Feudális társadalom?mek.oszk.hu/13100/13190/13190.pdf10 Discussiones Neogradienses A...

Feudális társadalom?

Feudális társadalom?

D I S C U S S I O N E S

N E O G R A D I E N S E S

Discussiones nograDienses 11.feuDális társaDalom?

Szerkesztette:Dr. szirácsik Éva

Olvasószerkesztő:Kovács nikoletta

Angol rezümé:tátrai emese

Borítóterv:Birkás Babett, moravszki andrás

Nyomdai előkészítés:moravszki andrás

Készült a nógrád Print Kft. gondozásábanfelelős: ügyvezető

Kiadja a nógrád megyei múzeumi szervezetfelelős kiadó: Dr. szirácsik Éva

megyei múzeumigazgató

Hu issn 0236-7041

salgótarján, 2011

5

D i s c u s s i o n e s N e o g r a d i e n s e s

TARTALOMJEGYZÉK/CONTETS

Horváth Zita •Amuraköziuradalomtársadalmaa18.században .....................................9 •TheSocietyoftheMuraközEstateinthe18thCentury

B. Gál Edit •AziparosokhelyeésszerepeGyöngyösXVIII.századvégi, XIX.századelejitársadalmában ...............................................................23 •ThePlaceandRoleofTradesmenintheLocalSocietyofGyöngyös attheEndofthe18thandtheBeginningofthe19thCentury

Gaálné Dr Merva Mária •AGrassalkovich-uradalomművelődéstörténetiszerepea18—19.században Gödöllőmezővárosban............................................................................. 51 •TheCulturalHistoryRoleoftheGrassalkovichEstateintheMarketTown ofGödöllőinthe18thand19thCenturies

Demeter Zsófia •AmunkaerőproblémáiésamegoldásikísérletekhercegBatthyányFülöp enyingiuradalmában(1806—1870)1848után ...........................................65 •LabourForceProblemsandAttemptsatSolutionsintheEnyingEstate ofCountFülöpBatthyány(1806—1870)After1848

Balaton Petra •Afeudálisszékelytársadalomváltozásaiapolgáriátalakuláskorában .... 101 •ChangesoftheFeudalSzékelySocietyinthePeriodofBourgeoisTransition

Gusztiné Dr. Toronyi Judit •VálasztóvirilisekadualizmuskoriNógrádvármegyében ......................... 127 •ElectorVirilistsinNógrádCountyintheAgeofDualism

Fülöp Éva Mária •Főispánibeiktatásünnepsége1778-banapápaiEsterházy-kastélyban .... 147 •InstallationoftheSupremusComesin1778intheEsterházyCastleofPápa

Czeglédi Noémi •Afalusielöljárókszerepeafeudálisjogszolgáltatásban .......................... 173 •TheRoleofVillageStewardsinFeudalJurisdiction

6


Lukács Gábor — Tóth Éva •Jobbágyiterhekésafelemelkedésútjaiakeszthelyiuradalomban aXVIII.századvégén ............................................................................. 185 •Serfs’BurdensandWaysofRisingfromSerfdomattheEstate ofKeszthelyattheEndofthe18thCentury

Ulrich Attila •Agazdaságikörnyezetéstársadalomkapcsolataaz1670-esévekben ..... 207 •TheRelationsofEconomicEnvironmentandSocietyinthe1670s

Szirácsik Éva •CsaládigazdaságokaKoháryakNógrád,illetveHevesés Külső-SzolnokvármegyeibirtokainaRákóczi-szabadságharcután ........ 239 •Family-RunFarmingontheNógrád,HevesandOuterSzolnokEstates oftheKoháryFamilyAftertheRákócziFreedomFight

7


A KöTET MUNKATáRSAI

Dr. Balaton PetraKároliGáspárReformátusEgyetemBTK,Budapest

Dr. B. Gál EditMátraMúzeum,Gyöngyös

Dr. Czeglédi NoémiGödöllőiVárosiMúzeum,Gödöllő

Dr. Demeter ZsófiaFejérMegyeiMúzeumokIgazgatósága,Székesfehérvár

Dr. Fülöp Éva MáriaKuny Domokos múzeum, tata

Gaálné Dr. Merva MáriaGödöllőiVárosiMúzeum,Gödöllő

Gusztiné Dr. Toronyi JuditKubinyi ferenc múzeum, szécsény

Dr. Horváth Zitamiskolci egyetem BtK, miskolc

Dr. Lukács GáborPannonEgyetemGeorgikonKar,Keszthely

Dr. Szirácsik ÉvaNógrádiTörténetiMúzeum,Salgótarján

Tóth ÉvaPannonEgyetemGeorgikonKar,Keszthely

Dr. Ulrich AttilaJósaAndrásMúzeum,Nyíregyháza

9


BEvEZETÉS

AMuraköz,amelyetnémetülMurinsel,latinulInsula,InsulaMuraköz,horvátulMedimurjenévenemlegettek,földrajzifogalomkéntaMuraésaDrávafolyók,va-lamintatörténetiMagyarországésStájerországközöttfekvő,egykorZalamegyé-heztartozóterületetjelenti.Lakosságahorvát,kisebbszámbanszlovénésmagyarvolt.TelekiDomokos1796-ban,Bécsbenmegjelentútleírásábanakövetkezőkép-penírterrőlavidékről:„Az a része Szála vármegyének, amely a Mura és Dráva vizei közt Styria határában fekszik, Muraköznek neveztetik, és egy különös vár-megye járását teszi. E[z] valóban szép föld: egy része ti. Styria felől hegyes és erdős vidék, a más termékeny gabonaföldekből, rétekből és mezőkből áll, a mezők pedig fákkal rakottak és bokrokkal fedettek. A faluk számosok, és egyik a máshoz igen közel esik. Nagy is a népessége ennek a szigetnek, mert tizenhat mérföld a kiterje-dése, és mégis negyvenhatezer lakja; a helységek száma száztizenhárom. Azonban ezek nagyobbára kicsiny helységek, mindazáltal mindennek külön templomocská-ja megvagyon. A lakosok mindnyájon horvátok és katolikusok. Igen buzgó népnek és szelíd, de ravasz erkölcsűnek is mondják; lopásról, ölesről az ember köztök nem hall, szorgalmatos földmívelő emberek és tehetősek is, melyhez legtöbbet a[z] se-gít, hogy a fuvarozásokkal magoknak igen sokat keresnek. Ugyanis a muraköziek Triestbe és Fiumába, Horvátországba, Budára, Pestre és a Dunán innen lévő vára-sokba mennek, különösön kereskedésbeli portékákat vivén. Lovaik igen jók és erő-sek vagynak, és igen szépeknek is lehet mondani. Úgy mondják, hogy gróf Althán, a mostaniaknak nagyatyjok, maga ménest tartván, spanyol fajtát szaporított, és ilyent a parasztok által is szaparíttatott, mely szerint a muraközi lovakat spanyol fajtának lehetne jobbrészint mondani. A marhák itt olyanak, mint Baranya és So-mogy vármegyében, azaz kisebb neműek; a sertések is hasonlók.

A MURAKöZI URADALOM TáRSADALMAA 18. SZáZADBAN1

HORVáTHZITA

1 Jelen tanulmány rövidített változata „A muraközi uradalom gazdasága és társadalma a 17—18. században” című forráskiadvány bevezető tanulmányának. Ezért a tanulmányhoz külön levél-tári forrásjegyzéket nem csatolok, a kötetben közölt forrásokat használtam, jelzetük ott megta-lálható. (Gyulai—HorvátH—turbuly, 2010.)

10


A marhaökonómiát itten űzik, és kereskednek is magok között véle, azonban külső commerciumok vélek nincsen, mert itt a határok kicsinyek lévén, a legelő kevés, és oly sok marhát nem lehet tartani. Juhokat itt éppen nem tartanak a pa-rasztok, ezt is nyilván a legelő szűk léte miatt.

A Muraköznek Styriával határos része hegyes lévén, ebben igen jóféle bor terem, melyet a magyarországi borok között a legjobbak közül valónak tartanak: a hatá-ros óstriai tartományokban is igen nagy kelete van az insulaner nevezet alatt.”2 AMuraközidővelZalamegyeegyikjárásávávált.Avidékamegyemásterüle-

teivelösszevetveviszonylagjóállapotbanvészelteátatörökháborúkidőszakát,veszteségei ellenérenépsűrűségemagasabbvolt amegyei átlagnál.Területeazelső világháborút követő békeszerződések értelmében 1920-banMagyarországhatárainkívülrekerült,néhánySzlovéniáhozcsatoltfalukivételévelmaHorvát-országhoztartozik.

AZ URADALOM BIRTOKLáSTöRTÉNETE

AMuraközterületénekcsaknemegészeamuraközinek,majda18.századtólközpontjárólegyregyakrabbancsáktornyainakisnevezetturadalomfennhatósá-gaalátartozott.Az1720-asösszeírásmindösszenéhánykisebbnemesibirtokostemlítmegmellette.Kiterjedését,jövedelmezőségétésbirtokosaittekintetbevévetörténetemegyeiésországosszinten isérdeklődésre tarthatszámot.BirtokosaigyakranZalafőispánitisztétisbetöltötték.3 a 11. század folyamán osztrák kézre jutott, egészen a 13. század második feléig a güssingi grófok birtokolták. Károly Róbert4000giraezüstáránváltottavissza,majdrövidesenLackfiIstvánésörö-köseikezérekerült.1397-benaLackfiakhűtlenségemiattújraakirály,Zsigmondbirtoka,majdSzéchényi Frank és Simon rövid zálog címén történőbirtoklásátkövetően4a15.századelején48000aranyforintértaCilleigrófokvettékzálogba,majdkaptáktulajdonul.KihalásukatkövetőenMátyáskirályvisszaszerezte,majdkincstartójának,Ernuszt(Hampó)Jánosnakadományozta.ErnusztGáspár1541-benutódnélkülhaltel.Azuradalmatözvegyénekapja,KeglevichPéterhorvátbánragadtamagához.Azüggyelmégaz1542.éviországgyűlés43.cikkelye isfoglalkozott,kötelezveKeglevichetabirtokkéthónaponbelülikiadására.Ferdi-nánd1546-banazidőközbenhorvátbánnákinevezettZrínyiMiklóstbíztamegKeglevich eltávolításával az Ernuszt örökségből. Mivel Zrínyi báni beiktatása,

2 teleki, 1993. Teleki Domokos 1795-ben járt a Muraközben.3 1593—1625 között Zrínyi György és Miklós, 1644—1664 között Zrínyi Miklós, a költő és had-

vezér, 1683—1691 között fia, Zrínyi Ádám, 1721—1785 között Althan Mihály János és Mihály József, majd 1790—1824 között Althan Mihály János és Ferenc.

4 N. kiss, 1991. 11—13.

11


1542végeótamagaviselteabánibandérium,400lovastartásánakköltségeit,smivelakorábbiévekhatalmijátszmáibanjelenősérdemeketszerzettFerdinándszolgálatában,többekközöttKatzianerJánosmeggyilkolásával,rövidesenaMu-raköztörvényesuránakmondhattamagát.5Az1549-esösszeírásújbirtokoskénttüntettefel,akinek94helységben743portájavolt.61638-banaZrínyivagyon–ígyaMuraköziuradalomis–felosztásrakerültakéttestvér,ZrínyiMiklósésöccse,Péterközött.7Központja,ZrínyiMiklósszékhelye,Csáktornyavolt.Aköltő1664-benbekövetkezetthalálátkövetőenöccseminélnagyobbrésztpróbáltkiragadniazözvegyésfiatalunokaöccsefennhatóságaalól,Csáktornyaisazőkezéreke-rült.Újszerzeményeitazonbancsakrövidideigélvezhette.MintaWesselényi-féleösszeesküvésegyikfőszervezőjét1670-benelfogták,fej-ésjószágvesztésreítélték,majd1671.áprilisvégénkivégezték.Javaitösszeírták,elkobozták,kama-rai kezelésbekerültek.ZrínyiMiklós fiának,ádámnak1691-benbekövetkezetthalálautánpedigazővagyonrészeisastájer(gráci)kamarakezelésébe,majdzá-logbirtokosokkezérekerült.1695—1709közöttMarchiodePriebírta,1715—1719közöttChikuliniJánosbérelteaz1720-aseladományozásig.1720-banazuradal-mat III. Károly kegyence, a birodalmi elithez tartozóAlthan János8 gróf kaptameg adományként, aki azonban egy évvel később, 1721-ben elhunyt. Kiskorúfia,MihályJánosakorábbifőispán,EsterházyJózsefhalálávalafőispánicímetiselnyerte.Nagykorúságáig,1733-igBatthyányLajosgrófszemélyébenfőispániadminisztrátor irányította amegyét.9Azúrbérrendezés idejénazuradalomhoztartozóösszesúrbéres terület27911holdvolt.10AzAlthancsaláda18.századvégéreeladósodott.FesteticsGyörgy1791-benvásároltamegtőlükazakkormárcsáktornyainaknevezetturadalmat.Telekiakövetkezőképpen írt erről:hanem a mostani gróf Althán, ki is Szála vármegyei főispány, ezen jószágokat örök áron eladta g. Festetics György úrnak, egymillió-hatszázezer forintért; magának egy fa-lut mégis megtartván: mert a gróf Althánok Szála vármegyei örökös főispánysága a Muraközben való birtokkal egybe van kötve.11Agrófszámításaannyirabevált,hogymégutóda,AlthanFerenciselnyerteafőispánitisztet,amelyet1824.már-cius19-igtöltöttbe.12AvásárláskorregisztráltpénzösszegazAlthancsaládfelé

5 salamon, 1865. VII. fej. 347—362.6 maksay, 1990. 929—1010.7 N. kiss, 1983. 340. A birtokfelosztó iratot közli kötetünk: Gyulai—HorvátH—turbuly, 2010. 1.

számú irat, 93—204.8 A család nevét Althannként is írják. Mi a Molnár András szerkesztette kötet (molnár, 2000.)

gyakorlatát követve a család nevét egy n-el írjuk. 9 szabó, 1978. 101.; turbuly, 1996. 109—110.10 Lásd FelHő, 1970. 363.11 teleki, 1993. 12 molnár, 2000. 247.

12


fennmaradópasszívákkalésazecélrafelvetthitelekkelegyütt1609571ft-ottettki.AjegyzettadósságokegyrészeazAlthanokkalszembeniadósságokátvállalá-sábóleredt.Beszédesadat,hogyazuradalomötévalatt529000ftbevételthozott,avételárnakcsaknemegyharmadát.13

AZ URADALOM TáRSADALMA ÉS GAZDASáGA

Egy tanulmánybannem lehetazuradalom társadalomtörténetétadni, ezegyönállómonográfiatárgyátképezhetné.Ittmindösszenéhányjellemzőrőlszólokrészben saját kutatásom, részben n. Kiss istván munkáin keresztül.14Vizsgáló-dásoma17. századközepétőla18. századmásodik feléig tartó időszakotölelifel,hiszenamáremlítettforráskiadványunkebbőlazidőbőlközöliratokat.Az1638-asösszeírásidejénmégaZrínyiekkezénvoltamuraköziuradalom,ezév-benkerültsor–amintaztmáremlítettem–aZrínyivagyonkettéosztásáraakéttestvérMiklósésPéterközött.Az1671utániidőszakbólfennmaradtiratokmárarra az időre esnek, amikor az uradalom a stájer kamara kezén volt, kivéve azt a területétazuradalomnak,amiMiklósfiáé,ádámévolt,annak1691-benbekövet-kezetthaláláig,utánaezabirtokrészisakamarakezelésébekerült.Az1695és1720közöttkeletkezettiratokazálogbirtokosokidőszakábólvalók,mígaz1720utánikorszakazAlthanokbirtoklásáthozta,aminteztabirtoklástörténetifejezet-benolvasható.Tehátközelszázötvenévetfognakátafeltártiratok.Ezazidőszakazonbannemcsakabirtokosokszemélyénekváltozásávalírhatóle,atársadalom-banismélyrehatóváltozásoktörténtek,nyomonkövethetőmikéntváltozottmegavitézlőrenddelazonosvagyhasonlóutatbejárt,privilégiumokkalrendelkezőkatonaparasztok sorsa, miként tagozódtak be a jobbágyi társadalomba.Míg a17.századiösszeírásokegyértelműenakatonaparasztiállapototmutatják,addig1720-tólkezdődőiratokbanezatársadalmirétegeltűnik,pontosabbannemka-tonaparasztként,hanemúrbérikötelességekkeltartozójobbággyávált.Bizonyoselőjogaiktovábbélésétmutatjaaz1720.éviösszeírás,15 ezek azonban az úrbérren-dezés idejére már elenyésznek. N.KissIstvánkutatásaibóltudjuk,hogya17.századelsőharmadáraaMura-

köziuradalombirtokterületénekjelentősrészeszolgálónemesekkezérekerült,akik a kapott földért cserébe katonai szolgálattal tartoztak. Az 1638-as birtok-osztály a jobbágyok nevei mellett személyenként felsorolja az ún. summalista ésbeneplacentáriusnemeseket(Summalistae, Beneplacentarii et libertini), akik részben nemes familiárisok és szervitorok voltak, részben olyanok, akik a nagy-

13 MOL Festetics Levéltár P 246 4. cs. 5-6 ff. 37—48. A vásárlásról: kurucz, 2006. 550—551. 14 N. kiss, 1983., 1991., 1995.; HorvátH, 2006.a, 2006.b15 „Conscriptio dominii Csaktornya seu totius Insulae Muraköz, 1720.” In: N. kiss, 1991, 367—581.

13


birtokosokengedélyével,kölcsönfejében,uradalmiföldetszereztek.Azösszeíráscsak a vagyonukat sorolja fel, nincs utalás a katonai szolgálatukra, ellentétben a későbbi,1670utánkeletkezettösszeírásokkal,amelyekbenerrőlrészletesenszóvan.Teháta summalistáknobilespossessionati, azaz jómódúnemesekvoltak,akikazuradalomtólzálogbaföldetkaptak,nevükonnanszármazik,hogyazá-logbirtokértbizonyosmennyiségűsummapénztadtak,lényegébenzálogbirtoko-sokvoltak.Mivelkatonáskodtak,azuradalmihadszervezetgerincétalkották.Azún.beneplacentáriusokugyancsaknemesiszármazásúakvoltak,akikszerényebbanyagihelyzetbenvoltak,kisebbbirtokkalrendelkeztek,emelléazuradalomtólszolgálatibirtokotkaptak,szolgálónemeseknekisneveztékőket.Asummalistákésbeneplacentáriusokmagukiskatonáskodtak,demagukonkívülkatonákatiskikellettállítaniuk,akikparasztieredetűekvoltak.Hasonlóanazországmásterüle-ténélővégvárikatonákhoz,mentesültekajobbágyiszolgáltatásokvagyazokegyrészealól,őketnevezzükkatonaparasztoknak.Tulajdonképpenszabadparasztoklettek,akiktelkükutánkatonaiszolgálattal,ésazállamiésföldesúriterhekegyrészéveltartoztak.Ahadszervezetbenakatonaparasztokjelentőségenőtt,jelen-tősebb,mint anemeskatonáké.Akatonaparasztokat azuradalomemelte ki ajobbágysorból,ezáltalaszolgáltatásokalólvalómentesítésbenelveszettanemeskatonákközvetítőszerepe.Asummalistákkezénnagymennyiségűföldvolt,so-kuk6egésztelekfölöttibirtokkalrendelkezett,akisbirtokkalrendelkezőkközött(kevesebb,mintasummalistákfele)isegésztelekfölöttivoltazátlagosbirtok-méret.Abeneplacentáriusokkisebbméretű, egy egész teleknél kisebb földbir-tokkalrendelkeztek.Éppenezértabeneplacentáriusokszemélyesenszolgáltak,asummalistákzömemagukhelyetthuszárokatállítottki,jobbágyukegyrészétfelszabadították,ésmintkatonaparasztokatajánlottákazuradalomnak.1638-ramár kialakult ez a rendszer: 1135 jobbágycsalád gazdálkodott 295,3 egész telken azuradalombirtokábanésa189zálogbirtokos(sumalistaésbeneplacentárius)732,27 egész telken gazdálkodott.16Tehát1638-ban,amikoraMuraközmégteljesegészébenaZrínyicsaládkezénvolt,atörökellenivédelemmiattanépességegyjelentősrészeahagyományosagrártevékenységmellettvagyahelyettkatonás-kodott.Azuradalomelkobzásátkövetőidőszakban,17amígaMuraközakamara,majdazálogbirtokosokkezénvolt,atársadalomfelépítésemegmaradt.Akamaraibirtoklás idején209 jobbágytelekvoltasummalistaésbeneplacentáriusneme-sekkezénés260egésztelekakamarabirtokában.AMuraköziuradalombanavlachokatiskatonaiszolgálatraalkalmazták.

16 N. kiss, 1983. 343.17 A Muraközi uradalom azon részét, ami Zrínyi Miklós kezén volt, halála után fia, Ádám

örökölte, akinek 1692-ben bekövetkezett halála után ez a birtokrész is a kamara kezére került. Zrínyi Ádám sorsáról lásd: Hausner, 2007. 165—180.

14


AkatonaparasztokadtákazonbanafegyvereserőzömétmindaZrínyiekko-rában, mind a kamarai birtoklás idején. „A katonaparasztok telke gyakorlatilag mentesült a földesúri, illetve az állami adótól, mindössze néhány napi fuvaro-zási és szénakaszálási robottal tartoztak. A huszárok saját lovon szolgáltak, de fegyvert, felszerelést, katonaorvosi gondozást az uradalomtól kaptak. Nehéz nem túlbecsülni a katonaparaszti állapot jelentőségét: az uradalom felszabadította jobbágysága jelentős részét a feudális terhektől és szolgáltatásoktól, gyakorlatilag csaknem szabadparaszti szintre emelte őket és külön jogállású fegyveres csopor-tot szervezett belőlük.”18 1638-hozképest az1670-es évekreaz leszazalapvetőkülönbségaföldbirtokstruktúrában,hogyasummalistákésbeneplacentáriusokkezénfolyamatosancsökkentatelkekszáma.Ennekvalószínűlegazvoltazoka,hogyahadszervezetbenhelyettükegyre inkábbakevesebbköltséggel járóka-tonaparasztokat alkalmazták.Az1690-es évekre akatonaparasztok a fegyvereserőtöbbmint90%-átadták.AMonumentaZrínyianaközliazuradalom1720-asurbáriumát,19amelybőlkiderül,hogymégmindigéltekazuradalombanzálogbir-tokosok,deaforrástanúságaszerintmárnemvoltakkatonaállításrakötelezve.A katonaparasztokról is, mint valamikori katonákról beszélnek, anélkül, hogymég mindig igényt tartanának katonai szolgálatukra. Hasonlóan az ország más területénélővoltvégvárikatonákhoz,valamitmegtudtakőriznikorábbiprivile-gizálthelyzetükből,jobbággyáváltakugyan,dekedvezőbbadókkalterheltettek.Atradicionálisjobbágyiadókhelyettárendátfizettek.A17.századbanazurada-lombanún.vajvodatus-okat,katonaikörzetekethoztaklétre,ahovaösszetelepí-tették a katonaparasztokat, akik korábban falvakban, elszórtan éltek.Aháromilyenvajvodatus(vajdaság)–goricsányi,novakoveci,kottori–14helységébevon-tákösszeakatonaparasztokat.1720-banösszesen417családotírtakössze,akik-neksikerültmegőriznikorábbikatonaparasztikiváltságukjelentősrészét,őkazuradalmijobbágyság17%-áttettékki.Azuradalombelsőközigazgatásiegységeitjudicatusnak, kerületnek nevezték.20

Azuradalombana17.századelejénkb.3500családélt,18főjutottegykm2–re,1720-ban 2700 család, egy km2-en 13 fő. Ezzel Zalamegye legsűrűbben lakottterületénekszámított.Afentiekbőlis látszik,hogyakatonaparasztoknakmilyenjelentőségevoltaz

uradalom társadalmában, de már a legelső a birtokosztályra vonatkozó forrásban isszembetűnik,hogyannakellenére,hogyaZrínyiekgazdálkodásábannagyonsokmodernelemetfeltételezakutatás,kereskedelem,vasgyártásstb.,amurakö-ziuradalomgazdálkodása alapvetőena telkes jobbágyságra épül ésugyancsakszembetűnőrögtönafél-ésnegyedtelkesektúlsúlya.

18 N. kiss, 1983. 345.19 N. kiss, 1991. 367—581.20 N. kiss, 1983. 350.

15


Azurbáriumokalapjánmegerősödhetazanézet,hogyazuradalomalapvető-enajobbágyigazdaságokraépültakártermészetbenfizettekaföldesúrnak,akárpénzben,ill.egyébjáradékokban.Azurbáriumokbólkitűnikazuradalomkülön-legessége, jelesül,hogy többvárral ill.adriaikikötővel is rendelkezik,amelyektermészetesen a gazdaságot tekintve is relevánsak. a várak egyben katonai erős-ségekisvoltak,ígyezekösszeírásaakorszakhadtörténetéreisadalékulszolgál.az urbáriumok az agrárgazdaság jellegzetességeit is mutatják, egyrészt a gabona-fajtákfelsorolásávalésarányukkalazegyesfalvakgazdálkodásánbelül,dekitű-nikazis,hogymelyuradalmihelységektermeltékakorszakleginkábbkurrensárucikkét a bort. az urbáriumok tartalmazzák az ún. ajándékok vagy muneráliák listájátis,amibőlkitűnik,hogyigenhasonlóakmásuradalmak,tájak,sőtország-részekszolgáltatásaihoz(tyúk,tojás,kappan,ártány),amianagykülönbségekmellettisfelvetiajobbágyiszolgáltatásokhasonlóságát,dacáraannak,hogya17.századbanmárháromország,kétbirodalom,jónéhánykatonaiésközigazgatásirégió, ugyanakkor rengeteg megye osztozott magyarországon.Ajobbágyikötelezettségekösszeírásaviszonylagmagasésjólszabályozottro-

botmunkáraengedkövetkeztetni, többhelyenhetikétnapos igás, ill.négyna-pos gyalog robotra kötelezték a jobbágyokat.Kérdés, hogy azuradalomadmi-nisztrációjahogyantudtabehajtanieztakötelezettséget.Arobotmunkamagasszintűszabályozásafeltétlenülösszefügghetazzal,hogyazuradalmatnemcsakbirtoknak,hanemgazdaságiegységnek,sőtüzemszervezetnekistekintették,sőtkezeltékésaháborúskörülményekéspusztításnemvoltolyanszámottevő,mintmás uradalmakban. egyes források a jobbágyi gazdaság üzemszervezetére és az agráriumnívójáraisfénytvetnek,hiszenkitűnik,hogya17.századmásodikfe-lébenacsáktornyaivárallódiumábanháromnyomásosgazdálkodást folytattak.Azallodiatúrára,ahaszonvételekreszinténtöbbforrásvonatkozik,másuradal-makhozhasonlóanazallodiális gazdálkodás itt is leginkábbavárakközvetlenkörnyezetébenfigyelhetőmeg, igazolva,hogyezekközvetlenülavárnép,aka-tonák,ill.aföldesúrháztartásacéljaitszolgálták.AzösszeírásokbanfeltűnnekaZrínyiekvasbányáinakbányászai,akikkiváltságuknálfogvanemvoltakjobbágyiszolgáltatásokrakötelezhetők,akamaraugyanakkorazuradalmiszőlőkművelé-sérepróbáltaőketkényszeríteni,abányászokazonbanellenálltak.Azuradalom,haszonvételeittekintve,kihasználtaavidékgazdaságföldrajzielőnyeit,jelesülafolyóvizekben való bőséget, illetve a vidék jó része még a 17. században is erdők-kelvoltborítva,ígykomolyjövedelmeiszármaztakahalászatbólésazuradalmierdőkmakkoltatásából.Azösszeírásokazerdőknevétistartalmazzák,ígyahely-történet kutatóit is érdekelhetik.A neveket illetően a jobbágytelkek összeírásamutatja,hogyazuradalomjobbágyságajórészthorváteredetű.Anevekközötttermészetesenmagyarokatistalálunk,decsakritkán.Azösszeírásalapjánanemhorvátokszegregációjátegyedülavlachvagyoláhelemeknélfigyelhetjükmeg.Amagyaroknemalkotnakkülöntömbötazuradalomfalvaiban.Avlachok(oláhok)

16


részbenlegeltetésbőléltek,s100marhájukután2-veltartoztak,részbennyuszttalés ártánnyal adóztak az uradalomnak, ugyanakkor egy részük katonai szolgálatot is teljesítettazuradalomerősségeiben.Avlachnépességmindigegytömegbenjelenikmeg,smivelkívülálltakaklasszikustelki jobbágyságon,sajnosnévsorsemkészültróluk.Jellemzőazonban,hogyakamaraiösszeírókazalábbiformu-láthasználjákrájuk:„mivel állhatatlanok, s a legkisebb sérelemre is átmennek egy másik várba szolgálni, így házukat elhagyják”,nehézmegbecsülniazértéküket.Akamaraakonfiskálturadalomösszeírásátgazdaságierejénekfelméréséreis

felhasználta,azún.közbecsűintézményével,ígyazegyesgazdaságielemekér-tékénekmegbecsülésévelagazdaságtörténetkutatóinakmegmutathatják,hogyazegyesgazdaságiegységek(jobbágytelekéstöredékei,zsellérség,nemesitelek,pusztatelek,majorságiházhelystb.)milyenértékviszonybanálltak.Azösszeve-tésbőlmárazelsőpillanatbankitűnik,hogyatelekértékétajobbágymunkaha-tározta meg.Azuradalomvizei jelentősmalomiparttartottakfent,amelybőlnemelhanya-

golhatójövedelmeszármazottazuradalombirtokosának.

