hálózat: minden olyan eszköz, ami csatlakozik HOST … · 2020-01-02 · ‐> alap működése,...
Transcript of hálózat: minden olyan eszköz, ami csatlakozik HOST … · 2020-01-02 · ‐> alap működése,...
‐ Számítógépes hálózat: minden olyan eszköz, ami csatlakozik ‐> HOST ‐> használhatják az
erőforrásokat
Hálózat típusai:
1., Link ‐ 2 db PC ‐> master, slave
2., LAN ‐ Local Area Network ‐ helyi hálózat
3., MAN ‐ Metropolitan Area Network ‐ kb. 100 km körzeten belüli hostok
4., WAN ‐ Wide Area Network ‐> Internet ‐> International Network
Kommunikációs szabályok ‐ hálózati protokollok
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
TCP/IP
IP ‐> Internet Protocol
Adatcsomag ‐> max. 64 kbyte
‐ Tartalma: Fejléc, adat
‐ Fejléc: csomagazonosító, küldő egyedi azonosítója, címzett egyedi azonosítója.
Egyedi azonosító ‐> IP cím
TCP ‐> Transmission Control Protocol
IPv4 ‐> 192.168.0.255 ‐> 256 a negyediken ‐> 32 bit ‐> 4,3 milliárd
IPv6 ‐> 2000‐ben már megvolt
‐ 8 részből áll, 1 rész 4 karakter, karakterek hexadecimális értékek ‐> 128 bit
Belső IP (lokál ip), Külső IP (Publikus IP)
‐ Belső hálózaton (LAN) belső IP címmel azonosítunk (192.168......
‐ Külső hálózat (internet) ‐> külső egyedi azonosító ‐> ISP (Internet Service Provider)
Dinamikus IP és Statikus IP (Fix IP)
‐ Dinamikus ‐> akár állandóan változó
‐ Fix ‐> marad, állandó
FTP (File Transfer Protocol) port: 21
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
‐ File átviteli szabvány ‐> komplett file‐okat viszünk át hálózaton keresztül egyik hostról a másikra.
SFTP (Secure FTP) port: 22
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
HTTP (Hyper Text Transfer Protocol) port: 80
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
‐ weboldal átviteli szabvány
Hyper text: szöveg, kép, média, kisalkalmazást
HTTPS (HTTP Secure) port: 443
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
‐ Titkosított átviteli szabvány
POP3 (Post Office Protocol v.3) port: 110
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
‐ Beérkező leveleket szolgálja ki
‐> alap működése, hogy addig tárolja a levelet, amig le nem töltöd, és onnantól a kliensen tárolódik.
(De lehet olyan beállítást kérni, hogy x napig tároljon egy másolatot a serveren is.)
SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) port: 25
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
‐ Levélküldő
!!! SMTP szolgáltatást alapesetben az ISP szolgáltat !!!
SMTP Atuhentikáció ‐> egy olyan hitelesítés, amely más, mint a fiókhoz tartozó hitelesítés ‐> pl.
internet használatához megadott user, pw
IMAP (Internet Mail Access Protocol) port: 143
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
‐ Beérkező levelek ‐> hasonló, mint a pop3, DE: az imap csak a levelek fejlécét tölti le, és csak akkor
szedi le az egészet egy átmeneti helyre, amikor épp megnézed. Minden esetben a szerveren tárolódik
a levél! Tipikus webmail.
