1

げんき I

Szerkesztők: Vonderviszt AnnaNémeth Kornél

ELTE Japán Tanszék2009. március

Lektorálta:

Pereczes Erika (2009.december)

Károli Gáspár Református EgyetemJapán Tanszék

2

Tartalomjegyzék

1. lecke ___________________________________________________________________ 5

(1) Nominális mondat ___________________________________________________________ 5

(2) Kérdőmondat_______________________________________________________________ 5

(3) Két főnév összekötése (の) ____________________________________________________ 6

Expression notes 2. ____________________________________ Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2. lecke ___________________________________________________________________ 9

(1) これ それ あれ どれ_____________________________________________________ 9

(2) この その あの どの_____________________________________________________ 9

(3) だれの főnév________________________________________________________________ 9

(4) ここ そこ あそこ どこ___________________________________________________ 9

(5)も ________________________________________________________________________ 10

(6)～じゃありません __________________________________________________________ 10

(7)～ね/～よ__________________________________________________________________ 10

Expression notes 3. ____________________________________ Hiba! A könyvjelző nem létezik.

3. lecke __________________________________________________________________ 12

(1) Igeragozás_________________________________________________________________ 12

(2) Jelen idő __________________________________________________________________ 12

(3) Partikulák ________________________________________________________________ 13

(4)Időhatározók_______________________________________________________________ 14

(5)～ませんか ________________________________________________________________ 14

(6) Szórend___________________________________________________________________ 14

(7) Gyakoriságot kifejező határozószók ___________________________________________ 15

(8) A témajelölőは ____________________________________________________________ 15

Expression notes 4. ____________________________________ Hiba! A könyvjelző nem létezik.

4. lecke __________________________________________________________________ 17

(1) Létezés és birtoklás _________________________________________________________ 17

(2) Helyhatározók _____________________________________________________________ 18

(3)Múlt idő___________________________________________________________________ 19

(4)たくさん __________________________________________________________________ 19

(5)いちじかん

;一時間 _____________________________________________________________ 20

(6)と ________________________________________________________________________ 20

3

(7)も ________________________________________________________________________ 20

Expression notes 5. ____________________________________ Hiba! A könyvjelző nem létezik.

5. lecke __________________________________________________________________ 22

(1) Melléknevek _______________________________________________________________ 22

(2)す

;好き(な)/きらい(な)_______________________________________________________ 23

(3) Mértékhatározó ____________________________________________________________ 24

(4) ～ましょう/～ましょうか ___________________________________________________ 24

(5) Számolás__________________________________________________________________ 25

Expression notes 6_____________________________________ Hiba! A könyvjelző nem létezik.

6. lecke __________________________________________________________________ 26

(1) Te-forma (kapcsolatos igealak) _______________________________________________ 26

(2)～てください ______________________________________________________________ 27

(3)～てもいいです/～てはいけません____________________________________________ 27

(4) Igék összekapcsolása ________________________________________________________ 27

(5)～から ____________________________________________________________________ 28

(6)～ましょうか ______________________________________________________________ 28

Expression notes 7_____________________________________ Hiba! A könyvjelző nem létezik.

7. Lecke __________________________________________________________________ 30

(1) ~ている___________________________________________________________________ 30

(2) „Hosszú a haja” ____________________________________________________________ 31

(3)A te-forma és az összetett mondat______________________________________________ 31

(4) Ige főnévi alak + にい

;行く __________________________________________________ 31

(5) Emberek megszámlálása_____________________________________________________ 32

8. Lecke __________________________________________________________________ 33

(1)Rövid alakok _______________________________________________________________ 33

(2)A rövid alakok alkalmazása __________________________________________________ 34

(3) ~ないでください___________________________________________________________ 34

(4) Ige の/ことがす

;好きです ____________________________________________________ 35

(5) が________________________________________________________________________ 35

(6)なに

;何か ésなに

;何も _________________________________________________________ 35

9. lecke __________________________________________________________________ 36

(1) Múlt idejű rövid alakok _____________________________________________________ 36

(2) Főnevek minősítése igékkel és melléknevekkel___________________________________ 36

(3) まだ ~ ていません__________________________________________________________ 37

4

(4) ~から ____________________________________________________________________ 37

10. Lecke _________________________________________________________________ 38

(1) Összehasonlítás ____________________________________________________________ 38

(2) Melléknév/főnév+の ________________________________________________________ 39

(3) ~ つもりだ ________________________________________________________________ 39

(4) Melléknév + なる___________________________________________________________ 39

(5) どこかに/どこにも _________________________________________________________ 40

(6) で________________________________________________________________________ 40

11. Lecke _________________________________________________________________ 41

(1) ~ たい ____________________________________________________________________ 41

(2) ~ たり~ たりする___________________________________________________________ 41

(3) ~ ことがある ______________________________________________________________ 42

(4) A や B ____________________________________________________________________ 42

12. Lecke _________________________________________________________________ 43

(1) ~んです___________________________________________________________________ 43

(2) ~すぎる___________________________________________________________________ 43

(3) ~ほうがいいです___________________________________________________________ 44

(4) ~ので_____________________________________________________________________ 44

(5) ~なくちゃいけません (írásban vagy formálisan ~なくてはいけません)_____________ 44

(6) ~でしょう_________________________________________________________________ 44

1. lecke

(1) Nominális mondat

„Fél egy van.”„Diák vagyok.”

A fenti mondatok nominális mondatok, melyeket a です szócskával fejez ki a japán nyelv.

じゅうにじはんです。 Fél egy van.

がくせいです。 (Én) diák vagyok.

Látható, hogy a fenti mondatokban nincs megnevezve az alany. Ahogy a magyarok sem, úgya japánok sem szeretik kitenni a mondat alanyát, ha az egyértelmű a másik számára.

De mi van akkor, ha nem egyértelmű, hogy ki az alany? Akkor a következő módon jelölhetjükmeg alanyunkat:～は ～です。

Pl. ハンガリーじんです。 …magyar.

かのじょは ハンガリーじんです。 Ő magyar.

Ilyenkor a は partikula1 előtt álló mondatrész nem feltétlenül a mondat alanya, hanem amondat témája. (itt: ő)Pl. Rendelés étteremben:

わたしは コーヒーです。 Én kávé(t kérek).

A „X は Y です” szerkezetet akkor is használhatjuk, ha X-szet Y-nal szeretnénk azonosítani.

わたしは サボーです。 Szabó vagyok.

やましたさんは せんせいです。Jamasita úr tanár.

アンナは ハンガリーじんです。Anna magyar.

(

Ap

1

Vigyázat!A deszu u-ját nem ejtjük!A deszu előtt nemcsak főnév, hanem melléknév, névmás, idő, hely, szám stb. is állhat!

5

2) Kérdőmondat

japán eldöntendő kérdést úgy képezzük, hogy a kijelentő mondat végére tesszük a かartikulát:

A partikulák általában az előttük álló szó vagy mondatrész szerepét jelzik a mondatban.

A wa-t は-val (ha) írjuk!

6

りゅうがくせいです。 Cserediák vagyok.

りゅうがくせいですか。 Cserediák vagy?

A kérdőmondatokban kérdőszókat is használhatunk. (Ilyenkor is megmarad a mondat végén aか.) A legfontosabb kérdőszavak:

なん これは なんですか。 Mi ez?

なんじ いま なんじですか。 Hány óra van?

なんさい カタさんは なんさいですか。 Kata, hány éves vagy?

なんねんせい なんねんせいですか。 Hányadikos vagy?

(3) Két főnév összekötése (の)

Két főnév összekötésekor a の partikulát használhatjuk. Többféle használata lehetséges:a,birtokos és birtok esetébenわたしの こいびと az én szerelmem

b,hovatartozás kifejezéséreエルテだいがくの せんせい az Elte (egyetem) tanára

c,melléknév képzéséreにほんの えいが japán film

Ezek a kifejezések a mondaton belül bárhol elhelyezkedhetnek.pl. たけしさんの いもうとさんは きょうとの げいしゃです。

Takesi húga kiotói gésa.

Kiegészitő jegyzetek

あのEz a szócska a beszélő hezitálását fejezi ki. Ennek oka lehet az, hogy nem akarja amásik embert zavarni, vagy nem akar udvariatlan lenni egy személyes kérdéssel.

はい・ええMindkettő azt jelenti, hogy igen, de az utóbbi inkább lazább, baráti beszélgetésekbenjellemző. Közeli barátok esetében az うん is ezek szinonimájaként használható. A は

い olyankor is használható, ha az ajtón kopogtatnak, vagy ha a nevünket hívják.(Ebben az esetben nem helyettesíthető semelyik másik alakjával sem!)Pl. アーグネシュさん？ Ági?

はい。 Igen, Itt vagyok.

そうですかEnnek magyar fordítása: „Valóban?” „Értem.” „Vagy úgy!”

A は kiejtéseEzt a partikulát nem úgy ejtjük, ahogy az aiueo táblázatban szerepel, hanem „va”-nak.Azonban minden más olyan szótagot, amit „va”-nak ejtünk, わ-val írjuk le.

Pl. わたしの でんわばんごうは ４８８-９９８です。Watashi no denwabangoo wa yon hachi hachi no kyu kyu hachi desu.Telefonszámom 488-988.

S

T

せ

Vigyázat! Van azonban néhány kivétel, amikor nem partikulaként használjuk a は-t, mégis„va”-nak ejtjük!Pl. こんにちは。 Konnichiwa. Jó napot!

7

zámokNéhány számnak létezik több elterjedt alakja is, attól függően, hogy milyen jelentésselhasználjuk. (Lásd bővebben a függeléket!)

0 ゼロ és れい alakok egyaránt elterjedtek.

1 Általában いち, de gyakran a „csi” szótag eltűnik, mint pl. いっぷん (1

perc) vagy いっさい (1 éves).

