41 Csütörtök, 1979. szeptember 13 , 5

Emberanyag? Mindennapi beszédünk- sze foglaló ismeretanyagról,

ben, írásunkban egyre a kiállítások, könyvtárak, gyakrabban használatáé, tudományos tanácskozások, helytelenül, az anyag szó. kongresszusok anyagéról, A pedagógusok gyerek- Szellemi restségből, igény-anyaggal l'dglulkoznak, az telén fogalmazással (sok-orvosok beteponvooRal, az szór talán éppen ezzel edzők jáiékosanyaggal —, s „szakszerűségünket", ,szak-nem gyerekekkel, betegek- mai műveltségünket" fl-kel, játékosokkal togtatva) használjuk a saj-

Anyag lett egyik ember a másik számára?!? Azaz közel kétszázéves anyag szavunk szerint, mely a latin materiália ( = szerek, adalékok) jelentéseit is ki-fejezi, a fent említett pél-dák szóhasználatában az ember adalékká vált — a

anyag utótagú összetétele-ket olyan esetekben, ami-kor azoknak semmi helye és értelme, sót (mint pél-dáink esetében) egyenesen riasztó, mert az egyáltalán nem kívánatos elszemély-telenedést, elidegenedést

neveléshez, a gyógyításhoz, szolgálja. a sporthoz. Az érző, gon- Nem lehetne amúgyi6 dolkodó, élő emberről úgy

' b e l ü n k , írunk (de me- Mindjobban „elanyag.aao-rem hinni, hogy még nem d ó szókincsünket és em-úgy gondolkodunk!), mint bertársaink Idegeit kicsit

t p é l d á u l gz érzéketlen, holt megkímélni azzal, hogy be-epítőanyagról vagy a gon- szédünkben, írásunkban ne dolkodó e m b e r szellemi al- l«*y®n „emberanyag"?! kotásainak együttesét Ö6Z- Szabó Magdolna

Elköltöztették az öreg tát

Százhúsz éves vérbükk ke-rült annak az útépítésnek a nyomvonalába, amely Er fur -tot a Harz-hegvséggel köti össze. Az erfurtlak, akiknek kertészeti hajlandósága, vi-rágszeretete közismert, nem nyugodtak bele ennek az öreg fának az elvesztésébe. Elhatározták, hogy megmen-tik, azaz elvándoroltatják a 15 méter átmérőjű fakoroné-val büszkélkedő óriást. Az Európában példa nélkül álló étületetés egyévi előkészítő munkával nagyszerűen sike-rült.

Acélból és fából készült „edényben" vontatták el a fát 50 méter távolságra. Az ú j helyen gondosan a meg-szokott szélirányba helyez-ték el. Biztosították vízellá-tását, gyökereinek a szellő-zését, a fakoronán pedig esőztető berendezést helyez-tek üzembe, hogy a követ-kező hónapokban megóvják a fát az esetleges kiszára-dástól. A példás vállalkozás sikerült.

Munkára nevelni, munkával Tanúságtétel Greguss Pál Életem című könyve mellett

Az Eletem cknfl. most het nevelni, megjelent könyv szerzője, a H0. évét járó Greguss Pál

Ezt a szelle- könyvében erre is találunk met plántálta több ezer bio- számos példát. De fonto-lógus tanár tanítványába, sabbnak érezzük a tudomá-

ny ugal mázott szegedi egye- akik mesterüknek ismerik el nyos, szakmai elkötelezettsé-lemi tanár. Alcímében Az asztalosmühelytól az __ _ egyetemi katedráig — arról f , t ^ r f "Elsősorban

egykori professzorukat gét: Azt, hogy akkor hirdet-Miben tudós Greguss pro- * f . J ^ J l T — nö- k a t ' a k k o r volt evolucionis-

