Haltermelés és feldolgozás aktuális kérdései

Halgazdálkodási Tanszék

Haltermelés és feldolgozás aktuális kérdései

Dr. Urbányi BélaTanszékvezető, egyetemi tanár

FEED-PRO-FOOD projekt: Zárókonferencia, 2013. szeptember 30., Szeged


Előadás felépítéseFEED-PRO-FOOD projekt: Zárókonferencia, 2013. szeptember 30., Szeged

• Az akvakultúra jelentősége:

általános áttekintés,

• Magyarország haltermelési

mutatószámai,

• Halfogyasztásunk jellemzői,

• Jövőbeli lehetőségek és

kihívások.



Akvakultúra jelentősége:

általános áttekintés



Hal- és akvakultúra jelentősége 1.• Állati eredetű fehérjeellátásban a világon

jelenleg 15% a hal szerepe, 2050-re meghaladja a 30%-ot,

• A fejlődő világ fehérjeigényét (összfehérje) 40%-ban a hal fedezi,

• 1 milliárd ázsiainak az egyedüli fehérjeforrása a hal,

• Jelenleg 4 millió halászhajó van, és kb. 200 millió ember megélhetése függ a halászattól,

• Az EU halászati termékekből nettó importőr (termékek 65%-a nem EU-s tagországból származik),



Hal- és akvakultúra jelentősége 2.• A maximálisan

fenntartható tengeri termelés 100 millió tonna,

• Évente 78.000 tonnával nő a halkereslet,

• Jelenleg a világ halellátásának 53%-át az akvakultúra adja.

Millió t

on

na

HalHús

Forrás: FAO, 2009



Globális állati termék előállítási növekedés (átlag: 1,6%)



Húspreferenciák egységnyi vásárlóerőre vetítve

Forrás: Novus Analyis, 2010



Európa hús-és halfogyasztása

Forrás: FAO, 2009



Akvakultúra kilátásai az EU-ban

„Az akvakultúra fontos gazdasági tevékenység az EU bizonyos tengerparti és szárazföldi térségeiben.„ (EU

Akvakultúra Stratégia 2009.)„Ha az akvakultúra nem létezne, nekünk kellene feltalálni.”

(Maria Damanaki biztos, Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság)„A legerősebb növekedés a tenyésztett halak és a csirkehús

fogyasztása esetében várható, és éppen ezen állati fehérjeforrások termelése hagyja maga után a legkisebb karbon-lábnyomot.” (Jacques Diouf, az ENSZ Élelmezési és

Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója)



Az EU édesvízi akvakultúrájának jövőképe

Ponty Harcsa Angolna Egyéb Tok Tilápia Pisztráng

Összes növekedés tonnában: 136.000 (41%);

Összes növekedés M€-ban: 337 (39%)



Magyarország haltermelési

mutatószámai


Az akvakultúra haltermelése hazánkban (2002-2012)


Forrás: AKI, 2012. év: előzetes adatok



Tógazdaságban termelt étkezési halfajok megoszlása (2012)

Forrás: AKI



Ágazati helyzetkép

Forrás: Szűcs I., 2013



Halfogyasztásunk jellemzői



Hazai halfogyasztás 2007-ben



Halételek kedveltsége

• Az iskolai végzettséget tekintve, a magasabb végzettséggel rendelkezők nagyobb arányban válaszoltak pozitívan, mint az alacsonyabban kvalifikáltak,• A kor előrehaladtával párhuzamosan, nőt a halételek kedveltsége.• A bajai válaszadók nagyobb arányban válaszolták azt, hogy szeretik a halételeket, mint a többi válaszadó.



A hal elutasításának oka



Termőhely megítélése Minőségi szempontból

Biztonsági szempontból



Pontyvásárlási kritériumok



Halfogyasztási szokásaink • A legtöbb ember alapjában véve kedveli a halat,• A szálkásság és az erős halszag, ami a legtöbb vásárlót eltérít a vásárlástól,• A fogyasztók jelentős részének a halfajismerete, ár/érték arány ítélete nem kielégítő,• A busa sok esetben jelentősen alul van pozícionálva a potenciális lehetőségeihez képest,• A fogyasztók többsége igényli a biztonságos és nyomonkövethető haltermékeket,• A hazai fogyasztók a halat az egészséges élelmiszerek közé sorolják,• A bio-minősítésű hal iránti igény markánsan megfogalmazódott,• Az idősebb emberek inkább az ízéért, a hagyományoktól, megszokásoktól vezérelve fogyasztják a halat, míg a fiatalabbak inkább az egészséges életmódra való törekvés miatt,• A hal kedveltsége elsősorban nem az anyagi helyzettől függ, annak ellenére, hogy ez a látszat, csak éppen a jobb módúak azok, akik megengedhetik maguknak rendszeres fogyasztását.



Jövőbeli lehetőségek és kihívások



Lehetőség: ÁFA kérdése (2012)



Talán nincs innovációs ötletük a vállalkozóinknak?

3

0

4

3

2 2 2 2

3

1

0

1

2

3

4

2009 2010 2011 2012 2013*

Beadott Elnyert

Elnyert támogatás ágazati szinten: 1.230.000.000 Ft



Kritika a gyakorlat felé• A hazai halászati szektorban innovatív fejlesztésekkel 10-

12 vállalkozás foglalkozik pályázati szinten vs. EHA/HOP II. tengely pályázatai (50-60 pályázat/felhívás).

• Teljesítménykényszer és jelentési kötelezettség „nem szeretem” kategóriába tartozik a szektor szereplői számára.

• Együttműködési szándék alacsony szintje: mindent „magam” akarok megvalósítani.

• Területalapú támogatás mekkora %-a fordítódott fejlesztésre?



Konklúzió• A múlt tapasztalatiból (hibáiból) és a külföldi jó

példákból (best practice) tanulni kell,• Az új (2014-2020) időszakban a HOP intézkedései

közül az innovációs és marketing programot elsők között szükséges indítani,

• Szemléletváltás mind a kutatói, mind a vállalkozói szféra soraiban: egymásra vagyunk utalva, kölcsönös érdekek mentén előre tudunk lépni,

• Gyakorlat orientált kutatási projektek,• Dilemma: termék vagy fajválaszték bővítés?• Valós tech- és tudástranszfer külföldre.


Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Haltermelés és feldolgozás aktuális kérdései

Documents

Transcript of Haltermelés és feldolgozás aktuális kérdései