2 Mindig に. Gyakran kiejtésben meghosszabbodik a magánhangzó, és に

い lesz belőle.

3 Mindig さん. Viszont a számot követő számlálószó változtatja alakját

mellette, pl. さんぷん(3 perc).

4 A leggyakoribb alak a よん. Azonban két esetben lerövidül: よねん

せい (negyedikes) vagy よじ (4 óra). Későbbiekben fogunk tanulni

olyan kifejezéseket, melyekben a másik alakja, a し szerepel, úgymint

しがつ (április). A számlálószó itt is megváltozhat: pl. よんぷん (4perc).

5 Mindig ご. Szóban megnyúlhat a magánhangzó, és ilyenkor ごう leszbelőle.

6 Teljes alakja ろく, de gyakran lerövidül, mint pl. ろっぷん(6 perc).

7 A なな alak a leggyakoribb, de pl. しちじ-nek mondjuk a 7 órát.

8 Általában はち, de sokszor ez is lerövidül: はっぷん(8 perc), はっさ

い (8 éves).

9 Legelterjedtebb a きゅう alak. Azonban くじ-nek mondjuk a 9 órát.

10 A じゅう-t gyakran rövidebb alakban használják, pl. じゅっぷん (10

perc) vagy じゅっさい(10 éves).

elefonszámokAz országhívószámot, illetve körzetszámot vagy szolgáltatószámot elválasztókötőjeleket の-nak olvassuk ki. Tehát a következő számot így mondjuk ki:012-345-6789 zero ichi ni no, san yon go no, roku nana hachi kyuu

んせいEzt a szót általában csak másokra használhatjuk. Értelmes lenne az a mondat, hogyわたしはせんせいです。(Tanár vagyok.), de arrogánsan hangzik, ugyanis a sensei

こんばんは。 Konbanwa. Jó estét!

8

szó „tiszteletreméltó mestert” jelent. Ha te (illetve egy családtagod) tanár, akkorhasználjd inkább a きょうし szót.

さんEzt a szócskát nevek mögé teszik a japánok, és tiszteletet fejeznek ki vele. Magyarraúr/hölgy lehet a megfelelő fordítása. Állhat vezeték- vagy keresztnév mögött is.Gyermekek esetében inkább a ちゃん az elterjedtebb ( fiúknak pedig gyakran くん-t

mondanak). Professzorok és doktorok megszólításakor a せんせい a legudvariasabb

megszólítás. A さん-t sose használjuk saját magunkra!

Hogyan szólítsuk meg a másikat?A japánok kerülik az あなた (te) használatát. Helyette inkább a másik fél nevét vagyfoglalkozását használják.

Ahelyett, hogy: あなたはハンガリーじんですか。Magyar vagy?/Ön magyar?

Használjuk így: さとうさんはハンガリーじんですか。Satoo san magyar?

Japán nevekA japánok a magyarokhoz hasonlóan a vezetéknevüket teszik előre. Általában csakegy keresztnevük van. Amikor bemutatkoznak, gyakran csak a családi nevüketmondják. Néhány tipikus japán név:

családnevek keresztnevekférfi női

さとう ひろし ゆうこ

すずき いちろう めぐみ

たかはし けんじ くみこ

たなか ゆうき なおみ

いとう まさひろ きょうこ

9

2. lecke

(1) これ それ あれ どれ

Mutató névmások. A これ-t a beszélőhöz közeli, a それ-t a hallgatóhoz közeli, az あれ-tpedig mind a beszélőtől, mind pedig a hallgatótól távoli dolgok jelölésére használjuk.これは ほんです。 Ez könyv.

それは ノートです。 Az füzet.

あれは えんぴつです。 Amaz ceruza.

Kérdés: これ・それ・あれ は なんですか。Mi ez/az/amaz?

(2) この その あの どの

A この, その , あの szintén mutató névmások, csak ezek mögött közvetlenül egy főnévnekkell állnia.このほん、そのほん、あのほん、どのほん(ez a könyv, az a könyv, amaz a könyv, melyik könyv)

Pl. このはなは わたしのです。 Ez a virág az enyém.

(3) だれの főnév

Az előző leckében már megtanultuk a birtokos szerkezetet (pl. たけしさんのいもうとさん.azaz Takesi húga), most megnézzük, hogy kell megkérdezni, hogy kié valami.だれ(Ki?)だれの (Kinek a …? )

Pl.これは だれの かばんですか。 それはガーボルさんの かばんです。Ez kinek a táskája? Az Gábor táskája.

(4) ここ そこ あそこ どこ

Ez is a mutatónévmás egy fajtája. Jelentése: itt/ott/amott/hol?.Használata:A:ここは どこですか。 Hol vagyok?

B:ここは とうきょうです。 Tokióban. (Ez itt Tokió.)

A:すみません、トイレはどこですか。 Elnézést, hol van a WC?

B:あそこです。 Amott.

(Lásd részletesebben: 4. lecke)

(5)も

Ha a téma utáni は helyett も partikula áll, akkor a jelentése „is” lesz.Pl.ラースローさんはわたしのこいびとです。タマーシュさんもわたしのこいびとです。László a szerelemem. Tamás is a szerelmem.

(

A

～

～

よ

(

A

au

b(

Vigyázat!

10

6)～じゃありません

fenti szerkezet a ～です tagadása. Két formája is létezik, melyek között nincsen különbség:

じゃありません。

ではありません。

しこさんは にんじゃじゃ/ではありません。 Josiko nem nindzsa.

7)～ね/～よ

japán mondatok gyakran a fenti partikulákra végződnek.

) A ね-t akkor használják, ha a beszélő a hallgató egyetértését várja. (magyar fordítása:gye?)

これは おすしじゃありませんね。Ez nem szusi, ugye?

) A よ -t akkor használja a beszélő, ha a hallgató figyelmét fel akarja hívni valamire.magyarra nem igazán lehet lefordítani, inkább csak felkiáltást fejez ki)

とんかつは さかなじゃありませんよ。A tonkacu (rántott hús) nem hal!

Ha a mondat végi állítmányt tagadjuk, a も jelentése „sem”-re módosul!

Vigyázat!Ha a deszu előtt I-s melléknév áll, akkor nem a deszu-t, hanem a melléknevet kell tagadni!(lásd: 5. lecke)

11

Kiegészítő jegyzetek 2.

（～を）くださいJelentése: „Kérek -t!” Általában akkor használhatjuk, ha kérünk valami konkréttárgyat.

（～を）おねがいしますJelentése ugyanaz, mint a fenti „kudaszai”-nak. Éttermi rendelések esetében nagyongyakran ezt a szerkezetet használják. De ezzel kérhetünk elvont dolgokat is, akármagyarázatot, megértést stb.

（～を）どうぞJelentése: „Tessék!” Használhatjuk akkor, ha átnyújtunk valakinek valamit, vagy ha pl.egy telefonos ügyfélszolgálat elkéri a nevünket: Onamae o doozo. (A nevét tessék/ Anevét kérem!)

Számlálószavak kiejtéseA 300, 600, 800, 3000, 8000 szavakban a számlálószó hangalakja megváltozik. A „h”-val kezdődő számlálószók mint a hjaku (száz) általában a 3, 6 és 8 után változnak meg.Mások, mint az sz-szel kezdődő szen (ezer), a 3 és a 8 után változtatnak alakot. Akötet végén található táblázat foglalja össze ezeket a változásokat.

Nagy számokA japán nyelv nem csak tízesekben (dzsú), százasokban (hjaku) és ezresekben (szen)gondolkodik, hanem létezik a tízezres (man) egység is. Tehát a 20000 japánul niman(=2x10000) lesz. Nálunk az ezres utáni következő egység a millió, amit a japánok mégmindig tízezresekben számolnak: 100x10000= hjakuman.A bonyolult számokat a következőképpen kisebb egységekre bonthatjuk:234567= 23x 10000 にじゅうさんまん

4x 1000 よんせん

5x 100 ごひゃく

6x 10 ろくじゅう

7 なな

12

3. lecke

(1) Igeragozás

A japán igék különböző alakokat vehetnek fel az igeidő és igemód szerint. Ebben a leckében aszótári, a jelen idő állító és tagadó alakokat fogjuk áttekinteni.

Az itt előforduló igeragok:～ます jelen (jövő) idejű, udvarias stílusú kijelentő igerag

～ません jelen (jövő) idejű, udvarias stílusú, tagadó igerag

Az igéket ragozásuk szerint három nagy csoportra bonthatjuk.a) ru-igékEbbe a csoportba azok az igék tartoznak, melyeknek a szótári alakja –ru –ra végződik, ésszótövük változatlan marad a ragozás során.

pl. たべる、ねる、おきる、みる

b) u-igékAz igék másik nagy csoportja esetében a szótári alak –u-re végződik. Az igeragokat az –uelőtti mássalhangzóhoz kell mindig hozzáadni. (jelen esetben –imaszu, és -imaszen)pl.のむ、よむ、はなす、きく、いく、かえる

c) kivételek (csak két ige tartozik ide, a くる és a する)Megfigyelhetjük, hogy mindkét ige esetében teljesen megváltozik a szótő is a ragozás során.

ru u kivételekszótő tabe ik - -

szótári alak たべる (eszik) いく(megy) する (csinál) くる(jön)

jelen állító たべます いきます します きます

jelen tagadó たべません いきません しません きません

Nagyon fontos, hogy az igéket ne csak a szótári alakjukkal tanuljuk meg, hanem egyszerre kétalakot jegyezzünk meg, hogy a későbbiekben tudjuk a ragozásukat is. (Ez főként azoknál azigéknél nagyon fontos, melyeknek szótári alakja る -re végződik, mert azok bármelyik

csoportba tartozhatnak alakjuk szerint. pl. みる(-ru)・かえる(-u))

(2) Jelen idő

A japán nyelvben a jelen idő –akárcsak a magyarban- a jövőre is használható. A két jelentéselkülönítésére a határozószók segítségünkre lehetnek.

a, A jelen idejű alak egyrészt kifejezhet egy gyakran ismételt cselekvést.わたしは よく テレビを みます。 Gyakran nézek TV-t.

b, Másrészt pedig egy tervezett, a jövőre vonatkozó cselekvést.わたしは これから テレビを みます。 Most /Ezután TV-zni fogok.

