Védett természeti területek kezelési tervei A Kiskunsági ...
Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal - nyme.hu · csoportosítása MTA Természeti...
Transcript of Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal - nyme.hu · csoportosítása MTA Természeti...
Gazdálkodás a természeti
erőforrásokkal
A természeti környezet és elemei
A környezet alatt értjük a környezetei elemeket, azok rendszereit, folyamatait, szerkezetét. Környezeti elemnek minősül a föld, a levegő a víz (fizikai elemek), az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői.
A természeti környezetet fizikai elemek és az élővilág alkotják. Természeti környezet az emberi munka színtere is, a termelési eszközök előállításának forrásául is szolgál.
A természeti környezet használata
A természeti környezet a környezeti elemek használata révén biztosítja a társadalom számára az energiahordozókat, a különböző késztermékek előállításához szükséges nyersanyagokat, ásványkincseket, élelmiszereket, illetve az élethez szükséges egyéb javakat.
A földrajzi környezet
Kozmikus térség (kozmoszszféra)
Geoszféra
– Levegőburok (atmoszféra)
– Vízburok (hidroszféra)
– Kőzetburok (litoszféra)
– Talajburok (pedoszféra)
A természetföldrajzi
környezeten
az ásvány kincsek, éghajlat, talaj, flóra és fauna egymásra
ható összességét értjük
• a földterület egy meghatározott részén,
• saját belső fejlődésének és
• az ember által való átalakításának adott stádiumában.
Gazdasági erőforrások
Társadalmi erőforrások
Természeti erőforrások
Különféle megközelítések
Természeti erőforrások: A természet olyan, emberi beavatkozás nélkül keletkezett adományainak tekinthetők, amelyeket a gazdasági vállalkozások az output-jószágok előállítása során hasznosítanak
Forrás: http://www.moktav.hu/book/tan017/p002.html
Természeti erőforrások: adott időpontban, ill. időszakban meghatározott közösség rendelkezésére álló azon erőforrások, amelyeket v. teljesen függetlenek az emberi akaratlagos tevékenységtől …
Forrás: Környezet és természetvédelmi Lexikon; Akadémiai kiadó
Természeti erőforrások: az ember életviteléhez és termelő tevékenységéhez szükséges élő és élettelen anyagok.
Forrás: Környezetvédelem, környezetgazdálkodás, környezettudomány kislexikon és szótár; Elpídia kiadó
Természeti erőforrásokon azokat a természeti
adottságokat értjük amelyeket az ember a termelés
adott fejlettségi szintjén szükségleteinek
kielégítésére hasznosít.
Némileg más megközelítés (BOKARTISZ)
A természet nem forrás, hanem társ…
Amit így is lehet mondani:
A természet nem természeti erőforrás,
inkább természeti tőke, de sokkal inkább
egy élő rendszer, amelynek mi is részesei
vagyunk.
A természeti adottságok (napsugárzás, éghajlat,
domborzat, ásványkincsek stb.) teremtik meg
magának az emberi tevékenységnek a lehetőségét.
De hogy végül is mit tekintünk erőforrásnak azt
nem a természet, hanem az ember dönti el.
A természeti erőforrások közé a természeti
elemeknek az a köre tartozik, amelyek egyrészt
felhasználható az energiatermelésen, az élelmezési
cikkek termelésében ipari nyersanyagként, másrészt
a nem termelési szférában (üdülés) hasznosulnak.
E közelítésből is kiderül, hogy az erőforrásnak két
alapvető kritériuma van: egyrészt a kitermeléshez,
elhasználáshoz szükséges ismeret technológia
másrészt az irántuk megnyilvánuló kereslet.
A természeti erőforrások
csoportosítása
MTA Természeti Erőforrások Koordinációs Irodája szerint:
Az első csoportba a földkéreg ásványi nyersanyag-előfordulásai, azaz az energia hordozók, ipari és építőipari nyersanyagok, a felszíni és mélységi vizek sorolandók, amelyek megújítása belátható időtávon belül nem lehetséges.
A második csoportba a földfelszín természetes erőforrásai, a mező- és erdőgazdasági termőhelyek tartoznak, amelyek megújulnak, illetve megújíthatók.
A harmadik csoportot a légkör természeti erőforrásai - levegő, napsugárzás - alkotják.
A természeti erőforrások
csoportosítása
A természeti erőforrások kialakulásának idő intervallumát figyelembe véve:
nem megújuló, kimeríthető
megújuló, folyamatosan megújítható
A csoportosítás az erőforrások keletkezési körfolyamatának hossza és felhasználásuknak viszonya alapján történik. Tulajdonképpen minden erőforrás megújuló, csak nagyon különböző idő- és téreloszlásban és mennyiségben. Az emberiség számára a társadalmi időhorizont adja az osztályozás alapját.
A földrajzi elterjedtség szempontja szerint
ubiquitások: bárhol megtalálható erőforrások (pl. a levegő nitrogénje, víz)
gyakran előforduló erőforrások: a Föld számos térségében különböző mennyiségben és minőségben előfordulnak (pl. építőkövek, szénhidrogének, kőszénfajták, vasérc – ez természetesen nem jelenti azt, hogy valamennyi helyen az adott készlet gazdaságosan kitermelhető és hasznosítható.)
ritkán előforduló erőforrások: amelyek geológiai készletei csak kevés helyen ismertek. Ilyenek a nemes és ritkafémek (ón, molibdén, kobalt, wolfram) vagy akár az azbeszt.
egyetlen helyen található erőforrások: pl. kriolit, amely az alumíniumkohászathoz nélkülözhetetlen, csak Grönlandon fordul elő.
Az erőforrások csoportosítása
Nem megújuló Megújuló
Felhasználva
elfogyasztott
Elméletileg
újrahasznosítható Kritikus zónában
nem kritikus
zónában
szén, kőolaj,
földgáz, hasadó
anyagok
elemi ásványok,
visszanyerhető
ércek
növényzet, erdő,
állatállomány, talaj,
halállomány,
víztartalék
napenergia, föld
belső melege,
levegő, szél, víz,
hullámzás, árapály
TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL
VALÓ GAZDÁLKODÁS PROBLÉMÁI
Természeti erőforrások allokációja (hatékony elosztás)
Fenntartható méret meghatározása
Erőforrások disztribúciója (igazságos elosztás)
A kimerülő (újra nem termelhető)
természeti erőforrások optimális
használata
A nem megújuló természeti
erőforrások optimális használata
szén, az olaj vagy az érckészletek
most célszerűbb felhasználni őket
vagy inkább célszerű tartalékolni a jövőre.
érdemes-e, és ha igen milyen ütemben a kimerülő
természeti erőforrások gazdasági hasznosítása.
korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre;
nem újratermelhetőek.
nem megújuló természeti erőforrás egysége
kitermelésének és felhasználásának van egy
"lehetőség" költsége (opportunity cost), ami
azzal az értékkel egyenlő, amit egy jövőbeni
felhasználás esetén kaphatnánk, ha nem
most, hanem csak később használnánk fel.
felhasználási ütemének meghatározásakor ezt a
"lehetőség" költséget is figyelembe kell vennünk,
árnak nemcsak a kitermelés határköltségeit kell
fedezni, hanem a "lehetőség költséget"
hatékonysági kritérium :ár= a termelés
határköltségével helyett, a kimerülő természeti
erőforrás esetén a hatékonysági kritérium úgy
módosul, hogy ár =a termelés határköltsége+
lehetőség költség.
Kimerülő erőforrások használata
Határköltség
Kereslet
mennyiség
ár
A
B
Lehetőség költség
Y**
Társadalmi optimum
Y*
Piaci optimum
Iparági megközelítés
igénybevétele akkor lehet optimális, ha jelenlegi kitermelése kisebb, mintha újratermelhető volna
HEFOP 3.3.1.
