Gyulladás (akut fázis reakció) és fertőzés
description
Transcript of Gyulladás (akut fázis reakció) és fertőzés
Gyulladás (akut fázis reakció) és fertőzés
Dr. Falus András egyetemi tanár
2005. április 11.
AKUT FÁZIS REAKCIÓ, AKUT FÁZIS FEHÉRJÉK
Tűz- ……….és a gyújtogatók
Tűzoltás- ……….és az oltóanyagok
Riasztás…. az alarm rendszer
Helyi gyulladás
Az akut gyulladás (szisztémás akut fázis reakció)
• Természetes immunválasz egyik mechanizmusa • Univerzálisan bekövetkezik szövetsérülés után• Feladata
– a nekrotikus és fertőzött szöveti területek elhatárolása– a fertőző agens eliminációja– hemostasis – a regeneráció inicializálása– a krónikus gyulladás gátlása
• Mechanizmusa– (gyulladásos) mediátor (citokinek, eikozanoidok,
oxidatív gyökök) kaszkád okozta gyulladásos sejtek (MF, GC) aktiváció és infiltráció (extravazáció).
VELESZÜLETETT SZERZETT („innate”) („adaptive”)
nem antigén-specifikus antigénspecifikus
nincs memóriája memóriával rendelkezik
azonnal működik latenciája van
lineárisan erősített exponenciálisan erősített
„Tűz”:
fertőzés (bakteriális-LPS, vírus..)
kémiai hatások (sav, lúg, oxidáció-égés..)
necrosis-égés
radioaktív sugárzás, aktív gyökök
tumorintenzív lokális immunreakciósúlyos metabolikus zavar
EXOGÉN
ENDOGÉN
„„Riasztás”Riasztás”
makrofág
endotel
fibroblaszt
keratinocita
T sejt
TESTSZERTE ELŐFORDULÓ
SEJTEK
IL-6
IL-1TNFIFN***
„Tűzoltóság-1”
MÁJ
„Tűzoltóság-2”
HYPOTHALAMUS- HYPOPHYSIS- MELLÉKVESE
IL-6
TNF-alfa
IL-11LIF
Oncostatin-MCNTFIFN
IL-1
ACTH
glukokortikoidok
AKUT FAZIS FEHERJEK
májsejt
PERMISSZIV FAKTOR
HT-HP-ADR
Akut- fázis fehérjék
proteáz inhibitorok 2makroglobulinantitripszin
komplement C3, B faktor, C1inhib
véralvadási fehérjék fibrinogén
opszoninek C3, CRP, SAA SAP mannán kötő lektin
Immunválaszt C3, SAP, prot.inhibmódosító fehérjék
Gyökfogók albumin, SAA, coeruloplazmin
Akut- fázis fehérjék
emelkedés csökkenés
C3, Bf, coeruloplazmin –1.5-2X
1antitripszin, haptoglobulin, 2-4 X fibrinogén
C1inhibitor- 6-8X
CRP, SAA -100- 1000X !!!!!
transzferrin,albumin, fibronektin 0.4- 0.6 X
„Tűzoltóság-2”
gyulladásgátlás
IL-6 +
IL-6 +
IL-6 +
kiváltó ingerek baktérium (endotoxin)
virusszövet elhaláségés, stress
jelzorendszer
máj akut fázis reakció
citokinek (IL-6, TNF, IL-1LIF, IL-11)
sejtek (makrophag, endothelkeratinocyta, fibroblast)
hemosztázisgyökfogók
komplementantiproteázok
akut fázis fehérjék
Fertözés LPS
MACROPHAGOK
ENDOTHEL SEJTEK
KERATINOCYTAK
FIBROBLASTOK
* *** **
HEPATOCYTAK
NEUROENDOKRINSEJTEK
Akut fázis fehérjék
ACTH, kortizol
IL-6, stb.
IL-6, stb.
elimináció
gyulladásgátló
hatás
AFR
A fertőzés immunológia alapjai
az infectológia tárgya fertőzés mint interakció az immunrendszerválasza:
bakteriálisparazitavírus ellen
túlélési stratégiák
Mire jó az immunválasz?