DNS (Domain Name Service) port: 53
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
www.akarmi.hu ‐> ez egy domain?
ftp.akarmi.hu
A domain: akarmi.hu
‐ > hu ‐> TLD top level domain
‐ > akarmi ‐> SLD Sub Level Domain
www, ftp, mail, iroda, korte, alma, stb ‐> host
akarmi.hu belül a DNS serveren létezik egy úgyn. "A" rekord bejegyzés
A rekord ‐> 195.199.255.4
www host ‐> A rekord IP‐jére mutat ‐> 195.199.255.4
mail host ‐> 195.199.255.5
MX rekord ‐> 195.199.255.5 ‐> mail host
Mail eXchanger
MX10, MX20, MX30 ‐> prioritásos lista
Példa: mx10 ‐> 195.199.255.6, mx30 ‐> 7, mx30 ‐> 8
DE: mx10‐ből csinálnak 3 db ot ‐> mindhárom különböző IP‐re mutat
‐‐‐> www és www nélküli is a 195.199.255.4 IP címre jutunk
Parancsoros DNS lekérdezések
Microsoft Windows [verziószám: 6.1.7601]
Copyright (c) 2009 Microsoft Corporation. Minden jog fenntartva.
C:\Users\User>nslookup www.index.hu
Kiszolgßlˇ: UnKnown
Address: 192.168.0.1
Nem mérvadó válasz:
NÚv: www.index.hu
Address: 217.20.130.99
C:\Users\User>nslookup
AlapÚrtelmezett kiszolgßlˇ: UnKnown
Address: 192.168.0.1
> index.hu
Kiszolgßlˇ: UnKnown
Address: 192.168.0.1
Nem mérvadó válasz:
NÚv: index.hu
Address: 217.20.130.99
> set q=mx
> index.hu
Kiszolgßlˇ: UnKnown
Address: 192.168.0.1
Nem mérvadó válasz:
index.hu MX preference = 10, mail exchanger = mail14.indamail.hu
index.hu MX preference = 10, mail exchanger = mail13.indamail.hu
index.hu MX preference = 10, mail exchanger = mail15.indamail.hu
> mail14.indamail.hu
Kiszolgßlˇ: UnKnown
Address: 192.168.0.1
indamail.hu
primary name server = ns.index.hu
responsible mail addr = support.mail.index.hu
serial = 2015033006
refresh = 600 (10 mins)
retry = 300 (5 mins)
expire = 604800 (7 days)
default TTL = 3600 (1 hour)
> exit
C:\Users\User>nslookup mail14.indamail.hu
Kiszolgßlˇ: UnKnown
Address: 192.168.0.1
Nem mérvadó válasz:
NÚv: mail14.indamail.hu
Address: 91.83.45.54
C:\Users\User>telnet 91.83.45.54 25
A megadott nevet (telnet) a rendszer nem ismeri fel belső vagy külső
parancsként, futtatható programként vagy kötegfájlként.
C:\Users\User>telnet 91.83.45.54 25
Csatlakozás: 91.83.45.54...
telnet smtp.upcmail.hu 25
helo mail
Remote Desktop ‐> 3389 port, 3390 port
C:\Users\User>tracert index.hu
Útvonal követése a következőhöz: index.hu [217.20.130.99]
legfeljebb 30 ugrással:
1 11 ms 2 ms 1 ms 192.168.0.1
2 13 ms 16 ms 9 ms catv‐89‐134‐215‐254.catv.broadband.hu [89.134.2
5.254]
3 9 ms 11 ms 10 ms catv‐89‐135‐214‐93.catv.broadband.hu [89.135.21
.93]
4 23 ms 26 ms 24 ms hu‐bud02a‐ra3‐ae25‐2030.aorta.net [84.116.241.3
]
5 11 ms 12 ms 16 ms pl‐waw04a‐rd2‐xe‐1‐0‐2.aorta.net [84.116.137.2]
6 23 ms 19 ms 16 ms bix.gts.hu [193.188.137.25]
7 27 ms 23 ms 23 ms 195.56.20.177
8 10 ms 9 ms 10 ms index.hu [217.20.130.99]
Az útvonalkövetés elkészült.
DHCP (Dynamic Host Configuration Protocol) port: 1723
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
Dinamikus IP cím ki
osztáshoz kell!
‐ Általában kiszolgálón fut, mint szolgáltatás, de kisebb hálózatok esetében lehet része egy Firmware‐
nek, ami egy routerben van.
