Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Vértes-Gerecse VKKE

Budapest, 2009 Október 28.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Vértes-Gerecse VKKE

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

"Vértes–Gerecse Általél(r)ünk, kéz a kézben célhoz érünk!"

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Vértes-Gerecse VKKE – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségben összesen 26 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 23%-a, 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódikA térségben összesen 26 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 23%-a, 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 31 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Természeti adottságok mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 31 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Természeti adottságok mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 15 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 15 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Vértes-Gerecse VKKE területe 38 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 64,053 fő, a városokban élő lakosok száma 529 főA(z) Vértes-Gerecse VKKE területe 38 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 64,053 fő, a városokban élő lakosok száma 529 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

64,053

38

1

0

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Csákvár 5,283 fő

4,587 fő

2,938 fő

2,732 fő

Környe

Vértesszőlős

Baj

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

2

6

2

3

Fő fejlesztési prioritások száma 6

Fejlesztési intézkedések száma 15

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 26

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

31

Vértes-Gerecse VKKE – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 1,649,000 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve

Vértes-Gerecse VKKE – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR)

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ 7 ▪ 1,590,000

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪ 3 ▪ 1,649,000

▪ Falumegújítás és -fejlesztés ▪ 3 ▪ 1,060,812

▪ A kulturális örökség megőrzése ▪ 2 ▪ 1,100,000

▪ Leader közösségi fejlesztés ▪ 4 ▪ 472,603

▪ Leader vállalkozás fejlesztés ▪ 4 ▪ 752,936

▪ Leader képzés

▪ Leader rendezvény ▪ 1 ▪ 100,000

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪ 5 ▪ 272,333

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪ 2 ▪ 120,000

▪ Leader komplex projekt

▪ Leader tervek, tanulmányok

6

Vértes-Gerecse VKKE - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ A vállalkozások nagy része nem tőkeerős, jelentős gazdasági hátrányt okoz a nem megfelelő információs ellátottság. A kistelepülések vezetése nem rendelkezik megfelelő szaktudással és inspirációval a vállalkozásösztönző-programok kidolgozásához, így a vállalkozói kedv és aktivitás is folyamatosan csökken. Ipari parkjaik révén egyre inkább a városok válnak a legfőbb munkaadókká, mely a kistelepülések önkormányzatainak adóbevételeit csökkenti.A főleg fiatalokra jellemző elvándorlások miatt – melyek mögött szintén a városok nyújtotta előnyök (iskola, szórakozás, kultúrálódás, munkahely, stb.) szerepelnek - egyes falvak lassan alvó településekké válnak, ahol az egyre idősebb korosztály ellátása újabb problémákat vet fel. A klasszikus vidéki életformák eltűnőben vannak, kiüresednek, és jellemzően már csak hétvégi, üdülési célú, alkalmi igényként merülnek fel. A falvakban, községekben egyre kevesebben tartanak állatokat, foglalkoznak növénytermesztéssel. A civil szektor gyenge, a humán és szakmai erőforráshiány miatt. Amíg társadalmi és megélhetési problémákkal terhelt a lakosság, addig a civil mozgalom fellendülését nehéz elvárni. Az aktív korú lakosság jelentős része ráadásul ingázik, így a közéletben vállalt szerepre általában nem vállalkozik. Az önkormányzatok forráshiányából fakadóan az intézmények leépülése megkezdődött, ésszerű átszervezésük tradicionális okok miatt nehézkes.

▪ A Tatabánya–Székesfehérvár tengely a hazai GDP előállítás szempontjából meghatározó jelentőségű, aminek köszönhetően a térség foglalkoztatottsági helyzete kedvező és egyúttal erős gazdasági potenciált képvisel az „Innováció Régióján” belül. Ezt kell kihasználni a helyi munkalehetőségek megteremtésénél, szolgáltatások fejlesztésénél. Az iparosodottság pozitív hatása, hogy jelentős a térségben a magas iskolai végzettségűek aránya. Erre alapozva - ösztönzőkkel - jelentős civil mozgalmak indíthatók be és szakértői hálózat alakítható ki. A gazdag természeti és építészeti örökség megfelelő marketinggel és a Gerecsei Natúrpark kialakításával és a Vértesi Natúrpark további működtetésével jelentős vonzerő lehet.

7

"A Vértes–Gerecse–Által-ér térség erőforrásainak fenntartható hasznosításával egy olyan vidéki élettér megteremtése, ahol élni jó és élni érdemes."

A térséget alkotó tájegységek közös természeti, történelmi és kulturális örökségére alapozva egy olyan vidékfejlesztési modell kidolgozása és megvalósítása, amely alkalmas arra, hogy a térséget körülölelő nagyvárosok globalizációs folyamatokat gerjesztő hatásának alternatívájaként ismét vonzóvá és értékkéssé tegye a vidéki életet úgy, hogy közben kiemelt hangsúlyt fektet a rendelkezésre álló erőforrások hosszú távú, tartamos hasznosítására, valamint a települések lakosságmegtartó-képességének erősítése érdekében a helyiek társadalmi és gazdasági előnyökhöz való juttatására.

"A Vértes–Gerecse–Által-ér térség erőforrásainak fenntartható hasznosításával egy olyan vidéki élettér megteremtése, ahol élni jó és élni érdemes."

A térséget alkotó tájegységek közös természeti, történelmi és kulturális örökségére alapozva egy olyan vidékfejlesztési modell kidolgozása és megvalósítása, amely alkalmas arra, hogy a térséget körülölelő nagyvárosok globalizációs folyamatokat gerjesztő hatásának alternatívájaként ismét vonzóvá és értékkéssé tegye a vidéki életet úgy, hogy közben kiemelt hangsúlyt fektet a rendelkezésre álló erőforrások hosszú távú, tartamos hasznosítására, valamint a települések lakosságmegtartó-képességének erősítése érdekében a helyiek társadalmi és gazdasági előnyökhöz való juttatására.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Vértes-Gerecse VKKE – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

A Vértes-Gerecse térség területe 2 megyét (Komárom-Esztergom és Fejér), 6 kistérséget (Bicskei, Móri, Oroszlányi, Székesfehérvári, Tatai, Tatabányai), 38 települést és 64.209 lakost érint.

A Vértes és Gerecse hegységek, az Által-ér völgye és a Mezőföld révén érintett térségek közötti kapocs mind természetföldrajzi-ökológiai, mind pedig történelmi-gazdasági-kulturális szempontból igen erős annak ellenére, hogy az ember alkotta mesterséges határok (közigazgatási egységek, nyomvonalas létesítmények) kisebb-nagyobb egységekre szabdalják.

Természetföldrajzi-ökológiai szempontból nézve az összetartozást fejezi ki, hogy:•A 4 kistáj (így a 6 kistérség) ugyanazon tektonikai törésvonal (Tatai-árok, Bicskei-árok) mentén helyezkedik el;•A térséget észak-déli irányban átszelő madárvonulási útvonal szintén összeköti e tájakat a Dunától az Által-ér völgyén és a Zámolyi-medencén át a Sárvíz völgyéig (ezek egyúttal Érzékeny Természeti Területek is);•A kiemelkedő természeti értékek révén a legtöbb település határában országos vagy helyi jelentőségű védett területek, valamint NATURA 2000 területek találhatók.

A történelmi-gazdasági-kulturális egységet jelentő közös pontok:•A Sopianae felől Brigetioba (délről észak felé), valamint az Aquincumból Savariába (keletről nyugat felé) vezető ókori hadi- és kereskedelmi utak a térségen haladtak keresztül, egymást Csákváron (Floriana) keresztezték. Egykori nyomvonalaik mai közlekedésünket is meghatározzák;•A török időkben a települések nagyrésze elnéptelenedett, majd a 18. században német és szlovák nemzetiségűeket telepítettek a térségbe. A magyar és roma lakosság mellett ezek a népcsoportok szintén ápolják napjainkban is élő hagyományaikat; sokszínűséget, gazdag néprajzi értékeket adva a térségnek.

A Vértes-Gerecse térség területe 2 megyét (Komárom-Esztergom és Fejér), 6 kistérséget (Bicskei, Móri, Oroszlányi, Székesfehérvári, Tatai, Tatabányai), 38 települést és 64.209 lakost érint.

A Vértes és Gerecse hegységek, az Által-ér völgye és a Mezőföld révén érintett térségek közötti kapocs mind természetföldrajzi-ökológiai, mind pedig történelmi-gazdasági-kulturális szempontból igen erős annak ellenére, hogy az ember alkotta mesterséges határok (közigazgatási egységek, nyomvonalas létesítmények) kisebb-nagyobb egységekre szabdalják.

Természetföldrajzi-ökológiai szempontból nézve az összetartozást fejezi ki, hogy:•A 4 kistáj (így a 6 kistérség) ugyanazon tektonikai törésvonal (Tatai-árok, Bicskei-árok) mentén helyezkedik el;•A térséget észak-déli irányban átszelő madárvonulási útvonal szintén összeköti e tájakat a Dunától az Által-ér völgyén és a Zámolyi-medencén át a Sárvíz völgyéig (ezek egyúttal Érzékeny Természeti Területek is);•A kiemelkedő természeti értékek révén a legtöbb település határában országos vagy helyi jelentőségű védett területek, valamint NATURA 2000 területek találhatók.

A történelmi-gazdasági-kulturális egységet jelentő közös pontok:•A Sopianae felől Brigetioba (délről észak felé), valamint az Aquincumból Savariába (keletről nyugat felé) vezető ókori hadi- és kereskedelmi utak a térségen haladtak keresztül, egymást Csákváron (Floriana) keresztezték. Egykori nyomvonalaik mai közlekedésünket is meghatározzák;•A török időkben a települések nagyrésze elnéptelenedett, majd a 18. században német és szlovák nemzetiségűeket telepítettek a térségbe. A magyar és roma lakosság mellett ezek a népcsoportok szintén ápolják napjainkban is élő hagyományaikat; sokszínűséget, gazdag néprajzi értékeket adva a térségnek.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/3

10

•A 18-19. század között az Eszterházy-uradalom szerves kapcsolatot jelentett a térség északi és déli területei (Tata és Csákvár), így a vértesi és gerecsei falvak között;•A 20. század elején megnyitott bauxit- és barnakőszén-bányák jelentős fellendülést hoztak a térségnek, de a bányaművelés befejeztével számos környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi probléma került felszínre; •A mai tatai, tatabányai és oroszlányi kistérségeket összefűző Tatai-medence az 1930-as évek közigazgatás-szervezésének országos modellterülete volt (Magyary Zoltán munkássága);•A Vértes TK 1976-ban, a Gerecse TK 1977-ben történő létrehozása nagymértékben formálta az itt élők környezettudatos gondolkodásmódját;•Napjainkban az Által-ér Szövetség és Vértesi Natúrpark működési területe számos település tekintetében átfedésben van egymással. A sorsközösség ma a közös példakeresésben is nyomon követhető: míg a térség „északi” területei a LEADER+ során gyűjtött tapasztalataikat tudják hozományként a többiek részére átadni, addig a „déli” települések az ország első hivatalos natúrparkjának, a Vértesi Natúrparknak a létrehozása és működtetése során szerzett ismereteikkel szolgálnak példaként mások számára.•A térség turizmusa két pólus köré szerveződik: a Velencei-tó-Vértes térség és a régió egyik legjelentősebb idegenforgalmi potenciállal rendelkező városa, Tata köré. A két királyi városon (Tata és Székesfehérvár) túl a „regélő kövek országában” térségben számos várrom, kastély, vallási emlékhely várja újból felvirágzását;•A magyar, roma, német és szlovák ajkú lakosság által őrzött kulturális értékek, hagyományok gazdagsága az, ami a térség egésze számára meghatározza az identitáserősítő törekvéseket. A két megyén átívelő összefogás így jelképes értékkel is bír, amely révén a „hely szelleme” valóban láthatóvá, érzékelhetővé válik.

A számos érték önmagában nem képvisel elég turisztikai potenciált, hiányzik az összehangolás, a szervezett megjelenés a turisztikai piacon.

•A 18-19. század között az Eszterházy-uradalom szerves kapcsolatot jelentett a térség északi és déli területei (Tata és Csákvár), így a vértesi és gerecsei falvak között;•A 20. század elején megnyitott bauxit- és barnakőszén-bányák jelentős fellendülést hoztak a térségnek, de a bányaművelés befejeztével számos környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi probléma került felszínre; •A mai tatai, tatabányai és oroszlányi kistérségeket összefűző Tatai-medence az 1930-as évek közigazgatás-szervezésének országos modellterülete volt (Magyary Zoltán munkássága);•A Vértes TK 1976-ban, a Gerecse TK 1977-ben történő létrehozása nagymértékben formálta az itt élők környezettudatos gondolkodásmódját;•Napjainkban az Által-ér Szövetség és Vértesi Natúrpark működési területe számos település tekintetében átfedésben van egymással. A sorsközösség ma a közös példakeresésben is nyomon követhető: míg a térség „északi” területei a LEADER+ során gyűjtött tapasztalataikat tudják hozományként a többiek részére átadni, addig a „déli” települések az ország első hivatalos natúrparkjának, a Vértesi Natúrparknak a létrehozása és működtetése során szerzett ismereteikkel szolgálnak példaként mások számára.•A térség turizmusa két pólus köré szerveződik: a Velencei-tó-Vértes térség és a régió egyik legjelentősebb idegenforgalmi potenciállal rendelkező városa, Tata köré. A két királyi városon (Tata és Székesfehérvár) túl a „regélő kövek országában” térségben számos várrom, kastély, vallási emlékhely várja újból felvirágzását;•A magyar, roma, német és szlovák ajkú lakosság által őrzött kulturális értékek, hagyományok gazdagsága az, ami a térség egésze számára meghatározza az identitáserősítő törekvéseket. A két megyén átívelő összefogás így jelképes értékkel is bír, amely révén a „hely szelleme” valóban láthatóvá, érzékelhetővé válik.

A számos érték önmagában nem képvisel elég turisztikai potenciált, hiányzik az összehangolás, a szervezett megjelenés a turisztikai piacon.



11

A tematikus utak elméletben mikrotérségi szinten megfogalmazódtak, ezek hálózata és komplex kidolgozása alapján országos méretű látogatottság érhető el. A tematikus utak elméletben mikrotérségi szinten megfogalmazódtak, ezek hálózata és komplex kidolgozása alapján országos méretű látogatottság érhető el.



12

A Vértes és a Gerecse hegységek a Dunántúli-középhegység egymás melletti tagjai. Mindkettő tájvédelmi körzettel rendelkezik: A Vértesi TK-re alapozva a Vértesi Natúrpark 2005-ben már megalakult, a Gerecsei Natúrpark pedig megalakulásra vár. Az országos védelem alatt álló természeti területek mellett sok az önkormányzatok által védetté nyilvánított, valamint a Natura 2000 területek száma, melyek sok védett növény- és állatfajnak adnak otthont és legtöbbjükre még nem készült fenntartási-fejlesztési terv. A térség erdősültsége a Vértes és Gerecse „rengetegeinek” köszönhetően magas, itt gazdag vadállomány is él; míg a Kisalföld és a Mezőföld vidékein a mezőgazdasági művelés a meghatározó. Mind a Vértes, mind a Gerecse mészkőhegysége bővelkedik homok és kőbányákban, melyek bár tájsebek, de számos közülük már a táj szerves részévé vált, mivel a természet igyekszik visszahódítani birodalmát, illetve a környezeti nevelés, bemutatás fontos színtere pl. tanösvények útján.

A térség infrastruktúrája közepesen fejlettnek tekinthető, mind a csatornázottság, mind a hulladékgazdálkodás tekintetében. Az elszállított hulladékokat jelenleg lerakással ártalmatlanítják, az előválogatás mértéke elhanyagolható. A meglévő hulladéklerakók kapacitása csak rövidtávra elegendő. A régió hulladékainak jó része olyan lerakóba kerül, amely nem felel meg sem a hazai, sem az európai elvárásoknak, gyakran környezetszennyezőek. A szelektív gyűjtés és hasznosítás hiánya miatt a hulladékártalmatlanítás jelentős területigénnyel, nyersanyag- és energiapazarlással jár. A térség településeinek java része csatlakozott a regionális hulladékgazdálkodási rendszerekhez (Duna-Vértes Köze illetve Közép-Duna Vidéke), azonban a program megvalósítása megtorpant, mely súlyos hulladékkezelési problémákat vet fel a közeljövőben.A belterületi vízelvezetés megoldatlansága a térség településeinek nagyrészét érinti, de az Európai Unió Víz Keretirányelve is számos konkrét lépést vár el tőlük a térség legnagyobb vízgyűjtője, az Által-ér védelme érdekében. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a települések zöme jó adottságúnak tekinthető, csupán a Komárom-Tatabánya-Esztergom légszennyezettségi agglomeráció érinti a térség néhány települését.

A Vértes és a Gerecse hegységek a Dunántúli-középhegység egymás melletti tagjai. Mindkettő tájvédelmi körzettel rendelkezik: A Vértesi TK-re alapozva a Vértesi Natúrpark 2005-ben már megalakult, a Gerecsei Natúrpark pedig megalakulásra vár. Az országos védelem alatt álló természeti területek mellett sok az önkormányzatok által védetté nyilvánított, valamint a Natura 2000 területek száma, melyek sok védett növény- és állatfajnak adnak otthont és legtöbbjükre még nem készült fenntartási-fejlesztési terv. A térség erdősültsége a Vértes és Gerecse „rengetegeinek” köszönhetően magas, itt gazdag vadállomány is él; míg a Kisalföld és a Mezőföld vidékein a mezőgazdasági művelés a meghatározó. Mind a Vértes, mind a Gerecse mészkőhegysége bővelkedik homok és kőbányákban, melyek bár tájsebek, de számos közülük már a táj szerves részévé vált, mivel a természet igyekszik visszahódítani birodalmát, illetve a környezeti nevelés, bemutatás fontos színtere pl. tanösvények útján.

A térség infrastruktúrája közepesen fejlettnek tekinthető, mind a csatornázottság, mind a hulladékgazdálkodás tekintetében. Az elszállított hulladékokat jelenleg lerakással ártalmatlanítják, az előválogatás mértéke elhanyagolható. A meglévő hulladéklerakók kapacitása csak rövidtávra elegendő. A régió hulladékainak jó része olyan lerakóba kerül, amely nem felel meg sem a hazai, sem az európai elvárásoknak, gyakran környezetszennyezőek. A szelektív gyűjtés és hasznosítás hiánya miatt a hulladékártalmatlanítás jelentős területigénnyel, nyersanyag- és energiapazarlással jár. A térség településeinek java része csatlakozott a regionális hulladékgazdálkodási rendszerekhez (Duna-Vértes Köze illetve Közép-Duna Vidéke), azonban a program megvalósítása megtorpant, mely súlyos hulladékkezelési problémákat vet fel a közeljövőben.A belterületi vízelvezetés megoldatlansága a térség településeinek nagyrészét érinti, de az Európai Unió Víz Keretirányelve is számos konkrét lépést vár el tőlük a térség legnagyobb vízgyűjtője, az Által-ér védelme érdekében. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a települések zöme jó adottságúnak tekinthető, csupán a Komárom-Tatabánya-Esztergom légszennyezettségi agglomeráció érinti a térség néhány települését.


A térség környezeti állapota 1/2

13

Míg az oroszlányi erőmű néhány évvel ezelőtt Magyarország egyik legnagyobb kén-dioxid kibocsátójának számított, addig az elmúlt években elvégzett retrofit programja révén ez már a múlté. A megújuló energiaforrások használata egyre sürgetőbb, előremutató lépés, hogy Tatabánya az Országos Klímabarát Települések Szövetségének mintaterülete lett elsőként megalkotott klímastratégiájával és cselekvési tervével. A Gerecse és Vértes karsztos kőzetei a térség stratégiai ivóvízbázisát jelentik. A nemzeti és nemzetközi ökológiai hálózathoz nagy kiterjedésű területek tartoznak, ami óriási lehetőségeket nyújt egy értékközpontú, fenntartható vidékfejlesztés számára.

Zajvédelmi tekintetben változatos a térség, hiszen miközben Vértesszőlős, Dunaalmás, Neszmély, Környe, Mór, Sárkeresztes számára a forgalmas főútvonalak közlekedési eredetű zajszennyezése nem kevés problémát jelent, addig a települések nagyobb részén még élvezhető az igazi csend. A települések egy másik – viszonylag szűk – körének a tatai NATO-lőtér is jelentős zajszennyezést okoz. Napjaink mind gyakrabban előtérbe kerülő problémája az ún. vizuális szennyezés, hiszen az átjátszó állomások, erősítő tornyok, magasfeszültségű vezetékek, kémények és egyéb objektumok mind meghatározóbb tájképi elemmé válnak. Ez alól térségünk sem mentesül, de szerencsére akadnak még tájak, ahol az „ég a földdel összeér”, ahol a tájképet nem bontják meg ilyen építmények. A térség mezőgazdasága fejlettnek (értsd: intenzívnek) tekinthető, elsősorban a Kisalföld, Bársonyos és Vértesalja magas aranykoronájú mezőgazdasági területein, de mind több vidéken (pl. Zámolyi-medence) láthatók az extenzív, tájfenntartó gazdálkodási formák is.

Míg az oroszlányi erőmű néhány évvel ezelőtt Magyarország egyik legnagyobb kén-dioxid kibocsátójának számított, addig az elmúlt években elvégzett retrofit programja révén ez már a múlté. A megújuló energiaforrások használata egyre sürgetőbb, előremutató lépés, hogy Tatabánya az Országos Klímabarát Települések Szövetségének mintaterülete lett elsőként megalkotott klímastratégiájával és cselekvési tervével. A Gerecse és Vértes karsztos kőzetei a térség stratégiai ivóvízbázisát jelentik. A nemzeti és nemzetközi ökológiai hálózathoz nagy kiterjedésű területek tartoznak, ami óriási lehetőségeket nyújt egy értékközpontú, fenntartható vidékfejlesztés számára.

Zajvédelmi tekintetben változatos a térség, hiszen miközben Vértesszőlős, Dunaalmás, Neszmély, Környe, Mór, Sárkeresztes számára a forgalmas főútvonalak közlekedési eredetű zajszennyezése nem kevés problémát jelent, addig a települések nagyobb részén még élvezhető az igazi csend. A települések egy másik – viszonylag szűk – körének a tatai NATO-lőtér is jelentős zajszennyezést okoz. Napjaink mind gyakrabban előtérbe kerülő problémája az ún. vizuális szennyezés, hiszen az átjátszó állomások, erősítő tornyok, magasfeszültségű vezetékek, kémények és egyéb objektumok mind meghatározóbb tájképi elemmé válnak. Ez alól térségünk sem mentesül, de szerencsére akadnak még tájak, ahol az „ég a földdel összeér”, ahol a tájképet nem bontják meg ilyen építmények. A térség mezőgazdasága fejlettnek (értsd: intenzívnek) tekinthető, elsősorban a Kisalföld, Bársonyos és Vértesalja magas aranykoronájú mezőgazdasági területein, de mind több vidéken (pl. Zámolyi-medence) láthatók az extenzív, tájfenntartó gazdálkodási formák is.


A térség környezeti állapota 2/2

14

A Vértes–Gerecse Akciócsoportra nem vonatkozik.A Vértes–Gerecse Akciócsoportra nem vonatkozik.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

15Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 21%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

6%

12%

21%

7%

6%

19%

8%

0%

18%

4%

18

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 36%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

2,169

8,503

1,912

2,752

612

1,709

289

1,115

584

4,269

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

9%

36%

12%

3%

7%

5%

2%

18%

8%

1%

Egyéb tevékenység 0%

19Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 3.0%, ami -0.3 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 3.0%

▪ Változás 2003-hoz képest -0.3 százalékpont

20

A rendszerváltást követő nagy munkanélküliségi robbanás után mostanra a munkanélküliségi ráta az akciócsoport területén évről-évre csökkent és már 1995-től folyamatosan alacsonyabb volt az országosnál. A régióban az 1990-es évek elején megindult gazdasági növekedés következtében mára magasabb a foglalkoztatottak aránya és a gazdaságilag aktív népesség aránya az országosnál.

Kedvezően alakulnak a foglalkoztatottsági lehetőségek, bár a helyi munkahelyekből nincs elegendő, sokan ingáznak. Az ingázás jelentős az akciócsoport területével határos városokba, melyek közül a jelentősebbek közé tartozik Komárom (Nokia, Perlos, Foxconn), Nyergesújfalu (Viscosa), Tatabánya (SCI, Vértesi Erőmű, Grundfos), Tata (Güntner, Oroszlány (Vértesi Erőmű Zrt.). Az ingázás leginkább a fizikai dolgozókat érinti, főleg férfiakat, de sok összeszerelő üzem jelentős létszámban foglalkoztat nőket is. A munkaerőpiaci helyzetet tehát érzékenyen érintik az ingázó övezetbe tartozó városok egyes üzemeinél bekövetkező létszámleépítések (ezek főként ipari beszállító üzemek, melyek betanított, szakmunkásokat szívnak el a térségből).

A térségben jelen van, bár egyre kevésbé hangsúlyos a mezőgazdasági kistermelés szerepe. A termesztett növények: gabonák, cukorrépa, burgonya, szőlő. Az állattenyésztés területén minden húsállat megtalálható: marha, sertés és a szárnyasok. A többségében közösségalapú tradíciókat követő lakosság az 50-es évekig dominánsan önellátó jellegű, település és talaj-specifikus mezőgazdasági tevékenységet folytatott, melyet a nagyüzemi gazdálkodás váltott fel a rendszerváltásig. A családok megélhetéséhez egyre kisebb mértékben járulnak hozzá a kertben megtermelt élelmiszerek.

A térségben a lakosság 6%-a roma származású, foglalkoztatottságuk csupán 10 %. Elsősorban fizikai munkát tudnak vállalni, mely általában az alacsony iskolázottságnak tudható be. Felzárkóztatásuk először az általános iskolai szint befejezésével, majd OKJ-és képzésekkel fokozható.

A rendszerváltást követő nagy munkanélküliségi robbanás után mostanra a munkanélküliségi ráta az akciócsoport területén évről-évre csökkent és már 1995-től folyamatosan alacsonyabb volt az országosnál. A régióban az 1990-es évek elején megindult gazdasági növekedés következtében mára magasabb a foglalkoztatottak aránya és a gazdaságilag aktív népesség aránya az országosnál.

Kedvezően alakulnak a foglalkoztatottsági lehetőségek, bár a helyi munkahelyekből nincs elegendő, sokan ingáznak. Az ingázás jelentős az akciócsoport területével határos városokba, melyek közül a jelentősebbek közé tartozik Komárom (Nokia, Perlos, Foxconn), Nyergesújfalu (Viscosa), Tatabánya (SCI, Vértesi Erőmű, Grundfos), Tata (Güntner, Oroszlány (Vértesi Erőmű Zrt.). Az ingázás leginkább a fizikai dolgozókat érinti, főleg férfiakat, de sok összeszerelő üzem jelentős létszámban foglalkoztat nőket is. A munkaerőpiaci helyzetet tehát érzékenyen érintik az ingázó övezetbe tartozó városok egyes üzemeinél bekövetkező létszámleépítések (ezek főként ipari beszállító üzemek, melyek betanított, szakmunkásokat szívnak el a térségből).

A térségben jelen van, bár egyre kevésbé hangsúlyos a mezőgazdasági kistermelés szerepe. A termesztett növények: gabonák, cukorrépa, burgonya, szőlő. Az állattenyésztés területén minden húsállat megtalálható: marha, sertés és a szárnyasok. A többségében közösségalapú tradíciókat követő lakosság az 50-es évekig dominánsan önellátó jellegű, település és talaj-specifikus mezőgazdasági tevékenységet folytatott, melyet a nagyüzemi gazdálkodás váltott fel a rendszerváltásig. A családok megélhetéséhez egyre kisebb mértékben járulnak hozzá a kertben megtermelt élelmiszerek.

A térségben a lakosság 6%-a roma származású, foglalkoztatottságuk csupán 10 %. Elsősorban fizikai munkát tudnak vállalni, mely általában az alacsony iskolázottságnak tudható be. Felzárkóztatásuk először az általános iskolai szint befejezésével, majd OKJ-és képzésekkel fokozható.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21

Nagyrészük szakképzettsége nem áll összhangban a térségi ipari nagyfoglalkoztatók igényeivel, mentális és egyéb életvezetésbeli problémák miatt a közcélú, közhasznú foglalkoztatásba sem vonhatók be.

A nők helyzetét az ingázás mellett az a tényező is nehezíti, hogy a nők munkaerőpiacra visszajutása a GYES után alig 30%. A női munkanélküliek aránya a regisztrált munkanélküliekből 53%. A családi feladatok, a gyereknevelés nehezen összeegyezethető a munkavállalással, főleg ha nem helyben történik, hanem akár napi 2-3 órát is utazással kell tölteni. Számukra a részmunkaidős, vagy a távmunka jelenthet visszatérést a munka világába.

A fiatalok – főként a felsőfokú végzettségűek – számára kevés helyi munkalehetőség nyílik – ezt jól mutatja a pályakezdő fiatalok viszonylag magas aránya (10%) a regisztrált munkanélkülieken belül, ezért vagy ingázni kényszerülnek, vagy az elvándorlók számát növelik. Ennek következménye az elöregedő vidéki népesség. A gyermekek számának csökkenésével a közoktatási intézmények működtetése kerül veszélybe. Jelentős adóbevételtől esnek el a települések az ingázók, és az aktív korú népesség csökkenése miatt.

A szellemi foglalkozásúak aránya a munkanélküliek körében 20 % körül mozog, mely az országos tekintetben magasnak számít, 30%-a legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű, akik elhelyezkedése képzéssel oldható meg, illetve helyzetük javítható olyan általános tudás átadásával, mely a megélhetést elősegíti.

Nagyrészük szakképzettsége nem áll összhangban a térségi ipari nagyfoglalkoztatók igényeivel, mentális és egyéb életvezetésbeli problémák miatt a közcélú, közhasznú foglalkoztatásba sem vonhatók be.

A nők helyzetét az ingázás mellett az a tényező is nehezíti, hogy a nők munkaerőpiacra visszajutása a GYES után alig 30%. A női munkanélküliek aránya a regisztrált munkanélküliekből 53%. A családi feladatok, a gyereknevelés nehezen összeegyezethető a munkavállalással, főleg ha nem helyben történik, hanem akár napi 2-3 órát is utazással kell tölteni. Számukra a részmunkaidős, vagy a távmunka jelenthet visszatérést a munka világába.

A fiatalok – főként a felsőfokú végzettségűek – számára kevés helyi munkalehetőség nyílik – ezt jól mutatja a pályakezdő fiatalok viszonylag magas aránya (10%) a regisztrált munkanélkülieken belül, ezért vagy ingázni kényszerülnek, vagy az elvándorlók számát növelik. Ennek következménye az elöregedő vidéki népesség. A gyermekek számának csökkenésével a közoktatási intézmények működtetése kerül veszélybe. Jelentős adóbevételtől esnek el a települések az ingázók, és az aktív korú népesség csökkenése miatt.

A szellemi foglalkozásúak aránya a munkanélküliek körében 20 % körül mozog, mely az országos tekintetben magasnak számít, 30%-a legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű, akik elhelyezkedése képzéssel oldható meg, illetve helyzetük javítható olyan általános tudás átadásával, mely a megélhetést elősegíti.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Környe székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

6 db

2 db

1,821 fő

8%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 8%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

23Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

Szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás


▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás



Fogl. száma (fő)

▪ 500

▪ 427

▪ 188

▪ 160

▪ 140

Árbevétel (ezer Ft)

▪ 11,800,000

▪ 17,530,000

▪ 1,467,664

▪ 2,624,604

Működés helye a térségben

▪ Gyermely

▪ Környe

▪ Kocs

▪ Tarján

▪ Környe

Főtevékenység

▪ 1585 Tésztafélék gyártása

▪ 2615 Műszaki, egyéb üvegtermék gyártása

▪ 0123 Sertéstenyésztés

▪ 2524 Egyéb műanyag termék gyártása

▪ 2511 Gumiabroncs, gumitömlő gyártása

Név

▪ Gyermely Zrt.

▪ AGC Autóipari Magyarország Kft.

▪ Aranykocsi Zrt.

▪ Max-Magyar Kft.

▪ Bridgestone Tatabánya Kft.

1

2

3

4

5

24Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység

▪ Kereskedelem, javítás


▪ Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás



▪ 100

▪ 97

▪ 76

▪ 68

▪ 65

▪ 241,855

▪ 1,378,186

▪ 584,057

▪ 1,119,863

▪ Dad

▪ Tarján

▪ Vértesszőlős

▪ Gánt

▪ Vértesszőlős

▪ 5010 Gépjármű-kereskedelem

▪ 2873 Huzaltermék gyártása

▪ 5530 Étkezőhelyi vendéglátás

▪ 1413 Pala bányászata

▪ 0142 Állattenyésztési szolgáltatás

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

▪ Eurotrade Kft.

Név

▪ TB. ONE Kft. (Mc Donalds)

▪ Dolomit Kőbányászati Kft.

▪ Agricola Zrt.

▪ L&P Magyarország Kft.

6

7

8

9

10

25

Az akciócsoport területét körülölelő régió Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő térsége. A gazdaságföldrajzi helyzet, vonalas infrastruktúra fejlettsége, nemzetközi főutak és vasutak közelsége, külső kapcsolatok szempontjából a Vértes–Gerecse térség adottságai jók, azonban ez egyelőre a kifelé irányuló mozgást erősíti, főként a nagyvárosokban kialakított ipari parkok multinacionális cégeinek munkaerőelszívó-hatásának köszönhetően. 1997-ben Tatabánya és Környe közigazgatási területén létesült az ország második legnagyobb területű (433 ha) ipari parkja, melyben jelenleg több mint 30 cég tevékenykedik. Az Oroszlányi Ipari Park is az elmúlt 5 évben látványos bővítéseket mutat, ahol több mint 1000 főt foglalkoztatnak és már 300 fős munkaerőhiánnyal szembesültek a cégek. A térségen kívüli vállalatoknál még meg kell említeni a tatabányai Vértesi Erdő Zrt-t, valamint az oroszlányi székhelyű Vértesi Erőmű Zrt-t. Utóbbi 2265 fő foglalkoztatottjával a munkaerőpiacot is nagymértékben meghatározza.

Emellett jelen vannak a régiós vagy helyi működési területen tevékenykedő közepes és kisvállalkozások is elsősorban az ipari és a szolgáltatói szektorban. A régió területén működő KKV-k 4 főcsoportba sorolhatók (multinacionális cégek beszállítói, mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozások, idegenforgalmi szolgáltatók, helyi igények kielégítésére létrejövő mikrovállalkozások és kényszervállalkozások), melyek különböző jellegzetességekkel és súllyal bírnak, ezáltal eltérő fejlesztési igényeket „követelnek meg”.A beszállítói feladatokat ellátó KKV-k általában kedvező helyzetben vannak. A beszállítói státusz elnyerése azonban magas technológiai, szakmai követelményeket, nagy volumenű termelési kapacitást feltételez, melyet a kis és középvállalkozások nagy része nem képes önmagában teljesíteni.A mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozásokra általánosságban elmondható, hogy a bruttó hazai termékből egyre kisebb részt képviselnek, amelynek oka részben a jól ismert piacvesztésük, illetve támogatottságuk csökkenése, valamint kiszámíthatatlansága. Ezt jól mutatja az is, hogy a 10 legnagyobb foglalkoztató közül csak kettő végez mezőgazdasági tevékenységet.

Az akciócsoport területét körülölelő régió Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő térsége. A gazdaságföldrajzi helyzet, vonalas infrastruktúra fejlettsége, nemzetközi főutak és vasutak közelsége, külső kapcsolatok szempontjából a Vértes–Gerecse térség adottságai jók, azonban ez egyelőre a kifelé irányuló mozgást erősíti, főként a nagyvárosokban kialakított ipari parkok multinacionális cégeinek munkaerőelszívó-hatásának köszönhetően. 1997-ben Tatabánya és Környe közigazgatási területén létesült az ország második legnagyobb területű (433 ha) ipari parkja, melyben jelenleg több mint 30 cég tevékenykedik. Az Oroszlányi Ipari Park is az elmúlt 5 évben látványos bővítéseket mutat, ahol több mint 1000 főt foglalkoztatnak és már 300 fős munkaerőhiánnyal szembesültek a cégek. A térségen kívüli vállalatoknál még meg kell említeni a tatabányai Vértesi Erdő Zrt-t, valamint az oroszlányi székhelyű Vértesi Erőmű Zrt-t. Utóbbi 2265 fő foglalkoztatottjával a munkaerőpiacot is nagymértékben meghatározza.