Védekezés a külső és belső „paraziták” ellen
Külső paraziták: mikróbák
Belső paraziták: daganatsejtek
A fertőzések terjedésének okai- az infectológia növekvő jelentősége
Anti-mikrobiális szerek - evolúciós nyomás, rezisztens törzsek terjedése
Immunhiányok, immunszuppresszív terápiák- in vivo „kisérleti telep”
Civilizációs környezet- légkondicionálás- - új ipari ökológiai viszonyok
Új etiológiai megközelitések: Staphylococcus-osteomyelitisHelicobacter p.- ulcusChlamydia, CMV- infarctus
A következő 20-30 év sztárfoglalkozása: molekuláris infectológus, epidemiológus genomikai, bioinformatikai háttérrel
A fertőző mikróba hatásának lokalizációja
Anti- bakteriális immunválasz
„extracelluláris” bakteriális hatás: károsító hatás: toxinok
„intracelluláris” bakteriális hatás: károsító hatás: sejten belüli
BAKTÉRIUMOK
szénhidrátantigén
B ly antitest neutralizáció
opszonizációfagocitózis
komplementaktiváció
baktériumlizis
gyulladás
C3b opszonizációfagocitózis
citokinek
IFN
TNF
antitest válasz
aktivációfagocitózis
killing
gyulladásCD4+ Th
antigén
bemutatásfeldolgozás
T-independens
T-dependens
Extracellulárisan ható baktériumok
aktiváltmacrophag
litikus enzimek
O gyökök
MACR
NK
CD4+NK1.1.
Th1
Th2
+-
IL-12
IL-12
IL-4
IFN
IL-10
Intracelluláris baktériumok
Anti- parazita immunválasz
Aktivált
macrophag
eosinophil
gr
B ly
Th1
Th2
NK
O-függö killing
kationos fehérjék
IgE
fagocitózis
T sejtek
Anti- virális immunválasz
nem-litikus
viruslizist okozó
virus
CD8+ CTLkiller
CD4+ effektor
TNFIFN
aktiváltmakrofág
IFN
antitest
IL-12
pf gz
NK
Facialis sarcoidosis
AIDS
Cysts of Pneumocystis carinii
World estimates of the HIV & AIDS epidemics at the end of 2004Total number of AIDS deaths between 1981 and the end of 2003: 20 million.
Number of people living with HIV/AIDS in 2004
Estimate* Range*
Total 39.4 35.9-44.3
Adults 37.2 33.8-41.7
Women 17.6 16.3-19.5
Children <15 2.2 2.0-2.6
People newly infected with HIV in 2004 Estimate* Range*
Total 4.9 4.3-6.4
Adults 4.3 3.7-5.7
Children <15 0.64 0.57-0.75
AIDS deaths in 2004 Estimate* Range*
Total 3.1 2.8-3.5
Adults 2.6 2.3-2.9
Children <15 0.51 0.46-0.60
* millions
Túlélési „trükkök” a mikróbáknál- I.
HLA mimikri Klebsiella- HLA-B27HIV-HLA..adenovirusok-
Szöveti keresztreakciók Streptococcus- szívizom, vese Mycobacterium- hősokkfehérjék, pl. izület malaria- thymosin
Komplement kölcsönhatások Leishmania CR1, CR3 használatTrypanosoma- DAF hatásEBV- CR2 használat
Szérumfehérje-köpeny Streptococcus- IgAStaphylococcus- IgGHaemophilus- fibrinogén
Túlélési „trükkök” a mikróbáknál- II.
IgA bontó proteáz Streptococcus, Neisseria, Haemophilus
anti-kemotaktikus faktor Bordatella
antigenikus variancia adeno-, influenza-, HIV vírusok
MHC expresszió gátlás adeno-, herpesvírusok
citokinhatás befolyásolása vaccinia, himlő, EBV
növekedési faktor szerű hatás vaccinia-, adeno-, papilloma vírusok
Fertőzés (bakterium,vírus)
nagyszámú- osztódás
terjedés-pl. vérárammal
sokféleség-mikroevolúció
becsapja az immunrendszert(pl. használja a receptorait)
immunreaktív sejtek
nagyszámú- osztódás
terjedés-”testszerte”+”homing”
sokféleség-”edzőtáborok”
ellentrükkök, „csiki-csuki” megoldások
HASONLÓSÁG AZ ELLENFELEK KÖZÖTT