GYERMEKIRODALMI LAP XLVII. ÉVFOLYAM 538. SZÁM 2003. FEBRUÁR

2

Tegnap délelõtt, amikor kijöttünk az iskolá-ból, rémséges dolog történt. Egy csapat fiú hó-golyózott. A hó most már vizes, ezért a hógo-lyó olyan kemény és nehéz, mint a kõ.

Sok ember jött-ment a járdán. – Hagyjátok abba, fiúk! – kiabált egy bácsi.Ebben a pillanatban a másik oldalról éles ki-

áltás hallatszott. Láttuk, hogy egy öregember-nek leesik a kalapja, õ maga megtántorodik, azarcához kapja a kezét.

Mindenfelõl odarohantak. Az öregembert aszemén találta el egy hógolyó. A gyerekekmenten szétspricceltek. Én a könyvesbolt elõttvártam a papára, aki bent volt. Láttam, hogy asebesült az az öreg tisztviselõ, aki a mi házunk-ban lakik, a negyedik emeleten. Az unoka-öccse is vele lakik. Azt is láttam, amint néhányosztálytársam odajön, és az emberek közé ve-gyül. Úgy tettek, mintha a kirakatokat néznék.Köztük volt Garrone, a szokásos kenyerével,Coretti, a kis kõmûves, Garoffi, a bélyeggyûjtõ.

Közben nagy tömeg gyûlt az öreg bácsi kö-ré, egy rendõr is volt ott. Az emberek ide-odarohangáltak, és kérdezõsködtek:

– Ki volt az? Mondjátok meg, ki tette! – és agyerekek kezét nézték, hogy kié havas.

Hallottam, hogy Garrone halkan azt mondjaGaroffinak:

– Menj, jelentkezz; gyávaság volna, ha en-gednéd, hogy mást gyanúsítsanak.

– Nem szándékosan csináltam! – felelte Ga-roffi; és úgy reszketett, mint a nyárfalevél.

– Az mindegy. Kötelességed, hogy szólj! –hajtogatta Garrone.

– Nem merek!– Szedd össze magad, veled megyek.A rendõr meg a többi ember egyre hango-

sabban kiáltozott:– A szemüvege belement a szemébe! Meg-

vakították! Gazemberek!Azt hittem, Garoffi menten összeesik.– Gyere – szólt rá Garrone határozottan –,

majd én megvédelek.A karját fogta; úgy támogatta, mint egy bete-

get. Az emberek nézték; s azonnal tudták,hogy mirõl van szó. Néhányan fölemelt ököllel

rohantak feléjük, de Garrone eléjük állt.– Tíz felnõtt menne egy gyerekre? – kiabálta.Erre az emberek visszahúzódtak, a tömeg

utat nyitott. A rendõr kézen fogta Garoffit; egyszáraztésztát árusító boltba vezette, ahová a se-besültet is bevitték. Az egy széken ült, és zseb-kendõt szorított a szemére.

– Nem szándékosan tettem! – habogta Ga-roffi, félholtan az ijedtségtõl. – Nem szándéko-san tettem!

– Térden állva kérj bocsánatot! – parancsol-tak rá az emberek, és a földre taszították.

Két erõs kar azonban talpra rántotta. Azigazgatónk volt, aki mindent látott. Határozotthangon kijelentette:

– Nem, emberek! Volt bátorsága, hogy jelent-kezzék; tehát nincs joguk, hogy megalázzák.

Nagy csönd lett.– Kérj bocsánatot! – szólt az igazgató úr

Garoffinak.Garoffi sírva fakadt, nem volt képes egy szót

se szólni. Átölelte az öregember térdét; az megtapogatózva kereste a gyerek fejét, és megsi-mogatta a haját.

– Na, te gyerek, menj haza! – mondták errea többiek.

Édesapám kivitt a tömegbõl, és már az ut-cán kérdezte:

– Enrico, volna-e bátorságod jelentkezni ha-sonló esetben?...

EDMONDO DE AMICIS

AA HHÓÓGGOOLLYYÓÓ

Részlet egy harmadik osztályos

olasz fiú naplójából

SZILÁGYI TOSA KATALIN rajza

Részlet, amelyben Dzsepettó apó életrekelt fabábuja, Pinokkió iskolába készül.

Csakhogy Dzsepettó szegény volt, mint atemplom egere, nem volt egy árva fityingjesem, amibõl ruhát vehetett volna a bábunak.Csinált hát neki ruhát tarka papirosból, cipõtfakéregbõl, sapkát kenyérbélbõl. De ábécés-könyv is kellene.

– Mi sem egyszerûbb. Az ember bemegy akönyvesboltba, és vesz – rikkantotta Pinokkió.

– És a pénzt honnét veszi hozzá? Nekemnincs – mondta a jó öreg szomorúan.

Erre elszomorodott Pinokkió is, bármilyenvidám fickó volt egyébként; mert az ínséget,ha igazi ínség, a gyerek is megérti.

– Várjunk csak – kiáltott föl hirtelen Dzse-pettó. Belebújt az ócska zekéjébe, és kiszaladta házból.

Nemsokára visszajött; hozta nagy örömmelaz ábécéskönyvet, a zekéje azonban nem voltsehol. Úgy jött meg, ingujjban, pedig odakintszitált a hó.

– Hol a zekéd, papa? – kérdezte Pinokkió.– Eladtam. Nagyon melegem volt benne.Pinokkió azonban rögtön megértette a dol-

got. Hálásan az öreg nyakába ugrott, és össze-

vissza csókolta.Mihelyt elállt a havazás, Pinokkió hóna alá

vágta a vadonatúj ábécéskönyvet, és útnak in-dult az iskolába. Útközben ábrándozni kezdett.„Ma megtanulok olvasni az iskolában. Holnapmegtanulok írni, holnapután számolni. Ami-lyen elmés vagyok, egykettõre sok pénzt fogokkeresni; mindjárt az elsõ keresetembõl gyö-nyörû posztózekét csináltatok a papámnak.Dehogyis posztót! Aranyból, ezüstbõl lesz,gyémántgombokkal. Ennyit igazán megér-demel tõlem; ingre vetkezett a rút hidegben,csak hogy nekem könyvet vehessen.

Így tûnõdött, de egyszerre mit hallott? Síp-szót, dobszót, dudaszót. Megállt, fülelni kez-dett. „Miféle zenebona lehet ez? Kár, hogy is-kolába kell mennem, különben...”

Csak állt ott habozva. Mitévõ legyen: az is-kolába menjen-e, vagy amoda, a dudaszóhoz?„Ma inkább dudát hallgatok, iskolába majdholnap megyek – döntötte el.”

Futásnak eredt. Csakhamar a térre ért. Kö-zepén bódé, tarkára festve. Abba tolongott be-fele a rengeteg nép.

– Miféle bódé ez? – kérdezte Pinokkió egyfalubeli fiútól.

– Olvasd el a plakátot, abból megtudod – fe-lelte a fiú.

