HATÁRMENTI INTEGRÁLT STRATÉGIA

A dokumentumot dr. Hatos Adrian egyetemi tanár készítette

© A Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Jelen dokumentum teljes vagy részleges sokszo-rosítása vagy másolása a Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara írásos engedélyével történhet.

SUSTAINABLE DEVELOPMENT BUSINESS CENTER

HURO/1101/175/2.1.1.

BevezetésJelen elemzés a SUSTAINABLE DEVELOPMENT BUSINESS CENTER projekt, HURO/1101/175/2.1.1. számú szerződése keretében jött létre, a 2013. március – 2014. február közötti időszakban. Az elemzés és a jelen dokumentum célkitűzése a román-ma-gyar határmenti régión belül, a Bihar és a Hajdú-Bihar megyei üzleti környezet SWOT analízise, valamint a határon átnyúló régió üzleti környezetét célzó fenntartható fejlesz-tési stratégia kidolgozása.

A SWOT analízis kidolgozásának módszertana. AdatforrásokAz akcióterület üzleti környezetének működésére jellemző erősségek, gyengeségek, ve-szélyek és lehetőségek beazonosításához különböző típusú adatokat gyűjtöttünk, ele-meztünk és értelmeztünk:- terepen végzett felmérés (közvéleménykutatás) a két megye üzleti közösségének

képviselőivel (2013. május–június);- online felmérés a két megye üzleti közösségének szereplőivel (2013. november);- fókuszcsoportos beszélgetés a Bihar megyei üzleti közösség szereplőivel;- a regió üzleti szektorának újabb keletű SWOT elemzései, akár megyei, akár regio-

nális szintűek;- a két ország nemzeti statisztikai hivatalai által közzé tett hivatalos statisztikai ada-

tok.

A dokumentumok elemzése A tevékenység folyamán egy SWOT típusú elemzési struktúra segítségével kódoltuk a következő elemző és programszerű/szakpolitikai dokumentumokat:- Hungary-Romania Cross-Border Co-operation Programme 2007-2013, Final Eva-

luation Report, KPMG, 2013. december 21. (http://huro-cbc.eu/en/file_downlo-ad/1368)

- Strategia de dezvoltare durabilă a județului Bihor 2014-2020. Partea I-a: Analiza situației existente în județul Bihor [Bihar megye fenntartható fejlesztési stratégiája 2014-2020. I. rész: Bihar megye aktuális helyzetének elemzése], Romactiv (tervezet), 2014. április 2. (http://www.cjbihor.ro/pdf/Analiza%20diagnostic.pdf)

- Summing Situation Assessment of Hajdú-Bihar County (SWOT Analysis), VICLI, 2010, (http://vicli.progetti.informest.it/documenti/ungheria/Haidu/Hajdú-Bjar.pdf)

- Barbu, I. Barbu Sergiu-A., 2012, Analysis of Rural Tourism Potential of Region Crișa-na, Analele Universității din Oradea [Nagyváradi Egyetemi Évkönyvek], Științe Econo-mice [Közgazdasági Tudományok] sorozat, 216-222. pp.

- Popoviciu, G. 2010, An Analysis of Developments in the Bihor (Ro)-Hajdú-Bihar (H) Euroregion, Romanian Journal of Geography, 2010, 54(1) 61-67. pp.

- Hajdú-Bihar Megye felkészülése a 2014-2020-as tervezésre, Széchenyi Programiroda, VOP 214-11-2011-0001, 2014. április 2. (http://szechenyiprogramiroda.hu/down-load/Orszagos-Szakmai-Forumsorozat/Eloadasok-anyaga/Debrecen/1-Hajdú-Bi-har-Megye-ver1.ppt)

- Jelentés a SWOT analízis alapján (fókuszcsoport a Bihar megyei vállalatok képvise-lőivel, 2013. júniusában)

1

- Planul Urbanistic General Oradea, Etapa 2, Concept General de Dezvoltare Urbană [Nagyvárad általános városrendezési terve, 2. szakasz, Általános városfejlesztési kon-cepció], Masterplan Oradea 2030 [Nagyvárad átfogó szerkezeti terve (masterplan) 2030].

- Strategia de dezvoltare locală a municipiului Oradea [Nagyvárad megyei jogú vá-ros helyi fejlesztési stratégiája], ZMO 2011. (http://www.zmo.ro/ro/downlo-ad/12-SDL%20Municipiul%20Oradea.pdf)

- Orașe competitive. Remodelarea geografiei economice a României [Versenyképes vá-rosok. Románia gazdasági földrajzi átalakítása], World Bank, 2013.

A Bihar–Hajdú-Bihar régió. Általános jellemzésA két megye, amely a jelen tanulmány tárgyát képezi, nagyon sok szempontból hason-ló. Egyszerű társadalmi-gazdasági összehasonlítással kimutatható, hogy a két megye hasonlít területe és népessége vonatkozásában, beleértve a népsűrűséget is, sőt, még a GDP-t is, hiszen a két megye hasonló szabású gazdasággal rendelkezik.

