NÉMETH CSABA

HATÁRŐRIZET ÉS HATÁRVÉDELEM AZ EZERÉVES MAGYARORSZÁGON

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 69

A bevándorlással és terro-

rizmussal kapcsolatos nyi-

latkozatok, beszélgetések,

viták során – még a nagy

migránshullám előtt –

különböző vélemények

hangzottak el az ország

határainak biztosításával,

felügyeletével, őrzésével

kapcsolatban. Egyesek sze-

rint a rendőrség – a polgár-

őrség időnkénti támogatá-

sával – képes ellátni ezt a

feladatot. Mások szerint

viszont szükség van az

önálló határőrség visszaál-

lítására. Ilyen összefüggés-

ben nem érdektelen átte-

kinteni – kronológiai sor-

rendben –, hogyan alakult a

határőrizet és a határvéde-

lem Magyarországon a kora

középkortól napjainkig.

GYEPŰK

A gyepű szó a török jepi szóból szárma-zik, eredeti jelentése kerítés, határvonal.A magyarban is hasonló értelembenhasználták, de itt már az egész országhatárvonalára vonatkozott. A honfogla-lás után megkezdődött az akadályokkalteletűzdelt, járhatatlanná tett gyepűkialakítása. A természetes, védekezésrealkalmas határokat mesterséges védmű-vekkel és az ezeken túli lakatlan vagygyéren lakott területsávokkal bővítet-ték. A lakatlan területrészeket gyepűel-vének, az ezen belül húzódó védővona-lat gyepűnek nevezték. A gyepűn eltor-laszolható kapukon lehetett átjutni.

Egymás mögött több gyepűvonallétezett, többnyire kettő-három (több-lépcsős, többvonalas határőrizet és ha -tárvédelem). Számos helyen a gyepűvo-nalat földvárak rendszere erősítette.Szent István király az elsők között szer-vezte meg a határvármegyéket és ezzela gyepűk őrzését. A gyepűk védői, azakkori határőrök a lövők (portyázó lovaskönnyűíjászok) és az őrnagy vezetteőrök voltak. A korai magyar határőrizetmegszilárdítása és a határvédelem meg-szervezése Szent László királyunk nevé-hez fűződik. Ő vált a határőrök védő-szentjévé – Szent László napja (június27.) egyben a határőrség napja is lett. Agyepűelvű határvédelmi rendszer haté-konynak bizonyult a német, besenyő éskun betörések ellen, de az 1241–42-es

nagy tatárjárás javarészt megsemmisí-tette. A tatárjárás után IV. Béla királykővárakat kezdett építtetni.

VÉGVÁRAK

1391-től – az al-dunai Galambóc várá-nak török kézre kerülésével – a terjesz-kedő Oszmán Birodalom a Magyar Ki -rályság közvetlen szomszédjává vált.A tö rök támadások ellen, az ország meg-védésére Luxemburgi Zsigmond királydélen végvárrendszert építtetett ki.A kétlépcsős magyar védelmi rendszerelső végvári vonala Szörényvártól Orso-ván, Nándorfehérváron, Szabácson, Szre -bernikin, Banja Lukán, Jajcén, Tinninen(Knin), Klisszán és Szkardonán át húzó-dott az Adriai-tengerig. A második vég-vári vonal az országhatártól 50-60 kilo-méterre, Temesvártól Lugoson, Karánse-besen, Péterváradon, Krupán át húzódottés Zengg környékén érte el a tengert.

A végvárrendszer építését Mátyáskirály uralkodása alatt, 1470 körül fejez-ték be. Mátyás több fontos várral erősí-tette meg az erődvonal nyugati szaka-szát. Halála után, a Jagelló-dinasztiabelikirályok (II. Ulászló, II. Lajos) idején – aközponti hatalom gyengülésével, a bevé-telek csökkenésével – a várak rendbentartására, felújítására és a korszak határ-őrei, a végvári vitézek ellátására egyrekevesebb pénz jutott. 1514-ben a törö-kök elleni keresztes hadjáratra tobor-zott parasztsereg, Dózsa György veze-tésével, a nemesek ellen fordult. Mozgócsapatok hiányában az ostromolt végvá-rak felmentése elmaradt, 1518 után atörökök sorra foglalták el ezeket az erő-dítményeket. 1524-re az első, 1526-ra amásodik végvári vonal is összeomlott,és széles folyosó nyílt az ország belsejefelé a török hódítók előtt. Buda és az or -szág középső részének 1541-ben bekö-vetkezett török megszállása után a hó -doltsági terület peremén Szigetvár,Kanizsa, Veszprém, Győr, Komárom,Érsekújvár, Eger, Szatmár, Várad és Te -mesvár fővárakkal új végvári vonal ala-kult ki. Ezen a védvonalon akkor nem-csak a maradék királyi Magyarországot,hanem a keresztény Európát is védték.