A MURAKöZI URADALOM JOBBáGYI TáRSADALMA AZ úRBÉRRENDEZÉS IDEJÉN

Azuradalom18.századijobbágyitársadalmárólazúrbérrendezésforrásaitu-dósítanakleginkább.21Amintaztírtamfent,amuraköziuradaloma18.század-bankülönjárásátképezteamegyének.22Azúrbérrendezésidejénösszesúrbéresföldterülete27.911holdvolt,többmintszázfaluésmezővárostartozotthozzá.NéhányhelységbenazAlthancsaládonkívülkisebbbirtokosokisrendelkeztekbirtokkal, ill. ez által jobbágyokkal.Ebbenafejezetbenaztvizsgálommeg,hogymilyenvoltazúrbérrendezéselőtt

azuradalomjobbágyainakhelyzete,milyenhatássalvoltazúrbérrendezésapa-raszti társadalomra.Egyrésztaparasztságjogihelyzetétvizsgálom,vagyis,hogyörökösjobbágyok

vagy szabadmenetelűekéltekazuradalomhelységeiben, aparaszti társadalomhányszázalékáttettékkiatelkesjobbágyokészsellérek,ezekésmásszempontokmennyiben befolyásolták a szolgáltatások milyenségét és mennyiségét, vagyis mi-lyenszolgáltatássaltartoztakföldesuruknak.Amegyelakosságavegyesetnikumúvolt,részbenmagyar,részbenhorvát,felekezetéttekintvejórésztrómaikatolikus.(AmuraközijárásésuradalomaZágrábiPüspökiEgyházmegyéheztartozott.)AZrínyiekáltalerősenvédettMuraközmegmenekültazelnéptelenedéstől,ezérta

21 A kérdésről egy tanulmányban már írtam: HorvátH, 2006/a.22 turbuly, 1986. 269.

17


törökkorutánibetelepítéseknemérintették,lakosságánaknemzetiségiésetnikaiösszetételea18.századraismegmaradt.Amegyeleggazdagabb,legsűrűbbenla-kottterületevolt,földesuraáltalábanamegyefőispánitisztétisbetöltötte,különszolgabírája,későbbalszolgabírái,esküdtjeivoltak.23

Az úrbérrendezés idején a következő voltAlthan Mihály uradalmában a parasztság rétegződése:

Telkesjobbágyokszáma: 1974(+9gr.AlthanMihálynérészén)Házaszsellérekszáma: 1672(+5gr.AlthanMihálynérészén)Házatlan zsellérek száma: 119Összesúrbéresszáma: 3765(+14gr.AlthanMihálynérészén)

Telekmegoszlás:Belső telek:

Telkesjobbágyoké:2152(+5gr.AlthanMihálynérészén)Zselléreké:574(+1gr.AlthanMihálynérészén)Összesen:2726(+6gr.AlthanMihálynérészén)

szántó: Telkesjobbágyoké:17537(+28gr.AlthanMihálynérészén)Zselléreké:734(+8gr.AlthanMihálynérészén)Összesen:18271(+36gr.AlthanMihálynérészén)

rét: Telkesjobbágyoké:6728(+18gr.AlthanMihálynérészén)Zselléreké:124(+2gr.AlthanMihálynérészén)Összesen:6852(+20gr.AlthanMihálynérészén)

Teljesúrbéresföldterület:Telkesjobbágyoké:26417(+51gr.AlthanMihálynérészén)Zselléreké:1432(+11gr.AlthanMihálynérészén)Összesen:27849(+62gr.AlthanMihálynérészén)

Az uradalom következő helységeiben az Althan családon kívül más földes-urak is birtokoltak: Bellicza, Dekanovecz (Belicai plébánia); Benkovecz,Mon-te Gorichicza (Vucsák János); Benkovecz (Szoboticai plébánia); Benkovecz(Augustics Ferenc); Brezje (özv. Vinkovics ádámné Cserenkó Terézia); Brezje(Vida József); Cheszianczy (Strido plébánosa); Csehovecz (Berke Zsigmond);Pálovecz (Berke Antal); Gardinocz (Inkey uraság, Stroh úr, Dominis Ferenc);Alsóhrascsán (Kóss János); Leszkovecz, Machovecz, Senkovecz, Strido (Csák-tornyai pálosok); Nedelicz (Nedelici plébánia); Pálovecz (Thustics Boldizsár);Perlak(Perlakiplébánia);Fölső-ésAlsópretetinecz(Vályúr);Siskovecz(Szent-

23 turbuly, 1996. 115.

18


mihályi plébánia); Strido (Stridoi plébánia); Zebanecz (Zerpák Pál örökösei);Stráhoninecz (Sztranonineci plébánia); Turchische, Dvorische (OszterhueberAntal ésFerenc).Muraszerdahely,SiskoveczésZebanecz,Strido,Szentmárton(kisebbbirtokosok).Ezekbenahelységekbenafentemlítettbirtokosokcsupánnéhányjobbággyal

és/vagyzsellérrelrendelkeztek,tehátelmondható,ezenuradalomAlthanbirtokvolt.(pl.BeliczábanazAlthanbirtokrészen49telkesjobbágy,4házasés1házat-lanzsellérélt,tehátösszesen54úrbéres;mígabelicaiplébánia6telkesjobbágyuravoltösszesen.)Amintazafentiadatokbólkitűnikatelkesjobbágyokszámameghaladtaazsellérekszámát,azsellérekközöttelenyészővoltaházatlanzsel-lérek száma.

öRöKöS JOBBáGYOK ÉS SZABADMENETELűEK Zalamegyehatjárásábanvalamivelmeghaladtaaszabadmenetelűekszámaaz

örökösjobbágyokét,néhányföldesúrnálfordultazelő,hogyazegyikvagymásikkategória volt a jellemző, de leggyakrabban a birtokosok egyaránt gyakoroltak joghatóságotszabadmenetelűésörökösjobbágyokfelett.Példáulalövőijáráste-rületéntalálhatóbelatinciuradalom(gr.CsákyGyörgybirtoka)helységeibenélőjobbágyokegy-kétkivételtleszámítvaörökösjobbágyok.Ezatendenciaazokbanabirtokokbanvoltáltalános,amelyekegytömbbenfeküdtek,depéldáulame-gyében többmint80helységeturalóhercegEsterházycsalád jobbágyaiközöttegyarántelőfordultaszabadmenetelűségésazörökösség.AzAlthancsaládmuraköziuradalmavoltmégilyen,egytömbbenfekvőbirtok-

komplexum.Összesen18helységbentaláltamszabadmenetelűjobbágyokatés11helységbenvegyesenéltekszabadmenetelűésörökösjobbágyok,deafalvakzö-mébenörökösjobbágyokéltek.Enneknyilvánazvoltazoka,hogynohamegvál-tozotta18.századraabirtokosszemélye,deajobbágyokrégótaegyhelybenél-tek,örököltékjobbágyistátusukat,jobbágytelkükkelésszolgáltatásaikkalegyütt.

Szolgáltatás módja (urbárium, szokás, contractus), milyensége (természetbeni vagy készpénzes adózás, robot)Háromhelyenadóztakurbáriumszerint,egyhelyencsakazAlthancsaládvolt

abirtokos,kéthelyenmásokkalegyütt.24(ebből21helységbencsakazAlthancsaládvoltbirtokos)helyenvoltcontractus,ameghatározóaszokásútjántörténőadózásvolt,ezösszefügghetazörökösjobbágyistátussal.A legtöbbhelyenvolt robotkötelezettség a jobbágyok számára, függetlenül a

szolgáltatásiformától,vagyisattól,hogyszokás,urbáriumvagycontractusszerintadóztak. De a contractus alapjánadózóhelységekjobbágyaifőkéntárendáztak,tehátcsakkészpénztadtak,kétesetbenfordultelőakészpénzmellettmunkajára-dék(MihályeveczInferior-Alsómihályevec,Muraszerdahely).Ezencontractusos

19


helységekjobbágyainagyobbrésztszabadmenetelűek,néhányhelyenörökösésszabadmenetelűjobbágyokvegyesenlaktak,egyhelyenéltekcsakörökösjobbá-gyok.Csukoveczközség lakói contractus alapjánadózóörökös jobbágyokvol-tak,csakárendáztak.Acontractusalapjánadózókebbenazuradalomban–kéthelységkivételével,ahogy írtam–árendáztak,amegyemás járásában, ill.másföldesuraknáleznemvoltilyenegyértelmű,sokhelyenfordultelőmunkajáradékakészpénzesadózásmellett.A21contractualistahelységközül6mezőváros,15községvolt.Csáktornyamezővárosbanazúrbérrendezésidején180házaszsellérélt,csakkészpénzzeladózószabadmenetelűekvoltak.Kottorymezővároslakóiszabadmenetelű,csakárendázózsellérekvoltak(249házas,3házatlanzsellér).Légrádmezővárosban458házaszsellér,39telkesjobbágylakott,árendázósza-badmenetelűekvoltak.Nedeliczmezővároslakóiszabadmenetelű,árendázópa-rasztok (24 telkes jobbágy, 3házas zsellér). Perlakmezővárosbana 171 telkesjobbágyésa28házaszsellércsakkészpénztfizetett,részbenszabadmenetelű-ekvoltak, részbenörökösek. Stridomezőváros 13 telkes jobbágya és 17házaszsellérecsakárendázott,vegyesenörökösökésszabadmenetelűekvoltak.Aköz-ségekbentelkes jobbágyokés(főként)házaszsellérekegyarántelőfordultak.Afentiadatok jólmutatják,hogya falvak jobbágyainálnyilvánvalóan tehetősebbmezővárosi lakosokmajdnemmindenüttzsellérként írattakössze,amiegyfelőlbizonyítja,hogya„zselléresedés”nemegyenlőapauperizációval,másrésztezekazsellérekmindrendelkeztekaszabadköltözésjogával.

a szokás útjánadózójobbágyokegyidejűlegkészpénzzelésmunkajáradékkaltartoztakföldesuruknak,ahelységekharmadánakjobbágyaicsakrobotoltak.Va-lamennyienörökösjobbágyokvoltak,egy-kéthelyenelőfordultakvegyeshelysé-gek,aholnéhányszabadmenetelűjobbágyisélt.Mezővárosegysemvoltközü-lük. csakúgy, mint a megye más területein, a kilenced adás nem volt szokásban. Szembetűnő,hogyazörökösjobbágyoknagyobbrészesemcsaktermészetbenadózott földesurának,készpénzt is adtak, robotoltak is.Abbanazegy, csakazAlthancsaládáltaluralthelységben,aholurbáriumszerintadóztakaparasztok,kilenced adás nem volt szokásban, más egyéb természetbeni adókról sem tudunk, kizárólagmunkajáradékkal(robottal)tartoztak.Ittrészbenörökös,részbensza-badmenetelűjobbágyokéltek.Amuraköziuradalomjobbágyainakjogiésgazdaságihelyzetesoktekintetben

hasonlóvolt,mintamegyemásterületén,másföldesúrjoghatóságaalattélőjob-bágyoknak. az uradalom egész területén, csakúgy, mint a megyében másutt, nem voltjellemzőakilencedadás,deazegyébtermészetbeniéspénzbeliadóktekin-tetébenishasonlóságmutatkozik.Azuradalombanelőfordultacontractusésaszokásszerinttörténőadózás,amintmáremlítettem,mindösszeegyhelyenvoltazúrbérrendezéstmegelőzőenurbárium.EzszinténáltalánosvoltZalamegyemás területén is.A legnagyobbkülönbségmás földesurak jobbágyaihozképestajogihelyzetbenvolt,tudniillikamuraköziuradalombanazörökösjobbágyok

20


számameghaladtaaszabadmenetelűjobbágyokét,mígamegyébenaszabadme-netelűségjellemzőbb.

IRODALOMJEGYZÉK

BreinernéVargaIldikó—SzaszkónéSinAranka(szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Zala megye (1773—

1808)I—II.Budapest,1996

FelhőIbolya(szerk.): az úrbéres birtokviszonyok magyarországon mária terézia

korában.Dunántúl.I.kötetBp.,1970

GyulaiÉva—HorváthZita—TurbulyÉva: Amuraköziuradalomgazdaságaéstársadalmaa17—18.szá-

zadban. Válogatott források. ZalaMegyei Levéltár, Zalaeger-szeg, 2010

HausnerGábor—NégyesiLajos—PappFerenc: „Juhakol” a szőlőhegyen Kísérlet Zrínyi-Újvár helyzetének

meghatározására.In:HadtörténelmiKözlemények118.2005.835—862.

HausnerGábor: Zrínyiádám.In:BeneSándor—HausnerGábor:AZrínyiekamagyaréshorváthistóriában.Bp.,2007.165—180.

H.NémethIstván(szerk.): Az1715.éviországosadóösszeírás.DVDROM.Arcanum,Bu-

dapest,2004

HorváthZita: Paraszti vallomások I. A Mária Terézia-kori úrbérrendezéskilenc kérdőpontos vizsgálata Zalamegye három járásában.In:ZalaiGyűjtemény51.,ZalaMegyeiLevéltár,Zalaegerszeg,2001

HorváthZita: AZalamegyeiparasztsághelyzetea18.századbanazúrbér-rendezésforrásainaktükrében.In:Korall19—20.2005.május132—160.

21


HorváthZita: Úrbérrendezés a muraközi uradalomban. In: TanulmányokazegyetemesésmagyartörténelemkörébőlV.Nyíregyháza,2006.45—63.

HorváthZita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbér-rendezéskilenckérdőpontosvizsgálataZalamegyeegerszegi,lövői ésmuraközi járásában. In:ZalaiGyűjtemény60., ZalaMegyeiLevéltár,Zalaegerszeg,2006

KuruczGyörgy: Adósság,hitel,törlesztés.FesteticsGyörgypénzügyihelyzete1782—1818között.In:Századok(140.)2006/3.539—565.

MaksayFerenc: Magyarországbirtokviszonyaia16.századközepénI–II.Bp.,1990.929—1010.

MolnárAndrás(szerk.): Zalamegyearchontológiája1138–2000.In:ZalaiGyűjtemény

50.,Zalaegerszeg,2000

MonumentaZrínyiana.I–II.Consiliumeditorum: László Benczédi, ágnes R. Várkonyi, Vera Zimányi. Redegit

ágnes R. Várkonyi et Vera Zimányi. Digessit, introductioneGermanicaetindiceinstruxit:VeraZimányietIstvánN.Kiss.Operissociusinrevisionephilologicatextuum:GyőzőKenéz.AkadémiaiKiadó,Bp.,1991

N.KissIstván: NemeskatonákéskatonaparasztokaZrínyiekMuraköziura-dalmában1638—1721.In:HadtörténetiKözlemények30.1983339—355.

N.KissIstván: ÚjadatokMagyarországdemográfiaifejlődéséhezXVI—XVIII.század.In:H.BalázsÉva–FügediErik–MaksayFerenc(szerk.):MályuszEleméremlékkönyv.Társadalom–ésművelődéstörté-netitanulmányokBp.,1984.

N.KissIstván: AMuraköziuradalommezővárosai.In:MikóZsuzsa(szerk.):Rendi társadalom-polgári társadalom 4.Mezőváros-kisváros.AHajnalIstvánKörkeszthelyikonferenciája1990.június23—25.Debrecen,1995.71—74.

PerjésGéza: ZrínyiMiklóséskora.Bp.,2002

22


SalamonFerenc: AzelsőZrínyiek.Pest,1865

SzabóBéla: Az újszerzeményi birtokok és a fegyverjog megváltása Zalamegyében.In:KözleményekZalamegyeközgyűjteményeinekkutatásaiból.ZalaiGyűjtemény8.Zalaegerszeg,1978

TurbulyÉva: Nemesi társadalom, birtokviszonyok –Újratelepítések, nem-zetiségiviszonyok. In:VándorLászló(főszerk.):Zalamegyeezeréve.Zalaegerszeg,1996.109—113.

TurbulyÉva: ZalamegyeközigazgatásaaXVIII.századelsőfelében.In:Le-véltáriKözlemények57.1986.267—294.

TurbulyÉva: Zala megye közigazgatása 1541—1750. In: Molnár András(szerk.): Zala megye archontológiája 1138—2000. In: ZalaiGyűjtemény50.Zalaegerszeg,2000.23—46

ZrínyiKároly: Csáktornyamonográfiája.Csáktornya,1905

The Society of the Muraköz Estate in the 18th Centuryby Zita Horváth

ThestudypresentsthesocialcharacteristicsoftheMuraköz(Medimurje)Estateinthe17thand18thcenturies.Theareaoftheestate,whichalmostcompletelycoincidedwith the so-calledMuraköz district of Zala County, today is part ofCroatiawiththeexceptionofsomesettlementsbelongingtoSlovenia.Itshistoryofpossessionitselfisextremelyinteresting.Inthe17thcenturyitwasownedbytheZrínyiFamily, then,possessedas forfeitedestate,until theendof the18thcenturyitwasthepossessionoftheAlthannFamily.The district and so the estate with the population as well had favourable

conditionstosurvivetheOttomanperiod.Morethan90%ofthemainlyCroatian,RomanCatholicpopulationhadbecome

peasantsbythe18thcentury,legallytheirmajoritybelongingtohereditaryserfs,whileinZalaCountyserfs’freemovementwascharacteristic.Thiswasamajorchangecomparedtothefactthatinthe17thcenturyinthe

estatethedecisivepeasantsoldiers–justlikethe’hajdú’-inreturnfortheirmili-taryserviceswereexemptedfromserfs’duties.AftertheendofOttomanruletheysankbacktoordinaryserfdomastheirmilitaryservicewasnolongerneeded.

23


Gyöngyösgazdasági,sezzeltársadalmifejlődésétévszázadokonkeresztülmeg-határoztaföldrajzifekvése.AMátraalján,tehátahegyvidékésazalföldtalálko-zásánálelterülőtelepülésfontoskereskedelmiállomásavoltnemcsakaközvetlenkörnyék, de az ország távolabbi vidékeiről érkező vásárosoknak is. Egyrészt aBudátKassávalösszekötőfőkereskedelmiútvonal,másrésztaszinténnagyfor-galmatbonyolítóPásztó-Egerfőútiskeresztülvezetettrajta.

GYöNGYöS A XvIII. SZáZAD KöZEPÉN

Avárosterületistruktúrájánaklegjellemzőbbvonásaimáraközépkorbankiala-kultak. Kiterjedése a maitól jóval kisebb volt. magját, az egymást metsző 4 főutca képezte:aBene(maKossuth,ésSzt.Bertalan),aTótvagyTó,(maVachottSán-dor),aSolymos(maPetőfi)ésaNagykésőbbCsapó,(maPesti)utcák.

Gyöngyös 1740-es években készült térképének részlete./MOL S21. 31./

AZ IPAROSOK HELYE ÉS SZEREPEGYöNGYöS XvIII. SZáZAD vÉGI,

XIX. SZáZAD ELEJI TáRSADALMáBAN

B. gál eDit

24


A települést átszelő, Budát és Egert összekötő kereskedelmi útvonalmenténkoncentrálódott a lakosság. Ez az út a város főtemplománál, a Szent Bertalantemplomnáltérrészélesedett,sezáltalavásárok,piacokszínterévé,avárosköz-pontjávávált.IttfutottösszeGyöngyöselőbbemlítettnégyfőútvonala,ittépültekfelaföldesurakresidenciái,emelléazútvonalmellételepültekavendégfogadók,sörházak,sittnyíltakazelsőüzletekis.AXVIII—XIX.századiforrásokFőtérnek,„Piarcz-térnek”,vagyegyszerűencsak„Piarcz”-nakemlegetikekiszélesedőutcát,amelyvalamikoraXVII.századbanletttérazáltal,hogyamaiRózsaésMóriczZsigmondutcákközöttiterületbeépítésévellezáródottdélivége.Az1700-asévekelejénatérmárteljesenbeépített.1

AXVIII.századközepénmegindulónépességnövekedéskihatottavárosterületifejlődésére,arculatárais.KialakultamaiDózsaGyörgy,illetveVezekényiutca,aKisHóstyánaknevezettvárosrészamaiMátraiútvonalátólaBelső-Mérgespata-kigterjeszkedett.TőleészakrabetelepültaMiklósvárosnaknevezettrész.NyugatiiránybaelnyúlvalétrejöttamaiDeákFerencésaDamjanichutca,aNagy-patakmenténaVizivárosésaSzigetvárosrészek.Avásártérilletve,ahogyanagyöngyö-siekneveztékBúzapiac,(maKoháryút)körbeépítésévelmegindultavároskeletiterjeszkedéseis.Mintatérképekenislátszikapolgárokegyrejobbanésjobban„belakják”azaddigkülsőkertnekhasználtterületeket.

Gyöngyös első katonai felmérése 1783.

1 B. Gál, 2000. 2.

25


Azegymástkeresztalakbanmetszőnégyfőutcaazonbantovábbraismegha-tároztaatelepülésalapvonalait.AXVIII.századközepénavároshatárakeletenmégamaiKohárykörút,DózsaGyörgyút,mígnyugatonapatakvonaláigterjedt.Ehatáronkívülaligemeltekjelentősebbépületeket.EkkorratehetőaGyöngyösvárosképéreolyjellemző,anapszámosrétegáltallakottún.zsák-közökkialaku-lása.LeginkábbaPetőfiSándorutcakeletioldalánfigyelhetőkmegezekahosszútelkek,amelyeken–miutánazadóttelkekrevetettékki-azévszázadokfolyamán100—200mmélységben4—6házépültegymásmögé.Az1800-asévekvégénazutcáranyílókapuklevételévelalakultakkiamaisláthatóhosszú,keskenyutcács-kák.

Ilyen lehetett a mai Petőfi Sándor utca a XVIII. század végén is.A felvétel 1878 körül készült. (MM Fotónegatív gyűjt.)

A LAKOSSáG SZáMáNAK váLTOZáSA A XvI—XvIII. SZáZADBAN

Avároséletébenegyikmeghatározó időszaka törökkor.Gyöngyös1544—45-ben,Hatvanelfoglalásautánváltrészévéahódoltságnak.Mivelszultánimagán-birtok(khász)lett,ígyellentétbenmáskörnyezőtelepülésekkelnemnéptelene-dettel,hanemkb.100évalattahódoltságmásodiklegnagyobbtelepülésévévált.Területénsemtörökkatonaság,semtöröklakosságnemszálltmeg.Adójátegyösszegbenfizette,vallásátszabadongyakorolhatta,aferencesbarátokezenidő-szakalattiszavartalanul–atörököktőlkapottengedéllyel–járhattákakörnyékmég lakott falvait.

26


Atörökök1546-ban844háztartástírtakösszeavárosban.Aháztartásokat6–7fővelszámítva,-sfigyelembevéveazösszeírásesetlegesadó-letagadásokbólere-dő20%-oshibájátanépességszám6500—7500főre tehető.Akövetkezőévtize-dekbenkészülttörökösszeírások1566-ban810,1570körül780háztartástmutat-takki,mígaz1578-asmagyartizedjegyzék757gabona-ésbortermelőgazdaságottalált. Ezértmondhatjuk,hogyGyöngyös a törökhódoltság egyik legnépesebbtelepülésevolt.Hasonló,illetveennélvalamivelnagyobbnépességszámmalekkorcsak szeged, tolna, majd Kecskemét rendelkezett.2

A lakosság számának alakulása a XVI—XIX. században.

Az1630-asévekbenaThökölyek,Koháryakésmásföldesurakszlovákajkúpro-testánscsaládokattelepítettekGyöngyösre.Anagyrésztnemeslevéllelrendelke-ző,ipartűzőbetelepülőkTrencsén,Túrócz,árva,LiptóésSárosmegyébőlérkez-tekésaSzentErzsébettemplommellettakkorkialakuló„Kis-Hóstyán”,illetveatelepülésnyugativégén,aTóutcábantelepedtekle.AXVIII.századatermelőerőkújjászerveződésénekazidőszaka.Ennekegyiklényegeselemeanépességszámnövekedése. Gyöngyös népessége 1746-ban 5046, 1785-ben 9832, 1828-ban 14426fővolt.Alakóházakszáma1785-ben571,1821-ben1811volt.Anövekedésatermészetesnépszaporulatmellettabetelepedésnekisköszönhető.AXVIII.szá-zadbanvégbementnépességgyarapodásbanabevándorlásmeghatározószerepetjátszott.Nagytelepítésiakciókezenavidéken–a termőföldszűkösségemiatt-természetesennem történtek, sokkal inkábbszórványosbetelepedésrőlbeszél-hetünk.3LegnagyobbszámbantovábbraisaFelvidékrőlérkeztek,köztükszlová-

2 szakály, 1984. 150.3 besze, 2007. 16.