Románia Bihar Magyarország Hajdú-Bihar Alapterület

(km2) 238391 7544 93030 6210

Népesség (2011) 21790479 575398 9906000 546721

Népsűrűség 84,4/km2 73/km2 107/km2 88/km2

GDP523693,3

(millió RON) (2010)

13345,4 (millió

RON)(10. hely)=3455

M EUR

26607339 (millió HUF)

(2010)

1064950 (millió HUF) (5. hely) =

3817 M EUR

A két megye domborzati adottságai nagymértékben meghatározzák a mezőgazdasági kü-lönbségeket: a magyar megye rendelkezik Magyarország egyik legkiterjedtebb mezőgaz-dasági hasznosítású területével (az országban a második), valamint a szomszédos ország egyik legjelentősebb termelője is, ezzel szemben Bihar megye művelhető területe kisebb, viszont itt nagyobb jelentőséggel bírnak a legelők és az erdővel borított területek.

A SWOT analízis eredményeiErősségekTerületi elhelyezkedés

» Határmenti elhelyezkedés (határátkelő-hely, nemzetközi forgalom);

» Európai fővárosokhoz közeli elhe-lyezkedés;

» A két megye az Európa gazdasági központját Bukaresttel összekötő tengelyen található;

» Hajdú-Bihar: kedvező földrajzi elhe-lyezkedés (a Tisza nagymértékben hajózható, tehát jelentős szállítási útvonal).

Megközelíthetőség » Jó megközelíthetőség légi útvonalon

(nemzetközi repülőterek), vassuto-kon, autopalyan;

» Rendkívül sűrű vasút- és közúthálózat.

2

Természeti és környezeti erőfor-rások

» Természeti és táji értékek (Erdé-lyi-középhegység, Félixfürdő, Horto-bágy);

» Alacsony szintű környezetszennyezés. » Bihar

♦ Földfelszín alatti erőforrások (komplex ércek, bauxit, termál-víz); ásványi erőforrásokban a leggazdagabb megye;

♦ Jelentős megújulóenergia- po-tenciál – pl. szélenergia (Bihar-ban), mikrovízerőművek és foto-voltaikus parkok (Biharban).

Pozitív kormányzási gyakorlatok » Bihar

♦ A helyi kormányzás hatékonysá-ga és hathatóssága a városfejlesz-tés tervezésében (Nagyvárad).

» Hajdú-Bihar ♦ Történeti alapokon nyugvó me-

gyei jogú városközi együttmű-ködés;

♦ Önigazgatási hagyományok; ♦ Erős civiltársadalom.

Nemzetközi együttműködési ha-gyományok

» Városi központok (Nagyvárad, Nagy-szalonta, Méhkerék és Kötegyán) ha-gyományos határon átnyúló kapcsola-tokkal, amelyek főként a Bihar megyei számottevő magyar közösség jelenlé-tével magyarázhatók – ugyanakkor a Bihar megyei román közösség szintén

ilyen szerepet tölt be a két megye tele-püléseinek határon átnyúló kapcsola-tai vonatkozásában;

» Határon átnyúló gazdasági együttmű-ködési infrastruktúra, amely a Hu-Ro Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében jött létre (Határon Átnyúló Üzleti Központok Cséffán, Szé-kelyhídon).

» Bihar ♦ A számottevő magyar népesség

jelenléte megteremti a határon átnyúló együttműködés előfel-tételeit.

» Hajdú-Bihar ♦ Magyar oldalon jellemző a test-

vértelepülési kapcsolatok ha-gyománya;

♦ A megye komoly hagyománnyal rendelkezik a nemzetközi együtt-működések terén.

Humán erőforrások » Erőteljes humán erőforrások:

♦ Jobb demográfiai dinamika és struktúra, mint a két ország, Ma-gyarország és Románia, többi részein;

♦ Nagyobb népességmegtartó erő – lassúbb népességcsökkenés, nagyobb, olcsóbb és képzettebb munkaerőbázis;

♦ A térség saját felsőoktatási rend-szerrel rendelkezik A munkanél-küliségi ráta a régióhoz képest alacsonyabb;

3

Oktatás » Átfogó oktatási infrastruktúra (az

összes szintet lefedő oktatási intéz-ményekkel, beleértve a felsőfokú ok-tatást is);

» Jó középfokú oktatási intézményhá-lózat (a két megye iskoláskorú la-kosságának változatos és térben jól elrendezett középfokú iskolahálózat – ISCED 2., 3. és 4. szint – áll rendel-kezésére);

» Továbbképző intézmények, amelyek színvonalas humán erőforrás fejlesz-tésére képesek (főként egyetemek);

» Színvonalas humán erőforrás, az ak-tív népesség körében a szakképzet-tek minden szinten megfelelő mér-tékben vannak jelen.

Turizmus és idegenforgalmi po-tenciál

» A turizmushoz kapcsolódó területe-ken zajló képzés megfelelő mérték-ben kap helyet a két megye oktatási rendszerében;

» A régió idegenforgalmi potenciálját (l. turisztikai brandjét) megfelelően értékelik az országban és külföldön is;

» Az idegenforgalmi potenciál kiakná-zása számos turisztikai struktúra ré-vén valósul meg – beleérve az egész-ségturizmust is;

» A turizmus rendhagyóbb változatai-nak gyakorlására is adott a lehetőség

– üzleti, rendezvény- (konferenci-ák), áthaladó, kultúr-, vallási és ka-landturizmus (barlangászás, hegy-mászás stb. – elsősorban Bihar megyében).