A kimerülő erőforrások optimális használata
(Gray-modell)
mennyiség
Ár,
hktg. P
MC
P - MC
Y** Y*
Egyéni vállalkozói megközelítés
P-MC = bérleti díj, royalti, határprofit
(P1 - MC) = (P0 - MC) * (1+r)
amiből az ár a következő időszakra:
P1 = MC + (P0 - MC) * (1+r)
vagy általánosan a t-edik időszakra:
Pt = MC + (P0 - MC) * (1+r)t
év
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
20
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
5%
10%
Lehetőség költség
Megújuló erőforrások és
optimális felhasználásuk
Megújuló erőforrások
Képes magát önerőből megújítani
Ember által megújítható: napenergiával
Ésszerű felhasználás esetén a megújuló természeti erőforrások újratermelődnek
Fenntartható használat: olyan ütemben szabad felhasználni a megújuló természeti erőforrásokat, amilyen ütemben azok újratermelődnek
Megújuló erőforrások
jellemzői
A megújuló és a kimerülő erőforrások közé
igen nehéz éles határvonalat húzni
Míg a kimeríthető erőforrások
kimerülésének lelassításában az utóbbi
évtizedekben komoly eredményeket értünk
el, sajátos módon az egyébként megújuló
erőforrások megújuló képessége
fenyegetett.
Környezet eltartóképessége: az adott
erőforrásnak mekkora az adott területen az
adott körülmények között még fenntartható
maximális mennyisége, ezt tartósan túllépni
nem lehet
Nettó növekedési ráta: az állomány
szaporodási és halálozási vagy kitermelési
rátája közötti különbség
Nettó növekedés: nagyságát alapesetben a
nettó növekedési ráta, az állomány
nagysága, és az eltartó képesség határozza
meg
Megújuló erőforrás használata
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
2,5
2
1,5
1
0,5
0
Halpopuláció
növek
mén
y
A biológiai növekedési
törvény
a növekedés az erőforrás készlet
függvénye
a mennyiségi növekedés függ:
– az erőforrás induló méretétől (egyedszám)
– a környezet eltartó képességétől
a biológiailag optimális készletnél a
növekmény maximális
fenntartható egyedszám alatt a túlhalászás
a halak kipusztulásával fenyeget,
addig a halpopuláció túlnépesedése csak a
tó halhozamának az éves növekményét
csökkenti, de a halak kipusztulásától nem
kell tartanunk.
Fontos: erőforrásféleség védelme,
megőrzése.
Vajon a maximális fenntartható hozam azonos-e az
erőforrás használatából származó nettó hasznok
maximalizálásával?
Nem!
a halak ára állandó és nem függ az eladott
mennyiségtől
a halászati nap egységének határköltsége állandó
az egy napon kifogott halak mennyisége arányos a
halpopuláció méretével
lehalászott mennyiség = fenntartható hozam
Egyszerűsítő feltételek az elemzéshez:
-0,50
0,00
0,50
1,00
1,50
2,00
2,50
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
hozam
kts
haszon
Fenntartható haszon maximuma
tógazdaságnak van tulajdonosa, ő nyilván
abban lesz érdekelt, hogy a lehalászás csak
a fenntartható mértékben következzen be,
ha azonban a tó köztulajdonban van, akkor
előfordulhat, hogy bekövetkezik a
túlhalászat, hiszen az egyéni termelőt
semmi sem ösztönzi mértékletességre
A kihasználás korlátai
Egyéni tulajdon: fenntarthatóság
Közös tulajdon: kereslet-kinálat
Probléma mentes használat
A halak mennyisége egy
időtartam alatt
A h
al á
ra
0
A fenntartható használat
egyedszáma
Q* Qe
Pe
S
D
Túlhasználat
A halak mennyisége egy
időtartam alatt
A h
al á
ra
0
A fenntartható használat
egyedszáma
Q* Qe
Pe
S
D
K
J
P*
Amennyiben a keresleti és kínálati viszonyok az
egyensúlyi mennyiséget a fenntartható használat
által biztosított maximális hozamnál kisebb
mennyiségnél jelölik ki, a köztulajdonban lévő tó
halállománya megmenekül
szükség van a korlátozó védelemre, hiszen az
egyéni termelőt, a halászt, aki a piacnak csak apró
töredékét ellenőrzi, nem érdekli a halállomány
jövőbeni csökkenése
A haszon maximalizálása I.
A hal mennyisége
Ár MC*
MC
E
F
Pe
P0
0 Q* Qe
A. Egyéni haltermelő
Megőrzési ár
A haszon maximalizálása II.
A hal mennyisége
Ár MC*
MC
J
K
Pe
0 Q
B A halak piaca
Megőrzési ár
Megőrzési ár (j-k) függ
Banki kamatláb,
Az erőforrás várható áralakulása,
A betakarítási költségek várható alakulása,
a tó halállományának relatív egyedszáma
Közjavak
• Feloszthatatlanok- fogyasztásuk nem
rivalizáló és fogyasztásukból senkit se lehet
kizárni.
Javak
Fogyasztó
kizárható Nem
kizárható
Jószág felosztható Tiszta
magánjavak
Vegyes
javak
Nem
osztható fel
Vegyes
javak
Tiszta
közjavak
Államilag biztosított
magánjavak
Potyautas magatartás
• A szolgáltatás hasznából mindenki részesül,
ezért senki sem járul hozzá önkéntesen a
költségekhez.
A közjavak tragédiája
A Közlegelők tragédiája:
A piacgazdaságok a hatékonysági kritériumot általában a tulajdon cseréje által képesek teljesíteni. Ehhez azonban hatékony tulajdonosi szerkezet kell.
A közjavak esetében a tulajdon tisztázatlan! G. Hardin és Hankiss nyomán a probléma a következő.
A tehenek
száma
Egy tehén
súlya
Kéttehenese
k teheneinek
súlya
Többlet
haszon
A tehenek
összsúlya
Az összes
veszteség
10 1000 - - 10000 0
11 900 1800 800 9900 100
12 800 1600 600 9600 400
13 700 1400 400 9100 900
14 600 1200 200 8400 1600
15 500 1000 0 7500 2500
16 400 800 -200 6400 3600
17 300 600 -400 5100 4900
18 200 400 -600 3600 6400
19 100 200 -800 1900 8100
20 0 0 -1000 0 10000
A közlegelő tragédiája Garett Hardin – Hankiss Elemér
Garrett Hardin: A közlegelő
problémája
Közjavak ingyenesek – nincs
haszonáldozat, nincs a közjavakkal való
takarékossági kényszer.
A gazdasági szereplők a saját haszon
maximalizálásával a haszon lehetőségét
ássák alá.
Megállapítások
Ha mindenki betartja az együttélés szabályait, akkor a legnagyobb a közösség együttes jövedelme.
Minél többen megszegik ezeket, annál kisebb a közösség együttes jövedelme.
Minél többen dezertálnak, annál inkább csökken a dezertálók jövedelme is.
Ha egyszer megindul a dezertálások sora, akkor az nem áll meg.
Nem kitermelhető (in situ)
természeti javak
Nem kitermelhető természeti
javak
természeti táj nyújtotta szépség élvezete
„in situ” vagy helyben való erőforrásoknak nevezni
különösen fontos a turizmussal vagy általában a rekreációval foglalkozók számára,
ezek a gazdasági ágak nagyrészt az erőforrásnak ezt az oldalát hasznosítják,
a hiedelmektől eltérően ezek a gazdasági ágak is képesek saját működési közegüket irreverzibilisen károsítani.
Jellemzőik
Közvetlenül nem hasznosul a gazdaságban
Idegenforgalom hasznosítja
Helyben „fogyasztható”
Az ár tendenciájában nő
Az egyéni döntéshozatal
csapdája
Egyén
A közjavak
Tönkremennek
(-1)
Megőrződnek
(+1)
Hozzájárul (-1) -2 0
Nem tesz
semmit (0) -1 +1
Biodiverzitás
egy személy fogyasztása nem befolyásolja a
többiek fogyasztását, hozzáférését az adott
jószághoz
van két fogyasztónk, mennyit hajlandóak
fizetni a biodiverzitás fenntartásáért
Fenntartható-e kizárólag üzleti alapon a biodiverzitás?