HATÁRŐRVIDÉKEK –HATÁRŐREZREDEK

A török hódítók kiűzése után (1699) aHabsburg Birodalom (s ezen belül Ma -gyarország) déli és keleti határainakvédelmére, a török–tatár betörések meg -állítására, a pestis behatolásának meg-előzésére és a csempészés megakadályo-zására határőrvidékeket alakítottak ki.Az Oszmán Birodalom határa mentén,

Sza

bács

vár

a, 1

5. s

záza

d

az Adriai-tengertől Erdélyig húzódóterületsáv alkotta a déli katonai határ-őrvidéket. Ez osztrák katonai közigaz-gatás alatt álló, ezredek szerint szerve-zett terület volt, s közvetlenül a bécsiUdvari Haditanács, 1848-tól pedig azannak szerepét átvevő Birodalmi Had-ügyminisztérium igazgatása alá tarto-zott. Részekre tagolódott, melyek akövetkezők voltak: a horvát határőrvi-dék 8 ezreddel, a szlavón határőrvidék 3ezreddel (Újgradiska, Bród és Pétervá-rad székhellyel), a bánsági határőrvidék3 ezreddel (Pancsova, Fehértemplom ésKaránsebes székhellyel), valamint az ún.csajkások kerülete a titeli zászlóaljjal. Az1700-ban alakult Tisza–Marosi határőr-vidéket már 1750-ben megszüntették,mivel az időközben bekövetkezett terü-leti változások fölöslegessé tették.

A déli katonai határőrvidéktől eltérő-en a különálló földrajzi terület nélkülierdélyi határőrvidéken Mária Terézia1764-ben három székely határőr ezre-det (Csíkszereda, Kézdivásárhely és Sep-siszentgyörgy központtal), majd 1766-ban két román határőr ezredet (Na -

szód–Beszterce, illetve Orlát–Nagysze-ben központtal) állított fel. Az öt erdé-lyi határőr ezredet az 1848–49-es forra-dalom és szabadságharc bukása utánoszlatták fel. 1869-ben Andrássy Gyulami niszterelnök leszögezte: a határőrvi-déki rendszert nem lehet tovább fenn-tartani, mert összeegyeztethetetlen az1867-ben létrejött dualista berendezke-déssel. Ferenc József elfogadta az állás-pontját. A déli katonai határőrvidéket1872–73-ban oszlatták fel. Polgári köz-igazgatást vezettek be, területén a nyolchorvát–szlavónországi vármegye és öt(később négy) dél-magyarországi várme-gye osztozott.

HATÁRSZÉLICSENDŐRSÉG –

HATÁRRENDŐRSÉG

A kiegyezés után, a dualizmus első éve-iben a Magyar Királyi Pénzügyőrségkihelyezett alakulatai őrizték a monar-chiabeli Magyarország külső határát.A határon áthaladó áruforgalmat a vám-

hivatalok, a személyforgalmat pedig alegközelebbi város rendőrségének sze-mélyi állományából kikülönített csopor-tok ellenőrizték. A határrend betartásá-ra a határvonal közelébe telepített ha -társzéli szolgabírói kirendeltségek fel-ügyeltek. 1891-től a tíz évvel korábbanTisza Kálmán miniszterelnök kezdemé-nyezésére felállított, katonailag szerve-zett, az ország vidéki területein közbiz-tonsági szolgálatot ellátó Magyar Kirá-lyi Csendőrséget is bevonták az országkülső határainak őrzésébe.