(3) Partikulák

A mondatban szereplő főneveket általában partikulák követik, melyek a főnevek mondatbeliszerepét jelölik. (A partikulákat a beszélt nyelvben gyakran lehagyják, de erről bővebben a 15.leckénél fogunk írni. Használatukban nagyon hasonlítanak a magyar névutókra, mertfelsorolás esetén csak az utolsó felsorolt szó után kell a partikulát kitenni.) Itt a következőnégy partikula használatát fogjuk áttekinteni: で、に、へ és を.

でA で partikula a cselekvés helyét jelöli. (Későbbiekben fogunk olyan igéket is tanulni,melyek nem ezzel a helyhatározó partikulával állnak.)Pl. きっさてんでコーヒーをのみます。 A kávézóban kávét iszom.

にA に partikula nagyon sok jelentéssel bír, de itt csak kettőről lesz szó:a, mozgás irányának, céljának kifejezése

Pl. 私わたし

はきょう学校がっこう

に行い

きません。 Nem megyek ma iskolába.

b, időhatározói szerep kifejezések i f e j e z é s

Pl.日曜日にちようび

に京都きょうと

に行い

きます。 Vasárnap Kiotóba megyek.

へAz へ (ejtsd: e) partikula is a mozgás irányát, célját fejezi ki. A fenti mondatokban

akár ki is cserélhatjük a に-t へ-re:

私わたし

はきょう学校がっこう

へ行い

きません。 Nem megyek ma iskolába.

をA

P

Vigyázat!Nem minden időhatározó után kell a に partikulát kitenni! Lásd bővebben a (4)-es pontot!

A közelítőleges időpontok esetében a に helyett a ごろ vagy ごろに partikulát használjuk!

(Pl. 11じ

;時ごろにねます。 11 óra körül fekszem le aludni.)

Vigyázat!Az へ partikula a に-t csak a cél kifejezésekor helyettesítheti! Egyéb esetekben, mint

13

z を(ejtsd: o) partikula a tárgy partikulája.

l. お茶ちゃ

を飲の

みます。 Teát iszom.

テレビて れ び

を見み

ます。 Tévét nézek.

新聞しんぶん

を読よ

みます。 Újságot olvasok.

például az időhatározói szerep, nem lehet felcserélni a kettőt!

(4)Időhatározók

A következő időhatározók esetében kötelező a に partikula használata:

a) a hét napjai pl. にちようびに

b)és a számszerűsített időhatározók esetében pl. 10時じ

42分ぷん

に、9月がつ

に

Nem használjuk a に partikulát a következő időhatározók után:

a)relatív időhatározók, melyeket a mához viszonyítunk pl. あした

b)az ismétlődést kifejező időhatározók pl. まいばん minden este

c)és a Mikor? (いつ) kérdőszó után

Az alábbiak esetében bár általában elmarad a に partikula, de az egyéni szóhasználattól,stílustól vagy eseti nyomatéktól függően ingadozik a használata:a)napszakok pl. reggel あさ（に）

b)és a hétvége szó (しゅうまつ) után

(5)～ませんか

A ～ませんか–t akkor használjuk, ha el szeretnénk hívni valakit valahova. Alakját tekintvejelen idejű tagadó igealak kérdő formában.pl.てんぷらを たべませんか。 Nem eszünk tenpurát?

いいですね。 Milyen jól hangzik!

テニスをしませんか。 Nem megyünk el teniszezni?

うーん、ちょっと。 Hát, most nem igazán (jó nekem).

(6) Szórend

A japán mondatoállítmány áll a mállítmány után csmondatrészek sorPéldák tipikus sz

私わたし

は 今日き ょ う

図と

alany/téma idMa a könyvtárba

Vigyázat!

14

k, a magyarhoz hasonlóan eléggé rugalmasak a szórend tekintetében. Azondat végén, és a névszói partikulás szerkezetek előtte, laza sorrendben. Azak pár végpartikula állhat, mint pl. a か、ね vagy a よ. A névszói partikulásrendje nagy mértékben szabad.órendre:

書館しょかん

で 日本語に ほ ん ご

を 勉強べんきょう

します。ő hely tárgy állítmány

n fogok japánt tanulni.

Állító formában már nem jelent invitálást!

15

私わたし

は よく 七時し ち じ

ごろ うちに 帰かえ

ります。alany/téma gyakoriság idő cél állítmányGyakran szoktam hét körül hazamenni.

(7) Gyakoriságot kifejező határozószók

Gyakoriságot kifejező határozókkal (úgymint毎日まいにち

、よく és ときどき) tudjuk kifejezni azt,

hogy milyen rendszerességel csinálunkc s i n á l

valamitv a l

.

Pl.

私わたし

はときどき喫茶店きっさてん

に行い

きます。 Néha megyek/szoktam menni a kávézóba.

Vannak olyan gyakoriságot kifejező határozószók is, melyek inkább „ritkaságot” fejeznek ki,és ezek a tagadó állítmányi alakkal járnak együtt. Ilyenek pl. a ぜんぜん(egyátalán nem,

soha) és az あまり(nem gyakran, nem sokat)

Pl.

私わたし

はぜんぜんしゅくだいをしません。 Egyáltalán nem csinálok/szoktam csinálni házit.

田中た な か

さんはあまりやすみません。 Tanaka úr nem sokat pihen/szokott pihenni.

(8) A témajelölőは

Ahogy már az első leckében is láttuk, a は partikula a mondat témáját fejezi ki. A mondat

témája gyakran egybeesik a mondat alanyával (pl. カタさんは一年生です。Kata elsős.). Deez nem feltétlenül kell, hogy így legyen. Most megnézünk a lecke párbeszédeiből hárommondatot, ahol a mondat témája és az alanya nem esik egybe:

メアリーさん、週末しゅうまつ

はたいてい何なに

をしますか。 Mary, mit csinálsz hétvégén?

今日き ょ う

は京都きょうと

に行い

きます。 Ma Kiotóba megyek.

Ezekben a mondatokban a téma egy időhatározó volt. Át is fogalmazhatnánk őket valahogyígy: „Ami a hétvégét illeti, mit csinálsz?” vagy „Beszéljünk a hétvégéről! Mit fogsz csinálni?”

晩ばん

ご飯はん

は？ Vacsit?

食た

べません。 Nem kérek (nem eszem).

Itt egy befejezetlen mondatról van szó, és a beszélő a hallgató figyelmét rá szeretné irányítanivalamire (itt: a vacsorára). Ha a mondatot kiegészítenénk, akkor így nézne ki: „Eszelvacsorát?”. Azaz a téma a mondat tárgyával esik egybe.

16

Kiegészítő jegyzetek 3.

行ゆ

く・来きた

るÉrdekes, hogy a japánok, amikor megközelítik a hallgatót, a magyarokhoz hasonlóan

azt mondják, hogy 私わたし

は行い

きます。(„Megyek”). (És nem úgy, mint az angolok:„Jövök”).

ちょっとSzó szerint annyit jelent, hogy „egy kicsit”, „keveset”. Ilyen értelemben használják akövetkező mondatokban is: ちょっとください (Egy keveset kérnék belőle.) illetve

ちょっと待ま

ってください (Várjon egy kicsit!). Azonban ezt a szót használják akkoris, ha udvariasan akarják visszautasítani a másikat. Ilyenkor teljesen megváltozik ajelentése: „lehetetlen”, „nem jó” stb. –nek fordíthatjuk. A japánok túl durvának tartjákaz いいえ –t , ha egy kérést, javaslatot vagy meghívást szeretnének visszautasítani,

ezért helyette inkább a ちょっと-val találkozhatunk.Pl:

A:土曜日大阪城公園どようびおおさかじょうこうえん

に行い

きませんか。

B:土曜日ど よ う び

は、ちょっと。

A: Nem megyünk el az ószakai vár parkjába szombaton?B: Sajnos szombat nem jó. (szó szerint: a szombat egy kicsit…)

4. lecke

(1) Létezés és birtoklás

LÉTEZÉSA japán nyelvben két létige van: あります és います. Előbbit élettelen tárgyakra, illetvenövényekre, utóbbit élőkre használjuk.

Ezeket az igéket alapvetően két esetben használhatjuk:a, Amikor egy dolog létezését akarjuk kifejezni. (Magyarban általában határozatlan névelőtvagy többesszámot használunk ebben a szerkezetben.)HELY に DOLOG があります/います。

Pl. あそこにマクドがあります。 Ott van egy Meki (McDonald’s).

b, Amikor egy létező dolog helyét akarjuk megnevezni. (Magyarban határozott névelőthasználunk.)DOLOG は HELY にあります/います。

Pl. げいしゃは東京とうきょう

にいます。 A gésa Tokióban van.

Az あります ige három jellemzőjében tér el az eddig tanult igéktől:

1. Vonzata a に partikula. (és nem で)

2. Ha a helyhatározóval kezdjük a mondatot, az alany után nem は, hanem が áll.3. Ahogy láttuk az a, pontban is, a helyhatározó gyakran megelőzi az alanyt.

Az あります-t eseményekre is használhatjuk.

Pl.毎日まいにち

テストがあります。 Mindennap van dolgozat.

BA

P

Vigyázat!Ha események helyét szeretnénk meghatározni, a に partikula helyett で áll!!!

17

IRTOKLÁSz あります igével birtoklást is kifejezhetünk.

l. BMW がありません。 Nincs BMW-m.

時間じ か ん

がありますか。 Van időd?

