Kőszeg, 1906. julius hó 29-4n.

E l ő f i s e t é s i a r :

Egész évre 8 korona, félévre 4 korona negyedévre 2 korona, egyes szám ára

2 0 fillér.

Nyilttér sora 40 fillér. H i r d e f e s n a g y s á g s z e r i n t

Szépirodalmi, társadalmi, és köz gazdasági hetilap.

Megjelenik minden vasárnap.

XXVI. évfolyam. Felelős szerkesztő :

F K I Gr G Y U L A . 30. szám.

A katouai kiképzés és a pedagógia.*)

Irta : Aggl iázy Kamii ni. kir. honvéd hadnagy

(Folytatása. )

A k k o r küjinyehb lesz az ő szolgálatuk, mert nem les/, szokat lan ; eredmény esebb lesz a mi szo-gá la tuuk, mert az eddig elemi ismeretekre fordított időt tisztán a hivutásszerü k iképzésre fordítjuk. M ive l többé-kevésbbé intell igens embereket lógunk kapui, a népnevelés kiegészítésének feladata is le kerül váltainkról s arra hivatottabb kézben marad, ami a k i k é p z ő r e nézve mindenesetre hasznot jelent.

A d d i g azoubau, m i g ez az ábrándnak látszó óbaj beteljesül, addig a népnevelés kiegészítésének feladata is a mi váltunkon marad. H o g y vau ilyen feladatunk, az kétségei uem szenved. A hadsereg kulturá l i s h ivatását mindenki elisuieri, hatását lép* tun-nyomou tapasztalhatja.

B á r a hadsereg békehivatása az, hogy az általános védkötelezettség alatt ál ló po lgárságot bi-zonyos tartamú turnusokban a háborúra előké-szítse, azaz a harczra vonatkozó ismeretekkel fel-ruházza, a katonai a lkalmazhatóság érdoköbon egy sereg o lyan ismeretet is kell beleoitauia, amely a katonai szolgálattal lazább összefüggésben van. í g y azután a nagyobbára bárdolatlan, fegyelmezetlcu és nagyon csekély ismeretkörű po l gá r ság iinerete-ket gyűjt, jó tu lajJonságokat sajá ' i t el, és h ibákat leveikez, szolgálata alatt tapasztalatokat szerez és idejéuek leteltével, a po lgár i nevelés i rányait ki-pótolva, testileg és szellemileg megedződve tér vissza otthonába. E z a hadsereg közvetlen hatása.

*) Aggl iá ty Kami i hadnagy (a helybeli houvédzá»xlóa l jná l )

fonti úri«koaoK« a „Ludov ika Akude ima közlouy*-úben látott elö-

nsör napvi lágot A n/.iuto foltünóitt ki-ltő cxikk méltó eli inuuré.re

ta lá l t a sajtó rénzóröl in, úgyhogy a l'ovárotti lupok valainenny io

foglalkozott Tele. A c/.ikkiró s í i v.-*»égél>öl l apunkban a czikket

ogi•»» terjedelmébe u le fogjuk közölhetni , (haork . )

I i inon ered az, hogy a katonaviseltség több fog-1 lalkozásnál feltétel, s hogy inonnyira d icséretetje- ' lent az, ha azt moudják valakiről, h o g y : „ M e g -látszik rajta, hogy volt katona."

A közvetett hatás ott kezdődik, mikor az ott-honába visszatért ember ismereteit környezetével I annak szúk látókörét szélesbiti s ezzel tauuságot tesz arról, hogy a hadsereg kulturál is feladatát vele szemben is teljesítette.

Művel tebb nemzeteknél a kulturál is feladatok-ból a l ig hárul va lami a hadseregre, mert ezeket elvégzik a néptanítók és a közművelődési szerve-zetek. Ezeu nemzetek hadseregeinél mindeu idő a katonai ismeretek oktatására fordítható s i gy a katonai eredmény javu l .

N á l u n k azouban az általáuos műveltség cse-kélyebb foka, az a l i a m poliglott volta, az egyes nemzetiségek kü lönböző faji tulajdonságai miatt a hadsereg kulturál is működésére nagy szükség vau és lesz mindadd ig , a m i g az a szép ábránd meg nem valósál. A d d i g a népnevelés kiegészítésének feladata a vá l tunkon marad, s ho ^á te s sem, hogy sú lyos -bítva. A m i ó t a a keletázsiai háborúnak első tauul-aága az, hogy az egyenlően kiképezett el lenfelek közül a ku l turában és erkölcsben gazdagabb az erősebb, azóta a hadsereg régi kulturál is h ivatásá -val szembeu fokozodott követelmények á l lauak elő.

Ezekuek a követelményeknek kifejezésre kell

,jutniuk a modern kiképzés programtnjábau, amely

a l ig különbözik attól a programúitól , amelyet az

Utas í tás a m. kir. houvédségi csapatiskolák szá-

mára ezelőtt tiz esztendővel állított fel. C s a k nem

követtük. H o g y miért nem, arra később térek rá.

A d o m a modern kiképzés p rog rammmjának

vázlatát A k i azt várja, hogy ujat adok, az csaló*

dik. Csak összeszedem a régit, másképon csopor-

tosítom és ami uj vau, beleillesztem.

A kiképzés e szerint két, egymássa l szoros kapcso látt ia j i4évő ág ra osz l ik : a g yako r l a t i és el-méleti kiképzésre.

A gyakor la t i kiképzés az embernek harcossá, azaz lövésszé, utászszá és tornászszá va ló k ikép-zésére terjed ki.

E l kell é m ű u k azt, hogy a katona harcászati érzéket uyerjeu, hogy ugy az önál lóan, mint a raj-vonatban és a zártreudben rájutó kötelességeit is-merje, ezek kor láta in belül öntevékenyen cse-lekodjék.

E l kell érnüuk azt, hogy lövész legyen, ak i a célzás és lövés szabá lya iva l t isztábau vau, fegy-verét mindeu körü lmények között helyesen hasz -ná ln i és érvényre juttatni tudja.

E l kell érnüuk azt, hogy utász legyen, ak i a legszükségesebb műszak i munkáka t u g y a harctéren mint a táborban ügyessen és önál lóan is végre-hajtani tudja.

E l kell érnünk azt, hogy tornász legyen ak i minden akadá ly t legyőz, lehetőleg jó szuronyv ivó,

I' uszó, kor ék páros és skifutó. I l a a katoua gyakor l a t i képzettsége mindezt

fe lö le l i , a kko r számolhat vele, de még nem szá-míthat rá a parancsnok, miut harcáss.

H o g y számithasson is rá, az elméleti k i kép -zésnek a katouai, műveltség i és erkölcs i á gaza tokra kell terjednie.

Ke l l , hogy a katona a szabá lyzatoknak rá nézve foutos határozináuyait ismerje, hogy a rá nézve fon-tos harcászati elveket értse és gyakor l a t i l a g a l ka l -uiazui tudja.

Ke l l , hogy az irás, o lvasás és s z á m o l á s b a n ,

amennyire csak lehetséges, tökéletes legyen. K e l l ,

hogy az ország földrajzát és történelmét, miut

á l lam- és mint szolgálat i uyelvet megtanu l ja , azon

magát szóval és í rásban értelmesen kifejezni tudja,

T á i o a .

Tulipán jegyében. Irta : 8*án* Ferenc*.