A diverzitás mennyisége (egységek)
A d
iver
zitá
sra
ford
ított
költ
ség
($/e
gysé
g)
MC (határköltség)
qb qa Q
Pa
Pb Da
Db
Piaci kereslet
A NEM MEGÚJULÓ
ERŐFORRÁSOK ELLÁTOTTSÁGA
A növekvő világnépesség az erőforrások
korlátozott volta miatt nem eltartható. A jövő?
Bizonytalanságok
a jelenleg ismert ásványkészletek a jövőben éppen úgy, mint a múltban új felfedezésekkel bővülhetnek, amelyek mértékét nem ismerjük,
nem ismerjük az új bányászati technológiák hatását, amelyek befolyásolni fogják a jövő bányászatát, annak kitermelési költségeit,
végül a felhasználásban az egyes nyersanyagok, a technológiák, az árarányok változása miatt helyettesíthetik egymást, amit szintén nehéz előrelátni.
Az olajkitermelés a maximum elérése után csökkenni kezd
A világ húsz legnagyobb olajmezőjét 1917 és 1979 között fedezték fel.
1981 óta az olajkitermelés egyre nagyobb mértékben meghaladta az új olaj-kitermelőhelyek felfedezését.
A könnyen kitermelhető olajkészletek legnagyobb része már elfogyott.
Photo Credit: iStockPhoto / Brasil2
Ha megkezdődik az olajkitermelés csökkenése, az országok versengésbe
kezdenek a csökkenő készletekért. Ha az olajár növekszik és a kínálat csökken,
sokkal nehezebbé válik az energia-intenzív mezőgazdasági termelés növelése.
Természeti erőforrások Megújuló(?), új szerep(?) 2007.11.29 65
JELENLEGI FORRÁSAINK: kőolaj, földgáz, szén, urán.
Mennyi jut az embereknek a Földön ezekből a forrásokból?
2006 Lét-
szám
(millió)
Létszám
arány
(%)
Évente
(PJ/év)
Energia
arány
(%)
Egy főre
(GJ/fő/
év)
Egy főre
(MJ/
fő/nap)
Az egész Földön 6 500 100 420 000 100 65 177
USA, Ny-EU, Japán, Dél-Kelet Ázsia,
Ausztrália, Kanada, Arab olajtermelők 900 14 160 000 38 178 487
Kelet-EU, Oroszország, Közép-ázsiai
FAK, Irán 400 6 45 000 11 113 308
Kína, India, Afrika, D-Am., Közép-Am.,
Arab országok, (lakosságuk 20 %-a) 1 100 17 85 000 20 77 212
Kína, India, Afrika, D-Am., Közép-Am.,
Arab országok, (lakosságuk 25 %-a) 1 300 20 70 000 17 54 148
Kína, India, Afrika, D-Am., Közép-Am.,
Arab országok, (lakosságuk 55 %-a) 2 800 43 60 000 14 21 59
Magyarország 10 0,14 1200 0,3 120 330
Az USA Bányászati Hivatalának blokkdiagramja
Felmért Jelzett
felderített reménybeli
IgazoltKövetkeztetett
Hipotetikus
(Ismert
körzetekben)
Spekulatív
(ismeretlen
körzetekben)
Nö
vekvő m
ért
ékű m
űre
való
ság →
Gazdaságos KÉSZLET (műre való vagyon)
← Ismeretességi fok növekedése
Paramarginális
Szubmarginális
G
a
z
d
a
s
á
g
t
a
l
a
n
Földtani vagyon
Erőforráskészletek
a teljes erőforrásbázis,
a biztos készletek (műrevaló vagyon),
tartalékvagyon,
Egyéb felderített vagyon,
a reménybeli vagyon
A rendelkezésre álló
készletek
Az erőforrásbázis kiszámítása nem
tüzelőanyag jellegű ásványoknál úgy
határozható meg, hogy egy tonnányi
földben található elemi mennyiségeket a
földkéreg teljes tömegével, illetve annak 1
km mélységéig terjedő mennyiségével
megszorozzuk.
A teljes erőforrásbázis
TE = e x F
e: egy tonnányi földben található
mennyiség grammban kifejezve
F: a földkéreg teljes tömege (a földkéreg 1
km mélyégig terjedő mennyisége).
Várható élettartam
Ásvány Bázis(t) 0% 2% 5% 10% Tény%
Bauxit 2,0x1018 166x109 1107 468 247 6,9
Nikkel 2,1x1012 3,2x106 559 246 133 4,7
Réz 1,5x1015 216x106 772 332 177 3,4
Ólom 290x1012 83x106 724 313 167 2,1
Vas 1,4x1018 2,6x109 898 383 203 5,2
Cink 2,2x1015 398x109 1551 486 256 3,1
A műrevaló vagyon
a kitermelhető vagyonnak az a gazdasági
paraméterekkel meghatározott része,
melynek kibányászása gazdaságos
(műrevalósági mutató 1-nél nagyobb)
a műrevalósági mutató: az ásványi
nyersanyag minőségétől függő világpiaci
átlagár és bányászati költség alapján képzett
komplex gazdasági mutatószám {w/k};
Műrevaló vagyon tényezői keresleti szint:
– jövedelemszint,
– gazdaságpolitika,
– fogyasztói ízlés;
kitermelési és feldolgozási költségek:
– a lelőhely természeti-geológiai adottságai,
• a telepek minősége,
• vastagsága,
• dőlése,
• vetődése,
• a kísérő kőzetek keménysége;
• gázossága,
• vízbefolyása,
– a földhasználat,
– adó és
– a kockázati elemek;
– az erőforrástermékek ára
a helyettesítő termékek kínálata és ára.
A készletet befolyásoló tényezők
1. Világpiaci ár nő nő a készlet
Pl. USA rézkészlete:
50 cent/font 80 Mt érc
75 cent/font 118 Mt érc
2. Kitermelési költségek csökkenése Pl. kőolajkút kiépítése, nagyobb arányú felhozatal
kén bányászat: hagyományos módon vagy forró
gőzzel
A műrevaló ásványvagyon az ár
függvényében
100 150 200
reálár (b)
műrevaló
vagyon (a) a=b
vas ón
réz
bauxit
1969 = 100
A készletet befolyásoló tényezők
3. Feldolgozási technológiák fejlődése Lasky-szabály: a minőségi követelmény (érc
fémtartalma) lineáris csökkenése mértani készlet-
növekedést eredményez
Pl. flotációs dúsítás
1900 ~6 % Cu-tartalmú érc
Ma ~0,5 %-os is elég
4. Jogi szabályozás
Az Egyesült Államokban bányászott
rézérc minőségromlása
Forrás: D. Meadows, J. Randers, D. Meadows: A növekedés határai harminc év múltán
Tartalék vagyon
azon vagyonrész, amelynek gazdasági
mutatói közel állnak a műrevalóság
határához, és így feldolgozási vagy
bányászati technológia valamint gazdasági
tényezők kedvező változásával műrevalóvá
válhat, ezért ez is államilag védett (a
műrevalósági mutató 0,8-1,0 között van)
Reménybeli vagyon
A reménybeli készletek földtani
meggondolások alapján becsült
nagyságrendek, amelyet az elmúlt
időszakok feltárásai az egységnyi fúrásra
jutó feltárás arány alapján extrapolálnak.
Kőolaj lelőhelyek
A statikus ellátottsági mutató
azon évek száma, amíg az adott erőforrás ki
nem merül
statikus ellátottsági mutató = jelenlegi készlet/
jelenlegi fogyasztás
A világ kőolajfogyasztása
81
1950-2004, millió hordó/nap (1 t =7,3 hordó)
Source: BP
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010
Millio
n B
arr
els
Kína
Kína kőolajexportőr volt a 90-es évek elején
Ma: a világ második legnagyobb importőre
82
0
1
2
3
4
5
6
7
1970 1980 1990 2000
Mil
lio
n B
arr
els
/Day
Production
Consumption
Source: DOE
Millió hordó/nap
fogyasztás
termelés
A fosszilis energia – 70 évre?