Emellett jelen vannak a régiós vagy helyi működési területen tevékenykedő közepes és kisvállalkozások is elsősorban az ipari és a szolgáltatói szektorban. A régió területén működő KKV-k 4 főcsoportba sorolhatók (multinacionális cégek beszállítói, mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozások, idegenforgalmi szolgáltatók, helyi igények kielégítésére létrejövő mikrovállalkozások és kényszervállalkozások), melyek különböző jellegzetességekkel és súllyal bírnak, ezáltal eltérő fejlesztési igényeket „követelnek meg”.A beszállítói feladatokat ellátó KKV-k általában kedvező helyzetben vannak. A beszállítói státusz elnyerése azonban magas technológiai, szakmai követelményeket, nagy volumenű termelési kapacitást feltételez, melyet a kis és középvállalkozások nagy része nem képes önmagában teljesíteni.A mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozásokra általánosságban elmondható, hogy a bruttó hazai termékből egyre kisebb részt képviselnek, amelynek oka részben a jól ismert piacvesztésük, illetve támogatottságuk csökkenése, valamint kiszámíthatatlansága. Ezt jól mutatja az is, hogy a 10 legnagyobb foglalkoztató közül csak kettő végez mezőgazdasági tevékenységet.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26

A rendszerváltás után átalakulással fennmaradó cégek tevékenységének racionalizálása következtében sok munkahely megszűnt. Problémákat okoz a magas környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés, a pályázati előírások szigorodása, a tanácsadás hiányosságai. További napi likviditási gondokat eredményez az agrártámogatások késői kifizetése, illetve az egyéb nagytételű vásárlóknak hosszú időtartamra adott halasztott fizetési határidő. A regisztrálásra kerülő adatokból ennek ellenére kitűnik, hogy a térségben egy igen nagy számú őstermelő közösség működik, melyek elsősorban termelnek, e helyi termékek nem helyben kerülnek feldolgozásra, valamint az alternatív, speciális mezőgazdasági termesztés, biogazdálkodás is csak kis mértékben található meg.Az idegenforgalmi szolgáltatók tevékenysége többségében a turizmus köré szerveződött vendéglátóipari, illetve szállásadásban merül ki. Kismértékben megjelentek a turisztikai rendezvényszervezéssel foglalkozó vállalkozások is. Hiányzik az összehangolt területi stratégia, átfogó marketingkommunikáció, ami növelhetné a turisztikai forgalmat. Komplex térségi turisztikai programok szervezése jelentős fellendülést eredményezhet a közeljövőben.A helyi igények kielégítésére létrejövő mikrovállalkozások, melyek egy része kényszervállalkozás, vannak a legnehezebb helyzetben. Sok településen ugyanakkor a helyi igényeket kielégítő méretű és színvonalú ipari tevékenységet végző, valamint szolgáltatásokat nyújtó szakvállalkozások hiányoznak, a már fentebb említett, multinacionális cégek munkaerő elszívó hatása miatt. Az ő piaci esélyeik erősítése az egyik kiemelt feladat.

A rendszerváltás után átalakulással fennmaradó cégek tevékenységének racionalizálása következtében sok munkahely megszűnt. Problémákat okoz a magas környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés, a pályázati előírások szigorodása, a tanácsadás hiányosságai. További napi likviditási gondokat eredményez az agrártámogatások késői kifizetése, illetve az egyéb nagytételű vásárlóknak hosszú időtartamra adott halasztott fizetési határidő. A regisztrálásra kerülő adatokból ennek ellenére kitűnik, hogy a térségben egy igen nagy számú őstermelő közösség működik, melyek elsősorban termelnek, e helyi termékek nem helyben kerülnek feldolgozásra, valamint az alternatív, speciális mezőgazdasági termesztés, biogazdálkodás is csak kis mértékben található meg.Az idegenforgalmi szolgáltatók tevékenysége többségében a turizmus köré szerveződött vendéglátóipari, illetve szállásadásban merül ki. Kismértékben megjelentek a turisztikai rendezvényszervezéssel foglalkozó vállalkozások is. Hiányzik az összehangolt területi stratégia, átfogó marketingkommunikáció, ami növelhetné a turisztikai forgalmat. Komplex térségi turisztikai programok szervezése jelentős fellendülést eredményezhet a közeljövőben.A helyi igények kielégítésére létrejövő mikrovállalkozások, melyek egy része kényszervállalkozás, vannak a legnehezebb helyzetben. Sok településen ugyanakkor a helyi igényeket kielégítő méretű és színvonalú ipari tevékenységet végző, valamint szolgáltatásokat nyújtó szakvállalkozások hiányoznak, a már fentebb említett, multinacionális cégek munkaerő elszívó hatása miatt. Az ő piaci esélyeik erősítése az egyik kiemelt feladat.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 40

Vallással kapcsolatos tevékenység 8

Sporttal kapcsolatos tevékenység 54

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

62

Oktatással kapcsolatos tevékenység 44

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

0

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

4

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

8

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

15

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

4

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

37

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

3

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

1

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

22

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

3

Nemzetközi kapcsolatok 0

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

14

Politikai tevékenység 1

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28

A térségben bejegyzett civil szervezetek száma több mint 300. Ezen szervezetek kb. 50%-a valamely helyi település, iskola, óvoda fejlődése érdekében létrehozott alapítvány, egyesület; további 40%-a sportegyesület, nyugdíjasklub, természetvédelmi egyesület; kb. 10%-a helyi népdalkör, táncegyesület, melyek fő célja a hagyományápolás. A településeken számos olyan civil kezdeményezés található, melyek ugyan fontos szerepet töltenek be a településeken, de csak klubszerűen működnek, nincsenek bejegyezve. Több kezdeményezés történt képzésükre, partnerségeket generáló műhelyfoglalkozásokra, amelyet szélesebb körben, az Akciócsoport egészére kiterjedően kell tovább folytatni.

A térségben működő, már jelentős múlttal rendelkező civil szervezetek működési területe széles palettát ölel fel.Az Által-ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség az Által-ér vízgyűjtő tágabb (mintegy 800 km2 nagyságú és csaknem 160 ezer lakosú) térségének 1994-ben megalakult érdekérvényesítő közhasznú civil szervezete. Tagságát 21 önkormányzat, 13 non-profit szervezet és 21 gazdasági társaság alkotja. Fő célkitűzése a tatai Öreg-tó és az Által-ér vízgyűjtőjének rehabilitációja, összehangolt környezetorientált vidék- és gazdaságpolitika kialakítása. A LEADER+ programban az Által-ér Völgye Helyi Akciócsoport megalakulásának kezdeményezője, a helyi vidékfejlesztési terv kidolgozója, a gesztori feladatok ellátója.A Pro Vértes Közalapítvány 1991-ben alakult meg. Alapítói között a civil és az önkormányzati szféra is képviselteti magát. Céljai között a Vértes és térségének természeti értékeinek átfogó védelme, a természetvédelmi kutatás, az oktatás és szemléletformálás, a műemlékvédelem, az ökoturizmus, valamint ezeken keresztül a térség gazdaságának fenntartható módon történő előmozdítása szerepelnek. A Vértesi Natúrpark létrehozásával és működtetésével turisztika-orientált térségfejlesztést valósít meg. A Zámolyi-medencében működő mintagazdaság, valamint a környezeti nevelési program révén hozzájárul a térségben a környezettudatosság erősítéséhez.

A térségben bejegyzett civil szervezetek száma több mint 300. Ezen szervezetek kb. 50%-a valamely helyi település, iskola, óvoda fejlődése érdekében létrehozott alapítvány, egyesület; további 40%-a sportegyesület, nyugdíjasklub, természetvédelmi egyesület; kb. 10%-a helyi népdalkör, táncegyesület, melyek fő célja a hagyományápolás. A településeken számos olyan civil kezdeményezés található, melyek ugyan fontos szerepet töltenek be a településeken, de csak klubszerűen működnek, nincsenek bejegyezve. Több kezdeményezés történt képzésükre, partnerségeket generáló műhelyfoglalkozásokra, amelyet szélesebb körben, az Akciócsoport egészére kiterjedően kell tovább folytatni.

A térségben működő, már jelentős múlttal rendelkező civil szervezetek működési területe széles palettát ölel fel.Az Által-ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség az Által-ér vízgyűjtő tágabb (mintegy 800 km2 nagyságú és csaknem 160 ezer lakosú) térségének 1994-ben megalakult érdekérvényesítő közhasznú civil szervezete. Tagságát 21 önkormányzat, 13 non-profit szervezet és 21 gazdasági társaság alkotja. Fő célkitűzése a tatai Öreg-tó és az Által-ér vízgyűjtőjének rehabilitációja, összehangolt környezetorientált vidék- és gazdaságpolitika kialakítása. A LEADER+ programban az Által-ér Völgye Helyi Akciócsoport megalakulásának kezdeményezője, a helyi vidékfejlesztési terv kidolgozója, a gesztori feladatok ellátója.A Pro Vértes Közalapítvány 1991-ben alakult meg. Alapítói között a civil és az önkormányzati szféra is képviselteti magát. Céljai között a Vértes és térségének természeti értékeinek átfogó védelme, a természetvédelmi kutatás, az oktatás és szemléletformálás, a műemlékvédelem, az ökoturizmus, valamint ezeken keresztül a térség gazdaságának fenntartható módon történő előmozdítása szerepelnek. A Vértesi Natúrpark létrehozásával és működtetésével turisztika-orientált térségfejlesztést valósít meg. A Zámolyi-medencében működő mintagazdaság, valamint a környezeti nevelési program révén hozzájárul a térségben a környezettudatosság erősítéséhez.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

29

A Magyar Madártani Egyesületnek több településen működik helyi csoportja.A Szép Jelen Alapítványt 1991-ben egy magánszemély hozta létre. A sérült, egészségkárosodott és idős személyek életminőségének javítása, a hozzátartozók és szakemberek képzése, az esélyegyenlőség, szolidaritás, integráció elvének térségi erősítése szerepel a célkitűzések között. A Vértes-Gerecse területén, Gánt településen működik a Fecskepalota – az ország egyetlen alapítványi fenntartású üdülője –, mely évente 1600 fő sérült, fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személy számára nyújt szolgáltatást.Oroszlány és Térsége Civil Szervezeteinek Egyesülete jó példával szolgál a civil szervezetek összefogása terén. Működésüket az oroszlányi kistérségben fejtik ki, itt van egyedül egy olyan havi rendszerességgel megjelenő közéleti lap, amely az egyes települések rendezvényeiről, eseményeiről ad tájékoztatást, így elősegítve a közeli településeken élők megismerését.A Természetes Életmód Alapítvány hitvallása: a természet jobban tudja. A Magyar Humánökológus Társaság és magánszemélyek által alapított civil szervezet a Tatai-medencét és a Gerecse peremvidékét reprezentáló művelési ágakból, élőhelyekből mintegy 130 ha terület kezelését végzi, erdei iskolát működtet, táborokat, pedagógus továbbképzéseket szervez. Célja a humánökológiai alapelvekre építve a természetes életmód egyéni lehetőségeinknek, közösségi és regionális formáinak megteremtése a természeti-környezeti nevelés, oktatás és képzés eszközeivel egy önfenntartó rendszer keretein belül.A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság 1995-ben alakult meg azzal a céllal, hogy őrizze és ápolja Magyary Zoltán szellemi hagyatékát, és újraindítsa a népfőiskolai képzést. Elsődleges feladatának tekinti az önkormányzati képviselők és a civil szervezetek vezetőinek képzését, amelyet igyekszik kiterjeszteni a munkanélküliekre is. Célja a széles körű és sokrétű tájékoztatás.

A Magyar Madártani Egyesületnek több településen működik helyi csoportja.A Szép Jelen Alapítványt 1991-ben egy magánszemély hozta létre. A sérült, egészségkárosodott és idős személyek életminőségének javítása, a hozzátartozók és szakemberek képzése, az esélyegyenlőség, szolidaritás, integráció elvének térségi erősítése szerepel a célkitűzések között. A Vértes-Gerecse területén, Gánt településen működik a Fecskepalota – az ország egyetlen alapítványi fenntartású üdülője –, mely évente 1600 fő sérült, fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személy számára nyújt szolgáltatást.Oroszlány és Térsége Civil Szervezeteinek Egyesülete jó példával szolgál a civil szervezetek összefogása terén. Működésüket az oroszlányi kistérségben fejtik ki, itt van egyedül egy olyan havi rendszerességgel megjelenő közéleti lap, amely az egyes települések rendezvényeiről, eseményeiről ad tájékoztatást, így elősegítve a közeli településeken élők megismerését.A Természetes Életmód Alapítvány hitvallása: a természet jobban tudja. A Magyar Humánökológus Társaság és magánszemélyek által alapított civil szervezet a Tatai-medencét és a Gerecse peremvidékét reprezentáló művelési ágakból, élőhelyekből mintegy 130 ha terület kezelését végzi, erdei iskolát működtet, táborokat, pedagógus továbbképzéseket szervez. Célja a humánökológiai alapelvekre építve a természetes életmód egyéni lehetőségeinknek, közösségi és regionális formáinak megteremtése a természeti-környezeti nevelés, oktatás és képzés eszközeivel egy önfenntartó rendszer keretein belül.A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság 1995-ben alakult meg azzal a céllal, hogy őrizze és ápolja Magyary Zoltán szellemi hagyatékát, és újraindítsa a népfőiskolai képzést. Elsődleges feladatának tekinti az önkormányzati képviselők és a civil szervezetek vezetőinek képzését, amelyet igyekszik kiterjeszteni a munkanélküliekre is. Célja a széles körű és sokrétű tájékoztatás.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 912 fővel nőtt, ami arányosítva 1%-os növekedést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 912 fővel nőtt▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal nőtt

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

63,141 63,281 63,755 64,096 64,053

139 474 341 -43


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 66%, ami 6 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

3%

3%

66%

19%

10%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

2%

11%

6%

1%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

9%

28%

11%

6%

21%

9%

26%

12%

10%

17%

33

A Vértes-Gerecse akciócsoport 38 településén a 2006. évi KSH adatok alapján a népesség száma 64.207 fő. A települések lakossága jellemzően 1000-3000 fő között mozog, de előfordul 200 és 5000 fős település is. Az élveszületések száma ezer lakosra vetítve 9,5 fő, mely megfelel az országos átlagnak (országos átlag 9,3 fő). A halálozások száma ezer lakosra vetítve 12,7 fő (országos átlag 13,4 fő).

A térségben a népesség száma ugyan kis mértékben, de folyamatosan nő. A települések sokat tesznek azért, hogy népességvonzó és -megtartó képességüket megteremtsék, illetve erejét növeljék. Legtöbbször új lakótelkek kialakításával, közterületeinek megújításával érnek el eredményeket, illetve szeretnének elérni eredményeket. A lakosság életkora jellemzően fiatal, a 15-59 évesek aránya közel 66%. A 60 éves és idősebb korosztály aránya átlagban 19%, ettől csak néhány százalékban térnek el az egyes települési adatok. A 14 év alattiak aránya 15%, csak két település esetén haladja meg a 25 %-ot. Jelentős bevándorlással mindössze 6 település büszkélkedhet, 14 településen az érték negatív, illetve zéró. A térségbe vándorlók nagy része a környező nagyvárosokból érkezik; egyre több fiatal család keres nyugodt, tiszta környezetben otthont magának, így az önkormányzatok új, viszonylag olcsó építési telkek kialakítására törekednek. Több településen az önkormányzat különböző módszerekkel támogatja a fiatalokat, és a lakásépítőket.

Magyar, roma, szlovák és német színezetű települések egyaránt megtalálhatók a 38 település e téren igazán színes palettáján. Nagyszámú, hagyományait hűen őrző német és szlovák kisebbség található a térségben. A kevesebb lelket számláló településeken gyakran magasabb a kisebbség aránya, mint a magyaroké, ott kisebbségi önkormányzatok és hagyományőrző egyesületek gondoskodnak az érdekképviseletről. A térség lakosságának becslések szerint 6%-át alkotja roma kisebbség. Nagyobb arányban 3-4 településen élnek, megélhetésük rendkívül megnehezedett.

A Vértes-Gerecse akciócsoport 38 településén a 2006. évi KSH adatok alapján a népesség száma 64.207 fő. A települések lakossága jellemzően 1000-3000 fő között mozog, de előfordul 200 és 5000 fős település is. Az élveszületések száma ezer lakosra vetítve 9,5 fő, mely megfelel az országos átlagnak (országos átlag 9,3 fő). A halálozások száma ezer lakosra vetítve 12,7 fő (országos átlag 13,4 fő).

A térségben a népesség száma ugyan kis mértékben, de folyamatosan nő. A települések sokat tesznek azért, hogy népességvonzó és -megtartó képességüket megteremtsék, illetve erejét növeljék. Legtöbbször új lakótelkek kialakításával, közterületeinek megújításával érnek el eredményeket, illetve szeretnének elérni eredményeket. A lakosság életkora jellemzően fiatal, a 15-59 évesek aránya közel 66%. A 60 éves és idősebb korosztály aránya átlagban 19%, ettől csak néhány százalékban térnek el az egyes települési adatok. A 14 év alattiak aránya 15%, csak két település esetén haladja meg a 25 %-ot. Jelentős bevándorlással mindössze 6 település büszkélkedhet, 14 településen az érték negatív, illetve zéró. A térségbe vándorlók nagy része a környező nagyvárosokból érkezik; egyre több fiatal család keres nyugodt, tiszta környezetben otthont magának, így az önkormányzatok új, viszonylag olcsó építési telkek kialakítására törekednek. Több településen az önkormányzat különböző módszerekkel támogatja a fiatalokat, és a lakásépítőket.

Magyar, roma, szlovák és német színezetű települések egyaránt megtalálhatók a 38 település e téren igazán színes palettáján. Nagyszámú, hagyományait hűen őrző német és szlovák kisebbség található a térségben. A kevesebb lelket számláló településeken gyakran magasabb a kisebbség aránya, mint a magyaroké, ott kisebbségi önkormányzatok és hagyományőrző egyesületek gondoskodnak az érdekképviseletről. A térség lakosságának becslések szerint 6%-át alkotja roma kisebbség. Nagyobb arányban 3-4 településen élnek, megélhetésük rendkívül megnehezedett.


A térség demográfiai helyzete 1/2

34

A romák aránya tehát jellemzően kicsi, az országos problémák azonban itt is jelentkeznek.

A nők helyzetét nehezíti az ingázás és a gyerekvállalással összefüggő feladatok megoldatlansága. A fiatalok jelenleg a városban jobban megtalálják az elképzeléseiknek megfelelő munkát és lakóhelyet. Az önkormányzatoknak külön gondot jelent a művelődési intézmények fenntartása, amelyek régebben a népművelőkkel a fiatalok hasznos szabadidő eltöltését tették lehetővé.

A romák aránya tehát jellemzően kicsi, az országos problémák azonban itt is jelentkeznek.

A nők helyzetét nehezíti az ingázás és a gyerekvállalással összefüggő feladatok megoldatlansága. A fiatalok jelenleg a városban jobban megtalálják az elképzeléseiknek megfelelő munkát és lakóhelyet. Az önkormányzatoknak külön gondot jelent a művelődési intézmények fenntartása, amelyek régebben a népművelőkkel a fiatalok hasznos szabadidő eltöltését tették lehetővé.


A térség demográfiai helyzete 2/2


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

2

6

2

31

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

5%

16%

5%

82%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

36Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció


▪Kollégiumi feladat-ellátási hely


37

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra


▪Életház


Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat


▪Gazdaságfejlesztési szervezet▪Ipari kamara▪Agrárkamara▪Rotary típusú klub


Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38

A Vértes-Gerecse térségre vonatkozó infrastruktúra megítélése csak elfogadhatónak minősíthető, ami elsősorban a kül- és belterületi utak rossz állapotának tudható be. A kerékpárutak gyakorlatilag teljes egészében kiépítetlenek, a kiszolgáló háttérinfrastruktúra is hiányzik (csak ún. alternatív kerékpáros útvonalak – földutak – állnak rendelkezésre.

A térség földrajzi fekvése több szempontból is kedvezőnek tekinthető. A Tatai-árok már a középkorban az Észak-Dunántúl kulcsfontosságú közlekedési és kereskedelmi folyosója volt, amelyen át a Budáról Győr és Bécs felé irányuló áruforgalom jelentős hányada bonyolódott. A Vértes-Gerecse területét átszeli az M1-es, Bécs és Budapest közötti (E60, E75) autópálya és az 1-es számú országos főút is. A térség településeinek szempontjából fontos autópálya-lejárók: a két tatabányai, a zsámbéki, a bicskei és a tatai lejáró. Településközi úthálózati kapcsolatok az adottságokhoz képest fejlettnek mondhatók, bár vannak e téren kifejezetten hátrányos helyzetű települések is (pl. a székesfehérvári kistérségen belül Pátka). Tatabányától 10 km-re, Kecskéd határában található egy füves repülőtér, amely belföldi személy- és teherforgalom lebonyolítására alkalmas A Budapest-Bécs vasútvonal is keresztülhalad az akciócsoporttal érintett területen. Tatabányáról indul a vasúti szárnyvonal Pápa és Oroszlány irányába. A térség déli részét, a Vértesi Natúrpark területét elkerülik a fontosabb főközlekedési útvonalak, de ott a vonzerőt éppen ez az érintetlenség jelenti.

A szolgáltató szektorban működtetett vonalas infrastruktúrák jelentős része kiépült, számos esetben megvalósult a teljes közművesítettség. A közműhálózatok hossza az elmúlt időszakban gyakorlatilag nem változott, csak az igénybe vevő háztartások száma emelkedett. Örvendetes tény, hogy a szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötések száma is minden településen jelentősen emelkedett, mutatva a lakosság növekvő környezettudatosságát és csökkentve a derítők okozta talaj és élővíz szennyezéseket. Ezen hálózatok bővítése a közeljövő feladata. Napjaink újkeletű problémája a szolgáltatói díjak ugrásszerű emelkedése, melynek oka vélhetően az, hogy sokan a vezetékes vízről locsolnak, és az nem kerül be a szennyvízcsatornába.

A Vértes-Gerecse térségre vonatkozó infrastruktúra megítélése csak elfogadhatónak minősíthető, ami elsősorban a kül- és belterületi utak rossz állapotának tudható be. A kerékpárutak gyakorlatilag teljes egészében kiépítetlenek, a kiszolgáló háttérinfrastruktúra is hiányzik (csak ún. alternatív kerékpáros útvonalak – földutak – állnak rendelkezésre.

A térség földrajzi fekvése több szempontból is kedvezőnek tekinthető. A Tatai-árok már a középkorban az Észak-Dunántúl kulcsfontosságú közlekedési és kereskedelmi folyosója volt, amelyen át a Budáról Győr és Bécs felé irányuló áruforgalom jelentős hányada bonyolódott. A Vértes-Gerecse területét átszeli az M1-es, Bécs és Budapest közötti (E60, E75) autópálya és az 1-es számú országos főút is. A térség településeinek szempontjából fontos autópálya-lejárók: a két tatabányai, a zsámbéki, a bicskei és a tatai lejáró. Településközi úthálózati kapcsolatok az adottságokhoz képest fejlettnek mondhatók, bár vannak e téren kifejezetten hátrányos helyzetű települések is (pl. a székesfehérvári kistérségen belül Pátka). Tatabányától 10 km-re, Kecskéd határában található egy füves repülőtér, amely belföldi személy- és teherforgalom lebonyolítására alkalmas A Budapest-Bécs vasútvonal is keresztülhalad az akciócsoporttal érintett területen. Tatabányáról indul a vasúti szárnyvonal Pápa és Oroszlány irányába. A térség déli részét, a Vértesi Natúrpark területét elkerülik a fontosabb főközlekedési útvonalak, de ott a vonzerőt éppen ez az érintetlenség jelenti.

A szolgáltató szektorban működtetett vonalas infrastruktúrák jelentős része kiépült, számos esetben megvalósult a teljes közművesítettség. A közműhálózatok hossza az elmúlt időszakban gyakorlatilag nem változott, csak az igénybe vevő háztartások száma emelkedett. Örvendetes tény, hogy a szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötések száma is minden településen jelentősen emelkedett, mutatva a lakosság növekvő környezettudatosságát és csökkentve a derítők okozta talaj és élővíz szennyezéseket. Ezen hálózatok bővítése a közeljövő feladata. Napjaink újkeletű problémája a szolgáltatói díjak ugrásszerű emelkedése, melynek oka vélhetően az, hogy sokan a vezetékes vízről locsolnak, és az nem kerül be a szennyvízcsatornába.


A térség infrastrukturális adottságai 1/2

39

A külterületek infrastrukturális fejlesztése elsősorban a mezőgazdaságban és a turizmusban érdekeltek helyzetét erősítheti. A belterületi illetve üdülőövezetek vonalas szolgáltatásit szintén bővíteni, illetve felújítani szükséges ahhoz, hogy a kistelepülések népességmegtartó ereje erősödhessen. Elsősorban a kistelepüléseken a humán infrastruktúra szektor is hiányos, ezért szintén fejlesztésre, korszerűsítésre, felújításra szorul. A vidéki lakókörnyezet, a települések általános fizikai megjelenése és a közösségi terek, közterületek állapota hanyatló képet mutat. Nincsenek a fiatalok számára megfelelő közösségi terek, az egészséges életmódot támogató sportlétesítmények is több településről hiányoznak, illetve a meglévők nem felelnek meg a mai kor követelményeinek. A további együttműködések fejlesztése vezethet oda, hogy minden településen legyen valamilyen közösségi tér, de az a specializálódás lehetőségével párosuljon. Ki kell alakulnia a gyakorlatban még még egyátalán nem érezhető mikrotérségi feladatelosztási szemléletnek is.

A külterületek infrastrukturális fejlesztése elsősorban a mezőgazdaságban és a turizmusban érdekeltek helyzetét erősítheti. A belterületi illetve üdülőövezetek vonalas szolgáltatásit szintén bővíteni, illetve felújítani szükséges ahhoz, hogy a kistelepülések népességmegtartó ereje erősödhessen. Elsősorban a kistelepüléseken a humán infrastruktúra szektor is hiányos, ezért szintén fejlesztésre, korszerűsítésre, felújításra szorul. A vidéki lakókörnyezet, a települések általános fizikai megjelenése és a közösségi terek, közterületek állapota hanyatló képet mutat. Nincsenek a fiatalok számára megfelelő közösségi terek, az egészséges életmódot támogató sportlétesítmények is több településről hiányoznak, illetve a meglévők nem felelnek meg a mai kor követelményeinek. A további együttműködések fejlesztése vezethet oda, hogy minden településen legyen valamilyen közösségi tér, de az a specializálódás lehetőségével párosuljon. Ki kell alakulnia a gyakorlatban még még egyátalán nem érezhető mikrotérségi feladatelosztási szemléletnek is.


A térség infrastrukturális adottságai 2/2

40

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.00 0.04

0.02 0.04

19% 95%

0.12 1.57

1.81 0.68

6% 231%

41

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...




▪ Közszféra



Települések főbb jellemzői 1/6

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 2,732

▪ Község ▪ 250

▪ Község ▪ 2,270

▪ Község ▪ 1,221

▪ Nagyközség ▪ 5,283

▪ Község ▪ 1,243

▪ Község ▪ 1,097

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Baj

Bodmér

Bokod

Csákberény

Csákvár

Csókakő

Dad

Munkanél-küliség (%)

▪ 5.00%

▪ 0.40%

▪ 2.27%

▪ 3.97%

▪ 2.90%

▪ 1.97%

▪ 3.16%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 635,741

▪ 484,090

▪ 680,592

▪ 590,320

▪ 590,155

▪ 657,475

▪ 569,764

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.147

▪ 0.123

▪ 3.225

▪ 0.000

42



▪ Kereskedelem, javítás







Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,523



▪ Község ▪ 1,388

▪ Község ▪ 1,073

▪ Község ▪ 1,982

▪ Község ▪ 2,694


Dunaalmás

Dunaszentmiklós

Gánt

Gyermely

Héreg

Kecskéd

Kocs


▪ 3.13%

▪ 2.00%

▪ 1.80%

▪ 3.91%

▪ 2.82%

▪ 3.16%

▪ 3.07%


▪ 620,285

▪ 653,278

▪ 482,299

▪ 777,990

▪ 522,321

▪ 755,179

▪ 552,916


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 1.066

▪ 22.615

▪ 7.396

▪ 0.919

▪ 0.000

▪ 1.219

▪ 0.000

43


▪ Közszféra








Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,105

▪ Község ▪ 4,587

▪ Község ▪ 1,538

▪ Község ▪ 2,397

▪ Község ▪ 1,424

▪ Község ▪ 1,663

▪ Község ▪ 2,554


Kömlőd

Környe

Magyaralmás

Naszály

Neszmély

Pátka

Pusztavám


▪ 3.61%

▪ 3.04%

▪ 0.36%

▪ 2.90%

▪ 3.56%

▪ 6.33%

▪ 4.60%


▪ 530,004

▪ 649,345

▪ 698,538

▪ 532,929

▪ 548,476

▪ 528,669

▪ 699,476


▪ 0.000

▪ 0.358

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.594

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 2.342

▪ 0.000

▪ 0.000

44










Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,571


▪ Község ▪ 1,573

▪ Község ▪ 1,693

▪ Község ▪ 2,255

▪ Község ▪ 2,079

▪ Község ▪ 1,114


Sárkeresztes

Söréd

Szákszend

Szár

Szárliget

Szomód

Szomor


▪ 2.56%

▪ 0.72%

▪ 3.16%

▪ 2.40%

▪ 2.86%

▪ 3.20%

▪ 3.60%


▪ 768,970

▪ 568,722

▪ 597,286

▪ 616,053

▪ 602,817

▪ 684,436

▪ 655,522


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.107

▪ 0.000

▪ 0.075

▪ 0.000

45





▪ Építőipar





Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,679

▪ Község ▪ 2,661

▪ Város ▪ 529




▪ Község ▪ 1,388


Tardos

Tarján

Tata

Újbarok

Várgesztes

Vértesboglár

Vértessomló


▪ 4.88%

▪ 2.32%

▪ 5.10%

▪ 0.19%

▪ 3.50%

▪ 0.40%

▪ 2.69%


▪ 463,085

▪ 618,904

▪ 739,027

▪ 647,337

▪ 703,426

▪ 627,989

▪ 600,080


▪ 0.000

▪ 0.986

▪ 1.981

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.019

▪ 0.020

▪ 1.339

▪ 0.000

▪ 117.468

▪ 0.000

▪ 0.442

46






Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Község ▪ 2,938

▪ Község ▪ 2,315


Vértestolna

Vértesszőlős

Zámoly


▪ 6.32%

▪ 1.80%

▪ 4.43%


▪ 517,334

▪ 777,408

▪ 540,935


▪ 0.000

▪ 0.437

▪ 0.000


▪ 0.249

▪ 0.363

▪ 0.000

47

Települések egy mondatos jellemzése 1/19

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Baj ▪ „A fiatalok, gyerekek és a Tóvárosi úti lakótelepen élők számára nincs megfelelő közösségi tér (játszóterek), szabadtéri és fedett sportlétesítmények, kultúrált vendéglátóhelyek (fiataloknak is). A túristautak megfelelő kiépítettségének hiánya, tájékoztató táblák hiánya.”

▪ Bodmér ▪ „A település kereskedelmi ellátása nincs megoldva, szolgáltatási szektor tevékenységi köre szűk, melynek egyik oka a település kis lélekszáma (256 fő). Felszíni vízelvezetés nem megoldott. Turisztikai lehetőségek kihasználatlanok.”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „A település az Ászár-Neszmélyi borvidék tagja, nagy hagyományai voltak a borászatnak, kedvező, kiváló bortermő vidék ma is. Jó lehetőséget kínál borutak kialakításához. A Gerecse kirándulási, túrázási, horgászási lehetőséget rejt magában.”

▪ „Rendezvények: Óceánrepülők emlékünnepsége, több önkormányzat összefogásával; Falunap, helytörténeti kiállítás. A lakótelkek kialakításához az önkormányzat rendelkezik földterülettel. Fiatalok részére a Faluháza tetőterében teleház kialakítása. Díjak a településért: Kultúrált lakókörnyezetért díj, Közösségi munkában részvételi díj.”

48





▪ Bokod ▪ „A főúthálózat rossz minősége, a csökkenő gyermeklétszám, idősek és csonka családok körében jelentkező szociális problémák, romló közbiztonság, vagyonvédelem, fiatalok szabadidős foglalkoztatásának megoldása.”

▪ Csákberény ▪ „A község úthálózata elöregedett, gyalogjárdák tönkrementek, középülete állapota leromlott, üzemeltetésük gazdaságtalan /fűtés, világítás, nagy hőveszteség/. Belterületi vízelvezetés nincs megbízhatóan kiépítve. A Vértesi Tájvédelmi Körzet, a Natura 2000 terület és a Vértesi Natúrparknak csak negatív hatásai érik a lakosságot és az önkormányzatot. Ezért a népesség állandóan csökken.”


▪ „A település jó elhelyezkedéséből adódó lehetőségek: környező városok és ipari parkok elérhetősége. Bakancsos, kerékpáros és lovas túrák, bor és agroturizmus lehetőségei jók, mert nagy kiterjedésű a mezőgazdasági és erdőterület, közeli horgásztó, vadászház van. Egészségház létrehozása, faluház felújítása, kistérségek településeit összekötő kerékpárút kiépítése.”

▪ „A turisztikai vonzerő fokozása (bor, bakancsos, falusi turizmus), (golfpálya, villapark és rekreációs üdülőközpont építése folyamatban), valamint környezetbarát ipar telepítése. A falufejlesztés (belterületi utak, járdák felújítása, középületek és vízelvezetés korszerűsítése) is fontos, valamint a lakótelkek és ipari telkek kialakítása. Virágosításra és parkosításra is szükség van.”

49





▪ Csákvár ▪ „Zárt szennyvízcsatorna hálózat hiányzó 20 %-ának kiépítése, nem szilárd burkolatú utak fedése, felszíni vízelvezetés és járdahálózat kiépítése- felújítása, külterületi lakott részek vízellátása, külterületi utak felújítása, kerékpárutak kiépítése, elkerülő út építése. Vállalkozói infrastruktúra és kapcsolódó szolgáltatások hiánya. Játszóterek rossz állapota.”

▪ Csókakő ▪ „Elöregedés, az ingázók nagy száma, a humán infrastuktúra részleges hiánya, kül és belterületi utak elavult állaga. Járdák, árkok kiépítése. A gasztronómiai és vendégfogadók hiánya. A vár teljes rekonstukciója. A Jordán Parkerdő és az ahhoz kapcsolódó tájrehabilitáció, ehhez kapcsolódó infrastruktúra hiánya. Sportlétesítmények bővítése, és az ehhez szükséges építmények hiánya.”


▪ „Foglalkoztatottság növekedéséhez külterületen iparterület kialakítása /logisztikai raktárbázis, stb./, alternatív energia biztosítása kisebb szélerőműpark létrehozásával.”

▪ „A helyben élő emberek egyik kitörési pontja a környezeti, a Vár, a Bakancsos, a Kocsis, a falusi, a bor turizmus kihasználása és ennek fejlesztése, illetve ennek lehetősége. A humán szolgáltatások bővítése, kihasználhatósága, további zöldmezős környezetbarát befektetők vonzása. Fontos lakó és ipari telkek kialakítása, az úthálózat rendbe tétele, az infrastruktúra teljes kiépítése.”

50





▪ Dad ▪ „Nincs megfelelő tornacsarnok, a sportpálya és környéke is felújításra vár, hiányzik egy központi rendezvénytér és pihenőparkok. Az utca és közterületek állapota rossz, a műemlék épületek is javításra szorulnak. Hiányzik vendégfogadásra alkalmas szálláshely, nyári táborokhoz szükséges infrastruktúra. A beruházások megvalósításához hiányzik az önerő.”

▪ Dunaalmás ▪ „A nagy hagyományokkal rendelkező dunaalmási fürdőkultúra, strandfürdő 1986 óta nem működik, ezáltal csökkent a helyben foglalkoztatottak száma és a község vonzereje. A községi utak rossz állapota, tornaterem hiánya.”