A kutatás és fejlesztés jelentősége

» Bihar ♦ Az elmúlt 15 évben folyamato-

san fejlődő egyetemi központ-ban, ahol a regionális kereslet-nek megfelelő szakképesítéseket és kompetenciák fejlesztését magán- és állami egyetemek biz-tosítják, körülbelül 20.000 egye-temista tanul.

» Hajdú-Bihar ♦ Kiemelkedő szerepe van a tudo-

mányos életben, a kutatásban és a fejlett orvostudományban.

♦ Debrecen kiterjedt külföldi kap-csolathálón belül tölt be jelentős tudományos, oktatási és kulturá-lis szerepet.

♦ A Debreceni Egyetem nemzet-közileg elismert, és igen régi tudományos hagyománnyal bíró oktatási és kutatási központ.

Mezőgazdaság » Bihar és Hajdú-Bihar megye jelentős

mezőgazdasági potenciállal rendel-kezik

» Termékeny mezőgazdasági területek,

4

bőséges termések, » Hajdú-Bihar

♦ Versenyképes feldolgozó ágazat; ♦ Gazdálkodói csoportok megléte

(egyesületek, szövetkezetek, vál-lalatok).

Megfelelő vállalkozói gazdaság, megfelelő vállalkozói szerveze-tek és gyakorlatok

» Megfelelő vállalkozói kapacitás, amely a vállalatok nagy számában tükröződik;

» Számos helyi szintű KKV; » Mindkét megyében a vállalatok megfe-

lelő magatartása jellemző a jogszabályi kötelezettségek, ezen belül az adóköte-lezettségek terén;

» Intézményesített fejlesztési rendszer, kereskedelmi kamarák és vállalkozói egyesületek állnak rendelkezésre;

» Helyi szinten működik néhány üzlet-vitelt támogató struktúra.

Gazdasági sokféleség » Sokszínű ipari ágazat (Ro):

♦ Építőipar ♦ Élelmiszeripar ♦ Turizmus ♦ Bihor

�� Elektronikai ipar �� Könnyűipar (textil- és ci-

pőgyártás) �� Faipar �� Építőanyagipar �� Gyógyszeripar

A helyi hatóságok és az üzleti szféra kedvező együttműködése

» A helyi önkormányzat a megvalósí-tott projektek keretében színvonalas szolgáltatásokat biztosított a befek-tetők számára – l. tájékoztatás/támo-gatás/ kapcsolattartás más intézmé-nyekkel.

» Ipari parkok (a nagyváradi Eurobusi-ness Park, a borsi Ipari Park, a debre-ceni Airport Business Park, );

» Üzleti inkubátorházak és központok;

» Van mód üzleti/ipari klaszterek ki-alakítására.

Kiegyensúlyozott gazdaság » Gyors talpraállás a gazdasági válság

után; » A települések földállományai lehe-

tővé teszik a tevékenységek áthelye-zését a városi központokból az újabb ipari övezetekbe;

» A munkanélküliek számának csökke-nése (főleg Romániában);

» A külföldi tulajdonú vállalatok magas aránya;

» A tercier szektor magas aránya (mindkét megyében);

» A két megye gazdaságának megnöve-kedett exportteljesítménye;

» Bihor: csökkent a munkanélküliek száma

» Hajdú-Bihar: megye kiegyensúlyo-zottabb gazdasági struktúrával, ma-gas hozzáadott értékű iparágak (pl. gyógyszeripar) jelenlétével, valamint jó technológiai infrastruktúrával ren-delkezik.

LehetőségekHozzáférés az EU-s alapokhoz

» Környezetbarátabbá tételi tevékeny-ségek: ♦ A Természetvédelmi Területek

felhasználásának jelentősége; ♦ Az uniós alapok fokozott igény-

bevétele a megújuló energiák fejlesztésére.

Az európai és globális piacok sta-bilizálódása és növekedése

» A globális és európai piacok stabili-zálódnak és növekednek;

» Az európai és globális piacok a he-lyileg fejlett gazdasági ágazatokban növekednek (mezőgazdaság, elekt-ronikai ipar, gyógyszeripar, turiz-mus, egészségügy stb.) a részpiacok dinamikus differenciálódása mel-lett;

5

A humán erőforrások alaposabb kiaknázása

» A helyi továbbképzési oktatáspoliti-kák megfelelőbb tervezése;

» A munkaerő határon átnyúló mobili-tása;

» Az olcsó és képzett munkaerő ösz-tönzően hat az újabb vállalatok létre-hozására.

Az üzleti infrastruktúra hatéko-nyabb kihasználása, megfelelőbb üzleti gyakorlatok

» Az üzleti infrastruktúra megfelelőbb kihasználása;

» Az üzleti együttműködés fontosságá-nak alaposabb megértése;

» A magán- és a közszféra közti part-nerségek ösztönzése és fejlesztése (Romániában kevés példa van erre);

» A magánszféra együttműködése a he-lyi hatóságokkal, a felsőfokú oktatási intézményekkel és a kutatás-fejlesz-tési központokkal;

» A KKV-kat támogató kormányprogra-mok kiaknázása.

