Hogyan működik a társadalom?

65
Hogyan működik a Hogyan működik a társadalom? társadalom? 2. Előadás 2. Előadás Hogyan lehetséges a Hogyan lehetséges a társadalom? társadalom?

description

Hogyan működik a társadalom?. 2. Előadás Hogyan lehetséges a társadalom?. Az ember: evolúciósan programozott lény. Emlékezzünk a Matrjoska modellre Első szint: a múltbeli tapasztalat befagyva a génekbe – átörökítődik (a faj „tanul”), megváltoztathatatlan. (rovarok – Dawkins példa) - PowerPoint PPT Presentation

Transcript of Hogyan működik a társadalom?

Page 1: Hogyan működik a társadalom?

Hogyan működik a társadalom?Hogyan működik a társadalom?

2. Előadás2. Előadás

Hogyan lehetséges a társadalom? Hogyan lehetséges a társadalom?

Page 2: Hogyan működik a társadalom?

Az ember: evolúciósan programozott lényAz ember: evolúciósan programozott lény

Emlékezzünk a Matrjoska modellre Emlékezzünk a Matrjoska modellre

Első szint: a múltbeli tapasztalat befagyva a génekbe – Első szint: a múltbeli tapasztalat befagyva a génekbe – átörökítődik (a faj „tanul”), megváltoztathatatlan. (rovarok – átörökítődik (a faj „tanul”), megváltoztathatatlan. (rovarok – Dawkins példa) Dawkins példa)

A második szint: a mindenkori döntően genetikailag A második szint: a mindenkori döntően genetikailag meghatározott viselkedést, a viselkedés-meghatározás meghatározott viselkedést, a viselkedés-meghatározás rugalmasabb rendszerén keresztül (pl. hormonok) a jelenbeli rugalmasabb rendszerén keresztül (pl. hormonok) a jelenbeli tapasztalat némileg módosíthatja, vagyis el lehet térni a tapasztalat némileg módosíthatja, vagyis el lehet térni a biológiai programtól. biológiai programtól.

A harmadik szint: a faj egyedeinek tapasztalatai a szociális A harmadik szint: a faj egyedeinek tapasztalatai a szociális tanulás által rögzítődnek, és a közösség által átadódnak, és tanulás által rögzítődnek, és a közösség által átadódnak, és hagyománnyá alakulnak. (Evolúciósan stabil stratégiák)hagyománnyá alakulnak. (Evolúciósan stabil stratégiák)

A negyedik szint: amikor a múltbeli tapasztalat fogalmilag A negyedik szint: amikor a múltbeli tapasztalat fogalmilag rögzítődik, és az új tapasztalat – a kétkörös, vagy a rögzítődik, és az új tapasztalat – a kétkörös, vagy a háromkörös tanulás modelljének megfelelően – a fogalmi háromkörös tanulás modelljének megfelelően – a fogalmi rendszer, vagy az értékek változásán keresztül vezet a rendszer, vagy az értékek változásán keresztül vezet a viselkedés megváltozásához. viselkedés megváltozásához.

Page 3: Hogyan működik a társadalom?

MottóMottó

1975. január 6-án Londonban megdöbbentő öngyilkosság 1975. január 6-án Londonban megdöbbentő öngyilkosság történt: egy 63 éves magányos amerikai férfi – George Price történt: egy 63 éves magányos amerikai férfi – George Price – lerobbant szobájában ollóval elvágta saját torkát. – lerobbant szobájában ollóval elvágta saját torkát. Temetésén, néhány nap múlva, nyolc ember kísérte végső Temetésén, néhány nap múlva, nyolc ember kísérte végső útjára: két odatévedt látogató, négy hajléktalan és a 20. útjára: két odatévedt látogató, négy hajléktalan és a 20. század evolúciós kutatásának két világhírű tudósa: J. B. S. század evolúciós kutatásának két világhírű tudósa: J. B. S. Haldane, a rokonszelekció elméletének kidolgozója, és J. M. Haldane, a rokonszelekció elméletének kidolgozója, és J. M. Smith, a játékelmélet evolúciós alkalmazásának úttörője. A Smith, a játékelmélet evolúciós alkalmazásának úttörője. A nézelődők jelenlétét a temetők különös légköre, a nézelődők jelenlétét a temetők különös légköre, a hajléktalanokét viszont a hála magyarázta. Az elhunyt nekik hajléktalanokét viszont a hála magyarázta. Az elhunyt nekik adta mindenét, és öngyilkosságának oka is az volt, hogy adta mindenét, és öngyilkosságának oka is az volt, hogy vagyona elfogyott, további segítséget nem tudott nyújtani. A vagyona elfogyott, további segítséget nem tudott nyújtani. A két neves tudós viszont az elhunyt szellemi hagyatékának – két neves tudós viszont az elhunyt szellemi hagyatékának – az altruizmus kutatásában elért eredményeinek – adózott. az altruizmus kutatásában elért eredményeinek – adózott.

Page 4: Hogyan működik a társadalom?

R. Coase: miért van vállalat? R. Coase: miért van vállalat?

R. Coase 1938-ban (26 évesen) ír egy cikket, amelynek első R. Coase 1938-ban (26 évesen) ír egy cikket, amelynek első mondata így hangzik: mondata így hangzik:

„„Az a célom, hogy megértsem, miért jön létre egyáltalán egy Az a célom, hogy megértsem, miért jön létre egyáltalán egy cég, amikor a piac meg tudná oldani a problémáját”. cég, amikor a piac meg tudná oldani a problémáját”.

A válasza, amiért majd Nobel díjat kap: a transzakciós A válasza, amiért majd Nobel díjat kap: a transzakciós költségek figyelembe vétele lesz. Ez egyébként a költségek figyelembe vétele lesz. Ez egyébként a közgazdaságtan új irányát, a transzakciós költségek közgazdaságtan új irányát, a transzakciós költségek gazdaságtanát indítja el.gazdaságtanát indítja el.

Coase számára természetes az, ami a biológusok számára Coase számára természetes az, ami a biológusok számára nem, de Hamilton számára – aki a London School of nem, de Hamilton számára – aki a London School of Economics-ba járt – ismert volt, hogy az életben mindenütt Economics-ba járt – ismert volt, hogy az életben mindenütt a költségek és a hasznok együtt járnak. a költségek és a hasznok együtt járnak.

Ez vezet arra, hogy már régen, és mai napig is, a Ez vezet arra, hogy már régen, és mai napig is, a közgazdaságtan legfontosabb elemzési módszere a közgazdaságtan legfontosabb elemzési módszere a „költség-haszon” elemzés. „költség-haszon” elemzés.

Page 5: Hogyan működik a társadalom?

A tudományos megismerés szakaszaiA tudományos megismerés szakaszai

A „mi” = a világ fogalmi A „mi” = a világ fogalmi megragadása. (Galilei – a kísérleti megragadása. (Galilei – a kísérleti tudomány születése) tudomány születése)

A „hogyan” = a fogalmak A „hogyan” = a fogalmak összefüggése, a törvények összefüggése, a törvények azonosítása (Newton – a törvények azonosítása (Newton – a törvények matematikai alakja) matematikai alakja)

A „miért” = a dolgok állásának A „miért” = a dolgok állásának magyarázata (Darwin – univerzális magyarázata (Darwin – univerzális eszközt ad kezünkbe) eszközt ad kezünkbe)

Page 6: Hogyan működik a társadalom?

Példa a „hármasságra” a társadalomtudományokban Példa a „hármasságra” a társadalomtudományokban

1. Miért élnek az emberek államban? Arisztotelész a 1. Miért élnek az emberek államban? Arisztotelész a definícióra vezeti vissza a válaszát: mert az ember definícióra vezeti vissza a válaszát: mert az ember „zoon politikon”, definíció szerint államalkotó állat. „zoon politikon”, definíció szerint államalkotó állat.

2. Miért élnek az emberek hol ilyen, hol olyan 2. Miért élnek az emberek hol ilyen, hol olyan államban? Monesquieu (és mások) válasza, hogy a államban? Monesquieu (és mások) válasza, hogy a külső környezet, a hagyományok, a méretek stb. külső környezet, a hagyományok, a méretek stb. határozza meg, hogy egyes népek miért éppen ezt határozza meg, hogy egyes népek miért éppen ezt vagy azt a típusú államot „kedvelik”. vagy azt a típusú államot „kedvelik”.

3. De miért van egyáltalán állam? Ma kezdjük 3. De miért van egyáltalán állam? Ma kezdjük megválaszolni azt a kérdést, „miért és mikor jobb megválaszolni azt a kérdést, „miért és mikor jobb állammal, mint állam nélkül”. Sigmund, K. et al. állammal, mint állam nélkül”. Sigmund, K. et al. (2010): Social learning promotes institutions for (2010): Social learning promotes institutions for governing commons. Nature. Aug. 12. 861-863. governing commons. Nature. Aug. 12. 861-863.

Page 7: Hogyan működik a társadalom?

A megértés a korábban említett „hármasságot” követiA megértés a korábban említett „hármasságot” követi

1. Szint: 1. Szint: A definícióba beépíti a magyarázatotA definícióba beépíti a magyarázatot: Miért van „állama” a : Miért van „állama” a hangyáknak, vagy a méheknek? Mert azok – Arisztotelész szerint - az hangyáknak, vagy a méheknek? Mert azok – Arisztotelész szerint - az emberrel együtt, emberrel együtt, definíció szerintdefiníció szerint „zoon politikon”-ok, vagyis „zoon politikon”-ok, vagyis „társas állatok”. „társas állatok”.

2. Szint2. Szint: Megadok egy törvényt: Megadok egy törvényt: Miért és mikor éri meg az állatoknak : Miért és mikor éri meg az állatoknak társasnak lenni? Mert létezik a Hamiltion törvény: társasnak lenni? Mert létezik a Hamiltion törvény:

r х a > cr х a > c rr-el jelölt genetikai kapcsolat közvetlenségét (szorosságát) jelölő tényezőt, -el jelölt genetikai kapcsolat közvetlenségét (szorosságát) jelölő tényezőt, az altruista kapcsolatból származó az altruista kapcsolatból származó aa hasznot, és hasznot, és szembe állítja vele az altruista viselkedés szembe állítja vele az altruista viselkedés cc költségét. költségét.

Ha egy lény azt tapasztalja, hogy a rokonoknál jelentkező haszon (amely a segítség Ha egy lény azt tapasztalja, hogy a rokonoknál jelentkező haszon (amely a segítség mennyiségének, és a rokoni kapcsolat szorosságának a szorzata) nagyobb, mennyiségének, és a rokoni kapcsolat szorosságának a szorzata) nagyobb, mint az önmagának okozott költség, akkor altruista módon fog viselkedni. A mint az önmagának okozott költség, akkor altruista módon fog viselkedni. A törvénnyel magyarázom a jelenségettörvénnyel magyarázom a jelenséget

3. Szint: 3. Szint: Kifejtem az evolúciós történetet: Kifejtem az evolúciós történetet: A valóságban azonban azt a A valóságban azonban azt a kérdést kell feltenni, hogyan jött létre az a helyzet, hogy az altruista kérdést kell feltenni, hogyan jött létre az a helyzet, hogy az altruista viselkedés és a társulás evolúciósan stabil viselkedési formájává vált viselkedés és a társulás evolúciósan stabil viselkedési formájává vált ennek a csoportnak. Esetünkben éppen most született meg a ennek a csoportnak. Esetünkben éppen most született meg a lehetséges válasz. (Novak, M. et al (2010): The evolution of lehetséges válasz. (Novak, M. et al (2010): The evolution of eusociality. Nature Aug. 26. 1057-1062.) eusociality. Nature Aug. 26. 1057-1062.)

