedünk, lm ugynnazt hasonló mérték- bon, magyar buzuiajlálukra Is érvényesnek tartjuk.

Ami a búzának külső tulajdonságait Illeti, u. m, n kuldBZ- unk és szemnek alakját meg teljét, u szalmának hosszát és m i­lyenségét, u bokrosodén mértékét Htb., mindezekre az angol bú­záknál a kísérletek egész folyama alatt lényegeH változás vagy

épen clfnjzás tapasztal tatett.*! Csak kevés fajtánál mutatko­zott rövidülés és lazulás & kalászokban, vagy csekély súly- és tcljapadás a szemekben; miglen a legtöbb buzafoj teljesen ál­landó maradott; sőt egyesek a szemtermésben — a mag telje és súlyára nézve — még javultak is. Ezen eredmény éppen nem fog feltűnni, ha tekintetbe veszszük, hogy az angol kiima a na­gyobb nedvesség m ia tt, k ivá lt a nyári hónapokban, egészben véve kevésbbé alkalmas a búzatermesztésre, m int Németország (vagy épeu Magyarhon) éghajlata. Bizonyítja ezt a Skótországban tett azon tapasztalás is, miszerint a dnnzigi vörös buzn még u legtermékenyebb vidéken (Lothion) termesztve, már rövid idő alatt jóságából vesztett

Átalábun véve az angol buzaféléket a s z e m n e k m i n ö- s ó g é re n é z v e nem szabad magasabbra becsülni, m int a né­met buzaféléket (bátran hozzátehetjük — és m int a magyar búzákat). Egyébiránt e tekintetbeu az angol válfajok között nagy különbség vehető észre. Legkitűnőbbek közé tartoznak többi közt a talavern-, ehiddnm- és fonton-buzák; de ezek is id ig vetélkedhetnek a héj finomságára és a liszt bőségére nézve, pél­dául a frankensteini vagy más jeles német búzával. —- Silányabb minőségűek nz angol vörös búzák például & spalding- és a kés- singlnnd-buza. Legsilányabb pedig a Triticum turgluum válfajai, milyenek többi közt a Sz.-llona, Pains, Defiance-, és a Kivet búzák; ezek mind különösen vastag héjjal bírnak.

Nem szabad it t említés nélkül hagyni azon körülményt sem, miszerint némely esetben u pékek az angol vörös fajtákat és a Triticum durunmok válfajait nem szívesen veszik ; azt ál­litván, hogy n süteményre alkalmatlan lisztet szolgáltatnak. Keményítő-gyártásra is szívesebben veszik a német, semmint nz ungul búzát, miután ez utóbbi nagyon gazdag sikérben,

Az angol buzn különböző ta la jt kíván, &z egyes válfajták szerint Angliában a búzát nagy terjedelemben még oly földe­ken is termesztik, melyek laza és homokos minőségük miatt, ami felfogásunk szerint, búzatermesztésre már épen nem al­kalmatosak. Azon nngol fajták közé, mely német gazdaságok­ban történt kísérletek szerint, s i lá n y a b b h o m o k k a l is megelégeszuck, különösebben tartozik a kessingland- és a epal- ding-buzn, mely utóbbi ezen okból gyakorta h o m o k b u z á - lu ilc is neveztetik. A fe h é r angolbuzának válfajai azonban sok­kal magasabb igényeket tartanak n talajnak erötani milyensé­gére és termőképességére; ilyenek különösen a ehiddnm-, fon­ton- és mummy-buza.

Nem lehet említés nélkül hagyni továbbá azon körülményt sem, miszerint nz augolországi klíma — a nyári hónapoknak nagyobb nyirkossága miatt — kevésbbé kedvező a búzaminősé­gének kifejlesztésére, m int a kontinentális éghajlat. Ezen körül­mény okozza egyszersmind uz angol buzafajtáknak nagy érzé­kenységét a téli időjárás iránt idegen országokban. A tapaszta­lás ugyanis tanúsítja, hogy nagy hidegek, hosszan tartó havak és száraz fagyok ltom tavaszszal nz uugol buzafajtáknak egyaránt ártalmasait. — Az utóbbi évokben, mióta az angol buzafojták

( * Hogy u nolulihi hclitivolliotö villluiiliokhiitoinbbBii meflliMli- nuliuldti Itiitymii'lt, ut m aiul! ltuigvoldali próbilk lurtntloli fon, úgy- nihilén iu uIhA IdmMuii vulúmu1!, mi ml un ugyus vdlfnjliól ba é ré i idejn- kor vgénit növényük khmihunítnllnli, molyuk ü Miié a « kdaŐldd lurmé- tfchkol mludlg üiiialinioiilittuHhk.

T A H C 2 A.

Az tt lilM II.II (Ml ti (I« lt A la d á r t ó l .

Szörnyű ez iu'vx I üli, iii}kki3IuI( estik öt - (lányos keserv 111 Hxdi-iiü (ijltiiln i S nézzétek ott nzou sötét roilöt,Szemöldu ItU/.l, m it iiu.BiilWt.il it Itln,- Tekintetével inoirt. In szorlidár, M lklntlm m um lllá : Imii, 11/ llUlO/.ülc 1 1’oillB nuiii tolvuj, bciu puliig betyár —KI vngy lnlt, öli te BKCgiSny öklözött 1

Megtört nlnltjilii rongyok csllggouek, K iállva véle száz estit s v ih a rt;Kopott saruját a s í r ettu inog,EgéBZ lényében olyan clcslkart.S lo t. . . a / onltl nlnoscii iiicbs/ ü már, o t t innjii lenyugszik a bokrok k l l / t l t t : I'u.llg nőm tolvaj, som pátiig betyár —KI vngy hát, oh to szegény Uldtl/llltV

llnzátlnn bolyg — a Járatlan utjain Kíséri őt a boszú szellemű;Köbléből cgy-cgy sóhajt tép n Itln, llnjáha majd a szél markol bele.Megy, megy. .. piaiig iiIiiob, hl mája vár, hhnuer-H/IiiébUl ti h lvotiiő /titt.; l'c illg nőm tolvuj, som pedig betyár - KI vngy hát, 0I1 tu nzogény llhlllzOlt V

Holmjt, zokog. . . miütl Ismét néma lesz. iloroligó ősz,lilék szállják meg ngyát; Kul-folluklnt; inlmlon kin árva nősz Tépett lelkén oly Izgntón hat ál.Ugy kiu csupán, m it még keblélm zár, lírilnesell még életéhez. Ol t - l'edlg nem tolvaj, Hetit pedig betyár - - K I vngy hát, oh to szegény UldOz.OtlV

ISzomébutl vizsga (élulom pihen,Keblében őrlik ruttegés Ink lk ;Míg utl, ulrnjlve Iteblo tnélylben K gylllttlel táphUIn ningzntlt. ..Szeretni i) rég ulIuU\it<i már,Iteménye, liltu messze költözött; i ’etllg nem tolvítj, som pétiig betyár KI vngy liát, oh te szegény Ilidé/Hl tv

Kinézi gyakran Midiit kél a mip, ü r ll l s alkozzit átkos életét |8 midiin oljő n színes alkonyat,8 a nap leszáll s 11 hold helyébe lép - M ereng...s elméjű ineseze-inosszo jár,H bujtloslk, m int 0, ég és Ibid közötti l ’ edlg nem tolvaj, sem pedig betyár ■KI vngy hát, oh to szegény Üldözött V

l ’uszták magánya az ö lakhelye,I t t sírja ö ki forró könyult;Siratja azt, m it ugy moggyltlöle:Az on ibo rt, s lelltu megktttinyobbcdlk...Szép 1... s mégis rét 0 told előtte már,Minden bokor re jt cgyogy ördögöt; l’ edlg 110111 tolvuj, sem pedig betyár —K I vngy hát, oh te szegény Üldözött V

Megy, megy, bolyong, Jár - b IiiiIi I most összerogy, Nem bírják többé fáradt izm a i:Mindinkább érzi, hogy oröjo fogy,S zokogni kezd, sir, lóikét slrjn k i , ..Zokog... s a szél zúg, és csörtetve Jár, link I — így k ié lt fel — I tt uz üldözök I Pedig nem tolvaj, som púdig betyár — t'snpáu egy Jé a sok go 110hz közölt,

Vá/lnlok íi Mromnl iMMtölliöl.- K O i l i : 8 - í . < T - ( . -

tVego.) ö, M a já l is .

Ulzony soliftt w.míu ÍuVbk tiitölcnM n ntttzoltó-egylettnil u tu á su tllk kapun klvlli, egy szép I t t sí gon.

uo □ öl, terjedelmit ponyvásától'ttlnlk szemllnkbe. Költljo m int a deszka, homloznlán s belsején zészlé-ordö leng; előtte gyepes domboeskáu a vlzlpnska nagy és kis bot, fejsze, horog létra, lámpás, vlzliordó vedrek fölnkgntvn, lölezlfrázvn.

lle ll ll II sátor ragyog a gyertyák fényétől; akármerre né­zés/., látod nuigndnln tükörben, A sátor,kerített udvarral van kit* rtllvúvo, kizárva a hívatlanokat; az udvar egyik szögletében rznkránz, más bolyon ruhatár, odébb földbu vájts levelesgnlybél készölt korcsmák; 11 hordók Itörlll dlák-plnczéruk, felgytlrt kar­ral, fehér-kötővel; nyakukban lóg a dugo-huző, — Klvlli száraz rőzso-lobogó lángjánál, vusbográesbnn Itészlll n kedves .11 á l l­ít I- és K l r á Iy n á c s l" nz ízletes vacsorát,

Mindenfelé olyan kedves rendes rendutloniég. Az udva­ron to rko ll asztalok HUH szentélyre, dhllt-lólszolgáloltltnl.

Ilyen 11 d iáki Müge tizet, fölszolgál, esnkhőgy vendégel ulégudvo távozhassanak.