コンサートはブダペストであります。 A koncert Budapesten lesz.

(

Mk

バÉ（

D

(v

P

T（A

（A

Aa

P

X

Vigyázat!Nagy különbség van az alábbi két mondat között:BMW がありません。 (Nincs BMW-m.) ≠ BMW じゃありません。 (Az nemBMW.)Ennek oka, hogy más-más mondatot tagadunk a két esetben:

2) Helyhatározók

ár a második leckében tanultuk, hogy egy dolog helyét a どこ(Hol?) kérdő névmással aövetkezőképpen kérdezzük meg:

ーガーキングはどこですか。 Hol van a Burger King?s a válasz:バーガーキングは）ここ/そこ/あそこです。Itt./Ott./ Amott.

e ha pontosítani szeretnénk, jól jöhetnek az alábbi kifejezések:

BMW があります。(Van BMW-m.) ≠ BMW です。 (Az BMW.)

X は Y の みぎ です。 Az X az Y(-tól) jobbra van.

ひだり balra

まえ előtt

うしろ mögött

なか -ban/belsejében

うえ -on/fölött

した alatt

そば/ちかく közelében

となり/よこ* mellett

18

*A よこ és a となり között az a különbség, hogy az utóbbit akkor használjuk, ha két azonos kategóriájú dologan egymás mellet, előbbit pedig akkor, ha két teljesen különböző kategóriájú dologról van szó.

l. 女子じ ょ し

トイレと い れ

は男子だ ん し

トイレと い れ

のとなりです。A lány és fiú WC egymás mellett van.

電話で ん わ

はトイレと い れ

のよこです。 A telefon a WC mellett van. )

ehát visszatérve:バーガーキングは）マクドのとなりです。Burger King a Meki mellett van.

バーガーキングは）マクドとデパートのあいだです。Burger King a Meki és a pláza között van.

táblázatban felsorolt helyhatározókat nem csak létezés kifejezésekor használhatjuk (ha nemlétigével használjuk, akkor partikulája で):

l. 私わたし

はお茶屋ち ゃ や

の前まえ

でげいしゃをまちました。A teaház előtt vártam a gésára.

は Y と Z のあいだです。 Az X az Y és a Z között van.

19

(3)Múlt idő

A múlt időben az igetőhöz a következő ragokat illesztjük:

állító tagadó

jelen idő ～ます ～ません

múlt idő ～ました ～ませんでした

けい子こ

さんはきのう九時く じ

ごろうちに帰かえ

りました。Keiko tegnap kilenc körül ért haza.

私わたし

は日曜日にちようび

に日本語に ほ ん ご

の勉強べんきょう

をしませんでした。 Vasárnap nem tanultam japánt.

(Ahogy már a 3-mas leckében is említettük, ezek az igeragok udvarias stílusúak. A では-s

alakok inkább az írott, míg a じゃ-sak a beszélt nyelvben jellemzők.)

A nominális mondatot a következőképpen tehetjük múlt időbe:

állító tagadó

jelen idő ～です ～では/じゃありません

múlt idő ～でした ～では/じゃありませんでした

Pl. オルシさんは東大とうだい

の留学生りゅうがくせい

でした。Orsi a Tokiói Egyetem cserediákja volt.

(4)たくさん

A japán nyelvben egy kicsit másképpen működnek a mennyiségjelzők, mint a magyarban. Ajapánban ezek kerülhetnek a jelzett szó elé és annak partikulája után is (bár inkább az utóbbiszerkesztésmód a jellemző):

私わたし

は京都きょうと

で写真しゃしん

をたくさんとりました。 Sok képet készítettem Kiotóban.

私わたし

は京都きょうと

でたくさん写真しゃしん

をとりました。

野菜や さ い

をたくさん食た

べました。 Sok zöldséget ettem.

たくさん野菜や さ い

を食た

べました。

(5)一時間いちじかん

Az időtartamot jelölő szavak általában önmagukban állnak, nem követi őket partikula.Mondatbeli helyük az állítmány előtt van.

Pl.ガーボルさんは彼女かのじょ

を一時間待い ち じ か ん ま

ちました。Gábor egy órán át várta a barátnőjét.

(

Aa

P

bP

(

A

e

Pわ

父ち

ア

ア

Vigyázat!Ha közelítőleges időtartamot szeretnénk kifejezni, nem a ごろ(lásd 3. lecke), hanem a ぐ

らい partikulát használjuk!

6)と

と partikulának két jelentése lehetséges:, Főnevek összekötésekor „és”.

l.メリンダとハユニの写真しゃしん

をとりました。Melindát és Hajnit fényképeztem le.

, Vagy a társhatározói értelmű –val/-vel ragnak is megfeleltethető.l. メリンダとデートします。 Melindával randizom.

Pl. 私わたし

はきのう 2時間じ か ん

ぐらいテニスをしました。Tegnap kb. 2 órát teniszeztem.

Vigyázat!A と partikulával csak főneveket lehet összekötni, igéket, mellékneveket nem!(igék összekötését lásd a 6. leckénél)Az eszközhatározói –val/-vel jelentést nem lehet と-val kifejezni!

20

7)も

も partikulát már tárgyaltuk a 2. leckében is, de most kitágítjuk használatát az alábbi

setekre is, amikor helyettesíti a は, が és を esetpartikulákat:

l.

私たし

はきのうビび

ールる

を飲の

みました。 Tegnap sört ittam.ち

もきのうビび

ールる

を飲の

みました。 Tegnap édesapám is ivott sört.

ンドラあ ん ど ら

ーシュし ゅ

さんはネクタイを買か

いました。 András nyakkendőt vett.

ンドラあ ん ど ら

ーシュし ゅ

さんは靴くつ

も買か

いました。 András cipőt is vett.

(eszközhatározókról bővebben: 10.lecke)

21

Amikor a も-t olyan mondatrésszel szeretnénk használni, melynek eredeti partikulája nem は,

が vagy を, abban az esetben megmarad az eredeti partikula is, és mögé írjuk a も–t.

Pl.

私わたし

は先月せんげつ

アメリカあ め り か

に行い

きました。 Múlt hónapban voltam Amerikában.

私わたし

は先月日本せんげつにほん

にもいきました。 Múlt hónapban voltam Japánban is.

姉あね

と日本料理にほんりょうり

を食た

べました。 Nővéremmel japán kaját ettem.

妹いもうと

とも日本料理にほんりょうり

を食た

べました。 Húgommal is japán kaját ettem.

Kiegészítő jegyzetek 4.

X の前Ezt a kifejezést nem csak úgy értelmezik a japánok, hogy X előtt, hanem úgy is, hogyX-szel szemben, az út túloldalán. Erre a jelentésre azonban van egy másik kifejezés is:X のむこう.

Ha valami X mögött, vagy X takarásában van, akkor arra mondhatjuk, hogy X の後うし

ろ,

vagy azt is, hogy X のうら.

えっ・あっMind a kettő indulatszó, de az első azt fejezi ki, hogy valami hihetetlen, így magyarratalán úgy fordíthatnánk: „Igen?”, „Na ne mondd!”. A másodikat akkor mondhatjuk, havalamit hirtelen észreveszünk, vagy valami eszünkbe jut. Fordítása: „Jé”, „Ja!”. A kisつ a kifejezések végén azt fejezi ki, hogy nagyon röviden kell ejtenünk ezeket amagánhangzókat.

二時間半に じ か ん は ん

A „fél” szócska (半はん

) mindig a megfelelő időegység után jön. Itt mivel az órára értik, azután kerül: két óra és fél.

もしもしEz a magyar „Halló”-nak felel meg. Használata változó: van aki akkor mondja, amikorfelveszi a kagylót, és van, aki akkor, amikor ő kezdeményezi a hívást.

22

5. lecke

(1) Melléknevek

A japán nyelvben két fajta melléknevet különböztetünk meg: az い- és な-mellékneveket.(Azért hívjuk így a két csoportot, mert jelzői alakban ezekre a szótagokra végződnek.) Aminőségjelzős szerkezet a japánban hasonló módon néz ki, mint a magyarban, azaz elöl áll ajelző, utána a jelzett szó.

Pl.い-melléknév:

おもしろい映画え い が

(érdekes film)

きのう、おもしろい映画え い が

をみました。 Tegnap láttam egy érdekes filmet.

な-－

melléknév:

ぶすな女おんな

の人ひと

(ronda nő)

せんしゅう、ぶすな女おんな

の人ひと

を見み

ました。A múlt héten láttam egy ronda nőt.

A japán melléknevek különlegessége, hogy az igékhez hasonlóan ragozni kell őket. A kétmelléknévtípus más-más ragozási sémát mutat.

い-melléknevek ragozása:

おもしろい állító tagadó

jelen időおもしろいです

Érdekes.

おもしろくありません

おもしろくないですNem érdekes.

múlt időおもしろかったです

Érdekes volt.

おもしろくありませんでした

おもしろくなかったですNem volt érdekes.

Vigyázat! Kivétel:A melléknevek esetében csak az いい (jó) tekinthető kivételnek. Attól rendhagyó a ragozása,

hogy a jelen idejű állító alakot kivéve minden ragozott alakja a régies szótőt, a よ-t használja:

いい állító tagadó

jelen időいいです よくありません

よくないです

múlt időよかったです よくありませんでした

よくなかったです

Ahogy a táblázatokból kitűnik, a tagadó alakok esetében 2-2 alakot is használnak: az egyikesetében a létige ～ません、～ませんでした alakját használjuk a melléknév határozói

alakjával (い helyére tesszük a ～く-t), a másik esetben a melléknév határozói formáját a

létige baráti alakjai követik a ～です állító alakkal. Vigyázzunk, hogy a kettőt ne mossukössze!な-melléknevek ragozása:

元気げ ん き

（な） állító tagadó

jelen idő元気です

Egészséges.