83
Készletek (mrd t) 2003 term (mó t) 2001 2002 2003
Kína 2,5 Brazília 68 77 79
India 0,7 Kanada 109 120 127
Irán 12,3 Kína 165 169 169
Irak 15,2 Irán 183 167 190
Kuvait 13,3 Irak 128 105 68
Mexikó 1,8 Kuvait 102 92 110
Oroszország 8,2 Mexikó 167 169 179
Szaúd-Arábia 36,0 Nigéria 100 89 107
Egy.Arab Emir. 13,0 Norvégia 163 158 154
USA 3,8 Oroszország 348 380 421
Venezuela 11,2 Szaúd-Arábia 434 417 475
Egyéb országok 24,7 Egyesült Kir. 109 108 99
USA 289 286 286
Venezuela 160 159 150
Egyéb országok 942 945 982
Világ összesen 142,7 Világ összesen 3467 3441 3596
Termelők
Egyesült Arab
Emirátusok
6%Kuvait
6%
Mexikó
5%
Katar
3%Irak
4%
Nigéria
6%
Algéria
4%
Kazahsztán
3%
Líbia
3%
Venezuela
6% Irán
7%Norvégia
8%
Oroszország
17%
Szaúd-Arábia
22%
Kőolaj kitermelés
85
0
2
4
6
8
10
12
14
1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010
Millio
n B
arr
els
USA
Volt Szovjetunió
Szaúd Arábia
Napi mennyiség, millió hordó
Source: BP
Oroszország 7%
Kína 9%
Japán 6%
EU 16%
USA 25%
Egyéb 37%
A Föld energiafogyasztásának megoszlása 2000-ben
ábra: Az eredeti kőolajvagyon nagysága és (sötéttel) az eddig kitermelt mennyiség, milliárd hordó
Az áraktól nem várhatjuk, hogy időben megfelelő jelzést fognak adni a készletek fogyásáról. Emelkedésüket akadályozza, hogy a készletek tulajdonosai — akár államról, akár cégről van szó — minél hamarabb szeretnének bevételt látni, ezért sok kőolajat termelnek ki, ami viszont alacsonyan tartja az árat. Továbbá a termelők korántsem lehetnek biztosak abban, hogy mikor következik be áremelkedés. Az ellátás biztonságának garantálása érdekében a geopolitika is jelentős hatást gyakorol az olaj árára.
A világ olajkészletei
Év Készletek
(millió tonna)
Készlet években
(készlet/kitermelés)
1947 9478 22
1950 11810 22
1955 25969 33
1960 40788 37
1965 47687 30
1971 85442 34
1972 91376 35
1980 92000 30
1990 - 40
Fosszilis energiahordozók eloszlása
Természeti erőforrások Megújuló(?), új szerep(?) 2007.11.29 91
Hogy állunk TÉRBEN a fosszilis forrásokkal
A Keleti Félteke Fő Olaj Útvonalai
Hagyományos Útvonalak
Új Útvonalak
www.uni-corvinus.hu/gkar 93 Wüstenhagen, UNISG
www.uni-corvinus.hu/gkar 94
Winje, 2003
Wüstenhagen, UNISG
A világ földgázkészlete
Év Készlet (Tm3) Készlet években
(készlet/fogyasztás)
1982 82,5 45
1987 107,0 60
1997 147,0 68
A Keleti Félteke Fő Gáz Útvonalai
Hagyományos Útvonalak
Új Útvonalak
A földgázkészletek megoszlása és (sötéttel) a már kitermelt hányad, ezer milliárd köbláb
A világ földgázkészletei kimerülésének néhány
lehetséges módja
Forrás: D. Meadows, J. Randers, D. Meadows: A növekedés határai harminc év múltán
USA Oroszorsz
ág Kína India
Ausztráli
a
Dél-
Afrika
Más
országok
30% 17% 13% 10% 9% 5% 19%
A szén megoszlása a világon (2006)
Nyolc fém ismert készletének várható élettartama
Forrás: D. Meadows, J. Randers, D. Meadows: A növekedés határai harminc év múltán
A természeti környezet szerepe a
társadalom fejlődésében
A természeti erőforrások bősége befolyásolja
a munka termelékenységét,
a termelés térbeli rendjének kialakulását,
a régión és országokon belüli munkamegosztást
Meghatározza az élet és munkafeltételeket. Végső soron a gazdasági növekedés fontos motorja lehet.
A természeti környezet szerepe
A különböző gazdasági ágak, ágazatok esetében eltérő módon hat a javak termelésének költségére
A legjobban a kitermelő iparágakban és a mezőgazdaságban érzékelhető az összefüggés.
A gazdasági szakosodás irányainak kialakulásában és fejlődési ütemében is egyértelműen észrevehető a természeti adottságok szerepe.
A természeti környezet táji- zonális adottságainak különbsége a munkafeltételekre és a napi életritmus kialakulására is erősen hat.
A természeti erőforrások változó szerepe
A gazdasági fejlődés kezdeti szakaszán a természeti erőforrások az emberiség létfeltételeit meghatározóan befolyásolták.
A klasszikus kapitalizmus kezdeti szakaszán, amikor a gazdasági növekedést befolyásoló társadalmi erőforrások szűken álltak rendelkezésre, a növekedést a természeti erőforrások mennyisége és minősége határozta meg (gyarmatosítás).
Ahogy növekszik a tőke szerves összetétele, úgy csökken az ásványi nyersanyag költségének a természeti adottságoktól való függősége.
Földrajzi determinizmus I.
HIPPOKRATÉSZ (i. e. 4. sz.)
– meleg éghajlati viszonyok között az emberek nem elég
energikusak és életképesek, nem tudják elviselni a
munka és erőfeszítések okozta feszültségeket
MONTESQUIEU
– minden nép erkölcsét, állami berendezkedését,
kormányformáját, törvényeinek jellegét az éghajlat, a
talaj, valamint annak a területnek a kiterjedése
határozza meg, amelyen él
Földrajzi determinizmus II.
SMITH
– különbözeti járadék
D. RICARDO
– a komparatív költségek elve
Náci ideológia
– természetes határok, élettér
Földrajzi nihilizmus
A XIX. Században megjelenik a „csökkenő
természethatás törvénye”
a társadalom változása és fejlődése.
hasonlíthatatlanul gyorsabban megy végbe,
mint a földrajzi környezet változása
Davidov-terv
II. világháború utáni magyar
gazdaságpolitika
a szén- és a vastermelésnek voluntarista
tervelőirányzatai,
a szubtrópusi növények (gyapot, citrusfélék
stb.) a hazai éghajlati adottságokat
figyelmen kívül hagyó köztermelésbe vétele
A II. világháború utáni
fejlődés jellemzői
Volt szoc. Országok az erőforrásokat figyelmen kívül hagyó iparfejlesztés.
Fejlődők saját természeti erőforrások feldolgozása.
A fejlett tőkés országok nyersanyag és fűtőanyag importtól való függése a felhasználás ésszerűsítése ellenére növekedett.
A kőolajválság nem hozta meg a természeti erőforrások felértékelődését.
A természeti erőforrások
megítélése
Logikus feltételezés:
a nyersanyagtermelő országok helyzete előnyös, mivel az olcsó nyersanyag versenyképessé teszi a készáru termelést, az exportot és javítja a fizetési mérleget, és más országoktól való függés is kisebb
Valóság:
a nyersanyagtermelés és export gazdaságtalan, nagy eszközlekötéssel jár, a kereslet változásai a termelést érzékenyen érinthetik, akárcsak az ingadozó árak
A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK
SZEREPE A GAZDASÁGI
NÖVEKEDÉSBEN
A természeti erőforrásokban fennálló gazdagság,
vagy szegénység nincs egyenes arányban az egyes
országok ipari-gazdasági fejlettségének fokával,
mint amennyire az a világgazdaság egészére
jellemző.
Ez annak következménye, hogy a természeti
erőforrásokban való gazdagság csak egy
lehetősége, egy tényezője a gazdasági
növekedésnek.
Összegzés
a természeti erőforrások mára elvesztették
azt a dinamizáló szerepüket, amelyet
akárcsak egy félévszázada is betöltöttek.
A mezőgazdaság és a bányászat
jövedelemtermelő képessége korábban még
biztosította a gazdaság növekedését, mára
azonban dinamika-hordozó szerepet
egyedül nem tudnak betölteni.
