Gy r – Sziget – Parkolóházhtms/blog/park/a01.pdf · 2009-11-02 · Gy r és el városai...
Transcript of Gy r – Sziget – Parkolóházhtms/blog/park/a01.pdf · 2009-11-02 · Gy r és el városai...
![Page 1: Gy r – Sziget – Parkolóházhtms/blog/park/a01.pdf · 2009-11-02 · Gy r és el városai 1566-ban, Sziget a téglavet vel és éget vel. Olasz mester részmetszete A tudatos](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022041621/5e3ecf3100efdb1dd03b8d26/html5/thumbnails/1.jpg)
Gy r – Sziget – Parkolóház
![Page 2: Gy r – Sziget – Parkolóházhtms/blog/park/a01.pdf · 2009-11-02 · Gy r és el városai 1566-ban, Sziget a téglavet vel és éget vel. Olasz mester részmetszete A tudatos](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022041621/5e3ecf3100efdb1dd03b8d26/html5/thumbnails/2.jpg)
Tartalom Tartalom ...........................................................................2Feladat..............................................................................2
Program......................................................................... 2Hely...................................................................................2
Sziget helytörténete ............................................................ 2Benépesülés ................................................................... 2Városias község .............................................................. 3Csatlakozás .................................................................... 3V. kerület ....................................................................... 3
Növényolajgyár ................................................................... 4Növényolajok jelent sége................................................ 4Kohn Adolf (1820-1905) .................................................. 4Kohn Ignácz (1864-1935)................................................ 4Tervgazdálkodás............................................................. 4
Állapotleírás ........................................................................ 5Beépítés – jelleg, állag, érték........................................... 5Jöv kép ......................................................................... 5Közlekedési kapcsolatok .................................................. 6
Szükségszer ség ..............................................................6Automobilizáció................................................................... 6Hatás az épített környezetre ................................................ 7
Városrendezés ................................................................ 7Gy r parkolási helyzete........................................................ 7A parkolóház kihasználtsága ................................................ 8
Funkció .............................................................................8Cél és mérték...................................................................... 8Járm elhelyezés módjai....................................................... 8Többszintesség ................................................................... 9Egyéb tényez k..................................................................10
Személyforgalom ...........................................................10Akadálymentesség .........................................................10Épületgépészet ..............................................................11Kapcsolható funkciók .....................................................11
Példák.............................................................................11Külföldi példák ...................................................................11
FINA parkolóház, München.............................................11Färbergraben parkolóház, München ................................11BMW parkolóház, München.............................................11Konstabler parkolóház, Frankfurt am Main.......................12Osterstrasse, Hannover ..................................................12Rödingsmarkt parkolóház, Hamburg, HK könyv................122. számú parkolóház, Mannheim.....................................12Többszintes parkolóház, Heilbronn..................................13
Belföldi példák ...................................................................13Szervita tér, Budapest ....................................................13Jókai Mór utca, Gy r ......................................................13
Források..........................................................................14
FeladatParkoló- és szolgáltatóház tervezése a Bercsényi li-get 12. és a Knézich u. 11-17. számok alatti (8149, 8150, 8151, 8252. és 8153. helyrajzi számú) telkek-re, az alábbi programmal:
ProgramA rendelkezésre álló területen a lehet legtöbb gép-kocsit kell elhelyezni, hagyományos rámpás rendsze-r parkolóházban. A parkolóház nem kapcsolódik ki-fejezetten egy létesítményhez, tágabb – meglév és tervezett – környezete parkolási igényeit hivatott ki-elégíteni. Els dleges használói valószín leg a fürd -és strandlétesítmények, valamint az egykori olajgyár revitalizált területén kialakított Sziget-városrész köz-pontban elhelyezett funkciók látogatói lesznek. A parkolóház gépjárm tárolási funkcióján túlmen -en további funkciók is elhelyezhet k, mint például: autómosó, m helyek, benzinkút, kereskedelmi egy-ségek, irodák. A beépítend telkeket észak-észak-nyugati oldalán tervezett sétálóutca határolja, mely indokolja a kapcsolódó telekoldalra szolgáltató, ke-reskedelmi funkciók telepítését. Az épületben ki kell alakítani:
a gépkocsik és a gyalogosok közlekedésének feltételeit, legalább két irodát és a hozzá kapcsolódó irattárat, szociális blokkot: személyzeti pihen vel, dohányzóval, WC-vel, teakonyhával, illemhelyet a közönség számára, megfelel méret gépészeti helyiségeket.
A tervezés alatt figyelemben tartandó szempontok, irányelvek:
gazdaságos és környezetbarát megoldások illeszkedés az épített és természetes környe-zethezfunkcióból fakadó monotonitás oldása esztétikus megjelenés
HelyA parkolóház Gy r V. kerületében Szigetben készül, mely a történelmi belvárostól nyugatra, a Holt-Rábca, a Mosoni-Duna és a Bercsényi-liget (egyko-ron a Rábca medre) által határolt területen terül el. Az épület számára kijelölt helyen a közelmúltig ipari tevékenység, növényolaj-gyártás folyt.
Sziget Gy r mai várostérképén.
Sziget helytörténete
BenépesülésSziget a 13. század második felét l lakott. Eredetileg királyi birtok volt, melyet V.István 1271-ben kivált-ságlevéllel adományozott Gy rnek, „lakóival, berkei-vel, és halászatával együtt”, hogy a „népnek épüle-tek tatarozására vesszeje karója legyen”. A község szervezettségér l nincsenek adataink, nem tudni, rendelkezett-e már akkor bírával, vagy templommal. Mátyás király kés bb elvette a birtokot Gy rt l, és Bakócz Tamás püspöknek adta, ekkor Püspök sziget-nek hívták. A püspökök téglavet kemencéket épí-tettek, hogy a gy ri építkezések igényeit kielégítsék.
![Page 3: Gy r – Sziget – Parkolóházhtms/blog/park/a01.pdf · 2009-11-02 · Gy r és el városai 1566-ban, Sziget a téglavet vel és éget vel. Olasz mester részmetszete A tudatos](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022041621/5e3ecf3100efdb1dd03b8d26/html5/thumbnails/3.jpg)
Gy r és el városai 1566-ban, Sziget a téglavet vel és éget vel. Olasz mester részmetszete
A tudatos jobbágytelepítés a 16. század közepe tá-ján kezd dött meg, amikor megindult a várépítés, il-letve annak meger sítése. (Gy rsziget mez gazda-ság terület híján nem biztosíthatott nagy tömegek-nek megélhetést, els lakói valószín leg halászok voltak.) A 16. században a császári várparancsnok a háborús helyzet jogán kisajátította a Püspökvárat és a Püspök-szigetet. A szigeti téglatermelés még inkább fellendült, téglavet ket és éget kemencéketalakítottak ki. Salm Egon f kapitány ismét jobbágyo-kat telepített le 12 évi adómentességgel, és házaik eladásának jogával, hogy a téglavet ben dolgozza-nak. A községet ekkor látták el északnyugati oldalán földsáncokkal, és mélyítették ki a Rábca medrét is.
Városias község Sziget id vel jelent s iparos- és keresked -telepü-léssé vált. 1715-ös összeírás szerint a fazekas, a csapó, a posztónyíró, a tímár és a takács voltak a leggyakoribb foglalkozások. Az iparosok céhes kere-tek közt végezték munkájukat. Olyanok költöztek ide, akik valamilyen okból nem költözhettek Gy rbe. Így telepedtek le itt a zsidók, akiket a város nem volt hajlandó befogadni. A térséget rengeteg árvíz sújtotta, melyek közül kie-melkedik az 1850-es és az 1883-as.
Sziget távlati képe a Rábcával, hídjaival és gyáraival.
