Agrárkultúra mindenkinek I. évfolyam 5. szám 2012. november

Ingyenesen terjesztett időszaki kiadvány

„A mulcsbAn lehet bízni”Tóth Sándor, Felcsút

ÖrÖkÖlT SzÖveTkezeTből gazdaSágoS vállalkozáSSipos lászló, kéthely

VetőmAg-minőséget produkálnAkMárföldi Mihály, Hajdúhadház

Termésgyilkos UV-sUgárzás

üzlet+emberAz érzelmi tényező szerepe a sikerben

Dacolunk az aszállyal biztAtó eredményekkel zárult A kWs-phylAzonit felmérés

TARTALOM-jegyzék

Beköszöntő

az a szaBály, hogy nIncs szaBálytóth sándor, Felcsút

ŰrFegyver a tengerI ellen

MultI MInIBen

DalIás Múlt, ígéretes jövősipos lászló, kéthely

együtt kell élnI a FölDDelMárföldi Mihály, hajdúhadház

Dacolunk az aszállyal

hírszeMek I.

Bevezetés a karBonprograMBa

hírszeMek II.

a BeForgatott jövőBaktériumtrágyázás

2.

4.

12.

16.

18.

26.

34.

37.

38.

41.

42.

bekÖSzÖnTőkét lépés előre, egy lépés hátra – ehhez foghatót gyakran érzett az em-ber idén. Dacára a befektetett erőfeszítéseknek, az időjárás szeszélyes alakulása folyton visszavetette a munkát. volt, hogy a megkettőzött oda-figyelés ellenére csak feleannyi hozamot sikerült betakarítani a végén. és ez – a meteorológiai előrejelzések szerint – nem lesz jobb. sőt, újabb és újabb nehezítő faktorok kerülnek képbe, mint például az egyre erő-södő uv-sugárzás, amely megdöbbentő károkat okoz a haszonnövények esetében is. hovatovább nem lesz képtelenség a nemzeti uv-stratégia kidolgozása, amely a szükséges nemesítés révén ellenálló fajtákkal látja el az ágazatot.

addig is, forgassa eredménnyel a hozam & érték magazint, amely újfent temérdek értékes ismeretet oszt meg a gazdálkodásról. jelen lapszá-munkban az ország három olyan vidékén jártunk, amelyek mind földrajzi-meteorológiai, mind gazdasági-társadalmi szempontból jócskán eltérnek egymástól. a megszólaltatott termelők azonban egybehangzóan állítják, a túlélés egyik lehetséges módja, ha nyitnak az új technológiák irányá-ba, és változtatnak a megszokott munkamódszereken. ez persze nem mindig megy úgy, mint a karikacsapás, de nem hallgatják el a buktatókat sem – hadd okuljanak belőle mások is. ugyan ezt a hasznos célt szolgálja a címlapunkon is beharangozott kutatás, amely a kWs Magyarország kft., a phylazonit kft. és a Debreceni egyetem agtc nyíregyházi kutatóinté-zet részvételével készült.

a mezőgazdaság külföldi érdekességeit bemutató cikkeket egy svájci gaz-daság bemutatásával kezdjük, amely az ottani lehetőségek figyelembe vételével, azokhoz maximálisan alkalmazkodva kísérli meg a több lábon álló, úgynevezett multifunkcionális mezőgazdálkodást a család anyagi biz-tonságának megteremtéséhez. no persze ehhez olyan bizalmi elemek is szükségesek, mint az arrafelé bevett telekcsere, amely pusztán szóbeli megegyezés alapján működik – mit szólna ehhez Magyarországon az adó-hivatal?!

HÉ! – hozaM & érték I. évFolyaM, 2012/5-ös száM _ kIaDja az: agrova-BIo kFt. _ Felelős kIaDÓ: a kIaDÓ ügyvezető IgazgatÓja szerkesztőség cíMe: 4400 nyíregyháza, kossuth tér 6. I/I. _ elérhetőségek: (20) 275-5299; FaX: (42) 400-615; InFo@heMagazIn.hu WeB: WWW.heMagazIn.hu _ graFIkaI tervezés, FotográFIa: váMos csaBa _ nyoMDaI előállítás: veszpréMI nyoMDa zrt., 8200 veszpréM, őrház u. 38. _ Felelős vezető: tÓth gáBor _ Issn: 2063-2274 _ MInDen jog Fenntartva! a szerkesztőség írásBelI hozzájárulása nélkül tIlos a MagazIn BárMely részének sokszorosítása, Illetve hozzáFérhetővé tétele! ennek Megsértése peres eljárást vonhat Maga után!

Issn 2063-2274

tartalMas IDőtöltést és kelleMes ünnepeket kívánunk

MInDen keDves olvasÓnknak!

Az A szAbáLy, hogy nincs szabály

Tapasztalat, megfigyelés, kiértékelés, kísérletezés, újítás – a felcsúti Tóth Sándort

hallgatva az az érzésünk, mintha egy tudományos kutatóműhelyben lennénk. a lényeg, lefordítva, a talaj óvása, a víz

megőrzése. no, és a mulcs, ez a kulcsszó.

Tóth sándorFelcsút

kora: 50 évcsaládi állapota: 30 éve házas Mariannal,

2 fiuk van, sándor (30) és ádám (22)Gazdasága: 600 hektár szántó (60 hektár saját)

Talajminőség: átlagban 20 ak (9-28 ak között)Évi csapadékmennyiség: 500-600 mm

Termesztett növénykultúrák: kukorica, kalászos (búza, árpa), napraforgó

Termelői riport

Bőségesen esett előző nap, amikor október közepén Felcsút felé vesszük az irányt. a szikrázó reggeli napsü-tés áttör a párolgó vízen – minden fotós álma ez a lát-

vány. Mi azonban csak egy pillanatra állunk meg, mert tóth sándor birtokát keressük, aki a helyi gazdakör elnöke is. Máskor alighanem kevésbé ráérősen, bár hasonló vidám-sággal fogadott volna bennünket, ám melyik gazda nem örül mostanság az esőnek? az előző napi csapadékmennyiség után amúgy sem lehet rámenni a földekre. „a földet nem szabad fölöslegesen taposni, tömöríteni”, ez a nemrég meg-honosított technológiájuk egyik sarkalatos pontja. a család legfiatalabb tagja, ádám talál magának elfoglalt-ságot, így hát idősebb és ifjabb sándorral ülünk le beszélget-ni. a négytagú család mindent maga végez el, és noha impo-náló a géppark, főleg a 360 lóerős john Deere, bérmun-kát nem vállalnak, nem is ér-nének rá. ez családi gazdaság, ahol csak egymásra számíta-nak – tudják, ha szükséges, napi négy óra alvással kell kibírni a főidényt. Igaz, az erős gépparkot is úgy alakították ki, hogy elbírja a hatszáz hektárt apa és két fia. tóth sándor dédszülei még heves megyében dinnyész-kedtek, majd a nagyszülők ezt folytatták Felcsúton, illetve el-kezdték a kertészkedést. ám ez végül nem tudott két családot eltartani, ezért tóth sándor 1987-ben először szántót bérelt, majd később a kárpótlás révén földet tudtak venni. aztán, hogy a tsz már csak gyomot termelt, egyre több földet bé-reltek. Ma az 50 saját hektár mellett 550-et, a többi közt a híres alcsúti arborétum melletti, egykori habsburg-birto-kot, józsef főherceg egykori földjét. ám tóthék nem let-tek labancok, sem kurucok: óvatosan, de bátran haladnak előre. kezdetben az állatállomány etetéséhez mérten ter-mesztettek növényt, de az új stratégia is a két lábon állás-ra épül: 45 tenyész-húsmarha mellett 40 mangalicát és 40 fehérsertést tartanak. Méghozzá a faluszéli tanyán, ahová már kiköltöztek a szülők. „életünk vágya teljesült így a fe-leségemmel”, mondja tóth sándor, míg a fiúk maradtak a faluban.

nem szánT már az eke……a felcsúti határban – szólhatna a bús nóta új szöveggel, de ez két okból is hamisan hangozna. egyrészt mert nem az egész felcsúti határról van szó, sem nem világvége-hangulat-ról – sokkal inkább örömhír, hogy nem szánt az eke. amikor öt esztendeje fokozatosan áttértek az új technológiára, azaz a mulcsra – hogy nem szántanak, csak fellazítják a talajt –, a falu népe még értetlenül nézett. „a tóthék csak túrják a földet.” – mondták. aztán ma már egyre többen próbálkoznak e módszerrel. Már aki megteheti. akad, aki maga barká-csolgatja a talajlazítót. tóthék elcserélték az ekét, hogy vé-letlenül se essenek kísértésbe. Igaz, az első egy-két évben

még beleszántottak a táblákba, de aztán megtapasztalták az első eredményeket. így az egész gépparkot a mulcsréteg kialakításához igazítják, ami azonban elég költséges, mivel a megfelelő, ötméteres tárcsát csak a 360 lóerős traktor tudja elhúzni. a gazda szerint ezt egy 50-100 hektáros gaz-da nem engedheti meg magának (ők használtan vették csak a traktort 30 millióért), s már csak ezért sem lehetne Felcsú-tot a mulcs falujának nevezni. ők maguk is hiteleket vettek fel, ezért a terményeladás is a törlesztés idejét követi. pedig azóta akkora kapacitású szárítót-tárolót építettek fel (hat éve mintegy 200 vagony-nyi terményt tudnak elhelyezni), hogy a kukoricát például bármeddig tárolhatnák. ám hogy nullára hozzák ki az év

végét, egy részét akkortájt értékesítik. akár a búzát, nem sokkal az aratás után, ezen, amelyen amúgy sincs különösebb haszon.

De terveik közt szerepel a szárítókapacitás növelése, és – ahogyan ifjabb sándor hozzáteszi hamiskás mosollyal – a navigáció, az automata kormányzás bevezetése. „pedig a fiam olyan egyenesen veti a kukoricát, a napraforgót, hogy becsukott szemmel lehet sorközművelni”, büszkélkedik az apja. vagyis óránként 12 kilométeres sebességgel tudnak ka-pálni a 8 kilo méteres helyett, ezért erre kétszer is akad idő, s a növényzetben sem esik kár.

Ha szükséges, napi négy óra alvással kell kibírni a főidényt

gomolyog a hajnali eső utáni pára a felcsúti határban

7

HOZAM & ÉRTÉK

egyikük sem iskolapadban tanulta a szakmát, Felcsúton idén indult a mezőgazdasági szakközépiskolai képzés. a beszélge-tés alatt többször hangsúlyozzák, minden év más, így nincs biztos tudás, és olykor a tapasztalat sem elegendő. sőt, sok-szor saját kárukon tanulnak. De télen eljárnak előadásokra, és maguk is fogadnak érdeklődőket.

a mulcsban leheT bízniFelcsút igen jó fekvésű, hiszen az utolsó tavaszi fagyok ideje április közepére esik, szemben az ország északi részével, ahol akár májusban is fagyhat. ez azonban édeskevés a boldog-sághoz, főleg, hogy az előrejelzések szerint e vidéken idővel akár 5 celsius-fokkal is emelkedhet az évi átlaghőmérsék-let. Mivel a dombos területen az öntözés megoldhatatlan, a tóth-család arra készül fel, hogy a leesett csapadékot ne engedjék visszapárologni. erre jó a mulcsréteg (bár nem ez az egyetlen előnye), lezárja a talajt. 2010-ben, amikor hatalmas esők áztatták a földet, azt is láthatták, hogy az akkor még felszántott sík parcellán comb-középig érő hasadékokat váj a víz. ám az egyik 12 százalékos lejtőn, ahol mulcsréteg alakult ki, nem jelentkezett ilyesmi – a nagy szártömeggel az erózió nem tud mit kezdeni. az aszályos év sem teszi teljesen tönkre a gazdaságot, a mulcs-nak hála elfogadhatóak a terméshozamok. Magától értető-dő, hogy más a hozam egy árnyékosabb helyen, és más egy katlanban, ahol idén még kukoricacső sem tudott kialakulni, és a „cső” fűrészporrá esett szét a kézben. Már a májusi nagy szárazságoknál látták, ha megrúgták a földet, hogy az még nedves, másutt viszont már porzott. a mulcsréteg úgy viselkedik, mint a fólia: így például a búza-földet leterítő előző évi kukoricalevél, szármaradvány által képzett rétegtől visszacsapódik a víz. ráadásul tápanyagot is szolgáltat, hiszen egész évben kialakul egy élővilág, dol-goznak a giliszták, a gombák a talajban és annak felszínén, emiatt rögtön jobb annak minősége is.

a TömöríTÉs Trükkjeihogy a szántás megszakít egy folyamatot, ez akkor ütött szö-get tóth sándor fejébe, amikor anno szántáskor három évvel később is visszafordították a kukoricacsutkát. a megtömörö-dött föld alatt ugyanis nem kapott oxigént sem, ami elenged-hetetlen lett volna a bomláshoz. „ez ugyanolyan, mint amikor a tévében látjuk a roncskutatókat, akik az óceán mélyén az elsüllyedt hajókat szinte érintetlen állapotban találják meg. ott sincs bomlás, mert nincs oxigén” – él a laikus számára is érthető hasonlattal a gazda. az ő földjeiknél búza vagy kukorica aratáskor már senki meg nem mondja, hogy előző évben mi volt a földben, annyira lebomlik minden. De itt is van buktató, a vetés előtti vagy a kelés utáni vegy-szerezést meg kell gondolni, csinálják-e vagy sem. a vastag mulcsréteg ugyanis nem engedi, hogy a talajba bejusson a vegyszer. az idei kukorica esetében ettől nem kellett tar-

FelcsútFejér megye észa-

ki részén, a váli-víz völgyében, Budapest-

től nyugatra 46 kilomé-terre fekszik a bicskei kis-

térség részeként. Földrajzi kistájként az etyeki dombság

része. erősen felszabdalt, lösz borította dombvidék, mely változatos üledékekből – homok, ho-mokkő, agyag, homokos agyag – épült fel. a vizenyős völgyekben a réti öntéstalaj és a réti csernozjom ter-jedt el, a tagolt dombsági felszíneket pedig többnyire barna erdőtalaj és barnaföld borítja. az ország szárazabb régiójába tartozik, az évi át-lagos csapadékmennyiség 500-600 milliméter. nap-fényben gazdag, az elmúlt évben 30 évben közel 3 celsius-fokkal nőttek a nyári maximumhőmérsék-letek. növénytermesztés szempontjából Felcsút igen jó fekvésű, az utolsó tavaszi fagyok ideje április kö-zepére esik, szemben az ország északi részével, ahol akár még májusban is fagyhat.

8

Termelői riport

Szelíd lankák nyújtózkodnak a napsütésben

9

HOZAM & ÉRTÉK

tani, hanem akkor, ha az akár háromméteresre is megnő. a technológia veleje a 360 lóerős traktor, mögötte az öt-méteres grúber, s ezzel készítik elő a magágyat is 15 centi-méteres mélységben. Minden tavaszi és nyári munkánál visszatömörítenek, az utolsó kapa után rögtön érkezik a tö - mörítőhenger is. így a vízvesz-tés minimális, legfeljebb fél centiméteres, mert ahogy meg-szárad fenn, a por lezárja a talajt, s a nap nem tudja kiszívni a nedvességet. az őszi talajművelésnél már leveszik a tömö-rítőhengert, és 38 centiméteresre művelik a talajt, amely nem marad annyira nyitva. ám ősszel kevésbé tömörítenek vissza, annak érdekében, hogy a víz jobban leszivároghasson.

kísÉrleT bakTÉriumTráGyávaltóth sándor módszerét akár a próba szerencse módszeré-nek is nevezhetnénk, de ez nem igaz, mert sosem ugrik fejest a mélybe. a phylazonitos kezeléssel is kísérletezik, várva az

eredményeket. azt studíroz-za, milyen talajviszonyoknál, milyen időjárási viszo nyok mel lett, milyen növénykultú-ráknál válik be igazán. tud-

ván, akár a kutató tudósok, hogy az okozat számos ok kö-vetkezmény lehet, és egy jó eredmény még nem bizonyít semmit, ahogy egy kudarc sem. Most egy hét- és egy háromhektáros kukoricatáblán alkal-mazta a phylazonitot tavasszal, még a vetőágy előkészítése

a TÓTh-GazDasáG GÉPParkja• john Deere 8530 traktor (360 le)• john Deere 8100 traktor (180 le)• landini traktor (135 le)• Mtz 892 traktor (90 le)• claas Medion 340 kombájn• caterpillar th 460 B rakodógép• 2 db 18 tonnás pótkocsi

• horsch pronto 4Dc vetőgép• Monosem ng+ vetőgép• Ih 7.2 nehéztárcsa• 2 db vogel-noot terratop kultivátor

(5 és 4 méteresek)• Berthoud tracker Dpa permetező (3500 literes,

24 méteres kerettel)• kertitox agri js önjáró permetező

az ifjabbik generáció megörökli a kísérletező kedvet

Minden tavaszi és nyári munkánál visszatömörítenek

előtt, hogy a nap ne károsítsa. a két parcellát csupán egy vizesárok választja el. egy hektárra 10-15 liter phylazonit kerül enyhe mértékben hígítva. Búza- és napraforgóföldön még nem próbálkozott. Második évben alkalmazza tehát e két parcellán a phylazonitot, ide jövőre is kukorica kerül, és addig vet itt kukoricát, amíg azt el nem lepi a kukoricabogár. így tudja meglátni az együttes hatást. nem tartja be a vetésforgót, azaz úgy csinálja, ahogyan valójában nem volna szabad, de épp emiatt látja majd, a kísérlet mit hoz a konyhára. tavaly a hét hektáron úgy 9 tonna lett a hozam, ami a hő - ség miatt jó eredménynek mond-ható. az idei kukoricatermés elérte a 10 tonnát, ez 11 száza-lékos növekményként értékel-hető. a mulcsréteg képzése már csak azért is jónak ígérkezik, mert itt a talaj szervesanyag-tartalma nagyon magas, és így tudja a baktérium leginkább kifejteni a hatását, mivel a talaj-nedvesség is egyenletes. tóth sándor úgy kalkulál, a feke-

teszántásnál a phylazonit hatása biztosan kisebb lehet, így sokat vár a mulccsal való ötvözéstől – bár e téren is a költ-ségcsökkentésre épít.

