Földvári Erika OLVASÓKÖNYV - Mozaik KiadóM · ZAIK OLVASÓKÖNYV Földvári Erika M·ZAIK...

M·ZA

IK

OLVASÓKÖNYVFöldvári Erika

M·ZAIKwww.mozaik.info.hu

M·ZAIKwww.mozaik.info.hu

4

OLV

ASÓ

KÖ

NYV

NE

GYE

DIK

OSZ

TÁLY

OSO

KN

AK

negyedik osztályosoknak

Mozaik Kiadó . Szeged, 2019

Tartós tankönyv

Tizenkettedik, változatlan kiadás

OLVASÓKÖNYVFöldvári Erika

negyedik osztályosoknak

MS-1641_integralt_olvasokonyv_4_osztaly_12kiadas_2019.qxd 2019. 07. 01. 9:14 Page 3

6

A bor és a pénz

Naszreddin hodzsát egyszer megkérte a szomszédja, hogy hozzon neki egy üvegbort, mivel igencsak megszomjazott.

– Hozok szívesen! – mondta a hodzsa. – De adj pénzt rá!– Ja, komám! Pénzért a bolond is tud bort venni! – nevette el magát a szomja-

zó.Erre aztán a hodzsa már nem mondott semmit, csak kiment az ajtón, s pár perc

múlva visszatért egy butykossal.– Mit igyak én ebbõl? – kiáltott fel a szomszéd. – Hiszen ez az üveg üres!Naszreddin finoman elmosolyodott:– Ja, komám! Teli üvegbõl a bolond is tud inni!

(török mese)

hodzsa: török egyházi személy, hitoktató

Játsszátok el a mesét!Eleveníts fel egy hasonló furfangos történetet!

A beszélõ barlang

Messze, messze, hegyen túl, völgyön túl, a rengeteg erdõben lakott egy oroszlán.Na hiszen, volt nemulass a szegény vadaknak! Folyton ölte, marcangolta õket azoroszlán.

Addig ölte, addig pusztította, hogy egyszer csak kipusztult a rengeteg erdõbenminden állat.

Evett volna még õfelsége, de már nem volt mit. A szeme már karikát hányt azéhségtõl, s nagy kínjában behúzódott egy barlangba. Gondolta, hátha betévedmajd oda egy sovány róka.

No hiszen, nem kellett sokáig várakoznia. Amint esteledett, hazafelé ballagottRókáné komámasszony.

– Ejha – suttogta magában, meglátva a lábnyomokat –, micsoda elõkelõ vendégérkezett, míg látogatóban voltam a tyúkanyónál! Vajon itt van-e még? Ha itt van,más helyet kell keresnem.

Nem gondolkodott sokáig Rókáné komámasszony. Torkaszakadtából kiabálnikezdett:

– Hahó, barlang! Hahó, barlang!Aztán elhallgatott. S merthogy senki nem válaszolt, azt mondta:– Ejnye, ejnye, úgy látszik, hogy elfelejtetted az ígéretedet. Azt ígérted, hogy

amikor hazajövök, felelsz nekem, és behívsz. Hát jó, ha nem hívsz, akkor másikbarlangot keresek magamnak.


7

Hallotta ezt az oroszlán, s azt gondolta magában:„Úgy látszik, a barlang igazán szokta hívni a rókát. Furcsa szokás, de ha így van,

hát legyen így. Majd hívom én a barlang helyett.”Nosza, nagyot ordított:– Gyere, gyere!Csak úgy zengett a rengeteg erdõ oroszlán õfelsége ordításától.– No, megvénültem – mondotta Rókáné komámasszony –, de még nem hallot-

tam barlangot beszélni. Tovább egy házzal!Azzal, uccu, úgy elszaladt, hogy a lába sem érte a földet. Oroszlán õfelsége

pedig még ma is várja, hogy mikor jön be a barlangba Rókáné komámasszony.Azt ugyan várhatja!

(Benedek Elek)

Készíts illusztrációt a történethez!Játsszátok el az oroszlán és a róka párbeszédét!

Ne ijessz oroszlánt, megijed! = Ne ingereld a nálad erõsebbet!Felébreszti valakiben az alvó oroszlánt. = Felkelti valakiben az addig szunnyadó,elfojtott indulatokat.


8

A három jó tanács

Egy kisfiú ment az erdõn át, és fogott egy csalogányt. – No – gondolta –, megsütöm ezt a csalogányt, és megeszem.A csalogány azonban kérlelni kezdte:– Ne egyél meg, barátocskám! Úgysem laknál jól velem. Engedj szabadon, és

cserébe adok neked három jó tanácsot.– Jól van – válaszolta a kisfiú. – Ha valóban jó tanácsokat adsz, elengedlek.– Figyelj hát rám! Az elsõ az, hogy ne akarj olyat, ami nincs. A második az,

hogy ne sajnáld azt, ami nem tér vissza. A harmadik pedig az, hogy ne higgy a ha-zug szónak.

– Ezt jól mondtad – örvendezett a kisfiú. – Szabadon engedlek! Röpülj!A csalogány felszállt egy fa csúcsára, és gondolkozni kezdett: „Vajon megfo-

gadja a fiú a tanácsaimat?”Lejjebb szállt egy ágacskára, és így szólt:– Milyen ostoba is vagy te! Ha tudnád, hogy milyen kavics van a nyelvem alatt,

nem engedtél volna el semmiféle jó tanácsért! Nem akármilyen kavics ám az! Drá-gakõ! Akkora, mint egy dió, és úgy ragyog, mint az aranyló Napocska. Ha a tiéd le-hetne, te volnál a leggazdagabb ember a falutokban, de még az egész világon is.