I.assnnklut népesedik uz udvar, végre a suli Jövö-utuuö kocsi, alig bírja szállítóul a várva várt kedves vendégeket., ..

Kihagyom a vacsora leírását, Pnnlt uinodn vezetlek, hol egy lorllutluu tisztulnál; esoport Untai ember áll. Sem kés, nem vnin, azért Jóllaknak; hönnyll enni, ha vau mlt.aztllán meg nem azért Jöttök ők Ide, hogy egyenek,,,,

Nézzed csalt, hogy mozog a lába mludegylknuk, szerelné már, lm iiuznák azt a Jó t a lp a l á v a l ó t ; lopva teklntgetuek a távoli asztal mellett ülő szépekre....

Kste le tt; ragyog a sok gyertya-fénytől a fa.Megszólal a zene, mely eltet és v id ít..,.Helyreigazítva nyakkendőjét megy a diók a sátor felé;

néz, néz,. . . egyszer tánezra kél, kezdődik n jó kedv, Járja a „namég" és „hogy volt csalt VI" ......................

Havit! a Hatni ember, 110111 azért, hogy fáradt, e p r iü l a ! m iatt reggelig Is, — . . . de pár szép szem hevíti, - hogy ne j iennu melege; de azért Járja, nem lankad, el sem hagyná, harsak I a zenész meg uem Hokultu volna már.

Most a k á n t u s áll elő.. ..Hangzik az „Isten áldd meg u magyart” ozuldii szebbnél

szebb dal. Ismét tiliicz, dal és láncz, inlndnkuttő vidít és éllel. Szabad, nyílt tlljtl van a kedvnek, de azért nem la jlll el,

Tekints k ö r ít i; uillldrnUtt élet, ötöm, vlgsóg.Amott szaval egy; I tt duuoiunlt, nmodn éleseinek, bent a sátorban pedig a Jnlroáram a táncz.”

Kh ez, így megy liitsBiinklnt oszlik

ven szépek, kedves emlékett itiilr a veudégkoszorti, lévainak a kell­éket hagyva, és talán vlve Is M agokkal.

Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtára Jelzet: G485; Z6061

Közép- és Éjszaki-Néraetországban tetemesen elterjedtek, ezen szomorú tapasztalás ismételve tétetett; minek következtében számos gazda bizoüalma az angol buzafajták iránt nagyon csökkent és többen közülök ismét a belföldi fajták termesztésé­hez tértek vissza. •

Egyébiránt nem minden fajtája az angol buzanak egyaránt érzékeny az időjárás mostohaságaira. A f e h é r fajták “ talán véve jobban vannak kitéve a kifagyásnak, m int a v ö rö s fajták. Ez utóbbiak közt ismét legérzékenyebb a g o 1 d e n-d r o p-buza; keményebb természetűek a s p a íd in g - , 1 am in a s- és c lo - ver-fa jták, miglen a k e ss in g la n d -b n za a té li időjárással legjobban látszik daczolni.

Visszapillantva az angol buzafajták mivelésével eszkozlott eredményekre, azt kell bevallanonk, miszerint a nagyreményű várakozások nem mentek teljesedésbe, és Hartstein majdnem hajlandó kinyila tkoztatni: hogy az angol búza, a németországi(kivált éjszak-németországi) viszonyok közé nem való : amennyi­ben kevés a kilátás, az angol buzafajtákat o t t meghonosítani.

Máskép áll n dolog a kedvezőbb közép- és déli-németor­szági fekvésekkel. Habár az angol búza i t t sem nyújt teljes biz­tosságot; mégis az idő mostohnsága okozta rósz termés i t t már sokkal ritkábban jelentkezik és egyes éveknek vesztesége más

* éveknek bősége által gazdagon pótoltntik. (Ezen véleményt ha­zánk kedvezőbb fekvéseire nézve is elfogadhatjuk).

Végre Harstein az angol búzák termesztésére nézve a kö­vetkezőket javasolja :

1) Választassák kedvező fekvés és erőteljes jó alj.2) A különféle fajták közül különösebben azoktermesztes-

senek: melyek kisebb mértékben történt clőleges kísérlet után az illető helyiséghez legnlkalmasabbaknak mutatkoznak.

3) Miután az angol buzafajták kedvező viszonyok közt sem nyújtanak ÍÖltétlen biztosságot, ennélfogva mindenkor (ki­vált pedig a nagyobb birtokokban) tanácsos, a buzavetésnek egy részét a hazai fajtákból nevelni fel, hogy a nemsikerülés esetére az idegen fajta ezen fontos terményágban oly nagy za­vart ne okozzon.

4) Az angol buzafajták őszszel k o rá n vettessenek el, minthogy, tapasztalás szerint, a tél előtt erőteljesen kifejlődött angol fajták kevesebbet szenvednek a té li hidegektől, mint a későbbi vetésüek.

5) A télen átlátszőlag erősen károsodott angol vetéseknek kiszántásával nem kell nagyon sietni; mert többszörös^ tapasz­talás megmutatta, miszerint épen nz angol fajták, különösen a korábbi vetésüek, nyirkos, meleg időjárás mellett tavasz utóján még föltűnően magokhoz térnek, erősen megbokrosodnak és ; gazdag termést nyújtanak. j

A sokféle fajták közül termesztésre leginkább ajánlja i Hartstein:

a) gazdag talajra, igen kedvező éghajlati fekvésben, a fe ­h é r búzának következő fa jtá it: u. m. a c h id d a m -, hun - te rm és h o p e t o u n-buzát.

b) kevésbbé kedvező viszonyok közé a sokkal szerényebb követelésü v ö rö s búzát, nevezetesen ennek s p n 1 d i n g-, I lá m m ás-, c lo v e r - és k e s s in g la n d nevű fajtáit.(E. G. L.) S p o r z o n P. i

130

ke-érlekezleten ugyanis Poroszország olasz meghatalmazottnak részvételét is kívánta a békealkudozásokban, nini azonban Ausztria részéről erélyesen visszautasittatott — m int ezt Beneschauból f. hó 12-én a „Pressédnek távirják.

Az olaszokkal való alkudozásokat illetőleg annyit írha­tunk egy — aug. 13-káa G ö r c z bői ke lt távirat szerint, hogy a békeelözetek alapján négyheti fegyverszünet köttetett. A deinar- catio-voual a Tagliaraento; Dél-Tirolbol a katonaság teljesen kivonntik; az osztrák sereg által megszállott várak pedig külön alkudozások tárgyát képezendik. . , „ . .

Az éjszaki német kormányok es Poroszorszug közötti be- kepontok — m int Berlinből taviiják, — aláírva oda legtobb- nyirc már megküldettek. . . . .

Némelyek ujabb bonyodalmakat sejtenek a r a jn a i k e r- dés újból fölmerülte miatt, melynek alapossága ugyan meg hi­vatalos utón nincs megerősítve, de nagyon állítják, hogy' Napó­leon császár úgy nyilatkozott volna, hogy: ha Poroszország annyi királyság és fejedelemséget elfoglalt s a többi fö llött is a főurnlmat mögához ragadta : i t t nz ideje, melyben az európai hatalmak sulyegyene fölháborittntvau, Francziaország ereje is gyarapodjék; például a Rajna folyam által képezett határokkal s talán Belgiummal. Ami a rajnai határokat i l le t i : ezt Porosz- ország nem a legszívesebben engedné át s ez nagyon kitűnik Bismark ur lapjából a „Norddentschc all. Zg.“ -ból is, mely be­vallja, hogy „Francziaország oly kárpótlási követeléseket tesz, mik a németeket k i nem elégíthetik."

Vannak, k ik szinte bizonyosnak tartják, hogy Franczia- és Poroszország akép értettek egyet, mikép Francziaország a németalföldi Luxemburgon kívül még a régi fronczia ;beszöge- léseket, Philíppeville, Marienburg és a belga területen fekvő Bouilont nyerje, inig a belga királyság a németalföldi Limburg és a luxénburgi nherczegség egyrészével kárpótoltatnék.

A „ T im e s * angol lap szintén hozzá szól a rajnai kérdés­hez s úgy tekinti a franczia követelést, mint mar elhatározott dolgot, melynek teljesítését, ha Poroszország megtagadná, oly háború keletkeznék miatta, melyhez az eddigi csak gyermekjá­ték volt.

Londoni — aug. 15-dikéről kelt távsürgöny szerint Na­póleonnak már átnyújtó a porosz követ Poroszország válaszút a lmtar-kiigazitást követelő franczia jegyzékre. Poroszország e követelést elfogadlmtlaimak nyilvánítja. Napóleon azt felelte, hogy a közvélemény által indíttatva lévén ezen jogosnak tarto tt kívánságot kijelenteni, egyszersmind helyeseknek ismeri el Po­roszország én eit, megjegyezvén, hogy a Franczia- s Poroszország közötti jó egyetértés semmi esetre sem znvnrtatik meg. A csá­szár reméli, hogy Poroszország a Majna-vonalat nem lépi át.

Folyó hó 15-diki berlini távirat szerint a békének Ausz­triával megkötése nemsokára megtörténik.

Hogy áll a világ?(S.) Európában minden nemzet lázas érdekeltséggel lesi

és várja, minő fordulatot vesznek a dolgok, melyeket B is m a rk h u színfalak mögött működő Napóleon rendeztek s eddig oly következetességgel vezettek.

Losz-ö kilátás a békére, vngy ismét irtó háború rázkóü- tatja meg a beteges Európát: valószínűleg a közel jövő titka már.