arülkodik, hogy szegényem- tudomáwá'ham Az « n , k o r e z \ n e ™ ^ " f " ber gyereke, aki hamuba u j e l l e R Ű r ö v j d í r á 8 b a n lonképes vonal a közoktatás-aim Pogácsával indult sze- l e h e t e U e n a r ra a sokrétűség- A k k o r £ a természeti rencsét próbáim. Nem nver- ^ ^ a z £ i e t e m jelenségek összefüggéseiről, te el senkinek a fele király- szerzőjének kutatómunkáját a természet egységéről, ami-ságat, hanem egy birodalom, j o U , m z i . A tudomány nem- k o r a magyar értelmiség a növénytan tudomanvanak ^ t k ö z i világában számos l e R n a R 7 o b b r é s z e n alig de-olyan szolgájává küzdötte k f t n y v ^ tanulmány alapján r e r l g e t t v a l a m i a természet fel magát, amit egyetemi ta- o ^ J p m p r S L r t ellc£ dialektikájáról. Továbbá, nársngnak. katedrának neve- w r b a n m l n t / a a n a t Ó T n u í t , a z több ezer tanítványa soha

élő és a fosszilis fák „szöveti " T , V a n

felépítésének tudósát ta r t ják v , a l a ? ! «l«ö b brendfl, valami nyilván. Bár a tudomány- f í W k m e 8 " ban nincs és nem is veit f

u ° 8 b a t ó ' tótható szétkapcsol* Ma úgy fogalmazzuk. az olyan ranglista, mint a • M S L 2 S ! 2 ! ? oktató-neveló munka, a tu - sportban, de ha lett volna, ^ ^ t ő , t ^ f ,

Greguss professzor bizonvo- értetődő volt tanít-»an sok-sok éven á t a íaana- v a n y a l számára,

tevékenység tesz valakit m o . tómus világranglista élén Az Életem tudós szerzője dern egyetemi vagy főiskolai állt volna. A közvetlen meg- sok nagyszerű tula.idonsá-szaktanárrá. Greguss Pál figyelésen alapuló tudómé- got hozott magával a g.ver-botnnikus professzor önélet- nyos munka mellett. vagv mékkori asztalosműholvből :

zünk. Az egyetemi katedra —

aki benne él, tudja —. nem hatalom, hanem szolgálat.

dományos kutatómunka, társadalmi elkötelezettség és

rajza arról szól, hogy mint egy 70 évvel ezelőtt kezdve, hogyan felelt meg ó ennék a korát megelőző k övetel mény nek.

A könyv és a; tanúsága szerint

azon túl, egész életét á t járó kitűnő emlékezőtehetségét, a tudományos hite Greguss munka teremtő ereiének professzornak, hogy a nö- látványát, erős, egészséges,

hármas vényvilág a vízi szervezetek- munkabíró szervezetet. az tői, a moszatokkal kezdve, egyszerű és józan életforma

x- *» • Kir három törzsből fejlődött. Ez becsületét, és a természet, A könyv és az öt ismerő* l y 0 n filozófial v a g y s z a k t u - az élet. az ember szeretetét.

. núsága szerint Greguss d o m á n y l alapelvet. Külföl- Ezek alapján szokott be-professzor nem azért volt jo d r t n e r e d e t l ötletnek, megvl- szélni három nagy földi kin-pedagógus, mert ííiu kora- t a t ó f f r a , szakkönyvekben köz- cséről: a tudásról, a szere-ban az egykori Magvaror- ] é s r e m é l t ó tudományos hl- tétről és az egészségről. A szagon lehetséges összes pe- p o t ó z i s n a k tartották és tart- Kossuth-díjjal, munkaér-dagógust oklevelet (tanítói, j á k I t t h o n többször akarták demrendekkel kitüntetett polgári iskolai tonári. ko- f e , é t v e n n l é r t < , . D e M n z tudós majdnem 00 évesen zépiskolai tanari, tanitükép- ' , , , f r t a ezt a k ö n w e t Örök zö intézeti tanári oklevelet) Életemet elolvassa. érezni megszerezte, hanem azért, fogja, hogy írójának mindig d é k k a l A Tankönyvkiadó mert hatni tudott tanítvá- s z i i á r d a n helyén ült a feje, adta ki, de nemcsak az if-

Mert r á t ud t a^han - ^ n é m j h a j l é k o n y s á K g a l a jóságnak és a biológus ta-konfiiktusokat jobbari elke- móroknak szolgál okulásul,

hanem mindenkinek, akik hisznek a munka országot.