Az erőforrások szűkössége
Az erőforrások szűkössége
az emberiség alapproblémájává vált:
a népesség igen gyors ütemű növekedése,
a technika fejlődésének következtében
jelentősen megnőtt a természeti
erőforrások igénybevétele.
Malthus (1798)
Korlátozott erőforrásokat és a népesség
exponenciális növekedését feltételezve
szerinte elkerülhetetlen az egy főre eső
termék csökkenése mindaddig, amíg az
éhezés és a betegségek vissza nem állítják
az egyensúlyt az erőforrások és a népesség
száma között.
Engels (1838)
Ha a népesség száma exponenciálisan nő,
akkor ugyanúgy nő az élelmiszert termelő
munkaerő mennyisége is.
Csökkenő hozadék görbék
Munkaráfordítás
Ráfo
rdít
ás
egy
ségre
eső
kib
ocs
átá
s
Növekvő kibocsátás / fő
Peak oil theory
Az 1980-as évektől kezdve mind több
kutató foglalkozott a készletek
kimerülésének gondolatával, ezt nevezik
olajcsúcs-elméletnek (peak oil theory).
A dolog lényege a következő:
Peak oil theory
A Földön a lélekszám növekszik, és legalább ezért növekedni kell az energiatermelésnek is. Egyébként már azi is igaz, hogy egy ember is többet fogyaszt, mint korábban, így állandó népesség mellett is egyre több erőforrást használnánk. Ezek a folyamatok hatványozódó (exponenciális) erőforrás-felhasználást eredményeznek, ám a készletek véglegesek. Ezért szükségképpen elérünk egy csúcsot, amin túl az olajkitermelés a véges készletek miatt már nem növelhető. Ez az olajcsúcs.
Peak oil theory
Az olajcsúcs jelentősége az egy főre jutó erőforrás-termelésben mutatkozik meg.
Következmények
Az ősmaradványi erőforrások adják a villamos áramtermelés döntő részét. Ezen erőforrások kiesése fokozatos áramkorlátozást, illetve teljes kimaradást okozhat. Áram nélkül a mai társadalom nem képes fennmaradni, a városi életforma megoldhatatlan nehézségekbe ütközik.
Olaj hiányában a műanyaggyártás megszűnik.
Nem lehet műtrágyákat és vegyszereket előállítani.
Szénből ugyan még elég sok van, tetőzése, ha
kiváltja az olajat és a földgázt, 2040-re
várható, de használata gyorsítja a világméretű
éghajlatváltozást, másrészt szállítása nehézkes,
és számtalan területen nem versenyezhet az
olajjal, vagy földgázzal, ilyen például a
közlekedés.
Ellátottság - eltartóképesség
Meddig?
Mennyit?
Bizonytalanságok a
készletekkel kapcsolatban
A réz példája
A technológiai fejlődés és az
Abszolút készletek
A Föld eltartóképessége
számításának nehézségei nem tudjuk, hogy a jövő generációk milyen
nyersanyagokat fognak használni és, hogy
milyen fejlődési útra lépnek pl. a harmadik
világ országai
Az erőforrások
ellátottsága
Két álláspont alakult ki,
a pesszimista prognózisok az erőforrások kimerülésének belátható jövőben történő bekövetkezését jelzik, míg
az optimista becslések a piaci rendszer és a technikai fejlődés fokozott szerepét és a szűkösség problémájának megoldását vetítik előre.
Optimista felfogás
Ha vannak elegen akik az adott cél
érdekében gondolkodnak, akkor megoldják
a problémát (Julian Simon).
A mai generációk lehet, hogy kevesebb
természeti erőforrást hagynak a következő
generációkra, de ezáltal azok egy magasabb
színvonalú technológiát és nagyobb tőkét
kapnak (Stiglitz).
A termodinamika I. törvénye
az un. megmaradási törvény amely szerint a termelésnek két hatása van:
energiát és anyagot igényel a környezettől és
növeli a környezet hulladék asszimiláló kapacitásának terhelését.
Ebből következik, hogy a reciklálás csak enyhíti, de nem oldja meg sem a nyersanyagok, sem a hulladékok okozta környezetszennyezésnek a problémáját.
A termodinamika II. törvénye
az energia áramlásának a törvénye az
úgynevezett entrópia törvény
Az entrópia az energia minőségét
(felhasználható e vagy sem) méri. Az
entrópia a hasznosságnak a negatív mértéke.
A környezet degradálását az entrópia
növekedésével jellemezhetjük .
A környezeti javak és a
termelési lehetőségek határa Környezeti
javak
Anyagi javak
Termelési
lehetőségek
görbéje
Forrás: Barry C. Field, 1997, 29. o.
A függvény értékét befolyásoló
tényezők
Környezetszennyezés
Természetrombolás
Megújuló képesség csökkenés
Kulcskérdés az eltartóképesség és
a gazdaság viszonya
Donella Meadows modelljei foglalják össze
Optimista modell
+ Földterület
termőképessége
+ A Föld
szennyezésasszimiláló
kapacitása
- Ózonlyuk
- Globális felmelegedés
idő
Ter
jedel
em
Eltartó képesség
Gazdaság
Szigmoid modell
Bizonyos fejlettségi szint felett
a népesség száma,
A fajlagos anyag és energiafelhasználás
csökken
idő
Ter
jed
elem
Eltartó képesség
Gazdaság
Öngyógyuló modell
A tenger halállománya
A folyót érő
olajszennyezés
idő
Ter
jedel
em
Eltartó képesség
Gazdaság
Katasztrófa modell
Sivatagosodás a túlzott
legeltetés miatt.
Csernobil
Állat és növényfajok
kipusztulása
idő
Ter
jedel
em
Eltartó képesség
Gazdaság
A felélt jövő 137
Lehetséges jövő (Prof. Em. Dr. Vermes László)
3.3.1 Bukás (a rosszabbik helyzet)
- A világgazdasági rendszer mindenképpen igyekszik
fenntartani arculatát
Az USA erőforrásainak nagy részét a tartós háborúskodás
felemészti
- Az iszlám és a nyugati életfelfogás közötti szakadék
mélyül, a súrlódások és összecsapások egyre hevesebbek
A szélsőséges iszlám erők bizonytalanná teszik a fejlett
világ olajellátását
- A globalizáció (egyetemesítés) káros mellékhatásai
felerősödnek, ugrásszerűen nő a nemzetközi bűnözés,
ami az államéletbe is beépül
A felélt jövő 138
(2)
- A fogyasztói társadalom ragaszkodik lényegéhez, a folytonos gazdasági növekedéshez még erőszakosabb reklámok az emberek egyre hajszoltabbak és remény- vesztettek lesznek A globalizáció révén azonossá gyúrt emberek társadalma (falanszter!) nagy veszélyek hordozója nem lesz kiszámítható, különösen a válsághelyzetekre adott válaszaiban
- Tekintet nélkül a válság fenyegetéseire folytatódik az energiakészletek kiaknázása ugrásszerű áremelkedés, miközben a pazarló rendszer fennmarad tovább pusztul a természetes környezet mélyül a szegények és gazdagok közötti ellentét bevándorlások a gazdag országokba népvándorlás a természeti csapások miatt
A felélt jövő 139
(3)
- A szegény és nagy népsűrűségű országokban az erőforrás hiány miatt csökken az élelmiszertermelés éhínség általánossá válik összetűzések, háborúk törnek ki
- A környezetromlás újabb és pusztítóbb betegségekhez vezet az emberi immunrendszer romlása nem képes kivédeni a változásokat, az újabb járványokat az egészségügyi szervezet nem képes kezelni
- A kaotikus folyamatok egymást erősítő hatása általánossá válik szétesik a pénzügyi és gazdasági rendszer a világrend összeroppan a globalizált tömegek nem képesek alkalmazkodni a társadalom megbénul, a hatalmi maffia kiszolgáltatottja lesz megpróbál mégis bűnbakot keresni és vezetői ellen fordul (különösen az ún. fejlett országokban)
A felélt jövő 140
3.3.2 Megállunk a lejtőn (a sikeres forgatókönyv) –
esélye 10-15 %
- A vezető (fejlett) országokban az emberek felismerik a
veszélyt takarékoskodni kezdenek gondolnak a
távolabbi jövőre is tudatosabban vásárolnak, csak a
legszükségesebbeket átalakul az ipar és a fogyasztási
cikkek gyártása
- A hadiipar és a fegyverkereskedelem veszít súlyából (?)