27


kok,akikfolyamatosanbeolvadtakamagyarokközé,dekimutathatóanémetekletelepedéseis.1769-ben140németcsaládéltavárosban,akikfőlegkézműves-séggel foglalkoztak.

váSáROK, PIACOK

a mezőváros már a 14. századtól vásártartási joggal rendelkezett. Kezdetben három,majd1714-tőlnégyországosvásárttartottakatelepülésenatemplomivé-dőszentekünnepein:február2-ánGyertyaszentelőBoldogasszonynapján,május25-énSzentOrbánnapján,augusztus24-énSzentBertalannapján,ésnovember19-énSzentErzsébetnapján.Asokadalmakmindighétfőnkezdődtekésáltalábanegyhétigtartottak.Afebruárivásártélivásárvolt,aholelsősorbanbúzát,rozst,lisztet,bort,szalonnát,zsírt,aszaltgyümölcsöket,aszaltgombát,vadbőröketva-lamintmalacokat,borjakatárultak.Aziparcikkekközülamezőgazdaságieszkö-zöketkínáltákekkor.AvárosbanaSzentOrbánnevéhezkapcsolódómájusivagytavaszivásárvoltalegfontosabb.Ezenjelentmegalegtöbbtávolividékrőlérkezőkereskedő.AzOrbánnapivásárelsősorbanállatvásárvoltígyaziparcikkekközülisfőlegazállattartáshozszükségesárukfogytakalegjobban.AziparcikkekvásáraazaugusztusiBertalannapivásár.Amikorezt tartottákmár túlvoltakamező-gazdaságimunkákzömén,abetakarításon,svoltpénzatéliszükségletek,ruha,csizmacipőmegvásárlására.Deekkorkeltelalegtöbbcserép-ésüvegedény,-skészülveaszüretre-alegtöbbhordóilletveszüretelőkádis.AnovemberivagyErzsébet napi vásáronmár az újbor volt a legkelendőbb cikk, amelyet az ú.n.gyöngyösikishordóban(25l)árultak.Szinténekkorvásároltákmegaszállításhozszükséges szekereket és kocsikat. Azországosvásárokmellettahetivásárok,hetipiacokisfontosszerepetjátszot-

takazárucserében.Ahetipiacnapjaazévszázadoksoránváltozott.MígaXV.századbanaszerdainapot,addigaXVIII.századelejénmárahétfőtéspénteketjelöltekiamagisztrátusazárusításra.Avárostanácsahatároztamegavásárokhelyét,rendjét,szabályoztaakereskedésmódját,megszabtaésfelügyelteazára-kat és mértékeket.4

AZ IPAROSOK SZáMáNAK ALAKULáSA, A CÉHEK MEGJELENÉSE

Aziparospolgárságjelentőstényezőjevoltegy-egyvárosnak.NemcsakGyön-gyösön, hanem az országminden településén legfőképpen amészárosok és amolnároktevékenységeálltafigyelemközpontjában,hiszenazélelmiszer-ellátás

4 B. Gál, 2002. 129.

28


elsősorbanazőtevékenységükfüggvényevolt.Ezekenkívülmáraközépkortóljelentőshagyományaivoltakittakovács,kerékgyártó,asztalos,szíjgyártó,takács,csapó,tímár,stb.iparoknak.Mígazországmásterületeinahódoltságidejénaziparerősvisszaeséstmuta-

tott,városunkbankifejezettfejlődésetapasztalható.Az1540-esévekbenkészültösszeírásokszerint35szabó,22varga,4szűcs,16kovács,6ötvös,3lakatos,1késgyártó,8mészáros,6sószállító,5molnár,2sörfőző,2borégető,8szekérgyár-tó,4pintér,2rudas,1asztalos,1esztergályos,6ács,5fazekas,1üveges,4tímár,3szíjjártó,1erszénykészítő,4nyírő,3csapó,1nemezkészítő,1pajzsgyártó,1csiszárés3borbélydolgozottatelepülésen.Ekkor,aXVI.századközepén,össze-sen29iparágképviseltettemagátavárosban.5EzzeladifferenciáltságávalGyön-gyösigenelőkelőhelyetfoglaltelahódoltságimezővárosoksorában.Acéhesszervezeteklétrejötteatermelésbizonyosszintjénszintetörvénysze-

rűnekmondható.Gyöngyösön az azonosmesterséget űző iparosok ameglévőforrásokszerintfőlegaXVII.századbankezdtekcéhekbetömörülni,demáraXV.századbanisvannémielőzményee„mozgalomnak”.Legkorábban,1498-banamészárosokhoztaklétreérdekeikvédelméreilyeniparitömörülést.1553-ban9csapó valamint 1–1posztó- ésnemezkészítődolgozott a városban.Egy-egy te-lepülés kézműiparának fejlettségét önmagában isminősíti textilipara, hiszen aXVI.–XVII.századbanMagyarországbehozatalánaklegnagyobbrészétatextíliáktettékki.Aszekérkészítőkésapintérekaránylagmagasszámaabortermelésselmagyarázható,hiszenrészbenabortárolása,részbenaszállításigényeltemun-kájukat. 1630és1660közöttsorraalakultakazegyvagytöbbmesterségeketmagukba

tömörítőszervezetek.1614-esévszámolvashatóaszabókezüstpecsétnyomóján.1635-benalakultacsizmadiacéh,s1672-benemlítikacsapókérdekvédelmiszer-vezetét.

A XV—XVII. században a következő céhek működtek a városban:•Mészároscéh(1498)•Szabó–szűcs–szűrposztóscéh(1614)•Kovácscéh(1600körül)•Kádárok–pintérekcéhe(1600körül)•Csizmadia–vargacéh(1635)•Borbélyok(17.századközepe)•Lakatos–szíjgyártó–puskás--csiszár–pajzskészítő–kopjacsináló –asztalos–nyergescéh(17.századközepe)

•Szűrszabó–gombkötő–kötélverőcéh(1650)•Molnárokcéhe(1650)

5 szakály, 1984. 151.

29


•ács–kőműves–kőfaragócéh(1650)•Csapócéh(1670körül)

Akisebblétszámbanműködő,vagykevésbéfontosiparágakképviselőikésőbbkaptakkiváltságlevelet.Afalusiilletvemezővárosicéhek–mikéntKaposiZoltánisutalrá–nemfoly-

tattakkifejezettenminőségitermelést,inkábbcsakaszükségleteklegegyszerűbbkielégítéséretörekedtek.6Akezdetlegeskézműiparitechnikamellettamesterekműhelyeikbencsakannyiáruttudtaktermelni,amennyiazadotttelepülésvagyvároskörzetalapvetőélelmezési, ruházatiés ipari igényeitkielégítette.A legko-rábbanaz ilyencélú iparok–amészárosok,molnárok,asztalosok,csizmadiákstb.–tömörültekahelyipiacellátásánakmegszervezéseésegyúttalbiztosításaérdekében.Acéhesiparkereteiközöttvalamennyimunkafázistegyetlenszemélyvégzett el, nem alakult ki az üzemen belüli munkamegosztás. GyöngyösönaXVIII.századelejérőlnemismerünkolyanösszeírást,amelyaz

iparosokszámátpontosanrögzítettevolna.Leginkábbanevekbőltudunkkövet-keztetniegy-egyiparágképviselőjére,hiszsokesetbenanévhezragadványkéntkötöttmesterség-jelölés,vagymagábanavezetéknévbenmegjelenő„iparág”utal,illetveutalhatazilletőfoglalkozására.Ezazonbanigenbizonytalan,sesetlegestámpontotnyújtavizsgálathoz.Az1715-ösországosösszeíráspéldául134adó-kötelescsaládfőtsorolfelavárosban,akikközül44-nekvoltfoglalkozástjelentőneve.Ebből8főaVarga,3—3főaSzűcs,MészárosésTímár,2—2főaBognár,Kovács,Csiszár,Molnár,Lakatos,Fazekas,Szabó,Csapó,CsizmadiaésBorbély,míg1—1főazAsztalos,Szíjártó,Nyerges,KépíróésKőmívesnevetviselte.Ezazösszeírtakcsaknem33%-a,aminagyonmagasnakmondható.MialattNyugat-EurópábanaXVIII—XIX.századbanfelvirágzottamanufaktúra-

ipar,nálunkújjáalakultakaközépkoricéhek.Aziparosságnakezekaszervezeteikorlátokatszabtakaziparfejlődésnek,hiszenaszűklétszámkereteklehetetlennétették anagyobbméretű iparűzést, ameggazdagodást. Szükségtelennek tűnt agépesítés,azemberimunkaerőgyakorlatilagkorlátlanmennyiségbenálltrendel-kezésre.Nemannyiraamennyiség,mintinkábbajóminőségbiztosítottaegy-egycéhhírnevét.Acéhszervezetakadályoztaaközvetítőkereskedelemkialakulásátis,mivelamesterekmagukértékesítettékportékájukat.Az1700-asévekelejénabelsőpiacugyannemnőttarányosanalakosságlélekszámával,deígyislénye-gesennagyobblettamegelőzőidőszaknál.AXIX.századbanazonbannőttekazigények,melyeket a céhes iparmárnemvolt képeskielégíteni. Ennek legfőbbokaagépesítettséghiányavolt.Ezzelpárhuzamosanelőrehaladtamesterekré-tegződése.Eztaváltozástazegyéniképességekbenrejlőadottságokokozták.Azügyesebbmesterugyanaztazárutszebbkivitelben,rövidebbidőalattkészítette

6 kaposi, 2002. 128.

30


el.MindengátellenéreGyöngyösönacéhszervezetegészenaXIX.századmáso-dikfeléigszinteegyeduralkodóvoltaziparterületén.Acéhek fontosszerepet töltöttekbeaváros társadalmiéletében.Megbecsült

tagjaikközülkerültekkiavárosvezetőtisztségviselői,pl.abíró,aperceptor,avásárbírákstb..Amagyartársadalomfejlődéssajátosságaifolytánezarétegtöltöt-tebeaztazűrt,melyetapolgárosodáskésőibeindulásamiattazértelmiséghiá-nyaokozott.Atechnikafejlődése,amodernebbszerszámok,gépekmegjelenéseegyreinkábbelőtérbehelyezteakézművesekkellőszakértelménekkialakítását,aminőségellenőrzésétsezzelpárhuzamosanajövőiparosnemzedékénekkép-zését.Acéhesiparosokigenalaposképzésbenrészesültek,magátólértetődővoltkörükbenazírni-olvasnitudás,szakmaiismereteikpedigszéleskörűekésmagasszínvonalúakvoltak.Nemvoltazsemritka,hogyalegényekismereteikettöbbévenátkülföldönisgyarapították.Egy-egymesterazösszesmunkafázistmagavégezte, sokoldalúnak kellett lennie és át kellett látnia valamennyi munkafolya-matot. ez esetenként sok elméleti matematikai, geometriai, fizikai és rajz-tudást igényelt.Ezatudástettealkalmassáőketahivatalviselésre,aközéletiszereplésre.

Gyöngyös bírái 1750—1800 között1750—54 NagyIstván1754—56 CsohányGergely1756—58 NagyIstván1758—59 OrszághPálcsapómester1759—63 BozsikFarkas1763—65 DévayPálcsapómester1765—68 BozsikFarkas1768—70 JancsóIstván1770—77 HajdúJózsef1777—86 ZiskaAntalszabómester1786—88 HajdúJózsef1788—89 PolyákJózsef1789—94 NagyKároly1794—99 LudányiImrevargamester1799—1800 EgyedLászlómészárosmester

Gyöngyösthosszú időnkeresztüla „tüzekvárosa”névvel illették. Írott forrá-sainkmára17.századtólsorozatosanszámolnakbeaholitt,holottfellobbanó,néhacsakegy-egyházat,néhaegészutcákat felperzselő lángokról.Akeskeny,szűk sikátorok, zsákközök, a házak zsúfoltsága, az építkezéshezhasznált ren-geteg faanyag és nemutolsó sorban a vízhiány lehetetlenné tették az oltást, atűzmegfékezését.A lángokelleniküzdelembenavárosminden lakosánakkö-telességevolt résztvenni.1789-benaváros felmérteacéhekgazdaságihelyze-

31


tét,méghozzáazért,hogybevételükarányábanatelepülésrészérebeszerzendőtűzoltószerszámokhozhozzájárulástszedjentőlük.Efelmérésutánakövetkezőbefizetési arány állt elő:

•CsapóCzéh 30Rf•CsizmadiaCzéh 30Rf•VargaCzéh 30Rf•SzabóésszűrszabóCzéh 30Rf•KőmívesésácsCzéh 15Rf•LakatosésAsztalosCzéh 10Rf•VastagszűrposztósCzéh 10Rf•KovácsésKerékgyártóCzéh 6Rf•MészárosCzéh 6Rf•TakácsCzéh 5Rf•BorbélyCzéh 4Rf 30Kr

Afelsorolásokbóliskitűnik,hogyakülönbözőcéhekilletveazoktagjaiismás-mástehetősséggelbírtak.Alegtehetősebbszervezetekközéacsapók,acsizmadi-ákésaszabókilletveszűrszabókcéhetartozott.Gyöngyösönamagánemberekenkívülacéhek is jelentősközösszőlőterület-

telrendelkeztek.Aterületnagyságátnemnégyzetméterbenvagynégyszögölben,hanem„kapásban”vagy„kapaaljában”adtákmeg.Egykapásszőlőakkoraterü-letvolt,mintamekkorátegyemberegynapalattmunkaeszközévelmegtudottművelni.MaimértékkelmérveGyöngyösönez200négyszögölet jelentett.Egy1750-benkészültösszeírásszerintazegyescéhekazalábbiterületeketművelték:

•Szabócéh:25kapásszőlőazAlsókertmegi-dűlőben.•Csizmadiacéh:20kapásszőlőaFelsőkertmegi-dűlőben•Molnárcéh:18kapásszőlőterületetaFelsőkertmegi-dűlőben•Mészároscéh:18kapásszőlőaFelsőkertmegi-dűlőben•Kovácscéh:12kapásszőlőaPincésihegyen•Asztaloscéh:8kapásszőlőazAlsókertmegi-dűlőben•Vargacéh:4kapásszőlejevan.•Gombkötőcéh:nincsszőleje.”7

AXVIII. századbanagyöngyösikézművesekmunkaidejük jelentőshányadá-banszőlőművelésselfoglalkoztak,hiszenagazdaságnakezenágajelentetteabiz-tosmegélhetéstszámukra.Acéhek, részbenacéhállási járulékból, részben -amagánemberekhezhasonlóan-aszőlőbirtokbólteremtettékmegaműködéshezszükségespénzügyifeltételeket.

8 B. Gál, 2002. 122.

32


EGYÉNI BOLDOGULáS A CÉHSZERvEZETEN BELüL

Egy-egymestervagyoniállapotáraleginkábbavégrendeletekből,hagyatékilel-tárakbóltudunkkövetkeztetni.Akialakultgyakorlatszerintavégrendeletekfel-vételetöbbnyireaházaknál,abetegágynálvagyahaláloságynáltörtént.Olyanforrásrólvanszó,amitöbbekközöttazemberekvagyonihelyzetébeengedbepil-lantást,részletes,hiteles,hiszenavégrendeletetvilágosanésegyértelműenkellettmegfogalmazniazörökösökkésőbbivitájánakelkerülésevégett.Avégrendeletekmellettahagyatékileltárak,inventáriumokrészletesfelsorolásaiavagyoniviszo-nyokfeltérképezésérenyújtanaklehetőséget.Ezekavégrendeletekmellett,vagyönállóankészítettvagyonbecslésekazegykoréltegyénektárgyikörnyezeténekmegismeréséheznyújtanakalapvetőenfontosinformációkat.Találkozunkazonbanolyanvégakaratokkalis,aholavégrendelkezősajátéle-

tét bemutatva rávilágít arra, hogyan,milyen indíttatásból választottamestersé-gét.Ilyenpl.BolgovicsSerfőzőIstván1744-benkeltvégakarata,8melyhezelőször1754-ben,majd1755-benfűzöttkiegészítést.

„Én Nemes Heves Vármegyében, Gyöngyös városában lakos Bolgovics Serfőző Ist-ván mivel feles gyermekeim két feleségemtül vanna,. Azért gondolkozván időnek előtte míglen helyes egészségben ép elmével vagyok…

Jó lehet Bars Vármegyében Marót nevű becsületes Helységben születtem, de mi-vel Édes Atyám s Édes Szülém szolgálatban mindenkoron voltanak semminemű jószágok az kibül jövendőbéli gazdaságomot várhadtam volna reám nem mar-adott. Azért elsőben is iskolában járván, annak utána gondolkozván jövendőbéli hasznos életemrül micsoda mesterséghez fognám magamot úgy az serfőző mester-séget hasznosabbnak látván lenni, magamot így resolválván reá az kitis sok helye-ken való bújdosásomval ( mint vándorló szegíny legény) praeter experentiam artis continuálván, már abban expertus lévén magam gazdaságához fogván; másoktúl 50 forintokat fel vévén azzal megh indítván mesterségemet és azután Fülek Püs-pökiben gazdaságomnak, keresetemnek jobb részét ottan vévén, ide Gyöngyös Várossába onnan származván itt helyes egész serházat magam költségével Földes Úr engedelmébül felépítvén és mesterségemet continuálván; úgy azutánnis Nemes Jász Fényszarun az Helységh concensussábul igen-igen sok költségemvel drága nagy serházat kőbül nagy-sok fáradságaimval felépítedtem…

Mivel pediglen az felül megh nevezett Fülek Püspöki serház tőlem egészben el-veszett már errül Disositiom nem lehet. Jó lehet az Gyöngyösi serházat első felesé-gemmel építeni elkezdettem vala az melyre is másoktúl kölcsön ( mivel magamtúl ki nem telhetett) 800 forintokat felvévén az Pálinkaházat is első feleségem halála után építettük és az föl vött summa forintokat mostani feleségemvel kelletett megfi-zetni. Azért a miben a serházhoz tartozandó appertinentiákkal adjudicaltatik, en-

8 HML V–101/b CL. 129/5.

33


nek negyed része Miklós és György Fiaimé az Annyjuk jussokra légyen; Halomásom történik az Atyai rész közönséges gyermekeimet egyenlő képpen illeti.

A Fény Szarusi serházat pediglen mivel mostani feleségemmel építettem … fele része Őtet illeti, ennek is az Atyai része közönséges gyermekeimnek légyen.

Mithogy pediglen az Piarcz Uczay Házat is mostani feleségemmel együtt keresett javainkbúl (cum appertinentis szőlővel együtt) vettük és kő épületekvel helyre is föl állítottuk. Azért Miklós és György első feleségemtől származott gyermekeim-nek ebben jussuk nincsen; mert Miklós nagyobbik fiamot szárnyára bocsátván sok segedelmére voltam. Úgy György fiam is velem nem tűrvén és nem szenvedvén szabad akarattyából az Militiára menvén ebbül részes nem lehet hanem mostani feleségemé és tőle származandó gyerekeimé légyen. S mindaz által katona György fiam haza jővén és előmenetelére igyekezvén magát jóban foglalván feleségem és gyermekeim hozzá segedelemmel lennie legyenek.”Szintemindeniparoscsaládbanamesterségtovábbvivőjealegidősebbfiúvolt.

Őörökölteaműhelyt,őkaptaaszerszámokat.Aforrásokaztmutatják,hogyagyöngyösicéhescsaládokkörébenritkaazazeset,amikoramásod,harmadstb.szülött fiú is az apa által folytatottmesterséget választja, hacsaknemhasonlómesteremberlányátvagyözvegyétveszifeleségül.Afiatalabbfiúksokesetbenakatonaságotválasztják,ottpróbálnakminélmagasabb,sezáltalbiztosabbpozíci-ókatelérni.Esetünkbeniseztörtént,hiszafiatalabbfiú,Györgyláthatólagapjaakarataellenérebeállta„miliciába”.Amesterségetazidősebb,Miklósfolytatta,serrőlígyírazatyaivégrendelet:

„Az mit Mikós faimra költöttem minek előtte az Fény Szarusi serházban ment elsőben is megházasítottam és Lagziát becsületesen nagy költségemmel megtet-tem és becsületes ruházatot nékie csináltattam. Amidőn a Fény Szarusi serházban bément mesterségében adtam nekie 200 rénes forintokat item adtam nékie 4 lovat, egy vasas szekeret és házi edényeket úgy egynéhány sertéseket, 40 forintot érőket.”BolgovicsIstvántöbbigyermekét(mivelvalószínűlegavégrendeletelkészülte

idejénmégkiskorúakvoltak)névszerintnemismerjük,viszontavárosi iratokszámontartanakegyBolgovicsIstvánnevezetűnemesmesterembert,aki1779és1797között,tehát18évenkeresztülamásodiktanácstagjainaksorábatartozott.a város élén két tanács állt. az első tanács az igazságszolgáltatás teendőit végezte, mígamásodikavárosigazgatásegyébfeladataitláttael.AXVIII.századközepé-igabbankülönböztek,hogyazelsőtagjaijavadalmazástkaptakmunkájukért,amásodiképedignem.Bárpontosforrásoknemállnakrendelkezésünkre,gyanít-ható,hogyazegyik,immárteljesen„gyöngyösivévált”fiúkerültavárosvezetőtisztségviselőiközé.A következőkbennéhány gyöngyösi iparos hagyatéki leltárának olykor teljes,

olykorcsakrészlegesközlésévelszeretnémbemutatniazittenimesterekéletkörül-ményeit.Avégrendeleteket,hagyatékileltárakatúgyválogattamössze,hogyen-nekarétegnekmindszegényebb,mindgazdagabbképviselőitbetudjammutatni.

34


Azelső„SzerencsétlenülelhunytJantsovits Ferenccsizmadiamesterhátrama-radottingó,singatlanjavai.”9AJantsovits/vagyJancsovics/család1629-benII.Ferdinándtólkapottnemeslevelet,melyetNyitramegyébenhirdettekki.Ferencgyöngyösi lakos1777-benBarsmegyebizonyítványával igazoltanemességét.AcsizmadiamesterGyöngyösönaNagypatakontúl,avárosdél-nyugatirészén,aBeszekertmellettlakottegyháromosztatúkicsiházban.Nemtudjukmiokoztahirtelenhalálát,dea„szerencsétlenülelhunyt”kifejezésmindenbizonnyalvala-milyen balesetre utal.

A tárgy megnevezése darabszám Értékefrt. kr.

atilla 1 12.09

rok 1 3.21

Kalap 1 3.45

Bekets 1 3.09

Kaptafa 20(10pár) 3.21

Kaptafarossz 27 (13 ½pár) 0.04

szabóasztal 1 3.36

Kerek szék 1 0.50

Darabtalp 1 80

ráma 4(2pár) 4.39

Kihúzódeszka 2 0.42

Bitska 1 0.10

sodró 1 0.10

fogó 1 0.10

csizmadiának való ár 1 0.15

Új csizma 6(3pár) 10.12

Kis dézsa szerszámmal 1 0.52

Fordító 1 0.10

tőke 1 1.40

Bunda bőr 1 2.30

9 HML V–101/b XXVI. 17/44.

35



Magyarposztónadrág 1 3.39

Kés és villa 17 (5 ½pár) 1.18

szőrtarisznya 1 0.26

Putton 1 0.58

mosóteknő 1 2.21

szakajtó 5 0. 26

láda 1 1.24

rosta 1 1.21

Jószita 1 1.42

rossz szita 2 0.45

Rosszkishordó 1 0.05

Vánkus 5 11.18

ágyterítő 2 3.46

Dunyha 2 25.48

Derékalj 2 8.51

Lepedő 2 2.21

nyoszolya 2 8.42

szalmazsák 1 1.25

gyolts férfiing 1 3.09

Törülköző 2 0.54

Kiskép 2 0.21

Nagykép 6 11.09

czin kalán 6 0.50

czin tányér 7 5.18

czin tál 2 2.37

Kapa 1 0.45

Vasvilla 1 0.15

mangolló 1 0.07

36



Vízhordó 1 0.03

réz gyertyatartó 1 1.03

itze és meszely 1-1 0.39

Derékszíj 2 0.03

Lámpás 1 0.14

abrosz 2 1.52

Tarisznyavászony(ból) 1 0.11

Csizmahúzó 1 0.03

szék 2 2. 03

fejér tányér 8 2.31

Pohár,butella,tepsi 5—1—1 1.25

fakalitka 1 0.08

Új szál deszka 3 1.42

Viszk 6 1.30

Réztepsi 1 5.22

réz katlan 1 7.30

Kisvasszűrőkanál 1 0.23

Kalántartóhatkalánnal 7 0.54

Cseréptál 5 0.34

abálló, nyárs 1—1 0.12

Hordó fa abroncsba 1 1.00

Kaszli 4 fiókra 1 14.00

Többdarabketskerágók 0.04

Holmi rossz faabrontsok 0.31

Darab fáklya 1 0.05

Ház végére való bádogdarab 1 0.06

asztal kemény fából 1 4.15

Hosszú fa kemény fából 4 2.01

37



Kis kád faabrontsba 1 1.48

nagy kád faabrontsba 1 6.39

Lívófaabrontsba 1 0.30

Köszörűkő 1 0.17

Rosszhordóésegytonna 1—1 0.11

rossz kád 1 1.09

Rosszhordó 3 7.14

csoroszlya 1 0.03

Kisrosszhordó 1 0.07

Két szál új deszka 2 0.51

Zsírosvendel 1 1.06

Kétlánczkukoritzaföld 80.00

SzöllőaRédeihegyen 320.00

Hagyatékánakösszértéke,amibeaházatnemszámoltákbele,snemisvettékfel, 632 frt. volt.Bárebbőlazidőszakbólnemmaradtakábrázolásainkavárosiházakról,utcák-

rólmégisnéhánykésőbbifelvételrőlelképzelésünklehet,hogyan,milyenkörül-mények között éltek ezek azemberek. Az alábbi képen egyma már lebontott, eredetileg a XVIII. század második felébenépült háromosztatú házakbólálló házsort láthatunk. Ez aházsor képezte még az 1800-as évek elején is a város déli végét. Kapások illetve szegényiparosok lakták. Itt élt többekközöttBugátPálédesapjaBugát(Bukát) János szegény sorsúszabómester.

(MM Fotónegatív gyűjt.)

38


SzinténszegénycsizmadiaiparosKissJózsef,akinekhagyatékaösszesen220frt39kr-ttettki.HázaAlmásyJózsefjussánépült,egyszobábólésegykonyhábólállt.állapotaannyirarosszvolt,hogyösszesen205frt-rabecsülték.10

Az ingóság megnevezése darab Értékfrt. kr.

Kaptafa 17 ½pár 2. 10

csizma ráma 4 ½pár 1. 42

Cseréptál,kicsi,nagy;tányér 9 5. 00

Nadrág–posztóból 1 0. 10

Nadrág–világoskékmagyar 1 0. 30

Lajbli(!)–posztóból,kicsi 2 0. 26

ing 2 0. 14

lábravaló 2 0. 14

Bunda 1 4. 00

csizma 1pár 0. 13

Makai János csizmadia esetében az egyes ingóságok értékét fel sem vették, miveladósságfejébenmindenaházatbérbeadóMátyásiMihály(szinténcsizma-dia)kezébekerült.