Az ország hat (1912-től nyolc) csen-dőrkerületre oszlott, számozásuk sor-rendjében: Kolozsvár, Szeged, Budapest,Kassa, Pozsony és Székesfehérvár. Egycsendőrkerülethez többnyire háromszárnyparancsnokság tartozott. A csen-dőrszárnyak szakaszokra, ezek pedigőrsökre tagolódtak. Egy-egy őrs 5–15csendőrből állt. A csendőr személyébenkatonának mi nő sült, katonai rendfoko-zatot viselt és katonai fegyelem alatt állt.A csendőrség kettős alárendeltségébőladódóan a közbiztonsági szolgálat és agazdászati ügyek a belügyminiszterhez,míg a személyi, előléptetési és fegyelmiügyek a honvédelmi miniszterhez tar-toztak.

A román, illetve szerb határszaka-szokkal rendelkező kolozsvári és a sze-gedi csendőrkerületben határszéli csen -dőrség alakult. (Később a határszélicsendőrség irányítását – a II. szegedimel lett – a kolozsvári csendőrkerületterületéből kihasított VII. brassói csen-dőrkerület parancsnoksága látta el).A csendőrségnek ez a szakszolgálati ágaa Magyar Királyi Pénzügyőrség határmenti szakaszaival együttműködve vé -gezte feladatait. Ebből fakadóan – apénz ügyőr-, illetve a csendőrjárőrökrévén – kétlépcsős határőrizet valósultmeg a Keleti- és a Déli-Kárpátokban,valamint az Al-Duna mentén. 1912-bena 900 kilométer hosszú román és a 250kilométernyi szerb határon összesen160 határszéli csendőrőrs működött,ahol 1038 csendőr szolgált. Ez a 12 000fős Magyar Királyi Csendőrség személyiállományának 8,65%-át tette ki.

A határszéli csendőrőrsöket lövé-szárkokkal, drótakadályokkal vettékkörül, őrkutyát tartottak. Feladatuk ahatárőrizet és a határvédelem – külsőbetörések feltartóztatása – volt. Fegy-verzetük is métlőpuskából és az arra fel-tűzhető szuronyból állt. Nehézfegyve-reik (géppuska, aknavető) nem voltak.A határszéli csendőrök ruházata azország belsejében szolgálatot teljesítőcsendőrökét követte. A jellegzetes ka -kastollas kalap az éberséget jelképezte.1916 után a csendőrök buzérvörös gal-lérhajtókája (parolija) acélzöld szegélytkapott.

70 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

Délvidéki határôrök, 18. század

1906-ban, a Magyar Királyi Határ-rendőrség felállításakor határrendőr-kapitányságok és azokhoz tartozó ha -tárrendőr-kirendeltségek alakultak.Ugyanakkor a határszéli szolgabírói ki -rendeltségek megszűntek. A nehezenviselt alá- és fölérendeltség, a nem telje-sen elkülönülő működési területek és apárhuzamosságok feszültséghez, hatás-köri súrlódásokhoz vezettek a határszé-li csendőrség és a határrendőrség kö -zött. Az 1912-es újraszabályozás nyománmegszűntek a határrendőr őrségek.A zöldhatár őrzését és a kishatárforga-lom ellenőrzését – a pénzügyőrség ha -társzéli szakaszaival együttműködve –a továbbiakban kizárólag a határszélicsendőrség látta el, az illetékes kerületicsendőrparancsnokság irányításával.

A határrendőrség feladatkörében atávolsági határforgalommal és a határ-renddel kapcsolatos teendők maradtak.De útjaik nem váltak el teljesen: a határ-állomásokon az érkező és induló vona-tok és hajók biztosítását a határszélicsendőrség látta el, amíg a határrend-őrök az úti okmányokat vizsgálták. Azország külső határain szolgálatot teljesí-tő határszéli csendőrségtől eltérően ahatárrendőrség – szervezeti egységei ré -vén – a Magyarországot az osztrák örö-kös tartományoktól elválasztó, 2250kilométer hosszú belső határon is jelenvolt. Személyi állománya az első világ-háború kitörésekor megközelítette az500 főt. A Magyar Királyi Határrendőr-ség közvetlenül a belügyminiszter igaz-gatása alatt állt, költségvetését a bel-ügyminisztérium biztosította.