Minden olyan adatot megad a kliensnek, ami nélkül nem tudná használni a hálózatot:
‐ IP cím
‐ Alapértelmezett átjáró
‐ Alhálózati maszk
‐ DNS kiszolgálók címe
‐ Egyéb (pl. hogy ki a DHCP kiszolgáló)
IP cím kiosztás ‐> IP tartomány ‐> ezt te állítod be
Példa: 192.168.0.0‐192.168.0.255
Ki kell vonni ‐> az átjáró címe ‐> a broadcast cím általában a 255 végű.
===> DHCP Pool
A tartományból ki lehet vonni olyan tartományokat, amelyeket nem akarunk osztani, hanem
fenntartjuk a fix ip‐s hostoknak. ‐>példa: 192.168.0.10‐254‐ig
===> DHCP SCOPE
IP cím bérlet ‐> Minden HOST "kiveszi" az IP‐t magának olyan időtartamra, amelyet megenged a
DHCP kiszolgáló.
Feladat:
A computerschool.hu domainhez tartozó levelező kiszolgáló ip címe?
C:\Users\GEP10‐006>nslookup www.akarmi.hu
Kiszolgßlˇ: UnKnown
Address: 192.168.0.1
Nem mérvadó válasz:
NÚv: www.akarmi.hu
Address: 195.228.254.184
C:\Users\GEP10‐006>nslookup
AlapÚrtelmezett kiszolgßlˇ: UnKnown
Address: 192.168.0.1
> set q=mx
> computerschool.hu
Kiszolgßlˇ: UnKnown
Address: 192.168.0.1
Nem mérvadó válasz:
computerschool.hu MX preference = 10, mail exchanger = mail.computerschool
.hu
> quit
C:\Users\GEP10‐006>nslookup mail.computerschool.hu
Kiszolgßlˇ: UnKnown
Address: 192.168.0.1
Nem mérvadó válasz:
NÚv: mail.computerschool.hu
Address: 91.83.231.33
C:\Users\GEP10‐006>
Másik verzió:
C:\Users\GEP10‐006>nslookup www.akarmi.hu
Kiszolgßlˇ: UnKnown
Address: 192.168.0.1
Nem mérvadó válasz:
NÚv: www.akarmi.hu
Address: 195.228.254.184
C:\Users\GEP10‐006>nslookup
AlapÚrtelmezett kiszolgßlˇ: UnKnown
Address: 192.168.0.1
> set q=mx
> computerschool.hu
Kiszolgßlˇ: UnKnown
Address: 192.168.0.1
Nem mérvadó válasz:
computerschool.hu MX preference = 10, mail exchanger = mail.computerschool
.hu
> quit
C:\Users\GEP10‐006>nslookup mail.computerschool.hu
Kiszolgßlˇ: UnKnown
Address: 192.168.0.1
Nem mérvadó válasz:
NÚv: mail.computerschool.hu
Address: 91.83.231.33
C:\Users\GEP10‐006>nslookup
AlapÚrtelmezett kiszolgßlˇ: UnKnown
Address: 192.168.0.1
> set q=mx
> computerschool.hu
Kiszolgßlˇ: UnKnown
Address: 192.168.0.1
Nem mérvadó válasz:
computerschool.hu MX preference = 10, mail exchanger = mail.computerschool
.hu
> computerschool.hu
Kiszolgßlˇ: UnKnown
Address: 192.168.0.1
Nem mérvadó válasz:
computerschool.hu MX preference = 10, mail exchanger = mail.computerschool
.hu
> set q=a
> computerschool.hu
Kiszolgßlˇ: UnKnown
Address: 192.168.0.1
Nem mérvadó válasz:
NÚv: computerschool.hu
Address: 164.138.29.210
> mail.computerschool.hu
Kiszolgßlˇ: UnKnown
Address: 192.168.0.1
Nem mérvadó válasz:
NÚv: mail.computerschool.hu
Address: 91.83.231.33
>
NAT (Network Address Translation) ‐> hálózati címfordítás
‐ Példa:
Egy belső pc kommunikál egy internetes weboldallal.