– Elolvasnám, ha tudnám.– Szép kis tinó vagy, mondhatom! Hát akkor

elolvasom neked én: Nagy Bábszínház.– Mennyi a bemenet?– Négy krajcár.– Eladom neked négy krajcárért a kabátomat.– Sokra megyek egy papírkabáttal! Ha meg-

ázom benne, le se kaparom többet a hátamról.– Akarod inkább a cipõmet?– Hogy begyújtsak vele?– Hát a sapkámért mit adnál?– Egy kenyérbél sapka! Még lerágnák a fe-

jemrõl az egerek!Pinokkió topogott, feszengett, aztán kibökte:– Az ábécéskönyvemért adnál négy krajcárt?– Gyerek gyerektõl nem vásárol – mondta a

fiú, és hátat fordított.De volt ott a közelükben egy ószeres, az

nyomban jelentkezett.– Négy krajcárért megveszem! – kiáltotta.Máris számolta a pénzt, máris vitte a köny-

vet. Szegény Dzsepettó közben ingujjban di-dergett, csak azért, hogy ábécéskönyve legyena csemetéjének!

3

CARLO COLLODI

PPIINNOOKKKKIIÓÓ

RÓNAY GYÖRGY fordítása

4

Ha a múltat firtatjuk, 3000 évet kellvisszautaznunk. Ekkor vetették meglábukat Itáliában az etruszkok. El-pusztult kultúrájukat csak mívesbronzszobraik, ötvösmunkáik õrzik.

Ti csak olvastok a tûzhá-

Kr.e. 753-ban alapították Rómát,amely a világhódító Római Bi-rodalom szíve volt: – Minden útRómába vezet – mondták az ókorban. Ezekbõl akövezett utakból, hidakból, vízvezetékekbõl, aré-nákból, palotákból és szobrokból sok megma-radt Rómában és szerte a birodalomban. Demaga a latin nép és nyelv ma már nem él.Helyét az olasz vette át.

A magyarok

régen taljánok-

nak is hívták

az olaszokat.

Honnan ered

e név?

nyókról, az olasz gyerekek három mûködõ vulkánt is megnézhet-nek: az Etnát, a Vezúvot, a Strombolit. A Vezúv Kr. u. 79-ben láva-és hamuesõvel pillanatok alatt betemette, s e kõsírban máig meg-õrizte az ókori Pompej gazdag kultúráját. Színes mozaik falak köztõrt álló katona, alvó fiú, szaladó kutya, a tûzhelyen rotyogó ebéd –mindez kõvé válva õriz egy 1924 évvel ezelõtti tragikus pillanatot.

Farsang van! Álarcot fel,carissimi amici, és vegyüljünkel a velencei karnevál forga-tagában. Hiszen épp e világ-hírû utcai-vízi dínomdánommiatt érkeztünk februárban

Milyen más itt a tél, a nyár, a táj, az emberek,mint északon! A csizma alakú félszigetet a Földkö-zi-tenger és a mediterrán napfény simogatja, s ezaz O, sole mio nemcsak barnábbra árnyalja az ola-szok bõrét, haját, szemét, mint az északi népekét,hanem felpezsdíti vérüket, megnyitja szívüket. Azolaszoknak ami szívükön, a szájukon. Dallamosnyelvükön gyönyörûen énekelnek (Hallottátok Pa-varottit?), sokat kiabálnak, szenvedélyesen szeret-nek (ezért oly gazdag a mûvészetük), és kérlelhe-tetlenül gyûlölnek (ezért gyilkol annyit titkos szer-vezetük, a Maffia).

OLASZ-ORSZÁGBA.

A festõi tájban mûvészetükrõl, épületeikrõl,egyetemükrõl híres városok egész sora hívo-

gat: Milano, Torino, Padova, Génova,Bologna, Nápoly.

Ilyen volt a firenzei arany-forint, amely a magyar forint-nak is névadója.

Firenzét évszázadokon át a Medicicsalád kormányozta. PártolásukkalFirenzében született meg, s virág-zott egész Olaszországban, majdEurópában a reneszánsz mûvészet,

a humanista gondolkodás.

A középkorban és areneszánsz idejéngazdag kereskedõvá-rosok, városállamokvirágoztak Itália föld-jén. Hajóik drágakõ-vel, prémmel, selyem-mel, fûszerekkel meg-rakottan tértek visszaTávol-Keletrõl.

Marco Polo városa, Velence 118 pici szigetre épült. A házakfacölöpökön állnak – amelyek sajnos évente több centimétertsüllyednek, az utcákon tengervíz csobog – amely kikezdi a leg-keményebb márványt is. De a februári karnevál idejére Velen-ce feledi gondjait. A gondolások szerenádot énekelnek, a tu-risták a Szent Márk téren galambot etetnek, a dózse palotáját,a bazilikát, a 400hidat csodálják.

Tévedésbõl – világhírnév: a túl csúszós talajra épült pisaiferde torony mágnesként vonzza a turistákat, de hasznáravált Galileinek is, aki itt próbálta ki a gravitáció törvényét.

Mennyi torony, kupola! Azolaszok nemcsak imájukkal ko-pogtatnak az ég kapuján.

Mirõl híres

Verona, Assisi,

Carrara?

5

6

LÁSZLÓ NOÉMI

LA COMMEDIA

Róma hét dombja, ahol együtt éltrabszolga, császár, tudós, gladiátor,ahonnan törvény hangja szól és harci zaj,és zsoltár zeng a szent bazilikából,Firenze dómja, Génova ezüstje,Velence fûszerrel rakott hajóhada,virágfüzérek és dalos csatákés becsvágyó Cesare Borgiaés Raffaello földöntúli fényeangyali arcon és palástszegélyenés rakoncátlan MichelangeloGyula pápa színe elõtt kevélyen és alkonyatkor trillák, áriák,álommesék finoman szõtt sorokban,nagy nyugalomban minden égbe száll,akár a füst, ha a gyertya kilobban.

Ez itt Michelangelo Dávid-szobra, de õ festette a Sixtus-kápolna freskóit, s õ tervezte avilág legnagyobb katolikustemplomának, a Szent Péter-bazilikának a kupoláját is.

Azt tudjátok, hogyLeonardo da Vinci fes-tette a Mona Lizát, deazt talán nem, hogy ze-nész, író és tudós feltaláló is volt.

Az olaszok buzgó katolikusok.Innen fakad család- és gyermek-szeretetük. Nem is fenyegeti õketa népességcsökkenés! Nagytisztelõi a Szûzanyának, szobrait, képeitajándékokkal halmozzák el. Csendes kolos-torokban és nyüzsgõ utcákon egyaránt talál-kozol szerzetesekkel, apácákkal.

Róma – az örök városévezredek kultúráját õrzi.A Colosseum az ókort, asok-sok palota, templom,szökõkút a reneszánszot,a barokkot, a zajos-színesforgatag pedig a jelenthozza eléd.

Róma nemcsak a mai Olaszország, hanem mindenrómai katolikus fõvárosa. 44 hektárnyi területén van avilág legkisebb független országa, a Vatikán. A pápaiállam mindössze néhány palota, kertek és templomok– mégis világhatalmat képvisel. II. János Pál a szere-tet és béke üzenetével és golyóálló pápamobillal érke-zik hívei közé a világ minden sarkába.

A történelmijátékok harco-sai, lovasaikorhû jelmez-

ben vitézkednek, s azegész város lelkesenünnepli õket.