Ingóság darab

Krumpliföld–aSárhegyenaPintzésfelett

Kaptafa 18pár

Bitske - rossz 1

Harapófogó–kicsi,avítt; 1

Csizmadiatőke; 1

Szabódeszka; 1

Sodró;ár 3

10 HML V–101/b CLVII. 139/33.

39


Ingóság darab

Csizmadiaráspoly; 1

Musta–vas; 1

Sámfa–rossz; 1

Asztal–fenyőfa,avitt; 1

Nyoszolya–rossz; 1

Csizmadiaszék; 1

Láda–fenyőfa,pléhekkel–rosszak 2

Csávás[?]bunda–avítt, 1

Köpönyeg–kékposztóból,rossz; 1

Nadrág–bőrös,rossz 1

Derékalj,vánkos; 2

Dunna; 1

Karszék–fa; 1

Kép–kicsi,falravaló 1

Dézsa–kicsi,avítt; 1

Puttony–rossz; 1

Káposztáshordó–rosszkarban 1

Gyúrótábla–kicsi; 1

Rocska–avítt; 1

Korsó–pintes; 1

Vizeskorsó; 1

Tál–cserép 3

Tányér–cserép; 1

fazék 2

Köszörűvályú–romlott; 1

Ing–férfi,rongyos 1

Szoknya–gyermek,rongyos; 1

Bölcső–avítt,hitvány. 1

40


AkövetkezőKáplány (varga) Györgyvégrendeletearramutatrá,hogyames-terségésaműhelymellett-sőttalánaztmegelőzve-aszőlőföldésaborvoltalegjelentősebbörökíthetővagyontárgy.

„Én Káplány György még ép és egészséges elmével lévén, mivel az súlyos betegség is, az öregség is elnyomott, azért Istentül adott javacskáimrul akarok dispositiott tenni, mivel kétféle gyerekim vagynak azért elsőben az én bűnös lelkemet hagyom a Jésus Krisztusnak az ki Sz. Vérivel meg váltotta, testemet pedig az ő Annyának az földnek.

Elsőben Házamot hagyom Kovács Örzsébetnek az ő Árvájval együtt úgy mind-azáltal az első házamot udvarával, pinczéivel és pitvarával együtt mely vagyon az Mlgos G. Forgách Sigmond Úr fundusán.

2do. Az hátulsó házamot pedig Káplán Josephnek ha valamikor haza fog jönni, ugy mindazáltal, hogy ha el adná azon házat, tehát az Feleségem(nek) adjon 60 azaz hatvan forintokat, ha pedig elveszne és haza nem jönne tehát azon hatvan forintoknak fele azaz harminc forint legyen feleségemé, fele pedig két felé ugymint 15 Káplán Jánosé, fele pedig misemondásokra.

3tio. Az házamhoz való kádak, hordók és mesterséghez való eszközök vas fazék legyen Feleségemé Kovács Örzsébeté Árvájval együtt.

4to. Vagyon egy szőllő örökségem az Solmosi Zsobrákon Madarász Mátyás szomszédságában, mellyet is két részre hagyok, felit hagyom Feleségemnek Kovács Örzsébetnek Árvájival együtt, felit pedig az első Feleségemtűl való két gyermekim-nek ugymint Káplán Jánosnak és Káplán Josepnak, ha pedig Josep haza nem ta-lálna jönni, tehát legyen az a fél szöllő Káplán Jánosé.

5to. Tokán lévő szöllő pedig mivel az mostani feleségemnek attyátul maradott nem is lehet dispositiomban Feleségemé Kovács Örzsébeté.

6to. Az Rédein vagyon szántóföldem irtvány, mellyet véle szerzettem légyen Fele-ségemé Árvájival együtt.

7mo. Árokszállásban vagyon két embernél Fl. 20 az husz forint, ugymint Ba-ranyi Mátyásnál Fl. 10 mely legyen Káplán Jánosé, Baranyi Ferencnél fl. 10 mely legyen Káplán Josepé ha pedig haza nem talál jönni Káplán Örzsébeté legyen.

8vo. Az mely borom az pinczémben vagyon azt hagyom Feleségemnek Kovács Örzsébetnek Árvájival együtt ugy mindazáltal hogy adjonak abbul az Barátoknak misemondásokra akót No.4

9no. Káplán Örzsébetnek hagyok az jövendő termésbül 3 ako bort adjon az Fe-leségem.

10mo. Az Jesus Társaságbeli Congregátiónak hagyok Fl. 8 mellyet az Contractusokból megadnak.

11mo. Az mely búzátskám vagyon két veremben és házamnál szuszékokban azokbul hagyok Káplán Jánosnak kilát No.8 és az többi légyen Feleségemé Kovács Örzsébeté Árvájival együtt.

41


12do. Három darab vetéském vagyon mellyetis hagyok Kovács Örzsébetnek tulaj-don Árvájával együtt.

13tio. Két rendbeli ezüstgombom vagyon mellyetis hagyok három leányimnak egygyesüllyenek meg rajta,

14to. Az mely bocskoraim és egyéb mesterségembe lévő kész munkáim vannak légyen feleségemé Kovács Örzsébeté Árvájval együtt.

15to. Az mely adosságim vannak Contractusokon abbul temettessenek el böcsületesen az Ispitály kerítésiben, az mi attul meg marad tehát legyen Felesé-gemé Árvájival együtt, az fent nevezett hagyományomott ki fizetvén az mi marad legyen Feleségemé Árvájival együtt.

16to. Káplán Jánosnak hagyok az középszerű kádjaimbul egygyett és boros hor-dóim közül pedig négyet adjanak neki.

17mo. Az Sz. Bertalan Templomára hagyok fl. 10 benefactorképen tellyen ki az Contractusokból.

18vo. Hagyok az Varga Céh oltárának segítségire benefactorképen fl. 4.

KáplányGyörgykezeXvonásaéspecséttye.”11

Ehhezavégrendeletheznemkapcsolódottkésőbbihagyatékileltár,ígyösszeg-szerűennemtudjukavagyonértékét,snemkapunkképetaházberendezésérőlsem.Érdekes,hogyamesterséghezvalóeszközöketnemfiaira,hanemfeleségérehagyta,tehátezeknagyvalószínűséggelahagyatékieljárássoráneladásrakerül-tek.Máshagyatékokesetébenistapasztalható,hogybizonyos,aziparhoztartozóeszközöketafiúvásárol(!)meg.

Magyar Ferencszűrszabóhagyatékát12vizsgálvaszembetűnőakülönbözőmé-retűképeksokasága.Összesen49db!

ingóság darab frt xr

Kád szüretelő 1 5 23

Szállító 2 6 3

avit kád 2 1 55

Jobbkád 2 3 6

Nagykép 1 2 6

nyújtó deszka 1 10

11 HML V–101/b CL. 129/ 7.12 HML V–101/b CLVI. 138/29.

42



fogas 1 20

rocska 2 14

szekrény avitt 1 9

Vagdaló2lyukaskanállal 1 12

fa mozsár 1 1

Bográtz 1 1

Üveglámpás 1 10

fa tányér 11 20

nyújtó tábla 1 40

Cseréptálak, 20

fazekak átallyában 41

Kés 3pár 40

Bárd 1 10

Vasláb 1 14

olló 2 21

Palaszk2csap 1 10

meszel itze 1 19

fagó és fedő vas 1 10

Vasmozsár 1 30

Vajashordó 1 25

czin kanál 4 14

Rosszfűrész 1 14

fa tálas 1 1 30

Vasabronts 2 3 26

Karos lócza 1 16

rossz fa láda 1 15

asztal jávor fábul 1 4 30

Kar szék 8 4 24

oratorium 1 4 54

43



fa nagy almárium 1 3 39

Kishordócska 2 15

fa gyertya tartó 1 10

Nagyüvegalattvalókép 2 4 42

Ismétüvegalattvalókép 5 5 12

Kisebbképek 24 4 16

nagyobb üveg alatt 2 2

Üvegnélkül(képek) 16 3 11

Réz,olajalávalólámpás 1 38

Kékrámájútükör 1 1 13

fa feszület 1 6

Czinszenteltvíztartó 1 29

Papirosbulkészültvirág 3 6

fa fogas 1 1 3

Firhang 2 1 6

Fehírtál,zöldtál 2 12

Petsenyealávalótepsi 2 1

Vasrostély 2 40

nyárs 1 20

Vasserpenyő 2 45

Fenyűrosszkéknyoszolya 1 16

Kerekfenyűasztal 1 1 13

Hosszúfenyűkarszék 1 10

avitt kar szék 4 50

Fenyűfogas 1 12

Hordók átallyában 10 6

Hordó búzás 2 3 12

Liszteshordó 2 38

lugzó kádacska 1 31

44



Kortsola 3 1 35

livó 1 10

Kisszűrőkádacska 1 1

Putton 2 33

Dézsa 2 19

sütő teknő 1 51

Ritkahéhely 1 24

Kulats 2 1 30

fa abrontsos csobolyó 1 18

Oldaltarisznyaposztóbul 1 15

Kis fa vendel 1 10

Kispálinkásforma 1 15

Kis vendelka 1 7

Kenyeres kézi kosár 1 10

metsző kés és vas villa 2 20

nagyobb láda 1 21

Akóshordó 1 20

meszes dézsa 1 9

Öntözőfakupa 1 7

Bormérőcsapszék 1 36

Dagasztó székláb 1 10

Akoshordócska 1 27

Avitponyva 2 31

Élés láda 1 46

Viseltfogas 1 26

Hegyes csákány 1 24

Fűrész 1 24

Kis véső 1 4

Sür(?)húzólapát 7 7

45



szakajtó 6 5

Szórólapát 1 9

avit vas rosta 1 1

Kistörkölyvágókapa 1 2 5

Két ágú fa villa 1 9

Búza terigető 1 2

Avitfenyűdeszka 19 szál

fa vágó fejsze 1

réz fazék 1

réz bográts 1

avit sütő teknő 1

szatyor 1

Sütőlapát 2

Böltső 1

lótza 1

morvai abrosz 2

Fejkötő 1

ágyravalócsipkéskendő 1

Pamutos abrosz 1

selyem keszkenő 1

fekete bársony fékető asszonyra 1

téglázó vas 1

Vánkus 4

Az ingóságok értéke összesen 255 frt. 47 xr.

Azingóságokbólszármazópénzt,levonvánaköltségeketjelentő23frt.20xr-t,a3árvaörökölte.Egyenlőenelosztvaazösszegetfejenkéntvalamiveltöbb,mint77 frt. jutott egy személynek. a legnagyobb lány, anna, részben már korábban, az édesanyahalálaután,részbenmostareájutóhagyatékbabeleszámítvaakövetke-ző női viseleti darabokat vitte magával:

46


ingóság darab

Fehérpikétlajbli 1

Kékselyemkötiny 1

Kék lajbli 1

Zöldlajbli 1

Tafotakötiny 1

Fehérkötiny 1

Kékbársonyfőkötő 1

Fehérszoknya 1

teveszőr szoknya 1

Stráfoságyterítő 1

Derékaly 4

Dunna 2

Vánkus 6

almárium, 1

Új nyoszolya 1

Ezek értéke összesen 76 frt. 4 xr.

Pártafehérgyöngyökkelegyütt 1

Ezüstgombos9párgombokkal 1

Ujjatlanhosszúing 2

Ingváll,melyekköztegybatik 4

Gránátszínlajblikeskenypaszomántra 1

Feketeselyemkötiny 1

8sorúigazfeketegranat 1

Veresvirágúkártonyszoknya 1

Kék teveszőr szoknya 2

Fehérkendő 2

Fehérvirágospatyolatkendő 1

Viseltesasszonyésleányréklikés1ujjatlaning.

47


Atulajdonábakerültviseletidarabokteljesértékétnemismerjük,hiszakoráb-banmegszerzettingóságokárátnemtüntettékfelazösszeírásban,azonbanígyis jól átható,hogyezeka finomöltözetek szinteavagyonvalódimegtestesítőivoltak. VégezetülNemes Kudelka Mihálycsapómester,főbíróhagyatékánakárvere-

zési leltárát szeretném bemutatni.13AzoszlányiKudelkafamíliaBarsvármegyeieredetű volt, 1668-ban János és társai révén kapott nemesi címet,míg nemesistátuszát1811.március8-ánigazolta.HevesésKülső-Szolnokvármegyeközgyű-lésén. Nemességüket Bars vármegye bizonyítványa alapján Kudelka János fia,Mihály,valamintKudelkaAntalfiai,Antal,JózsefésMihálygyöngyösi lakosokhirdettettékkianemességigazolásévében,1811-ben.AcsaládtagjaiKudelkaJá-nosésAntalaXVIII.századvégéntelepedtekleGyöngyösön,hiszaz1754—55-ösnemesiösszeírásbannevükmégnemszerepel.KudelkaMihály1806-tólvettrésztavárosirányításában.1806-1807-benvásárbíró,1808—1811-igközgyám,emellett1810-től1814-igahadiadótbeszedőbellicusperceptorvolt.1817-benválasztottákmegfőbírónak,de1818júliusábanmeghalt.NemesKudelkaMihály feleségévelCzirhaErzsébettel ésgyermekeivel amár

felnőttsorbanlévőJánossalésMihállyal,valamitakiskorúSámuellelésErzsé-bettelGyöngyösön,aTóutcábanállócsaládiházbanlakott.Pontoshelyétnemismerjük,detekintélyesépületlehetett,hiszen7500frt-értkeltel.

A Tó utca 1878-ban. /MM Fotónegatív gyűjt./

13 HML V–101/b CLVI. 138/42.

48


Aleltárösszesen321tételttartalmaz,ezértteljesközlésétőlitteltekintünk,in-kábbnéhánykiragadottpéldávalszeretnémbemutatniecsaládtehetősségét.Azösszeírásaházban lévőhelységekszámátés funkciójátnemadjameg,hanemkifejezetten az ingóságokra koncentrál. az alábbiakban a berendezési tárgyakról, aruhaneműkről,ahasználatitárgyakrólmutatokbeegy–korántsemteljes–átte-kintést,előtérbehelyezveazokat,melyekavagyoniállapotottükrözik.

lakberendezési tárgyak:1 db almárium alsó fiókokkal, 2 db egy-egy személyre készült nyoszolya, 1db

egyszemélyeskeményfanyoszolya,négylábonállóStukóra,6dbzöldbőrszék,5dbsimabőrszék,nagytükör,1dbruhatartóláda,1dbnagyruhatartókosár,kisíróasztalfenyőfából,kerekasztalkeményfából,1dbleeresztőfábólvalókanapé,1dbfiókostükör,hosszúfiókosláda,4dbfenyőrúd,4dbrézlámpácska,2nagylámpás,3dbrézgyertyatartó,1dbdrótgyertyatartó,pipatartó,egypárköpködőládika.Konyhábavalóalmárium,pohárszékaljastul,kihúzhatóasztal,1dbnagylisztesláda,2dbnagyszuszék.Aházbanösszesen19dbképdíszítettea falat.Ezekközött voltak szentképek, „írott képek”, vagypl.madaras képek.A lajst-rombavettkönyvekszámaösszesen6db,ebbőlegyimádságoskönyv,atöbbi„olvasnivaló”.Használatieszközökközülnéhány:6dbivópohár,5dbcsevicésbutélia,14 4 db üveg sótartó, 2 db kristály tányér, 12

dbsimatányér,2dbfehérkristályibrik,1dbporceláncukortartó,4db„rozsólist”osztó üvegecskék,157dbüvegek,6dbbutélia,3dbfedelescsésze,hárommázasbögre,egyfehércsésze.Tartalmazottaháztartás20dbkülönbözőfazekat:1dbrézbőlvalófazekat,14főző-,3dbmázas-és3db„háromláb”fazekat.Volt3tucatcinbőlkészültedény,12dbkésés8dbcinkanál.Lajstrombavettekegyközön-ségesésegycsinosabbpuskát,egypallérozottésegyvaskoskardot,valamintegyhúrnélkülihegedűt.Azösszeírtviseletianyagnemmondhatósemkiugróminőségűnek,semjelen-

tékenyszámúnak.Volt egypárbagaria csizma,egypár „fejeltes” rosszcsizma(eztvalószínűleghétköznap,mígabagariátünnepnaphordta),rosszselyemka-lap,másikrosszkalap,kopottzöldkankó,16egy„mellértes”17posztóbólkészültnémetnadrág,egymellértesposztóbólkészültújszűtsgombosmente,egyújkis

14 A palacküvegek nemcsak a borászathoz kötődve váltak jelentőssé. A parádi huták pl. már kezdetektől foglalkoztak csevicés üveg gyártásával, melyekben a környék forrásainak vizét hoz-ták forgalomba. (veres, 1989. 56—57.)

15 Rozsólis: fűszerekkel és gyümölcsökkel ízesített szeszesital, mely a mostani ágyas pálinkák elődjének tekinthető.

16 Felöltő szerű ruhadarab.17 Kevert színű.

49


lajbi,egykopottköpönyeg,egykopottszűtsgombosmente,kopottnadrágbélésésflanélrékli,valamintegytélisapka.AmesterségheztartozóeszközöketKáplányJózsefésGergelyIstvánmesterek

becsültékföl.Egyszövőszéknyüstburdávalegyütt,egycsévéllőburdával,háromfonókerékszékkelegyütt,kétkártszékkárttal,gyapjúvágókéstőkével,gyapjú-kosár,csapószékvetőfával,egy fonókerék,egycsévéllőkosár,egygyapjúmosókosár,egypárkárt,egypárrosszkárt,egykőasztal,kétrosszfonókerék.Eladtakegyszer6mázsa12fontgyapjút,majd10párgyapjút.KudelkaMihályaGödrikallóbólegyötödrésztbírt305frtértékben.Ahagyatékteljesértéke13071frtés23krvolt,amelybőlatartozásoklevonása

után maradt7505 frt és 3 ½kr.Eztosztottákfelazörökösökközött5részre,ígymindenkinekrészbeningóságokból,részbenkészpénzként1501frt1/8kr.jutott.Mintafentiekbőliskitűnik,Gyöngyösiparosnépességemindigmeghatározó

helyetfoglaltelatelepüléséletében.Acéhekmegbecsülttagjaiközülkerültekkiavárosvezetőtisztségviselőipl.abíró,aperceptor,avásárbírákstb..AlakosságszámbelinövekedésénekeredményekéntaXVIII. századelején lényegesenna-gyobblettabelsőpiac,snőttekazigények.Ezzelpárhuzamosanelőrehaladtamesterekrétegződése.Eztaváltozástazegyéniképességekbenrejlőadottságokokozták.AcéhszervezetegészenaXIX.századmásodikfeléigszinteegyedural-kodóvoltaziparterületén,sbáraz1872-esipartörvénymegszüntetteműködésétaziparűzőkszámanemcsökkent.Jóllehetafőcéhmestertezentúltársulatielnök-nekhívták,acéhetpedig társulatnak,azévszázadokalattberögződött,apáról-fiúra szálló ismeretek, szokások egészen aXX. századközepéigmegőrződtekvárosunkban.

IRODALOMJEGYZÉK

B.GálEdit: Gyöngyös gazdaságtörténete. In: Fűköh Levente (szerk.):Gyöngyöshelytörténetiolvasókönyv. Gyöngyös,2002.116—147.

B.GálEdit: AgyöngyösiFőtérvárosképialakulása.Gyöngyös,2000

SzakályFerenc: Gyöngyösgazdaságiéstársadalmiváltozásaiatörökkorban.In:HavassyPéter—KecskésPéter(szerk.):TanulmányokGyön-gyösről.Gyöngyös,1984.147—148.

VeresLászló: Magyarnépiüvegek.In:Borsodikismonográfiák28.HermanOttóMúzeumMiskolc,1989

50


The Place and Role of Tradesmen in the Local Society of Gyöngyösat the End of the 18th and the Beginning of the 19th Century

by Edit B. Gál

Tradesmenwere important bourgeois participants of a town’s community life.According to available sources in Gyöngyös the tradesmen of the same tradebegantoformguildsmainlyinthe17thcentury.Theearliestonewasthebutchers’industrialmergingforprotectingtheirrightsin1498.Between1630and1660theorganizationsincorporatingrepresentativesofoneorseveraltradesgraduallyappeared.ThestudyexaminestheeconomicandsocialpositionoftheguildedcraftsmeninthelocalsocietyofGyöngyöstownonthebasisoftestamentsandprobateinventories.

51


Gödöllő1763-tól1884-igvoltmezővárosgrófGrassalkovichAntalnakköszön-hetően.Gödöllőkulturáliséletétalapvetőenakastélyésakastélytépíttetőgrófi,majd hercegi Grassalkovich család határoztameg. A gödöllői kastély, a babatiistállókastélymíves épülete és pazar berendezése bizony nagy ellentétben állta falut és lakóit jellemző szegénységgel.A kastélyokban, templomokban, oltá-rokban, egyházi témájúköztéri szobrokban, vallásoskönyvekben felhalmozottkulturális értéket az egyházközvetítette a falu lakói felé.Először a reformátusegyház,későbbpedig–GrassalkovichAntalrekatolizációstörekvéseikövetkezté-ben–inkábbarómaikatolikusegyházközségvoltkultúrateremtőéskultúraköz-vetítő intézményként jelena faluéletében.AGrassalkovichokművészetpártolótevékenységéttágabbművelődéstörténetiösszefüggésekismeghatározták.

A GRASSALKOvICH-MECENATúRA

Mintahogyagödöllőikastélytsemagazdagságfitogtatása,hanemazigények-hez és a személyiséghezméretezett szerény, ám nemes architektúra jellemzi,ugyanúgyaműpártolásterénisagrófcsakarraáldozott,amiazízléséhez,érzé-kéhezközelállott.KisséegyoldalúvoltaGrassalkovich-mecenatúra,elsősorbanaz építészet-centrikusság jellemezte. Gödöllőn stílusteremtő, nagy alapterületűbarokkkastélyt, fogadót,présházat, számosuradalmiépületet,Babaton istálló-kastélythagyottazutókorra.Végrendeleténekösszegzéseszerint33templomotépítettéletében.1Gödöllőnkettőt,akastélykápolnát,amiaközelmúltigGödöllőplébániatemplomaisvoltegybenésamáriabesnyőikegytemplomot,dearefor-mátustemplomépítésétistámogatta.Fia,unokájanemnagyongyarapítottasemavagyont,semazépületekszámát.Pártolótevékenységüknemterjedtkiaképzőművészetekre.Agödöllőikastély-

bannemvoltakfestményekafalon,egyanekdotaszerintMáriaTeréziahiányolta

A GRASSALKOvICH-URADALOMMűvELőDÉSTöRTÉNETI SZEREPE

A 18—19. SZáZADBAN GöDöLLő MEZőváROSBAN

G.MERVAMáRIA

1 Codicillus Comitis Antonii Grassalkovich, 1771. MOL Családi levéltárak P429., Grassalko-vich-család levéltára, 2. doboz.

52


isaképeket1751-es látogatásaalkalmával.2Haa táblaképekhiányoztak is,né-hány korabeli freskó előkerült a kastély 1996-os felújítása során. Sőt a kastélyszomszédságábanlévőfogadó(maaGödöllőiVárosiMúzeumépülete),melyetugyancsakGrassalkovichAntalépítettaz1760-asévekben, szintén rendelkezikegybarokkkorifalfestésű,díszesszobával.ábrázolássemtúlságosansokmaradtaGrassalkovichokról.Kétféleváltozataismertagrófiportréknak,azegyikmagyarzsinórosöltözetbenábrázolja,amásikpedigaSzentIstván-renddelékesítettpa-lástban. „Ugyanakkor Grassalkovich, amikor kegyúrként és mecénásként portré-jával a legszemélyesebb módon kívánt megjelenni a gödöllői kastélykápolnában, tehát szemben a főoltárral, (…) akkor portréját színes velencei üvegmozaikból ra-katta ki, kétségkívül többre becsülvén a drága anyag és a ritka technika különle-gességét a festői kifejezés erejénél”–írjaGalavicsGéza.3

GrassalkovichAntalnemcsaképületekkel,deszobrokkalisgazdagítottaatele-pülést.Abarokkkorjellegzetesköztérialkotásai,afogadalmiszobrokagazdagfőúrbirtokközpontjábólsemhiányozhattak.Akastélykápolnaelkészültévelegyidőben,1750-benállíttattaaNepomukiSzent János-szobrot,melykezdetbenaRákos-patakhídjánállt,mapedigakastélykápolnamellettlátható,alkotójátnemismerjük.1771nyaránszenteltékfölaMária-oszlopotafőtéren,amitakkorPiac-térnekhívtak.MartinVogerl osztrák szobrászhainburgi szobrának (1749)má-solataapestisellenivédekezéstszolgálta.Afaluközepénjelentősszimbolikusés térképző funkciót látott el, fontos szerepet játszott abarokkvárosképkiala-kításában.4VályiAndrás1799-benmegjelentkönyvébőltudjuk,hogyeredetileg„ugrókút”,azazszökőkútisálltelőtte.5 a kastély bejáratával szemben álló szobor

2 reiner, 1891. 16—28.; tótH, 1898—1903. 376—370.3 Galavics, 1991. 219.4 Gödöllő városképi és műemléki vizsgálata. Kézirat gyanánt. Bp. 1951. Gödöllői Városi Múze-

um (GVM) H 24. 3–7.; A legtöbb szakirodalom 1749-re datálja a gödöllői Mária-oszlopot: GentHon, 1951. 339-340., Dercsényi, 1958. 389., aGGHázy, 1959. 293. A művészettörténészek és a műemlékes szakemberek a stílusjegyek alapján csak feltételezik, hogy a gödöllői szobrot 1749-ben készítette Martin Vogerl, mivel teljesen olyan, mint a hitelesen tőle származó és 1749-ben felállított hainburgi Mária-oszlop. Az osztrák szobrász Pozsony környékén dolgozott, feltételezhető tehát, hogy a Pozsony környékén is birtokkal rendelkező Grassalkovich Antal megbízta ezzel a munkával. 1749-ben fejeződött be a kastélykápolna építése, ezért valószínűsítik a művészettörténészek, hogy a Mária-oszlop állítása is ekkor történt. Az 1838-as canonica visi-tatio (GVM TD 2006. 66. 1. 20.) az isaszegi protokollum alapján azt írja, hogy 1771. aug. 14-én szentelte fel Salbek Károly, Migazzi bíboros általános helyettese, s ezt kell hiteles forrásnak tekintenünk. A Kálváriát is ebben az évben kezdte építtetni a gróf. Az 1771-es dátumnak az sem mond ellent, hogy Martin Vogerl 1770-ben meghalt, hiszen szobrászati műhelyének tagjai vagy tanítványai is elkészíthették a hainburgi Mária-oszlop másolatát Gödöllőn.

5 vályi, 1799. 51.