„Milyen szamár vagyok – gondolta erre csalódottan a fiú. – Miért is engedtemel ezt a ravasz madarat?” Kérlelni kezdte hát:

– Gyere vissza! Ha nem akarsz visszajönni, legalább add nekem azt a drágakö-vet, jutalmul, amiért szabadon engedtelek.

– Most már látom, hogy csakugyan ostoba vagy – válaszolta a csalogány. – Elfelejtetted, amire tanítottalak! Sajnálod azt, ami nem tér vissza, olyat akarsz,ami nincs, és hiszel a hazug szónak. Gondolj csak bele! Elférne az én nyelvemalatt egy kavics, méghozzá akkora, mint egy dió? Nemhiába tartja a közmondás,hogy bolondnak a tanács csak olyan, mint a sárba vetett kalács.

Ezt mondta a csalogány, és elröpült.(ukrán népmese)

Ki a legelébbvaló?

Volt a világon egy öregember, az egyszer kinn járt a mezõn. Az úton hazafeléfogott egy egeret. Mikor hazaért, látta, hogy kislány lett az egérbõl.

Nõtt a kislány, hamarosan nagylány lett belõle. Egy nap azt mondta az ember-nek:

– Én csak akkor megyek férjhez, ha olyan férjet találok, aki a legelébbvaló.Az öregember elment, hogy megkeresse a legelébbvaló férjet.Elment a Naphoz. A Napnak a szolgája azt mondta, hogy várakozzon estig,

mert a Nap éppen oda van a Földet megvilágítani.


9

Estefelé hazajött a Nap. Arra kérte az öregember, hogy vegye el az õ lányát,mert õ a megfelelõ férj, hiszen õ a legelébbvaló.

– Nem én vagyok a legelébbvaló – mondta a Nap. – Nálam erõsebb a Felhõ,mert az engem eltakar.

Elment az öregember a Felhõhöz, kérte, hogy vegye el az õ lányát.Azt mondta a Felhõ:– Én nem vagyok a legelébbvaló, nálam elõbbre való a Szél, mert az engem ide

s tova hajkurász.Elment az öreg a Szélhez. Azt mondta neki a Szél:– Én nem vagyok a legelébbvaló. Nálam elébb való a vén Mátra hegye, mert azt

én nem bírom megmozdítani.Elment az öreg a Mátra hegyhez, s kérte, hogy vegye el a lányát.Azt mondta a Mátra:– Én nem vagyok a legelébbvaló, mert énnálam erõsebbek azok a kis egerek,

amelyek itt szaladgálnak a lábamnál. Azokat én nem bírom összenyomni.Elment az öreg az egerek királyához. Kérte, hogy vegye el az õ lányát feleségül.Az egerek királya befogott sok egeret egy hintóba, elment a lányért. A lány

visszaváltozott egérnek, rögtön összeházasodtak. Még ma is élnek, ha meg nem haltak.

(magyar népmese)


52

Bródy János: Az ismeretlen ismerõs

Ki tudja, honnan érkezett egy téli éjszakán,És az is lehet, hogy találkozásunk véletlen csupán.Én mégis azt hiszem, hogy vártam rá nagyon,Ha nem jött volna, másként szólna most az én dalom.

Szívem mélyén elhervadt már minden virág,De megtanultam, mit jelent egy igazán jó barát.Ha bajban vagyok, elég az, ha rágondolhatok,Hisz nélküle már nem lehetnék az, ki most vagyok.

Azóta minden mosolyban már õ nevet felém,És nem hagy engem el, akárhol járok, a remény.Azóta mindig õt látom, ha csillognak a szemek,És úgy érzem, hogy rá hasonlít minden gyerek.

És azt hiszem a szívünkben, ha nyílna még virág,Boldogabb és szebb lehetne az egész világ.Ha véletlen találkozunk, egy mosoly legyen a jel,Hogy ismeretlen ismerõsként búcsúzunk majd el.

Azóta minden mosolyban már õ nevet felém,És nem hagy engem el, akárhol járok, a remény.S mindenhol csak õt látom, ha csillognak a szemek,És úgy érzem, hogy rá hasonlít minden gyerek.

Vizsgahangverseny

Gyerekkoromban zongorázni is tanultam. A zongoratanulás heti egy elméletiórából, az igazgató néni Pistuka nevû kutyájának etetésébõl, némi skálázásból ésaz év végi hangversenybõl állt.

Két húgommal együtt jártam a zenedébe. Nyolcesztendõs voltam én, egyikhúgom hétéves, a másik pedig öt – még nem is járt iskolába. Három ifjú leánytest-vér – éppen egy hatkezesre való.

Az igazgató néni kibányászott egy Gyermekszívek címû zongora-hatkezest, ésattól kezdve ha fújt, ha esett minden kedden és csütörtökön délután négytõl ötig ottkellett ülnünk a zongoránál gyakorolni a vizsgadarabot. Nagyobbik húgomjátszotta a dallamot, én középen ültem, a kicsi a zongora alsó végében ült, ésbrummogó akkordokkal kísérte mûvészi játékunkat. A kicsi különben mélységesharaggal rugdosta a pedált, gyûlölte a billentyûket, a kottát, a zeneiskolát, és


53

keserves könnyek között nézte a szemközti falat, amelyen a zeneiskola jelmondatavolt: „A zenetanulás élvezet!”

Négy hónapi keserves gyakorlás után már ment is a hatkezes, jöhetett a nagykoncert.

Azonban egy nappal a vizsgahangverseny elõtt bekövetkezett a tragédia. Na-gyobbik húgom torokgyulladást kapott. A dallam, a hatkezes pillére, tartóoszlopa,reménysége harmincnyolc fokos lázzal feküdt. A zeneiskola egész tanári kara hord-ta az aszpirint, hogy el ne maradjon a semmi mással nem pótolható szereplés. Mégazt is megígérték, hogy taxit küldenek értünk, de a hatkezest be kell mutatni.