A belső ip: 192.168.0.134
A weboldalt kiszolgáló server ip‐je: 195.199.255.4
Kettőjük között kommunikáció az átjárón keresztül történik.
Hálózati eszközök
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
‐ Ethernet kártya (hálózati kártya)
‐ sebesség ‐> megabit (10/100), gigabit (100/1000) m.e.: megabit /sec
‐ Boot ROM van‐e?
Megjegyzés ‐> milyen kábel kell hozzá ‐> UTP kábel kell ‐> típusok: gigabithez min. cat5e kábel kell.
Ajánlott a cat6
‐ Lengő kábel és fali kábel ‐> a lengő az nincs falban, a fali falban van.
‐ Hosszúság: két host között jelerősítés nélkül kb. 60 m
‐ Kötés szerint: egyenes (patch kábel), keresztkötésű (crosslink)
HUB
‐‐‐
‐ Aktív HUB‐> erősít és a bejövő portján érkező jelet továbbítja minden másik portjára
‐ Passzív HUB‐> erősítés nélkül továbbít minden portra
Bridge
‐‐‐‐‐‐
‐ Minden esetben aktív (repeater)
‐ Különböző hálózatokat köt össze (wired, wireless pl.)
Switch
‐‐‐‐‐‐
‐ Aktív eszköz
‐ Okos ‐> mert az első csomagot minden portjára továbbít, majd figyeli, hogy honnan jön vissza a
válasz és onnantól kezdve a további csomagokat már csak arra a portra küldi, ahová kell.
‐ ASIC processzor ‐> ez segíti a csomag továbbítást
Router
‐‐‐‐‐‐
‐ Aktív eszköz
‐ Route‐ol ‐> útválasztó ‐> ő a csomópont ‐> rajta keresztül haladnak a csomagok és minden esetben
megtalálja a leggyorsabb utat két host között
‐ TCP felügyelet van benne
‐ Átrjáró ‐> NAT‐ol (Routing table)
‐ Általában van benne DHCP kiszolgáló integrálva
‐ Ő a hardware‐es tűzfal
‐ stb.
‐ Van olyan router, amely bridgeként is tud működni.
‐ Switch módban is működik
Access Point (AP)
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
‐ Több üzemmódja van:
‐ Repeater
‐ Bridge (wired és wireless)
‐ Point to point módja ‐> wired és wired ‐> sebesség kiegyenlítés
Modem ‐> szolgáltató és router között lehet.
‐‐‐‐‐
‐ modulator‐demodulator ‐> a telefonos illetve egyéb vonalon érkező jelet fordítja oda vissza olyan
jellé, amelyet a számítógép TCP/IP alapon értelmezni tud.
Hálózati feladat:
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
‐ Kép alapján.
‐ 7 host
Virtualizáció
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
Gazda op.rendszer ‐> virt. program ‐> A hardware erőforrásokat külön tudom választani, így képes
leszek ún. vendégoprendszereket futtatni.
Példa: i5 ‐> 4 mag, 8 GB RAM
Virt. ‐> 4 gépre
Gépenként ‐> 1 mag, 2 GB RAM
Minden nekik dedikált hardware‐t teljeskörüen használnak.
Saját hálózatuk ‐> a gép igazi ethernet kártyáját használják ‐> NAT‐olás.