Infrastrukturális beruházások és infrastruktúra-fejlesztés

» EU-s alapok igénybevétele a hozzáfé-rési infrastruktúrák építésére/felújí-tására;

» Nagy beruházások a gazdasági kö-vetkezményekkel bíró infrastruktú-rába: ♦ Autópálya-építés (A3-as Romá-

niában; M35-ös, M4-es Magyar-országon);

♦ A Nagyváradi Repülőtér korsze-rűsítése, és nemzetközi úticélok bevezetése.

» A helyi hatóságok infrastrukturális beruházásai, beleértve az üzleti infra-struktúrát is (pl. Ipari Parkok Mezőte-legden, Belényesben);

» Érdekeltség a nagyvárosi területek fejlesztésében.

Határon átnyúló együttműködés » A megyeszékhelyek határhoz közeli

elhelyezkedéséből eredő logisztikai fejlődési potenciál;

» Határon átnyúló üzleti és intézmény-közi kapcsolatok: ♦ Piacok gyarapodása; know-how

kölcsönös átadása; a határon átnyúló szociális/üzleti hálóza-tok megerősítése; az ikerintéz-ményi kapcsolatok (twinning) építése.

» Regionális/határon átnyúló együtt-működési alapok.

6

Az idegenforgalmi szolgáltatások iránti kereslet növekedése

» Az egészség-, rendezvény- és termál-turizmus fokozott népszerűsítése;

» Növekvő nemzetközi érdeklődés a kultúrturizmus és a természetvédel-mi parkok turizmusa iránt;

» A gyógyturizmus (wellness) fejlesz-tése vonatkozásában a geotermikus vizek és a meglevő uszodai létesít-mények reális potenciállal rendel-keznek.

A kutatás-fejlesztési és oktatási szektorok fejlődése

» Debrecen megyei jogú város nemzet-közi versenyképességi pólussá nőtte ki magát;

» Fokozott magán- és állami beruházá-sok az oktatásba;

» A kutatás-fejlesztési és innovációs

erőforrások hatékonyabb kiaknázá-sa.

A specifikus piaci résekből eredő lehetőségek előmozdítása

» Több piaci rés ipari és élelmiszeripa-ri termékek, bútorgyártás, szolgálta-tások számára.

Európai integráció » Az EU-szabályok elfogadása.

Kockázatok és veszélyekGazdasági válság/elhúzódó stagnálás

» Az infláció/a munkanélküliség a ke-reslet csökkenéséhez vezet;

» A likviditáshiány több vállalkozás be-zárását eredményezheti;

» Elmaradásláncok kialakulása; » A hitelezés felfüggesztése pénzügyi

7

patthelyzetekhez és a befektetések leállásához vezethet;

» Elégtelen források az EU-s finanszí-rozású projektek társfinanszírozásá-hoz;

» Az üzleti szférát támogató koherens politikák, illetve az üzleti szféra fel-lendülését vagy stabilizálását elő-mozdító konkrét lehetőségek beve-zetésének hiánya/halogatása;

Kompetenciahiány a menedzsment-ben

» Az üzleti menedzsment és marketing kudarcai;

» Hiányos vállalatalapítási ismeretek; » A KKV-k nincsenek felkészülve a kör-

nyezeti, kommunikációs és menedzs-ment-problémák kezelésére.

Kompetenciahiány az energiahaté-konyság és a társadalmi felelős-ségvállalás területein

» Hiányos szabályozás; » Hiányos ismeretek; » Hiányos szakértelem.

Tisztességtelen gazdasági gyakor-latok

» Dömping; » Szellemi tulajdonjogok megsértése.

Humán erőforrások visszaesése » Kivándorlás (brain/skill drain, azaz

‘agy-/képességelszívás’) – nagyon magas kivándorlási ráta, főként a jól képzett erőforrások esetében;

» A szakmai képzés minőségi romlása (Hu).

Közjavakkal való hiányos ellátott-ság

» A közüzemi ellátás alacsony színvo-nala csökkenti a régió vonzerejét;

» A vidéki iskolák bezárása az analfa-betizmus elterjedéséhez vezethet;

» A korrupció és az adócsalás elnéző kezelése;

» Az üzleti szféra bizalomhiánya a köz-jogi hatóságokkal szemben;

Politikai kockázatok

» A térséget elkerülik a nagyobb euró-pai közlekedési folyósók;

» Nagyfokú bürokrácia és magas adók; » Jogalkotási instabilitás; » Inadekvát jogszabályozás; » Helyi szintű koherens fejlesztési el-

képzelések hiánya; » Bihar megye regionalizálása és peri-

fériára szorítása; » A kulturális örökség elhanyagolása.

Versengés a szomszédos régiókkal (Románia: Kolozs, Arad, Temes)

» Ezek a régiók előnyben vannak az üz-leti infrastruktúra-fejlesztésben;

» Helyi üzleti szabályozások; » Fejlesztési klaszterek megjelenése; » A kiemelkedő teljesítményű humán

erőforrások elvesztése.