cÉl a kölTsÉGhaTÉkonysáGa mulcs előnye nemcsak az, hogy időjárástól függően jobb a terméshozam, hanem költségkímélőbb is, hiszen kevesebb-szer mennek a földre, azaz már a gázolajon is spórolhatnak. a kukoricánál – amelyből általában úgy 280 hektárnyit vet-nek – korábban a 10 tonnás hozamot stabilan tudták tarta-ni, rosszabb idő esetén hetet, a legjobb eddigi eredmény viszont 14,4 tonna volt. De ekkor már a grúbert használták. s noha ez nem rekord, az itteni viszonyok közt egész jó ered-mény, nem beszélve arról, hogy a műtrágyával is takarékos-kodhatnak. Meg a munkával: itt senki sem ücsörög, aratás után három órával már a talajmunkával is végeztek. e technológiával a vetésforgó normális időjárási viszonyok közepette kiküszöbölhető, bármi után bármit vethetnek. ed-dig nem lehetett kukorica után kalászost időben vetni, ma már viszont kedvük szerint variálhatják a kultúrákat. évek óta Dekalbot vetnek 5-7 centiméter mélységben, 70 ezer szemet hektáronként – ez idén kicsit sűrűnek bi-zonyult (bár a sorközműveléssel 5 százalékot kihoznak be-lőle). előtte pioneert vetettek, de a tapasztalat azt mutat-ta, ebben 2-3 százalékkal több víz volt, mint a Dekalbban, amely tehát jobban leadja a vizet, s ez akkor is fontos volt, amikor bérszárítottak. a vegyszerezés terén nincs különösebb trükkjük, 5-7 leveles koráig a kukoricát ildomos állományban lekezel-ni. amikor túl van már a 25-30 centis, 7 leveles állapotán, akkor sorközművelik először. hogy erre még egyszer sor kerülhessen – mivel lehetővé teszi a géppark –, nem dolgoz-nak kétszikű hormonnal, ami megüvegesítené, törékennyé tenné a szárat. ennek köszönhetően egy sekélyebb és egy mélyebb sorközművelést is elvégezhetnek. az őszi aratás után egyszer tárcsáznak, egyszer grúbereznek, de a talajt csak ősszel zárják le.

a nÉPszerűsÉG nem kiFizeTőDőa 200 hektárnyi búzát négy és fél nap alatt vetik el, átlagban 3,9 tonnát tudtak idén termelni. a búzát részben pénzügyi kényszerből és a vetésforgó miatt is vetik, de

szenvednek a földek ho-mokos részeivel: itt a nap-raforgó még elviselhető termést hoz, de a kukoricát már megeszi a homok. a bú-zával korábban nagy sike-rük volt – mindig is marton-

vásári búzákat vetnek, a keményszemű őszi ködmönt –, az étkezési búzát extra, malmi minőségben szállították, 54-es sikértartalommal (bár ez is csapadékfüggő). „gyerme-

a baktérium hatásának kifejtését segíti az egyenletes

talajnedvesség

Sok mindenben eltér a hagyományos műveléstől

10

Termelői riport

11

HOZAM & ÉRTÉK

lyen hanyatt vágták magukat – mondja tóth sándor, de a büszkeség mögött ott a kalkuláció –: népszerűek voltunk, de anyagilag ez tarthatatlan.” azóta inkább visszavettek a műtrágyázásból, és a szabadpiacon értékesítik a búzát. kiemelték, hogy a kalászosok virágzáskor kapnak lomb-trágyát, és ezt kell jól eltalálni: akkor, amikor a traktor sárga lesz a virágportól. Idén 13-14 százalékos volt a szem-nedvesség-tartalom, úgyhogy rögtön mehetett a raktárba, nem kellett szárítani. ahogy a napraforgót sem. a hozam 2,4-2,5 tonnányi volt, neomát vetnek 5 centiméter mélységben, a tőállomány 55 ezer kaszat. állományban kezelik, azaz kikelése után is tudják gyomirtózni (pulsarral). De itt sem elég az okosság, szerencse is kell: ha vetés után gyomirtóznak, még kelés előtt, arra kell két héten belül 15-20 milliméter eső, hogy filmréteget képezzen a talajban. így a vegyszer megakadályozhatja a gyom kicsírázását. aszá-lyos időben viszont az állományban kezelés is problémás lehet: vagy hajnalban, vagy este kell végezni, mert a gyom sejtjei is bezárnak a hőségben, nem veszik föl a vegyszert, így az nem tudja elpusztítani a növényt. eleve nem vegy-szereznek 25 celsius-fok fö-lött, a családi gazdaság előnye

viszont éppen az, hogy itt nincs munkaidő: ők a hajnali és esti munkát is bevállalják. Idén melléjük állt a szerencse, jól elkapták az időt a napraforgó vegyszerezésénél. július ele-

jén egy hidas traktorral még csillagbimbós állapotában, virágzás előtt megpermetezik egy menetben bórral, kénnel, lombtrágyával, s úgy vélik, egy gombaölés elegendő.

a mulcstechnológia révén kukorica után még időben tudnak

kalászost vetni

a felcsúti jó földek hizlalják a marhákat

ősszel kevésbé szoktak tömöríteni a csapadék miatt

az iDőjárás az alFa És az omeGaaz a szabály, hogy nincs szabály… Beszélgetésünk során minduntalan az időjárásnál kötünk ki. s mivel minden év más, minden évben változik a technológia is, például a vegyszere-zés, a műtrágyázás tekintetében. ráadásul a falu két oldalán olyan eltérőek a csapadékviszonyok, két kilométeren belül is változnak, hogy akár hektáronként kellene végigkérdezni, mit s hogyan csinálnak. Mariann, a feleség rá is kérdez, mi tart ilyen soká: nagyregényt írunk? nem, de pár dolgot még kiemel a két sándor-gazda (ádám csak a fényképezkedésre kerül elő). az aszály miatt áttértek a folyékony műtrágyázásra, mert ha szilárdat szórnak, s az nem kap esőt, ott marad a földön – nitrogént nyár elejétől már nem is használnak. az ara-tás után rögtön kell a tarlót ápolni, hogy minél hamarabb bekerüljön és kikeljen az elhullott ocsú. az ápolást is grúberral csinálják, így az árvakelés is intenzívebb. Idén vegyszeresen is kezelték a tar-lót (kyleóval), mert a szárazság miatt a talajhoz nem mertek hozzányúlni. ezáltal a gázolaj-jal is spórolnak, de az sem mel-lékes, hogy minél kevesebbet használják a gépeket, azok annál tovább tartanak ki. az sem volt mindegy, hogy idén nem kellett érésgyorsítóval lefújni a terményt, mert meg-száradt magától. azaz, ami elvész a vámon (az aszályon),

az részben bejön a réven. a felcsúti és alcsútdobozi ha-tárt járva próbálom kihúzni tóth sándorból, vajon meny-nyivel jobbak az eredményei a többi gazdához képest?

„az összehasonlítás nem le-hetséges, hiszen nem őszin-ték az emberek. Mindenki sikeresnek akar tűnni, ezért sosem fogja bevallani, hogy

mennyit is termelt pontosan”, hárít szűkszavúan. De a csö- könyösségen egyszer úrrá lesz a józan ész, és úgysem a végső eredmény számít tonnában, hanem hogy ki meny-nyiből hoz ki valamit.

Szöv

eg: S

zerb

horv

áth

gyö

rgy,

Fot

ó: v

ámos

Csa

ba

a gazdaságban ezernyi tennivaló akad

az aszály miatt áttértek a folyékony műtrágyázásra.

12

Termelői riport

Örülni kell minden eredménynek

Szöv

eg: S

zerb

horv

áth

gyö

rgy,

Fot

ó: v

ámos

Csa

ba

A PhylAzonit

szárAzságbAn is bizonyít! minden növénykultúrában

Csökkenő Aszálykár, jAvuló termésBiztonság

•mélyebbre hatoló, szerteágazóbb gyökérzet.

•jobb vízháztartás.•Tápanyag- és vízellátás nagyobb

területről, mélyebb talajrétegekből is.•Folyamatos nitrogénellátás

a kritikus időszakokban is.

ellenállóbb, gyorsAbbAn fejlődő nöVény, jobb minőségű, nAgyobb mennyiségű termés, phylAzonittAl.

www.phylazonit.hu06 20 275 5299

Magyarországon az országos Meteo-rológiai szolgálat mérési adatsorának feldolgozása alapján az utóbbi másfél évtizedben növekedett az uv-sugárzás erőssége, egyes helyeken több mint 10 százalékkal. 2012 első nyolc hónapjá-nak méréseit összegezve elmondható, hogy az uv-sugárzás tekintetében az idei év értékei a legmagasabbak között vannak: 47 olyan nap volt, amikor az országos Meteorológiai szolgálatnak uv-figyelmeztetést kellett kiadnia, azaz a napi maximum elérte a 7,5 uv-Index értéket. az eddigi rekordot 2007 tartotta 39 nappal. 2012-ben a legnagyobb mért érték 8,9 uv-Index volt, míg a Magyarországon valaha mért csúcsérték 9,4 volt. a legnagyobb növekedés Budapes-ten tapasztalható, ez kicsivel több, mint tíz százalék a mérések kezdete óta eltelt tizenhét év alatt, valamint sármelléken (keszthely mellett), itt körülbelül 9 százalék volt a növekedés a hasonló időszakban. hogyan lehetséges az, hogy az uv-sugárzás növekedett az elmúlt másfél évtizedben annak ellenére, hogy szin-tén nőtt a bioszférát a káros uv-suga-raktól védő légköri ózon mennyisége? több oka van, a látszólagos ellentmon-dás magyarázatához érdemes átte-

kinteni, mitől függ a földfelszínt érő uv-sugárzás erőssége.

miTől FüGG a mennyisÉG?a földfelszínre érkező uv-sugárzás erősségét befolyásoló tényezők:

• földrajzi szélesség,• csillagászati geometria (azaz, hogy

az év mely szakaszában vagyunk),• sugárzás beesési szöge (ami az

előző kettő következménye),• tengerszint feletti magasság,

• égbolt borultságának mértéke és az azt alkotó felhők fajtája,

• légköri ózontartalom és• légkör szennyezőanyag-tartalma.

az első két pont tulajdonképpen a napsugarak beesési szögét határoz-za meg. a kis területű Magyarország legészakibb és legdélibb pontja között nincs számottevő különbség a külön-böző tájegységek átlagos uv-besugár-zásában. az uv-sugárzásnak leginkább kitett terület a kecskemét–szarvas–

14

Meteorológia

1. ábra: Az UV-sugárzás éves összegeinek változása látható az Országos Meteorológiai szolgálat négy mérőállomásán 1995 és 2011 között.

ŰrFegyver A tengeri ellena napból érkező uv-B sugárzás a kukorica és más szántóföldi haszonnövények esetében komoly károsodásokat, például meddőséget, csökkent terméshozamot okoz. van-e a jelenségnek ellenszere, avagy a klímaváltozással csak romlik a helyzet?

15

HOZAM & ÉRTÉK

szeged háromszög, illetőleg a Balaton környéke. kiugróan magas értékek május végétől augusztus első feléig fordulhatnak elő, akár a napi sugárzási összegben, akár a napi maximumban. az északi féltekén 11 és 15 óra között veszélyesen magas uv-besugárzás fordulhat elő. a tengerszint feletti magasság is befolyásolja az uv-besugárzást. a levegőt alkotó részecskék gyengítik a sugárzást, így minél ritkább a levegő (minél magasabban vagyunk), annál több uv-sugárzás képes áthatolni az atmoszférán. Magyarország legma-gasabb pontján, a kékestetőn lévő oMsz-mérőállomás adatai azt mutat-ják, hogy itt átlagosan 7-8 százalékkal

az uv-b haTása a kukoricára„a magasabb rendű növények általában az állati szervezeteknél nagyobb intenzitású uv-B sugár-zás tolerálására képesek. a különböző növény-fajok az uv-B sugárzással szemben igen eltérő érzékenységet mutatnak. több szerző a kukori-cát is az uv-B-re érzékeny fajok közé sorolja. a kukoricahibridek előállításának gyorsítása végett az északi féltekén lévő nemesítő cégek és intézetek az évenkénti második, úgyneve-zett „téli generációt” a déli féltekén nevelik fel. a Magyar tudományos akadémia martonvásári agrártudományi kutatóközpontja ezt a munkát chilében végzi. több éves megfigyeléseik sze-rint chilében egyes kukoricavonalak hím- és nő-virágzásában időbeli eltérések (aszinkronizáció) mutatkoznak, amely tény a beporzás hatékony-ságát és eredményességét is veszélyezteti. volt olyan év, hogy egyes vonalak fenntartása a nővi-rágzat hiányában nem sikerült. ennek oka – nagy valószínűséggel – a magasabb uv-B sugárzásban keresendő.az erős uv-B sugárzás hatására a növényekben reaktív oxigéngyökök képződnek, amelyek káro-sítják a sejtmembránokat. a magasabb sugárzási szint a kukorica leveleiben úgynevezett uv-B-indukált antocián szintézist eredményezett. ezt

a tényt legszembetűnőbben a korai tenyészidejű anyagoknál tapasztalták. [Az antocián pigmen-tek védik a sejteket a napsugárzás káros hatá-sai, illetve a szabadgyökök ellen – A szerk.]a martonvásári fitotronban 2006-ban létreho-zott uv-B kamra, az abban végzendő kísérletek, és a más paraméterekre kiterjedő további vizs-gálatok segítséget nyújthatnak az erősebb uv-B sugárzást jobban tolerálni tudó genotípusok ki-választásában.” [kivonat: pintér jános–páldi emil–pók István–Marton l. csaba: Az UV-B sugárzás jelentősége a növényvédelemben című cikkéből, amely a Martonvásár folyóirat 2008/1. számában jelent meg.]

Uv-b kísérleti kamra a martonvásári fitotronban

2. ábra: Az UV-B sugárzás napi menete eltérő ózontartalom esetén (ha magasabb az ózon szintje, alacsonyabb a sugárzásé)

magasabbak a besugárzási értékek, mint a tengerszint közeli állomásokon.az égbolt felhőkkel való fedettsége erősen befolyásolja a földfelszínt érő uv-sugárzás mértékét. nemcsak az számít, hogy az égboltnak hány száza-léka fedett felhővel, hanem az is, hogy milyen magasságban és milyen típusú felhők vannak az égbolton (illetve rétegzettség esetén egymás fölött). a borultság hatása nem lineáris, ma-gyarán a kisebb borultságok még nem okoznak számottevő sugárzásgyen-gítést, de a borultság növekedésével egyre erősebb a felhők szűrő hatása. nagyon különböző mértékben gyen-gítik az uv-sugárzást az eltérő magas-ságban lévő felhők. Minél magasabban van a felhő, annál kevésbé csökkenti a sugárzást a derült égbolthoz képest – még teljes borultság esetén is. a ma-gas szintű felhőtakaró 90 százalékos borultság esetén is csak 10 százalékkal gyengíti az uv-sugárzást. középma-gas felhőzet esetén ugyanez az érték már 50 százalék. amennyiben viszont az égbolt fele fedett alacsonyszintű felhőzettel, a gyengülés 30 százalékos, míg teljes borultság esetén a derült égbolt idején várható uv-sugárzásnál

80 százalékkal kisebb lesz az uv-érték az alacsonyan húzódó felhők miatt.

az Ózon-Dilemmaa légkör külső határára érkező uv- sugárzást nagyrészt elnyeli a légkör-ben található ózon, de a talajra érkező kis mennyiség így is rendkívül fontos tényező a bioszférára gyakorolt hatása miatt. nagyenergiájú sugárzás lévén erősen roncsolja ugyanis mind az élő szervezeteket, mind az élettelen anyagokat. (emellett pozitív hatásai is vannak, így az emberi szervezet esetén legfőképp a D-vitamin képződése.) az ózontartalom egy adott napon sem állandó hazánk felett, hanem kisebb-nagyobb mértékben változik. jóllehet a légkör ózontartalmának a 20. század második felében tapasztalt folyamatos csökkenése veszélyes mé-reteket öltött az 1990-es évek elejére, azóta ez az ózoncsökkenés megállt. Mi több, most már minden jel arra utal, hogy a nemzetközi összefogás eredmé-nyeképpen végre megkezdődött az ózonpajzs regenerálódása. Magyarországon a légkör ózontartal-ma az 1990-es évek második felétől kezdődően enyhe növekedést mutat,

ami alapján azt várnánk, hogy az uv-sugárzás tendenciája csökkenő. Mégis ennek az ellenkezője tapasztalható. ennek legfőbb oka a légkör szennye-zőanyag-tartalma. ez bonyolult módon hat a légköri sugárzásátvitelre, de elmondható, hogy a szennyezőanyag-tartalom gyengíti a sugárzást: nagyobb szennyezőanyag-tartalom esetén kisebb lesz a földfelszínt érő uv-sugár-zás erőssége. a szennyezőanyag-tarta-lom napról napra, sőt egy napon belül is változhat az ország bármely részén, bár a jelentősebb változások a sűrűn lakott nagyvárosok és az ipari terüle-tek fölött fordulnak elő.

előny is, háTrány isa Magyarország területén mért uv-sugárzásnövekedés egyik oka az, hogy a rendszerváltás után a meglehetősen környezetszennyezően működő szocia-lista iparágak zöme megszűnt, a meg- maradtakat pedig többé-kevésbé korszerűsítették. Mivel a légkörben lévő szennyezőanyagok csökkentik a légkör sugárzásátbocsátó képes-ségét („átlátszóságát”), amennyiben csökken a mennyiségük, akkor nőni fog a légkör sugárzásátbocsátó képessége.

16

Meteorológia

a túl erős sugárzás miatt csökken a terméshozam

17

HOZAM & ÉRTÉK

Szöv

eg: T

óth

zoltá

n, o

MSz

Mivel a fő ipari szennyezők meny-nyisége az 1990-es évek első fele óta némileg csökkent a légkörben Magyar-ország felett, ezért az uv-sugárzás könnyebben át tud hatolni az atmo-szférán. az átlátszóság növekedése sajnálatos módon kompenzálta tehát az egyébként örvendetes ózonnöveke-dés uv-sugárzáscsökkentő hatását.a másik ok, az, hogy a Magyarországon az utóbbi években a légkör átlagos

nedvességtartalma csökkent, azaz egyre szárazabb a levegő. 2012 például extrém mértékben csapadékmentes év volt, az utóbbi évtizedek egyik legszá-razabb éve. ennek következményeként kevesebb volt a felhő, illetőleg felhőt-len esetekben is a kisebb nedvesség-tartalmú esetek domináltak, ami szintén növelte a légkör sugárzásátbocsátó képességét. egyelőre nem lehet meg-mondani, hogy az utóbbi évtizedekben

tapasztalt uv-sugárzásnövekedés mekkorának minősül mezőgazdasági szempontból. ennek megbecsüléséhez ugyanis szükséges volna egzakt ada-tokkal alátámasztani, hogy az adott uv besugárzási energiának mekkora a hatása a különböző növényi biológiai rendszerekre, illetve milyen határok közötti uv-sugárzásingadozás nem okoz még változást e rendszerek mű-ködésében bármilyen irányban.