53


homlokfrontjánoltármenzais található,kijelölveezzela templomikörmenetekútvonalát.AKálváriát is1771-benkezdteelépíteniGrassalkovichAntal,halálamiatt fia

fejezte be 1775-ben feltehetőenMayerhoffer János kivitelezésében.Mivel nemdombonállabarokkegyházművészete jellegzetesalkotása,ezértbelülüregeskőépülettetejénhelyeztékel,éskétkarúlépcsővezetaKálváriánállószoborcso-porthoz,melyhatszoborbóláll:akeresztekenJézusésakét lator,akeresztekmellettSzűzMária,MáriaMagdolnaésSzentJános.Magdolnaésaháromkeresztszobrai1827-bőlvalók.A neves bécsi szobrász, Johann Georg Dorfmeister (1736—1786) készítette

GrassalkovichAntalsíremlékétamáriabesnyőikriptába1772-ben,agrófhalálautánegyévvel.Avörösésfeketemárványbólfaragott,családicímerekkelésszob-rokkalgazdagondíszítettsíremléketaszobrászművészegyikfőművekénttartjaszámonaművészettörténet.Aklasszicistastílusú,rómaikatonaalakjábanmegje-lenőFlórián-szobrotGrassalkovichIII.Antalállíttatta1823-ban.KevésismerettelrendelkezünkaGrassalkovichoknakazirodalomhozsegyál-

talánakönyvekhezfűződőviszonyáról.Részletesleírásokismertetikagödöllőikastélyt,apestiéspozsonyipalotát,deseholsemminyomátnemtaláljukannak,hogyezekbenazépületekbenlettvolnaemlítésreérdemeskönyvtárterem,bibli-otékais.Holotta18.századbanapompásépületeken,aképzőművészetikollek-ciókon kívül a könyvgyűjtemények is státusszimbólumnak számítottak a főúriésfőpapikörökben.6 a barokk szellemiség jegyében ezen a téren is sokat adtak akülsőségekre.Ahogyana festészetésszobrászatalárendeltművészetiágvoltebbenakorban,azépítészetkiegészítője,díszítőeszközecsupán,ehhezhason-lóanapalotadekorációjáhoztartozottakülsőségekreissokatadóbibliotéka.Anagyúriéletforma,abarokkpompaszervesrészekéntjelentmegakönyvtáris.Grassalkovichnemvoltkönyvgyűjtő.Azimádkozóhelyen,azazazoratóriumbanvoltberendezveagrófi,illetvehercegikönyvtár,aholnemférteltúlsokkönyv.7 Haugyanagödöllőikastélykönyvállományárólkevesetistudunk,fennmaradtvi-szontaGrassalkovichokpozsonyipalotájakönyvtáránakkétkatalógusa.8 az egyi-ket1787-ben,amásikatvalószínűleg1834utánállítottákössze.Ebbőlvilágosankiderül,hogyapozsonyipalotábanelégjelentőskönyvtáravoltaGrassalkovich

6 szarvasi, 1939. 40.; kosáry, 1983. 136. 7 oDrobenyák, 1875. 47—48.8 A Gödöllői Királyi Kastélymúzeum archívumában található a Wellmann Imre hagyatékából

származó két katalógus: Catalogue des Livres et des Auteurs qui se trouvent Dans la Bibliote-que De Son Altesse Le Prince Antoine de Grassalkovics a Presburg. L’an MDCCLXXXVII. (Azon könyvek és szerzők katalógusa, amelyek Őfensége herceg Grassalkovich Antal könyv-tárában találhatók Pozsonyban. 1787.), Bücher = Verzeichnisz der Hochfürstlich. Grassalkov-ich’ sehen BIBLIOTHEK. É. n. lelt. sz. GKK.7.

54


családnak,mely12részbőlállókönyvszekrénybennyertelhelyezést.AGrassalkovichok könyvállománya tipikus példája a 18. század végi rokokó

főúrikönyvtáraknak.Ezazidőszak,amikorafrancianyelvéskultúra,afranciamódiuralkodottazeurópaiszellemiségen,melyabécsiHofburgközvetítésévelkerültMagyarországra.Abirodalmiarisztokráciakozmopolitaműveltségét,ízlé-sét,szellemiségétvetteátamagyararisztokrácia,papságésanemességisMáriaterézia uralkodása idején. francia volt a társalgási nyelv, francia volt a módi, az előkelőkfranciaverseketírtak.XIV.Lajoskirályiudvara,versailles-ikastélyavoltazetalonépítészetben,viselkedésben, ízlésben, szellemiségben.Nemvéletlen,hogyaversailles-ikastélyhozszoktákhasonlítaniafertődiEsterházy-kastélyt,degyakranagödöllőiGrassalkovich-kastélytis.GrófGrassalkovichAntalrólközis-mert,hogytudottlatinul,magyarul,németülésszlovákul.Francianyelvűleveleinemmaradtakugyanfenn,devalószínű,hogybírtaeztanyelvet is.Abbanazanekdotában,amelybenMáriaTeréziaaz1751-esgödöllőilátogatásakorfurcsáll-ja,hogynincsenekképek,festményekGrassalkovichkastélyában,franciáulfolyikatársalgásakirálynőésagrófközött.TovábbáfranciáulolvastaBaltasarGraciánműveit,ésezhathatottsajátaforizmáinakamegírására.9

Nemességünkebbenakorszakbansokatáldozottanemzetiépítészet,képző-művészet, zene európai színvonalú fejlesztése érdekében, de szinte semmit anemzetiirodalomért.Egyébkéntisezegyapályoskorszakaamagyarirodalom-nak,nemszülettekkiemelkedőművek,nemvoltakkiugróalkotók.Amagyaror-szágibarokkreprezentatívműfajaazönéletírás,memoárésanapló(BethlenMik-lós,II.RákócziFerenc,árvaBethlenKataönéletírásai).Amagyarrokokókétnagyalakja,FaludiFerencésMikesKelemenkülföldönkaptaazimpulzust,ottkezdettelalkotni,sőtMikes leveleitakortársaknemis ismerhették,mertcsakkésőbbjelentekmegitthon,tehátnemhathatottasajátkorában.Aszázadlegkeresettebbkiadványa a kalendárium volt. Amagyar irodalomnak, könyvkiadásnak grófGrassalkovichAntal is – a töb-

bimagyarnemeshezhasonlóan–csakcsekélymértékbenvolttámogatója.Egy-két ilyeneset ismeretes.Amáriabesnyőikapucinuskolostor évkönyveinek fel-jegyzései szerint Grassalkovich sokat áldozott imádságos- és énekeskönyveknyomtatására.NemsokkalhalálaelőttőnyomtattakiésköttettebőrbeSzencziJaroslausbesnyőikapucinusatyaKeresztény Esztendő azaz Minden Epistolák és Evangeliumokcíműkönyvét.10Agrófhalálautánfeleségét,KlobusitzkyTeréziát„emelkedettvallásosérzelemvezérelte”,amidőnJaroslausatyanémetrőlmagyar-rafordított„erkölcsösirányú”könyvétosztogattaarómaikatolikus,reformátusésevangélikusfelekezethíveiközött.11

9 G. merva, 2007. 368. 10 bartal, 1929. 27. 11 oDrobenyák, 1875. 101.

55


Anemzetiirodalomtámogatásaként,amagyarnyelvügyéhezvalóhozzájáru-láskéntkellértékelniagrófirodalmikalandját,a400aforizmát-maximáttartalma-zóművet,melyaGrassalkovich Antal Beteges és unalmas gondolataicímetviseli.GrassalkovichAntalművekéziratbanmaradtfenn,méghozzákétváltozatban:azegyikazOrszágosSzéchényiKönyvtárKézirattárában,amásikpedigabudapestiEgyetemiKönyvtárKézirattárábantalálható.121744és1748közöttszülethetettamű.Egyikkéziratsemautográf.Lehet,hogyGrassalkovichlediktáltavalakinek,de az is lehet, hogy egy autográf eredetinek amásolatai. Az aforizmaműfajá-nakLaRochefoucault (1613—1680) és Pascal (1623—1662) ótamár évszázadoshagyományavolta18.században.AzangoljezsuitaWilliamDarrel(1651—1721)Nemes ember és Nemes asszonycímű,valamintaspanyoljezsuitaBaltasarGraci-án(1601–1658)Udvari embercíműkönyveFaludiFerencfordításábanakorszakközkézenforgóműveivoltak.Ezekaszabálygyűjteményekahelyesviselkedésre,azelőkelőúrimagatartásra,azudvarierkölcsreoktattak, segybenaképmuta-tópolitikaiérvényesüléskézikönyveikéntlehetettőkethasználni.GrassalkovichAntal is valóságos gyakorlati erkölcstanát adta aforizmáiban az előrejutásnak,az érvényesülésnek: „Fellyebb valóinknál, kikre szükségünk vagyon, tudni ma-gúnkat szükségeseknek tenni, leg-főbb mesterség.” „Nagy embereknek tulajdona, hogy minden történeteket magok ditsőségére és magasztalására magyarázzanak, valamint a szerelmesek.” „Ritkán eszünk szerint, hanem mások példája szerint élünk.”

AZ URADALOM MűvELőDÉSTöRTÉNETI SZEREPE

Az uradalom jelentősen elősegítette a művelődés ügyét azzal, hogy iskoláttartottfenn.Katolikusoktatástaz1746-oscanonicavisitatioemlítelőször,majdGrassalkovichAntalegyosztályoselemiiskolátépítettakastélyfelsőparkjában,anarancsházkeletioldaláhozaz1760-asévekben.Mindvégigazuradalomáltalfönntartottparókiálisiskolakéntműködött.Ugyanakkorapárhuzamosanlétezőreformátus iskolát a hívek tartották fönn.A 18. században elsősorbankatekiz-must,bibliaitörténeteket,egyháziénekekettanítottakésolvasást,azírásmegta-nításamárnemvoltennyireszokásban.Azegyházlátogatásokalkalmávalellen-őrizték a rendelkezések megtartását.13

a falu lakóinak gondolkodását erősen befolyásolták a barokk udvari élet szer-tartásai, a vadászatok, esküvők, temetések, amelyeknek az alattvalók is részesei voltak vagy aktív résztvevőként vagy szemlélődőként. Gróf Grassalkovich An-tal temetésepéldáulazegyházipropagandaés reprezentációmegnyilvánulásá-

12 OSzK Kézirattár, Duod. Hung. 3.; Egyetemi Könyvtár, H 22.13 G. merva, 1996.

56


nakkitűnőalkalmavolt.Abarokkkorrajellemzőszínpadiaspompávalzajlottagyászszertartás,amelyvalóságosképzőművészeti,irodalmiésszónoklatiremek-művekbőlmegkomponáltelőadásformájátöltötte.Atemetésiszertartásrészle-tesleírásátakastélykápolnaésamáriabesnyőikapucinusokHistoriaDomusábólismerhetjük.Grassalkovich(I.)Antal1771.december1-jénhaltmeg.Előszöragödöllőikas-

télybankészítetteknekiravatalt,majdamikorPozsonybólmegérkezettfiaésme-nye,akkorMáriabesnyőrevitték,ésazaltemplombanravataloztákfel.December12-éntemettékel.Agrófhozméltómódonzajlottleatemetés,aszertartásmégisszerénynekmondhatóakésőbbigyászünnepséghez–exequiákhoz–képest.Kéthónappal a temetésutánabesnyői felső templombanegyóriási ravatalt emel-tek.AbesnyőiHistoriaDomusleírásaszerintkéthétigtartottamonumentálisésagyondíszítettravatalelkészítése,amiazérzelmekrehatóbarokkmisztikaszol-gálatábanállt.700gyertya,festőművészkészítetteszimbolikusképekésversesfeliratokvettékkörül.14

Arajzokésfeliratok,afényűzőkülsőségekGrassalkovichAntaléleténekmél-tatásátszolgálták.ámnemcsupánazt,hanemazittmaradottakhoz,agyászolóközönséghezisszóltak.Céltudatosüzeneteketfogalmaztakmeg,aföldiéletát-menetiségét, ideiglenességét, azörökkévalóságvonzóerejéthangsúlyozvaarrabuzdítottak,hogyazélőemberekis,akikcsakzarándokokezenaföldön,készül-jenek azörök életre.Az egész gyászünnepély egymonumentális színházi elő-adásraemlékeztetett,atemplomfalaitbeborítófeketeposztó,aravataltkörülvevőoszlopok,szobrok,agrófkitüntetéseiésfegyverei,azőtábrázolóképekadtákadíszletet,aravatalvoltaszínpadésMigazziKristóférsekafőszereplő.Aravata-lon,oltárokonéspadokbanelhelyezettfeliratokatésszimbolikusrajzokatanépelvitteemlékbe,ígynemőrződöttmegazutókorszámára.BarthaIstvángyász-beszédéneknyomtatottváltozatábólazonbanmégaGödöllőiVárosiMúzeumisrendelkezikegypéldánnyal.15

14 bartal, 1929. 30—31. Hogy el tudjunk képzelni egy ilyen díszes barokk ravatalt, ahhoz segít Gode Lajos: Esterházy József egykori castrum dolorisa. Kismarton (Eisenstadt). 1748. In: aGGHázy, 1959. III. CXXVIII. kép.

15 Halottas dicséret, mellyet néhai méltóságos, és nagyságos Gyaraki Gróff Grassalkovics An-tal, Szent Istvány apostoli király rendének nagy keresztes vitéze, felséges koronás királyné asszonyúnk valóságos, belső titkos tanácsossa, tekéntetes nemes Nógrád Vár-megyének főispánnya, a’ felséges magyar királyi tár-háznak elő-járója, felséges országló fejedelmünknek fő-lovász mestere utólsó el-takaritása alkalmatosságával, Besnyőn, Szerafikus Sz. Ferencz Ka-pucinus Szerzetes-fiai Templomában mondott Barta Itvány Sz. Imre Apátura Egri Kanonok, és a’ Tekéntetes Királyi Törvényes Táblának egyik Tagja, 1772. Esztendőben, Bőjt Elő Havának utólsó napján. Budán, Nyomtattatott Istenben boldogúlt Landerer Ferentz Maradéki betűivel. (GVM H. 127.)

57


a budai landerer nyomdában készült kiadvány 40 oldalas. a szónoklat tele van latin idézetekkel, a szónok gyakran esik barokkos túlzásokba. ennek a kényel-mes,terjengős,barokk,retorikusprózánaknemazacélja,hogymegismertesseasikeresésgazdagéletű,tehetségesGrassalkovichAntalt,hanemabarokkvilágné-zetalapjánahalálra,mindannyiunkmulandóságáraakarjairányítaniafigyelmet.Ahalottbúcsúztató,melyaliturgiaihagyományrészétképezte,nyomtatásbanismegjelent,hogyakriptáhozhasonlóhalottiemlékműkéntmegmaradjonazutó-kornak. Hasonlószellembenkészültek,nagytekintélytisztelettel,sűrűtérdhajlássalés

barokkos körülményeskedéssel, rangok, megszólítások, alázatosságok kígyózóelősorolásávalíródtakazokakorabelilevelekis,amelyeketazalattvalókintéztekagrófhozvagyherceghez.Jólmutatjákezekalevelekabarokkprózainyelvsa-játosságait.16

Az1781utánGrassalkovich II.Antaláltalépítettszínházújkulturális létesít-ményt jelentettakastélyésGödöllőéletében.Természeteseneztcsakaherce-gicsaládésszűkebbkörnyezeteélveztealkalmanként,általábanamikoranyárihónapokatGödöllőntöltötték.Pesti,budai,győritársulatokvendégszerepeltekagödöllőiteátrumban.JohannPeterMayer,FranzJakobScherzerésPhilippBerndtvezetteaherceggödöllőiszínházát.Ahercegsajátzenekarttartottfenn.17

Soknevesszemélyiségnekvoltközeazuradalomhoz,vagyúgy,hogyaszülőkottdolgoztakuradalmitisztviselőként,vagyúgy,hogyőkmagukvoltakegyideigazuradalomalkalmazottai.GödöllőnszületettTörökIgnác(1795–1849)honvédtábornok, aradi vértanú, akinek az édesapja aGrassalkovich-uradalombanvoltkasznár, számvevő, adószedő.18UgyancsakgödöllőiszületésűKovacsóczyMihály(1801—1846)író,publicista,azelsőmagyarnapilapmegteremtője,akinekanagy-apja,Foltin(Foltényi)János(1722—1799)különbözőbeosztásokbandolgozottazuradalomban.KelemenLászló(1760—1814),akésőbbiszínész,színigazgató,vég-zettjogászként1788-banagödöllőiGrassalkovich-uradalomügyészekéntkezdtepályafutását,ésittdolgozottmindaddig,amíg1790-benszínészneknemállt.19 ak-kormárműködöttaGrassalkovichhercegszínházaGödöllőn,lehet,hogyéppenezkeltettefölKelemenLászlóérdeklődésétaszínháziszakmairánt.MivelaII.ésIII.Grassalkovichinkábbkülföldöntartózkodott,kevesetvoltGö-

döllőn,ezértazuradalmitisztviselőkrehárultnemcsakabirtokirányítása,deakastélytulajdonosképviseleteis.Ahivatalnokokrendszeresenmegjelentekaje-lesebbegyháziésvilági eseményeken:évnyitóésévzáróünnepélya felekezetiiskolákban,műkedvelő színielőadások,bálok,hangversenyek.Fennmaradt egy

16 Wellmann, 1933. 89. 17 lám, 1938. 28.18 Györe, 1996. 768. 19 Habermann, 1992. 143.

58


műkedvelő előadás színlapja, mely szerint Kisfaludy Károly Három egyszerre címűegyfelvonásosátmutattákbe.KisfaludyKároly1829-benSzéchenyiszelle-mébenírtaeztadarabot,melybentámadtaarendifensőbbségtudatot,aszárma-zásonalapulógőgöt.AdarabegyikszerepétaPetőfiSándorszívétismeghódítóMednyánszkyBertakisasszonyalakította,srajtakívülmégháromMednyánsz-kyvállaltszerepetazelőadásban.20Azédesapa,MednyánszkyJánosjószágkor-mányzójavoltazuradalomnak.Az inspektor(intéző)azuradalomelsőszámútisztviselőjénekszámított.Őirányítottaazuradalomegészüzemétáltalábanazuraság utasításai szerint, az abszentizmus idején azonban a saját elgondolásaalapján.Munkaköreszerteágazóvolt:üzemtervetkészített,aztvégrehajttattaazispánokkal,őértékesítetteaterménytésazállatokat,nekikellettbehajtaniaajö-vedelmeket.Őláttaelborralazuraságkocsmáit,felülvizsgáltaazuradalomépü-leteit,leltártkészítettróluk,elvégeztetteaszükségesjavításokat.Természetesenajavadalmazásaisnekivoltalegmagasabb.MednyánszkyBertahazafiságbólispéldátmutatott az 1848—1849-es szabadságharc idején, az egyik szemtanú di-csérteakastélybanberendezettkórodábantevékenykedő„lelkeshonleány”-t,akiforró részvéttel viseltetett a szenvedők iránt.21

Azuradalmitisztviselőkiskolázott,jólképzett,műveltemberekvoltak,sanyagimegbecsültségük is lehetővé tette,hogy igényeiknekmegfelelőmódonéljenek.Viszonylag gazdag tárgyi ésdokumentumanyagmaradtBartal Jánosután, aki1843-tól1870-igagödöllőiéshatvaniuradalomügyészevolt,ésaváltozótulajdo-nosokellenérehosszúidőnátmegtartottatisztségét.22Amezővárosközpontjábankétszintes,klasszicistastílusú,uradalmiházbanlaktak,melyetkésőbbmegisvá-sároltak.Agazdagonberendezett,festményekkel,metszetekkeldíszített,boltíves,tágasszobák,aházhoztartozókertéslugasadtaacsaládéleténekszűkebbhely-színét.Ahagyatékbanfennmaradtszámláksokaságaahelyikereskedőkésiparo-sokműködésérőladinformációt.BartalJánosfeleségejárattaaHonderü(1843—1848)címűhetilapot.23AzEmichGusztávkiadásábandivatmelléklettelmegjelenőszépirodalmi ésművészeti lap fő erőssége a színvonalas szépirodalom volt. AmunkatársaiközétartozottVörösmartyMihály,ésPetőfiisírtbele1844-ben.UradalmitisztviselővoltFuzovitsJánosalszámvevőis,akiörökösnélkülhalálo-

zottel1858.szeptember1-jén,ezérthagyatékátelárverezték.BartalJánosügyészirataiközöttfennmaradtazárverésilista,aminemcsakazelárverezetttételekettünteti föl,hanemazokataszemélyeket is,akikmegvásároltákatárgyakat.24 a

20 A műkedvelő előadás színlapja: Gödöllői Városi Múzeum TD 2002.20.1. 21 kisbéri, 1849. 138. 22 Farkas, 2002. 18—26.; czeGléDi, 2003. 30—31. 23 Az előfizetési nyugta: Gödöllői Városi Múzeum TD 2002.21.1.24 A volt Grassalkovich-uradalom (Gödöllő-Hatvan) ügyészének (Bartal János) vegyes iratai

1848—1869. Gödöllői Városi Múzeum 11. doboz.

59


listaalapjántájékozódhatunkazuradalmitisztviselőkéletmódjáról,kulturálisér-deklődéséről,műveltségiszínvonaláról.Íróasztala,könyvalmáriomaéstöbbmint300köteteskönyvtáraértelmiségiéletmódraengedkövetkeztetni.Haegygazda-tisztnekennyikönyvevolt,akkorajószágkormányzóMednyánszkynaknyilvánmégtöbb.25Acanonicavisitatiókjóvoltábólháromkönyvlajstrommaradtfenn:kettőakatolikusparókiakönyveineklistájáttartalmazza1818-bólés1838-ból,egypedigagödöllőikatolikuspap(adminisztrátor)sajátkönyveitsoroljafölaz1838.évben.Apapiinventáriumbanegyháztörténetiésjogikiadványokszerepeltek.26

Nemcsakuradalmialkalmazottak játszottakszerepetGödöllőkulturáliséle-tében.SztregovaiJánosgödöllőireformátustanítópéldául-szándékaellenére-szereplőjelettegyJókai-regénynek.AtanítófeleségeDomonkosTeréziavolt,akitJókaiMórmégKomárombólismert.Azírójóbarátjavoltacsaládnak,aholnégylányt neveltek, és ő majdnem feleségül vette a legkisebb lányt, teréziát, aki az elsőszerelmevolt.Teréziáraszomorúsorsvárt,elsőházasságanemsikerült,avá-lásutánkicsapongóéletetélt,utolsóférjeagödöllőiprotestánstanító,SztregovaiJánosvolt,akitmeggyilkolt.Tettéérthalálraítélték,majdéletfogytiglanraváltoz-tatták a büntetést. a sztregovai család tagjai szerint vallási nézeteltérés, illetve szerelmiféltékenységvezetettaszomorútragédiához.Bárafeleségisreformátusvolt,Gödöllőnazonbanakatolikusvallásért,illetve–ahelyirossznyelvekszerint–egymáriabesnyőikapucinuspáterértkezdettelrajongani,kiváltvaezzelaférjállandógúnyolódását.1864.október9-énaztán–kilencéviházasságután–lelőtteSztregovaiJánostannakvadászpuskájával.Areformátusanyakönyvszemérme-senelhallgatja,hogyafeleséglőtteleSztregovaiJánost,csakannyitír,hogy„pus-kaáltalszerencsétlenségből”hunytel.27 Domonkos terézia márianosztrán fejezte beszomorúéletét.RólaszólJókainakaz1890-benmegjelentA tengerszemű hölgy címűregénye.

A KAPUCINUSOK SZEREPE GöDöLLő KULTURáLIS ÉLETÉBEN

AbarokkkoriMagyarországterületénakutatás142búcsújáróhelyettartszá-mon, ezeknek nagy része a Mária-kultusz jegyében létesült, így Máriabesnyőis.GrassalkovichAntal 1763-ban telepítette le a kapucinusokat amáriabesnyői

25 HeGeDüs, 1986.26 Elenchus Librorum Bibliotheca Parochialis Gedellő ad Districtum eiusdem Nominis Anno

1818 conscriptus. Michael Vaiszkopf adminisztrátorsága idején. Ezt a listát egy 1878-as máso-lat alapján ismerjük. Váci Püspöki Levéltár Acta Parochiarum Gödöllő 1878. – Elenchus Li-brorum Ecclesiae Parochialis Gedellő és Elenchus Librorum Curato Gedellőensis propriorum. Canonica visitatio 1838. Gödöllői Városi Múzeum TD 2006. 66. 1. 53., 58.

27 Györe, 1996. 1803.

60


templommelléépítettkolostorba.Sokáigakapucinusszerzetesekvégeztékalelkigondozástazegészuradalomban.Akolostorbanélőbarátokazaktív,szervezőmunkautánelmélyültolvasással,önképzéssel töltöttékidejüknagyrészét.Ok-tatássalisfoglalkoztak,egyatyafolyamatosantanítottaegycellábanabesnyőiéskörnyezőpusztákgyermekeitingyen.AHistoriaDomuslelkiismeretes,részletesvezetésével lényegében történelmet írtak, ez a dokumentum nélkülözhetetlenforrás a tudományos kutatás számára. Aszellemiközpontnakmondhatókolostorbangazdagkönyvtárállta szerze-

tesatyák rendelkezésére.Ehhezakönyvtárhozkötődikegy réginyelvemlék, aMáriabesnyői töredék.28A15.századvégérőlszármazómagyarnyelvűferenceskódextöredéket a nagyszombati jezsuita rendház könyvtárában találták 1909-ben.29 Egy könyv sérült hátlapját pótolta a nyelvtöredék. A feljegyzésekből azderült ki, hogy a könyv 1765-ben a besnyői kapucinusok tulajdonában volt, anyelvemlék ezért kapta aMáribesnyői töredék nevet. A jól felszerelt könyvtármegmaradtFessler IgnácAurél(1756—1839)regény-és történetíróemlékezeté-benis,akikezdőkapucinuskéntegyévettöltöttamáriabesnyőizárdában1774júliusától1775szeptemberéig.30

Azalapítógrófáltalában jól felszerelteazáltalaalapított,építettvagyhelyre-hozott plébániákat, gondoskodott a berendezésükről, papi felszerelésükről. AbesnyőikolostortnagyonjóadottságúnakírtaleFesslerönéletrajzában,atágascellákkályhávaliselvoltaklátva,aminemvoltjellemzőakapucinusrendegyébzárdáira.AzaszódibáróPodmaniczkyII.JánosClaudeFleuryésMuratorisza-badelvűműveitadtaafiatalkapucinuskezébe.Muratori,akiválópapitörténész,akiszembefordultabarokktúlzottMária-kultuszával,elítélteaszentekrajongótiszteletét,túlzónaktartottaazünnepnapokszámát,agyakorlatikereszténységetésafelebarátiszeretetethelyezteelőtérbe,nagyhatássalvoltafiatalkapucinus-ra.Fessleréletútjaaztánpéldaletta jezsuitabarokkvilágképfellazulásáraésajanzenista reformkatolikus áramlatok terjedésére.

28 MTA Kézirattár Ad. 308/1952. 29 Jablonkay, 1910. Fessler németül és két részletben írta meg önéletrajzát (Dr. Fessler’s Rückblicke auf seine

siebzigjahrige Pilgerschaft. Boroszló, 1824. Fessler’s Resultate seines Denkens und Erfahrens. Boroszló, 1826.) Magyarra Vizer János fordította le 1854-ben Böltskén Fessler tudor visszapil-lantásai az ő hetven éves zarándokságára. Barátjai s ellenségeinek hagyományul címmel, a kézi-rat az OSzK Kézirattárában található, lelt. sz. Quart. Hung. 1014. – Holéczy Mihály Fessler Ignácz Aurél élete c. 12 oldalas kéziratában (OSzK Quart. Hung. 657.) összefoglalja Fessler életrajzát. – Abafi Lajos Feszler Ignácz Aurél c. tanulmányában (Századok, 1878. VII. füzet. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye. Szerk. Szilágyi Sándor. 618—645.) Fessler kiadatlan levelei alapján foglalta össze a tudós életét.

61


Amáriabesnyői kapucinusok a csodatevő kegyhely fenntartásával több ezeremberre gyakoroltakhatást.Abúcsújárások szervezésével ésbonyolításával, aszentkönyvek,ereklyék,szentképekterjesztésévelkultúraközvetítőszerepetját-szottakatelepüléséletében.Jólszolgáltákaföldesúrrekatolizációstörekvéseit,amelyeka18.századiművelődéstörténetnekislegfőbbjellemzőivoltak.

IRODALOMJEGYZÉK

AggházyMária: AbarokkszobrászatMagyarországon.I—III.Bp.,1959

BartalInce: Máriabesnyőtörténete.Esztergom,1929

CzeglédiNoémi: LevéltárihagyatékaGödöllőiVárosiMúzeumban.In:Magyarmúzeumok 2003. 1. sz.