▪ „A települést adottságai alkalmassá teszik a falusi és kerékpárturizmus vérkeringésébe való bekapcsolódásra, és nyári táborok szervezésére, melyre alkalmas terület van. A falu központjában olyan ingatlanrészekkel rendelkezünk, amely közösségi épület építésére, szolgáltatóház építésére alkalmas. Központi rendezvénytér kialakítására is van terület.”

▪ „Kénes langyos forrásvízre épülő fürdő kiépítése és turizmus fejlesztése, energia központ létrehozása (bioetanol üzem, bio erőmű, krakkoló üzem, KEG fejlesztései stb.), fejlett civil szféra és sok kulturális program a helyben élők számára. A kedvező természeti adottságok fenntartható hasznosítása.”

51





▪ Dunaszentmiklós

▪ „Kistelepülésből és zsáktelepülésből adódó problémák: nehezen megközelíthető a település; kevés a vállalkozó, ezért az önkormányzat bevételi forrása is kevés, valamint nincs elegendő munkahely a településen. A település lakosság létszáma is kevés, fiatalok nem találnak helyben megfelelő munkát.”

▪ Gánt ▪ „Helyi kis és középvállalkozások hiánya. Szakemberek, mesteremberek hiánya (lakatos, asztalos, ács stb.). Nagysebességű átmenő forgalom. Természeti értékek védtelensége. Fiatalok inaktivitása. Nem megfelelő felszíni csapadékvíz elvezetés. Szennyvíztisztítómű rossz kibocsátási értékei. Néprajzi értékeknek nincs gyűjtőhelye. Település erős megosztottsága. Üdülőteleppé válás veszélye.”


▪ „A település fekvése jó lehetőséget kínál. A működő és új turisztikai szolgáltatások fejlesztése, befektetők településre csábítása és vállalkozások elindítása, a természeti adottságok fenntartható hasznosítása a turizmus fellendítéséhez vezethet, jövedelem kiegészítő tevékenység folytatására ad lehetőséget, új munkahelyeket teremt, valamint a település számára is bevételi forrás.”

▪ „Természeti környezet turisztikai hasznosítása. Német nemzetiségi kultúra és hagyományok lehetőségei. Történelmi emlékek és helyek, mondavilág. Település jó infrastruktúrális helyzete. Erős lakhelyhez kötődés és identitástudat. Szép falukép. Lovarda, éves lovasrendezvények. Erdei iskola, bakancsosturizmus. Civil mozgalmak (polgárőrség, kerekasztal társaság).”

52





▪ Gyermely ▪ „Községi belterületi utak felőjítása a hozzá kapcsolódó csapadékvíz-elvezetési problémák megoldása. A falut átszelő országos közút állapotának helyzete.”

▪ Héreg ▪ „Belvíz elvezetés, belterületi és külterületi utak, középületek állapota, új építési telkek közművesítése.”


▪ „A helyi ipar erőssége, a vállalkozások nagy száma. A Gerecse hegység nyúlványai által adott természeti szépség. A falu környezetében lévő 3 területegységen található Szőlőhegy. Vadászati, horgászati lehetőség.”

▪ „,A Főváros és a megyeszékhely közelsége. A települést körbe ölelő erdőségek, a Gerecse hegység a turizmus kiépítését tenné lehetővé. Az itt lévő természeti értékek és látnivalók az erdőkben lévő gazdag vadállomány nagy lehetőséget jelenthet a jövőben.”

53





▪ Kecskéd ▪ „A település intézményei elavultak: nem energiahatékonyak, akadálymentesítés hiányzik, valamint eszközfejlesztésre is szorulnak. Az utak és gyalogjárdák felújítása és a csapadékvíz elvezetése még nem megoldott. Egyéb műemlék jellegű épületek (templom) állapota nem kielégítő, hiányzik a ravatalozó, a tó környéke kihasználatlan. A település rendezési terve már nem aktuális.”

▪ Kocs ▪ „Egyoldalú a gazdaságszerkezet (mezőgazdasági termelés), egészségtelen ivóvízbázis, korlátozott tömegközlekedés (csak busz), nincs idegenforgalmi célú vállalkozás (szálláshely, vendéglátás).”


▪ „Az intézmények, és középületek felújításához elkészült tervek megvalósítása, rendezési terv aktualizálása. A kedvező elhelyezkedés és meglévő adottságok előnyeinek további kihasználása, lehetséges fejlesztés a turizmus és a nemzetiségi hagyományok területén. Repülőtéren és a tónál szabadidős programok bővítése, összekapcsolása más településekkel.”

▪ „Tata és Komárom idegenforgalmi központok közlesége, autópálya közelsége, európai hírű hagyomány ("kocsi"), műemléki jellegű épület (Kúria), közösségi célokra hasznosítható zöldterület megléte, jó termőhelyi adottságok (virág, bor, malom, tejipar).”

54





▪ Kömlőd ▪ „A csökkenő gyereklétszám miatt az iskola fenntartása jelentős összeggel terheli az önkormányzatot, osztályösszevonásra van szükség az iskola fenntartásáért. Az utak állapota nagyon rossz, a közüzemi fejlesztések miatti útfelbontások jelentős károkat okoztak. Kevés az őstermelő és a helyi vállalkozók is kis létszámban foglalkoztatók. Nő a hátrányos helyzetűek száma.”

▪ Környe ▪ „Külterületen, lakó övezetben az infrastruktúra hiányos -Környebányán nincs kiépítve a gázvezeték, Szentgyörgypusztán az ivóvízhálózat felújításra szorul, mindkét részen a csatornázottság többnyire nem megoldott. A nagy átmenő forgalom miatt az utak felújításra szorulnak. Nincsenek kiépített kerékpárutak. Hiányzik a szélessávú internet a településen.”


▪ „Előny az autópálya közelsége, szállítmányozás, raktározás fejleszthető. Földrajzi adottságaink jobb kihasználása, bekapcsolódás a kerékpáros turizmus hálózatba, agroturizmus fejlesztése. A községben található fogyatékosokat foglalkozó intézet továbbfejlesztése, az épület átalakításával a turizmus hiánypótló szegmensének lehetne biztosítani rekreációt.”

▪ „A legfőbb fejlesztési prioritás: turizmus, gazdaságfejlesztés. Ipari Park továbbfejlesztése. Turisztikai infrastruktúrafejlesztés (kerékpáros túraútvonalak kiépítése -térségi látnivalók felfűzése; Mária-út kiépítése -Környén található a mariazelli Mária-szobor másolata). Helyi kistermelők, vállalkozók támogatása, piacra segítése (pl. biotermékek előállítása (méhészet).”

55





▪ Magyaralmás ▪ „A település legfontosabb problémái a közterületek, intézmények fenntartása, üzemeltetése, karbantartása, felújítása. A településkép rendezetlen, az úthálózat elavult. A turizmus kihasználatlan, civil szervezetek működése eseti, még nem kiforrott. A játszótereink elavultak, parkosítás hiánya. Rendezvények szervezésére nincs elég forrásunk.”

▪ Naszály ▪ „A vállalkozások alacsony száma és a helyben foglalkoztatottak száma kevés, ezért az embereknek ingázniuk kell és kevés a község ilyen forrásból származó bevétele. Kevés a megfelelő közösségi hely. A település belterületén kevés az építésre alkalmas terület, ez gátolja a falu fejlődését, új közösségi helyek kialakítását.”


▪ „A civil szervezeteket megerősítve, és velük összefogva terek, parkok kialalakítása, rendbetétele, hagyományok, rendezvények, (falunap, búcsú, Alkotó tábor) felkarolása, támogatása, lebonyolítása, így a helyiek identitástudata is erősödik. A turizmus adta lehetőségek kihasználása, fellendítése. A közintézmények, az utak korszerűsítése, a településkép rendezése.”

▪ „Régi épületegyüttes felújítása, hasznosítása, a hagyományok felélesztése, egyedi tájértékek új funkcióval való felruházása, széles körű megismertetése, Gerecse Natúrpark, Natura 2000-es és védett területek fejlesztése, bevonása a község vérkeringésébe. Alternatív mezőgazdaság és ipar lehetőségeit megteremteni, és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrát biztosítani.”

56





▪ Neszmély ▪ „A belterületi utak és járdák kritikus állapota, mely a korábban elvégzett közművesítésből fakadó helyreállítás elmaradásából fakad.”

▪ Pátka ▪ „Funkciót vesztett közösségi épületek felújítása, hasznosítása /Ivánka Kúria, Művelődési Ház, Óvoda, Polgármesteri Hivatal, Sport öltöző/. Település zsákjellege /összekötő út Zámoly-Csákvár-Pákozd/. Kevés a településen a munkahely. Nincs melegkonyhás vendéglátás. Település természetes értékei nincsenek kihasználva /horgászat, vadászat, víztározó sportcélú hasznosítása/.”


▪ „A határmenti együttműködésből fakadó lehetőség az Európa Falu, a Wellness-szálló és a kompkikötő megépítése, mely megteremti a magasszintű turisztikai szolgáltatások lehetőségét.”

▪ „A település kedvező földrajzi fekvésének kihasználása /Budapest közelsége, Székesfehérvár és Velencei-tó vonzása, Vértes-Gerecse természeti területe közelsége, valamint a település különleges természeti jelenségének bemutatása/. A település műemlékeinek bemutatása /Római kori kőgát, Ivánka Kúria/, a Natúra 2000 területek bemutatása. A Vértesi Natúrpark vonzásának kihasználása.”

57





▪ Pusztavám ▪ „A település kül- és belterületi úthálózata, járdái valamint a vízelvezetés felújításra, korszerűsítésre szorulnak. Az infrastruktúra nincs teljesen kiépítve. A középületek, műemlékek leromlott állapotban vannak, kevés a parkosított rész a településen. A turizmus egyes szegmensei kihasználatlanok. A civil szféra még nem tudott megerősödni.”

▪ Sárkeresztes ▪ „Nincs faluközpont, nem biztosított a kulturált szórakozás, szabadidő eltöltés, sportolás, kikapcsolódás. A községben szétszórtan elhelyezkedő, leromlott állapotú intézmények vannak. A település közepén mezőgazdasági üzem működik, ahol a leendő faluközpont kialakítását tervezzük. A terület megszerzése nehézségekbe ütközik. A közterületek, utak, járdák állapota rossz.”


▪ „A biztonságos közlekedés megteremtése, a vízelvezetés korszerűsítése, a középületek rendbetétele az egyik legfontosabb feladatunk. A település lakosság megtartó erejének növelése érdekében új lakótelkek kialakítása lenne a megoldás, játszóterek, megfelelő közösségi életterek kialakítása is terveink között szerepel. Turizmus lehetőségeinek kiaknázása a civil szervezetek bevonásával.”

▪ „A mezőgazdasági üzem kiköltözésének és egy új telephely létrehozásának támogatásával lehetőség nyílna az új faluközpont kialakítására, ahol helyet kapnának a sportolásra, művelődésre, pihenésre alkalmas multifunkcionális intézmények mellett az oktatást és közigazgatás szolgáló épületek is. Lakosságszám nő, közösségi rendezvények, borfesztiválok rendezése.”

58





▪ Söréd ▪ „Utak, járdák elhasználódtak, a közterületek és közintézmények rossz állapotban vannak. A településnek kevés a lakosságszáma, nincs a fiatal családok számára közösségi tér, játszótér, sport-és szabadidős létesítmények. Rendezvényekre, és pályázatokra kevés önerő marad, sokszor nem elég. A turizmus lehetőségei nagyon kezdetlegesek.”

▪ Szákszend ▪ „Rosszak a tömegközlekedési lehetőségek, főleg a körzetközpont felé, emiatt a munkába járás is. Nincsenek a fiatalok számára közösségi terek, programok, hiányzik egy szolgáltató-központ, ahol többfajta szolgáltatás is elérhető. A parkolás, csapadékvíz elvezetés sem megoldott, a járda és útburkolat rossz állapotban van. Nincsenek egyházi közösségi épületek (gyülekezeti terem).”


▪ „Kedvező földrajzi helyzet, város közelsége, ebből adódóan új építési területeket lehet kialakítani a betelepülő családok számára. A lakosság megtartására a közintézmények, és közterületek felújítása, akadálymentesítése jelenthet megoldást. Ezen kívül a turizmus fellendítése a helyi értékekre alapozva, bor-, falusi- és bakancsos turizmus.”

▪ „Önkormányzati ingatlanok gazdasági célra való hasznosítása, faluközpont kialakítása és új óvoda, sportpálya kialakítása öltözővel, rendezvények lebonyolításához színpad és fedett "épület", gyülekezeti terem kialakítása. Magas az őstermelők száma, emiatt az agroturizmus fejlesztése lehetséges, csillagtúrák gasztronómiai állomáshelye lehetne.”

59





▪ Szár ▪ „Infrastruktúrális lemaradás - közösségi hely hiánya, járdahálózat állapota, a felszíni csapadékvízelvezetés megoldatlansága.”

▪ Szárliget ▪ „Alulfinanszírozottság. Magánvállalkozások hiánya, nincs tőke és lehetőségük az induláshoz. Fiatalok nem találnak megfelelő munkát a településen.”


▪ „A település vasútvonal és közúti főközlekedési útvonal melletti fekvésének és természeti környezetének kihasználása: környezetbarát turisztikai, kereskedelmi, szolgáltató befektetések.”

▪ „Turisztikai fejlesztések a településen, vállalkozások helyzetbe hozása, természeti környezet fenntartható használata. Kék túra útvonal közelsége, Gerecse 50 végpontja. Jó a település megközelíthetősége.”

60





▪ Szomód ▪ „A településen élő fiatalok helyben tartása, az ő életfeltételeik megteremtése, kevés közösségi tér léte, óvoda, iskola már nem korszerű, nincs tornaterem, helyi étkeztetés nem megoldott.”

▪ Szomor ▪ „Közintézményeink felújítása még nem fejeződött be, közterületeink - út, járda, buszmegálló, csapadékvíz elvezetés - rendbetétele még sok feladatot ró az önkormányzatra. A műemlékfelújítás - templom, szobor - és a közösségi helyek kialakítása is jelentős terhet ró a településen élőkre. A vállakozásaink erősítésére is szükség lenne a nagyobb foglalkoztatottság reményében.”


▪ „A település jó természeti adottságokkal(turista útvonalak, tavak, Natura 2000 területek) rendelkezik, közel van Tatához, érdemes kihasználni a földrajzi elhelyezkedést, új lakórészeket bevonni belterületbe, közösségi tereket létrehozni. Iskola és óvodabővítéssel a faluba csalogatni a környék fiatal családjait, és a helyieket maradásra bírni.”

▪ „Településünk fekvése, földrajzi elhelyezkedése, természeti értékei mind kedvezőek a bakancsos és a falusi túrizmus fellendítésére.”

61





▪ Tardos ▪ „Elöregedés, több a halálozás, mint a születés. Oktatási intézmények létszámgondjai. Fiatalok elköltöznek, mert nincs számukra helyben megfelelő munkahely, nincs kultúrált szórakozóhely és vendéglátóipari egység.”

▪ Tarján ▪ „Tornyópuszta vízellátása már régóta húzódó probléma. Nincs a településen tájház. A településen keresztül halad a Tatabánya-Esztergom főútvonal. Az egészségügyi szolgáltatások a faluban szétszórva helyezkednek el, hiányzik egy egészségcentrum.”


▪ „Természet adta lehetőségek kihasználása, bevonása a falu életéba: turizmus fellendítése, új rendezvények és a már meglévők fejlesztése, nyugodt környezet ideális a letelepedéshez. Ipari park beépítésre készen áll kisebb vállalkozók részére, új munkahelyeket teremthet helyben, a fiatalok helyben is munkát találnak.”

▪ „A valamikor jól menő turizmus visszaállítása, ehhez kapcsolódóan a Fő tér felújítása a templom körül, tájház kialakítása, Héreggel közösen borút kialakítása.”

62





▪ Tata ▪ „A település megtartó erejét jelentő fiatal korosztály számára a szabadidős tevékenységek helyszíne nem biztosított, nincs sportlétesítmény és sportpálya, valamint nagyobb tömeget megmozgató rendezvények helyszínéül szolgáló rendezvényház.”

▪ Újbarok ▪ „Sportolásra alkalmas területek hiánya, a településen nincs kialakított egységes járdarendszer. Nincs faluház, vagy egy közösségi helyiség rendezvények lebonyolítására és civil szervezetk működésére.”


▪ „A közigazgatásilag 1985. óta Tatához tartozó Agostyán, kedvező fekvésű és természeti adottságokkal rendelkező településrész a Gerecse kapujában, közkedvelt kirándulóhely. A településen található ökofaluból adódó ökoturizmus sok lehetőséget rejt és országszerte mind többször hivatkozott példája a természetszerű gazdálkodásnak és környezeti nevelésnek.”

▪ „A település jól megközelíthető (Tatabánya és Bicske körzete), infrastrukturálisan fejlesztésre szorul. A házak körüli porták tiszták, rendezettek. Ezt az adottságot kihasználva újabb telkek kialakítására lenne szükség. A német nemzetiségi hagyomáynok további ápolása, nemzetiségi csoportok működésének támogatása.”

63





▪ Várgesztes ▪ „Kistelepülésből és zsáktelepülésből adódó problémák: kevés a munkahelyek száma a településen, nehezen megközelíthető a település. Infrastruktúra nem megfelelő állapota, az utak nincsenek kiépítve, illetve rossz állapotban vannak. Az esővíz elvezetés nem megoldott, a környező hegyekből lezúduló csapadék rendszeresen elárasztja a települést.”

▪ Vértesboglár ▪ „Turisztikai fejlesztések hiánya, építési telkek hiánya, község szintű közösségi tér-községház rossz állapota, csökkenő lakosságlétszám, és munkahelyek hiánya, kevés a helyi termelő és szolgáltató vállalkozások száma.”


▪ „A természeti környezet páratlan lehetőséget kínál a falu számára, a természeti adottságok megfelelő, fenntartható hasznosítása, értékként történő kezelése hosszú távon a turizmus fellendítéséhez vezethet, és ezzel jövedelem kiegészítő tevékenység folytatására ad lehetőséget, új munkahelyeket teremt.”

▪ „Természeti adottságok jobb kihasználása, turisztikai célú infrastruktúra kiépítése, környezetbarát technológiájú üzemek szoltáltatások számára lehetőség biztosítása.”

64





▪ Vértessomló ▪ „Infrastrukturális hiányosságok: az utak és a közművek felújításra szorulnak. A Művelődési ház bővítésére és felújításra szorul. Az óvoda bővítésére lenne szükség, mert sok a gyerek a településen.”

▪ Vértestolna ▪ „Helyi vállalkozások nem tőkeerősek, nincs befektető és munkahelyteremtő a településen. Elsősorban a nők számára nincs munkalehetőség. Nincs még kialakult szerkezete a helyben működő szolgáltatások, termelők összefogásának.”


▪ „Új építési területek kialakítása, üdülőfalu fejlesztése. Bányaterületek, (bányató) rekultivációja és hasznosítása. Sport és kulturális létesímények fejlesztése. Speciális mezőgazdasági termesztés (bio, gyógynövény, méhészet) ösztönzése. Tájház kialakítása.”

▪ „A település fekvése, természeti környezete vonzóvá teheti a települést a befektetők és a turisták számára, megfelelő marketinggel. A helyi identitástudatot erősítő lenne a sváb hagyományok felélesztése, bemutatása a kialakításra kerülő Sváb-házban, valamint a helyi német dialektus megőrzése, továbbadása a fiatalok számára.”

65





▪ Vértesszőlős ▪ „Nagy az átmenő forgalom a településen az 1-es számú főúton; Budapest-Hegyeshalom vasúti forgalom zajhatása; Nincsen kerékpáros, gyalogos kapcsolat a kereskedelmi, szolgáltató területekhez; külterületi ingatlanokon lakók problémái; kevés az ingatlan gazdasági-kereskedelmi tevékenységhez.”

▪ Zámoly ▪ „Hiányzik a felszíni csapadékvíz-elvezető rendszer, szennyvíztisztítónál kapacitási és minőségi problémák jelentkeztek, a faluközpont leromlott állapotban van, nincs terület az újabb ingatlanok beépítésére.”


▪ „Elkerülő út építése; zajvédő fal a vasút mellett; kerékpárút építése; faluközpont kialakítása; külterületi lakók szociális támogatása és infrastruktúra fejlesztés; gazdasági-kereskedelmi területek fejlesztése, már meglévő turisztikai attrakciók fejlesztése, újak támogatása.”

▪ „Szélerőműpark létesítése, az iskola és faluház bővítése, faluközpont fejlesztése, régi magtár épületének felújítása, majd többfunkciós kihasználtsága (kultúra, turisztika), új lakótelkek kialakítása.”

66

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



67

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1

A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 15 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „A Vértes-Gerecse térségben vonzó települési környezet megteremtése”

▪ „A Vértes–Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosításának támogatása”

▪ „A Vértes–Gerecse térség természeti, épített és kulturális értékeinek megmentése és hosszú távú megőrzése”

▪ „A Vértes–Gerecse térség jövedelemtermelő és versenyképességének, valamint önellátó képességének növelése”

▪ „A Vértes–Gerecse térség integrált turisztikai fejlesztése”

Fő fejlesztési prioritás

▪ „A társadalmi kohézió és az érdekérvényesítő képesség erősítése a Vértes–Gerecse térségben”

67

2 db

3 db

3 db

2 db

3 db

22,320,604

17,393,268

11,118,000

8,921,812

6,579,000

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

2 db 2,680,000

68

▪ A Vértes–Gerecse térség településeinek életminőség-javító fejlesztése


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6

A legtöbb forrás – 9,780,000 EUR – a(z) A Vértes–Gerecse térség természeti értékeinek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ A Vértes–Gerecse térség településeinek infrastrukturális fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: A Vértes-Gerecse térségben vonzó települési környezet megteremtése

Allokált forrás (EUR)

7,411,270

14,909,333

69

▪ Vidéki életformák ösztönzése, támogatása





▪ Megújuló és megújítható energiaforrásokra épülő fejlesztések és hasznosítások támogatása a Vértes–Gerecse térségben

▪ A Vértes–Gerecse térség adottságira építő táj- és természetgazdálkodási programok támogatása

Fő fejlesztési prioritás: A Vértes–Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosításának támogatása


530,936

16,742,333

120,000

70

▪ A Vértes–Gerecse térség természeti értékeinek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése





▪ A Vértes–Gerecse térség kulturális értékeinek megőrzése, a helyi identitástudat erősítése

▪ A Vértes–Gerecse térség épített örökségének megőrzése, helyreállítása, fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: A Vértes–Gerecse térség természeti, épített és kulturális értékeinek megmentése és hosszú távú megőrzése


9,780,000

140,000

1,198,000

71

▪ A Vértes–Gerecse térség mező- és erdőgazdálkodásának fejlesztése





▪ A Vértes Gerecse térség iparát alkotó vállalkozói szektorok (mikrovállalkozások (helyi és kényszervállalkozások), kis és középvállalkozások (multinacionális cégek beszállítói ) ösztönzése, támogatása, fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: A Vértes–Gerecse térség jövedelemtermelő és versenyképességének, valamint önellátó képességének növelése


7,221,812

1,700,000

72

▪ A Vértes–Gerecse térség turisztikai termékeinek piacra vitelének támogatása





▪ A Vértes–Gerecse térség turisztikai fogadóképességének javítása

▪ A Vértes–Gerecse térség arculatát meghatározó vonzerők és adottságok turisztikai termékké fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: A Vértes–Gerecse térség integrált turisztikai fejlesztése


80,000

4,999,000

1,500,000

73

▪ A Vértes–Gerecse térség társadalmi tőkéjének erősítése





▪ A Vértes–Gerecse térségben rendelkezésre álló humán erőforrás fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: A társadalmi kohézió és az érdekérvényesítő képesség erősítése a Vértes–Gerecse térségben


440,000

2,240,000

74

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

75Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

6%

12%

21%

7%

6%

19%

8%

0%

18%

4%

11%

43%

14%

3%

9%

6%

3%

0%

10%

1%

20%

60%

10%

10%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

23%

19%

4%

12%

4%

0%

23%

12%

4%

0%

10%

10%

10%

10%

10%

0%

40%

10%

0%

0%

76

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”▪ „A Vértes - Gerecse - Által-ér völgye természeti adottságaira, közösségi-kulturális és gasztronómiai örökségére, mint vonzerőre épülő minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, már működő szolgáltatások bővítése, a kapcsolódó gasztronómiai szolgáltatások fejlesztése előtérbe helyezve a natúrpark cím kínálta lehetőségeket és feladatokat. A szolgáltatások összehangolása, úgy hogy egymást erősítsék és helyet kapjanak a regionális kínálatban. Szinergia hatás 2034, 2059, 4134 HPME-kel.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „A növekvő idegenforgalom multiplikátor-hatást fejt ki, növeli a fogyasztók számát a Vértes-Gerecse területén, elősegíti gazdaságok és kistermelők által előállított termékek közvetlen forgalmazását, és élénkíti a helyi piacok forgalmát is. Innovatív, a térség sajátosságaira épülő fejlesztések valósulnak meg. 7 új szolgáltatás valósul meg és további 13, már meglévő szolgáltatás fejlesztésre kerül, melyeknek köszönhetően 14 új munkahely létesül és a megtartott munkahelyek száma 30.”

2

77




Szektor

▪ „Kereskedelem, javítás”▪ „A változó igényeknek eleget kell tenni új szolgáltatások bevezetésével. A kezdő vállalkozásoknak az önerőt akár a munkanélküliek újrakezdési kölcsöne is jelentheti, amely mellé felvehető a mikro vállalkozásoknak nyújtott támogatás. A lakosság és a turisták a szolgáltatásokat modern technikai háttérrel rendelkező szolgáltatóktól vehetik igénybe. Korszerűsítés érdekében új eszközökre, technológiára lesz szükség. Ezeket a megoldásokat tudják támogatással végrehajtani. Az innovatív, a térség adottságait figyelembevevő gazdálkodási technikák elterjedése és a minőségi szolgáltatások kialakulását szolgáló projektek megvalósítása preferált. Kapcsolódik 4138, 2059, 2064 HPME-k megvalósításához.”


▪ „A térségben 20-25 új vállalkozás beindulására és legalább 15-20 meglévő szolgáltató fejlesztésére lehet számítani 2013-ig. Összességében a helyben létrehozott új munkahelyek száma 11, a megtartott munkahelyek száma pedig 20. Csökken a munkahely hiány miatti elvándorlás. A Vértes-Gerecse akciócsoport egyik feladata ezek összehangolása.”

78



Szektor

▪ „Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás”


3▪ „A Vértes-Gerecse településein a

feldolgozóipari mikrovállalkozások támogatása, illetve létrehozásának támogatása, melyek alkalmassá válnak az ipari parkokban, erdészetben és mezőgazdaságban keletkező hulladékok, melléktermékek hasznosítására; a lakossági szelektív hulladékgyűjtésből és a lomtalanításkor jelentkező vegyes hulladék szelektálására, újrahasznosítására több település vonatkozásában is. A modern technológiák bevezetése, a minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerek bevezetése javítja versenyképességüket és a környezeti fenntarthatóságot is biztosítja, mely különösen fontos a két natúrpark területén. Szinergia hatás 4316-tal, kapcsolódik 1842, 398, 1844 HPME-khez. A KEOP-tól a lehatárolás alapja a kedvezményezettek köre.”


▪ „A feldolgozóipari cégek termelése erőteljesen élénkül, termékeik kereslete javul, kapacitásaik kihasználtsága növekszik. A feldolgozatlan és sokszor illegális hulladéklerakókon elhelyezett hulladék mennyisége csökken. A térségben 9 új vállalkozás beindulására lehet számítani 2013-ig. Összességében a helyben létrehozott új munkahelyek száma 7, a megtartott munkahelyek száma pedig 11.”

▪ „Egyéb szolgáltatás”4▪ „A település központjában olyan szolgáltatás

célú ingatlan kialakítása, ahol a kisebb szolgáltatók rövidített, váltott nyitvatartási időben fogadják az ügyfeleket. Az épület irodáiban a hiányzó pénzügyi, banki (ATM), biztosítási, telekommunikációs, adminisztrációs tevékenységek valósulhatnak meg. A többi helyiségben kihalóban lévő javító műhelyek tarthatóak fenn (cipő, varró,- táskajavító stb.). A támogatás vonatkozhat a szolgáltatóház kialakítására, az épület bérlőinek igénye szerint kisebb eszközök beszerzésére. Idősek számára szolgáltató csomagok kialakítása rendelésfelvevő rendszerrel. A mindennapi életvitelben fontos szolgáltatások (pl. ABC-k) fejlesztése. Csoportosan is nyújthatnak be támogatási kérelmet. Az Integrált Közösségi és Szolgáltatói Tér címmel rendelkező, beruházási támogatásban is részesült ingatlanon megvalósuló fejlesztésre nem vehető igénybe jelen támogatás. Az önkormányzati alapszolgáltatásokhoz kapcsolódó fejlesztés nem támogatható.”

▪ „Átlagosan minden 3. településen várható, hogy 1 szolgáltatóház (mini inkubátorház) létesül irodai, banki, biztosítási ügyekre. Hiánypótló szolgáltatások közül fennmarad 8-10. A térségben 10 új mikrovállalkozás indulhat, illetve 20-30 részmunkaidős munkahely létesül, amely főleg az idősebb korosztályra, vagy a női munkavállalókra számít. A jobb szolgáltatási infrastruktúra kedvezően hat a helyben élők életminőségére, kevesebben vándorolnak el vidékről.”

79



Szektor



80



Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”


5▪ „A Mesterkezek Program keretében házi- és

kézműipari termékek előállításának ösztönzése a hagyományos kismesterségeket űzők technológia fejlesztésének támogatásával. Az országban sok helyen megrendezésre kerülő vásárok mellett a helyben történő, szervezett értékesítés feltételeinek megteremtésével (pl. térségi üzletekben, inkubátorházakban) és elősegítésével, az interaktív bemutatók tartásához szükséges eszközfejlesztés támogatása. A termékek minél szélesebb körben való népszerűsítésével és piacra jutásának elősegítésével a vidéki jövedelemszerzés lehetőségeinek kibővítése. Előnyben részesülnek a közösségi összefogással, több termelő bevonásával megvalósuló programok.”


▪ „A program eredményeként három egykoron még űzött, mára azonban a Vértes-Gerecse térségből eltűnt mesterség éled újjá, 10 új mester kezdi meg működését és 20 mester hajt végre fejlesztést. A Vértes és a Gerecse Natúrparkok területén 3-3 boltban lesznek kaphatók a térségben előállított termékek. Erősödik a „Termelj helyben, fogyassz helyben!” szemlélet, diverzifikált vidéki termékkínálat jön létre, nő a helyben foglalkoztatottak száma.”

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”

6▪ „A falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi

magánszálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése, valamint az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek (gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor, turistaház) és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő egységek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, és szolgáltatásainak fejlesztése. Kiegészíti 2066, 4029 HPME-t.”

▪ „A megvalósuló fejlesztések eredményeként a vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi turizmust kiszolgáló szálláshelyek minőségi színvonala javul, és a nyújtott szolgáltatások köre bővül. A Vértes - Gerecse - Által-ér völgye épített és természeti örökségére épülő, a gyerekek, fiatalok és hátrányos helyzetűek szabadidős elfoglaltságára megfelelő alternatívát nyújtó táborok, közösségi terek kialakítása, fejlesztése. 10 új munkahely létesül és a megtartott munkahelyek száma 19.”

81




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

82



▪ „Egyéb szolgáltatás”


7▪ „A változó igényeknek eleget kell tenni új

szolgáltatások bevezetésével. A szépségipari vállalkozások támogatása a kistelepüléseken. Modern, a mai kor követelményeinek megfelelő üzlethelyiségek kialakítása, korszerűsítése, eszközbeszerzés, megfelelő marketingtevékenység, melynek következtében nő a vállalkozások versenyképessége és fenntarthatósága. A minőségi szolgáltatások kialakulását elősegítő projektek megvalósítása preferált. A megoldási javaslat kifejezetten a nők helyben történő foglalkoztatására irányul. Kiegészíti a 2067, 4029 HPME-ket, kapcsolódhat 4138, 4010-hez.”


▪ „Javul a vidéken elérhető szolgáltatások száma és minősége, mely hozzájárul a vonzó településkép kialakításához is. A helyben élők életminősége, valamint a közösségi önellátás javul. Legalább az akciócsoport településeinek felén megjelenik új szolgáltatás, a támogatásoknak köszönhetően kialakított új munkahelyek száma 9, a megtartott munkahelyek száma pedig 13.”

Szektor

▪ „Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok”

8▪ „A szállítás területén egyrészt a

személyszállítás, másrészt az áruszállítás eszközrendszerének fejlesztése. A „kényszervállalkozók” indulásának megkönnyítése, a saját gépkocsival is végezhető „céltaxi” és mikrobuszos közlekedés fellendítése. Emelkedni fog a biomassza alapú fűtésrendszer is, amely viszont nagytömegű termék szállítását igényli majd. A nagyobb teherszállítmányozásra szakosodott vállalkozóknál a minőségbiztosítási rendszerek és szabványok bevezetésével, marketinggel javul versenyképességük, a közbeszerzési eljárásokon is nagyobb eséllyel indulnak Előnyben részesítendők az új munkahelyek teremtését biztosító fejlesztések. Kapcsolódik 1844, 2031 HPME-khez. Gépjármű vásárlás nem támogatható.”

▪ „A térségben 5-7 új vállalkozás beindulására és legalább 7 meglévő szolgáltató fejlesztésére lehet számítani az igényeknek megfelelően személy, vagy áruszállításra szakosodva. Összességében a helyben létrehozott új munkahelyek száma 15, a megtartott munkahelyek száma pedig 20. Csökken a munkahely hiány miatti elvándorlás, nő a helyben foglalkoztatottság.”

83



Szektor



84



Szektor

▪ „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás”


9▪ „A Vértes-Gerecse térségben

természetgazdálkodási programok kidolgozásának, alternatív, speciális mezőgazdasági termesztési módszerek bevezetésének, a biogazdálkodás meghonosításának és népszerűsítésének, a biogazdálkodásra való áttérésnek a támogatása. A program az egész termékút kialakítását (termelés, feldolgozás és értékesítés) helyezi előtérbe. A szemléletformálás után a Vértes-Gerecse térségben előállított termékek révén az őstermelők, mikrovállalkozások versenyképessége nő. Javul a közösségi önellátás, erősödik a „Termelj helyben, fogyassz helyben” szemlélet, előtérbe kerül a minőségi fogyasztás. A támogatást termelésre azok a termelők vehetik igénybe, akik valamely feltétel miatt az ÚMVP I- II. tengelyből kizártak (pl. területméret), vagy bemutatóhely kialakítása érdekében igénylik és a megtermelt terméket az előállítás helyszínén, vagy 30 km-es körzetben lévő településen közcélra értékesítik (közétkeztetés). Előnyben részesülnek a közösségi összefogással, több termelő bevonásával megvalósuló programok.”


▪ „A program eredményeként a szemléletformálásnak köszönhetően több házikertben termelnek ökoszemlélettel, így javul a lakosság egészsége, a megtermelt terményeket a falusi szállásadóknak, közétkeztetésben tudják értékesíteni. Elterjedhetnek a Vértes-Gerecse térségre jellemző haszonnövények és állatfajták. A vegyszerhasználat intenzitása csökken. 4 új, a környezet- és természetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő gazdaságból kikerülő termékeket előállító és értékesítő szervezet kezdi meg működését. További 6 már meglévő vállalkozás személyi és tárgyi fejlesztést hajt végre, ahol a magasabb kézimunka igény miatt több új munkahely létesül.”

▪ „Egyéb szolgáltatás”10▪ „a LEADER programban, HVS-ben

megfogalmazott fejlesztések széles körben és hatékonyan valósuljanak meg. A térségen belüli kisebb szakmai konferenciák, képzések, tanulmányutak szervezése, szakhálózatok létrehozásának támogatása közös projektek kidolgozása és megvalósítása érdekében. A vidéki életformáknak megfelelő szekciók (kézműves, agrár, turisztikai) önálló kezdeményezéseinek támogatása 1-3 napos rendezvény keretében. Ezáltal a gazdasági szféra résztvevőinek készség- és képességeinek fejlesztése; a versenyképesség növelése. A gazdálkodók hálózatosodásának támogatása, natúrparkkal kapcsolatos korszerű gazdálkodási ismeretek terjesztése, stabil partnerkapcsolatok kialakítása a szakmai és gazdasági érdekképviselettel foglalkozó civil szervezetek, valamint a HVI-k, falugazdászok, szaktanácsadók bevonásával.”