Harwares virtualizáció
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
Intel ‐> Intel v‐TX, HyperV
AMD ‐> AMD‐V
VMWare virtualizációs program
HyperV
Oracle VirtualBox
Ubuntu Linux
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
‐ Ingyenes disztribúció ‐> GPL alatt van kiadva
GPL/GNU (General Public Licence, "GNU" is Not UNIX)
Canonical ‐> Ubuntu Foundation
Google ‐> Goobuntu
Különböző verziók vannak ‐> letöltéskor oda kell figyelni, hogy érdemes minden esetben az LTS
verziót leszedni ‐> Long Term Support
Létezik Desktop ‐> GUI (Graphical User Interface)
Server változat ‐> GUI nélküli
A verzióknak vannak fantázis nevei, amit érdemes tudni.
Ubuntu Server
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
‐ Server ‐> kiszolgáló
Különböző funkciókat lát el:
‐ Mail Server
‐ File Server
‐ Nyomtató Server
‐ Webserver
‐ Adatbázis server
‐ stb.
Mit nem tud ellátni egy Ubuntu Server?
‐ Pl. Hálózati tartományvezérlő szerepet ‐> mit jelent? ‐> Nem tud windows kliens gépeket
felhasználónév illetve jelszó párossal a hálózatba engedni, nem tud jogosultságot kezelni és windows
funkciókat engedélyezni illetve letiltani.
Mi az előnye?
‐ Ubuntu GPL alatt van kiadva ‐> ingyenes
‐ Amire használjuk leginkább ‐> egyszerű file server funkcióra:
‐ A linux serveren vannak megosztott könyvtárak, amelyeket authentikálva lehet elérni ‐>
csoportos, illetve egyéni
‐‐> Publikus webserver funkcióra ‐> LAMP
op.rendszer ‐ Linux
webserver alkalmazás ‐ Apache
adatbázis kiszolgáló ‐ MySQL
PHP értelmező ‐ PHP
Megjegyzés: WAMP
‐‐> Publikus Mail server (levelezési kiszolgáló) ‐> e‐mail fiókok vannak rajta, ezeket szolgálja ki (POP3
vagy IMAP), levélküldő kiszolgáló (SMTP)
‐‐> FTP kiszolgáló (File kiszolgáló, amelyet távolról is publikusan el lehet érni)
Megjegyzés:
Cloud architektúra
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
Ubuntu Enterprise Cloud
Szolgáltatási modellek:
Szerver Cloud ‐ Cloud Computing ‐ Felhő alapú tárolás
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
‐ Tárolási sajátosság ‐> területileg különböző helyeken van publikálva, nagy mennyiségű forgalom
kiszolgálására alkalmas, sávszélesség optimalizációval
‐ Számítási kapacitás ‐> Pl., Google Apps, Google Drive ‐> aminek az a lényege, hogy nem a
felhasználó oldalán történik az alkalmazások futtatása, hanem szerver oldalon.
‐ Virtuális gépek sokasága fut ‐> egy hardware konfiguráción több "gép" fut. ‐>Virtualizáció specifikus
hardware‐ek.
‐ A cloud‐ot egy specifikus operációs rendszernek kell üzemeltetnie, melynek több különböző feladat
orientált változata fut a cloud‐ban.
==> Pl., Ubuntu Enterprise Server Cloud
Szolgáltatási modellek
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
1., SaaS ‐ Software ‐as‐a‐Service = szolgáltatásként kínált szoftver
‐ Itt a mgrendelő nem egy birtokolható és telepíthető programot vesz, hanem az alkalmazásokat az
Interneten keresztül használhatja.
Előnyei: Nem kell verziót követni újabb beruházásokkal.
Nem kell folyamatosan a verzió követéshez igazodó hardware fejlesztésket eszközölni.
Nem kell üzemeltetésben és biztonsági beállításokban jártas szakembereket foglalkoztatni illetve
képezni.
2., PaaS ‐ Platform ‐as‐a‐Service = szolgáltatásként kínált platform
‐ Olyan platformot biztosít a fejlesztők számára, ahol gyorsan és rugalmasan együtt tudnak
fejleszteni, valamint tárolási és számítási kapacitást biztosít a web‐alkalmazásokhoz.