A hangverseny délutánján szegény húgocskámat kikeltették az ágyból, bor-zongó, lázas testére ráhúzták az új blúzt, izzadságtól csapzott hajába szép masnitkötöttek, és vittek minket szerepelni.

Az ünnepi alkalomra bérelt terem fényárban úszott. Izgatott szülõk, kis zeneis-kolai növendékek szorongtak a ruhatárban. Az igazgató néni nem kiabált senkivel.A szereplõket betuszkolták egy öltözõnek kinevezett szobába, és egymás utánszólították színpadra õket.

Alig fél óra múlva mi következtünk. Kottával a kezünkben felügyetlenkedtünka magas emelvényre. Maga az igazgató néni mutatott be minket a nagyérdemûközönségnek: „Három testvér, iskolánk büszkeségei.” Késõbb megtudtam, hogyminden növendéket az igazgató néni mutatott be, és mindenkit így mutatott be,nehogy a kedves szülõ megsértõdjék, és jövõre más iskolát keressen.

Az igazgató néni intett... Egyszerre ütöttünk hat kézzel a zongorába. De csak azelsõ hangokat ütöttük egyszerre. Ijedten füleltem, a dallam elõreszaladt.

Torokgyulladásos húgom a láz okozta izgalomban nem a tanult tempóbanjátszott. Gyorsan, szinte kapkodva futottak ujjai a billentyûkön. A Gyermekszívekcímû mûbõl izgatott, zaklatott zene lett.

Egy tized másodpercnyi döbbenet után átvettem én is a tempót. Csak legkisebbhúgunk nem zavartatta magát. Õ nem látott, nem hallott semmit, õ csak játszott,lelkiismeretesen és becsületesen, úgy, ahogy azt a keserves gyakorlóórákonbeleverték. „Egyet-kettõt, hármat... egyet-kettõt, hármat...”

Mi ketten befejeztük a hatkezest. Felálltunk. A dobogó közepére mentünk, meg-hajoltunk. És vártunk. A kicsi ugyanis nem állt fel. A közönség teljes hatkezesrefizetett be, hát hadd kapja meg. A hallgatóság viharos derültsége közepette nyu-godtan lejátszotta a hátralevõ nyolc taktust. Azután felállt, szépen lecsukta a zon-gora fedelét, és odajött mellénk meghajolni.

Olyan zúgó tapsot kaptunk, hogy a siker akkor sem lehetett volna nagyobb, haRichter vagy Fischer Annie játszott volna.

(Fehér Klára)

taktus: ütemFischer Annie (fiser anni): világhírû magyar zongoramûvészSzvjatoszlav Richter (rihter): a 20. század egyik legkiválóbb zongoramûvésze


102

A török uralom kezdete

Maga Szulejmán szultán sem tudta 1526-ban, hogy Mohácsnál milyen szörnyûcsapást mért a magyarra. Öt napig vesztegelt a mohácsi csatatéren, s óvatosanhaladt Buda felé. Útját égõ falvak világították meg. Menekülõ nép jajgatása,rabszíjra fûzött férfiak, nõk, gyermekek keserves sírása vegyült a török hadgyõzedelmes ordításaiba.

Így vonult be szeptemberben Szulejmán Budára, s ült be Mátyás király palotá-jába. Még nem tudta, hogy Mohácsnál földig tiporta a nemzetet. Két hétig várt,hátha újra támadnak a magyar seregek. De már nem volt senki, aki ellene indultvolna.

Ez idõ alatt összegyûjtött mindent kincset, kifosztotta a palotát. Rengetegzsákmánnyal tért haza. Háromezer hajó vitte a Dunán a tömérdek kincset, amelyeta szultán és a vezérei összeraboltak. Ami értékes mûkincs volt Mátyás palotájában,az mind Konstantinápolyba vándorolt.

Nem csak a kincseket vitték el a törökök. Foglyul ejtették a lakosság jelentõsrészét. Hajtották az embereket szárazföldön, vitték õket hajókkal. Körülbelülkétszázezer lélekkel fogyott Magyarország lakosainak száma. A tizenkét várme-gyét teljesen feldúlták, Pestet felgyújtották.

Így hagyta itt októberben Szulejmán Magyarországot. Hamarosan azonbanvisszatért, és százötven esztendeig tartotta uralma alatt az ország harmadát.

(Benedek Elek nyomán)

Nézz utána, hogy mi Konstantinápoly mai neve! Keresd meg a térképen!

Kegyelmed fizeti meg a ló árát

Mikor még a török volt az úr az országban, õsszel elment Törökországba, aztántavasszal visszajött Magyarországra. Az egyik vezérnek volt egy öreg lova. Aztnem akarta magával vinni, mert nem bírta volna a nagy utat. A szegény parasztokrettegtek, hogy mi lesz velük, ha véletlenül elpusztul náluk a ló.

– Aga, mit tegyünk akkor, ha elpusztul a lovad? – kérdezte az egyik félvea töröktõl.

– Az fogja megfizetni az árát, aki nekem elsõként mondja el, hogy megdöglötta ló.

A ló télen elpusztult. Rettegtek az emberek, hogy milyen árat kell majd fizetniüka töröknek.