▪ „A programnak gazdaságélénkítő hatása lesz, erősödik a kohézió és az érdekérvényesítés képessége. Az akciócsoport a kötelező 45%-on felül vállalt 60, illetve 50%-os forrásallokációt a gazdaságfejlesztésre, ezen program hozzásegít a rendelkezésre álló források hatékony és fenntartható hasznosítását, valamint növeli a források elérésében az esélyegyenlőséget. Valamennyi település, illetve a helyi vállalkozások számára összefogóan a térségen belül megrendezésre kerünek készség és képességfejlesztő konferenciák, tanulmányutak.”

85



Szektor



86

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






87

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „A helyi, országos védelem alatt álló vallási és

történelmi épületek, építmények, emlékhelyek renoválása, helyreállítása, A kapcsolódó környezeti elemek rehabilitációja; az azokhoz szorosan kapcsolódó zöld területek fejlesztése és helyreállítása. „Faluvédelem”, településkép megőrzése, helyreállítása. A települések védelem alatt álló épületei, templomai új színt kapjanak, felújításukkal, korszerűsítésükkel újra a falu büszkesége, és építészeti értékei legyenek, megfelelő helyszínt biztosítva a közösségi, kulturális rendezvényeknek is. A helyi identitástudat fejlesztését és megőrzését elősegítő tájékoztató kiadványok és tájékoztató táblák készítése. Kiegészíti 2755-t és 2813-t, valamint szinergia hatást fejt ki 4139, 4021, 2034 HPME-kel.”

Megoldási javaslat

▪ „A vidéki területek egyik vonzereje a helyi és országos védett épületek, építészeti emlékek, templomok. Ezeknek az épületeknek a felújítása (külső vagy belső), korszerűsítése (fűtés, világítás, akadálymentesítés) olyan identitáserősítő hatással bír, mely hosszú távon a település népességmegtartó erejét is növeli. Hozzájárul a vidéki élet minőségének javulásához, elősegíti a turizmust helyi szinten, támogatja az egyházat, mint helyi civil képviseletet. Az akciócsoport területén 19 helyi védelem alatt álló építmény felújítása valósul meg a támogatásnak köszönhetően.”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

88




2▪ „A lovas, vadász, erdei, horgász és

borturisztikai, valamint az ezekhez kapcsolódó gasztronómiai szolgáltatások kialakítása, már működő szolgáltatások bővítése, fejlesztése. A szekérutak kijelölésének folytatása, a fogadási feltételek fejlesztése, lovas túraútvonalak kijelölése, lovas beállók, pihenők létesítése. A szinergia és a környezeti fenntarthatóság érdekében az egyes fejlesztések összehangolása szükséges; helyet kapjanak a regionális kínálatban, szem előtt tartva a Vértesi és a létrehozandó Gerecse Natúrpark eszmeiségét és értékrendszerét. Szinergia hatás 2066, 2034, 4134 HPME-kel, kiegészíti 4010-et és 4011-t.”

Megoldási javaslat

▪ „A növekvő idegenforgalom mellett a helyi lakosok szabadidős tevékenységei is színesednek. A fejlesztéseknek köszönhetően a magas színvonalat megkövetelő hazai és külföldi vendégek igényeinek megfelelő szolgáltatások alakulnak ki, nő a visszatérő és a több napot a térségben töltő vendégek száma, mérséklődési a szezonális turizmus. 10 új szolgáltatás valósul meg és további 22, már meglévő szolgáltatás fejlesztésre kerül, melyeknek köszönhetően 12 új munkahely létesül és a megtartott munkahelyek száma 26.”


▪ „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

Fejlesztési téma

89




3▪ „A két Natúrpark és az Által-ér völgye Fontos

Érzékeny Természeti Terület szempontjából jelentős természeti, illetve történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek, építmények állapotának javítása, kialakítása; a természeti és történelmi látnivalók bemutatását elősegítő, már meglévő útvonal mentén új pihenőhelyek létesítése, meglévők felújítására; természeti és történelmi látnivalók közvetlen környezetének rehabilitációjára, valamint ezen fejlesztésekkel összefüggésben tanösvény kialakítása; a fejlesztésekkel összefüggő tájékoztató kiadványok és táblák készítése. ( pl. Naszály Fényes-patak, Szomód és Dunaalmás Ördög-kéz, Kőpite, római kori út). Kiegészíti 2813-t, elősegíti 1846, 2059, 2064 megvalósulását.”

Megoldási javaslat

▪ „A vidéki élethez kapcsolódó kulturális és természeti örökségek megfelelő bemutatásával a vidéki területek vonzereje nő. Legalább 20 természeti, illetve történelmi tájkép újul meg, mely beruházásokhoz a környezeti tudatosságot és a kommunikációs akadálymentesítést elősegítő tájékoztató kiadványok, tanösvények és tájékoztató táblák társulhatnak. Ezek a fejlesztések a térség ökoturizmusát is fellendítik, az elkövetkező 5 évben a térség fontos turisztikai és oktatási (környezeti nevelés) célpontjai lesznek.”


▪ „Természeti adottságok”

Fejlesztési téma

90




4▪ „A települések hagyományos arculatának

rehabilitációja („Faluvédelem”, egyedi településkép megőrzése, helyreállítása, fenntartása); a védelem alatt ugyan nem álló, de a település megjelenésében fontos szereppel bíró, a helyi lakosság számára fontos épületek külső felújítása elsősorban a településközpontok és a forgalmas, helyi turisztikai látványosságokhoz közvetlenül vezető útvonalak mentén. Cél, hogy a közösség számára fontos épületek új színt kapjanak, felújításukkal, korszerűsítésükkel újra a falu büszkesége, és építészeti értékei legyenek, megfelelő környezetet biztosítva a közösségi, kulturális rendezvényeknek is. Kiegészíti 2080 és 2813-t, valamint szorosan kapcsolódhat 2813-hoz és 4138, 3967-hez. .”

Megoldási javaslat

▪ „A helyi közösséget nagyon változatos, színes települések alkotják. Az egyediség megtartása mellett az egy irányba mutató környezettudatos és értékőrző fejlesztéseknek köszönhetően az akciócsoport területén javul a településkép, nő a helyi lakosok elégedettsége és 2015-ig valamennyi településen megvalósul a közösség életében fontos funkciókat betöltő épületek külső felújítása a támogatásnak köszönhetően. A fejlesztések identitáserősítő hatással is bírnak, mely hosszú távon a települések népességmegtartó erejét is növelik.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

91




5▪ „A települések környezetét és megjelenését

javító beruházások, fejlesztések, melyek a helyi igények kielégítése mellett a Vértes-Gerecse térség egységes arculatát is magukon hordják, figyelembe véve a natúrpark nyújtotta lehetőségeket és kötelességeket. Családbarát közösségi terek és biztonságos, több korosztályú gyermek által is használható játszóterek kialakítása, „pletyka padok” kihelyezése. Új, a helyi értékeket kiemelő és a településen megforduló vendégek számára is vonzó fejlesztések valósuljanak meg, megfelelő környezetet biztosítva a közösségi, kulturális rendezvényeknek is. A 2755-ös HPME-hez kapcsolódó fejlesztések komplexitásuknál fogva előny élveznek. Kiegészíti 2080, 2755, 1861 HPME-ket, elősegíti 4011 megvalósulását.”

Megoldási javaslat

▪ „Az egyediség megtartása mellett az egy irányba mutató környezettudatos és értékőrző fejlesztéseknek köszönhetően az akciócsoport területén javul a településkép, nő a helyi lakosok elégedettsége és 2015-ig valamennyi településen megvalósul a helyi lakosok számára fontos közösségi terek kialakítása, fejlesztése. A lakosok helyi identitástudata erősödik, mely hosszú távon a települések népességmegtartó erejét is növeli.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma


92




6▪ „Közösségi célú szabadidős, -

sportlétesítmények, erdei tornapályák kialakítása; fejlesztése, hogy alkalmassá váljanak szervezett események lebonyolítására, a Vértes-Gerecse akciócsoport rendezvényeinek befogadására. Előnyt élveznek az elbírálás során azok a fejlesztések, melyek a fenntartási időszakban évente legalább egy alkalommal a Vértes-Gerecse területén meghirdetett esemény lebonyolítását vállalja az akciócsoporttal együttműködve. Az elbírálás során előnyt élveznek a 2 500 fő alatti települések.”

Megoldási javaslat

▪ „Nő a települések lakosságmegtartó ereje, a fiatalok vidéken is megtalálják a számukra megfelelő szabadidős tevékenységeket, és az idősebb korosztály elszigetelődése csökken. Nő a helyi lakosok elégedettsége és 2015-ig valamennyi településen megvalósul a helyi lakosok számára fontos közösségi terek kialakítása, fejlesztése. A lakosok helyi identitástudata erősödik. Nagyobb rendezvényeket is be tudnak fogadni a kistelepülések, ezáltal nő „versenyképességük” is.”



Fejlesztési téma

93




7▪ „A települések történelmének,

hagyományainak felkutatása, szerkesztése és megjelentetésük különböző formában (könyv, CD, film, hanganyag) a helyi civil szervezetek és a lakosság bevonásával. A feltárt hagyományok (pl. Paulini „Gyöngyös Bokréta Mozgalom”) újjáélesztése érdekében az újbóli bemutathatóságra is forrást kell biztosítani, akárcsak a hagyományőrző csoportok támogatására. Néprajzi gyűjtemények kialakítása, melyekben a helyi értékek bemutatása mellett ki lehet próbálni a kézműves mesterségeket. „Vércse Kincse sarok” kialakítása, ahol a helyben előállított termékek kiállítása található. Helyi, országos védelem alatt álló épületek, építmények felújítása nem támogatható. A Falumegújítás és fejlesztésben külsőleg megújított épületekben a külső megújítást kiegészítő belső felújítás támogatható. A kérelem elbírálásánál előnyt élveznek a szektorok közötti és/vagy települések közötti együttműködések.”

Megoldási javaslat

▪ „Az intézkedés hozzájárul a térség kulturális örökségének megőrzéséhez, erősíti a civil szerveződéseket és növeli a lakosság identitástudatát, a kisebbségi hagyományok bemutatását segíti elő. E mellett a kiadványok, térképek, prospektusok, CD, filmanyagok a térség turisztikai vonalú fejlesztését is támogatják. A Vértes-Gerecse térségében legalább 15, különböző értékek dokumentálása valósul meg 3 éven belül. 3 hagyományőrző program kerül bemutatásra a térségben, valamint legalább 4 településen új tájház, gyűjteményes hely kialakítása valósul meg. Néptánc csoportok az autentikus ruházatot tudják beszerezni.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

94




8▪ „Kulturális, közösségépítő klubok

szervezésének támogatása; működési feltételeinek megteremtése a Vértes-Gerecse akciócsoport területén. Cél, hogy a helyi közösségek folyamatos kommunikációt tartsanak fenn egymással; önképző, projektgeneráló, a település fejlesztésében aktívan részt vevő kezdeményezések alakuljanak ki.A kedvezményezett a fenntartási időszak alatt a célcsoporttól további hozzájárulási költséget nem igényelhet. Előnyben részesülnek az IKSZT címbirtokosságot nem nyert települések (IKSZT címet elnyert települések: Baj, Dad, Gyermely, Héreg, Kocs, Környe, Magyaralmás, Naszály, Szomód, Tardos, Vértestolna.)”

Megoldási javaslat

▪ „Nő a települések lakosságának aktivitása, a helyi lakosok elégedettsége az elkötözések számát csökkenti főleg a fiataloknál, valamint a térségi kohézió erősödik. A felkészült civil szervezetek tagsága bekapcsolósdik a különböző rendezvények szervezésébe, így az egészséges életmódot népszerűsítő programoknak köszönhetően javul a lakosság egészségügyi állapota, a rendezvényekhez kapcsolódó helyi termelők és kézművesek vásárának köszönhetően több bevételhez jutnak; a kulturális, hagyományőrző rendezvényeknek köszönhetően pedig a lakosok helyi identitástudata erősödik, értékítéletük javul.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

95




9▪ „Alternatív Napközik és Vércse táborok

elindítása ismeretterjesztő és hagyományőrző céllal. A térségi iskolák oktatási programjainak, szakköreinek fejlesztése, támogatás a helyi civil szervezetek és helyi vállalkozók bevonásával a kompetencia fejlesztés érdekében (pl.: sí tábor helyett lovas oktatás, egészségnevelés, bioélelmiszerek az étkezésben, zenei oktatás, színház, egyéb (szak)körök). Ifjúságvédelmi, ifjúságnevelési programok támogatása: az önálló élethez szükséges kompetenciáik fejlesztése, a kulturális fogyasztás színvonalának emelése; ifjúsági korosztályok és közösségeik érvényesülésének elősegítése, társadalmi és egyéni felelősségének, tudatosságának fejlesztése.”

Megoldási javaslat

▪ „A szakkörök bővülése, oktatási programok további fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy az egészséges környezetben tanuló diákok versenyképes tudást kapjanak, egyenlő esélyekkel induljanak. A helyi civil szervezetek és vállalkozók bevonásával erősödik a szférák és települések közötti együttműködés, a társadalmi és gazdasági fenntarthatóság. Csökken a vidéki iskolákba történő ingázás, valamint a családoknál megoldódik a gyermekek elhelyezése. Legalább 3 mintaértékű napközi és 9 nyári foglalkoztató tábor indul útjára.”


▪ „Oktatás”

Fejlesztési téma

96




▪ „Település csoportok összefogásával a lakosság igényeihez igazodó tanfolyamok, előadássorozatok, szemináriumok szervezése. Szemléletformáló, szervezetfejlesztő kurzusokon keresztül a jó minták átadása, jó modellek bemutatása a fiatalok fokozottabb nevelése, jövőképük kialakítása, a kötődés erősítése. Mindezt a helyi civil szervezetek bevonásával, közreműködésével, vagy éppen általuk. Az egyes helyszínekre a másik településekről az átjárás megszervezése, lebonyolítása (alternatív közlekedési móddal). Elvárás, hogy legalább 4 alkalommal találkozzanak a partnerek, és a zárás eredménye egy kidolgozott projekt, amelyet közösen kívánnak megvalósítani.”

Megoldási javaslat

▪ „Szakmailag felkészült vállalkozók és őket segítő alkalmi munkavállaló személyzet (idegenvezetők, túravezetők, gombaszakértők, gyógynövénygyűjtők és feldolgozók). Társadalmilag konfliktusoktól mentes, a részvételi demokráciára alkalmas polgárok. Az erőforrásokkal fenntartható szemléletmóddal, környezettudatosan gazdálkodó lakosság. Kisgyerekkortól a helyes viselkedésnormákra nevelő pedagógusok, szülők. Évente legalább 3 helyszínen főleg a hátrányos helyzetűek, otthon tevékenykedők (kismamák, nők) képzése, ismeretfejlesztése valósul meg.Több településről érkezőknek a tömegközlekedés hiányosságait kivédve, az átjárás alternatív közlekedéssel.”


▪ „Oktatás”

Fejlesztési téma

10

97

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

98Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/57 Kód: KD-51-SzF-B-07 Sorszám: 1157Prioritás: A Vértes-Gerecse térségben vonzó települési környezet megteremtése

Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség településeinek infrastrukturális fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A Vértes-Gerecse térség földrajzi fekvése közlekedési szempontból kedvező, az M1-es autópálya, a Budapest-Bécs vasútvonal is érinti, valamint délről az M7-es autópálya határolja. A vonatkozó infrastruktúra megítélése csak elfogadhatónak minősíthető, ami elsősorban a településközi úthálózat (4-5 számjegyű utak) és a belterületi utak rossz állapotának tudható be. A kerékpárutak gyakorlatilag teljes egészében kiépítetlenek, a kiszolgáló háttér infrastruktúra is hiányzik.

Helyzet/ adottság

▪ Az egész térségre elmondható, hogy az utak leromlott állapota miatt rossz a települések megközelíthetősége, mely megnehezíti, hátráltatja a közúti szállítást és közlekedést, valamint a vidéken élők utazását. A zsáktelepülésen élők (pl. Pátka) csak több tíz kilométeres kerülővel tudnak megközelíteni egy egyébként légvonalban néhány kilométerre lévő települést (Zámoly).

Probléma/ lehetőség

▪ A jelenleg közel 207 km hosszú kiépítetlen önkormányzati út és köztér burkolása, valamint a településközi utak (4-5 számjegyű utak) felújítása, a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése a települési önkormányzatok és a helyi, térségi vállalkozók és a Magyar-Közút Kht bevonásával. A Vértes-Gerecse térség valamennyi települését érinti. Kiegészíti 2027, 2029 HPME-ket.

Megoldási javaslat

▪ Egyrészt elősegíti a Vértes-Gerecse területi kohéziójának növelését, másrészt a gépkocsik kevésbé amortizálódnak, ezáltal a helyben élők életminősége javul. 207 km új útburkolat és a 4-5 számjegyű utak felújításra kerülnek az elkövetkezendő 10 évben.

Várható eredmény

Támogat-ható tevékeny-ségek

Forrás ▪ KDOP - 4. prioritás - Helyi és térségi kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztés



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪ Önkormányzatok %

9000000 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások %

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 7000000 EUR ▪ Non-profit szervezetek %

▪ Egyházak %▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR

▪ Természetes személyek %▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma db

Allokáció

Megoldási javaslatok 1/57 Kód: KD-51-SzF-B-07 Sorszám: 1157

Megoldási javaslat által érintett település-ek listája

Jogcímcs.

Hátrányos

Magyará-zatra szoruló fogalmak

▪ Nem ÚMVP

▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat






▪ A Vértes - Gerecse - Által-ér Völgye kiváló természeti és kulturális adottságokkal rendelkezik, történelmi öröksége jelentős (pl. Csókakői vár, Vitányvár, Eszterházy kastélyok stb). Az országos védettség mellett (pl. Vértesszőlősi Előember Telep.), sok a helyi védettségű terület. Ezek önállóan nem piacképes, de turisztikai vonzerővel bíró attrakciók, melyek elérése csak autóval, vagy gyalog lehetséges, mivel a Vértes-Gerecse térségben nincsenek kiépített kerékpárutak, a kiszolgáló háttér infrastruktúra is hiányzik.

Helyzet/ adottság

▪ A turisztikai látványosságok tömegközlekedéssel, vagy személyautóval közelíthetők meg, a kerékpáros turisták a nagy forgalmú utakra kényszerülnek, mely életveszélyes. A Velencei tó körül már kijelölték a kerékpáros túraútvonalakat, amelyhez kapcsolódna a Vértes-Gerecse hálózat. A térségben található nagyszámú erdészeti út (időszakos) átminősítésével jelentős kerékpárút hossz alakítható ki kis költségráfordítással.


▪ A települési önkormányzatok, non-profit szervezetek és a helyi, térségi vállalkozók bevonásával olyan kerékpáros úthálózat kialakítása, mely a szomszédos települések komplex, különféle turisztikai vonzerőit és szolgáltatásait öleli fel (kulturális, történelmi, néprajzi emlékhelyek, ipartörténeti emlékek, természeti és táji értékek, bor és gasztronómiai turizmus; egészségturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások), a települési-térségi turizmusfejlesztési és/vagy marketingstratégiához igazodva, továbbá tárgyalások kezdeményezése az erdészeti utak kezelőivel az átminősítések ügyében. A környezetbarát közlekedési mód egészségesebb életmódot is jelent nem csak a turisták, de a helyben élők számára is. Kiegészíti 2027, 1157 HPME-ket.

Megoldási javaslat

▪ Elkészül a Vértes-Gerecse térség turisztikai kerékpárút-hálózat fejlesztési koncepciója, valamint a hozzá kapcsolódó tervek és kiépülnek az egyedi természeti és táji értékekkel bíró helyszíneket, valamint a települések turisztikai szolgáltatásait összekapcsoló kerékpárutak. Megteremtődnek a kerékpáros forgalom biztonságos közlekedési feltételei, továbbá az egészséges életmódot, valamint a környezetkímélő közlekedést egyaránt szolgáló beruházások valósulnak meg. A kerékpáros turizmus 40%-kal emelkedik, a szálláshelyek kihasználtságát 20%-kal nő.

Várható eredmény


Forrás ▪ KDOP - 2. prioritás - Regionális turizmusfejlesztés









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Nem ÚMVP







▪ A településközi és belterületi kerékpárutak gyakorlatilag teljes egészében kiépítetlenek, a kiszolgáló háttér infrastruktúra is hiányzik. Csak ún. alternatív kerékpáros útvonalak vannak (földút). A megvalósítást megalapozó tervek még nagyobbrészt hiányoznak, de igényként már megfogalmazódtak a fejlesztési elképzelések, azonban ezek egységes kerékpárút-hálózatként nem álltak össze.

Helyzet/ adottság

▪ A települések csak tömegközlekedéssel, illetve személyautóval közelíthetők meg, a kerékpáros közlekedés a kiépített és kijelölt kerékpárutak hiányában életveszélyes az utakon. A vidéki lakosság helyi és helyközi közlekedését könnyítheti meg a kerékpárutak fejlesztése.


▪ Az OTRT törvényben szereplő országos kerékpárút törzshálózathoz kapcsolódva és a hatályos útügyi műszaki előírásoknak megfelelően, a településközi és belterületi kerékpárutak építése a térség minden településén, a hozzájuk kapcsolódó kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésével. A települési önkormányzatok és a helyi, térségi vállalkozók és a Közút Kezelő Kht bevonása szükséges a megvalósítás során. Kiegészíti 1157, 2029 HPME-ket.

Megoldási javaslat

▪ Kidolgozásra kerül a Vértes-Gerecse térség kerékpárút-hálózat fejlesztési koncepciója, valamint a hozzá kapcsolódó tervek. A Vértes-Gerecse térség településein belül, és között 200 km kerékpárút építése merült fel. A településen belüli és települések közötti megépülő kerékpárutak eredményeként az autóhasználat csökken a kerékpár javára.

Várható eredmény


Forrás ▪ KDOP - 4. prioritás - Helyi és térségi kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztés









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 4/57 Kód: KD-51-SzF-A-20 Sorszám: 2813Prioritás: A Vértes-Gerecse térségben vonzó települési környezet megteremtése


Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A Vértes - Gerecse - Által-ér völgye térség természeti adottságai kiválóak, valamennyi önkormányzat nagy gondot fordít a település rendben tartására, ugyanakkor a kistelepülések belterületén hiányoznak, vagy fejlesztésre szorulnak a helyi lakosok komfortérzetét növelő és a szabadidős tevékenységeknek kellemes környezetet biztosító terek, közterületek, parkok és főként a családosok számára fontos játszóterek. A lakossági fórumokon is hangsúlyosan szerepelt a települési infrastruktúra ilyen irányú fejlesztése is.

Helyzet/ adottság

▪ A faluszépítő egyesületek, helyi civil kezdeményezések és az önkormányzatok sok esetben nem rendelkeznek megfelelő anyagi erőforrással a települések karakterét kiemelő, a helyiek jobb közérzetét és a helyi identitástudatot növelő kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések megvalósításához, pedig innovatív ötletek szép számmal vannak.


▪ A települések környezetét és megjelenését javító beruházások, fejlesztések, melyek a helyi igények kielégítése mellett a Vértes-Gerecse térség egységes arculatát is magukon hordják, figyelembe véve a natúrpark nyújtotta lehetőségeket és kötelességeket. Családbarát közösségi terek és biztonságos, több korosztályú gyermek által is használható játszóterek kialakítása, „pletyka padok” kihelyezése. Új, a helyi értékeket kiemelő és a településen megforduló vendégek számára is vonzó fejlesztések valósuljanak meg, megfelelő környezetet biztosítva a közösségi, kulturális rendezvényeknek is. A 2755-ös HPME-hez kapcsolódó fejlesztések komplexitásuknál fogva előny élveznek. Kiegészíti 2080, 2755, 1861 HPME-ket, elősegíti 4011 megvalósulását.

Megoldási javaslat

▪ Az egyediség megtartása mellett az egy irányba mutató környezettudatos és értékőrző fejlesztéseknek köszönhetően az akciócsoport területén javul a településkép, nő a helyi lakosok elégedettsége és 2015-ig valamennyi településen megvalósul a helyi lakosok számára fontos közösségi terek kialakítása, fejlesztése. A lakosok helyi identitástudata erősödik, mely hosszú távon a települések népességmegtartó erejét is növeli.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés




▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 60000 EUR ▪ Önkormányzatok 100%

595000 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások 0%

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 476000 EUR ▪ Non-profit szervezetek 100%

▪ Egyházak 100%▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR

▪ Természetes személyek 0%▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 20 db

Allokáció

Megoldási javaslatok 4/57 Kód: KD-51-SzF-A-20 Sorszám: 2813


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Baj, Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Dad, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Gánt, Gyermely, Héreg, Kecskéd, Kocs, Kömlőd, Környe, Magyaralmás, Naszály, Neszmély, Pátka, Pusztavám, Sárkeresztes, Söréd, Szákszend, Szár, Szárliget, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Tata, Újbarok, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Vértestolna, Vértesszőlős, Zámoly

▪ ÚMVP, de nem LEADER







▪ A térségben sok a nagy tömegeket megmozgató kulturális, hagyományőrző rendezvény (pl. Jazzmély, Kocsitoló Fesztivál, Óceánrepülők emlékünnepsége). Ezek mellett jelentős számú a térség településein a helyi és/vagy térségi szintű rendezvény (falunapok,búcsúk, bányásznapok, szüreti felvonulások), melyek átlagos éves száma 10 körüli településenként. Ezeknek a kisléptékű turisztikai vonzerején túl jelentős a helyi és (kis)térségi identitás és kapcsolaterősítő szerepe. A Vértes - Gerecse térségben fontos szerepet tölt be a bakancsos turizmus is.

Helyzet/ adottság

▪ A rendezvényekhez nem megfelelően kapcsolt tömegközlekedés jelentős látogatóközönséget zár ki, így a rendezvényekben rejlő turisztikai potenciál nem kerül kihasználásra, valamint a helyben élők számára is kevesebb alkalom van a közös élmény megtapasztalására. A települések önmagukban nem rendelkeznek megfelelő súllyal, hogy a tömegközlekedési társaságoknál, megfelelő járatstruktúrát, ezek összehangolását érjék el.


▪ Távolsági tömegközlekedési és helyi egyéb közlekedési módok körének bővítése a térségközpontokba és a szomszédos településekre, illetve a helybeni közlekedés megkönnyítése érdekében. Megoldási javaslatok kidolgozása a tömegközlekedési társaságokkal közösen a járatstruktúra, járatszám bővítés, racionalizálás tekintetében, a kulturális rendezvények és egyéb turisztikai célpontok jobb elérhetősége szempontjából. Ún. céltaxik, mikrobuszok üzemeltetésének támogatása 3-4 település összefogásával. Kiemelt fontosságú, hogy fogyatékkal élők is igénybe tudják venni a szolgáltatást, ezáltal biztosítva az esélyegyenlőséget. Kiegészíti 2030-t, kapcsolódik 4011-hez.

Megoldási javaslat

▪ A munkába járási szokásokhoz jobban alkalmazkodó járathálózat és járatsűrűség alakul ki, 6-8 céltaxi szolgáltatás 3-4 éven belül, mely hozzájárul a vidéki életminőség javulásához és nő a kistelepülések lakosságmegtartó ereje. A szervezett „bulijáratok”-nak köszönhetően a Vértes-Gerecse akciócsoport településeinek rendezvényein egyre több lesz a vidéki vendég, nő a látogatók száma és ez a település népszerűsítése mellett jelentős bevétel növekedéssel is jár.

Várható eredmény


Forrás ▪ GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 6/57 Kód: KD-51-SzF-1-03 Sorszám: 4010Prioritás: A Vértes-Gerecse térségben vonzó települési környezet megteremtése



▪ A helyzetelemzés során nyilvánvalóvá vált, hogy a települési infrastuktúra egyik legnagyobb hiányossága a közösségi életterek hiánya. A lakossági fórumokon is hangsúlyosan szerepelt a települési infrastruktúra ilyen irányú fejlesztése (pl. sportlétesítmény 3 településen egyáltalán nincs, 33 pedig fejlesztésre szorul). Az a helyzet leginkább a fiatalokat és az idősebb korosztályt érinti. Előbbiek elköltöznek a településekről, utóbbiak aránya pedig egyre inkább nő a településeken.

Helyzet/ adottság

▪ A közösségi életterek hiánya megnehezíti, illetve sok esetben lehetetlenné teszi a kistelepülések közösségi programjait, a szabadidő tartalmas eltöltését, így a generációk és a településen élők eltávolodását, elhidegülését eredményezi. A faluszépítő egyesületek, helyi civil kezdeményezések és az önkormányzatok sok esetben nem rendelkeznek megfelelő anyagi erőforrással, pedig innovatív ötletek szép számmal vannak.


▪ Közösségi célú szabadidős, -sportlétesítmények, erdei tornapályák kialakítása; fejlesztése, hogy alkalmassá váljanak szervezett események lebonyolítására, a Vértes-Gerecse akciócsoport rendezvényeinek befogadására. Előnyt élveznek az elbírálás során azok a fejlesztések, melyek a fenntartási időszakban évente legalább egy alkalommal a Vértes-Gerecse területén meghirdetett esemény lebonyolítását vállalja az akciócsoporttal együttműködve. Az elbírálás során előnyt élveznek a 2 500 fő alatti települések.

Megoldási javaslat

▪ Nő a települések lakosságmegtartó ereje, a fiatalok vidéken is megtalálják a számukra megfelelő szabadidős tevékenységeket, és az idősebb korosztály elszigetelődése csökken. Nő a helyi lakosok elégedettsége és 2015-ig valamennyi településen megvalósul a helyi lakosok számára fontos közösségi terek kialakítása, fejlesztése. A lakosok helyi identitástudata erősödik. Nagyobb rendezvényeket is be tudnak fogadni a kistelepülések, ezáltal nő „versenyképességük” is.

Várható eredmény


▪ a tevékenységgel érintett ingatlanhoz tartozó épület; sportpálya és kapcsolódó építmények felújítása, korszerűsítése (elszámolható költségek max. 70%-a); az üzemeltetéshez, fenntartáshoz szükséges eszközbeszerzés is támogatható; sporteszközbeszerzés;

Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása









Allokáció

Megoldási javaslatok 6/57 Kód: KD-51-SzF-1-03 Sorszám: 4010


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Baj, Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Dad, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Gánt, Gyermely, Héreg, Kecskéd, Kocs, Kömlőd, Környe, Magyaralmás, Naszály, Neszmély, Pátka, Pusztavám, Sárkeresztes, Söréd, Szákszend, Szár, Szárliget, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Újbarok, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Vértestolna, Vértesszőlős, Zámoly

▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés





Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség településeinek életminőség-javító fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A Vértes-Gerecse térség településein is jelentkezik az a probléma, hogy az összetartozást kevésbé érzékelik. Ennek egyik oka az egyre gyarapodó munka, a helyi közösségi intézmények elavultsága és a közösségkovácsoló rendezvények, a vidéki élet minőségét meghatározó alapszolgáltatások hiánya.

Helyzet/ adottság

▪ A legtöbb település rendelkezik egy központi magnak nevezhető épülettel vagy épületegyüttessel. A településeken megtalálható művelődési házak, vagy közművelődési funkciót ellátó épületek léteznek, de felszereltségük, háttér-infrastruktúrájuk nem közelíti meg az elvárható szintet. Így kihasználtságuk fokozatosan csökken, és ezáltal a helyiek településükhöz való kapcsolódása is megcsorbul.


▪ Javasoljuk olyan integrált közösségi terek kialakítását a már meglévő művelődési intézményekben, ahol ezek az épületek egy olyan funkciót kapnának, melyek egyaránt szolgálják a település lakóinak kulturális és szociális "ellátását", valamint szolgálják a kikapcsolódást és tanulást. Újra közösséget teremtenek, lehetőség nyílik a kulturált kikapcsolódás és szociális ellátások igénybevételére. Az épületek felújítása, állagának megóvása a cél, valamint infrastrukturális fejlesztés (fűtéskorszerűsítés, nyílászárócsere, kiszolgáló helyiségek, stb.). Ezen kívül szükség van eszközbeszerzésre, játszótér kialakítására (pelenkázó, internet elérhetőség stb.). Kapcsolódhat 3967-hez, szinergia hatás 4010 HPME-vel.

Megoldási javaslat

▪ Az integrált közösségi tér kialakítása, művelődési ház többfunkciós kihasználtsága munkahelyteremtéssel jár, ezen kívül nagymértékben hozzájárul a település kulturális életének színesítéséhez. Az integrált közösségi terek ellátnak több funkciót: falugazdász hálózat, HVI iroda, kistérségi koordinátor, közművelődési programok, könyvtár, ifjúsági programok, információs pont, elektronikus közigazgatás biztosítása. Jelen probléma megoldásaként a térségben 37 integrált közösségi tér jön létre, vagy újul meg, mely 37 új munkahely létrehozásával társul

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...







▪ Egyházak 100%▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR

▪ Természetes személyek %▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 38 db

Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









▪ A Vértes Gerecse térség településeit körbeveszik a jelentős ipari parkokkal rendelkező nagyvárosok (Komárom, Székesfehérvár, Tatabánya), melyek jelentős munkaerőt foglalkoztatnak, nagy az ingázók száma, ezért kiemelten fontos a munkahely elérhetősége. Sok alapszolgáltatás a kistérségi központokban érhető el, ezért is fontos a települések lakosságmegtartó képessége érdekében az alapszolgáltatások tömegközlekedéssel való elérhetőségének javítása (pl.: idős korosztályból sokan nem rendelkeznek gépkocsival).

Helyzet/ adottság

▪ A rossz a tömegközlekedés miatt a vidéki lakosok nehezen jutnak el a térségközpontokba, ahol a hivatali ügyintézés (pl. HVI-k is) egy része folyik, illetve ahol a szakszolgáltatásokat (egészségügy, oktatás stb.) igénybe tudnák venni. A lakosság, illetve a szolgáltatások mobilizálásával a Vértes-Gerecse kistelepüléseinek versenyképessége erősíthető, az esélyegyenlőség növelhető a források megszerzésére.


▪ Azokat a településeket, amelyekben a szolgáltatások nem elérhetők, célszerű ún. tanyabusz szolgáltatáson keresztül segíteni. A települési önkormányzatok, kistérségi társulások és civil szervezetek összefogásával olyan kisbuszok beszerzése, melyek alkalmasak arra, hogy az alapszolgáltatások mozgássérültek számára is elérhetők legyenek, ezáltal biztosítva az esélyegyenlőséget. Szinergia 3967-tel, kiegészíti 2031-t.

Megoldási javaslat

▪ Legalább 6 új gépjármű beszerzése 2013-ig, melyek 24 település lakosai számára jelentenek megoldást a helyben nem elérhető szolgáltatások eléréséhez, illetve elérhetővé teszik a közszolgáltatásokat, segítik az alapvető szociális szolgáltatások fejlesztését, bővítik a települési funkciókat, fejlesztik a közösséget, javítják az életminőséget és erősítik az ifjúság kötődését a vidékhez.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos






Megoldási javaslatok 9/57 Kód: KD-51-GF-2-03 Sorszám: 4138Prioritás: A Vértes-Gerecse térségben vonzó települési környezet megteremtése


Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ Az aktív vállalkozások 8 % nyújt egyéb szolgáltatást. Általában 1 személyes vállalkozásokról van szó. A lakosok kisebb adminisztratív ügyeket is nehezen tudnak megoldani 12 településen, de főleg Bodméron, Dunaszentmiklóson, Héregen, Söréden, Újbarokon, ahol még postahivatal sincs. ATM-ek csak 9 településen vannak, biztosítási ügyeket 3 településen lehet intézni (Csákvár, Dunaalmás, Tarján). A kereslet hiánya miatt bizonyos szakmák kihalnak. A kiskereskedők a nagy bevásárlóközpontokkal rivalizálnak.

Helyzet/ adottság

▪ A legtöbb ilyen tevékenység kistelepülésen nem végezhető gazdaságosan, csak kiegészítő szolgáltatásként. Az ingázók tipikusan ezeket a szolgáltatásokat munkahelyük közelében, általában városokban veszik igénybe. Csak egy bizonyos vásárlói kör (idősek, kisgyerekesek, betegek) veszi igénybe ezeket a szolgáltatásokat. A mikrovállalkozások főleg 1 személyes önfoglalkoztatók, általában saját lakásukban dolgoznak, amíg a szolgáltatásra igény van.