Gy r városával együtt a gyáripar is fejl désnek in-dult. Az 1900-as századfordulón már hat gyártelep m ködött a községben: olajgyár, tészta- illetve pis-kótagyár, két cukorgyár, és két ecetgyár. Parkosított tere melletti emeletes állami iskolája, zárdája (leány-iskolával), temploma; kórháza(i), emeletes zártsorú polgárházai városias képet mutatnak, és lakosai szo-ros kapcsolatban vannak Gy r várossal, sokuk ott dolgozik, mint gyári munkás. Mindennek ellenére közigazgatásilag külön egységet képvisel.
Csatlakozás A szervezeti egyesítés gondolata már 18. század kö-zepén felmerült, de hol a földesúri hatóságok ellen-állása, hol a vármegye vezet inek kicsinyessége, hol a félrevezetett közvélemény beavatkozása másfél évszázadon keresztül meghiusította. Gy rnek ez a lépés a nagyvárossá válást, a község lakosainak a biztosabb életet (árvízvédelem), jobb megélhetést, és a nagyobb kultúrát ígérte. A csatlakozást siettette az a tény, hogy a földm velésügy célként t zte ki a Rábca elterelését, ezután a községet csak egy széles utca választotta volna el a várostól. Mivel Gy r városa, és Gy r megye e kérdésben megegyezni nem tudott a község a Törvényhozás-
hoz fordult. Az ekkor megszületett törvény adóügyi, közegészségügyi, politikai és árvízvédelmi okokra hi-vatkozva elrendelte Gy rsziget (és Révfalupataháza) csatlakozását, ami 1905. január 1-jével meg is tör-tént. A bekebelezést követ en a megye kártérítési igénnyel lépett fel a város felé, melyb l hosszú pe-reskedés lett. Végül a város 1918-ban kifizette a megegyezés szerinti kártérítést.
V. kerület A csatlakozás után a város gondozásába vette a te-rületet, nem egyszer nagyobb figyelmet és költséget vállalva az infrastruktúra fejlesztése érdekében.
1907-8-ra tehet a Rábca folyó elterelése. A folyó medrének helyén ligetet alakítottak ki. A mai Híd utca tengelyében lév fémszerkezet hidat uszályok-kal szállították el új helyére (a vállalkozó zsebében pisztollyal), ahol Sziget Pinnyéddel kötötte össze.
A Rábca meder betöltése 1908. Képeslap.
A két világháború visszavetette a városrész fejl dé-sét. Csak a század közepe táján indultak meg a na-gyobb volumen építkezések. 1957-63 között a vá-rosrész középs területe majdnem teljesen újjáépült, itt épült fel Gy r els emeletes lakóházakból álló la-kótelepe a Kígyó utcai lakótelep. A kezdeti ponthá-zakat függ folyosós sávházak követték.
Az ezt követ id szakban építési tilalmat rendeltek el, aminek köszönhet en a meglév épületállomány állaga fokozatosan romlott. Ezt a tilalmat 1990-es évek közepén oldották fel, amivel megkezd dhetetta városrész átalakulása és átépülése.
![Page 4: Gy r – Sziget – Parkolóházhtms/blog/park/a01.pdf · 2009-11-02 · Gy r és el városai 1566-ban, Sziget a téglavet vel és éget vel. Olasz mester részmetszete A tudatos](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022041621/5e3ecf3100efdb1dd03b8d26/html5/thumbnails/4.jpg)
Az egykori növényolajgyár mai képe.
![Page 5: Gy r – Sziget – Parkolóházhtms/blog/park/a01.pdf · 2009-11-02 · Gy r és el városai 1566-ban, Sziget a téglavet vel és éget vel. Olasz mester részmetszete A tudatos](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022041621/5e3ecf3100efdb1dd03b8d26/html5/thumbnails/5.jpg)
Növényolajgyár
Növényolajok jelent ségeA germán népeket a rómaiak tanították meg a rep-ce- és a lenolajkészítésre, ezután az olajnyerés népi-es foglalkozássá vált. A világításnak a 19. században a faggyúgyertya használata volt a legelterjedtebb módja. Ám ez büdös és kormoz, ezért az 1830-as évekre a fogyasztók áttértek a repceolaj használa-tára. Így a legkeresettebb ipari termékek egyike lett. A lenolajnak a mázoló festékek gyártásában, mint oldószer lett nagy jelent sége. Ezek a változások kedvez en hatottak a mez gazdaságra, megnöve-kedett az olajos magvak termelése. Gy r kereskedelmi központ volt a kezdetekt l. Az 1271-es kiváltságlevélben árumegállítói jogot kapott, és az id k folyamán megtartotta ’szortírozó’ szere-pét. Eleinte vízen, uszályokon, majd vasúton érkez-tek a termények, amik Gy rb l mentek tovább Ausztria és Csehország irányába. A Gy ri Növényolajgyár fokozatosan b vül termék-kínálattal volt jelen a piacon. Termékeik: nyers és fi-nomított repce- illetve lenolajok, napraforgó, pálma-olajok, zsírsavak, keményített olaj és zsír, er takar-mányok: olajpogácsák, olajos magliszt; Vénusz ét-olaj, Luculus ételzsír.
Kohn Adolf (1820-1905) Morva keresked család gyermeke, a bécsi m egye-temen tanult. 1848-ban telepedett le Gy rszigetben. Sógorával, Austerlitz Henrikkel 1851-ben megalapí-totta Magyarország els g zer vel m ködtetett olaj-gyárát, a Gy rszigeti Olajgyárat. A következ ötven évben a vállalat gyors ütemben fejl dött. 1854-ben kizárólagos tulajdonába kerül és Kohn Adolf és Társa Olajgyára néven m ködik tovább. 1875-ben megnyi-totta az üzem bécsi irodáját. 1886-ig vezette a gyá-rat, ez id alatt a gyár jó hírnévre tett szert a piaco-kon, Gy rben és a községben. Gy rsziget közgy lé-se tiszteletére a mai Semmelweis utcát Kohn utcá-
nak nevezi el. 1874-ben Bécsbe költözik, és 1887-t lfia vezeti a gyárat. Részt vesz a Sziget Gy rhöz csa-tolásáért folyó küzdelemben, saját érdekei figyelem-bevételével (gyárak vízvételi jogának kérdése).
A Rábca, az olajgyár és a Krajcáros híd 1900 körül.
Kohn Ignácz (1864-1935) Már a szül k olajgyári lakásában született, középis-koláit Bécsben, a gépészmérnök képzést Zürichben, a m egyetemen végezte. 1900-ban megnyitja a gyár budapesti irodáját, 1910-ben átalakítja rész-vénytársasággá. Beruházásai révén a gyár gyárte-leppé válik, termékköre kib vül, profitja növekedik. Híve az els világháborúnak, érdekei egyeznek a Monarchia érdekeivel. Igyekszik piacokat és termel -bázist szerezni. Gy ri üzeme a technikai fejlesztések végbemenete-lével az egykori Monarchia legnagyobb olajgyárává n tte ki magát. 1930-ra 3000 vagon olajterméket ál-lított el évente.
1930-ban a nemzetközi verseny veszteseként kény-telen a részvénytársaságot eladni az Unilever Rt. Az új tulajdonos már megvette a Rákospalotai hasonló profilú gyárat, ezért a gy ri bázist leépíti. A második világháborús készül désben az angol tulajdonú gyá-rat a német import szolgálatába akarják állítani, ezért 1937-ben el készítik a termelés beindítását. 1940-ben elindul a nyersolajtermelés Rákospalotai feldolgozásra.
Tervgazdálkodás1945-ben a német csapatok telefonközpontot létesí-tenek a légópincében, a kazánházat megkísérlik fel-robbantani.Az ország „felszabadítása” utána a gyár a tervgaz-dálkodás része lesz. A munkások „magukévá tették a Magyar Kommunista Párt célkit zéseit”, és a termelés újraindult. 1949-ben államosították Gy ri Növényolajipari Nemzeti Vállalat néven. Majd egy év múlva a nemzeti jelz t elhagyták. A tervgazdálkodás eleinte a könny ipart nem fejlesz-tette, ezért a gyár sem fejl dhetett. 1950-ben el -ször foglalkoztatott vegyészmérnököt a vállalat. 1955-ben országos vállalatok alakulnak. A gy ri gyár a vállalat egyik üzeme lesz az ötb l, Növényolaj és Mosószergyártó Országos Vállalat Gy ri Növényolaj-gyára néven. 1964-t l biztosítottak a fejlesztés lehe-t ségei, „hogy a dolgozók szocialista módon dolgoz-hassanak, létbiztonságot kapjanak.” A gy ri gyár a kilencvenes évek közepéig a Cereol Növényolajipari Részvénytársaság Gy ri üzemeként m ködött, majd a termelést Gy rben megszüntet-ték, de a bevezetett márkákat megtartották.