Page 8: Hogyan működik a társadalom?

Hamilton: miért az altruizmus? Hamilton: miért az altruizmus?

Hamilton képlet (1963 „The Evolution of Altruistic Behavior” ) Hamilton képlet (1963 „The Evolution of Altruistic Behavior” )

r х a > cr х a > c

A képlet alapja, hogy a kapcsolatoknál egyaránt tekintetbe vesui A képlet alapja, hogy a kapcsolatoknál egyaránt tekintetbe vesui azok költségét, és hasznát. Konkrétan, a képlet összekapcsolja azok költségét, és hasznát. Konkrétan, a képlet összekapcsolja az: az:

rr-el jelölt genetikai kapcsolat közvetlenségét (szorosságát) -el jelölt genetikai kapcsolat közvetlenségét (szorosságát) jelölő tényezőt, jelölő tényezőt,

az altruista kapcsolatból származó az altruista kapcsolatból származó aa hasznot, és hasznot, és szembe állítja vele az altruista viselkedés szembe állítja vele az altruista viselkedés cc költségét. költségét.

A képlet azt a logikus végeredményt mutatja, hogy ha egy lény azt A képlet azt a logikus végeredményt mutatja, hogy ha egy lény azt tapasztalja, hogy a rokonoknál jelentkező haszon (amely a tapasztalja, hogy a rokonoknál jelentkező haszon (amely a segítség mennyiségének, és a rokoni kapcsolat szorosságának a segítség mennyiségének, és a rokoni kapcsolat szorosságának a szorzata) nagyobb, mint az önmagának okozott költség, akkor szorzata) nagyobb, mint az önmagának okozott költség, akkor „célszerű” altruista módon viselkedni. „célszerű” altruista módon viselkedni.

Ennek bekövetkeztét az evolúció különféle mechanizmusokkal – Ennek bekövetkeztét az evolúció különféle mechanizmusokkal – egyéni és szociális tanulás, hormonrendszer - is segíti. egyéni és szociális tanulás, hormonrendszer - is segíti.

Page 9: Hogyan működik a társadalom?

Az evolúció megoldása a társulásra (1)Az evolúció megoldása a társulásra (1)

Az evolúciós folyamatosan optimalizál. Olyan Az evolúciós folyamatosan optimalizál. Olyan megoldásokat fejleszt ki, amelyek az adott megoldásokat fejleszt ki, amelyek az adott környezeti feltételek között a környezeti feltételek között a legversenyképesebbek. legversenyképesebbek.

Az optimalizálás alapja a folyamatos „költség-Az optimalizálás alapja a folyamatos „költség-haszon” elemzés. Olyan megoldások terjednek el, haszon” elemzés. Olyan megoldások terjednek el, amelyek a versenyben a legnagyobb amelyek a versenyben a legnagyobb rátermettséget biztosítják. rátermettséget biztosítják.

Ha valamilyen megoldás – pl. az altruizmus – első Ha valamilyen megoldás – pl. az altruizmus – első pillantásra versenyképtelennek tűnik, és mégis pillantásra versenyképtelennek tűnik, és mégis elterjedt, akkor valamilyen hatást, költséget vagy elterjedt, akkor valamilyen hatást, költséget vagy előnyt nem vettünk tekintetbe. előnyt nem vettünk tekintetbe.

Page 10: Hogyan működik a társadalom?

A társulás paradoxonjaA társulás paradoxonja

Miért álljak össze én a sejt, más sejtekkel? Miért álljak össze Miért álljak össze én a sejt, más sejtekkel? Miért álljak össze én a bogár más bogarakkal és mondjak le még a én a bogár más bogarakkal és mondjak le még a szaporodás jogáról is? Miért álljak össze én az oroszlán, szaporodás jogáról is? Miért álljak össze én az oroszlán, vagy zebra társaimmal, hogy egymást segítve vagy zebra társaimmal, hogy egymást segítve zsákmányoljunk, vagy meneküljünk? zsákmányoljunk, vagy meneküljünk?

Miért álljak össze én más emberekkel – pl. a házasság Miért álljak össze én más emberekkel – pl. a házasság kötelékét választva, mint Darwin - ha ez az általam kötelékét választva, mint Darwin - ha ez az általam megszerzett források átengedését igényelné? megszerzett források átengedését igényelné?

Miért osszam meg a javaimat, és erőforrásaimat másokkal, Miért osszam meg a javaimat, és erőforrásaimat másokkal, amikor az őket nagyobb rátermettségűvé alakítja, míg az amikor az őket nagyobb rátermettségűvé alakítja, míg az én rátermettségemet csökkenti? én rátermettségemet csökkenti?

Akkor már inkább úgy teszek, mintha átadnák, és Akkor már inkább úgy teszek, mintha átadnák, és szolgáltatást nyújtanék, közben csak az ő szolgáltatását szolgáltatást nyújtanék, közben csak az ő szolgáltatását szerzem meg, vagyis „potyautas” leszek. szerzem meg, vagyis „potyautas” leszek.

Minden tudományos és ismeretterjesztő írás paradoxonnak Minden tudományos és ismeretterjesztő írás paradoxonnak tartja a társulások létét, miközben a társulások igen tartja a társulások létét, miközben a társulások igen sikereseksikeresek

Page 11: Hogyan működik a társadalom?

Arisztotelész – miért van társadalom? Arisztotelész – miért van társadalom?

Az ember: Az ember: zoón politikonzoón politikon, vagyis politikai – város-állam alapító , vagyis politikai – város-állam alapító – állat. Természetes képességeinek és hajlamainak – állat. Természetes képességeinek és hajlamainak kibontakozása csakis a város-állam keretei között kibontakozása csakis a város-állam keretei között lehetséges. lehetséges.

Az ember rá van utalva a közösségre, először a családra, majd Az ember rá van utalva a közösségre, először a családra, majd a falúra, végül a falvakból összetevődő város-államra. a falúra, végül a falvakból összetevődő város-államra.

Vannak más állatok is amelyek államot alkotnak, de az ember Vannak más állatok is amelyek államot alkotnak, de az ember különleges: gondolkodó, és beszédre képes értelmes lény, különleges: gondolkodó, és beszédre képes értelmes lény, aki tudja mi a rossz, és mi a jó, képes az igazságosság, és aki tudja mi a rossz, és mi a jó, képes az igazságosság, és igazságtalanság megkülönböztetésére. igazságtalanság megkülönböztetésére.

Az ember képtelen önmagában létezni, szüksége van Az ember képtelen önmagában létezni, szüksége van másokra, és kölcsönösen biztosítják egymás számára a másokra, és kölcsönösen biztosítják egymás számára a dolgokat, és szükségleteket. Ez a modell azután a dolgokat, és szükségleteket. Ez a modell azután a szerződés-elmélet előfutára. szerződés-elmélet előfutára.

Page 12: Hogyan működik a társadalom?

Hobbes: Miért van a társadalom?Hobbes: Miért van a társadalom?

Az állami közösséget megelőző korszak tehát nem harmónia, és Az állami közösséget megelőző korszak tehát nem harmónia, és „aranykor”, hanem éppen ellenkezőleg, az állandó konfliktusok „aranykor”, hanem éppen ellenkezőleg, az állandó konfliktusok világa. („Bellum omnia contra omnes”)világa. („Bellum omnia contra omnes”)

Mivel azonban az ember nemcsak ösztönnel, de ésszel is Mivel azonban az ember nemcsak ösztönnel, de ésszel is rendelkezik, képes előre látásra és saját érdekében véget vet rendelkezik, képes előre látásra és saját érdekében véget vet ennek a természetes állapotnak. ennek a természetes állapotnak.

Létrehozza a társadalmi szerződést, amelyben minden egyes Létrehozza a társadalmi szerződést, amelyben minden egyes ember lemond arról, hogy természetéből fakadó ember lemond arról, hogy természetéből fakadó önérvényesítésre irányuló jogait gyakorolja, és átruházza azt önérvényesítésre irányuló jogait gyakorolja, és átruházza azt egy szuverén uralkodóra (amennyiben az össze többi ugyanígy egy szuverén uralkodóra (amennyiben az össze többi ugyanígy tesz). tesz).

„„Az ennek megtörténtével egyetlen személlyé egyesült sokaságot Az ennek megtörténtével egyetlen személlyé egyesült sokaságot ÁLLAMNAK, (CIVITAS-nak) nevezzük. És így születik meg az a ÁLLAMNAK, (CIVITAS-nak) nevezzük. És így születik meg az a nagy LEVIATÁN .. az a halandó isten, amelynek – a hallhatatlan nagy LEVIATÁN .. az a halandó isten, amelynek – a hallhatatlan isten fennhatósága alatt – békénket, és oltalmunkat isten fennhatósága alatt – békénket, és oltalmunkat köszönhetjük.”köszönhetjük.”

Ezzel az aktussal a szuverént – akár egyetlen személyben, akár Ezzel az aktussal a szuverént – akár egyetlen személyben, akár egy korporációban testesül meg – abszolút hatalommal egy korporációban testesül meg – abszolút hatalommal ruházzuk fel. ruházzuk fel.

Page 13: Hogyan működik a társadalom?

Darwin a házasság gondolatával barátkozva az Darwin a házasság gondolatával barátkozva az alábbiakat írja naplójába: alábbiakat írja naplójába:

Házasodni…Házasodni… Nem házasodniNem házasodniGyerek (ahogy Isten akarja). Állandó Gyerek (ahogy Isten akarja). Állandó társ (és korombeli barátnő, aki társ (és korombeli barátnő, aki érdeklődik irántam. érdeklődik irántam.

Mindenesetre jobb, mint egy kutya. Mindenesetre jobb, mint egy kutya. Saját otthon, és valaki, aki vezeti a Saját otthon, és valaki, aki vezeti a háztartást.háztartást.

Kellemes zene, női csevej. Ezek jót Kellemes zene, női csevej. Ezek jót tesznek az egészségnek – de tesznek az egészségnek – de rettenetes időpazarlást jelentenek. rettenetes időpazarlást jelentenek.

Szabadon jöhetek-mehetek, ahová Szabadon jöhetek-mehetek, ahová csak akarok. A társaság csak akarok. A társaság megválasztása és mértékkel való megválasztása és mértékkel való élvezete. Nincs kényszer a élvezete. Nincs kényszer a rokonlátogatásra, és hogy minden rokonlátogatásra, és hogy minden apróságnak alávessem apróságnak alávessem magam….Esténkénti olvasgatás. Az magam….Esténkénti olvasgatás. Az ember elhízik és ellustul. Félelem és ember elhízik és ellustul. Félelem és felelősség. Kevesebb pénz jut felelősség. Kevesebb pénz jut könyvekre stb. könyvekre stb.

„Képzeld el, hogy egész napodat egyedül kell eltöltened egy telefüstölt londoni házban. Állítsd szembe ezzel egy kedves szelíd asszony képét, aki a kandalló tüzénél ül a kanapén..” Ezzel a probléma szinte matematikailag is megoldatott, amit a végeredmény is bizonyít: Házasodni, házasodni, házasodni. QED.

Page 14: Hogyan működik a társadalom?