▪ A település központjában olyan szolgáltatás célú ingatlan kialakítása, ahol a kisebb szolgáltatók rövidített, váltott nyitvatartási időben fogadják az ügyfeleket. Az épület irodáiban a hiányzó pénzügyi, banki (ATM), biztosítási, telekommunikációs, adminisztrációs tevékenységek valósulhatnak meg. A többi helyiségben kihalóban lévő javító műhelyek tarthatóak fenn (cipő, varró,- táskajavító stb.). A támogatás vonatkozhat a szolgáltatóház kialakítására, az épület bérlőinek igénye szerint kisebb eszközök beszerzésére. Idősek számára szolgáltató csomagok kialakítása rendelésfelvevő rendszerrel. A mindennapi életvitelben fontos szolgáltatások (pl. ABC-k) fejlesztése. Csoportosan is nyújthatnak be támogatási kérelmet. Az Integrált Közösségi és Szolgáltatói Tér címmel rendelkező, beruházási támogatásban is részesült ingatlanon megvalósuló fejlesztésre nem vehető igénybe jelen támogatás. Az önkormányzati alapszolgáltatásokhoz kapcsolódó fejlesztés nem támogatható.

Megoldási javaslat

▪ Átlagosan minden 3. településen várható, hogy 1 szolgáltatóház (mini inkubátorház) létesül irodai, banki, biztosítási ügyekre. Hiánypótló szolgáltatások közül fennmarad 8-10. A térségben 10 új mikrovállalkozás indulhat, illetve 20-30 részmunkaidős munkahely létesül, amely főleg az idősebb korosztályra, vagy a női munkavállalókra számít. A jobb szolgáltatási infrastruktúra kedvezően hat a helyben élők életminőségére, kevesebben vándorolnak el vidékről.

Várható eredmény


▪ Épületek, építmények felújításának, átalakításának, bővitésének költségei (max 60%); ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (max 10%); új technológia, gépek, berendezések, eszközök beszerzésének költségei (max 30%), tevékenysé










Allokáció

Megoldási javaslatok 9/57 Kód: KD-51-GF-2-03 Sorszám: 4138


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés






Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A helyzetelemzés során nyilvánvalóvá vált, hogy a településen élők identitástudata szempontjából meghatározóak lehetnek a különböző rendezvények (pl. Kocson a Kocsitoló verseny), melyek a közösségi élet fontos színterei. Sok településen (pl. Szárliget) hiányoznak a közösségi programok, illetve nem töltik be funkciójukat. A civil szervezetek megalakulásuk után programok, közösségépítő fejlesztések nélkül elveszítik kezdeti lendületüket.

Helyzet/ adottság

▪ A civil szervezetek gyakran nem válnak jogi személyiséggé, így a működési forrásukhoz még NCA pályázatot sem nyújthatnak be, legfeljebb az önkormányzatok, szponzorok segíthetik őket. Megfelelő találkozási helyszín, minimális infrastruktúra és az önképzéshez szükséges források nélkül a tagság céljai nem érik el a kívánt hatást. A jövőkép nélküliség nem segíti elő a vidéki emberek és a települések fejlődését.


▪ Kulturális, közösségépítő klubok szervezésének támogatása; működési feltételeinek megteremtése a Vértes-Gerecse akciócsoport területén. Cél, hogy a helyi közösségek folyamatos kommunikációt tartsanak fenn egymással; önképző, projektgeneráló, a település fejlesztésében aktívan részt vevő kezdeményezések alakuljanak ki.A kedvezményezett a fenntartási időszak alatt a célcsoporttól további hozzájárulási költséget nem igényelhet. Előnyben részesülnek az IKSZT címbirtokosságot nem nyert települések (IKSZT címet elnyert települések: Baj, Dad, Gyermely, Héreg, Kocs, Környe, Magyaralmás, Naszály, Szomód, Tardos, Vértestolna.)

Megoldási javaslat

▪ Nő a települések lakosságának aktivitása, a helyi lakosok elégedettsége az elkötözések számát csökkenti főleg a fiataloknál, valamint a térségi kohézió erősödik. A felkészült civil szervezetek tagsága bekapcsolósdik a különböző rendezvények szervezésébe, így az egészséges életmódot népszerűsítő programoknak köszönhetően javul a lakosság egészségügyi állapota, a rendezvényekhez kapcsolódó helyi termelők és kézművesek vásárának köszönhetően több bevételhez jutnak; a kulturális, hagyományőrző rendezvényeknek köszönhetően pedig a lakosok helyi identitástudata erősödik, értékítéletük javul.

Várható eredmény


▪ A tevékenységgel érintett épületrészhez tartozó épület felújítás, korszerűsítés (elszámolható költségek max. 60%-a); eszközbeszerzés az elszámolható kiadás max. 30%-ig (bútor, TV, számítógép és tartozékai, szoftver, DVD lejátszó, projektor); ingatlan










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A helyzetelemzés során nyilvánvalóvá vált, hogy a településen élők identitástudata szempontjából meghatározóak lehetnek a különböző rendezvények (pl. Kocson a Kocsitoló verseny), melyek a közösségi élet fontos színterei. Bár minden településen van Falunap, mégis sok településen (pl. Szárliget) hiányoznak a közösségi programok, illetve nem töltik be funkciójukat.

Helyzet/ adottság

▪ A Vértes-Gerecse akciócsoport területén számos rendezvény kerül megrendezésre évről-évre, azonban ezek többsége nem vonzó vagy kevésbé ismert a helyi lakosok és a térségi lakosság körében, illetve nincsenek a települések kötzött összehangolva, hogy egymást kiegészítsék, erősítsék. Sok település esetében hiányoznak is, pedig sok lehetőség kínálkozik, mely térségi rendezvénnyé nőheti ki magát (pl. Zámolyi lövészverseny, Szomódi asztalitenisz bajnokság).


▪ Térségi összefogásban megvalósuló innovatív, a hagyományos értékeket előtérbe helyező (kötelező elemként a helyi termelők, kézművesek megjelenését biztosító; a helyi gasztronómiát, egészséges életmódot népszerűsítő) kulturális, lovas, íjász, sportlövész programok támogatása. Előnyben részesülnek a közösségi összefogással, több település, illetve szervezet bevonásával megvalósuló programok.

Megoldási javaslat

▪ A támogatási időszak alatt majdnem minden településen lesz 1 speciális rendezvény. Nő a helyi és térségi lakosok elégedettsége, valamint a térségi kohézió. Az egészséges életmódot népszerűsítő programoknak köszönhetően javul a lakosság egészségügyi állapota, a rendezvényekhez kapcsolódó helyi termelők és kézművesek vásárának köszönhetően több bevételhez jutnak; a kulturális, hagyományőrző rendezvényeknek köszönhetően pedig a lakosok helyi identitástudata erősödik, értékítéletük javul.

Várható eredmény


▪ ingatlanhoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés az elszámolható költség max. 20%-ig (tereprendezés, elektromos hálózat csatlakozási pontjainak kiépítése); marketing tevékenység az elszámolható költség max. 30%-ig (hirdetés költségei; kiadványok, szó










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Rendezvény







▪ A helyzetelemzés során nyilvánvalóvá vált, hogy a településen élők identitástudata szempontjából meghatározóak lehetnek a különböző rendezvények, melyek a közösségi élet fontos színterei. Bár minden településen van Falunap, mégis sok településen hiányoznak a közösségi programok, azok színvonala a csökkenő források hiányossága miatt alacsony színvonalú, így nem tudnak térségi szintűvé válni, amelytől turisztikai vonzerővé válhatnának az egyébként színvonalas programelemeket tartalmazó települési rendezvények. Saját eszközzel kevesen rendelkeznek, ezeket magas bérleti díjért kölcsönzik.

Helyzet/ adottság

▪ A Vértes-Gerecse akciócsoport területén számos rendezvény kerül megrendezésre évről-évre, azonban ezek többsége nem vonzó vagy kevésbé ismert a helyi lakosok és a térségi lakosság körében. A csökkenő források hiányossága miatt alacsony színvonalúak, így nem tudnak térségi szintűvé válni, amelytől turisztikai vonzerővé válhatnának. Az események nincsenek a települések kötzött összehangolva, hogy egymást kiegészítsék, erősítsék. Sok település esetében hiányoznak is, pedig sok lehetőség kínálkozik


▪ Rendezvények támogatása címszó alatt a térségi összefogásban megvalósuló innovatív, a hagyományos értékeket előtérbe helyező (kötelező elemként a helyi termelők, kézművesek megjelenését biztosító; a helyi gasztronómiát, egészséges életmódot népszerűsítő) kulturális, lovas, íjász, sportlövész programokat kívánjuk támogatni. Ezekhez és a kisebb falusi rendezvényekhez is szükség van alapinfrastruktúrára (sátrak, pavilonok, hangosító, kivetítő eszközök, sörpadok, főzéshez, étkeztetéshez szükséges kisebb fogyóeszközök, stb.) amelyeket a települések jelenleg bérelnek. A központilag beszerzett eszközöket a Vértes-Gerecse akciócsoport települései ingyenesen kaphatnák meg a rendezvények lebonyolításához, annak időtartamára, illetve térségi rendezvények gyakrabban tarthatóak, amennyiben ilyen jellegű kiadással nem kell kalkulálni minden alkalommal.

Megoldási javaslat

▪ A térségben 1-3 központi településen a rendezvényekhez szükséges alapinfrastruktúra beszerzése és elosztása valósul meg. A települések kisebb költségvetéssel tudnak rendezvényeket szervezni, amely a térségi rendezvények számának növekedését idézi elő. A rendezvények technikai színvonala emelkedik, amelya látogatók számát nö9veli, nő a turisztikai vonzereje a településeknek.

Várható eredmény


▪ új (indokolt esetben használt) eszközbeszerzés, technikai berendezés az elszámolható kiadás max. 90%-ig, kis értékű eszközbeszerzés (készlet) az elszámolható kiadás max. 50%-ig; projekt megvalósításához kapcsolódó személyi jellegű költségek; egyéb el










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 13/57 Kód: KD-51-GF-A-06 Sorszám: 4854Prioritás: A Vértes–Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosításának támogatása

Intézkedés: Megújuló és megújítható energiaforrásokra épülő fejlesztések és hasznosítások támogatása a...

Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

▪ A Vértes-Gerecse térségének több mint 50%-át mezőgazdasági területek alkotják. Ezen szektor kiemelkedő helyet foglal el a gazdaságban, de fenntartható fejlesztése magával hozza a technológiák korszerűsítését és a fölöslegessé váló alapanyagok felhasználását más szektorokban vagy iparágakban. Így kerül előtérbe a mezőgazdasági melléktermékek és feleslegessé váló anyagok energetikai célú hasznosítása.

Helyzet/ adottság

▪ A mezőgazdasági szektor az, mely nemcsak a térségben, hanem országos szinten is a mélyponton van. A gazdálkodók állami támogatása nem elegendő a korszerűsítéshez, gépbeszerzéshez. A mezőgazdasági termékek piacra jutása is nehézkes, a hazai árak az előállítás miatt drágábbak a külföldről behozott termékeknél. De van a mezőgazdaságnak egy olyan szekciója, mely eddig még alacsony szinten van kihasználva.


▪ Cél, hogy a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozók olyan melléktevékenységet, vagy kiegészítő szolgáltatást tudjanak biztosítani az energetikai szektornak, mellyel anyagi helyzetük javul. A mezőgazdasági melléktermékek és a biomassza (kukoricaszár, stb.) alapanyagként szolgálnak az energetika iparának, mely a fenntarthatóságot biztosítja, mivel a megújítható energiákat használja fel. Az intézkedés egyik célja, hogy a melléktermékek feldolgozásra kerüljenek. Lehetőség nyílik a nehéz helyzetben lévő vállalkozók szerkezetváltására és az új technológiák bevezetésére. Szinergia hatást fejt ki 1844, 4250, 4132 megoldási javaslatokkal.

Megoldási javaslat

▪ A térségben jelentkező egyik kitörési pont, a Tatai-medence, mint energetikai mintaterület is nagymértékben profitál a szerkezetátalakítás, vagy technológiakorszerűsítés során előállított tüzelőanyagokból, üzemanyagból, tehát energiából. Mivel a Vértes-Gerecse térsége a bányászat egyik kiemelkedő pontja volt az országban, és ennek megszűnése után jó példával szolgálhat a megújítható energiák, elsősorban a mezőgazdasági melléktermékek felhasználását szorgalmazó energetikai ipar fejlesztésében.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 123 A mezőgazdasági termékek értéknövelése









Allokáció

Megoldási javaslatok 13/57 Kód: KD-51-GF-A-06 Sorszám: 4854


Jogcímcs.

Hátrányos






Megoldási javaslatok 14/57 Kód: KD-51-GF-B-03 Sorszám: 4250Prioritás: A Vértes–Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosításának támogatása



▪ A Tatai, Tatabányai, Székesfehérvári ipari parkokban és a kistelepüléseken is a nagyobb cégek mellett jelen vannak a kisebb léptékű (régiós vagy helyi) működési területen tevékenykedő közepes és kisvállalkozások is elsősorban az ipari és a szolgáltatói szektorban, melyek energiafelhasználása és ezáltal környezetterhelésük jelentős. E mellett az Által-ér Fontos Érzékeny Természeti Terület vízgyűjtő területén, valamint a Vértesi és Gerecsei Tájvédelmi körzet területén az alternatív energiahasználat egyre sürgetőbb.

Helyzet/ adottság

▪ A nagymértékű energia-áremelés érzékenyen érinti a gazdasági szektort, kiadásaik nőnek, áremelésre kényszerülnek, versenyképességük csökken. Az energiahatékonyság növelésével, a megújuló energiaforrások hasznosításával a vállalatok versenyképessége nő és e mellett fontos szempont, hogy környezetterhelésük csökken.


▪ A növekvő energiaárak, a globális felmelegedés és az EU 2006/32/EK irányelvében szereplő minimum évi 1%-os energia megtakarítás érdekében a vállalkozások üzemi és irodaépületeiben az energiatakarékosságot és a hatékony energiafelhasználást szolgáló eszközrendszer kialakítása a termelési és a fogyasztói szférában egyaránt, a kis- és középvállalkozások nem technológiai jellegű energiahatékonysági beruházásainak támogatása vissza nem terítendő támogatás formájában. Kiegészíti 1846, 4250, 1844, 4316 HPME-ket.

Megoldási javaslat

▪ Nő a vállalkozások versenyképessége, ezáltal javul a foglalkoztatottság, teljesülnek a légszennyező anyagok kibocsátásával kapcsolatos nemzetközi környezetvédelmi vállalások. 2013-ig az energia megtakarítás 1,2% lesz.

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 5. prioritás - Hatékony energia-felhasználás









Allokáció

Megoldási javaslatok 14/57 Kód: KD-51-GF-B-03 Sorszám: 4250


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 15/57 Kód: KD-51-GF-B-04 Sorszám: 4260Prioritás: A Vértes–Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosításának támogatása



▪ A Vértesi és Gerecsei Tájvédelmi körzet erdősültsége a Vértes és Gerecse „rengetegeinek” köszönhetően magas, míg a Kisalföld és a Mezőföld vidékein a mezőgazdasági művelés a meghatározó. Az eocén programból csupán a Márkus-hegyi bánya működik, a fosszilis alapú energiafelhasználás egyre inkább háttérbe szorul. Az EU azt várja a tagállamoktól, hogy a jövőben fokozott mértékben használjanak megújuló energiaforrásokat, illetve a növekvő energiaárak és a globális felmelegedés is ezt sürgeti.

Helyzet/ adottság

▪ A nagymértékű energia-áremelés érzékenyen érinti mind a helyi költségvetési szerveket, a lakosságot és a gazdasági szektort is, kiadásaik nőnek. Az erőltetett ütemű erdészeti fa felhasználás helyett a fenntartható erdőgazdálkodás érvényesítése, valamint az energiahatékonyság növelése, az energiafelhasználás csökkentése és a megújuló energiaforrások hasznosítása a terhek csökkentése mellett a környezeti fenntarthatósá


▪ Az akciócsoport területének kedvező környezeti adottságaira építő, a természeti adottságokat kímélő beruházások elősegítése különösen az alábbi területeken: a geotermikus hő- és/vagy villamosenergia-termelés és használat támogatása; a napenergiát hasznosító rendszerek telepítésének támogatása; a szélenergiával történő villamosenergia-termelés támogatása; biomassza-felhasználás támogatása. Kiegészíti 1846, 4250, 1844, 4316 HPME-ket.

Megoldási javaslat

▪ Mérséklődik a közköltségekből működtetett intézmények , valamint a gazdasági üzemek energiaszámlája, csökken a végfogyasztói kör kiszolgáltatottság-érzése, teljesülnek a légszennyező anyagok kibocsátásával kapcsolatos nemzetközi környezetvédelmi vállalások. Legalább A közvilágításhoz felhasznált energia csökken, előtérbe kerül a megújuló energiák hasznosítása. 2013-ig az energia megtakarítás 1,2% lesz.

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 16/57 Kód: KD-51-SzF-B-13 Sorszám: 1846Prioritás: A Vértes–Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosításának támogatása



▪ A Vértes-Gerecse akciócsoport területhez tartozó valamennyi településén található középület, melyek 85%-a fejlesztésre, felújításra szorul. Ezen épületek energiafelhasználása és ezáltal környezetterhelésük jelentős, ez elsősorban a nem megfelelő, régi technológiáknak és az épületek rossz állapotának köszönhető. E mellett az Által-ér Fontos Érzékeny Természeti Terület vízgyűjtő területén, valamint a Vértesi és Gerecsei Tájvédelmi körzet területén az alternatív energiahasználat és az energiahasználat mérséklése egyre sürgetőbb.

Helyzet/ adottság

▪ A nagymértékű energia-áremelés érzékenyen érinti helyi költségvetési szerveket, kiadásaik nőnek. Az energiahatékonyság növelésével, az energiafelhasználás csökkentésével és a megújuló energiaforrások hasznosításával az épületek és a közvilágítás fenntartóinak kiadásai csökkennek és e mellett fontos szempont, hogy környezetterhelésük is csökken.


▪ A növekvő energiaárak, a globális felmelegedés és az EU 2006/32/EK irányelvében szereplő minimum évi 1%-os energia megtakarítás érdekében a helyi költségvetési szervek épületeinek és az egyéb középületeknek energia-takarékosság, -hatékonyság fokozására irányuló beruházások elősegítése, valamint az önkormányzatok költségvetését terhelő közvilágítási energiafelhasználás mérséklése vissza nem térítendő támogatás formájában. Energiahatékonyság növeléssel együtt megvalósított, megújuló energiaforrások hasznosítását lehetővé tévő beruházások, illetve kombinált (több tevékenységet felölelő) beavatkozások.

Megoldási javaslat

▪ Mérséklődik a közköltségekből működtetett intézmények energiaszámlája, csökken a végfogyasztói kör kiszolgáltatottság-érzése, teljesülnek a légszennyező anyagok kibocsátásával kapcsolatos nemzetközi környezetvédelmi vállalások. A közvilágításhoz felhasznált energia csökken, előtérbe kerül a megújuló energiák hasznosítása. 2013-ig az energia megtakarítás 1,2% lesz.

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 5. prioritás - Hatékony energia-felhasználás









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Nem ÚMVP






Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térség mezőgazdasága jellemzően intenzív, elsősorban a magas aranykoronájú mezőgazdasági területein folyik szántóföldi gazdálkodás. Az alacsony aranykoronájú területek jórészt kihasználatlanok. A megfelelő felvevő piac összehangolása, a termelők összefogása, energia klaszter létrehozása egyelőre még várat magára, de már elindult kezdeményezés a Tatai medencében. A Vértesi Erőmű egy blokkja már átállt biomasszára, Tatabánya az Országos Klímabarát Települések Szövetségének mintaterülete lett klímastratégiájával és cselekvési tervével.

Helyzet/ adottság

▪ Az Által-ér Fontos Érzékeny Természeti Terület vízgyűjtő területén, valamint a Vértesi és Gerecsei Tájvédelmi körzet területén a fenntartható agrár- és vízgazdálkodás ösztönzése és az alternatív energiahasználat használata egyre sürgetőbb. Az energetikai növények termesztésére alkalmas területek nagysága 2000 hektár, melyek alkalmasak alternatív mezőgazdasági termesztésre, mely jelenleg kis mértékben található meg.


▪ Az EU azt várja a tagállamoktól, hogy a jövőben fokozott mértékben használjanak megújuló energiaforrásokat, illetve a növekvő energiaárak és a globális felmelegedés is ezt sürgeti. A Biomassza Akcióterv és a Közösség új energiapolitikájáról szóló Zöld Könyv a biomassza-hasznosítás fokozását támogatja az energia-előállítás területén. Az energianövények és a rövid vágásfordulójú, energetikai célú fás ültetvények telepítésének támogatása több száz termelőt segíthet a vidéki jövedelemszerzési lehetőség biztosításával. A Natura 2000 területeken az energiacélú rövid vágásfordulójú sarjerdők nem támogathatók. Kiegészíti 1842, 398 HPME-t.

Megoldási javaslat

▪ A gazdák ültetvénytelepítési támogatásának biztosítása több száz termelőt segíthet a vidéki jövedelemszerzési lehetőség biztosításával. A környezetvédelem az ültetvények területén biztosított, mivel a kedvezményezettek hivatalos engedélyt kapnak az energetikai célú fás növények telepítésére, az engedélyezési eljárás garantálja a környezeti megfelelőséget a fenntarthatóság és a biodiverzitás szempontjából. A célcsoport körülbelül 450 gazdaságot foglal magába.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos






Megoldási javaslatok 18/57 Kód: KD-51-SzF-5-05 Sorszám: 6993Prioritás: A Vértes–Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosításának támogatása


Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A Vértes-Gerecse térség adottságai alkalmasak arra, hogy olyan komplex, megújuló energiaforrásokra épülő rendszerek kiépítése történhessen meg, melyek a táji, természeti és kulturális értékek – mint elsődleges vonzerők – védelmének elsődlegességét tartják szem előtt. Energia klaszter létrehozása egyelőre még várat magára, de már elindult kezdeményezés a Tatai medencében. A Vértesi Erőmű egy blokkja már átállt biomasszára, Tatabánya az Országos Klímabarát Települések Szövetségének mintaterülete lett klímastratégiájával és cselekvési tervével.

Helyzet/ adottság

▪ A megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmas rendszerek kiépítése jelentős befektetéseket igényel. De nem csak a létrehozásuk, hanem a tervezésük is számos szakterületet, érdekcsoportot érint egy időben, kidolgozásuk idő, pénz és emberi munka igényes. Már megvalósult referenciaprojektek száma kevés, a döntéseket megalapozó információk hiányosak, ellentmondásosak.


▪ A megújuló és megújítható energiák felhasználását, a takarékos energiahasználatot lehetővé tevő technikák és technológiák elterjesztése a Vértes-Gerecse térségében; modellprogramok és bemutatóhelyek létrehozása az Által-ér völgyében, a lehetséges megoldás technológiai fejlesztések és azok eredményeinek, valamint a közösség számára létrejövő hasznosítási és alkalmazási területének kidolgozásának támogatásával. Kiemelten támogatandók azok a projektek, amelyek több, különböző energiaforrás együttes felhasználására törekednek, illetve megteremtik a lehetőségét a kisebb léptékben történő hasznosítás módszereinek kidolgozásához is. Fontos, hogy a vállalkozások és az önkormányzatok is megfelelő információkhoz jussanak, ezért elengedhetetlen a széles körű társadalmasítása és tájékoztatás, mindezt az akciócsoporttal együttműködve.

Megoldási javaslat

▪ A támogatás elősegíti, hogy elinduljon és megerősödjön a térség fejlesztése és energetikai potenciáljának felmérése. 2013-ig a civil, önkormányzati és vállalkozói összefogás eredményeként erősödik az együttműködés és erős érdekérvényesítés alakul ki a térségben, mely hozzájárul a beruházások hatékony megvalósításához. Szervezett keretek között, szakmai munkacsoport alakul ki, mely képes lesz a különböző érdekek összehangolására, és a fenntarthatóság biztosítására. A térség nagyságát tekintve legalább 2 akcióterv kidolgozásra kerül, melynek várható eredménye , hogy egy bemutatótelep létesül.

Várható eredmény


▪ bemutatóhely létesítése esetén a tevékenységgel érintett épületrészhez tartozó épület felújítás, korszerűsítés (elszámolható költségek max. 60%-a); bemutatóhely létesítése esetén új (indokolt esetben használt) eszközbeszerzés, technikai berendezés az










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések





Intézkedés: Vidéki életformák ösztönzése, támogatása


▪ Az erdőterületek fontos szerepet töltenek be a vidéki gazdasági tevékenységben. A Vértes-Gerecse térsége pedig erdőterületekben igen gazdag, a legnagyobb gazdálkodó a Vértes Erdő Zrt., aki 43 000 ha állami tulajdonú erdőterületen gazdálkodik. Természetesen a gazdaság szempontjából meghatározók, de ezzel szemben a magánerdő-tulajdonosok és a kistermelők nem piacképesek, sem az erdőterület, sem pedig a gépparkjuk szempontjából.

Helyzet/ adottság

▪ Az erdőterületek privatizációja a Vértesi és Gerecsei erdőket is elérte, és a magánkézbe került erdőket a tulajdonosok és gazdálkodók mára nehezen tudják kezelni. Hiszen nincsenek komoly eszközeik, gépeik a kitermeléshez, törzskiválasztó gyérítéshez, tisztításhoz, stb. Meglévő gépállományuk és az erdészeti technológia egyaránt bővítésre, korszerűsítésre szorul, de tőkehiány miatt ez nehézkes.


▪ Az ágazat további modernizációja, a technológiai hiányosságok megszüntetése, a termelést és az értékesítést elősegítő információs rendszerek bevezetése, ezáltal a versenyképesség és a fenntarthatóság javítása. Azok a magánerdő-tulajdonosok, akik minimum 50 ha erdőterületen gazdálkodnak, és erdőgazdálkodóként a nyilvántartásban szerepelnek lehetőséget kapjanak új gépek beszerzésére, melyek elsősorban a fiatal állományok kezelését segítik. Ehhez kapcsolódva a fiatal erdőállományok gazdasági értéke is növekedni fog. A megoldási javaslat célja, hogy a kedvezőtlen adottságú területek, valamint a NATURA 2000 területeken lévő erdőállományok is hosszú távon értékesek maradjanak, és ezzel a térség erdőgazdaságát fellendítsék.

Megoldási javaslat

▪ A támogatásnak köszönhetően a térségben közel 10 magánerdő-tulajdonos tud új gépeket beszerezni, és a fiatal erdőállományok értéke így 2-szeresére nő. Mivel az erdészeti ág egy hosszú időtávlatú gazdálkodás, ezért a megtérülés is csak 8 év után jelentkezik. A Natúrpark szellemiségéhez is jól illeszkedik, illetve erősíti azt. Az erdőgazdálkodásban az alacsonyabb végzettségű munkaerő is könnyebben talál munkalehetőséget.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 122 Az erdők gazdasági értékének javítása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos






Megoldási javaslatok 20/57 Kód: KD-51-GF-2-04 Sorszám: 4021Prioritás: A Vértes–Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosításának támogatása

Intézkedés: Vidéki életformák ösztönzése, támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A Vértes–Gerecse térségben a helyi házi- és kézműipari termékek előállításának hosszú múltra visszatekintő hagyománya van. A Vértesi Natúrparkban található Csákvár pl. a 19. században a Dunántúl legnagyobb fazekas központja volt, míg a tervezett Gerecse Natúrpark területén Vértestolnán a kovácsmesterség volt híres. Ezek a mesterségek – bár szerényebb keretek között – de máig fennmaradtak, és színesítik a térség értékeinek körét.

Helyzet/ adottság

▪ A tömegcikkek elterjedésével az egyedi, hagyományos technológiával készülő házi- és kézműipari termékek iránti kereslet növekszik. Ezeket az átlagosnál magasabb árért is szívesen megvásárolják. További értéknövelő tényező, ha interaktív bemutatókon is részt lehet venni. Ennek ellenére a mesterségek továbbélése kérdéses, mivel a fejlesztéshez, a piacra jutáshoz nem állnak rendelkezésre a szükséges erőforrások.


▪ A Mesterkezek Program keretében házi- és kézműipari termékek előállításának ösztönzése a hagyományos kismesterségeket űzők technológia fejlesztésének támogatásával. Az országban sok helyen megrendezésre kerülő vásárok mellett a helyben történő, szervezett értékesítés feltételeinek megteremtésével (pl. térségi üzletekben, inkubátorházakban) és elősegítésével, az interaktív bemutatók tartásához szükséges eszközfejlesztés támogatása. A termékek minél szélesebb körben való népszerűsítésével és piacra jutásának elősegítésével a vidéki jövedelemszerzés lehetőségeinek kibővítése. Előnyben részesülnek a közösségi összefogással, több termelő bevonásával megvalósuló programok.

Megoldási javaslat

▪ A program eredményeként három egykoron még űzött, mára azonban a Vértes-Gerecse térségből eltűnt mesterség éled újjá, 10 új mester kezdi meg működését és 20 mester hajt végre fejlesztést. A Vértes és a Gerecse Natúrparkok területén 3-3 boltban lesznek kaphatók a térségben előállított termékek. Erősödik a „Termelj helyben, fogyassz helyben!” szemlélet, diverzifikált vidéki termékkínálat jön létre, nő a helyben foglalkoztatottak száma.

Várható eredmény


▪ Épületek, építmények felújításának, átalakításának, bővitésének költségei (max 50%); ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (max 20%); új technológia, gépek, berendezések, eszközök beszerzésének költségei (max 50%), szállítás,










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 21/57 Kód: KD-51-SzF-A-24 Sorszám: 4298Prioritás: A Vértes–Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosításának támogatása

Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség adottságira építő táj- és természetgazdálkodási programok támogatása


▪ A Vértes-Gerecse térség természetvédelmi jelentőségét mutatja, hogy csaknem minden település határában vannak Natura 2000 és más védett területek. Ezek legjelentősebbjei a Vértes, illetve a Gerecse hegységek. A térség speciális természeti adottságai a Tatai-tavak. A Ramsari Egyezmény által is védett nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek Tata, Naszály, Szomód és Dunaalmás határában terülnek el. Valamennyi védett területet sajátos kettősség jellemzi: a botanikai-zoológiai jelentőség és az elhanyagoltság, kezeletlenség, kihasználatlanság.

Helyzet/ adottság

▪ A Natura 2000 és a Ramsari Egyezmény vonatkozásában is jól érzékelhető a gazdálkodók tájékozatlansága, sőt egyes esetekben ellenérzése, ugyanakkor többnyire tisztában vannak a természetvédelem jelentőségével. A jogi védettség tényét a térségben folyó gazdálkodás előnyére is lehet fordítani és a kiváló adottságú területeken gazdálkodók számára is számos lehetőséget jelenthet a fenntartható gazdálkodás és turizmus.


▪ A Natura 2000 és Ramsari területeken gazdálkodók számára nagy segítséget jelenthet a gazdálkodási szempontokkal is összehangolt fejlesztési és fenntartási tervek elkészítése. E legértékesebb területeken olyan fejlesztések valósulhatnak meg, amelyek összhangban vannak az uniós ökológiai elvárásokkal. Átütő erejű siker azonban csak akkor lehetséges, ha a Natura 2000 területeken történő gazdálkodás támogatási rendszere országosan is kialakul. Mind a vértesi és gerecsei natúrparki fejlesztések, mind a vizes élőhelyekhez kapcsolódó mintaprojektek (ártéri és mocsári tanösvények, organikus gazdálkodás, halászat stb.), agrárkörnyezetgazdálkodási programok ezt a folyamatot erősíthetik. Szinergia hatás 4307, 4293 HPME-kel.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztési és fenntartási tervekben egyértelműen rögzítésre kerülnének a gazdálkodás és az esetleges fejlesztések természetvédelmi keretei, ezáltal csökkennének a természetvédelmi konfliktusok és erősödhet a fejlesztések fenntarthatósága, hatékonysága. Mindezek révén – a Víz Keret Irányelvvel is összhangban – jó ökológiai állapotba kerülhetnek a térség legjelentősebb vizes élőhelyei, erősödhet e területek turisztikai vonzereje, felgyorsulhat a Gerecse Natúrpark kialakítása.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323B Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése




▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪ Önkormányzatok 100%





Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos






Megoldási javaslatok 22/57 Kód: KD-51-SzF-B-14 Sorszám: 4293Prioritás: A Vértes–Gerecse térség természeti, épített és kulturális értékeinek megmentése és hosszú ...

Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség természeti értékeinek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése


▪ A Vértes-Gerecse térségének legjelentősebb vízfolyása az Által-ér, melynek völgyében a legértékesebb vizes élőhely a tatai Öreg-tó, amely Natura 2000 Madárvédelmi Terület és egyúttal a Ramsari Egyezmény hatálya alá is tartozik. Mivel a tó környéke idegenforgalmi szempontból is a térség legfrekventáltabb turisztikai célterülete, így az elmúlt évtizedekben feliszapolódott tó és a kritikus vízminőségű Által-ér rehabilitációja természetvédelmi, turisztikai, kulturális (műemlékvédelmi) szempontból egyaránt meghatározó a térség egésze szempontjából.

Helyzet/ adottság

▪ A tatai Öreg-tó és az Által-ér vízgyűjtő komplex rehabilitációja a Közép-Dunántúli Régió kiemelt projektje, jelenleg az előkészítése (engedélyeztetés) zajlik, 2009-2010-ben pedig a kivitelezési munkákra is sor kerül. A projekt Tatán kívül Kecskéd, Környe, Vértesszőlős, Tatabánya, Naszály és Dunaalmás számára is jelentős (elsősorban környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási, halászati és rekreációs szempontból).


▪ A kiemelt projekt keretében csaknem teljes hosszában megújul az Által-ér medre, valamint részben a tatai Öreg-tó is. A másfél milliárdos program a komplex rehabilitáció első ütemének tekinthető, mert az Öreg-tó teljes helyreállításához további 4 milliárd szükséges. A Közép-Dunántúli Régió Operatív Programja által finanszírozott kiemelt projekt megvalósítása több ponton kapcsolódik a Vértes-Gerecse térség fejlesztéséhez (Által-ér völgyi kerékpárút, ökoturizmus, nyári táborok, stb.). A projekt keretében megvalósuló információs központ a térség egyik szervezőközpontjává válhat. Elősegíti 2034, 4307 megvalósulását.

Megoldási javaslat

▪ A kiemelt projekt révén jelentősen javul a mintegy 50 km hosszú Által-ér vízlevezető képessége, ugyanakkor értékes vizes élőhelyek is kialakulnak, amelyek a Vértes-Gerecse térség ökológiai hálózatának meghatározó elemei. Az alkalmazott megoldások jó példaként szolgálnak a térség más területei számára (vizes élőhelyrekonstrukciókhoz, tanösvények kialakításához) és jelentősen erősödik az Öreg-tó térségi „kisugárzása”, betölti azt a megállító kapu-szerepet, mely a Gerecse Natúrpark kialakítása szempontjából is kulcsfontosságú.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Nem ÚMVP







▪ A Vértes-Gerecse térsége bővelkedik országos (20 db) és helyi jelentőségű (22 db) védett területekkel, Natura 2000 területekkel. A térséget ugyanakkor számos tájseb is terheli, hiszen az elmúlt évszázadban a hazai szén- és bauxitbányászat egyik centruma alakult itt ki. A régió tájseb katasztere szerint számos felhagyott homok-, kavics- és kőbánya illetve elhagyott szeméttelep vár rekultivációra, amelyek mind a natúrparki fejlesztések, mind az egyéb turisztikai és lakókörnyezeti fejlesztések sikeréhez nélkülözhetetlenek.

Helyzet/ adottság

▪ A térségre jellemző sajátos kettősség nagyban korlátozza mind a meglévő Vértesi Natúrparkról, mind a tervezett Gerecse Natúrparkról kialakuló „érintetlen táj” képét. Ahhoz, hogy a térség az ökoturizmus meghatározó hazai célterülete lehessen és a helyben megtermelt javak, biotermékek is egy békés tájhoz, tiszta környezethez kötődhessenek, a meglévő tájsebeket rekultiválni kell. Ehhez elsősorban a KEOP ad lehetőséget.


