Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Kis-Duna-menti VE

Budapest, 2009 November 26.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Kis-Duna-menti VE

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

Kis-Duna-menti Helyi Közösség komplex térségfejlesztési stratégiája

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Kis-Duna-menti VE – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségben összesen 15 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 47%-a, 7 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódikA térségben összesen 15 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 47%-a, 7 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 15 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 15 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 3 db fő fejlesztési prioritás és 16 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 3 db fő fejlesztési prioritás és 16 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Kis-Duna-menti VE területe 10 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 36,348 fő, a városokban élő lakosok száma 9,589 főA(z) Kis-Duna-menti VE területe 10 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 36,348 fő, a városokban élő lakosok száma 9,589 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

36,348

10

1

0

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Ráckeve 9,589 fő

8,971 fő

6,073 fő

2,402 fő

Kiskunlacháza

Dömsöd

Szigetcsép

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

0

2

0

1

Fő fejlesztési prioritások száma 3

Fejlesztési intézkedések száma 16

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 15

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

15

Kis-Duna-menti VE – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 584,000 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve

Kis-Duna-menti VE – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR)

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ 1 ▪ 140,000

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪ 6 ▪ 584,000

▪ Falumegújítás és -fejlesztés ▪ 2 ▪ 168,000

▪ A kulturális örökség megőrzése ▪ 3 ▪ 156,000

▪ Leader közösségi fejlesztés ▪ 4 ▪ 316,000

▪ Leader vállalkozás fejlesztés ▪ 3 ▪ 264,000

▪ Leader képzés ▪ 4 ▪ 76,000

▪ Leader rendezvény ▪ 2 ▪ 60,000

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪ 1 ▪ 20,000

▪ Leader komplex projekt

▪ Leader tervek, tanulmányok

6

Kis-Duna-menti VE - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ Legfontosabb probléma:▪ • A térség turisztikai lehetőségei a nem

megfelelő infrastrukturális ellátottság miatt nincsenek kellően kihasználva

▪ humánpotenciál fejlesztése.

▪ Legfontosabb lehetőség:▪ • A Kis-Duna-Menti HK területének

legjelentősebb természeti erőforrása a Kis-Duna, ami jelentős turistacsalogató tulajdonságokkal bír. Egyedi képet tár az idelátogatók elé, állat- és növényvilága valódi különlegességnek számít a térségben.

▪ • Az idegenforgalom – főként a vízi turizmus, és a mezőgazdaság, illetve a helyi termékek fejlesztése komoly lehetőségeket ad a térségnek, melyek alapjai helyenként már fellelhetők, összehangolt komplex fejlesztésük lehetősége hosszú távú fenntarthatóságot biztosítana.

7

A stratégia célja annak megalapozása, hogy térség hosszú távon a főváros ökológiai alapokon nyugvó rekreációs központjává váljon. Célja továbbá a térség belső erőforrásainak mind teljesebb kihasználásával a helyi értékek és a hagyományok erősítésével, a humán adottságok fejlesztésével, a természeti környezet értékeinek, védelmének előtérbe helyezésével ember- és természetközpontú fejlődést valósítson meg.A stratégia alapvető célja továbbá a helyenként már meglévő turisztikai tevékenységek fellendítése, a térség arculatához illeszkedő komplex, összehangolt fejlesztése. Cél új munkahelyek teremtése a bővülő vállalkozási lehetőségeken keresztül, ezáltal a helyi lakosság helyben tartása.Erősíthetők és összehangoltan fejleszthetők ugyanakkor az idegenforgalmi-célú beruházások, az ez irányú szolgáltatások minősége ugrásszerűen javítható, mely jelentősen hozzájárul a térség vonzerejének növekedéséhez, ezen keresztül a térség lakossága életminőségének javulásához.A stratégia célja továbbá olyan fejlesztések ösztönzése, amelyek a fiatalok életminőségét is célzottan javítják, hozzájárulnak olyan munkahelyek megteremtéséhez, melyek helyben maradásukat eredményezik. A stratégia és a fejlesztési projektek kialakítása során szem előtt tartjuk a hátrányos helyzetű

A stratégia célja annak megalapozása, hogy térség hosszú távon a főváros ökológiai alapokon nyugvó rekreációs központjává váljon. Célja továbbá a térség belső erőforrásainak mind teljesebb kihasználásával a helyi értékek és a hagyományok erősítésével, a humán adottságok fejlesztésével, a természeti környezet értékeinek, védelmének előtérbe helyezésével ember- és természetközpontú fejlődést valósítson meg.A stratégia alapvető célja továbbá a helyenként már meglévő turisztikai tevékenységek fellendítése, a térség arculatához illeszkedő komplex, összehangolt fejlesztése. Cél új munkahelyek teremtése a bővülő vállalkozási lehetőségeken keresztül, ezáltal a helyi lakosság helyben tartása.Erősíthetők és összehangoltan fejleszthetők ugyanakkor az idegenforgalmi-célú beruházások, az ez irányú szolgáltatások minősége ugrásszerűen javítható, mely jelentősen hozzájárul a térség vonzerejének növekedéséhez, ezen keresztül a térség lakossága életminőségének javulásához.A stratégia célja továbbá olyan fejlesztések ösztönzése, amelyek a fiatalok életminőségét is célzottan javítják, hozzájárulnak olyan munkahelyek megteremtéséhez, melyek helyben maradásukat eredményezik. A stratégia és a fejlesztési projektek kialakítása során szem előtt tartjuk a hátrányos helyzetű

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Kis-Duna-menti VE – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

A Kis-Duna menti Helyi Közösséget tíz, közigazgatásilag szomszédos település alkotja. Az érintett települések a Ráckevei kistérségbe tartoznak. A térség a Közép-Magyarországi régió déli részén, Ráckevei-Soroksári-Duna-ág környezetében elhelyezkedő településeket foglalja magába.A Kis-Duna, illetve a szigeti fekvés köti össze a településeket. A térség identitását meghatározza a „szigeti-lét” és a természet-közeliség, mely megjelenik az itt lakók mindennapjaiban, életmódjában. Fontos szerepet tölt be a helyi identitásban a Kis-Duna, melyhez kötődnek a térség hagyományai, épített, természeti és kulturális öröksége. A térség fekvéséből fakadó természeti, közlekedési,közigazgatási, gazdálkodási és ezekhez szorosan kapcsolódó kultúrális hagyományok alapozzák meg a térségi identitást. A kistérség sem területszerkezeti, sem településhálózati szempontból nem egységes. A térség településszerkezete a szigeti gerincútra, és az 51-es útra felfűződő településekre épül, melynek központi települései az északi térségben Szigetszentmiklós és Dunaharaszti (nem tagjai az Kis-Duna menti Helyi Közösségnek), a déli térségben Ráckeve, Kiskunlacháza és Dunavarsány (Dunavarsány nem tagja a Kis-Duna menti Helyi Közösségnek).A kistérség északi része a fővárosi agglomeráció része, de tulajdonképpen a térség egésze Budapest vonzáskörzetének tekinthető. A Főváros vonzása megmutatkozik a foglalkoztatásban, a kereskedelemben, a közigazgatási és kulturális funkciókban, az oktatás, képzés területén, de mint felvevőpiac a mezőgazdaság tekintetében is.A térség kulturálisan sokszínű, a települések többségében magasnak mondható a nemzetiségek aránya.Az egyes nemzetiségek sokszínű hagyományokkal rendelkeznek, melyek életben tartása hozzájárul a térség identitásához. A különböző nemzetiségek jelenléte, együttélése erősíti a térség lakóinak együttműködéseit, a partnerségre való hajlamukat.

A Kis-Duna menti Helyi Közösséget tíz, közigazgatásilag szomszédos település alkotja. Az érintett települések a Ráckevei kistérségbe tartoznak. A térség a Közép-Magyarországi régió déli részén, Ráckevei-Soroksári-Duna-ág környezetében elhelyezkedő településeket foglalja magába.A Kis-Duna, illetve a szigeti fekvés köti össze a településeket. A térség identitását meghatározza a „szigeti-lét” és a természet-közeliség, mely megjelenik az itt lakók mindennapjaiban, életmódjában. Fontos szerepet tölt be a helyi identitásban a Kis-Duna, melyhez kötődnek a térség hagyományai, épített, természeti és kulturális öröksége. A térség fekvéséből fakadó természeti, közlekedési,közigazgatási, gazdálkodási és ezekhez szorosan kapcsolódó kultúrális hagyományok alapozzák meg a térségi identitást. A kistérség sem területszerkezeti, sem településhálózati szempontból nem egységes. A térség településszerkezete a szigeti gerincútra, és az 51-es útra felfűződő településekre épül, melynek központi települései az északi térségben Szigetszentmiklós és Dunaharaszti (nem tagjai az Kis-Duna menti Helyi Közösségnek), a déli térségben Ráckeve, Kiskunlacháza és Dunavarsány (Dunavarsány nem tagja a Kis-Duna menti Helyi Közösségnek).A kistérség északi része a fővárosi agglomeráció része, de tulajdonképpen a térség egésze Budapest vonzáskörzetének tekinthető. A Főváros vonzása megmutatkozik a foglalkoztatásban, a kereskedelemben, a közigazgatási és kulturális funkciókban, az oktatás, képzés területén, de mint felvevőpiac a mezőgazdaság tekintetében is.A térség kulturálisan sokszínű, a települések többségében magasnak mondható a nemzetiségek aránya.Az egyes nemzetiségek sokszínű hagyományokkal rendelkeznek, melyek életben tartása hozzájárul a térség identitásához. A különböző nemzetiségek jelenléte, együttélése erősíti a térség lakóinak együttműködéseit, a partnerségre való hajlamukat.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/1

10

A térség rurális területnek tekinthető, legnagyobb részét szántók borítják. A térség biodiverzitását meghatározza a vizes élőhelyekre (folyami jelleg) jellemző állat-és növényvilág, melyet befolyásol Duna vizének minősége és mindenkori vízhozama. A térség flórájának értékei közé tartoznak a nagy kiterjedésű nádasok között lévő úszólápok. Az úszólápok ritka, védett állatfajoknak, így például a törpegémnek és más madaraknak adnak otthont.A Duna-ág egész területe része a Natura 2000 hálózatnak, köszönhetően többek között a következő fajoknak és élőhelyeknek: természetes eutróf tavak, tőzegmohás lápok és ingólápok, balin, réti csík, szivárványos ökle, lápi póc, vöröshasú unka, mocsári teknős és vidra, közönséges denevér. Országos jelentőségű természetvédelmi terület a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Apajpusztai szikesek. A térség ökológiai vagy zöldfolyosókkal való ellátottsága az országos átlagnál jobbnak mondható. Ez elsősorban a két nagy vízfolyásnak, a Dunának és a Ráckevei-Soroksári Duna-ágnak (RSD) köszönhető. A Duna a Csepel-szigetet nyugatról határolja a Kvassay és Tassi-zsilipek között. A Duna-ág jellemzője, hogy a vízállás, a vízsebesség és a vízszállítás jelentősen ingadozik. Az RSD 57,3 km hosszú, 14 km2 felületű Duna-ág átlagos víztérfogata 32-38 millió m3 között van. A vízsebesség átlagosan 0,05-0,1 km/óra. A térség üdülőterületei az RSD parti sávjain és a part közeli szigetein helyezkednek el, kihasználtságuk és ezzel egy időben a Duna-ágra gyakorolt környezetterhelő hatásuk a nyári hónapokra esik. Az üdülők csatornával történő ellátottsága az átlagosnál lényegesen rosszabb. Környezetterhelés szempontjából kritikusnak tekinthetőek, mert esetükben a „korlátlan” vízfelhasználáshoz, korlátozott szennyvízelhelyezési lehetőség kapcsolódik.Az éghajlati adottságok a vízisportoknak, felszíni vízzel összefüggő üdülésnek kifejezetten kedveznek, ezért is kiemelten fontos a felszíni álló és folyóvizek jó minőségének megóvása vagy helyreállítása.

A térség rurális területnek tekinthető, legnagyobb részét szántók borítják. A térség biodiverzitását meghatározza a vizes élőhelyekre (folyami jelleg) jellemző állat-és növényvilág, melyet befolyásol Duna vizének minősége és mindenkori vízhozama. A térség flórájának értékei közé tartoznak a nagy kiterjedésű nádasok között lévő úszólápok. Az úszólápok ritka, védett állatfajoknak, így például a törpegémnek és más madaraknak adnak otthont.A Duna-ág egész területe része a Natura 2000 hálózatnak, köszönhetően többek között a következő fajoknak és élőhelyeknek: természetes eutróf tavak, tőzegmohás lápok és ingólápok, balin, réti csík, szivárványos ökle, lápi póc, vöröshasú unka, mocsári teknős és vidra, közönséges denevér. Országos jelentőségű természetvédelmi terület a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Apajpusztai szikesek. A térség ökológiai vagy zöldfolyosókkal való ellátottsága az országos átlagnál jobbnak mondható. Ez elsősorban a két nagy vízfolyásnak, a Dunának és a Ráckevei-Soroksári Duna-ágnak (RSD) köszönhető. A Duna a Csepel-szigetet nyugatról határolja a Kvassay és Tassi-zsilipek között. A Duna-ág jellemzője, hogy a vízállás, a vízsebesség és a vízszállítás jelentősen ingadozik. Az RSD 57,3 km hosszú, 14 km2 felületű Duna-ág átlagos víztérfogata 32-38 millió m3 között van. A vízsebesség átlagosan 0,05-0,1 km/óra. A térség üdülőterületei az RSD parti sávjain és a part közeli szigetein helyezkednek el, kihasználtságuk és ezzel egy időben a Duna-ágra gyakorolt környezetterhelő hatásuk a nyári hónapokra esik. Az üdülők csatornával történő ellátottsága az átlagosnál lényegesen rosszabb. Környezetterhelés szempontjából kritikusnak tekinthetőek, mert esetükben a „korlátlan” vízfelhasználáshoz, korlátozott szennyvízelhelyezési lehetőség kapcsolódik.Az éghajlati adottságok a vízisportoknak, felszíni vízzel összefüggő üdülésnek kifejezetten kedveznek, ezért is kiemelten fontos a felszíni álló és folyóvizek jó minőségének megóvása vagy helyreállítása.


A térség környezeti állapota 1/2

11

Az utóbbi időszakban jelentős előrelépés történt a természeti értékek védelme (védett természeti területek növekedése), az egyedi tájértékek és a műemlékek védelme terén. Kedvező tendencia, hogy főként a Csepel-szigeten és környékén több szőlő-és gyümölcsös területet alakítottak ki. A térség jelentős védett vízbázisokkal rendelkezik. A térség levegőminősége a vízparti övezeteknek köszönhetően az országos átlagnál jobbnak mondható.A térség ivóvízellátását a Csepel-sziget alatti bő vízadó képességű pleisztocén kavicsréteg biztosítja, így a víznyerés lehetősége hosszú távon megoldott. Azonban a kavicsrétegben tárolódó víz minőségét és vízadó képességét a tápláló Duna vizének minősége és mindenkori vizhozama alapvetően befolyásolja.A Helyi Közösség településeinek külterületein (nyaraló, pihenő övezetek) a szenyvízcsatornázás aránya jelenleg még elmaradott, de a belterületeken a csatornázottságmértéke magas.A kistérség hulladéklerakói közül egyedül a dömsödi hulladéklerakó felel meg az EU normáknak.

Az utóbbi időszakban jelentős előrelépés történt a természeti értékek védelme (védett természeti területek növekedése), az egyedi tájértékek és a műemlékek védelme terén. Kedvező tendencia, hogy főként a Csepel-szigeten és környékén több szőlő-és gyümölcsös területet alakítottak ki. A térség jelentős védett vízbázisokkal rendelkezik. A térség levegőminősége a vízparti övezeteknek köszönhetően az országos átlagnál jobbnak mondható.A térség ivóvízellátását a Csepel-sziget alatti bő vízadó képességű pleisztocén kavicsréteg biztosítja, így a víznyerés lehetősége hosszú távon megoldott. Azonban a kavicsrétegben tárolódó víz minőségét és vízadó képességét a tápláló Duna vizének minősége és mindenkori vizhozama alapvetően befolyásolja.A Helyi Közösség településeinek külterületein (nyaraló, pihenő övezetek) a szenyvízcsatornázás aránya jelenleg még elmaradott, de a belterületeken a csatornázottságmértéke magas.A kistérség hulladéklerakói közül egyedül a dömsödi hulladéklerakó felel meg az EU normáknak.


A térség környezeti állapota 2/2

12

Makád: PROBLÉMA: A településen kevés a munkalehetőség, mely foglalkoztatási problémákat okoz, valamint a népesség várható csökkenését. LEHETŐSÉG: Vízi turizmusra épülő idegenforgalmi fejlesztések, melyek megfelelő munkalehetőséget biztosítanak a helyben élő lakosság számára. A település rendelkezik fejlesztésre alkalmas területekkel, ingatlanokkal, melyek hozzájárulhatnak a helyi gazdaság fejlesztéséhez, munkahelyteremtéshez.

ÁPORKA: PROBLÉMA: Az üdülőterületek csatornázatlansága és a Bio-Fungi Kft tevékenysége által keletkező környezeti problémák (levegőszennyezés), mely rontja az itt élők életminőségét, és a település vonzerejét. LEHETŐSÉG: Az 51-es főút melletti ipari park kialakítása, mely számos beruházásnak teremt lehetőséget ezáltal új munkahelyeket jelenthet a lakosságnak. Az ipari parknak köszönhetően egy helyen, folytathatók az ipari, gazdasági tevékenységek, mely hozzájárul a rendezett településkép kialakításához.

Szigetbecse: PROBLÉMA: A településen viszonylag magas a munkanélküliség aránya. Továbbá gondot okoz a fiataloknak szóló szabadidős programok, lehetőségek hiánya. Ebből fakadóan problémát okoz a fiatalkori vandalizmus térnyerése. LEHETŐSÉG: Munkahelyek létesítése a turizmus területén, mely megoldhatja a munkanélküliségből fakadó problémákat, főként a falusi turizmus megszervezése által. A Duna-Holtág rehabilitációja, a Ráckevei-Soroksári Dunaág rehabilitációja, melyek a természeti környezet állapotának javítását célozzák.

Szigetújfalu: LEHETŐSÉG: A település meghatározó kitörési pontja Duna kikötő építése, mely élénkíti a turisztikai lehetőségeket, gazdasági kapcsolatokat.