A nap még nem jött fel, csak derengő világosság hirdette, hogy iiemsokáia pirkad.

Kgy üteg tölgyön készített „magas lesemen" ülök. Kiöltem zsenge sarjuherés tábla, hova ki szoktak járni az őzikék — jó kis étel az nekik. Nem messze tőlem, megpillantok egy legelésző kecses állatkát — közbe tel tel emelte gyönyóiü fejét, melyet — sajnos — uem ékesített álmaimban latoti vadásztrofea. — suta volt.

— Halad hz idő, Sághegy felől pirul az ég, nem sokara ined virrad — kihasad a hajnal.

Felébredt az erdő, a kis madárkák- ezer és ezer-jele hangon csicseregnek, csevegve egymással s csipogó fiaikkal. Et»be a lármaba bele vegyül messziről egy-egy őzbakogás. J

A be verésben egy öreg fogoly sirva liivja párját, harsog a harsogó haris, a türjkakas is folytatja sze-relmi dalát, a kis pacsirta pedig égnok emelkedve di-cséri a Teremlót gyönyörűen trillázva, — fejem fölölt busán bugö vadgerlicze szólal meg a mikor észrevesz, éles szárnycsattogással menekül.

A rétség fái kezdenek kibontakozni, szabadon fosz-lik a köd s a messze távolban feltűnik Nagy-Somlyó nektárt adó liegye. Végig rezeg a levegőn a harangok hajnali bugása, a közeli községből hozta a gyenge szellő, uiely ringatni kezdi a mező áldásthosó gabnalejeit s ezek tarka-barkAsága ilyenkor, julius második telében, le bb a legszebb tuozaikual s a hatalmas lomberdők által

képezett sötétzöld kerelben olyan gyönyörűséges, hogy valósággal lebilincseli a természetet kedvelő ombert.

Lebincselt engem Is. a kis suta már rég bevál-tott mellettem, de azért olt maradtam leshelyemen gyö-

' uyörködiii a felséges panorámán. Messziről uótázás hallszik, egyes hangokat hozzám

is elhoz a szel. Árpad apánk ne léltsd ősi nemzeted . . . Hallgatom, hallgatom, ugy gondolatban magain is lövőin tovább . . . He j ! de nem vész az el, ha eddig el nem veszett . . . Igazat mond a nóta, hogy vesznénk el, mikor csak most kezdünk — a jó Isten tudja hányszor — ébredni.

Egészen belemerülök gondolataimba, keblemet dagasztja a hontiui büszkeség. Egyszerre valami zaj úti meg tülemet. Megrezzenve kapok tegyveremhez — semmi, csak egy nyul surrant be a közeli csiheresbe s annak nyomán zörgött a haraszt.

Le akarom ereszteni fegyverein kakasát s akkor láttom csövén a készítési helyét jelző n«»met felírást. Lelkiismeretem vádolni kezd, mert eszembe jut egy „Vadásztuhpan" ciiiien írott c ikkecske : .Vannak jó puskamiivoseiuk s mégis majdnem mindnyájunknak kiil-löldi s legnagyobbrészt osztrák gyártmányú fegyvere van".

Ennek okát keressük, elsősorban a közgazdasági viszonyokban találjuk meg, nevezetesen a szomszédos Auaztriabáii jó részt gyáriparrá fejlődött fegyveriparral szemben, annak olcsósága miatt az egye* réseeket nagy gonddal összeillesstgetö magyar puskám öves nom al-hatta meg a versenyt. Régi, híres puskamŐveseink egy -másután sülyedtek le puskajavitókká s részben külföldi gyárak raktárosáivá. Van azért még egy-kettő, kiknek jó hiniev* közismert, csak nincs mindenkinek pénze megfizetni az ó kifogástalan munkájukat, a kinek meg nagyon sok pénze van egy két puskára, annak nem is puska a puska, hanem ánglius.

Fegyverünk tehát csak volna, habár ezen a téren is sokat, nagyon sokat kell haladnunk, hanem ez még nem elég az üdvösséghez — hol a belevaló?

Töltényhüvely, sörét, golyó, kész töltény, lőpor, mind-mind külföldi s legnagyobbrészt osztrák, vagy ha nem is az. minden izében magán viseli azt a j e l l ege t : .Tagdpulvert veszünk, Pulverptropten jön rá, erre aztán Schrot s hegyibe Schrot Deckél — s á felszerelés, mivel elkészítjük, az sem hazai egy sem — legfeljebb a ma-gunk készit«tte tömöfa.

Borzasztó sok pénzt adunk ki mindezekért kedves vadásztársaim, táj is ez édes mindnyájunknak, de kény-szerítve vannak réá, hisz szívesen vennénk hazait — csak volna:

A hazai ipar iránti lelkesülés egy szent érzés s azt több téren kihasználják élelmes ^külföldi gyárosok,

Vadásztársak! Mi ne várjuk meg, mig valami külföldi gyáros i l e jön kozibétik alapítani egy töltény-hüvely- és vadászfelszerelés-gyárat vagy esetleg egy vadászfegyver-gyárat is a tiszta jövedelmet aztán nagy kegyesen ott költi el a hazámban, mert ide legfel jebb egy Uescheft- meg egy Werktührert küld. Ne várjuk meg e/t., hanem szükségleteink fedezésére alapítsunk részvénytársasági alapon gyárakat. Akadály nem lesz mert nagy, tehetős uraink hozhatnak áldozatot, hisz nekik sincs a vadászatnál szebb időtöltésük s mi kis emberek is összehordjuk filléreinket, a melyek meg fogják hozni ugy anyagi, mint erkölcsi kamataikat.

Hallottam én ezi az eszmét már többektől s ha majd testet fog ölteni, akkor magyar földön, magyar fegyverből magyar serétet fog kirepíteni a magyar töltényhüvelybe öntött s magyar fojtással lefojtott magyar lőpor és akkor majd nem kelt az eldurrogatott patronok sokasága lelkiismeretiinkban tájő érzést, mint most.

A lap szellemi részét illető kőslmaények

a szerkesztőséghez intézendők.

Előfizetési pénzek és rek lanáe iék

F e i g l O j n 1 a kiadó cimére küldendők.

Kel l hogy értelme- beszédre és fe l lépőre szokva, Icsapattestparaucsnok, valaunut a tiszti tauf > a műveltség külsó mérveinek birtokába jusson, tanára a lőiskola. tanárnak, a seiegteatpa.aucsuu* Végül a közegészségügy szabályait ismerje. pedig a tanulmányi felügyelőnek telelne meg.