▪ A KEOP-ból és bányarekultivációs alapokból finanszírozott program révén számos tájseb rekultivációja történt meg eddig is, illetve van folyamatban. Azokban az esetekben, amelyekben a pályázati feltételek nem teszik lehetővé a központi alapok elérését, szükség lehet vidékfejlesztési források bevonására is. A felhagyott illetve illegális hulladéklerakók jelentős részének rekultivációjáról a térség 2 regionális hulladékgazdálkodási társulása (Duna-Vértes Köze ill. Közép-Duna Vidéke) gondoskodik KEOP, illetve uniós kohéziós alapok bevonásával. Jelentősen segítheti e folyamatot a vidékfejlesztés tájgazdálkodási programja is. Kiegészíti 1861-t, valamint 4293-t.

Megoldási javaslat

▪ A tájsebek felszámolása jelentősen erősítheti a Vértes-Gerecse térségéről kialakuló kedvező képet, és a térség egykori bányászmúltjának felszámolását. Az egykori bányásztelepülések az elmúlt években új fejlődési pályára rendezkedtek be, amely folyamatot (e települések turisztikai, kulturális vonzerejének növekedését, netán migrációs céltelepüléssé válását) a rekultivációk tovább segíthetik. A nagyobb térségre kiterjedő tájrehabilitációs programok hozzájárulnak a Gerecse Natúrpark kialakításához is.

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 3. prioritás - Természeti értékeink jó kezelése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Nem ÚMVP







▪ Az Által-ér vízgyűjtője az uniós Víz Keretirányelv hazai bevezetésének modellterülete volt. Ennek révén kidolgozásra került a 2014-ig elérendő jó ökológiai állapot programja. A Vértes-Gerecse térségének speciális vízgazdálkodási problémája a 3 évtizede elapadt karsztforrások visszatérési folyamata, mely elsősorban Tatán és Dunaalmáson tesz szükségessé beavatkozásokat. A Víz Keretirányelv szerint 2008-tól megkezdődő vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés révén 2014-re valamennyi víztest esetében el kell érni a jó ökológiai állapotot.

Helyzet/ adottság

▪ Az Által-ér vízgyűjtő-gazdálkodási tervéhez kiváló lehetőséget teremt az, hogy az Által-ér Szövetség 1994 óta részese a vízgyűjtőt érintő fejlesztéseknek. A Szövetség kialakult kapcsolatrendszere a térségi egyeztetésekhez jó alapot szolgáltat, a Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja pedig, mint a régió kiemelt projektje erősíti a vízgyűjtő-gazdálkodás Víz Keretirányelv szerinti kialakítását.


▪ A KDOP-ban nevesített Tatai Öreg-tó és az Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja kiváló kohéziós erőt teremt a vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítéséhez. A felállítandó vízgyűjtő-gazdálkodási tanács szervezetében a térségi egyeztetés terén mintegy másfél évtizedes kultúrával rendelkező Által-ér Szövetség fontos szereplő lehet. A Csíkvarsai-rét vízgazdálkodási helyzetét is számos jó példa javítja, így a Vértes-Gerecse vizes élőhelyeinek megőrzése és rehabilitációja szempontjából mind a koordinációs tapasztalatok, mind a természetgazdálkodási ismeretek rendelkezésre állnak. A leginkább KEOP finanszírozta programot jól kiegészíthetik a vidéki táji örökség megőrzését célzó intézkedések. Szinergia 4293, 4298 HPME-kel.

Megoldási javaslat

▪ Az Által-ér térségére elkészítendő vízgyűjtő-gazdálkodási terv jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a korlátozottan rendelkezésre álló természetes vízkészletek egy társadalmi konszenzusra épülő, de szakmai elvek szerint kialakított egyeztetési mechanizmus szerint kerüljenek felhasználásra. Ilyen módon biztosított a legértékesebb vizes élőhelyek fennmaradása, és a természeti erőforrások hasznosítása is kulturált, hagyományokra épülő egyeztetési fórumok segítségével történik.

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 2. prioritás - Vizeink jó kezelése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 25/57 Kód: KD-51-SzF-B-17 Sorszám: Prioritás: A Vértes–Gerecse térség természeti, épített és kulturális értékeinek megmentése és hosszú ...



▪ Az Által-ér vízgyűjtője az uniós Víz Keretirányelv hazai bevezetésének modellterülete volt. Ennek révén kidolgozásra került a 2014-ig elérendő jó ökológiai állapot programja. A Vértes-Gerecse térségének speciális vízgazdálkodási problémája a 3 évtizede elapadt karsztforrások visszatérési folyamata, mely elsősorban Tatán és Dunaalmáson tesz szükségessé beavatkozásokat. A Víz Keretirányelv szerint 2008-tól megkezdődő vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés révén 2014-re valamennyi víztest esetében el kell érni a jó ökológiai állapotot.

Helyzet/ adottság

▪ Az Által-ér vízgyűjtő-gazdálkodási tervéhez kiváló lehetőséget teremt az, hogy az Által-ér Szövetség 1994 óta részese a vízgyűjtőt érintő fejlesztéseknek. A Szövetség kialakult kapcsolatrendszere a térségi egyeztetésekhez jó alapot szolgáltat, a Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja pedig, mint a régió kiemelt projektje erősíti a vízgyűjtő-gazdálkodás Víz Keretirányelv szerinti kialakítását.


▪ A KDOP-ban nevesített Tatai Öreg-tó és az Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja kiváló kohéziós erőt teremt a vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítéséhez. A felállítandó vízgyűjtő-gazdálkodási tanács szervezetében a térségi egyeztetés terén mintegy másfél évtizedes kultúrával rendelkező Által-ér Szövetség fontos szereplő lehet. A Csíkvarsai-rét vízgazdálkodási helyzetét is számos jó példa javítja, így a Vértes-Gerecse vizes élőhelyeinek megőrzése és rehabilitációja szempontjából mind a koordinációs tapasztalatok, mind a természetgazdálkodási ismeretek rendelkezésre állnak. A leginkább KEOP finanszírozta programot jól kiegészíthetik a vidéki táji örökség megőrzését célzó intézkedések. Szinergia 4293, 4298 HPME-kel.

Megoldási javaslat

▪ Az Által-ér térségére elkészítendő vízgyűjtő-gazdálkodási terv jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a korlátozottan rendelkezésre álló természetes vízkészletek egy társadalmi konszenzusra épülő, de szakmai elvek szerint kialakított egyeztetési mechanizmus szerint kerüljenek felhasználásra. Ilyen módon biztosított a legértékesebb vizes élőhelyek fennmaradása, és a természeti erőforrások hasznosítása is kulturált, hagyományokra épülő egyeztetési fórumok segítségével történik.

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 2. prioritás - Vizeink jó kezelése









Allokáció

Megoldási javaslatok 25/57 Kód: KD-51-SzF-B-17 Sorszám:


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 26/57 Kód: KD-51-SzF-A-23 Sorszám: 1861Prioritás: A Vértes–Gerecse térség természeti, épített és kulturális értékeinek megmentése és hosszú ...



▪ A Vértes-Gerecse térsége bővelkedik országos (20 db) és helyi jelentőségű (22 db) védett területekkel, sok a Natura 2000 területek száma, melyek sok védett növény- és állatfajnak adnak otthont. A Vértesben már megalakult, a Gerecsében megalakulásra vár egy natúrpark, melyek az Eszterházy-uradalomnak és várrendszernek köszönhetően a „Régi Várak –Vadregényes Tájak– Dicső Regék” hazája.

Helyzet/ adottság

▪ A térség lakosságának identitástudaténak erősítése szempontjából fontos, hogy az örökségbe kapott értékek fenntartható módon hasznosításra kerüljenek, viszont a vidéki települések nem rendelkeznek elegendő saját bevétellel ezek megóvásához és fejlesztéséhez. A vidéki életminőség javítása mellett a turizmus szempontjából is jelentős potenciállal rendelkeznek.


▪ A két Natúrpark és az Által-ér völgye Fontos Érzékeny Természeti Terület szempontjából jelentős természeti, illetve történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek, építmények állapotának javítása, kialakítása; a természeti és történelmi látnivalók bemutatását elősegítő, már meglévő útvonal mentén új pihenőhelyek létesítése, meglévők felújítására; természeti és történelmi látnivalók közvetlen környezetének rehabilitációjára, valamint ezen fejlesztésekkel összefüggésben tanösvény kialakítása; a fejlesztésekkel összefüggő tájékoztató kiadványok és táblák készítése. ( pl. Naszály Fényes-patak, Szomód és Dunaalmás Ördög-kéz, Kőpite, római kori út). Kiegészíti 2813-t, elősegíti 1846, 2059, 2064 megvalósulását.

Megoldási javaslat

▪ A vidéki élethez kapcsolódó kulturális és természeti örökségek megfelelő bemutatásával a vidéki területek vonzereje nő. Legalább 20 természeti, illetve történelmi tájkép újul meg, mely beruházásokhoz a környezeti tudatosságot és a kommunikációs akadálymentesítést elősegítő tájékoztató kiadványok, tanösvények és tájékoztató táblák társulhatnak. Ezek a fejlesztések a térség ökoturizmusát is fellendítik, az elkövetkező 5 évben a térség fontos turisztikai és oktatási (környezeti nevelés) célpontjai lesznek.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség épített örökségének megőrzése, helyreállítása, fejlesztése


▪ A Vértes-Gerecse térsége az őskortól lakott terület, nagyszámú csont és tárgyi leletanyag került elő (Vértesszőlősi Samu, Csákvár Báraczházy barlang). Az ókor emlékei a Dunaalmási márványszállító út és kőfejtők, az ókori pénzek Héregről. A középkor lenyomatai a földvárak (Gerencsér, Somlyó), kővárak (Várgesztes), templomromok (Kerekszenttamási), az Eszterházyak barokk és klasszicista kastélyai. Az itt élt emberek hitének őrzői a templomok, kápolnák. A régi faluképről már csak elvétve tanúskodik egy-egy harmonikus ízlésű régi ház.

Helyzet/ adottság

▪ A Vértes-Gerecse térség építészeti örökségének jelentős része védelem alatt áll. A legtöbb település turisztikai kínálatában fontos szerepet töltenek be ezek az építmények, történelmi látnivalók. Leromlott állapotuk csökkenti bemutathatóságukat, jelentősen rontja a település képét. Helybeni megóvásuk és bemutatásuk kiemelten fontos a helyi identitás, néprajzi értékek és környezet megőrzése céljából.


▪ A helyi, országos védelem alatt álló vallási és történelmi épületek, építmények, emlékhelyek renoválása, helyreállítása, A kapcsolódó környezeti elemek rehabilitációja; az azokhoz szorosan kapcsolódó zöld területek fejlesztése és helyreállítása. „Faluvédelem”, településkép megőrzése, helyreállítása. A települések védelem alatt álló épületei, templomai új színt kapjanak, felújításukkal, korszerűsítésükkel újra a falu büszkesége, és építészeti értékei legyenek, megfelelő helyszínt biztosítva a közösségi, kulturális rendezvényeknek is. A helyi identitástudat fejlesztését és megőrzését elősegítő tájékoztató kiadványok és tájékoztató táblák készítése. Kiegészíti 2755-t és 2813-t, valamint szinergia hatást fejt ki 4139, 4021, 2034 HPME-kel.

Megoldási javaslat

▪ A vidéki területek egyik vonzereje a helyi és országos védett épületek, építészeti emlékek, templomok. Ezeknek az épületeknek a felújítása (külső vagy belső), korszerűsítése (fűtés, világítás, akadálymentesítés) olyan identitáserősítő hatással bír, mely hosszú távon a település népességmegtartó erejét is növeli. Hozzájárul a vidéki élet minőségének javulásához, elősegíti a turizmust helyi szinten, támogatja az egyházat, mint helyi civil képviseletet. Az akciócsoport területén 19 helyi védelem alatt álló építmény felújítása valósul meg a támogatásnak köszönhetően.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség épített örökségének megőrzése, helyreállítása, fejlesztése


▪ A Vértes-Gerecse akciócsoport területén egymás szomszédságában élnek tót, sváb, magyar, cigány nemzetiségek, melyek jelenlétét, kultúráját gyakran csak a leromlott állapotú, jobb sorsra érdemes épületek jelzik. A települések általános fizikai megjelenése, a települések arculatát meghatározó épületek, valamint a közösségi rendezvényeknek helyet adó településközpontok, azokat övező épületek állapota nem megfelelő. A lakossági fórumokon és a települési adatlapokon is hangsúlyosan szerepelt a települési infrastruktúra ilyen irányú fejlesztése is.

Helyzet/ adottság

▪ A vidéki térség, a kistelepülések turisztikai vonzerejének, valamint lakosságmegtartó erejük növelése érdekében a települések arculatát javítani kell, viszont az önkormányzatok, civil szervezetek, egyházak nem rendelkeznek elegendő anyagi erőforrással, hogy a felújításra szoruló épületeknek visszaadják régi pompájukat.


▪ A települések hagyományos arculatának rehabilitációja („Faluvédelem”, egyedi településkép megőrzése, helyreállítása, fenntartása); a védelem alatt ugyan nem álló, de a település megjelenésében fontos szereppel bíró, a helyi lakosság számára fontos épületek külső felújítása elsősorban a településközpontok és a forgalmas, helyi turisztikai látványosságokhoz közvetlenül vezető útvonalak mentén. Cél, hogy a közösség számára fontos épületek új színt kapjanak, felújításukkal, korszerűsítésükkel újra a falu büszkesége, és építészeti értékei legyenek, megfelelő környezetet biztosítva a közösségi, kulturális rendezvényeknek is. Kiegészíti 2080 és 2813-t, valamint szorosan kapcsolódhat 2813-hoz és 4138, 3967-hez. .

Megoldási javaslat

▪ A helyi közösséget nagyon változatos, színes települések alkotják. Az egyediség megtartása mellett az egy irányba mutató környezettudatos és értékőrző fejlesztéseknek köszönhetően az akciócsoport területén javul a településkép, nő a helyi lakosok elégedettsége és 2015-ig valamennyi településen megvalósul a közösség életében fontos funkciókat betöltő épületek külső felújítása a támogatásnak köszönhetően. A fejlesztések identitáserősítő hatással is bírnak, mely hosszú távon a települések népességmegtartó erejét is növelik.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 29/57 Kód: KD-51-SzF-1-02 Sorszám: 4139Prioritás: A Vértes–Gerecse térség természeti, épített és kulturális értékeinek megmentése és hosszú ...

Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség kulturális értékeinek megőrzése, a helyi identitástudat erősítése


▪ A Vértes-Gerecse térségre jellemző sajátosság a nemzetiségi sokszínűség. Egymás szomszédságában élnek a tót, sváb, magyar, cigány nemzetiségek. Élő, és számos elfeledett hagyományuk ápolása, megismerése a vidék fogalmához kapcsolódó kötelesség. 16 településen működik kisebbségi önkormányzat, mely a helyi nemzetiségek érdekeit aktívan képviseli. Látványosan fejlődik a kulturális turizmus is. Csákváron Paulini Béla emlékére a Gyöngyös Bokréta Mozgalom felelevenítése folyik. Az Eszterházy örökség is több települést érint.

Helyzet/ adottság

▪ A települések többségén nem indult meg a régi tárgyak, használati eszközök, hagyományok, értékek gyűjtése. A meglévő gyűjtemények közül sok nincs megfelelő módon, vagy megfelelő helyen tárolva, nem mutathatók be, nem járulnak hozzá a helyi közösség identitásának formálásához, a múlt megismeréséhez. Egy jól megszerkesztett kiadvány, bemutatóhely turisztikai szempontból is fontos lehet.


▪ A települések történelmének, hagyományainak felkutatása, szerkesztése és megjelentetésük különböző formában (könyv, CD, film, hanganyag) a helyi civil szervezetek és a lakosság bevonásával. A feltárt hagyományok (pl. Paulini „Gyöngyös Bokréta Mozgalom”) újjáélesztése érdekében az újbóli bemutathatóságra is forrást kell biztosítani, akárcsak a hagyományőrző csoportok támogatására. Néprajzi gyűjtemények kialakítása, melyekben a helyi értékek bemutatása mellett ki lehet próbálni a kézműves mesterségeket. „Vércse Kincse sarok” kialakítása, ahol a helyben előállított termékek kiállítása található. Helyi, országos védelem alatt álló épületek, építmények felújítása nem támogatható. A Falumegújítás és fejlesztésben külsőleg megújított épületekben a külső megújítást kiegészítő belső felújítás támogatható. A kérelem elbírálásánál előnyt élveznek a szektorok közötti és/vagy települések közötti együttműködések.

Megoldási javaslat

▪ Az intézkedés hozzájárul a térség kulturális örökségének megőrzéséhez, erősíti a civil szerveződéseket és növeli a lakosság identitástudatát, a kisebbségi hagyományok bemutatását segíti elő. E mellett a kiadványok, térképek, prospektusok, CD, filmanyagok a térség turisztikai vonalú fejlesztését is támogatják. A Vértes-Gerecse térségében legalább 15, különböző értékek dokumentálása valósul meg 3 éven belül. 3 hagyományőrző program kerül bemutatásra a térségben, valamint legalább 4 településen új tájház, gyűjteményes hely kialakítása valósul meg. Néptánc csoportok az autentikus ruházatot tudják beszerezni.

Várható eredmény


▪ a tevékenységgel érintett épületrészhez tartozó épület belső felújítása, átalakítása, (elszámolható költségek max. 60%-a); új és használt eszközbeszerzés az elszámolható kiadás max. 30%-ig, ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés;










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 30/57 Kód: KD-51-GF-B-01 Sorszám: 1842Prioritás: A Vértes–Gerecse térség jövedelemtermelő és versenyképességének, valamint önellátó képessé...

Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség mező- és erdőgazdálkodásának fejlesztése


▪ A térség mezőgazdasága fejlettnek (értsd intenzív) tekinthető, elsősorban a Kisalföld, Bársonyos és Vértesalja magas aranykoronájú mezőgazdasági területein, de mind több vidéken (pl. Zámolyi-medence) láthatók az extenzív, tájfenntartó gazdálkodási formák is. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató közül kettő végez mezőgazdasági tevékenységet: az Aranykocsi és az Agricola ZRt. A kistermelők elsősorban gabonát, cukorrépát, burgonyát és szőlőt termesztenek. Az állattenyésztés területén a marha, sertés és a szárnyasok is megtalálhatók.

Helyzet/ adottság

▪ A mezőgazdasági vállalkozások és a közel 2000 őstermelő helyzetét nehezíti piacvesztésük, illetve támogatottságuk csökkenése, valamint kiszámíthatatlansága. A mezőgazdasági termelésben használt gépek és berendezések átlagos életkora 11-13 év, nagy a szántóföldi gazdálkodási aránya. A versenyképesség fokozása nem valósítható meg technikai-technológiai megújulás nélkül, melyhez nem áll rendelkezésre megfelelő tőke.


▪ Az agrárágazat további modernizációja, a technológiai hiányosságok megszüntetése, a termelést és az értékesítést elősegítő információs rendszerek bevezetése, ezáltal a versenyképesség és a fenntarthatóság javítása. Az üzemben előállított mezőgazdasági termékek feldolgozásával növelni kell a hozzáadott értéket. Az innováció, a jó minőségű termékek előállítása, az energia- és költségtakarékos módszerek alkalmazása, valamint a környezetvédelem (pl. Nitrát Irányelv) kiemelt fontosságúak. A nőket, rokkantakat, vagy a roma kisebbség tagjait foglalkoztató jelentkezők előnyt élveznek. Kiegészíti 398, 1844-es HPME-t.

Megoldási javaslat

▪ A helyben élőállított, a Vértes-Gerecse térségre jellemző termékek versenyképessége nő, mennyiségi és minőségi szempontból is kielégítő lesz a választék, a gazdálkodások stabilitása és kiszámíthatósága nő. Javul a közösségi önellátás, erősödik a „Termelj helyben, fogyassz helyben” szemlélet, előtérbe kerül a minőségi agrártermelés és az energia-ellátása biomassza vagy megújuló energiaforrások felhasználásával. 5 db üzemi diverzifikáció, valamint 120 birtok technológiai fejlesztése valósul meg.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 31/57 Kód: KD-51-GF-A-01 Sorszám: 398Prioritás: A Vértes–Gerecse térség jövedelemtermelő és versenyképességének, valamint önellátó képessé...



▪ Mezőgazdasági termelés és vidékfejlesztés szempontjából sokszínű adottságokkal bír a Vértes-Gerecse térség. A településeken élők életvitelében szinte generációk szerint más-más tevékenység dominált, alkalmazkodva a változásokhoz. A többségében közösségalapú tradíciókat követő lakosság az 50-es évekig dominánsan önellátó jellegű, település és talaj-specifikus mezőgazdasági tevékenységet folytatott, melyet a nagyüzemi gazdálkodás váltott fel a rendszerváltásig, miután jelentős földterületek kerültek magángazdák tulajdonába.

Helyzet/ adottság

▪ A mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozások és a közel 2000 őstermelő helyzetét nehezíti piacvesztésük, illetve támogatottságuk csökkenése, valamint kiszámíthatatlansága. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató közül csak kettő végez mezőgazdasági tevékenységet, a mezőgazdaságon belül a munkahelyek száma is csökken.


▪ Az agroturizmushoz, a kézműves tevékenységekhez; műszaki és szociális szolgáltatásokhoz; szabadidős tevékenységekhez; Non-Annex termékek feldolgozásához; erdészeti faiskola létrehozásához; megújuló energiaforrások használatához kapcsolódó technológiai fejlesztések. Szabadalom, engedély vagy gyártási technológia megvásárlása, marketingtevékenység, minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének támogatása. A sajátos értékesítésű, egyedi minőségű („VerCsikum”) termékek, az innovatív gazdálkodási technikák elterjedését és a minőségi szolgáltatások kialakulását szolgáló projektek megvalósítása preferált. A Vértes-Gerecse akciócsoport egyik feladata ezek összehangolása. Kiegészíti 1842, 4025-t. Természetes személyek esetében gazdaságon belüli fejlesztések támogathatóak. Jogi személyek esetében azon jogi személyek gazdaságon belüli fejlesztései támogathatók, amelyek mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelme meghaladja az összes bevételük 50%-át. Önkormányzati alapszolgáltatások nem támogathatók. Működési költség nem számolható el.

Megoldási javaslat

▪ A gazdálkodók, az eddig jórészt mezőgazdaságból származó jövedelemmel rendelkező háztartások kiegészítő jövedelemhez jutnak, termelő és szolgáltató tevékenységeik változatosabbak lesznek, környezeti és társadalmi értelemben is fenntartható fejlesztések és „több lábon álló gazdaságok” jönnek létre. A helyben élőállított, a Vértes-Gerecse térségre jellemző termékek megjelennek a helyi piacokon, javul a közösségi önellátás, erősödik a „Termelj helyben, fogyassz helyben” szemlélet. Agrárágazaton kívüli 5 új munkahely megteremtése és 10 megtartása.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 311 A nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 32/57 Kód: KD-51-GF-B-02 Sorszám: 1843Prioritás: A Vértes–Gerecse térség jövedelemtermelő és versenyképességének, valamint önellátó képessé...



▪ A térség mezőgazdasága fejlettnek (intenzív) tekinthető, elsősorban a Kisalföld, Bársonyos és Vértesalja magas aranykoronájú mezőgazdasági területein, de mind több vidéken (pl. Zámolyi-medence) láthatók az extenzív, tájfenntartó gazdálkodási formák is. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató közül kettő végez mezőgazdasági tevékenységet: az Aranykocsi és az Agricola ZRt. A mezőgazdasági kistermelést folytató gazdálkodók elsősorban gabonát, cukorrépát, burgonyát és szőlőt termesztenek. Az állattenyésztés területén minden húsállat megtalálható: mar

Helyzet/ adottság

▪ A mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozások és a közel 2000 őstermelő helyzetét nehezíti piacvesztésük, illetve támogatottságuk csökkenése, valamint kiszámíthatatlansága, továbbá az információszerzés, az aktuális fejlesztési lehetőségek ismeretének hiánya. A gazdák számítástechnikai ismerete fejlesztésre szorul, a piaci információszerzés rendszerét ki kell építeni, megfelelő hozzáférést biztosítva ez utóbbihoz.


▪ A mezőgazdasági termelők számítástechnikai eszközök használatának elősegítése és fejlesztése a GAZDANet program segítségével. 0 és 4 EUME közötti gazdaságmérettel rendelkező, regisztrált termelők kis számítástechnikai berendezések vásárlására kapnak támogatást, majd kötelező számítástechnikai képzést. Elősegíti 1842, 1844 megvalósulását.

Megoldási javaslat

▪ Az eszközbeszerzés támogatása és a képzés képessé teszi a gazdákat, hogy az interneten keresztül információt szerezzenek, használják a számítástechnika nyújtotta lehetőségeket. Az innovatív készség fejlesztése, közösségi életbe való bekapcsolásuk és a korszerű gazdálkodási ismeretek terjesztése is a program hatásai között szerepel. A tájékozottságnak köszönhetően nő a versenyképesség, és megvalósul a kommunikációs akadálymentesítés. Az esélyegyenlőség megvalósulása érdekében valamennyi támogatásra jogosult részt vesz a GAZDANet programban.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 33/57 Kód: KD-51-SzF-A-21 Sorszám: 2834Prioritás: A Vértes–Gerecse térség jövedelemtermelő és versenyképességének, valamint önellátó képessé...



▪ A térség mezőgazdasága fejlettnek (intenzív) tekinthető, elsősorban a Kisalföld, Bársonyos és Vértesalja magas aranykoronájú mezőgazdasági területein, de mind több vidéken (pl. Zámolyi-medence) láthatók az extenzív, tájfenntartó gazdálkodási formák is. A mezőgazdasági kistermelést folytató gazdálkodók elsősorban gabonát, cukorrépát, burgonyát és szőlőt termesztenek. Az állattenyésztés területén minden húsállat megtalálható: marha, sertés és a szárnyasok.

Helyzet/ adottság

▪ A mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozások és a közel 2000 őstermelő helyzetét nehezíti piacvesztésük, illetve támogatottságuk csökkenése, valamint kiszámíthatatlansága, termékeikkel nem tudnak helyben megjelenni, mivel 32 településen egyáltalán nincs helyi piac, 5 településen pedig fejlesztésre szorul.


▪ A településeken alapvetően a helyben megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítési feltételeinek javítása céljából új piacok létrehozására, meglévők fejlesztése, bővítése. Ízléses, a település megjelenéséhez, faluképhez illeszkedő elárusítóhelyek kialakítása, ahol a környező településekről érkezők is árulhatják portékájukat. A piacokon a helyi őstermelők, illetve vállalkozások által előállított termékek jelenhetnek meg (sajátos értékesítésű, egyedi minőségű („VerCsikum”) termékek). A minőségi szolgáltatások kialakulását szolgáló projektek megvalósítása preferált.Szinergia hatást fejt ki a 1842, 4021, 4025 HPME-vel.

Megoldási javaslat

▪ A helyben élőállított, a Vértes-Gerecse térségre jellemző termékek ismertté és keresetté válnak, a termelők versenyképessége nő, mennyiségi és minőségi szempontból is kielégítő lesz a választék, a gazdálkodások stabilitása és kiszámíthatósága nő. Javul a közösségi önellátás, erősödik a „Termelj helyben, fogyassz helyben” szemlélet, előtérbe kerül a minőségi agrártermelés. Legalább 2 új helyi piac kerül kialakításra és 5 db fejlesztése valósul meg.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: A Vértes Gerecse térség iparát alkotó vállalkozói szektorok (mikrovállalkozások (helyi és ...

Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ A Vértes-Gerecse térség területén az aktív vállalkozások száma alapján 21 % részesedéssel első helyen áll a kereskedelmi és javítás-szolgáltatás szektor. Foglalkoztatottak számát tekintve is a 2. helyen áll, ez azt jelenti, hogy az összes foglalkoztatottból 12 % ebben a szektorban dolgozik. A szolgáltatások fejlesztése prioritást élvez, olyan hiány szolgáltatások beindítás, amelyhez a szükséges munkaerő – kisebb átképzések után - rendelkezésre áll.

Helyzet/ adottság

▪ A régóta e szektorban tevékenykedő mikrovállalkozók a piaci igények elmaradása miatt fejlesztéseket alig tudtak végezni. A nagyobb ingázást is csökkentheti, ha kisebb helyi szolgáltató vállalkozások jönnek létre az elkövetkező évek vidékfejlesztési változásai miatt. Igény lesz pl. kerékpárkölcsönzőre, és javítóra, lószerszámkészítőre és javítóra, takarítócégekre, kertészekre, kisebb kereskedelmi egységekre stb.


▪ A változó igényeknek eleget kell tenni új szolgáltatások bevezetésével. A kezdő vállalkozásoknak az önerőt akár a munkanélküliek újrakezdési kölcsöne is jelentheti, amely mellé felvehető a mikro vállalkozásoknak nyújtott támogatás. A lakosság és a turisták a szolgáltatásokat modern technikai háttérrel rendelkező szolgáltatóktól vehetik igénybe. Korszerűsítés érdekében új eszközökre, technológiára lesz szükség. Ezeket a megoldásokat tudják támogatással végrehajtani. Az innovatív, a térség adottságait figyelembevevő gazdálkodási technikák elterjedése és a minőségi szolgáltatások kialakulását szolgáló projektek megvalósítása preferált. Kapcsolódik 4138, 2059, 2064 HPME-k megvalósításához.

Megoldási javaslat

▪ A térségben 20-25 új vállalkozás beindulására és legalább 15-20 meglévő szolgáltató fejlesztésére lehet számítani 2013-ig. Összességében a helyben létrehozott új munkahelyek száma 11, a megtartott munkahelyek száma pedig 20. Csökken a munkahely hiány miatti elvándorlás. A Vértes-Gerecse akciócsoport egyik feladata ezek összehangolása.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Építőipar

▪ A Vértes-Gerecse térség területén az aktív vállalkozások száma alapján 18 % részesedéssel a harmadik helyen áll az építőipari szolgáltatási szektor. Foglalkoztatottak számát tekintve is a 4. helyen áll, az összes foglalkoztatottból 8 % dolgozik az építőiparban. A szükséges munkaerő rendelkezésre áll, csak helyben kell számukra munkát biztosítani, mivel a régóta e szektorban tevékenykedő mikrovállalkozások a helyi fejlesztések elmaradása miatt jórészt más településeken tudtak munkát vállalni.

Helyzet/ adottság

▪ A Vértes-Gerecse térség területén az épített örökség védelméhez és egyéb építési jellegű beruházások megvalósításához elengedhetetlenül szükséges a jól képzett, megfelelő technológiát alkalmazó, jól felszerelt építőipari vállalkozások jelenléte. A mikro-vállalkozások akár 1 személyes foglalkoztatók is lehetnek, de építőbrigádok is létesülhetnek az igények alapján.


▪ A kezdő vállalkozásoknak az induláshoz vagy a fejlesztésekhez az önerőt a munkanélküliek újrakezdési kölcsöne is jelentheti, amely mellé felvehető a mikrovállalkozásoknak nyújtott támogatás. Ezzel a „kényszervállalkozók” indulása megkönnyíthető. A korszerűsítés érdekében új eszközökre, technológiára lesz szükség, a minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetésével javul a vállalkozások versenyképessége, a közbeszerzési eljárásokon is nagyobb eséllyel indulnak. Fontos szempont, hogy az építőiparban a kevésbé képzett munkaerő is könnyen alkalmazható. Kapcsolódik a 2067, 2080, 2755, 4138, 4010 HPME-k megvalósításához. Az építőipari vállalkozások támogatása, illetve új építőipari vállalkozások létrehozásának támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Kisebb helyi építőipari vállalkozások megerősödését, újak létrejöttét eredményezi. A dolgozóknak lehetőségük lesz saját vállalkozásban lakóhelyükön folytatni szakmájukat. Az önkormányzatok és a lakosság modern technikai háttérrel rendelkező szakemberekből válogathat. A térségben 10 új vállalkozás beindulására és legalább 15 meglévő fejlesztésére lehet számítani 2013-ig. Összességében a helyben létrehozott új munkahelyek száma 15, a megtartott munkahelyek száma pedig 20. Csökken a munkahely hiány miatti elvándorlás.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A kistelepüléseken jelenleg a szépségipar ágazati közül elsősorban a fodrászat ami megtalálható. Kozmetika, pedikűr, manikűr, masszázs, wellness stb. szolgáltatások jellemzően a városokban elérhetők, holott a kistelepüléseken is igény és kereslet jelentkezik irántuk.

Helyzet/ adottság

▪ A frissen végzett szakemberek önerő hiányában nem tudnak saját üzlethelyiséget kialakítani lakóhelyükön, a városokban keresnek munkát, mely különösen érzékenyen érinti a családanyákat, hiszen a szépségipar elsősorban nőket foglalkoztat.


▪ A változó igényeknek eleget kell tenni új szolgáltatások bevezetésével. A szépségipari vállalkozások támogatása a kistelepüléseken. Modern, a mai kor követelményeinek megfelelő üzlethelyiségek kialakítása, korszerűsítése, eszközbeszerzés, megfelelő marketingtevékenység, melynek következtében nő a vállalkozások versenyképessége és fenntarthatósága. A minőségi szolgáltatások kialakulását elősegítő projektek megvalósítása preferált. A megoldási javaslat kifejezetten a nők helyben történő foglalkoztatására irányul. Kiegészíti a 2067, 4029 HPME-ket, kapcsolódhat 4138, 4010-hez.

Megoldási javaslat

▪ Javul a vidéken elérhető szolgáltatások száma és minősége, mely hozzájárul a vonzó településkép kialakításához is. A helyben élők életminősége, valamint a közösségi önellátás javul. Legalább az akciócsoport településeinek felén megjelenik új szolgáltatás, a támogatásoknak köszönhetően kialakított új munkahelyek száma 9, a megtartott munkahelyek száma pedig 13.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok

▪ A Vértes-Gerecse térség területén a szállításnak, raktározásnak a részesedése az aktív vállalkozások száma alapján 6 %. Hasonló helyen áll a foglalkoztatottak számát tekintve is, 7% dolgozik ebben a szektorban. Ennek oka valószínűleg az, hogy a kiszolgálás városhoz kötődik, és az ipari parkok a városok (Tatabánya, Komárom, Székesfehérvár) mellett jöttek létre. A térség közlekedési adottsága kedvez annak a tendenciának, hogy a V-G térség területén a logisztikai beruházásokhoz a vidéki községek külterületeit is igénybe vegyék.

Helyzet/ adottság

▪ Az iparterületek, raktárbázisok növekedéséhez elengedhetetlenül szükséges a jól képzett, megfelelő technológiát alkalmazó szállítmányozó vállalkozások jelenléte. Ugyancsak szükséges a raktárakban a kiszolgáló személyzet biztosítása, amely a helyi munkalehetőségek számát fogja növelni. A jelenleg városokhoz kötődő ipari parkokban dolgozóknak lehetőségük lesz saját vállalkozásban, lakóhelyükön folytatni szakmájukat.


▪ A szállítás területén egyrészt a személyszállítás, másrészt az áruszállítás eszközrendszerének fejlesztése. A „kényszervállalkozók” indulásának megkönnyítése, a saját gépkocsival is végezhető „céltaxi” és mikrobuszos közlekedés fellendítése. Emelkedni fog a biomassza alapú fűtésrendszer is, amely viszont nagytömegű termék szállítását igényli majd. A nagyobb teherszállítmányozásra szakosodott vállalkozóknál a minőségbiztosítási rendszerek és szabványok bevezetésével, marketinggel javul versenyképességük, a közbeszerzési eljárásokon is nagyobb eséllyel indulnak Előnyben részesítendők az új munkahelyek teremtését biztosító fejlesztések. Kapcsolódik 1844, 2031 HPME-khez. Gépjármű vásárlás nem támogatható.

Megoldási javaslat

▪ A térségben 5-7 új vállalkozás beindulására és legalább 7 meglévő szolgáltató fejlesztésére lehet számítani az igényeknek megfelelően személy, vagy áruszállításra szakosodva. Összességében a helyben létrehozott új munkahelyek száma 15, a megtartott munkahelyek száma pedig 20. Csökken a munkahely hiány miatti elvándorlás, nő a helyben foglalkoztatottság.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A Vértes-Gerecse térség területén az aktív vállalkozások száma alapján 12 % részesedéssel negyedik helyen, míg az összes foglalkoztatottból 36 % ebben a szektorban dolgozik. Ez a magas arány jórészt a Vértesi Erdő Zrt-nek, valamint a Vértesi Erőmű Zrt-nek köszönhető, mely ez energiapiac mellet 2265 foglalkoztatottjával a munkaerőpiacot is nagymértékben meghatározza. A városok szélére települő ipari parkokban a nagyobb cégek mellett jelen vannak a kisebb léptékű közepes és kisvállalkozások is elsősorban az ipari és a szolgáltatói szektorban.