A határrendőrök egyenruhája az1906-os indulás után megegyezett a szé-kesfővárosi államrendőrség ruházatával,azzal az eltéréssel, hogy hajtókájuk színesötétszürkére változott és azonosítószá-mot nem viseltek. 1909-ben a határrend-őrségnek új egyenruhát rendszeresítet-tek, melyet a Monarchia összeomlásáighasználtak. Az 1909-es egyenruhareformsorán a budapesti rendőrségnél beveze-tett, majd országosan rendszeresítettsötétkék csákót és Zrínyi-sisakot, vala-mint a derékszíj csatjára került és derék -övszámnak nevezett megkülönböztetőjelet – más jellegzetes ruhadarabokkalés tartozékokkal (kis atilla, fekete pan-talló, cúgos cipő, szolgálati kard) együtt –1945–46-ig viselték a magyar rendőrök.Akkor tányérsapkát és új, más színű ésszabású egyenruhát kaptak.

VÖRÖS ŐRSÉG –HATÁRCSENDŐRSÉG

Az első világháborúban a határszélicsendőrség javarészt megsemmisült.A háború végén a felbomló hadsereg

„magával rántotta” a csendőrség másikszakszolgálati ágát, a katonai rendésze-ti feladatokat ellátó tábori csendőrségetis. A csendőrség többi, az ország belse-jében szolgálatot teljesítő része is szét-esett. 1918–19 fordulóján a határőrize-ti tevékenység háttérbe szorult, mivel ahadműveletek miatt csak demarkációsvonalak léteztek. 1919. március 26-ánrendelettel létrehozták a Vörös Őrségetmint az öt nappal korábban kikiáltottMagyar Tanácsköztársaság egységesrend védelmi és karhatalmi fegyverestestületét. A rendelet kimondta, hogy aVörös Őrség a Vörös Hadseregnek ki -egészítő részét képezi, tagjai bármikorhadiszolgálatra rendelhetők, illetve aVörös Hadseregbe áthelyezhetők és –többek között – a demarkációs vonal

mentén látnak el figyelő- és biztosító-szolgálatot. Feladatuk volt a tömegmé-retű csempészés elleni fellépés is.

A proletárdiktatúra idején a határ-őri/határrendőri feladatokat is a VörösŐrség látta el. A feloszlatott csendőrség,rendőrség, határrendőrség, pénzügyőr-ség és fegyőrség szerepét átvevő, egyet-len szervezetbe tömörített rendvédelmistruktúrát közvetlenül a belügyi népbiz-tos alá rendelték. A vörösőröknek szol-gálatban a bal karon 10 cm széles vöröskarszalagot kellett viselniük, amelyenfekete betűkkel Vörösőrség felirat voltolvasható. A Tanácsköztársaság 133 nap -ja után, augusztus 3-án a Vörös Őrségetfeloszlatták, és visszaállították a rend-őrséget, valamint – a csendőrség kivé-telével – a március 26-án megszüntetett

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 71

Határszéli csendôrök,1880-as évek

többi rendvédelmi testületet, majdaugusztus 9-én a csendőrséget is. 1919.október 1-jén a Budapesti Rendőrség ésa Harárrendőrség összevonásával meg-alakították a Magyar Állami Rendőrsé-get. Ezt követően a távolsági személy-forgalmat a határállomásokon az állam-rendőrség határszéli kirendeltségei el -lenőrizték. 1920 januárjától csendőröketvezényeltek a demarkációs vonalak őr -zésére. A létszámgondokon pótcsendő-rök és pénzügyőrök bevonásával enyhí-tettek (pótcsendőr a csendőri feladatokellátására alkalmas sorkatona volt).

Az újjászervezett csendőrség fölött –vi szonylag rövid ideig – újra a Honvédel-mi és a Belügyminisztérium bábásko-dott. A határcsendőrségnek nevezett ala-kulat rövid életű volt, alig két évig állottfenn (1920–21). 1921 júniusában a csen -dőrség a Belügyminisztérium ki zá róla -gos alárendeltségébe került. 1922-ban aVII. törvénycikk rendelkezett a csendőr-ségről és a rendőrségről. 12-12 ezer főslétszámot engedélyezett. Az 1930-as évek -ben anyagi okok miatt a csendőrség lét-száma nem is érte el az engedélyezettet.