3., IaaS ‐ Infrastructure ‐as‐a‐Service = szolgáltatásként kínált infrastruktúra
‐ Ebben az esetben erőforrásokat veszünk igénybe szolgáltatásként. Pl: szolgáltatás operációs
rendszert, tárterületet, távoli hozzáférést. Ez általában virtualizált és ezáltal dinamikusan bővíthető.
Megkülönböztetünk nyilvános és privát felhőket. A nyilvánoson több felhasználó osztozik általában, a
privát rendszerint egy szervezeté. A nyilvánoson általában SaaS és PaaS is van, amíg a priváton inkább
IaaS.
Ubuntu Enterprise Cloud Server
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
‐ Ez egy Linux disztribúció, amely folyamatosan karbantartja azokat a nyílt forráskódú
szoftvereszközöket, amelyek segítségével privát felhő architektúrák alakíthatóak ki.
‐ A rendszer az Amazon EC2/3 API‐t megvalósító Eucalyptus projektre épül.
‐ A legelső termék megjelenés az Ubuntu 9.04 Server Edition alkalmazásba került bele. ‐> Ez egy az
Eucalyptus tovább fejlesztett változata volt. ‐> Ennek lett a neve az egyszerűség kedvéért UEC
(Ubuntu Enterprise Cloud)
‐ 2010. óktóberében a 10.10‐es verzió kiadásával az UEC a legnépszerűbb és legsikeresebb privát
felhő változata lett. Fontos fejlesztése az volt, hogy elindult a Hibrid felhők kezelése felé is.
UEC komponensek
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
‐ Az UEC számtalan komponenst tartalmaz, melyek megértése fontos ahhoz, hogy átláthassuk a felső
architektúra lényegét.
Node Controller (NC)
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
Ez a komponens vezérli a virtuális gépek életciklusát azokon a node‐okon, amelyekre telepítésre
került. Alapesetben annyi példányt érdemes futtatni egy node‐on, ahány maggal rendelkezik a
processzora.
Csak olyan processzor támogatott, amely rendelkezik BIOS szintű hardware‐es virtualizációs
lehetőséggel. Ilyen például AMD‐V, Intel VT támogatás.
Az NC kapcsolatban van a futtató operációs rendszerrel és a Cluster Controller‐el (CC).
Feladata még, hogy lekérdezze a CPU‐k és a magok számát, a fizikai memóriát, a rendelkezésre álló
lemezterületet, az aktuálisan futó virtuális géppéldányok számát és ezeket továbbítsa a CC számára.
==> Fő funkciói: az erőforrások karbantartása és virtuális gépek példányainak életciklus kezelése.
Cluster Controller (CC)
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
A CC kezeli a Node Controller‐eket, telepíti a virtuális géppéldányokat és a virtuális gépek
hálózatkezeléséért felelős.
==> Fő funkciói: A CC felelős azért, hogy egy új virtuális géppéldány melyik NC segítségével induljon
el, vezérli a hozzá tartozó virtuális hálózatot, továbbá összegyűjti az NC‐k futási adatait és továbbítja
a Cloud Controller (CLC) felé.
Walrus (W3)
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
A W3 egyszerű tároló szolgáltatást kínál. Tárolja a virtuális géppéldányok fizikai állományait, ezek
mentéseit, valamint egyszerű file kiszolgálóként is használható.
Storage Controller (SC)
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
Az SC támogatja a block szintű tárolók alkalmazását. Ez valójában az Amazon Elastic Block Store (EBS)
megvalósításának tekinthető. Ez a tároló független az őt használó virtuális géppéldányoktól, azok
használják, amelyeknek szüksége van adatbázisra, fájlrendszerre, vagy blokk szintű tárolóra. A tárolók
mérete dinamikusan, igény szerint növelhető.