Kel l , hogy erkölcsi alapja legyen. H o g y az M iután az iránt, hogy a tiszt pedagógus, mert

otthon nyert valláserkölcsi imeretek segítségével a tanít, nem lehet kéweg, azt a kérdést teszem e , kötelességtudás, a szorgalom, a becsületesség ós a vajjou in.téle követelmények támasztatnak a peaa-veszélyt nem ismerő bátorság és kitartás alaptulaj- gógussal szemben;' donságaivá váljanak. H o g y önfegyelemre és önte- A pedagógusnak először legalább oly oku

vékenységre, valamint a ' tömegfegyelerabe való tudással, látókörrel és erényekkel, o lyan j e l i e m , illeszkedésre szokjék. Kel l , hogy a ha/.afiság eszmé, és erkölcsi tokével kell túrnia, melyet .hasznosan és nemzetünk katona, erény*-, iránt a hadtörténe. gzümölcsöztethot, amely fölülmúlja a i on ludas mór-lem magasztos példáinak szemlélete után fogékonnyá tekét, melyet tauitvanya.ra átvinnie kel s a mely váliék, hogy azok mélyen az ö lelkületébe nyúlva, neki is szükséges lólóuyt is biztosítja, a tömegfegyelcm békói nélkül is, tudatosan és ra- Másodszor mindazon ismeretekkel es tulajdon-

jongássa l vigyék akár a halálba, a családért a ságokkai ke l l b . rn .a , amelyek köpéssé teszik ot hazáért arra, hogy tanítványait megismerni és megítélni

H a a katona elméleti képzettsége a felsorolt tudja, hogy tudását és erenyeit azokra átvenni, szempontoknak megfelel, akkor számolhat is vele, velük közölni, azaz őket nevelni ós oktatni legyen

számíthat is rá a parancsnok, mint harcász is, képes. . mint pszichológus is. é v i d e n : tudnia és tanítani tudnia kell

H o g y pedig a hadsejeg egyenesen kulturális, Ebből kifolyólag a tisztnek mint okta ónak

feladatot végezhessen, a mi szervezeténél f o g v a n e m e i k azou tudományokban kell alapot jártas

éppen az e g y ö n t e t ű i g tekmtetében lehetséges és ságot tanúsítania, amelyek az oktatás tárgyai, leüál

kívánatos, a kiképzés keretén belül ismeretterjesztő a katonai, müvoltsegi es erkölcsi ismeretekben,

előadásokat kell tartani. Iparágakat , művészeteket hanem mindazon tudományokban is, amelyek az

gyárakat és muzeumokat a katonának beke l l mu- oktatas eszkozeül az szolgainak, tehát ugy az ölet

tatni. í gy szoktatható az ember a helyes gazdái- lelek- és erkölcstanban- uiiut a nevelés- es ok.a

kodási elvekre, a földm.velés és az ipar hasznot- tanban.

hajtőid) vezetésére, így serkenthető művelődésre. Vizsgál juk meg, vajjou a tiszti sarjadtk ne-Természetes. hogy a kiképzésnek a s i ó szorosI vetésének jelenleg. rendszerén belül mennyiben

értelmében egyéninek kell lennie s a tudás mellett adják meg annak a tudást és a tanítani ludast és az erkölcsi elemnek sohasem szabad elhomályosulnia, miudegyiket milyen ereiiuiéuyiiyel.

Ezek a szempontok a m. kiképzésünknél eddig ^ o l j u u k a tudásról és eredményéről, is nagyrészt fennállottak. De nem domborodtak ki U g y az akadémiára, mint a hadapród.skolaba fontosságuknak megfelelően. Ezért az oktatók le- iegtobbny.ro intell igens szülőknek jol növelt ha. vékenysége többnyire az alak. .skolázásbau és a kerül,nk, akk.kuek nyolc, illetőleg négy kozop.s-nem eléggé behaló, inkább felöletes oktatásban ku.ai végzettsége elogeudo alapot uy ujt ahhoz, hogy merül k,. Ennek pedig az a íőoka, hogy a t.szti- « katona, es huuianiaz.ikus tudatban a taucóiuak kar nem rendelkezik azon ismerettel, amely a k,- megtelel tokot ölelhessek. M.ndkót rendszerű imé-képzés lelke, nincsen pedagógiai tudása. zetben ha iminc eímeleti es gyakor la t i l an l a r gya t

mi 4 . - i , i . i . . ; I kell három ev aiait női , 1J0 , i l letőleg négy ev . A t i s z t i k a r p e d a g ó g i a i i s m e r e t e i . ' , . ° O J , „

. ' . Ialatt heii 1 0 0 ora alatt atdolgozniok, azokból Amióta a katonai tudományok a ma, szinvo- . . . , . . . . „ . ,

* /ti l t i i i n l b i z o u y o s eredmenyt lelmutainiok, hogy a hadnagyi , na on állauak, azóta a tisztnek nagyou sokat kell f . . . * ' . i

' . . , , . , J . . I illetőleg hadaprodi re i ld lokozaio i elnyerhessük, tudnia s mióta a kiképzés alapelve az égvén, ne - l ° , , . < . , , • *

' r . i .• A tartalékból való lénylegesites szinten szi-velés, azóta a tisztnek nagyon sokat koll ta- , , . . . . , .. , ,

O J goru leltótelekhez vau kötve es mivel .^en gyér számú, többet \elu külön nem log la ikozom.

A nagy ós á l l í tó lag túlterhelést okozo tanul-/uanyanyugüol a katonai kejaotts- gne. . , az al lalanos műveltségnek és erkölcsi tulajdonságoknak oly tisz-telet remei io loka jegecc-.udik ki, amely lohol ugyan relatív, de iniudeuoselru oleg ahhoz, hogy a pe-dagógus iráni tauiasziou első követe lményeknek teijeseu megleli Ijeu.

M . ennek a tudasuak a/, eredménye? Az , hogy

a csapathoz kijutó tiszti sarjadék a kiképzés sikere

érdekeben anny i ra szükséges, a tudásból l akadó

önbiza lommal es ambícióval ellelve, lelkesedéssel

og hozzá hivalácának teljesítéséhez s hogy később

tapasztalatai é» tovább folytatott t anu lmánya i toly-

táu a csapa.nak derekasan hasznára válik. iVégu kuvelkoxik.)

Tenyészállat-tlíja/a* Lékán. Mull vasárnap tartotta a Nyugatiiiagyarországi

''öldiuivelók Gazdasági Egyesülete a szouibalhelyi kir.

nitaiiia is. Békében a t.azt első sorban pedagógu*. A z ö

békemunkájának eredménye az, hogy háborúban kiképzett embereknek lehet a parancsnoka, hogy állását az alárendeltek tudásába és erényeibe vetett bizalommal töltheti be.

Pedagógus a fiatal hadapród és hadnagy, kire szakaszának kiképzése van hízva pedagógus a leg-mngazabb seregtestparancsnok, ki az alárendeli tisztikar képzését irányítja. Ezeknél azonban a pedagógus minőségét elfedi a parancsnoki minőség. Szembetűnőbb a minősége azou tiszteknél akik a különféle csapatiskoláhan in.nt oktatók vagy a ne-velő- és képzúintézetekhen, tiszti tanfolyamokban mint tanárok működnek.

H a párhuzamot vounánk a polgár i tanító- és tanártestület és a hadsereg tisztikara, mint katonai oktatótestület közöit, ugy az alantos tiszt és a századparancsnok az elemi iskolai tanítónak, a nevelő- ás képzőintézet tanárnak, az osztály- és

Éu reményiem h jó Istentől, hogy miudez előbb-utóbb be fog következni s akkor aztán: Árpád apánk ne léltsd ősi nemzeted . . . mert mindenünk lesz.

Láng. Irt* : Rzini Gyula (Foljruiát.)

Ekkor belépett lelkendezve a cselédleány és elsi-kobotta magát :

— Tüz van! Ég a ház! Az életösztön a lőpor rugalmasságával állította

őke t talpra. Egy pillanat alHtt valamennyien kiinti vol tak az udvaron, a melyre izzó pernye hullott a ma-gasból.