Makád: PROBLÉMA: A településen kevés a munkalehetőség, mely foglalkoztatási problémákat okoz, valamint a népesség várható csökkenését. LEHETŐSÉG: Vízi turizmusra épülő idegenforgalmi fejlesztések, melyek megfelelő munkalehetőséget biztosítanak a helyben élő lakosság számára. A település rendelkezik fejlesztésre alkalmas területekkel, ingatlanokkal, melyek hozzájárulhatnak a helyi gazdaság fejlesztéséhez, munkahelyteremtéshez.

ÁPORKA: PROBLÉMA: Az üdülőterületek csatornázatlansága és a Bio-Fungi Kft tevékenysége által keletkező környezeti problémák (levegőszennyezés), mely rontja az itt élők életminőségét, és a település vonzerejét. LEHETŐSÉG: Az 51-es főút melletti ipari park kialakítása, mely számos beruházásnak teremt lehetőséget ezáltal új munkahelyeket jelenthet a lakosságnak. Az ipari parknak köszönhetően egy helyen, folytathatók az ipari, gazdasági tevékenységek, mely hozzájárul a rendezett településkép kialakításához.

Szigetbecse: PROBLÉMA: A településen viszonylag magas a munkanélküliség aránya. Továbbá gondot okoz a fiataloknak szóló szabadidős programok, lehetőségek hiánya. Ebből fakadóan problémát okoz a fiatalkori vandalizmus térnyerése. LEHETŐSÉG: Munkahelyek létesítése a turizmus területén, mely megoldhatja a munkanélküliségből fakadó problémákat, főként a falusi turizmus megszervezése által. A Duna-Holtág rehabilitációja, a Ráckevei-Soroksári Dunaág rehabilitációja, melyek a természeti környezet állapotának javítását célozzák.

Szigetújfalu: LEHETŐSÉG: A település meghatározó kitörési pontja Duna kikötő építése, mely élénkíti a turisztikai lehetőségeket, gazdasági kapcsolatokat.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

13Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

– Kereskedelem, javítás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 23%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

5%

13%

23%

5%

8%

18%

9%

0%

16%

3%

16

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 22%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

863

2,605

1,024

1,809

391

1,143

207

760

405

2,322

74

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

7%

22%

16%

3%

10%

7%

3%

20%

9%

2%

Egyéb tevékenység 1%

17Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 3.3%, ami 0.1 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 3.3%

▪ Változás 2003-hoz képest 0.1 százalékpont

18

A statisztikai kistérség fővároshoz közeli fekvése miatt alacsony a helyben foglalkoztatottak aránya, azonban a munkanélküliség elmarad az országos átlagtól. Egyes szektorokban még munkaerőhiány is fellép. A térség emellett jó adottságokkal rendelkezik az országos és nemzetközi közlekedési folyosók tekintetében, hisz nemzetközi hajókikötő és repülőtér is van a térség vonzáskörzetében, forgalmas vasútvonal is áthalad a kistérségben, valamint az M0, M5 autópálya is. Az ezekre az adottságokra épülő gazdaság sokszínű mind ágazataiban, mint méreteiben. A HVI-ben és az UMVP-ben érintett déli települések munkanélküliségi rátája azonban magasabb, alacsonyabb az iskolázottság is, és a korösszetétel is kedvezőtlen. Ezeket az okokat megváltoztatni csak komplex beavatkozásokkal lehet. Így fontos a helyi kis vállalkozások fejlesztése, amelyek egyenként kis számú munkaerőt foglalkoztatnak, de elterjedésük eredménye a magasabb foglalkoztatottság. Ezeknek elsősorban a helyi adottságokat kihasználó, alacsony tőkeigényű, fenntartható vállalkozásoknak kell lenniük. Ezzel párhuzan a humánpotenciál fejlesztése is elengedhetetlen, a térség déli részének húzó ágazataiban (turisztika, mezőgazdaság).Fontos cél még a vidéki élhetőbb környezet megteremtése, amely vonzó a fiatal betelepülőknek és helyben tartja a fiatalokat. Ez magában foglalja az épített és természeti környezet fejlesztését és a közszolgáltatások magasabb szintre emelését. A HÉV volnal fejlesztésével a megindult kedvező budapesti kitelepülési trend tovább erősíthető, amely mind korban, mind iskolázottásban emelné a térség statisztikáit. A kötött pályás és közúti ingázás a térségben igen magas, ez azonban környezeti és közlekedési feszültségeket okoz. Ezen déli területeken ma még erős a mezőgazdasági kultúra is erre alapozva meg lehet valósítani a UMVP 3-as, 4-es tengely beavatkozásait, kiegészítő jövedelem források beindítását, amely minden fentebb felsorolt cél eléréséhez hozzájárul. A mezőgazdaság szektorán belül a HVK településein az állatartás (Apaj) és a gyümölcstermelés (Ráckeve, Szigetbecse) kiemelet fontosságú, de jelentős a takarmánytermelés és a halászat jövedelemtermelő szerepe (Makád, Ráckeve).

A statisztikai kistérség fővároshoz közeli fekvése miatt alacsony a helyben foglalkoztatottak aránya, azonban a munkanélküliség elmarad az országos átlagtól. Egyes szektorokban még munkaerőhiány is fellép. A térség emellett jó adottságokkal rendelkezik az országos és nemzetközi közlekedési folyosók tekintetében, hisz nemzetközi hajókikötő és repülőtér is van a térség vonzáskörzetében, forgalmas vasútvonal is áthalad a kistérségben, valamint az M0, M5 autópálya is. Az ezekre az adottságokra épülő gazdaság sokszínű mind ágazataiban, mint méreteiben. A HVI-ben és az UMVP-ben érintett déli települések munkanélküliségi rátája azonban magasabb, alacsonyabb az iskolázottság is, és a korösszetétel is kedvezőtlen. Ezeket az okokat megváltoztatni csak komplex beavatkozásokkal lehet. Így fontos a helyi kis vállalkozások fejlesztése, amelyek egyenként kis számú munkaerőt foglalkoztatnak, de elterjedésük eredménye a magasabb foglalkoztatottság. Ezeknek elsősorban a helyi adottságokat kihasználó, alacsony tőkeigényű, fenntartható vállalkozásoknak kell lenniük. Ezzel párhuzan a humánpotenciál fejlesztése is elengedhetetlen, a térség déli részének húzó ágazataiban (turisztika, mezőgazdaság).Fontos cél még a vidéki élhetőbb környezet megteremtése, amely vonzó a fiatal betelepülőknek és helyben tartja a fiatalokat. Ez magában foglalja az épített és természeti környezet fejlesztését és a közszolgáltatások magasabb szintre emelését. A HÉV volnal fejlesztésével a megindult kedvező budapesti kitelepülési trend tovább erősíthető, amely mind korban, mind iskolázottásban emelné a térség statisztikáit. A kötött pályás és közúti ingázás a térségben igen magas, ez azonban környezeti és közlekedési feszültségeket okoz. Ezen déli területeken ma még erős a mezőgazdasági kultúra is erre alapozva meg lehet valósítani a UMVP 3-as, 4-es tengely beavatkozásait, kiegészítő jövedelem források beindítását, amely minden fentebb felsorolt cél eléréséhez hozzájárul. A mezőgazdaság szektorán belül a HVK településein az állatartás (Apaj) és a gyümölcstermelés (Ráckeve, Szigetbecse) kiemelet fontosságú, de jelentős a takarmánytermelés és a halászat jövedelemtermelő szerepe (Makád, Ráckeve).


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1

19

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Ráckeve székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

6 db

4 db

1,104 fő

10%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 10%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

20Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) szektorban működik

Szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Fogl. száma (fő)

▪ 400

▪ 200

▪ 115

▪ 104

▪ 83

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben

▪ Makád

▪ Makád

▪ Ráckeve

▪ Ráckeve

▪ Ráckeve

Főtevékenység

▪ 1120 Kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás

Név

▪ Pilisi parkerdő Zrt.

▪ MOL Földgáz Szállító Kft.

▪ Korax Gépgyár Kft.

▪ NOWACO HUNGARY Kft.

▪ Dr. KÖCHER Kft.

1

2

3

4

5

21Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység

▪ Építőipar

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

▪ Építőipar

▪ 45

▪ 43

▪ 40

▪ 40

▪ 34

▪ Szigetújfalu

▪ Szigetcsép

▪ Szigetújfalu

▪ Szigetbecse

▪ Ráckeve

▪ 4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése

▪ 1593 Bortermelés

▪ 4525 Egyéb speciális szaképítés

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) szektorban működik

▪ VITÉP '95. Kft.

Név

▪ Havária Kft.

▪ DRASPÓTEMPO KFT.

▪ Szaktudás Zrt.

▪ Szigetvin Kft.

6

7

8

9

10

22

A térségen a kisvállakozások számszerű dominanciája jellemző, a nagyobb cégek a fő infrastruktúra vonalak mentén találhatók (M0, 51-es sz. út). Az ágazati megoszlásokat tekintve a térségben megyei átlagnál nagyobb súllyal vannak jelen a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások, a kavicsbányászat, feldolgozóipar valamint a logisztika területén tevékenykedő vállalatok. Az egy főre jutó külföldi működőtőke beruházások tekintetében a ráckevei kistérség az első ötben van a kistérségek rangsorában.

A térség északi és déli részének gazdasága eltérő sajátosságokat mutat. Az északi települések döntően ipari tevékenységgel jellemezhetők. Az M0 körgyűrű és főútvonalak menti zöldmezős ipari parkok többsége már betelt, számos multinacionális cég telepedett meg itt, növelve ezzel az érintett települések gazdasági erejét. A betelepült cégek munkahelyeket és infrastruktúrát teremtettek, az önkormányzatoknak jelentős iparűzési adóból származó bevételt jelentenek. A cégek a főváros közelségét, a jó közlekedési kapcsolatokat tekintették telepítési szempontnak, így a fejlesztések csak véletlenszerűen találkoznak a meglévő helyi humán adottságokkal. Emellett az egyes fejlesztések nem, vagy csak kisebb részben építenek egymásra, így a helyi gazdaságot élénkítő hatásuk is csekély.A mezőgazdasági jelleg erős, de keveredik a kereskedelmi és a feldolgozóipari funkciókkal. A déli zóna tekintetében az utóbbi öt évben nőtt a rekreációs, üdülési funkció aránya, de igazán vonzó célponttá akkor válna, ha tovább fejlődne az infrastruktúrája, valamint javulna a szolgáltatások kínálata és minősége.A térség középső övének települései, Szigetújfalutól Dunavarsányig, minden szempontból átmenetet képeznek az északi és a déli települések között. Dél felé haladva a mezőgazdasági jelleg növekszik és az ipari tevékenységek jelenléte jelentősen csökken. A területen a mezőgazdasági hasznosítás és a rekreáció együttélése a jellemző. A főváros élelmiszerellátásához a régióban előállított - főleg kertészeti - termékek jelentős mértékben hozzájárulhatnak.

A térségen a kisvállakozások számszerű dominanciája jellemző, a nagyobb cégek a fő infrastruktúra vonalak mentén találhatók (M0, 51-es sz. út). Az ágazati megoszlásokat tekintve a térségben megyei átlagnál nagyobb súllyal vannak jelen a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások, a kavicsbányászat, feldolgozóipar valamint a logisztika területén tevékenykedő vállalatok. Az egy főre jutó külföldi működőtőke beruházások tekintetében a ráckevei kistérség az első ötben van a kistérségek rangsorában.

A térség északi és déli részének gazdasága eltérő sajátosságokat mutat. Az északi települések döntően ipari tevékenységgel jellemezhetők. Az M0 körgyűrű és főútvonalak menti zöldmezős ipari parkok többsége már betelt, számos multinacionális cég telepedett meg itt, növelve ezzel az érintett települések gazdasági erejét. A betelepült cégek munkahelyeket és infrastruktúrát teremtettek, az önkormányzatoknak jelentős iparűzési adóból származó bevételt jelentenek. A cégek a főváros közelségét, a jó közlekedési kapcsolatokat tekintették telepítési szempontnak, így a fejlesztések csak véletlenszerűen találkoznak a meglévő helyi humán adottságokkal. Emellett az egyes fejlesztések nem, vagy csak kisebb részben építenek egymásra, így a helyi gazdaságot élénkítő hatásuk is csekély.A mezőgazdasági jelleg erős, de keveredik a kereskedelmi és a feldolgozóipari funkciókkal. A déli zóna tekintetében az utóbbi öt évben nőtt a rekreációs, üdülési funkció aránya, de igazán vonzó célponttá akkor válna, ha tovább fejlődne az infrastruktúrája, valamint javulna a szolgáltatások kínálata és minősége.A térség középső övének települései, Szigetújfalutól Dunavarsányig, minden szempontból átmenetet képeznek az északi és a déli települések között. Dél felé haladva a mezőgazdasági jelleg növekszik és az ipari tevékenységek jelenléte jelentősen csökken. A területen a mezőgazdasági hasznosítás és a rekreáció együttélése a jellemző. A főváros élelmiszerellátásához a régióban előállított - főleg kertészeti - termékek jelentős mértékben hozzájárulhatnak.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

23

Ezek előállításának területén egyes települések hagyományokkal is rendelkeznek. A megtermelésre kerülő áruzöldség csaknem 100 %-át az egyéni gazdálkodók állítják elő. Ez az arány a gyümölcstermelésnél is megközelíti a 70 %-ot. Az élelmiszertermékek piacán kialakult éles verseny, a magas minőségi követelmények, a nagy választékot jelentő importtermékek azonban a térségben előállított élelmiszerek értékesítését, piacra jutását kedvezőtlenül érinthetik.A térségben országosan kiemelkedő jelentőségű élelmiszeripari üzem nincs, csak kisebb üzemek működnek.A kiskereskedelmi szektor a térség vállalkozásai között fontos szerepet tölt be, mely nagyságrendileg erős differenciálódást mutat. A kényszervállalkozókból lett kereskedők és talpalatnyi butikok mellett megjelent a kiskereskedelem új formái a diszkont bolthálózatok és a nagy népességszámú és jellemzően főútvonal mellett az autószalonok, kereskedések, éttermek.

Ezek előállításának területén egyes települések hagyományokkal is rendelkeznek. A megtermelésre kerülő áruzöldség csaknem 100 %-át az egyéni gazdálkodók állítják elő. Ez az arány a gyümölcstermelésnél is megközelíti a 70 %-ot. Az élelmiszertermékek piacán kialakult éles verseny, a magas minőségi követelmények, a nagy választékot jelentő importtermékek azonban a térségben előállított élelmiszerek értékesítését, piacra jutását kedvezőtlenül érinthetik.A térségben országosan kiemelkedő jelentőségű élelmiszeripari üzem nincs, csak kisebb üzemek működnek.A kiskereskedelmi szektor a térség vállalkozásai között fontos szerepet tölt be, mely nagyságrendileg erős differenciálódást mutat. A kényszervállalkozókból lett kereskedők és talpalatnyi butikok mellett megjelent a kiskereskedelem új formái a diszkont bolthálózatok és a nagy népességszámú és jellemzően főútvonal mellett az autószalonok, kereskedések, éttermek.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 12

Vallással kapcsolatos tevékenység 5

Sporttal kapcsolatos tevékenység 29

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

30

Oktatással kapcsolatos tevékenység 17

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

1

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

3

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

6

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

4

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

5

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

11

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

1

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

1

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

5

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

3

Nemzetközi kapcsolatok 0

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

8

Politikai tevékenység 2

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

25

A ráckevei térség erős identitással és nagy és sokszínű kulturális hagyományokkal rendelkezik, az erre alapozó civil szektor nagyszámú szervezetet tartalmaz. Az ilyen irányultságú szervezetek a humán és turizmusfejlesztés ötletadói, azonban megvalósításukat egyedül nem tudják megindítani. A Ráckevei-Soroksári Dunához kapcsolódóan ki kell emelni a Ráckevei Horgász Szövetséget, amelynek 30ezer tagja van, és minden a térségben megvalósuló fejlesztést véleményez, vagy maga indítja. 2 milliárdos saját vagyonát fejlesztésekre is fordítja, környezetvédelmi és horgászturizmushoz köthető fejlesztések motorja. Jelentős számú érdekvédelmi szervezet van jelen a térségben akik szintén aktívan dinamizálják a fejlesztéseket. A mindenkori fejlesztések társadalmi egyeztetésekor fontos szervezet a Kis-Duna-Menti Civil Szervezetek Szövetsége, amelynek több száz tagja van, és az előbb felsoroltak többségét tömöríti. Fejlesztendő a szektorban, az önálló pályázatra való motiválás, a többi szektorral szembeni bizalmatlanság megszüntetése.Jelentős a térségben az egyházak és a kisebbségi szervezetek szerepe, előbbiek főleg a római katolikus és a refromátus egyházhoz köthetőek, utóbbiak pedig a szerb és a sváb kisebbséghez, akik a hagyomány őrzés területén mozognak, működnek.A térségben aktív társadalmi szerepvállalás jellemző, több száz civil szervezet működik a településeken. A regisztrált civil szervezetek jelentős része a sport és szabadidő (1270. sz. Nautilus Vízicsapat; Szigetújfalui Lövész Sportegyesület), a kultúra művészetek és hagyományőrzés (Nemzetiségi Hagyományőrző Kulturális Egyesület, Lórév; Tököli Alkotók és Művészetpártolók Egyesülete; Szigetcsépi Alkotók Egyesülete), valamint a horgászat (Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség, Dömsödi Horgász Egyesület) és a vadászat területén tevékenykedik. Ezen kívül több szerveződés alakult társadalmi csoportok segítése, érdekvédelme céljából ( 1000 Mester Egyesület a Fiatalokért, Szigetszentmárton). Létrejött számos, a települések és a térség helyzetének jobbítását célul kitűző szervezet is (Faluszépítő- és Természetbarát Egyesület, Áporka; Délegyházi Önkéntes Polgárőrség; Még 1000 év Dömsödért Egyesület; Majosházi Polgári Őrség; Szigetcsücske Természetbarátok Egyesülete; Szigetújfalui Polgárőr Egyesület).