Cloud Controller (CLC)
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
A CLC a privátfelhő infrastruktúra front‐end komponense, amely egy webszolgáltatás interface‐ének
tekinthető. Egy részről a kliensek elérhetik API‐n keresztül a szolgáltatásait, másrészről pedig
kapcsolatban áll a többi komponensel. A kényelmes használat elősegítése céljából web‐es interface‐t
is tartalmaz. Monitorozza a privát felhő erőforrásait virtuális géppéldány szinten, továbbá eldönti,
hogy egy új géppéldány melyik CC segítségével induljon el.
Megjegyzés: A Firefox böngészőbe telepíthető ElasticFox kiegészítő, melynek segítségével a virtuális
gépeket tarthatjuk karban.
APT ‐ Advanced Packaging Tool ‐ csomagkezelő szolgáltatás
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
apt‐get update ‐> frissíti a csomaglistát
apt‐get upgrade ‐> minden telepített csomagot frissít
apt‐cache search
apt‐get install csomagnév
apt‐get purge ‐> törlés
http://packages.ubuntu.com
Statikus IP cím (fix ip) beállítás Ubuntu Server
/etc/network/interfaces file
utána hálózati szolgáltatás újraindítás
/etc/init.d/networking restart
ifdown eth0
ifup eth0
ellenőrzés: ifconfig ‐> megnézed, hogy megkaptad‐e az új címet
+ ping www.index.hu
FTP kiszolgáló
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
‐ Pure FTP
apt‐get install pure‐ftpd
felhasználók korlátozása könyvtárra:
/etc/passwd file‐t kell szerkeszteni
bela/home helyett bela/home/./
Webserver
‐‐‐‐‐‐‐‐‐
LAMP ‐> Linux, Apache, MySQL, PHP
‐ MySQL‐hez kapcsolt PHP alapú webfelületet ‐> phpmyadmin
+ phpsysinfo
Az apache egy webserver szolgáltatás ‐>
apt csomagkezelővel
apt‐get install apache2
statikus weboldal ‐> HTML, CSS, JS, HTML DOM
HTML ‐> Hyper Text Markup Language ‐ weboldalakat leíró nyelv
(
<!DOCTYPE html>
)
CSS ‐> Cascading Style Sheets ‐> egy stílus leíró nyelv
JS ‐> JavaScript ‐> kliensoldali scriptnyelv
HTML DOM (Document Object Model) ‐> Ő adja meg a szabályt, hogy hogyan lehet manipulálni a
html elemeit
Dinamikus weboldalak kiszolgálójához ‐> szükség van PHP, MySQL
PHP telepítése: apt‐get install php5
MySQL adatbázis server telepítése:
apt‐get install mysql‐server
A mysql kezeléséhez telepítünk egy felasználóbarát webes környetet ‐> apt‐get install phpmyadmin
Adatbázis kezeléshez a következők kellenek:
‐ Adatbázis név
‐ Felhasználó az adatbázishoz
‐ Jelszó az adatbázishoz
‐ Adatbázis elérhetőség ‐> ha a webserver és aza dadtbáziserver egy gép, akkor ez a localhost nevet
viseli, mert egy helyen van ‐> helyi host, önmagam
Apache újraindítása:
/etc/init.d/apache2 restart
Rendszer állapotának monitorozása webes felületen keresztül ‐> phpsysinfo
apt‐get install phpsysinfo
VirtualHost beállítás
‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐
Ennek segítségével tudja a server majd, hogy milyen weboldalak vannak rajta, és a böngészőbe beírt
domain alapján melyik weboldalt kell megmutatnia.
Konfigurációs:
/etc/apache2/sites‐available/000‐default.conf
Windows host file‐ja úgy működik, hogy minden névfeloldás előtt átnézi a windows ‐> az ebbe beírt
értékek az elsődlegesek és amit itt nem talál azt kéri a nameservertől.
Helye: C:\Windows\System32\drivers\etc
<html>
<head><title>Alma.hu</title></head>
<body>Ez itt az alma.hu.</body>
</html>