Embeiek futkostak össze-vissza a sötétben némán ingeriilten. Fenn az ódon, száraz tetóre egy lángoló kémény szórt sziporkákat olykor a sötét égre rakéta-szerűén szöktek lel a hosszú szikrák. Végre egy ember jeleut meg a tetón és vödörrel öntött vizet a kéménybe

A tetó még tüzet foghat, — mondották az emberek és figyellek tol a magasba.

Köbeit a szemével csak Tildát kereste a szerető lelkek mohóságával, a kiket a fenyegető veszedelem még szorosabban füz össze. Az udvaron nem látta selio tehát bemeat a szobába. A sötétben egy púba kari sutolt.

- Tilda P - kérdezte. Halk, sóhajszerU lehelet volt a válasz.

állattenyésztési kerületi felügyelőség közreműködésével első szarvasmarha díjazását Lékáu.

Darányi Ignácz, toldniivelésügyi miniszter i80o korouat bossatoil az egyesület állatdijazásauak czéljaira mely összegből 6ÜJ koronát lorditottak a Jókai díjazásra' Ezzterházy Miklós beiczeget , ki az egyesület veduök« távullétében ocscse Kudoll berezeg képviselte. Az egy e ' sülét vezetőségéi Laehue Hugó országgyűlési kópvisejó egyesületi igazgató-elnök és Egau Imre egyesületi tit-kár kepviselték. Balliauser üttó kir. allalteuyé^tésj lelugyeió a loldniüveiésugyi kormány képviseletébe V o j t jelen. A vármegye alispauját Keresziury Józsei gab.ró képviselte. Jeleu volt még Mészáros Győző véuyliaiosagi állatorvos s Kószegiő l is szauiosau.

A dijazas, melyen 15 község veit részt 07 leliéu és 46 üszővel, öss/eseu 1 d a r a b b a l , pontban lu órakor kezdődött a lieiczegi réten. A biralö bizotUag kél cso|H)itból állott; az egyik a borjas teheuek állomány lelett bíráskodott és a következőknek ítéltek dijakat, illetve oklevelet:

I. dij «D kor. Schreiner Samu, Kőszeg. II. „ öU , Kauüerz Jauos, Roüoucz.

III. 50 „ Hersits György, Velem. IV. „ 3U „ Lautue Jauos, Borostyánkő. V. , üu „ Auuiuller Jauos, Kelsópulya.

i o - lu koronát uyertek Hetliug Eoreuoz, Super Józseí és Klein Mihály.

Oklevelet nyertek üarlner János rohouezi, Hofer Eereucz uéuieigyiróu, Talasz Sándor veleiui, Hillesz Antal és Grosziuger Ferencz kelhelyi állatiulajdouosok. Verseuyeu kivul oklevelet nyerleki a lékai uradalom gazdasaga, a kőszegi cs. éa kir. kat.uai alrealiskola, Loibersbeck Samu, W'urst Kamill kőszegi, Korner Jauos és Holleutiioiiei István lékai lakosok.

A tuasik bíráló- bizottság, mely az egy és kél éves üszők Csoportja teleti ítélkezett, a következőket dijazia;

1. díj bú kor. Harabas Fereucz, lioüoncz. 11. „ 50 „ l irosziuger Fereucz, Kőszeg.

111. „ 3U n Happel Mihály, Neuielgyiról. 111. n 30 n Aumuller Jauos, Felsópulya. III. „ 3U „ Cserer Fereucz, Kohoucz. IV. „ xU n Gilschwerth György , Léka.

Balazs János velemi, Art Jáuos üveghutai és Mayer Antal lékai lakosok 10 — l ü korouál nyerlek.

Díszoklevelet nyer lek : Téler Józset, Scbmidt Lajos üosszuszegi, Klem Fulop reudeki, lleiliug János kaiiói és Holmi Isivau böuyai lakosok. Verseuyeu kivul a lékai uradalom, Korner Jáuos, Klem Mihály és Sleszl Farkas lekai lakosok.

Örömmel látjuk, hogy a kőszegi állsttenyésztók az első helyeken allollak a versenyt.

A dijak é-> oklevelek kiosztasa után társas ebéd volt a nagy vendéglőben, hol sokáig jó haugulatban maradt egyutt az egybegyűlt szép társaság. Laehue Hugó, az egyesület elnöke, táviratban mondolt köszö-netet a toldm,velésugyi in.uiszternek, mint a kisgazdak támogatója>iak ós jótevójéuek.

Ax 11M»C óvrn iii«^álla|Mloll limluiciituam-Ki <lij kiv«tóti Ihj-Htrooi IHOfl. év juliHM lió 'JS iól MUgttxilá* I11S 4 - i j j Ixi/árúU^ m jŰ. váuuit kü*N/«mMr« h váru«i n/ainvuviWgéuél ki v*n lévo.

Köaso '̂, 1V06. juliua 28-án. Kovács Antal,

MVBIOÚ.

— Fél P — kérdezte tóle és meglógta a kezét. — Kerestem mindenült, nieit tudni akartam, hol van ilyen veszedelemben.

A leány pihegett kettős nyugtalanságában. Ekkor Kóbert szeliden magához vouta, karjával átölelte a nya-kát és selymes arcát lágy csókkal illette.

Az első csók volt. Lázas mohóságába belevegyült a tüz körül morajlő t«»meg nyugtalansága, bizonytalan-sága, a mely szaggatott hangtosziáuyokban áradt be a sötét ajtón.

Küun sustorgott valami, mintha tüz és viz tá-madnának egymásra, odabenn két ajak lorrt össze vég-telen lánggal és beleperdültek a leány gyöngéd könyei.

Mikor Róbert kilépett az udvarra, az égen már csillagok ragyogtak A hold fénye sápadtan, nyugodtan terült el a tetőn, hol az imént még tilzszipo. kák járták a veszedelem táncát. Róbert emlékezetében ez a ve-szedelem titkos örömképp élt, rn.ut valami tündérien ritka alkalom, a mikor vét re megtudott egy titkol, a mit már régóta sejtelt.

Hogy visszatért a szobájába és az égen át meg-látta azokat a csillagokat, a melyeknek a lényénél az elébb csókot rabolt, végtelen sóvárgás szállta meg újra

Hiszen >z első csóknak egy bántó, józan láuiDa-sugár gyorsan véget vetett és mindkettőjüknek szemba kellett nézniök képmutatóan az emberekkel, holott lel kük még mindig mámoros volt a csők lllatatól Ez a ropant önuralom most kezdett reakciót szülni

Mihelyt egyedül volt, a vágyakozások, szerelmes megfeledkezések raja valósággal lesodorta a lábaről Ru-hástol ledőlt a vetett ágyra és ébren álmodott róla a

I

— Közgyűlés. Kőszeg város képviselő testülete aug. hő 2-án rendes kózgy ülést tart, melynek louto>abb tárgyai lesznek: az 190-i. évi zárszámadás, a jóváha-gyott villamossági szerződések bemutatása.

— Áthelyezes. A vallás- és közoktátásiigyi m. kir. miniszter Tolnai/ Jánost, kőszegi áll. segélyezett polgár iskolai tanítót, a németpalánki állami polgári iskolához helyezte át.

kit csak egy fal választott el tóle, Figyelt minden neszre, a mely — azt hitte - áttévedt a szomszédból. Óriási megleszitéssel gondolkodott róla, hogyan szól-hatna vele még egyszer, még ma, aztán uein is kellett erőlködnie és megjeleni elótte a leány álomszerű alakja.