Ha a békealkudozások Ausztria, Porosz- és Olaszország közt teljes eredményre vezettek: akkor a közel múltban viselt véres háborúk mezeién, u békekötések nz ellenségeskedő felek közt átléphetlen korlátokat vonnndnnk. De a viszonyok ismét uj és fenyegető alakot kezdenek ölteni s tartani lehet, hogy u már- raár nagy ordlylyol folyó bókcnlkudozások mllvéro ismét knnó- ezot vet valamely láthathm kéz s a viszálkoilások dúló h emész­tő lángja újra fellobog. Ausztria és Poroszország közt a béke megkötése elé mint látszik uj akadály gördült Ismét, amennyi­ben a porosz megbízott olyat kövotclne, melybo Ausztria i'uy- átálában nőin egyezik. A Prágában, folyó hó 12-kéii tartott üé-

Vastag és veszélyes balvéleioény.(A tiszaszabályozás körül.)

A „H o n " f. évi június 20-diki számúban Szoiubuthelyi József polgártárs, u mostani nagy szárazságnak n tiszasznbá- lyozást vetvén okúul, azt állítja, hogy míg a Sárrét és Tisza k i­öntései le nem csapolt attak, 11% s z á ra z é v e k r ö la z a l f ö ld tu i t se m t ud o 11; tnióta pedig a tiszaszabályozás levonta a v i­zeket, évről évre uralkodnak a száraz idők. Megemlíti azt is, hogy ö nem tudós, csak közönséges gazda.

Ivar volt azonban « mentegetőzéshez fogni, mert a koszo­rús angol és német tudósok munkáiban épen úgy föltaláljuk etno megrögzött balvéleinényt és előítéletet, mint a mi egyszerű né­mely gazdáinknál is. íme bemutatok egy ily századok óta szé­delgő és bolyongó előítéletet, mely légből kapott axiómán máig sem szégyen lenek vitatkozni még nz elméleti gazdasági írók is. Azt állítják ugyanis, hogy az e r d ö k é s heg y v k a lég gőzeit vngyls a felhőket magukhoz vonzzák, és Így az eső s z á r ­máz ta tó l .

E Imlvélmnény szégyenére vélik a tudománynak, mert ez turmészet ellenes élül és, és Így képtelenség. Ebből csuk az bizo­nyul be, hogv az ingyent ml unok a leniiészetvizsgilléssal nem akarnak bajlódni, hanem egyik a másik tévelygéseit hitelbe fel- kitnvdn, ezekkel végig hegykélkedik a természcitudományon. —S lm aztán azt, kérdezzük tőlök, tudjék-e nem azt, hogy mi* I

bői, hanem m ik in t . származik az eső? * csakúgy félvállról, könnyedén felelnek.

Én biztosan hivatkozom a Duna, Tisza s Erdély közt eső lapálytérségeken lakó gazdáinkra, hogy 183G. évben, midőn a Tiüza szabályozósához hozzá sem fogtak, e roppant részén az or­szágnak oly szárazság volt, hogy a gulyák éhen bömböltek, s a kutakból a vizek kiapndtak, s az így elhullott marhák és juhok gyomrából marokkal lehetett kiszedui a fekete, földet, melylyei éhségeiket akarók enyhíteni. — De már az 1834. év is igen szá­raz volt, holott a tiszoar kiöntéseit sem azelőtt, sem akkor még semmi sem gátolta. Kérdés tehát, liogy a mostani szárazságnak m ikint lehet a tiszaszabályozás az oka?

1830., 1834., 1836, mind igen száraz évek voltak, k ik e li tehát nyomozni, vájjon voltak-e ez években a Tiszának kiönté­sei? - s ha nem voltak, m iért nem voltak — és ha voltak, miért volt mégis szárazság ?

Amit 1863-bán megjósoltam, hogy Nyugat-Európában s Angliában 18G4. évben szárazság fog uralkodni, valóban betel­jesült, s Angliában igen szttk termés v o lt ; igen de Anglia szi­get, s környékén te li van tengerszemekkel s öblökkel, melyek a száraz földbe messze benyúlnak; ha tehát azt állítjuk, hogy a Sárrét és Tisza lapályain levő kiöntésekből eső származik — mikép van, hegy a tenger közt fekvő szigetben szárazság ural­kodott? s vájjon mi a tenger kigőzölgéséhez képest a Tiszának minden kiöntése és vize, mely még harmatunk is csekélység ?

Akik figyelemmel kísérték az időjárást, tapasztalták, hogy igen számos években, midőn a hegyes és erdős Kárpát vidékein Szepes, Sáros, Máraniaros megyékben nagy szárazságról pnunsz- kodtak, a Tiszamellék cs Duna-Tiszn közötti lapályokon meg is unták az esőzést, és viszont, midőn a lapálytérségeken szárazság volt, eme hegyes és erdős vidékeken s olykor Erdélyben is esős évek valúnnk.

Szabadságot veszek tehát, egy kis értesítést és utasítást adni, melyre legközelebb az érin tett czikk adott jogot.

Olvassa meg bárki az egész világ könyvtárát, s raeglá- tandja, hogy a physikusok épen annyit tudnak az eső mikinti származásúról, m int a cz ikk iró ; — azaz, azok is kathedraliter peroraljúk, mily világos azon sötétség, melyben ők semmit sem látnak. — Ennyiben tehát nem szégyelhetí magát, ha azon elő­ítéleteket segíti terjeszteni. Hiszen még ezért nem lehet két­ségbe vonni sem gazdasági ügyességét, sem becsületességét, lm azon balvéleményben van, hogy a hegyek és erdők szintén, mint a Tisza kiöntései is, esőt származtatnak.

Azon írók, k ik oly tapasztalatokról beszélnek, miket sem magok, sem azok nem észleltek solm, kikből azok kiekhózták, csak ingyentudósok. I t t azonban a tudatlanságot nem lehet ezé- lom kellőleg felvilágosítani nz iránt, m ikint származik az eső és jégeső. Megírtam ezt már „ I d ő ta n “ -ómban, i t t csak any- ny it hozok fel az cső származásáról, amiből k ik i átláthatja a csnlódást.

Ha itteni (pótharaszti) lakhelyem négy Q mért föld köze­pére képzelem, ebből az erdők többet foglalnak el egy Q mén­főidnél. — És h i te le s e n á l l í t o m , hogy a szomszéd erdőt- lenebb vidékeken, számtalanszor tapasztaltam kétszer s három­szor is esőzést, inig nálam egyszer sem esett, s gyakran mon­dám, m ikint csalja magát a világ az erdőkkel s hegyekkel, mint esőt származt átokkal.

Az erdőség nem egyéb uz usüszárnmztatásru nézve, egy nagy semminél. — Képzeljünk 6— 8 Q inértföldnyi erdős és ugyanakkora erdőt leli térséget, h fölöttük egyenlő jó esőt. Az erdős térségen a fák sokat magukba vesznek az esőből, s niuely nedv közéjük hullott, azt árnyaikkal védik a napsugártól és sze­lektől. A napsugarak a kupnsz vagy erdőt len részről másnap a lehullott eső nagy részéi gőzökbe fölemelik s felhőkké alakul­nak; e gőzük vagy felhők a szelek által onnan más térségre buj­tatunk. Az erdős térségeken pedig sem a nap, som a szél nem működhetvén oly könnyen, lélgozülgés három-négyannvi ideig is tart. Eszerint az erdötlen térségről hamarább fölreplli a gőz, az erdősről pedig későbben, vagy Inkább turlamosabbun.

Lesz-o a fölrepillt gőzökből eső, és ha lesz, Imi fog le- szállni? bizonytalan; csak az bizonyos, hogy egyik helyről uuy, mint másikról, n szelek tovább lógják ftiiijtutil: — szintén mint az is, hogy az erdötlen térségről egyszerre fölrepillö gőzök !ü* müttobb gőzöket okoznak, mint az erdős bel vekről. S ezen arány áll ükkor Is, lm uz erdötlen téraég magas v„ “ ‘ ’ volna el-

Müflt ogy csoporttá képződik a klllönbun is egy test; köz- bül a czlgány húzza, körinto dalolnak . . . . n hn|nnl Is fél fel­jönni, iQogháborítnnl u szép időtöltést.

Mügvirndtl IMár cink egyes romjai mutatkoznak, nz esti fénynek; . . . .

u czlgány is álmos; készül haza menni. Nincs Is olyan Ikihhzii, minők végo no lonuo.

Vége n majálisnak Is.......Végű 400 forintunk is ! I maradt értő kei íves emlék és

egy pár kedveit ismeretségit

0. E l o i t i o

Micsoda zaj, micsoda füst tódul u első teremből kifelé?! pEloetlo vaui I II"Ezzol minden meg vnu mondva I Asztal körül sürüg a Untaimig tudakozódva, kérdezve j

hová mégysz lugáczlób&V t .,Nom mondom meg lu M iért VIMórt elcsípnéd előlem,A kisebb diák a választásnál hallgat nz öregebbre, k i úgy

telebeszuli fojót, liouy nem bánná ímfty ha holnap láthatná a tiszteletos ur leányát; csak napolni ne kellene, attól még fel k bsó ; nem próbálta még.. . . Azután elgondolkodik, tűiket fog a kisasszonynak beszélni, de legtöbbnyire elfelejti, mire ndnér le- gáczlójábn. r Másnap már van pakolást táska, bot, diák : és kész a le g á tu s t I

— Indu l....n ^ .ü.yy»v K ft iá iu , v á ro s u tá n a m á ru d h végre

m e g s z á l l ja a h o m zse g ö k o H ta - la k o t."r u »■?'Múbó! nznbadiiit madár, olyan a diák legá-

C íló já lm Lát, hall, tapasztal; a bátortalan bátorodik, az Isiim- rétién Ismerkedik; - szóval a louáczló küszürll-küvü a diákunk.

kaland, h emlék Jut eszébe az embernek legá- emujából - - , , , , mennyi kedves óim szerez ezeknek elbeszéléseSmÉT*1I In.' í vám ,]?8?ilv lVíi y,yn" ük'‘ t *6 * « Iiüvltlim a vén diákra, lm legáezlóját beszéli t . . . özeretne már ü Is menni....

. n n á t " A j a T C Í 0 lK " ° “ yMllldany na, m i i t szorolno már monii! I .,.