VÁMŐRSÉG,HATÁRŐRSÉG,

HATÁRVADÁSZOK

1921. szeptember 1-jén a Magyar Kirá-lyi Csendőrségtől a Magyar Királyi Vám-őrség vette át az államhatár őrzését. Avámőrség – a Légügyi Hivatalba (LÜH)bújtatott katonai repüléssel, a hivatalo-san kizárólag folyamrendészeti és őrzés-védelmi szolgálatot végző folyamőrség-be rejtett hadihajózással, a RUISK-ban(Rendőr Újonciskola) titokban kiképzettpáncéljárművesekkel, gépkocsizókkal,hidászokkal és vasútiakkal, valamint acsendőrtartalékkal együtt – a magyarhaderő álcázott része, a létszámkorláto-zás és más tiltások kijátszásának egyikeszköze volt. Katonai szervezetben tevé-kenykedett, őrizte az államhatárt, biz-tosította a határvédelmet, a kishatárfor-galom ellenőrzését, és vámfeladatokatis ellátott.

A hét vámőrkerület-parancsnokság54 szakaszra és 151 őrsre tagolódott.Egyenruha és fegyver viselésére jogosulttagjainak számát 4500 főben állapítot-ták meg. Személyzetének kiegészítésekizárólag önkéntes jelentkezés alapjántörtént. A legénységi és altiszti állomá-nyához tartozó egyének szolgálati köte-lezettsége 6 évre terjedt ki. A vízi határ-átkelőhelyeken a személyforgalmat –átvéve a vízirendőrség feladatait – az1921 márciusában megalakult MagyarKirályi Folyamőrség felügyelte. 1930októberében a nyílt és titkolt magyarhaderő összesen 57 648 főt számlált.

1932-ben a vámőrséget Magyar Kirá-lyi Határőrséggé szervezték át, de apénzügyminisztériumi alárendeltségmeg maradt. Egy évvel később különvá-lasztották a vámszaki és a határőrizetiszolgálatot. A határőrök honvédegyen-ruhát, puha, a fejhez jól idomuló, ellen-ző nélküli Bocskai-sapkát, zárt nyakú,álló, majd fekvő gallérú, ívelt zsebfedőszubbonyt és köpenyt, bricsesznadrágotés bakancsot viseltek, tisztjeik feketecsákót (becenevén „babmérő”) hordtak.Hajtókájuk fűzöld színű volt, buzérvö-rös szegéllyel.

1938 októberében – alig két hónap-pal Magyarország fegyverkezési egyen-jogúságának beállta után – a határőrséghatárvadászok néven beolvadt a honvéd-ségbe, és így a Honvédelmi Minisztéri-um alárendeltségébe került. A határőr-ség egységeit 24 határvadász-zászlóalj-já szervezték. Egy határvadász-zászlóaljkét részre oszlott: határszolgálatos ésúgynevezett csapatrészre. Előbbi a ha -tár őrizetet, vagyis kifejezetten rendé-szeti feladatokat látott el, utóbbi pediga határvédelmet – tehát a tisztán kato-nai jellegű tevékenységet – biztosította.A második világháború idején az Uzso-ki-hágótól az Ojtozi-szorosig kiépült azÁrpád-vonal, a Magyar Királyi Honvéd-ség védelmi rendszere az Északkeleti-és Keleti-Kárpátokban. Védői az 1944.augusz tus–szeptemberi harcokban jó -részt hegyi felszerelésű határvadászokés hegyivadászok voltak.

1940-ben a határvadászok buzérvö-rös szegélyű, fűzöld paroliját a gyalog-sági fűzöld parolira cserélték. A sapkána megszokott topánt a zászlóalj számá-val ellátott vadászkürt váltotta fel. Az1939–40-ben felállított hegyi felszerelé-sű határvadász-zászlóaljak és hegyicsa-patok (az 1. hegyidandár és a 2. hegyi-dandár honvédeit 1943. október 1-jétőlhivatalosan hegyivadászoknak nevezték)katonáinak ruházata ellenzős Bocskai-sapkából, buggyos szárú nadrágból ésszögecses talpú bakancsból állt. De haj-tókájuk színe fűzöld volt, mint a gyalo-gosoké. A kétféle “hegyieket” jelvényeikés a sapkájukon díszelgő vadászkürt,illetve havasi gyopár alapján lehetettmegkülönböztetni egymástól.