Tilda laláu nem is volt olyan szép, mint a liogy előtte lebegett. Úgyszólván még gyei iiiekleany volt. Tizennégy éves múlt és csak most kezdett átveillem a csirkecsontu aug.vali állapotból, a pubertász duzzadó tökéletesedésébe, napról-napra, szinte perczról perezre szépiilt, teslett uiiut a rügy. Megvolt benne a legna-gyobb szépség: a fejlődés, az átalakulás, az evoiucxM szépsége, a mely az örök változás képével ragadj* el az embert.

Róbeit , mint a kertész a virágján, minden »aP valami ujabb lelledezést telt rajta attól a naptól logv* mikor először veite észre tánczközben, hogy a leányka bordái lelett mint gömbölyödnek a gyermekidomok. Igazau nőies eddig. Tildáu még csak a haja volt sürü, világos gesztenyeszínű baja, a melynek koutyába vilá-gosabb sarga sziuek keveredtek, mintha odatüzölt volni örökösen a napsugár.

Ha behuny ta a szemét Róbert, ezt a verólényt

kellett látnia, ha kinyitotta, a hű holdsugár rajzolt* eleje Tilda alakjat . . .

Talán ez volt az utolsó télig éber goudol&t, A .uelylyel elaludt.

A korhadt ház is lassan aludui tért és csak a szél siránkozott öblös kürtőiben.

* « .

(Vége kö»etke« ik>

Városi ügyek.

Hírek.

__ Szolaabiroság uj hivatali helyisége, A szolga-bíróság aug S elsejével a városház mellett, tábornoki házba helyezi hivatalát.

— Névmagyarosítás. Stmadt Károly, Mái lanua es Jenő nevüket belügyminiszteri engedélylyel Szilvany -ra magyarosították.

__ Celldömölkiek a villamosvilágitásért. Celldö-mölk nagyközség képviseletében dr. í'letmcs Fereucz uifvvéő vezetóvével küldöttség járt csütörtökön Au<jus»t .I*Iioj» polgármester-helyettesnél, hogy Kőszeg varos villám világítási ügyét, melynek elöuyöseu megkötött szerződéseiről oly sok jót hallottak, áttanulmányozzák, mert Celldömölk is elhatározta a villamvilágiiás beve-zetését. Ez ügyben a tárgyalásokat már mégis indítot-tak ugyanazon cégekkel, melyekkel annak idejéu váro-sunk is tárgyalt.

— Megszavazott köicsön A város tudvalevőleg a villamvilagiiás berendezési s a lögymiiázium építési Költségeit kölcsön utján tedezi. A magyar Földhitel-intézet arról értesiti most a város hatóságát, hogy a kért 474,000 koronát első határozatban megszavazta.

— Tulipán-ünnepély részletes pontozatainak meg-állapítása végett felhívjuk a fiatalságot, hogy augusztus hó il-áu pénteken este 8 órakor, a Kováls-téle veudég-lőben minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. A köröző ivet e hét folyamán kibocsátjuk. Tulipánok.

— Tulipán ünnepely. A Vasmegyei Tulipáukert hazaítas nemzeti céljainak szolgálatában, melyei a lioui ipar és termelék támogatni, erősítem kívánja munkál-kodni meg nem szituik. Sikerre és eredménye azonban csak ugy számíthat, ha a nagy közönség állandóan tu-datában vau annak, hogy a nemzeti kulturális ós gaz dasági megerősödés, önállósulás csak ugy valósulhat uieg, ha mindeu honpolgár, bármely csekely mértékben is, de mindig és minden vonalon erkölcsileg és anyagi-lag egyaránt, csak annak gyarapítására törekszik, a 1111 a nemzeti erők része, a mit a Tulipáukert miudeu ki-felé irányuló tauiadas nélkül teljesen csak beléletileg ápol, gondoz és fejleszt. Ezeu ludat általánosítása és ébrentartása vezette a Vasmegyei Tulipán kellet, mikor megragadni óhajtja az a u g u s z t u s 4 0 - á r a eső I s t v á n K i r á l y n a p i nemzeti ünnepet azon cél-ból, hogy e napon az egész vármegyébeu miudeuütl, kivétel uelkül nagyobb lulipáu ünnep rendeztessék. A vármegye alispánja pedig fölhívja a hatóságokat, hogy az ünnepély reudezéseben a helyi lulipau egyletek mű-ködését támogassák. Az üuuepélyeu olcsó tulipán jel-vények lógnak a belépő dij ellenében kiszolgáltatni, melyek összés tiszta jövedelme az országos Tulipáukert houi ipar pártolási céljaira tordittatik. A tulipán jelvé nyek a Vasmegyei Tulipáukert titkáránál lesznek be-szerzendők. A város lialósaga a helybeli Tulipáukert eluökségét, egyleteket és a tiatalsagob kérte töl egy tulipáuüunépély rendezésére, A nagyszabású ünnepély poutozatait a legközelebb megállapítják.

— Tulipán-ünnep Rőtön. A ró ti ós rendik! itjunág aug. hó l i - é u a ró ti Hollenthoiier-téle veudéglöbeu tulipán népünnepélyt rendez. A részletes progiMiuiuot legközelebb ismerlelui fogjuk.

— Vásár. A mult hétfón megtartott országos vásár igen gyengén volt látogatva. A vásárra járó gazdaközönséget aratási munkálatai kötik le s ez az oka, hogy az állatvásár is csak kisebb keretű volt. Felhajtottak lő 13 db. szarvasmarhát, UH) db. loval és 200 db sertést, melyből eladatott t>8ö db. szarvasmarha, \ l l db. ló és 145 db. sertés.

— Tüzoltoink kerti mulatsága. Kedvező idóbeu tólyt le a tűzoltók vasainapi kerti uuuepélye a sörház-kertben. A tűzoltóknak e mindig jól sikerült mulatsága, de meg a versenylövészet és kuglizás is nagyszámú közönséget hozott össze. A lövő- es tekeverseny d. e. 9 órakor vette kezdetét és tartott egészen szürke estig s a következő eredménynyel végződött. Első dijat, egy flóbert puska, F a r k a s Józset nyerte meg, ki három-szor egymásután lőtt a czélba. A második díjért, mely szintén egy flóbert puska volt, uagy voll a versengés, mig végre Keresztury Józset főszolgabíró biztos lövő seivel a második dij nyertese lett. A tekeverseuy első győztese lett K n e i t e I Józset, ki 25 egységgel egy igeu szép evőeszköz birtokosa lett. Dijakat nyerlek m é g : Farkas Józset, Milos István stb. Gyönyörű lát-vány volt a Kováts karmester által rendezett tűzijáték is. melyért a közönség szivesen tapsolt a rendezőnek. A mulatság a jó czigányzeue mellett a reggeli órákig tartott.