Az együttműködés hormonális szabályozásaAz együttműködés hormonális szabályozása Oxitocin – viszonylag „fiatal” hormon, először az emlősökben Oxitocin – viszonylag „fiatal” hormon, először az emlősökben

jelent meg. Arra figyeltek fel, hogy a nem vemhes nősténybe jelent meg. Arra figyeltek fel, hogy a nem vemhes nősténybe fecskendezik be, anyaként kezd viselkedni, fészket épít és fecskendezik be, anyaként kezd viselkedni, fészket épít és idegen kölyköt dédelget. idegen kölyköt dédelget.

Az oxitocin hatására a hegyi farkas – ellentétben a préri Az oxitocin hatására a hegyi farkas – ellentétben a préri farkassal – hűséges lesz a párjához. De ha préri-farkas is kap, farkassal – hűséges lesz a párjához. De ha préri-farkas is kap, ő is hűséges lesz. ő is hűséges lesz.

Az oxitocinnak az emberre is ilyen együttműködést segítő Az oxitocinnak az emberre is ilyen együttműködést segítő hatása van. Az emberek adakozóbbak és a másikban jobban hatása van. Az emberek adakozóbbak és a másikban jobban bízók lettek, együttműködőbben lettek, bízók lettek, együttműködőbben lettek,

Mostanában vették azonban észre, hogy miközben segíti a Mostanában vették azonban észre, hogy miközben segíti a csoporton belüli együttműködést, felerősíti a csoportok közötti csoporton belüli együttműködést, felerősíti a csoportok közötti vetélkedéstvetélkedést

Egy legújabb kutatás megmutatta, hogy az oxitocin hatására Egy legújabb kutatás megmutatta, hogy az oxitocin hatására egy lehetséges konfliktusra készülve a legerősebb és egy lehetséges konfliktusra készülve a legerősebb és várhatóan leghatékonyabb szövetségest választjuk. várhatóan leghatékonyabb szövetségest választjuk.

Page 15: Hogyan működik a társadalom?

Az altruizmus és az együttműködés paradoxonjaAz altruizmus és az együttműködés paradoxonja

Nem érthető az altruizmus az élővilágban. Nem érthető az altruizmus az élővilágban. Arisztotelész a definícióba építi be a Arisztotelész a definícióba építi be a magyarázatot. magyarázatot.

Darwin kifejezi, hogy az evolúció szemszögéből Darwin kifejezi, hogy az evolúció szemszögéből az altruizmus érthetetlen, az altruizmus érthetetlen,

De épp így érthetetlen a társadalomban – Huxley De épp így érthetetlen a társadalomban – Huxley és Darwin versus Kropotkinés Darwin versus Kropotkin

Hamilton, és G. Price matematikai törvényt alkot Hamilton, és G. Price matematikai törvényt alkot a magyarázatra, a magyarázatra,

Coase kérdése, és Dawkins önző génjeCoase kérdése, és Dawkins önző génje A mostani kutatások: eusociality és az evolúciós A mostani kutatások: eusociality és az evolúciós

játékok játékok

Page 16: Hogyan működik a társadalom?

Best within-group information associated with a fishing net (when conserved within the group) across time. The red line shows 16-player groups and the blue line shows 8-player groups. Performance is measured using arbitrary life units. Plotted are the mean values ± s.e.m. At the beginning of the game, the 16-player groups performed better t…

Mi az előnye a csoportnak, és a minél nagyobb csoportnak?

Page 17: Hogyan működik a társadalom?

Az evolúció megoldása a társulásra (2)Az evolúció megoldása a társulásra (2)

Azt, hogy a legversenyképesebb konstrukciók Azt, hogy a legversenyképesebb konstrukciók működjenek, az evolúciós szelekció kényszeríti ki, működjenek, az evolúciós szelekció kényszeríti ki, amely folyamatos költség-haszon útján zajlik, amely folyamatos költség-haszon útján zajlik,

Az evolúció olyan konstrukciókat hoz létre (fejleszt Az evolúció olyan konstrukciókat hoz létre (fejleszt ki), amelyek mikro-szinten működve, részben ki), amelyek mikro-szinten működve, részben jutalmazzák a társulásban való részvételt, részben jutalmazzák a társulásban való részvételt, részben büntetésként működnek amikor a lény megszegi a büntetésként működnek amikor a lény megszegi a társulás szabályát. társulás szabályát.

Így a jutalmaknak és a büntetéseknek a Így a jutalmaknak és a büntetéseknek a morfológiába, és a szociális kapcsolatokba beépülő morfológiába, és a szociális kapcsolatokba beépülő rendszerei jönnek létre rendszerei jönnek létre

(az állatoknál ez a Biológiai tankönyvben van – 1. közvetlenül egymásra ható (az állatoknál ez a Biológiai tankönyvben van – 1. közvetlenül egymásra ható sejtek, 2. endokrín rendszer, és 3. idegrendszeren keresztül – érdekes hogy a sejtek, 2. endokrín rendszer, és 3. idegrendszeren keresztül – érdekes hogy a társadalomban is megfelel ennek valami – 1. személyek közötti kapcsolat, 2. társadalomban is megfelel ennek valami – 1. személyek közötti kapcsolat, 2. sokakra érvényes szabály, 3- szerintem intézmény) sokakra érvényes szabály, 3- szerintem intézmény)

Page 18: Hogyan működik a társadalom?

Az egy élettérben élő közösség proAz egy élettérben élő közösség problémái blémái 1. A koordináció problémája. 1. A koordináció problémája. A közösség bizonyos mértékben összehangolt viselkedésre épül. Ennek A közösség bizonyos mértékben összehangolt viselkedésre épül. Ennek

érdekében az együtt élő lényeknek koordinálni kell érdekében az együtt élő lényeknek koordinálni kell tevékenységüket, ami jelzésekkel történik. A jelzés adása tevékenységüket, ami jelzésekkel történik. A jelzés adása erőfeszítés, idő, figyelem és kölcsönösen egyértelmű értelmezés. erőfeszítés, idő, figyelem és kölcsönösen egyértelmű értelmezés. Mindez erőforrásokat vonhat el a lényektől. Mindez erőforrásokat vonhat el a lényektől.

2. A potyautasság problémája. 2. A potyautasság problémája. Célszerű együttműködni, és betartani a szabályokat (pl. befektetni a Célszerű együttműködni, és betartani a szabályokat (pl. befektetni a

közösségbe) mert onnan vissza is kapunk, még előnyösebb azonban közösségbe) mert onnan vissza is kapunk, még előnyösebb azonban áthágni a szabályokat, (pl. megtartani magunknak pénzünket), és áthágni a szabályokat, (pl. megtartani magunknak pénzünket), és arra hagyatkozni, helyettünk, majd mások fizetnek. Így sokan, ha arra hagyatkozni, helyettünk, majd mások fizetnek. Így sokan, ha tehetik, inkább tehetik, inkább potyautasok potyautasok lesznek. Ezzel „rátermettségbeli” lesznek. Ezzel „rátermettségbeli” előnyre tesznek szert a többiekkel szemben.előnyre tesznek szert a többiekkel szemben.

3. Közlegelő problémája 3. Közlegelő problémája A „közlegelő” azt a helyzetet írta le, amikor egy közösség - önző, de A „közlegelő” azt a helyzetet írta le, amikor egy közösség - önző, de

egyébként racionálisan gondolkodó – tagjai a közös erőforrásokat egyébként racionálisan gondolkodó – tagjai a közös erőforrásokat kihasználják. Ilyenkor nyereségesebb a "dezertálás", mint a kihasználják. Ilyenkor nyereségesebb a "dezertálás", mint a szabályok betartása – miközben a szabályokat betartó többi szabályok betartása – miközben a szabályokat betartó többi szereplő számára egyénenként csak mérsékelten (esetenként alig szereplő számára egyénenként csak mérsékelten (esetenként alig érzékelhetően) romlik a helyzet. Végül azonban a szereplők azáltal, érzékelhetően) romlik a helyzet. Végül azonban a szereplők azáltal, hogy a közvetlen érdekeiknek megfelelően cselekednek, saját hogy a közvetlen érdekeiknek megfelelően cselekednek, saját maguknak ártanak.maguknak ártanak.

Page 19: Hogyan működik a társadalom?

A közösségben fellépő szociális dilemmák lényege A közösségben fellépő szociális dilemmák lényege

Az emberek (de az állatoké is) együttműködése Az emberek (de az állatoké is) együttműködése szinte mindig un. szociális dilemmát hoz létre. szinte mindig un. szociális dilemmát hoz létre.

Ezek lényege: célszerű együttműködni, és betartani Ezek lényege: célszerű együttműködni, és betartani a szabályokat, befektetni a közösségbe, és a szabályokat, befektetni a közösségbe, és tekintettel lenni másokra, mert vissza is kapunk. tekintettel lenni másokra, mert vissza is kapunk. Vagyis a közös lét az egyéni rátermettséget is Vagyis a közös lét az egyéni rátermettséget is javítja.javítja.

Még előnyösebb azonban áthágni a szabályokat, (pl. Még előnyösebb azonban áthágni a szabályokat, (pl. megtartani magunknak pénzünket), és arra megtartani magunknak pénzünket), és arra hagyatkozni, helyettünk, majd mások fizetnek. hagyatkozni, helyettünk, majd mások fizetnek.

Ezért sokan, ha tehetik, inkább Ezért sokan, ha tehetik, inkább potyautasok potyautasok lesznek. Ezzel „rátermettségbeli” előnyre tesznek lesznek. Ezzel „rátermettségbeli” előnyre tesznek szert a többiekkel szemben.szert a többiekkel szemben.

Gyakran megfogalmazzák tehát, hogy az Gyakran megfogalmazzák tehát, hogy az együttműködés „evolúciósan” nem kifizetődő, együttműködés „evolúciósan” nem kifizetődő, ezért logikátlan, és így „érthetetlen”.ezért logikátlan, és így „érthetetlen”.

Page 20: Hogyan működik a társadalom?

A két probléma megoldásaA két probléma megoldása

A viselkedést terelő szabályok kifejlesztése. A A viselkedést terelő szabályok kifejlesztése. A befolyásolás két ösztönző hatásra építhet: befolyásolás két ösztönző hatásra építhet:

1. Jutalomra: amely meghatározott viselkedés 1. Jutalomra: amely meghatározott viselkedés esetén elnyerhető, megszerezhető (pl. élvezetet esetén elnyerhető, megszerezhető (pl. élvezetet jelent, vagy rátermettséget javító hatást fejt ki), jelent, vagy rátermettséget javító hatást fejt ki),

2. Büntetésre: amely bizonyos viselkedés esetén a 2. Büntetésre: amely bizonyos viselkedés esetén a környezet által előidézett kárral, vagy költséggel környezet által előidézett kárral, vagy költséggel kell szembenézni (pl. büntetést kell fizetni, a kell szembenézni (pl. büntetést kell fizetni, a túlélésünket veszélyeztető problémát okoznak túlélésünket veszélyeztető problémát okoznak nekünk) nekünk)

3. A természet a két ösztönzőt – a jutalmat és a 3. A természet a két ösztönzőt – a jutalmat és a büntetést – többnyire együtt és összehangolva, büntetést – többnyire együtt és összehangolva, és rendszerszerűen használja. és rendszerszerűen használja.

Page 21: Hogyan működik a társadalom?