Hogy hívták

Mátyás királyunk

olasz feleségét?

7

A középkori váro-sok szûk utcáin mo-torral lehet a legví-gabban cikázni.

Az olaszoknak nem-csak a nyelvük mu-zsikál. Egész lényükbõlzene árad. A kottaírást,a hangjegyek nevétGuido szerzetes dolgoz-ta ki. Olasz sok zeneiforma, mûfaj neve: fú-ga, opera, duó, szóló,ária, piano, fortissimo...Olasz a legnagyobb he-gedûkészítõ-mester,Stradivari, a legvirtuózabb hegedûs, Paganini ésa zeneszerzés óriásai: Corelli, Vivaldi, Monte-verdi, Rossini, Verdi, Puccini.

A Lancia, az AlfaRomeo, a Ferrari szá-munkra csak álom,de Fiátja sok erdélyiapukának van.

Mi a neveMilano híresoperájának?

Az olasz Riviérán könnyen vi-lághírességbe botolhatsz. Itt nya-ralnak film-, és sportcsillagok,hercegkisasszonyok, államfõk.

Híresen finom bo-raik mellé az ola-szok spagettit, ma-karónit, lazagnát, piz-zát esznek sok paradi-csommal, olajbogyóval.Tedd félre a kést! A kígyó-zó spagettivel csak a villaés a kanál tud elbánni.

Mindebbõl kóstolót kínálnektek László Bakk Anikónéni február 8-án reggel 9órakor a kolozsvári rádió

gyermekmûsorában.

Armani, Versace csak a leggazda-gabbaknak tervez ruhát, deaz olasz cipõk elárasztják avilágpiacot.

– Ciao, ragazzi!Olaszhonban is afiataloké a nyárieste és a korzó.

Keressétek a „lila”kérdéseket! A helyes

válaszok beküldõi me-séskönyvet nyernek.

Túláradó életere-

jüket az olaszok a

fociban is levezetik.

Hányban voltak

világbajnokok?

GIANNI RODARI meséi

AA HHAARRAANNGGOOKK HHÁÁBBOORRÚÚJJAA

Volt egyszer egy nagy-nagy,rettenetes háború, amelybennagyon sok katona harcolt éshalt meg. Bergengócia csapa-tai itt álltak, Burgungócia csa-patai a másik oldalon. Éjjel-nappal szóltak az ágyúk, száll-tak a lövedékek. De a háborúcsak nem akart véget érni.Bergengóciában már elfogyotta golyóbis, az ágyúk tövig kop-tak, és nem volt több bronz,hogy ágyút öntsenek.

A bergengóc hadak fõvezé-re, Dirrdurrbele Terringettevezérfõaltábornok elrendelte,hogy az ország összes tornyá-ból eresszék le a harangokat,olvasszák össze, és öntsenekegy hatalmas, rettenetes ágyút,amelyik egyetlen lövéssel le-gyõzi az ellenséget.

Elkészült a hatalmas, rette-netes ágyú: 99 vonat vitte ki a

csatatérre, 999 daru emelte,999.999 katona vonszolta. A ve-zérfõaltábornok elégedettendörzsölte a kezét:

– Ha az én ágyúm egyet lõ,az ellenség egyenest a holdbarepül!

A nagy pillanat elérkezett.Az ágyút, amelynél nagyobbatmég nem látott a világ, kilenc-venkilenc tüzér irányította aburgungócokra. Az egész ber-gengóc sereg vattát tömött afülébe, hogy a rettenetes rob-banás be ne szakítsa a dobhár-tyájukat. Dirrdurrbele Terrin-gette vezérfõaltábornok har-sány hangon vezényelt:

– Tûz!!!A fõ-fõtüzér megnyomott

egy gombot, és abban a szem-pillantásban – harangzúgás töl-tötte be a csatateret:

– Bim-bam! Bim-bam!A bergengóc katonák kivet-

ték fülükbõl a vattát, mert azthitték, rosszul hallanak.

Addigra már kilencvenki-lenc felõl hömpölygött a hatal-mas visszhang. Mintha Ber-

gengócia összes harangja egy-szerre szólalt volna meg.

Ekkor az ellenség felõl isóriási harangzúgás hallatszott:

– Bim-bam!!! Bim-bam!!!Mi történt?Semmi több, mint hogy bá-

ró Bumbum Mordizomadta vi-cenagygenerálisnak, a burgun-gócok fõvezérének ugyanaz azötlete támadt, és Burgungóciaösszes harangját beolvasztatta,hogy egy nagy-nagy, irtózatoságyút öntsenek belõle, ami-lyen még nem volt a világon.

– Bim!!! Bam!!! – zúgott abergengócok ágyúja.

– Bam!!! Bam!!! – dördült ráa burgungócoké.

Mindkét sereg katonái kiug-ráltak a sáncok mögül, egymásfelé futottak, összeölelkeztek,és boldogan rikkantották:

– Szól a harang! Ünnepel-jünk! Kitört a béke!

Dirrdurrbele Terringette ve-zérfõaltábornok és BumbumMordizomadta vicenagygene-rális rettenetes mérgében au-tóba ugrott, és a legnagyobbsebességgel hajtott messze-messze a csatatérrõl. Már azutolsó csepp benzinjük is elfo-gyott, de a harangok szava mégegyre a fülükben csengett.

TÓTFALUSI ISTVÁN fordítása

8 SZÉKELY GÉZA rajza

SANDRE PENNA

A TENGERTISZTA KÉKRÓNAY GYÖRGY fordítása

A tenger tiszta kék lenn.A tenger csupa béke.Felüvölt örömébena szív. És béke. Béke.

9

KKIICCSSII LLEESSZZEEKKSzörnyû dolog így kicsivé válni, a család nevetõ pillantásai kö-

zepette. Nekik ez tréfa, olyasmi, amitõl jókedvûek lesznek. Ami-kor az asztal már a fejemre nõ, simogatóvá, gyengéddé, szeretet-teljessé válnak. Az unokák szaladnak, hogy elõkészítsék a macs-

ka kosarát: nyilvánvalóan arrakészülnek, hogy ott rakjanakszámomra fészket. Gyöngédenfelemelnek a nyakamnál fogva,rátesznek az öreg, színehagyottpárnára, meghívják a barátokatés rokonokat, hogy élvezzék alátványt: a nagypapa a cicako-sárban van. És egyre kisebb le-szek. Most már becsukhatnakegy fiókba. Néhány hónap lefor-gása alatt már nem vagyok apa,nagyapa, tiszteletben álló szak-ember, hanem aprócska tárgy,amit sétáltatni lehet az asztalon,amikor éppen nem kapcsolják

be a televíziót. Nagyítóüveget vesznek elõ, hogy megtekintsékroppant kicsi körmeimet. Hamarosan egy gyufaskatulyában iselférek majd. Aztán valaki megtalálja az üres dobozt, és eldobja.

AA HHAALLAAKK– Vigyázz – mondja a nagy hal a kis halnak –, az ott egy ho-

rog. Nehogy bekapd!– Miért? – kérdezi a kis hal. – Két okból. Az elsõ, hogy ha bekapod, kihalásznak, behin-

tenek liszttel, megsütnek tepsiben, s megesznek salátalevéllel.– Jaj! Vagyis köszönöm szépen. Megmentetted az életemet.