ZÖLD ÁVÓ – KÉK ÁVÓ

1944-ben a régi határőrizeti szerveze-tek felbomlottak, az újjászervezést lé -nyegében az alapoktól kellett kezdeni.1945. február 23-án jelent meg a debre-ceni Ideiglenes Nemzeti Kormány hon-védelmi miniszterének, Vörös János ve -zérezredesnek a rendelete a honvédhatárőrség felállításáról. A határőregy-ségek felállítása, struktúrájának kialakí-

tása a honvédség keretében történt.Kez detben egylépcsős, a határ közvet-len közelében történő határőrizet való-sult meg, később – főleg a déli és a nyu-gati határon – áttértek a többlépcsőshatárőrizetre.

Az újjászervezett honvédség – a gaz-dasági nehézségek ellenére – hat év alattháromszor cserélt egyenruhát. 1945-bena legénységnél (1951-ig) maradt azellenző nélküli Bocskai-sapka (topándísznélkül), a fekete csákót kivonták, a tisz-tek és tiszthelyettesek ruházatáhozrészben a Magyar Királyi Honvéd Légi -erő tisztjeinek tányérsapkája és nyitottnyakú, fazonos gallérú, egyenes zsebfe-dős, váll-lapos, nyakkendővel viselhetőzubbonya szolgált mintául. Az 1949-esegyenruhaváltáskor a tányérsapkák tá -nyérrésze kisebb, a váll-lap szélesebblett, a tiszteknél a rövid életű nyakken-dős viseletet zárt nyakú zubbony váltot-ta fel, a hatágú rendfokozatjelző csilla-gokat pedig ötágúakra cserélték. A ha -tárőrök hajtókaszíne akkor piros alaponvilágoskék volt.

Nemcsak az államhatár őrzésének, dea határforgalom ellenőrzésének szerve-zetei is újjáalakultak. A határrendészetikapitányságok hivatalosan 1946. január1-jén kezdték meg tevékenységüket.A Belügyminisztérium kötelékébe tarto-zó új határrendőrség elsősorban a távol-sági határforgalmat ellenőrizte, de résztvett a kishatárforgalom ellenőrzésébenés a „zöldhatár” őrzésében is. Ahol a ha -tárforgalmat a határrendőrség ellenőriz-te, a határőrség csak a katonai határvé-delmet látta el.

1946 márciusában a határőrcsapatokirányítását a feladatukat egymástól füg-getlenül végző honvéd kerületi parancs-nokságoktól az újonnan létrehozottHatárőr Parancsnokság vette át. A határ-őrség országos parancsnoka – elvben –közvetlenül a honvédelmi miniszter alá-rendeltségébe tartozott. Az első orszá-gos határőrparancsnok Pálffy Györgyezredes lett, aki emellett 1948-ig meg-tartotta a katonai hírszerzést és elhárí-tást irányító Honvédelmi MinisztériumKatona Politikai Osztályának vezetőitiszt ségét is. A korábbi 27 ha tárportyázó-századból és új erőkből 15 ha tárvadász-zászlóalj jött létre. Ezzel a határőrség lét-száma 10 000 főre emelkedett. Legfon-tosabb feladata az ország illegális elha-gyásának megakadályozása volt.

A déli, majd a nyugati határszakaszon15 km-es határövezetet jelöltek ki. Ezenbelül 500 és 50 méteres határsávok, va -lamint nyomsáv létrehozásával, ma -gasfigyelők készítésével, szögesdrótbólkészült műszaki zár építésével (nyugatihatárszakasz) és gyalogsági aknamezőktelepítésével totális határőrizeti rend-szert építettek ki. (Az 50 méteres határ-

72 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

sávba kizárólag határőrök mehettek be).A déli határon erődrendszer is épült.

A határőrség 1950. január 1-jétől aHonvédelmi Minisztériumtól átkerült aBelügyminisztériumtól ugyanekkor füg-getlenített Államvédelmi Hatósághoz.Az egyre terebélyesedő új szervezet egyhónappal később a katonai elhárítást isbekebelezte, internálótáborokat tartottfenn, és az Igazságügyi Minisztériumtólátvette a börtönök egy részét. Az elvbenmár csak a Minisztertanácsnak – gya-korlatilag azonban a Rákosi Mátyás–Ge -rő Ernő–Farkas Mihály-trojka alkotta tit-kos Honvédelmi Bizottságnak – aláren-delt „nagy” és „független” ÁVH szerveze -tileg két nagyobb részre tagolódott:határőrség és belső karhatalom.