— A vizgyogyintezetüuk és vendegei. Drtitiktr dr. hidegvizgyógy mtézete az idén is igeu látogatott. Az intézet j ó hírneve már országszerte iineretes s innen van az, hogy a messze vidékiől is szívesen keresik tel a gyógyulást keresők, kik a legnagyobb megelégedéssel szólnak a hidegvizkura jó hálásáról, a szakszerű keze lésről, a jó ellátásról s a kényelmes lakásról. Maga t tulajdonos pedig mindent elkövet, hogy a veudégek megtalálhassák, mindazt, mit a kényelem feltétlen meg-kíván, Megérdemelné az idegen torgalmat előmozdító intézet, hogy a vátos figyelme és feléje forduljon a majdan bekövetkező utcaburkolás alkalmával, inert bi-zony a széptekvésü intézethez vezető utaink nem a legjobbak. Ugy tudjuk, liógy a villaiuvilágitás beveze-tésével egy utcai Ívlámpa az intézet közelében tervezve v m, mi telette előuyére lenne az intézetnek, h gyógy vendégek névsora a következő ;

TetHzer Eroö dúl. van. hivattatnék, Sopron, K u r Feronr* u ' i J < i , " " f ' , ,BJ* gyrini ikn, i£al**g«r*ieg |>r. Hon

Jóttmf liudftpent, Stokolovtt* Jó/xnl n«j« ilndap-at Ada raotiU J-.no. 4, n„J e Zombor, Walter Sándor N.im«iujvár, Hudai Bálint Sopron Stíl, Pach«r Vilma N « m . . . » i » , Mé.róly K.ranr*

z*PP J A , ' °""" -«>«kó. Hyor. JenAné Uán,.. , t l X Í W w B é K J r á w l » ' « , N<4 innt fetler C m ü ^ m , S i . b . d o . fc^-K. m ^ r 0 " 4 * 1 o l ' » . í r K n . ^ g , Muhr Ottóm,r Kft . , , . , S f a Ü p * n ° T . " "őre/ Ódonná K W g , Bonunk <.,„& U k l ü T ' A , u l ' " - i " ®*K) Vár»d, Vngl ö r j

' Ör^Uk, uiuj J6« , f IkfvbSráo, , Aulai Í J .

vid Oy8r, Királjr Jánoi é» fi* llo*yo««ló Schwurz Henrik Szom-bathely, Tarry Jó/»of Biomballi«ly, Uuger ödónné Srombathi'lv

iiidugbéti Ag Vukovár, l 'ór Jó/H..f S<Sllö«. PerUteiu Sándör' Saurer Toré* t.yflr, Tótb Margit hogyouló , Dr Uellur ŰMton Kosztig, llauor ttoitfó Kmujfalu, Folgir Józ»of Ssombathely, Dr Kr.ZHániU Jó ' »e f Kaposvár, Pete Sándor Jnád, Farka* Ód&nné Tápió Sáp, Honénberg Bóráim Hptwt, Wobor KUa tanítón. »u|, llrünn, Ztobrák Katalin Hotea-ttotuogy, Dr Lu.iwo Ernő Itpeat, Hil 1110*1 Jenő Komárom, Arányi Oéia OyuU T.-m., Endrédi üábor K6»*eg, ZAIoinák Imre (lyör, Waiiubecker Autal Ko»»ug, Kduogi JántM Ujdoinbóvár. Curranl Jó i .e f é« uejo Wien, Bebr Ármin, caaládja é« két Molgam Wien I<emáu Sándor Hpont Fil/.y Fridur.ka, Ováry F e r e i i e z C*okuy», Ádeiu Kálmán Sopron, Nou'»or Anna K o í z o , ; , Kiffling A lajtm Kiakomárom, Serónyi Akoh Köhzi g, Foltig Ferenc'/. Oyör, Moirito Anna Tápió-Sáp, Farkan Katalin Tápi6-8áp, H. hmidt Fernnczné 4a fiai Hu/nák Somogy iu., Ko»Kár Józaofnó Öreglak, tichwarz Józsuf Csáktornya, (Jolditebnuiid Karolni Wien Dr tllilck Re»«6 Sümeg, Péter Heuiigiu* Eneae, M dnár Oyorgy i'm neie Pár-nák Somogy ni

— Elhalasztott kerti mulatsag A kőszegi zene-egylet nem aug. 5-én, hanem 15-én tartja kerti mulat-ságát a sörházkertben. A zenét Horváth Sándor zene-kara és a tűzoltó zenekar szolgáltatja. Kedvezőtlen idő esetén a mulatságot 19-én tartják meg.

— Vadászjegyet váltottak; Unger Elek, Siúr Lajos dr., Breuner Lajos, Ptoflel János és Cheruel István.

— A bencés rendház kibővítéséi e mint már em-ilettük a városi tanács határozata tolytán uj pályázali lirdetményt kibocsátása vált szükségessé, A pályázati lirdetmény mely a részletes költségvetés alapján ké-

szült, a helybeli építőmestereknek kiadatott. A pályá-zat határideje julius 31.

— A VI ik O.sztály. A pannonhalmi főapái, ki je-eiileg Frauzansbadban nyaral, arról értesiti a városi lalóságot. hogy a V i ik osztály megnyitásához semmi

esetre sem járulhat hozzá, a felelőssegei mindeu koup-ikációért azokra hántja, kik annak idején erőltettek

az V-ik osztály idóelölti megnyitását. A vallás és köz-oktatásügyi miniszter a Vi-ik osztály megnyitása ugyé->en még véglegesen uem döntött. A lőapát augusztus ló végéig marad Frauzensbadbau.

— Anna nap a kőszegi vizgyógyintezetben. A lelybeli vizgyógyintézotbeii a légi szokás szerint az

idéu is szépen megünnepelték lJr. Ürtiuker Józsetné-nak, a gyógyintézet kedves háziasszonyának névnapját. Az ünnepi hangulat különösen a vacsoránál nyilvánult meg igazán szeretetteljes tormában. A terembe belépő háziasszonyt Kindl Nándor az intézet alorvosa szép beszéddel üdvözölte, majd átnyújtotta neki a vendégek rózsacsokrát, kiknek nevében szintén őszinte szerencse kiváuatait loiuiác>olta. A háziasszony meleg szavakkal mondott köszöuelet a megtiszteltetésért, mire pompás vacsorához ültek. A vacsora alalt tölköszöutőt mondott még az intézet alorvosa és többen a veudégek közül. A jó czigáuy és táncz mellett a késő éjtéli órákig volt együtt a vendégsereg.

— A városi erdoórök, rendőrök én kocsisok fize-tesrendezesuk ügyében kérvényt adtak be annak idejéu a város képviselő l»^tul«uU»H*, hogy tekintettel a meg-drágult viszonyokra, az ó fizetésük is emeltessék. A A varos képviselő tentülete kriieliuüket elutasította s most az elutasító határozat ellen felebbezést adtak be, melyben arra kérik a vármegye törvényhatóságát, hogy az elutasító közgyűlési határozatot semmisítse meg s uj érdemleges határozat hozatalra utasítsa a város kép-viselő testületét.

— Köszönetnyilvánítás A kőszegi helybeli tűz-oltó-egyesület hálás köszönetet mond Randweg, Joó, f o rda és Flamisch uraknak, kik mult vasárnapon nye-reménytárgyak it adományoztak a versenytekézéshez.

— Tánczkoszoru. Alulírott augusztus hó 4 én tarlóm mint Szombathelyen is előnyösen ismert táncz-tanitö kőszegi tanítványaimmal a kis koszolucsk;it a .mulató*-kert helyiségeiben, kőszegi czigáuyzenekar mellett, melyre a t. szülőket és a táuczolui vágyó itju-ágotoly megjegyzéssel hívom meg, hogy valamint idáig

ugy ez alkalommal is kellemesen fognak mulatni. Be-léptidij 1 kor., családjegy 3 korona. A tanulók a kö-vetkező speciális táncokat togják bemutatni: a gyönyörű körmagyar-palotást, schotiisch-polkát, bostout, pas des pattineur stb., melyeket igazán meglepő ügyességgel és művészi prácizitással sajátítottak el tanulóim.