A potyautasság problémája A potyautasság problémája Közjavak játékok, Közjavak játékok, A „potyautasság” jelensége, A „potyautasság” jelensége, A különböző típusú „potyautasság”: elsődleges és A különböző típusú „potyautasság”: elsődleges és

másodlagosmásodlagosKözjavak játékok büntetés nélkül, Közjavak játékok büntetés nélkül, A közjavak játékok ciklusai, A közjavak játékok ciklusai, Közjavak játékok büntetéssel, Közjavak játékok büntetéssel, Közjava játékok „peer-punishment” Közjava játékok „peer-punishment” Közjavak játékok „pool-punishment”, Közjavak játékok „pool-punishment”, A tapasztalat: ha nincs másodlagos büntetés, a „peer-A tapasztalat: ha nincs másodlagos büntetés, a „peer-

punishment” olcsóbb, punishment” olcsóbb, Ha – mint a valóságban a másodlagos büntetés Ha – mint a valóságban a másodlagos büntetés

fontos, és azt is tekintetbe vesszük – akkor a pool-fontos, és azt is tekintetbe vesszük – akkor a pool-punishment rendszerek – vagyis az állam jellegű punishment rendszerek – vagyis az állam jellegű szerveződések teljesítenek jobban. Ez voltaképpen szerveződések teljesítenek jobban. Ez voltaképpen az állam létezésének matematikai bizonyítása az állam létezésének matematikai bizonyítása

Page 22: Hogyan működik a társadalom?

A potyautasság orvoslása (1) A potyautasság orvoslása (1)

A norma a közösség kívánatosnak tekintett viselkedési A norma a közösség kívánatosnak tekintett viselkedési modellje, amit megkövetel tagjaitól, és amelyet modellje, amit megkövetel tagjaitól, és amelyet mindenkinek kötelessége kikényszeríteni. mindenkinek kötelessége kikényszeríteni.

A normát a potyautasok veszélyeztetik, akik élvezik a A normát a potyautasok veszélyeztetik, akik élvezik a szabály létét, de maguk nem tartják be. szabály létét, de maguk nem tartják be.

A norma érvényesítéséhez nélkülözhetetlen nemcsak A norma érvényesítéséhez nélkülözhetetlen nemcsak az, hogy mindenki betartsa, hanem, hogy mindenki az, hogy mindenki betartsa, hanem, hogy mindenki hajlandó legyen büntetni a normaszegőket, hajlandó legyen büntetni a normaszegőket,

A normaszegőket első lépésben az altruista büntetők A normaszegőket első lépésben az altruista büntetők büntetik, saját költségen. Ám, ahogy nő a közösség büntetik, saját költségen. Ám, ahogy nő a közösség mérete, ez egyre több forrást igényelne egyesektől. mérete, ez egyre több forrást igényelne egyesektől. Emiatt elterjed a másodlagos potyautasság: ő az, aki Emiatt elterjed a másodlagos potyautasság: ő az, aki maga szabálykövető, de nem büntet saját költségen, maga szabálykövető, de nem büntet saját költségen, mert az drágamert az drága, ,

Page 23: Hogyan működik a társadalom?

Így működik a kulturális normák csoportkényszere

„Az észak-amerikai Papago indiánoknál az elfogadott normáktól való legkisebb eltérés is a közvélemény rosszallásával találkozik. Az olyan kis-létszámú közösségnél ahol mindenki ismer mindenkit ez igen nagy fegyelmező erő. A Papago hagyományok alapján mindenkinek ugyanahhoz a szabályrendszerhez kell tartania magát. Az elvárt viselkedés hatalmi, vagyoni, beosztási, vagy tehetségi különbségektől függetlenül egységes. Az illetlen viselkedésről mindenki hamar értesül, és azt elkerülhetetlenül követi a közösség megrovása, ezért a normaszegés igen ritka.”

Page 24: Hogyan működik a társadalom?

Potyautasság orvoslása (2) Potyautasság orvoslása (2)

Amikor megnő a közösség mérete várható, hogy Amikor megnő a közösség mérete várható, hogy egyre többen lesznek másodrendű potyautasok, egyre többen lesznek másodrendű potyautasok, és emiatt összeomolhat a nagyobb közösségben és emiatt összeomolhat a nagyobb közösségben a szabálykövető viselkedésa szabálykövető viselkedés

A kísérletek szerint tehát a kis közösségben, ahol A kísérletek szerint tehát a kis közösségben, ahol nincs másodrendű potyautasság, a „peer-nincs másodrendű potyautasság, a „peer-punishment” (egyedi büntetés) stratégia stabil. punishment” (egyedi büntetés) stratégia stabil. Ám amikor a közösség mérete és heterogenitása Ám amikor a közösség mérete és heterogenitása egy mértéket meghalad a közösség csak a „pool-egy mértéket meghalad a közösség csak a „pool-punishment” (elkülönítünk forrásokat a punishment” (elkülönítünk forrásokat a büntetésre) stratégiai marad fenn stabilan. büntetésre) stratégiai marad fenn stabilan.

Ez lényegében a állam stratégiai szerepe. Ez lényegében a állam stratégiai szerepe.

Page 25: Hogyan működik a társadalom?

Játékelmélet játékokJátékelmélet játékok

Piros-kék játék Piros-kék játék Diktátor-játék Diktátor-játék Ultimátum-játék Ultimátum-játék Közjavak játék Közjavak játék Koordinációs játékok, Koordinációs játékok, Mindezeknek a „büntetéses” Mindezeknek a „büntetéses”

változatai változatai

Page 26: Hogyan működik a társadalom?

A potyautasság változataiA potyautasság változatai

Nem fizetni adót, és részesülni a közös Nem fizetni adót, és részesülni a közös javakból, javakból,

Nem betartani valamely szabályt, és Nem betartani valamely szabályt, és élvezni annak előnyeit, hogy más betartja, élvezni annak előnyeit, hogy más betartja,

Mások által létrehozott alkotásokat Mások által létrehozott alkotásokat használni, és nem hozzájárulni annak használni, és nem hozzájárulni annak létesítéséhez vagy fenntartásához, létesítéséhez vagy fenntartásához,

Kikövetelni a közösség tagjainak Kikövetelni a közösség tagjainak szolidaritását, de nem járulni hozzá annak szolidaritását, de nem járulni hozzá annak forrásaihoz. forrásaihoz.

Page 27: Hogyan működik a társadalom?

A „potyautasság” terjedésének következményeiA „potyautasság” terjedésének következményei

Page 28: Hogyan működik a társadalom?

A közlegelő tragédiája A közlegelő tragédiája

A „közlegelő” azt a helyzetet írta le, amikor egy közösség - A „közlegelő” azt a helyzetet írta le, amikor egy közösség - önző, egyéni érdek által vezérelt, de egyébként józanul önző, egyéni érdek által vezérelt, de egyébként józanul gondolkodó – tagjai a közös erőforrásokat kihasználják. gondolkodó – tagjai a közös erőforrásokat kihasználják.

Az eredeti metaforában azt mérlegelik, hány tehenet hajtanak Az eredeti metaforában azt mérlegelik, hány tehenet hajtanak ki a közös legelőre. túl sok tehenet hajtanak a közös ki a közös legelőre. túl sok tehenet hajtanak a közös legelőre, azok „túllegelik” a mezőt, így végül minden tehén legelőre, azok „túllegelik” a mezőt, így végül minden tehén éhen pusztul. éhen pusztul.

A „közlegelő tragédiája” elkerülhető, ha a tehéntulajdonosok A „közlegelő tragédiája” elkerülhető, ha a tehéntulajdonosok elfogadják, kinek-kinek megszabják, hány tehenet hajthat a elfogadják, kinek-kinek megszabják, hány tehenet hajthat a közös legelőre. Amikor azonban a legelő még elég nagynak közös legelőre. Amikor azonban a legelő még elég nagynak látszik, mindenki újabb és újabb tehenet akarnak a közös látszik, mindenki újabb és újabb tehenet akarnak a közös legelőre hajtani. legelőre hajtani.

Az egyes egyén csak a saját közvetlen önző érdekét nézi, és Az egyes egyén csak a saját közvetlen önző érdekét nézi, és arra gondol, ő lesz az első, aki észreveszi a készülő arra gondol, ő lesz az első, aki észreveszi a készülő tragédiát, és valahogyan majd kimenekül, így „csak” mások tragédiát, és valahogyan majd kimenekül, így „csak” mások járnak majd pórul. járnak majd pórul.

Page 29: Hogyan működik a társadalom?

A történelem során a büntető és jutalmazó A történelem során a büntető és jutalmazó eszközök maguk is evolválódtakeszközök maguk is evolválódtak

1. Az emberré válás első szakaszán az etológiai programok az 1. Az emberré válás első szakaszán az etológiai programok az érzelmek vezérelte közvetlen büntetést írták elő, érzelmek vezérelte közvetlen büntetést írták elő,

2. A modern ember kialakulása idején a mentális modulok a csaló 2. A modern ember kialakulása idején a mentális modulok a csaló felismerését, az méltányos és erős reciprocitás érvényesülését, felismerését, az méltányos és erős reciprocitás érvényesülését, de a büntetést itt is csak a közvetlen érintettség váltja ki, és de a büntetést itt is csak a közvetlen érintettség váltja ki, és másokat ért inzultus esetén senki nem büntet saját költségen, másokat ért inzultus esetén senki nem büntet saját költségen,

3. A szimbolikus forradalmat követően alakul ki a norma, amely 3. A szimbolikus forradalmat követően alakul ki a norma, amely már nem csak a közvetlen érintettség esetén ír elő reakciót, már nem csak a közvetlen érintettség esetén ír elő reakciót, hanem kötelezővé teszi a szabályszegő megbüntetését, még ha hanem kötelezővé teszi a szabályszegő megbüntetését, még ha nem is én voltam a szenvedő alany, nem is én voltam a szenvedő alany,

4. A letelepedést követően válik ketté a norma-szerű erkölcs, 4. A letelepedést követően válik ketté a norma-szerű erkölcs, amelyet a közösség „kényszerít” ki (peer punishment), és a amelyet a közösség „kényszerít” ki (peer punishment), és a törvény, amelyet a hatalom kényszerít ki (pool punishment) törvény, amelyet a hatalom kényszerít ki (pool punishment)

5. A birodalmak létrejöttének korszakában formálódik intézménnyé 5. A birodalmak létrejöttének korszakában formálódik intézménnyé a törvény, az állam, jog, tulajdon, és a piac, amelyek komplex a törvény, az állam, jog, tulajdon, és a piac, amelyek komplex szabályok, rendszerszerűen alkalmazott büntetésekkel, és szabályok, rendszerszerűen alkalmazott büntetésekkel, és jutalmakkaljutalmakkal

Page 30: Hogyan működik a társadalom?

A potyautasság kezeléseA potyautasság kezelése

A potyautasság a konfliktusok kiéleződésére, majd A potyautasság a konfliktusok kiéleződésére, majd társadalmi zavarokra, sőt a társadalom társadalmi zavarokra, sőt a társadalom szétesésére vezet. szétesésére vezet.

Ezért már az ember kialakulásának korai Ezért már az ember kialakulásának korai szakaszában eszközöket kerestek, és találtak a szakaszában eszközöket kerestek, és találtak a „kezelésére”„kezelésére”

Az eszközök a viselkedés befolyásolásának Az eszközök a viselkedés befolyásolásának szokásos módszereit alkalmazzák: jutalom, és szokásos módszereit alkalmazzák: jutalom, és büntetés, büntetés,

Kezdetben a jutalmat és a büntetést is közvetlenül Kezdetben a jutalmat és a büntetést is közvetlenül az érintett eszközölte, és csakis ő. az érintett eszközölte, és csakis ő.