GyengeségekKi kell emelnünk, hogy az itt felsorolt problémák többsége elsősorban Bihar (Románia) megyére vonatkoztatható, így főként a romániai megye üzleti szférá-jának versenyképességére és gazdasági együttműködési kapacitására vannak ha-tással.Az üzleti infrastruktúra hiányos-ságai

» A régióban kevés a KKV; » A régióban hiányoznak a mezőgazda-

sági társulási struktúrák (Romániá-ban);

» Az üzleti szférából hiányzik a szoli-daritás;

» Az üzleti tanácsadás hiánya; » Nem áll rendelkezésre kiállítási köz-

pont; » A meglevő üzleti inkubátorházak,

amelyek többnyire európai finanszí-rozással létesültek, nem fedik le a szükségleteket;

» A helyi vállalkozások számára nem létezik valódi támogatás.

Gyenge határon átnyúló üzleti te-vékenység

8

» Nagyon kevés határon átnyúló üzleti tevékenység (különösen Magyaror-szágon), olyan területeken mint a/az: ♦ Áruértékesítés ♦ Beszerzés ♦ Alvállalkozás ♦ Üzleti társulások

Gazdasági erőforrások hiánya » Befektetések csökkenése; » Regresszió bizonyos gazdasági ága-

zatokban (főként az építőiparban); » A mezőgazdasági hasznosítású terü-

let csökkenése; » Bércsökkenések; » Nagyfokú vidéki/városi egyenlőtlen-

ségek; » A helyi termékek nem megfelelő ér-

tékesítése (a helyi értékek elégtelen őrzése).

Gyenge hozzáférés a piacokhoz » Nagyvárad és a többi nagyváros kö-

zött nagy a távolság.Idegenforgalmi hiányosságok

» Az idegenforgalmi népszerűsítést szolgáló aktív intézkedések hiánya;

» A turisztikai potenciál nincs megfele-lően kiaknázva;

» A turisztikai potenciállal rendelkező emlékművek és nyilvános helyek ren-dezetlenek vagy lepusztultak;

» A turisztikai értékű emlékművek/helyek nincsenek megfelelően kitáb-lázva;

» Az egyházközségi múzeumokat érin-tő szervezett útvonalak nem tartal-maznak vallási emlékműveket;

» Nem léteznek fiatalokat befogadó hostelek, helyi, regionális szinten nagyon gyéren támogatottak az ilyen jellegű fejlesztések, a szálláshelyek diverzifikálása pedig elégtelen Nagy-

váradon (l. hostelek, villák); » Szabadidőközpontok hiánya.

Rossz infrastruktúra » Közlekedési infrastrukturális beru-

házások hiánya; » Nagyváradi nemzetközi repülőjára-

tok hiánya; » A szennyvízelvezető és szennyvíz-

tisztító rendszerek alacsony kapaci-tása és elavultsága;

» Légi áruszállítási terminál hiánya a Nagyváradi Repülőtéren.

Eredménytelen kutatás-fejlesztési szektor

» Kevés kutatás-fejlesztési befektetés; a vállalatok alacsony részvétele az in-formációalapú társadalomban (Ro);

» Kevés magas hozzáadott értékkel rendelkező szolgáltatás és termék (Ro);

» Alulfejlett kutatási infrastruktúra (Ro);

» A kutatási központok és az üzleti szféra közötti gyenge együttműködés (Ro).

Humán erőforráshiány » Alacsony bérezés; » Alacsony szintű szakképzettség (ke-

vés szakképzett, gyenge vagy nem releváns szakképzettség);

» Kiterjedt informális szektor; » Alacsony foglalkoztatottsági ráta; » Egészségügyi személyzeti hiány, kü-

lönösen vidéken; kevés és nem meg-felelő egészségügyi épület (helyiség);

» Az egészségügyi létesítmények rossz felszereltsége;

» A szakértők kivándorlása az EU más térségeibe;

» Az egyetemisták létszámának csök-kenése.

9

Stratégiai iránymutatási, intézkedési és cselekvési javaslatok

A SWOT analízis keretében megállapított erősségek, gyengeségek, lehetőségek és ve-szélyek alapján a következő stratégiai irány-mutatásokat, célkitűzéseket, intézkedéseket és cselekvéseket javasoljuk:

Fejlesztési elképzelésA Bihar–Hajdú-Bihar határon átnyúló régió üzleti szférája:versenyképes, nyereséges, integrált, nyitott

A Bihar és a Hajdú-Bihar Megyei Kereske-delmi és Iparkamarák kitűzték, hogy hoz-zájárulnak a Bihar megyei üzleti szféra ver-senyképességének növeléséhez. A törekvés kiindulópontja a két megye gazdasági

előnyeinek (jó elhelyezkedés és megközelít-hetőség, jó környezeti és humán erőforrás-beli adottságok, beleértve a mezőgazdasá-got és a turizmust is, illetve az országaikhoz képest erős, sokszínű és kiegyensúlyozott gazdaságok) felismerése, azokkal a veszé-lyekkel és kockázatokkal együtt, amelyek-kel szembe kell nézniük – ilyen a hosszas gazdasági stagnálás, a kompetenciák hiánya az üzletirányításban, a szociális felelősség-vállalás és az energiahatékonyság területén, a humán erőforrások hanyatlása, illetve az üzletviteli költségek növekedéséhez veze-tő tisztességtelen gazdasági gyakorlatok állandósulása régió szinten. Még tovább fokozza ezeket a kihívásokat az értékesíté-si piacokért és az erőforrásokért folyó glo-