Az ultraibolya sugárzás (röviden UV-sugárzás) az elektro-mágneses sugárzások egyik fajtája. Az elektromágneses sugárzás voltaképpen hullám formájában terjedő elektro-mágneses energia, amely gyakorlati szempontokból kü-lönböző tartományokra van felosztva. Minden test bocsát ki elektromágneses sugárzást, amelynek hullámhossza a kibocsátó test hőmérsékletétől függ. A több ezer Celsius-fok felszíni hőmérsékletű csillagok főként a látható tartományban sugároznak, míg mi, emberek, akik 36-37 Celsius-fok közötti átlaghőmérsékletűek va-gyunk, túlnyomórészt az infravörös tartományban. A Nap,

amely 6000 Celsius-fok körüli hőmérsékletű csillag, a lát-ható tartomány mellett számottevő energiát bocsát ki az UV- és az infravörös tartományban is. A Nap sugárzása jelentős változásokat szenved Földünk légkörébe érve, hiszen az nagyon sűrű közeg a bolygó-közi térhez képest. A légköri gázok molekuláival való kölcsönhatás során egyrészt lényegesen gyengül a sugár-zás, másrészt módosul a hullámhossz szerinti eloszlása is, amíg eléri a talajt (1. ábra). Az UV-sugárzásnál rövidebb hullámhosszúságú gamma- és röntgensugárzás nem éri el a földfelszínt.

a rövidebbtől a hosszabb hullámhosszokig (azaz a nagyobb energiájúaktól a kisebb energiájúakig) haladva: gamma-, röntgen-, Uv-, látható, infravörös, mikrohullám, rádióhullám. az Uv-tartományt a növekvő hullámhossz szerint Uv-C, Uv-b és Uv-a tartományokra osztjuk.

Mi az Uv-SUgárzáS?

18

tanulMányút

A multifunkcionális mezőgazdaság lényege a sokféleségben rejlik, annak előnyeinek kihasználásá-

ban, a különböző tevékenységi körök komplex egymáshoz illesztésében. Feladata a fenntarthatóság biztosítása, illetve a termelés növelése mellett új módszerek előnyben részesítése. Ilye-nek például az alternatív erőforrások, a biotermékek előállítása, de kiterjesz-ti a mezőgazdaság fogalmát a falusi turizmusra, a hagyományőrzésre és a természetvédelemre is. nyáron egy hónapos szakmai gya- korlaton vettem részt a svájci vaud kantonban, a lausanne melletti Boulens egyik családi gazdaságában. a családfő és felesége a férj szüleivel együtt működtetik a vállalkozást a háromszáz lelket számláló faluban. három gyerekük van (10-14 év közöt-tiek), akik már most sokat segítenek a munkákban. összesen ötvenöt hektá-ron gazdálkodnak, amelyből huszonöt hektár legelő, tizenöt hektár szántó és ugyanennyi erdő. csaknem az egész terület saját tulajdon, csupán öt hektár legelőt bérelnek. a szántóterületek földrajzilag két részre tagolódnak, az egyik Boulens-ban, a másik a szomszédos saint- cierges mellett fekszik.

burGonyáTÓl a sajTiGMivel a burgonya termesztése elkép-zelhetetlen monokultúrában, ám a

gazdaság vetésszerkezetében megha-tározó részarányt képvisel ez a kultúra, egyik szomszédjukkal megállapodtak, hogy területeiket évről-évre cserélge-tik. így biztonsággal megoldható a földek maximális kihasználtsága. a két telek majdnem szemben van egymással, a területcsere alapja a biza-lom és a régi ismeretség, szerződést erről nem kötnek. kétféle burgonyát vetnek, majd eze-ket méret szerint osztályozva adják el. a betakarítási munkák augusztustól szeptember végéig, körülbelül két hó-napig tartanak. Fő jövedelmük ebből származik, a minőségi és osztályozott burgonyára nagy a kereslet, jó áron el lehet adni. holstein-fríz tejelő szarvasmarhákat tartanak, amelyeket a legeltetési sze-

zonban naponta kihajtanak a legelők-re, de a legtöbb svájci gazda éjszakára is kint hagyja az állatokat. az állomány jelenleg ötven tehenet számlál, de a következő évekre bővítést terveznek. ezért már meg is kezdték egy új istálló építési munkálatait. évente körülbelül 460 ezer liter tejet adnak a jószágok, ezt a tejet a helyi feldolgozónak értékesítik, a felvásárló naponta kétszer jön érte. a tejet a közeli saint-cierges-ben dolgozza fel a gruyère aoc sajtműhely, és ott áru-sítják is. nem utazik sokat tehát a tej, a megtermelt árut helyben dolgozzák föl, helyben kerül piacra. a szarvas-marhák szaporítását nem végzik, inkább üszőket vesznek. a két fő bevételforrás mellett szá-mos más tevékenységgel is foglalkoz-nak. a házuk melletti telken megterem a család szükségleteit ellátó zöldség, télire is ellátja őket a két kisebb üveg-ház. tartanak továbbá 10-15 tyúkot és 5-6 nyulat is. a téli időszakban több idő jut az erdőgazdálkodásra. ehhez rendelkeznek a szükséges engedélyek-kel, így a fákat folyamatosan és szak-szerűen ritkítják, illetve újratelepítik.

multiminibencikkünk szerzője a gyakorlatban tapasztalta meg, hogyan működik a multifunkciós mező- gazdaság: beszámolója egy közepes méretű

svájci gazdaság több lábon állását mutatja be.

Éjszakára is maradnak a réten a boulens-i marhák

19

HOZAM & ÉRTÉK

szÉleskörű venDÉGláTása nyári, őszi munkákra idénymunká-sokat foglalkoztatnak, akik zömmel kelet-európából érkeznek. De a család részt vesz egy programban, amelynek keretében szakközépiskolások végez-hetik náluk a szakmai gyakorlatukat. sok munkást kell tehát ellátni, ezért néhány évvel ezelőtt építettek egy három szobából álló lakást, amelyhez felszerelt konyha és fürdőszoba is tartozik. a betakarítási idényen kívül azonban egész évben érkezik foglalás a környékre látogató turistáktól is. Ide-ális hely azok számára, akik érdeklőd-nek a látványos természeti adottságok és egy jól működő gazdaság hétköz-napjai iránt. a közelben található lausanne, a kanton fővárosa, valamint

a neuchâtel- és a genfi-tó, amelyek jelentős idegenforgalommal bírnak, sok francia, olasz és német turista ott tölti szabadidejét. a Boulens körüli régióban egyre jelentősebb a falusi turizmus, sokan keresik fel azt a szezonálisan működő kis gazdaságot is, ahol üszőket ne-velnek – s nemcsak megnézni lehet a jószágokat, hanem a katalógus alapján bővebb ismereteket szerezni róluk, de állatsimogató is működik a gyerekek számára. utána a gazdaság vendéglő-jében a turista elfogyaszthatja a ház specialitását, a rösztit, de átsétálhat a közeli kézműves sajtműhelybe is, miközben személyesebb kapcsolatba kerül a szívélyes vendéglátókkal és a csodálatos tájjal.

Szöv

eg é

s ké

p: b

ened

ek a

nna

A multifunkciós mezőgazdaság alapjaia 20. század második felében európa mezőgazdaságára a mind intenzívebb, kemikáliákat alkalmazó művelés, a terméshozam erőltetett ütemű növelése volt jellem-ző. ám az ágazat iparosítása következtében megannyi negatív externália jelentkezett: a termőtalaj pusztulása, a biológiai sokféleség beszűkülése, az ivóvízbázisok szennyezése, munkaerő-elvándorlás, az élelmiszerbiz-tonság hanyatlása stb. az európai unió agrárpolitikájának csak egyik fejezete a mezőgazdasági termelés – más tényezők is hangsúlyos-sá válnak, amelyek együttes célja, hogy a vidék képes legyen az ott élő (s nemcsak mezőgazdasággal foglalkozó) népességet el- és megtartani. a „multifunkciós mezőgaz-daság” kifejezés az ensz 1992-es környezet és fejlődés konferenciáján hangzott el először rio de janeiróban. az 1996-os vidéki térségek európai chartája uniós do-kumentum a vidéket hármas funkcióval jellemzi, s ezeken belül további alkotóelemeket említ:gazdasági (termelési) funkció:

• mező- és erdőgazdálkodás,• halászat,• a megújuló természeti erőforrások fenntartható

hasznosítása,• a falusi turizmus, üdülés, rekreáció, • vidéki térségekben működő termelő és szolgáltató

szervezetek működése.ökológiai funkció:

• az egészséges élet természetes alapjainak védelme (föld, víz, levegő), 

• a tájak sokszínűségének, a tájjellegnek a megőrzése,• a biológiai sokszínűség (biodiverzitás),• az erdő és más élőhelyek megóvása,• általában az ökológiai rendszerek védelme.

társadalmi (közösségi) és kulturális funkció:• az évszázadok során a vidéki életformához szorosan

kapcsolódó közösségi és kulturális értékek megtartása,• a falusi közösségekben megtestesülő értékek

megőrzése.a multifunkcionális agrárgazdaság a fenti három funkciót komplexitásában tekinti. a környezettel, a tájjal, a földdel kapcsolatos környe-zeti, társadalmi, foglalkoztatási és kultúrfeladatok olyan, „nem importálható közjavakat” (élelmezésbiztonság, ökológiai stabilitás, népességmegtartás, idegenforga-lom, hagyományőrzés stb.) előállító funkciók, amelyek a piac hagyományos eszközeivel, az árakon keresztül nem szabályozhatók. ezek ugyanakkor a vidék társadalmának és környezeti egyensúlyának fenntartásában, a helyi közösségek megtartásában és megerősítésében növekvő szerepet töltenek be, így e teljesítményeket közvetlen kifizetések formájában a társadalomnak díjaznia kell. a korábbi iparszerű rendszer függetlenedési alapelvé-vel szemben a környezet- és tájgazdálkodáson alapuló, többfunkciós, hosszú távon működőképes, fenntartható mezőgazdálkodás alapelve a környezeti alkalmazkodás, vagyis az, hogy a földet mindenütt arra és olyan intenzi-tással használjuk, amire az a legalkalmasabb, illetve amit képes károsodása nélkül elviselni.

forrás: Vidékfejlesztés.net, helyi Agenda 21

a hűvös klíma kedvez a burgonyatermesztésnekmarhák

egy ugrásra a Balatontól nincs lehetőség az öntözésre – az aszály gyötörte vidéken más fortélyok szükségesek a kiegyensúlyozott gazdálkodáshoz. A szövetkezeti formából is igyekeznek kihozni a maximumot, de az ésszerűsítésnek ára volt.

ígéreTes jöVősipos lászló

Kéthely

Kora: 59 évCsaládi állapot: házas,

egy fia és egy lánya vanGazdasága: „aranykalász”

Mg. szövetkezet gondozásában lévő immár 1274 hektár szántó,

illetve erdőTermesztett növénykultúrák:

napraforgó, repce, árpa, búza, kukorica

DALiás MúLT

Termelői riport

kevés dolog van a magyar rendszerváltás utáni tör-ténelemben, amiben egyetértenek a közgazdászok – jóllehet a mezőgazdászok kevésbé –, ez pedig az,

hogy hiba volt döntő mértékben megszüntetni a terme-lőszövetkezeteket. Mindegyikük vélhetően nem maradt volna életképes, ám egy bebizonyította, hogy van ráció a modellben: a kéthelyi aranykalász Mg. szövetkezet, sipos lászló vezetésével. egybeér a víz az éggel, alig lehet látni szigligetet és a Ba-dacsonyt a balatonkeresztúri autópálya-elágazástól. a meg-beszélt időponthoz képest a zivatar miatt késve érkezünk kéthelyre, a Balaton nyugati csücske és Marcali közé eső fa-luba, de ez minket jobban elkedvetlenít, mint vendéglátón-kat. jó oka van rá; esik, végre esik, s nem csak a port elverő szemerkéléssel, hanem az ujjnyi széles repedéseket eltünte-tő igazi őszi eső hull. „nekünk még szerencsénk volt, de siófok alatt és somogy megye déli részén baj van. nálunk a tavalyi 391 milliméterhez képest eddig 340 esett, de az biztos, hogy a 600 millimé-teres átlagmennyiség nem lesz meg”, mondja sipos lászló. Derűjéből ezután sem lehet kizökkenteni. laikusnak örök rejtély, hogy akkor miért nem öntöznek? Ma már alig látni működő öntözőberendezést, holott dúl az aszály. tömör a válasz: nincs mivel. a nagyberek nyugati-övcsatornájában másfél méterrel alacsonyabb a víz, mint a hetvenes években, másrészt az öntözőrendszer fenntartására sem jut elegendő pénz. kéthely környékén egyébként régebben sem volt az öntözésnek akkora szerepe. az alföldön valaha gyakori önjáró öntözőberendezéssel nem rendelkeztek, a téesz annak idején, 1974–75-ben a gye-pet öntözte a keresztúri határban. akkor még jelentős volt az állattartás, ez azonban 2007-ben megszűnt.

TúllÉPni a számokona település a nagybereket és a kis-Balatont elválasztó Marcali-hátság keleti lejtőjén fekszik. ez a nagyjából két-száz méter magas hátság zárja le a horizontot az autós szeme előtt nagykanizsa irányába haladva a Bala ton partján. ha pusztán a statisztikákat tekintjük, Dunán-túli viszonyok között kéthely átlagos község, átlagos demográfiai mutatókkal – mind kevesebb gyerek, lassú elöregedés. élőben azért árnyaltabb a kép: takaros házak sorakoznak a rendezett utcákon, a falu a kistérségen belül viszonylag jó helyzetű-nek mondhatja magát, ami a mű ködő vállalkozásokat és a munkanélküliséget illeti. ne-vezetessége a községhez tarto-zó sári-pusztán lévő hunyadi-kastély, amely ugyan egyelőre elhanyagolt, de a turizmusban szeretnék hasznosítani. a Balaton közelsége mindenki fantáziáját megmozgatja, hogy

az ottani idegenforgalomból jusson neki is. a tó szerencsére rengeteg munkalehetőséget ad a helyieknek, köztük a me-zőgazdaságból kiszorult családoknak. 1990 előtt a kéthelyi egyesült aranykalász Mgtsz-nek ötezer hektár földje volt, és négy község határát művelte: kéthelyét, somogyszentpá-lét, Balatonkeresztúrét, valamint Balatonújlakét. Itt kezdett el dolgozni 1974-ben a Debreceni agrártudomá-nyi egyetem szarvasi Főiskolai karán öntözéses és meliorá-ciós (talajjavítás) szakán szerzett friss diplomájával a fonyódi születésű sipos lászló, akinek ez az első és mindeddig egyetlen munkahelye. azóta sok idő telt el, a fia ma polgár-mester kéthelyen, lánya művelődésszervező. sosem akarta rábeszélni őket az agrárpályára, noha ő maga 59 évesen sem szándékozik nyugdíjba menni. addig nem is tehetné, amíg szövetkezet elnöki megbízatása le nem jár. elért sikereinek köszönhetően remélhető, hogy újabb öt évre megválasztják, úgyhogy még nem ért pályája végére.

az oPTimizmusnak oka vana szövetkezeti irodában néhány népköztársasági címeres oklevélen kívül a szekrény tetején álló angolai asztali zászló (fogaskerékkel, bozótvágó-késsel) emlékeztet a termelő-

szövetkezeti múltra. a szem - lélet és a dinamika már nem, noha napjainkra a szövetke-zetnek 1092 hektár földje maradt, és az sem az ő tulaj-donuk – a törvény értelmé-ben szövetkezetnek nem is

lehet. így is tudtak 2011-ben szerezni 184 hektárt művelés-re, hála a hunyadi grófok leszármazottainak, akik nekik ad-ták ki a területet.

az átlagos 600 milliméter csapadékhoz képest idén eddig

340 milliméter esett

a tudás és a technológia találkozása

21

HOZAM & ÉRTÉK

az említett 1092 hektárra összesen több mint ezer bir-tokos jut. hogyan lehet így tervezni? „éppen ezért nehéz. a legnagyobb egy tagban lévő kétszáz hektáros terü-let száz ember tulajdonában van a 68-as út mellett. nem valószínű, hogy hektáronként ki tudnák adni másnak, ha-csak valaki jól szervezett kampánnyal meg nem tudna álla - podni a szerződés lejártakor az összes tulajdonossal. és a szö vetkezet mindig ponto-san megfizette a földbérleti díjat”, mondja sipos lászló. az optimizmus oka persze nem csupán a középtávra megkötött szerződések és az ok-tóberi, az átlagpolgár szemében ronda esős idő, hanem az, hogy – jóllehet idén hektáronként egy tonnával kevesebbet tudtak betakarítani az aszály miatt – a szövetkezet nyere-

séges. nem volt ez mindig így a téesz történetében. 2007-ig, amíg sipos lászló át nem vette az irányítást, a szövetke-zet keményen veszteséges volt, belső és külső okok miatt. utóbbiakra válaszul történtek lépések, például a vesztesé-ges sertéságazatot felszámolták, de ez kevésnek bizonyult. elnökké választása után fájó szívvel látott hozzá a rendbe tételhez: a szövetkezet karcsúsításával párhuzamosan húsz munkatárstól kellett megválnia. ez nagyon keserves idő-szak volt. két évbe telt, amíg fordítani tudott a gazdasági mérlegen. elindított egyfajta racionalizációt: megállította a gázolaj „elfolyását”, fokozottan ellenőrizte a műtrágya-használatot, felszámoltatta az ésszerűtlen, pazarló szo-kásokat, így például lefedték a silókat, a szénát, szalmát, amivel több tonnányit sikerült megmenteni. összessé-gében a megtakarítás elérte a tizenöt millió forintot, de a veszteség még így is havi hat-hét millióra rúgott. GazDasáGos FoGlalkozTaTásaz igazi fordulatot a 2009-es év hozta. a tej felvásárlási ára 2008 tavaszán 100 forint volt, őszre lement 70 forintra, és a következő évben tovább esett 50 forintig. nem volt más vá-

lasztás, fel kellett adni a szar-vasmarhatartást is, noha a ko-rábbi koncepció a több lábon állás volt. Miután megváltak az állattenyésztéstől, a szövetke-zet kezdett talpra állni. 2010-

ben az éves veszteség már „csak” tízmillió forint volt, 2011-ben pedig 52 millió forint nyereséget értek el. ehhez hozzájárult az is, hogy olajos magvúakat (napraforgó, repce) kezdtek el nagyban vetni, márpedig ezek felvásárlási ára nagyon jó.

kÉThelya 2500 lakosú kéthely a Belső-

somogyban levő Mar-cali-hát keleti szélén

fekszik, hét kilométerre a Balatontól. a környéken

váltakozik a lapos, mély te-rület, a sík- és dombvidék. háromféle

talajjal találkozhatunk: a láp-, a barna erdei és a barna mezőségi talajjal. a talajminőség 15 és 30 aranykorona között ingadozik.