. K » fl«onko r Islvdii- és Jilnus napján mulatni, — liunvdt-

a réizioálls m ttn yttl ,"’"‘tÜ9tko1' k“«M»ll-rózsdt, Ha) legyen la csak blnounls III..,.

7. I ii I r i) 11 ii a, 14 s 11 ii a.

Hu uj lakúja meny valamelyik eoelusnnk, na a roetnst megkínálja, azaz egy min megvendégeli... Ila rektoriévá, iirau- veiilurlilia vinnünk valaki!, a* la egytagylljll, m lnlruv laltati-iai- Int n a Jú liardtult I

Kt, akltiia, iitiiiix latraim*.Af. uxltim m.tr nem oly aalnexetll, mini na elad. Amott I*.

nmrkeillk, Itt rúgl kuilve* bantttúl vitl el a titvuaúMint egy toelnek rúaael, llaaxn voltuk ílIxOilve, n *uk ketl-

ve* maliik ümufllxto Okét.Slunt villái kell.Nem lehet illilk mlmllg, Júl Halja uxt a Hatni einl.ee, .le

aiúgl* neltila n elvitht*.I.illtnm ilhtkut, Itl kltnyea axeminel liun.lt ax l.kula r»l.tni.

megwukolta axt, tlxsxer, Inuxixo r; kezet legott egy-egy Jú hurilt. Jilvnl, M kezel legott. ín in ig újra; ile víg... Is viliül., kell, nem ugyan ürükru, mert lilazoti tnlitlkoziiiik még az éleiken, (le azért lakain mondit:

I ly e n n e k ro m é n y lm , Int o u t i m la i iy ú j i i I s l e it v ii 1 a U ő l i e lm e g y e k .......

l . -v lull‘ Jú karét a szekérre, még egy aerezet egylltt akarnak lenni; klkiaérlk n vörös végéig; o tt leszilllva inög egyszer kezűt lógunk. * vissza sem néznek, hogy ne lilssa tilvozo harétjajt azt a |iér khayet, mertazlsaeliezehhea válna el.n . i i vh , f ll' vJ,'!11*11. " ö‘ .......... Jut eszéhe, hegyulut-lutlyitja kllszhhén áll, sok gondolat ínrag ngyilhun, . uuv azoretmi még ylsszntiinutil,» diák lenni, ulyna édbs emlék Iltzlát nlmz az Iskolához, s hunt maradt barátaihoz és mostválnia ku li........., ''d iliü l a vá ros ..., szorult koholtéi néz Jtlvúja elé, - du Idltámad lollit.him a gondolat a o m k o r v a g y o k s van l 'o i l l le l t i i t ú n o in ; ” kllé|ivo az életbe, kllxil, fárad, ktlzlaisznu osatáija lesz az emhorlaégnok, * oltalma a hazának, egyháznak.

8. H lá k - to m e té s .

A rúzsa som él Drukké IIA Hatol fát Is ledönti a vihari IA Italul etilből' is alá vau vetve a halálnak.Szomorú tárgy, do úgy van,. . . . .Nem megdöbhontO-e, lm a fiatal ember, k i kllzd, férőd,

hogy magának Jllvilt teremtsen: mllyilja közelién, vngy é|ien márkllzol a czélhoz, — dúl a s lrhaV II.......

Ila vén fn drd ki, azon nemnnnyiru sajnálkozom, do a Un­tai fa liervadása m egindít.... Az érett gnhnnn aratásra vár; do a róxsnblmbé nem nyílt még ki. Miért kell annak Is IdejekoránlehervadiilV II.......

Nlnes nieghatélih a diák-temetésnél.. . . Hgysxerll lto|iorsó, 110, III , tltl, vngy üli év-felirattal, — kDrlIla tnnumtársul látyol- lal karjaikon, szivükben bánattal. Megszálld a k á n tu s éneke gyászosan ;

> l lá t u su k a z é r t rn u y o g á n n k ,B n g á r l é l t t l n k n a i i j i lu a k . " ........

. . . . I la helybeli volt az elhunyt, legalább szillé, rokon, testvér borul ko|iorséJárn; de az Idegen ravatala kOHII nem eeo- linrtosnlnuk; nlnes aki sirassa, jinsztiln áll a ku|mrsó, kenne egy

1 **é|i remény lehervndvn, le tllrve.. . .Szól nz. ének, s a távoli szülök talán még nem Ib gyanít­

ják, hogy kedves link, k ié rt annyit nélkülöztek, hogy számára Jobb Jövfit alkossanak - ma száll sírjába VI..

Szomorú a környezet, — néma a Hatni szív, csak „ It fi v I ti é le tűm uu k e l j ö t t b o tá r a " halotti ének

szavaiban siratja 4 öoi) tanuló, elhunyt barátját.Kiöl tanulók, küzbltl a bolt, taunlótársal karján, — hátai

Ismét tanulók. Az ének a háztól, a sírig ta rt.........Kész a sir, áldozatára vár INehezen válnak meg a vívók kedven tcrldlktól, Imgy lebo-

esálván barátjukat, űrökre váljanak meg attól.........De hull nuir a fö ld...Dobog a koporsó....Minden kunamid, mely reá Imii, ugyogy lakat, mely örökre

elzárja a világtól, Hatni eleiétől, szép reményeitől, a kedve* ba­rátaitól...................

. . . . . Ite no Hzomorkodjotok bánatos barátai, hiszen II In- nnljálok, és Idrduloudltrk Is, hogy a Indái nem semmivé létei, hanem estik ut, melyen a megtisztult lélek Isten zsámolyához Jut. — Hiszen —

„A l e l u i l l u t t r ó z s á n a k t ö r z s ö k é I s m é t é l ha a ta v a s z lá g y s z e le E b re t iz tö lu g f u j á lm a i f e lü l t ,H e s ó k o t h ln t r á nz l f j n l t te rm é s z e t . . . .

Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtára Jelzet: G485; Z6061

080

lepve, mert a szél és napsugár azoknak töveihez könnyebben hozzáfér, miut az erdőkben.

Mi a begyeket ille ti, tudva van, Uugy minél melegebb légbe emelkedik a gőz, annul kevésbbé lesz látható, a hegyek magas­latain pedig mindig hidegebb a lég, m int földszint; — a hegyek­ről fölrepült gőzök észlelhetők, láthatók; a térség földszintén pedig nem láthatók, vagy csak ritkán. Mig a felhők vagy gőzök a hegyek oldalain oly magasságon vannak, hogy a felső szabad légfolyam, mely olykor igen gyenge s rövid időn szünetelni is szokott, odább nem viheti, addig a hegyek körül állanak, de ha szél támad, épen úgy szállítja el, m int a térség gőzeit Nagy csa­lódás tehát, azt állítani, hogy a hegyekből fejlődött gőzöket a kegyek a légből vonták magukhoz, a helyett, hogy a hegyek k i­gőzölgései tovaszállitásábnn a légfolyam akndályoztntik a hegyek miatt, mig a térség gőzei röpitésénél sznbadon működhetik. Ezekhez képest sem az erdős, sem az erdőtlen térségeknek, sem a hegyeknek uiucs semmi befolyásuk az esöszánnnztatásra. Mert, ha ez állatin, akkor a hegyes, és erdős vidékeken sok­szorta több eső hullana, m int a térségeken, holott a tapasztalás ezt meghazudtolja.

Az c s ő s z á rra az ás a v o n z e rő , vagyis a v i l la n y * d e le je s s é g m ű k ö d é s e ib ő l m a g y a rá z a n d ó ; de ezen felvilágosításhoz több kell, mintsem it t hamarjában kész ételkint ki lehetne tálalni.

Végül következik már most egy kis barátságos tanács: PA m ih e z az e m b e r nem é r t , jo b b b e le sem s z ó ln i. " — Az előítéletekkel s bal véleményekkel különben is elfogult népet azon bal véleményében erősíteni meg, hogy a tiszaszabá- lyozás oka a most elmúlt száraz éveknek, nem egyéb, m int meg­gondolatlan v e s z é ly e s lá z i t á s . — Ily szárazság uralkodott volna ez években akkor is, ha a Tisza partjain egy maroknyi gát sem le tt volna. M it bizonyít az is, hogy a Duna kiöntései helyi­ségein hasonló szárazság pusztított, holott a Duna nemcsak a Kárpátok, de Németország vizeit is magával hozta.

Várjatok csak kevés ideig, s tapasztalni fogjátok, hogy mindamellett, hogy a Tisza száraz lapályaiból semmi esőanyag sem száll a levegőbe, az esős é v e k m e g fo g n a k jö n i , a kutak vizei magasra fognak növekedni stb., b azt fogjátok mon­dani : „De már elkelne egy kis szárazság is !w S így lesz akkor is, ha a Tisza 10 öl magas partok közt folyna a Dunába.

A t is z a s z n b á ly o z á s ü d v ö s d o lo g ; hozzá lehet ítunuk eszközlése minőségéhez szólam, m int én is Írtam az iránt, hogy ha a Sárrétről, melynek feneke épen oly mélynek monda­tik több helyen, m int a Tiszáé, a Körösbe eresztetik a viz, a Körös pedig Szentes körül oldalt a Tiszába : nem fogja-e az áradó Tisza visszanyomni a Körös vizét? — De ezáltal maga a Tiszaszabályozás üdvös czélja koránt sincs megtámadva.

Ily méltánytalan lazítást teuni, k ivá lt 186G. évben, midőn a természet működései Ínségre ju tta tták a népet, s Európa népei egymást ölik, vágják, rabolják s pusztítják, s maguk sem tudják m iért! Veszélyes, egy közhasznú tervet és működést tudatlanul megtámadni, azon évben, midőn Róma is azt mondja, hogy a népeket szörnyű bűneikért lakoltatja az ég; s a népek azon törik fejőket, hogy ha ez igy van, hát Rómát is miért vetkőzte Un ki birodalmából? (V.U.) B a l lá K á r o ly .

bobrcczenl hírmondó.□ A ilebreczenl orez. gazdasági éa erdészeti tanintézet­

nél betöltendő s aiiOO frtny i övi tizetéssel b szabiid lakással el­látandó igazgatni liliomáéra szabályszerű ■! Iieli |iályázut nyi­tása a magyar k irá ly i bolytnrtútaudes idüteijeszliWre n magyar kit', udv. kímczellária részéről helyben hagyatott.