Az egyik öregember azt mondta:– Egyikõtök se szóljon egy szót sem majd, amikor a török kérdezõsködik a ló

felõl!Mikor a török tavasszal visszatért a faluba, rögvest kérdezte az embereket:


103

– Mit csinál a lovam? Azt mondja az öreg:– Jól van, kinn van a mezõn. – Vezessétek elém, hadd lássam! – parancsolta az aga.– Nem tehetjük, kegyelmes aga, mert tele van vele a mezõ. Erre vannak a lábai,

arra van a feje, amarra meg a teste.– Egyszóval, öreg, megdöglött a lovam?– Kegyelmed mondta ki elõször, hogy megdöglött a ló. Így hát kegyelmed fizeti

meg az árát.Így az öreg megszabadította a falut a nagy bírságtól.

(népmese)

aga: török tiszt

Játsszátok el a mesét!

Hogyan verték meg a szalontaiak a törököket?

A török vezérek Gyulán idõztek. Onnan engedték széjjel a csapataikat pusztítani,rabolni. Egy ilyen csapat éppen Szalontára akart menni. Este kívül letáboroztak.Azt gondolták, hogy majd éjszaka törnek be, amikor mindenki alszik. CsakhogySzalontán egy embert török ruhába bújtattak, és kiküldték, hogy kémlelje ki, hogymire készülnek a törökök.

Kilopózott az ember, majd visszatért. Meghagyta, hogy a gyerekek, az asszo-nyok hordjanak össze minden rossz tepsit, kapát, kaszát, mindent, ami van, ésazzal menjenek a törökre. Összeverték a sok tepsit és mindenféle vasat. Lett olyanlárma, amilyet képzelni se lehet. A csordakútnál egy darucsapat álldogált, az isfelkerekedett a nagy zajra, fent kurrogatott a levegõben. A törökök rémülten kia-báltak:

– Fuss, török, ha futhatsz, még az égbõl is támad a magyar!Fejvesztve szaladtak a Hajdúlápos felé. A kákás, zsombékos, mocsaras helyen

aztán a magyarok utolérték és lekaszabolták õket. Azt a helyet Gyilkosrétnekhívják.

Ha ott szántanak, még most is csontokra akadnak.(magyar népmese)

csordakút: legelõn lévõ kút a szarvasmarhák itatásárakáka, zsombék: sásféle növények

FEJTÖRÕ

Egy téglalap alakú terület kerítése mentén akarnak õrbódékat felállítani. Hánybódéra van szükség, ha azt akarják, hogy a tábornak mind a négy oldalán háromõrbódé álljon?


200

Hazánk, Magyarország

A Kárpátok ölelésében fekszik Közép-Európa egyik legszebb országa, Magyar-ország.

Nagyon érdekes, ahogyan a Duna és a Tisza három nagy egységre szeli az orszá-got. Nyugaton a Dunántúl dombos tájai, középen a Duna–Tisza sík vidéke, keletenpedig a Tiszántúl alföldje rejt gazdag növény- és állatvilágot. Nincsenek hófödtehegycsúcsai, ám az északi országrész hegységeiben a növényvilág sokszínûségerabul ejti a túrázókat. A hegyek alatt a barlangrendszerek különös világa rejtõzik.

A Dunántúlon a jégkorszakban kialakult tó, a Balaton várja az üdülõket.A gyógyulni vágyó látogatók az ország különbözõ területein találhatnak gyógy-fürdõket. Ezek és a sokféle ásványvíz Európa-szerte ismertté tette Magyarországnevét.

Az ország éghajlata és földrajzi adottságai lehetõvé teszik a magas színvonalúnövénytermesztést és állattenyésztést. Világszerte ismert hungarikum többek kö-zött a kalocsai fûszerpaprika, a makói hagyma, a szatmári szilvalekvár, a szegediPick szalámi, valamint a tokaji aszú.

Nagyon fontos, hogy jól ismerjük a hazánkat. Ezért a szüleimmel minden nyá-ron újabb magyar településeket és területeket fedezünk fel. Elutazunk a nagyváro-sokba, végigjárjuk a nevezetességeket és múzeumokat. Nagyon élvezem, hogya látottakról már vannak ismereteim, tudom, hogy milyen eseményekhez kapcso-lódnak a múzeumi anyagok.

A hajnali napfény csodás színekbe öltözteti az õszi erdõt. Meséld el, hol kirándultál legutóbb!


201

Túrázunk az erdõkben, fürdünk a folyókban és tavakban. Hazaérve elõvesszüka térképet és a fényképeket, és felelevenítjük az emlékeinket. Hihetetlenül érdekes!Lehetetlen lenne mindenrõl beszámolnom, de szeretném néhány élményemet meg-osztani Veled.

Bemutatom Magyarország nagy területeinek központi városait és azokat a he-lyeket, amelyek a Világörökség részei. Remélem, kedvet kapsz az ország alapo-sabb megismeréséhez és a hazai kirándulásokhoz.

hungarikum: jellegzetes magyar termékVilágörökség: 1972-ben hozták létre a Világörökségi Egyezményt, melynek célja a Föld természe-ti kincseinek és az emberiség kulturális értékeinek megóvása

Szepesi Attila: Városok

Tornyos Szeged híres város,nincsen ottan utca sáros,rózsát öntöz a mészáros,cinkét árul a bazáros.

Magasan áll Gyõrnek vára,meg ne állj ott éjszakára:kezed Duna nádja vágja,lábad Rába rákja rágja.

Debrecenben decemberbenminden sámfa kirügyezzen,minden vállfa levelezzen,arany násfa megteremjen.

Muzsikás Pécs török város,még a templom is turbános,a cégtábla elefántos,a hegyoldal kardvirágos.

Nyíregyháza hideg verem,kilincsre fagy a tenyerem.Háztetõkön, erkélyeken,muskátlifán alma terem.

Régi Buda városábanrigók laknak kertes házban,papagájok tornyos házban,pincsikutyák palotában.

Hungarikumok A Szentendrei Szabadtéri Múzeum


252

Az egyik kedvencem Szabó Magda Tündér Lala címû könyve, amely egy tündérfiúviszontagságos kalandjait meséli el.