ezer tulajdonos közt oszlik meg az ezer hektár

két évbe telt, amíg fordítani tudott a gazdasági mérlegen

22

Termelői riport

23

HOZAM & ÉRTÉK

azt se hagyjuk számításon kívül, hogy ezt a teljesítményt az elhúzódó gazdasági válság idején produkálta a szövet-kezet. Igaz, akkorra már csak 25 dolgozó maradt, 18 szövet-kezeti taggal. összehasonlításként, a „daliás időkben” csak agronómusból 28-at foglalkoztatottak, és 700 tagjuk volt. „nem volt az gazdaságos – ingatja a fejét sipos lászló. – ez a baj az új földtörvény-tervezettel is, hogy előírja, 1000 hektáronként 80-100 főt kell foglalkoztatni. ennyit nem lehet gazdaságosan, sőt, egy-általán nem lehet ésszerűen foglalkoztatni. amennyiben ezt bevezetik, akkor nem hogy 100 embernek nem ad munkát ez a föld, hanem öt hónap után a jelenlegi 25-nek sem, mert csődbe megy a szövetkezet”. Most jól állnak, a tisztességes fizetésen túl jutalmat is adnak, továbbá a szövetkezetnek van 176 hektár erdeje, ahonnan kedvezményes áron juttatja fához a dolgozókat (tíz köbmé-ter mennyiségben). évente kétszer tanulmányi útra is eljut-nak Bábolnára, Budapestre vagy más mezőgazdasági kiállí-tásra, bemutatóra.

rÉGi És új harcosoka megtakarítást növelte a termelő infrastruktúra fejlesztése. az első – bízvást zseniális – húzás a szárító felújítása volt. az 1974-ben épült szárító elhanyagoltan, jóformán használ-

hatatlanul állt. a kéthelyi szövetkezet a veszteségesség okán nem pályázhatott pénzre a felújításhoz, ám a szárító másik tulajdonosa, a korábban kivált somogyszentpáli szentpál zrt. viszont igen! Belevágtak és sikerült, tetemes összeget spó-roltak meg ezzel. a következő lépés a géppark korszerűsítése volt. új Deutz- Fahr rakodót vettek, a hibás new holland traktort egy vi-szonylag új motorral négymillióból üzembiztosra felújítot-

ták. további beszerzésként érkezett az új típusú talaj-megmunkáláshoz egy mulcs-kultivátor, valamint az igazi büszkeség, a 2012 októberé-ben megvásárolt kétszáz ló-

erős Deutz- Fahr traktor. Majd háromméteres hátsó kereké-vel impozáns darab a gépszínben csillogó vadonatúj masina. esik az eső, nem lehet kimenni a földre, a szövetkezeti tagok csodájára járnak hát az új traktornak. az értékes gépek a ko-csiszínben, a kipróbált „harcosok” az udvaron állnak. az öt Mtz és a rába („az örök rába”), amely ugyan nem a legjobb, de tartaléknak remek. „jobban örülnék, ha lenne három rábám, mint ezek”, teszi hozzá, aztán pontosít: egy 190-es new holland keserítette az életüket a folyamatos meghi-básodásával, és talán ettől is szépültek meg a „rábás” idők. további terveik között szerepel egy új nagy teljesítményű traktor és kombájn vásárlása 80-100 millió forint értékben.

a gazdaságossághoz fel kellett adni az állattenyésztést

Motorcserével felújították a traktort, ismét dolgozik

meGcsaPPanT áTlaGoka sikertörténethez nemcsak gépek kellettek és jó munkaerő, hanem mindenekelőtt jó föld. a szövetkezet által művelt te-rületet közepesen kötött barna erdőtalaj jellemzi, átlagban 22-25 aranykorona értékű. szélső értékei 15 és 30 aranykoro-na – a hátságon jobbak, míg a keletre, a nagyberek felé eső belvízveszélyes földek silányabbak. nagyjából 190 hektáron őszi árpát termesztenek, 300 hektáron őszi búzát és 180-200 hektáron repcét. a tavaszi vetés 180 hektár napraforgó és 400 hektár kukorica között oszlik meg. változtatni kellett azonban a tőszámokon, a már több éve tartó, az utóbbi két évben katasztrofális szárazság okán. Igaz, 2010-ben volt csapadék bőven, csak pont ak-kor, amikor nem kellett volna: augusztusban 250 milliméter. Most az aszály miatt kukori-cából a szokásos 70 ezer tő helyett 63 ezret vetnek, és ez képes hozni az átlagos termést hektáronként. napraforgó-nál ugyanígy az 59 ezer tő helyett csak 50 ezret, hogy a talajban lévő nedvesség kevesebb növény között legyen elosztva. az „átlagos” jelző értelme az utóbbi négy évben megváltozott, a termés alaposan megcsappant: régebben 7-8 tonna kukoricát takarítottak be hektáronként, az idén 4,3 tonnát. és ez még jó a külső-somogyi területekhez ké-pest, ahol csupán 15-20 mázsa volt a termés.

az aszály ellen próbálkoznak új fajtákkal is, de ilyen módon nehéz a váratlan időjárási „kilengéseket” korrigálni. „ebből a megfontolásból vásároltunk egy kultivátort. ezé a jövő, nem kell átforgatni a földet – mármint a terület egyharma-dát lefedő kukoricát igen, kétharmadot azonban nem –, így nem vész el a talajban lévő nedvesség.” a faggyal szemben viszont tehetetlenek. tartós hómentes fagy esetén legfel-jebb azon töprenghetnek, miképpen csökkentsék a vesz-teséget a tavaszi vetéssel. Még szerencse, hogy erre nem került sor az elmúlt években. nem borult fel a „szokásos” menetrend a kultivációban: elvégezték az őszi gyomirtást a repcénél és az árpánál, va-lamint az őszi gomba- és rovarirtást mindenütt. ez utób-

bit most a repcénél ki lehet hagyni. tavasszal a búzatáb-lákon kétszer alkalmaznak gomba- és rovarirtást, kukori-cánál elég vetéskor védekezni

a bogár ellen. tavasszal az olajos magvúaknál (napraforgó, repce) kétszer gombaölőznek még virágzás előtt. régeb-ben a permetezést légi úton végeztették, de ma már prak-tikusabb a hidas traktor. a taposási kár kisebb, mint a légi úton keletkező egyéb veszteség. nitrogén műtrágyából a szokásos mennyiséget használják, második alkalommal kultivátorral teszik ki a sor mellé a mű-trágyát, hektáronként egy mázsával számolva.

a kultivátoré a jövő, nem kell átforgatni a földet

24

Termelői riport

Most bezzeg esik, de a nyári aszályt megsínylette a termés

25

HOZAM & ÉRTÉK

új – pontosabban itt, a kéthelyi aranykalász szövetkezet-ben új – módszer a phylazonit baktériumtrágya alkalma-zása. egyelőre kétszáz hektáron vetették be a korábbi búza- és árpatarló lebontásának gyorsítására. úgy vették észre, hogy a vetésforgóban utána következő növénynél gyorsabb és fokozottabb tápanyagfelvételt eredményezett.

kibÉkülni az árakkalhiába adott a jó föld és a jó termés, azt el is kell tudni adni! eddig, legalábbis amióta ő vezeti a szövetkezetet, nem volt olyan, hogy ne fizették volna ki őket. hála régi és tartós, megbízható kapcsolatainak, olyan vevőkör ala-kult ki, amely mindig fizet. természetesen a megállapo-dások is olyanok, hogy mind a szállítást, mind a fizetést több részletre bontják – így fizetéselmaradás esetén felfüggeszthetik a szállítást. „Máskülönben könnyen csődbe vihetnek egy vállalkozást akár egyetlen ki nem fizetett tétellel”, int sipos lászló. az értékesítés másik „veszélyével” szemben azonban tehetetlen, ez pedig a felvásárlási ár változása. 2008-ban a búza felvásárlási ára 28 ezer forint volt, majd felment 70 ezer forintra. az utóbbi néhány évben stabil – „ne-künk jó, az állattenyésztőknek nem”. a jelenlegi 65 ezer forintos ár még mindig alacsonyabb, mint kellene, de mindent összevetve ki lehet vele békülni, tulajdonkép-pen reális – számolgat.

az értékesítésben és végső soron minden mezőgazdasági folyamatban a tapasztalatnak van a legnagyobb szerepe – no meg a hagyományok ismeretének és megtartásának, teszi hozzá gyorsan. ez vonatkozik a negyven év nagyüze-mi gazdálkodása során, illetve a régebbi kisbirtokosi – más szóval népi – eredetű tudáskincsre is. Bár ez ma már visz-szaszorulóban van, utat enged némi nosztalgiának. nem is oly régen a szőlőhegyen még zajlott az élet, ha a pincesorok között járt, „már messziről integettek, hogy gyere sipi, igyunk egyet”. Ma órákig bolyonghatna, amíg találkozna valakivel, a szőlőt sem művelik már a családok, hanem átadják a nagy pincészeteknek. (kéthely és az egész Marcali-hát a balatonboglári borrégió része) így anekdotázva várjuk az eső végét, hogy megtekint-hessük legalább a gépparkot. átballagunk a betonozott udvaron, a vízhatlan csomagolásban álló műtrágyás zsá-kok, boronák, régi Mtz-k és a rába között, hogy a gép-színben megcsodáljuk a vadonatúj traktort. „ha jövőre jönnek, remélem már az új kombájn is itt lesz”, sipos lász-ló optimizmusa megingathatatlan. Sz

öveg

: báb

a im

re, F

otó:

vám

os C

saba

Hiába adott a jó föld és a jó termés, azt el is kell tudni adni!

a több részletre bontott szállítás és fizetés is sikeres

együtt kell

élni a földdel

márföldi mihály ügyvezető igazgató,

Bocskai Mezőgazdasági kft.

Kora: 71 évcsaládi állapot: házas,

két lánya, 7 unokája vangazdasága: 800 hektár

(hajdúhadház, hajdúböszörmény)termesztett növénykultúrák:

rozs, kukorica, napraforgó, téli alma

negyvenhat év ugyanazon a munkahelyen – kimondani is sok a mai világban. Pedig jól jön ez akkor, amikor választ kell adni a je-lenkor kihívásaira. Ez ugyanis tapasztalat nélkül aligha sikerül.

Termelői riport

hónapok óta nem esett a vidéken, hajdúhadházi lá-togatásunk napján mégis a nyár egyik legkomorabb, legcsapadékosabb reggelére ébredtünk. az egyre

kövérebb esőcseppek mosta, párásodó szélvédőn ke-resztül kémlelve az utat majdnem túlmegyünk a letérésre figyelmeztető pékségen, de így is pontosan érkezünk a ta-lálkozó helyszínére: az egykori termelőszövetkezeti telep-re. Itt fogad minket barátságos mosollyal a tejfehér hajú Márföldi Mihály, a ma már Bocskai Mezőgazdasági kft. né-ven működő vállalkozás vezetője. „végre esik…” próbáljuk derűsebb szemszögből megköze-líteni az álmosító, nyomasztó, hideg reggel tényét, ám ven-déglátónk csak legyint: ez semmi! a termelés szempontjából ez a kis eső minimálisnak mondható. a szövetkezet még megmaradt – és hasznosított – épü-letébe lépve kellemes meleg fogad. hosszú és kanyargós, amolyan „szocreál” hangulatú folyosókon át érkezünk az ügyvezető irodájába. az asztalon tornyosuló papírhalmok és kukoricacsövek arról árulkodtak, itt személyes tapasz-talat az alapja a szakértelemnek, amelyhez adminisztrációs ismeret is párosul.

szűkülő ÉleTTÉrMárföldi Mihály a főiskola után kertészként helyezkedett el a Bocskai Mezőgazdasági termelőszövetkezetnél, amelynek idővel főagronómusa, később elnöke lett. a kft.-vé alakulás óta ügyvezető igazgatóként látja el a vezetői feladatokat, immár 46 éve áll a mezőgazdaság szolgálatában. De mind-máig maga ellenőrzi a termesztett növénykultúrák állapotát, mert fontosnak tartja, hogy ne csak a „telekhatárokat lássa”, hanem a táblát fenyegető esetleges veszélyforrásokat is. az állományok megóvása különösen fontos, mert a hasznosí-tott földterületek mérete folyamatosan csökken, ahogy az almatermesztés is már csak kifutó ága a kft.-nek. az állatte-nyésztéssel 2009-ben felhagytak, pedig egykor a termelés jelentős részét képezte a tehenészet, a tejtermelés. valamikor a szövetkezet közel 4500 hektáron gazdálko-dott, ma már a 800 hektárt is nehéz megőrizni. a területek fogyásának elsődleges oka a kárpótlás és a részarány-tulaj-don kiadása. jellemzővé vált ugyanakkor az a tendencia is, miszerint a bajba került családok anyagi problémáik meg-oldása, gyermekük támogatása végett földjeik eladására kényszerültek. „az utolsó szalmaszálat élik fel a vidéken – ahol pedig a legfontosabb termelőeszköz a föld. társaságként a kft. nem vásárolhat földet, csak a tagok. a tagok pedig nem vásárolnak. „így csúszik ki lábunk alól a föld”, magyarázza. a régi szövetkezeti épületek azonban még állnak, ezeknek viszont az őrzése jelent óriási terhet. „a nyolcvanas évek végén 400-410 dolgozónk volt, plusz 200-300 a gyümölcs- és dohánytermesztésben. Mára har-minchatan maradtak, ebből tizenhat portás. és még így sincs minden biztonságban”, teszi hozzá.

olyan ez, minT a sakka még megmaradt 800 hektáron jelenleg főképp rozs- és kukoricatermesztés folyik, de elengedhetetlen a napraforgó termelése is (bár a gyenge homoktalaj nem ideális utóbbi számára). a rozsnak ugyanis jelenleg nincs alkalmas vetés-váltása – csak a föld pihentetése jöhet szóba –, ezért szük-séges egyéb, minél gazdaságosabban termelhető alternatíva beillesztése a technológiába.

hajDúhaDház a nyírség nyúlványa; a kft. által megművelt

terület 70 százalékára homokos talaj jellemző.

a helyi termőföldek minő-sége 6–10 aranykorona kö-

zött változik, de akad 22–30 ak értékű is. korábban az erdőnek köszön-hetően több volt a csapadék, de manapság évről-évre erősebb az aszály. az 500–600 milliméteres országos csapadékátlagra azonban egyelőre nem lehet számítani.

29

HOZAM & ÉRTÉK

büszkén magasodik a hajdúhadházi református templom tornya

„olyan ez, mint a sakk. kísérletezni kell. a növénytermesz-tésben legalább öt évre kell előre látni, de a fejlesztések, beruházások esetében már húsz évben szükséges gondol-kodni.” a biztonságos működéshez olyan szolgáltatás is kell, amit más nem tud. esetükben ilyen például a raktározás, szárítás, piacra juttatás. per-sze ez önmagában édeskevés: jó minőségű élelmiszerre van szükség. Márföldi Mihály ren-geteg betegség okának tartja, hogy az élelmiszereknek nincs megfelelő tápanyagtartal-muk. „sokan úgy gondolják, nem kell a kiskertben termel-ni semmit, mert szép termékek kaphatók a piacon. csak épp azt nem tudják, mit is tartalmaz adott termék – vagy mit nem.” úgy véli, változtatni kellene az oktatási-nevelé-si módszereken, hogy óvodáskortól kezdve tudatosítsák a gazdálkodás fontosságát.

TáPanyaGok híjánott jártunkig, azaz 2012. augusztus végéig a hadházi földek-re alig 270 milliméter eső hullott. Márföldi Mihály azonban vallja, hogy az a gazdálkodó, aki minden megtett a növé-nyeiért, akár közepesnél is jobb termést remélhet. a táp-

anyag-utánpótlást különösen fontosnak tartja napjaink agro technikájában. „annak oka, hogy a növénynek nincs annyi kitartása, a művelésben

és a tápanyag mennyiségében keresendő, mert ez utóbbi kevesebb, mint korábban volt.” szerinte a magyarországi termőterületek tápanyagtőkéjének nagy részét felhasznál-ta a mezőgazdaság, de az elmúlt húsz évben nem gondos-kodott a visszapótlásról. Márpedig ez egyre bajosabb, mert az árak megszaladtak. a növények tápanyagszükségletét a Bocskai Mezőgazda-sági kft. számára meghatározott termesztéstechnológiában is szem előtt tartja. a vetésváltás függvényében rendszerint 350 hektáron rozst, 350 hektáron kukoricát, 60 hektáron pedig napraforgót termelnek. 2012–ben ez az arány 320 hektár rozs, 350 hektár kukori-ca, és valamivel több mint 60 hektár napraforgó volt. utóbbi az ügyvezető „mostohagyermeke”. „nem szeretem. olyan növény, aminek a termesztése rendkívül nehéz, főleg ilyen talajokon. problémás a gyomirtása, és óriási gondot jelent, hogy hosszú időn át elvan a földben, majd kicsírázik, és gyomnövényként üti fel a fejét a vetésforgóban őt követő állományokban”, mondja a szakember. ennek ellenére öt-hat éve kénytelenek voltak behozni a vetésváltásba, mert búzát nem tudnak termelni a tápanyag-szegény környezet miatt. ám ha odafigyelnek a napraforgóra, termésátlagban hektáronként közel három tonnára is képes.

a tárgyalóasztalra már beköszönt az ősz hangulata

a nyírsÉG nyúlványarégen hajdúhadházon komoly jelentőségük volt a zártkerteknek, ma már azonban elvétve lelünk ilyet errefelé. valamikor meghatározó volt a gyümölcs- és káposztafélék termesztése is, jó bortermő hely volt, mára a szőlőtermesztésnek is leáldozott. noha jó fek-vésű a város – közel Debrecenhez, nyíregyházához –, hátrányos helyzetűnek számít. korábban négy termelőszövetkezet működött itt, majd kettő maradt, az egyik felszámolás alatt áll. a má-sik „szövetkezet” a Bocskai Mezőgazdasági kft. Igaz, a foglalkoztatottak száma töredéke az egykorinak, ám a cég így is a település második legnagyobb foglalkoz-tatója az önkormányzat után.