Helyzet/ adottság

▪ A Vértes-Gerecse térség ipari központjai nagyban meghatározzák a térség településeinek gazdaságát és vállalkozóinak helyzetét, mely a feldolgozóipar fejlesztésével, a helyben élőállított és megtermelt javak értéknövelő feldolgozásával csökkenthető. A másik fontos, hiánypótló fejlesztés lehet a különböző ipari melléktermékek, hulladékok feldolgozása, újrahasznosítása.


▪ A Vértes-Gerecse településein a feldolgozóipari mikrovállalkozások támogatása, illetve létrehozásának támogatása, melyek alkalmassá válnak az ipari parkokban, erdészetben és mezőgazdaságban keletkező hulladékok, melléktermékek hasznosítására; a lakossági szelektív hulladékgyűjtésből és a lomtalanításkor jelentkező vegyes hulladék szelektálására, újrahasznosítására több település vonatkozásában is. A modern technológiák bevezetése, a minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerek bevezetése javítja versenyképességüket és a környezeti fenntarthatóságot is biztosítja, mely különösen fontos a két natúrpark területén. Szinergia hatás 4316-tal, kapcsolódik 1842, 398, 1844 HPME-khez. A KEOP-tól a lehatárolás alapja a kedvezményezettek köre.

Megoldási javaslat

▪ A feldolgozóipari cégek termelése erőteljesen élénkül, termékeik kereslete javul, kapacitásaik kihasználtsága növekszik. A feldolgozatlan és sokszor illegális hulladéklerakókon elhelyezett hulladék mennyisége csökken. A térségben 9 új vállalkozás beindulására lehet számítani 2013-ig. Összességében a helyben létrehozott új munkahelyek száma 7, a megtartott munkahelyek száma pedig 11.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A Vértes Gerecse térséget gazdasági szempontból az ipar jellemzi elsősorban. Főleg a bányászat, és villamos energia, feldolgozóipar szektor, mivel ők a legnagyobb foglalkoztatók. A vállalkozások szektor szerinti megoszlásában is a 4. helyen áll. A 2 Natúrpark területén magas az erdősültség, országos átlag feletti a természetvédelmi terület aránya. 20 településen országos jelentőségű, 22 településen helyi jelentőségű védett területek találhatók. A VÉRT Rt-nél a retrofit programmal a légszennyezés (kéndioxid kibocsátás) minimálisra csökkent.

Helyzet/ adottság

▪ Az ipar jelenléte a környezetre komoly kihatással van, miközben a Vértes Natúrpark már működteti, a létesülő Gerecse Natúrpark pedig szintén rekreációs programok megvalósítását tervezi egyik turisztikai célként. Új vállalatok létesítését szigorú szakhatósági engedélyezési folyamat előzi meg. A vállalatok többsége még nem tudatosan, hanem kényszerből védekezik a környezetszennyezés ellen.


▪ Az ipari cégeket ösztönözni kell, hogy környezetbarát technológiát alkalmazzanak. Az induló üzemek létesítésénél ez már alapvető szempont. Abban az esetben, ha porszűrő, zajvédő, stb. elemeket építenek be a technológiai sorba, a támogatás intenzitása magasabb lesz. Különösen a környezetterhelés csökkentését és a fenntarthatóság előtérbe kerülését kell támogatni. Zaj és porvédő ültetvények telepítésének támogatása. Elősegíti a 3095, 2959, 2944, 3013 energia hatékony és környezetkímélő megvalósítását.

Megoldási javaslat

▪ Megújuló energia használata (biogáz, napenergia) csökkenti a további káros anyagok keletkezését. Az akciók eredményeképpen kevesebb hulladék (ipari és háztartási) keletkezik a térségben. A támogatás hatására a nagyobb lég és zajszennyező társaságok beruházásaiknál alkalmazzák az ajánlott technológiákat. Kistelepüléseken a megelőző intézkedések bevezetésével ipari cégek is letelepednek, emelkedik a helyi munkahelyek száma.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 40/57 Kód: KD-51-GF-2-01 Sorszám: 4025Prioritás: A Vértes–Gerecse térség jövedelemtermelő és versenyképességének, valamint önellátó képessé...



▪ A Vértes-Gerecse térségében számos olyan terület található (pl. a Zámolyi-medence a Vértes előterében), amely ideális feltételeket kínál olyan ésszerű, ökológiai szempontokat figyelembe vevő gazdálkodási formák alkalmazásához, amelyek a hasznosítás mellett hozzájárulnak a kapcsolódó népi életformák, néprajzi értékek fenntartásához és újjáélesztéséhez, valamint a fajtanemesítés szempontjából is értékes ősi növény- és háziállat fajták megőrzéséhez.

Helyzet/ adottság

▪ A tájjal való gazdálkodásnak (mező-, erdő- és vízgazdálkodás) egyik lehetséges módja a környezet- és természetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő élelem- és iparianyag-termelés. A társadalom és a gazdálkodók ma még inkább csak a gazdaság szemszögéből közelítik meg a kérdést. Az egészséges természeti környezetnek viszont nincs pénzben kifejezhető ára, ezért a megőrzéséért végzett munka elismertsége sem megfelelő. A térségben nem általános a biotermesztés.


▪ A Vértes-Gerecse térségben természetgazdálkodási programok kidolgozásának, alternatív, speciális mezőgazdasági termesztési módszerek bevezetésének, a biogazdálkodás meghonosításának és népszerűsítésének, a biogazdálkodásra való áttérésnek a támogatása. A program az egész termékút kialakítását (termelés, feldolgozás és értékesítés) helyezi előtérbe. A szemléletformálás után a Vértes-Gerecse térségben előállított termékek révén az őstermelők, mikrovállalkozások versenyképessége nő. Javul a közösségi önellátás, erősödik a „Termelj helyben, fogyassz helyben” szemlélet, előtérbe kerül a minőségi fogyasztás. A támogatást termelésre azok a termelők vehetik igénybe, akik valamely feltétel miatt az ÚMVP I- II. tengelyből kizártak (pl. területméret), vagy bemutatóhely kialakítása érdekében igénylik és a megtermelt terméket az előállítás helyszínén, vagy 30 km-es körzetben lévő településen közcélra értékesítik (közétkeztetés). Előnyben részesülnek a közösségi összefogással, több termelő bevonásával megvalósuló programok.

Megoldási javaslat

▪ A program eredményeként a szemléletformálásnak köszönhetően több házikertben termelnek ökoszemlélettel, így javul a lakosság egészsége, a megtermelt terményeket a falusi szállásadóknak, közétkeztetésben tudják értékesíteni. Elterjedhetnek a Vértes-Gerecse térségre jellemző haszonnövények és állatfajták. A vegyszerhasználat intenzitása csökken. 4 új, a környezet- és természetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő gazdaságból kikerülő termékeket előállító és értékesítő szervezet kezdi meg működését. További 6 már meglévő vállalkozás személyi és tárgyi fejlesztést hajt végre, ahol a magasabb kézimunka igény miatt több új munkahely létesül.

Várható eredmény


▪ Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (max 20%); új technológia, gépek, berendezések, eszközök beszerzésének költségei (max 30%), szállítás, üzembe helyezés, betanítás költségei; marketing tevékenység költségei; az Európai Mez










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A Vértes-Gerecse térség területén 8 % vállalkozás nyújt egyéb szolgáltatást. Közülük is kevés a tipikus szaktanácsadást végzők száma. A kormányzat hálózati szakemberei részben látják csak el a szükséges feladatokat, a kamarák a térség településein nincsenek jelen. A mikrovállalkozók magas hányada kezdő és/vagy kényszervállalkozó. A regisztrált munkanélküliek közül kikerülő, támogatásból kezdő vállalkozóknak kötelező vállalkozói ismeretekről tanfolyamot elvégezni.

Helyzet/ adottság

▪ Hiánypótló szolgáltatások a szaktanácsadásban is vannak, bár ezeket körzetesítve lehet igénybe venni, utazni kell az érdeklődőknek érte. Csak a falugazdászok járnak ki a településekre heti rendszerességgel. A vállalkozások felkészítése szükséges lehetőség, a vállalkozói ismeretek elsajátításával, a piaci elemzésekkel csökkenthetők a későbbi kudarcok, kevesebben mennek csődbe.


▪ Katalizátora a 4021, 4138, 4025 HPME-knek és kiegészíti 4404-et. Projektgenerálást, menedzselést, szaktanácsadást végző mikrovállalkozások fejlesztése, illetve elindítása. A székhelyek, telephelyek, irodák korszerűsítése, eszközállomány fejlesztése. Előnyben részesítendők az új munkahelyek teremtését biztosító fejlesztések.

Megoldási javaslat

▪ A vállalkozások száma piacképes környezetben emelkedik. A tervezetett, előre jól átgondolt, megfelelő ismeretekkel rendelkező vállalkozások kisebb arányban mennek csődbe, kerülnek likviditási nehézségbe. A térségben 2 új cég és 3 régebbi nyújt szakmai segítséget az agrár és turisztikai vállalkozásoknak.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 42/57 Kód: KD-51-GF-5-01 Sorszám: 4002Prioritás: A Vértes–Gerecse térség jövedelemtermelő és versenyképességének, valamint önellátó képessé...



▪ A Vértes-Gerecse akciócsoport területén elsősorban a kisvállalatok, családi vállalkozások jellemzőek, valamint közel 2000 őstermelő is található. Egyik kistelepülésen sem található gazdaságfejlesztési szervezet, ipari kamara és agrárkamara. A HVS tervezés során és az előző LEADER+ program tapasztalatai is azt mutatják, hogy a gazdasági szféra képviselőit nehéz aktivizálni, külön figyelmet kell rájuk fordítani.

Helyzet/ adottság

▪ A gazdasági szféra képviselőinek nagyobb hányada nem rendelkezik elég ismerettel és információval, hogy hatékonyan részt vegyen és bekapcsolódon a LEADER programba, viszont a Vértes-Gerecse akciócsoport tagjai között képviseltetik magukat a gazdaságfejlesztéssel, szakmai és gazdasági érdekképviselettel foglalkozó civil szervezetek, így meg van a lehetőség gazdaságélénkítést generáló program indítására. A vidékfejlesztés speciális ágazatai (agrár, kézműves, turisztikai) nem fogtak még össze.


▪ a LEADER programban, HVS-ben megfogalmazott fejlesztések széles körben és hatékonyan valósuljanak meg. A térségen belüli kisebb szakmai konferenciák, képzések, tanulmányutak szervezése, szakhálózatok létrehozásának támogatása közös projektek kidolgozása és megvalósítása érdekében. A vidéki életformáknak megfelelő szekciók (kézműves, agrár, turisztikai) önálló kezdeményezéseinek támogatása 1-3 napos rendezvény keretében. Ezáltal a gazdasági szféra résztvevőinek készség- és képességeinek fejlesztése; a versenyképesség növelése. A gazdálkodók hálózatosodásának támogatása, natúrparkkal kapcsolatos korszerű gazdálkodási ismeretek terjesztése, stabil partnerkapcsolatok kialakítása a szakmai és gazdasági érdekképviselettel foglalkozó civil szervezetek, valamint a HVI-k, falugazdászok, szaktanácsadók bevonásával.

Megoldási javaslat

▪ A programnak gazdaságélénkítő hatása lesz, erősödik a kohézió és az érdekérvényesítés képessége. Az akciócsoport a kötelező 45%-on felül vállalt 60, illetve 50%-os forrásallokációt a gazdaságfejlesztésre, ezen program hozzásegít a rendelkezésre álló források hatékony és fenntartható hasznosítását, valamint növeli a források elérésében az esélyegyenlőséget. Valamennyi település, illetve a helyi vállalkozások számára összefogóan a térségen belül megrendezésre kerünek készség és képességfejlesztő konferenciák, tanulmányutak.

Várható eredmény


▪ rendezvények, képzések, tanulmányutak lebonyolítása, a szakmai együttműködést megalapozó adatgyűjtés, és a hozzájuk kapcsolódó marketing tev. költségei; szállás, - étkezési költség; a projekt megvalósításához kapcsolódó személyi jellegű költségek; do










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 43/57 Kód: KD-51-GF-B-05 Sorszám: 2066Prioritás: A Vértes–Gerecse térség integrált turisztikai fejlesztése

Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség turisztikai fogadóképességének javítása

Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A városokhoz kötődően egy-két magas kategóriájú kereskedelmi szálláshelyet kivéve (pl. Hétkúti Wellness Hotel**** Mór) az alacsonyabb kategóriájú, ill. a nem kereskedelmi szálláshelyek (turistaházak, falusi szálláshelyek) vannak képviselve a térségben. A rendelkezésre álló kapacitások száma többnyire elegendő, hiszen az egy főre jutó, alacsonyabb kategóriájú szálláshelyek száma 0,04, inkább a minőségi fejlesztések iránt jelentkezett igény.

Helyzet/ adottság

▪ Az alacsonyabb kategóriája kereskedelmi szálláshelyeket üzemeltetők számára a fejlesztések gátját a rendelkezésre álló saját erőforrások szűkössége, valamint a vendégforgalom nagyfokú szezonalitása jelentik. A turisztikai arculat vonzóbbá tétele elválaszthatatlan a szálláshelyek fejlesztésétől. A vendégkör megszerzéséhez, de még inkább megtartásához elengedhetetlen az adott helyszínhez kötődő szolgáltatás-csomag is,


▪ A meglévő kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése és új férőhelyek teremtése. Meglévő szálláshelyek kapacitásnövelése és minőségének fejlesztése, a szálláshelyekhez kapcsolódó komplex-szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges infrastrukturális beruházások (például szabadidő, vagy konferencia létesítmények, kerékpárkölcsönzés). Új szálláshelyek kiépítése azokon a helyeken, ahol az ágyszám nem elégíti ki a helyi turisztikai igényeket. Kiegészíti 4029, 2067 HPME-ket.

Megoldási javaslat

▪ A megvalósuló fejlesztések eredményeként a kereskedelmi szálláshelyek minőségi színvonala javul, és a nyújtott szolgáltatások köre bővül. 20 új munkahely létesül és a megtartott munkahelyek száma 29.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 44/57 Kód: KD-51-SzF-A-19 Sorszám: 2059Prioritás: A Vértes–Gerecse térség integrált turisztikai fejlesztése



▪ Kettő történelmi borvidékkel is büszkélkedhet a térség, ezek az Ászár-Neszmélyi és Móri borvidékek. A térség erdősültsége a Vértes és Gerecse „rengetegeinek” köszönhetően magas, az erőkben található vadállomány gazdag. Az országos kéktúra útvonal is keresztülszeli és egyre népszerűbb az évről-évre megrendezésre kerülő Gerecse 50 túra is. Horgászatra kiválóan alkalmas 6 nagyobb tóval is rendelkezik és összesen 24 településen lehet „kapás”. 17 településen található lovas sportokra kialakított infrastruktúra, elindult az ún. szekérutak kijelölése.

Helyzet/ adottság

▪ A turisták fokozódó környezet- és egészségtudatosságának köszönhetően a természeti környezet és a vidéki táj felértékelődik a szabadidő szempontjából. E mellett az idegenforgalomhoz kötődő szolgáltatások színvonala egyes területeken ala¬csony, illetve fejlesztésre szorul és a célcsoportok igényeihez nem minden esetben igazodik, hiányzik a szolgáltatások összehangolása és az ezekre vonatkozó egységes regionális kínála


▪ A lovas, vadász, erdei, horgász és borturisztikai, valamint az ezekhez kapcsolódó gasztronómiai szolgáltatások kialakítása, már működő szolgáltatások bővítése, fejlesztése. A szekérutak kijelölésének folytatása, a fogadási feltételek fejlesztése, lovas túraútvonalak kijelölése, lovas beállók, pihenők létesítése. A szinergia és a környezeti fenntarthatóság érdekében az egyes fejlesztések összehangolása szükséges; helyet kapjanak a regionális kínálatban, szem előtt tartva a Vértesi és a létrehozandó Gerecse Natúrpark eszmeiségét és értékrendszerét. Szinergia hatás 2066, 2034, 4134 HPME-kel, kiegészíti 4010-et és 4011-t.

Megoldási javaslat

▪ A növekvő idegenforgalom mellett a helyi lakosok szabadidős tevékenységei is színesednek. A fejlesztéseknek köszönhetően a magas színvonalat megkövetelő hazai és külföldi vendégek igényeinek megfelelő szolgáltatások alakulnak ki, nő a visszatérő és a több napot a térségben töltő vendégek száma, mérséklődési a szezonális turizmus. 10 új szolgáltatás valósul meg és további 22, már meglévő szolgáltatás fejlesztésre kerül, melyeknek köszönhetően 12 új munkahely létesül és a megtartott munkahelyek száma 26.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 45/57 Kód: KD-51-GF-A-11 Sorszám: 2064Prioritás: A Vértes–Gerecse térség integrált turisztikai fejlesztése



▪ A térség a természeti értékek gazdagsága mellett bővelkedik a történelmi emlékekben, emlékhelyekben, épített és kulturális örökségekben. A Vértesben már megalakult, a Gerecsében megalakulásra vár egy natúrpark, ezeket köti össze az Által-ér Fontos Érzékeny Természeti Terület. Egyre nagyobb számban érkeznek városi környezetből vendégek, akik szívesen töltik a szabadidejüket aktív pihenéssel.

Helyzet/ adottság

▪ A vendégek megtartásához elengedhetetlen a valódi élményt kínáló szolgáltatások is, amelyek sok esetben hiányoznak. A foglalkoztatottsági hely¬zet javítható a helyben található tájképi-természeti, illet¬ve kulturális örökség vonzerejének kihasználásán keresztül, valamint a fenntarthatóságot biztosítják a történelmi, földrajzi és kulturális hátteret, adottságokat megőriző, megmutató és megismertető fejlesztések.


▪ A Vértes - Gerecse - Által-ér völgye természeti adottságaira, közösségi-kulturális és gasztronómiai örökségére, mint vonzerőre épülő minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, már működő szolgáltatások bővítése, a kapcsolódó gasztronómiai szolgáltatások fejlesztése előtérbe helyezve a natúrpark cím kínálta lehetőségeket és feladatokat. A szolgáltatások összehangolása, úgy hogy egymást erősítsék és helyet kapjanak a regionális kínálatban. Szinergia hatás 2034, 2059, 4134 HPME-kel.

Megoldási javaslat

▪ A növekvő idegenforgalom multiplikátor-hatást fejt ki, növeli a fogyasztók számát a Vértes-Gerecse területén, elősegíti gazdaságok és kistermelők által előállított termékek közvetlen forgalmazását, és élénkíti a helyi piacok forgalmát is. Innovatív, a térség sajátosságaira épülő fejlesztések valósulnak meg. 7 új szolgáltatás valósul meg és további 13, már meglévő szolgáltatás fejlesztésre kerül, melyeknek köszönhetően 14 új munkahely létesül és a megtartott munkahelyek száma 30.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 46/57 Kód: KD-51-GF-A-09 Sorszám: 2067Prioritás: A Vértes–Gerecse térség integrált turisztikai fejlesztése



▪ A városokhoz kötődően egy-két magas kategóriájú kereskedelmi szálláshelyet kivéve (pl. Kiss Hotel**** Tata) az alacsonyabb kategóriájú, ill. a nem kereskedelmi szálláshelyek (turistaházak, falusi szálláshelyek) vannak képviselve a térségben. A Vértes-Gerecse területén, Gánt településen működik a Fecskepalota – az ország egyetlen alapítványi fenntartású üdülője –, mely évente 1600 fő sérült, fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személy számára nyújt szolgáltatást. Ezen felül Kömlőd település is tervezi hasonló szolgáltatás kialakítását.

Helyzet/ adottság

▪ A nem kereskedelmi kategóriájú kereskedelmi, valamint az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyeket üzemeltetők számára a fejlesztések gátját a rendelkezésre álló saját erőforrások szűkössége, valamint a vendégforgalom nagyfokú szezonalitása jelentik. A vendégkör megszerzéséhez, de még inkább megtartásához elengedhetetlen az adott helyszínhez kötődő szolgáltatás-csomag is, amely sok esetben hiányzik.


▪ A falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi magánszálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése, valamint az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek (gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor, turistaház) és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő egységek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, és szolgáltatásainak fejlesztése. Kiegészíti 2066, 4029 HPME-t.

Megoldási javaslat

▪ A megvalósuló fejlesztések eredményeként a vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi turizmust kiszolgáló szálláshelyek minőségi színvonala javul, és a nyújtott szolgáltatások köre bővül. A Vértes - Gerecse - Által-ér völgye épített és természeti örökségére épülő, a gyerekek, fiatalok és hátrányos helyzetűek szabadidős elfoglaltságára megfelelő alternatívát nyújtó táborok, közösségi terek kialakítása, fejlesztése. 10 új munkahely létesül és a megtartott munkahelyek száma 19.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 47/57 Kód: KD-51-GF-2-02 Sorszám: 4029Prioritás: A Vértes–Gerecse térség integrált turisztikai fejlesztése



▪ A Vértes-Gerecse térségben – a városok kivételével – túlsúlyban vannak a nem kereskedelmi szálláshelyek (pl. turistaházak a Vértes és Gerecse hegységekben, falusi szálláshelyek), de mellettük is inkább szállodáknál alacsonyabb kategóriájú kereskedelmi szálláshelyek üzemelnek. Ezek a térség legfőbb vonzerejét jelentő természeti és kulturális értékek megismerésére érkező látogatók széles körének igényeit tudják kielégíteni.

Helyzet/ adottság

▪ A jelenleg elérhető szálláshely-szolgáltatások térbeli eloszlása és mennyisége azonban nem egyenletes, sok helyen minőségi fejlesztés is szükséges. A fejlesztésekhez igénybe vehető már futó és a közeljövőben tervezett támogatási konstrukciók nem mindenki számára elérhetőek (magas minimum összköltség), illetve bizonyos szálláshely-típusok kialakítását és fejlesztését nem is támogatják.


▪ Az egyéb pályázati konstrukciókból kizárt szállásadók, turisztikai szolgáltatók részére kereskedelmi és nem kereskedelmi szálláshelyek (pl. kulcsosházak, 2-3 csillagos alacsonyabb kategóriájú kempingek kialakítása, 3-4 napraforgójú és 2-5 fő elszállásolására alkalmas, meglévő falusi szálláshelyek) kialakítása, minőségi fejlesztésének és komplex szolgáltatás-kínálat kialakításának támogatása. Innovatív, a helyi adottságokat, a natúrpark szellemiséget és a tartalmas, színvonalas időtöltést biztosító, a települések turisztikai termékútjai mentén kiépülő szolgáltatások támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A program eredményeként 5 új szálláshely létesül, illetve 10 hajt végre minőségi fejlesztést, 5 szolgálattás, programkínálat bővítést. Javul a térség turisztikai fogadóképessége, és az alacsonyabb kategóriájú, olcsóbb szálláshelyek a fiatalok számára, valamint a szegényebb rétegek számára is elérhető szolgáltatást kínálnak, ezáltal növelve az esélyegyenlőséget a nyaralás, szabadidő eltöltés területén. A támogatásban részesülő önkormányzatok, non profit szervezetek, természetes személyek kiegészítő jövedelemre tesznek szert.

Várható eredmény


▪ Épületek, építmények felújításának, átalakításának, bővitésének költségei (max 50%); ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (max 20%); új technológia, gépek, berendezések, eszközök beszerzésének költségei (max 50%), szállítás,










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 48/57 Kód: KD-51-SzF-B-12 Sorszám: 2034Prioritás: A Vértes–Gerecse térség integrált turisztikai fejlesztése

Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség arculatát meghatározó vonzerők és adottságok turisztikai termékké ...


▪ A Vértes–Gerecse térség földrajzi fekvésének, adottságainak köszönhetően jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik. Az országos vonzerővel bíró helyszínek mellett nemzetközi viszonylatban is jelentős értékek (pl. Öreg-tó Tata, Kamalduli remeteség Majk, Előember-telep Vértesszőlős) találhatók. A Vértesi Natúrpark, valamint a tervezett Gerecsei Natúrpark biztosítja a vonzerők fenntartható hasznosítását. A turisztikai attrakciófejlesztés csak részben történt meg. Hiányoznak a komplex élményt nyújtó bemutatási technikák, programlehetőségek.

Helyzet/ adottság

▪ A részleges vonzerőfejlesztés miatt a térség nem képes kihasználni az adottságaiból származó lehetőségeket. Az attrakciók további rehabilitációra, rekonstrukcióra szorulnak. A komplex szolgáltatás-csomagok hiánya nem ösztönzi a látogatókat a tartózkodási idő meghosszabbítására. Tudatos fejlesztéssel a környező nagyvárosokban élők (Budapest, Tatabánya, Székesfehérvár) szabadidő-eltöltési, rekreációs térsége lehet.


▪ A Vértes-Gerecse térség vonzerőinek hálózatosodást elősegítő fejlesztése a tulajdonosi, üzemeletetési joggal érintett önkormányzati, civil és vállalkozói kör bevonásával. Az összehangolt fejlesztések önmagukban is egyedi attrakciókat eredményeznek, melyek egymást erősítik a turisztikai piacon. A fogadóképességet biztosító beruházások mellett kiemelt figyelmet érdemel a helyszínek komplex szolgáltatáskínálatának létrehozása az attrakció- és látogatómenedzsment módszereinek alkalmazásával. Szinergia hatás 2080, 2059, 2064, 2066, 2067 intézkedésekkel, kiegészíti 1861-t.

Megoldási javaslat

▪ Az érintett érdekcsoportok bevonásával lefektetett irányelvek mentén megvalósuló összehangolt fejlesztések eredményeként 2013-ig a Vértesi Natúrpark 3 meglévő attrakciójának továbbfejlesztése, és ennek mintájára a Gerecse Natúrpark területén 2 új potenciális helyszín kiépítése, valamint a kettőt földrajzilag összekötő Által-ér, illetve az általa táplált, 5 gyöngyszemes tófüzéren új turisztikai attrakció kialakítása.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 49/57 Kód: KD-51-GF-B-06 Sorszám: 4519Prioritás: A Vértes–Gerecse térség integrált turisztikai fejlesztése

Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség turisztikai termékeinek piacra vitelének támogatása


▪ A Vértes-Gerecse térségben egyelőre túlsúlyban vannak az attrakciókat, programlehetőségeket, szolgáltatókat egyénileg népszerűsítő nyomtatott és elektronikus kiadványok. Térséget összefogó, több települést érintő marketingeszközök a kistérségek szintjén, és a Vértesi Natúrpark vonatkozásában már megjelentek, az egy főre jutó vendégéjszakák száma az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyek esetében 1.57, mely az országos átlagot tekintve jónak mondható.

Helyzet/ adottság

▪ A turisztikai piacon egy attrakcióval, szolgáltatással egyáltalán nem, de még kistérségi-térségi szintű ajánlat-csomaggal sem lehet minden esetben sikeresen megjelenni. A marketing tevékenység során először a térséget, majd a tematikus ajánlatokat célszerű célzottan népszerűsíteni, azonban az összefogás hiánya a rendelkezésre álló erőforrások elaprózódását eredményezi.


▪ A turisztikai termékek piacra vitelének támogatása több település összefogásával, vagy kistérségi/térségi szintű ajánlatok együttes, ill. tematikus megjelentetésével, előtérbe helyezve a költséghatékonyabb elektronikus, innovatív megoldásokat. Települési és térségi információs rendszerek kiépítésének támogatása, összekapcsolása. Foglalórendszerek kialakítása. Információs adatbázisok létrehozása. Prospektusok, kiadványok, interaktív honlapok készítése a lakosság bevonásával, a fiatalok ötleteinek felhasználásával a társadalmi fenntarthatóság és a Natúrpark szellemiség szem előtt tartásával. Az esélyegyenlőség szempontjából a fogyatékkal élők számára külön ajánlások is készüljenek. Szinergia hatást fejt ki 4134,2059,2034, 2064, 4011 HPME-vel.

Megoldási javaslat

▪ A megvalósuló marketingeszközök eredményeként nő a Vértes-Gerecse térség, a látnivalók, programlehetőségek és nyújtott szolgáltatások ismertsége, a térségbe érkező látogatók és az eltöltött vendégéjszakák száma, ezáltal a térség turizmusból származó bevételei növekszenek. A térség egységes fejlesztése a leszakadt területek felzárkózását segíti. Közvetve új munkahelyek megteremtését és létesítését segíti elsősorban a nők és a fiatalok körében.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 50/57 Kód: KD-51-SzF-A-16 Sorszám: 4852Prioritás: A társadalmi kohézió és az érdekérvényesítő képesség erősítése a Vértes–Gerecse térségben

Intézkedés: A Vértes–Gerecse térségben rendelkezésre álló humán erőforrás fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A térségben nagy az őstermelők száma, akik a mezőgazdaság és erdőgazdaság területén tevékenykednek. Ismereteik a hagyományos technológiákra alapulnak, és általában nem vesznek részt a számukra fejlődést és korszerűsödést jelentő tréningeken, képzéseken. A Vértes-Gerecse térség őstermelői (átlagban településenként 20 helyi vállalkozó) már nem rendelkeznek naprakész ismeretekkel, nem ismerik az új technológiákat.

Helyzet/ adottság

▪ A program célja, hogy a térségben működő falugazdász hálózatok, illetve falugazdászok is naprakész információkkal rendelkezzenek, melyeket átadhatnak az őstermelőknek, helyi gazdálkodóknak. Képzések és tanfolyamok megszervezésére lenne szükség, ezen kívül üzemlátogatásra, mintagazdaság megismerésére, ahonnan tapasztalatot szereznek az érintett erdő-és mezőgazdasági termelők.


▪ Az erdészeti és mezőgazdasági termelők szakmai továbbképzésének célja, hogy naprakész információk segítségével olyan technológiát alkalmazzanak, illetve vállalkozásukat a megfelelő irányban fejlesszék tovább, hogy az a versenyképességüket szolgálja. A képzéseken és tanfolyamokon olyan mintaprojekteket, és gyakorlati alkalmazásokat ismerhetnek meg, mely hosszú távon a kistermelők fennmaradását szolgálja. Előnyben részesítendők a fenntartható táj- és természetgazdálkodási programokat, valamint a Natúrpark nyújtotta lehetőségeke és kötelességeket bemutató képzések.

Megoldási javaslat

▪ A hatékony szaktanácsadás és képzések bevezetésével a helyben működő őstermelők, mezőgazdasági-és erdőgazdasági vállalkozók tudása egy magasabb szintre emelkedik, ezáltal versenyképességük nő, eredményesebb lesz együttműködésük. A képzések által várható, hogy újabb vállalkozások (kb. 15) jönnek létre ebben a szektorban is.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 111 Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos






Megoldási javaslatok 51/57 Kód: KD-51-SzF-5-04 Sorszám: 6989Prioritás: A társadalmi kohézió és az érdekérvényesítő képesség erősítése a Vértes–Gerecse térségben



▪ A Vértes-Gerecse kistérségben 3 borút, 2 lovastúra hálózat található, rendelkezik dunai kikötővel, egy sportrepülőtérrel, kialakulóban vannak kerékpárút elképzelkések . A hazai és nemzetközi viszonylatban is jegyzett értékek mellett számos, önmagukban nem piacképes attrakciók találhatók itt (pl. tájházak, egyedi tájértékek, természeti emlékek). A KDOP TDM regisztráció megtörtént. Létrejöttek kisebb TDM szervezetek, akik szűkebb körben menedzselik majd a településeket, akik közül többen nem jelentkeztek még be egyik szervezethez sem.

Helyzet/ adottság

▪ A Vértes-Gerecse térség speciális értékeinek feltárását és az ebből kialakult terveket menedzselni szükséges. A hálózatosodás hiánya gátolja az erőforrások hatékony felhasználását. A nem összehangolt fejlesztések akadályozzák a termékcsomagok összeállítását és kiajánlását. Az egész térséget behálózó kerékpáros utak felerősíthetnék a termékutak rendszeréti. Ezek az adottságok egyelőre feltáratlaniok, emiatt kihasználatlanok. A települések zömének nincs önálló turisztikai kiadványa.


▪ A térségi marketing fejlesztése, stratégia kialakítása. Komplex, 1, 2 v. többnapos tartózkodást lehetővé tevő, meghatározott célcsoportokra kidolgozott turisztikai programcsomagok összeállítása és kiajánlása, valamint tematikus utak kijelölése a térségben található, önmagukban nem piacképes attrakciók felkarolásával kiegészítve, a hálózatosodás elősegítése minden érintettnek, akiket képzésen készítenek fel az azonos minőségű és rendszerű szolgáltatásra. A tematikus utak marketing menedzselése, a fejlesztések generálása az érintett önkormányzati, civil és vállalkozói szektor partnerségének erősítésével.

Megoldási javaslat

▪ A térségi meglévő, kihasználatlan közlekedési lehetőségeinek bevonásával a meglévő termékutak mellett újabbak jönnek létre, programcsomagok kerülnek kidolgozásra, az ebben szereplő szolgáltatók felkészítésével egységes szemlélettel kiadványok készülnek. Kiajánlásuk 1 kézben tartva a turisztikai fogadóképesség javulását eredményezik. A tematikus uakl jelentősen növelik a vendégéjszakák számát, a térségben a tartózkodási időt. A térséget bekapcsolják a hazai turisztikai vérkeringésbe, ezzel javítják a térség összes turisztikai szolgáltatójának piaci pozícióját. A rekreációs időtöltés, sportolási lehetőség, ifjúságnevelés helyszínei lesznek.

Várható eredmény


▪ személyi jellegű költségek; dologi kiadások (mely nem haladhatja meg a kérelem értékének 20%-át); útiköltség, gépkocsi használat; egyéb szükséges szolgáltatások (sokszorosítás, nyomdai munkák költségei); kiadványkészítés (adatgyűjtés költségei; adatb










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 52/57 Kód: KD-51-SzF-A-15 Sorszám: 4404Prioritás: A társadalmi kohézió és az érdekérvényesítő képesség erősítése a Vértes–Gerecse térségben



▪ A vidéken élők iskolai végzettsége alacsonyabb az országos átlagnál, kevés a nyelvismerettel rendelkezők száma. Középfokú szakiskola Neszmélyen, felnőttképzés Csákváron és Vértessomlón van. Megszűntek a művelődési házakban a vidéki élethez kapcsolódó ismeretbővítő előadások, kresz-tanfolyamok mellett nyelvi képzéseket szerveznek. A Gazdakörök és a falugazdászok növényvédelmi tanfolyamokat időszakosan indítanak. A civil szervezetek és lakosok részéről szakmai, ismeretterjesztő, vagy szervezetfejlesztő képzésekre merült fel igény a fórumokon.

Helyzet/ adottság

▪ A nem mezőgazdasági jövedelemforrást biztosító tevékenységek folytatását tervező potenciális pályázók és a vidéki szolgáltatások nyújtását és a vidéki környezet minőségét befolyásoló szereplők számára alapvető fontosságú a tájékoztatás, illetve a felmerülő igények és lehetőségek alapján képzések biztosítása, mely versenyképességüket növelheti és a források hatékony felhasználásához vezet.


▪ Iskolarendszeren kívüli szakmai képzések, tanfolyamokon, tájékoztató jellegű programok a “ Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás” és a “Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése” kedvezményezettjei, valamint a “Turisztikai tevékenységek ösztönzése” intézkedés gazdasági szereplői részére. Vidéki és az agro-turizmushoz kapcsolódó képzések, a kulturális és a természeti örökség megóvásával, fenntartható hasznosításával kapcsolatos képzések, innovatív, helyi megoldások elindításához és működtetéséhez kapcsolódó képzések, okleveles képzések a hagyományos kézműipari tevékenységekhez és a vidéki vendéglátáshoz kapcsolódóan. Elősegíti a 398, 2059, 2064, 2067, 3095, 2959, 2944, 3013, 3045, 4286, 4316-as HPME-k megvalósulását.