- Elterjednek a szélerőművek és a napelemek (kollektorok)
- Kialakulnak az ún. többfeladatos termelési rendszerek
kevesebb központi energiaigénnyel enyhébb válság
- Az emberi fehérjeszükségletet elsősorban növényi
fehérjékkel fedezik
A felélt jövő 141
(2)
- A felesleges „cuccok” ára a magas olajárak miatt nagyon
megnő eltűnnek a piacról
- A tudatos vásárlások elterjedésével visszaszorulnak az
erőszakos reklámok eltűnik az ebből élő kereskedelmi
média megszűnik a „tájékoztatási szemét” termelése
- Az emberek a tartalmasabb élet felé fordulnak jobban
egymásra hangolódnak oldottabbakká válnak a
bolygó népessége egy adott szinten állandósul
- Megállítják az erdőterületek csökkenését, újabb
erdőtelepítések lesznek nem csökken tovább a fajok
száma mérséklődik az éghajlatváltozás okozta
csapások ereje
A felélt jövő 142
(3)
- A 20. szd-ban felhalmozott mérgek ártalmatlanításával a
a természet szennyezettsége csökken javul az
emberiség egészségi állapota az egészségügy fő
feladata az egészség megőrzése és a megelőzés lesz
- Az egyetemesítés (globalizáció) vívmányaiból a világra
kiterjedő informatikai rendszer marad meg szellemi
megújulást tesz lehetővé az igazi személyiséggé
válást segíti a társadalom valóban tudásalapúvá válik
100-200 éven belül az emberiség életrendje valóban
fenntartható pályára állítható
A felélt jövő 143
3.3.3 Még ez is álomnak tűnik (a közepesen sikeres
változat) – esélye 30-40 %
Jellemzői:
- tudásközpontok meghatározó szerepe
- többségében vidéken élő lakosság
- gőzvontatású vonatközlekedés, repülők nélkül
- korlátozott áramhasználat (még vidéken is)
- szélkerekek, biomasszás erőművek, napkollektorok és
napelemek a helyi energiatermelésben
- az éjszakai árammal előállított hidrogént csak a buszok és
az alapvető feladatokat ellátó gépkocsik használják
- korlátozott számítógép- és telefon hálózat
A felélt jövő 144
[2]
- tömegközlekedés általánossá válása
- bioüzemanyaggal önmagát ellátó mezőgazdaság
- szervezett – és csak a legfontosabbakra kiterjedő –
közellátás
- csökkenő károsanyag kibocsátás
- ésszerű munkavégzés a lélekölő (és fölösleges) munka
helyett
- az erőszakos reklámozás és „népbutítás” megszűnése a
médiában
A felélt jövő 145
Mi vár ránk, ha ez így megy tovább? Meszlényi Attila és Dr. Vida Gábor professzor szerint is…
… a biztos pusztulás, de nem az élővilág fog kipusztulni a Földön,
hanem csak az ember. Az 50 éve tartó trendet egyelőre semmi sem
változtatja meg…
Mit lehet tenni? – A fogyasztásunkat kellene minden szinten nagyon
erősen korlátozni, pl.
- null (vagy közel null) energiás házakban lakni,
- maximálisan igénybe venni a megújuló energiákat,
- az autózást törölni vagy minimalizálni,
- a luxus fogyasztást törölni,
- a szemét „termelést” minimalizálni,
- csak a legszükségesebbeket vásárolni, akár van pénzem, akár nincs.
Az erőforrások ellátottsága
Két álláspont alakult ki,
a pesszimista prognózisok az erőforrások kimerülésének belátható jövőben történő bekövetkezését jelzik, míg
az optimista becslések a piaci rendszer és a technikai fejlődés fokozott szerepét és a szűkösség problémájának megoldását vetítik előre.
Pesszimista prognózisok
A statikus élettartam index alapján készült
modellek pesszimisták. E modellek az
erőforrások nélkülözhetetlenségének
gondolatán alapulnak.
a feltárt tartalékokba nem invesztáltak tőkéket,
másrészt
nem következik be jelentős technikai, gazdasági
változás
Optimista becslések
A napból nyerhető teljes energia-mennyiség 10
milliószor nagyobb energia elhasználást tenné
lehetővé, mint a jelenlegi.
A Föld intenzíven megművelt (szántó, kert, szőlő,
gyümölcsös) területét (1,4 md ha) minden
nehézség nélkül - a legfejlettebb technikai
eszközök általánossá válásával – mintegy
háromszorosára (3,6 md ha-ra) lehetne növelni.
A MEADOWS-FÉLE
VILÁGMODELL
Normál világmodell
(1970-es tendenciák
folytatódnak)
Az ipari termelés és az
élelmiszertermelés
2010-ig nő,
utána gyors hanyatlás
2. Korlátozott gazdasági növekedés
szabályozott születésszám,
új energiaforrások,
korlátlan nyersanyagforrások:
2050 után lesz csak hanyatlás,
és rohamosan növekvő
környezetszennyezés
3. Stabilizált világmodell
azonnal megállítható
népességnövekedés,
1990-től megáll az ipari
termelés fokozása,
megáll a környezetszennyezés:
2100-ig egyensúlyi állapot
Leontief modell (1973)
15 nagy térség
45 szektor
A gazdasági fejlődés a XXI. Sz. folyamán
fokozatosan leáll.
Minden fizikailag determinisztikus modell
figyelmen kívül hagyja az erőforrások
társadalom általi meghatározottságát.
Lehetőségek a katasztrófák
elkerülésére
Újabb erőforrások, elemek, ásványi anyagok
felfedezésére, termelésbe vonására.
A kitermelés korlátozása egy takarékosabb
felhasználás és az újrafelhasználás bővülése révén.
Az egyes erőforrások (energiaforrások)
helyettesíthetők vagy részben pótolhatók a
megújuló erőforrások potenciáljának kiaknázása
által.
Optimista felfogás
Az optimista előrejelzések feltételezik, hogy a piaci rendszer automatikusan biztosítja a kimerülési probléma megoldását.
Azt, hogy a természeti erőforrások szerepe fokozatosan csökken , az alábbi okok indokolják:
– a primer termékek feldolgozása nőtt,
– kiegyenlítődött az ember a, a technika és a természeti erőforrások szerepe a gazdaság fejlődésében,
Optimista felfogás
a közlekedés fejlődése , a világkereskedelem fejlettebb formájának kialakulása következtében nő a tőke szerves összetétele és csökken a nyersanyag lelőhelytől való függése,
az erőforráshiány ösztönzi a technikai fejlesztést.
Optimista felfogás
1. Szűkösség
2. Áremelkedés
1. Csökken a kereslet
2. Nagyobb költségű készletek kiaknázása
3. Újabb készletek utáni kutatás
3. Helyettesítő termékek
4. Innováció
A szűkösség fokozódása ellen
ható tényezők (I.)
1. Műszaki fejlődés
18. sz. 18,
19. sz. 54,
20. sz. 80 elem használata
2. Helyettesítés
ásványi nyersanyag iránti kereslet = származékos kereslet
Kábel: réz, üvegszál; természetes gumi, műgumi; fém, társított műanyag
A szűkösség fokozódása ellen
ható tényezők (II.)