30

Termelői riport

a növénytermesztésben legalább öt évre kell előre látni

31

HOZAM & ÉRTÉK

„annyiT Ér, minT a búza…”a kukorica ellenben a legjobb növény ezen a vidéken. „Bőven van belőle vetőmagválaszték, bármilyen minőségű földhöz ki lehet választani a megfelelő fajtát. Biztonságos a termelése, nincs beltartalmi vizsgálat. legyen sárga, törtszemmentes, és a piacon annyit ér, mint a búza”, állítja a termelő. egyetlen hátránya, hogy a termelése behatárolt: egy táblában csak három évig követheti egymást kukorica. Márföldi Mihály emlékei szerint hajdanán akár huszonöt évig is termelték a tengerit monokultúrában, probléma nél-kül. aztán megjelent a bogár. „homoktalajon nincs meg a ve-tésváltása a rozsnak, nem tudok két év után olyan növényt vetni, ami valamennyire jól teljesítene a gyengébb földeken is. erősebb barnahomokon jó a kukorica, de a gyengébbek-nél csak a pihentetés marad. ám ha egy évet pihentetem is a földet, a következő évi termésen ez nem látszik meg.” a rozs vetésváltásának megoldatlanságára folyamatosan keresik a megoldást. Márföldi Mihály vallja, hogy a talajnak szüksége van másféle növénykultúrára is, nem csak a pihe-nésre. Bár szervesanyagban most sem szűkölködik a föld – a cég juhtelepét megvette egy vállalkozó, az állatoknak elviszi a rozsszalmát, onnan jutnak trágyához –, hosszú távon más tápanyagokra is szüksége van. „jó, hogy visz-szadolgozzuk a szármaradványt is, de a talaj élő anyag. ha

holt anyaggá válik, kevesebb a lehetőség.” a tápanyag-pótlás egyik lehetséges módjának tartják, hogy gyenge homokon napraforgóval próbálkoznak, a rozstarló bom-lását pedig phylazonit baktériumkészítménnyel támo-gatják. jóllehet eddig csak rozs vetése előtt próbál ták ki az oltóanyagot, de a pozitív tapasztalatok meggyőzték a gazdálkodót: érdemes tovább kísérletezni vele. „tavaly száz hektárra juttattuk ki, ahol idén a gyenge homok dacára az utóbbi tíz év legjobb átlagtermése született.”

Sarjad az őszi búza a földeken

a tápanyag utánpótlásán múlhat a termés sikere

meGválTozoTT GyomFlÓraMárföldi Mihály vadászember lévén szívesen járja a ha-tárt. Ilyenkor nem csak a vadakat kémleli. személyesen győződik meg arról, ami a gépeken ülve nem látható: egészségesen fejlődnek-e a kultúrák, felütötte-e fejét bo-gár vagy egyéb kártevő, támad-e a gombafertőzés, milyen mértékű a gyomosodás? az utóbbi évek talán legnagyobb ellensége a parlagfű volt a kft. területein. Magyarország leginkább allergén gyomnö-vénye nemcsak az emberek mindennapjait keserítette meg, hanem a vetett nö-vénykultúrák elől is elszívta a nedvességet, tápanyagot. vendéglátónk ifjúkorából is jól emlékszik a muszkafűnek is nevezett parlagfűre. „a hetvenes évek végén fiatal vadász-

ként hajdú sámsonban vadásztunk, ahol a miénknél lényege-sebb gyengébb földeken gazdálkodtak. Mifelénk még nem jelent meg a parlagfű, de ott már akkor is hatalmasra nőtt. Belementünk, mert tele volt fácánnal. a kutya nem akart követni bennünket, olyan sűrű volt! a nyolcvanas évek ele-jén megint átmentünk arra a területre, mert a helyiek baj-ban voltak az aratással, elkelt a segítség. Megláttam a táblát, és mondtam az elnöknek, hogy ebben húsz százalék a rozs, a többi parlagfű. levágni sem érdemes.” levonta a következtetést, miszerint a parlagfű a tápanyag-ban szegény talajokon virul. szereti a kukoricát, a naprafor-gót, s mint az idézett történetből is kitűnik, a rozsban is jól érzi magát. nem mindegy ezért, milyen technológiát hatá-roznak meg a haszonnövények termesztéséhez.

jÓ TermÉshez jÓ GyomirTása napraforgót minden esetben kukoricatarló után vetik. ősszel 32–36 centiméter mélyen végzett mélyszántással ké-szítik elő a talajt, amit tavasszal talajlezárás, majd kombiná-torozás követ. az újbóli kombinátorozás előtt 60 kilogramm

27–30 százalékos nitrogén ha-tóanyagot juttatnak a földbe. a rovarölő szerrel csávázott IMI vetőmagot – amit nem bántanak a talajlakó kártevők, és kelésnél

a tetű sem megy rá – Ih cyclo vetőgéppel 4-5 centiméter mélyre teszik a talajba április 5-e és 15-e között.

ParlaGFűkétszikű, terebélyes, ágas egyéves gyom. a kifejlett nö-vény zárt és magas növénykultúrában, kukorica- vagy napraforgótáblákban a 150 centiméteres magasságot is elérheti. virágpora súlyos allergiát okoz. Igénytelen. nagy növekedési, szaporodási erélye révén könnyen felülkerekedik más növényeken.

32

Termelői riport

a pihentetés önmagában nem elegendő

a kiegyensúlyozott működéshez többletet kell nyújtani

33

HOZAM & ÉRTÉK

alapgyomirtást preemergensen kap a BasF Wing-p ter-mékből hektáronként 3,4 liter mennyiségben, ez azonban a mélyről jövő gyomokat – például a csattanó maszla-got – nem irtja ki. ezért szükséges egy felülkezelés, amit posztemergensen pulsarral, hek táronként 1–1,2 liter meny-nyiségben végeznek. 2012-ben erős gyomfertőzés volt, akkor a maximális dózist szórták ki. állományban hektáronként 0,5 liter piktorral védekeznek a gom ba ellen – virágzás kezdete előtt alkalmazva –, és kap még egy Borotek bóros lomtrágyázást is. a napraforgót 9-10 százalékos víztartalomnál kezdik betakarítani, aratás végére ez 6-7 százalékra csökken.

nem TaPossák a TalajTa kukorica talajelőkészítő munkálatai csak annyiban külön-böznek a napraforgóétól, hogy az őszi mélyszántást követő talajlezárás majd kombinátorozás után folyékony nitrogént injektálnak a földbe, ami 120–160 kilogramm hatóanyagot tar-talmaz – a talaj minőségének függvényében. ezt követően újra lezárják a talajt kombinátorral, majd a vetés következik az Ih cyclo-val. számos vetőmagfajtát kipróbáltak már, folyamato-san keresik az újdonságot is. kedvelik a syngenta, a pioneer, az lg és a Monsanto hibridjeit is, egyszerre legalább 15 fajtá-val dolgoznak. „régóta használjuk az occitant, ami évről évre hozza a formáját. nem kiugró, de mindig jó a termés”, avat a részletekbe Márföldi Mihály. a talaj minőségének leginkább megfelelő magot 5-6 cen-timéter mélyen vetik, 65 ezer magszámmal hektáronként. ebből rendszerint hatvanezres növényállomány alakul ki, ami az utóbbi idő száraz és tápanyaghiányos állapota miatt elegendőnek bizonyul.

a legjobb kukoricaterméshez elengedhetetlen a megfele-lő preemergens gyomirtás. ehhez adengot használnak hek-táronként 0,4 literes dózisban adagolva. amennyiben ez jól sikerül, akkor kultivátorozásra már csak minimális területen, néhány hektáron van szükség. „ha elvetem, legyomirtózom még preemergensen, és abba nem megyek már bele, nem taposom le, akkor lényegében önmagát szabályozza gyom-mentesen. akkor legjobb a termés, ha állományt nem ér vegyszer”, magyarázza a szakember.

komoly elvárásoka kukorica vágását általában szeptember végén kezdik el, és október 20-25-re végeznek vele. az interjú elkészülté-nek idejére a rozs előveteményének helyét vágták le, ott hektáronként 3,5–9 tonna között ingadozott a kukorica ter-méshozama: ahol többet esett, a termés is jobb lett. tehát 6,5 tonnás átlagtermés várható, amely az idei különösen szá-raz körülmények között jó eredmény. a rozstermesztés létjogosultságát mintegy három év-tizedre visszanyúló, stabil piac alapozza meg. emellett a termelő azért is kedveli, mert nincs vele sok baj – jó ál-lományban, jó tápanyaggal megvédi önmagát mindentől. pedig az elvárások komolyak a rozzsal szemben: minden szállítmányból mintát vesznek. tisztaságban, csírázóképes-

ségben vető magminőséget kell produkálni. Igaz, az ára is megfelelő. „csak így éri meg termeszteni. emellett évek óta biztos partnerünk

van. hosszú távra gondolkodunk. konkurencia van, de nem tudják ugyanazt produkálni, mint mi”, mondja büszkén Márföldi Mihály. a rozs a Bocskai Mezőgazdasági kft. gazdálkodásának egyik legfontosabb növénye. a rozstarló bontása után – vagy pihentetést követően – 26-27 centiméteres vetőszán-tással készítik elő a termőföldet szeptemberben. ezt a talaj

dolgoznak a munkások a szárító felújításán

a vetéshez folyamatosan keresik az újdonságot

ezen a vidéken a legjobb a kukorica

lezárása követi, majd kálisót kap 50-60 kilogramm ható-anyaggal. Márciusban 30 kilogramm nitrogént juttatnak ki fejtrágyaként, majd áprilisban újabb 30 kilogramm nitro-gén következik. a vetés október elején kezdődik, és októ-ber 25-re fejeződik be.

Technika És iDő kÉrDÉsea tarló bontásához 2011-ben először phylazonit cellulóz-bontó készítményt is használtak. a rozstarlóra hektáron-ként 10 liter oltóanyagot juttattak ki szántóföldi növény-vetőgéppel, fél kerettel, amelyet ötméterenként három bedolgozógép követett. a kiszórást követően napokon belül 100 milliméter csa-padék érte a területet, ami Márföldi Mihály szerint ked-vező volt a baktériumok sikeres felszaporodásához. az első tapasztalatok pozitívak voltak: a kezelt területen – gyenge hadházi körülmények között – 38 mázsás rozster-més született. a kezeletlen részeken ezzel szemben 20-22 mázsás volt az átlagtermés. emellett a kezelt terület azon részén, ahol „kimaradt egy csík”, a parlagfű is felütötte a fejét. „a gyomflóra teljes egészében megváltozott egy év alatt”, emeli ki a termelő. hogy az ember reális képet tudjon alkotni egy gazda-ságról, ismerni kell a területét. ahhoz, hogy megismerje, legalább öt év kell. Márföldi Mihálynak sokszor öt éve van a hadházi földekben. jól tudja, hogy az olyan területeken, ahol rendkívül különböző talajok vannak, számos tényezőt kell figyelembe venni. „ez egy olyan szakma, amelyben lehet valaki szép, de okos nem. Minden év más. sakkozni kell a körülményekkel, hogy mit mond az időjós, milyenek a lehetőségek… és meg kell adni a talajnak, ami okvetlen szükséges neki, mind műve-lésben, mind tápanyagban és odafigyelésben. nem elég a tábla két végét látni. együtt kell élni a földdel.”

Szöv

eg: k

ocsi

s ki

nga,

Fot

ó: v

ámos

Csa

ba

34

Termelői riport

húszÉvesek, De műköDneka Bocskai Mezőgazdasági kft. gépparkja ma már fő-leg a megmaradt, jó „öreg” matuzsálemekből áll. a betakarító gépek között megtalálható négy Fortschritt e-516-os kombájn, amelyeket többnyire csak a rozshoz alkalmaznak. szerepük azért lényeges, mert a rozsnak vetőmag minőségűnek kell lennie, nem mindegy tehát, mennyi idő alatt takarítják be a termést. a munkálatokat két claas betakarítógép gyorsítja. a gépigényes feladatok nagyobb részét ugyanakkor bérmunkával oldják meg. a csökkenő földterületek és apadó munkaerőigény miatt – hogy továbbra is segíte-ni tudják a környékbeli emberek megélhetését – úgy döntöttek, saját embereiket „képzik át” vállalkozóvá. „lízingeltek erőgépet, munkagépet, mindent. Megtaní-tottuk őket vállalkozni. azóta jól megy nekik is, nekünk is”, meséli Márföldi Mihály. hozzáteszi, hogy bár leg-alább húszévesek, saját rábáik és Mtz–ik is működ-nek, a vállalkozók pedig alapból rendszeresen megújít-ják gépparkjukat.

Személyesen is meg kell győződni a gazdaság állapotáról

Szöv

eg: k

ocsi

s ki

nga,

Fot

ó: v

ámos

Csa

ba

1

2

4

5

6

3

7

10

8

11

9

12

13

14

15

16

2417

18

1920

2122

23

25

26

1. Saidi Réda Tamás06 (20) 533 9699saidi.reda.tamas@phylazonit.hu

2. Rezsek Attila06 (20) 524 9300rezsek.attila@phylazonit.hu

3. Sipőcz András06 (20) 353 3972sipocz.andras@phylazonit.hu

4. Bárczy László Imre06 (20) 521 9500barczy.laszlo@phylazonit.hu

5. Szalay Ernő06 (30) 351 9696szalay.erno@phylazonit.hu

6. Füleki László06 (20) 540 9809fuleki.laszlo@phylazonit.hu

6. Fülekiné Biró Beáta06 (70) 453 7415fulekine.beata@phylazonit.hu

7-8. Kovács Zsolt06 (20) 260 9616kovacs.zsolt@phylazonit.hu

9. Csősz Zoltán06 (30) 277 8593csosz.zoltan@phylazonit.hu

10. Papp József06 (20) 522 8444papp.jozsef@phylazonit.hu

11. ifj. Ónodi Tamás06 (20) 522 8444onodi.tamas@phylazonit.hu

12. Szarvas József06 (20) 534 6860szarvas.jozsef@phylazonit.hu

13. Wágner Flórián06 (20) 526 7788wagner.florian@phylazonit.hu

14. id. Ónodi Tamás06 (20) 530 6044idonodi.tamas@phylazonit.hu

15. Károssy András06 (30) 383 5813karossy.andras@phylazonit.hu

16. 06 (20) 275 5299

17. Gulyás Gábor06 (70) 414 4595gulyas.gabor@phylazonit.hu

17. Gulyásné Bódi Erika06 (70) 946 5483bodi.erika@phylazonit.hu

18. 06 (20) 275 5299

19. Tarnai Gábor06 (70) 209 7058tarnai.gabor@phylazonit.hu

20. Horváth Tibor06 (70) 375 4823horvath.tibor@phylazonit.hu

21. Böröczi Károly06 (20) 972 89 02boroczi.karoly@phylazonit.hu

22. ifj. Erdős Tamás06 (20) 529 3600ifjerdos.tamas@phylazonit.hu

22. Erdős Tamás06 (20) 521 7276erdos.tamas@phylazonit.hu

23. Kegye Sándor06 (30) 21 31 444kegye.sandor@phylazonit.hu

24. Tóth Csaba06 (20) 53 77 998toth.csaba@phylazonit.hu

25. Lengyel Sándor06 (70) 940 3276lengyel.sandor@phylazonit.hu

26. Illés Péter06 (30) 958 2215illes.peter@phylazonit.hu

Phylazonit országos forgalmazói hálózataKözponti információ és megrendelés:06 (20) 275 5299info@phylazonit.hu

Forgalmazóinknál érdeklődhet a „mezőgazdasági emisszió-kibocsátás csökkentés részleges nitrogénműtrágya-cserével és talajművelés-váltással” elnevezésű karbongazdálkodási program részleteiről is.

Bővebb információ:www.phylazonit.hu

36

KUTATÁS

magyarországon a kukorica kardinális szerepet tölt be, mind takarmányozási szem-

pontból, mind vetésszerkezetben betöltött szerepe alapján. vetésterü-lete tartósan meghaladja az egymillió hektárt, vagyis gyengébb adottságú területeken is termesztik, például az agroökológiai szempontból döntően kedvezőtlen nyírségi régióban. a kukorica ökológiai plaszticitá-sát, az egyre szélsőségesebbé váló környezeti tényezőkre adott reakci-óját jól jelzi az országos termésátlag alakulása. a csapadékellátás tekin-tetében kedvező 2009-2011 közöt-ti időszakban hektáronként stabil 6,5 tonna termésátlag volt jellem-ző Magyarországon. ezzel szemben 2000, 2003 és 2007 aszályos év volt, a termésátlag nem érte el vagy alig haladta meg a hektáronkénti 4 tonna értéket (1. ábra). az előzetes adatok alapján 2012-ben is hasonló országos termésátlag várható. a termésátlagok ilyen nagymértékű ingadozásának az ökológiai tényezők mellett több oka is lehet. e befolyá-soló tényezők közül kiemelhető a táp-

anyagellátás mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. az istállótrá-gyázás visszaszorulása, a sok esetben egyoldalú vagy eseti műtrágyázás, a sematikus mennyiségi szemlélet ked-vezőtlen változásokat indíthat el a talaj tápanyagszolgáltató-képességé-ben, amely hatványozottabban jelent-

kezik kedvezőtlen ökológiai, illetve időjárási viszonyok között. elsősorban ilyen tápanyag-ellátottsági körülmé-nyek között kardinális kérdés a talaj-élet minősége, aktivitása. a kedvező talajélet elősegíti a talajban lévő, a nö-vény számára kevésbé felvehető táp-anyagformák mobilizálódását, ezáltal

biztató eredményekkel szolgál a kWs magyarország kft. és a Phylazonit kft. közös megbízásából végzett „a Phylazonit hatása a kukorica hibridek agronómiai paramétereire és termőképességére” projekt kutatási jelentése.