És mi a másik ok?– A másik ok – mondja a nagy hal – az, hogy én akarlak

megenni.

AA LLÁÁNNCCA lánc szégyellte magát. „Tessék – gondolta –, mindenki kerül

engem, és igazuk is van: az emberek szeretik a szabadságot, ésgyûlölik a láncokat.”

Arra ment egy ember, megfogta a láncot, felmászott egy fára,egy erõs ágra ráerõsítette a lánc két végét, és hintát csinált belõle.

A lánc most arra szolgál, hogy annak az embernek a gyerekeita magasba repítse, és nagyon-nagyon boldog.

KARSAI LUCIA fordításai

SZA

BÓ

ZE

LM

IRA

rajz

ai

PAULUS UTSI

HÓBEDE ANNA fordítása

Felhõben lettél,szél hoz le onnan,fény jár nyomodban,hó, fehér, szép hó.

Hozol hideget,hozol örömet,vígság jár veled,hó, fehér, szép hó.

Apád vihar tán,szétszór szelekkel,Nap anyád vesz fel,hó, fehér, szép hó.

10

Vadászni ment az oroszlán. Hatalmas tövisbehágott. Megpróbálta kihúzni a fogával, de nemment.

Nagy keservesen kisántikált az erdõbõl arétre. Ott legeltette a pásztor a nyájat. Nagyonmegijedt, de az oroszlán csak a lábát emelgette.

A pásztor csakhamar megtalálta a hatalmastövist. Hozott egy fogót, kiszedte, majd kitiszto-gatta, és jóféle bárányfaggyúval meg is kene-gette a sebet.

Nem sokkal késõbb farkasok támadták mega nyájat. Több mint a felét elpusztították.

A király, akié a nyáj volt, iszonyúan meghara-gudott. Elítélte a szegény pásztort: kötözzék össze,tegyék ki arra az útra, amelyiken az oroszlánokszoktak a folyóra járni.

A nép a sövények mögé bújva leste, mi lesz.Látják, hogy jön egy oroszlán, megpillantja az

úton heverõ megkötözött embert, elbõdül, és ro-hanni kezd a zsákmány felé. De ahelyett, hogyrávetné magát, megnyalja a kezét, elszaggatjaköteleit, aztán körülnéz, megrázza a sörényét, ésfenyegetve iszonyút bõdül.

Fut a nép, s jelenti a dolgot a királynak. Jön akirály, s a pásztor így szól hozzá:

– Az oroszlán jótettért jóval fizetett nekem.Te igazságtalan voltál, s egy szavamba kerülne,hogy rád ugorjon, és ízekre szaggasson. De énmegkegyelmezek neked. Jót teszek veled, hogyeztán te is jóval fizess másoknak.

AZ OROSZLÁN

ÉS A PÁSZTORPHAEDRUS meséjét

RÓNAY GYÖRGY fordította

SOÓ ZÖLD MARGIT rajzai

KINCSET ÉRÕ,

DRÁGA CICÁKOlasz népmese;

VÉGH GYÖRGY fordítása

Élt valamikor régen Firen-zében egy szegény kereskedõ.Egyszer a kikötõben látja ám,hogy egy ember két pici cicát

be akar dobni a tengerbe. A ke-reskedõ elõvette a pénzeszacs-kóját. Egyetlen aranydukát voltbenne.

– Többet nem tudok adni ér-tük – mondotta –, de nagyonmegsajnáltam a két szerencsét-len jószágot.

Fogta a cicákat, és felszálltegy vitorlásra, amely távoli vi-

dékre hajózott. Néhány napmúlva csodás szigethez értek.Hatalmas bambuszépítményvolt a király palotája. A királymeghívta az idegeneket est-ebédre. Ezüsttálakon hordtákbe a sült fácánt, halat, banánt,kókuszdiót, narancsot. De ami-kor neki akartak látni, egerekszázai futottak elõ, és vágtattak

fel az asztalra.– Bizony – sóhajtott a király

–, hívatlan vendégeim is van-nak. Fele királyságomat oda-adnám annak, aki megszaba-dít ezektõl az átkozott ege-rektõl!

A kereskedõ egyet térült,kettõt fordult, hozta a cicá-

kat, s az egerek cincogvaszaladtak, ahányan voltak,annyi felé! Attól kezdve min-denki nyugodtan ebédelt akirály palotájában. A keres-kedõ hatalmas vagyonnaltért haza Firenzébe.

Volt egy fösvény barátja,aki úgy okoskodott, hogy ha

a kereskedõ két macskáért eny-nyi kincset kapott, akkor õ a va-gyonáért ezerszer annyit kap.

Megérkezett a szigetre, át-nyújtotta a királynak a pénzes-zacskókat. A király meghívta õtis egy pompás estebédre. Ha-talmas szerecsen jelent megegy vörös bársonypárnával,amin két kiscica szunyókált.

– A legdrágábbat adom ne-ked a pénzedért cserébe – szó-lalt meg a király. – Mert az énbirodalmamban ezek a cicákminden aranynál többet érnek!

A kereskedõ barátja mit te-hetett? Lógó orral, koldussze-gényen vitorlázott haza a kétkincset érõ cicával Firenzébe.

A PAPÍR ÉS A TINTA

Egy papírlap, aki társaival az íróasztalon feküdt,egy napon azt tapasztalta: teleírták mindenféle jellel.Egy, a lehetõ legfeketébb tintába mártott toll betûk-

kel és írásjelekkel borította be.– Ezt a megalázást

igazán elhagyhattad vol-na – mondta haragosan apapír a tintának. – Be-mocskolsz és örökre el-pusztítasz ezzel a pokolifeketeséggel.

– Nem úgy van az –felelte a tinta. – Én nembemocskoltalak, hanem

jeleket írtam rád. Ettõl te már nemcsak papírlap vagy,hanem üzenet is. Emberi gondolatot õrzöl, értékesírás lettél.

11

KOVÁCS ANDRÁS FERENC

PEPPINO PAVIANIOlasz állatmese

Itáliában, túlnan Pávián,Élt egy tudós galléros pávián.Úgy hívták, hogy Peppino Paviani,De nem volt benne semmi páviáni,S tömött nyakán bár bolhás volt a gallér,Kiválóbb lett, mint száz digó gavallér,Mert tudta: mért likas a makaróni,S hogy társaságban nyíltan vakarózniNem ildomos, ha viszket vádliján,Kivált, ha bölcs, ha tisztelt páviánS nagy színmûvész Peppino Paviani,Akit Fellini, Scola s TavianiIs sokra tart – de nagyzolni minek?Filmsztárja volt már Pasolininek,Betéve tudja Dantét és Boccacciót,S nem reccsennek rá többet:

„Hé, fogadj szót!”Hozzá hasonló nincs is páviánItáliában, túlnan Pávián,Mert õ mûvelt, cseppet se páviáni,S esztéta is: Dottore Paviani!Doktorrá tette Róma meg Bologna –Hát nem lehet bolháinak bolondja,Ki bölcselõ, ki mûértõ, ki váltigHallgatja Monteverdit és Vivaldit!Ki fölismeri Leonardót s Giottót,S nem téveszt össze egy kagylós rizottótRaffaellóval, mert õ PavianiProfesszor úr, nem holmi páviániJelenség, sõt: Firenze meg VelenceVendégtanára, nem veszett lelence!S becsülték is, bármerre vitte lába –Mért vágyna vissza feszt Eritreába?Bár szentigaz, hogy túlnan Pávián,Itáliában nincs a fán lián,S a talján nemzet sem túl páviáni!Töprenkedett Peppino PavianiFinom szivarját szíva pont tüdõre,S így szólt magához egy napon: „Te dõre!Hát nem megmondá már Szent Fábián,A pápa, hogy nem élhet páviánOlaszhonban – bármily pallérozottan,S tudósként sem bölccsé gallérozottan!”