3. Külkereskedelem
4. Újrahasznosítás
Ólom: 1920: 8 %, 1976: 42 %, 2000: 50%
(arany, alumínium, acél - 33%)
Réz: 1980: 20%, 2000: 13%
Fontos: a primer nyersanyag ára, egyéb intézkedések
5. Fajlagos igénycsökkenés
Éves termelés, készlet/termelés arány és az
erőforrások várható életideje
1970
termelés
(per év)
1970 k/t
(évek)
2000
termelés
(per év)
2000 k/t
(évek)
Várható
életidő
(évek)
Kőolaj 17 millió
hordó
32 28
milliárd
hordó
37 50-80
Földgáz 38 billió
köbláb
39 58 billió
köbláb
65 160-310
Kőszén 2,2
milliárd
tonna
2300 5 milliárd
tonna
217 nagyon
nagy
Forrás: D. Meadows, J. Randers, D. Meadows: A növekedés határai harminc év múltán
A világ olajkészletei
0
20
40
60
80
100
1947 1950 1955 1960 1965 1971 1972 1980 1990
Készletek (milliárd tonna) Készlet években (készlet/kitermelés)
Forgatókönyvek a globális kőolaj-kitermelésre
Forrás: D. Meadows, J. Randers, D. Meadows: A növekedés határai harminc év múltán
A növekedés fenntartásához szükséges
földgázlelőhelyek felfedezése
2000
előtt
termelt
2000-
2025
2025-2050
2050-2075
Ennyi földgázmezőt kell felfedezni és
kitermelni 2075-2100 között, ha a világ
gázfogyasztása továbbra is a jelenlegi
évi 2,8 százalékkal növekszik.
Az USA acélfogyasztása
A GDP egységére
jutó acélfogy.
Kg/1000 $
Egy főre jutó
acélfogy.
(Kg/fő/év)
1920 1985
1920 1985
A mozdonyok súlyának és
vonóerejének hányadosa
1000
100
10
1900 1800 2000
Gőz-
mozdonyok
Villany-
mozdonyok
Öns
úly/
vonó
erő
(kg/
LE)
Az emberiség időt kap
a világ geológiailag jól megkutatott része a fejlett országokra korlátozódik, a föld nagyobbik részének, a fejlődő országoknak ásványállaga alig ismert;
nincs messze a tengerek és óceánok nyersanyagforrásainak széles körű felkutatása és kitermelése;
a világ szénhidrogén vagyona több évtizedre, szénvagyona évszázadokra elegendő. Az uránércben lévő energiának pedig jelenleg csak a töredékét hasznosítjuk;
a napenergia elméletileg a világ energia szükségletének többszörösét képes fedezni;
a művelésbe vont területek kiterjesztésének határa a termőföldek hozamának a növelése még messze van a lehetséges maximumtól.
ERŐFORRÁSOK SZŰKÖSSÉGÉT ENYHÍTŐ TÉNYEZŐK
Technológiai újítások, amelyek csökkentik az erőforrás-igényt
Új erőforráskészletek feltárását lehetővé tevő
technológiák fejlesztése
Erőforrás-kinyerés hatékonyságának növelése
Erőforrások helyettesítését elősegítő technológiák fejlesztése
Helyettesítés elősegítése a fogyasztásban
(papíralapú ügyintézés helyett elektronikus)
Szállítás és kereskedelem fejlesztése
(távolabbi erőforráskészletek feldolgozóhelyre szállítása)
Hulladékok, maradványok újrahasznosítása vagy
visszaforgatása (reuse, recycling)
A SZŰKÖSSÉG-CSÖKKENTÉS NEHÉZSÉGEI
A technológiai fejlesztés növeli a hatékonyabb felhasználást, de:
Lehet hogy több szennyezőanyag keletkezik
Új erőforrás-igényt támaszthat
Fogyasztást növelheti
A fejlesztés határai is végesek
Erőforrások helyettesítésekor vagy kinyerésénél az erőforrások
egymással való összefüggése nem kellően ismert
Új erőforrások felhasználása irreverzibilis változásokat okozhat
A természeti erőforrások mesterséges eszközökkel való
helyettesítése sem lehet tökéletes, mert ezeknek az
elkészítéséhez is szükséges természeti erőforrás
Természeti erőforrásoknak életfenntartó funkciói is vannak
Éghajlat szabályozás
Vízháztartás szabályozás
Biológiai, genetikai erőforrások megőrzése
Biológiai egyensúly és körforgások fenntartása
Világgazdasági tendenciák és a
természeti erőforrások
felhasználásában
Jellemzők
Jellemző az erőforrások fogyasztásának
termelésének és tartalékainak egyenlőtlen
földrajzi eloszlása.
a gazdasági fejlődés szempontjából az
erőforrások változatossága a döntő, nem
pedig egyetlen ásványi kincsben való
gazdagság
Területi változások a
nyersanyagtermelésben
A világgazdaság nyersanyagellátásában
növekszik a fejlődő országok szerepe.
60-as évek közepétől törekszenek a
nyersanyagkészletekkel rendelkező fejlődő
országok erőforrásaik hatékonyabb
felhasználására, értékesítésére.
Ásványtermelő országok részesedése a termelésből
(2001)
Ásvány Ország Részesedés a világ
össztermeléséből (%) Ásvány Ország
Részesedés a világ össztermeléséből (%)
Bauxit Ausztrália Guinea Brazília
39 11 10
Platina csoport
Dél-Afrika Oroszország USA
53 35 5
Vasérc Kína Brazília Ausztrália
22 20 16
Ón Kína Indonézia Peru
39 21 16
Ólom Ausztrália Kína USA
24 19 14
Higany Spanyolország Kirgiz Közt. Algéria
36 18 16
Szilícium Kína Oroszország Norvégia
29 14 11
Réz Chile USA Indonézia
35 10 8
Afrika részesedése a világ
termeléséből
arany 50%,
kobalt 50%,
króm 40%,
urán 40%,
mangán 25%
foszfát 22%,
réz 15%
A primer szektor
visszaszorulása
a világ bányászati termelése az ipari
termelésnek mintegy 10%-át teszi ki.
a primer szektor (bányászat, mezőgazdaság)
évi átlagban 2,5%-os bővülést a feldolgozó
ipar termelésének évi 5%-os bővülése
kísérte.
Erőforrások – termékek árarányai
A cserearányok hosszú időn keresztül (1876-1929) stabilak voltak.
A második világháborút követően a primer termékek javára változtak,
a 60-as évtizedben újra az ipari cikkek kerültek előtérbe.
Az 1973-74. évi és az 1979-80. évi kőolájárrobbanások csak a kőolaj és az ipari termékek közötti cserearányromlással jártak, de nem a természeti erőforrások általános felértékelődésével mint ahogy azt sokan gondolták.
A kőolaj és a búza árviszonya
Év Az OPEC 1t olaj
olajára hány kg
$/t búza
1973 19,9 145,8
1974 82,9 465,5
1980 225,7 1340,9
1985 197,6 1555,5
1986 100,9 796,2
A világ legjelentősebb
bányászati országai
a Szovjetunió 25%
az USA 22%
nagyarányú és sokoldalú termelést folytató országok : Kanada és a Dél-afrikai Köztársaság.
Ázsiában Kína nemcsak mennyiségével, hanem bányászatának sokoldalúságával is kitűnik.
Jelentős még Ausztrália (bauxit, uránérc, vasérc, nikkelérc, ólomérc) és
Zaire (rézérc, kobalt érc, gyémánt) bányászata
az olajtermelő országok: Szaud-Arábia, Kuvait, Irak, Líbia, Irán, Nigéria, Indonézia, Norvégia, Nagy-Britannia és Hollandia
Peru, Bolívia, Chile (réz, vasérc, ón stb.).
Brazília Dél-Amerika legsokrétűbb bányászati országa
Egyenlőtlenségek
Fejlett országok ásványvagyon 40%,
felhasználás 71%,
Deficit
– Japán 90%
– Nyugat-Európa 75%
– USA 10%
A feldolgozóipari termelés szerkezeti arányváltozásai (%) Ágazat/Ország 1899 1937 1980
Élelmiszeripar
USA 24 15 10
OECD-átlag 27 15 10
Japán 36 15 9
Kohászat
USA 9 9 4
OECD-átlag 7 11 7
Japán 4 8 7
Textilipar
USA 20 12 3
OECD-átlag 23 13 4
Japán 32 23 5
Vegyipar
USA 5 10 14
OECD-átlag 5 12 15
Japán 11 20 15
A kőolajárrobbanás hatása
a termelők csökkentették ipari termékeik addigi
áron való kínálatát a piacon,
A keresleti piacon a felhasználók az olcsóbb
helyettesíthető termékekhez folyamodtak: a szén,
az atomenergia versenyképessége fokozódott.