Megoldási javaslat

▪ Szakmailag felkészült vállalkozók nyújtanak be támogatási kérelmet, a képzéseknek projektgeneráló hatása lesz. Elősegíti a társadalmi és munkaerőpiaci integrációt. Valamennyi településen elérhetők lesznek ezek a képzési formák, nő a helyi identitástudat, csökken az elvándorlás.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 331 Képzés és tájékoztatás




▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪ Önkormányzatok 100%





Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









▪ A Vértes-Gerecse térség települései közoktatási vagy kistérségi társulás keretében működtetik iskoláikat. A kistelepülési iskolák identitást erősítő és nevelő szerepe mellett magas színvonalú oktatást végeznek a kis csoport létszám és/vagy nemzetiségi oktatás révén. Néhány településen (pl. Pátka) sajnos már nincs iskola - számos településen pedig a felső tagozatot (pl. Várgesztes, Gánt, Csákberény, Kömlőd) - a környező településeken, vagy városokban végzik a diákok. E mellett nagy számú a szabadidős és oktatási tevékenységgel foglalkozó civil szervezetek száma.

Helyzet/ adottság

▪ Az ingázásra kényszerülő gyerekek/fiatalok kiszakadnak a közösség védőhálójából. A szülők sok esetben nem ismerik jól az ifjúságot érintő veszélyeket, nem tudják felkészíteni gyermekeiket ezekre. A vidéki környezet számos olyan adottsággal rendelkezik (tiszta levegő, kis zajterhelés, nagy közösségi terek, erős közösség, hagyományok ápolása) melyek biztosítják egy gyermek megfelelő fejlesztését/fejlődését.


▪ Alternatív Napközik és Vércse táborok elindítása ismeretterjesztő és hagyományőrző céllal. A térségi iskolák oktatási programjainak, szakköreinek fejlesztése, támogatás a helyi civil szervezetek és helyi vállalkozók bevonásával a kompetencia fejlesztés érdekében (pl.: sí tábor helyett lovas oktatás, egészségnevelés, bioélelmiszerek az étkezésben, zenei oktatás, színház, egyéb (szak)körök). Ifjúságvédelmi, ifjúságnevelési programok támogatása: az önálló élethez szükséges kompetenciáik fejlesztése, a kulturális fogyasztás színvonalának emelése; ifjúsági korosztályok és közösségeik érvényesülésének elősegítése, társadalmi és egyéni felelősségének, tudatosságának fejlesztése.

Megoldási javaslat

▪ A szakkörök bővülése, oktatási programok további fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy az egészséges környezetben tanuló diákok versenyképes tudást kapjanak, egyenlő esélyekkel induljanak. A helyi civil szervezetek és vállalkozók bevonásával erősödik a szférák és települések közötti együttműködés, a társadalmi és gazdasági fenntarthatóság. Csökken a vidéki iskolákba történő ingázás, valamint a családoknál megoldódik a gyermekek elhelyezése. Legalább 3 mintaértékű napközi és 9 nyári foglalkoztató tábor indul útjára.

Várható eredmény


▪ szállás, - étkezési költség; a projekt megvalósításához kapcsolódó személyi jellegű költségek; dologi kiadások, reprezentációs költségek; a készlet költsége, mely nem haladhatja meg a kérelem értékének 20%-át, útiköltség, szállítási költségek; bérlet










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 54/57 Kód: KD-51-SzF-B-11 Sorszám: 4851Prioritás: A társadalmi kohézió és az érdekérvényesítő képesség erősítése a Vértes–Gerecse térségben

Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség társadalmi tőkéjének erősítése


▪ A térségben a népesség száma ugyan kis mértékben, de folyamatosan nő. A települések sokat tesznek azért, hogy népességvonzó és -megtartó képességüket megteremtsék, illetve erejét növeljék. A 14 év alattiak aránya 15%, csak két település esetén haladja meg a 25 %-ot. A fiatalok jelenleg a városban jobban megtalálják az elképzeléseiknek megfelelő munkát és lakóhelyet.

Helyzet/ adottság

▪ A fiatalok körében egyre gyakoribb, hogy iskolai teljesítményük nem megfelelő, problémás társadalmi beilleszkedésük, önértékelési gondokkal küszködnek, és sajnos sok esetben nincs meg a megfelelő családi háttér a konfliktusok megoldásához, kevés az idő, amit a családtagok együtt töltenek el. Az iskola sem rendelkezik megfelelő eszközökkel.


▪ A Vértes-Gerecse akciócsoport valamennyi településén gyermekek és fiatalok számára csoportos foglalkozások szervezése, melyek elősegítik a személyiség érését, közösségépítő, agressziókezelő hatásúak. Felzárkóztató, tehetséggondozó programok szervezése. Ezzel párhuzamosan a szülők számára a családi konfliktusok kezelését elősegítő programok, kommunikációs és önismereti, a család társadalmi beilleszkedését elősegítő programok. 3950-ős HPME-vel kiegészítik, illetve erősítik egymást.

Megoldási javaslat

▪ A hátrányokkal küzdő gyerekek, családtagjaik, valamint a fiatalok integrációs esélyei nőnek, a hátrányok csökkennek, segítik a társadalmi integrációt. Csökken a konfliktusok száma, kiegyensúlyozottabb családok és gyerekek lesznek a Vértes-Gerecse akciócsoport területén.

Várható eredmény


Forrás ▪ TAMOP - 5. prioritás - A társadalmi befogadás, részvétel erősítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 55/57 Kód: KD-51-GF-6-02 Sorszám: 6977Prioritás: A társadalmi kohézió és az érdekérvényesítő képesség erősítése a Vértes–Gerecse térségben



▪ A LEADER+ program keretében egy dél-olaszországi akciócsoporttal alakult ki együttműködés, melyet a Vértes-Gerecse akciócsoport is szeretne tovább vinni. A „Hálózat a helyi termékek és a vidéki turizmus piacra jutásáért” elnevezésű program egyik erőssége, hogy több ország, illetve akciócsoport is képviselteti magát benne: 3 olasz, 1 francia, 2 portugál, 3 spanyol, 3 görög, 1 ciprusi. Egy Holland LEADER csoport is felvette a kapcsolatot velünk. A legtöbb településnek van külföldi testvértelepülési kapcsolata.

Helyzet/ adottság

▪ A nemzetközi kapcsolatokon keresztül lehetőség nyílik a jó gyakorlatok átvételére, tanulmányutak szervezésére és közös projektek indítására az Európai Unió egyéb forrásainak elérése érdekében. A külföldi partnerekkel létező, de laza a kapcsolat, legfeljebb kulturális, sportcélú rendezvényeken találkoznak egymással. Nem jellemző a gazdasági kapcsolat, a partner településeken kívül a kistérség nem ismert a testvértelepülések körében, nem fokozza a turisztikai kihasználtságot.


▪ A potenciális partnerekkel a tapasztalatok, a know-how, legjobb gyakorlatok megosztása, közös akciók, projektek kidolgozása a LEADER program fejlesztése, továbbvitele érdekében. Az akciócsoport térségét fejlesztő, külföldi partnerekkel megvalósuló projektek kidolgozása (kapcsolatépítés, a közös akciók és projektek technikai előkészítése és kidolgozása), valamint a kiválasztott projektek megvalósítása. Tanulmányutak, fórumok támogatása. Mindezt a Vértes-Gerecse Közösség településeinek testvértelepüléseivel, már felkeresett holland, olasz LEADER csoportokkal és más új partnerekkel közösen. Az akciócsoport partnersége szükséges az egyes programok megvalósításában.

Megoldási javaslat

▪ A Vértes-Gerecse akciócsoport területén erősödik az innováció, a helyi fejlesztési, valamint az EU integrációs folyamatok. Új lehetőségek, források nyílnak meg az akciócsoport számára a nemzetközi kapcsolatokon keresztül; a megvalósításra kerülő programok hozzájárulnak a LEADER - stratégiákban meghatározott célkitűzések teljesítéséhez. A három natúrpark (Vértes – Gerecse - Bakonyalja) együttműködésének köszönhetően hosszú távon régiós szinten is erősödik a környezet- és természetvédelem, a fenntartható tájgazdálkodás.A projekt ennek a kiszélesítésére ad lehetőséget, amelynek kereténben gazdasági célú együttműködések is kialakulhatnak.

Várható eredmény


▪ személyi jellegű költségek; dologi kiadások, melyek költsége nem haladhatja meg a kérelem értékének 20%-át; útiköltség, gépkocsihasználat költsége, kommunikációs költség, kiállításokon részvétel költsége, képzés esetén az oktatási költségek ( (ter

Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések




Megoldási javaslatok 56/57 Kód: KD-51-GF-6-01 Sorszám: 4018Prioritás: A társadalmi kohézió és az érdekérvényesítő képesség erősítése a Vértes–Gerecse térségben



▪ A Vértesi Natúrpark szakmai segítségével került kidolgozásra a Gerecse Natúrpark létrehozásának előkészítése, de folyamatban van Bakonyalja Natúrpark bejegyzése is. A Vértes-Gerecse HACS körzetében 3 szomszédos HACS-csal alakult ki szakmai kapcsolat. A Nemzeti Parkokkal, és a szomszédos vidékfejlesztési közösségekkel az együttműködés alapjai adottak.

Helyzet/ adottság

▪ A Vértesi Natúrpark bejegyzése 3 éve történt meg, a speciális szakmai tapasztalatok értékelése folyamatos, még nem került sor komplex tapasztalatátadásra.


▪ A potenciális partnerekkel a tapasztalatok, a know-how, legjobb gyakorlatok megosztása, közös akciók, projektek kidolgozása. Felkészülés a közös projektekre (kapcsolatépítés, a közös akciók és projektek technikai előkészítése és kidolgozása), valamint a kiválasztott projektek megvalósítása. Tanulmányutak, fórumok támogatása. A Gerecse Natúrpark létrehozása érdekében kapcsolatépítés a Duna-Pilis-Gerecse, kalandra hív a régi vármegye!, valamint a Bakonyalja-Kisalföld kapuja akciócsoporttal, ahol a Bakonyalja Natúrpark kialakítása van folyamatban. Katalizátora a helyi termékek és a vidéki turizmushoz kapcsolódó intézkedéseknek, a gazdaságfejlesztésnek.

Megoldási javaslat

▪ A Vértes-Gerecse akciócsoport területén erősödik az innováció, a helyi fejlesztési, valamint az EU integrációs folyamatok. Új lehetőségek, források nyílnak meg az akciócsoport számára a nemzetközi kapcsolatokon keresztül; a megvalósításra kerülő programok hozzájárulnak a LEADER - stratégiákban meghatározott célkitűzések teljesítéséhez. A három natúrpark (Vértes – Gerecse - Bakonyalja) együttműködésének köszönhetően hosszú távon régiós szinten is erősödik a környezet- és természetvédelem, a fenntartható tájgazdálkodás.

Várható eredmény


▪ személyi jellegű költségek; dologi kiadások, melyek költsége nem haladhatja meg a kérelem értékének 20%-át; útiköltség, gépkocsihasználat költsége, kommunikációs költség, kiállításokon részvétel költsége, képzés esetén az oktatási költségek ( (ter

Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések







▪ A vidéken élők iskolai végzettsége alacsonyabb az országos átlagnál, kevés a nyelvismerettel rendelkezők száma. Középfokú szakiskola Neszmélyen, felnőttképzés Csákváron és Vértessomlón van. Megszűntek a művelődési házakban a vidéki élethez kapcsolódó ismeretbővítő előadások, kresz-tanfolyamok mellett nyelvi képzéseket szerveznek. A Gazdakörök és a falugazdászok növényvédelmi tanfolyamokat időszakosan indítanak. A civil szervezetek és lakosok részéről szakmai, ismeretterjesztő, vagy szervezetfejlesztő képzésekre merült fel igény a fórumokon.

Helyzet/ adottság

▪ A kultúrházak tevékenysége átalakulóban van, bevétel szemléletűvé kell a közintézményeknek is válnia, miközben egyre kevesebb a tanfolyamokra a fizetni tudó érdeklődő. Így a vidéki emberek képzettsége elmarad a városi lakosokétól, a munka világában hátrányba kerülnek. Mindez oda vezet, hogy megfelelő helyi munkalehetőség nélkül az értelmiség elvándorol, az alulképzettek kiszorulnak, munkanélkülivé válnak.


▪ Település csoportok összefogásával a lakosság igényeihez igazodó tanfolyamok, előadássorozatok, szemináriumok szervezése. Szemléletformáló, szervezetfejlesztő kurzusokon keresztül a jó minták átadása, jó modellek bemutatása a fiatalok fokozottabb nevelése, jövőképük kialakítása, a kötődés erősítése. Mindezt a helyi civil szervezetek bevonásával, közreműködésével, vagy éppen általuk. Az egyes helyszínekre a másik településekről az átjárás megszervezése, lebonyolítása (alternatív közlekedési móddal). Elvárás, hogy legalább 4 alkalommal találkozzanak a partnerek, és a zárás eredménye egy kidolgozott projekt, amelyet közösen kívánnak megvalósítani.

Megoldási javaslat

▪ Szakmailag felkészült vállalkozók és őket segítő alkalmi munkavállaló személyzet (idegenvezetők, túravezetők, gombaszakértők, gyógynövénygyűjtők és feldolgozók). Társadalmilag konfliktusoktól mentes, a részvételi demokráciára alkalmas polgárok. Az erőforrásokkal fenntartható szemléletmóddal, környezettudatosan gazdálkodó lakosság. Kisgyerekkortól a helyes viselkedésnormákra nevelő pedagógusok, szülők. Évente legalább 3 helyszínen főleg a hátrányos helyzetűek, otthon tevékenykedők (kismamák, nők) képzése, ismeretfejlesztése valósul meg.Több településről érkezőknek a tömegközlekedés hiányosságait kivédve, az átjárás alternatív közlekedéssel.

Várható eredmény


▪ szállás, - étkezési költség; a projekt megvalósításához kapcsolódó személyi jellegű költségek; dologi kiadások (a készlet költsége, mely nem haladhatja meg a kérelem értékének 20%-át); személyszállítás: útiköltség, gépkocsi használat; terem és a képz










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





212

A Vértes-Gerecse térségre kidolgozott vidékfejlesztési stratégiában rögzített prioritások és intézkedések a helyzetelemező szakaszban felszínre került erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek figyelembe vételével, azok erősítésére, kihasználására, lehetőség szerinti kivédésére és kedvező irányba terelésére szolgálnak. A tervezés koordináló csoport tagjai tudatosan építkeztek a tagok részéről a falufórumokon, vagy azokon kívül felmerült konkrét fejlesztési elképzelésekre is, azokat föbb témák szerint csoportosították (prioritások, majd azokon belül alcsoportokat (intézkedések) képeztek.

A megfogalmazott piroritások és intézkedések (bár fontossági sorrendet kellett közöttük kialakítani) egymás mellett horizontálisan elhelyezkedve, egymást erősítve és katalizátor szerepet betöltve szolgálják a stratégia legfontosabb célját és hatását, a Vértes-Gerecse térségre megfogalmazott jövőkép elérését. Ez pedig nem más, mint a térséget alkotó tájegységek közös természeti, történelmi és kulturális örökségére alapozva egy olyan vidékfejlesztési modell kidolgozása és megvalósítása, amely alkalmas arra, hogy a térséget körülölelő nagyvárosok globalizációs folyamatokat gerjesztő hatásának alternatívájaként ismét vonzóvá és értékkéssé tegye a vidéki életet úgy, hogy közben kiemelt hangsúlyt fektet a rendelkezésre álló erőforrások hosszú távú, tartamos hasznosítására, valamint a települések lakosságmegtartó-képességének erősítése érdekében a helyiek társadalmi és gazdasági előnyökhöz való juttatására.

A különböző prioritások és intézkedések ütemezésére vonatkozóan a stratégia részletes információkkal szolgál, mivel a készítésénél figyelembe vettük a felszínre került összes fejlesztési elképzelést. A stratégiában minden gondolat rögzítésre került, még akkor is, ha nem a tervezés szűken vett kereteit (III. és IV. tengely) érinti, hanem esetleg teljesen más típusú beruházást (ROP, KEOP stb.) igényel. Az igénybe vehető, egyéb támogatási konstrukciók egy részéről már rendelkezünk információval (egyes ablakok a stratégia tervezésének ideje alatt a 2008. évre már be is záródtak, mások még meg sem nyíltak), de természetesen vannak olyanok is, amelyekkel még nem lehet felelősséggel tervezni.

A Vértes-Gerecse térségre kidolgozott vidékfejlesztési stratégiában rögzített prioritások és intézkedések a helyzetelemező szakaszban felszínre került erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek figyelembe vételével, azok erősítésére, kihasználására, lehetőség szerinti kivédésére és kedvező irányba terelésére szolgálnak. A tervezés koordináló csoport tagjai tudatosan építkeztek a tagok részéről a falufórumokon, vagy azokon kívül felmerült konkrét fejlesztési elképzelésekre is, azokat föbb témák szerint csoportosították (prioritások, majd azokon belül alcsoportokat (intézkedések) képeztek.

A megfogalmazott piroritások és intézkedések (bár fontossági sorrendet kellett közöttük kialakítani) egymás mellett horizontálisan elhelyezkedve, egymást erősítve és katalizátor szerepet betöltve szolgálják a stratégia legfontosabb célját és hatását, a Vértes-Gerecse térségre megfogalmazott jövőkép elérését. Ez pedig nem más, mint a térséget alkotó tájegységek közös természeti, történelmi és kulturális örökségére alapozva egy olyan vidékfejlesztési modell kidolgozása és megvalósítása, amely alkalmas arra, hogy a térséget körülölelő nagyvárosok globalizációs folyamatokat gerjesztő hatásának alternatívájaként ismét vonzóvá és értékkéssé tegye a vidéki életet úgy, hogy közben kiemelt hangsúlyt fektet a rendelkezésre álló erőforrások hosszú távú, tartamos hasznosítására, valamint a települések lakosságmegtartó-képességének erősítése érdekében a helyiek társadalmi és gazdasági előnyökhöz való juttatására.

A különböző prioritások és intézkedések ütemezésére vonatkozóan a stratégia részletes információkkal szolgál, mivel a készítésénél figyelembe vettük a felszínre került összes fejlesztési elképzelést. A stratégiában minden gondolat rögzítésre került, még akkor is, ha nem a tervezés szűken vett kereteit (III. és IV. tengely) érinti, hanem esetleg teljesen más típusú beruházást (ROP, KEOP stb.) igényel. Az igénybe vehető, egyéb támogatási konstrukciók egy részéről már rendelkezünk információval (egyes ablakok a stratégia tervezésének ideje alatt a 2008. évre már be is záródtak, mások még meg sem nyíltak), de természetesen vannak olyanok is, amelyekkel még nem lehet felelősséggel tervezni.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

213

A stratégia megvalósulásának majdani rendszeres felülvizsgálata ezek áttekintésére is ki kell, hogy terjedjen. A stratégia megvalósulásának majdani rendszeres felülvizsgálata ezek áttekintésére is ki kell, hogy terjedjen.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

214

A Vértes-Gerecse térségre készített vidékfejlesztési stratégia mindem egyes eleme a hosszú távú fenntarthatóságot helyezi a középpontba, hiszen – bár a jelen tervezési periódus 2013-ig szól – a dokumentumban lefektetett prioritások, intézkedések és megoldási javaslatok ennél sokkal hosszabb időtávra kell, hogy kifejtsék hatásukat. A fenntarthatóság biztosítása ugyanis azt jelenti, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük. Törekedtünk az olyan megfogalmazásokra, melyek hűen tükrözik azt a szemléletet, melyet viszont szeretnénk látni a konkrét fejlesztési elképzelések megvalósítása során. Ilyenek pl. a megújuló energiák hasznosítását, de a vidéki örökség megőrzését, illetve a falumegújítást célzó prioritások, intézkedések és megoldási javaslatok is.A kifejezetten gazdasági célú (pl. turisztikai, mikrovállalkozások támogatása) stratégia-elemekben a környezet alapfeltételként jelenik meg, ami azt jelenti, hogy már a fejlesztés kigondolásának pillanatában meg kell tudni határozni azt a mértéket, amivel nem sértjük környezetünk megújulási lehetőségét, azaz eltartó-képességét. A gazdaság a társadalom fenntartásának, ezen keresztül pedig a környezet használatának eszköze, ahol a fenntartható fejlődés célja a jobb minőségű termék, vagy szolgáltatás előállítása, szemben az öncélú növekedéssel.A társadalom fenntarthatóságát szolgáló intézkedések (pl. vonzó települési környezet megteremtése, humán erőforrás fejlesztése, társadalmi tőke erősítése) alappillérei a szociális igazságosság, a lehetőségekhez való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása, az életminőség javítása, a környezettudatosság erősítése.

Az esélyegyenlőség horizontális elvének bemutatásra a stratégia készítését mederbe terelő on-line felület nem biztosított kellő lehetőséget (igen szűk karakterszámok), így ennek megfogalmazása és előírása majd a megoldási javaslatokhoz kapcsolódó támogatási kérelmek kiírásainál kell, hogy megtörténjen. A Vértes-Gerecse térségre vonatkozó tervezés során azonban ezen elvet is maradéktalanul figyelembe vettük, és előkerültek az esélyegyenlőség érvényesülését biztosító olyan konkrét ötletek, melyek végül bekerültek az anyagba.

A Vértes-Gerecse térségre készített vidékfejlesztési stratégia mindem egyes eleme a hosszú távú fenntarthatóságot helyezi a középpontba, hiszen – bár a jelen tervezési periódus 2013-ig szól – a dokumentumban lefektetett prioritások, intézkedések és megoldási javaslatok ennél sokkal hosszabb időtávra kell, hogy kifejtsék hatásukat. A fenntarthatóság biztosítása ugyanis azt jelenti, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük. Törekedtünk az olyan megfogalmazásokra, melyek hűen tükrözik azt a szemléletet, melyet viszont szeretnénk látni a konkrét fejlesztési elképzelések megvalósítása során. Ilyenek pl. a megújuló energiák hasznosítását, de a vidéki örökség megőrzését, illetve a falumegújítást célzó prioritások, intézkedések és megoldási javaslatok is.A kifejezetten gazdasági célú (pl. turisztikai, mikrovállalkozások támogatása) stratégia-elemekben a környezet alapfeltételként jelenik meg, ami azt jelenti, hogy már a fejlesztés kigondolásának pillanatában meg kell tudni határozni azt a mértéket, amivel nem sértjük környezetünk megújulási lehetőségét, azaz eltartó-képességét. A gazdaság a társadalom fenntartásának, ezen keresztül pedig a környezet használatának eszköze, ahol a fenntartható fejlődés célja a jobb minőségű termék, vagy szolgáltatás előállítása, szemben az öncélú növekedéssel.A társadalom fenntarthatóságát szolgáló intézkedések (pl. vonzó települési környezet megteremtése, humán erőforrás fejlesztése, társadalmi tőke erősítése) alappillérei a szociális igazságosság, a lehetőségekhez való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása, az életminőség javítása, a környezettudatosság erősítése.

Az esélyegyenlőség horizontális elvének bemutatásra a stratégia készítését mederbe terelő on-line felület nem biztosított kellő lehetőséget (igen szűk karakterszámok), így ennek megfogalmazása és előírása majd a megoldási javaslatokhoz kapcsolódó támogatási kérelmek kiírásainál kell, hogy megtörténjen. A Vértes-Gerecse térségre vonatkozó tervezés során azonban ezen elvet is maradéktalanul figyelembe vettük, és előkerültek az esélyegyenlőség érvényesülését biztosító olyan konkrét ötletek, melyek végül bekerültek az anyagba.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

215

Ilyen például a kultúra és hagyományőrzés támogatására szolgáló megoldási javaslat, amely nemzetiségi és etnikai hovatartozás nélkül kíván minden, a kistelepülések történelmével, hagyományaival, örökségével kapcsolatos kutatást, és az eredmények nagyközönség számára való elérhetőségét biztosító (rendezvények, kiadványok) tevékenységeket támogatni.Az alternatív napközik és nyári foglalkoztató táborok szervezését ösztönző megoldási javaslat pedig éppen a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolásához nyújt segítséget.

Ilyen például a kultúra és hagyományőrzés támogatására szolgáló megoldási javaslat, amely nemzetiségi és etnikai hovatartozás nélkül kíván minden, a kistelepülések történelmével, hagyományaival, örökségével kapcsolatos kutatást, és az eredmények nagyközönség számára való elérhetőségét biztosító (rendezvények, kiadványok) tevékenységeket támogatni.Az alternatív napközik és nyári foglalkoztató táborok szervezését ösztönző megoldási javaslat pedig éppen a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolásához nyújt segítséget.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

216

A Vértes-Gerecse térség viszonylag nagy tervezési területére már számos országos, regionális, térségi, kistérségi és helyi koncepció, stratégia, program, terv készült, melyek mindegyike segített a jelenlegi vidékfejlesztési stratégia összeállításában. Ezek közül kettő érdemel kiemelt figyelmet, mert jól mutatja a térségben már korábban elindult együttműködések hosszú távú fenntarthatóságát.

Az Által-ér Völgye Helyi Akciócsoport az előző LEADER-körben nyertes szerveződésként elkészítette a vidékfejlesztési stratégiáját. A partnerség azonban nem volt újkeletű, mert a LEADER keretében együttműködő 14 település(a később csatlakozott Mocsa kivételével) 1994 óta alkotják az Által-ér Szövetséget és 2000-ben is közösséget vállaltak a SAPARD-terv megalkotásakor. A vidékfejlesztési tervek 2004-ben történt aktualizálása is a Szövetség égisze alatt történt. A LEADER-programban készített stratégia, illetve az abból eredeztetett konkrét projektek megvalósítása éppen a Vértes-Gerecse térségre készülő stratégia alkotásának idején kerültek lezárásra.

A másik meghatározó szervező erő a térségben a Vértesi Natúrpark 2005. évi megalakulása volt. 1994-1997 között széles társadalmi alapokon nyugvó együttműködés jött létre a Vértes térségében a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány kezdeményezésére, melynek célja egy natúrpark létrehozása volt. A megalakításhoz szükség volt egy részletes szakmai dokumentáció elkészítésére, amely a létesítésre kerülő natúrpark természeti, tájképi, kultúrtörténeti és turisztikai értékeit, adottságait, lehetőségeit tartalmazza. Később, 2006-ban az érintett 17 település önkormányzatának aktív közreműködésével megírásra került a Vértesi Natúrpark fejlesztési programja, melynek hatására a Regionális Operatív Program támogatási konstrukcióinak kiírásában a Natúrpark területe nevesítetten is szerepel. A fenti folyamat azt jelzi tehát, hogy a Vértesi Natúrpark létrehozása: (1) összhangban áll az eddigi kutatási eredményekkel, a térség természetvédelemmel és turizmussal kapcsolatos hosszú távú terveivel; (2) a térség állami, önkormányzati és civil szerveinek és szervezeteinek több mint tíz éve tartó felelős, kitartó együttgondolkodásának, tevékenységének eredménye; (3) biztosítja a Vértes és a Zámolyi-medence természeti és kulturális örökségének, valamint a hagyományos gazdálkodási módoknak a megőrzését, és mindezek bemutatását; (4) létrehozása valós társadalmi alapokon, az önkormányzatok és végső soron az itt élők együttes akaratán nyugszik.

A Vértes-Gerecse térség viszonylag nagy tervezési területére már számos országos, regionális, térségi, kistérségi és helyi koncepció, stratégia, program, terv készült, melyek mindegyike segített a jelenlegi vidékfejlesztési stratégia összeállításában. Ezek közül kettő érdemel kiemelt figyelmet, mert jól mutatja a térségben már korábban elindult együttműködések hosszú távú fenntarthatóságát.

Az Által-ér Völgye Helyi Akciócsoport az előző LEADER-körben nyertes szerveződésként elkészítette a vidékfejlesztési stratégiáját. A partnerség azonban nem volt újkeletű, mert a LEADER keretében együttműködő 14 település(a később csatlakozott Mocsa kivételével) 1994 óta alkotják az Által-ér Szövetséget és 2000-ben is közösséget vállaltak a SAPARD-terv megalkotásakor. A vidékfejlesztési tervek 2004-ben történt aktualizálása is a Szövetség égisze alatt történt. A LEADER-programban készített stratégia, illetve az abból eredeztetett konkrét projektek megvalósítása éppen a Vértes-Gerecse térségre készülő stratégia alkotásának idején kerültek lezárásra.

A másik meghatározó szervező erő a térségben a Vértesi Natúrpark 2005. évi megalakulása volt. 1994-1997 között széles társadalmi alapokon nyugvó együttműködés jött létre a Vértes térségében a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány kezdeményezésére, melynek célja egy natúrpark létrehozása volt. A megalakításhoz szükség volt egy részletes szakmai dokumentáció elkészítésére, amely a létesítésre kerülő natúrpark természeti, tájképi, kultúrtörténeti és turisztikai értékeit, adottságait, lehetőségeit tartalmazza. Később, 2006-ban az érintett 17 település önkormányzatának aktív közreműködésével megírásra került a Vértesi Natúrpark fejlesztési programja, melynek hatására a Regionális Operatív Program támogatási konstrukcióinak kiírásában a Natúrpark területe nevesítetten is szerepel. A fenti folyamat azt jelzi tehát, hogy a Vértesi Natúrpark létrehozása: (1) összhangban áll az eddigi kutatási eredményekkel, a térség természetvédelemmel és turizmussal kapcsolatos hosszú távú terveivel; (2) a térség állami, önkormányzati és civil szerveinek és szervezeteinek több mint tíz éve tartó felelős, kitartó együttgondolkodásának, tevékenységének eredménye; (3) biztosítja a Vértes és a Zámolyi-medence természeti és kulturális örökségének, valamint a hagyományos gazdálkodási módoknak a megőrzését, és mindezek bemutatását; (4) létrehozása valós társadalmi alapokon, az önkormányzatok és végső soron az itt élők együttes akaratán nyugszik.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

217

A működtetés eddigi tapasztalatai átadásra kerültek a tervezett Gerecse Natúrpark létrehozásában szerepet vállaló szervezeteknek.

A Vértes-Gerecse térség 6 kistérséget is érint, melyekre már készültek térségfejlesztési, vidékfejlesztési, környezetvédelmi stb. szakmai anyagok, melyek szintén elévülhetetlen segítséget jelentettek a jelenlegi tervezési folyamat megalapozásához.

A működtetés eddigi tapasztalatai átadásra kerültek a tervezett Gerecse Natúrpark létrehozásában szerepet vállaló szervezeteknek.

A Vértes-Gerecse térség 6 kistérséget is érint, melyekre már készültek térségfejlesztési, vidékfejlesztési, környezetvédelmi stb. szakmai anyagok, melyek szintén elévülhetetlen segítséget jelentettek a jelenlegi tervezési folyamat megalapozásához.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

218

A Vértes-Gerecse térség vidékfejlesztési stratégiájának kidolgozása során alkalmazott kommunikációs technikák alkalmazásával célunk azt volt, hogy elindítsunk egy olyan előremutató folyamatot, melyben a tagok felismerik az együttműködésben rejlő kiaknázatlan lehetőségeket, szemben a hazánkban sajnos eléggé általános „ellenség-képpel”. Úgy érezzük, ezek megfelelő módon értek célba és az eredmények a tervezés utáni időszakban is biztosítják a LEADER-szerű működéshez szükséges összhangot, az egymást erősítő és kiegészítő programok megvalósulását.A Vértes-Gerecse térség másokkal szemben olyan speciális előnyökkel is rendelkezik, amely a fenti cél megvalósulását segíti elő. A Vértes és a Gerecse térségében is hosszú idő óta működik egy-egy olyan civil szervezet, amely széles társadalmi alapokon nyugvó, alulról építkező térségi együttműködést hozott létre. 2005-ben a Pro Vértes Közalapítvány gesztorálásával a Vértes térségében, 17 település közigazgatási területét érintve, 23 alapító taggal megalakult a Vértesi Natúrpark. Az Által-ér Szövetség az előző körben nyertes LEADER akciócsoportot generált Által-ér Völgye néven, 14 település részvételével, melyek hamarosan tagjai lesznek a tervezett Gerecse Natúrparknak is. Ez a két ernyőszervezet garanciát jelent a LEADER-program sikeréhez, hiszen már egymástól függetlenül kialakították a saját térségükben azt a két interszektoriális hálózatot, melyeket most „csak” össze kell kapcsolni, és közösen kell a fejlesztési elképzelések megvalósítását elősegíteni.A Vértes-Gerecse előzetesen elismert vidékfejlesztési közösség, illetve annak tervezést koordináló csoportja már a legelső tanácskozásán rögzítette, hogy kiemelten fontosnak tartja a LEADER szellemiségéhez igazodó, határon átnyúló együttműködések kialakítását és fenntartását. A „határon átnyúlás” már magában a közösség által lefedett területen értelmezhető, mint megyehatáron (Fejér és Komárom-Esztergom), földrajzi határon (Vértes, Gerecse, Által-ér), vagy akár egy nyomvonalas létesítmény (pl. M1 autópálya) által jelentett mesterséges határon. Ebből kilépve, de még az ország területén maradva elengedhetetlen a szomszédos, vagy akár távolabb elhelyezkedő közösségekkel való kapcsolattartás, az elképzelések összehangolása olyan fejlesztések vonatkozásában, amelyek nem ismernek határokat (pl.

A Vértes-Gerecse térség vidékfejlesztési stratégiájának kidolgozása során alkalmazott kommunikációs technikák alkalmazásával célunk azt volt, hogy elindítsunk egy olyan előremutató folyamatot, melyben a tagok felismerik az együttműködésben rejlő kiaknázatlan lehetőségeket, szemben a hazánkban sajnos eléggé általános „ellenség-képpel”. Úgy érezzük, ezek megfelelő módon értek célba és az eredmények a tervezés utáni időszakban is biztosítják a LEADER-szerű működéshez szükséges összhangot, az egymást erősítő és kiegészítő programok megvalósulását.A Vértes-Gerecse térség másokkal szemben olyan speciális előnyökkel is rendelkezik, amely a fenti cél megvalósulását segíti elő. A Vértes és a Gerecse térségében is hosszú idő óta működik egy-egy olyan civil szervezet, amely széles társadalmi alapokon nyugvó, alulról építkező térségi együttműködést hozott létre. 2005-ben a Pro Vértes Közalapítvány gesztorálásával a Vértes térségében, 17 település közigazgatási területét érintve, 23 alapító taggal megalakult a Vértesi Natúrpark. Az Által-ér Szövetség az előző körben nyertes LEADER akciócsoportot generált Által-ér Völgye néven, 14 település részvételével, melyek hamarosan tagjai lesznek a tervezett Gerecse Natúrparknak is. Ez a két ernyőszervezet garanciát jelent a LEADER-program sikeréhez, hiszen már egymástól függetlenül kialakították a saját térségükben azt a két interszektoriális hálózatot, melyeket most „csak” össze kell kapcsolni, és közösen kell a fejlesztési elképzelések megvalósítását elősegíteni.A Vértes-Gerecse előzetesen elismert vidékfejlesztési közösség, illetve annak tervezést koordináló csoportja már a legelső tanácskozásán rögzítette, hogy kiemelten fontosnak tartja a LEADER szellemiségéhez igazodó, határon átnyúló együttműködések kialakítását és fenntartását. A „határon átnyúlás” már magában a közösség által lefedett területen értelmezhető, mint megyehatáron (Fejér és Komárom-Esztergom), földrajzi határon (Vértes, Gerecse, Által-ér), vagy akár egy nyomvonalas létesítmény (pl. M1 autópálya) által jelentett mesterséges határon. Ebből kilépve, de még az ország területén maradva elengedhetetlen a szomszédos, vagy akár távolabb elhelyezkedő közösségekkel való kapcsolattartás, az elképzelések összehangolása olyan fejlesztések vonatkozásában, amelyek nem ismernek határokat (pl.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

219

környezet- és természetvédelem, turizmus). A nemzetközi együttműködések terén az Által-ér Völgye akciócsoportnak már vannak tapasztalatai, melyek jó alapot kínálnak a Vértes-Gerecse térség számára is. Ezek fenntartása, valamint újak kialakítása (holland szakemberekkel már történt kapcsolatfelvétel) a stratégia megvalósításának időszakában történik meg.

környezet- és természetvédelem, turizmus). A nemzetközi együttműködések terén az Által-ér Völgye akciócsoportnak már vannak tapasztalatai, melyek jó alapot kínálnak a Vértes-Gerecse térség számára is. Ezek fenntartása, valamint újak kialakítása (holland szakemberekkel már történt kapcsolatfelvétel) a stratégia megvalósításának időszakában történik meg.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Vértes-Gerecse VKKE

Documents

Transcript of Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Vértes-Gerecse VKKE