Nos, így esett, hogy Doktor PavianiRádöbbent: sorsa mégis páviáni!...És visszatért a furcsa, habri, kábaMajmok honába, forró Afrikába,S ott Egyetemet alapított rögtön,Hol fõ tantárgy a majmolási ösztön –S mert ösztöndíjat osztott, páviánit,Tapsolták is Professzor Pavianit!Nem élt azóta ily bölcs páviánItáliában, túlnan Pávián!

LEONARDO DA VINCI meséitfordította TARBAY EDE

A KÕ ÉS A KOVAKÕ

Egy kõ, midõn egy napon a kovakõ rákoppintott,felháborodásában nagy sértetten így szólt:

– Mi nem jut eszedbe! Úgy látszik, összetévesztet-tél valakivel. Nem is ismerlek. Hagyj békén, én sembántottalak.

A kovakõ végigmérte,majd nevetve azt mondta:

– Ha egy kicsit is béke-tûrõ lennél, láthatnád, mi-lyen csodálatos dolgot mû-velek veled.

E szavak után a kõbölcs nyugalommal viseltemár a fájdalmat, amit üté-seivel a kovakõ okozott neki. Így született meg végüla csodás tûz, amely erejével oly sok mindenbenhasznos nekünk.

12

Itt születtemA helytörténet, a néprajz ko-

moly, felnõtt tudomány, de ti isbelekóstolhatok. Gyûjtsétekössze, amit tudni érdemesszülõhelyetekrõl, és rajzokkal,fényképekkel együtt küldjétekel Itt születtem rovatunknak.

Siménfalva székelyföldi község. A Nagykü-küllõbe ömlõ Fehér-Nyikó völgyében, Székely-udvarhelytõl 24 kilométerre, a Hargita hegységnyugati részén terül el.

Településünk az 1332-37-es pápai tized-jegyzékben Szentsimon néven szerepel. OrbánBalázs A Székelyföld leírásában így ír: „A kö-zépkori települést Benkõ Elek Semjén néven em-líti az 1566-ban János Zsigmond hadában résztvett tíz lófõ névsorában.”

Székely Mózes, aki rövid ideig Erdély feje-delme is volt, falunk szülötte. XVI. sz.-i kastélyáról jegyzékmaradt fenn. Az unitárius templomnak 1586-ban tornyotépíttetett, és harangot adományozott e körirattal: „Isten se-gedelmébõl 1585.”

Siménfalvát túlnyomótöbbségben székely magya-rok lakták a múltban is, mais. Földmûveléssel, állatte-nyésztéssel foglalkoznak.Minden idõben híres volt aszarvasmarha, különösen abikaborjúk tenyésztése.

Ma is élõ, régi húsvéti hagyományunk a hajnalozás. Anagyobb leányokhoz húsvét elsõ napjának éjjelén zeneszó-val vonulnak a legények. Köszöntõt mondanak, megtán-coltatják a ház nõ személyeit, és muzsikaszóval vonulnaktovább. A fiatalok szüreti bált, a felnõttek mûkedvelõ cso-portja farsangvégén kosarasbált rendez,amelyen nép-színmûveket ad-nak elõ. Szépekegyházi ün-nepeink is. Az unitárius templom mûem-

lék. A Borba-dombjának alsó tera-szán áll. 1808-1811 között épülta régi templom helyére.

Falunkban tizenhárom tanter-mes iskola, kultúrotthon, üzletek,orvosi rendelõ, cukrászda, vendég-lõ mûködik.

Bárgáci Vári Domi bácsitól meg-kérdezték, lesz-e esõ. Mire õ azt fe-lelte:

– Nem!Délután nagy esõ lett.– No, Domi bácsi, lett esõ!– Nem esõ volt, hanem felhõ-

szakadás!

Összegyûlt a falu fiataljamulatságra. Egész éjjel tán-coltak. Virradatra a muzsikáselfáradt, s azt mondta:

– Mënjetök haza, nagy égimeszelõk, látszik, hogy otthonnincs marhátok.

13

Írták és rajzoltáka siménfalvi I-IV.osztályosok Bá-lint Ilona, Jobb Il-dikó, Boda Csilla,Kerestély Emesetanítónõk segít-ségével.

Az elsõ iskola 1670-bõl, Apafi Mihály fejede-lem idejébõl való. Isko-lánkban I-VIII. osztály-ban magyar nyelven fo-lyik az oktatás. Tíz tan-terme, tornaterme, laboratóriuma, könyvtára, infor-matika terme, modern sportpályája van.

Iskolánk fennállásának 260. évfordulóján, 1993-ban vette fel Marosi Gergely nevét, aki Siménfalvánszületett 1832-ben. Kolozsváron, majd külföldi egye-temeken tanult, a székelykeresztúri Unitárius Kollé-gium igazgatója, Kriza János gyûjtõtársa, néprajzku-tató, pap, népnevelõ volt. Elve, amit egész életébenvallott: „Elvész a nép, mely tudomány nélkül való.”

Az 1910-es évek elején népis-kolákban tanították a kosárfonást.Ma a falu egyharmadának fõ fog-lalkozása ez a háziipar.

A legöregebb kosárfonó, IlonkaDomokos bácsi így mesél: „Én ebbeszülettem. Reggel felköltem, és ab-ba jártam: a vesszõt mögáztattam,s mikor neköm odalött az idõ, fog-tam neki. A régiek négy-öt féle ko-

sarat csináltak: gyümölcsöst, oválisat, kereket, fahordó kosarat.” Mavirágtartót, virágállványt, bú-tort, játékokat is készítenek.

Iskolánkban gazdag kulturális tevékenység folyik.Emlékezünk az aradi 13 vértanúra, március 15-ére,megünnepeljük a Mikulást, a karácsonyt, anyák nap-ját. Szüreti almabált, farsangi bált, januárban MarosiGergely próza- és mesemondó versenyt tartunk.

Az idén 27. alkalommal rendezzük meg a„Perefernum” honismeretivetélkedõt a község iskoláiközt. A vetélkedõ elindítójaH. Szabó Gyula, a Kriterionkönyvkiadó igazgatója, akiiskolánkban tanított. Aminta verseny neve is mutatja, amindenkori VIII. osztályo-sokat „feltarisznyáljuk” tud-nivalókkal, falunk történel-mével, nevezetességeivel.

Két siménfalvi le-gény Szentmiklósra jártvizitába. A szentmiklósilegények megdobáltákõket. Azt mondja azegyik siménfalvi:

– Gyere, fussunk, sha utolérnek, megver-jük õköt.