A növényolajgyár helyszínrajza 1988-ban. A 18-as számú a dararaktár épülete, helyére készül a parkolóház.
![Page 6: Gy r – Sziget – Parkolóházhtms/blog/park/a01.pdf · 2009-11-02 · Gy r és el városai 1566-ban, Sziget a téglavet vel és éget vel. Olasz mester részmetszete A tudatos](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022041621/5e3ecf3100efdb1dd03b8d26/html5/thumbnails/6.jpg)
![Page 7: Gy r – Sziget – Parkolóházhtms/blog/park/a01.pdf · 2009-11-02 · Gy r és el városai 1566-ban, Sziget a téglavet vel és éget vel. Olasz mester részmetszete A tudatos](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022041621/5e3ecf3100efdb1dd03b8d26/html5/thumbnails/7.jpg)
ÁllapotleírásEgy épület tervezésének elkezdésekor nem árt meg-ismerni a hely történetét, de sokkal fontosabb a je-lenlegi állapot vizsgálata. A környezet értékelésével lesz rhet , mit kell az illeszkedés alapjának tekinteni és mit nem.
Beépítés – jelleg, állag, érték Mivel a tervezett parkoló- és szolgáltatóház féltömb-nyi nagyságú épületegyüttes több utcaképhez és a terület beépítéséhez is igazodnia kell, amennyiben azok min sége erre alkalmassá teszi ket.Sziget-városrész utcaszerkezete a szigetszer ségé-vel, a várostól független fejl désével magyarázható. A Rábca meder helyén ma látható Bercsényi liget két oldalán lév utcák nem egymás folytatásában fut-nak. Utcái gyakran kacskaringósak, mivel az agyag-kitermel helyeket kerülgették.
A terület fontosabb utcái Gy r Szabad Királyi Város térké-pén. Kitér utcák a meder két partján. A 19-es számmal
jelölt olajgyár még a mai tömb felét foglalja el.
A tervezési terület két jelent s utcával határos. Az egyik a Bercsényi liget, mely egy szerencsétlen ará-nyú, kihasználatlan térség, igen változatos, min sé-ginek semmiképpen sem tekinthet épületállo-mánnyal. Épületei gyárépületek, vagy olyan lakóhá-zak, melyek a hátukat mutatják a liget felé. A másik a Knézich utca, mely keskeny sikátor jelleg utcács-ka. A Knézich utca vonala az egykori olajgyár után a
Vámbéri Ármin utcában folytatódik. Az olajgyár kés bb foglalta el az utca középs szakaszát. A környez beépítés nem tekinthet egységesnek, így nem ad igazi illeszkedési alapot. A Híd, Semmel-weis, Erkel utcák és Bercsényi liget által határolt te-rületen vegyesen találhatunk egy és kétszintes, vál-tozó homlokzatmagasságú (4-10 m) épületeket. A beépítési mód általában zártsorú, de rengeteg sza-bálytalanságot tartalmaz.
Szabálytalanságok és szabályosságok a Knézich utcában: el kertecske, nagyban különböz beépítési magasságok;
(8-12. házszám) négy épület teljes egységben.
Található néhány a hely jelent ségéhez és jellegé-hez ill ház. Négy épület a Knézich utcában és a híd utca jó karban tartott épületei. A többi épület város-képi szempontból kihúzó, csupán gazdasági értékük miatt lehet érdemes a megtartásukon gondolkodni. Tehát megállapítható, hogy terület átalakításra vár!
Jöv képMivel a területen található jelenlegi épület állomány jelent s részének átalakulása, lecserélése várható a területtel kapcsolatos jöv beli tervekr l is szólni kell. E tervek meghatározó része a fürd - és strandléte-sítményekhez kapcsolódó infrastruktúra kialakítása –
beleértve az egykori olajgyár területén kialakítandó városrész-központ kiépítést is – Gy r gyógyfürd -hellyé nyilvánítása érdekében.
A területfejlesztés lehet ségeit bemutató helyszínrajz. A: Fürd fejlesztés, B: Gyárterület rehabilitációja.
Bodrossy Attila, Pozsgai Zoltán, Takács Attila terve
A gyógyhellyé nyilvánítás feltételei a vonatkozó EÜM rendelet szerint a jelenlegi állapottal összevetve:
elismert gyógytényez : gyógyvizünk van gyógyászat feltételei: fürd van, szálló nincs, für-d negyed kiépítése feladat nyugodt, zavartalan környezet: átmen forgalom megszüntetend , zöldterületek rendezend ekinfrastruktúra biztosítása: közm vek, közlekedés, ellátó-, szolgáltató intézmények kialakítandók
Ezek a követelmények közvetve, utolsó pont közvet-lenül is érinti a tervezési területet:
a gyógyhely-terület része lehet a fürd t l induló útvonal, mint feltáró, sétáló utca – benne a Knézich utcával, az olajgyári területtel és a Vámbéri Ármin utcával parkolóház elhelyezése az egykori dararaktár he-lyén, a sétáló utca forgalmát ösztönz en
2003-as beépítési javaslat az olajgyár területére. Harsányi Eszter, Kósi Éva, Nyáradi Károly és az író terve.
![Page 8: Gy r – Sziget – Parkolóházhtms/blog/park/a01.pdf · 2009-11-02 · Gy r és el városai 1566-ban, Sziget a téglavet vel és éget vel. Olasz mester részmetszete A tudatos](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022041621/5e3ecf3100efdb1dd03b8d26/html5/thumbnails/8.jpg)
Véleményem szerint a tervezési területen az ideális beépítés kétszintes vagy két szint plusz tet tér rá-építéses (8 m-es homlokzatmagasságú) épületekb lállna. A Bercsényi liget felé magasabb épületek is el-képzelhet k a liget keresztmetszeti arányai miatt. Az olajgyári terület újrahasznosítási módja, még nem kiforrott, egyes elképzelések szerint középületek, mások szerint a Bercsényi liget oldalán lakóépületek épülnének, akár 4 szintes magassággal is.
A Bercsényi liget 20. szám alá 2003-ban tervezett többlakásos lakóépület makettfotója. Saját terv.
Közlekedési kapcsolatok A parkolóház a Bercsényi ligetr l közelíthet meg a legkönnyebben. Az ajánlott-tervezett közlekedési módosítások után els sorban az olajgyári területet átmetsz – a gyógyhely határát is kijelöl – f útvo-nalról lehetne a parkolóházig eljutni a Bercsényi liget útján át, melyet a Híd utcára vezetnének ki. Másod sorban ennek az útvonalnak a fordított irányú hasz-nálata lehetséges. A gyógyhely területén a Knézich utca és folytatása az olajgyárban sétálóutcaként m -ködne, hasonlóan a Híd utca és az Erkel Ferenc utca el z vonalra mer leges szakaszaihoz.
Fontos hogy a parkolóház forgalmi kapcsolatai jók legyenek. A helykiválasztás jó, hiszen a ház forgal-ma nem terhel olyan utakat, melyek eddig is túlter-heltek voltak és távol van a közúti csomópontoktól is. A be- és kijáratnál létrejöv esetleges torlódások-ra azonban számítani kell, megfelel tervezéssel el-kerülhet az utca áramló forgalmának zavarása.