Miben, mennyiben eVcöte. s z o c ia l izmust épitő ereiében, lezett tudói Greguss Pál? Könyvében leírja, hogy tör-ténelmi sorsfordulókban gazdag századunkban mln-

golni őket a felismerés, majd a tudás örömére. Gre. guss Pál abban a század- rülhette volna, eleji légkörben nőtt fel narv pedagógussá, amikor ha-zánkban a cselekvő oktatás, a munkára nevelés volt a pedagógia modern áramlata. Az ő érdeme nemcsak az,

Dr. Simoncsles Pál

Hanglemezek a múzeumlépcsőkön

Egy érdeket klub kuriózumai Már az Új otthonukban, az ízlésesen berendezett Ká-

rász utcai TIT-klubban beszélgettünk a szegedi hanglemez-kedvelők klubjának két vezetőjével, dr. Keszthelyi Bélával és dr. Szüts Istvánnal. Közel húsz éve kezdődött, a szán-dák szívből jött. Szinte a semmiből indultak, de töretlen hittel bíztak Szeged és a megye zenei életének feltámasz-tásában.

— 1947-ben, a háború után dolata is így született meg. kezdtük. Sem színházi elő- Pál Tamás karnagy jött adás, sem zenekar, semmifé- egyszer hozzám, van-e vala-la nyilvános zenei élet nem mi érdekesség a gyűjtemé-volt akkor még — kezdte a nyemben. Ezt ajánlottam ne-beszélgetést dr. Keszthelyi ki. többek között Meghall-Béla, a klub vezetője. — g a t t u k . . . Egy-két zenét szerető és mi- — A z őszi szegedi opera- | nimális komoly zenei lemez- idényben műsorra tűzött An- ahol végighallgattam Beriu-

olyanok, akik hasznosítható „gyöngyszemekért" — moso-lyog Keszthelyi doktor. — Így szereztem be DECCA-és RCA-felvótelein az Aida öt különböző változatot, ü t korszak karmesterével és éne-keseivel — nem egy opera-énekesünk hallgatta végig stúdiumként ezeket lakáso-mon —, különböző felfogás-ban. Salzburgban vettem meg a gregoriénzene más-más stí-luskorszakait bemutató leme-zeket. Washingtonban elmen-tem a Kennedy Centerbe,

zel rendelkező társammal na Bolena feltámasztása ls szinte belső kényszert érez- hasonló módon történik. Rit-tünk, hogy valami módon kán játszott Donizetti-darab megindítsuk a vérkeringést édekelte a rendezőt és a ze-Szegeden. A Közalkalmazot- nészeket. nagyon örülünk, több kiadós ebéd és egyéb tak Szakszervezete adott ott- hogy gyűjteményünk értékes szórakozás helyett, hont először nekünk, majd darabja új ra közkinccsé le-Bálint Alajos, az akkori mú- het. Utoljára a Milánói Sca-zeumigazgató biztosította, j a tűzte műsorára 1957-ben; hogy a múzeum lépcsőin Caflasszal. Ez a lemez ka- ^ ^ H H ^ P nyilvános hanglemezesteket lózfelvétel — mondja Szüts vagy 'szűk csaladi körijén át-rendezzünk. Ennek hamaro- doktor —, ami annyit jelent, vezzük a lemezről, szalagról san hire m e n t Hetvennyol- hogy nem a Cetra-cég, vagy áradó szépségeket — mondta cas fordulatú, 4—5 perces az RCA-cég szabadalmaztatta, Szüts doktor. — A gyűjte-régi lemezekről „közvetítet- hanem úgynevezett maszek- mény bármelyik darabja bár-tük" a koncerteket Már felvétel. Persze azóta már ki számára meghallgatható a

tein: Kennedy miséjét, ami az örök béke óhajánuk mo-dern zenéje. Rögtön meg is vettem a teljes anyagát —