元気じゃありません

元気ではありません。Nem egészséges.

múlt idő元気でした

Egészséges volt.

元気じゃありませんでした。

元気ではありませんでした。Nem volt egészséges.

Megállípíthatjuk, hogy a な-melléknevek ragozása sokkal egyszerűbb, mint az előbb látott い-

seké, mivel itt a melléknév alakja mindvégig változatlan, és csak a ～です-t kell ragozni a 4.leckében tanultak szerint.

(

As

P

Ma

ガ

EG

b

a

P

Vigyázat!A な végződés csak főnevek előtt, jelzői alakban jelenik meg!

2)好す

き(な)/きらい(な)

好き(szeret valamit, kedvel valamit)/きらい(nem szeret valamit) melléknevek nyelvtanizempontból különlegesen viselkednek. A következő szerkezetben lehet ezeket használni:

Pl. ゆうめいな本ぼん

híres könyv

～は ～が 好す

きです/きらいです。

23

l. ハンガリー人じん

は生なま

の魚さかな

がきらいです。 A magyarok nem szeretik a nyers halat.

egjegyzések:, A szerkezetet használhatjuk emberre vonatkozó tárggyal is, mint pl.:が

ーボルぼ る

さんはアニタさんが好きです。Gábor szereti Anitát.

bben az esetben a 好す

き kifejezhet szerelmet is, azaz a fenti mondat azt is jelentheti, hogy:ábor szerelmes Anitába.

, Amikor azt akarjuk mondani, hogy nagyon szeretünk/nem szeretünk valamit, a következő

lakokat használjuk:大好だ い す

き/大だい

きらい.

l. 私わたし

はキャベツき ゃ べ つ

が大だい

きらいです。Utálom a káposztát.

valaki valamit/valakit szeret/ nem szeret

24

c, Az, hogy „Szeretem is meg nem is.”, vagy nem tudom eldönteni, hogy inkább szeretek-evalamit, vagy utálom-e, akkor a következő kifejezést kell használnunk:好きでもきらいでもありません。Nem is szeretem, de nem is utálom.

d, A 好きな /きらいな főnevek előtt jelzőként is állhat. (kedvenc/legkevésbé kedveltértelemben)

Pl. これは私わたし

の好す

きな車くるま

です。 Ez a kedvenc kocsim.

(3) Mértékhatározó

Ha azt akarjuk mondani, hogy „nagyon szép”, „kicsit hideg” stb, akkor a melléknév elémértékhatározót kell kitennünk.Ezek lehetnek:とても (nagyon)

ちょっと (kicsit)

あまり (nem annyira, nem igazán)

ぜんぜん (egyátalán nem)

Pl.沖縄おきなわ

の海うみ

はとてもきれいでした。Az okinavai tenger nagyon szép volt.

Néhány melléknév esetében egy külön alak szolgál a mérték kifejezésére. Ezek közé tartozik

a 好す

き és a きらい is.

お母さん、大好だ い す

き。 Anya, nagyon szeretlek!

なまの魚さかな

が大だい

きらいです。 Utálom a nyers halat.

(4) ～ましょう/～ましょうか

Ezek a szerkezetek a magyar többes szám első személyű felszólító módnak felelnek meg.(csináljunk valamit!/ne csináljunk valamit?) Ha valami közös programra/cselekvésreszeretnénk elhívni/rávenni a másikat, akkor használjuk ezeket a szerkezeteket:

Pl.

マクドでハンバーガーを食た

べましょう。 Együnk egy hamburgert a Mekiben!

カレか れ

ーを作つく

りましょうか。 Csináljunk currys rizst?

Bár ebben a leckében nem kerül elő, de még egy módon ki tudjuk fejezni a fenti tartalmat, a～ませんか jelen idejű, tagadó alak kérdéssé alakításával. Ez a szerkezet sokkal kevésbétolakodó, inkább csak egy ötlet felvetését jelenti.

Pl. ワインを飲の

みませんか。 Nem iszunk bort?

(

A

P

A

sf

忙

Vigyázat!A ～ましょうか szerkezetet nagyon gyakran egyes szám első személyű felajánlásokesetében is használják!Így a második mondat fordítása így is elképzelhető:

5) Számolás

dolgok megszámlálásakor két dolgot kell észben tartanunk:a, különböző tárgyakat más-más számlálószóval kell megszámolni (pl. a CD-ket és azembereket máshogy számoljuk)b, a számlálószavak inkább a jelzett szó után állnak, és nem előtte, mint a magyarnyelvben

l. アル・カポネは車くるま

を三台さんだい

ぬすみました。Al Capone három kocsit lopott.tárgy mennyiség

mennyiségjelző két részből áll: egy számból és egy számlálószóból. Itt:三さん

a szám, és 台だい

a

zámlálószó. A だい-t használjuk gépek, járművek megszámlálására. Később, a 14. leckébenogjuk részletesen tanulni a számlálószavakat.

Csináljak currys rizst?

Vigyázat!

25

Kiegészítő jegyzetek 5.

しい・にぎやか（な）

Az 忙いそが

しい-－

t emberekre mondhatjuk, de helyekre sosem. (Jelentése: elfoglalt) Ezzel

szemben a にぎやか（な）-－

t kell helyekre és eseményekre használnunk, nyüzsgő,élénk értelemben.

たけしさんは忙いそが

しいです。 Takesi elfoglalt.

東京とうきょう

はにぎやかです。 Tokió nyüzsgő/élénk (város).

Az alábbi eset azt mutatja, hogy néha úgy néz ki, mintha nem csak emberekre

használnánk az 忙いそが

しい-－

t. Ilyenkor biztosak lehetünk benne, hogy csak kihagyták amondatból az alanyt.

Pl.日曜日にちようび

は忙いそが

しいです。=日曜日にちようび

は（私わたし

は）忙いそが

しいです。Vasárnap elfoglalt vagyok.

Álatlában a számlálószavak mögött nem állhat partikula!

6. lecke

(1) Te-forma (kapcsolatos igealak)

A 6. lecke legfőbb nyelvtani anyaga a te-forma. Ez az igéknek egy olyan alakja, melyneknagyon sokféle használata lehetséges:

- kérések kifejezése („Legyen szíves …!”)- engedélykérés („-hatok?”)- tiltás („nem szabad -ni”)- igék összekapcsolása (innen a kapcsolatos alak elnevezés) stb.

A te-forma képzése nehéz feladat, mivel mindhárom eddig tanult igecsoport esetében más-más szabályt kell alkalmaznunk.

Nézzük először a –ru végű igéket:

Az –u végű igék esetében a szótárragozás:

i alak utolsó szótagjának függvényében lesz más és más a

食た

べる 食た

べて

Ha a szótári alak う、つ、る-re végződik:

会あ

う 会あ

って

待ま

つ 待ま

って

とる とって

Ha む、ぶ、ぬ-－

re:

読よ

む 読よ

んで

遊あそ

ぶ 遊あそ

んで

死し

ぬ 死し

んで

Ha く-re:

書か

く 書か

いてKivétel!!!

行い

く 行おこな

って

Ha ぐ-－

re:

泳およ

ぐ 泳およ

いで

Ha す-－

re:

26話はな

す 話はな

して

Láthatjuk, hogy ezen a csoporton belül is óriási a változatosság2. A tartós tudás érdekébenérdemes minden igét a szótári-masu-te alak hármasával megtanulni. (pl. かく・かきます・

かいて)

Végül a két rendhagyó ige esetében a következőképp alakul a ragozás:

(2)～てください

Jelentése: „Kérem/legyen szíves …Ez utóbbit közeli barátokkal és csalPl.

パスポぱ す ぽ

ートと

を見み

せてください。

手て

を洗あら

って。

(3)～てもいいです/～てはい

Jelentése: „Szabad/nem szabad –ni.Pl.キスをしてもいいですか。

はい、キスをしてもいいです。

いいえ、キスをしてはいけません

(4) Igék összekapcsolása

A ～て-formát akkor is használhatelmondani. („Ezt csináltam, aztánmagyar „és” kötöszó, és az utolsó ig

2 Ahogy már korábban említettük, a る sz

mondhatjuk, hogy ha a る előtti magánhan

pedig i vagy e előzi meg a る-t, akkor nem

sokkal több a –ru csoportba tartozó ilyen i(hazamegy). A –te formában eltérő rago

lecserélik a る -t て-re, azonban az –u végű

する して

27

-ni!” Ennek baráti formája: ～て (Kérlek, csináld ezt/azt!)ádtagokkal szemben használhatjuk.

Kérem mutassa meg az útlevelét!

Mosd meg a kezed!

けません

” vagy ható igével is fordíthatjuk magyarra.

Szabad csókolózni?/Megcsókolhatlak?

Igen, szabad.

。 Nem, nem szabad.

juk, ha két vagy több igéből álló cselekvéssort szeretnénkmeg azt…”) Ilyen esetben a –te úgy viselkedik, mint ae alakja határozza meg az összes többi idejét és módját is.

ótagra végződő igék nem feltétlenül tartoznak a –ru csoporthoz. Azt

gzó a,o vagy u, akkor az ige biztosan az –u végűek közé tartozik. Ha

tudjuk teljes biztossággal megállapítani hovatartozását. Statisztikailag

ge, de pár kivétellel is találkozhatunk, pl.はい

;入る(bemegy)、かえ

;帰るzást mutat a két csoport, mivel a -ru csoportos igék csak szimplán

ek esetében egy っ is beékelődik a て elé.

来く

る 来き

て

P

朝あ

京き

う

Akp

歩あ

デ

(

AM

PJ

Oe

PM

(

A

nf

P

荷に

エ

Vigyázat!

28

l.

起さ お

きて、朝あさ

ごはんを食た

べます。 Reggel felkelek, és megreggelizem.

都ょうと

に行い

って、芸者げいしゃ

を見み

ました。 Elmentem Kiotóba, és láttam egy gésát.