A második reakció, a takarékossági intézkedések
nyomán a kőolajfelhasználás érdemi
visszaszorítása,
a kőolajfelhasználás érdemi
visszaszorítása eszközei a gazdaság növekedési ütemének
csökkentése,
a kőolajtermékekre kivetett adók, a belföldi
árak növelése,
a szűkösségtől, a magas áraktól és az állami
kedvezményekkel ösztönzött innováció
A GDP energiaigényességének
alakulása 1970 és 1984 között
Ország % Belgium 66
Franciaország 75
Japán 68
Nagy-Britannia 83
NSZK 85
Olaszország 93
USA 71
Olajárrábbanás a KGST-ben
A kínálat, illetve kereslet bővítése,
Belföldi energiahordozók fokozott kiaknázása.
Nagyobb részt vállaltak Szovjetunió nyersanyagkitermelési beruházásaiban.
Bukaresti árelv
A gazdasági növekedés korábbi ütemének fenntartása, a keresletkorlátozás, a megfelelő árpolitika hiánya inkább növelte az energia- és nyersanyagfelhasználás abszolút és fajlagos mértékét.
79 után növekedési ütem visszafogása, a fogyasztást korlátozó áremelések
Fejlődő országok
Olajimportőrök
– Saját erőforrások fokozottabb felhasználása
Olajexportőrök
– Petrolkémiai kiépítése
– Pazarló fejlesztések
Környezetgazdaságtan
A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK
GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE
A természeti erőforrások
sajátosságaiból adódó közös vonások
Eltérő természeti adottságokkal, gazdaságossággal rendelkeznek.
Korlátozottan állnak rendelkezésre
A természeti erőforrások korlátozottságából fakad, hogy azok értékét még tartósan igénybevett legkedvezőtlenebb szükségletkielégítő forrás költsége határozza meg
Járadék I.
Minden olyan természeti erőforrás, amely a legkedvezőtlenebb, marginálisnál jobb ráfordítással hasznosítható, különbözeti járadékot biztosít (I. sz. járadék).
Ennek forrása csak a természeti adottságok különbségeire vezethető vissza, ezért ez a különbözeti járadék természeti járadéknak minősül.
A világpiaci ár összetevőjeként megjelenő járadék a világpiacon nagy exportőrként, illetve importőrként megjelenő nemzetgazdaságok jellemző kitermelési feltételeihez igazodik.
Járadék II.
Azonos minőségi és minden egyéb
jellemzőben megegyező két erőforrás
használata esetében is képződhet járadék,
amelynek forrása munka termelékenységének
különbségéből ered.
Nagysága a műszaki fejlesztés, gépesítés,
pótlólagos beruházások színvonalától a
fajlagos ráfordítás nagyságától függ.
Nem megújuló erőforrások
gazdasági értékelése
Ebben az esetben is a legkedvezőtlenebb
szükségletkielégítő forrás (marginális bánya) a
meghatározó, amely még művelésbe vonható.
Nem megújuló erőforrások
gazdasági értékelése
A marginális bányák esetében normatív nyereségre még számot tarthat a tulajdonos. Amennyiben a természeti adottságok ennél kedvezőbbek, bányajáradék keletkezik. Ennek nagysága függ (KULCSÁR, V., 1992):
a bányakincs nagyságrendjétől,
a geológiai viszonyoktól ( ezek kedvező alakulása esetén kisebb a fajlagos kutatási és feltárási költség),
a kitermelés gépesíthetőségétől, a biztonsági és környezetvédelmi költségek alakulásától,
a telepek minőségétől (az ércek fémtartalmától) az energiahordozók fűtőértékétől.
Nem megújuló erőforrások
gazdasági értékelése
A vagyon naturális mennyiségének (Q) és
egységnyi értékére eső reálköltség (W) és
költséghatár (k) különbségének
szorzataként számítható:
)( WkQE
A vízi erőműnél a járadék abból származik, hogy a
vízi energia termelése a többi energiahordozóhoz
képest olcsóbb, vagy rövidebb idő alatt térül meg,
vagy nagyobb járadékot biztosít.
Ha vizet ipari, mezőgazdasági célokra termelik ki,
a víznyerést szolgáló beruházások megtérülését és
a normatív hasznot meghaladó árbevételi rész a
vízjáradék.
Megújuló erőforrások gazdasági értékelése
Víz
Légköri erőforrások
A mezőgazdasági termelésre ezen erőforrások
közvetlenül hatnak, annak szerkezetét,
hozamait erősen befolyásolják. Amennyiben
hasznosításuk érdekében tőkeráfordításokat
szükséges eszközölni, értékelésük a
határköltségek feletti természeti járadék
segítségével közelíthető meg. Számos esetben
azonban hatásuk olyan sokrétű, hogy a
értékkapcsolatok feltárása nagy nehézségekbe
ütközik.
Termőföld
A termőföld hasznosítása növénytermesztéssel a földjáradék képződésének az alapja. A földjáradékot alapvetően a termőhely természeti adottságai határozzák meg, de függ a megfelelő termesztett növényfajtáktól, illetve a termesztés technológia műszaki színvonalától is.
Általában egy adott terület hasznosítása több különböző növényi kultúra termesztésén keresztül valósul meg, így a járadék kombinált járadékként értelmezhető.
Termőföld
A termőhely termőképességét
talajjavítással, műtrágyázással
fokozhatjuk, ami a talaj- és az éghajlati
adottságok függvényében differenciált
hatékonyságnövekedést okozhat. Ezt a II.
számú különbözeti járadékként
értelmezhetjük, amelyet a pótlólagos
tőkebefektetések tettek lehetővé.
Termőföld
A növénytermelésben képződő jövedelemre nagy befolyással bír a szállítási távolság, a piachoz való közelség. A gazdaság térbeli differenciáltsága a helyzeti járadék keletkezésének az alapja, hiszen ugyanolyan termőképességű talajok azonos növényfajok, megegyező technikai színvonalú termelése esetén is különböző jövedelmezőséget eredményeznek.
Termőföld
Gazdasági értékelési módszerek:
– a termelési tényezők parciális hozadéka,
– a helyettesítési módszer,
– a hozadéki elvű értékelés.
A termelési tényezők
parciális hozadéka
egységes rendszerbe kívánja
összekapcsolni az ökológiai és ökonómiai
tényezők hatását. Vizsgálja, hogy a
termelési tényezők: a föld, az élőmunka
és az állóeszközök, a szállítási távolság
hogyan alakítják a növénytermesztés
hozadékát.
A helyettesítési elven alapuló
földértékelés
a feltételezi, hogy a művelésből kivont
föld termelése pótolható a megmaradt
termőterületeken pótlólagos
tőkebefektetéssel. A többletbefektetés
tőkésített értékét egyenlőnek tételezi fel a
termelésből kivont föld árával.
A hozadéki elvű
földértékelés
a földnek mint termelési tényezőnek a tiszta
hozadékából indul ki.
A föld értékét befolyásoló tényezők
közül a legfontosabbak:
a földek fekvése (útviszonyok, az ebből adódó relatív szállítási költség-megtakarítás, a táblák kedvezőtlen időjárási viszonyok közepette való megközelíthetősége;
az eszközellátottság színvonala,
a munkaerő sűrűsége;
a melioráció foka az alaptermelékenységet tartósan befolyásoló beavatkozások;
A föld értékét befolyásoló tényezők
felvevő piac (a fogyasztói központhoz, vagy feldolgozó-ipari objektumtól való távolság, az annak vérkeringésébe való bekapcsolódás lehetősége, minősége);
tranzit-határállomás (a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás potenciálisan nagyobb lehetősége);
víznyerési lehetőség;
A föld értékét befolyásoló tényezők
a monopol termőtájakon kialakult
termelési hagyomány (a generációkon
keresztül halmozódó termelési
tapasztalatok, illetve a
komplex tájjellegi hatások.
Köszönöm a figyelmet!