14

1. Gyûjtsetek balos szó-összetételeket, szólásokat,közmondásokat.

3. Minden sorba ugyanazt aszót kell beírnotok. Melyiket?

2. O és ó betûkkel kerekítsdszavakká a mássalhangzó-kat, és írj mondatot velük.Több helyes megoldás is van!

K_R_M, K_R_S, P_R, F_RR_K

Szólj, szám!

Ezúttal arra kérlek téged, kedves ma-

szatoló barátom, hogy egy történelmi

személyiséget rajzolj, fess le nekem,

akirõl olvastál, hallottál. Figyelj a

ruhájára, környezetére, hogy felismerhetõ

legyen. A példarajzokon Mátyás király

illetve Dobó István látható.

Maszat Mûvész

Novemberben népszokást kértem tõle-

tek. Sok szép rajz érkezett, amelyek közül

a kökényesdi Mezei Szabina (1); a csatószegi harmadikosok –

Szõke Róbert (2) és a szalárdi ötödikesek – Gergely Beáta (3)

rajzait sorsoltam ki.

Decemberi megfejtések: 1. Rájön a lényegre, helyesen, talá-lóan szól, cselekszik; Szeget kalapál. Szöget ütött a fejébe. Sá-ri kendõt szeg. A határt erdõ szegi. Alszeg, Felszeg sok falu-ban, de Csipkeszeg és Forrószeg csak Széken van. Az udvarszegében fenyõ õrködik. „Szöghaját megigazította.” (Arany) 2. pottyan, hallgatott, állandó, higgyétek, súllyal, hullámzott,guggol, érettségi, fellépett, alatt, parttalan, könnyeket; 3. A ra-konca a kocsi, a szán oldalait tartó, a rakományt támasztó rúd.A rakoncátlan szekeret nem lehetett rendesen megrakni, átvittértelemben: a rakoncátlan gyermeket nem lehet megnevelni.Hajdan két bakának egy cipón kellett osztoznia – becsülettel.Innen jön az átvitt jelentés: jóban-rosszban osztozó barátok. S ha mégis összevesztek, kenyértörésre került a sor, azaz sza-kítottak. Könyvjutalmat nyertek: Maxim Orsolya, Nagy-enyed, Magyarosi Júlia, Udvarfalva; a gyergyószentmiklósiSalamon Ernõ Líceum III. A osztálya. Gratulálunk!

Farsang idejéna könyvmo-lyok is jó-kedvûek,csupa vi-dám ol-vasnivaló-val mulat-nak. Az olasz csemegék közülCarlo Collodi Pinokkióját ajánljanektek Szász Emõke, Nagyvárad-ról, Blénesi Attila, Kállai GyulaGyergyószentmiklósról.

11

22

A SN Y IA T L A NA C S K A

Havonta3 díjat

sorsolunk ki!

Nag

y R

óber

t, Z

sibó

33

KönyvmolyKönyvmoly

Ha az aradiIrházi Boglárkakedvenc köny-vét, Az igazsá-gos Mátyást el-olvassátok, nem-csak jókat ka-cagtok, hanemigazszívûbb ésbölcsebb mo-lyok lesztek.

Jó olvasást kívánunk!

Kád

ár N

orbe

rt,

Ara

nyo

sege

rbeg

yTó

th B

rigi

tta

Nag

yvár

ad

Kovács Noémi,Csíkszereda

Havonta3 díjat

sorsolunk ki!

15

Régen az iskolában a balkezes gyerme-ket arra kényszerítették, hogy jobb kezévelírjon, pedig az épp olyan gyötrelmes voltszegénykének, mint a jobbkezesnek a balkéz használata.

Hogyan lett jobbkezes az ember? Azegyik feltevés szerint, amikor az emberekmég nem atombombát dobáltak egymásra,hanem szemtõl-szembe, becsületesen meg-vívtak, a pajzsukkal legfontosabbszervüket, a test bal oldalán levõszívet védték, jobb kezükkelfegyverüket forgatták.

Ez a feltevés nem számolazzal, hogy már az õsember isjobbkezes volt. Honnantudjuk ezt? Onnan, hogyõsünk „társbérlõjének”,a barlangi medvének akoponyáján rendszerintbal felõl ismerhetõk fel aszekerce nyomai.

A jobb- vagy balke-zesség öröklött tulaj-donság. A jobbkezessé-get a bal agyfélteke, abalkezességet pedig ajobb agyfélteke határoz-za meg. Tehát az, hogyki melyik kezét használ-ja, beidegzés kérdése. Mivel a jobb agyfélte-kénk egyben a térbeli tájékozódást is irányítja,

az olyan tevékenységek-ben, amelyekben a térbelitájékozódás fontos – példá-ul a vívásban, labdajáté-kokban, a képzõmûvészet-ben –, a balkezesség egye-nesen elõnyt jelent. A lab-darúgásban a bal láb épp-olyan elõnyt jelent, mint ví-vásban a bal kéz.

Balkezes híresség ami Petõfi Sándorunk, avilághódító Nagy Sándor,Julius Caesar, a bibliai Dá-vid. Leonardo da Vinci bal

kézzel festette remekmûveit éstükörírással írta naplóját. Ba-log volt Chaplin, a világhírû

komikus, az USA elnökei közülTruman, Ford, Reagan, Clinton, a

teniszcsillagok közül Mc Enroe,Connors, Navratilova és Szeles Mónika.

Bal lábbal kelt fel, kétbalkezes, balul ütöttki, baljós jelek, balsors, balítélet... Miért jelenta bal fél rosszat, „balszerencsét”? Valószínûlegazért, mert az emberek többségénél a bal kézés a bal láb ügyetlenebb.

�

�

BITAY ÉVA

FOGD A

„SZÉP” KEZEDDEL

Melyik nagy költõnk legismertebb versébenszerepel a balsors? Decemberi megfejtés: A Magas Tátrában

található Gerlahfalvi csúcs 2655 m, a Fogarasi-havasok Moldoveanul csúcsa 2544 méter ma-gas. Nyertesek: Tókos Bence, Székelyudvar-hely; Zolcsák Tamás, Szatmárnémeti; BartaHajnalka, Temesvár.

Forma 1-es verseny?Íme néhány gyorsaságirekord az állatvilágban:

Szitakötõ50 km/óra

Villásfarkú fecske 350 km/óra

Sólyom 200 km/óra

Fecske145 km/óra

Fogoly70 km/óra

LEVEGÕBEN,

SZÁRAZFÖLDÖN

Ki tudod betûzni ezt a

mondatot?

Próbáld leírni tükörírással

a nevedet.

Csontvári KosztkaTivadar önarcképe

KISKÓPÉHavonta3 díjatsorsolunk ki

!

Puskás Ferenc,az aranycsapat

gólkirálya

Gazella 96 km/óra

Gepárd 114 km/óra

Strucc 80 km/óra

Vitorlás hal109 km/óra

Kardhal90 km/óra

Bálna50 km/óra

Cápa50 km/óra VÍZBEN

Nyúl 72 km/óra

16

TTAALLÁÁLLDD KKII!!

– Pistike, ezen a héten márötödször késel el az iskolából.Mit jelentsen ez?