A ráckevei térség erős identitással és nagy és sokszínű kulturális hagyományokkal rendelkezik, az erre alapozó civil szektor nagyszámú szervezetet tartalmaz. Az ilyen irányultságú szervezetek a humán és turizmusfejlesztés ötletadói, azonban megvalósításukat egyedül nem tudják megindítani. A Ráckevei-Soroksári Dunához kapcsolódóan ki kell emelni a Ráckevei Horgász Szövetséget, amelynek 30ezer tagja van, és minden a térségben megvalósuló fejlesztést véleményez, vagy maga indítja. 2 milliárdos saját vagyonát fejlesztésekre is fordítja, környezetvédelmi és horgászturizmushoz köthető fejlesztések motorja. Jelentős számú érdekvédelmi szervezet van jelen a térségben akik szintén aktívan dinamizálják a fejlesztéseket. A mindenkori fejlesztések társadalmi egyeztetésekor fontos szervezet a Kis-Duna-Menti Civil Szervezetek Szövetsége, amelynek több száz tagja van, és az előbb felsoroltak többségét tömöríti. Fejlesztendő a szektorban, az önálló pályázatra való motiválás, a többi szektorral szembeni bizalmatlanság megszüntetése.Jelentős a térségben az egyházak és a kisebbségi szervezetek szerepe, előbbiek főleg a római katolikus és a refromátus egyházhoz köthetőek, utóbbiak pedig a szerb és a sváb kisebbséghez, akik a hagyomány őrzés területén mozognak, működnek.A térségben aktív társadalmi szerepvállalás jellemző, több száz civil szervezet működik a településeken. A regisztrált civil szervezetek jelentős része a sport és szabadidő (1270. sz. Nautilus Vízicsapat; Szigetújfalui Lövész Sportegyesület), a kultúra művészetek és hagyományőrzés (Nemzetiségi Hagyományőrző Kulturális Egyesület, Lórév; Tököli Alkotók és Művészetpártolók Egyesülete; Szigetcsépi Alkotók Egyesülete), valamint a horgászat (Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség, Dömsödi Horgász Egyesület) és a vadászat területén tevékenykedik. Ezen kívül több szerveződés alakult társadalmi csoportok segítése, érdekvédelme céljából ( 1000 Mester Egyesület a Fiatalokért, Szigetszentmárton). Létrejött számos, a települések és a térség helyzetének jobbítását célul kitűző szervezet is (Faluszépítő- és Természetbarát Egyesület, Áporka; Délegyházi Önkéntes Polgárőrség; Még 1000 év Dömsödért Egyesület; Majosházi Polgári Őrség; Szigetcsücske Természetbarátok Egyesülete; Szigetújfalui Polgárőr Egyesület).


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

26

Az egyesületek, szervezetek aktivitása erősen különböző, nagyban függ vezetők elkötelezettségétől, szerepvállalásuk mértékétől.Az egyesületek, szervezetek aktivitása erősen különböző, nagyban függ vezetők elkötelezettségétől, szerepvállalásuk mértékétől.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,207 fővel nőtt, ami arányosítva 3%-os növekedést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,207 fővel nőtt▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal nőtt

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

35,141 35,532 35,803 36,101 36,348

391 271 298 247


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

3%

3%

63%

21%

10%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

1%

11%

8%

1%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

10%

29%

11%

6%

18%

9%

26%

12%

10%

17%

30

A Kis-Duna menti Helyi Közösség településeinek népessége 2005. január 1-én 69.446 fő volt. Az élveszületések és a halálozások aránya (11,1 illetve 11,5 fő 1000 lakosra)kedvezőbb , mint a megyei (10,3 illetve 11,5) vagy az országos (9,4 illetve 13,1) átlag, de a népességszám-változást alapvetően a migrációs folyamatok befolyásolják.A lakosság korösszetételére jellemző, hogy a települések többségében a 15 év alatti korosztály adja az összlakosság 15-20%-át. A 60 év feletti lakosság aránya a települések többségében szintén 15-20% között változik. Ennél alacsonyabb az időskorúak számaránya Apajon (12,1%), magasabb viszont Makádon és Szigetújfaluban, melyek a megyei átlagot (18,6%) is számottevően meghaladják.A lakosság nemzetiségi hovatartozás szempontjából sokszínű, jóllehet a többség ma már magyarnak vallja magát. A népszámlálás adatai szerint a népesség öt százaléka kötődik valamilyen nemzetiséghez: 2,3% német, 1% cigány, 0,3% szerb horvát, 0,2% szlovák, 0,1% bolgár.A lakónépességben a nők száma 1,6 %-al magasabb mint a férfiaké.A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal nőtt. A demográfiai viszonyok lényeges pontja a többségében a fővárosból, de ország bármely pontjáról is térségbe való beköltözés. Az egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya 6%, amely alig haladja meg az országos átlag felét (10%), melyben jelentős szerepe van Budapest elszívó hatásának.

A Kis-Duna menti Helyi Közösség településeinek népessége 2005. január 1-én 69.446 fő volt. Az élveszületések és a halálozások aránya (11,1 illetve 11,5 fő 1000 lakosra)kedvezőbb , mint a megyei (10,3 illetve 11,5) vagy az országos (9,4 illetve 13,1) átlag, de a népességszám-változást alapvetően a migrációs folyamatok befolyásolják.A lakosság korösszetételére jellemző, hogy a települések többségében a 15 év alatti korosztály adja az összlakosság 15-20%-át. A 60 év feletti lakosság aránya a települések többségében szintén 15-20% között változik. Ennél alacsonyabb az időskorúak számaránya Apajon (12,1%), magasabb viszont Makádon és Szigetújfaluban, melyek a megyei átlagot (18,6%) is számottevően meghaladják.A lakosság nemzetiségi hovatartozás szempontjából sokszínű, jóllehet a többség ma már magyarnak vallja magát. A népszámlálás adatai szerint a népesség öt százaléka kötődik valamilyen nemzetiséghez: 2,3% német, 1% cigány, 0,3% szerb horvát, 0,2% szlovák, 0,1% bolgár.A lakónépességben a nők száma 1,6 %-al magasabb mint a férfiaké.A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal nőtt. A demográfiai viszonyok lényeges pontja a többségében a fővárosból, de ország bármely pontjáról is térségbe való beköltözés. Az egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya 6%, amely alig haladja meg az országos átlag felét (10%), melyben jelentős szerepe van Budapest elszívó hatásának.


A térség demográfiai helyzete 1/1


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

0

2

0

8

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

0%

20%

0%

80%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

32Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

▪Kerékpárút

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció


▪Állati hulladék tároló

▪Mozgókönyvtári állomáshely


33

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra


▪Nappali ellátást nyújtó idősek klubja

▪Szülészeti ellátás▪Egészségügyi kommunikációs pont

▪Életház


Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat


▪Agrárkamara▪Rotary típusú klub


Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

34

A térség közlekedésszerkezeti adottsága a sugaras-centrális közúthálózati rendszer, illetve a gyűrűs rendszer. A közlekedés szempontjából akadályozó tényező az észak-déli, nehezen átjárható Duna tengely, illetve a sugár irányú, centrális főúthálózati rendszer sajátosságaiból következő harántoló kapcsolati elemek hiánya.A szigeti gerincút és az 51-es út a térség két fő közlekedési útvonala.A szigeti gerincút vonalvezetése, csomópontjai nem szerencsések, de a javítási lehetőségek a beépítettség miatt korlátozottak.A sziget déli része felől jövő utak Tökölön találkoznak, ami után három összeépült település Tököl, Szigethalom és Szigetszentmiklós forgalmával keveredik. A jelenlegi vonalvezetés és csomópontrendszer rossz, az utak jelentősen érintik a lakóterületeket. A gerincút fejlesztése, megépítése ha nem is oldana meg minden problémát, azonban a jelenlegi nehéz helyzeten mindenképpen könnyítene. A Csepeli-szigeti gerincút új nyomvonalon történő építése és a hozzá kapcsolódó elkerülő út kiépítésének első ütemének megkezdése 2008-2009-re várható.Ettől a zónától délre a főutak párhuzamosan futnak a sziget két oldalán. Szigetcsép, Szigetbecse, Szigetszentmárton számára megfelelő közlekedési kapcsolatokat nyújtva egymás között és a szigeten belül is. Tököl és Szigetújfalu közötti Duna-gáti út állapota rossz, kapacitása alacsony, ami fokozza Szigetújfalu elzártságát. A külső kapcsolatokat hidak hiányában csak a kompok jelentik. Ráckeve megközelíthető az 51-es út irányából is, javítva ezzel a déli térség elérhetőségét. Apaj kétfelöl felől közelíthető meg a forgalomnak megfelelő utakon, amelyek hasonlóan a többi mellékút némi felújítást igényelnek.Tehát a jelenlegi vonalvezetés és csomópontrendszer rossz, az utak jelentősen érintik a lakóterületeket.Kiskunlacházán halad át a térség déli részének egyetlen komolyabb keresztirányú kapcsolatát biztosító útvonala Ráckeve-Bugyi útiránnyal.Az 51-es teherforgalma jelentős, mely komoly problémákat okoz a térség közlekedésének, és legfőképp Kiskunlacháza és Dömsöd lakói számára mely településeken átvezet az út.

A térség közlekedésszerkezeti adottsága a sugaras-centrális közúthálózati rendszer, illetve a gyűrűs rendszer. A közlekedés szempontjából akadályozó tényező az észak-déli, nehezen átjárható Duna tengely, illetve a sugár irányú, centrális főúthálózati rendszer sajátosságaiból következő harántoló kapcsolati elemek hiánya.A szigeti gerincút és az 51-es út a térség két fő közlekedési útvonala.A szigeti gerincút vonalvezetése, csomópontjai nem szerencsések, de a javítási lehetőségek a beépítettség miatt korlátozottak.A sziget déli része felől jövő utak Tökölön találkoznak, ami után három összeépült település Tököl, Szigethalom és Szigetszentmiklós forgalmával keveredik. A jelenlegi vonalvezetés és csomópontrendszer rossz, az utak jelentősen érintik a lakóterületeket. A gerincút fejlesztése, megépítése ha nem is oldana meg minden problémát, azonban a jelenlegi nehéz helyzeten mindenképpen könnyítene. A Csepeli-szigeti gerincút új nyomvonalon történő építése és a hozzá kapcsolódó elkerülő út kiépítésének első ütemének megkezdése 2008-2009-re várható.Ettől a zónától délre a főutak párhuzamosan futnak a sziget két oldalán. Szigetcsép, Szigetbecse, Szigetszentmárton számára megfelelő közlekedési kapcsolatokat nyújtva egymás között és a szigeten belül is. Tököl és Szigetújfalu közötti Duna-gáti út állapota rossz, kapacitása alacsony, ami fokozza Szigetújfalu elzártságát. A külső kapcsolatokat hidak hiányában csak a kompok jelentik. Ráckeve megközelíthető az 51-es út irányából is, javítva ezzel a déli térség elérhetőségét. Apaj kétfelöl felől közelíthető meg a forgalomnak megfelelő utakon, amelyek hasonlóan a többi mellékút némi felújítást igényelnek.Tehát a jelenlegi vonalvezetés és csomópontrendszer rossz, az utak jelentősen érintik a lakóterületeket.Kiskunlacházán halad át a térség déli részének egyetlen komolyabb keresztirányú kapcsolatát biztosító útvonala Ráckeve-Bugyi útiránnyal.Az 51-es teherforgalma jelentős, mely komoly problémákat okoz a térség közlekedésének, és legfőképp Kiskunlacháza és Dömsöd lakói számára mely településeken átvezet az út.


A térség infrastrukturális adottságai 1/2

35

Ezen az úton, sok a baleset, valamint leromlott az út minősége.A térségben keleti oldalán húzódik a térség egyetlen, nemzetközi kapcsolatokat is lebonyolító vasútvonala a Budapest-Kelebia vonal. A szigeten lévő települések és a főváros kapcsolatát hivatott biztosítani a HÉV vonal, amely korszerűsítése elodázhatatlan, mivel a vonalon a megtett úthoz képest nagyon hosszú a menetidő.A térségben a Duna-ág jelentős vízi útnak számít, amelyen azonban rendszeres hajóforgalom nincs. A hajóforgalom természetvédelmi és üdülési érdekeket figyelembe vevő fejlesztése szükségessé teszi kikötők és a hozzá tartozó parti infrastruktúra megteremtését és üzembe helyezését. A térség egy jelentős, volt katonai, repülőtérrel rendelkezik.A térségben összefüggő kerékpárút hálózat egyenlőre nincs,a hálózat egyes elemei azonban működnek, pedig Csepel-sziget egésze kiválóan alkalmas a kerékpározásra.

Ezen az úton, sok a baleset, valamint leromlott az út minősége.A térségben keleti oldalán húzódik a térség egyetlen, nemzetközi kapcsolatokat is lebonyolító vasútvonala a Budapest-Kelebia vonal. A szigeten lévő települések és a főváros kapcsolatát hivatott biztosítani a HÉV vonal, amely korszerűsítése elodázhatatlan, mivel a vonalon a megtett úthoz képest nagyon hosszú a menetidő.A térségben a Duna-ág jelentős vízi útnak számít, amelyen azonban rendszeres hajóforgalom nincs. A hajóforgalom természetvédelmi és üdülési érdekeket figyelembe vevő fejlesztése szükségessé teszi kikötők és a hozzá tartozó parti infrastruktúra megteremtését és üzembe helyezését. A térség egy jelentős, volt katonai, repülőtérrel rendelkezik.A térségben összefüggő kerékpárút hálózat egyenlőre nincs,a hálózat egyes elemei azonban működnek, pedig Csepel-sziget egésze kiválóan alkalmas a kerékpározásra.


A térség infrastrukturális adottságai 2/2

36

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.01 0.00

0.02 0.04

44% 7%

0.76 0.04

1.81 0.68

42% 6%

37

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...




▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra

Települések főbb jellemzői 1/2

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,269

▪ Község ▪ 1,117

▪ Nagyközség ▪ 6,073

▪ Nagyközség ▪ 8,971

▪ Község ▪ 1,300

▪ Város ▪ 9,589

▪ Község ▪ 1,356

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Apaj

Áporka

Dömsöd

Kiskunlacháza

Makád

Ráckeve

Szigetbecse

Munkanél-küliség (%)

▪ 4.00%

▪ 2.17%

▪ 6.12%

▪ 2.40%

▪ 3.15%

▪ 4.63%

▪ 1.90%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 95,733

▪ 6,955

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.536

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 2.708

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.055

▪ 0.082

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.221

38

Legnagyobb foglalkoztató szektor


▪ Közszféra


Települések főbb jellemzői 2/2

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 2,402

▪ Község ▪ 2,073

▪ Község ▪ 2,198

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Szigetcsép

Szigetszentmárton

Szigetújfalu

Munkanél-küliség (%)

▪ 2.06%

▪ 3.85%

▪ 2.80%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 19,523,320

▪ 617,355

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.534

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.068

▪ 0.000

39

Települések egy mondatos jellemzése 1/5

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Apaj ▪ „A belső úthálózat a település teljes területén poros utakból áll. Nincsen járda és vízelvezető árok kialakítva, ezért a közlekedés a településen belül nehézkes esős és téli időszakban. Szükséges a település közlekedési csomópontjának kiépítése buszmegállókkal, gyalogátkelőhelyekkel.”

▪ Áporka ▪ „Az üdülőterület csatornázatlansága. Bio-Fungi Kft. tevékenysége által keletkezett szaghatás.”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „Csendes, nyugodt környezetben kínálunk lakóhelyeket. A környék elővilága és természeti szépsége hordozza magában azokat az értékeket, melyek majd esélyt adhatnak a turizmus fellendítésére.”

▪ „51-es főút melletti ipari park kialakítása.”

40





▪ Dömsöd ▪ „A településen élő kisebbségi etnikumok oktatási problémájának megszűntetése a rossz műveltségi színvonal miatt, valamint a településen felmerülő munkanélküliség megszűntetése. A rendkívül rossz közbiztonság megoldása, a település biztonságosabbá tétele.”

▪ Kiskunlacháza

▪ „Szennyvízhálózat teljes kiépítése, csapadékvízelvezetés megoldása, 51-es főút elkerülő szakaszának megépülése”


▪ „Településünk szépségei közé tartozik a Ráckevei-Soroksári Dunaág. Turistacsalogató tulajdonsága miatt, lehetőségeink közé tartozik a falusi turizmus és egyéb tursiztikai attrakciók. A főváros közelsége, a település fekvése egyaránt lehetőséget biztosít a pihenni vágyóknak. A mezőgazdaság fejlesztése mindenképp kiugró lehetőséget biztosítana településünknek, a jó termőföld miatt.”

▪ „A volt szovjet repülőtér terültén infrastrukturális fejlesztések. Vásártér és környéke szabályozásával gazdasági területek kialakulása.”

41





▪ Makád ▪ „Munkalehetőség hiánya, elegendő népesség”

▪ Ráckeve ▪ „Ráckeve fekvéséből, megközelíthetőségéből adódóan kevés a tőkeerős gazdasági szereplő a városban. Ebből kifolyólag az adóbevételek csekély mértékűek a város költségvetésében. Nagy szüksége lenne a városnak közösségi intézményekre nevezetesen színházteremre, sportcsarnokra, kultúrházra, házasságkötőteremre.”


▪ „Idegenforgalom, vizi turizmus, gazdaságfejlesztésre alkalmas területek.”

▪ „A Kis-Duna természeti szépségein alapuló turizmus, idegenforgalom fejlesztése, és a nemrégiben kitűnőre minősített gyógyvíz nyújtotta lehetőség kihasználása.”

42





▪ Szigetbecse ▪ „Munkanélküliség, fiatalok szórakozási lehetősége, vandalizmus jelenléte”

▪ Szigetcsép ▪ „Településünk legfontosabb próblémái közé tartozik a gerincút és a közlekedés problematikája. További megoldandó problémák közé sorolandó a kistérségi járóbetegellátó egészségügyi központ hiánya és a Ráckevei-Soroksári Duna rossz állapota.”


▪ „Turizmus, falusi turizmus kialakítása, Holtág revitalizációja, RSD rehabilitációja”

▪ „A település legfontosabb lehetőségei közé tartozik a Duna kohéziós nagyprojektje és Budapest elérhetőségének javuló helyzete.”

43





▪ Szigetszentmárton

▪ „A Duna vízminősége rossz. A dunaparti üdülőterület csatornázása hiányzik. Így 1100 db üdülőingatlan szennyezi a Dunát. A szigeti gerincút hiánya, így a fővárossal az agglomerációval való kapcsolatunk egyre nehezebb. A turizmus infrastruktúrájának hiánya.”

▪ Szigetújfalu ▪ „Az önkormányzat több éve keresi a lehetőséget tornaterem építésére. Évek óta magas a daganatos megbetegedések száma - vélhetően a Százhalombattai "művek" miatt.”


▪ „A turizmus fejlesztése/vízi, horgász, lovas, kerékpáros turizmus/. A mezőgazdaságban a bor, szőlő, gyümölcs előállítás fokozása, minőségének javítása.”