A javasolt forgalmi viszonyokat ábrázoló ortofotó. Kék: közútfejlesztés, Sárga: promenád, Fehér: sétautak,
Narancs: a parkolóházhoz való eljutás közúti lehet ségei. Bodrossy Attila, Pozsgai Zoltán, Takács Attila terve
A tervezett beépítés jól elkülöníti az autós és a sze-mélyi forgalmat. A parkolóház tömbje sz r ként vi-selkedik. A beleintegrált funkciók kapcsolatait ennek megfelel en kell kialakítani, autós forgalom a tömb déli oldalán, személyi forgalom az északi oldalán.
Szükségszer ség „Ne haragudj a gyalogosra, mert is olyan ember, mint
te, csak már talált a kocsijának parkolóhelyet.” ausztrál mondás
Automobilizáció Az emberiség technikai fejl dése a közlekedés terü-letét sem hagyta érintetlenül. Az ipari forradalom el-s találmányai között voltak a személy- és áruszállí-tásra alkalmas közlekedési eszközök, úgymint a g z-hajó és a g zkocsi (Nicolas J. Cugnot francia had-mérnök konstrukciója, 1769-b l), majd a g zmoz-dony. A széntüzelés g zgép alkalmazása nem t ntcélravezet nek a gépkocsi meghajtására, így a mér-nökök új módszereken kísérleteztek. 1886-ban a né-met Karl Benz és a francia Gottlieb Daimler is szaba-dalmaztatta bels égés motoros járm vét. Ezt tart-juk az automobil születésének. A motorok fejlesztése nagy lendületet kapott. 1893-ban Rudolf Diesel né-met mérnök bejegyeztette találmányát, és ezzel lét-rejött az autók máig használatos két alaptípusa. A
világ számos pontján, egyre több m helyben gyár-tottak autókat, és 1913-ban a Ford gyár megkezdte az automobilok sorozatgyártását is.
Autógyártás egykor (Torino) és ma (Drezda)
A kereslet napjainkig egyre csak n a személygépko-csik iránt. A technika fejl désével és a sorozatgyár-tással az autók elérhet közelségbe kerültek az át-lagemberekhez is. Napjaink rohanó életmódjával és individualista gondolkodásával – melyeket lehet a motorizáció következményeinek és/vagy okozóinak is tekinteni – összhangban az autók számának roha-mos emelkedésével kell számolnunk a világ minden területén, az addigi tendenciának megfelel en.
A hazai fajlagos gépjárm ellátottság el rebecslése 1963-ban és 1970-ben (a mai adatok sárgával).
![Page 9: Gy r – Sziget – Parkolóházhtms/blog/park/a01.pdf · 2009-11-02 · Gy r és el városai 1566-ban, Sziget a téglavet vel és éget vel. Olasz mester részmetszete A tudatos](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022041621/5e3ecf3100efdb1dd03b8d26/html5/thumbnails/9.jpg)
Hatás az épített környezetre Az autók az egyéni közlekedés alapvet használati eszközei. Olyan el nyökkel bírnak, melyeket más eszközök nem képesek biztosítani:
egy vagy néhány f t szállít, a megcélzott hely közvetlen közelébe szállít, jelent sen megrövidíti a közlekedés idejét, véd a természeti hatásokkal szemben.
A személygépkocsik számának emelkedésével ezek az el nyök egyre több ember számára válnak elér-het vé. De ahhoz, hogy kényelmesen és gyorsan tudjunk utazni jó utakra, kiterjedt úthálózatra; hogy a célállomás közvetlen közelébe tudjunk érkezni, még a s r n beépített területeken is, rengeteg par-kolóhelyre van szükség. Ezek biztosítása nagyban hozzájárult a környezetünk átalakulásához.
Lucca történelmi belvárosa
Város valahol Észak-Amerikában
Az egyre intenzívebb forgalom megnövelte utcáink szélességi méreteit, zajosabbá, szennyezettebb leve-
g j vé tette városainkat. A nyugvó forgalom helyei-nek biztosítása állandó probléma. Az út mentén par-koló járm vek csökkentik az út átereszt képessé-gét. A nagy kiterjedés felszíni parkolók – el nytelenlátványukon túlmen en – értékes felületeket foglal-nak el az épületek vagy a növényzet el l.A helyzet kezelésére forgalomszabályozási intézke-déseket hoznak, parkolási díjakat szabnak ki. Ezek képesek csökkenteni a forgalmat, de nem jelentenek tartós és kielégít megoldást. Ezért egyre gyakrabban, esetenként több szintes mélygarázst vagy felszín feletti és alatt szintekkel egyaránt rendelkez parkolóházat építenek. Már több rendszer létezik autók helytakarékos táro-lására is. Remélhet en a megújuló energiaforrások felhasználásának fejl désével és gazdaságossá válá-sával ez a tárolási forma is terjedni fog.
Városrendezés A városrendez k, környezettervez k alapvet en az alábbi módszerekkel élhetnek a városi nyugvó forga-lom befolyásolásában.
Szabályozás: felszíni területeken a parkolás meg-tiltása, vagy helyének kijelölése, esetenként a gépkocsi elhelyezés módjának, idejének megha-tározásával. Díj felszámítás: az önkormányzatok a közterület használatért díjat számítanak fel, mely általában hatásos eszköze a parkolási kedv, és ezzel együtt a parkoló járm vek számának csökkentésére. Építési követelmények: Az általános (OTÉK) és a helyi (GyÉSz) építési követelményeket tartalmazó rendeletekben a rendelethozó megkövetelheti, hogy legyen lehet ség az új épületeknél, és a ré-gi épületek átalakításainál a funkciónak megfelelmennyiség gépkocsi telken belül elhelyezésére. Parkolóház terület kijelölések: A s r n beépített, vagy városképileg óvott területeknél gyakran je-lölnek ki olyan telkeket, melyeken parkolóházak építését tartják kívánatosnak. Az elképzelés sze-rint a peremterületre érkez autós gépkocsiját le-
rakva gyalog vagy valamely tömegközlekedési eszközzel jut el céljáig. Ilyen jelleg parkolóház jelen tervezési feladat is!
Gy r parkolási helyzete Egy a témát vizsgáló tanulmány a gépkocsi ellátott-ságot a beépítési módokkal hozza összefüggésbe, és az alábbi három kategóriát emeli ki:
Lakótelepi, paneles beépítések 0,97-0,99 gk./háztartás; 305 gk./1000 lakos Társasházas, családi házas beépítések 1,00-1,10 gk./háztartás; 330-340 gk./1000 lakos Családi házas, sorházas beépítések 1,28-1,33 gk./háztartás; 350-380 gk./1000 lakos
Az adatokat összevetve az 1963-as és 1970-es prog-nózisokkal, látható, hogy a motorizáció még gyor-sabb folyamat, mint azt az egyre merészebb el re-jelzések jósolták. Ezzel párhuzamban megfigyelhet ,hogy a gy ri lakosok is egyre több háztartásban (10-33%-ukban) rendelkeznek kett vagy több autóval. Ezek elhelyezése mind nagyobb probléma. Gyakran csak az otthonuktól távol (20-30 százalékban 100 m-nél messzebb) találnak parkolóhelyet tulajdonosaik.
Autóelhelyezés távolsága a lakóhelyt l:
A távolságok és az elhelyezés módja között egyértel-m kapcsolat van, a távolabb lév parkolóhelyek ál-talában közterületen találhatók. De a gépkocsi tulaj-donosok többsége nem szívesen fizetne autója köz-területi elhelyezésének biztosításáért.
![Page 10: Gy r – Sziget – Parkolóházhtms/blog/park/a01.pdf · 2009-11-02 · Gy r és el városai 1566-ban, Sziget a téglavet vel és éget vel. Olasz mester részmetszete A tudatos](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022041621/5e3ecf3100efdb1dd03b8d26/html5/thumbnails/10.jpg)
Néhány személygépkocsi jellemz méretei.
![Page 11: Gy r – Sziget – Parkolóházhtms/blog/park/a01.pdf · 2009-11-02 · Gy r és el városai 1566-ban, Sziget a téglavet vel és éget vel. Olasz mester részmetszete A tudatos](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022041621/5e3ecf3100efdb1dd03b8d26/html5/thumbnails/11.jpg)
A lakóterületek parkolási igénye els sorban a lakók és másod sorban a hozzájuk érkez vendégek autó-inak elhelyezéséb l adódik.