DercsényiDezső(szerk.): Pestmegyeműemlékei.I—II.Bp.1958

FarkasJózsef: AGödöllőiVárosiMúzeumbirtokábanlévőlevéltáriiratokésazok rendezése. in: levéltári szemle, 2002. 2. sz.

GalavicsGéza: A „képtelen Gödöllő” és más történetek. (Három legendaGrassalkovich Antalról.). In: AMagyar Nemzeti Galéria Év-könyve.Bp.,1991

GenthonIstván: Magyarországműemlékei.Bp.,1951.I.köt.

G.MervaMária: Agödöllőiiskoláktörténete.Kiállításikatalógus.Gödöllő,1996

G.MervaMária: Amezővárosművelődéstörténetiemlékei.InGödöllőtörténe-te.Gödöllő,2007.I.köt.

Gödöllő városképi ésműemléki vizsgálata. Kézirat gyanánt.Bp.1951.(GödöllőiVárosiMúzeumH24.)

GyöreZoltán: Gödöllő lakosságának leszármazási rendje az anyakönyvekalapjánakezdetektől1906.december31-ig.Kézirat.Gödöllő,1996. (GödöllőiVárosiMúzeumA2002. 94. 1—6.Róm.kat.768.)

62


Habermann gusztáv: Személyiadattáraszegedipolgár-családoktörténetéhez.Sze-

ged, 1992

HegedüsLászló: KönyvtárakGödöllőn.Kézirat. 1986. (GödöllőiVárosiMúze-umA99.62.1.)

JablonkayGábor: AMáriabesnyőitöredék.1910.Klny.AMagyarNyelv1.számá-ból

KisbériLászló: Gödöllői napjaim. (Majus 28. 1849.)Marczius tizenötödike.1849.május30.

KosáryDomokos: MűvelődésaXVIII.századiMagyarországon.Bp.,1983

LámFrigyes: Agyőrinémetszínészettörténete(1742—1885).Győr,1938

Odrobenyák NepomukJános:Gödöllőhajdanésmost.Bp.,1875

ReinerBertalan: Magyarkultur-képek.Bp.,1891

SzarvasiMargit: MagánkönyvtárainkaXVIII.században.(Főpapokésfőurak,nemesekéspolgárokgyűjteményei.)Bp.,1939

TóthBéla: Amagyaranekdota-kincs.I—II.Bp.1898-1903

VályiAndrás: Magyarországnakleírása.I—III.Buda,1799 WellmannImre: AgödöllőiGrassalkovich-uradalomgazdálkodása.Bp.1933

The Cultural History Role of the Grassalkovich Estateúin the Market Town of Gödöllő in the 18th and 19th Centuries

by Dr Mária Merva, Gaálné

GödöllőwasamarkettownthankstoCountAntalGrassalkovichfrom1763to1884.TheculturallifeofGödöllőwasdeterminedbasicallybythepalaceanditsbuilders,theCountandlaterPrinceGrassalkovichFamily.ThefancybuildingswithsumptuousfurnishingsandinterioroftheRoyalPalaceofGödöllő,andthePalaceofStallsinBabatcertainlywereinsharpcontrastwiththepovertycharacterizingthevillageand its inhabitants.Theculturalvaluesaccumulated in thepalaces,

63


churches,altars,publicsculpturesonreligiousthemesandreligiousbooksweretransmittedbythechurchtothepeopleofthevillage.First,theReformedChurch,laterasaresultofAntalGrassalkovich’sattemptsatrecatholization–theRomanCatholicparish acted as an institution creating and transmitting culture in thelifeofthevillage.TheactivitiesoftheGrassalkovichFamilyasartpatronswereinfluencedbywiderrelationshipsofculturalhistoryaswell.

65


Egy19.századiuradaloméletébenkétségtelenülaz1848-as jobbágyfelszabadí-tás(melyazúrbéresekjobbágyiszolgálattólvalófelmentését,ésazúrbéresföldekállamikárpótlássalvalómegváltásátjelentette),illetveanemúrbéresekmegválta-kozásaszámítottalegnagyobbváltozásnak.Ezaváltozásigensokrétű:jelentjogi,jogászi,gazdasági,munkaerő-gazdálkodási,eszközállománybeli,logisztikaiéster-mészetesentársadalmiváltozástegyaránt.Azt,hogyezenváltozásokközülmelyika legjelentősebb,melyika fenyegető,melyikmegoldásahalasztható,azdöntiel,hogymilyenmértékbenjellemzőazuradalomraabéresmunkaerőszegődtetése.EbbőlaszempontbólkívánokfoglalkoznihercegBatthyányFülöpenyingiura-

dalmával.

A BATTHYáNY-CSALáD ENYINGI URADALMA

Ahatalmas,köztörténeti,katonai,diplomáciaiésegyháztörténetiszempontbólegyarántjelentősemberiteljesítményeketfelmutatóBatthyány–család1hercegiágánakegy,ahitbizományivédelemalánemtartozóuradalmárólvanszó.Acsa-ládibirtokállománynagyrészekéthitbizománykeretébengazdálkodott,néhányuradalom,ígyazenyingisemtartozottazonbanahitbizományivédelemalá.AnegyedikBatthyány-Strattmannherceg1806. július15-től(apjahalálától)a

Batthyány,aStrattmannhitbizományokésahitbizományonkívülibirtokoktu-lajdonosa,BatthyányFülöp(1781.november19.—1870.július22.)volt.Agondosnevelésbennövekvőésmindenirántérdeklődőifjúcsaládtagjai–gyermekkorá-ban főkéntédesapjaBatthyány II.Lajos (1753—1806)ésnagybátyja,BatthyányJózsef,kalocsai,majdesztergomiérsek,hercegprímás–kíséretébentermészete-sen már kisgyermekként jelen volt a fontos társadalmi eseményeken. fennmaradt pl.11éveskorábanviseltdíszruhája,melyrőlKazinczyFerencemlékezettmeg,amikorleírtaI.Ferenccsászárkoronázásiünnepségét(1792).2

A MUNKAERő PROBLÉMáI ÉS A MEGOLDáSIKíSÉRLETEK HERCEG BATTHYáNY FüLöP ENYINGI

URADALMáBAN (1806—1870) 1848 UTáN

DEMETERZSÓFIA

1 A korszakban és a történeti irodalomban is előfordul a Batthyáni írásmód, megszokottabbá – főként történelmi tanulmányainkból azonban a Batthyány-név vált, ezért következetesen így használom.

2 konDicsné Dr. kovács, 2005. 3—4.

66


Aző89életéveésabirtokaiélénjógazdakénteltöltött64évealattnagyakti-vitástfejtettki jószágaikormányzásában.Magacsaládotnemalapított,közéletitevékenységemellett–életkoraelőrehaladtávalegyreinkább–birtokaigazdálko-dása felé fordult.AzenyingiuradalomhercegBatthyányFülöpkezénvoltelőszörésutoljáraegy-

ségesgazdaság.átvételekorFülöpherceg testvérével1806.augusztus7-énkeltosztályosegyezségeösszevonta,3majdazörökösöké1871-benfelosztottaazura-dalmat.ASármellékijószágaBatthyány-családősifészkénekszámított1397óta,családi

nevüketisinnenvették.Hidvég,aSióátkelőhelyefontostámaszpontkéntszere-pelt,innenterjesztettékkibirtokaikataMezőföldnyugatirészére.A17—18.szá-zadfordulójánkezdtékazálogosoktólvisszaváltani,majdacsaládgrófiéshercegiágaiközöttiegyezségekkelegységesterületbevonniazuradalmat.Azutolsónem-zetinádorkéntszámontartottBatthyányI.Lajoskezén1746-ban4sikerültegyesí-teniamezőföldijószágot.Anádormárbirtokaiegyrészétmajorságilagkezelte.Azuradalomhárommegyehatárán feküdt:Enying,Mezőkomárom,Lajosko-

máromVeszprémmegyéhez,Falu- ésVároshidvég,SzabadhegyésNémetegresSomogymegyéhez, Felsőnyék és SzálkaTolnamegyéhez tartozott. 1830—1856közöttadinnyésibérletmiattFejérmegyével isvoltazuradalomnakhivataloskapcsolata.AmádiszőlőbirtokszámadásaitésépítkezéseitEnyingenellenőriz-ték,azittkészítettborokatÉrdeladásautánEnyingigyekezettértékesíteni.A Mezőföldön hullámzó termékeny löszhát, a folyóvizek teregette síkság, a

dombságésaszekszárdiszőlőhegyrekapaszkodóerdőség tehátegyarántmeg-találhatóuradalmunkterületén.Atájmégegymásikszempontbólisváltozatos:megtalálhatórajtaasíkságirészősgyepeésadombságirészőserdeje,smindkettőalapvetőfontosságúuradalmunkgazdálkodásaszempontjából.AhitbizományikötöttségekenkívüligazdaságokaBatthyány-családkezénal-

kalmasakvoltakarra,hogynéhányóvatosgazdaságiésmunkaszervezésikísérle-tetezengazdaságokkeretébenvalósítsanakmeg.Azenyingiuradalom,ésamin-tájárakezeltérdi(1828és1848között)ajuhászatifajtaváltás,amerinótenyésztéskísérletiterepelettmárahercegikezeléskezdetén,a19.századelején.5

Azenyingigazdaságmutatta felmár1848előtt is amunkáskézbenszegény,törökmegszállásalólvisszafoglaltterületénamunkáskézszaporításánakhagyo-mányos, ésmodern formáit. 1848előtt amunkáskézszaporításánakhagyomá-nyos formáinak a jobbágytelepítések számítottak. A hagyományos formamel-lettazonbanmára18.századvégétőltalálunkbőségesadatokatarrais,hogyamunkaerőhiányosvidékenlévőuradalommodernbéres-erőtiskénytelenalkal-

3 FML. BUI. 9. 1854. május 25.4 zimányi, 1962. 12.5 Részletesen: Demeter, 1997. 63—102.

67


mazni.Abéresekalkalmazásapersze1848utánnagyságrendekkelnövekszik,ajobbágytelepítésekpedigértelemszerűenmegszűnneka19. századközepén.Aváltás azonban korántsem teljes: az uradalom nem ment át teljes felszerelésen, nemalakítottákkiteljespusztahálózatát,nemoldottákmegmunkaerőgondjait.Nagyjelentőségüklesztehátazátmeneti,azegykorijobbágyiledolgozássalter-heltmunkaformáknak.

JOBBáGYTELEPíTÉSEK

Ajobbágykézpótlásárasőtnövelésére1848-ignagyszükségvolt.Uradalmunkterületénszórványosadatokbeszélnekjobbágytelkekújratelepítéséről.Mezőko-máromba az 1640-es években,6Németegresre1713utántelepítettek,7Faluhidvéget1728-ban régi telepítésűnek írták.8 Szálkát és Szabadhegyet „18 naposokkal”,azaz zsellérekkel szállatták meg. németegresen, enyingen és szálkán németeket, szálkán mellettük még rácokat is találunk.9Szabadhegyzsellérei robotjukat17krajcárjával szerződésileg megváltották.10Szőlőművelésből, iparosságbólésara-tó-cséplőmunkábóléltek.11Ezekatelepítésekazúrbéreskötöttségűmunkáskézszaporításátcéloztákmeg.Azegyikutolsóolyan telepítés, ahol jobbágyokat egy tömbben letelepítveúj

faluthoztaklétre,ahercegBatthyányuradalomterületénLajoskomáromé.12Vasgereben egyenesen a legelső magyarországi „rendes falu”-nak nevezi, „hol... a leggazdagabb jobbágyok laktak...” „Lajoskomárom telepítvény és kétség nélkül mintapéldánya a faluknak, egyenes és tágas, szabályosan fölosztott utczákkal és minden keresztülutazónak feltűnő, hogy ilyent Magyarországon is láthat.”13

A18—19. század fordulójánakgazdálkodási irányaa szántóföldi gazdálkodáskiterjesztése.A szántóföldi gazdálkodás,14 ezen belül a gabonatermesztés kiszélesítésének

elsődlegesfeltételeamunkaerőnövelésevolt.Nőttteháta18.századvégénaföl-desurakrobotkövetelése.Arobotosjobbágyierőszaporításaésdolgoztatásavoltamunkaerőbiztosításánakpillanatnyilaglegolcsóbbmódja.

6 FML. BUI. 22. 1649.7 csánki, én. 123. T. mérey, 1977. 93—95. knézy, 1981—82. 288.8 simonFFy, 1972. 132.9 FML. BUI. 3. 1823. Uradalomleírás.10 T. mérey, 1865. 39.11 FML. BUI. 3. 1823. Uradalomleírás.12 Részletesebben: Demeter, 1998./1. 26–30.; Demeter, 2002.13 VAS, 1906. 76.14 Részletesen: Demeter, 1996. 186—250.

68


Igazipanaszracsak1847-benadtakokotajobbágyok.„Valamint már az egész honban úgy a mi, habár kitűnőleg még is tán még jobb jobbágyaink kevés hálá-datosságot tanúsítanak a földesúri nagy kegyelemért, mert miután Adonyba épü-letfáért, Fejérvárra a gyapjú alá vagy szántásra kirendeltetnek ezer intések mellett lehet őket csak a rendes úrbéri tartozásokra kirendelni, a dézsmálást csak felében kívánnák teljesíteni és ezen alkalommal szemtelen fondorkodásokat tapasztal a tisztség...”15

Még1863-banistalálkozunkajobbágyság1848.évirobotjánakmegítélésével,igaz,ekkor–talánaközbenelteltévtizedmiatt–márdicsérőleg.Aszőlődézsmamegváltásakörülbonyolódóperes-ésadminisztrációsfolyamatbanMezőkomá-romésEnyinghaladékotszeretettvolnakérniahercegtőldézsmamegváltás-tar-tozásukügyében.Ahalasztásmegadásáta tiszttartónemjavasolta,mertabbólatöbbiközséggelviszálytámadna,devalamilyensegítségetmégis jónaklátott,mert „ezek ő kegyes Hercegsége irányában mindig a legnagyobb kegyelettel visel-tettek és 1848.-ik év tavaszán, midőn már a jobbágyok minden szolgálat alól fel lettek mentve, ők saját jó szántokból az egész tavaszi munkát bevégezték”.16

úRBÉRI KáRPóTLáS

Avesztettúrbériségkárpótlásamiatt1848utánhamarosanelőkerültekazelőzőévtizedekbensűrűnhasználtúrbéritabellák.Azuradalomterületén4753/8úrbé-ritelekésaszolgálatokutánnyertatulajdonoskárpótlást.17Akárpótláslebonyolí-tásáigaföldesurakkárpótlásielőlegetkaptak:telkenkéntszázpft-ot„a mezei gaz-dálkodás folytathatására.”18Azuradalomtisztségeaztjavasolta,hogyazelőlegetaz adóba fizessék be,19ezzelazonbanafőkormánynemértettegyet.Közbenazelőlegösszegétismegváltoztatták:telkenként30pft-ot,zsellérházanként4pft-otfizettek.20Ugyanakkorafőkormányúgydöntött,hogyakárpótlásitőkéketésazelőlegeketnemagazdálkodásrafordítja,hanemafőpénztárbaviteti,miutánezek„az uradalmak tőkebeli értékéhez tartoznak.”21AzelőlegekelsőrészleteaVesz-prémmegyeirészen9527pft.,aTolnamegyeirészenpedig3152pft.volt.22

15 FML. BUI. 19. 1847. augusztus 4. Farkas I. a főkormánynak.16 FML. BUI. 16. 1863. január 10. ,31. Farkas I. a főkormánynak.17 FML. BUI. 3. 1850. március 28. 18 FML. BUI. 8. 1850. március 2. Sényi körirata.19 FML. BUI. 8. 1850. július 6. 20 FML. BUI. 8. 1850. május3.21 FML. BUI. 8. 1850. augusztus 12. Seyff körirata.22 FML: BUI. 3. 1851. január 12., 8. 1852. február 18.

69


Akárpótláshozésazelőlegekhezszükségesadatokösszeállításasoránazura-dalomvezetőilényegeskérdésekbenvártakválasztafőkormánytól:hováéskiretartozik a szabadosok és az extraserialisták (templomok, lelkészek, tanítók ésjegyzők részére juttatott) birtokainakmegváltása,mi történjék a faizással és aszőlődézsmával.23Rendeletiszintenazútmutatástaz1853.éviúrbéripátensadtameg.Anyíltparancsotatiszttartó1853ápriliselejénmindenalkalmazottalmeg-ismertetteésazuradalmonbelülfelmerülőproblémákatösszefoglalta.24Világossávált,hogyegyikemlítettterületsemtartozikazállamikármentesítéshatályaalá.Pedignemvoltittjelentéktelenterületekrőlszó:aszabadosokésextraserialistákegyüttesen109holdbelsőséget,1416holdajándékföldethasználtak.25 nem vélet-lentehát,hogyatiszttartóvalazélenazuradalomolyankitartóanharcoltezekkárpótlásáért,bárjogorvoslatotnemkapott.26

Akárpótlásielőlegcímenjuttatottpénzeketéventelehetett felvenni,ahárommegye azonban nem azonos ütemben fizetett, a tolna megyei ügyvédet, mada-rász Jánost (akit pedig kifejezetten a kárpótlás-ügyre vettek fel) rendszeresensürgetni,bíztatnikellett.27Ahelyzetetmégbonyolította,hogyadinnyésibérletmiattFejérmegyéveliskapcsolatbakellettkerülni.Tisztáznikellett,hogyazúr-bériviszonyokmegszűntemiattmennyivelcsökkentadinnyésipusztaértékeazuradalomszámára,sígymilyenbérletidíjfizethetőezután.Évi128pft.-talcsök-kentettékugyan a bérlet összegét, de a harcok során elszenvedett károkmiattvégülisNikleszprépostateljesösszegetmegkapta.Aprépost1848júniusvégénfelszabadítottajobbágyait,del850-rekiderült,hogykuriálisjogállásúaklévén,adinnyésieketvisszakellhelyezniszolgálatukba.28

1854-benazönkéntesállamkölcsön-felhívásraazuradalomtisztjei„fizetéseik-ből a drágaság miatt semmit sem jegyeztek”.Ahercegösszesbirtokaikárpótlásaterhére 800 000 pft-ot jegyzett, ezt birtokai arányában osztották fel. Veszprémmegyei birtokára 100 ezer, fejér megyére a dinnyési bérlet miatt 1000, a tolna megyeibirtokra70ezer,aSomogymegyeiekrepedig150ezerpft-ot,azenyingiuradalomraadinnyésibérlettelegyütttehát330ezerpft-otvetettekkiakölcsön-kötvényekből.Akölcsönt4 év alattkellett törleszteni, akötvényeket azúrbérielőlegezésötödikrészletébőlváltották.29

23 FML. BUI. 8. 1850. március 22., 17. 1850. április 2.,3. 1850. május 3. 24 FML. BUI. 8. 1853. április 5.25 FML. BUI. 19. 1852. Kimutatás.26 Különös eset a városhidvégi kuriálisoké: Demeter, 1997. 45—52.27 FML. BUI. 8. 1853. február 16.28 FML. BUI. 8. 1849. március 9. , 1850. február 1., március 18.,3. 1950. február 15.29 FML. BUI. 19. 1854. július 23. 1855. november 15. ,9. 1854. augusztus 10., 9. 1855. március

24., 27. 1855. január 20.

70


Azúrbérikármentesítésügyétazuradalmiiratok1857-bennyilvánítottákbefe-jezettnek, az ügyben dolgozókat ekkor jutalmazták. a legnagyobb jutalmat, 1000 pft-otFarkastiszttartókapta,azügyvédekésazírnokok200—200pft-otkaptak.30

A kármentesítési összeg ekkor tehát földtehermentesítési kötvényekben állt,ezekbőlcsakakihúzottakatadtákkipénzben,deafőkormányapénzenújabb5%-osállamkötvénytvett.Azeredetiúrbérikárpótlásitőke283250pft.,akihúzot-takhelyettvásároltállamkötvényben8400pft.,az1860.éviúrbérikárpótlásitőketehát291650pft.volt.1869-benazállamkötvényeketosztrákértékűforintraváltottákát,ígyazegész

tőke értéke 306130 oéft.31lett.Azutolsóévekbenakihúzottéskifizetettértékpa-pírokhelyettmárnemvettekújabbkötvényt.32

Azelőzőekbőllátható,hogyazúrbérikárpótlásitőkeésakárpótlásielőlegsemkerültazuradalomba,nemsegítetteezapénzatermelést.Az5%-oséveskamat-jö-vedelemiscsakesetlegesentértvisszaatermelésbe:afőkormánykövetkezetesenbeszállíttattaaztabécsifőpénztárba,ámazennekerejéighajlandóvoltegy-egynagyobbvásárlás,vagyrosszterméseseténelőálltpénzszűkemiattkülönkérésrefőpénztárielőleggel,kölcsönnelsegíteniazuradalmat.Tehátafőkormányelvárta,hogyazuradalom1848,ajobbágyirobotésigaerőelvesztéseután,anagyberu-házásokkorszakábanismegálljonasajátlábán,sőttisztahasznottermeljen.Havéletlenülafőpénztáribefizetéseketnemtudtákteljesíteni,mégrövidlejáratúköl-csönértisatiszttartónakkellettszaladgálni.Pedigazállamkölcsöntésazadótiselőrekellettbefizetni,semiattpl.1855-bennagyonnagypénzszűkeuralkodott.33

Azuradalomtehátmégafőkormánnyalszembeniskárosodott:aköztehervise-lésalapelvénaz1848utánbevezetettadókat(földadó,jövedelemadó,bélyegille-tékek,részbenaközvetettadók:fogyasztásiilletékekstb.)fizette,akárpótláshozviszontnemjutotthozzá.Azellentmondásfeloldhatatlan,hiszenakárpótlásfor-rásaéppenaföldadóésazadóforintokrakivetettföldtehermentesítésijárulékvolt,amitmindenfölddelrendelkező,úrésparasztegyarántfizetett.(Ilyenértelembentehátavoltúrbéresekésazuradalmakadójaegyarántforrásavoltavesztettúrbé-riségértfolyósítottkártalanításnak.)34Azadóbefizetéseilyenkörülményekközöttigen terhesvoltazuradalomszámára:állandóhalasztásokkal,elmaradásokkal,jég-ésaszálykárravalóhivatkozással,adóelengedésekkeltalálkozunkaziratok-ban.1856-banpl.adinnyésiadóegyrészénekelmaradásamiattagárdonyijegyző40 birkát zár alá vett.35

30 FML. BUI. 3. 1857. január 27.31 FML. BUI. 16. 1860. december 12. Farkas I. a főkormánynak. 36. 1869. április 16. Farkas I. a tisztségnek.32 FML. BUI. 9. 1870. november 1.33 FML. BUI. 19. 1855. november 28. Farkas I. a főkormánynak.34 S. sánDor, 1951. 28., 85. éber, 1961. 194—195. kovács, 1971. 77–78. szabaD, 1979. 537—539.35 FML. BUI. 15. 1856. október 17.

71


Azelmondottakbóllátható,hogyakárpótlásipénzekkelösszefüggődöntésekmiattezenösszegekazerősenközpontosítottbirtokigazgatásútvesztőibenhalad-va,lényegébenatulajdonoshercegakaratábólagazdaságonkívülhasznosultak.Ahercegjellemébőlfakadóijedttakarékosságésugyanakkorarászorulókkal

szembeniadakozókészséghosszútávonamúgyisjelentősgazdálkodásiproblé-mákatokozott.BatthyányFülöpéletevégéigkegyesfőúrmaradtéssohasemválttöbbnagyüzemetirányítójókapitalistává.Alapvetőennemértettemegazallodiális,majdaz „okszerű”gazdálkodás lé-

nyegét,tudniillik,hogynagybevételcsaknagybefektetésekutánvárható.Kívá-natosnak tartotta a minél nagyobb bevételt, de az igazán nagy és főként gyors beruházásoktól húzódozott. Ritka dicséretei mindig az előző évitől nagyobbgyapjú-vagygabonatermésnekszóltak.Ajobbminőség,ésamiezzelszorosanösszefügg,ajobbár, illetveakorszerűbbtermékeléréséhezszükségesbefekte-téseketnagyonnehezenengedélyezte.Nehezenviselteelatermelésiésügyviteliköltségeknövekedését,pedigez–különösen1848után–igenszámottevővolt.Abevételekcsökkenésénekokapedigvéleményemszerintahercegnekazahi-

básdöntésevolt,hogy1848.utánakárpótlási,majdföldtehermentesítésitőkéket,demégakamatokatsemengedteazuradalombavisszafolyni,holottazuradalomgazdálkodásaezenpénzeknek,asúlyosadóteherrévén,magaisforrásavolt.Azuradalomadózottésberuházotttehátanélkül,hogyennektőke-fedezetétahercegmegteremtettevolna,bártulajdonképpensokatköltöttazuradalomfejlesztésé-re.Afejlesztésreszántpénzekazonbanaföldesúrkénye-kedveszerintérkeztek.Kifejezettensokbajtokozottaz,hogyanagynehezenmegengedettberuházásoknéhaévtizedekighúzódtak:folyamatosanköltöttekrásokáig,demégsemtermeltidőbenjövedelmet.Ahercegálláspontjávalszembenabefektetésekettámogató,sőtkövetelőtiszt-

tartó,FarkasImreálláspontjatermészetesenkevesetért.A60-asévekbenasúlyoskárokhatásáralátványosancsapottösszeakétnagy

irányzat.Ahercegálláspontjamár1848ótaazvolt,hogyanemmegfelelőenjö-vedelmezőpusztákatbérbekelladni,aveszteségeságazatokatfelkellszámolni.A veszteséget az építkezések teljes leállításával kellmegfékezni.A szőlőműve-léstpl.azegészuradalomban„fényűzési ágnak”tartotta,úgylátta,hogyagyü-mölcsfa-kezeléskiadásanincsaránybanagyümölcsfa-eladásbólbefolyócsekélybevétellel.VárakozónszemlélteSzálkaszabályozását:„Elválik, kedvezőbb alakot öltend-e a gazdaság a már bevégzett szabályozás után, mellynek költségei 1300 ft.-ra rúgnak, s nem fog-e ezután is hasznosabbnak mutatkozni, ha a majorsági kezelés helyett bérbe adják.”36

Ahercegével tökéletesenellentétesvolt tehátFarkasImre,1841—1870közöttitiszttartóálláspontja.Farkaskinevezéseótaapusztahálózatminél teljesebbés

36 FML. BUI. 10. 1861. január 28.

72


minélgyorsabbkiépítéséttartottaajövedelemnövelésezálogának.1847-beneztígyfogalmaztameg:„ezen uradalomban egyedül a gazdaság jövedelmez teteme-sebben, tehát igyekeznünk kell minnél előbb a pusztákat beruházni, hogy a földek rendes trágyázása által azokat minnél jövedelmezőbbekké tehessük.”37 ennek ér-dekébenatiszttartó1848.utántöbbszörkérte,hogylegalábbazúrbérikárpótlásitőkét fektessékberuházásokba,hiszenakárpótlásavesztettúrbériségért jár, sebbenaroboterőésarobotosigaerőisbennevolt.Aberuházásokpedigponto-sanennekpótlásáraváltakszükségessé(béresek,igavonók,eszközökbeállítása,lakások, istállókésszineképítésestb.).„Ha a puszták felszerelése kellő tökély-lyel czélszerűen bevégeztetvék, a pénz szállítmányaink is évrül évre fényesebbekké válandnának.”38Horhit az ő állhatatos javaslataira vették vissza a bérletből.Atiszttartókimutattaugyanis,hogyHorhikellőenfölszerelvekétszerannyitjöve-delmezne,mintamitabérlőfizet,haéppennemkérbérelengedést.39

Farkastiszttartóasajátigazabizonyításárasorramutattakiberuházásainakér-tékét.1860-banpl.felmérte,hogyazújhodosipusztatőkebeliértéke36781ft.-talszaporodott.40

áTMENETI MUNKAFORMáK: LEDOLGOZáS ÉS BÉRNAPSZáM

Azuradalommunkaerő-gondjainakmegoldásaapusztahálózatkiépítettségévelésazallodiáliskezeléskiterjesztésévelérhettevolnaelcélját.Ennekafolyamat-nakavégénajelentőscselédlétszám,anyarantafelszaporítottsummásokmun-kaereje,majdagépesítésállt.Azenyingiuradalomebbenafolyamatban1871-ig,felosztásáigjelentőslépésekettett,ámaz1860-asévekválságaiutáneztafolya-matotmagaahercegmártudatosanlassította.Közvetlenül1848.utánamunkaerőésapénzhiányamiattelsősorbanazátme-

netimunkaformákalkalmazásárakerültsor,ígypróbáltákugyanismegoldaniazégetőmunkaerő-hiányt.általábanelmondhatjuk,hogyamajorságokkialakításaés felszereléseabér-

munkások, éves cselédek és napszámosok alkalmazásával párhuzamosan igenlassanhaladtelőre.Alapjátagyapjú-ésgabonakonjunktúrábavalóbekapcsoló-dássalszerzetttőketeremtettemeg,de1848-igcsakalegfejlettebburadalmakbantalálkozunknagyobbszámbanazévesbéresekkel.Cselédeketáltalában–későbbis–azállattartásbanésazállatokkalelvégzendőmunkákban(fuvarozás,takaro-dás,szántás,igaerejűgépekvontatásastb.)alkalmaztak.Atöbbimezőgazdasági

37 FML. BUI. 19. 1847. augusztus 6. Farkas I. a főkormánynak.38 FML. BUI. 19. 1851. május 8.39 FML. BUI. 19. 1855. október 24.40 FML. BUI. 41. 1860, december 31.