A közbeavatkozás csak a konfliktus-feloldása A közbeavatkozás csak a konfliktus-feloldása érdekében történt. érdekében történt.

Page 31: Hogyan működik a társadalom?

A szabálykövetés biztosításának két eszköze van: A szabálykövetés biztosításának két eszköze van:

Jutalmak: Jutalmak: A törvény esetén „jó-hírnév”, a bankok esetén A törvény esetén „jó-hírnév”, a bankok esetén

alacsonyabb kamat, az erkölcs esetén közösségi alacsonyabb kamat, az erkölcs esetén közösségi „jó-hírnév” segítség másoktól, a szerződés esetén „jó-hírnév” segítség másoktól, a szerződés esetén olcsóbb kapcsolat, a vallás esetén jutalom a olcsóbb kapcsolat, a vallás esetén jutalom a túlvilágontúlvilágon

Büntetések: Büntetések: A törvény esetén bíróság, és börtön, banki esetben A törvény esetén bíróság, és börtön, banki esetben

felmondott hitel, az erkölcs esetén közösségi felmondott hitel, az erkölcs esetén közösségi „rossz-hírnév”, nevetségessé tétel, a szerződés „rossz-hírnév”, nevetségessé tétel, a szerződés esetén per, szankciók, a vallás esetén túlvilági esetén per, szankciók, a vallás esetén túlvilági büntetés.büntetés.

Page 32: Hogyan működik a társadalom?

Mi is a büntetés? Mi is a büntetés?

Az altruizmussal szemben – amely saját erőforrások Az altruizmussal szemben – amely saját erőforrások ellenszolgáltatás nélküli átengedése másoknak – ellenszolgáltatás nélküli átengedése másoknak – a büntetés olyan cselekedet, amely egy a büntetés olyan cselekedet, amely egy partnerrel való együttműködés lehetséges partnerrel való együttműködés lehetséges változatai közül azt választja, amely:változatai közül azt választja, amely:

1, annak kárt (költséget) okoz, 1, annak kárt (költséget) okoz,

2, olyan indítékból, amely válasz a másik (vélt vagy 2, olyan indítékból, amely válasz a másik (vélt vagy valóságos) múltbeli, vagy jövőbeli) valóságos) múltbeli, vagy jövőbeli) cselekedetésre. cselekedetésre.

3, ebből következően a büntetés feltételezi a 3, ebből következően a büntetés feltételezi a „második szintű” intencionalitás képességét. „második szintű” intencionalitás képességét.

Page 33: Hogyan működik a társadalom?

A büntetés „logikátlansága”A büntetés „logikátlansága”

A társadalom létrejöttében a legtöbben az ismeretlenek A társadalom létrejöttében a legtöbben az ismeretlenek között is általánosan megnyilvánuló együttműködési között is általánosan megnyilvánuló együttműködési készségre és bizalomra helyezik a hangsúlyt, készségre és bizalomra helyezik a hangsúlyt,

Ez – evolúciós szempontból – logikátlannak tűnik, mivel aki Ez – evolúciós szempontból – logikátlannak tűnik, mivel aki másokat segít saját „költségen”, az csökkenti saját másokat segít saját „költségen”, az csökkenti saját „versenyképességet”„versenyképességet”

A valóságban – nem csupán az ember világában – az A valóságban – nem csupán az ember világában – az együttműködő, és „társadalmat” alkotó lények igen együttműködő, és „társadalmat” alkotó lények igen sikeresek, sikeresek,

Úgy tűnik, hogy a társadalmakat a jótett, vagyis mások Úgy tűnik, hogy a társadalmakat a jótett, vagyis mások érdekeinek jó-szándékú figyelembe vétele tartja össze, míg érdekeinek jó-szándékú figyelembe vétele tartja össze, míg büntetésnek, és a mögötte megbúvó érzelmeknek – bosszú, büntetésnek, és a mögötte megbúvó érzelmeknek – bosszú, irigység – inkább közösséget gyengítő hatást tulajdonítunk. irigység – inkább közösséget gyengítő hatást tulajdonítunk.

Page 34: Hogyan működik a társadalom?

A közvetett büntetés a piros-kék játékbanA közvetett büntetés a piros-kék játékban

Ismétléses fogolydilemma játékban, még a TFT-nek is – bár Ismétléses fogolydilemma játékban, még a TFT-nek is – bár alapjában („nice”) stratégia – a partnertől függően része a alapjában („nice”) stratégia – a partnertől függően része a büntetés, büntetés,

Háromféle büntetésként értelmezhető lépése van: Háromféle büntetésként értelmezhető lépése van: 1, induláskor adott P bizalmatlanságként, önzésként 1, induláskor adott P bizalmatlanságként, önzésként

értelmezhető, és kárt okoz (a K-t írónak),értelmezhető, és kárt okoz (a K-t írónak),2. A játék közben a K-ra adott P egy barátságos lépére, 2. A játék közben a K-ra adott P egy barátságos lépére,

barátságtalan válaszként, vagyis önző csalásként barátságtalan válaszként, vagyis önző csalásként értelmezhető, értelmezhető,

3, a TFT a csaló lépésre adott „nem-együttműködő” válasza, 3, a TFT a csaló lépésre adott „nem-együttműködő” válasza, 4, A partner P lépésére adott P-k sorozata (megtorló stratégia) 4, A partner P lépésére adott P-k sorozata (megtorló stratégia) Fontos tanulság: büntetni, csak válaszként érdemes, viszont a Fontos tanulság: büntetni, csak válaszként érdemes, viszont a

büntetés elkerülhetetlen, mert az nevel igazán. Ha nem büntetés elkerülhetetlen, mert az nevel igazán. Ha nem büntetsz, a csalás kifizetődő, és a csaló nem változtat büntetsz, a csalás kifizetődő, és a csaló nem változtat stratégiát.stratégiát.

Page 35: Hogyan működik a társadalom?

Közvetett büntetés a diktátor-, és ultimátum-Közvetett büntetés a diktátor-, és ultimátum-játékbanjátékban

A diktátor-játékban a büntetés nem létezik. A A diktátor-játékban a büntetés nem létezik. A kedvezményezett szerepe passzív, kedvezményezett szerepe passzív,

Az ultimátum-játékban már létezik a közvetett Az ultimátum-játékban már létezik a közvetett büntetés. Azzal, hogy visszautasítom a ajánlatot, büntetés. Azzal, hogy visszautasítom a ajánlatot, megbüntetem a felosztót, azon az áron, hogy megbüntetem a felosztót, azon az áron, hogy ugyan én sem, de ő sem kap semmit. ugyan én sem, de ő sem kap semmit.

A visszautasítás altruista büntetés: nemcsak neki, A visszautasítás altruista büntetés: nemcsak neki, nekem is károm származik, mégis büntetek. nekem is károm származik, mégis büntetek.

Az érdekes: a létező közösségek mindegyike elítéli Az érdekes: a létező közösségek mindegyike elítéli a méltánytalanságot, de nem egyenlő mértékben. a méltánytalanságot, de nem egyenlő mértékben.

A piacos társadalmak érzékenyebbek a A piacos társadalmak érzékenyebbek a „igazságtalanságra” (vagy csak jobban „igazságtalanságra” (vagy csak jobban megszokták, hogy „Amilyen az adjon Isten, olyan megszokták, hogy „Amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten”)a fogadj Isten”)

Page 36: Hogyan működik a társadalom?

Az altruista büntetés bevezetése a játékokbaAz altruista büntetés bevezetése a játékokba

A büntetésnek azt a típusát nevezték így, amely A büntetésnek azt a típusát nevezték így, amely 1, a büntető saját forrásainak rovására történik, 1, a büntető saját forrásainak rovására történik, 2, a büntető nem kap közvetlenül „nyereséget” 2, a büntető nem kap közvetlenül „nyereséget”

érte, érte, 3, a konkrét „célszemélynek” kárt okoz. 3, a konkrét „célszemélynek” kárt okoz. A kísérletekben kétféle módon alkalmazták: A kísérletekben kétféle módon alkalmazták: Vagy a résztvevő „érintettek” a játék végén Vagy a résztvevő „érintettek” a játék végén

tehették meg, tehették meg, Vagy külön „büntetőt” vezettek be, aki a játék Vagy külön „büntetőt” vezettek be, aki a játék

végén megítélte a viselkedést, és sajt pénzen végén megítélte a viselkedést, és sajt pénzen büntethetett. büntethetett.

A feltételezés az volt: racionális ember nem büntet A feltételezés az volt: racionális ember nem büntet saját pénzen, ha ezért nem kap valamit cserébe. saját pénzen, ha ezért nem kap valamit cserébe.

Page 37: Hogyan működik a társadalom?

A közös javak játékaA közös javak játéka

Kisebb csoport (4-5 fő) egyénekként kap kisebb Kisebb csoport (4-5 fő) egyénekként kap kisebb összeget, amelyből „befektethet” a közösbe. A összeget, amelyből „befektethet” a közösbe. A közös pénzt megduplázzák, majd egyenlően közös pénzt megduplázzák, majd egyenlően visszaosztják. visszaosztják.

Ez egy szociális dilemmát hoz létre: jó befektetni, Ez egy szociális dilemmát hoz létre: jó befektetni, de még jobb a potyautasnak. de még jobb a potyautasnak.

A trend: először a többség befektet, majd a A trend: először a többség befektet, majd a potyautasok hatására visszavonja potyautasok hatására visszavonja együttműködését. Végül senki nem fektet be. együttműködését. Végül senki nem fektet be.

Míg a FD játékban az ismeretlen partner „észre Míg a FD játékban az ismeretlen partner „észre téríthető” a „nem-együttműködéssel”, itt a téríthető” a „nem-együttműködéssel”, itt a „kivonulással” szétesik a közösség. „kivonulással” szétesik a közösség.

Page 38: Hogyan működik a társadalom?

Alapozhatunk-e csak jutalomra? Alapozhatunk-e csak jutalomra?

A kísérletben számítógéppel szimulálták a FD A kísérletben számítógéppel szimulálták a FD játékot két-főstől, egészen 256 főig terjedő játékot két-főstől, egészen 256 főig terjedő csoportokban. csoportokban.

A csoportok egy részében nem volt megengedve A csoportok egy részében nem volt megengedve a büntetés, a büntetés,

Más részében „csak” a „potyautasok”, vagyis a Más részében „csak” a „potyautasok”, vagyis a befektetést „elbliccelőket” lehetett megbüntetni, befektetést „elbliccelőket” lehetett megbüntetni,

Harmadik részében azonban a „potyautasok” Harmadik részében azonban a „potyautasok” mellett, a „potyautasok” büntetésétől mellett, a „potyautasok” büntetésétől elzárkózókat, vagy a másodrendű „bliccelőket” is elzárkózókat, vagy a másodrendű „bliccelőket” is meg lehetett büntetni. meg lehetett büntetni.

Page 39: Hogyan működik a társadalom?

A szimuláció eredményeA szimuláció eredménye

Page 40: Hogyan működik a társadalom?