1. ábra. A kukorica vetésterületének és termésátlagának alakulása Magyarországon 2000-2011. között (KsH adatok)

Karnevalis Clemenso Krabas Kamelias Kerberos Kinemas

növé

nytö

meg

(g)

tear

més

(kg/

ha)

1000

2000

3000

4000

5000

6000

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

csut

kasú

ly (g

)

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

9000

10000

0

KezeletlenPhylazonit 15 l/ha

KezeletlenPhylazonit 15 l/ha

950 000

1 000 000

1 050 000

1 100 000

1 150 000

1 200 000

1 250 000

1 300 000

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

veté

stet

rüle

t (ha

)

0,0

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0

7,0

8,0

term

ésát

lag

(t/h

a)

Karnevalis Clemenso Krabas Kamelias Kerberos Kinemas

Karnevalis Clemenso Krabas Kamelias Kerberos Kinemas

VetésterületTermésátlag

KezeletlenPhylazonit 15 l/ha

37

HOZAM & ÉRTÉK

a termés mennyisége és biztonsága tekintetében pozitív hatást gyakorol. ugyanakkor a kijuttatott tápanyagok hasznosulásában is jelentős szerepe van az aktív talajéletnek, amely a ter-mesztés hatékonyságát nagymérték-ben növeli.

meGbízhaTÓ hibriDekaz agrotechnikai és ökológiai ténye-zők mellett kiemelt szerepet tölt be az adott növény genotípusa, genetikai háttere. e tekintetben nagyon fontos, hogy a termesztésben használt bio-lógiai alapok megfelelő ökológiai és agrotechnikai plaszticitással rendel-kezzenek. a plaszticitást jól jellemzi a hibridek reakciója az eltérő környe-zeti viszonyokra, illetve évjáratokra. kifejezetten fontos tulajdonság ez a kukorica számára nem kedvező öko-lógiai körülmények között, a hibrid kiegyenlített termőképessége ugyan-is ilyen feltételek esetén fontosabb lehet, mint a rekord közeli terméspo-tenciál. a termesztés hatékonyságát ugyanakkor jól jelzi a kijuttatott in-putanyagok hasznosulása, az egység-nyi ráfordítás termésnövelő hatása.

e tényezőcsoportnál fontos a tech-nológiai inputok közötti interakciók ismerete, feltárása. a fenti szemléletet követve a rendel-kezésre álló források közül kiemelhető a talajélet és a genotípus kölcsönha-tása. a talajélet közvetlenül és közve-tett módon is befolyásolja a termések alakulását, hosszabb távon a fenntart-ható termelést. ezek alapján kiemel-kedő szerep jut a talajélet fokozására alkalmas készítményekre. 2011-ben in-dított közös vizsgálatainkban a kWs Magyarország kft., a phylazonit kft. és a Debreceni egyetem agtc nyír-egyházi kutatóintézet részvételével vizsgáljuk a phylazonit talajbaktérium-készítmény hibridspecifikus hatását a kukorica agrotechnikai paramétere-ire, termésére. a 2012-ben végzett vizsgálatok eredményei abból a szempontból is kiemelkedőek, hogy szinte extrém időjárási viszonyok között fejlődtek az állományok, a tenyészidőszakban óriási szélsőségek is előfordultak. Ilyen körülmények között a termés-biztonság, az inputhatékonyság je-lentős szerephez jut.

FaTTyasoDás a növényállomány teljesítőképességét meghatározzák a vegetatív paraméte-rek. a képződött termés mennyiségét meghatározza a produktív levélfelület nagysága. a levélfelület nagyságát jelentős mértékben befolyásolja az improduktív fattyasodás mértéke. vizsgálatainkban azt tapasztaltuk, hogy a phylazonittal végzett kezelé-sek hatására a fattyasodás mértéke a vizsgált hibridek többségénél nö-vekedett, ami az asszimilációs felület és a gyökértömeg növekedését ered-ményezte. a föld feletti növénytömeg meghatározásával képet kaphatunk a hibridek közötti habitusbeli különb-ségekről, illetve a kezelések hatása is számszerűsíthető. a vizsgálataink-ban szereplő hibridek többségénél a kezelés jelentős mértékű föld feletti növénytömeg-gyarapodást eredmé-nyezett, aminek következtében na-gyobbá vált a virágzás végi időszakban mért asszimilációs felületet. a legna-gyobb föld feletti növénytömeg azoknál a hibrideknél adódott, amelyeknél a legtöbb fattyúhajtást regisztráltuk (2. ábra).

2. ábra. Phylazonit kezelés hatása a vizsgált hibridek zöldtömeg-alakulására (Nyíregyháza, 2012)

Karnevalis Clemenso Krabas Kamelias Kerberos Kinemas

növé

nytö

meg

(g)

tear

més

(kg/

ha)

1000

2000

3000

4000

5000

6000

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

csut

kasú

ly (g

)

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

9000

10000

0

KezeletlenPhylazonit 15 l/ha

KezeletlenPhylazonit 15 l/ha

950 000

1 000 000

1 050 000

1 100 000

1 150 000

1 200 000

1 250 000

1 300 000

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

veté

stet

rüle

t (ha

)

0,0

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0

7,0

8,0

term

ésát

lag

(t/h

a)

Karnevalis Clemenso Krabas Kamelias Kerberos Kinemas

Karnevalis Clemenso Krabas Kamelias Kerberos Kinemas

VetésterületTermésátlag

KezeletlenPhylazonit 15 l/ha

a föld feletti növénytömeg mellett elengedhetetlen a folyamatos tápa-nyagellátáshoz a gyökértömeg, a fel- szívó felület ismerete. a kukorica a talaj felső 40-60 centiméteres ré-tegéből veszi fel a vizet és a tápanya-got. a gyökértömeget természetesen meghatározza az adott hibrid ro-busztussága, ám a phylazonittal vég-zett kezelések hatására a hosszabb tenyészidejű hibridek esetében jelen- tősebb mértékű gyökértömeg-nö-vekedést tapasztaltunk. hasonlóan magas gyökértömeget mértünk azon hibridek (például a kamelias esetén, amelyeknél nagymértékű fattyaso-dást tapasztaltunk. ez a jelenség egyértelműen javít-hatja a növény kondícióját vízhiányos körülmények között, pontos ered-ményeket azonban csak több, eltérő évjárat eredményei alapján lehet meghatározni.

ereDmÉnyek összeGzÉsea vizsgálatok során a kezelések hatására egy speciális paraméter esetében határozott összefüggést találtunk. a termésképző elemek részletes vizsgálati eredményei alap-ján a csutkasúlyra egyértelmű hatása van a phylazonittal végzett kezelé-

seknek: a vizsgált hibridek többségé-nél a csutkasúly csökkenését ered-ményezte, aminek köszönhetően a szem/csutka arány a kezelés hatá-sára javult (3. ábra)ami a terméseredményeket illeti, az évjárat extrém jellemzőit figyelembe véve kedvező eredményeket mértünk a vizsgált hibrideknél. a vizsgált hib-ridek közül – kezeléstől függetlenül – a kerberos és a kinemas hibridek adták a legbővebb termést, ez utóbbi

hibridnél tapasztaltuk a kezelés legna-gyobb mértékű termésnövelő hatását. a phylazonittal végzett kezelés hatásá-ra hibridenként eltérő mértékű reakciót tapasztaltunk, ám az év második felé-nek fokozott szárazsága a kísérleti ke-zelések eredményeit nagymértékben torzította. összességében azonban megállapítható, hogy a phylazonittal végzett kezelések hatására a termés eltérő mértékben, de tendenciájában növekedett (4. ábra).

KUTATÁS

38

3. ábra. Phylazonit kezelés hatása a vizsgált hibridek csutkasúlyának alakulására (Nyíregyháza, 2012)

4. ábra. Phylazonit kezelés hatása a vizsgált hibridek 14,5 %-ra korrigált termésének alakulására(Nyíregyháza, 2012)

Karnevalis Clemenso Krabas Kamelias Kerberos Kinemasnö

vény

töm

eg (g

)te

arm

és (k

g/ha

)

1000

2000

3000

4000

5000

6000

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50cs

utka

súly

(g)

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

9000

10000

0

KezeletlenPhylazonit 15 l/ha

KezeletlenPhylazonit 15 l/ha

950 000

1 000 000

1 050 000

1 100 000

1 150 000

1 200 000

1 250 000

1 300 000

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

veté

stet

rüle

t (ha

)

0,0

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0

7,0

8,0

term

ésát

lag

(t/h

a)

Karnevalis Clemenso Krabas Kamelias Kerberos Kinemas

Karnevalis Clemenso Krabas Kamelias Kerberos Kinemas

VetésterületTermésátlag

KezeletlenPhylazonit 15 l/ha

Karnevalis Clemenso Krabas Kamelias Kerberos Kinemas

növé

nytö

meg

(g)

tear

més

(kg/

ha)

1000

2000

3000

4000

5000

6000

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

csut

kasú

ly (g

)

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

9000

10000

0

KezeletlenPhylazonit 15 l/ha

KezeletlenPhylazonit 15 l/ha

950 000

1 000 000

1 050 000

1 100 000

1 150 000

1 200 000

1 250 000

1 300 000

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

veté

stet

rüle

t (ha

)

0,0

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0

7,0

8,0

term

ésát

lag

(t/h

a)

Karnevalis Clemenso Krabas Kamelias Kerberos Kinemas

Karnevalis Clemenso Krabas Kamelias Kerberos Kinemas

VetésterületTermésátlag

KezeletlenPhylazonit 15 l/ha

hírszemek

a háromatomos légköri oxigén (o3) az atmoszféra felső ré-

tegében védi bolygónkat a nap káros sugarai ellen, de a

Föld felszínén károsan hat: az állatokban és az emberben

roncsolja a sejtmembránt és a különféle fehérjéket, a növé-

nyekben lassítja a fotoszintézist, egyúttal gyorsítja a sejtek

öregedését. jele a levél bronzosodása, elhalt foltok megjelené-

se. a növények emiatt kevesebb szenet építenek be, és csökken a

terméshozam. az Illinois egyetem molekuláris biológus professzora, lisa

ainsworth több növény, köztük a szója ózonreakcióját kutatja, hogy a jövőben

mérsékelhetővé váljanak az agresszív oxigén okozta károk. napjainkban az átlagos földfelszíni ózonérték 38

ppm, azaz 38 ózonmolekula van egymillió légkörrészecskében. ez a klímaváltozással emelkedhet. a kutató

38-ról 200-ra növelte az ózonarányt (ilyen érték jellemzi már ma is kína és India egyes ipari területeit), és

megfigyelte, hogy minden többletmolekulával hektáronként körülbelül 30 kilogrammal csökkent a szójabab

terméshozama. ainsworth szerint sürgősen el kellene kezdeni az ózontűrő fajták kinemesítését.

Ózonkár a VeTésben

a repce anyagcseréjét és olajtermelését befolyásoló 572 biokémiai reakció folya-matát képes modellezni az a számítógépes program, amelyet az amerikai energia-hivatal Brookhaven laboratóriumában fejlesztettek ki jörg schwender és jordan hay biológusok. a hivatal célja, hogy növelje a biodízelalapanyag-termelés gazdasá-gosságát. alacsony tápanyagellátás esetén ugyanis a repce inkább fehérjeszintézist végez (magot növeszt), és kevesebb olajat termel. ezt kívánják megfordítani a kutatók, akik kimutatták, hogy az 572 reakció közül 149 „fehérje-érzékeny” és 116 „olaj-érzékeny”. a programtól azt remélik, hogy a nagyszámú reakció variálásával képes kiszűrni azokat az enzimeket, amelyek a legkisebb mennyiségben is legnagyobb mértékben befolyásol-ják a folyamatokat. ha sikerül manipulálni a növény anyagcseréjét, silányabb talajon is nagyobb olajhozamra lehet serkenteni a repcét.

számíTÓgéppel serkenTeTT repce

egymilliárd éhezővel kevesebb lenne, ha sikerülne felére csökkenteni a szemétbe kerülő élelmiszer meny-

nyiségét – az eredmény úgy is érthető, hogy a jelenlegi termőterületek elegendőek egymilliárddal több em-

ber ellátására. az aalto egyetem hidrológusa, Matti kummu elsőként számolta ki az egész világra vonatkoz-

tatva, milyen környezeti hatással jár az élelmiszer-feldolgozás során keletkező vesz-

teség: ez éves szinten egyenértékű fejenként 27 köbméter vízzel,

0,031 hektár szántófölddel és 4,3 kilogramm műtrágyával. jelen-

leg a szemétben végzi naponta fejenként 614 kalória táplálék,

amely a hétmilliárd földlakó számával megszorozva jóllakatna

még egy milliárd embert. „a hatékonyabb élelmiszertermelés és

a veszteség csökkentése a jövőbeni élelmiszerbiztonság megte-

remtése szempontjából is fontos”, mondta Matti kummu.

éTelből éleTeT

Forr

ás: S

cien

ced

aily

.com

39

40

Támogatott megjelenés

az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok csökkentéséhez fontos a technológiaváltás és az együttműködés. a karbonprogram ezek összekapcsolásával célozza meg a fosszilis eredetű műtrágya-felhasználás részleges kiváltását, valamint az ezzel együtt alkalmazandó karbontakarékos művelésváltás megvalósítását.

41

HOZAM & ÉRTÉK

A 19. században felpörgött ipari forradalom előtt a légkör szén-dioxid-tartalma 280 ppm volt, azaz egymillió légköri részecskére 280 szén-dioxid-

molekula jutott. Mára ez 370 ppm-re nőtt, ami azért kü-lönösen veszélyes, mert ez a gáz 50 százalékban felelős a globális fölmelegedést okozó üvegházhatásért. a szén-dioxid légköri tartózkodási ideje 50-200 év, ezért is lénye-ges, hogy törekedjünk a kibocsátás mérséklésére. a légköri szén-dioxid koncentrációnövekedés legjelen-tősebb antropogén (civilizációs eredetű) okai a fosszilis tüzelőanyagok égetése és a földhasználatban bekövet-kezett változások (erdőirtás, mezőgazdálkodás). a mező-gazdasági eredetű üvegházhatású gázok kibocsátása az előrejelzések alapján a jövőben növekedni fog, elsősorban a növekvő élelmiszerigény és a fogyasztási szokások miatt. tudományos számítások szerint a légkör 760 gigatonna szenet tartalmaz (szén-dioxid, metán, szén-monoxid és más gázok formájában), ez azonban alig 1-2 százaléka Föl-dünk szénkészletének. az élővilág 400-600 gt, a talajok felső egy métere 2000 gt szenet raktároz, de ez utóbbi érték vélhetően alábecsült. az óceánok 39 000 gt szenet őriznek, míg a litoszféra (a Föld szilárd kőzetburka) 65x106

szenet tárol, ám e két tározóban hosszú ideig raktározódik a szén, ezért az üvegházhatást sokkal nagyobb mértékben képes befolyásolni a talajból gyorsan felszabaduló szén – az említett szén-dioxid.

csökkenTeTT szÉnveszTÉsaz úgynevezett karbonprogram megvalósítása során el-sősorban olyan talajművelés-váltás ösztönzése a cél, amelynek révén a talaj szerkezete és vízgazdálkodá-sa kedvező irányba változhat az elkövetkező években. a karbontakarékos talajművelés alkalmazásával javulhat mind a talaj vízgazdálkodása, mind a tápanyag-gazdálkodá-sa, így jobban képes alkalmazkodni a klímaváltozás kedve-zőtlen hatásaihoz. a környezet- és klímabarát mezőgazdasági technológia-váltás lényege, hogy az európai unió közös agrárpolitikájá-ban megfogalmazott követelményeken túl a gazdálkodók olyan talaj-előkészítési, tápanyag-utánpótlási gyakorlatot vállaljanak fel, amely során a fosszilis eredetű műtrágya mennyisége hektáronként átlagosan 50 kilogramm nitro-gén hatóanyaggal csökkenthető. a programnak köszönhe-tően összesen 30-35 ezer kilogrammal kevesebb nitrogén hatóanyag jut a művelésváltásba bevont mezőgazdasági területekre. a talaj tápanyagmegtartó képessége a koráb-bi gyakorlathoz képest jelentősen javítható, illetve a talaj szénvesztesége hektáronként mintegy 2 tonna mennyiség-gel csökkenthető éves szinten.

a felvállalt kötelezettségek (átlagosan 50 kilogramm biológiai eredetű, nitrogén hatóanyagra kivetített táp-anyag-utánpótlás és művelési gyakorlat megváltozta-tása) révén a gazdálkodók hektáronként 6-10 tonnával csökkentik a co2e-emissziót, azaz üvegházgáz- (ühg-) kibocsátásukat, amely emisszió-megtakarítás piaci érté-kesítésének pénzügyi fedezete biztosítja a fenti vállalások megvalósításához kapcsolódó többletköltségek (techno-lógiai fejlesztések) ellentételezését. a program kizárólag a co2-értékesítésből származó bevételt használja fel. a gazdálkodó a technológiaváltás következtében ho-zamnövekedést, illetve költségcsökkenést érhet el, javulhat az általa művelt talajok minősége, továbbá a műtrágya felhasználásának mérséklése pénzügyi meg-takarítást eredményezhet.

Támogatott megjelenés

42

meGvalÓsíTás Több lÉPÉsben a fosszilis eredetű műtrágya komplex baktériumtrágyával való lecserélése hektáronként 50 kilogramm nitrogén ható-anyag talajba jutását helyettesítheti, amely jelentősen javít-ja az ökológiai rendszer stabilitását. a szármaradványokra kijuttatott komplex baktériumtrágya hatására felgyorsul a cellulózbontás, az azonnal lezárt talaj megőrzi, növeli a talaj karbontartalmát, az nem kerül a légkörbe. a nitro-génmegkötő és a foszformobilizáló baktériumok szükség-telenné teszik a nagydózisú műtrágyák használatát azonos hozamszintek mellett. a biológiai eredetű anyagok (alga, baktérium) felhasználása révén javul a növények stressz- és szárazságtűrő képessége is. a program megvalósítása elsősorban az észak-magyar-országi és a dunántúli régió egyes mezőgazdasági területein kezdődik. a tervezett 2012-2013 gazdálkodási évre 200 ezer hektáron a talajkarbon takarékossági projekt éves co2e csökkentési terve 1600 ezer tonna megtakarítást irányoz elő. összehasonlításképpen: egy biogáz üzem (trágyake-zeléssel, hulladék biomassza felhasználással) átlagosan 20-30 ezer tonna co2e csökkentést tud megvalósítani éven-te. vagyis a karbonprogram révén nyert megtakarítás közel 70 biogázüzem által elért ühg-csökkentéssel egyenértékű.

moniTorinG És haTáselemzÉsami a nyomon követési (monitoring) tervet illeti, a projekt révén szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdálko-dó szervezetek csoportosulása jön létre, amely technológia-váltással és az ipari inputok kiváltásával éri el a talaj co2-megkötésének növekedését. további monitoring tárgyát képezi az adott területen a föld feletti növényi maradványok mennyiségének követése. a monitoringozás és ellenőr-zés céljára minden résztvevő gazdaságnak be kell vezetnie a gn 2009-2014 programot, amelyet a szent István egyete-men fejlesztettek ki, és alapvetően egy földrajzi informáci-ós rendszerrel, táblaazonosítóval összekötött gazdálkodási napló (gn) vezetését jelenti. a program során megvalósuló technológiai beavatkozások alapvetően környezeti többletteljesítmények, amelyek a ta-

lajt mint termelési erőforrást, illetve annak javítását célzó beavatkozásoknak tekinthetők. az emisszióelkerülési prog-ramhoz kapcsolódó protokollal egy olyan talajkarbon-megőrző és a fosszilis nitrogén felhasználását csökkentő eljárás szüle-tett, amely további mezőgazdasági területek karbontakarékos művelésbe vonását is elindíthatja hazánkban.

bővebb információ: www.phylazonit.hu

kedvezőtlen adottságú térségekben nem kedvezőtlen adottságú térségekbennitrátérzékeny

területen nem nitrátérzékeny

területennitrátérzékeny

területen nem nitrátérzékeny

területen

kiadható maximális n, kg/ha

ebből: kiad-ható maxi-mális szerves eredetű n, kg/ha

kiadható maximális n, kg/ha

ebből: kiad-ható maxi-mális szerves eredetű n, kg/ha

kiadható maximális n, kg/ha

ebből: kiad-ható maxi-mális szerves eredetű n, kg/ha

kiadható maximális n, kg/ha

ebből: kiad-ható maxi-mális szerves eredetű n, kg/ha

170 170 200 200 220 170 300 300

1. táblázat. Kiadható maximális N hatóanyag a különböző termőhelyeken

KlímaKárt FoKozó mŰvelési hibáK:

• vízvesztő tarlóművelés – a nedvességkímélő tarlóművelés hiánya, • hiányos felszínvédelem a nyári hónapokban, • a tarlómaradványok eltávolítása, a reciklikáció megszakítása, • nagy vízvesztő felszín kialakítása a kritikus nyári hónapokban,• vízvesztést fokozó rögös művelés (szántás, lazítás) a nyári és őszi

hónapokban, • vízforgalmat gátló tömör réteg kialakítása és vastagítása,• talpképző eszköz használata a szántás és a lazítás elmunkálására,• a magágy alatti réteg túltömörítése nedves talajon vetés előtt,• a talajok elporosítása az alkalmatlan eljárások ismétlése révén, • sekélyművelés alkalmazása nem ismert talajállapot esetén.