– Szerintem azt, tanító nénikérem, hogy ma péntek van...

�– Marci, mit látsz a fejed fö-

lött, amikor szép idõ van?– Kék eget, napot.– És amikor rossz idõ van?– Esernyõt.

�– Feri, tegnap a tanítás ideje

alatt a parkban láttalak, egy famögött. Magyarázatot kérek!

– Hát, tanár úr, kérem, túl vé-kony volt a fa...

�– Az én szomszédom egyál-

talán nem jó háziasszony –pletykál Kati néni.

– Mibõl gondolja?– Bármikor megyek valamit

kölcsönkérni, azt mondja, hogynincs.

�– Sárika, hogyan osztanál el

15 almát 7 gyerek között?– Lekvárt fõznék belõle!

�A csiga mászni kezd a cse-

resznyefa törzsén.– Hova mászol – kérdik tõle a

madarak –, hiszen még nincscseresznye!

– Most nincs, de mire felérek,éppen megérik!

�– Mi az: feldobják, de soha-

sem esik le?– A tetõfedõ reggelije.

�– Hogy hívják a lábatlan

kutyát?– Mindegy. Úgysem jön oda.

�

HAHOTA☺ ☺

Csatári Dóra, Kolozsvár: olvasd sorba akezdõbetûket – ezt szeretem legjobban aziskolában.

�

1

2

3

4

5

6

7

8

1

2

3

4 NY5

6

7

Szabó-SebõkElõd, Kovászna: feb-ruári mulatság.

1. Farkascsapat 2.Ékszer készül belõle3. Nem jó 4. Nem kö-vér 5. English – ma-gyarul 6. Fekete bõrûember 7. Vékony ág

�

György Zsuzsa,Csíkverebes: pad-társam neve. Mindenszóból a megfelelõszámú betût olvasd.

�

Tuzson Róbert,Bereck: kutyám ne-ve. 1. Erdõben terem2. Szaglószerved 3.Télen alszik, a bundá-ja barna 4. Cirkuszinevettetõ 5. Kisgye-rekek „munkahelye”6. Tyúkfióka

�

Németh Noémi,Kovászna: kedvencünnepségem.

1. Zárat nyitunk ve-le 2. Ház „szeme” 3.Ravasz állat 4. Biztat5. Tavaszi gyümölcs6. Öltögetõ 7. Alvásközben látjuk 8. Patásháziállatok

�

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

Tökbandi Andrea, Kovászna: egy me-seszereplõ.

1. Nem erre 2. Nulla 3. Benedek ..., író 4.Zokogó 5. Strázsák 6. Becézett Katalin 7.Füzet 8. Ravasz állat 9. Sánc 10. Háziszár-nyas 11. New ..., amerikai város

�

-NES -ÁSZ

1

2

3

4

5

6

Hatházi Noémi,Méra: egy lánynév ésegy foglalkozás.

Rend Melitta, Margitta: a kezdõbetûkbõlegy uralkodó nevét rakhatod ki.

2

15

3

17

VA

JN

ÁR

ILO

NA

rejtvénye

A DECEMBERI REJTVÉNY-PÁLYÁZAT megfejtése:Betlehem. Könyvjutalmat nyertek: Gyepesi Tünde,Sepsiszentgyörgy; Miklós Ágnes, Kézdivásárhely;Benkõ Norbert, Szováta; Tóth Evelyn, Majláthfalva;Mezei Balázs, Szatmárnémeti. Gratulálunk!

�NN

YYEERRTTEESSEEKK

1. Szánkó 2. Szilvesz-ter 3. Tinta 4. Öreg-re-ge-egér-Gerõ 5. Janu-ár 7. Boldog új évet!

JANUÁRI MEGFEJTÉSEK

6.

Egy olasz festõ

arcképét láthatod

itt. Neve a skandi

egyik megfejtése.

A másik két meg-

jelölt sorban e

festõ leghíresebb

mûvének két cí-

mét rejtettük el.

Március 15-éig vá-

rom egyéni vagy

csoportos meg-

fejtéseiteket le-

vélben vagy level-

ezõlapon.

a Rejtvénykirály

L

Törzs,nemzet-

ség(KLÁN)

Lendül N

VerneGyula

kapitányaZorro jele

GMeg-

szégyenít

Protestánsgyülekezet

(EKLÉZSIA)Ízesít

Nehéz fém

Franciaíró (ZOLA)

Helyezni

NÁDORJelen voltaz ese-ménynél

OroszuralkodóDán Etanévjegye

TÁllami ille-

téket fizetõ

Buszon a je-

gyedet kéri

Erõközepe!

... egypofont

Dalos

Méter

Sugár

Lyukaslen!

Ledob

Drágulnikezd!Vers-

mondás

MEs!

Vízpartinövény

DELELegvégül

hoz!Téli

sport

Aragadozó

madárY

Keresztül

Haver-közép!

Vásárló FémRossz

bor

Kiserdõrésze!

Sav-maradék!

12 hónapi

Liter

Izévég!

En!Tonna

Lekvár

Kést fenõ

Kötõszó

Római 101

Ádámpárja

Egye!

Vérszállító

szervünk

Személyes

névmás

FûszerKérdõ-

szócska

�

�

�

� � �

�

�

�

�

�

13

Eszi aközepén!

D!

2

��

��

��

��

�

�

��

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

��

�

��

�

�

� �

��

�

�

�

�

� ���

���

�

�

RREEJJTTVVÉÉNNYY--PPÁÁLLYYÁÁZZAATT

18

Ki van az álarc mögött?Találgatjuk a karneválon. Ki

küldte a levelet? Forgatjuk aborítékokat. Leghûségesebb levelezõinket már azírásukról megismerjük, s miközben õket dicsérjük,mindenkit arra biztatunk, írjon, rajzoljon nekünk.

Akik már megtették: a szatmárhegyi V. B; a me-zõpetri IV. B; a szilágybagosi III. B; az árpádi II. B;a szilágysámsoni III.; a zetelaki II.; a szabadkaiII/3, a székelyszenterzsébeti I és III. osztály; aszatmárnémeti 10-es Iskola III. B; a szászrégeni2-es Iskola II.; a marosvásárhelyi Unirea LíceumIII. B, a 2-es Iskola IV. C; a Mûvészeti Líceum III.B; a kolozsvári 1-es Iskola III, a C. Brâncuºi IskolaIII. C, a Zeneiskola IV. B; gyergyószentmiklósi Fo-garassy Mihály Iskola II. B; a székelyudvarhelyiPalló Imre Mûvészeti Iskola II. A; a nagyváradiDacia Iskola III. B osztálya.