A büntetés nem eredményezi az együttműködés kifejlődését ha a büntetés fix költség, amely független a csalók számától a csoportban. Ha felrajzoljuk az együttműködés gyakoriságát hosszú távon akkor, amikor (1 ) a büntetés költsége arányos a csalók előfordulásának gyakoriságával (vagyis a büntetés költségét változó költségnek tekintjük), ( 2 ) amikor a költség állandó és az együttműködés hasznával egyenlő, illetve (3) amikor nincs büntetés.

PNAS:Boyd, Richetrson, Gintis, Bowlers

Page 41: Hogyan működik a társadalom?

Közös javak játéka büntetéssel Közös javak játéka büntetéssel

A kísérletben: A kísérletben: A csoport-tagok 20 pénzt kaptak, ebből tetszőlegesen A csoport-tagok 20 pénzt kaptak, ebből tetszőlegesen

„beadhattak” a közösbe. A közös pénzt 1.6-al megszorozták, és „beadhattak” a közösbe. A közös pénzt 1.6-al megszorozták, és egyenlően visszaosztották. egyenlően visszaosztották.

A csoportok felének megadták a lehetőséget, hogy 1 saját A csoportok felének megadták a lehetőséget, hogy 1 saját pénzen, 3 levonást idézzenek elő, az általuk méltánytalanul pénzen, 3 levonást idézzenek elő, az általuk méltánytalanul kevésnek ítélt hozzájárulónál, kevésnek ítélt hozzájárulónál,

A játék 10 meneten keresztül folyt, a csoport tagjai A játék 10 meneten keresztül folyt, a csoport tagjai folyamatosan változtak. folyamatosan változtak.

A kísérlet eredményei: A kísérlet eredményei: 1, A résztvevőek 85%-a legalább egyszer büntetett, 1, A résztvevőek 85%-a legalább egyszer büntetett, 2, a büntetés 75%-át a magas-szintű „befektetők” hajtották végre, 2, a büntetés 75%-át a magas-szintű „befektetők” hajtották végre, 3, Minél alacsonyabb volt a hozzájárulás, annál gyakoribb, és annál 3, Minél alacsonyabb volt a hozzájárulás, annál gyakoribb, és annál

nagyobb volt a büntetés, nagyobb volt a büntetés, 4, A büntetések hatására a befektetési hajlandóság jelentősen 4, A büntetések hatására a befektetési hajlandóság jelentősen

megnőttmegnőtt

Page 42: Hogyan működik a társadalom?

A tapasztalatok és tanulságokA tapasztalatok és tanulságok

Ha csak jutalomra hagyatkoznánk csupán nagyon Ha csak jutalomra hagyatkoznánk csupán nagyon kis méretű (és döntően rokoni kapcsolatok által kis méretű (és döntően rokoni kapcsolatok által összefűzött) csoport képes huzamos ideig együtt összefűzött) csoport képes huzamos ideig együtt élni, élni,

Ha lehetőség van a „potyautasok” megbüntetésre, Ha lehetőség van a „potyautasok” megbüntetésre, az együttműködni képes csoport mérete megnő, az együttműködni képes csoport mérete megnő, de még mindig nem éri el egy több tucat főt de még mindig nem éri el egy több tucat főt egyesítő közösségét, egyesítő közösségét,

Ha lehetővé tesszük a „másodrendű” potyautasok Ha lehetővé tesszük a „másodrendű” potyautasok megbüntetését, akkor viszonylag nagy közösség megbüntetését, akkor viszonylag nagy közösség képes együtt élni. képes együtt élni.

Ezért nélkülözhetetlen a társadalmi életben a Ezért nélkülözhetetlen a társadalmi életben a „másodlagos” büntetés és jutalom szerepe„másodlagos” büntetés és jutalom szerepe

Page 43: Hogyan működik a társadalom?

A büntető és jutalmazó intézmények evolúciója

A viselkedést terelő kulturális alkotások: az „ököl-szabályok” szintje

A szimbólumok generálta viselkedés szintje: normák és tabuk

Az evolúciós pszichológia „mentális moduljainak” szintje:

preferenciák, és attitűdök)

Az etológiai szintje(a viselkedés-szabályozás hormonális és

idegrendszeri eszközei

A viselkedést meghatározó intézmények szintje

Page 44: Hogyan működik a társadalom?

A büntetés szándékaA büntetés szándéka

A kísérlet lezajlását követően kérdőívvel A kísérlet lezajlását követően kérdőívvel vizsgálták a motivációt. vizsgálták a motivációt.

A célzottan és bosszúálló A célzottan és bosszúálló következetességgel alkalmazott büntetést következetességgel alkalmazott büntetést nem a közösségi befektetés növelésének nem a közösségi befektetés növelésének preferálása, hanem a potyautasok preferálása, hanem a potyautasok viselkedésé által kiváltott negatív viselkedésé által kiváltott negatív érzelmek irányították. érzelmek irányították.

Vagyis a büntető viselkedést nem a Vagyis a büntető viselkedést nem a közösség jövőjének racionális megítélése, közösség jövőjének racionális megítélése, és az azért érzett aggodalom, hanem a és az azért érzett aggodalom, hanem a csalás ténye kiváltotta felháborodás és csalás ténye kiváltotta felháborodás és bosszúvágy, vagyis az érzelem vezérelte.bosszúvágy, vagyis az érzelem vezérelte.

Page 45: Hogyan működik a társadalom?

Hogyan érjük el, hogy az ember saját kárán Hogyan érjük el, hogy az ember saját kárán büntessen?büntessen?

Ha el akarod érni, hogy a lények valamit Ha el akarod érni, hogy a lények valamit csináljanak, akkor tedd azt élvezetessé. (Pl. a csináljanak, akkor tedd azt élvezetessé. (Pl. a szex, az evés és a „kurkászás”). szex, az evés és a „kurkászás”).

A büntetés örömet okoz. Ezért is mondjuk „édes A büntetés örömet okoz. Ezért is mondjuk „édes bosszú” vagy „káröröm”. Vagyis örömet bosszú” vagy „káröröm”. Vagyis örömet (kielégülést) okoz büntetni, ezért „szakadhat (kielégülést) okoz büntetni, ezért „szakadhat meg” a büntetés) meg” a büntetés)

Ha ez kevés, kitalálunk olyan intézményeket, Ha ez kevés, kitalálunk olyan intézményeket, amelyek átvállalják a büntetést. Ilyenek a amelyek átvállalják a büntetést. Ilyenek a törvény, az erkölcs, amely a közösség törvény, az erkölcs, amely a közösség kötelességévé teszi a büntetést. kötelességévé teszi a büntetést.

Ha ez is kevés kitaláljuk a másodlagos büntetés Ha ez is kevés kitaláljuk a másodlagos büntetés szerepét, amely azokra is hat, akik nem szerepét, amely azokra is hat, akik nem büntetnek amikor kellene. (Pl: vallás, reputáció) büntetnek amikor kellene. (Pl: vallás, reputáció)

Page 46: Hogyan működik a társadalom?

Hogyan teszi az evolúció „kifizetődővé” a Hogyan teszi az evolúció „kifizetődővé” a büntetést? büntetést?

A biológiában ha valamiről azt akarjuk, hogy az A biológiában ha valamiről azt akarjuk, hogy az egyed megtegye, „élvezetessé” tesszük (Így egyed megtegye, „élvezetessé” tesszük (Így élvezet szaporodni, enni, „kurkászni”, de épp így élvezet szaporodni, enni, „kurkászni”, de épp így jutalmazni és büntetni is.) jutalmazni és büntetni is.)

A legújabb kísérletek szerint a jutalmazásnál A legújabb kísérletek szerint a jutalmazásnál (jótékonykodásnál), és épp így a büntetésnél a (jótékonykodásnál), és épp így a büntetésnél a fizikai kielégüléshez hasonló gyönyört élünk át. fizikai kielégüléshez hasonló gyönyört élünk át. (Erre utal a „jobb adni, mint kapni” valamint a (Erre utal a „jobb adni, mint kapni” valamint a „legszebb öröm, a káröröm” kifejezések. „legszebb öröm, a káröröm” kifejezések.

Ez azonban arra vezet, hogy a büntetés „elszakad” Ez azonban arra vezet, hogy a büntetés „elszakad” eredeti viselkedés-módosító funkciójától, és eredeti viselkedés-módosító funkciójától, és önmagáért, a kollektív örömért „csinálják”. önmagáért, a kollektív örömért „csinálják”.

Ez az alapja a bűnbakképzés következményeként Ez az alapja a bűnbakképzés következményeként végrehajtott „népítéleteknek” és a lincselésnek. végrehajtott „népítéleteknek” és a lincselésnek.

Page 47: Hogyan működik a társadalom?

Szeretjük-e a büntető társadalmakat?Szeretjük-e a büntető társadalmakat?

A kísérletben felkínálták a résztvevőknek: A kísérletben felkínálták a résztvevőknek: választhatnak „büntetéses” vagy „büntetés választhatnak „büntetéses” vagy „büntetés nélküli” feltételek között játszanának. nélküli” feltételek között játszanának.

Induláskor a résztvevők 70%-a a „büntetés” nélküli Induláskor a résztvevők 70%-a a „büntetés” nélküli állapotokat preferálta, állapotokat preferálta,

A büntetéses csoportokban azonban jóval A büntetéses csoportokban azonban jóval magasabb lett a közösségi befektetés mértéke, magasabb lett a közösségi befektetés mértéke,

A büntetés nélküli csoportokban a közösségbe való A büntetés nélküli csoportokban a közösségbe való befektetés gyorsan a 0-ra csökkent, vagyis a befektetés gyorsan a 0-ra csökkent, vagyis a játék végére a „büntetést nem alkalmazó játék végére a „büntetést nem alkalmazó csoportok „legatyásodtak”, csoportok „legatyásodtak”,

A korábban „büntetés-nélküliséget” választó A korábban „büntetés-nélküliséget” választó egyének, egyre nagyobb %-ban léptek át a egyének, egyre nagyobb %-ban léptek át a büntetőkbe. büntetőkbe.

Page 48: Hogyan működik a társadalom?

A kísérlet eredményeiA kísérlet eredményei

Egy újabb kísérletben a „közös javak játékát” játszották csoportokban, Egy újabb kísérletben a „közös javak játékát” játszották csoportokban, és felkínálták a „büntető” és „nem-büntető” csoportban való és felkínálták a „büntető” és „nem-büntető” csoportban való részvétel közötti választást. részvétel közötti választást.

Az emberek 1/3-a választotta a „büntetéses” közösséget, de aki ezt Az emberek 1/3-a választotta a „büntetéses” közösséget, de aki ezt választotta, az hajlandó volt: választotta, az hajlandó volt:

Egyénileg – az átlagnál 40%-al többel hozzájárulni a közösséghez, és Egyénileg – az átlagnál 40%-al többel hozzájárulni a közösséghez, és saját költségen megbüntetni saját csoporttagjait, ha azok nem saját költségen megbüntetni saját csoporttagjait, ha azok nem járultak jelentősen a közöshöz,járultak jelentősen a közöshöz,

A büntető csoportok közösségi befektetéseinek mértéke jelentősen A büntető csoportok közösségi befektetéseinek mértéke jelentősen meghaladta a nem-büntetőkét, meghaladta a nem-büntetőkét,

Ezt látva a nem-büntetők fokozatosan alkalmazni kezdték a büntetést,Ezt látva a nem-büntetők fokozatosan alkalmazni kezdték a büntetést,

A végén a résztvevők 90% büntető volt, a büntetők egyéni A végén a résztvevők 90% büntető volt, a büntetők egyéni hozzájárulása 95%-ra emelkedett, míg a nem-büntetőké 0-ra hozzájárulása 95%-ra emelkedett, míg a nem-büntetőké 0-ra csökkent, csökkent,

A nem-büntetők neofiták lettek, jobban büntettek, mint a korábbi A nem-büntetők neofiták lettek, jobban büntettek, mint a korábbi büntetők büntetők

Page 49: Hogyan működik a társadalom?