Körösi Kálmán

, Anyakönyvi statisztika A kőszegi anyakönyvi hivatalban az utóbbi idóbeu a kővetkező születési és halálozási eseteket, jegyezték be :

Születés. Scheer Lipót és neje llettlinger Teréz tia Lipöl

r. k. — Baranyai Mihály és neje Farkas Teiéx leánya Szidónia r. k. — Scliieter Károly és neje Lajos Anna leánya Mária, r. k. — Cavallár Ernő és neje Hampel Ella leánya Erna, Karolina, r. k.

Halálozás. Szupper i 'ál, 49 éves, májlob.

kért. A história vége az lett, hogy tulakodás támadt és az orvos kéuytelen volt rendőrrel eltávolítani a hsj-bakapott hölgyeket.

— A hosszú élet titka. Az orvosok ujabban sürűu hangoztatják, hogy a sok evés ártalmas az emberi szervezetnek s megrövidíti az életünket. Fárasztó szel-lemi munka és mozgás mellett a test uem bírja fel-dolgozni a telesleges táplálékot. Különösen a kor előre haladásával egyre kevesebb eledelre vau szükségünk. Emellett nagyon tanácsos minden este lábfürdőt venui olyan melegen, auiiut csak lábunk elbírja. E z a lábfürdő elvonja az agyból a vért s ez előmozdítja a mély alvást.

Grabriel Kenyon. .!«</<>/ rfjény. Irta: Chn*tn Slurray,

„Erdokoa könyvtár ibó l ( 2 0 )

— Oh, meghiszem ! De azért nem vagyok itt, folytatta Peltzer,

hogy erről beszélgessek. Beszéljünk inkább arról az emberről, akit ön nyomon követett. Mondja meg a ne-vét, mondja meg hol lakik :

— Nem tudom, iniért tenném, — szólt uir. Sulii-A másik ember aszott kezei abbanhagyták a sza-

káll-rángatást s összotogództak, arcza pedig olyan kel-lemetlen kifejezést öltött, hogy Sulii van legalább télöl-nyivel húzta hátrább a széket.

— Nézze, mondta, mindegy védekezve. — Ami üzlet az üzlet. Miért akarja tudni)'

— Ha az az ember még él, akkor gazdag. — Oh, sok pénze van, válaszolt Suliivau. — 11a, mondta I'eltzer, olyan gazdag, mint Kró-

zus, akkor sincs egy árva fillérje se, amit szivesen ide ue adna nekem, ha tuduá, hogy mint mondhatok neki.

— En őszintén lógok beszélni, szólt Suliivan némi bátorságnak a látszatával. — Evekkel ezelőtt bolond-jában elindultam az ön szaván, sok időt töltöttem el s az én körülményeimhez képest sok pénzt költöttem rá. Ha egyáltalában van dologbau valami tenn<való, elóazÖJ is azt kívánom, hogy az eddigi táradságom meg legyen fizetve. Egyetlen lépést sem togok tenni addig, amíg mindent nem tudok.

— Nézze, szólt Peltzer, — tizenkét eaztendőt töl-töttem a gályán. Összeégtem, sültem azon az elvisel-hetetlen forró tájékon. Éhséget, verést szenvedtem. Minden pillanatban beleölhettem volna magamat a vízbe s mégis megmaradtam a világ számkivetettjei közt, akiket a társaság kilökött magából és megbélyegzett . . . Meghalhattam volna csakuem minden örában, s mégis élve maradtam, mert biztatott egy reméuy. Alapos okom volt hinui, hogy az az ember gazdag . . . Ismertem, nukor olyan szegény ember volt, mint éu, és most, hogy gazdag, tudom, hogyan lett azzá. Meg fogja velem osztani vagyonát, ha meglát és készségasen togja ezt tenni. Csakis azzal az egy kilátással, hogy önnel talál-kozhatom, jöttem ide Londonba éhezui. Es az egyetlen remény, hogy őt életben és jómódban fogom találhatni, tartott vissza rabságom alatt a haláltól.

Mr. Suliivan, bár éppen nein volt valami kiváláan erényes férfiú és nem igeu válogatta meg a barátait, Peltzertől most annyira iszouyodott, hogy maga is el-csodálkozott rajta.

— Mit gondol, mekkora lehet a vagyona Y — kér-dezte most Peltzer.

— Nem tudom, felelt Sullivan. — Lehet tízezer font évi jövedelme.

Peltzernek kigyulladtak a szemei. — Ah, szólt, — körülbelül negyedmillió frank

évenkiut! Ez már valami! . . . Oszszuk meg s mond-juk : százhúszezer. Es nem ára egyszer s mindenkorra a markába nyomva az embernek, s aztán vége. Hanetu évenkint ngyananyi, mindaddig, amig csak é l i . . .

— Kezdem már érteni, szólt Suliivan. — On pénzt akar tőle kicsikarni a hallgatásáért.

— Nemcsak akarok, de togok is, telelt Peltzer. Föl akasztat tatom azt az embert.

Suliivan reszketni kezdett. — Csupán ecy dolog vau, amiért az embert föl-

akasztják, mondta. — S ön tudja, hogy mi az. — Tudom, válaszolt Peltzer. — Éppen azt tudóm

arről a7 emberről. Alig volna kíméletes dolog a pillangók iránt, ha

szegény Su nant valamelyik válfajukhoz hasonlítanánk Nem volt ő sem valam. különös szép szinú, sem éppen ártatlan, vagy ártalmatlan. De legalább hasonlónak mondhatjuk nemileg a hernyóhoz, melynek egyetlen eelj* az, hogy a napon sütkérezzék és minél több édes nedvei szívjon azokból a hajtásokból, amelyek útjába akadnak.

Soha életében nem ártott szándékosan senkinek. Söt biftonyos jólelkltnégénél fogva, sokkal tett jót is. szelíd, jóakaratú emberke volt, s ha hazudott is, ezt csaknem öntudatlanul tette.

— Mr. Sullivan. ön megfogja kupin a zsákmány telét, dftrmögr* Peltzer. — Öazdag ember lesz holtig Rái-HonyhK ftltozkiwihetik, olajai ihátik, amíg ól.

lvz a yslros kilátás nem igen kecsegtette a gyönge Oyrúst Hanem azért mégis megmondta a Gábriel Ke-nyon nevét, lakhelyét, békabirói s egyéb minőségeit.

Peltzer gondosan följegyzett magának mindent. — Most pétiig, mondta, — ruhára van szükségem

amiben járhassak. Olyan állásit ember, miut ó, ra se fog nézni egy ilyen rongyos emberre Kerítsen nekem ruhát!

(Folytatáxn következik.)

Különfélék.