10

bális és regionális verseny erősödése, ami megerősíti, hogy feltétlenül szükség van a régióban a gazdasági szereplők versenyké-pességének megszilárdítására. A régióban biztosított szolgáltatások és termékek hoz-záadott értékének emelkedésében megmu-tatkozó megnövekedett versenyképesség a regionális vállalatok nyereségességének fokozását eredményezheti, valamint regio-nális szinten természetes jótékony hatással van a befektetési rátára, a fogyasztásra és az életminőségre – beleértve román oldalon a nettó bérnövekedést is.

A két megye gazdasági környezetének egyik legnagyobb kihívása és egyben lehető-sége a nem megfelelő integráció, mert bár hasonló méretűek, nagyrészt kiegészítik egymást, illetve erős kulturális és intézmé-nyi kapcsolatokkal rendelkeznek, gondot je-lent a kölcsönös kereskedelem hiánya, mely-nek következtében jelentősen redukálódnak a piacaik és az erőforrás-gyűjtési területeik. Ez az aspektus kiemelten jelentős, ha tekin-tettel vagyunk a két megyeközpont viszony-lagos elszigeteltségére a két ország jelentős városi központjaihoz képest. Főként Nagy-várad esetében hiányoznak a közeli nagy-városok, amelyekkel gazdasági szinergián alapuló kapcsolatokat építhetne ki, ahogy azt Arad és Temesvár kapcsolatában, vagy Szatmárnémeti és Nagybánya társulásánál láthatjuk. Debrecennek, bár ott van Nyír-egyháza mint a legjelentősebb szomszédos

település, szintén jelentős előnye származ-na a romániai Bihar megye székhelyével bővülő gazdasági kapcsolatokból. Az Üzleti Központ által lefolytatandó tevékenységek egyik stratégiai célkitűzése a különféle in-terakciók, de kiemelten a gazdasági interak-ciók gyarapítása lenne mindkét irányban. A két megye gazdaságának integrációja azonban nem pusztán a két piac potenciál-jának kiaknázását kell célozza, hanem főleg a szinergikus hatásokat, a régiók különböző területeken és a termelési ciklus különböző szakaszaiban egymást kiegészítő sajátos-ságainak hasznosítása révén, úgy, hogy az itt létrejött termékeket és szolgáltatásokat még jobban lehessen értékesíteni más pi-acokon. Ezen felül a tevékenységünk egyik célja a külföldi befektetők számára vonzó regionális üzleti környezet népszerűsítése, az erőforrásaik nyereséges irányításához és a határon átnyúló régió üzleti környezetébe történő gyors beilleszkedéshez nyújtott tá-mogatás révén.

Stratégiai célkitűzések1. A határon átnyúló terület üzleti életé-

nek fellendítése;2. Intenzívebb határon átnyúló kereske-

delem és interakció;3. Intézményfejlesztés a határon átnyúló

terület üzleti szféráján belül;4. Hozzájárulás a jobb kormányzás/a

megfelelőbb közpolitikák alakulásá-hoz a határon átnyúló területeken.

A stratégiai célkitűzések, specifikus célkitűzések és intézkedések részletes bemutatása

1. stratégiai célkitűzésAz üzleti élet fellendítése a határon át-nyúló területeken1.1. specifikus célkitűzésA határon átnyúló együttműködés támo-gatása az üzleti életben/a régió ipari ter-melői és beszállítói közötti szerződéskötés előmozdításában, a helyi üzleti struktúrák közti, határon átnyúló együttműködési

kapcsolatok megerősítése révén.Intézkedések 1. Egy kiállítási központ kialakítása, amely

elsősorban a határon átnyúló területek vállalkozóit mutatja be;

2. Olyan vásárok megrendezése, ahol a határon átnyúló területek vállalkozói elsőbbséget élveznek a bemutatkozás-ban;

11

3. Tapasztalatcsere és kétoldalú látogatá-sok megszervezése a határon átnyúló területek vállalkozói számára, valamint a határon átnyúló üzleti sikertörténe-tek kiemelése;

4. A vállalatok kölcsönös népszerűsítése, különösen a román vállalatok ismerte-tése Magyarországon;

5. A két megye mezőgazdasági vállalkozói-nak együttműködése a termények nem-zetközi értékesítésében;

6. A két országból származó vállalatok részvételének támogatása a határ mind-két oldalán zajló közbeszerzési eljárá-sokban, specifikus intézkedések kereté-ben (l. a közbeszerzések népszerűsítése mindkét nyelven az elektronikus médiá-ban);

7. Határon átnyúló üzletviteli tanácsadás a Bihar–Hajdú-Bihar Fenntartható Üzletfej-lesztési Központ keretében;

8. Kölcsönös népszerűsítés: 1) a két megye gazdasági szempontból értékes erőforrá-sainak és versenyelőnyeinek azonosítása és népszerűsítése régió szinten; 2) a hatá-ron átnyúló jelleg előnyeinek bemutatása a regionális befektetési lehetőségeket népszerűsítő anyagokban.