— Mint a klub felhívásá-ban is jeleztük, nem az a célunk, hogy üvegbura alatt tartogassuk ritka értékeinket,

klubfoglalkozásokoa Április-ban például Mascagni: Fritz

olyan népszerűek voltunk, hivatalosan szabadalmazott, hogy a hídon áthaladó villa- Olyan ritkaság is birtokunk-mosvezetők igyekeztek mi- ban van, mint Puccini: Edgár barátunk című operáját hall-nél halkabban, csöngetés nél- című operájának teljes anya- gattuk. Szerepelt még a prog-kül áthaladni, hogy ne za- ga. Ez világszerte is ritkán ramban olyan ritkaság is, varjak -a zenehallgatást. Tu- hallható, tudomásunk szerint mint Leoncavallo: Bohémek lajdonképpen ez jelentette a a Magyar Rádió sem sugá- és Rossini: Hamupipőke cf-hangversenyéletet Szegeden, rozta. Vagy az olyan ritka- mű operája, Sztravinszkij: akkor. Később a bölcsészkar ságokat, mint Verdi korai Miséje, vagy karmesterport-épületében kaptunk otthont, művei.

— Mlnt kis gimnazista vol-tam tanúja ennek a nehéz, de szép korszaknak — veszi át a szót dr. Szüts István. — Emlékszem, innen-onnan be-szerzett alkatrészekből készí-tettünk lejátszó készüléket. Később saját pénzen vettünk egy Supraphont. Philips-1. Ma viszont a legmodernebb készülékekkel rendelkezünk, s mintegy ötezer lemezzel •

— Igen. értékben talán nem is lehet így kifejezni — veszi vissza a szót dr. Keszt-helyi Béla. — Hiszen nem-csak anyagiakról van szó. De érdekességképpen el-mondhatom: a technikai fel-szerelés plusz lemezanyag egy balatoni villával és hoz-zá egy kocsival ér fel. Ne-kem ez a Balaton, az éle-lem gyönyörűsége — a mun-kám mellett. És az az öröm, hogy a ritka gyűjteményemet közkinccsé tehetem. Munz Károly városi t i tkár támo-gatásával a TIT-klubban kap-tunk ú j otthont, tavaly már-ciustól. Az első előadást és lemezhallgatást már telt ház fogadta. Programunkban rendszeresen szerepelnek olyan lemezek, amelyeket Magyarországon még nem hallottak, vagy csak ritkán kerül az operaszínpadokra, tgy az ősbemutatók akkori felvételei, melyek aztán a ho-mályba vesztek, mindaddig, míg új ra fel nem fedezték azokat. A Szegeden előadott Johanna bemutatásénak gon-

—- Van, aki zöldalma szap-

ré Mravinszkijről. Ha vala-melyik klub vagy üzem igényli előadásainkat, a TIT

panért. van aki a mesélés szervezésében szívesen elme-öröméért látogat külföldre, S y ü n k . . . de szép számmal vagyunk Kelemen Zoltán

híven, talán származása ad-ta ösztönéből, helyesen fog-

ként a növénytanra, minden oktatási szinten, később még az egyetemen ls alkalmazta lalt állást. Az Idősebb tér-és propagálta. Ma ls meg- mészettudósok között az el-szívlelendő egyik. 50 évvel kötelezettség ri tkán szokott ezelőttről származó tézise: munkára csak munkával le-

direkt politikai síkon meg-nyilvánulni. Greguss Pál

Négyszáz éves egyetem Több mint 16 ezer hall- Jógiénak a tanulmányozása,

gató tanul a négyszáz éves Az egyetem egyre fellődik. vilniusi egyetem falai kö- Az új épületek mellett fel-zött. Az elsajátítandó szak- új í t ják a • régi oktatókomp-mák közül kiemelkedik a lexumokat ls. Ezekhez tartó-

a S n ^ e t n e f f ^ n i z ' k a Og.nszkii-kápoL Iógiának. a valószinűségszá- ős a Szent János temp-mi tatnak és a gasztroentero- lom te-