▪ „Duna kikötő építése”

44

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



45

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1

A térségben 3 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 16 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „Vonzóbb és élhetőbb környezet kialakítása”

▪ „Kiegészítő jövedelemszerző források fejlesztése és a foglalkoztatottság növelése a rekreációs turizmus fejlesztésével”

▪ „A helyi identitás erősítése és termékek piacrajutásának a segítése az egységes marketing és kommunikáció kialakításával”

Fő fejlesztési prioritás

45

6 db

7 db

3 db

904,000

744,000

448,000

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

46

▪ Hagyományok Útja, az épített kézműipari emlékeink megőrzése, bemutatása


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/3

A legtöbb forrás – 92,000 EUR – a(z) Borturizmus feltételeinek javitása a térségben fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ Első Magyar Leader Natur Park, a térség fenntartható fejlődésének megalapozása, a Natur Park cím elnyerésének feltételeinek támogatása által

▪ Virágos Ráckevei Duna, a térség központjának, Ráckevének a fenntartható fejlesztése, a virágos arclat meggteremtése által

▪ Vállalati versenyképesség és az élhetőbb környezet fejlesztése a hatékony energia felhasználás növelésével.

▪ Környezeti örökségünk megőrzése céljából tanösvény és erdei iskola kialakítás, fejlesztés

▪ Játszótér és közösségi terek kialakítása, fejlesztése és elérhetőségük javítása

Fő fejlesztési prioritás: Vonzóbb és élhetőbb környezet kialakítása

Allokált forrás (EUR)

80,000

60,000

208,000

204,000

200,000

152,000

47

▪ Borturizmus feltételeinek javitása a térségben





▪ Lovasturizmus feltételeinek javitása a térségben

▪ Vadászturizmus feltételeinek javitása a térségben

▪ A falusi turizmus feltételeinek javitása a térségben

▪ Viziturizmus feltételeinek javitása a térségben

▪ Horgászturizmus feltételeinek javitása a térségben

▪ Gasztronómiai turzimus feltételeinek javitása a térségben

Fő fejlesztési prioritás: Kiegészítő jövedelemszerző források fejlesztése és a foglalkoztatottság növelése a rekreációs turizmus fejlesztésével


92,000

80,000

60,000

160,000

140,000

112,000

100,000

48

▪ Egységes arculat kialakítása, fejlesztése, terjesztése





▪ Térségi mikrovállalkozások ösztönzése

▪ Társadalmi akciók a közösség fejlesztéséért és a fenntartható humánpotenciálért

Fő fejlesztési prioritás: A helyi identitás erősítése és termékek piacrajutásának a segítése az egységes marketing és kommunikáció kialakításával


208,000

140,000

100,000

49

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

50Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

5%

13%

23%

5%

8%

18%

9%

0%

16%

3%

9%

28%

19%

4%

12%

8%

4%

1%

11%

2%

0%

50%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

50%

0%

7%

0%

7%

27%

0%

0%

47%

13%

0%

0%

0%

0%

0%

25%

0%

0%

75%

0%

0%

0%

51

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”▪ „A leader+ programban kidolgozott módon és az 59-es HPME-ben megvalósított eszközökhöz hasonlóan egységes wirtuális megjelenés kialakításának, olyan portál rendszer kialakításának támogatása, amely jól azonosíthatóan és hatékonyan vonza az idelátogatókat számos településre.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „Az egységes arculatú honlapon való megjelenés javítja a térségi termékek ismertségét, segítve a térség gazdasági fejlődését. Lehetőség nyílik a termékek a nagyobb értékesítési láncokba való bekapcsolására, növekednek a települési bevételek (pl. iparűzési adó kapcsán). Az elektronikus média-felület adta újszerű módszerek lehetővé teszik a térben elzártabban elhelyezkedő települési vállalkozások fejlődését, munkahelyteremtését.”

2

52




Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”▪ „A avop leader+ programban és jelen HPME-ben (57es ben virtuálisan) kidolgozott módon egységes arculat és annak tárgyi marketing eszközeinek támogatása, amely jól azonosíthatóan és hatékonyan vonzák és informálják az idelátogatókat számos településre/ről. Kiadványok, szóróanyagok, egyéb egységes térségi marketing-eszközök kidolgozásának, beszerzésének támogatása, a helyi művészek és marketing szakemberek illetve pályakezdő kreatív szakértők bevonásával”


▪ „Az egységes arculattal való megjelenés javítja a térségi termékek, turisztikai vonzerők és a települések ismertségét, segítve a térség gazdasági fejlődését. Ezáltal növekszik a térségbe látogatók száma, növekednek a települési bevételek (pl. iparűzési adó kapcsán). Az innovatív közösségi módszereket igénybevevő térségmarketing lehetővé teszi a társadalmi szerepvállalás térnyerését a Kis-Duna-mentén.”

53



Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”


3▪ „Horgászbarát parti infrastruktúra, halastavak,

vendéglők ,szálláshelyek létrehozásának támogatása, a Ráckevei-Soroksári Duna melletti településeken.”


▪ „Nő a térségbe érkező horgászok száma és az általuk helyben eltöltött vendégéjszakák száma.A horgászturizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások kihasználtsága nő, a megoldási javaslat megvalósítása további jövedelemtermelő lehetőségek kialakulásához vezet. Növekszik a horgászturizmushoz kapcsolódó munkahelyek száma. A térség szálláshelyeinek kihasználtsága növekszik, ezáltal az idegenforgalmi adóbevétel, tehát a településen maradó jövedelem is növekszik.”

▪ „Egyéb szolgáltatás”4▪ „Rekreációs szolgáltatások kialakítása,

települési és vízparti szálláshelyek kialakítása fejlesztése és élővíz melletti használati és látvány-térelemek beszerzésének támogatása.

▪ (Kapcs: 1919, 1911, 2065)”

▪ „A rekreációs turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások kihasználtsága nő, a megoldási javaslat megvalósítása további jövedelemtermelő lehetőségek kialakulásához vezet. Növekszik a tevékenységekhez kapcsolódó munkahelyek száma. A térség szálláshelyeinek kihasználtsága növekszik, ezáltal az idegenforgalmi adóbevétel, tehát a településen maradó jövedelem is növekszik. Javul a térségi lakosság és az idelátogató turisták életminősége és egészségi állapota, erősödik a civil szervezetek, vállalkozók és önkormányzatok összefogása.”

54



Szektor



55



Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”


5▪ „Turisták számára a lovászat bemutatását és

a lovaglást szolgáló területek és szolgáltatások kialakításának támogatása, a (pl.: szigetújfalú, Áporka) települések területén. A lótartás és lovászat hagyományai bemutatásának támogatása, összefüggően a lovas turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztésének támogatásával, eszközök beszerzésének támogatása. (Kapcs: 1916, 1924)”


▪ „A lovas turizmushoz, lovastúrákhoz, lótartás hagyományainak bemutatásához kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások kihasználtsága nő. Lehetőség nyílik minőségi lovasturisztikai szolgáltatások nyújtására (legalább egypatkós minősítésű lovas szolgáltatások) Növekszik a tevékenységekhez kapcsolódó munkahelyek száma. A térség szálláshelyeinek kihasználtsága növekszik, ezáltal az idegenforgalmi adóbevétel, tehát a településen maradó jövedelem is növekszik. Javul a térségi lakosság és az idelátogató turisták életminősége és egészségi állapota.”

▪ „Egyéb szolgáltatás”6▪ „Turisták számára pincék, bormúzeumok,

feldolgozást bemutató terek kialakításának támogatása, a (pl.: Szigetszentmárton) települések területén.(Kapcs: 1913, 1914, 1922, 1924, 1933)”

▪ „Nő a helyi borászati termékek ismertsége, ezáltal az irántuk jelentkező kereslet is. A térségben megtermelt jövedelmek nem áramlanak ki a térségből, a borászati szektor bővülése új munkahelyeket teremt, a bortermeléshez kapcsolódó kulturális örökség fenntarthatóvá válik.”

56




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

57



▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”


7▪ „Turisták számára a tradicionális ételek

bemutatását szolgáló látványkonyhák, bemutatóterek, kostoló helyiségek kialakításának támogatása, a (pl.: Ráéckeve) települések területén, amelyek alapul szolgálnak a HPME 1933,1936-ban végrehajtott projekteknek.”


▪ „Nő a településre gasztronómiai érdeklődésű látogatók száma, és az ebből származó bevételek. Életre kelnek a térség gasztronómiai hagyományai, gazdaságilag fenntartható módon és új jövedelemszerzési formák honosodnak meg.”

Szektor

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”

8▪ „Szálláshelyek létrehozásának és

fejlesztésének támogatása, a (pl.: Dömsöd, Apaj) települések területén. Minőségi szálláshely- és kapcsolódó szolgáltatásfejlesztés támogatása, legalább négy napraforgós szálláshelyek kialakítása, meglévők fejlesztése és szolgáltatásbővítése.

▪ (Kapcsolódás: 1913, 1914, 1916, 1922, 1933)”

▪ „Nő a térségbe érkező turisták és a vendégéjszakák száma. A térségben megtermelt jövedelmek nem áramlanak ki a térségből, a falusi turizmus bővülése és minőségi fejlesztése kapcsán új munkahelyek jönnek létre, a vidéki turizmus más ágazataihoz kapcsolódó fejlesztések (lovas-, bor-, vízi-, vadászturizmus) jobban fenntarthatóvá válnak, kihasználtságuk, látogatottságuk javulásával.”

58



Szektor



59



Szektor

▪ „”


9▪ „”


▪ „”

▪ „”10▪ „” ▪ „”

60



Szektor



61

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






62

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „Helyi igényeknek megfelelő, közösségi terek,

játszóterek létrehozásának támogatása és elérhatőségük javitása a (pl.: Apaj, Szigetújfalu) települések körében, amelynek tervezésébe a szülőket is aktívan bevonják.”

Megoldási javaslat

▪ „Vonzóbb életkörülmények alakulnak ki, csökken a fiatal gyermekes családok elvándorlása, nő a környezettudatosság és javulnak a közösségi tevékenységekhez való hozzáférés esélyei, erősödik a helyi közösség kohéziója. Javul a helyben élők és a térségből idelátogatók életminősége, illetve a helyi identitástudat erősödik.”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

Fejlesztési téma

63




2▪ „Társadalmi felelőség erősítő foglalkozások,

workshopok támogatása, ahol térségi (pl. ráckevei, kiskunlacházi) vállalkozók vizsgálhatják a társadalmi problémák lehetőségeit, és részvételi lehetőségeiket.”

Megoldási javaslat

▪ „Nő a magánszektorban a társadalmi felelőségtudat. Zöldebben, szociálisan érzékenyebben kezdenek működni és erőforrásokkal támogatják a civil kezdeményezéseket. Növekszik a társadalmi kohézió, a környezettudatosság és az együttműködési hajlandóság valamint a térség iránti elkötelezettség erősödik.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

64




3▪ „Helyi igények felmérésén alapuló integrált

kulturális-, közösségi-; bűnmegelőzési,- felvilágosító rendezvények létrehozásának támogatása a a megfelelő helyszínt biztosítani képes Szigetszentmártonben, amelyek előkészítésébe a fiatalokat is aktívan bevonják.”

Megoldási javaslat

▪ „Minőségi szórakoztató és felvilágosító célú rendezvényen a térségi fiatalok több és jobb információkhoz jutnak, amelyek megelőző jelleggel segítenek az ifjúság több problémáján.Csökken a társadalmi rétegek közötti feszültség és szegregáció. A térségi fiatalja könnyebben integrálódnak a társadalmi környezetbe, hosszú távon javul a közbiztonság és a fiatal felnőttek szerepvállalása, helyi identitástudata, együttműködési hajlandósága, toleranciája.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

65




4▪ „Helyi igényeknek megfelelő vízparti,

közösségi terek, játszóterek létrehozásának támogatása és elérhatőségük javitása a (pl.: Apaj, Szigetújfalu) települések körében, amelynek tervezésébe a szülőket is aktívan bevonják.”

Megoldási javaslat

▪ „Vonzóbb életkörülmények alakulnak ki, csökken a fiatal gyermekes családok elvándorlása, nő a környezettudatosság és javulnak a közösségi tevékenységekhez való hozzáférés esélyei, erősödik a helyi közösség kohéziója. Javul a helyben élők és a térségből idelátogatók életminősége, illetve a helyi identitástudat erősödik.”


▪ „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

Fejlesztési téma

66




5▪ „Ráckeve virágos városközpontjának

kialakítása, amely alkalmas a virágos imázs fenntartására egész éveben, amely folyamatos turisztikai vonzerővel rendelkezik, mint például hajómalom korhű felállítása. Komplex kapcsolódás: 2073, 2075”

Megoldási javaslat

▪ „Nő az idelátogató aránya, nő a vendégéjszakák száma és az idegenforgalomból származó bevételek a térség összes településén. Színesedik a település és vonzáskörzetének kulturális élete, erősödik a térségben lakók kötődése a térséghez.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma

▪ „Egyéb infrastruktúra”

67




6▪ „Tanösvények és más természeti örökségek,

például tavak bemutatásának kialakításának és fejlesztésének támogatása települések területén, melyek lehetővé teszik a természeti környezet bemutatását. A tanösvények elérhetőségét javító eszközök és fejlesztések megvalósítása.”

Megoldási javaslat

▪ „Nő a környezettudatosság, erősödik a természetbarát szemlélet a helyben lakók és az idelátogatók körében egyaránt. Ugyanakkor a természetközeli turizmus lehetőségeinek bővülésével nő a helyben töltött vendégéjszakák száma. A fenntartható fejlődés alapelveinek ismertsége nő, pozitívan változik az idelátogatók és a helyiek tájékozottsága a térségi környezetet illetően. Javul az oktatási intézményekkel való kapcsolat, a helyi társadalom és a ”


▪ „Természeti adottságok”

Fejlesztési téma

68




7▪ „Első Magyar Leader Natur Park feltételét

kielégítő, de ugyanakkor a leader szemléletet, a vidéki örökséget megőrzését is clzó látogató központ kialakítása.”

Megoldási javaslat

▪ „A térség egyedi, innovatív módon újfajta szemlélettel alakítja meg Natúrparkját, melyben lehetőség nyílik a közösségfejlesztésre, közösségi akciók előkészítésére, látogató központ megnyitására. Így erősödik a térségi vonzerő, nő a turisztikai attrakciók látogatottsága, a vendégéjszakák száma, vonzóbb lesz a települési környezet.”



Fejlesztési téma

69




8▪ „Az épületek védelmét, felújítását célzó

beruházások támogatása, a települések körében (pl.: Makád, Szigetújfalu, Szigetszentmárton, Szigetbecse). A védettséget élvező épített örökség védelmében összehangolt rehabilitációs projektfüzér megvalósítása.”

Megoldási javaslat

▪ „nő a térségbe látogatók aránya, nő a vendégéjszakák száma és az idegenforgalomból származó bevételek is növekednek a térség településein. Vonzóbbá válik a településkép, amely erősíti a térséghez kapcsolódó identitástudatot. A környezet állapota javul, fenntartható módon fejlődik.”



Fejlesztési téma

70




9▪ „A látványműhelyek és bemutató helyek

összehangolt, átgondolt, a felmerülő igényeke alapozott fejlesztése a komplex igényekr való tekintettel. A bemutató terek látogathatóvá tétele külső és belső felújítása, korszerűsítése. A helyi kézműves hagyományokban érdekeltek hatékony együttműködésének megszevzése.”

Megoldási javaslat

▪ „A térség vonzereje erősödik, amely által nő a térségbe látogatók aránya, nő a vendégéjszakák száma és az idegenforgalomból származó bevételek is növekednek a térség településein. A hagyományok életre keltésével és piacra jutásával bővülnek a jövedelemtermelő tevékenységek, ugyanakkor fenntarthatóvá válnak a helyi identitást alapvetően meghatározó hagyományos tevékenységek, és a térség kulturális öröksége.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

71




▪ „Vegyes kurzusok, foglalkozások, érzékenységi tréningek indításának támogatása a küönböző etnikumú fiatalok körében, melynek keretében megismerhetik egymás kultúráját, nyelvét, hétköznapjait, a (pl.: Ráckeve, Dömsöd, Kiskunlacháza) települések körében.”

Megoldási javaslat

▪ „Kialakulnak a térség fejlődése számára elengedhetetlenbékés egymás mellett élés szabályai, a tolerancia és az elfogadás. A térségi roma kultúra beépül a helyi multikulturális környezetbe, a roma kulturális örökség megóvása kiemelten fontos tényezővé válik, csökken a társadalmi rétegek közötti feszültség és szegregáció”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

10

72

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

73Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/30 Kód: KM-11-SzF-1-02 Sorszám: 2070Prioritás: Vonzóbb és élhetőbb környezet kialakítása

Intézkedés: Virágos Ráckevei Duna, a térség központjának, Ráckevének a fenntartható fejlesztése, a vir...

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ Ráckeve remek adottságai ellenére nem foglal el megfelelő poziciót a magyar belföldi turizmusban érintett telelpülések között. Ráckeve városközpontja kiválóan alkalmas időszakos fesztiválok szervezésére, de jelenleg még hiányoznak a fesztiválokhoz szükséges tartós kiegészítő eszközök, építmények.

Helyzet/ adottság

▪ A Ráckevei Duna parti területek festői fekvésük, amelyeken jól kialakítható, az azonosítható arculat, amely ötvözi az élhető és vonzó környezet feltételeit, egy virágos képben. Ráckeve kulturális központtá válhat, amelyhez jelentősen hozzájárulhatnak a látogatók fogadására alkalmas, a helyi identitást tükröző térplasztikák, építmények.

Probléma/ lehetőség

▪ Ráckeve virágos városközpontjának kialakítása, amely alkalmas a virágos imázs fenntartására egész éveben, amely folyamatos turisztikai vonzerővel rendelkezik, mint például hajómalom korhű felállítása. Komplex kapcsolódás: 2073, 2075

Megoldási javaslat

▪ Nő az idelátogató aránya, nő a vendégéjszakák száma és az idegenforgalomból származó bevételek a térség összes településén. Színesedik a település és vonzáskörzetének kulturális élete, erősödik a térségben lakók kötődése a térséghez.