A tündérek gondtalanul, boldogan élnek országukban, távol az emberektõl.Lala, a tündérkirályfi azonban más, mint a többi tündérgyerek. Õ nyughatatlan,folyton a fejét töri, állandóan kérdez. Különösen az emberek érdeklik, ezért egynapon elszökik otthonról, hogy megismerkedhessen velük. Ezzel teljesen felfordít-ja Tündérország nyugalmát.

Aterpater, a gonosz varázsló irányításával hamarosan szörnyû, furcsa dolgoktörténnek. Lala tündérléte is veszélybe kerül.

Ízelítõül olvasd el a meseregény részleteit! Remélem, hogy kedvet kapsza könyvhöz. A képek a könyvbõl készült filmbõl valók.

Egy jogar meg egy királyfi

A tündérkirálynõ rosszul aludt mostanában.Ez nem volt jellemzõ a tündérekre: Tündérország lakói jó alvók voltak, s Írisz

királynõ se különbözött népétõl. Csak az utóbbi idõben voltak nyugtalanabbak azéjszakái, amióta a fiával annyi baj volt. Lala, a királyfi minél inkább nõtt, annáltöbb gondot okozott anyjának és nevelõjének.

Nem mintha a királyfi valami különösen gonosz kisfiú lett volna, ezt mégAterpater, a varázsló se merte állítani – pedig Aterpater, ha tehette, szívesen találthibát másokban –, csak hát Lala olyan nem szabályos tündérgyerek volt. Mindigmást akart csinálni, mint ami egy tündérhez illik. Nem szeretett rubintáncot táncol-ni, szappanbuborékban utazni, az alapfokú varázslást gyakorolni, amit a tündéris-kola alsó osztályaiban tanultak vagy éppenséggel semmit se tenni, csak üldögélniés beszélgetni a virágok között, ami minden tündér kedves szórakozása volt. Lalamindig matatott valamit, bontott, szerelt, kalapált. A Tárgyak, amelyek éppenolyan halhatatlanok voltak Tündérországban, mint maguk a tündérek, már voltak

Tanácskoznak Tündérország vezetõi Aterpater, a gonosz varázsló, és Írisz királynõ


253

is panaszt tenni a királynõnél, hogy Lala, ha nem tud mást kitalálni, kicsavarjaa palotában a székek lábát, és megpróbál újat faragni. [...]

Írisznek mostanában mindig figyelmeztetnie kellett Lalát valamiért. Míg fia pi-ci volt, csupa öröm volt találkoznia Omikronnal, a tündérek nevelõjével, csak jóthallott a gyerekérõl. Ám ahogy Lala nõtt, Omikron arca egyre felhõsebb lett,valahányszor a királynõt meglátta. Tanul a fiú – mondta Omikron –, tanul az, demindig máson töri a fejét, mint amin kellene. Nem vásott, dehogy, nem vét az sen-kinek. Egyszerûen csak más, mint a többi. Soha nem volt ilyen tündérgyereka keze alatt, amióta világ a világ. [...]

A királynõ bement a maga lakosztályába, hogy összeszedje az iratait, felkészül-jön a reggeli államtanácsra, és felvegye a koronáját. [...] A rend kedvéért belepil-lantott faliszekrénye valamennyi rekeszébe. A szárnya szerencsére most a helyénvolt, hanem a varázsszeres dobozaival babrált valaki, mert nem álltak olyan széprendesen, ahogy a királynõ hagyta õket. Úgy elkezdett reszketni a keze ijedtében,hogy pár pillanatig le se tudta emelni a fedelüket. Lala beszökött ide, míg õ aludt,s ha – mint retteg tõle – elvett valamit, kiszámíthatatlanok lesznek a következmé-nyek. Ha nonvideort csent el, attól láthatatlanná válik, ha konvertort, attól megátváltozott, azzá lett, amivé akart. [...]

Lala elszökött otthonról. Írisz királynõ kétségbeesetten fordult Amalfi kapitány-hoz, és kérte, hogy keresse meg a fiút. Amalfi azonnal indult Csillhez, a patikushoz,hogy átváltozhasson, és elhagyhassa az országot.

Csill. Lala a parton

Csill, a gyógyszerész éppen reggelizett, mikor Kencefice, a felesége bekiáltotthozzá, hogy menjen ki a patikába, mert itt van Amalfi kapitány. Csill hanyatt-hom-lok rohant ki magánlakásából a gyógyszertár öltözõjébe, hogy felvegye a köpe-

Tündér Lala Írisz királynõ és Amalfi kapitány. A mese mely jeleneteit ábrázolhatják a képek?


254

nyét. Egész Tündérországban kevés olyan lakó akadt, akit olyan szívesen kiszol-gált volna, mint Amalfit. Mikor kilépett a lakását a laboratóriumtól s a gyógyszer-tár helyiségétõl elválasztó kis folyosóról a tégelyek, gömbök s orvosságos fiókokközé, a kapitány éppen a szolgálati szárnyát vette le, s adta oda Csillnének. Ez sza-bály volt, konventort csak úgy volt szabad bevenni, ha az ember elõzõleg leadtaa szárnyát Csillnél.

– Szervusz, Amalfi – köszöntötte Csill. – Hová, hová?– Lalát kajtatom – súgta neki a kapitány, mert a gyógyszerészeket kötötte

a gyógyszerészeti titoktartás, és nekik mindent meg kellett mondani õszintén, ígyszólt a törvény. – Ma reggel eltûnt. Nem tudtok róla? A királynõ nyugtalan. [...]