Vízi erőművek tervezése Tusino, kisváros Moszkva valamint már szabályozott

mellett. Itt működik a és energiát szolgáltató fo-Szovjetunió egyik legna- lyók kicsinyített makett jei gyobb tudományos kutató- találhatók. Gipszből. ce-intézménye, a Sz. Zsuk ne- mentből és más építőanya-vét viselő Gidroprojekt ku- gokból készítik el a villamos tató bázisa. Az Intézet mun- erőművek zárógátjait, ponto-katársai kutatómunkát foly- san követve a meder és a tatnak, vízi erőműveket ter- partvonal ra jzola tá t A mo-veznek és vizsgálnak, vala- delieket különféle terhelés-mint szárazföldi építménye- nek alávetve, előrejelezhető ket, csatornákat és más lé- a természetes viszonyok közt tesitményeket is — a víz- felépítendő gátak várható készletek komplex kihaszná- viselkedése, megállapítható, lása érdekében Az utóbbi hogy elég szilárdak-e a víz-években atomerőművek ter- nyomás és a szeizmikus vezésével és építésével ősz- igénybevétel eltűréséhez, 'szefüggő munkákkal ls fog- Tanulmányozzák az építő-. . anyagok összetételét ls, az laikoznak. épülő objektumok optimális

A Gidroprojekt kuta tóbá. megbízhatósága, élettartama zisán épülő vízi erőművek, és fagyállósága érdekében.

Újjászületik Nyugati pályaudvar

A pest—vári vasútvonal egykori indóháza a múlt szá-zad hetvenes éveiben telje-sen átépült, megszületett a

leemelte a régi tartókat é l emelte helyükre az újakat . Ezt a munkát egy év alatt végezték el. A munkálatokat

XIX. század egyik legszebb összehangolták a Marx téren hazai műszaki alkotása: -a Nyugati pályaudvar. Vas-szerkezetét a híres francia mérnök, Gustave Eiffel iro-dájában tervezték. 1874—77. között épült fel a gyorsan fejlődő fővárosban az első igazi nagy pályaudvar (a Ke-letit néhány évvel későbben építették), és 100 évig az eredeti vasszerkezet tartotta a csarnok hatalmas tetőzetét Több mint 80 évig gőzmoz-donyok füst je marta az acél t amelyen végül is győzött az idő: évről évre gyorsabban rozsdásodott, fáradt az anyag.

folyó metróépítéssel, a pá-lyaudvar alatt keresztben egy utasaluljárót is építettek.

A tetőszerkezet építése a befejezéséhez közeledik. A csarnok óriási függönyfalán már az üvegezők dolgoznak, az ü j szerkezetet festik, tisz-togatják. A tetőn a bádogo-sok kalapácsa csattog, és né-hány hónap múlva, decem-ber 17-én begördül az első vonat a Nyugati pályaudvar új csarnokába.

A régi öt vágány helyett csak négy létesül, a szeles.

A MAV egy korszerű, mo- biztonságos peronok a ké-dern pályaudvar tervét ve-tette fel, de a Fővárosi Ta-nács és az Országos Műem-lékfelügyelőség (a Nyugati pályaudvar 1952 óta ipari műemlék) úgy döntött, hogy eredeti formájában kell fel-

nyelmesebb le- és felszállást biztosítják. A munka ezzel még nem ér véget. Ha a metró elkészül, az említett aluljáró egy föld alatti pénz-tárcsarnokba nyílik majd.

újí tani a csarnok tetőszerke- a m e l y r é s z e l e s z a Marx téri aluljáró-rendszernek.

Az elavult, régi pénztárak, folyosók teljes felújítása még két évet vesz igénybe. Jövő-re a Lenin körúti homlokza-tot új í t ják f e l

B . L

» t é t A legfőbb gondot az okoz-

ta. hogy nem akadt az or-szágban egyetlen vállalat sem. amely vállalkozott vol-na a hatalmas acél főtartók gyártására. Az idő sürgetet t a csarnokban sebtében felál-lított, ideiglenes perontetők nem adtak elég védelmet az utasoknak. Végül a MAV Szombathelyi Járműjaví tója pácsonyi üzemének feladata lett az acél főtartók gyártá-sa. A munkások és mérnö-kök összefogása számtalan akadályon győzött: az erede-tiekhez megtévesztésig ha-sofiló. de sokkal nagyobb te-herbírású főtartók millimé-teres pontossággal, határidő-re elkészültek. Felépült a to-ronydaru, amely egyenként

Vitorlázó-repülő-szerviz Az MHSZ budaörsi repü-

lőterén dolgozik a szövetség legnagyobb repülőgép-javíió részlege. Itt végzik az MHSZ valamennyi vitorlázó repülő-gép típusán a nagyjavításo-kat ta.