Várható eredmény

Támogat-ható tevékeny-ségek

▪ közterület-fejlesztési munkák,eszköz (növénytároló, játszó,- és dísztárgyak) beszerzés, utcaburkolat csere, díszburkolat kialakítása (100%), Eszközbeszerzés (60%), Építés, felújítás (60%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (60%), Marketing tevékenység (20%)

Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 80000 EUR ▪ Önkormányzatok 100%

160000 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások %

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 160000 EUR ▪ Non-profit szervezetek 100%

▪ Egyházak 100%▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 8000 EUR

▪ Természetes személyek %▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 4 db

Allokáció

Megoldási javaslatok 1/30 Kód: KM-11-SzF-1-02 Sorszám: 2070

Megoldási javaslat által érintett település-ek listája

Jogcímcs.

Hátrányos

Magyará-zatra szoruló fogalmak

▪ Ráckeve

▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés

▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

▪ Támogatás vehető igénybe: virágos arculat kialakítását és a Virágos Ráckeve komplex programot elősegítő közterület-fejlesztésére Ráckeve Város területén, nemzetiségi hagyományok örzését célzó hajómalom felállítása, közösségi eszközök, utcabútorok beszerzésére, utcakép fejlesztés.





Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ Ráckeve remek adottságai ellenére nem foglal el megfelelő pozíciót a magyar belföldi turisztikai palettán, amely a települési arculat hiányosságaival, széles érdeklődésre számító rendezvények hiányával magyarázható. Ráckeve kiváló földrajzi és klimatikus adottságai ugyanakkor lehetővé tennék az idegenforgalom szempontjából fontos rendezvények megszervezését és a turisztikai vonzerő fejlesztését.

Helyzet/ adottság

▪ Ráckeve adottságaihoz mérten még gyengén vonzza a turistákat, nem rendelkezik speciális rendezvényekkel, melyek megfelelően vonzzák az érdeklődő célcsoportokat.


▪ Évente azonos időszakban megtartott rendezvény-sorozat hagyományának megteremtése a rendezvények támogatásával (pl. Ráckevei Virágkarnevál, virágos településhez kapcsolódó egyéb programok). (Komplex Kapcsolódás: 2070, 2073).

Megoldási javaslat

▪ A térség turisztikai vonzereje erősödik, amely által nő a térségbe látogatók aránya, nő a vendégéjszakák száma és az idegenforgalomból származó bevételek is növekednek a térség településein. A hagyományok rendezvények szervezésével bővülnek a jövedelemtermelő tevékenységek, a helyiek kötődése a településhez erősödik, előtérbe kerülnek a környezet állapotának kérdései, a térség társadalmi összefogása és a településkép rendezettsége szintén javul.

Várható eredmény


▪ rendezvénytechnikai eszközbeszerzés/bérlési díj, helyszín bérleti díj, előadói tiszteletdíjak, sátor, színpadkészítés, beszerzés, élelmiszerkészítés bemutatásra, fuvarköltség (100%), Kiadvány készítés (30%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény (100%)






40000 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások 60%



▪ Természetes személyek 60%▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 2 db

Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Ráckeve

▪ LEADER - Rendezvény


▪ Támogatás vehető igénybe a virágos arculat kialakítását és a Virágos Ráckeve komplex programot elősegítő rendezvény, virág karnevál, virág népszerűsítő, virágosító programok szervezésére Ráckeve Város területén






▪ Ráckeve remek adottságai ellenére nem foglal el megfelelő pozíciót a magyar belföldi turisztikai palettán, amely a települési arculat hiányosságaival, széles érdeklődésre számító rendezvények hiányával magyarázható. Ráckeve kiváló földrajzi és klimatikus adottságai ugyanakkor lehetővé tennék az idegenforgalom szempontjából fontos vonzerő fejlesztést.

Helyzet/ adottság

▪ Ráckeve adottságaihoz mérten még gyengén vonzza a turistákat, nem rendelkezik speciális rendezvényekkel, melyek megfelelően vonzzák az érdeklődő célcsoportokat.


▪ Ráckeve virágos városközpontjában közösségi virágosítási akciók szervezése, valamint parkosítás, és ehhez kapcsolódóan egyéb, a településképbe illeszkedő növények telepítésének támogatása. (Kapcsolódás: 2070, 2075).

Megoldási javaslat

▪ A térség turisztikai vonzereje erősödik, amely által nő a térségbe látogatók aránya, és így nő a vendégéjszakák száma és az idegenforgalomból származó bevételek is növekednek a térség településein. A helyiek kötődése a településhez erősödik, előtérbe kerülnek a környezet állapotának kérdései, a térség társadalmi összefogása és a településkép rendezettsége szintén javul.

Várható eredmény


▪ növénytelepítési munkák, növénybeszerzés, fuvarozás (100%), Eszközbeszerzés (50%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Ráckeve



▪ Támogatás vehető igénybe a virágos arculat kialakítását és a Virágos Ráckeve komplex programot elősegítő növénytelepítésre Ráckeve Város területén, növénytároló célúutcabútorok beszerzésére, utcakép fejlesztésére



Megoldási javaslatok 4/30 Kód: KM-11-SzF-A-11 Sorszám: 2068Prioritás: Vonzóbb és élhetőbb környezet kialakítása

Intézkedés: Játszótér és közösségi terek kialakítása, fejlesztése és elérhetőségük javítása

Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A térség élővízhez nem kapcsolódó településein is meghaladja a 15 év alatti korosztály az összlakosság 15-20%-át. Az élő Ráckevei-Soroksári Dunaághoz tartozó közösségi infrastruktúra az igényekhez mérten alulfejlett. Továbbá a meglévő infrastruktúra elavult fejlesztésre és funkcióváltásra és bővítésre szorul.

Helyzet/ adottság

▪ A gyermekek és fiatal felnőttek arra kialakított terek hiányában, csak korlátozottan tudnak találkozni, közösségekben szocializálódni. A közösség találkozásának színterei leromlott állapotúak vagy hiányoznak, a közösségi tevékenységekhez kapcsolódó feltételek kevéssé adottak. Nincsenek korszerűen felszerelt közösségi terek és játszóterek.


▪ Helyi igényeknek megfelelő, közösségi terek, játszóterek létrehozásának támogatása és elérhatőségük javitása a (pl.: Apaj, Szigetújfalu) települések körében, amelynek tervezésébe a szülőket is aktívan bevonják.

Megoldási javaslat

▪ Vonzóbb életkörülmények alakulnak ki, csökken a fiatal gyermekes családok elvándorlása, nő a környezettudatosság és javulnak a közösségi tevékenységekhez való hozzáférés esélyei, erősödik a helyi közösség kohéziója. Javul a helyben élők és a térségből idelátogatók életminősége, illetve a helyi identitástudat erősödik.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés









Allokáció

Megoldási javaslatok 4/30 Kód: KM-11-SzF-A-11 Sorszám: 2068


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Apaj, Áporka, Dömsöd, Kiskunlacháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu

▪ ÚMVP, de nem LEADER







▪ A térség jelentős számú épített örökséggel rendelkezik, melyek állapota leromlott (pl. makádi templom, szigetújfalui, szigetszenmártoni, áporkai és szigetbecseitemplom).

Helyzet/ adottság

▪ Az épített örökség megőrzése problémát okoz számos településeken. A leromlott épületek rontják a településképet és a történelmi tájképet. A romló állapotú épületek, építmények rekonstrukciója, védelme jelentősen javíthatja a településképet, vonzóbbá teszi a környezetet.


▪ Az épületek védelmét, felújítását célzó beruházások támogatása, a települések körében (pl.: Makád, Szigetújfalu, Szigetszentmárton, Szigetbecse). A védettséget élvező épített örökség védelmében összehangolt rehabilitációs projektfüzér megvalósítása.

Megoldási javaslat

▪ nő a térségbe látogatók aránya, nő a vendégéjszakák száma és az idegenforgalomból származó bevételek is növekednek a térség településein. Vonzóbbá válik a településkép, amely erősíti a térséghez kapcsolódó identitástudatot. A környezet állapota javul, fenntartható módon fejlődik.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Áporka







Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A térség élővízhez kapcsolódó településein is meghaladja a 15 év alatti korosztály az összlakosság 15-20%-át. Az élő Ráckevei-Soroksári Dunaághoz tartozó közösségi infrastruktúra az igényekhez mérten alulfejlett. Továbbá a meglévő infrastruktúra elavult fejlesztésre és funkcióváltásra és bővítésre szorul.

Helyzet/ adottság

▪ A gyermekek és fiatal felnőttek arra kialakított terek hiányában, csak korlátozottan tudnak találkozni, közösségekben szocializálódni.Probléma/ lehetőség

▪ Helyi igényeknek megfelelő vízparti, közösségi terek, játszóterek létrehozásának támogatása és elérhatőségük javitása a (pl.: Apaj, Szigetújfalu) települések körében, amelynek tervezésébe a szülőket is aktívan bevonják.

Megoldási javaslat

▪ Vonzóbb életkörülmények alakulnak ki, csökken a fiatal gyermekes családok elvándorlása, nő a környezettudatosság és javulnak a közösségi tevékenységekhez való hozzáférés esélyei, erősödik a helyi közösség kohéziója. Javul a helyben élők és a térségből idelátogatók életminősége, illetve a helyi identitástudat erősödik.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Áporka, Dömsöd, Kiskunlacháza, Makád, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton





Megoldási javaslatok 7/30 Kód: KM-11-SzF-B-02 Sorszám: 1990Prioritás: Vonzóbb és élhetőbb környezet kialakítása

Intézkedés: Vállalati versenyképesség és az élhetőbb környezet fejlesztése a hatékony energia felhaszn...


▪ A térségben számos olyan vállalat működik, amelynek piaci pozícióját befolyásolja az épített infrastruktúrájának energetikai hatékonysága. Az alternatív energiaforrások rendelkezésre állnak, de nem kellően kihasználtak, a fenntartható energiahordozók alkalmazási technológiái nem elterjedtek a térségben, ugyanakkor nagy az érdeklődés ezen energia-felhasználási módok iránt.

Helyzet/ adottság

▪ Számos olyan KKV-hez köthető telephely,székhely működik a térségben, ahol rosszak az energetikai adottságok, amelyek magas kiadásokat és környezeti ártalmakat eredményeznek. Ez negatívan befolyásolja adott cég versenyképességét és a korszerűtlen energetikai megoldások által okozott környezeti problémák rontják a helyben élők életminőségét és a térség turisztikai vonzerejét.


▪ A vállalkozások üzemi és irodaépületeiknek energia-hatékonyság fokozására irányuló beruházásainak támogatása a térség településein (pl.: Ráckeve, Kiskunlacháza), továbbá alternatív energiahordozók felhasználása, energiafelhasználás szempontjából hatékony technológiák elterjesztése.

Megoldási javaslat

▪ A térség vonzereje növekszik, a térségi vállalkozások versenyképessége javul, a környezettudatos energiafelhasználásra irányuló technológiák elterjednek

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 5. prioritás - Hatékony energia-felhasználás




▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 80000 EUR ▪ Önkormányzatok %


▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 200000 EUR ▪ Non-profit szervezetek %

▪ Egyházak %▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 40000 EUR


Allokáció

Megoldási javaslatok 7/30 Kód: KM-11-SzF-B-02 Sorszám: 1990


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 8/30 Kód: KM-11-SzF-B-03 Sorszám: 1975Prioritás: Vonzóbb és élhetőbb környezet kialakítása

Intézkedés: Környezeti örökségünk megőrzése céljából tanösvény és erdei iskola kialakítás, fejlesztés

Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A térség településeinek egy részét jellemzi a nagyfokú erdősültség, és a térség egészére jellemző a természeti értékek sokszínűsége. A térség NATURA 2000 hatálya alá tartozik, a növény- és állatvilág speciális és védett élővilága bemutatásra alkalmas. A térség adottságai kiválóak az erdei turizmus kialakítására (vizes élőhelyek, túralehetőségek, Kiskunsági Nemzeti Park).

Helyzet/ adottság

▪ Az erdei turizmusra lenne érdeklődés más területekről (pl.: Budapesti iskolák), de szállási és étkezési lehetőségek hiányában a látogatások esetlegesek.


▪ Az erdei turizmus feltételeinek és eszközrendszerének javítása, ennek keretében erdei iskola létrehozásának és fejlesztések támogatása a települések területén.

Megoldási javaslat

▪ Nő a környezettudatosság, erősödik a természetbarát szemlélet a helyben lakók és az idelátogatók körében egyaránt. Ugyanakkor a természetközeli turizmus lehetőségeinek bővülésével nő a helyben töltött vendégéjszakák száma. A fenntartható fejlődés alapelveinek ismertsége nő, pozitívan változik a fiatal korosztály tájékozottsága a térségi környezetet illetően.

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 3. prioritás - Természeti értékeink jó kezelése









Allokáció

Megoldási javaslatok 8/30 Kód: KM-11-SzF-B-03 Sorszám: 1975


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP





Intézkedés: Környezeti örökségünk megőrzése céljából tanösvény és erdei iskola kialakítás, fejlesztés

Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ Szigetbecsén és a térség más településein látványos erdőségek, nádasok védett természeti területek, melyek ismertsége jelenleg nem jellemző sem a térség lakossága, sem az idelátogatók körében.

Helyzet/ adottság

▪ Az erdei turizmusra lenne érdeklődés más területekről is (Budapest, Ráckeve, az ország egyéb területei) de a túrázáshoz nincs kialakított vagy nem megfelelő az erdei infrastruktúra. Nincsenek természeti értékek bemutathatóvá tételét elősegítő tanösvények, melyek a turisztikai vonzerőkhöz, a természeti tájkép javításához hozzárulhatnak.


▪ Tanösvények és más természeti örökségek, például tavak bemutatásának kialakításának és fejlesztésének támogatása települések területén, melyek lehetővé teszik a természeti környezet bemutatását. A tanösvények elérhetőségét javító eszközök és fejlesztések megvalósítása.

Megoldási javaslat

▪ Nő a környezettudatosság, erősödik a természetbarát szemlélet a helyben lakók és az idelátogatók körében egyaránt. Ugyanakkor a természetközeli turizmus lehetőségeinek bővülésével nő a helyben töltött vendégéjszakák száma. A fenntartható fejlődés alapelveinek ismertsége nő, pozitívan változik az idelátogatók és a helyiek tájékozottsága a térségi környezetet illetően. Javul az oktatási intézményekkel való kapcsolat, a helyi társadalom és a

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Hagyományok Útja, az épített kézműipari emlékeink megőrzése, bemutatása


▪ A nemzetiségek sokszínűségéből adódóan a népművészeti hagyományőrzés változatos formái lelhetők fel a térségben. A helyi kézműipari hagyományok egy része olyan minőségi termékeket eredményezhet, amelyek piacképesek.

Helyzet/ adottság

▪ A helyi jellegzetességű kézművesipari hagyományok (pl.: kovács, fazekas) megtekintésére lenne kereslet más területekről (pl.: Budapest), de a bemutatására nincs kialakított infrastruktúra, és a látnivalók nem szerepelnek, mind egységes turisztikai kínálati füzér.


▪ A látványműhelyek és bemutató helyek összehangolt, átgondolt, a felmerülő igényeke alapozott fejlesztése a komplex igényekr való tekintettel. A bemutató terek látogathatóvá tétele külső és belső felújítása, korszerűsítése. A helyi kézműves hagyományokban érdekeltek hatékony együttműködésének megszevzése.

Megoldási javaslat

▪ A térség vonzereje erősödik, amely által nő a térségbe látogatók aránya, nő a vendégéjszakák száma és az idegenforgalomból származó bevételek is növekednek a térség településein. A hagyományok életre keltésével és piacra jutásával bővülnek a jövedelemtermelő tevékenységek, ugyanakkor fenntarthatóvá válnak a helyi identitást alapvetően meghatározó hagyományos tevékenységek, és a térség kulturális öröksége.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Első Magyar Leader Natur Park, a térség fenntartható fejlődésének megalapozása, a Natur Pa...


▪ A Kis-Duna-menti előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport területe kiváló természeti adottságokkal rendelkezik, hogy megfeleljen a törvényi feltételeknek és Natúrpark címet kapjon. A térségben jelen van a három szektor (Közszféra, civil- és vállalkozói szektor) összefogása, amely lehetővé teszi, hogy a natúrpark komplexen, fenntartható partnerségen alapulva, LEADER-szemlélettel valósulhasson meg.

Helyzet/ adottság

▪ A Natur Park feltételrendszer a térségben már most megvalósul, egyedül a látogató központ hiány akadályozza a térség pályázatának benyújtását.


▪ Első Magyar Leader Natur Park feltételét kielégítő, de ugyanakkor a leader szemléletet, a vidéki örökséget megőrzését is clzó látogató központ kialakítása.

Megoldási javaslat

▪ A térség egyedi, innovatív módon újfajta szemlélettel alakítja meg Natúrparkját, melyben lehetőség nyílik a közösségfejlesztésre, közösségi akciók előkészítésére, látogató központ megnyitására. Így erősödik a térségi vonzerő, nő a turisztikai attrakciók látogatottsága, a vendégéjszakák száma, vonzóbb lesz a települési környezet.

Várható eredmény


▪ Látogató Központ kialakítás (építés, felújítás) környezetvédelmi, kommunikációs szolgáltatások vásárlása, bemutató technika eszköz beszerzés. (100%), Eszközbeszerzés (90%), Építés, felújítás (90%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (90%), Kiadvány készítés (20%), Marketing tevékenység (30%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése (90%), Rendezvény (30%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (90%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Ráckeve, Szigetszentmárton



▪ Támogatás vehető igénybe az Első Magyar Leader Natur Park cím törvényi feltételei között szereplő Látogató Központ (lakossági, kutatói szolgáltatásokat nyújtó) kialakítására, ahol egyaránt megtalálható a kiállító, bemutató tér és a környezettudatos szemléletmód terjesztésére alkalmas eszközök, funkciók



Megoldási javaslatok 12/30 Kód: KM-11-GF-2-01 Sorszám: 1926Prioritás: Kiegészítő jövedelemszerző források fejlesztése és a foglalkoztatottság növelése a rekreác...

Intézkedés: Gasztronómiai turzimus feltételeinek javitása a térségben

Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A térség településein (pl.: Ráckeve) nagy hagyománya van bizonyos helyi jellegű tradicionális ételek (pl.: halászlé) készítésének, és fellelhető némi erre épülő turizmus. A gasztronómiai turizmus önálló és viszonylag jól jövedelmező turisztikai ágazattá vált, amely feltételeinek kiépítésére az új turizmust érintő jogszabályok kapcsán a rurális térségekben is lehetőség nyílik. A térség nemzetiségi sokszínűsége színes gasztronómiai választékot eredményez a Kis-Duna-menti településeken.