73


munkát1848-igarobotosok,1848.utánpedigapénzesbérmunkásokmellettazátmenetimunkaformákbanalkalmazottrészes,szakmányos,summás,feles,har-mados munkaerő végezte el. A jobbágyoknak,parasztoknak,zsellérekneka részmunkáraésbérbekiadott

földekdíjábaáltalábanbelefoglaltákaledolgozást.Aledolgozásazönállógazda-sággalésadottesetbenigaerővelrendelkezőfalusiakat,apusztaicselédeketésapusztákracsakidőszakosanérkezőidőszakimunkásokat,abógerokategyarántérintette.A ledolgozó, bérnapszámos parasztok és cselédek uradalmunkban nem az

egészévbenalkalmazottcselédeket,hanemanagymunkacsúcsok idejénkam-pányszerűenalkalmazottpénzeseketpótolták,smiutánabérelt földokánmásmódoniskapcsolódtakazuradalomhoz,sokkalmegbízhatóbbmunkásoknakbi-zonyultak.41További,időszakonként–a19.századelejénésfőkéntközvetlenül1848után–súlyosabbkényszerítőerőtjelentettaszerződésekmindkétoldalánapénzhiánya.Semanagybirtoknaknemvoltpénzeapénzesmunkásoktömegesalkalmazására,semaparasztoknakabérletekpénzzelvalófizetésére.Ezutóbbiobjektívkörülményeketidejeamaguktényszerűségébenértékelni.Nemlehetitthelyea19.századimezőgazdaságiirodalomegyoldalúdicséretének,semaz50-esévekbeliegyoldalúkárhoztatásnak.Ugyancsakmeggondolandónaktartomaztakörülményt,hogya„pénzes”kategóriában,abérmunkásokközöttisigenritkavoltazamunkaforma,amelyetvalóbancsakpénzzelfizettek:csupánaklasszi-kusnapszámszámítottilyennek.Azösszestöbbi–arészesekésledolgozásosokszámtalan formája természetesen, de még a béres és a summás, vagy a bóger is –bérénekegyrészét,legalábbisazellátásáraszolgálóélelmiszereketésalakásttermészetbenkapta.Ilymódonmondhatjuk,hogyezenalkalmazásifajtákmagukisa termékmennyiségnöveléséreösztönöztek.Ezazonbana19. századmáso-dikfelébenmársajátosigényszintvolt.Uradalmunkcsakennekanövekvőbelsőfogyasztásnak a kedvéért termesztett kétszerest, abból ekkor már nem adott el, tehátpénzbevételeitezáltalnemigyekezettnövelni.Eladásraszántbúzatábláinazokkal a munkásokkal, vagy azok gyerekeivel irtatta a rozsot, akiknek ellátására másutt kétszerest termesztett. az uradalom állandó munkaerő- igénye és a mun-kavállalóioldalellátás-igényetehátvalóbandöntőszerepetjátszottazilyenmun-kajáradékkalterheltformákfennmaradásában.Példaerre,hogy1855-benFarkastiszttartónemtartottajónakazt,hogyarebeci410holdszántótmostmárpénzértadjákkiazoknak,akikeddigbérnapokértkapták.Ígymárnapszámbanemjön-nekelazuradalomba,holottannaknagyszükségevolnaamunkaerőre.Azitteniföldet309holdrétletakarításáértésafeletermésértadhatnákki,amihétszerany-nyitér,mintaföldekértkapottpénz.42Ugyancsakarebeciföldekkelkapcsolato-

41 s. sánDor (szerk.), 1951. 110.42 FML. BUI. 19. 1855. október 24. Farkas I. a főkormánynak.

74


sanvetődöttfel1863-ban,hogyapusztátesetlegnagybérletbeadnák.Atiszttartóóvtaettőlalépéstőlafőkormányt.Kimutatta,hogyfeleskisbérletbekiadva1holdátlagosjövedelmeazuradalomszámára8ft30krajcár,míganagybérlőkcsak4ft-ot adnának.43Megkelljegyezni,hogyakövetkezőévbenafőkormányapusztátmégis nagybérletbe adta.44

A ledolgozás,mint bizonyos juttatás – leginkább szántóföld, kisebb részbenlegelő – után járó bér fejében teljesítettmunkajáradék általában a részesmű-velés valamelyik formájához (feles,harmados, aratás, cséplés)kapcsolódott.Arészesművelés jelentősége amunkaerőinséges periódusokban, vagy bizonyosnövénykultúrákhozkapcsolódva(kapások)különösenmegnövekedett.45 a ledol-gozásnak tiszta formája is létezett:amikora földbérleti értékéta szerződésbenmeghatározottbérnapszámteljesenfedezte,sígyaföldteljesterméseatermelőémaradt.A részesművelésnek is létezett ledolgozássalnem terhelt változata.Abérlet fejében való ledolgozás amunkaerőhelyhez kötésének igen fontos esz-köze volt, s ezt uradalmunk igyekezett is kihasználni. Az így nyertmunkaerőjelentőségeazonbanmindvégig–márarobotosokmellettis,s1848.utánazévesbérmunkásokmellettis–másodrendűmaradt.46

Aledolgozásleginkábbkárhoztatottváltozatára,azún.dologkamatra47 igen sok példát találunk, elsősorban a század elejéről. Az 1810-es évek ínséges éveibennemcsakakenyérnekvalót,hanemavetőmagotistöbbszörkölcsönözteszűkölkö-dő jobbágyainak az uradalom.481821-benazenyingi,faluhidvégiésnémetegresiszűkölködőkakölcsönt aratáskor természetben adtákvissza, kamatkéntpedigmindenpozsonyimérőután2kaszásnapotszolgáltak.49

Munkátvégeztek–ellátásukledolgozásaként–arabokis.„Három nap árestom vason, a méltóságos uraság dolgaiban”,írták1788-ban,sezmaradtkésőbbisagyakorlat,mintaztRichardBrightismegfigyelte1815-ben.50Az1810—20-asévek-benbármifélebüntetésbeszívesenszőttékbelealedolgozást:példaerrelegelte-

43 FML. BUI. 4. 1863. február 10., 16. 1863. február 14.44 FML. BUI. 18. 1864. november 3. 45 vörös, 1976. 68. sánDor, 1958. 73. 46 vörös, i.h., sánDor, 1958. 39.47 naGy, 1944. 49.48 MOL. P. 1321. 15. csomó. 1815.,17. csomó. 1817., P. 1328. 4. csomó. 1823., FML. BUI. 7. 1835.

április 24. 49 FML. BUI. 10. 1821. május 13.50 briGHt, 1970. 50., FML. BUI. 11. 1788. február 10., április 30.

75


tési kártétel,51 tilos kaszálás,52dézsmáláselőttibehordás,53vagyahosszúfuvarlenem szolgálása.54

Ugyancsakledolgozássalfizetettaszegényemberazuradalmiépületbenvalólakásért,hamárazuradalommalnemálltmunkaviszonyban.55 1848—49-benaledolgozásarobotmellé,avoltjobbágyságszempontjábóligenterheskategóri-ábakerült:semavároshidvégiek,semaszálkaiaknemakarták leszolgálni.56 a siómentifalvaknépeabozótbelinádlásértjárómunkáttagadtameg.Azuradalmiügyvédarraintetteatiszttartót,hogyvárjakitürelemmel,amikoraledolgozásis-métkiköthető:„A jövő évben talán csak lecsillapodnak az országnak bajai, akkor majd felezésen fölül bátrabban szerződhetünk napszám vagy kaszálási szolgálat eránt is..., az idén úgy sem lehetne velök leszolgáltatni a kaszás munkát, ha meg-ígérnék is. ...Ők csak ... a csuppa felezést óhajtják, kaszásnapszám nélkül. Ám le-gyen úgy. Ne adjunk okot az ingerültségre, legalább most ne! Ossza ki az ispán [ti. a bozótbeli nádlást] szegénynek, boldognak, hogy minden ház tulajdonos, de még a házatlan is vághassa felébe.”57Itttehátabérnapokbehajtásánaklehetetlenségemiatt az egyébként igen ritka „tiszta felezés” formája alakult ki, ami természetesen hamarosanmegisszűnt.

a „tiszta ledolgozás” uradalmunkban elsősorban a század elején létezett, akkor iscsakegészenkorlátozottkörben.Aközösségiépítkezésekhezkérttégláért58 a közösségekhídjavításaihoz,szőlőkapuihozkértfáért,59magánemberekneképü-letfáért,60tűzifáért,61 tüskéért,62 karóért és vesszőért63éscsaptatóvesszőért64 szá-moltelazuradalommunkanapokat,amiketakaszálásbanilletveazerdészetieketazerdeifaiskolákbankellettletölteni.Aföldekkiadásakormindigazegyéniésahelyi igényekszerint jártakel.Az

irtásvisszaváltásbóleredőföldeketszívesenadtákkibérnapszámértajobbágyok-

51 FML. BUI. 10. 1819. április 9.52 FML. BUI. 10. 1825. december 10.53 FML. BUI. 10. 1823. november 9.54 FML. BUI. 10. 1816. április 7.55 FML. BUI. 10. 1822. március 2.,18. 1869. szeptember 26.56 FML. BUI. 3. 1851. június 27.,17. 1851. január 11.57 FML. BUI. 10. 1849. január 16. Szép György a tiszttartónak.58 FML. BUI. 10. 1817. március 2.,1820. szeptember 3., 1821. március 24., 1825. május 15.59 FML. BUI. 10. 1822. december 14., 1825. január 23., február 27.60 FML. BUI. 10. 1821. január 27., 1823. április 19., 1825. március 5.61 FML. BUI. 10. 1821. január 21., 23. ,14. 1834. január 6. , 18. 1864. január 31.62 FML. BUI. 3. 1845. április 3., 10. 1825. március 26.63 FML. BUI. 10. 1821. december 22.64 FML. BUI. 10. 1823. július 6.

76


nak.65Németegresfelmérésekoraföldmérő276holdatmutatottki,melyaszesz-sziókkialakításaután„meg fog maradni”azuraságnak,eztnapszámértjavasoljakiadni.66Ugyancsakszolgálatértadtakkikisebbdarabföldeket,általábanholdan-ként8napért,67vagyteljesítménybérben.68Akiszabottnapszámokatjégverésmi-attkérésrecsökkentetteazuradalom.69Hakülönbözőminőségűterületetakartakkiadni,ajobbantermőrésztmajorilagésbérnapért,arosszabbatfelesbenadtákki,deafelesrészholdjáértis2kaszásnapothatároztakmeg.70

Hamégnagyobbakvoltakaminőségikülönbségekabérnapszámos,pénzes,felesmunkaerőutánaharmadoskövetkezett.71

1848utánapusztákkiépítetlenségeésfelszereletlenségemiattamajorságimű-veléskiterjesztésemegtorpant.Sényidirektorelrendelte,hogyaköltségekmeg-szorításamiattanagyobbarányúépítkezésekigatávolfekvőföldeketkisbérletbekelladni.Ahadieseményekésapénzszűkemiattamárelhatározottépítkezése-ket sem engedélyezték.72

Az1826-os földmérői leírásazösszes formátegyszerre tárgyalja;ekkorabú-zaföldholdjáért8,amoharföldért7kaszásnapotszámoltakfel,deelőfordulta4kaszásés2gyűjtőnaposfelosztásis.Aszabadhegyiekakomlósvölgyitáblát200vft-értés90kaszásnapértkaptákmeg.Abozsokihatáronlévő50holdbozótértajobbágyság250kaszásnapotszolgált.Ugyanekkorkukorica,krumpli,zab,mo-harésgabonaaláfelesföldeketisosztottak,azabtáblákatpedigtöbbszörcsakpénzértmértékki.AKaszásdűlő246holdjátalajoskomáromiakelőbb5,majd4pft-értvettékbérbeholdanként.73A legelőelkülönözésutánEnyingenmaradt808holdgyöpfeltörésétkifejezettenazértjavasoltaatiszttartó,merthakiadjákkisbérletbe,érte5821pft-otszedhetnekbe3évalatt,sígyszintefedeznilehetazelkülönözésköltségeit.74

Egész közösségek is szívesen választották a pénzért és ledolgozásért kiadottbérletet.Akárholdszámszerint, akárabérlőkszámaszerinthatároztákmega

65 FML. BUI. 8. 1844. szeptember 29. Felsőnyéki jobbágyoknak.66 FML. BUI. 1. 1814. május 1. Farkas mérnök levele.67 FML. BUI. 3. 1845. május 17., 8. 1844. április 26., 1846. március 17., 10. 1815. június 25., 1822.

március 23., július 14., 1825. június 26., 19. 1844. április 2.68 FML. BUI. 10. 1821. augusztus 12. A mezőkomáromiak moharföldet kapnak a „mostani mo-

har letakarításáért.”, 1817. február 6. A mezőkomáromiak tavaszi földeket kapnak, ha minden hold után 26 kocsi trágyát hordanak ki az Aranyhegyi Közép táblára.

69 FML. BUI. 10. 1822. július 14.70 FML. BUI. 17. 1861. június 23., 18. 1864. augusztus 2.71 FML. BUI. 17. 1862. augusztus 10. Farkas I. körirata.72 FML. BUI. 3. 1850. március 16.73 MOL. P: 1328. 4. csomó. 1826. Földmérői jelentés.74 FML. BUI. 19. 1846. november 20. Farkas I. a főkormánynak.

77


szolgálatokat,abérletértaközségegyetemlegesenfelelt,bárrendszerinttovábbosztottaatáblákatvagyegészpusztákatajelentkezőknek.1816-banFelsőnyékaHosszúvölgyiésaPoszkailegelőket600kaszásnapértvettebérbe.751818-banazenyingiekazzalazindokkalkértékHodos-pusztaésaHodosaljiföldekbérletét,mertaddigmásuradalomtólbéreltekföldet.Csakhogyezamásikuradalom(adégiFestetics-uradalomrólvanszó) iséppenakkorakartaabérnapokat leszol-gáltatni, amikor az enyingi uradalomnak a jobbágyi szolgálatokra volt szüksége. Hivatkoznakarrais,hogyHodos-pusztátmárrégebbenbérelték,Hodosaljátpedigmost isbírják.A földekért6000 ft-otésholdanként2-2kaszásésgyűjtőnapotajánlottak.76Ekkorazenyingieképpenalajoskomáromiakhodosibérletétszeret-tékvolnamegszerezni.Akétközségközöttazuradalommegosztottaabérletet1822—25között.Így1825-benmárközösenalkudoztakabérösszegbenazurada-lommal,kijelentvén,inkábbelállnakabérlettől,deaholdankénti2vft-nálésa4kaszásés2gyűjtőnapnáltöbbetajánlaninemtudnaka873holdszántóértésaz1631holdlegelőért.77

A19.századmásodikfelébenatakarmányszűkeigennagyproblémátjelentettazuradalomnak.Ennekegyikeredőjeanövekvőarányúésafajtaváltásmiatt(juh,sertés)növekvőtakarmányigényűállattenyésztésvolt.Amásikviszontaz,hogya60-aséveknagyaszályaimiattatermészetesrétekhozamacsökkent.Ígyegyrenagyobbszerepjutottavetetttakarmányoknak,illetveaSióbozótkaszálásának.CsakhogyaSiószabályozásávaléppenekkorszűntmegabozót;kaszálniugyanmégkaszáltáksokáig,azotttermettfűminőségeisjavult,mennyiségeazonbanjelentősenkezdettcsökkenni.Ilyen körülmények között az uradalom szinte minden szál füvet és takar-

mányt megbecsült. a bozót kaszálása évtizedekig a bógerok feladata volt, nem voltak azonban elegen. Így a ledolgozással nyert bérnapokat a 60-as évektőlmajdnem teljesmértékben a kaszálás szolgálatába állították.A földekért eleveiskaszás-ésgyűjtőnapokatkötöttekki,shateljesítménybenhatároztákmegaszolgálatot, holdszámtakarításnak nevezték. A holdszámtakarító napokat álta-lábanértékesebbnektartottákabérnapszámnál,hiszenezszakmányos,teljesít-ménybéresmunkavolt,nemkellettattól félni,hogyamunkásokellazsálják.Aholdszámtakarítástamoharkaszálásárafordították,1bérnapszámoskaszásnapalattpedig1/4holdrétvagybozótkaszálását, felgyűjtésétésboglyábarakásátvártákel.Akieztateljesítményt1napalattnemprodukálta,aztöbbetfelesföldetnemkapott.78

75 FML. BUI. 10. 1816. április 21. Heimlich tiszttartó Felsőnyéknek.76 MOL. P: 1321. 21. csomó. 1818. augusztus 31.77 MOL. P: 1321. 31. csomó. 1825. március 13., április 28.78 FML. BUI. 17. 1862. június 9. Farkas I. körirata.

78


Ugyancsakáltalábanarétekjavításátszolgáltaapangóvizeklevezetésévelazárokásás. árkolási munkákat szinte az egész évszázadban végzett az uradalom, 1848előttisigyekeztekeztelsősorbanbérnapszámmalmegoldani.79 minden igye-kezetellenére jelentősmennyiségűnapszámbér is fogyotterre.80 a kaszálás és gyűjtésmellett a cselédasszonyokbérnapjait a faiskolákbanhasználták fel.81 a kapásokművelése és a repce töltögetése igényeltmég kézimunkaerőt, ahol amaradékbérnapokathasználtákfel.Amunkákleírásábólkövetkezik,hogyakülönbözőbérszerződésekkelkikötött

ledolgozás,abérnapszámvoltazamunkaforma,aholazuradalomnagytömeg-benhasználtafelafalusi-éscselédasszonyokmunkaerejét.82Agyűjtés,akapá-lás, töltögetés sokmunkáskezet igényelt, de uradalmunk tárgyalt korszakában–miutánasummásmunkaigaziterepe,acukorrépa-termesztéscsakakövetkezőkorszakraváltjellemzővé–nagytömegű,idegenmunkaerőtnemkelletttoboroz-niuk.Azégetőmunkaerőgondokmegoldásárakísérletettettazuradalomaz1860-as

évekvégénéppenezenmunkákgépesítésével.Agépesítéstechnikaikérdésivelitttermészetesennemfoglalkozom.Agépesítéstittmostcsakannyibanérintem,amennyibenamondanivalókapcsánacséplésimunkaszervezettárgyalásasoránelőkerül.

mindezek okok miatt a 60-as évek második felére a ledolgozásos formák kezd-tékelveszítenijelentőségüket.Azuradalomszakembereibelefáradtakabérnap-számok nyilvántartásába, a munkák megszervezésébe és főként az emberek kive-zénylésébe.Ezenatérensokbajlehetett,mert1868-banmárkeménylépésekrekényszerültek: „Ha a bérnapszámosok ki nem állanak, fogadjon ispán úr bármi árért napszámost és ennek fejébe mint őszi mint tavaszi termésük lefoglalandó, ez a járásbeli főbíróságnak is bejelentendő”.83Anehézségekmiattmegváltozottakoncepció,abérnapszámbanvégzettmunkaminőségévelsemvoltakelégedettek.Úgydöntöttek tehát,hogy jövőre csakkészpénztkérnek abérletért, de adíjatalaposanmegdrágítják.Akaszálásbevégzésérepedigtöbbidőszakoskaszástho-zatnak.84Azegyhangúdöntésellenére1869-benszigorúanfigyelmeztetteatiszt-tartóaköröket,hogytúlságosanbőkezűenosztogatjákapénzesföldet,holott„az uradalomnak nagyobb szüksége van a bérnapszámra”.85

79 MOL. P: 1328. 4. csomó. 1824. Tavaszi alá való földek a mezőkomáromiaknak.80 MOL. P. 1328. 4. csomó. Kimutatás az 1806-1840 közötti javításokról.81 FML. BUI. 17. 1861. Pusztai törvény.82 knézy, 1992—94. 31—32.83 FML. BUI. 18. 1868. május 7. Farkas I. Pélnek.84 FML. BUI. 18. 1868. június 12, Farkas I. Szálkának.85 FML. BUI. 18. 1869. Június 13. Farkas I. körirata.

79


RÉSZESEK

Arészesművelésjelentőségea19.századfolyamánnövekedett,mígarészelésmértékeáltalábancsökkent.

a feles-bérlet ugyanis idővel mind kisebb térre szorult vissza.86Akapáskultú-rák–elsősorbanakukorica–előretörésévelfeleskéntszintecsakezmaradt,demár sok más szolgáltatással is tartozott a feles bérlő.87 a gabonatermesztésben afelezéshelyettanegyedes,ötödös,sőtkorszakunkvégénahetedesbérletváltáltalánossá,sezafolyamatmárakapásoknáliselkezdődött.1845-benhetedeskrumpliföldrőléstizennegyedeskukoricaföldrőlisolvashatunk.88 a bérlő korsza-kunkelejéncsakjobbágy,tehátsajátigaerőveléseszközökkelrendelkezőgazdalehetett,illetveegészzsellérközösségekvettekígybérbeegy-egyuradalmitáblát.Ekkoraföldmindenmunkájaafeletermésértabérlőtterhelte.Ilymódonkorlá-tozottisvoltazilyenbérleményterülete,hiszenpl.aszabadhegyizsellérek,nembírván elegendőmarhával 1854-ben elestek addigbérelt egész földjüktől,mertnem tudták azt rendesen trágyázni. Ezután az eredeti 236holdból csak 116-otkaphattakmeg.89A feles földért akkor szolgáltak ledolgozást, ha ezt azurada-lommegszántva,esetlegelvetveadtaát.Az1820-asévekbenméglétezettannaknyomais,hogyafelesgabonalearatásáértistartásjártajobbágynak.1823-banafelsőnyékiekmégkülönkérték,éskülönöskegyelembőlkárukpótlásáramegiskaptákaközönségesrészenkívülazún.kenyér-résztisafelesgabonából.901855-benakenyér-részazaratásnálméglétezett,deanyomtatórésznélmáreltűnt.91

A századmásodik felében, amajorsági üzemkiterjesztésével párhuzamosana részes táblákon többféle változással találkozunk. Egyrészt csökken a részértkiadottgabonaterülete,nőakapásoké.Másrésztazuradalom–agépesítéselő-rehaladásávalésazújfajta,abéresekrehangsúlyosabbanépítőmunkaszervezetkiépítésével–egyretöbbmunkátvégezelezekenatáblákonis.Afeleskukori-caalámegszántottéselvetettföldetidővelmárekekapázzákis,ígyarészester-mészetesenmárkevesebbrésztkap(harmadát,negyedét,hetedét),illetvetöbbés sokféle szolgálatot végez. Ezzel párhuzamosan azuradalomegyre többszörszólbeleagazdálkodásbais:meghatározza,hogymitvethetnekakukoricaközé(babot, tököt),mitvethetnekakipusztultkukoricahelyett(kölest)ésmitnemvethetnekakukoricaföldbe(napraforgót),hogyanműveljék,mikorszedjékazt.Aharmadikváltozásarészesbérletetvállalóktársadalmiösszetételébenlátható.

86 balassa, 1955. 193.87 GalGóczi, 1855. 228.88 FML. BUI. 3. 1845. április 3. 89 FML. BUI. 19. 1854. február 22.90 FML. BUI. 10. 1823. augusztus 3.91 GalGóczi, 1855. 214.

80


Önállóigaerőarészesektöbbségéhezmárnemkell,akörnyezőfalvakszegényeinagytömegben,azuradalmicselédekkisebbrészbenvállalnakilyenbérletet.Arészértdolgozóknagy tömege immárazasszonyokkörülkerülki,hiszenmárcsakakézimunkát(kapálás,szedés)végzikarészesek.Ugyanakkoraparasztiháztartásokbanmegnövekedettsertéshízlalásmiatterreégetőszükségisvan,ígykorszakunkvégérearészeskukoricaföldmiattvállaljáksokanarészesaratástis.Azuradalomarészesföldekértkapottmunkátaratásban,kaszálásban,gyűjtés-

benésazuradalmikapásokművelésébenhasználtafel.Azegyszerűségkedvé-értafelesekszolgálataitisholdszámszerinthatároztákmeguradalmunkban.Aszámolásbantehátakiadottholdfeléértszolgáltakholdanként.1817-beneztígyfogalmaztákmeg:földbéresföldek„holdjaután26kétmarháskocsitrágyátkell”kihordani,„a feles földek után pedig, ahogy szokás, a magok részére esendőtül vagy 4 kocsi trágyát vigyenek ki, vagy 1 kaszás napszámot szolgáljanak”.92 a feles földet kérelmezőkkielégítésére 1814-ben6újonnan föltört táblát alakítottak kiEnyingenésMezőkomáromban,összesen1055holdon.93Szálkán1863-bancsaka „feles kolompér”miatttörtekfel8holdrétet.94Azenyingiházaszsellérekpana-száranekikiskénytelenek1-1holdfelesszántótadni,olyannagyazérdeklődés.95 Természetesennemcsakszántóért,hanemmás juttatásokért is részt fizettekaparasztok:kenderáztatásáértötödikkévét,96 nádlásért,97bozótkaszálásértötödikrészt.98

Akaszásaratáskörülményeiközöttazuradalmaka19.századbanszintekizá-rólag részes aratókkal végeztették a gabona aratását. „Ezeknek elsőbbsége más munkások felett abban van; hogy magoknak is részök levén az általok letakarított gabonában, legtöbb ösztönük van a jó és tiszta munkatételre.”99 a kaszás aratás jellegzetessége,hogyígycsakaviaszérésbenlévőgabonátlehetnagyszemvesz-teség nélkül aratni.100Ezvolta legnagyobbösztönzőerőarészesaratók lehetőleggyorsabbmunkavégzésére:hiszenhaagabonaakéslekedésmiattkipergett,amunkások része is kevesebb lett.

a részes aratók mellé az uradalom csak „utánállókat”.azazellenőröketadott,munkájukatközvetlenülazaratógazdairányította.101 az aratógazdák éveken ke-

92 FML. BUI. 10. 1817. február 6. Heimlich tiszttartó a mezőkomáromi községnek.93 MOL. P. 1328. 4. csomó. 1814. szeptember 26.94 FML. BUI. 4. 1863. március 4.95 FML. BUI. 6. 1828. április 5., 10. 1828. április 17.96 FML. BUI. 19. 1846. szeptember 24..97 FML. BUI. 10. 1815. december 23.98 FML. BUI. 7. 1834. május 2.99 GalGóczi, 1854. I. 97.100 sápi, 1967. 183.101 katona, 1958. 31., balassa, 1981. 535.