Az állomány honvédegyenruhát viseltés a honvédségivel azonos rendfokoza-tai voltak, az államvédelmi jelzővel ellát-va. Hivatásos és sorozott tagokból állt,utóbbiak három évet szolgáltak. Megkü-lönböztető jelzésként – az új főhatósá-got létrehozó 1949. december 28-i mi -nisztertanácsi rendelet szerint – a határ-őrök „a tányérsapkán körbefutó zöldszalagot és zöld váll-lapot”, a belső kar-hatalmisták pedig „a tányérsapkán kör-befutó kék szalagot és kék váll-lapot”viseltek. (In nen származnak a közkeletű„zöld ávó” és „kék ávó”, illetve a „zöldávós” és „kék ávós” elnevezések.)

1951. február 1-jén a határrendőrségbeolvadt az Államvédelmi Hatóságba,feladatkörének, állományának és eszkö-zeinek zömét a határőrség vette át.

A megszüntetett határvadász elnevezéshelyett ugyanabban az évben végül az„államvédelmi határőr” elnevezést ve -zették be, a Magyar Honvédség megne-vezés Ma gyar Néphadseregre változott,az év végén pedig áttértek egy teljesenszovjet mintájú egyenruhára (szovjettípusú tányérsapka és pilotka, gimnasz-tyorka, széles váll-lapok, csizmanadrág,vászonszárú csizma).

Az Államvédelmi Hatóság élén 1953.január 3-ig Rákosi bizalmasa – majd kegy-vesztettje –, Péter Gábor áv. al tábornagyállt, utána Piros László áv. vezérőrnagy (ahatárőrség akkori pa rancsnoka, későbbbelügyminiszter), megbízott vezető irá-nyította. 1953 júliusában, Nagy Imre elsőminiszterelnöksége idején – a Sztálinhalála utáni megváltozott politikai szél-járás következményeként – elrendeltéka szinte korlátlan hatalmú ÁVH mintönálló szerv megszüntetését, és vissza-rendelték a Belügyminisztériumba. Ahatárőrséget – a mi nisztérium kereté-ben – kü lön választották az ÁVH többiszervezeti egységétől.

1956. október 28-án Janza Károlyaltábornagy, honvédelmi miniszter ésMünnich Ferenc rendőr altábornagy,belügyminiszter – Nagy Imre másodikkor mányának tagjai – közös parancsadecember 31-i határidővel a hagyo má -nyoknak megfelelő rendfokozati jelzé-sekre való visszatérésről rendelkezett.Két nap múlva, október 30-án a rádióbanelhangzott: „A hadsereg vezetésének for-radalmi katonai tanácsa követeli, hogy a

hős határőreink a honvédséghez tartoz-zanak.” November 2-án megkezdődött ahatárőrség a Honvédelmi Mi nisztériumkötelékébe történő átvételének az előké-szítése. Az események kedvezőtlen ala-kulása következtében ez az átvétel elma-radt, de a honvédségben október 29-énújra bevezetett, ellenző nélküli Bocskai-sapkát a határőrök is viselték.

HATÁRŐRSÉG –RENDŐRSÉG

A forradalom és szabadságharc leveré-se után, 1956 utolsó két és 1957 első kéthónapjában a határőrség a FegyveresErők Minisztériumához tartozott. AMün nich Ferenc – már Kádár János kor-mányának tagja – elképzelése szerintalakuló csúcsminisztérium alárendeltsé-gében működött volna a határőrségenkívül a hadsereg, a rendőrség, a légolta-lom, a tűzrendészet és a büntetés-vég-rehajtás is. Az említett területek (ügykö-rök) egy miniszteri tárcához tartozásá-nak münnichi gondolata és gyakorlatadiszkrét elvetésének részeként 1957.március 1-jei hatállyal Biszku Bélát a„belügyek vezetésével”, Révész Gézaaltábornagyot pedig a „honvédelmiügyek vezetésével” bízták meg. A határ-őrség a „belügyekhez” került és ott ismaradt 2007. december 31-ig, a rendőr-ségbe történt beolvasztásáig. Ezzel azállamhatár felügyeletét a rendőrségrebízták.

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 73

Az ÁVH határőreinekfelvonulása, 1950. április 4.