– Mivé akarsz változni? – kérdezte Csill Amalfitól.A kapitány azt gondolta, talán ez alkalommal kutya lesz. Ha Lala a part felé

ment – márpedig akárhová igyekezett, el kellett érnie a tengerig, mert tündérhatárperemén ott nyújtózott az óceán –, legkevésbé lesz feltûnõ, ha kutya képébenindul a keresésére. [...]

Csill közben elõvette a konventort. A kapitánynak a szeme se rebbent, míg le-kortyolta a tablettát a kristálypohárból, pedig a konventornak – éppen különlegeshatása miatt – nem volt valami jó íze. [...]

„Ezer közül is megismerném álruhában is – gondolta Csillné –, senkinek sincsilyen hûséges pillantású szeme Tündérországban, mint Amalfi kapitánynak”. Csillelismételte a konventor használati utasítását: huszonnégy órán belül feltétlenülvisszatérjen, mert ha nem, nem tudja visszanyerni többé eredeti formáját, örökrekutya marad. [...]

Lala azért ment el, mert kíváncsi volt az emberekre. Találkozott is egy férfivel,akit Péternek hívtak és Beátával, aki egyidõs Lalával. A kislány elveszítette a szü-leit, ezért a nagybátyja, Péter gondoskodott róla. A tengerpartra utaztak, hogyBeáta visszanyerje jókedvét.

Csill, a gyógyszerész konventort ad Amalfinak Amalfi kutya képében indult Lala keresésére


259

Tartalom

I. MESÉKHans Arp: Mese ..................................................................................... 5A bor és a pénz (török mese) .................................................................. 6A beszélõ barlang (Benedek Elek) ......................................................... 6A három jó tanács (ukrán népmese) ....................................................... 8Ki a legelébbvaló? (magyar népmese) ................................................... 8A paraszt és a víziszellem (Lev Tolsztoj) ............................................ 10Gyõz az igazság (Lev Tolsztoj) .............................................................. 11A kis kárász (magyar népmese) ............................................................... 12A kóró és a kis madár (Arany László) .................................................. 14Nyúliskola (Romhányi József) ................................................................. 16A csodacsiga (Romhányi József) ............................................................. 17Ugróiskola ............................................................................................... 17A rút kiskacsa (Andersen nyomán) ......................................................... 18A róka és a holló – téma és variációk (Romhányi József) ............... 21Nyakigláb, Csupaháj meg Málészáj (magyar népmese) ................... 24A három testvér (Grimm testvérek) ........................................................ 26Gyakorlat teszi mesterré az embert (magyar népmese) .................... 28A só (magyar népmese) .............................................................................. 29A békakirály (Grimm testvérek) .............................................................. 31Mese (Juhász Gyula) .................................................................................. 34A szerencsepróbáló királyfi (Benedek Elek) ...................................... 34A lóvá tett tízfejû sárkány (mongol népmese) ..................................... 36Az okos lány meg a cár (zürjén mese) ................................................. 37Az egyszeri gyerek (Arany László) ....................................................... 40A paraszt meg az ördög (Grimm testvérek) ......................................... 42Igaz történet (Lev Tolsztoj; Áprily Lajos fordítása alapján) ..................... 44Csalóka Péter (magyar népmese) ............................................................ 44Ludas Matyi (magyar népmese) ............................................................... 48

II. MÍG MEGNÖVÖKBirtalan Ferenc: Míg megnövök ....................................................... 51Bródy János: Az ismeretlen ismerõs ............................................... 52Vizsgahangverseny (Fehér Klára) ......................................................... 52Három Matyi (Móra Ferenc) ................................................................... 54Bródy János: A Luca babám .............................................................. 56Matild tanító néni (Nagy Katalin nyomán) ............................................. 57A kis herceg – részlet (A. de Saint Exupéry; ford.: Rónay György) ......... 58


260

Szegény Móni (Kántor Zsuzsa) ............................................................... 60Siv Widerberg: Cilla és én (fordította: Tótfalusi István) ..................... 61A Hétfejû Tündér (Lázár Ervin) ............................................................. 62Felhõországban (Móra Ferenc) ............................................................... 64Britt G. Hallqvist: Pufi (fordította: Tótfalusi István) ............................ 66A csodapatika (Lázár Ervin) ................................................................... 67A Négyszögletû Kerek Erdõ (részlet) (Lázár Ervin) ....................... 69Bródy János: Mindannyian mások vagyunk ................................. 70Családi ünnepeink ................................................................................. 71Kedvelt családi ünnepünk, a névnap ............................................... 71A születésnap története ........................................................................ 72Bródy János: Boldog születésnapot! ................................................ 73A torta (Gárdonyi Géza) ............................................................................ 73Nagy ebéd volt nálunk (Móra Ferenc) .................................................. 74Miklós napja – december 6. (Kriston Vízi József) .............................. 76Luca napja – december 13. (Kriston Vízi József) ............................... 77A Kék madár (M. Maeterlinck, Kálmán Jenõ fordítása alapján) .............. 78Jézus születése (Bánki Veronika) ............................................................ 81József Attila: Betlehemi királyok ..................................................... 82Karácsony – december 24. (Kriston Vízi József) ................................ 83A mi karácsonyunk (báró Podmaniczky Frigyes emlékirata alapján) ..... 84A karácsonyfa édes dísze .................................................................... 85Birtalan Ferenc: Karácsony ................................................................ 85Karácsony ünnepén (Svéd népdal, Vörös Andor feldolgozása) .............. 86Elveszett egy szótag .............................................................................. 86Az illatos Pici (Bencze Szabó Péter) ....................................................... 87Cserép alatt ajándék .............................................................................. 87Újév napja – január 1. (Kriston Vízi József) ......................................... 88Mi jut eszedbe? ...................................................................................... 89A szánkó (Móra Ferenc) ........................................................................... 89Farsang ...................................................................................................... 92A farsang jellegzetes csemegéje ....................................................... 93Az elsõ bálom (báró Podmaniczky Frigyes emlékirata alapján) ............... 93Donkó Sándor: Bohóc .......................................................................... 94Kanizsa József: Farsangi maszkabál ................................................ 94Garai Gábor: Táncdal ........................................................................... 94Húsvét ....................................................................................................... 95A húsvéti tojás ........................................................................................ 96A húsvéti nyúl ......................................................................................... 97A fészekrakó nyúl (Gárdonyi Géza) ...................................................... 97Petõfi Sándor: Füstbement terv ......................................................... 98Anyák napja ............................................................................................ 98