A büntetés kontextus-függősége A büntetés kontextus-függősége

A egyén büntetési hajlandósága, és a ténylegesen A egyén büntetési hajlandósága, és a ténylegesen alkalmazott büntetés mértéke számottevően alkalmazott büntetés mértéke számottevően függ: függ:

1, közösség fejlettségétől (gyűjtögető, letelepült, 1, közösség fejlettségétől (gyűjtögető, letelepült,

vagy piacos társadalomról van-e szó) vagy piacos társadalomról van-e szó) 2, a közösség homogenitásától (mennyire sokféle, 2, a közösség homogenitásától (mennyire sokféle,

különböző kultúrájú, és életmódú egyén alkotja a különböző kultúrájú, és életmódú egyén alkotja a közösséget), közösséget),

3, a kísérletben résztvevők egyedi társadalmi 3, a kísérletben résztvevők egyedi társadalmi kapcsolataitól, és speciális körülményektől, amely kapcsolataitól, és speciális körülményektől, amely gyakran figyelmen kívül marad. gyakran figyelmen kívül marad.

Page 50: Hogyan működik a társadalom?

Nem-várt eredményekNem-várt eredményekMinél piacosabb egy társadalom annál több forrás Minél piacosabb egy társadalom annál több forrás

átadását várják el az ismeretlentől, ugyanakkor átadását várják el az ismeretlentől, ugyanakkor annál magasabb forrást hajlandók maguk is annál magasabb forrást hajlandók maguk is átengedni, átengedni,

A piacos társadalmak a kevésbé piacosaknál A piacos társadalmak a kevésbé piacosaknál együttműködőbbek, hajlamosabbak altruista együttműködőbbek, hajlamosabbak altruista büntetést alkalmazni, és kevésbé fogadják el a büntetést alkalmazni, és kevésbé fogadják el a méltánytalanságot, méltánytalanságot,

Úgy tűnik, minél inkább rá vagyunk szorulva Úgy tűnik, minél inkább rá vagyunk szorulva ismeretlenek együttműködésére, és fogadjuk el a ismeretlenek együttműködésére, és fogadjuk el a piaci helyzetet, hogy mások döntenek piaci helyzetet, hogy mások döntenek teljesítményünkről, annál hajlamosabbak teljesítményünkről, annál hajlamosabbak vagyunk bízni ismeretlenekben, annál vagyunk bízni ismeretlenekben, annál együttműködőbbek vagyunk velük, és annál együttműködőbbek vagyunk velük, és annál inkább hajlamosak vagyunk befektetni a inkább hajlamosak vagyunk befektetni a közösségbeközösségbe. .

Page 51: Hogyan működik a társadalom?

A „parókiális” altruizmus jelenségeA „parókiális” altruizmus jelensége

A kísérletben a büntetéses DJ-t játszották, három szereppel: A kísérletben a büntetéses DJ-t játszották, három szereppel: felosztó (D), kedvezményezett (K), és büntető (I). felosztó (D), kedvezményezett (K), és büntető (I).

A csoportokat vegyesen állították össze két, nem ellenséges, A csoportokat vegyesen állították össze két, nem ellenséges, de távoli törzsből származó tagokból, (DKI, KI, DK, DI volt de távoli törzsből származó tagokból, (DKI, KI, DK, DI volt egy törzsből) egy törzsből)

A méltányosságot mindenki elismerte, az önzést mindenki A méltányosságot mindenki elismerte, az önzést mindenki büntette, de büntette, de

A büntetési hajlandóság erősen függött a csoportösszetételtől: A büntetési hajlandóság erősen függött a csoportösszetételtől:

Magas volt DKI és KI esetben, és alacsonyabb volt DI és DK Magas volt DKI és KI esetben, és alacsonyabb volt DI és DK esetben esetben

Mindez a parokiális altruizmussal magyarázható: DI és DK Mindez a parokiális altruizmussal magyarázható: DI és DK esetben „sírjon az ő mamája”, míg a DKI és KI esetben a esetben „sírjon az ő mamája”, míg a DKI és KI esetben a méltánytalanság megtorlandó. méltánytalanság megtorlandó.

Page 52: Hogyan működik a társadalom?

A büntetés torzulásaiA büntetés torzulásai

1, alul-büntetés, aki nem kíván egyáltalán büntetni, 1, alul-büntetés, aki nem kíván egyáltalán büntetni, és inkább elviseli a hosszú távon a közösségnek és inkább elviseli a hosszú távon a közösségnek okoz kárt),okoz kárt),

2, másodrendű potyautasság (amikor nem 2, másodrendű potyautasság (amikor nem büntetjük a közösséget megkárosító, de nekünk büntetjük a közösséget megkárosító, de nekünk kárt nem okozót), kárt nem okozót),

3, túl-büntetés, (a piros-kék játék esetén a 3, túl-büntetés, (a piros-kék játék esetén a többszörös megtorlás, amely nem teszi lehetővé többszörös megtorlás, amely nem teszi lehetővé a tanulást, és megbánást), a tanulást, és megbánást),

4, antiszociális büntetés (amikor olyanok ellen 4, antiszociális büntetés (amikor olyanok ellen alkalmazzák, akik maguk magas-szintű alkalmazzák, akik maguk magas-szintű befektetők) befektetők)

Page 53: Hogyan működik a társadalom?

Az antiszociális büntetés jelenségeAz antiszociális büntetés jelensége

Az antiszociális (ASZB) büntetés nem (csupán) a Az antiszociális (ASZB) büntetés nem (csupán) a potyautasokra, hanem éppen a közösségbe magas szinte potyautasokra, hanem éppen a közösségbe magas szinte befektetőkre irányult. befektetőkre irányult.

Az antiszociális büntetés visszafogja az egyes tagok Az antiszociális büntetés visszafogja az egyes tagok befektetési hajlandóságát - alapvetően lerontotta a befektetési hajlandóságát - alapvetően lerontotta a közösségi befektetések mértékét. közösségi befektetések mértékét.

Az antiszociális büntetés mértéke annál kisebb, minél Az antiszociális büntetés mértéke annál kisebb, minél demokratikusabb és piacosabb a közösség, és annál demokratikusabb és piacosabb a közösség, és annál nagyobb, minél kevésbé fejlett a piacgazdaság, és a civil nagyobb, minél kevésbé fejlett a piacgazdaság, és a civil társadalom. A „jókat” is büntetők között előkelő helyen társadalom. A „jókat” is büntetők között előkelő helyen szerepeltek a volt Szovjetunió tagországaiból származó szerepeltek a volt Szovjetunió tagországaiból származó résztvevők. résztvevők.

A kísérleti eredmények értelmezése még bizonytalan. A kísérleti eredmények értelmezése még bizonytalan. Lehetséges, hogy a büntetés a gazdagok ellen irányul, de Lehetséges, hogy a büntetés a gazdagok ellen irányul, de az is lehet, hogy akit megbüntettek, azt gondolja (többnyire az is lehet, hogy akit megbüntettek, azt gondolja (többnyire helyesen), hogy azok büntették, akik jelentősen helyesen), hogy azok büntették, akik jelentősen hozzájárultak a közösséghez, és mintegy bosszúból hozzájárultak a közösséghez, és mintegy bosszúból „visszabünteti” őket. „visszabünteti” őket.

Page 54: Hogyan működik a társadalom?

A büntetés dicséreteA büntetés dicsérete

1.1. A büntetés része a szervezeteknek és a A büntetés része a szervezeteknek és a társadalomnak, társadalomnak,

2.2. A büntetésnek komoly pozitív szerepe A büntetésnek komoly pozitív szerepe van a közösségek fennmaradásában, van a közösségek fennmaradásában,

3.3. A menedzsment problémák jelentős A menedzsment problémák jelentős része a rossz büntetésből fakadrésze a rossz büntetésből fakad

4.4. Az egyéni problémák túlnyomó része a Az egyéni problémák túlnyomó része a nem megfelelő büntetésből fakadnem megfelelő büntetésből fakad

5.5. Rosszul büntetünk, tanulj meg büntetni: Rosszul büntetünk, tanulj meg büntetni: a forró kályha elva forró kályha elv

Page 55: Hogyan működik a társadalom?

A forró kályha elvA forró kályha elv

1.1. Mindig tedd világossá az elvárást, mond el mi a Mindig tedd világossá az elvárást, mond el mi a szabály, és mi az eltérés következménye (ha szabály, és mi az eltérés következménye (ha hozzá érsz a kályhához, megéget) hozzá érsz a kályhához, megéget)

2.2. Ha az eltérés bekövetkezik, kövesse büntetés Ha az eltérés bekövetkezik, kövesse büntetés (aki hozzáér a kályhához, azt szükségképpen (aki hozzáér a kályhához, azt szükségképpen megégeti) megégeti)

3.3. A büntetés azonnal kövesse a hibát (ahogy A büntetés azonnal kövesse a hibát (ahogy hozzáért valaki a kályhához, az azonnal hozzáért valaki a kályhához, az azonnal megéget) megéget)

4.4. A büntetés legyen arányos az eltéréssel (éppen A büntetés legyen arányos az eltéréssel (éppen annyira éget meg, amennyire hozzáértél), annyira éget meg, amennyire hozzáértél),

5.5. Mindenkit büntess, aki az adott szabály ellen Mindenkit büntess, aki az adott szabály ellen vét (a büntetés legyen személytelen) vét (a büntetés legyen személytelen)

Page 56: Hogyan működik a társadalom?

A büntetés etikai elvei A büntetés etikai elvei

A munkatársaknak (a beosztottaknak A munkatársaknak (a beosztottaknak tudomására kell hozni az elvárt tudomására kell hozni az elvárt viselkedést és teljesítményt, viselkedést és teljesítményt,

Figyelmeztetni kell, mielőtt a büntetést Figyelmeztetni kell, mielőtt a büntetést alkalmazzuk, alkalmazzuk,

A büntetés legyen arányban a A büntetés legyen arányban a cselekménnyel, cselekménnyel,

A büntetés „személy-független” módon A büntetés „személy-független” módon kell adminisztrálni,kell adminisztrálni,

Ne mások előtt büntessünkNe mások előtt büntessünk

Page 57: Hogyan működik a társadalom?

A jutalmazás etikai elveiA jutalmazás etikai elvei

Megvalósítható és elvárható igényekkel Megvalósítható és elvárható igényekkel fellépni, fellépni,

Etikailag és szakmailag indokolható Etikailag és szakmailag indokolható követelményt támasztani, követelményt támasztani,

A jutalom legyen arányos a A jutalom legyen arányos a teljesítménnyel, teljesítménnyel,

A jutalmazás elfogadott és igazolható A jutalmazás elfogadott és igazolható szempontokon alapuljon szempontokon alapuljon

Page 58: Hogyan működik a társadalom?