A lakók (sárga) és a vendégek (lila) parkolási igénye a vizsgált gy ri területeken.
Az adatokból látható, hogy a szabályozásban laká-sonként megkövetelt, 1,3-1,5 parkolóhely biztosítása már ma is reális követelmény. A tanulmány azt is ki-mutatta, hogy a legtöbb helyen az OTÉK normatívák szerint számított parkolóhely-igény száma nagyobb, mint a tényleges parkolási lehet ség, bár mindennek ellentmond, a parkolóhelyek kihasználtsága, mely szerint vannak szabad parkolóhelyek a negatív mér-leg területeken is.
FoglaltságIgé-nyek
Lehe-t sé-gek
Mér-leg de. este
Parkolási mérleg és a parkolók kihasználtsága a vizsgált területeken. db db db % %
Marcalváros II. 3454 1778 -1676 54 67
Jereváni út - Erfurti u. 1425 1019 -406 38 63
Dózsa - Ady - Damjanich u. 1300 1038 -262 51 49
Babits Mihály u. 753 633 -120 77 74
Dankó Pista tér 289 278 -11 35 56
Temet u. 226 216 -10 42 49
Ménf csanak, Forráskút u. 284 681 397 15 17
Kisbácsa, Kultúrház u. 422 995 580 19 26
Szent-Györgyi A. u. 98 188 90 22 38
A parkolóház kihasználtsága A tervezési területhez az el z felmérésben szereplterületek közül a legközelebb a Temet utca esik, a rá vonatkozó adatok alapján arra következtethetünk, hogy Szigetben az OTÉK el írások szerint kis mérté-k parkolóhely hiány van. Mindehhez hozzá kell ad-nunk a fürd - és strandlétesítmények már meglév ,és az egykori olajgyár területén kialakítandó Sziget-városközpont autó-elhelyezési igényeit is (A fürd -nek jelenleg 230 parkolója van, mely az egykori OÉSZ-nek megfelel, de az OTÉK-nak már nem). Ezek alapján megállapítható, hogy a kijelölt helyen parkolóház építése elméletben igazolhatóan szüksé-ges, de bizonytalan, hogy a gyakorlatban milyen len-ne az épület kihasználtsága. Ezért célszer a parko-lóház építését hosszú távú beruházásként kezelni és a környez épületek tervezésénél figyelembe venni a benne lév parkoló helyeket, ezzel ösztönözve a for-galmát. A terület teljes átalakulásának végére a par-kolóház vélhet en telít dni fog. A terület azon funk-ciói, melyek a házat használják jó esetben kiegyen-líthetik a fürd idényszer használatából adódó éves ingadozásokat és a napi forgalmi csúcsokat is.
FunkcióAz épület funkciója – gépkocsik tárolása – egyszer -nek mondható. Az épületben történtek a használó szemszögéb l a következ képpen foglalhatók össze:
Behajtás Parkolóhely megközelítése Parkolás Az épület elhagyása gyalog Visszatérés gyalog Parkolási díj kifizetése Az autó megközelítése Az épület elhagyása autóval
Cél és mérték A parkolóház valahol a középület és a technológiai épület kategóriák határára sorolható be. Funkciójá-
ból adódóan az egyén autóval érkezik, és gyalogo-san távozik, vagy fordítva. A ház építésének f célja autók tárolása, így méreteit is ezek határozzák meg. A parkolóhelyek méreteit az autók mérete valamint a ki-és beszálláshoz szükséges hely határozza meg. A személyautók jellemz adatainak széls értékei és a szokásos parkolóméretek között a következösszefüggések állapíthatók meg:
Hossz: 3,05-5,16 m min. 5,0 m Magasság: 1,35-2,08 m min. 2,0 m Szélesség: 1,41-2,0 m min. 2,3 m
A közleked útvonalak méreteit a gépkocsik mérete-in kívül, azok mozgásának korlátai, a fordulási suga-rak is meghatározzák. Ebb l adódóan az egyirányú út legalább (2,5-) 3 m, kétirányú legalább 5 m szé-les. Az út 5-6 m-es fordulási sugárra fordulhat.
Standard személygépkocsi méretei és fordulása.
Járm elhelyezés módjai Mint az el z ekb l is láthatjuk egy parkoló(szint) parkoló állásokból és közleked utakból áll. Ezen komponensek különböz elrendezései lehetségesek az egyes helyzetekt l függ en. A variációk az út egy- vagy kétoldali parkolósításából és parkolók az úttal bezárt szögének lehet ségeib l adódnak. Szokásos járm elhelyezések:
[1] úttal párhuzamos, egy vagy kétoldali [2] úttal 30°-os szöget bezáró, egy vagy kétoldali
![Page 12: Gy r – Sziget – Parkolóházhtms/blog/park/a01.pdf · 2009-11-02 · Gy r és el városai 1566-ban, Sziget a téglavet vel és éget vel. Olasz mester részmetszete A tudatos](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022041621/5e3ecf3100efdb1dd03b8d26/html5/thumbnails/12.jpg)
[3] úttal 45°-os szöget bezáró, egy vagy kétoldali [4] úttal 60°-os szöget bezáró, egy vagy kétoldali [5] úttal 90°-os szöget bezáró, egy vagy kétoldali
Gyakori járm -elhelyezési módok, méretekkel. (Érdekes megfigyelni, hogy az út mentén 0,5 m-es bizton-
sági sávot hagy, ezért csak 4,5 m-esek a parkolók)
Egy parkolóházban természetesen a szintterület leg-gazdaságosabb kihasználására törekednek a beruhá-zók és a tervez k. Ezért a leggyakoribb megoldás a kétoldalas 90°-os elrendezés. A többi elhelyezési
mód sz kösebb helyeken, szükségmegoldásként al-kalmazható.
sors
zám
park
oló
útta
l be
zárt
szö
ge
m2
/ pa
rkol
ó
park
oló
/ 10
0 m
2 te
rüle
t
park
oló
/ 10
0 m
út
min
. pa
rkol
ó sz
éles
ség
[m]
min
. út
sz
éles
ség
[m]
kéto
ldal
i ren
dezé
s m
in. sz
éles
ség
[m]
[1] 0° 22,5 4,4 17 2,00 3,00 7,00 [2] 30° 26,3 3,8 21 2,30 3,50 11,50 [3] 45° 20,3 4,9 31 2,30 3,50 13,60 [4] 60° 19,2 5,2 37 2,30 4,50 15,50 [5] 90° 19,4
19,05,15,3
4044
2,502,30
5,506,00
15,5016,00
Kétoldali elhelyezési módok gazdaságossága és szüksé-ges méretei. Az egyoldali elhelyezések területigénye na-gyobb, mivel egy parkolóra több útfelület jut. Szöget be-záró kétoldalas megoldásoknál a parkolók fogazott szélei
összeilleszthet k, így hatékonyabb a helykihasználás.
Az elrendezések kiválasztásakor figyelembe veend ktovábbi használati szempontok is:
be és kiállás egy man verben végezhet legyen a parkolási m velet gyorsan elvégezhet legyen, rövid ideig zavarja a közlekedést lehet ség szerint választhasson a vezet az el reés hátramenetben történ beállás között ha nincs lehet sége a vezet nek választani, akkor el rementben kelljen beállnia és hátrame-netben – a szélesebb útra – kelljen kiállnia
Pillérelhelyezés lehet ségei különböz elrendezésekben.
A gazdaságos parkoltatás mellett a ház tartószerke-zeti rendszerének jó megválasztása is fontos, mely kérdésben legtöbb esetben ismét az anyagiak dön-tenek. A födémek s r alátámasztása kedvez tlen a parkolók használatakor, ezért általában azok ritkítá-sára törekszenek, pillérek kett , három vagy négy parkolónkénti elhelyezésével. A pillérek nem kerül-hetnek az autók ajtói mellé, mert ellenkez esetben akadályoznák az utasok ill. a vezet kiszállását. A szerkezetek általában vasbetonból készülnek, mert ezek jól viselik a dinamikus hatásokat és t zállóak.