0 A h e ly b e l i k e r e s k e d e lm i ás ip a r k a m a r á ­ho z érkezett ártesitás szerint a közelebbi brlluttl vásár ideje, mely rendszeresen szeptemberbe első hát tóján le tt volna meg- tnrtandá, az ánik szállítását még moHt is gátló kUrttlmányek miatt, szeptember 17-ro tételűit át,

□ Némely pesti lap agy hallja, hogy Egrossy szerepeire adobreezeul színházhoz már szerződtetett Uenay leune kisze­melve. A választás nem nehi'z, amennyiben kazal szlnászclnk Itüzlll esupán az egy llú n a y , k i Egressyuek máltú ntildja le­ltet.; csakhogy lló u a y Uebreczonben egdsz színi iddnyro vall szerződtetve s amink leteltéig alig hagyná el az üt annyira ás ináltáii kegyeld debreezenl kilzlillsígct. Vannak oly lapok Is, kik vakmerőségükben már annyira mentek, Imgy llóuay rovására Molnárt la emlegetik Egressy szerepköre lietöllásáre, Ml teljes ellsmerássel vagyunk Mulnár ur áráéinál Iránt, de általa az Eg­ressy halálával ejtett ü rl csuk némileg bclültlielnl sem remél- jl lk a azt hlazszllk, hogy a illeg nem M o ndo tt iiiamisztnlások a lievelságea (Isazeliaaimlllilsiik Molnár ural s írtik legjobban, ki bizonyára Ismeri erejűt, tulielságát a Így llúmiyval, ha alkalom uilatiiák In rá. Ismeri szerénységével síkra nem szállóim; azon­ban m int Ugyan ássak Izlíssol b ir í rendező esnk nyeremény len­ne a nemzeti színházra hízva.

□ l 'á t y o l Károly a jeles gordonkás a vásár folyama alatt városunkban Időzvén, sok érzéssel ás mlivíszattol Játszott szíp magyar darabjait Ismét alkalmunk volt ílvezliutul.

0 A lapunk legkOztdubbl számában említett vásári nágy színi ulöadás, (luezdra a folytonos usözísuuk, kM pszorli sikert urudiininyczett. Legtöbb közünsígo volt az „É g y ni 1111 o" ezl- inli vígjátéknak az njabb franczlaszlmulllskolnczen — hressígo mellett is mulattató — ulovon termákáaek.

□ Múlt kedden esnpóuteza szegletén egy falusi asszony kosarat vásárolván, eközbuu egy ezlgánynő tolakodóit mellé s néhány forintta l torkú it tdrezdjdt kilopta. Már épen menekülő- ben volt a ezlgánynő, de úgy közelben levő kofa a tolvajblst ószrovovén a kárvallott nőt Hgyoluieztetto, s Igy a ezlgányasz- Bzony alig aznladlmtott 20— 11(1 lépésnyire, inldOu az ntezni gyer­mekek nagy csoportja által föltartöztallatoLt. A gyermekek csak­nem összoLípték a tolvajt, midőn egy város-hajdú olőkerlllt s a czigdnyasszony bckisárésével e látványosságnak véget vetett.

□ Az elmúlt liítu ii jó esők já rtak határainkon, melyek le­gelőinket egészen mogjavlták, úgyhogy a hortobágyi puszta is- mát Jó legelőt szolgáltathat barmainknak, Polgáraink az utóbbi aszályos hónapok alatt mnrhálk számára a u a g y e r d ö t és s a- v ó s - k n to t vu tlík k i csekély haszonbérlőm. Most miután a hortobágyi puszta bő lápot nyújt a lábazjószágokaak; nem áv- tnna, ha ezult az ordökböl már klvurotuínuk, muri fölszámít- hatlau kárt tesznek njövésokbun, lm még tovább Is benhagyatnak.

e j H o lta József, tohotségos Jlatal hegudils, vásár Keddjén mututá bu magát szlllövárosa közönségének. A színpadon felvo­nások közölL Játszott nuhdny darabol, sok ügyesség és eredeti- síggel. O lmjlju i, hogy az alma no essék messzu fiijától, vagyis méltó viselője legyen n U n k a névnuk,

*4 V á m osa v Is tvánt, polgártársunk Isméiül ve tudalju, hogy a hamburgi J ó té k o n y - n ő ü g y iü l részére, mely a sebe­sültek ápolására nemzetiség és vullásklllönség néklll oly kltllnö gondot fordít, té p é s t és k ö t e lé k e t szívesen elfogad a a legnagyobb pontosság és gyorsasággal ju tta tja el az adománya-

131

nv!,l,iil i H Í L Se,,'Cf lli'<',k szórakoztatására ezélzó könyvadomn-

l,fiZiinál 8 H«8*lt . . c l ié r v á r y Antal, k i Rcszlci'társulatánálDufcreczen-

° “ ri..z. — ó lnu' t heti baroinvásáronegy falusiember eladvánök- bál’ ifhM n a. ■V“,S.ll.rí, “ ‘‘ “ hagyta volna, a kapott 100 forintot ú j­ból vizsgaigata. L közben egy csaló közeledik hozzá s kérdi m it néz annyim azon n bankón. Hogy nem hamia-e, volt a falusi ember yuleszn. Mindjárt megmondom én 1 — nrondá a csaló s megtekintvén visszaadja - de nem a 100 forintost, hanem egy— m ír kezebeu elöro elkészített 10 forintos bankót s mire a szegény károsult a kicserélést észrevette, a csalónak már hire- hainya sem volt. — Ugyancsak a m últ héten történt, hogy egy hatal ember a rubaaruló-aeszonyoknál 4 pár ruhát választó k i magasak azon hozzáadással, hogy előbb a városháznál a nagyságos urnák, kinél szolgálatban van — meg kell mutatnia s csak ak­kor fizeti ki. Az asszony arra is ráállott s fölment a fiatal emberrel a városház emeletébe, hol a lépcsőknél várakozásra kérte az asszonyt, mig ő a fehérruhákat megmutatja. Az asszony

belenyiigodott, a fiatal ember pedig a más oldalon levő lépcsőkön lesietvén, a ruhákkal elillant.

O C o h n s o n F ü r s t E le o n ó r a asszony,kire,mintEr­zsébetre, Erkel „ H u n y a d i L á s z ló u-jában, jó l emlékezhe­tünk, k i csaknem egy évig volt szerződött tag színházunknál, je ­lenleg London egyik külvárosi színházában vendégszerepei.

— A d e b r e c z e n i s z ín h á z n a k ú ja b b a n a já n ­d é k o z t a k : 32. K le in Ignácz; egy sötét olajszinü frakk. 33. K a p ro s Gábor: egy diszkard, bronz foglalványnyal s fekete kardkötővel. 34. D o b ra y József: útitáska szkjai; nemzeti szi­nti férfi öv; egy forgó strucztollból. 35. T ik o s István: fekete magyar öv. 36. S z e n tg y ö r g y i M ihály: két magastetejü fe­kete kalap. 37. S z e n tg y ö r g y i Amália; fehérselyem franczia női kalap; egy női szalma kalap; fekete csipke kalap kék disz­szel.38. V a rg a Lajos: 3 magastetejü fekete kalap. 39. F ó - r is Ferencz: fekete csákó, borítékkal. 40. K o m ló s s y Imréné: magyar váll fekete bársonyból, fehér atlasz ingujjakkal; 10 da­rab filigrán gomb. 41. K o m ló s s y Im re: violoszin bársony házi-sapka arany nyal hímezve. 42. K o m ló s s y L^jos: liolgo- landi matróz-pipa tengeri csigahéjból; két darab sastoll. -- A további ajándékozások is köszönettel fogadtatnak s föruhntár- nok Püspöky Imrénél a színház épületében bármikor átadhatók.— Debreczen, 18G0. auguszt. 17. — K o m ló s s y Imre, szin- haz-bizottmányi elnök.

Meghaltak: Aug. t i . PűlerDau. Fábián Istvánná l, Juliánná t 7 , éves. Ifslvuu. butus József I, Zsutiónua °/6a dves, 12. Cieglédu. Nagy Sándor 43 eves. Nagy János I. Zsauáuna ’/a dves. Písmu. Ta­más Istvánná Jákób Sára assiouy 58 éves. Halvanu. SzöIIŐbí András t. Sándor ,0/ (ll éves. László Mihály f. Feronce I >/„ éves. 43. Pflau. Özv, Szentesi Jánosod lliószegi Erzsébet nssiouy 83 éves. Ciapóu. Kovács János 40 éves. Borús Aliltüly F. Mihály 1 y,a éves. Hatvanit. Karma Sóra f, Gábor I éves Ülajiilö, Csúku Sámuel Ül éves. Czeglédu. Síües Ist­ván 32 éves, 14. Pflan. Nagy Mihály 1. Eszter ft/aa Köskdrhár. Galuska Nagy János leánya 9 éves, 15, Czeglédu, Besenyői Lajosi, Eszter 1 éves. Halvanu. özv. Csúcsé Jánosiul Kovács Sára assz. 02 éves. Piaczu. Vernes Terézia f. Mihály i éves. Köikórház. özv, Baké Istvánná Bányai Sára 70 éves, IG. Czeglédu ösv. Gcdo Islvónné Cso- bai Erzsébet assz. 7G évos, Tasi Gábor 50 éves. Dudás Bálint f. Mi­hály a/aaa áves. •?« Ciapóu. Nagy Imro I. Juliánná 1 évus, Szőke Jú- rsul I. Eszter I 7« dves. Bihari István 40 évus, Pilon. özv. Aranyi Győrgyué Mohácsi Zsuzsámul 73 éves. Böszörményi Gábor I. Julíámm. Hnlvanu, Nagy István f. István »/.„ éves. Molnár Islván I. Mária h/ja évos. Czeglédu. Dlószogi Gábor 1 % éves. Pilon. Özv. Domolor Jóuosné t'. János V« éves. 18. Pflmi, Damoliir Sándor öü éves.