KlímaKárt enyhítő mŰvelési FogásoK:

• kárenyhítő nyári művelési módok alkalmazása,• rendszeres talajállapot-vizsgálat, pontos talajállapot-ismeret

a veszteségek megelőzése és a terméscsökkenés okainak pontos ismerete érdekében,

• a talajállapot-hibák időbeni felfedése a javítás időzítése érdekében,

• a bolygatott talajok kellő arányú takarása a nyári hő- és csapadék-stressz megelőzése érdekében,

• vízvesztést mérséklő felszín kialakítása az idénynek – nyári; őszi-téli – megfelelően,

• a talaj vízvesztését csökkentő művelés nélkülözhetetlensége,• a talaj vízbefogadó képességének fenntartása, zavar esetén

helyreállítása,• a talaj vízbefogadását gátló tömörödés megelőzése,• az ún. talapképző és a tömör talpakat átlazító művelési módok

okszerű váltogatása,• a talaj rögösödéséhez és elporosodásához vezető művelési

beavatkozások kerülése,• a talaj szervesanyagának megóvása, az eredeti szintig való

növelése a nedvesség-visszatartás, és a klímával szembeni ellenállás érdekében,

• a szervesanyag-körforgalom fenntartása,• a periódusos mélyművelés (kidolgozta sipos sándor 1958-1975)

alapelveinek jelenkori követelményekhez való adaptálása. Forr

ás: b

irkás

Már

ia

Forrás: dr. birkás Márta

hírszemek

az egészségügyi világszervezet (Who) szerint az általuk elemzett 2008-as évben a világon bekövetke-zett halálesetek 63 százalékát olyan – egyébként nagyrészt megelőzhető – betegség (bizonyos rák-

fajták, cukorbetegség, szív- és érrendszeri megbetegedés, elhízás) okozta, amelyért a „civilizált” étrend felelős. azokban a társadalmakban, amelyekben a napi táplálék döntő része növényi eredetű (és friss), lényegesen kisebb az ilyen eredetű halálozás mértéke. Mindez a növények bioaktív összetevőinek köszönhető, így például azok az antioxidánsoknak, amelyek semlegesítik

a krónikus gyulladási folyamatokat keltő, a sejteket károsító szabad gyököket. Más hatóanyagok gátolják az érelmeszesedést, illetve a daganatok növekedését irányító gének működését. „az em-

bereknek úgy kellene tekinteniük a táplálékukra, mintha anélkül elképzelhetetlen volna az egészségük hosszú távú megőrzése”, mondta dr. William W. li, a massachussettsi angiogenesis alapítvány elnöke. ennek meg-felelően étrendjükben napi szinten szerepelnie kellene a fenti betegségek ellen hasznos almának, káposzta- és hagymaféléknek, hüvelyeseknek, spenótnak, paradicsomnak, olívaolajnak, sütőtöknek, és az olyan fűszereknek mint a bors, fahéj, rozmaring, kakukkfű, petrezselyem és tárkony.

gyÓgyhaTású nöVények

ötszáz kutató munkáját összegezve elkészült a legnagyobb gazdasági kárt okozó fitopatogén gombák listája, amely

a Molecular plant pathology folyóiratban jelent meg. „ezek a gombafajták a táplálékunk alapjául szolgáló gabonafé-

léket támadják meg”, mondta a lista összeállításában részt vevő antonio Di pietro, a cordobai egyetem genetikusa.

a rizsbarnulásért felelős gomba a második helyezettnél közel kétszer több szavazatot kapott. az ötödik és a hatodik

helyezett is éppolyan káros, hiszen vagy százféle növényt képesek megfertőzni. a nyolcadik helyezett a gyümölcsök-

re veszélyes. a kukoricaüszög a kilencedik helyre került, de nem gazdasági kockázata miatt, mert kevésbé veszélyes,

sőt, Mexikóban táplálékként fogyasztják. ennek és a tizedik helyezettnek nagy tudományos jelentősége van a növé-

nyek immunvédekezését kutató vizsgálatokban.

Top 10 nöVénygomba

1. Magnaporthe oryzae – járványos rizsbarnulás (rizs)

2. Botrytis cinerea – szürkepenész

(széles spektrumú, a szőlőnél nem káros)

3. puccinia nemzetség – levél- vagy szárrozsda (búza)

4. Fusarium graminearum – fuzárium (gabona, kukorica)

5. Fusarium oxysporum – gyökérrothadás (kabakosok)

6. Blumeria graminis – lisztharmat (búza, árpa)

7. Mycosphaerella graminicola – szeptóriás levélfoltosság

(búza)8. colletotrichum nemzetség – (kertészeti kultúrák) 

9. Ustilago maydis – golyvásüszög (kukorica)

10. Melampsora lini – lenrozsda (len)

Forr

ás: S

cien

ced

aily

.com

a kukoricasorok közé ültetett nitrogénmegkötő „zöldségfa” (a pillangósvirágúak közé tartozó Gliricidia sepium) révén hosszú távon is egyenletes terméshozam szavatolható, összegzi egy 12 éven át tartó felmérés, amelyet a szub-szaharai országokban végzett az agroerdészeti világ-központ (IcraF). Malawiban úgy sikerült a legjobb tartós eredményt elérni, hogy a zödségfa ültetése mellett a talaj rendszeresen kapott műtrágyát is – igaz, csak a szokásos mennyiség felét. a szaharától délre az általános terméshozam csak a világátlag negyede, de ezt is drámai mértékben csökkentheti a globális klímaváltozás: ha csak egy celsius-fokkal is megnő az átlag-hőmérséklet, a terület 75 százalékán legalább 20 százalékkal csökken a terméshozam az erősebb aszály miatt. a gliricidia egyrészt nitrogénnel látja el a kukoricát, másrészt lehullott levelei növelik a talaj szervesanyag-tartalmát, minőségét.

FaülTeTéssel a kUkoricáérT

43

megJelent a talajközpontú gazdálkodás hiánypótlónak és úttörő-nek szánt könyve, a beforgatott jövő. a 76 oldalas kötet szemlélete-sen és mindenki számára érthető módon taglalja azokat az elméleti és gyakorlati tudnivalókat, amelyek ismeretében sikeresebb szántóföldi növénytermesztés folytatható. az alapszintű talajbiológiai ismeretek megszerzésében is segítséget nyújtó kötetbe ön is belelapozhat a www.bakteriumtragya.hu/konyv weboldalon.

a könyv többek között megvásárolható a 2012-es év valamennyi jelentő-sebb mezőgazdasági kiállításán a phylazonit kft. standjain. további infor-máció: 06 (20) 275 5299.

Magazinunk következő számaiban rendszeresen megjelentet-jük a könyv egyes fejezeteit.

„A termőtalaj a növénytermesztés, ezáltal az emberi élet alapja De tud-juk-e valójában, milyen folyamatok zajlanak a talajban? Ismerjük-e a ter-melés sikerét meghatározó alapvető összefüggéseket? Megőrizhető-e hosszú távon talajaink termékenysége?

Könyvünk segít a talaj életének megismerésében és megértésében: köz-érthetően bemutatja, milyen kölcsönhatások működnek a termőföld és a termesztett növények között, egyben feltárja, hogyan folytatható intenzív, mégis környezetkímélő gazdálkodás. A megfelelő talajélet kialakítása, a talaj termékenységének megőrzése napjainkra a fenntart-ható növénytermesztés meghatározó tényezőjévé vált. Ehhez nyújt meg-oldást a baktériumtrágyázáson alapuló tápanyag-utánpótlás.

A tudományos ismereteken túl gyakorlati tapasztalatokon keresztül sze-retnénk hasznos és alkalmazható tudást nyújtani a rutinos és kezdő gaz-dálkodók részére egyaránt. Célunk az, hogy segítsünk eredményesebbé tenni a mezőgazdasági termelést.”

A BEFoRGAToTT Jövőtalajbiológiai és baktériumtrágyázási ismeretek mindenkinek

szakmai közreműködők: Balázsy Sándor, Bartók Tibor,Benedek Szilveszter, Biró Borbála, Keresztes Zsolt,Máté Sándor, Szécsi Árpád, Zászlós TiborIllusztráció: Nagy Diána

könyvbemutató

mikroorganizmusok felhasználása talajoltásra • Élő technológia

Mint azt az előző fejezet részletesen tárgyalja, a talajélet a nagyadagú műtrágyák hatására jelentősen romlik, a

talajok savanyodnak, egyes fontos baktériumok száma csök-ken, vagy kipusztulnak a talajainkból. ezeket a negatív fo-lyamatokat számos tudományos kutatás is felismerte, ezért előtérbe került a talajélet helyreállításának fontossága. ez a cél a műtrágyák okszerű használatával, célirányos, talaj-életet növelő mikrobák irányított alkalmazásával valósítha-tó meg. Igen alkalmasak erre a ma már Magyarországon is engedélyezett és gyártott baktériumtörzsek, mint például az Azotobacter chroococcum, vagy a Bacillus megaterium. ezek a mikroorganizmusok az alkalmazás céljától függően más-más mikroba fajokkal, -törzsekkel is társíthatók.

a baktériumtrágya egy szerves, élő baktériumokból álló „trágya”, amellyel nem közvetlenül a növényt, hanem a ta-lajt kezeljük. nem nitrogént, foszfort, vagy más tápanyagot juttatunk a talajba, hanem olyan baktériumtörzseket, ame-lyek egyrészt a talajban lévő tápelemeket a növények számá-ra felvehetővé tudják alakítani, másrészt képesek bontani is

a talajban lévő növényi maradványokat. utóbbi által szintén tápelemek szabadulnak fel a növény számára. a baktérium-trágyák szorosan illeszkednek a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat követelményeihez, nem terhelik káros anyagokkal a talajt, hiszen a talajban egyébként is jelenlévő baktériumok számát növelik meg. ezek a mikrobák jelentős alkotói a ta-lajtermékenységnek. a baktériumtrágyák felhasználásával a műtrágyák mértékét csökkenteni, hatékonyságukat pedig növelni lehet. előbbire példa a légköri nitrogént megkötni képes baktériumtörzsek talajba juttatása. a műtrágyák haté-konyságát pedig azok a baktériumok képesek növelni, ame-lyek a talajba műtrágya formájában bevitt, de lekötődött, a növény számára így nem hozzáférhető tápelemeket oldják, újra felvehetővé teszik.

A BAKTÉRIuMoK SZEREPE A TALAJBAntalajaink termőképességét nagymértékben meghatároz-za biológiai aktivitásuk. a talajban élő mikroorganizmusok élettevékenységük révén hozzájárulnak a talaj kémiai, bio-lógiai és fizikai tulajdonságainak alakításához, így teremtve optimális feltételeket a termesztett növények számára. ki-emelendő a szerves anyagok ásványivá történő átalakításá-ban (szakszóval mineralizációjában), valamint a humuszkép-ződésben betöltött fontos szerepük. előbbi által a növény számára felvehető formába kerülnek a tápelemek, utóbbi pedig amellett, hogy növeli a talaj tápanyagtőkéjét is, elsőd-legesen javítja a talaj szerkezetét. Mindemellett fontos meg-említeni azt is, hogy a talaj mikroorganizmusainak légzése növeli a növényállományban a széndioxid-koncentrációt, így hatékonyabbá teszi a fotoszintézist. a növénytermesztési gyakorlatban aktuálisan jelentkező problémák, mint például az előző fejezetben tárgyalt egyoldalú műtrágyázás, a talaj szerkezetét rontó talajművelés, illetve a szervestrágya-ki-juttatás csökkenése a talaj termékenységének csökkenését eredményezi. ezért egyre nagyobb hangsúlyt kap a talaj-élet, így a termékenység megőrzése, sőt növelése.

A BAKTÉRIuMTRáGyáK HATáSMECHAnIZMuSAklasszikus szakirodalmi adatok bizonyítják, hogy a hasznos baktériumok többek között, például fitohormonok kiválasz-tásán keresztül stimulálni tudják az adott fajra specifikus gaz-danövény növekedését. a baktériumok a légköri nitrogén megkötésén keresztül, valamint a nehezen oldódó tápanya-gok (elsősorban foszfor és néhány mikroelem, például vas, mangán) kémiai mobilizációján keresztül növelik a tápele-mek növényi felvehetőségét.

Baktériumtrágyázásúj alapokon a növénytáplálás

„Talajaink termőképességét nagymérték-ben meghatározza biológiai aktivitásuk.”

45

HOZAM & ÉRTÉK

a mikroorganizmusok anyagcseréjük során szerves savakat választanak ki, amelyek a rizoszférában számos tápelem ol-dódásához járulnak hozzá. a növény gyökerei a szerves savak segítségével nagyobb mennyiségű ásványi anyagot képesek hasznosítani. ezzel javítják a növény egészségi állapotát is, hiszen a harmonikus tápelem-ellátottságú növények ellenál-lóbbak a betegségekkel és a kártevőkkel szemben. az aktív talajélet fontossága meghatározó tehát a talajművelésben. a legtöbb talajban csak igen kis mennyiségű mikroelem van a növények számára felvehető állapotban. ha azonban a ta-lajoldatban a növényi felvétel következtében csökken a mik-roelemek koncentrációja, az egyes elemek át tudnak menni

az oldhatatlan, vagy kevésbé oldható formákból az oldhatók-ba. a baktériumtrágyázás kétféle módon is képes javítani a mikroelem-ellátottságot: egyrészt a szármaradványok le-bontása által felvehetővé teszi az azokban lévő mikroeleme-ket, másrészt a talaj biológiai aktivitásának növelésével, jó szervesanyag-tartalom kialakításával egyenletessé és gyor-sabbá teszi a mikroelemek növényi felvehetőségét.

liebig 1840-ben fogalmazta meg a minimumtörvényt, mely szerint a növények fejlődését mindig az igényekhez képest legkisebb mennyiségben jelenlévő tápanyag határoz-za meg. a liebig elmélet nemcsak a tápanyagokra, hanem minden környezeti tényezőre is igaz. Jelenleg a természetes biológiai körforgás, a „megfelelő talajélet” a minimumban lévő tényező. amíg a baktériumok és egyéb mikroszerveze-tek életműködéséhez szükséges szerves anyagok (elsősor-ban szármaradványok) és nedvességtartalom rendelkezésre áll, az saját tömegének megfelelő mennyiségű tápanyagot kínál a növényeknek folyamatszerűen (nem lökésszerűen, mint a műtrágya vagy az istállótrágya).

a baktériumtrágyában alkalmazott baktériumok • Speciális funkciók

AZoToBACTER CHRooCoCCuM • a nItrogénkötő

a mezőgazdaságban felhasznált egyik legfontosabb mikro-szervezet az azotobacter chroococcum, mely egy szaba-don élő nitrogénkötő baktérium. Jelentőségét az adja, hogy képes a levegőben található elemi nitrogén megkötésére, amely így felvehetővé válik a növények számára. a talajok azotobacter chroococcummal történő beoltása gazdagítja a talaj felvehető nitrogéntartalmát. a folyamat során a légkör-ben elemi formában jelenlévő nitrogén egy oxidációs (oxi-génfelvétellel járó) folyamat következtében nitritté, majd nit-

a mikroorganizmusok ipari és technológiai jelentőségeaz emberiség évezredek óta használja a baktériumokat (az élesztő- és penészgombákkal együtt) olyan alapvető élelmiszerek készítésére, mint a bor, sajtok, ecet, savanyú káposzta vagy joghurt. a baktériumokat szervesanyag-lebontó képességük miatt az iparban hulladékfeldogozásra és szennyvíztisztításra is felhasználják. a kőolajban levő szénhidrogéneket lebontó bakté-riumokat olajfoltok megszüntetésére, és egyéb szennyezőanyagok lebontására lehet alkalmazni. gyógyszerek előállításában szintén közreműködnek a baktériumok, a legjelentősebb ilyen termékek az antibiotikumokat tartalmazó készítmények. a biológiai védekezés során növényvédő szerként is használhatók baktériumok, vagy azok anyagai, anyagcseretermékei. így lehet például hasznosítani a lepkék és molyok elleni védekezésben is felhasználható Bacillus thüringiensis bakteriális készít-ményeket vagy anyagcseretermékeket.

11. ábra. a minimumtörvényt ábrázoló hordómodellA növények fejlődését mindig az igényekhez képest legkisebb mennyiség-ben jelen lévő tápanyag határozza meg

46

könyvbemutató

47

HOZAM & ÉRTÉK

ráttá alakul, amely formát a növények könnyen hasznosítani tudják. a mezőgazdasági gyakorlatban a nitrogénkötő bak-tériumok talajba juttatásával lehetővé vált a légköri nitrogén felhasználása a nem pillangósvirágú növényeknél is.

a légköri nitrogén megkötése a légzésen keresztül bizto-sított. ezért minden olyan agrotechnikai, vagy időjárási té-nyező, amely a talajok tömörödését, ezáltal levegőtlenségét okozza, gátolja a baktériumok légzését is. az azotobacter chroococcum kedvező hatása azonban többoldalú, ugyanis ez a baktérium a többi tápanyag felvehetőségét is fokozza az általa termelt szerves savak segítségével, és növényi hor-monok kiválasztásával is pozitívan befolyásolja a növény nö-vekedését és fejlődését. kifejezetten magas a citokinin ter-melése, amely egy, a gyökértömeg erőteljesebb fejlődését eredményező hormon. a hormonok alapvetően a növeke-dést és a fejlődést befolyásoló kémiai anyagok.

a baktérium a nitrogénvegyületek mellett több egyéb biofaktort is termel, például a B-vitamin csoportot, ame-lyek ellenállóbbá teszik a növényeket a betegségekkel szemben, valamint növelik a növények szárazságtűrését is. a másik ilyen biofaktorcsoport a különböző növénynöveke-désre ható hormonok csoportja. ezek az anyagok például az auxinok és a gibberellinek, amelyek fokozzák a növények növekedéserélyét, és javítják az érési folyamatokat is. ezek az anyagok hasznosak például keléskor, mivel segítségükkel gyorsabban nőnek a zsenge növények, így a kártevők táma-dása nehezebben érheti el azokat.

a mai magas műtrágyaárak mellett különös figyelmet ér-demel, hogy ezzel gyakorlatilag ingyenesen rendelkezésre álló nitrogénforrást hasznosítunk. a baktériumtrágyák to-vábbi előnye, hogy felhasználási mennyiségüket nem korlá-tozza a nitrátérzékeny területekre vonatkozó 170 kg/ha ma-ximális mennyiségi megkötés.