TöbbszintességA parkolóház f jellegzetessége, hogy az autókat több szinten tárolja, tehát az egyes szinteket meg kell valahogyan közelítenie az autóknak. A szintek belmagasságát a legtöbb esetekben a minimális értékre veszik, így gyakran a 2,0-2,5 méteres belmagassággal, 2,5-3,0 méteres szintmagassággal találkozunk. Ezt kell áthidalniuk a szerkezeteknek. jel mód el nyök hátrányok
A1
egye
nes
rám
pa t
elje
s sz
int
emel
kedé
ssel
, át
men
rám
pa
jól áttekinthet ,egyirányú forgalom,
szélre telepítve balkanyaros
forgalomvezetés, szintek forgalma és a parkolóház forgalma
különválasztott
hosszú útvonal,
id igényes közlekedés,
csúcsforgalom idején kedvez
A2
egye
nes
rám
pa t
elje
s sz
int
emel
kedé
ssel
, em
elet
i kité
rkk
el
szélre telepítve
balkanyaros forgalomvezetés,
kis fajlagos területigény
tördelt útvonal, középre telepítve
jobbkanyaros forgalomvezetés,
parkolóház és egyes szintek mozgásai
keverednek, hosszú útvonal,
id igényes közlekedés
B
egye
nes
rám
pa f
él
szin
t em
elke
déss
el
D’H
umy
rám
pa
rövid rámpahossz, egyirányú forgalom,
rövid utak, gyors közlekedés,
kis fajlagos területigény
tördelt útvonal, meredek rámpa
(13-15%), kétirányú forgalommal
sz kös, parkolóház és az egyes
szintek forgalma keveredik
![Page 13: Gy r – Sziget – Parkolóházhtms/blog/park/a01.pdf · 2009-11-02 · Gy r és el városai 1566-ban, Sziget a téglavet vel és éget vel. Olasz mester részmetszete A tudatos](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022041621/5e3ecf3100efdb1dd03b8d26/html5/thumbnails/13.jpg)
Szintek összekötésének néhány alapesete.
![Page 14: Gy r – Sziget – Parkolóházhtms/blog/park/a01.pdf · 2009-11-02 · Gy r és el városai 1566-ban, Sziget a téglavet vel és éget vel. Olasz mester részmetszete A tudatos](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022041621/5e3ecf3100efdb1dd03b8d26/html5/thumbnails/14.jpg)
A D’Humy rámpák alapformái
C1
íves
von
alú
rám
pa
telje
s fo
rdul
atta
l folytonos vonalvezetés,
egyirányú forgalom, balkanyaros
vonalvezetés, szétválasztott parkolóházi és szintforgalom
szintek csatlakozásánál a forgalmi irányok keresztez dnek, nagy fajlagos területigény,
rámpa bels magja nehezen hasznosítható,alacsony közlekedési
sebesség, küls rámpákra
fokozottan hat az id járás
C2
íves
von
alú
rám
pa
fél f
ordu
latt
al
különválasztott forgalmi irányok,
folyamatosvonalvezetés,
egyirányú forgalom, balkanyaros rend, parkolóház és szint
árama szétválasztott
alacsony közlekedési sebesség,
küls rámpa id járás hatásaival szemben védend
D
park
olór
ámpa
nincs közleked rámpa,
egyirányú forgalom, legkisebb fajlagos
területigény, max. 6% lejtés
parkolóház és szintek forgalma kevert, parkoló állások
keresztezése jelent s,id igényes közlekedés,
kétirányú rendnél zsákban végz dik
A szintkülönbségek leküzdésének alapvet lehet ségei, az egyes megoldások technológiai el nyei és hátrányai.
A jó forgalomszervezés parkolóházakban a rámpák egyirányúak, legnagyobb lejtésük 15% (kis gará-zsokban lehet 20%). A rámpa el tt 5 m-es vízszintes szakaszt, majd átvezet szakaszt kell beiktatni. A rámpák szélesebbek a vízszintes útvonalakhoz képest. Irányadó értékek:
egyirányú egyenes 3,2-4,0 m kétirányú egyenes 6,4-7,0 m egyirányú íves 3,2-3,7 m kétirányú íves 7,2-7,5 m parkolórámpa 6,0-7,5 m
Az íves rámpák legkisebb fordulási sugara 5 m. A kisebb ívhez nagyobb útszélességet kell biztosítani. Az íves rámpák 3%-os oldallejtéssel készülnek.
Rámpák lejtésátvezetése. Rámpakerekítéssel és közbeiktatott rámpasíkokkal.
Egyéb tényez k
SzemélyforgalomA személyforgalmat és a gépkocsik forgalmát a lehe-t leghamarabb szét kell választani. A parkolóházi szintr l a személyforgalmi ki- és bejárat megközelí-tése az erre a célra kialakított lépcs házban történ-jen. Ha erre nincs lehet ség, akkor a rámpán 80 cm-es vagy szélesebb 10-12 cm magasságba kiemelt járdát kell kialakítani.
Kedvez , humánusabb megoldás, ha a gyalogos for-galom nem az autók ki- és bejáratát használja. Eh-hez a ki- és bejárathoz célszer kapcsolni a közön-ség-illemhelyeket, és a parkolási díj kifizetésének helyét is. Így a gépkocsival történ távozáskor már csak a díj kifizetését kelljen igazolni, ezzel is gyorsít-va a forgalmat, megakadályozva a torlódásokat. A parkolóház rendjér l tájékoztatni kell a használó-kat. Ez különösen igaz a forgalmi rendre, de az el-
számolás rendjére is. Ha egyéb funkciókat is tartal-maz a parkolóház (rendszerint) földszintje, akkor ezek forgalmát úgy kell tervezni, hogy elkülönüljön a f funkciós áramaitól.
AkadálymentességA mozgásukban korlátozott személyeknek különösen nagy segítséget jelenthet egy autó. k szívesebben parkolnak egy parkolóházban – ahol biztosítottak számukra a mozgásuk területi feltételei – mint vala-hol az utcám, ahol mindig más akadályokkal kell megküzdeniük.Az akadálymentes parkolóház jellemz i:
minden megkezdett 50 parkoló után egy akadály-mentes, de legfeljebb négy van egymás mellett. 500 parkolóhelyig legalább 5%-nyi felette lega-lább 2%-nyi parkoló akadálymentes a parkoló mérete legalább 3,50×5,00 m, 2,00 m a járm és 1,50 m a mozgáskorlátozott részére az épületben folytonosan és követhet módon je-löltek az ilyen célra kialakított parkolók helyei a parkoló közel van a személyforgalmat bonyolító akadály mentes vertikális közlekedéshez az épület akadálymentesen elhagyható, és meg-közelíthetautomaták kezel szerkezetei 0,85-1,10 m magas-ságban vannak, el ttük forduláshoz elegend tér
Akadálymentes környezet feltételei parkolóházban: A: megkülönböztetett parkoló, G: jegyautomata, H: burkolatfestett közleked sáv; I: fordulásra alkalmas
terület, J: ki- és bejárat (felvonóhoz).
![Page 15: Gy r – Sziget – Parkolóházhtms/blog/park/a01.pdf · 2009-11-02 · Gy r és el városai 1566-ban, Sziget a téglavet vel és éget vel. Olasz mester részmetszete A tudatos](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022041621/5e3ecf3100efdb1dd03b8d26/html5/thumbnails/15.jpg)
ÉpületgépészetA parkolóházakban általános gépészeti rendszerek:
Világítás: A biztonságos közlekedés alap feltétele. Célszer be- és kikapcsolását mozgásérzékel k-kel automatizálni. Szell zés: A kipufogógázok életveszélyes légálla-potot teremthetnének, megfelel szell ztetés hiá-nyában. A nyitott parkolóházakban elegendtúlnyomás biztosítása, de a zárt parkolóházakban a befúvást is, és az elszívást is meg kell oldani. T z jelz , oltó és vészjelz rendszer: A gépkocsi tárolás t zveszélyes funkció, ezért automatizált rendszereket terveznek, melyek érzékelik a ve-szélyt, jelzik a megfelel hely felé, figyelmeztetik a házban lév ket, esetleg kinyitják a vészkijá-ratokat, beindítják a veszély elhárítására alkal-mas berendezéseket. Megel zésként: a parkoló-házak általában t zálló anyagokból, leggyakrab-ban monolit vasbeton szerkezetekb l készülnek. Informatikai rendszer: A parkolóhely foglaltság jelzésére, díjkezelésre, forgalomirányításra, zárt-láncú videokamerák a felügyelethez.