Takács Berna-dett, Benke Tímea,Raþ Ildikó, Maros-szentgyörgy; SzabóGabriella, Torda;Antal Beáta, Körös-

fõ; Szõlõsi Melánia, BenedekZoltán, Mike László, Csóka GrétaHeléna, Mikola Gréta Márta, Zilah;Balog Alfonz-Vencel, Szentlélek;Boros Tünde, Lázári; Szikszai Sára,Szentkeresztbánya; Forgács Diána,Dobra; Kleska Zita, Deák Brigitta,Balog Hanna Ildikó, Nagy Írisz,Nagyvárad; Ungureanu Arnold,Szász Andrea, Bokor Andrea, Ma-rosvásárhely; Baróti Arnold, TekseKrisztina, Berszán-Árus Bence,Gyergyószentmiklós; Gidró Mónika,Csíkkarcfalva; André Emõke, Csík-szereda; Borsos Emõke, Gyergyó-csomafalva; Pál Dorottya, Marosfel-falu; Mezei Szabina, Kökényesd;Pelle Nóra, Arad; László Gábor, Var-gyas; Ravasz Róbert, Csíkszentki-rály; Budai Attila, Magyarbikal; Bokor Izabella,Deé Edina, Székelykeresztúr; Bunãu Irén,

Szalonta; Varró Judit,Hadrév; Bedõ Edina, Ge-lence; Bálint Szilárd, Bánffy-hunyad; Pánczél Katalin,Mezõsámsond; Ianoº Ador-ján és Abigél, Bartha Or-solya, Bodonyi Andrea,Szatmárnémeti; SzedlacsekRóbert, Moha Adina; Élesd;Makkai Tünde, Szalárd;Dienes Zsolt, Bors; SoósTamás, Szamosújvár; Berec-ki Tímea, Nyárádszentbene-

dek; Lázár Judit, Brassó; Boldizsár Szilárd ésBeáta, Székelyudvarhely.

Tõkés Kinga, Német Huba,Barta Tímea, Marosvásárhely;Bartha Tünde, Arad; Meny-hárt Henrietta, Nagy Norbert,Vajdaszentivány; Futó Emõke,Zilah; Magyari Vilmos, ÁrusTünde, Portik Emese, Gyer-gyószentmiklós; Albert Emõés Mónika, Csíkszentdomo-kos; Madarász Gréta Iza-bella, Gyergyócsomafalva;Kis Juhász Tímea, Szilágy-sámson; Bándy Mária, Sar-maság; Simon-Rácz Katalin,Marosfelfalu; Püsök Nóra,Kápolnásfalu; Szécsi Csilla,Keresztesi Judit, Érmihályfal-va; Kovács Kinga Tünde,Nagyenyed; Beke Botond,Székelyudvarhely; GandekTímea, Rend Melitta, Mar-gitta; Rácz Orsolya, MezeiRenáta, Nagybánya; KovácsAnita-Mónika, Monó; Derecs-kei Anita, Misztótfalu; PapViola, Vál; Jordache Berna-dett, Barabás Júlia, Vargyas;Szép-Nagy Andrea-Ildikó,Nagysármás; Demes Szidó-nia, Csíkmindszent; Ferencz

László, Kovászna; Bakcsy Kata, Csíkszereda;Nagy Abigél Ágnes, Szilágybagos.

LEVELEZÕ

Vágjátok ki,és ragasszá-tok nevetek

mellé agyûjtõlapra.FFEEBBRRUUÁÁRR

olaszA novemberi Napsugárban feltett „skandináv” kérdésekre eze-

ket a válaszokat vártuk: A rút kiskacsa, A kis gyufaáruslány, Arendíthetetlen ólomkatona kitartó, állhatatos, hûséges, vasakaratú,elszánt, céltudatos. Ajándékkönyvet nyertek: Bartalus Izabella,Balavásár; Patka Zsuzsa, Borszék; Brînda Mãdãlina, Zerénd;Gazsi Evelyn, Magyarlapád; a székelyszenterzsébeti III. osztály.

Farkas Krisztina, Kolozsvár

Tãslãvan Marius, Seprõd

Opra Orsolya,Csíkszentdomokos

VERS,MESE

RAJZ

19

Ez a kislány várja a farsangot,Mert megunta a magányosságot,Kikönyököl kapu félfájára,Onnan kacsint szõkére-barnára.

De megbántam, hogy megházasodtam,A fejemre nyûgöt akasztottam.Jobb lett volna még legény maradni,Még a télen fonósházba járni.

Beküldte Derecskei István, Vámfalu

Hópehely száll fenn az égen,Hóvirág a kertecskémben.De tél még a február,Gyenge még A napsugár.

A tavasz lassan közeleg,Álmából a medve ébredez.Az udvaron körbejárA Napsi-NapsiNapsugár.

Miholcea Kinga, Brassó

Télen a hóember dagad,És nem jár máson az agyad,Csak hogy fusson a kis szánkó,Szánkózni nagyon jó.

Újfalusi Zsuzsa, Szászrégen

Leereszkedett a dér,Eljött már a hideg tél.Fáznak a kismadarak,Nem kapnak hernyót, bogarat.De ez nem tart, míg a világ,Kinyílik újra a virág.Majd, ha eljön márciusNem lesz a madárvilág bús.Életkeltõ napsugártólFelvidul majd minden,S énekelni kezd a madárA kizöldült réten.

Ferenczi Sándor, Brassó

Havas a cserép,Jeges a szél,Havas már minden,Hófehér.

Kis Imelda, Alsóbölkény

Folyik a nagy dínom-dánom,Mulass te is velünk bátran.Fánkot eszünk és nevetünk,Farsangozzunk, gyere velünk!

Páka Hunor, Gyergyószentmiklós

Petrás Laura, Szatmárnémeti

Moldvai Csilla, Aranyosgyéres

Boda Levente, Siménfalva

�

NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ,MÜLLER KATI képszerkesztõ. A szerkesztõség postacíme: 3400 Cluj, Str. L. Rebreanu, Nr.58./28., C.P.137. Telefon/fax: 0264/141323. Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. E-mail: napsugar@mail.dntcj.ro Honlap: http://www.dntcj.ro/NGOs/napsugar; A lapok árát a következõ bankszámlára várjuk: Cont 2511.1-569.1/ROL B.C.R., SUC. JUD. CLUJ S.C. NAPSUGÁR – EDITURA SRL. Készült a kolozsvári TIPOHOLDING Rt. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 12000 lej

Címlap:

KószabószaOlaszországban

Álmomban az éjszakaKis hableány voltam,Tengereken úszkáltam,Daloltam, táncoltam.Farsangkor az iskolábanÁlmom megvalósítottam,Hableánynak beöltözveSzép csinosan felvonultam.Mint egy igazi sellõ,Szépen énekeltem,S a karneválonHarmadik díjat nyertem.

Kõrösi Tünde, Szalárd

György Emõke,Homoródszentmárton

Fülöp Adetta,Nyárádremete

A MAGYAR KÖNYVKLUB JJÁÁTTÉÉKK AA

PPAAPPÍÍRRRRAALL ééss aa CICERÓ KIADÓ SSZZÁÁZZ

ÖÖTTLLEETT,, SSZZÁÁZZ JJÁÁTTÉÉKK címû könyvébõl

Bevágott,összetûzött kar-ton, sodort-pödört, rojtozottpapír, festék ésfiús fantázia kel-lett ezekhez azálarcokhoz.

Vízfestékkelszínezheted az

elõzõleg ráragasztottgríz-mintákat.

A velencei álarcokra ragassz tekergõzõfonalat, erre egy réteg selyempapírt, s ezt fesd ki.

IITTTT AA FFAARRSSAANNGG

Az anyagot férceld egy pul-csira, s rátétekkel varázsold

katicabogárrá, madárrá.