Helyzet/ adottság

▪ Az ételek minősége kiváló, és a különféle tradicionális ételekre lenne kereslet más területekről, de nincs meg a megfelelő eszközállomány, illetve hiányoznak a gasztronómiai bemutatóhelyek. A térségi gasztronómia bemutatása egyelőre nem elég újszerű, innovatív.

▪ Lehetőség van arra, hogy a szolgáltatások bővítésével, minőségi fejlesztésével javuljon a térségi gasztro-turisztikai kínálat.


▪ Turisták számára a tradicionális ételek bemutatását szolgáló látványkonyhák, bemutatóterek, kostoló helyiségek kialakításának támogatása, a (pl.: Ráéckeve) települések területén, amelyek alapul szolgálnak a HPME 1933,1936-ban végrehajtott projekteknek.

Megoldási javaslat

▪ Nő a településre gasztronómiai érdeklődésű látogatók száma, és az ebből származó bevételek. Életre kelnek a térség gasztronómiai hagyományai, gazdaságilag fenntartható módon és új jövedelemszerzési formák honosodnak meg.

Várható eredmény


▪ látványkonyha építés, kialakítás, gasztronómiai bemutatókhoz szükséges eszközök beszerzése (100%), Eszközbeszerzés (60%), Építés, felújítás (60%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (60%), Marketing tevékenység (20%)










Allokáció

Megoldási javaslatok 12/30 Kód: KM-11-GF-2-01 Sorszám: 1926


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés


▪ Támogatás vehető igénybe: a gasztronómiai turizmus infrastrukturális feltételeinek javítására, kialakítására.






▪ A térség településein (pl.: Ráckeve) nagy hagyománya van bizonyos helyi jellegű tradicionális ételek (pl.: Halászlé) készítésének, fellelhető némi erre épülő turizmus. A gasztronómiai turizmus önálló és viszonylag jól jövedelmező turisztikai ágazattá vált, amely feltételeinek kiépítésére az új turizmust érintő jogszabályok kapcsán a rurális térségekben is lehetőség nyílik. A térség nemzetiségi sokszínűsége színes gasztronómiai választékot eredményez a Kis-Duna-menti településeken.

Helyzet/ adottság

▪ Az ételek minősége kiváló, és a különféle tradicionális ételekre lenne kereslet más területekről, de nincsenek megfelelő rendezvények, illetve hiányoznak a gasztronómiai szabadidős programok feltételei. A térségi gasztronómia bemutatása egyelőre nem elég innovatív.

▪ Lehetőség van arra, hogy a programok és szolgáltatások bővítésével, minőségi fejlesztésével javuljon a térségi gasztro-turisztikai rendezvénykínálata.


▪ A tradicionális élelmiszerek, ételek propagálását támogató gasztronómiai rendezvények, fesztiválok, ünnepek versenyek megszervezésének támogatása, a (pl.: Ráckeve) települések területén, különös tekintettel a HPME 1926,1936-ban végrahajtott projektek megtámogatására.

Megoldási javaslat

▪ Nő a térségbe érkező turisták és vendégéjszakák száma. Életre kelnek a térség gasztronómiai hagyományai, gazdaságilag fenntartható módon és új jövedelemszerzési formák honosodnak meg. A térségi gasztronómiai specialitások ismertsége nő, erősödik a lakosság térségi identitástudata.

Várható eredmény


▪ rendezvénytechnikai eszközbeszerzés/bérlési díj, helyszín bérleti díj, előadói tiszteletdíjak, sátor, színpadkészítés, beszerzés, élelmiszerkészítés bemutatásra, fuvarköltség (100%), Eszközbeszerzés (40%), Kiadvány készítés (20%), Marketing tevékenység (40%), Rendezvény (100%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





▪ támogatás vehető igénybe a térségi gasztronómia hagyományait bemutató regionális érdeklődésre is számot tartó rendezvény szervezésére






▪ A térségben van foglalkozási lehetőség (pl.: a turizmus területén), de a dolgozni kívánók nem rendelkeznek megfelelő szaktudással a munkához. A gasztronómiai turizmus önálló és viszonylag jól jövedelmező turisztikai ágazattá vált, amely feltételeinek kiépítésére az új turizmust érintő jogszabályok kapcsán a rurális térségekben is lehetőség nyílik. A térség nemzetiségi sokszínűsége színes gasztronómiai választékot eredményez a Kis-Duna-menti településeken.

Helyzet/ adottság

▪ Nem állnak rendelkezésre megfelelően képzett, helyi munkavállalók, akik a gasztronómiához kapcsolódó turisztikai vállalkozások tevékenységét segíthetik, ugyanakkor van mobil humán kapacitás, mely érdeklődik a gasztronómiai szolgáltatások beindítása iránt. A térségi gasztronómia bemutatása egyelőre nem elég újszerű,innovatív.


▪ Felnőttképzések, átképzések igénybevételének támogatása a (pl.: Ráckeve. Szigetszentmárton) települések lakosai között különös tekintettel a turisztikai szektorban és a HPME 1926,1933-ban végrehajtott projekteknél elvárt szakterületre.

Megoldási javaslat

▪ Nő a foglalkoztatottak száma, ezen belül a turisztikai szektorban foglalkoztatottak száma. Életre kelnek a térség gasztronómiai hagyományai, gazdaságilag fenntartható módon és új jövedelemszerzési formák honosodnak meg. A térségi gasztronómiai specialitások ismertsége nő, erősödik a lakosság térségi identitástudata.

Várható eredmény


▪ oktatói, előadói díjak, helyszín bérleti díj, előadói tisztelet díjak, oktatási, képzési anyag készítés, kutatások, tanulmányok készítése (100%), Képzés/Oktatás (100%), Kiadvány készítés (20%), Marketing tevékenység (20%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Képzés


▪ Támogatás vehető igénybe a turizmus ágazat fejlesztése érdekében az ágazat igényeinek megfelelő képzések szervezésére, ahol a szakember, szakmunkás képzés, tovább képzés történik a térség turisztikai foglalkoztatottjainak



Megoldási javaslatok 15/30 Kód: KM-11-GF-A-02 Sorszám: 1924Prioritás: Kiegészítő jövedelemszerző források fejlesztése és a foglalkoztatottság növelése a rekreác...

Intézkedés: A falusi turizmus feltételeinek javitása a térségben


▪ A térség bizonyos településein (pl.: Dömsöd, Makád) nagy hagyománya van a vendéglátásnak, ami jó alapot nyújt a klasszikis falusi turizmus fejlesztéséhez. A térségben számos turizmus ágazat van jelen, melyek segítik a vidéki turizmus fejlesztését, a falusi-, agro- és ökoturisztikai szolgáltatások meghonosodását, erősödését.

Helyzet/ adottság

▪ A helyi nevezetességek, látnivalók megtekintésére lenne kereslet más területekről (pl.: Budapest), de megfelelő színvonalú szálláslehetőségek hiányában a látogatások esetlegesek. A tervezett turisztikai szolgáltatások bővülésével a jövőben növekvő igény várható a minőségi falusi szálláshelyekre.


▪ Szálláshelyek létrehozásának és fejlesztésének támogatása, a (pl.: Dömsöd, Apaj) települések területén. Minőségi szálláshely- és kapcsolódó szolgáltatásfejlesztés támogatása, legalább négy napraforgós szálláshelyek kialakítása, meglévők fejlesztése és szolgáltatásbővítése.

▪ (Kapcsolódás: 1913, 1914, 1916, 1922, 1933)

Megoldási javaslat

▪ Nő a térségbe érkező turisták és a vendégéjszakák száma. A térségben megtermelt jövedelmek nem áramlanak ki a térségből, a falusi turizmus bővülése és minőségi fejlesztése kapcsán új munkahelyek jönnek létre, a vidéki turizmus más ágazataihoz kapcsolódó fejlesztések (lovas-, bor-, vízi-, vadászturizmus) jobban fenntarthatóvá válnak, kihasználtságuk, látogatottságuk javulásával.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése









Allokáció

Megoldási javaslatok 15/30 Kód: KM-11-GF-A-02 Sorszám: 1924


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Apaj, Áporka, Dömsöd, Kiskunlacháza, Makád, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu






Intézkedés: Horgászturizmus feltételeinek javitása a térségben

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térség bizonyos településein nagy hagyománya van a horgászatnak és hozzá kapcsolódó tevékenységeknek, amely turisták által is rendszeresen látogatott Ráckevei-Soroksári Duna melletti horgászhelyeken jelenik meg.A Ráckevei-Soroksári Dunához kapcsolódóan a Ráckevei Horgászszövetség 30.000 tagot tömörít, amely erős bázisa a horgászturizmus fejlesztésének, és motorja a környezeti fenntarthatóság és a horgászturizmus összehangolásának, a térségi lakosság bevonásának.

Helyzet/ adottság

▪ A horgászturizmushoz kapcsolódó fejlesztésekre kiváló lehetőséget nyújtanak a térség természeti adottságai. A helyben lakók vendégbarát szemlélete, és a turizmus fejlesztése iránti elkötelezettsége megalapozza a fejlesztések hosszú távú fenntarthatóságát (kapcsolódás: 2065, 1914, 1919).


▪ Horgászbarát parti infrastruktúra, halastavak, vendéglők ,szálláshelyek létrehozásának támogatása, a Ráckevei-Soroksári Duna melletti településeken.

Megoldási javaslat

▪ Nő a térségbe érkező horgászok száma és az általuk helyben eltöltött vendégéjszakák száma.A horgászturizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások kihasználtsága nő, a megoldási javaslat megvalósítása további jövedelemtermelő lehetőségek kialakulásához vezet. Növekszik a horgászturizmushoz kapcsolódó munkahelyek száma. A térség szálláshelyeinek kihasználtsága növekszik, ezáltal az idegenforgalmi adóbevétel, tehát a településen maradó jövedelem is növekszik.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Viziturizmus feltételeinek javitása a térségben


▪ A Ráckevei-Soroksári Duna és Duna-part adottságai kiválóan alkalmasak a különböző vízi sportok űzésére és a rekreációs tevékenységekre. A térség települései és a Duna ezen szakasza egyedülálló potenciállal rendelkezik régiós szinten a víziturizmus tekintetében.

Helyzet/ adottság

▪ A vízfelülethez kötődő rekreációra lenne nagyobb kereslet más területekről (pl.: Budapest), de ehhez nem áll rendelkezésre kellő infrastruktúra. Az infrastruktúra és szolgáltatások száma és színvonala nem megfelelő a térségbe érkezők és az itt lakók igényeit tekintve. A parti részek kiépítettsége, szálláshelyei, eszközei nem mindenhol alkalmasak a vízi sportok űzéséhez, rekreációs tevékenységekhez.


▪ Rekreációs szolgáltatások kialakítása, települési és vízparti szálláshelyek kialakítása fejlesztése és élővíz melletti használati és látvány-térelemek beszerzésének támogatása.

▪ (Kapcs: 1919, 1911, 2065)

Megoldási javaslat

▪ A rekreációs turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások kihasználtsága nő, a megoldási javaslat megvalósítása további jövedelemtermelő lehetőségek kialakulásához vezet. Növekszik a tevékenységekhez kapcsolódó munkahelyek száma. A térség szálláshelyeinek kihasználtsága növekszik, ezáltal az idegenforgalmi adóbevétel, tehát a településen maradó jövedelem is növekszik. Javul a térségi lakosság és az idelátogató turisták életminősége és egészségi állapota, erősödik a civil szervezetek, vállalkozók és önkormányzatok összefogása.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Borturizmus feltételeinek javitása a térségben


▪ A térségben nagy hagyománya van a szőlőtermesztésnek és a bortermelésnek, mely a dinamikusan fejlődő tájborairól híres Kunsági Borvidék Duna-menti körzetéhez tartozik (Dömsöd, Ráckeve, Szigetcsép, Szegetszentmárton, Szigetújfalu). A turizmus trendekhez kapcsolódóan, a turisták érdeklődése egyre jobban az egyedi, tájra jellemző borkülönlegességek felé fordul, így a szőlőtermesztés és bortermeléshez kapcsolódó borturizmus is jelentős fejlesztési lehetőségeket jelent a térségben.

Helyzet/ adottság

▪ A borok minősége kiváló, és a helyi borászat megtekintésére lenne kereslet más területekről (pl.: Budapest), de a bemutatására nincs kialakított infrastruktúra.A borturizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások száma és színvonala nem megfelelő a térségbe érkezők igényeit tekintve. A borospincék, bormúzeumok, bemutatóterek kiépítettsége, eszközei nem mindenhol kielégítőek. A


▪ Turisták számára pincék, bormúzeumok, feldolgozást bemutató terek kialakításának támogatása, a (pl.: Szigetszentmárton) települések területén.(Kapcs: 1913, 1914, 1922, 1924, 1933)

Megoldási javaslat

▪ Nő a helyi borászati termékek ismertsége, ezáltal az irántuk jelentkező kereslet is. A térségben megtermelt jövedelmek nem áramlanak ki a térségből, a borászati szektor bővülése új munkahelyeket teremt, a bortermeléshez kapcsolódó kulturális örökség fenntarthatóvá válik.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Lovasturizmus feltételeinek javitása a térségben


▪ A térség településein (pl.: Apaj) nagy hagyománya van a lótartásnak a lovastevékenységeknek.A más turisztikai ágazatokban is kiváló adottsággal rendelkező térség kínálatát jól egészítheti ki a lovasturizmus fejlesztése.

Helyzet/ adottság

▪ A lovas turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások száma és színvonala nem megfelelő a térségbe érkezők és az itt lakók igényeit tekintve. A lovardák, lovastanyák kiépítettsége, eszközei nem mindenhol kielégítőek a lovassportok űzéséhez, lovastúrákhoz. A más turizmus ágak szolgáltatásait jól kiegészítheti a lovas turizmus fejlesztése.


▪ Turisták számára a lovászat bemutatását és a lovaglást szolgáló területek és szolgáltatások kialakításának támogatása, a (pl.: szigetújfalú, Áporka) települések területén. A lótartás és lovászat hagyományai bemutatásának támogatása, összefüggően a lovas turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztésének támogatásával, eszközök beszerzésének támogatása. (Kapcs: 1916, 1924)

Megoldási javaslat

▪ A lovas turizmushoz, lovastúrákhoz, lótartás hagyományainak bemutatásához kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások kihasználtsága nő. Lehetőség nyílik minőségi lovasturisztikai szolgáltatások nyújtására (legalább egypatkós minősítésű lovas szolgáltatások) Növekszik a tevékenységekhez kapcsolódó munkahelyek száma. A térség szálláshelyeinek kihasználtsága növekszik, ezáltal az idegenforgalmi adóbevétel, tehát a településen maradó jövedelem is növekszik. Javul a térségi lakosság és az idelátogató turisták életminősége és egészségi állapota.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Vadászturizmus feltételeinek javitása a térségben


▪ A térség településein (pl.: Szigetújfalu, Apaj) nagy hagyománya van a vadászatnak.Több vadásztársaság is aktív a vadászturizmusban, mint pl. a Ráckevei Aranykalász és a Dömsödi Lobogó Vadásztársaság. A vadászathoz kapcsolódóan néhány hagyományos rendezvény is megrendezésre kerül a térségben (pl. Őszi Ászok Fesztivál).

Helyzet/ adottság

▪ A helyi vadásztatásra lenne kereslet más területekről (pl.: Budapest), de nincs kialakított infrastruktúra a kapcsolódó szolgáltatások számára.A vadásztatás eszközrendszere nem kellően fejlett, a vadászati területek kiszolgáló infrastruktúrája nincs kiépítve. A jelenlegi kihasználtságnál jóval nagyobb potenciállal rendelkezik a térség a vadászturizmus terén.


▪ Turisták számára a vadászati területek és a kiszolgáló infrastruktúra kialakításának és fejlesztésének támogatása, a (pl.: Apaj) települések területén.A vadászati turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások kialakításának támogatása, már működő szolgáltatások bővítése, fejlesztése, korszerűsítése. (Kapcsolódás: 1913, 1914, 1916, 1924, 1933)

Megoldási javaslat

▪ Nő a vadászturizmus a térségben és ezzel a helyben töltött vendégéjszakák száma.Nő az idelátogatók körében a térség ismertsége. A térségben megtermelt jövedelmek nem áramlanak ki a térségből, a vadászturizmus bővülése új munkahelyeket teremt.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 21/30 Kód: KM-11-GF-2-03 Sorszám: 57Prioritás: A helyi identitás erősítése és termékek piacrajutásának a segítése az egységes marketing é...

Intézkedés: Egységes arculat kialakítása, fejlesztése, terjesztése


▪ A térség nem rendelkezik egységes arculattal, imázzsal. jelenleg az idegenforgalmi célcsoportok nem tudják határozottan azonosítani a térséget, csak egyes településeket (pl.:Ráckeve) ugyanakkor a teljes turisztikai kínálat több településről adódik (pl.:Apaj, Szigetbecse, Makád), amelyek kevéssé ismertek. A már működő honlapok tartalma nem fedi le elégségesen a térség által kínált lehetőségeket és információkat. Az on-line információs eszközök és az internet adta lehetőségek nem elterjedtek a térségben.

Helyzet/ adottság

▪ A ki nem használt turisztikai potenciálok csökkentik az idegenforgalom hatékonyságát, jövedelmezőségét, uganyakkor a kínálati füzér teljesebb kialakítása több településre juttatja el az idegenforgalom bevételeit. A közös honlap lehetőséget nyújt a turisztikai és egyéb szolgáltatók együttes megjelenésére, elérhetőségük biztosítására, a közös térségi arculat megteremtésére.


▪ A leader+ programban kidolgozott módon és az 59-es HPME-ben megvalósított eszközökhöz hasonlóan egységes wirtuális megjelenés kialakításának, olyan portál rendszer kialakításának támogatása, amely jól azonosíthatóan és hatékonyan vonza az idelátogatókat számos településre.

Megoldási javaslat

▪ Az egységes arculatú honlapon való megjelenés javítja a térségi termékek ismertségét, segítve a térség gazdasági fejlődését. Lehetőség nyílik a termékek a nagyobb értékesítési láncokba való bekapcsolására, növekednek a települési bevételek (pl. iparűzési adó kapcsán). Az elektronikus média-felület adta újszerű módszerek lehetővé teszik a térben elzártabban elhelyezkedő települési vállalkozások fejlődését, munkahelyteremtését.