V idék.* * Nagyváradról lijé lr uebilnk, hogy ott f. hó ó-kán téte­

tni t, öröknyugaloinbnlyéiu 1' é l o r y l'Vw icr. Blbai'mogye legré­gibb láliliiulriHn a llgyvéile, B l óvna korában,

** BArttan f. lm ö-illkén gr. A ll >1 r á a a y Maiiéiul a a filrilő orvosa C Ily « o rK o rn é l ur, a bánfai kasalnó-könyvtárJavára liangvoracnyt rum lortolt, mnlybou liebrccruoből K e ca kó a Erzsi kisasszony la Itözroinltköilött zongora-játékával.

** M tiko lo iró l írják, hogy ott inagáu-oliátásbnnéa ápolás­ban 100 sebesültet vállaltak cl,

** N igy-Yiradon a nyári szárazaiig több ártott, mlut a ta­vaszi fagy. A tengerit még csak o napokban töltögottök. A mar- Imvéaz Nagy-Várinlon és v iliikén már szintén mutatkozik; ol- fnjtáaára a tovább tőrjei lése moggálláséra rzélazurll Intézllriié- selt tétettük.

**' Nagy-Kérolyban Joluulug llcaziur látván szlutársulnta mulattatja a közönaéget, A társulat tagjai közöl legtöbb iillame-résben részuallliiuk: Untgiiaa és a Szilágyi pár.

Irodalom,O 11 ö ltöd ö lt Aladár, tehetséges munkatársunk, k itő l la­

punk mai száma Is slkorölt költeményt Imz, az ulöllzotésl határ­időt kétkötetes köllunióuy-fllzéréro e hó ö l- lg meghosszabbí­totta, liánodéit Aladár egyike a legjelentékenyebb il jt il erőknek, költeményeit mély érzelem s élénk phnntusla Jellemzik. E gyűj­teményt íjo lng njánjluk olvasóink llgyulniébe.

** Megjelent „A b a n jv á r m u g y u M u n o g r a p l i lá * - jénait IV, füzete Is. Irta K o rp o n n y János Abnujniegyo föle- véltáriioka s a ír tud, nkadéluia leveluzőtagja, Ara egyes fözutnek 80 kr. mely mluden hazai kötiyvkoreskedésbeu meg­szerezhető.

Egyveleg.Blunalk gróf, hirszerlut legközelebb horczcgl rangra

emeltetik.Az o t t i l l lopok szerint az orosz kormány igen nagy vágyat

érez llalleziátmlt Oroszországhoz csatolására h Uallczin felöl csapat öszpontosltásoknt Itezdo meg.

A p o t lo n jl vArozkopltíny a marhavásárokat n marhavész miatt iMllguosztutto.

(A (holtra ta r ja d é it) A „Wiener mód. 1’ iösbu" szerint a diniem legerösebhon llcrllnheu dühöng, hűl Június végéig m int­egy 5000 egyén betegedett meg, s csalt lele gyógyult ki. Cselt- és Morvaországban is füllépett, klllöttősen lilcsln, llo rz ltz és llrünnhen, kivált a porosz hudBeregtiél.lluliovInnésOiillezhtsciu ment tőle, Erniiczlnurszágbaii Autlens, Marseille és l ’árls, Anglláhan Eondonbnn és Elverponlhan n járvány folyvást halad. Birsben szintén mnlntkoztnk egyes esetek,

A b i l ib ő l k é llA lllto k r t l u i l l ő l l l A i b u következő szám­inál vannak; ö m illió ló, áöü,ouu szamár, ttno.OOO öszvér,

10.200,000 darab szarvasmarha (330,000 bikn, 200,000 ökör. .1.800,000 tehén, 2.100,000 tenyészmarba), 35 m illió juh, (26 m illió menno és 7 m illió közönséges) 1.400,000 kecske, sertés* egy éveli felüli 1.400,000, mnlacz 3.900,000. /Sf&Jí

-> -i i “ ‘bzÍRZzitás Eapunk utóbbi száméban a második oldal3-rk lusubjának alulról szamitva 21-ik sorában e b. „Nagy La­jos, N a g y im r a olvasandó.

NYILTTÉR. *)E l i i i n e r ó i ő s h ü i z ö i i e t i i y l l v i i i l t á i . ,

A lu líro tt S z a b ó S á n d o rn é legbensőbben indíttatva érzem magamat az „ A n k e r “ czimft élet- és járadékbizto- sito-uirsulatnak elismerésemet és küszönetemet nyilváno­san kijelenteni azért, hogy boldogult féljem halála e setére az én es gyermekeim részére biztosított 1000 o. é. forintot gyorsan és készséggel kifizette, m indamellett, hogy fénem be- yalláBa annyiban hibásnak tűnt ki, hogy életkora 4 évvel fiata- labbnak mondatott volt be, mely okból az intézet az egész biz­tosítási ügyletet semmisnek dedarálni jogosítva, — s minden kötelezettség alól önkint föloldva le tt volna; az intézett neméit ebeli jogával, hanem ama hibát tévedésnek elismerve, a biztosí­tás czéljának készséggel megfelelt, s csupán a hibás bevallásból elmaradt inagasb biztositásúsi dijakat vonta le*; mely példátlan humánus eljárásért az „Anker11 társulatot, valamint annak debre­c e n i főügynökét S c h w a rc z Bernát urat, kinek szives és eré­lyes közbenjárása folytán az oly gyors pontos kifizetést eszkö­zö lte te tt — a nagy közönség figyelmébe igen melegen ajánlani kedves kötelességemnek ismerem.

Kelt Debreczenben, 18GG. aug. 8.özv. S z a b ó S á n d o rn é .

Terménytár.D c b r c e z c n . Aug, 18. (HetiílaleU snenle.) Sn. L ő r in c i

t«iárunk elmúlt; erfilnaíuyo átalábnu kielégítő volt. Legjobb kelendő* nágben rámsillt : a g y a p jú , melynek behonataln körltlbelól 800 mássá csakhamar vevőre Inláll. Arak : hibállau egynylretü gyapjúért 100 120 M,, homokos gyapjúért 85— 05 tt l. G nbooábd l vagy20—25 eier köböl ssurzóilteUoteU kövctkoiö áron : lisatn busa 4 Irt. 10—4 írt. 4 75 kr. ror.s 3—3 frt 30 kr. árpa 2 írt. 2 - 1 5 kr. stb 1 írt 00 kr.—2 Irt. kukoricsa 3 Irt 20—40 kr. — Saa lonnna , a s c s s, Ii a m u z s i r da b ő rö k elhanyagoltattak. R,

I k e b r v o z o i i . Aug. 14. (Kicsinyben.) Tinta bum 3 frt 05 kr. kétszeres 3 frt 10kr. roia 2 frt GO kr. árpa 2 írt 30 kr. kakoricsa 3 b t 70 kr, sab 2 frt 85 kr, köles 3 frt 10 kr. Ggy mássá iislonna 28 frt. 50 kr. asána I frt 70 kr. szalma 00 kr. t font szalonna 32 kr. ilissudhuB 16 kr. marbnhus 14 kr. ad 9 kr. 1 itcse dístuüiiir 40 kr.

B o r o m-v á a A r. A lefolyt ogynevesett lörincs-nspi osságoa vá­sáron a BSarveB-marliQ-, ló- és sertés-vásár, mely a mull bélen tarta­tott, as eladók által igen nagy mértékben látogatta!ott, nagyssámu ál­latok hujtaltak eladásra, de o seriéi igen csekély kelendőségben réssé- sitit, majdnem potom áron kell; mig a szarvasmarha emelkedett áron a kivált a húsnak vidd — egész és félkövér — marhák kerestettek’, lo­vak nagy knleudöséghcn részesültük a magas Óron keltek; a szarvas­marhák és lovak eladása kedden szokatlanul élénk volt, mig vasárnap és hétről), holott máskor ezon napok voltak a nagyobb kelendőség nap* jai, teljes lehengollság uralkodott; vétel esek alig néhány történi; ne is mondhatni csekély áron; minek ns volt föoka, Imgy kütüuöicn n ló* árulók várták, hu vájjon n katonaság részére kosdőduek-e bevásárlások, minek nomtörténlo nt eladókat és vevőket a vásár utósó napján holla elhatározásra a még akkor oly rendkívüli kiíudutássni, hogy olyan pár lovat, melyet keddun röggel lint órakor 300 forintért eladtak, már t it óra tiljbun 400 forintot ért, moly lassú indulásnak ns lőtt végo, hogy VAlnmrnyi Jóra vnló ló bohosntott mind kielégítő áron kelt el. A vételi árak részletesen küvutkotflk voltak: Rgy pár XL éveimnlnei 5— lö fr t. egy pár 1 éve* mtihu’R 12— 18 frt,, egy pár 1% éves sertés lő —2ö fit., ogy pár 2 éves sertés 24—311 Irt, A félkövér sertés fontja élelsnly levonásárai III— 18 kr. A készkovéré élolsuly levonásával 24— 2(1 kr, Úgy pár */„ évus borjú 18—BÖ frt,, egy pár 1 lL éves 2U— 35 frt., úgy pár 2 éves ühűriiml 50- 80 frt,, úgy pár a éves 90— 13U frt,, egy pár 4 évus 10(1— 146 frt., úgy pár középszerű Jár* mosükür 125 — 1(10 Irt,, egy pár szép jármos ökör 180—800 h’t , úgy pár félkövér ökör 130— 159 IVIM úgy pár klhiaott IGü—ÖÖUfrl, llgy pár közönséges hámoz ló 100—886 frt., egy pár szép liáttmi ló 5100—460—560 Toriul, II. M,