ちに帰かえ

って、ビび

ールる

を飲の

みましょう。 Menjünk haza, és igyunk meg egy sört!

hogy a következő példákból látni fogjuk, a –te forma másfajta tagmondati viszonyt isifejezhet. Az első esetben a magyarra módhatározóként fordíthatjuk, a második esetbenedig okként funkcionál:

る

いて日本に ほ ん

に行きます。 Gyalog megyek Japánba.で

ートと

を忘わす

れて、すみません。 Bocsánat, hogy elfelejtettem a randit!

5)～から

～から egy kötő partikula, mely ok-okozati viszonyt kifejező tagmondatokat köt össze.indig előtte áll az OK, utána az OKOZAT.

l. カレか れ

ーが好す

きですから、日本料理にほんりょうり

のレストランれ す と ら ん

へ行い

きましょう。apán étterembe menjünk, mert a currys rizst szeretem.

lyan is elképzelhető, hogy állítunk valamit, és csak utólag szeretnénk megindokolni. Ilyensetben a második mondatot a ～から partikula zárja.

l.東京とうきょう

へ行い

きましょう。高たか

いビルび る

が好す

きですから。enjünk Tokióba(! Azért oda), mert szeretem a magas épületeket.

6)～ましょうか

z 5. leckében már tanultuk a ～ましょうか szerkezet invitáló szerepét, azonban még egy

agyon fontos jelentésére ki kell térnünk. A ～ましょうか nagyon gyakan a beszélőelajánlását fejezi ki: „Megcsináljam azt?” Tehát ez a segítségnyújtás kérdése lesz.

l.

物も つ

を持も

ちましょうか。 Megfogjam a csomagját?

アコンをつけましょうか。 Bekapcsoljam a légkondit?

A と partikula nem alkalmas igék összekötésére! (csak főnevek között használható)

29

Kiegészítő jegyzetek 6.

遅おそ

く・遅おそ

いAz első szó azt jelenti, későn (határozószó), míg a második azt, hogy késő/késői/későn(melléknév). Az első az igék jelentését módosítja, a második pedig a főnevekét, illetveállítmányként is használhatjuk.Pl.

A:きのう一時いちどき

にねました。 Tegnap egykor feküdtem le.

B:遅おそ

いですね。 Milyen késő(n)!

週末しゅうまつ

には、十時じゅうじ

ごろ起お

きて、遅おそ

い朝あさ

ごはんを食た

べます。Hétvégenként tízkor kelek, és késői reggelit eszem. (későn eszem)

きのう、遅おそ

くねました。 Tegnap későn feküdtem le.

Ugyanezt a szabályt alkalmazhatjuk a 早く・早い (korán, korai) esetében is.

どうも

Általában az ありがとう-val, vagy a すみません-nel együtt használják, és nagyonköszönömöt/sajnálomot jelent. Ha önmagában áll, akkor e kettő közül jelentivalamelyiket. Ilyen módon mindig lerövidíthetjük hálánkat vagy megbánásunkat.Vannak emberek, akik ezt a szót használják elbúcsúzáskor is.

おEz az előtag főnevek előtt szokott állni, és a beszélő kifinomultságát fejezi ki, nemváltoztatja meg a szavak jelentését. Általában lehagyható.

Pl. お酒さけ

(alkohol)

お金かね

(pénz)

お風呂ふ ろ

(fürdő)

30

7. Lecke

(1) ~ている

A múltban kezdődő és a jelenben is tartó folyamatos cselekvést vagy állapotot fejez ki.Az igéket három csoportra lehet osztani:

(1) folyamatos állapotot kifejező(2) bizonyos ideig tartó cselekvést kifejező(3) többé-kevésbé pillanatnyi változást kifejező

Kevés (1)-es csoportba tartozó igével találkozhattunk eddig, pl. ある és いる . Ezek te-

formája sosem használható az いる-vel, így nem foglalkozunk velük ebben a részben.

Sok ige tartozik a (2)-es csoportba. Olyanok, mint a たべる, よむ és a まつ. Mikor egy ige

te-formáját a segédige いる követi, akkor egy folyamatban lévő cselekvést kifejező mondatotkapunk.Pl.

すずきさんはいま本ぼん

を読よ

んででいます。 Szuzuki éppen könyvet olvas.

アンナあ ん な

はご飯はん

を食た

べています。 Anna éppen eszik.

Továbbá foglalkozás kifejezésére használhatunk ～ています mondatot. Az alábbi példánakezért lehet több értelmezése: ebben a pillanatban tanít valaki angolt, vagy egy angol tanár azillető, de most nem feltétlenül tanít.

あの人ひと

は英語え い ご

を教おし

えています。

A (3)-－

mas csoportba tartozó igék az egyik állapotból a másikba való változást fejezik ki. Hapéldául megházasodik az ember, akkor az állapota megváltozik: egyedülállóból házas emberlesz. A ている megmutatja a változás végeredményét.

Pl.

先生せんせい

は結婚けっこん

しています。 A tanár házas.

Az行い

く és来く

る igék a (3)-－

mas csoporthoz tartoznak. Tehát az 行おこな

っている és a来き

ているmegmutatják a jelen állapotot, melyet korábbi történések okoztak, és ezek az alakok nem amenés vagy a jövés folyamatát jelentik.Pl.

中国ちゅうごく

に行い

っています。 Kínában van. (nem pedig éppen Kínába megy!)

芸者げいしゃ

はうちに来き

ています。 A gésa nálunk van. (nem pedig éppen felénk tart!)

Az いる-t úgy ragozzuk, mint egy ru-ige.

(2) „Hosszú a haja”

Amennyiben egy személy fizikai tulajdonságát szeretnénk kifejezni, mint például azt, hogyvalakinek hosszú a haja, akkor a szerkezetünk a következőképpen néz ki:

Pl.

タマラさんはかみが長なが

いでTamarának hosszú haja van.

(3)A te-forma és az össze

Az igéken kívül az い és a なrendelkeznek te-formával, mEgy い típusú melléknév te-f

típusú melléknévnél és egyfőnévhez.

やすい

いい (kivétel)

げんきな

にほんじんです

Nézzünk pár példamondatot:

このケけ

ーキき

は安やす

くておい

あの犬いぬ

はいつも元気げ ん き

でお

私わたし

はハンガリは ん が り

ー人で１

(4) Ige főnévi alak + に行

Ha egy személy valamely céfejezhetjük ki:

Pl.

スす

ーパぱ

ーへ果物くだもの

をかいにい

学校がっこう

にべんきょうしにきま

31

(Birtokos は) birtok が melléknév。

す。せが高たか

いです。あたまがいいです。Magas. Okos.

tett mondat

típusú melléknevek, valamint a főnevek utáni です-ek szinténelyet arra használunk, hogy összetett mondatot hozzunk létre.ormáját úgy képezzük, hogy a szóvégi い helyére くて kerül. な

főnév+です mondatnál egy で -t adunk a szótőhöz vagy a

やすくて

よくて

げんきで

にほんじんで

しいです。 Ez a sütemény olcsó és finom.

もしろいです。 Az a kutya mindig fitt és jópofa.

５さいです。 Magyar vagyok és 15 éves.

く

lból megy valahova, mozgását és célját a magyarhoz hasonlóan

きました。Elmentem a szupermarketbe gyümölcsöt venniv e n

.

す。 Az iskolába tanulni jövök.

32

一人ひ と り

(egy személy)

二人ふ た り

(két személy)

友達ともだち

とのみにいきます。 Elmegyek a barátokkal inni.

A mozgás célja lehet egy főnév (pl.買い物もの

) vagy egy igét és tárgyat tartalmazó kifejezés. A

mozgás célját leíró igéknek a főnévi alakját (～ます nélküli igető) kell használni.

(5) Emberek megszámlálása

Az emberekre a人にん

számlálószó használatos, melynek az egy személy és két személy alakjarendhagyó:

ひとり egy ember

ふたり két ember

さんにん három ember

よにん négy ember

ごにん öt ember

ろくにん hat ember

しちにん/ななにん hét ember

はちにん nyolc ember

きゅうにん kilenc ember

じゅうにん tíz ember

ひゃくにん száz ember

なんにんいますか。 Hány ember van?

Ha egy teremben meg akarjuk számolni az embereket, a 人 számlálószót a főnév és a が

partikula után rakjuk. A helyszínre utaló kifejezéseket gyakran követi に helyett には az ilyentípusú mondatokban.

クラスに(は)日本人にほんじん

の学生がくせい

がふたりいます。Az osztályban két japán diák van.

33

8. Lecke

(1)Rövid alakokJelen idejű kijelentés

rövid alak hosszú alakigék よむ よみます

い melléknevek かわいい かわいいです

な melléknevek しずかだ しずかです

főnév+です がくせいだ がくせいです

Jelen idejű tagadás

rövid alak hosszú alak

igék よまない よみません

い melléknevek かわいくない かわいくありません

な melléknevek しずかじゃない しずかじゃありません

főnév+です がくせいじゃない がくせいじゃありません

Rövid alakok képzése:Igék és い melléknevek kijelentő alakja esetén megegyezik a szótári alakjukkal.

な melléknevek és főnév+です kijelentő alakja esetén a です-t だ-ra cseréljük.

い melléknevek, な melléknevek és főnév+です tagadó alakja esetén az あります-t ない-racseréljük.

ない-forma:

1) a szótári alak utolsó szótagjának „u”-ja „a”-ra változik + ない:

かく かか かかない nem írkivétel: ha az utolsó szótag „u”, előtte félhangzó „w” jelenik meg:かう かわ かわない nem vesz

あう あわ あわない nem találkozik

いう いわ いわない nem mond

2) a „ru” szótag kiesik a szótári alak végéről + ない:

たべる たべない nem eszik

みる みない nem néz

3) くる こない nem jön

する しない nem csinál

34

Múlt idő:Úgy képezzük, akárcsak az い melléknevek múlt idejét.