1.2. specifikus célkitűzésA határon átnyúló területek üzleti eredmé-nyességének növeléseIntézkedések (cselekvések)1. Tanácsadási szolgáltatások fejlesztése a prioritási területeken:

a. Tanácsadás zöld gazdasági kérdé-sekben;

b. Tanácsadás a vállalati energiahaté-konyság kérdéseiben;

c. Tanácsadás a társadalmi felelős-ségvállalás kérdéseiben;

d. Tanácsadás üzletirányítási kérdé-sekben:

i. Menedzsment – képzés és tá-mogatás;

ii. Marketing (értékesítés, brand-ing), Kommunikáció és PR – kép-zés és támogatás;

iii. A dömpinggel és a kereskedelmi jogokra vonatkozó jogszabályok megszegésével szembeni véde-lem;

e. Tanácsadás a vissza nem térítendő támogatásokhoz való hozzáférés kérdéseiben:

i. Környezetbarátabbá tételi tevé-kenységekhez;

ii. Megújuló energiák fejlesztésé-hez;

iii. Alkalmazott kutatás-fejlesztési tevékenységek finanszírozásá-hoz;

f. Tanácsadás a banki hitelfelvétel kérdéseiben;

g. Vállalkozási tanácsadás (vállala-talapítás, üzleti terv kidolgozása stb.).

2. A határon átnyúló üzleti lehetőségeket népszerűsítő tevékenységek:

a. A helyi termékeket és szolgálta-tásokat hazai, európai és globális piacokon népszerűsítő tevékeny-ségek;

b. A régió üzletembereinek támo-gatása a hazai és nemzetközi networking tevékenységet és a beruházások vonzását támogató rendezvényeken való részvételben;

c. A kockázati tőke technológiai és in-novatív beruházási területekre tör-ténő beáramlásának támogatása.

d. A helyi turizmus támogatása:i. A két megye turisztikai szol-

gáltatásaira jellemző kiegészítő sajátosságok beazonosítása és népszerűsítése;

ii. A regionális turisztikai brand azonosítása és népszerűsítése;

iii. Támogatás regionális turiszti-kai útvonalak fejlesztésére;

iv. A regionális turisztikai erőfor-rások népszerűsítése;

v. Az alkalmazott idegenforgalmi kutatás fejlesztése/támogatása (a szabadidős, az idegenforgalmi

12

gazdasági, illetve az egészségügyi és idegenforgalmi stb. tevékeny-ségek tanulmányozása);

vi. A helyi agrárturisztikai szolgál-tatások népszerűsítése;

vii. Az idegenforgalmi humán erő-források erősítésében való rész-vétel: az idegenforgalmi folya-matos szakmai továbbképzés, az ágazati képzési programok tá-mogatása (gyakornoki, szakmai gyakorlati, szimulált vállalkozási programok stb.)

2. stratégiai célkitűzésA határon átnyúló kereskedelem és in-terakció fokozódása2.1. specifikus célkitűzésA határon átnyúló közvetítő szolgáltatások fejlesztéseIntézkedések1. Szakértői szolgáltatások közvetítése

(fontosabb területek: agrár vállalkozá-sok, európai alapok, fizetésképtelenség stb.);

2. A régióban működő vállalkozások verti-kális integrációjának előmozdítása (pél-dául mezőgazdaság és élelmiszeripar) az integrációs lehetőségek beazonosí-tásával, szerződésközvetítéssel, együtt-működési lehetőségek népszerűsítésé-vel stb.;

3. A vállalkozók és a kutatás-fejlesztésben résztvevő intézmények és szakértők közötti kapcsolatok közvetítése:a. A kutatók regionális mobilitásának

támogatásával – az ágazat humán erőforrásainak előmozdítása;

b. A régió szakértőinek és a szak-értői vélemények kedvezménye-zettjeinek szóló interfész megte-remtésével, a Bihar–Hajdú-Bihar határon átnyúló régió kutatói és kutatás-fejlesztési intézményei számára létrehozott portálon;

4. Know-how átadása határon átnyúló ta-pasztalatcsere keretében, azokon a te-

rületeken, amelyeken a régiók egymást kiegészítik:a. pozitív kormányzási gyakorlatok;b. mezőgazdasági menedzsment és

marketing, valamint mezőgazda-sági szakértelem (állattenyésztés, gabonatermesztés, zöldségterm-esztés stb.);

c. a magán- és közszféra közötti part-nerségek pozitív gyakorlatai;

d. a testvérségi kapcsolatok, valamint a határ román-magyar oldalán a településközi testvérkapcsolatok potenciáljának kiaknázása;

e. szakmai képzések turizmusban és falusi turizmusban;

f. a kulturális, történelmi és környe-zeti örökség erőforrásainak kiak-názása;

g. a kutatási tevékenység eredmé-nyeinek nyilvános támogatása és kereskedelmi kiaknázása;

h. a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem.