É r i l l l l l l U y l h l v i l . As aug. 9-én turtnlt buti vdiárünu z turményuk s élelmi uzikkuk ára kövuthesö volt: Tiazlu busa mérője 3 frt 56 kr, kdtizürus 2 frt 86 kr. rozs 2 frt 46 kr, luuguri 4 frl — kr, árpn B frl 20 kr. znti 1 frt 86 kr. kriiu vékájn 2 frl 80 kr, pnstuly vékája 8 frl 76 kr, Ioiiüzö vékája 8 frt 76 kr. borsó llciéju 7 kr„alm» vékája 1 ír l„ szalonna mázsája 36— 112 frt,. aialutinn foutonklul HU— 46 krlt zzlr Hozója 4(1 hr.» surléilius fonlja 1(1 kr., mnrltnhua funljn 16 kr, Úgy Itilu kumlor 2 Hl 4U kr,, imlziája 18 frt, Hízott liba 9 IVt 40 kr., sovány Ilim 86 kr., rtiaza párja 49 hr„ lyuk 118 kr.. mirha parjn 34 hrM olitj llrzéju 40 kr„ 3 lajáz 4 k r„ bor lluzilju 14 k r„ zfllvn- pállukn 29 k r , hüiüiiaégüz 26 kr., só Touljn 10 kr, (V.)

I I , I I O n kH i ' I i h i i Jtri Aug. 13. - í.büzoürrtutlkr.kétiza- ras 3 frt — kr, roia 3 frl — kr. árpa 8 Irl 15 kr, zab 2 Irt 86 kr, tuugurl 2 frt 66 kr. hölos 2 frl — kr. 1 mázsa szalumul 28 frl, 1 fuul szulnmm 34 kr. I llvttt distiiözsir 40 kr. 1 fuul tlliznólius 14 bt 1 Hml marlmltus 12 kr, i fuul só 16 kr I mázsa széna 2 frl 66 kr, i mázsa szalma I frl 56 kr.

T n B ll( t« li Ang. 10. — T. busa 3 frt — kr, kéuaurcs 8 l i l 40 kr. rozs 8 f. — kr. árpu 2 f, — kr, snh 1 f. (10 kr, tengert 3 frt 80 kr. köles * frt — kr. egy mázsa ssnlunun 28 írt. egy font sza­lumul 36 kr. úgy itezu disznózsír 50 kr. egy fuul dlsiuókus 16 kr.egy font marhahús 11 kr. egy font id 9 kr. egy mázsa széna 1 frl - kr, egy mázsa szalma 3(1 kr.’

J f i t a r l h i l i ' t f l tk i ' / to f t f r t fM f f .

A n g itsz tn a | 13. | 14. | 15, \ 111,

5%-ns Metnlllipius ttmfrt.! (19.25.! (19.25. ft%-ui muuzetl kühuitn ItlUfrt.j Ilö85,j (14.K5. (Hlllt Mirs. klllrsön K«» Irt. | 75 j 7t ■llUnlInlázut részvényei 144 10. j 143 19.Bankrészvények 788,-- !?25 - .Imiuliuil váltók 112*75 127ttsltsl 199 Irt. 187,75.1129 59.Arany I db,| d.15.1 9.19.

51) 1)11.91175.73.99.

148 119, 719,-.189 95,125,75,

9. !l.

1T.

59,- . 08.-, 73.- ■

148- , MIT.-. HM,-. 124.59.

(I U.

" ) U ruvolkoii közlőitekéi I esupán u snjtólinlóság Irdnyábsii fe­lelős a s z e rk u iz lő s T ii,

Tiszántúli Református Egyházkerület NagykönyvtáraJelzet: G485; Z6061

17

132

M l^ hl) - r-— .

f» m go® —.PVeSQDO —

41 Ifi O O " W <

■?1»J v * * v } !ig j/io j *? *o?g 7

J © 9> O ff' N ^

'■1 ° * 7 ,bo .5 o j

f f> J Í>“ ‘ Klf j / n j t f npg 11

pv.tpafiBDtf t<J.I}£3JS?g3?g 7 / /

« r - ©> © ff* -r* *■* 1

| l i 6 , 5 t t - 1" "S Ja - _a S Í R s £ « u i í ó

‘W Jto?g so /soj fvavssv}! M/

■q i- r- © —* © I — Cí « « ** I

l l °o e i « ’ f « a »

í ű s B U eojoj $00#

S? /«</ 19JP0JV

, j © ^ e» •« <0 «

a/?y $09# 50 /SOJ igopvooafi&nft / j

■!ll!r!S I i •SÜ-ili i

í i i : I 8 Í 13 ! | i j |

ü

' IHIBDET3IGIIGK.

11652 ÁRJEGYZÉKa 2 „ I s t v á n " g ő z m a lo m ^

gyártmányairól.fO c f ir ír íe n A fn ftö /ííc< jm rn fíjfn , késspénzfisetét

m elle it, o n lr t ik értékkén hotelezelHrtt né lkü l,.)

A. asztali ílnm nagy n m a n - 1t? f r i 20 h lR. ngynnnz nprrt „ i t í r 20 ,C. daru hö zé p s irr li - - * 10 „ 40 r0. k i r á l y l i s z t .....................................I I P 40 ,.1. lángiiszl - - - - - 10 ^ -10 „2. m ontlisz l - - - - - 9 „ 60 „3. zseni lyeiiüzt különös - - 9 „ — ,

Cs. k. szab. liszavidéki vasút.

HIRDETMÉNY.

■1.

remik - ú- - - - 15- - - - 13- - - - 11- - - - 10 . - - . 8

fehérkenyérliszt 16. ugyanaz 2-7. harnnkenyérliszt -

liétszereslisit Rozsliszt ! - * f i nHozbIibzI 2-dik re

00. árpakása - -0. árpakása - -V. árpakása - -2. árpakása3. árpakása4. árpakása - - •

Arpntiiti - - -Derein - - - bakiiul 1-»A rendű

.. sWk „ •Korpa - - .U im n ilj - - ■

O tT MlnJeli «vállár! 1 Irt iHiielniiiá, U j hutáid tiKUtslmii a vető viiiznkiipja, lm a <e»n- j ltol, .íz ültilclinl MfÜllilUII legfeljebb 3 huniul!, , lilDn i;óikul. báfiiie ntoseu vlis/nsiallitjti. ‘

Utánvétel iiiulleli vimnkiddatt ssáknk tieui fa- ] gadtsinnh cl. j

40■10

Debreezon 1866. Ang. 14.

A tiszavidéki vaspálya részéről küzkirré tétetik, hogy S 2 . I s t v á n o rS ÍÉ i l* gos ünnepre P e s tre I i t a z ó l i l i a b az oda- és vissza-utazásra szóló I I. és ÜLI. osztályú utjegyek rendes dijábó l 50 °/0 elengedtetik. E kezdemény P e s tre HM ?1 I I e t csupán a 19-kén délben menendő 2. számú rendes vonatra, vissza,jövet pedig au« 23-d ikáig bármelyik vonat érvényes.

Debrerzen 186G. évi augusztus iG-dikán. i —i Duvxek.

Titkos betegségeket fóh Hiúink utóbnjuit ultijiuimn óh niltertmeo gyógyítja egy 10 év óta gyakorló kór*

^ házi orvos. íS , Lakása u „I'’uliórló"*lioz i7.lmzo.tt ven- d l T ilúulö mellett, ü l 111. az. n. ,](> Itemlel nőknek 11 — 12 ói éig, - fúr*M fiuknak il. u. 2—4 óráig, r í] S V * Hzcgéiiyoknek Ingyen lulnlik i zx általa rendelt orvosaiig, 7 -

Bérlet-hirdetés.«•» * " % w B«,klr, Dülirocioo vdrtm tanáéin

récióröl közhírré Idlullk, hujty ti váron liilnjiloDáliuH tarlósé kOvolJtosö javodalinnk 5

t. Városiul* alatti t. 2. 4. fi. U. H. (I, Hl. 12. 18. t!i 17. itilmti holt.

8, A trtbuniülti liúa alatt lüvfi I. t!§ a. íjutinii búit,8, ilild|)| vunilügfogniltl, a luitr.il tnrloxú lOlilek-

kel i'KJ'llU ,

4. Üllilnyl nuvti katonai luktuiiyúbmi lüvfi kunién.5 , Is to n - f f ild jo , t a ilO tu la yarO jj o h lv c l H H Im id

8 . Hlkn fo gú dé i l* M r ú r tirts lo l i j jc , e g y ü tt 13 Im id ,7, Táburnulil tiás fetiljo 19 Imid.8, Dtlltu-fdln féld fi nyilai,ti. Mikién-ultiz ni intülroui-fühl B '/„ Imlil,10, (llrtli-íüle krts nliiii vnlé felé 911% Imid, 1800.

iiiivoiiibor Iliidolug 1877, jamirtr l- tfil ImnJvo u vrt- roil - isrtmvuvfi hivalnlnrtl ni<'Hl«lilnllictfi tdfilpgos fflUiHuInk isnriut, folyó üvi aiiguesiiiH 'JU-üe, n u/,| kevotfi iinjioknii a várinliAs nagy lanári-lori'tiiülion tartuinlé nyilvános rtrvunla uijrtn liussuiitiürlio fogunk üdülni, niuly rtmrümo a bürluni klvúnéli, oson meg- cnilililiiul, Imgy us rtrvorüi iilkulmilviil idejükön liedr- Inisalt Iráikoli njdelutok In llgyuloioku vi!ti>liinli,c*on«. nnl inuglilvBliiak.