261

Osváth Erzsébet: Meséltél, meséltél ................................................ 98Beney Zsuzsa: Hogyan vártalak? ..................................................... 99Ágai Ágnes: A tóban egy kiskacsa ................................................... 99Pünkösd (Kriston Vízi József) ................................................................... 100

III. MÚLTIDÉZÕVörösmarty Mihály: Szózat (részlet) .................................................. 101A török uralom kezdete (Benedek Elek nyomán) ................................. 102Kegyelmed fizeti meg a ló árát (népmese) .................................... 102Hogyan verték meg a szalontaiak a törököket? (m. népmese) ...... 103Amott kerekedik (népköltés) .................................................................. 104Katalina, szállj el (népköltés) ................................................................. 104Egy magyar rab levele (Gárdonyi Géza nyomán) ................................. 105A török basa (Benedek Elek) ................................................................... 106A becsei molnárok (Móra Ferenc) ......................................................... 107A kétkardos huszár (magyar monda) ..................................................... 110A kõszegi harangszó ............................................................................. 112A láthatatlan írás (Gárdonyi Géza) ......................................................... 113A karcagi mák (Móra Ferenc) ................................................................. 114Törökverõ (Lukácsy András) .................................................................... 116Recsep basa borbélyai (Móra Ferenc) .................................................. 117Elindultam szép hazámbul (népköltés) ............................................... 119Az utolsó szegedi bég (Móra Ferenc) ................................................... 120A kurucok elsõ harcai (Benedek Elek nyomán) .................................... 122Csikaló (Móra Ferenc) ............................................................................... 123A tarcali vásár (népmonda nyomán) ........................................................ 126Munkács (Ratimorszky Gyula) ................................................................. 127A császár foglyai (Ratimorszky Gyula) .................................................. 128Hogyan állottak a gencsiek Rákóczi táborába? (m. népmonda) .... 129Toborzó (kuruc nóta) .................................................................................. 129A kis kuruc (Móra Ferenc) ....................................................................... 130A kút (népmonda) ...................................................................................... 134Furfangos Támadi (Móra Ferenc) .......................................................... 134Rákóczi kesergõje (népköltés) ............................................................... 137Rákóczi számûzetése ............................................................................ 137Lévay József: Mikes ............................................................................. 138Huszáros (Lukácsy András) ...................................................................... 139Egy kiváló tudós, Kempelen Farkas ................................................ 140Az elsõ sakkozógép (Szalatnai Rezsõ nyomán) ..................................... 140Az elsõ magyar nyelvû folyóirat ....................................................... 142Kõrösi Csoma Sándor, az Ázsiai Társaság

tiszteletbeli tagja (Lengyel Dénes nyomán) ...................................... 142


262

Gróf Széchenyi István (Sebestyén Gyula nyomán) ............................... 144A hídvám (Fáy András nyomán; Lengyel Dénes feldolgozása) ................. 145Irinyi János, a gyufa feltalálója (Tóth Béla; Lengyel Dénes feld.) ..... 147A Himnusz zenéje (Gárdonyi Géza nyomán) ......................................... 148Kölcsey Ferenc: Himnusz ................................................................... 149Kevély Kereki (Móra Ferenc) ................................................................. 150A Pilvax Kávéház története ................................................................ 152A magyar szabadság hajnala (Sebõk Zsigmond nyomán) ................... 153A magyar szabadságharc (Varga Ottó nyomán) ................................... 155Petõfi Sándor: Toborzó ........................................................................ 156A vörös Medveczky (Krúdy Gyula) ...................................................... 157Futóméta ................................................................................................... 159Kossuth Lajos szegedi beszéde ......................................................... 160Kossuth Lajos azt izente (magyar népdal) ........................................... 161Petõfi Sándor: Négy nap dörgött az ágyú ...................................... 162Földváry Károly telivére (Szilágyi Sándor; Lengyel Dénes feld.) ........ 163A szabadságharc vége (Benedek Elek nyomán) ................................... 164Az aradi vértanúk kivégzése .............................................................. 165A kiegyezés (Gaál Mózes nyomán) ......................................................... 166Deák Ferenc és a koldusasszony (Tóth Béla nyomán) ...................... 168Rabló-pandúr (Lukácsy András) ............................................................. 168Dobos József tortája .............................................................................. 169Az európai kontinens elsõ földalatti vasútja .................................. 170A verhetetlen csodaló ........................................................................... 171A Mintagimnázium (Kármán Tódor, Lee Edson mûve alapján) ............ 172A marslakók ............................................................................................ 173Gyermekélet az 1900-as évek elején (Erdei Ferenc) ........................ 174Kapózás (Lukácsy András) ....................................................................... 174József Attila: Mama .............................................................................. 175Puskás Ferenc, a leghíresebb magyar (Dénes T. – Jamrich K.) ....... 176A gombfoci története (Szektorlabda Szövetség honlapja alapján) ......... 177A gombfoci alapszabályai (Szektorlabda Szövetség honlapja alapj.) .... 178A golyóstoll története (Bíró László könyve alapján) ............................. 179A nyomorúság tutaján (Cziffra György önéletírása alapján) ................. 180A zene mindenkié (részlet) (Vámos Miklós) ...................................... 181Kodály Zoltán, a hangok nagy tanára (Meszlényi László) ............... 182Nemes István: A zene (Részlet a Valahol Európában c. musicalbõl) ..... 184Bartók, a 21. század zeneszerzõje (Szakcsi Lakatos Béla) ............... 185Hogyha zene szól... (Ágai Ágnes) ......................................................... 185Bartók Béla (Meszlényi László) ............................................................... 186Az Aranycsapat – amelyik „csak” ezüstöt nyert