Várható eredmény


▪ honlap, szoftver fejlesztés, beszerzés; marketing, és informatikai szolgáltatás igénybevétel, számítástechnikai eszköz beszerzés, on-line ügyfélszolgálati rendszer, integrált étékesítést támogató, marketing automatizáló és ügyfélkapcsolat kezelő rend (90%), Eszközbeszerzés (50%), Képzés/Oktatás (20%), Marketing tevékenység (100%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





▪ támogatás vehető igénybe: az egységes térségi imázs megjelenítésére internetes felületen, honlapon, portálon, az arculat kidolgozására, webes felületek fejlesztésére a térség turisztikai kínálatának bővítése céljából.




Intézkedés: Egységes arculat kialakítása, fejlesztése, terjesztése


▪ A térség nem rendelkezik egységes arculattal, imázzsal. jelenleg az idegenforgalmi célcsoportok nem tudják határozottan azonosítani a térséget, csak egyes településeket (pl.:Ráckeve) ugyanakkor a teljes turisztikai kínálat több településről adódik (pl.:Apaj, Szigetbecse, Makád), amelyek kevéssé ismertek.

Helyzet/ adottság

▪ A ki nem használt turisztikai potenciálok csökkentik az idegenforgalom hatékonyságát, jövedelmezőségét, ugyanakkor a kínálati füzér teljesebb kialakítása több településre juttatja el az idegenforgalom bevételeit.A marketing eszközök, kiadványok, arculati elemek terjesztése komplexen segíti a térség elérhetőségét, ismertségét is idegenforgalmi keresletet generál.


▪ A avop leader+ programban és jelen HPME-ben (57es ben virtuálisan) kidolgozott módon egységes arculat és annak tárgyi marketing eszközeinek támogatása, amely jól azonosíthatóan és hatékonyan vonzák és informálják az idelátogatókat számos településre/ről. Kiadványok, szóróanyagok, egyéb egységes térségi marketing-eszközök kidolgozásának, beszerzésének támogatása, a helyi művészek és marketing szakemberek illetve pályakezdő kreatív szakértők bevonásával

Megoldási javaslat

▪ Az egységes arculattal való megjelenés javítja a térségi termékek, turisztikai vonzerők és a települések ismertségét, segítve a térség gazdasági fejlődését. Ezáltal növekszik a térségbe látogatók száma, növekednek a települési bevételek (pl. iparűzési adó kapcsán). Az innovatív közösségi módszereket igénybevevő térségmarketing lehetővé teszi a társadalmi szerepvállalás térnyerését a Kis-Duna-mentén.

Várható eredmény


▪ térségi marketing tevékenység, egyedi arculat kialakítása; arculati tervek kidolgozása, célcsoport elemzés, a térség értékeit, hagyományait, rendezvényeit népszerűsítő kiadványok,térképek, nyomdai anyagok, információs táblák megjelenések. nemzetközi (100%), Kiadvány készítés (100%), Marketing tevékenység (100%), Rendezvény (30%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





▪ marketingeszközök, szolgáltatások fejlesztése: egységes arculat kidolgozására, települési leporellók, térképek, kiadványok, információs táblák egységes struktúrában történő elkészítésére és megjelentetésére, kiadványok készítésére, támogatására turisztikai látványosságok, vonzerőhelyek marketingjének, közös megjelenések támogatására, média megjelenések és reklámhordozók támogatására vehető igénybe.



Megoldási javaslatok 23/30 Kód: KM-11-GF-A-08 Sorszám: 6713Prioritás: A helyi identitás erősítése és termékek piacrajutásának a segítése az egységes marketing é...

Intézkedés: Térségi mikrovállalkozások ösztönzése

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térség településein a vállalkozások aránya jelentősen elmarad az országos átlagtól, amely jelentősen befolyásolja a térség gazdasági fejlettségét. A meglévő vállalkozások többsége kis- és mikro-vállalkozás.

Helyzet/ adottság

▪ - Magas a munkanélküliség aránya az aktív lakossághoz viszonyítva, és a térség fejlődése szempontjából a vállalkozási kedv ösztönzésre szorul.

▪ - A munkahelyek számának növelése, valamint a jövedelmek helyben tartása, ezzel a helyi gazdaság élénkítése érdekében a helyi kis- és mikro-vállalkozások létrehozásának, valamint a meglévők fejlesztésének támogatása elengedhetetlen.


▪ Induló vállalkozások ösztönzése, valamint már működő vállalkozások tevékenység- és munkalehetőség-bővítésének elősegítéseMegoldási javaslat

▪ Nő a vállalkozási kedv, élénkül a gazdasági környezet; új munkahelyek jönnek létre, amelyek célcsoportja alapvetően a helyi lakosság; nő a helyben maradók aránya; hosszabb távon nő a helyben tartott jövedelmek aránya, amely szintén a helyi gazdaság élénküléséhez járul hozzá.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Társadalmi akciók a közösség fejlesztéséért és a fenntartható humánpotenciálért

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ Az AVOP LEADER+ intézkedés kapcsán megindult néhány nemzetközi együttműködés, kezdeményezés, melyek folytatása indokolt.Helyzet/ adottság

▪ A EEVK területén szereplő társadalmi szereplők nem tudják hazsnálni a nemzetközi programok eredményeit az információkhoz való hozzáférés hiánya miatt.Lehetőség nyílik a korábbi kapcsolatok továbbvitelére, illetve a LEADER-ben szerzett tapasztalatok, legjobb gyakorlatok átadására.


▪ Nemzetközi legjobb tapasztalatokat átadó, projektgeneráló rendezvéynek, tréningek támogatása a térség telelpüléseinek szereplői részére, nemzetközi partnerek bevonásával.

Megoldási javaslat

▪ Fokozódó pályázati hajlandóság, innovatív, modellszerű kezdeményezések megjelenése a térségben.Új ötletek generálása és közös projektek kidolgozása valósul meg a nemzetközi legjobb gyakorlatok megismerése kapcsán. Erősödik a térség társadalmi kohéziója a gyarapodó számú tapasztalatcserék, látogatások szervezése által.

Várható eredmény


▪ oktatói, előadói díjak, helyszín bérleti díj, előadói tisztelet díjak, oktatási, képzési anyag készítés, kutatások, tanulmányok készítése, tanulmányi utazás (100%), Kapcsolattartás költségei (80%), Képzés/Oktatás (60%), Rendezvény (60%)

Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések


▪ támogatás vehető igénybe: Európai Uniós pályázati, gyakorlati, civil tapasztalatok átadására irányuló kezdeményezések, amelyek az unió területéről érkező know-how és legjobb gyakorlatok meghonosítását eredményezik a kistérségben



Megoldási javaslatok 25/30 Kód: KM-11-SzF-3-02 Sorszám: 2056Prioritás: A helyi identitás erősítése és termékek piacrajutásának a segítése az egységes marketing é...



▪ A térség bizonyos településein (pl.: Ráckeve, Dömsöd) jelentős számú roma és más etnikum él szeparáltan. Az Európai Unió horizontális alapelve az esélyegyenlőség biztosítása, amely tekintetében még hiányosságok tapasztalhatók a térségben.

Helyzet/ adottság

▪ Az integráció hiánya konfliktusokat gerjeszt a helyi lakosok és a kisebbségiek között. Lehetőség nyílik a roma integráció erősítésére, a leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatására térségi közösségi akciók indításával.


▪ Vegyes kurzusok, foglalkozások, érzékenységi tréningek indításának támogatása a küönböző etnikumú fiatalok körében, melynek keretében megismerhetik egymás kultúráját, nyelvét, hétköznapjait, a (pl.: Ráckeve, Dömsöd, Kiskunlacháza) települések körében.

Megoldási javaslat

▪ Kialakulnak a térség fejlődése számára elengedhetetlenbékés egymás mellett élés szabályai, a tolerancia és az elfogadás. A térségi roma kultúra beépül a helyi multikulturális környezetbe, a roma kulturális örökség megóvása kiemelten fontos tényezővé válik, csökken a társadalmi rétegek közötti feszültség és szegregáció

Várható eredmény


▪ oktatói, előadói díjak, helyszín bérleti díj, előadói tisztelet díjak, oktatási, képzési anyag készítés, kutatások, tanulmányok készítése (100%), Képzés/Oktatás (100%), Kiadvány készítés (30%), Rendezvény (30%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





▪ Támoatás vehető igénybe a nemzetiségi és etnikumhoz tartozó lakosság felzárkóztatását és a kölcsönös tiszteletben tartás erősítését célzó oktatások, tréningek tartására a térség településein.






▪ A Ráckevei térség erős identitással és sokszínű kulturális hagyományokkal rendelkezik, az erre alapozó civil szektorban a társadalmi szervezetek száma igen magas. Ugyanakkor a vállalkozók aktivitása a társadalmi életben még viszonylag alacsony.

Helyzet/ adottság

▪ Sokkal több fejlesztést lehetne megvalósítani a térségben, ha azokhoz a vállalkozói szektor több erőforrást biztosítana. A vállalkozói szektor társadalmi szerepvállalása alacsony, de a LEADER-szemlélet segítségével szerepvállalásuk erősíthető, amely a térség társadalmi-gazdasági potenciálját erősítheti.


▪ Társadalmi felelőség erősítő foglalkozások, workshopok támogatása, ahol térségi (pl. ráckevei, kiskunlacházi) vállalkozók vizsgálhatják a társadalmi problémák lehetőségeit, és részvételi lehetőségeiket.

Megoldási javaslat

▪ Nő a magánszektorban a társadalmi felelőségtudat. Zöldebben, szociálisan érzékenyebben kezdenek működni és erőforrásokkal támogatják a civil kezdeményezéseket. Növekszik a társadalmi kohézió, a környezettudatosság és az együttműködési hajlandóság valamint a térség iránti elkötelezettség erősödik.

Várható eredmény


▪ oktatói, előadói díjak, helyszín bérleti díj, előadói tisztelet díjak, oktatási, képzési anyag készítés, kutatások, tanulmányok készítése (100%), Képzés/Oktatás (100%), Marketing tevékenység (20%), Rendezvény (20%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





▪ Támogatás vehető igénybe a térség vállalkozásainak társadalmi felelőségét és társadalmi szerepvállalását erősítő oktatások, tréningek tartására a térség településein






▪ A térség bizonyos településein (pl.: Ráckeve,Szigetszentmárton) sok fiatal él. Az Európai Unió horizontális alapelve az esélyegyenlőség biztosítása, amely tekintetében még hiányosságok tapasztalhatók a térségben. A lakosság korösszetételére jellemző, hogy a települések többségében a 15 év alatti korosztály adja az összlakosság 15-20%-át. A fiatalok számára nem adottak a szervezett és aktív szabadidő eltöltésére, ezért időnként megjelennek deviáns viselkedési formák is, mely néhány településen felerősödött (pl. Szigetbecse).

Helyzet/ adottság

▪ A fiatalok megfelelő rendezvéyek hiányában csak korlátozottan tudnak találkozni, eszmét cserélni, szórakozni és ez devianciák lehetőségének erősődését is magábanrejtheti. Potenciális igény van a fiatalok körében új szabadidős tevékenységek igénybevételére, illetve az egyes rendezvények megszervezésében való részvételre, továbbá a társadalmi szerepvállalás növelésére.


▪ Helyi igények felmérésén alapuló integrált kulturális-, közösségi-; bűnmegelőzési,- felvilágosító rendezvények létrehozásának támogatása a a megfelelő helyszínt biztosítani képes Szigetszentmártonben, amelyek előkészítésébe a fiatalokat is aktívan bevonják.

Megoldási javaslat

▪ Minőségi szórakoztató és felvilágosító célú rendezvényen a térségi fiatalok több és jobb információkhoz jutnak, amelyek megelőző jelleggel segítenek az ifjúság több problémáján.Csökken a társadalmi rétegek közötti feszültség és szegregáció. A térségi fiatalja könnyebben integrálódnak a társadalmi környezetbe, hosszú távon javul a közbiztonság és a fiatal felnőttek szerepvállalása, helyi identitástudata, együttműködési hajlandósága, toleranciája.

Várható eredmény


▪ rendezvénytechnikai eszközbeszerzés/bérlési díj, helyszín bérleti díj, előadói tiszteletdíjak, sátor, színpadkészítés, beszerzés, élelmiszerkészítés bemutatásra, fuvarköltség (100%), Kiadvány készítés (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény (100%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Szigetszentmárton

▪ LEADER - Rendezvény


▪ Támogatás vehető igénybe ifjúsági rendezvény szervezésére, amelynek célja a korosztály igényeinek kielégítése és egyben az életmóddal, gondolkodásmóddal kapcsolatos célok megjelenítése, Szigetszentmárton Község területén






▪ A térség településein, az országos átlagnak megfelelően, alacsony a lakosság állampolgári öntudata, a jogokkal, kötelezettségeikkel és lehetőségeikkel nincsenek teljes mértékben tisztában.Környezetünkben a hivatali ügyintézés sok esetben bonyolult és nehezen átlátható. Lakosság tájékozottsága, ismeretei korlátozottak jogaikat és kötelességeiket illetően. A közigazgatási rendszer egyszerűsítése folyamatban van, ugyanakkor a térségben élő magánszemélyek még nem megfelelően aktívak a társadalmi szerepvállalás területén.

Helyzet/ adottság

▪ A térség civil, vállalkozói szférája és ezen belül a magánszemélyek még nem megfelelően aktívak a társadalmi szerepvállalás területén. A megfelelő attitüdváltáshoz való hozzájárulással kimozdítható a térség lakosságának egy része az inaktív állapotból és ezzel erősíthatő térség fejlődése.


▪ Tudatformálást és aktív állampolgári szerepvállalást segítő foglalkozások, workshopok támogatása, ahol térségi (pl. ráckevei, dömsödi) lakosság kulcskompetenciáit erősítik.

Megoldási javaslat

▪ Aktivabb lakossági szereplvállalás a helyi problémák megoldásában és fejlesztésekben, illetve az állapolgári jogok és kötelezettségek tudatos használata.

Várható eredmény


▪ oktatói, előadói díjak, helyszín bérleti díj, előadói tisztelet díjak, oktatási, képzési anyag készítés, kutatások, tanulmányok készítése (100%), Képzés/Oktatás (100%), Kiadvány készítés (30%), Marketing tevékenység (30%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





▪ Támogatás vehető igénybe a lakosság demokrácia tudatát, és felelősség érzetét erősítő képzések, oktatások, tréningek tartására a térség településein



Megoldási javaslatok 29/30 Kód: KM-11-GF-A-01 Sorszám: 1979Prioritás:

Intézkedés:

Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térségben elöregedő a mezőgazdasági népesség, a szektorból való elvándorlás magas. A kezdő gazdálkodók likvidítása, tőkeerőssége alacsony.

Helyzet/ adottság

▪ Mivel kevés fiatal gazda a térség mezőgazdasági szektora egyre kevésbé fenntartható, az új innovatív módszerek, lehetőségek nem jelennek meg a térésgben.


▪ Kezdő gazdák támogatása induló tőkével a tréség telelpülésein (pl.:Kiskunlacháza, Apaj).Megoldási javaslat

▪ Nő a térségben működő fiatal gazdák száma, a térség népességmegtartó-képessége és a környezet állapota megfelelő lesz.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 112 A fiatal mezőgazdasági termelők elindítása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 30/30 Kód: KM-11-GF-B-01 Sorszám: 1976Prioritás:

Intézkedés:

Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ A térség számos vállalkozása nem folytat/nyújt internet alapú kereskedelmet, szolgáltatásokat, ugyanakkor az e-kereskedelem iránti kereslet folyamatosan és dinamikusan nő.

Helyzet/ adottság

▪ A vállalatok döntő többsége olyant terméket állít elő, amely képessé tenné az e-kereskedelem folytatására. A térség vállalatai számára kitörést jelentene az interneten keresztül történő értékesítés.


▪ E-kereskedelmi tevékenységek fejlesztésének, az e-piacon való megjelenés támogatása a térség vállalatai körében.Megoldási javaslat

▪ Nő a vállalatok forgalma, és ezzel a helyi vversenyképesség, foglalkoztatottság.Várható eredmény


Forrás ▪ KMOP - 1. prioritás - A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése









Allokáció

Megoldási javaslatok 30/30 Kód: KM-11-GF-B-01 Sorszám: 1976


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP


133

A prioritások három terület fejlesztését célozzák meg melyek elengedhetetlenek a stratégia céljának megvalósulásához, a térség váljon a főváros rekreációs célterületévé, a fenntartható környezet megteremtése által.

A helyi identitás erősítése, a gazdaság fejlesztése, és az élhetőbb környezet megteremtése prioritások mind szoros összefüggésben vannak egymással és kölcsönösen erősítik hatásaikat.

A Közösség véleménye egységes a tekintetben, hogy semmilyen területfejlesztés nem képzelhető el a térség teljes elkötelezettsége nélkül, amelynek alappillére a helyi identitás, az együvé tartozás és a felelősség érzete a lakosságban. Erre alapozva lehet a térségi marketing (a szó legteljesebb, az élet minden területére kiható menedzsment szemléletet magába foglaló értelmében véve) minden eszközét felhasználni és növekedési pályára állítani a térséget.

Az egységes arculat külső és belső elterjedésével a térség sokkal vonzóbb és hatékonyabb lesz az idegenforgalom területén, amely a Közösség által választott kitörési pont a gazdaságfejlesztés területén. A marketing eszközeinek kiteljesedéséhez, a helyi jövedelmek kiegészítéséhez, és a mezőgazdasági ágazat helyi diverzifikációjához vezet a második prioritás, amely a turizmusfejlesztést célozza. Egyértelmű, és igen szoros, szignifikáns kapcsolat van e prioritás és a másik két fő célterület között, hiszen a kommunikáció (kifele és befele irányuló) meghatározza a turizmus arculati kereteit, míg a harmadik prioritás megteremti a fizikai, környezeti alapjait, az élhető környezetben.

A térség fenntarthatóságát biztosítja a harmadik cél, amikor az élhetőbb, vidéki környezet kialakítását, fejlesztését célozza a gazdaságfejlesztés és a környezettudatosság szempont,- és feltételrendszerét integrálva. A helyi és turisztikai igények harmonizálása jelen van az intézkedések kialakításánál, hiszen az elöregedést, elvándorlást csökkentő közterület és örökségvédelmi beavatkozások megfelelő alapot nyújtanak az idegenforgalom számára is.

A prioritások három terület fejlesztését célozzák meg melyek elengedhetetlenek a stratégia céljának megvalósulásához, a térség váljon a főváros rekreációs célterületévé, a fenntartható környezet megteremtése által.

A helyi identitás erősítése, a gazdaság fejlesztése, és az élhetőbb környezet megteremtése prioritások mind szoros összefüggésben vannak egymással és kölcsönösen erősítik hatásaikat.