Bacillus megaterium • a FoszForMoBIlIzálÓa nitrogén mellett a foszfor tekinthető az egyik leglényege-sebb tápelemnek. Mint azt a talaj foszfortartalmát bemu-tató fejezetben leírtuk, a talajban jelentős mennyiségben van jelen szerves kötésű foszfor. ennek azonban ásványi formába kell kerülnie ahhoz, hogy felvehető legyen a nö-vények számára. ezt a folyamatot gyorsítja a kifejezetten magas foszformobilizáló képességgel rendelkező Bacillus megaterium. esetében egy, a talajokban általánosan előfor-duló baktériumról van szó, amelynek a talajba történő mes-terséges bevitelével, és így számának növelésével fokozhat-juk a termesztett növények foszforellátását.

a műtrágyák formájában a talajba kerülő foszfor még a növényi teljes hasznosulás, felszívódás előtt többségében átalakul a növények számára felvehetetlen, nem vízoldha-tó kémiai formává. a Bacillus megaterium foszfatáz enzim-jével megbontja és vízoldhatóvá teszi a talaj vízoldhatatlan foszforvegyületeit (például a ca-, Fe-, al-foszfátokat). ez-zel a foszforfeltáró bio-enzimaktivitással a talajminőségtől függően az igényüknek megfelelő mennyiségű foszforhoz juttathatja a növényeket. a baktérium tevékenysége – a megjavult növénytáplálás közvetlen és közvetett következ-ményeként – növeli a talaj különböző rétegeiben a többi mikroorganizmus számát is.

„A rhizobium baktériumokkal szemben az azotobacterek szabadon élnek, azaz nincsenek a növényi gyökerekhez kötve.”

baktériumok a mikroszkóp alattPár µm méretű, szabad szemmel nem látható élő szervezetek

a pillangósvirágú növények nitrogénkötésea pillangósvirágú növények (például borsó, bab, lucerna, szójabab) gyökérgümőin Rhizobium baktériumok fordulnak elő, amelyek ezekkel a növényekkel szimbiózisban élnek. a szimbiózis olyan életközösséget jelent, amely az abban résztve-vő mindkét fél számára előnyös. jelen esetben a növény helyet és szerves tápanyagokat biztosít a baktériumoknak, cse-rébe részesül az azok által megkötött létfontosságú nitrogénből. a Rhizobium baktériumokkal szemben az itt tárgyalt Azotobacterek szabadon élnek, azaz nincsenek a növényi gyökerekhez kötve.

Pseudomonas Putida • a cellulÓzBontÓa pseudomonas putida magas celluláz-aktivitása miatt cel-lulózbontó baktériumnak tekinthető. ezek a baktériumok speciális enzimrendszerük segítségével, a celluláz előállítá-sával tudják lebontani a talajban lévő szármaradványokat, valamint egyéb szilárd szénláncú anyagokat. ez a tevékeny-ség egyrészt fontos a talaj művelhetősége szempontjából, másrészt növeli annak jobban felvehető szervesanyag-tar-talmát, illetve mindeközben tápelemek is felszabadulnak a szármaradványokból. a talajban maradt cellulóztartalmú anyagok lebontásával megelőzik a növényi vegetációt fe-nyegető pentozán hatást, ellátják cukorszerű szénforrással a többi mikrobafajt, egyidejűleg kiszabadítják a cellulózba zárványként beépült káliumot, évente kb. 60–100 kg/ha mennyiségben, és az így kiszabadított kálium már felhasznál-ható az új vegetáció részére. a szármaradványok lebontása által csökkentik a gombabetegségek áttelelési lehetőségeit is.

A talajoltás folyamata • Valójában nem trágyázás

Bár a baktériumtrágyázás kifejezés használata terjedt el a gyakorlatban, ebben az esetben valójában nem a talaj

trágyázásáról, hanem baktériumtö rzsekkel történő beoltá-sáról, mikrobiális kezeléséről van szó. trágyázás alatt ugyan-is azt értjük, hogy olyan szerves, vagy szervetlen anyagokat juttatunk a talajba, melyekből a növény számára felvehető formában lévő tápelemek szabadulnak fel, olyanok, amelyek a trágyákban közvetlenül jelen vannak. a baktériumtrágya viszont nem adott mennyiségű tápelemet tartalmaz, hanem élő, sok-sok anyagból felépülő baktériumtörzseket. Maguk az oltóanyagban található élőlények csak elenyésző mennyi-ségű tápanyagforrást jelentenek. az élő mikroorganizmusok ugyanakkor aktív anyagcserét folytatva bekapcsolódnak a talaj komplex rendszerébe, kölcsönhatásba lépnek a talaj-ban lévő élőlényekkel, a talajon termesztett növényekkel, és a talajt jellemző fizikai, biológiai, illetve kémiai tulajdon-

ságokkal. nagyon fontos, hogy a baktériumok talajbiológiai folyamatokba történő bekapcsolódásáról van szó. a talajba juttatott baktériumtenyészetek hatására felerősödnek a ta-lajban természetes úton egyébként is lejátszódó talajbioló-giai folyamatok.

a talajoltás sikeressége a megfelelő oltóanyaggal kezdő-dik. ennek úgy kell kivitelezni a szállítását és kijuttatását, hogy ne károsodjanak a baktériumok, hiszen a talajoltás csak élő baktériumtenyészettel végezhető el. Fontos továbbá, hogy a kijuttatás időpontjában a talaj viszonylag nedves le-gyen. a nedves talaj optimális közeget jelent a baktériumok számára, ebben a közegben gyors felszaporodáshoz, osztó-dáshoz kezdenek. ez nem jelenti viszont azt, hogy aszály ide-jén ne lenne érdemes kijuttatni őket. a talajfelszín alá kerül-ve, az ottani nedvesebb közegben képesek felszaporodni. a szerves anyag jelenléte is kiemelten jelentős a baktériumok számára, hiszen ebből nyerik az életfolyamataikhoz szük-séges energiát. a talaj magas szervesanyag-tartalma, vagy szármaradványokkal való borítottsága esetén jobban meg tudnak telepedni és gyorsabban tudnak szaporodni. látható tehát, hogy a talajtermékenység szempontjából fontos ha-tások eredményessége attól függ, hogy a talajba juttatott baktériumtenyészet mennyiben talál ott számára optimális életfeltételeket. ezt tükrözi a talajoltás kifejezés is: a talajba oltott baktériumok integrálódnak a talaj élővilágába, felsza-porodnak, és ezáltal érezhető mértékben fejtik ki hatásaikat.

a talaj szervesfoszfor-tartalmának mobilizálásaa foszforműtrágyák alapanyaga az apatit, melyet bányákból termelnek ki. a világ foszforkészletei viszont végesek, becslések szerint 100–150 évnél nem fognak tovább tartani. ezért napjainkban különös hangsúly helyeződik az alternatív foszfortrá-gyázási módokra. egyik kézenfekvő megoldás a talaj szerves foszfortartalmának ásványi formába történő feltárása, hiszen ez bár jelentős része a talaj összes foszfortartalmának, szerves formája miatt nem felvehető a növények számára. az ásvá-nyosodás mikrobiológiai tevékenység eredménye. ennek az elvnek mentén lehetőség van olyan baktériumtörzseket juttatni a talajba, melyek képesek feltárni a szerves kötésű foszfort. ezek bár nem helyettesítik teljes mértékben a műtrágyákat, szakszerű alkalmazásukkal jelentősen csökkenthető a felhasznált műtrágyák mennyisége, és növelhető azok hatékonysága.

„Az élő mikroorganizmusok aktív anyagcserét folytatva bekapcsolódnak

a talaj komplex rendszerébe.”

honnan ered a Phylazonit szó?„phyl” = phylaxia rt. – a cég, amely elkezdte gyártani ezt a baktériumtrágyát; „azo” = Azotobacter chroococcum, a lég-köri nitrogént megkötő baktériumtörzs; „nit” = nitrogén.

48

könyvbemutató

49

HOZAM & ÉRTÉK

Phylazonit baktériumtrágya • Egy szabadalom születése

a talajoltás, mint a talajok termékenységét növelni képes eljárás megfogalmazása óta hosszú időn át a mezőgaz-

dasági fejlesztések középpontjában állt egy olyan techno-lógia kifejlesztése, amely lehetővé teszi a növénytermesz-tésben a légköri nitrogén eredményesebb felhasználását. ennek jegyében kezdődtek meg a phylaxia rt. üzemében az 1950-es években a nitrogénkötő rhizobium baktériumok bevonásával végzett kutatások. a kutatómunka első ered-ménye a „rhizonit” nevű oltóanyagok piaci megjelenése volt. a kutatásokat az 1960-as években kiterjesztették az egyszerű nitrifikáción túlmutató, a levegő nitrogénjét mo-lekulahasadással feltáró, és azt a növények számára felve-hető formába tevő mikrobiális folyamatokra. így jutottak el az azotobacter család jelentőségéhez is. a kutatások so-rán a Bacillus megaterium foszformobilizáló képességét is felismerték. ezek eredményeként 1978-ban megtörtént a Phylazonit termék első szabadalmi bejegyzése. a gyártást és forgalmazást a 90-es években a phylaxia rt. kezdte meg. ebből is kitűnik, hogy a magyar tudósok úttörő szerepet játszottak a talajoltás folyamatának tudományos megalapo-zásában és gyakorlati elterjesztésében. a termék életében az egyik nagy áttörésre 2004-ben került sor, amikor a gyár-tás szegedre költözött, ahol gyors ütemben megkezdődtek a phylazonit fejlesztésével kapcsolatos munkálatok. ezt követ-te a másik nagy áttörés 2006-ban, amikor a termék tulajdon-joga a phylazonit kft.-hez került. a legújabb mérföldkő 2009, egy új, a kornak megfelelő technológiával felépült üzem sza-bolcs-szatmár-Bereg megyében, Beszterecen, amely kizáró-lag a phylazonit előállítására specializálódott.

az előző fejezetből következik, hogy a phylazonit bakté-riumtrágya hatásmechanizmusa a talajoltás folyamatán alap-szik. Főbb ismérvei a következők.• a levegő nitrogénjét a felső talajrétegben hozzáférhetővé

teszi a növények számára, mivel biológiai nitrogénkötésre képes. Ily módon közvetlenül, csak a saját tevékenysége által – szakirodalmi adatokkal is megerősített módon – át-lagosan 50–60 kg/ha nitrogén előállítására képes.

• a talajban vízoldhatatlan formában jelenlévő foszforve-gyületeket képes vízoldhatóvá alakítani úgy, hogy azokat már a növények hasznosítani tudják. ez kb. 30–40 kg/ha foszfornak felel meg. Felélénkíti egyéb baktériumok, így a cellulózbontók működését, aminek következtében akár 100 kg/ha káliumot is kap a talaj.

• szelént és krómot, valamint más mikroelemeket közvetít a növények, valamint áttételesen az állati táplálékokkal az ember számára.

• javítja a talaj szerkezetét, közvetíti a humusz akkumulá-cióját.

• Beindítja a humusz újratermelődését, a talaj újjáéledését.• termelt növényi hormonjaival felgyorsítja a növények nö-

vekedését és fejlődését, előbbre hozza a termés beéré-sét.

• termelt vitaminjaival fokozza a növények ellenálló képes-ségét a betegségekkel szemben, egyidejűleg erősíti a nö-vények szárazságtűrő képességét.

• a hazai és nemzetközi minősítésben környezetbarát, és az ökológiai termesztésben is ajánlott termék, gyártása folyamán sem keletkeznek környezetkárosító hulladékok.

a Phylazonit tehát olyan baktériumtörzsekből áll, ame-lyek képesek a légköri nitrogén megkötésére, valamint foszformobilizációra és a cellulóz bontására, de emel-lett vitaminokat és növényi hormonokat is termelnek. a Phylazonit mc összcsíraszáma 5 ∙ 109 db/cm3. ez az érték a termékben található élő baktériumok száma, látható tehát, hogy a Phylazonit nagy mennyiségű élő baktériumot tartal-maz, és ez teszi lehetővé, hogy érezhető hatásokat fejtsen ki egy olyan összetett rendszerben, mint amilyen a talaj.

„A Phylazonit olyan baktériumtörzsekből áll, amelyek képesek a légköri nitrogén megkötésé-re, foszformobilizációra és a cellulóz bontására, de az sem elhanyagolható, hogy emellett vita-minokat és növényi hormonokat is termelnek.”

Phylazonit gyárépület beszterecenA 2010-es évtől kezdődően már nincs termelő, aki ne érhetné el a terméket a legkedvezőbb feltételek mellett

összetétele így az alábbiak szerint alakul:• nitrogénkötő baktériumok (azotobacter chroococcum):

nitrogén hatóanyagot kötnek meg a levegőből, mégpedig folyamatosan, nem lökésszerűen, mint a műtrágyázás;

• foszformobilizáló baktériumok (Bacillus megaterium): a talajban jelen levő kötött állapotú foszfor hatóanyagot teszik felvehetővé a növények számára, javítják a foszfor-műtrágyák hasznosulását is;

• cellulózbontó baktériumok (pseudomonas putida): 4–8 hét alatt döntő mértékben lebontják a szármaradványo-kat, ezáltal elősegítik a tápelemek feltáródását a szerves anyagból, és hozzájárulnak a megfelelő talajfelszín, illetve talajszerkezet kialakításához;

• B-vitaminok: növelik a növények betegségekkel szembeni ellenálló képességét;

• gibberelinek és auxinok: a csírázást és növekedést segítő növényi hormonok.

a gyártás folyamata • élő terMéka baktériumok élettani folyamataik által fejtik ki hatásaikat, ezért elengedhetetlen, hogy a gyártástól a kijuttatásig és a talajba történő bedolgozásukig életben is maradjanak. Ma-gát a gyártási folyamatot megelőzi a laboratóriumi szakasz, amikor tiszta tenyészeteket állítanak elő az egyes baktéri-umfajokból. ezek folyékony formában és steril körülmények között érkeznek a gyárba, ahol lépcsőzetes fermentációval (felszaporítással) ipari mennyiséget állítanak elő belőlük. ezt a folyamatot maguk a mikroorganizmusok végzik azáltal, hogy átalakítják a rendelkezésükre álló szerves anyagokat, miközben azokon felszaporodnak. a laboratóriumból megér-kezett néhány liternyi tenyészet tehát egy fermentorba ke-rül, majd lassú kevergetés mellett, megfelelő hőfokon több száz liternyi mennyiséget állítanak elő belőle, miközben fo-lyamatosan felszaporodnak a baktériumok. ez a mennyiség ezután egy nagyobb tartályba kerül, ahol már több ezer li-ternyi baktériumtenyészet készül el. a fermentorok rozs-damentes, henger alakú tartályok, melyekben biztosítják a baktériumok felszaporodásához szükséges körülményeket, úgymint az oxigénellátást, a megfelelő kémhatást, hőmér-sékletet és a szükséges tápanyagokat.

Kiszerelés és tárolás • hogy életBen MaraDjonaz elkészült termék kiszerelése, és a tároló alkalmatosság megválasztása során azt kell szem előtt tartani, hogy az élő szervezetek lélegeznek, ehhez pedig oxigénre van szüksé-gük, miközben szén-dioxidot szabadítanak fel. egy teljesen zárt műanyag kannában a rendelkezésre álló oxigén meny-nyisége véges lenne, és a keletkező szén-dioxid sem tudna eltávozni. ezért a műanyag kannákat olyan speciális záró-kupakkal kell felszerelni, amelyen keresztül akadálytalanul végbemehet a gázcsere. a közegben biztosítani kell továb-

bá annyi tápanyagot, amennyi elegendő táplálékul szolgál a baktériumok számára a gyárból való kikerülés és a talajba juttatás között.

törekedni kell arra, hogy a kiszállítás a felhasználás nap-jára vagy az azt megelőző napra essen. amennyiben eső, vagy egyéb technikai probléma miatt a kijuttatás nem lehet-séges, akkor a terméket lehetőleg hűvös helyen (például pincében) kell elhelyezni. így több hétig is tárolható minősé-gi csökkenés nélkül. az uv sugárzás minden esetben kerü-lendő, még a ballonban sem szabad a napon hagyni a ter-méket. a készítmény színe a világos barnától a sötét barnáig minden árnyalatban megjelenhet. a baktériumszuszpenzió szaga olyan, mintha erjedne. pár nap tárolás után fehér nyál-kás anyag is megjelenhet a felszínén. ez minőségi problémát nem jelent, a termék összetételéből adódik, illetve a levegő-vel való érintkezés hatására alakul ki azáltal, hogy a felszínen intenzívebb anyagcsere zajlik. kijuttatás előtt azonban cél-szerű megszűrni a készítményt, hogy a nyálka ne okozzon a szűrőknél eltömődést.

12. ábra. gyártási folyamatA tiszta tenyészetből lépcsőzetesen több száz, majd több ezer liternyi meny-nyiséget állítanak elő (a körülmények folyamatos szabályozása mellett). Ezután a baktériumtörzseket a kívánt arányban keverik, majd közvetlenül a kiszállítás előtt a készítményt kannákba töltik

50

könyvbemutató

szélsőséges időjárás sújtja egyébként is gyenge növényzetét? ne adja fel! a károk enyhíthetők, ha előre gondolkodik, és gon doskodik kultúráiról! a phylazonit baktériumtrágyával kezelt szántóföld vízgazdálkodása javul, a talajban felszaporodó mikro organizmusok folyamatosan elérhető, gazdag tápanyagforrást biztosítanak a gyökérfejlődéshez. a csírázó mag szemmel látható előnnyel indul, erőteljes, egészségesebb, ellenállóbb növény fejlődik - hogy a termelő „hátradőlhessen”...

kiváló talaj, nyugodt évek!

www.phylazonit.hu06 20 275 5299