いく いかない いかなかった nem ment

みる みない みなかった nem nézett

(2)A rövid alakok alkalmazása

IdézetekHa idézzük egy személy szavait vagy gondolatait, akkor rövid alakú állítmányhoz

kapcsolódik a と言い

っていました (pl. azt mondta „・・・”), vagy a と思おも

います (úgygondolom, szerintem…) stb.と egy idéző partikula, mely magában foglalja mind a magyar „hogy” szót indirekt idézetnél,mind az idézőjeleket direkt idézetnél.

Hétköznapi társalgásokKét közeli barát vagy a családtagok beszélgetésében rövid alakok vannak a mondat végén abizalom jeléül. A hosszú forma használata ezzel ellentétben a beszélő azon szándékát fejezi ki,hogy tisztes távolságot akar tartani a hallgatótól. A rövid alaknál a keresztnév használata, míga hosszúnál az Uram, Hölgyem fordul elő.Nem könnyű eldönteni, hogy mikor váltsunk rövid alakra. Először is, a japán beszélőkgyakran nagyon ragaszkodnak rangjukhoz. Akár egy év korkülönbség is megakadályozhatjaegy teljesen „egyenlő” kapcsolat kialakulását.Az engedély a rövid alak használatara nem megszokott: az idősebb emberek talán teljesbiztossággal használják, azonban fiatalabb partnereiktől elvárják a hosszú alakot. Így havalaki, pl. a japán tanárunk beszél hozzánk rövid alakkal, nagyon meglepődne, ha mi isviszonoznánk.

Íme néhány észrevétel a rövid alakok nyelvtanáról a hétköznapi társalgásban.- A kérdő mondatok nem a kérdő partikulára, a か-ra végződnek. Így csupán emelkedő

hangsúlyuk különbözteti meg őket az állító mondatoktól.- A な melléknevek és a főnév+です szerkezetek だ végződését rendszerint elhagyjuk.

A hétköznapi beszédben a はい és いいえ gyakran cserélődik a kevésbé hivatalos うん(aha)

és ううん-re (nem).

(3) ~ないでください

Ha vissza szeretnénk tartani valakit egy bizonyos dologtól, akkor használhatjuk az ige rövidtagadó alakját (～ない) +でください.

ここでお酒さけ

をのまないでください。Kérem, itt ne igyon alkoholt!

35

(4) Ige の/ことが好す

きです

A rövid alakokat arra is felhasználhatjuk, hogy az igékből és a melléknevekből főneveket

képezzünk. (Főnév képzése: rövig alak + の/こと) Így a 私わたし

は ______ が好す

きです/きらい

です/じょうずです/へたです szerkezetben nem csak főneveket használhatunk (pl.猫ねこ

),hanem még utalhatunk néhány általunk kedvelt tevékenységre is, mint pl. úszás, kávézás,japán tanulás.

ことばを勉強べんきょう

するの/ことがすきです。 Szeretek nyelveket tanulni.

まみこさんは英語え い ご

をはなすの/ことがへたです。Mamiko gyengén beszél angolul.(ügyetlenül)

(5) が

Vessünk egy pillantást a következő két mondatra:

(1) アンナはエゲルに行い

きました。Anna elment Egerbe.

(2) アンナあ ん な

がエゲルえ げ る

に行い

きました。Anna ment el Egerbe (és nem én vagy Kati).

A (2)-es mondat nyomatéka Annán van. A 2. Leckében megtanultuk, hogy ha az alanyrakérdezünk, akkor a kérdőszót csak a が partikula követheti. Most pedig próbáljunk megrákérdezni a fenti két mondat alanyára!

(1a) *だれはエゲルに行い

きましたか。Ki ment el Egerbe? (a japán mondat helytelen!)

(2a) だれがエゲルえ げ る

に行い

きましたか。Ki ment el Egerbe? (a japán mondat helyes!)

A fenti példákból jól látható, hogy ha ismeretlen, vagy hangsúlyos az alany, akkor a がpartikula használata a helyénvaló.

(6)何か és 何も

A何なに

か azt jelenti „valami”, a何なに

も pedig a tagadó mondatokban használt „semmi”.Pl.

犬いぬ

が何なに

か持も

ってきた。 A kutya magával hozott valamit.

かめは何なに

か食た

べましたか。 Evett valamit a teknős?

いいえ、かめは何なに

も食た

べませんでした。Nem, semmit sem evett a teknős.

9. lecke

(1) Múlt idejű rövid alakok

Múlt idejű kijelentésrövid alak hasonlítsuk össze ezzel

igék よんだ よんで

い melléknevek かわいかった かわいい

な melléknevek しずかだった しずかだ

főnév+です がくせいだった がくせいだ

Múlt idejű tagadás

rövid alak hasonlítsuk össze ezzel

igék よまなかった よまない

い melléknevek かわいくなかった かわいくない

な melléknevek しずかじゃなかった しずかじゃない

főnév+です がくせいじゃなかった がくせいじゃない

Az igék múlt idejű rövid kijelentő alakja esetén a te-forma て/で részét た/だ-ra cseréljük.

Az い melléknevek rövid kijelentő alakjánál, illetve a fennmaradó szófajok tagadó alakja

esetén az い-t lecseréljük かった-ra.

な melléknevek és főnév+です kijelentő alakja esetén a jelen idejű rövid alak だ-ját だった-ra kell cserélni.

(

Nm

Vigyázat!A korábban már kiemelt két rendhagyó szó alakjai:

行い

く-－

いった

いい – よかった、よくなかった1

A múlt idejű rövid alakot a rendhagyó jelen idejű alakból képezzük, de képzése nem tér el

36

2) Főnevek minősítése igékkel és melléknevekkel

em csak a mellékneveket, hanem az igék rövid alakjait is használhatjuk főnevekinősítésére. Amikor a magyarban melléknévi igenév van, azt gyakran japánra igével kell

a többi igétől/melléknévtől. (Lásd a 8. leckét!)

lefordítani. Az alábbi példában az あそこで本ほん

を読よ

んでいる (ott éppen könyvet olvas)

szerkezetet használjuk a学生がくせい

főnév minősítésére:

あそこで本ほん

を読よ

んでいる学生がくせい

はともこさんです。Az ott könyvet olvasó diák Tomoko.

Még néhány példa olyan melléknevekre/igékre, melyek emberek leírására szolgálnak:

おもしろいひと érdekes ember

かみがながいひと hosszú hajú ember

めがねをかけているひと szemüveget viselő ember

いぬがすきなひと kutyákat kedvelő ember

(3) まだ ~ ていません

Valamilyen cselekvésre utalva „még nem…” jelentést fejez ki.

ゆりこさんはまだしゅくだいをしていません。Juriko még nem csinálta meg a leckéjét.

お母かあ

さんはまだおきていません。Anyu még nem kelt fel.

私わたし

はまだ朝あさ

ごはんをたべていません。Még nem reggeliztem.

(4) ~から

A 6. leckében tanultuk, hogy a から azt jelenti „mivel”.Nem csak önálló mondatban használhatjuk, hanem össze is illeszthetjük az okozatot kifejezőtagmondattal.A szerkezet:

Pl.

あした試験し け ん

がありますMivel holnap vizsga va

あつかったから、どこMivel meleg volt, így s

37

から、今晩勉強こんばんべんきょう

します。n, ma este tanulok.

へも行い

かなかった。ehová sem mentem.

OK から OKOZAT。

10. Lecke

(1) Összehasonlítás

A japán nyelvben nem kell a melléknevet átalakítanunk ahhoz, hogy összehasonlítószerkezetet kapjunk (Ugyanis nem létezik középfokú vagy felsőfokú alak, nincs jó-jobb-legjobb hármas.).

A のほうが B より長なが

いです。 A hosszabb B-－

nél.

Figyeljük meg mi történik, ha felcseréljük ugyanebben a mondatban a のほうが-－

t és a より-－

t.

A より B のほうが長なが

いです。 A-nál hosszabb B.

Mindig figyeljünk a のほうが és a より helyzetére a mondatban! Nézzünk meg egy-egypéldát mindkét esetre:

バスのほうがちかてつよりおそいです。 A busz lassabb a metrónál.

自転車じてんしゃ

より飛行機ひ こ う き

のほうがは速はや

いです。 A kerékpárnál gyorsabb a repülőgép.

Összehasonlító szerkezettel rákérdezhetünk egy adott személy véleményére két dologgalkapcsolatban:

A と B と どっち/どちら のほうが いいですか。A és B közül melyik a jobb? / Melyik a jobb, A vagy B?

Három vagy több dolog, esetleg egy adott csoport (pl. zöldség, gyümölcs, jármű, színek)összehasonlítása esetén (felsőfok) az いちばん (leg-) fok-mérték határozót kell a melléknévelé tennünk:

果物くだもの

のなかでりんごがいちばんおいしいです。A gyümölcsök közül az alma a legfinomabb.

Figyelem!Három vagy több dolog összehasonlításánál sosem használjuk a のほうが-t és a

38

どっち-t!

39

(2) Melléknév/főnév+の

Amennyiben két egymást követő mondatban ugyanaz a főnév szerepel melléknevektársaságában, úgy a második mondat főneve の -ra cserélhető, és így elkerülhetjük aszóismétlést.

私わたし

は青あお

いペンぺ ん

をもっています。赤あか

いのももっています。(の = ペンぺ ん

)Van egy kék tollam. Van egy pirosam is. (piros tollam is)

Melléknév + főnév → melléknév + の

Ugyanez alkalmazható a következő esetben is:

これはあなたの車くるま

ですか。いいえ、チャバさんのです。Ez a te autód? Nem, a Csabáé.

ハンガリーのグヤーシュスープのほうが日本に ほ ん

のよりおいしいです。A magyar gulyásleves finomabb a japánnál.