Holt UulirnoíBiibün i« vrtroni luiiáosiiült 1800-dlk üvi Júliusiul 31-liün tarlidt uk'sülifil 9 —8. A v d rne I t a n dbg,

Biztoiitaii értesítem.Az „ A n k e i" * ezimil élet- és járnilék-biztositó-társnsúg, mely több mint

nyolc*'/, m illió Összes ' " ,ii I. ez. kiiionséjj ligyi’liiK'lii1 in. nlulirl ib‘km7i*oi tuiigynüksüg Altul a luginolegekkiMi ajánl- Intik. Ezutlui i-Hiili iii'iu lirtnirlimlimi a I, «/, küróiiM'get tigyi'ltnezli’lni, imgy a

lAnlii'r), nn l) m á r csak aznii kíiriiliuéiiyiiél lugva in, Imgv a kizlnsiláa niiii«J«‘li i'g jilli rtgiuatiiinak — Ugyinilil : tii/, víz én jég i-lkmi ki/lnnilásol. inni Ifi l tévői, ogymliil és kizrtrólagiis.ifi ;iz i‘iiiln‘rék'1 kizlosilással foglal ti űzik, knliiniis luxa Ima I énlomcl, vnlnkaii a 'geliínyüsi'kli és li’gkctlvczfikli IbltéU'li'kf'l nyílj! a lis/.li-ll liirtnsiiii kii;.iiiségiii'k, iin-h

.ága Icgjokkan a ktividke/ű példábfil kiviláglik K /it forintnyi lii/.to«itási öss;.«<g illán.

vés ogvén lirc i i venkin l 111 l i t *2d kr. .................... *21 Irt H> kr.’.................... '11 ,. 10 24 «>0 ..

.............................. ‘2!i ,. üli „ 28 I l i „

.............................. -2D „ 110 „ r»2 .. '.ti' .,.............................. “ II ,. III ., HU 7(1 ..I,gyamunk aluliról) réndcios iilafiraj/aikkal iProgruniniiilt) és álalrtbun uiiinlmi

llíis kuliililiii/fi inai

(Ffiilgjniíkségi

iMllltkolfi kiiiiiM'itfi l'olvilágiHiiiissul s/ivest'H nrnlgrtliii kési

SoJivvaro/ Ilt-rm U iiiiigjiuik.I l i t , lók. Artúrt lléiijáiiuii ur liáia aluli.i

W IV.'V.J KJ iw ÍBIW CT ÍW Wrt Q Vl) U7 w Ki

VETORINI # BALZSAM.Kci'ii a liigliiiliilynnli trövdiiyrilttzokkfil készült n liikk orvosi kar Altul megviingáll « é# n mim

gin kunnrtuj1 Aliul olmiiisra cngmlélyozctl nrtu/, sinoI vogyilvo, luiHolog ulkalmiuvii, ur iilcggyoimonégek, giiros, i:ntó, liiln/vény, nugvilti, Itll/ugiin, foglajAn, nflly. ncAj- iU égéni-imimk d it l l t l l k t l r i l ’l 'd ló Mólt gyógyilrtsArn molgál « mimloii lifiHindútlniimig s loglmn«hitiilrtnii ollon. MiintsMiitéu jolos fusliilfi-nro- liil ajAullinlii,

l‘ gV Ovog ára i l'rl, ti t i kr, o, é. I’uórtn kiililvo 1 5 kuni tubb,

Itoüée ile IBemiteékizár, Hzabiiilaliii, litres és rtlnliin elterjedt

s ,a ,’ P i í ( i - j i : V . i i s i i A i i A iv i ' ( ! s i ; i , i ' .a bfir simává tételére, a sroplük eltüntetésére, a rátH'/ok ‘‘Isiimlrtsiiia és iiiiihIi-ii bfirkiiilés megaknilályo- zrtsAra, nap- és szél-égetés ellenén a;nrez, nyakén keliolfól iiüihIuii folt nak olliáiitás.ualu válókig alkalmas.

Kgviiveg ina I frl. t iO kr. * pnilán küldve 3 0 krtal Ibbb.2ÜP* lk ( >l l l l4l ('V.Ckl l l l l> | | kn|ili!iliik e szerek egyedül lU i nos Keieiie/ és t i ü l t l .Nán­

dor gyógyszerén/okiiél, A r i i d o n S za rka .1. gyógyszorénínél, ll i u g K. és T u «l v s e l i i u é I U n j i i n I' o 11 e i m a n n II. I I , I l l I iM / .B r i l l^ l iy K o i rt n y i Imre gyógyszerésznél, ilitkuy V iW u ilo nM n lnA r .1. gyógyszurláiábnii és J rtu kyA . korönktidénóbim, IÍunm ÍV ii Mse Ii w i g K, ü l lm l io l- « * / ' " J* i* * * ú '' m •' •• y • «yónyi” . H»ÓJtVtlVH K o v á m A. én M. T o n i f lK t tUMMI I*« « ll « l J, K. II n I ll 1,. K l’ ii ll l én II ü u g r n d ll l z lenlvérekudl, ;| — '•

Ián ezennel közliirré tétetik, mikép V i li 1 i A do ir mint felperes részére B o 11 n Milióly mint alperestől 121 f i r l . 75 kr. váltói t

3 ló,

Olcsó sertés-niakRoltatás.A nagymélt. gróf B a tth yá n y József tulajdonú­

im* tartozó 32,(100 holdra nietifi tölgy- éa hükk- erdfisiégek s K I e s d, 1‘ estes, T in ó d , Drtmns, 11 r a l k a, Ő si, C s e r ii o li á z és F e k e t e~ I* a I n k helyiségekben, résrlrleiikinl, n legjiitnnyoab drolion sertések táplálására és niakkullnUisra kiadnlih. Reve zett erdősegek ni in Iliét felől u Sebe. s-K őrös fo­lyama fölült emelkednek, Rugyvárudtől 3 órányi távol­ban. Különösen alánja ez erdőséget «z, hogy bőven termő mindenféle tölgy- és biikkniakkja mellett egész­séges mérsékeli léggel bir s u hizlalást szerfelett olfi- * égi lő pHlnkv ízzel bir. A t. ez ae r lóstul a jdouus uruk bővebben értekezhetnek .szóval vagy levél utján Ki es d e ti a gröli tirndalom bérlői Wciss és Trtrsu irodájánál. 2 - 2

Szabad kézből ‘

emeletei Iinx.Hzéidieiiyi-ülezrtu 1772 strtmti lulr. luulvceft fölté­

teleit mellett lilén jtiliinyoa rtrnti nlmlö. Krlnltüz- ltol ni I, 11 é r o s »y Hrtmnol ügyvéd ttriiill. í — 3

Vetni való szép őszi repezekiaobb és nsgyöbb ineiinylzéglicii

knphniö l 'u is z e r t JA i iü íI Mlklómiloin snrbrtn InvÖ rilízurhoftmltodósülirii,

Kintié 11> ileliremnl s z I n U g y e g y 111.

Z : Árverési hirdetés.Sz. kir. Uc|ireezen várni törvüiiyatókéueb, lolek-

kntiyvi lutirtesn állni közhírré téletfb, misaoiiut U v it a u r Bernhez ti olt tdieai 10 1 a nyilas gnzdflsrtgi épít* lötökkel együtt l l.UDU gfrtrn livraitll tniiya-földe, fo­lyó | Süti év míg. 2fi, szükség esetérő ixupl 2fi-dik iiapjun d. n. 3 órakor, a belyszlnüti tartandó nyilvá­nos árverés utján hiróilag el fog adatul, — Au ál‘- vordíi föltételek a vároii telekhivatal Irndájábun meg­tekintet nőinek. - Kell Hnbrerftonhnu a városi tör­vényszék telekkönyvi tnnáeiának 18(1(1, évi július 17-kén tartóit liléiéből, 9 - 3.

SORSJEGY-TÁRSULATOKffjg /iránlt'F in t ' i j r j /p - n i id tő l i i i r f

r é n ■/, l e l I I '/ e l é n e k r e.Ii* ii j mód nzwiiitl llzot az etuber négy ódé veiikml

Itt |jint h mitidjrtrt a* idafl liellecléalfii kénlvw ÍÜI legjobb * leanitigasithlt nyoroméityü sói sjrttékban vé­szén részt s n* üszlel teljes bellzelése után annyi ere ­deti sorsjegyei U|>, aineimyinek legkisuhb nyere­ménye in ii imiUetelt összeget meglinlndja. Itőveb- beti n lervetelbfil,mely kivfinalrn ingyen külüelik.

f ’W i ' i f K t l u n r dilé isb i'ii, M .-lílván térni, Imi iMrtr suk W tiyi'fi'tiirtiy nyereteli.

l'. t. Igi^vdtiyek n legjulrtiiyosb Árun. - - Sorsje­gyek részlelllzeléssel a Irtrsusjftlékokrn a legelőnyö­sebb fnllélelek mellntl. 0 — 10.

Árverési hidetés.A bnlyl*dl jiriitastoiis órvutnrló-inlóu't Itilujduuá-

ItoB turtozd 114% folyó ölet tévő ondóéi hdiuláiii föld, íulyö évi Hzeptüinber 2ü-dlkélfil lB(IU-dlk év szejitomlier 211-dikéig lerjodíi !t évre ujnlilinn ba*í»u- bérbo adandó lóvéit, ezen drveréantik n városi szám­vevői hivatalnál megteliiiillititö l'ellólalub melleit « város liázándll eemlft imiglnrláiAra folyó évi üiiriiirIiis 22-dlli n apján alt délelőtti Ü órája Hiteleit ki, melyru nz órverelnl sertudóltoióli, megfelelő hánnlpünizel nl- Irtlvn ezennel tueRliivaltmU,

Kell llebrtiezfltiheti IBÜU, .lutlus Ml-éti,8 -9. A v á ru a l t n n á t a,

felelős szerkesztői 8 rt r v á r y EI e k.ihouyvnyot

Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtára Jelzet: G485; Z6061

^

D60D