2.2. specifikus célkitűzésA határon átnyúló kereskedelmet és in-terakciót támogató tevékenységek fejlesz-téseIntézkedések 1. A középfokú, de főként a felsőfokú kép-

zési ciklust bemutató határon átnyúló oktatási kiállítások;

2. Határon átnyúló kiállítások – a szolgál-tatások, erőforrások és turisztikai lé-tesítmények kölcsönös népszerűsítése érdekében;

3. A kutatás-fejlesztési intézmények közti partnerségek előmozdítása a tudomá-nyos kutatásban (például a régió egye-temeinek bevonása közös pályázatokba, európai programok – Horizon – kereté-ben elérhető támogatásokra; közös lob-bizás, hogy a kutatást ismét felvegyék a Hu-Ro program kiemelt területei közé);

4. Inkubátorház létesítése a prioritási te-rületeket célzó határon átnyúló projek-tek számára:

13

♦ Környezetvédelem; ♦ Adminisztratív kapacitások; ♦ Idegenforgalom; ♦ Mezőgazdaság és élelmiszeri-

par; ♦ Humánerőforrás-képzés; ♦ Vállalkozói gazdaság; ♦ Kutatás-fejlesztési ágazat

előmozdítása.

3. stratégiai célkitűzésAz üzleti környezet intézményi fejlesz-tése a határon átnyúló területeken3.1. specifikus célkitűzés Az határon átnyúló üzleti környezet intéz-ményfejlesztését támogató struktúrák elő-mozdítása Intézkedések1. Az üzleti struktúrák megerősítése

az inkluzív és vállalkozói sajátosság hangsúlyozásával, az erőteljesebb rep-rezentatív jelleg és a fokozottabb haté-konyság céljából: ♦ Az üzleti szféra frag-

mentáltságának enyhítése (fő-leg Romániában), egy (több) Megyei Koalíció létrehozásával az Üzleti Szféráért;

♦ Humánerőforrás-képzési tevéke-nységek az üzleti struktúrákon belül (kereskedelmi kamarák, üzle-temberek egyesületei, klubok stb.).

2. A Bihar Megyei Kereskedelmi és Ipar-kamara kommunikációs kompetenciá-inak megerősítése: ♦ Aktívabb közéleti részvétel, ta-

nulmányok, jelentések, állás-foglalások stb. bemutatásával, amelyek az üzleti szféra érdekeit támogatják, a politi-kai döntéshozók figyelembe vételével;

♦ Olyan rendezvényszervező struktúra kiépítése, melynek célközönsége a két határmenti megye üzleti szférája;

♦ A régió üzleti környezete részére

lobbi- és érdekképviseleti szol-gáltatások (a helyi és országos jogalkotás prioritásainak azo-nosítása, a jogalkotási prioritások előmozdítása stb.).

4. stratégiai célkitűzés Hozzájárulás a határon átnyúló terüle-tek megfelelő kormányzásához/a meg-levő közpolitikák tökéletesítéséhez4.1. specifikus célkitűzés A prioritások, a kockázatok nyomonköve-tését és a gyors reagálást szolgáló állandó rendszer. Állandó kommunikációs mecha-nizmus kidolgozása az üzleti szféra képvi-selőivel.Intézkedések1. Az üzleti struktúrák helyi hatóságokkal

folytatott együttműködésének megerő-sítése;

2. A közszolgáltatások kiértékelésében való részvétel. Nyilvános konzultálá-sokon való részvétel, visszajelzések továbbítása a hatóságok felé a helyi közszolgáltatások minőségéről vagy szükségességéről, különösen az üzleti szféra számára számottevő szolgáltatá-sok kapcsán;

3. Az infrastrukturális fejlesztési szükség-letek felmérése és közlése;

4. A közszolgáltatási szükségletek azo-nosítása az elhelyezkedési előnyök ki-aknázása érdekében; az eredmények továbbítása a helyi hatóságok felé;

5. A közszolgáltatási szükségletek azono-sítása a környezeti erőforrások kiakná-zása céljából; az eredmények továbbí-tása a helyi hatóságok felé;

6. Elemzések készítése és közzététele a munkaerő-szükséglet alakulásáról (ke-reslet volumene, kínálat volumene, re-gionális megoszlás, kompetenciák stb.).

4.2. specifikus célkitűzésA helyi társadalmi párbeszéd támogatása (ve-zetőség, szakszervezetek, közhatóság)

14

Intézkedések1. A határon átnyúló oktatási partnersé-

gek támogatása (Erasmus, Grundtvig, Leonardo da Vinci stb.);

2. A környezetvédelmi és társadalmi fe-lelősségvállalás előmozdítása a helyi hatóságokkal és a civil szervezetekkel való együttműködés keretében;

3. Részvétel a tisztességtelen gazdasá-

gi gyakorlatok elleni küzdelemben, együttműködésben a helyi hatóságok-kal és más szereplőkkel (nem kormány-zati szervezetek, sajtó stb.), beleértve a fogyasztóvédelmi kampányokat is;

4. A politikai pártokkal folytatott közös tevékenységek keretében a helyi üzleti szféra prioritásainak tisztázása és köz-lése.

15