F o n t o n N z ő l ő t o r m e l ő k n e k ! Legjobb minőségű rézjjálír/, . M i n d o u ká ro s

anyagtól mentes, jótá l lás mellett kg. -kéut 7 2 fill.

kapható Wa i sbecker Ede utóda S c h a a r J Ó l M f n e i

— Az emborbör. Azt tartják, hog j mindenkinek diága a maga bőre. IJgy látsrik, hogy e? nen igás, vagy legalább a dollárok hazájában nem iga, On az emberek a bőrüknél is jobban szeretik a dollfcri ; ami ott se terem az utczán. Ennek a következő hi«tóHa a bizonysága: Egy uowyorki orvosnak műtéthez három hüvelknyi egészséges, barnát női b ő m volt szüksége. Hirdetést tett kftxxé a lapokban a barom hü-velknyi bőréit 140 komnál kínálva \Usnap valósággal megostromolták az orvos laká**t a jolenikeyók Többen voltak kétszáznál, kazluk ogtnv rnomö nagyot flegán-san öliozoti mi dáma. v jeleaikeftMi eg j 'tál-lak, akadt olyan is. aki uiái csak haimmcr. koronát

H i r d e t é s e k . 1964E1 05 szám.

Arlejtési hirdetmény. A kőszegi kir. járásbíróság hivatali és fogház

helyiségei fűtéséhez az 1907. évre szükséges kemény tiizifa szállításának biztosítása végett

folyó 1906. évi augusztus hó 25-én d. e. Ö órakor

a kőszegi kir. járásbíróság hivatalos helyiségében (Clier-nel utca 13. sa. I. emelet 7. sz. ajtó) árlejtés fog tartatni.

AZ 1907. évre a hivatali helyiségek fűtéséhez KU.I köbm. a fogházhelyiségek részére 10.7 köbm tűzifa van megállapítva, azonban esetleg több vagy kevesebb szükségeltetik.

Fölhivatnak mindazok, kik az árlejtésben részt venni óhajtauak hogy a fent kitett határidőben és helyen megjelenjenek, vagy 1 koronás belyeggel ellátott sza-bályszerű zárt ajánlataikat az árlejtésre kitűzött óra előtt a kir. járásbíróság I. jegysói irodájában adják be

Bánatpénzül a vételár 5°/o-nak megfelelő készpénz vagy elfogadható értékpapír teendő le.

A közelebbi feltételek alulirt kir. járásbíróság I-ső jegyzői irodájában a hivatalos órák alatt minden nap megtekinthetők.

Kir. járásbíróság Kőszeg, 1908 jul. 22. H a n i i i b a l M ó r ,

kir. jbiió.

Táblaház-utc/ .a 34 eladó. Bővebbet a háztulajdo-nosnál ugyanott .

F I U M E - B A R C O L A . Egy üveg 5 kor., fél üveg 2 kor. 60 fill

Kapható Kőszegen

Jánosa Gyula-, Pollák Sándor- és Scfiaar Józsefnél.

Egy kerti lakás 3 szobával, előszobával, konyhával, külön padlással, fürdőszobával, szép kerttel augusztus 1-én kiadó.

Egy emeleti lakás 3 utczai szobával, konyhával és mellékhelyiségekké I azonnal, vagy augusztus 1-én kiadó.

Egy lakás 1 szobával, konyhával, élés- ós fakainrával, valamiül

Egy lakás 2 szobával, konyhával, élés- és takainrával augusztus l én kiadók a K i r á l y - u t o n 7 4 6 . ó s 7 4 8 . s z . alatt.

Bővebbet Király-ut 748 a házmesternél.

N é i u e t k e r e g z t u r i S a v a n y ú k ú t .

, , K u d o l f - f e r r i t * ' - .

l eg f inomabb vasinenles a lka l ikus savanyúvíz, üdí-

tően hat mindennemű hurutos bánta lmakuá l .

„Elsőrangú asztali viz." KgyeJül i raktár Kőszegen Jánosa Gryula.

Személy hitel! Kezes ós kezes nélkitl katonatisztek-, papok-, lel

készek-, udvari-, allaiui , megyei- és magántisztviselők unitok, kereskedők, iparosok, nyugdíjjogosult hölgyek, kereskedelmi alkalmazottak és maganosokiiak ' / t V6 évig terjedő időre heti, havi ' / é s egész évi tőke-kamat törlesztéssel.

K ü l ö n l e g e s s é g : A páris-bócsi euquéte értelmében tőkésítjük a jövedelmet. 4•/• 1 4 % 1 4 % ! 4 ° / o I

Jelzálog hitel 300 koronától feljebb I. II.. ós III. helyre löldek, vá-rosi és vidéki hazak, nyaralók, gyárak, lürdó épületek, malmok, ásváuyviz és egyéb torrasok ós kőbányákra, a becsérték ' / t részóig.

Építési hitel ! építésiéiben lévő ingatlanokra 2 — 3 részletben, oly arányban a mily arányban az építkezés előre haladt !

Bank és magáuadóságok couvertálása ! Váltó- és tárczahitel ! Viszleszámitolás és váltó

csere kerokedóknek 1 Készítünk tervezeteket különféle újonnan alapí-

tandó vállalatokról, valamint financirozzuk is ezeket. Elvállaljuk technikai és geoogiai véleményezésekes hi tes szakértők ál ta l ; foglalkozunk fennálló váhalalok részvénytársasággá való átalakítással.

Előnyösen! Solid alapon és gyorsan eszközöljük mindeden fenti müveleteket elsőrangú belföldi és páris londoni intézetek által.

Elsőrendű ajánlatok ! Kérjen prospectust 1 Váiaszbelytg melléklendő!

M e l l e r L . K g y c d V. Koháry-utca 19. Budapest.

Hudetz József kőfaragómester

Szombathely., ** Raktáraiban készletben tart nagy választék*^

síremlékeket, szobrászati müveket

syenit, gránit, tiroli, szilézia és steierinárvány fajok-ból, valamit homokkövekből 5 frttól 1000 frtig Továbbá készít: építkezési munkálatokat, oltárokat szent-szobrokat, uti kereszteket, keresztelő-medea-' céket, mauzóleumokat, sirszegélyeket vasrácsozatok,

kai vagy anélkül stb. » Vállatok éi rajtok df] nélkül kéuttUtnak.

COOK és JOHNSON-féle a r c i e r i l s a A

szab. tyuksz emgyürük (törv. védve)

mai napig az egyedüli szer, melylyd az oly kellemetlen és fájdalmas tyúk-szemeket valamint tüskét a Ing. biztosabban el lehet távolítani.

Ma a világ legjobb szere.

Minden szenvedőnek ajánlható.

I d b « 0 f t l l . , O t l b 1 k o r o n a .

Kapható Kőszegen a „ M a g y a r k i r á l y " és .Sze-recsen • g y ó g y s z e r t á r a k b a n , valamint minden ktt-lönlegességi kereskedésben.

( „ S z a r v a s " vagy „ k u l c s " - szappant) Legjobb, legkiadósabb s azért a legolcsóbb

szappan. Mont mindennemű káros alkatrésztől.

M i i x d © a a - ü . t t ] s ; a p b , a t ó . A vásár lásnál különösen ügyel jünk arra, hogy minden drb szapp an J U W

névvel és a „a/arvus " v»gy a , k u l c s " védjegygyel legyen ellátva.

Cserép zsindely

h w n j o i - u i & d i l j i

a k g - e g Q T e k

i s z a p o l t a g y a g b ó l b é r m e n t v e s z á l l í t v a

m i n d e n á l l o m á s r a .

E l s ő S * z o > b | a t h e 1 y i G o i t é g l a g j á /

i

l