a labdarúgó-világbajnokságon (Vitray Tamás) ............................ 188


263

A nap, amely megváltoztatta az életemet (A. Gaál Schott ny.) ...... 190Emlékeim 1956-ról (Kass János) ........................................................... 191Világbajnoki gyõzelem Koreában (Vass István Zoltán) ................... 192A világ úszósportjának királynõje,

Egerszegi Krisztina (Vitray Tamás) ................................................ 193Egy világhírû játék, a Rubik kocka .................................................. 195A magyar ûrkutatás ............................................................................... 196A számítógépes játékok (Mérõ László) ................................................ 197

IV. EZERARCÚ MAGYARORSZÁGMajthényi Flóra: Mi a haza? (részlet) ................................................ 199Hazánk, Magyarország ........................................................................ 200Szepesi Attila: Városok ....................................................................... 201A napfény városa ................................................................................... 202Juhász Gyula: Szonett Szegedhez .................................................... 203Albérlõ madarak (Schmidt Egon) ........................................................... 204A szegedi Kossuth-kaktusz (Csizmazia György nyomán) ................... 205A Tisza eredete (népmonda, Tóth Béla feldolgozása) ............................. 206A keleti fõváros, Debrecen ................................................................. 207Rákóczi harangja (Krúdy Gyula) ........................................................... 208A Hortobágy (Jókai Mór nyomán) ........................................................... 210A puszta (Schmidt Egon) .......................................................................... 212A Hortobágy halastavai (Schmidt Egon) ............................................. 213Állatok a szõlõhegyen (Schmidt Egon) ................................................ 214A Tokaji Történelmi Borvidék .......................................................... 215A nyitott kapuk városa, Miskolc ....................................................... 216A diósgyõri mogyorófa ........................................................................ 217A bükkerdõ (Herman Ottó nyomán) ......................................................... 218Hogy a kakas? ......................................................................................... 219A Baradla-barlang ................................................................................. 220Az Aggteleki cseppkõbarlang keletkezése (Dudich Endre) ........... 222A denevér (Schmidt Egon) ....................................................................... 223Hollókõ, a palóc település ................................................................... 224A holló (Schmidt Egon) ............................................................................ 225Az erdõ ácsmesterei (Schmidt Egon) .................................................... 226Vászonteregetés (nógrádi népi játék, Kriston Vízi József gyûjtése) ........ 227Fõvárosunk, Budapest .......................................................................... 228Petõfi Sándor: Pest (részlet) .................................................................. 230A mókus (Schmidt Egon) .......................................................................... 231Tényleg ravasz a róka? (Schmidt Egon) ............................................... 232A világszerte ismert településnév, Kocs ......................................... 233A Pannonhalmi Fõapátság .................................................................. 234


Kiadja a Mozaik Kiadó, 6723 Szeged, Debreceni u. 3/B. Tel.: (62) 470-101E-mail: [email protected] • Honlap: www.mozaik.info.huFelelôs kiadó: Török Zoltán • Készült a Dürer Nyomda Kft.-ben, GyulánFelelôs vezetô: Aggod István • Terjedelem: 25,08 (A/5) ív • Tömeg: 615 g 2019. július • Raktári szám: MS-1641

M·ZAIK

Pannonhalma okos szamara (Tóth Béla nyomán) ............................... 235Gyõr, a folyók városa ........................................................................... 236Megszólal a vaskakas (népmonda, Timaffy László feldolgozása) ........ 237Az éjszaka dalnoka (Schmidt Egon) ...................................................... 238A Fertõ tó ................................................................................................. 239A Búcsúszimfónia (Tóth Béla nyomán) ................................................. 240A magyar tenger ..................................................................................... 241Berzsenyi Dániel: A Balaton (részlet) ................................................ 242Garay János: Rege a Tihanyi visszhangról

és a kecskekörmökrõl (részlet) ....................................................... 242A királyok városa, Székesfehérvár ................................................... 244Pimpalom játék (sárbogárdi népi játék, Kriston Vízi József gyûjtése) ..... 245Füsti fecske (Schmidt Egon) .................................................................... 246Pécs ............................................................................................................ 247Az Ördögszántotta hegy (népmonda alapján) ...................................... 248A gólya (Schmidt Egon) .......................................................................... 249Lepkecsalogató (Schmidt Egon) ............................................................ 250

V. TÜNDÉR LALAA. L. Tennyson: Tündérország kürtjei (részlet, ford. Szabó L.) ...... 251Egy jogar meg egy királyfi ................................................................. 252Csill. Lala a parton ................................................................................ 253Emberek ................................................................................................... 255A néma hal. Aterpater nem jóságos ................................................. 256

A fejtörõk megfejtései .......................................................................... 258


Földvári Erika OLVASÓKÖNYV - Mozaik KiadóM · ZAIK OLVASÓKÖNYV Földvári Erika M·ZAIK...

Documents

Transcript of Földvári Erika OLVASÓKÖNYV - Mozaik KiadóM · ZAIK OLVASÓKÖNYV Földvári Erika M·ZAIK...