E rendszerek szerelvényeit a mennyezet alatt szaba-don szerelve tervezik, ezzel számolni kell a szintma-gasság megválasztásakor.
Kapcsolható funkciók A parkolóházak gyakran tartalmaznak az autós köz-lekedéshez szükséges más funkciókat is, melyeket többnyire a földszinten találhatunk meg. A funkció elhelyezésének ára gyakran a tiszta szerkesztés feladása. Néhány lehetséges funkció (részletezésük jelen keretek között nem lehetséges):
Kézi vagy gépi autómosó Személygépkocsi szerviz Üzemanyagtölt állomás Irodák és üzletek: segélyállomás, autósbolt, etc.
Jelen tervezési feladatban figyelembe veend , hogy egy gyógyhely közelében zajos és b zös funkciók te-lepítése nem ajánlott.
PéldákA következ néhány példa megvizsgálása által a ter-vezés elméletét l eljuthatunk a gyakorlati problémá-kig. Az egyes épületeknél igyekszem olyan témákra kitérni, amikr l eddig még nem esett szó, mint a te-rek formálása, vagy a homlokzatok kialakítása. A példák jellemz adatait ilyen táblázatok mutatják: építés éve fér helyek m2/fér hely fh. szöge rámpafajta
építész tervez kiegészít funkciók
Külföldi példák
FINA parkolóház, München 1968. 520 fh. 30,8 m2/fh 90° B-4
Gerd Wiegand szerviz, kút, üzletek, irodák
Különlegesen nagy fesztávot alkalmaznak, kiékelt monolit vasbeton gerendákkal, melyek egységes át-tekinthet , könnyen használható parkoló-szinteket eredményeznek. Homlokzatát biztonsági üvegezésfüggönyfal szerkezettel oldották meg, melynek rései lehet séget adnak a szell zésre.
Homlokzati részlet és keresztmetszet a rámpákon át.
Färbergraben parkolóház, München 1962. 518 fh. 28,8 m2/fh 90° B-3
Gerd Wiegand szerviz, kút, üzletek
Szerkezete monolit vasbeton. A 7,5 m-es fesztávú bordás födémlemezek kerettartókon nyugszanak. A keretek konzolosan tartják az autókat. A konzolok nagy élményt jelentenének kívülr l, ha átlátszatlan
homlokzati üvegfal nem takarná ket. Az alaprajz követi a kialakult utcaszerkezet ötszöglet kontúrját.
Keresztmetszetek.
BMW parkolóház, München 1970. 1586 fh. 28,2 m2/fh 90° B-4
Karl Schwanzer nincs kiegészít funkció
El regyártott vasbeton szerkezet , 16×5 m-es rasz-ter épület. A nagyfesztávú födémelemek közvetle-nül a konzolos, T alakú oszlopfejekre terhelnek. Így hatalmas osztatlan tér keletkezik. A homlokzat is el regyártott elemeket sorol, az egyedi plasztikus panelforma miatt mégis érdekes hatást kelt.
Homlokzati részlet és egy általános szint alaprajza.
Szerkezeti megoldásokat mutató fotó.
![Page 16: Gy r – Sziget – Parkolóházhtms/blog/park/a01.pdf · 2009-11-02 · Gy r és el városai 1566-ban, Sziget a téglavet vel és éget vel. Olasz mester részmetszete A tudatos](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022041621/5e3ecf3100efdb1dd03b8d26/html5/thumbnails/16.jpg)
Konstabler parkolóház, Frankfurt am Main 1959. 750 fh. 32,9 m2/fh 45° C1-1
Max Meid & Helmut Romeick irodák, áruház, vev szolgálat
Ez a ház rövid idej parkolások számára épült egy áruház számára. A szintek forgalmi szervezése rend-kívül tiszta, egyirányú áramok, külön rámpák irányonként. Szalagablakos homlokzata nem szép.
Általános szint alaprajza.
Osterstrasse, Hannover 1965. 546 fh. 34,5 m2/fh 60° C2-2
Peter Neve étterem, üzletek, játékterem
Tervez i tiszta közlekedést valósítottak meg egy fél-fordulatú íves rámpa és 13,6 m-es fesztávó áthidalás segítsével. A 60°-os parkolóknak köszönhet en az alaprajzon sok a területveszteség. De a járm -elhe-lyezési mód formálja a homlokzatot, mely tovább ta-golja az épület amúgy is tagolt formáját, érdekes összképet adva.
Legfels szint alaprajza. (Két visszalépéssel a jobbon.)
Az el regyártott vasbeton elemes homlokzat részlete.
Rödingsmarkt parkolóház, Hamburg, HK könyv 1973. 1015 fh. 29,0 m2/fh 90° C2-1
Heinz Wilke irodák, mosó, szerviz, kút
Az épület C2-1 rámpamegoldás pontos példája, két általános szint magasságú földszintjén szinte minden kapcsolható funkciót elhelyez. Kifejezetten szép a csigarámpa orsótere és az azt lezáró bevilágító kupola.
Földszinti alaprajz. 1 behajtó, 2 kihajtó, 3 lépcs , 4 lift, 5 ellen rzés, 6 iroda, 7 mosó, 8 vev szolgálat, 9 pénztár,
10 raktár, 11 szerviz, 12 gépház, 13 üzemanyagtölt .A rámparendszer orsótere és felülvilágítója.
2. számú parkolóház, Mannheim 1969. 505 fh. 27,0 m2/fh 45° D1
E. & P. Serini, H. Gegenheimer irodák, mosó, szerviz, kút
A 45°-os gépkocsi elhelyezés kényelmét a félfordula-tú parkolórámpa gazdaságosságával ötvözték, és így jobb szintterület kihasználtságot értek el, mint a me-r leges beállású, rámpás parkolóházakban. A rám-pák az épület hosszának felében történ összeköté-sével a forgalom is gyorsul. Az elhelyezési mód itt is formálja az épületet. Az épület teljes egészében mo-nolit vasbeton szerkezet . A tervez k a ferde födé-mek és a vasbeton harmonika falak segítségével kártyavárszer , plasztikus architektúrát adtak a ház-nak. A rövid oldali homlokzatok lamellás kiképzést kaptak.
Általános szint alaprajza.
Kártyavár architektúra.
![Page 17: Gy r – Sziget – Parkolóházhtms/blog/park/a01.pdf · 2009-11-02 · Gy r és el városai 1566-ban, Sziget a téglavet vel és éget vel. Olasz mester részmetszete A tudatos](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022041621/5e3ecf3100efdb1dd03b8d26/html5/thumbnails/17.jpg)
A heilbronni parkolóház általános szintjének alaprajza, keresztmetszete és hosszoldali homlokzata.
A szervita téri parkolóház küls és bels panorámái.