A Közösség véleménye egységes a tekintetben, hogy semmilyen területfejlesztés nem képzelhető el a térség teljes elkötelezettsége nélkül, amelynek alappillére a helyi identitás, az együvé tartozás és a felelősség érzete a lakosságban. Erre alapozva lehet a térségi marketing (a szó legteljesebb, az élet minden területére kiható menedzsment szemléletet magába foglaló értelmében véve) minden eszközét felhasználni és növekedési pályára állítani a térséget.

Az egységes arculat külső és belső elterjedésével a térség sokkal vonzóbb és hatékonyabb lesz az idegenforgalom területén, amely a Közösség által választott kitörési pont a gazdaságfejlesztés területén. A marketing eszközeinek kiteljesedéséhez, a helyi jövedelmek kiegészítéséhez, és a mezőgazdasági ágazat helyi diverzifikációjához vezet a második prioritás, amely a turizmusfejlesztést célozza. Egyértelmű, és igen szoros, szignifikáns kapcsolat van e prioritás és a másik két fő célterület között, hiszen a kommunikáció (kifele és befele irányuló) meghatározza a turizmus arculati kereteit, míg a harmadik prioritás megteremti a fizikai, környezeti alapjait, az élhető környezetben.

A térség fenntarthatóságát biztosítja a harmadik cél, amikor az élhetőbb, vidéki környezet kialakítását, fejlesztését célozza a gazdaságfejlesztés és a környezettudatosság szempont,- és feltételrendszerét integrálva. A helyi és turisztikai igények harmonizálása jelen van az intézkedések kialakításánál, hiszen az elöregedést, elvándorlást csökkentő közterület és örökségvédelmi beavatkozások megfelelő alapot nyújtanak az idegenforgalom számára is.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

134

Az egyes intézkedések prioritáson belül különösen épülnek egymásra, de a prioritások közötti intézkedési párhuzamok is megtalálhatóak. Így a kishajós turizmus feltételeinek fejlesztését célzó intézkedések hatással lesznek virágos városunk, Ráckeve látogatottságára, hiszen a vízen érkező turisták különösen kedvelt célpontja Ráckeve. De példaként mutatható még a „Hagyományok útja” vidéki örökséget célzó, de egyben turisztikai kínálati fűzérként működő fejlesztés, amelyben az egyes porításban fejlesztendő helyi identitás fokozottan tükröződik és emellett a marketing eszközök minden fajtáját hasznosíthatja.

Az egyes intézkedések prioritáson belül különösen épülnek egymásra, de a prioritások közötti intézkedési párhuzamok is megtalálhatóak. Így a kishajós turizmus feltételeinek fejlesztését célzó intézkedések hatással lesznek virágos városunk, Ráckeve látogatottságára, hiszen a vízen érkező turisták különösen kedvelt célpontja Ráckeve. De példaként mutatható még a „Hagyományok útja” vidéki örökséget célzó, de egyben turisztikai kínálati fűzérként működő fejlesztés, amelyben az egyes porításban fejlesztendő helyi identitás fokozottan tükröződik és emellett a marketing eszközök minden fajtáját hasznosíthatja.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

135

A HVS elkészítése során maximálisan érvényesültek az esélyegyenlőségi szempontok: a Tervezért Koordináló Csoportban és a tervezés egyéb szakaszaiban is szerepet vállaltak a nők, fiatalok és nemzetiségi civil szervezetek képviselői. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában külön HPME-ket dolgoztunk ki, melyek célja a roma felzárkóztatás és az ifjúságfejlesztő programok. A HPME-k kidolgozásának alapvető szempontja volt a hosszú távon fenntartható, komplex fejlesztések megvalósítása. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia célkitűzései, intézkedései nem veszélyeztetik a természeti és épített környezetet, nem okozzák az erőforrások kimerülését, a vidéki örökség és hagyományok eltűnését, ugyanakkor magas szinten biztosítják a fenntartható társadalmi együttműködést, a környezet megőrzését valamint az egyes megoldási javaslatok gazdasági fenntarthatóságát. A stratégia célja a térség hosszú távú fejlődésének fellendítése a természeti értékekre alapozó idegenforgalmi lehetőségek bevonásával. A stratégiában megcélzott fejlesztési területek további projekteket generálnak és hosszútávon fenntartható jövedelemszerzési lehetőséget biztosítanak a térségben élők számára. A fejlesztések által teremtendő új, rugalmas munkahelyek – mint a turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódó projektek - kifejezetten kedvezőek a nők, fiatal pálykezdők, valamint a munkaerőpiacról már kiszorult munkaerő visszaintegrálásához a társadalmilag aktív rétegek közé.A térség része a Natura 2000 hálózatnak és országos jelentőségű természetvédelmi területek is találhatóak térségünkben. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk szem előtt tartja a természetet megóvó fejlesztések, illetve a meglévő természeti értékek fenntartható módon történő bemutatását. A „Vonzóbb és élhetőbb környezet kialakítása” című prioritásunk intézkedése konkrétan kapcsolódik a környezeti örökség megőrzéséhez, bemutatásához: „Környezeti örökségünk megőrzése céljából tanösvény és erdei iskola kialakítás, fejlesztés”, ehhez az intézkedéshez két HPME-t is kidolgoztunk.„A helyi identitás erősítése.

A HVS elkészítése során maximálisan érvényesültek az esélyegyenlőségi szempontok: a Tervezért Koordináló Csoportban és a tervezés egyéb szakaszaiban is szerepet vállaltak a nők, fiatalok és nemzetiségi civil szervezetek képviselői. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában külön HPME-ket dolgoztunk ki, melyek célja a roma felzárkóztatás és az ifjúságfejlesztő programok. A HPME-k kidolgozásának alapvető szempontja volt a hosszú távon fenntartható, komplex fejlesztések megvalósítása. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia célkitűzései, intézkedései nem veszélyeztetik a természeti és épített környezetet, nem okozzák az erőforrások kimerülését, a vidéki örökség és hagyományok eltűnését, ugyanakkor magas szinten biztosítják a fenntartható társadalmi együttműködést, a környezet megőrzését valamint az egyes megoldási javaslatok gazdasági fenntarthatóságát. A stratégia célja a térség hosszú távú fejlődésének fellendítése a természeti értékekre alapozó idegenforgalmi lehetőségek bevonásával. A stratégiában megcélzott fejlesztési területek további projekteket generálnak és hosszútávon fenntartható jövedelemszerzési lehetőséget biztosítanak a térségben élők számára. A fejlesztések által teremtendő új, rugalmas munkahelyek – mint a turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódó projektek - kifejezetten kedvezőek a nők, fiatal pálykezdők, valamint a munkaerőpiacról már kiszorult munkaerő visszaintegrálásához a társadalmilag aktív rétegek közé.A térség része a Natura 2000 hálózatnak és országos jelentőségű természetvédelmi területek is találhatóak térségünkben. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk szem előtt tartja a természetet megóvó fejlesztések, illetve a meglévő természeti értékek fenntartható módon történő bemutatását. A „Vonzóbb és élhetőbb környezet kialakítása” című prioritásunk intézkedése konkrétan kapcsolódik a környezeti örökség megőrzéséhez, bemutatásához: „Környezeti örökségünk megőrzése céljából tanösvény és erdei iskola kialakítás, fejlesztés”, ehhez az intézkedéshez két HPME-t is kidolgoztunk.„A helyi identitás erősítése.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

136

.”című prioritásunk egyik fontos intézkedése a „Társadalmi akciók a közösség fejlesztéséért és a fenntartható humánpotenciálért” , melynek keretében tolerancia kurzusok, foglalkozások, érzékenységi tréningek indításának támogatása történik, így a résztvevők megismerhetik egymás kultúráját, nyelvét, hétköznapjait. Kialakulnak a térség fejlődése számára elengedhetetlen békés egymás mellett élés szabályai, a tolerancia és az elfogadás. A térségi roma kultúra beépül a helyi multikulturális környezetbe, a roma kulturális örökség megóvása kiemelten fontos tényezővé válik, csökken a társadalmi rétegek közötti feszültség és szegregáció. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kiemelten foglalkozik a fiatalok, nők és a fiatal családosok helybentartásával. A Stratégia javaslatainak megvalósulásával a térségi fiatalok több információhoz jutnak, könnyebben integrálódnak a társadalmi környezetbe, hosszú távon javul a fiatal felnőttek szerepvállalása, helyi identitástudata, együttműködési hajlandósága, toleranciája.

.”című prioritásunk egyik fontos intézkedése a „Társadalmi akciók a közösség fejlesztéséért és a fenntartható humánpotenciálért” , melynek keretében tolerancia kurzusok, foglalkozások, érzékenységi tréningek indításának támogatása történik, így a résztvevők megismerhetik egymás kultúráját, nyelvét, hétköznapjait. Kialakulnak a térség fejlődése számára elengedhetetlen békés egymás mellett élés szabályai, a tolerancia és az elfogadás. A térségi roma kultúra beépül a helyi multikulturális környezetbe, a roma kulturális örökség megóvása kiemelten fontos tényezővé válik, csökken a társadalmi rétegek közötti feszültség és szegregáció. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kiemelten foglalkozik a fiatalok, nők és a fiatal családosok helybentartásával. A Stratégia javaslatainak megvalósulásával a térségi fiatalok több információhoz jutnak, könnyebben integrálódnak a társadalmi környezetbe, hosszú távon javul a fiatal felnőttek szerepvállalása, helyi identitástudata, együttműködési hajlandósága, toleranciája.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

137

A térség önkormányzatai a Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás keretei között működnek együtt a térség legjelentősebb problémáinak felszámolásában, a további fejlődés kereteinek kijelölésében. Az általuk készített "Ráckevei kistérség fejlesztési programjának stratégiája" alapját képezte a korábbi LEADER+ Kis-Duna menti Vidékfejlesztési Tervnek, és iránymutatásul szolgált a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia elkészítésében.A korábbi programok eredményeként beindult a Ráckevei-Soroksári-Duna vízminőség javítását célzó rehabilitációs óriásprojekt tervezése, a kistérségi járó beteg szakellátó intézet fejlesztése be van nyújtva Uniós pályázatra, a Csepel-szigeti gerincút projekt pedig támogatást nyert a 2008-2009-es Akcióterv kiemelt projektjei között. Ezen projektek megvalósulása jelentősen javítaná a helyi lakosság életminőségét, a turisztikai célú hasznosítás lehetőségeit.A Kis-Duna menti Vidékfejlesztési Terv kereteiben megvalósult projekteknek köszönhetően elkészült a térség marketing stratégiája és arculati kézikönyve, számos identitás erősítő, közösség építő, hagyomány őrző program valósult meg.

A térség önkormányzatai a Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás keretei között működnek együtt a térség legjelentősebb problémáinak felszámolásában, a további fejlődés kereteinek kijelölésében. Az általuk készített "Ráckevei kistérség fejlesztési programjának stratégiája" alapját képezte a korábbi LEADER+ Kis-Duna menti Vidékfejlesztési Tervnek, és iránymutatásul szolgált a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia elkészítésében.A korábbi programok eredményeként beindult a Ráckevei-Soroksári-Duna vízminőség javítását célzó rehabilitációs óriásprojekt tervezése, a kistérségi járó beteg szakellátó intézet fejlesztése be van nyújtva Uniós pályázatra, a Csepel-szigeti gerincút projekt pedig támogatást nyert a 2008-2009-es Akcióterv kiemelt projektjei között. Ezen projektek megvalósulása jelentősen javítaná a helyi lakosság életminőségét, a turisztikai célú hasznosítás lehetőségeit.A Kis-Duna menti Vidékfejlesztési Terv kereteiben megvalósult projekteknek köszönhetően elkészült a térség marketing stratégiája és arculati kézikönyve, számos identitás erősítő, közösség építő, hagyomány őrző program valósult meg.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

138

HVS kidolgozása széles társadalmi bázison alapult, alulról szerveződve folyt, részt vett a 44 taggal rendelkező Akciócsoportunk minden tagszervezete. Az Akciócsoport tagok, folyamatos belső kommunikáció útján biztosították a terv részvételen alapuló kidolgozását. A Stratégia-alkotási folyamat lezárta után a külső szervezetek és magánszemélyek bevonásával tematikus fórumokat szervezünk a nyár folyamán, melyen a helyi turizmus valamint a gazdasági adottságok és lehetőségek kérdéseivel foglalkozunk. Ezen túl havi szinten tervezzük az akciócsoport összehívását illetve a három szektor (civil, vállalkozói és közszféra) egyre szélesebb körű bevonásával multiszektorális fórumok rendezését. Ezek célja a térségben folyó munkáról folyamatos tájékoztatás és eszmecsere, valamint a kapcsolatteremtés a vidéki szereplők között, együttműködés kialakítása és a tapasztalatok közös hasznosítása. Tervezzük ugyanakkor hazai területközi együttműködések kialakítását, és nemzetközi vidékfejlesztési kapcsolatokon keresztül a jó gyakorlatok meghonosítását konkrét HPME és a LEADER munkaszervezet működése keretében is. Külön információs tréninget tervezünk az érintett települések jegyzői részére, ahol gyakorlat-orientált felkészítést kapnak a Leader-szerű működésről és az ÚMVP III-IV. intézkedéscsoportja kapcsán, az önkormányzati hivatalokra váró feladatokról. A mind szélesebb körű egyeztetések érdekében ágazati munkacsoportokat tervezünk felállítani, amelyek rendszeres üléseire az érintett nem tag helyi szervezeteket, gazdasági társaságokat is meg kívánjuk hívni. Törekszünk arra, hogy a térség gazdasági szereplőinek részvétele biztosítsa a Stratégia megvalósításában a térségi gazdaság adta lehetőségeinek hasznosítását. Az egyik legfontosabb feladat azonban a projektgenerálásért felelős munkacsoporté lesz, mely mozgósítja a térség szereplőit a pályázás területén. A munkacsoport tapasztalatait felhasználjuk a HVS felülvizsgálatkor, hiszen rendelkeznek majd a legpontosabb információkkal az igényekről, projektötletekről. A helyi partnerséget erősítik a különböző szektorokat érintő, egymásra épülő, komplex projektek megvalósítása. Ezen projekt-ötletekről, kidolgozásukról, megvalósításukról tagjaink és a térség lakossága folyamatosan tájékoztatást kapnak. A stratégia számos innovatív, alulról szerveződő fejlesztést felkarol, (pl.

HVS kidolgozása széles társadalmi bázison alapult, alulról szerveződve folyt, részt vett a 44 taggal rendelkező Akciócsoportunk minden tagszervezete. Az Akciócsoport tagok, folyamatos belső kommunikáció útján biztosították a terv részvételen alapuló kidolgozását. A Stratégia-alkotási folyamat lezárta után a külső szervezetek és magánszemélyek bevonásával tematikus fórumokat szervezünk a nyár folyamán, melyen a helyi turizmus valamint a gazdasági adottságok és lehetőségek kérdéseivel foglalkozunk. Ezen túl havi szinten tervezzük az akciócsoport összehívását illetve a három szektor (civil, vállalkozói és közszféra) egyre szélesebb körű bevonásával multiszektorális fórumok rendezését. Ezek célja a térségben folyó munkáról folyamatos tájékoztatás és eszmecsere, valamint a kapcsolatteremtés a vidéki szereplők között, együttműködés kialakítása és a tapasztalatok közös hasznosítása. Tervezzük ugyanakkor hazai területközi együttműködések kialakítását, és nemzetközi vidékfejlesztési kapcsolatokon keresztül a jó gyakorlatok meghonosítását konkrét HPME és a LEADER munkaszervezet működése keretében is. Külön információs tréninget tervezünk az érintett települések jegyzői részére, ahol gyakorlat-orientált felkészítést kapnak a Leader-szerű működésről és az ÚMVP III-IV. intézkedéscsoportja kapcsán, az önkormányzati hivatalokra váró feladatokról. A mind szélesebb körű egyeztetések érdekében ágazati munkacsoportokat tervezünk felállítani, amelyek rendszeres üléseire az érintett nem tag helyi szervezeteket, gazdasági társaságokat is meg kívánjuk hívni. Törekszünk arra, hogy a térség gazdasági szereplőinek részvétele biztosítsa a Stratégia megvalósításában a térségi gazdaság adta lehetőségeinek hasznosítását. Az egyik legfontosabb feladat azonban a projektgenerálásért felelős munkacsoporté lesz, mely mozgósítja a térség szereplőit a pályázás területén. A munkacsoport tapasztalatait felhasználjuk a HVS felülvizsgálatkor, hiszen rendelkeznek majd a legpontosabb információkkal az igényekről, projektötletekről. A helyi partnerséget erősítik a különböző szektorokat érintő, egymásra épülő, komplex projektek megvalósítása. Ezen projekt-ötletekről, kidolgozásukról, megvalósításukról tagjaink és a térség lakossága folyamatosan tájékoztatást kapnak. A stratégia számos innovatív, alulról szerveződő fejlesztést felkarol, (pl.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

139

Első Magyar LEADER Natúr Park, közösségi alapú településszépítési akciók. Az előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportunk egyesületi formája biztosítja a Stratégia végrehajtásához szükséges funkciók megfelelő ellátását, munkaszervezetén keresztül. Bejegyzés alatt álló egyesületünk egyértelműen megfelel a LEADER szellemiségnek. A döntésekben való részvétel nagyon kedvező a civilek és vállalkozókat tekintve. Egyesületi formánk biztosítja, hogy belépési szándék esetén a térség bármilyen szereplője csatlakozhat munkánkhoz. Az Egyesület előreláthatóan havi - illetve döntési időszakban kétheti - szinten fog ülésezni, és a döntés előkészítő munkacsoportok munkájáról minden tag folyamatos tájékoztatást fog kapni és szabadon

Első Magyar LEADER Natúr Park, közösségi alapú településszépítési akciók. Az előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportunk egyesületi formája biztosítja a Stratégia végrehajtásához szükséges funkciók megfelelő ellátását, munkaszervezetén keresztül. Bejegyzés alatt álló egyesületünk egyértelműen megfelel a LEADER szellemiségnek. A döntésekben való részvétel nagyon kedvező a civilek és vállalkozókat tekintve. Egyesületi formánk biztosítja, hogy belépési szándék esetén a térség bármilyen szereplője csatlakozhat munkánkhoz. Az Egyesület előreláthatóan havi - illetve döntési időszakban kétheti - szinten fog ülésezni, és a döntés előkészítő munkacsoportok munkájáról minden tag folyamatos tájékoztatást fog kapni és szabadon


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Kis-Duna-menti VE

Documents

Transcript of Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Kis-Duna-menti VE