Főnév 1 の Főnév 2 → Főnév 1 + の

(3) ~ つもりだ

A beszélő vagy valaki más szándékát fejezi ki, és az ige szótári alakjához kapcsolódik.

来年日本らいねんにほん

へいくつもりです。Jövőre Japánba szándékozom menni.

Tagadó ない formához is járulhat, ebben az esetben „nem szándékozást” fejez ki:

あした学校がっこう

にいかないつもりです。Nem szándékozom holnap iskolába menni.

(4) Melléknév + なる

A なる(I.) ige jelentése válni valamivé, tehát valamilyen változásra utal. Állhat melléknevekés főnevek után is:

い típusú melléknevek esetén az い-ből く lesz, és ehhez járul a なる.

あかい→あかくなる pirossá válik, piros lesz, elpirul

40

な típusú melléknevek esetén a な kiesik és így járul hozzá a になる.

しずかな→しずかになる csendessé válik, elcsendesedik

Főnevek esetén a főnév után áll a になる.

だいがくせい→だいがくせいになる egyetemista lesz, egyetemistává válik

(5) どこかに/どこにも

A 8. leckében megtanultuk, hogy:

なにか valami だれか valaki どこか valahová

なにも semmi だれも senki どこ(へ)も sehová

Hasonló kifejezések állhatnak más partikulákkal is, mint pl. に、へ、で

どこかへ行い

きましたか。 いいえ、どこ(へ)も行い

きませんでした。

Mentél valahová? NemN

, nem mentem sehová.

だれかに会あ

いましたか。 いいえ、だれにも会あ

いませんでした。Találkoztál valakivel? Nem, nem találkoztam senkivel.

なにかしましたか。 いいえ、なにもしませんでした。Csináltál valamit? Nem, nem csináltam semmit.

(6) で

A で partikula az eszközhatározó szerepét is betöltheti:

ふねで行い

きます。 Hajóval megyek.

ナイフな い ふ

で切き

ります。 KésselK

vágok.

ハンガリは ん が り

ー語ご

ではなしましょう。Beszéljünk magyarul!

41

11. Lecke

(1) ~ たい

Óhaj kifejezésére szolgál. Az ige főnévi alakjához (～ます nélküli igető) たいです-t kötünk.

映画え い が

をみたいです。vagy映画え い が

がみたいです。 Filmet szeretnék nézni.

ブダペストぶ だ ぺ す と

にいきたいです。 Budapestre szeretnék menni.

Óhajunk tárgyának kifejezésére mind az を, mind a が partikula alkalmazható.

A たい tagadása たくない , múlt idejű alakja pedig たかった . (い melléknévkéntműködik.)

もうたべたくないです。Már nem szeretnék (többet) enni.

昼ひる

ごはんをたべたかったからレストランれ す と ら ん

に行い

きました。Ebédelni szerettem volna, ezért étterembe mentem.

Amennyiben más óhaját szeretnénk kifejezni, úgy vagy függő beszédet használunk (a), vagy aたがっている szerkezetet (b):

(a) たいといっていました Azt mondta, hogy szeretne…

カタリンさんはロシアろ し あ

語ご

をべんきょうしたいと言い

っていました。Katalin azt mondta, hogy oroszul szeretne tanulni.

(b) たがっている szeretne valamit csinálni, de csak harmadik személyre

アンナさんはコーヒーをのみたがっています。Anna kávét szeretne inni.

(2) ~ たり~ たりする

Két vagy több cselekvés vagy állapot részleges felsorolásánál alkalmazzuk ezt a szerkezetet.Magyar megfelelője az „ezt is, azt is csinálni”, amivel nem zárjuk ki annak a lehetőségét,hogy mást is fogunk esetleg csinálni a felsoroltakon kívül.

Az utolsó たり után a mondatot a します ige megfelelő idejű alakjával zárjuk le, tehát ha a

múltban történt cselekvésekről teszünk említést, akkor a mondat lezárása しました/した.

ショプロンし ょ ぷ ろ ん

で買か

い物もの

をしたり、パラチンタぱ ら ち ん た

をたべたりしました。Sopronban vásároltam is, és palacsintát is ettem.

42

(3) ~ ことがある

Az ige rövid múlt idejű alakjához járul, és a következőket fejezi ki:„valaki csinált már valamit”, valakivel történt már valami”

日本に ほ ん

に行い

ったことがありますか。 Voltál már Japánban?

いいえ、(いったことが)ありません。 Nem, még nem voltam.

すずきさんはじゅぎょうを休やす

んだことがありません。Szuzuki még sosem hiányzott a tanóráról. (Még sosem fordult vele elő, hogy hiányzottvolna)

(4) A や B

Főnevek felsorolásnál az „és” szerepét tölti be. A felsorolt példákon kívül még egyéb, hasonlódolgokat, személyeket is bele kell érteni a felsorolásba, tehát nem kizárólagos felsorolásrólvan szó.

庭にわ

にはばらやさくらがさいています。A kertben rózsa és cseresznyevirág (és egyéb virágok) virágzanak.

大阪おおさか

や奈良な ら

にいきました。Ószakában és Narában voltam. (nincs kizárva annak a lehetősége, hogy máshová is

mentem)

43

12. Lecke

(1) ~んです

Vessünk egy pillantást a következő mondatpárokra:

a) あさって試験し け ん

があります。

b) あさって試験し け ん

があるんです。

c) レストランれ す と ら ん

に行い

きたいです。

d) レストランれ す と ら ん

に行い

きたいんです。

Míg az a) és c) mondatok általános kijelentések, és nem tartalmaznak egyéb háttér-információt, addig a b) és d) mondatok esetében további jelentéstartalomról is beszélhetünk.Az a) mondat egyszerűen kijelenti, hogy holnapután vizsgája lesz az illetőnek, a b) mondatjelentése tartalmilag megegyezik az a) mondattal, annyi extra információval kiegészítve, hogymivel közeleg a vizsga, így valószínűleg nem tud az illető más kérésnek eleget tenni, és ezzela mondattal magyarázza elfoglaltságát.A második párban is ugyanerről van szó. A c) mondat egy puszta kijelentés, míg a d) mondatazt sugallja, hogy nagyon éhes az illető, vagy esetleg azt, hogy megunta a házi kosztot, ésvalami változatosabbra vágyik, ezért szeretne étterembe menni.Tehát az ~んです mondat is kijelentő mondat, de annyiban eltér az eddig megismertmondatoktól, hogy tartalmaz egy rejtett magyarázatot, vagy adott esetben esetleg egy apróbocsánatkérést például a következő mondatban:

トラムがこなかったんです。Nem jött a villamos (és ezért késtem el…).

Állhat rövid múlt, szótári alak, rövid tagadás, い melléknév, な melléknév és főnév után is. な

melléknév és főnév után az ~んです elé beékelődik egy な szótag.

げんきです。 げんきなんです。

せんせいです。 せんせいなんです。

(2) ~すぎる

Egy tulajdonság mértékére, vagy egy cselekvés intenzitására utal. (túl …)Igék főnévi ( ～ま す nélküli) alakjához járul, melléknevek esetén pedig levágjuk a

melléknevek い-jét vagy な-ját, és ahhoz kapcsoljuk a ~すぎる-t.

食た

べすぎた。 Túlettem magam. / Túl sokat ettem.

はやくおきすぎました。 Túl korán keltem fel.

この辞書じ し ょ

は高たか

すぎます。 Ez a szótár túlságosan drága.

あなたはしんせつすぎる。 Te túl kedves vagy.

44

(3) ~ほうがいいです

Rövid múlt időhöz kapcsolva jelentése „jobb lenne, ha…”.Rövid tagadó alakhoz járulva „jobb lenne, ha nem…”.

朝あさ

ごはんをたべたほうがいいです。Jobban tennéd, ha reggeliznél (úgy általában).

たばこをすわないほうがいいです。 Jobb lenne (az egészségednek) ha nem dohányoznál.

(4) ~ので

Jelentése „ezért”. Stilisztikailag formálisabb, mint a から, de tartalmilag megegyezik vele.

な melléknév és főnév után a ~ので elé beékelődik egy な szótag.

毎日日本語ま い にち にほ ん ご

をつかうので日本語に ほ ん ご

が上手じょうず

になりました。Mivel minden nap használom a japán nyelvet, így már ügyesebb vagyok (a japán nyelvben).

あしたは土曜日ど よ う び

なのでしやくしょは休やす

みです。Mivel holnap szombat van, városháza zárva lesz.

仕事し ご と

でつかれたのではやくねます。Elfáradtam a munkában, ezért hamar lefekszem.

(5) ~なくちゃいけません (írásban vagy formálisan ~なくてはいけません)

Jelentése „kell”. Ha az egész szerkezetet múlt időbe tesszük, akkor „kellett” jelentést kap.Az ige rövid tagadó végződése (～ない) helyére illesztjük be.

きのうの朝あさ

5時半じ は ん

におきなくちゃいけませんでした。Tegnap reggel fél hatkor kellett felkelnem.

毎日まいにち

２回かい

スケす け

ートと

のれんしゅうをしなくちゃいけません。Minden nap kétszer kell korcsolyaedzésre mennem.

(6) ~でしょう

Valószínűséget fejez ki; akkor használjuk, amikor nem vagyunk biztosak valamiben.Kapcsolódhat igékhez, い melléknévhez változás nélkül, な melléknévhez a な elhagyásával,illetve főnevekhez közvetlenül.

Pl.

今晩雨こんばんあめ

がふるでしょう。 Ma este valószínűleg esni fog az eső.

北海道ほっかいどう

はとてもさむいでしょう。 ValószínűlegV a l ó s z í n

nagyon hideg van Hokkaidón.

あの方かた

はイギリスい ぎ り す

人じん

でしょう。 Az az illető valószínűleg angol.