![Page 18: Gy r – Sziget – Parkolóházhtms/blog/park/a01.pdf · 2009-11-02 · Gy r és el városai 1566-ban, Sziget a téglavet vel és éget vel. Olasz mester részmetszete A tudatos](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022041621/5e3ecf3100efdb1dd03b8d26/html5/thumbnails/18.jpg)
Többszintes parkolóház, Heilbronn 2000. ~516 fh. - m2/fh 90° C1-1
Mahler Günster Fuchs nincs kiegészít funkció
A parkolóház rendkívül egyszer szerkesztés . A hosszú épület két végén teljes fordulatú le- és fel-hajtó rámpát találunk, melyet egyetlen út köt össze, két oldalán parkolókkal. Forgalmi rendje egyirányú. E praktikus kialakítás adja az épület térbeli formáját is. Az épület szerkezetei általában el re gyártott ele-mek. Érdekes, hogy a nagyfesztávú (közbens alátá-masztás és konzol nélküli) f tartók és az oszlopok acélból, a homlokzatot képez lécek, pedig feny fá-ból készültek, mely anyagoknak nem a f jellemz -jük a t zállóság. A homlokzat lamellás kialakítása természetes fényhatásokat és szell zést biztosít. Az épületben két lépcs ház és egy személyfelvonó ta-lálható, utóbbi az érkez oldali rámpa orsóterében (!). Vészlépcs ként a homlokzaton futó huzalháló korlátú lépcs is rendelkezésre áll.
Az íves rámpákat az épület végeit íves fal burkolja. A lamellás homlokzatburkolatnak köszönhet fényhatás.
Belföldi példák
Szervita tér, Budapest 1973. 387 fh. 30,2 m2/fh 90° B3
Szabó István és Walthier Gábor raktár, üzlet, iroda, kút
Az parkoló forgalomszervezése egyszer . A be- és kihajtás az épület átellenes pontjain történik. A sza-
bálytalan telekforma azonban a beépített terület rossz kihasználtságát eredményezi. Sok az út menti egyoldalú elhelyezés és a standard méretnél kisebb parkoló. Szerkezete monolit vasbeton. A fej nélküli gombafödémek felülete alul felül sík, vastagsága 25 cm. A szerkezeti raszter 11×7,4 m-es, pengepillér alátámasztásokkal. A rámpák kis fesztávolsága miatt a szerkezeti vastagsága csak 15 cm. Az alumínium lamellákkal kialakított, nyitott homlokzat a Szervita tér felé hangsúlyos kubusszer képet nyújt, mely hangsúlyosság nem egyeztethet össze a funkcióval.
Általános szint alaprajza.
Jókai Mór utca, Gy r2004. 260 fh. - m2/fh 90 ° B3
Ráskai Péter irodák, ügyfélszolgálat
Az épület befoglaló mérete cca. 37×32 m. A teljes telket beépítették, amire a GyÉSz 7. § ad lehet sé-get. A ház félszint eltolásos, összesen 16 szinten tá-rolhat autókat. Rámpái D’Humy rendszer ek, 17%-os ellentétes emelkedéssel, 3,75 m szélességgel. A személyforgalom céljára egy lépcs ház és egy felvo-nó áll rendelkezésre, illetve egy plusz lépcs ház vész esetére, melyet menekül folyosóval vezettek ki az
utcai homlokzatra. A földszinten keveredik a gyalo-gos és autós forgalom, mind a közönségforgalmi il-lemhely, mind az üzemeltet iroda használatakor. A parkolóház megfelel az akadálymentes használat kö-vetelményeinek.
Az épület alapozási síkja a szomszédos épületeké alatt van, ezért el regyártott (25 cm vastag szerke-zet ) szögtámfalakat alkalmaztak az épület kontúr-ján. Alapozása síkalap, 40 cm vastag lemezszerke-zet. Pincefalai (25+)15 cm, a felmen falak 20 cm vastag monolit vasbetonból készültek. A pillérek 100×30 cm-es keresztmetszet ek, félkör kerekítés-sel az autók védelme érdekében. A födémek 25 cm vastag monolit vasbeton síklemezek. Az emeletma-gasság 2,50 m. A félszint eltolásnál nem csúsztatják a szinteket egymás alá, így minden típusú autó par-kolhat ezen az oldalon is. Itt biztonsági korlátként 10 cm átmér j acélcs korlátokat használnak.
A parkolóház metszetvázlata.
A gépészeti helyiségek emeletenként két megálló-helynyi területet foglalnak el. Minden (fél)szinten egy-egy t zcsapot, automatikus t zjelez és –oltó rendszert építettek ki. El bbi a lépcs házak közelé-ben, utóbbi a mennyezeten, szabadon szerelve lát-ható. A villamos elosztó helyiség (6,8 m2) a földszin-ten kapott helyet a kazánházzal (11,6 m2) együtt. Az utcai homlokzatot az illeszkedés jellemzi legin-kább. A párkányokkal három részre osztott, sávos
![Page 19: Gy r – Sziget – Parkolóházhtms/blog/park/a01.pdf · 2009-11-02 · Gy r és el városai 1566-ban, Sziget a téglavet vel és éget vel. Olasz mester részmetszete A tudatos](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022041621/5e3ecf3100efdb1dd03b8d26/html5/thumbnails/19.jpg)
homlokzata a szomszédos házakéhoz hasonló. A parkolóház szintjeinek viszonyáról csak a lépcs ház parányi ablaki árulkodnak, mivel a szintek ablakait a homlokzat síkja elé ugró acélháló betétes üvegezéslakatosszerkezetek fogják össze, melyek a szell zéstis lehet vé teszik. A földszint er sebb színt és sávos vakolatot kapott. A bejáratot jól hangsúlyozza az épületen függ legesen végigfutó motívum.
A Jókai utcai homlokzat, az illeszkedés jegyében.
A hátsó homlokzat nem ilyen igényes, igaz a keretes beépítés udvara is kaotikus képet mutat. A tömbben lakók intimitásának meg rzése (belátás és zajvédel-em szempontok) miatt ezen a homlokzaton kevés a bevilágító felület. Így a fels bb szinteken üvegtégla falak találhatók és a tet teraszra 1,80 m magas át-tetsz falat terveztek. A környezet humanizálása ér-dekében a nagy felület falakat növényesítik, és az ötödik szinten négy parkoló helyén tet terasz ké-szült, intenzív zöldtet vel.
A hátsó homlokzat a lehet ségek jegyében.
ForrásokBerecz Dezs : Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat Gy riNövényolajgyárának… története Kézirat, 1975.
Bodrossy Attila, Pozsgai Zoltán, Takács Attila:Tanulmányterv a Fürd központ II. ütem megvalósításához – A Gy r-gyógyhely cél eléréséhez
Borbíró Virgil, Valló István: Gy r városépítés-története Budapest, 1956
Fischl Géza, Pandula András: Tervezési segédlet az akadálymentes épített környezet megvalósításához BM, Építésügyi Hivatal, 2002
Dr. Herczegh Károly: Gépkocsi parkolók, M szaki Könyvkiadó, Budapest, 1978
Horváth Tamás: Gy r – Sziget – Olajgyár területe Tanulmány, Gy r, 2003
Ernst Neufert: Építés- és tervezéstan Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2002
Tomaj Ferenc: Gy rsziget és Révfalupataháza községek Gy rhöz csatolásának története IN: [Dávid Lajos]: Arrabona 12. – A gy ri múzeum évkönyve, 1970.
Tóth Péter, Koren Csaba, Hausel István, Makó Emese, Gortva Tamás, Horváth Zsolt – Széchenyi István Egyetem: Gy r parkolási helyzete, Gy r Megyei Jogú Város rendezési terveinek felülvizsgálata – 2003-2004 – Véleményezési dokumentáció
Dr. Winkler Gábor, Kurcsis László: Gy r 1539-1939 és Gy r1939-1999 M hely Folyóiratkiadó Kht., 1998, Gy r
[]: Bauten des Verkehrswessens – Parkenhäuser, Tankstellen, Bahnhöfe; Flughafen, Bertelsmann Fachverlag, 1973
[dr. Katona András]: Válogatott fejezetek a technika történetéb lSZIF-Universitas
P.D.: Postmodern urbanity IN: The Architectural Review, February 2000
Detail folyóirat 2000/2. 238. o., 2003/9.
http://szakma.film.hu/_objectdata/f15bbc96-d59d-41ce-bc69-3d30ad8357d7/szervita_teri_parkolohaz/
http://www.gyor.ph.hu – Gy r térkép