A „A „feladat-váltás költsége”, mint a munkamegosztást feladat-váltás költsége”, mint a munkamegosztást kikényszerítő erőkikényszerítő erő

From microbes to humans, the success of many organisms is achieved by dividing tasks From microbes to humans, the success of many organisms is achieved by dividing tasks among specialized group members. The evolution of such division of labor strategies is an among specialized group members. The evolution of such division of labor strategies is an important aspect of the major transitions in evolution. As such, identifying specific important aspect of the major transitions in evolution. As such, identifying specific evolutionary pressures that give rise to group-level division of labor has become a topic of evolutionary pressures that give rise to group-level division of labor has become a topic of major interest among biologists. To overcome the challenges associated with studying this major interest among biologists. To overcome the challenges associated with studying this topic in natural systems, we use actively evolving populations of digital organisms, which topic in natural systems, we use actively evolving populations of digital organisms, which provide a unique perspective on the de novo evolution of division of labor in an open-provide a unique perspective on the de novo evolution of division of labor in an open-ended system. We provide experimental results that address a fundamental question ended system. We provide experimental results that address a fundamental question regarding these selective pressures: Does the ability to improve group efficiency through regarding these selective pressures: Does the ability to improve group efficiency through the reduction of task-switching costs promote the evolution of division of labor? Our results the reduction of task-switching costs promote the evolution of division of labor? Our results demonstrate that as task-switching costs rise, groups increasingly evolve division of labor demonstrate that as task-switching costs rise, groups increasingly evolve division of labor strategies. We analyze the mechanisms by which organisms coordinate their roles and strategies. We analyze the mechanisms by which organisms coordinate their roles and discover strategies with striking biological parallels, including communication, spatial discover strategies with striking biological parallels, including communication, spatial patterning, and task-partitioning behaviors. In many cases, under high task-switching patterning, and task-partitioning behaviors. In many cases, under high task-switching costs, individuals cease to be able to perform tasks in isolation, instead requiring the costs, individuals cease to be able to perform tasks in isolation, instead requiring the context of other group members. The simultaneous loss of functionality at a lower level context of other group members. The simultaneous loss of functionality at a lower level and emergence of new functionality at a higher level indicates that task-switching costs and emergence of new functionality at a higher level indicates that task-switching costs may drive both the evolution of division of labor and also the loss of lower-level autonomy, may drive both the evolution of division of labor and also the loss of lower-level autonomy, which are both key components of major transitions in evolution. which are both key components of major transitions in evolution.

HH. . GoldsbyGoldsby,, AA. . DornhausDornhauscc, , , , BB. . KerrKerraa,, ChCh. . OfriaOfria (2012) T(2012) Task-switching costs promote the ask-switching costs promote the evolution of division of labor and shifts in individualityevolution of division of labor and shifts in individuality. . PNAS August 21, 2012 vol. PNAS August 21, 2012 vol. 109 no. 34 13686-13691 109 no. 34 13686-13691

Page 59: Hogyan működik a társadalom?

Egy lehetséges megoldás = altruizmus Egy lehetséges megoldás = altruizmus

Önzetlen segítség másoknak, Önzetlen segítség másoknak, Lemondás saját erőforrásokról és azok Lemondás saját erőforrásokról és azok

átengedése másoknak, akik átengedése másoknak, akik rátermettségét növelem ezáltal,rátermettségét növelem ezáltal,

Nem viszonzás igényű a megosztás, nem Nem viszonzás igényű a megosztás, nem azért adok át, hogy majd visszakapjak, azért adok át, hogy majd visszakapjak,

A fenti jelenségeket az altruizmussal A fenti jelenségeket az altruizmussal magyarázom, miközben a valóságban az magyarázom, miközben a valóságban az altruizmust kellene megmagyarázni. altruizmust kellene megmagyarázni.

Page 60: Hogyan működik a társadalom?

A társadalmi szerződés következményeiA társadalmi szerződés következményei

Az emberek, akik egyszer beléptek a társadalmi szerződésbe, Az emberek, akik egyszer beléptek a társadalmi szerződésbe, feladták természetes jogaikat arra, hogy minden erővel feladták természetes jogaikat arra, hogy minden erővel érvényesítsék önfenntartásra irányuló igényeiket. Ezzel érvényesítsék önfenntartásra irányuló igényeiket. Ezzel egyidejűleg viszont elveszítik politikai jogaikat is. egyidejűleg viszont elveszítik politikai jogaikat is.

A természeti állapotban nincsenek sem morális, sem jogi A természeti állapotban nincsenek sem morális, sem jogi elvek. Azt csak a társadalmi szerződéssel létrejött állam elvek. Azt csak a társadalmi szerződéssel létrejött állam hozza létre. A törvényeket a hatalom és nem a igazság hozza létre. A törvényeket a hatalom és nem a igazság teremti. „A megállapodások kard nélkül puszta szavak, teremti. „A megállapodások kard nélkül puszta szavak, nincs erejük rá, hogy akár a legcsekélyebb biztonságot is nincs erejük rá, hogy akár a legcsekélyebb biztonságot is nyújtsák nekünk.”nyújtsák nekünk.”

Aki kívül marad a társadalmi szerződésen az vagy aláveti Aki kívül marad a társadalmi szerződésen az vagy aláveti magát a többiek határozatának, „vagy megmarad abban a magát a többiek határozatának, „vagy megmarad abban a hadiállapotban, amelyben korábban volt, és amelyben hadiállapotban, amelyben korábban volt, és amelyben bárki, anélkül, hogy jogtalanságot követne el, megölheti” bárki, anélkül, hogy jogtalanságot követne el, megölheti”

Page 61: Hogyan működik a társadalom?

A megértés a korábban említett „hármasságot” követiA megértés a korábban említett „hármasságot” követi

1. Szint: 1. Szint: A definícióba beépíti a magyarázatotA definícióba beépíti a magyarázatot: Miért van „állama” a : Miért van „állama” a hangyáknak, vagy a méheknek? Mert azok – Arisztotelész szerint - az hangyáknak, vagy a méheknek? Mert azok – Arisztotelész szerint - az emberrel együtt, emberrel együtt, definíció szerintdefiníció szerint „zoon politikon”-ok, vagyis „zoon politikon”-ok, vagyis „társas állatok”. „társas állatok”.

2. Szint2. Szint: Megadok egy törvényt: Megadok egy törvényt: Miért és mikor éri meg az állatoknak : Miért és mikor éri meg az állatoknak társasnak lenni? Mert létezik a Hamiltion törvény: társasnak lenni? Mert létezik a Hamiltion törvény:

r х a > cr х a > c rr-el jelölt genetikai kapcsolat közvetlenségét (szorosságát) jelölő tényezőt, -el jelölt genetikai kapcsolat közvetlenségét (szorosságát) jelölő tényezőt, az altruista kapcsolatból származó az altruista kapcsolatból származó aa hasznot, és hasznot, és szembe állítja vele az altruista viselkedés szembe állítja vele az altruista viselkedés cc költségét. költségét.

Ha egy lény azt tapasztalja, hogy a rokonoknál jelentkező haszon (amely a segítség Ha egy lény azt tapasztalja, hogy a rokonoknál jelentkező haszon (amely a segítség mennyiségének, és a rokoni kapcsolat szorosságának a szorzata) nagyobb, mennyiségének, és a rokoni kapcsolat szorosságának a szorzata) nagyobb, mint az önmagának okozott költség, akkor altruista módon fog viselkedni. A mint az önmagának okozott költség, akkor altruista módon fog viselkedni. A törvénnyel magyarázom a jelenségettörvénnyel magyarázom a jelenséget

3. Szint: 3. Szint: Kifejtem az evolúciós történetet: Kifejtem az evolúciós történetet: A valóságban azonban azt a A valóságban azonban azt a kérdést kell feltenni, hogyan jött létre az a helyzet, hogy az altruista kérdést kell feltenni, hogyan jött létre az a helyzet, hogy az altruista viselkedés és a társulás evolúciósan stabil viselkedési formájává vált viselkedés és a társulás evolúciósan stabil viselkedési formájává vált ennek a csoportnak. Esetünkben éppen most született meg a ennek a csoportnak. Esetünkben éppen most született meg a lehetséges válasz. (Novak, M. et al (2010): The evolution of lehetséges válasz. (Novak, M. et al (2010): The evolution of eusociality. Nature Aug. 26. 1057-1062.) eusociality. Nature Aug. 26. 1057-1062.)

Page 62: Hogyan működik a társadalom?

A társulások (társadalmak) létrejöttének meneteA társulások (társadalmak) létrejöttének menete

1. Csoportok létrejötte egy önálló egyedekből álló populáción 1. Csoportok létrejötte egy önálló egyedekből álló populáción belül. Ez leggyakrabban akkor jön létre, amikor vagy a fészek belül. Ez leggyakrabban akkor jön létre, amikor vagy a fészek vagy a élelem megszerzése vagy védelme csoportos vagy a élelem megszerzése vagy védelme csoportos erőfeszítést igényel, erőfeszítést igényel,

2. Olyan tulajdonságok – véletlenszerű - felhalmozódása, amely 2. Olyan tulajdonságok – véletlenszerű - felhalmozódása, amely könnyebbé, működőképesebbé és versenyképesebbé teszi a könnyebbé, működőképesebbé és versenyképesebbé teszi a közösség működését. közösség működését.

3. Olyan tulajdonság létrejötte, amely kifejezetten a közösség 3. Olyan tulajdonság létrejötte, amely kifejezetten a közösség fennmaradását és működését segíti Olyan mutáció, amely a fennmaradását és működését segíti Olyan mutáció, amely a közösség életet szolgálja. közösség életet szolgálja.

4. Ezeket a kialakuló tulajdonságokat a környezet természetes 4. Ezeket a kialakuló tulajdonságokat a környezet természetes szelekciója rögzíti és tovább kiformálják a közösségi élet szelekciója rögzíti és tovább kiformálják a közösségi élet fennmaradása irányában, fennmaradása irányában,

5. A többszintű (multilevel) szelekció végérvényesen eltolja az 5. A többszintű (multilevel) szelekció végérvényesen eltolja az egyedk életét a csoportos élethez, és viszonylagosan egyedk életét a csoportos élethez, és viszonylagosan kedvezőtlenné teszi az egyedi életet. kedvezőtlenné teszi az egyedi életet.

. (Novak, M. et al (2010): The evolution of eusociality. Nature Aug. 26. 1057-1062.) . (Novak, M. et al (2010): The evolution of eusociality. Nature Aug. 26. 1057-1062.)

Page 63: Hogyan működik a társadalom?

Az intézmények szintje

A kulturális univerzáliák szintje

A szimbólumok szintje

A mentális modulok szintje

A humán etológia szintje

A humán etológiai szinten belül három további szint található: a főemlős agy, a emlős agy, és a hüllő agy

Az ember Matrjoska modellje

Page 64: Hogyan működik a társadalom?

Humán etológia

Modulok

Szimbólumok

Szabályok

Intézmények

Biológiai: szuperorganizmus

Etológiai:Falka, horda

Természetes: Törzs

Szerves: Fürt és falú

Mesterséges :Város

Közösség-típusSzemélyiség-típus Szintek

Page 65: Hogyan működik a társadalom?

Az intézmények szintje

A kulturális univerzáliák szintje

A szimbólumok szintje

A mentális modulok szintje

A humán etológia szintje

A humán etológiai szinten belül három további szint található: a főemlős agy, a emlős agy, és a hüllő agy

Az ember Matrjoska modellje