81


resztül szerződtek az uradalommal munkásaik nevében, de feleltek is munkásaik tetteiért.MurayGyörgyésKovácsJánospincehelyi lakosokellen,mint fürgediaratógazdákellenvégrehajtástkértek,mertatartásból15ft.14krajcárraladósokmaradtak.Atartástpedigazértkellettmegfizetniük,merthatáridőrenemtelje-sítetteacsapatazaratást.Egyébkéntatartástazuradalomadta.102 az uradalom kezébenazaratószerződéskörültekintőmegkötésevoltajóaratáskulcsa.Azaratórészmeghatározásábanazuradalomterületénlévőmegyéklimitációit

vették figyelembe. a század elején tiszta búzából 13.,103 a 20-as években 12., két-szeresből és rozsból 11., a tavasziakból 10. részt adtak az aratóknak.104 Korsza-kunkbanezarészelésáltalánosmaradt,aztcsupánahelyikörülmények,atáblákkárosodásamiattcsökkentették,amiaztjelentette,hogyahibástáblákatelvállalóaratóktöbbetkaptak.105

1803-bankötöttaratószerződéstazuradalommalKókai József137 felsőnyékiarató nevében.106Érdemesezt akorai szerződést egy1868. évimintánakszántszerződéssel107 összehasonlítani.Akettőközötti időszakbanugyanis az aratás-hoz, mint részesmunkáhozmás jellegű, a ledolgozás egész szövevényét elő-író munkák társultak. Az első különbség, hogy 1803-ban 5 hetet 1868-ban alajoskomáromiaratóknak3hetet, azaz21napot szabtakazaratás lebonyolítá-sára. az elsőben az aratókkal májusban szerződnek az azévi aratásra, a máso-dikbanmárdecemberbenakövetkezőévire.Azelsőbenaszerződésbetartásárabiztosítékként,vagykötbérként500Ft-otkötöttekki.Amásodikbanilyenkikötésnincs, demindenkismunkafázist külön szankcionálnak: pl. a 21nap alatt azaratók,apusztátmásmunkamiattelnemhagyhatják,mertrészüketelvesztik.Amunkáknakaszerződésbenmindigmegadjákazértékét,dehanemvégzikel,azértejáróbüntetésmindigtöbbennélazértéknél.Mindkétszerződésbenatartásravalóélelmiszereketazuradalomadjaésazételelkészítéséreaszakácsnőketisazuradalomfogadja.Mindkétszerződésbenamunkaagabonaletakarítását,kévébekötözését,keresztekberakásátjelenti.1803-banazaratókbeishordták,asztagbaisrakták,azaratórésztazuradalmiszérűnazuradalomkinyomtattaés„szemül”hazaszállította.Aszalmátazaratórészutánazuradalommegváltotta.1868-banazuradalmigabonabehordásaésasztagokbarakásautánazaratókasajátrészü-ketelnyomtatták, a szemetésa szalmát is elszállították.Az1803-as szerződéséppen az aratórész elnyomtatása és hazaszállításamiatt kötötte ki az egyetlenledolgozást:fejenként3napigyalogmunkát.Az1868-asszerződésezzelszemben

102 FML. BUI. 3 1845. augusztus 15., szeptember 19.103 FML. BUI. 13. 1812. július 6.104 FML. BUI. 2. Levelezőkönyv, 1823—26.105 FML. BUI. 3. 1845. augusztus 3., október 3.106 Közli sápi, 1967. 136—138.107 FML. BUI. 18. 1868. december 8.

82


7 különböző jellegű és különböző díjazású, egymásból következőmunkát kötki,kukoricavetéstőlatélivadászatig:teháttavasztóltéliglekötveezzelazaratókmunkaerejénekegyrészét.Arészszalmájáértpáronkéntegyholdkukoricátésnegyedholdkrumplitvagyrépátmegkapálnak,fattyúznak,akukoricátleszedik,ésszekérrerakják.Ezértakukoricábóla11.mérőt,akrumplibóla8.mérőtkap-ják.Eztehátismétegyrészesmunkaforma.Hanemlennekukorica-vagykrump-liföld, helyette hat, illetve két napot dolgoznak. Az aratók következő kapcsoltmunkájaarepceésabükköny,összesen105holdlekaszálásaésboglyábarakásavolt.Mindenkaszáskapott1holdkukoricaföldet(vethetettbeleazonbankrump-litésbabotis),melynekterméseakaszásélett,deakukoricaszárkévébekötveazuradalomémaradt.Ezértaföldért6holdrétvagyvetetttakarmánykaszálásával,gyűjtésével és boglyába rakásával tartoztak, 2 öl árkot ástak és 1 vadászhajtónapotszolgáltak.Mindezekentúlmégtermészetbeliekkelistartoztak:adtakegyzsákot,kétcirokseprűtés12ürgétkellettkiönteniük.Azutóbbiszerződésbentalálkozunkazaratógazdaésaháromfőzőasszonybé-

révelis:azaratógazdaazaratásérttáblánként2—2keresztbúzát,árpátészabotkapott,atöbbimunkákbólakkorrészesedett,harésztvettbennünk.Afőzőasz-szonynaponta10krajcártésatakarodásvégéig–hiszentartáscsakazaratásraéshordásrajárt,tehátafőzőasszonytiscsakaddigalkalmazták–2—2mázsabúzátésrozsotkapott,atartásravalóélelmiszerekettermészetesenőismegkapta.Ér-dekes kezdeményezés volt 1861-ben, hogy az orvos javaslatáramindenkörbőlkijelöltidősözvegyasszonyokatköribábánaktettékmeg.Őkezértaszolgálatértazuradalomtóllakástkaptak,azellátottcselédcsaládtólpedigfizetséget.Azura-dalom az aratóknak és kaszásoknak való főzést ezután a bábáknak tartotta fenn, akikezértfizetségetés2holdkukoricaföldetkaptak.108

1868-banazaratókellátásáraszolgálóélelmiszereket(liszt,köles,bab,lencse,káposzta,répa,ecet,szalonnavagyvaj,só)átadtaazuradalomabandagazdának,őafőzőasszonyoknak.Agazdaafelhasználástellenőrizte.Hetenteötszörkaptakjuhhúst.Mindenszemélyszámáranapontaegydarabkétfontoskenyeretsüttet-tek.Azélelmiszereklistájaalapjánelképzelhető,hogyazaratókélelmezésenemlehetett sokkal változatosabb,mint később a summások sokat kárhoztatott ét-rendje.Kétségtelenazonban,hogyezazegyoldalúság–agabonafélékésaszáraz-főzelékektúlsúlya–ebbenakorszakbanáltalánosanisjellemzővoltanépitáp-lálkozásra.Azaratókéskaszásokszámáraazélelmezésreszántgabonaneműeketőrlették,akölest,hajdinátkoptatták.109Akorpátazállatoketetésérehasználtákfel.110Akenyeretahelyipékekkelsüttették1859-ig.1111845-benapék„sültelen”

108 FML. BUI. 17. 1861. Utasítás a nőkhöz.109 FML. BUI. 17. 1861. március 10. Farkas I. körirata.110 FML. BUI. 18. 1864. szeptember 11.111 FML. BUI. 8. 1840. május 8.,4. 1858. március 30.

83


kenyerét a fürgedi aratók nem fogadták el.1121850-benviszontamezőkomáromipékpanaszkodott,hogya4240dbkenyérért(3váltókrajcár/db)mégalisztárátsemkaptameg,kára224vft.Azügybenszakértőnekakatonaiélelmibiztostkértefel az uradalom.1131859-benazuradalommagarendezkedettbeakenyérsütésre,ehhez12dbfateknőtvásároltakSellyéről.114

Az1840-esévekbenrézedényekettartottazuradalomazaratókételénekelké-szítésére és kihordására.115A 60-as években cserépedények voltak erre a célra,azokviszontgyakrantörtek.Atiszttartómegisfenyegetteaköröket,vigyázzanakjobbanazedényekre,merthaeltörik, felétők fizetik.1161869-benazádándi fa-zekastól rendeltek fazekakat, de azokat előre kifőzték, és eleve megdrótoztatták nádazó sodronnyal.117

1821-benépítettekHidvégentéglábólegy„latzi konyhát”arra,hogyanyárifő-zéseket a kaszások és az aratók számára itt végezzék.118

Ajuhhúslegtöbbszöraz„ispitajuhok”(abetegek)levágásábólkerültki.Sőtazaratásraszükségesjuhhústmáregésztélengyűjtötték,felfüstölvevártaazarató-kat.119

Részesaratónakáltalábanafalusikisparasztokészsellérekálltakelsősorbanazuradalmifalvakbólésatágabbkörnyékről.120

Azaratáskaszásrészetipikusférfimunkavolt,deakettőzőkfiatalokvagynőkvoltak.Azatény,hogyvidékünkönamarokszedőelnevezésérea„kettőző” kife-jezésterjedtel,mutatja,hogyegy-egykéveittkettőmarokbólállt,melyetakétkaszáskétkettőzőjefektetettaszalmakötélre.121

A helybeliek természetesen nem kaptak főtt ételt, hiszen ők egy-egy táblátvállaltak, azt egy pár nap alatt levágták, családjuk hazulról élelmezte őket. Amezőkomáromireformátusokegy48holdastáblátvállaltak3napra11.részért.Azaratórésztmagukhordtákhaza.Atartásra2dbjuhnakahúsátkapták.122 az enyingiközségésareformátusgyülekezetisrendszeresenvállaltrészesaratást,visszaemlékezésekszerintannakidejénareformátustemplomotisazaratójöve-

112 FML. BUI. 3. 1845. július 7.,13.113 FML. BUI. 14. 1850. szeptember 15.114 FML. BUI. 17. 1859. március 5.115 FML. BUI. 3. 1845. június 10., 26., 30.116 FML. BUI. 18. 1868. március 21.117 FML. BUI. 18. 1869. június 1. 118 FML. BUI. 3. 1823. Uradalomleírás.119 FML. BUI. 18. 1869. december 26.120 Az aratóbandák vonulásának zóna-jellegét és viszonylagos állandóságát uradalmunkban is

megfigyelhetjük. Vö. Katona, 1958. 31.121 selmeczi—kovács, 1976. 176.122 MOL. P. 1322. 72. csomó. 1864.

84


delembőlépítették.123Rendszeresaratóiéscséplőivoltakazuradalomnakasza-badhegyimesteremberzsellérek.Azuradalomleírásbantehetetlennek,mestersé-güketelhanyagolóknakminősítikőket,megjegyezve,hogykenyerüketuradalmiaratássaléscséplésselkeresik.124

Azaratószerződésekbetartásáranagyonügyeltazuradalom.Különösenazidő-ben,elsőfelszólításratörténőmunkábaállást,illetveahatáridőalattimunkavég-zést tartották fontosnak. a felsőnyékiek ügyét, mert nem jelentek meg a munkán, azügyvédnekadtákát,akeneseieketpedigfelszólították,hanemjönnekidőben,helyettükpénzeseketfogadnak,shanemvégeznekhatáridőre,atartástmegkap-ják ugyan, de meg kell fizetniük.125Ahatáridőszempontjábólvolt fontosaz is,hogykellő,aszerződésbenelőírtszámbanálljanakki,merthaemiattnemvégez-nekidőben,közéjükpénzeseketállítottak,sazokbérétazaratókébóllevonták.126 Amegnemjelentaratókkirendelésétazenyingiszolgabíróságissegítette.127

1868-ban a környező uradalmak összetartását sürgették az arató és gépezőszerződésekmegkötésében.128Szerettékvolnaelérni,hogyaFejérmegyébenki-alakult szokás szerintazaratóbandávalvégeztessékel agépezést is.Mintánaka lajoskomáromiakkal kötött szerződést köröztették. Ebben a 20 munkás azújhodosipusztánlevő55holdősziés10holdtavaszigabonalearatásautánegy4lóerejűGarrett-félenyitottmozdonyúangolcséplőgéppelésHornsby-féleszóró-rostávalagabonátazuradalmiszérűskertbeneliscsépeli.Azaratást6napalattbevégzik,ahordásnálésasztagrakásnálaférfiaksegítenek.Ahordástbéressze-kerekvégzik.Ezérttartásnélkülazősziből11.,atavasziból10.résztkapnak.Azaratógazdamunkadíja2—2keresztbúzaésárpa.Acsépléskézimunkáitugyan-azokamunkásokvégzik;apolyvát,szalmát,töreketkülönkazlakbarakják,lekö-tik.Aszemetmegrostálják,felmérik,magtárbahordják.Ezértatisztaszemmin-den21.mérőjétkapjákrészül,azaz100mérőután5mérőt.Azocsúbólminden6.mérőtkapjákmeg.Azuradalomadjaamunkáhozapallért(felvigyázó),agépet4lóval,1lóhajtótésahordáshozabéresszekereket.Agépezőkazaratórésztazuradalombanelcsépelhetik.A20gépezőfejenként1holdkukoricaföldetmunkálmeg felesben.Amunkák összekapcsolása és a szomszédosuradalmakkal valómegegyezés

igénye amunkabért illetően aztmutatja, hogy a 60-as évekre egyre nehezebbvoltmunkásttalálnikörnyékünkön.Mégis,amikoraHadügyminisztériumenge-délyezte,hogyazuradalmak,agyalogezredekésvadászcsapatokszabadságolha-

123 HoFFmann, 1963. 302. FML. BUI. 48. 1843. június 10.124 FML. BUI. 21. 1847. Uradalomleírás.125 FML. BUI. 3. 1845. augusztus 15. Farkas I. Felsőnyéknek és Fürgednek.126 FML. BUI. 10. 1816. szeptember 1. Enyingi részes aratók kérelme.127 FML. BUI. 4. 1859. szeptember 21.128 FML. BUI. 18. 1868. december 8. Farkas I. körirata.

85


tókatonáiközülaratómunkásokatigényeljenek,aszolgabírófelhívásáramindenköraztjelenti,hogy„katona munkásra nincs szükség”.129

Avidékünkönszokásosnyomtatásésgéppelvalócséplésegyarántközösségimunka volt. A nyomtatásmellett kézzel csak a zsúpnak való rozsot csépeltékvidékünkön.Anyomtatókatésagépezőketegyaránt„bokor”-ként emlegették. a nyomtató-

bokorhoznyomtatólovakésvillásemberekkellettek,(nyomtatásratehátelsősor-banalóvalrendelkezőgazdákvállalkozhattakcsaládtagjaikkal,cselédeikkel),agépekhezvidékünkön20embertfogadtakfel.130Ehhezviszontmárcsakkézierőkellett,uradalmigépmellettbéresek,illetverészértzsellérek,igaerőnélkülisze-gényparasztokisvégezhették,samunkásokközöttnőkisvoltak.Azigaerővelbírógazdáknaktávolabbrólismegérte,hogyelvállaljákazuradal-

mi nyomtatást. TáncsicsMihály 1810-ben lóhajtó gyerekként a Bakonyból jártnyomtatniaMezőföldrenagyapjával.131 Ő is és mások is úgy emlékeznek az ura-dalmiaratásra,mintaholarosszlovatisjól„kiüdíthették”. nem csak azért, mert anyomtató lónakköztudomásúannem lehetbekötni a száját,hanemazért is,mertanyomtatáskoragazdákszabadlegeltetéstkaptakéjjelállataiknak.132 e két körülménytFarkastiszttartóiskomolyanfigyelembevette,amikoracséplőgépekhasznosságátbizonygattaafőkormánynak:„a sok nyomtató lovak a jó őszi legelők mellett nagy értékű szemes gabonát is felemésztenek... po. Pátán kellett volna 72 nyomtató ló, ez naponta megeszik szemes gabonát nyomtatáskor per 1/8 pm = 9 mérőt, 90 nap alatt tehát 180 mérőt”.133

Anyomtatókbérüketa60-asévekiga10—11.mérőszembenkapták,ocsúbóla4.mérőt,akézzelelcsépeltzsúpszalmábólpedig100kévéért1/8pozsonyimérőrozsot.134Acséplőgépekelterjedésévelanyomtató-éscséplőrészislejjebbszállt:13-10. rész közöttmozgott, illetve 100mérőután 5mérő szemben számoltak.Adatainkbólúgylátszik,hogyezabér1863-tólviszonylagállandóvolt,bárévrőlévrenehezebbenakadtezértarészértmunkás.AlegrosszabbuladdigEnyingen(17.rész),Felsőnyéken,BelfürgedenésKülfürgeden(18.rész)fizettékagépező-ket.135

Azuradalomnaktermészetesentöbbráfordításbakerültagépeküzemeltetése:ugrásszerűenmegnőttagéplovakszáma,ezekellátásávalésvezetésévelbéresek

129 FML. BUI. 16. 1869. június 15.130 bártH, 1976. 82.131 Táncsics, 1978. 20—21.132 HoFmann, 1963. 302., anDrásFalvy, 1975. 353., 440., FML. BUI. 18. 1869. július 18.133 FML. BUI. 19. 1855. augusztus 14. Farkas tiszttartó jelentése a Henszmann-féle cséplőgéppel

Pátán végzett 1853—54. évi cséplésről.134 FML. BUI. 19. 1855. augusztus 14., 20., 1857. szeptember 1., 4. 1858. július 9.135 FML. BUI. 17. 1862. július 27., 1863. június 28., december 13.

86


foglalkoztak.Agőzgépeküzemanyagaésafűtésreszükségesfamellettolajozóésfűtőbéresekvalamintgépészekbeosztásáraésalkalmazásáraisszükségvolt.Amennyibenvállalkozógépésszel szerződtek, számára fizetségülbizonyos föl-det, vagy gabonát adtak, azt is a béresek munkálták,136illetvepénzbelibérehavi60 ft. volt.137

BóGEROK

Abógerok(néholbugerok),kaszástótokkifejezésthasználtákuradalmunkbana kaszálásra szerződtetett vándormunkások elnevezésére.138 az elnevezés és a fel-vidékiekittenialkalmazásaMezőföld-szertesemvoltismeretlen,atovábbikuta-tásoknakfeladatakideríteni,hogymennyiretekinthetőezáltalánosnak.Fejérme-gyében,azelőszállásiuradalomgazdálkodásábanis teretkapottalkalmazásuk,ugyanilyen elnevezéssel.139 a „buger” kifejezés „aratásra jött tótok” megjegyzéssel szerepelPestyFrigyeshelynévgyűjtésébenNagyperkátacímszónál.1401848—49-bőlvannakadatainkazadonyirómaikatolikusplébániahalottianyakönyvébenarra, hogy ekkor szlovák és csehországi német idénymunkások dolgoztak azAdonyésErcsiközöttipusztákon.141AMezeigazdaságkönyve1855-ben,mintaFejérmegyeiuradalmakbanszokásosmegoldástemlíti,hogy„a takarmány ka-szálást név szerint a felföldi tót népesség jön ide évenként végezni.”142

magam a bógerok szegődtetését a summásság korai formájának, mintegy előké-pénektekintem.Ittistávolrólhozatottbérmunkásokrólvoltszó,őketbandakéntszervezték,nevükbenavajda,mintbandagazdaszerződött,fizetségüketmegha-tározottösszegben,summábanállapítottákmegsbérükbeazellátásisbeletarto-zott.143

Asummásságfelémutatójegyekközétartozikazis,hogyszegődtetésükbeavajdaésazuradalomközéadottesetbenmégegyközvetítővállalkozóisbeékelő-dött,élelmezési-ésszállásközösségbenéltek,144illetvehogyeltérőjellegűmunká-kat is végeztettek velük az uradalmi szükségletek szerint.145

136 FML. BUI. 17. 1861. augusztus 4., 18. 1869. október 31.137 FML. BUI. 18. 1870 február 20.138 Demeter, 1996. 136,139 Farkas, 1965. 150.140 pesty, 1977. 247.141 lukács, 1983. 186.142 korizmics—benkő—mórocz, 1855. 387.143 Demeter, 1984. 222.144 katona, 1961. 543.145 sápi, 1967. 178.

87


az enyingi uradalomban korszakunk első felében a buger és bóger elnevezés vegyesenfordulelő,a60-asévekreazonbanabógernévállandósul.Az1823-asuradalomleírásabugerokatrendszeresmunkaerőnektekinti:„az uradalom rétjei jó száraz szénát hoznak, melleknek lekaszáltatása, mivel sok és az erő hozzá-ja kittsin, többnyire bugerok (pénzes tótok, felső vármegyékből) által vitetik vég-hez.”146 Irataink különbséget tesznek a bóger kaszások és vidéki, vagymagyarkaszásokközött.Hanincselégbógerkaszás,többszörmegengedikaköröknek,hogyakörnyékrőlfogadottkaszásokkalvégeztessékelamunkát,demindigcsakszükségbőlésmindigkikötik,hogyillőbérért.Abógerkaszásnapibéreugyanisáltalábanalacsonyabbvolt,mintahelyieké.147 az uradalom igyekezett bógerokat fogadni,shavoltak ilyenmunkásai,helyikaszásokfelvételétnemengedélyez-te.148Abógeroknálcsakabérnapszámottartottákolcsóbbnak,ígyazelőfordult,hogyamelyikkörneksokbérnapszámosnapjavolt,abógerokatelkellettkülde-niemásikkörnek.149

Úgylátszik,hogyabógerokatSzékesfehérváronközvetítették.Az1830—40-esévekbenerrehatározottadatunknincs,debizonyos,hogymindigFehérvárirá-nyából Dinnyésről, vagy dinnyési béres vezetésével érkeznek enyingre.1501856-ban,amikorKloszírnoksikertelenültérvisszaDinnyésről,végülSchlamadinger,székesfehérvárivaskereskedőtkérikfelaközvetítésre.151ASchlamadingercsaládmunkásközvetítőszerepeezutánazegészkorszakbanmegmaradt.Őktudósítot-tákrendszeresenazuradalmataszékesfehérváriemberpiacárairól;amesterem-berek, téglás- és cserepes legények és a segédmunkásoknapszámbéreiről.152 a közvetítő,aki,mintvaskereskedőésbeszerzőisrendszereskapcsolatbanálltazuradalommal,még akkor is fontos szerepet játszott amunkásokmegfogadásá-ban, amikor a részleteket a bógerok vajdájával az uradalom levélben tárgyalta le. IlyenkorisSchlamadingerékfogadtákőketSzékesfehérváron,útiokmányaikatát-vették,hakaszátkellettvásárolniuk,arraelőlegetadtakésazuradalommegfelelőpusztáifeléirányítottákőket.Hazautazáskorkaptákvisszaútlevelüket.153 Bizalmi funkciót látott tehátelaközvetítő, smelleslegvasáruit iseladta.Abógerokkalkötött szerződésekminden szokásos részletéről is Schlamadingerék levelezteka tiszttartóval: a bér, az ellátás és az elvégzendő munkák szokásos rendszerét, a másuradalmakbiztosítottakörülményeketisőkjelezték,annakérdekében,hogy

146 FML. BUI. 3. 1823. Uradalomleírás.147 FML. BUI. 4. 1859. november 16.148 FML. BUI. 18. 1870. május 29.149 FML. BUI. 17. 1863. június 7.150 FML. BUI. 3. 1845. május 22.151 FML. BUI. 3. 1856. május 17., 25., június 2.,6.152 FML. BUI. 15. 1859. május 2.153 FML. BUI. 4. 1858. május 1., június 4., 1863. április 28.

88


Enyingkaphasson ilyenmunkásokat.Azt is jeleztékazuradalomnak,hogyazáltalakínáltbérkevés,„jelenleg minden uradalom már többet fizet”.154

Schlammadingerékközvetítőitevékenységétvalószínűlegatiszttartófehérváriházánakátépítésével (1863),155 azakkorszerzett ismerettséggelhozhatjukkap-csolatba.Székesfehérvárszerepénekemelkedéséhezpedigbizonyosanhozzájá-rultavárosvasútvonalbavalóbekapcsolása(1860).156

Azuradalom is a fehérvári tarifa szerinti fizetést ajánlotta a bógeroknak, havajdájukkalközvetlenültárgyalt.1571858-banBojákJózsefvajdakéntszerződött18kaszása nevében az uradalommal.1581862-tőlBaricsákTamás,óbeszterceivajdá-vallevelezettazuradalom.Baricsákmárrégebbenmegfordulhatottitt,mertekkormár 100 emberrel érkezett ismerősként.159Avajdamindenéváprilisábanjelent-kezett.Azuradalomválaszábanáltalában100,1863-banés1864-ben150kaszástkért.Akaszásokmájusközepéreértekazuradalomba.Azembereketkörönkéntszétosztották.Amunkátatiszttartóparancsaialapjánazuradalmiispánokszer-vezték.Amennyiben1–1helyre40—50emberkellett,közülükegy„vice-vajdát”bíztakmegamunkásokvezetésével.160Acsapatotavajdamárennektudatábanállítottaössze.Akaszálásférfimunka,acsapat tehát férfiakbólállt,de3–6asz-szonytvagygyereketisfelfogadtakvelükegyüttvízhordónak.Avízhordókszá-mátamunkahelyekszámahatároztameg.161

Amessziről ideérkező csapatnak az uradalom biztosított szállást és ellátást.Szállásukról semmilyen adatot nem találtam.Valószínűlegnemcsináltaknagyügyetbelőle,hiszenaszázadvégénasummáscsapatokisrendszerintanyárrakiürítettistállókbanlaktak.Nemlehetettezmáskéntabógerokesetébensem.Azellátásrólviszontvannakadataink,eztöbbgondotokozott.Abógerokszámárafőző szakácsnőket az uradalom szerződtette.Naponta 10 krajcárt kaptak, és amunkavégeztével2–2mázsabúzátésrozsot.162 a tartásra szükséges élelmiszere-ketaszakácsnőkvettékát,azélelmiszerekfelhasználásátavajdaésaköriispánis ellenőrizte. 1869-ben a tiszttartó figyelmeztette az ispánokat az étel gyakorimegvizsgálására,mertakaszásokamúltéviétkezésmiattpanaszkodtak.163 a ka-szások rendszerint azt ették, amit azaratók,bár többszörmegjegyezték,hogy

154 FML. BUI. 15. 1858. június 4.155 berta, 2000. 134.156 Demeter—Gelencsér, 1990. 153—154.157 FML. BUI. 15. 1863. április 28., 1867. április 24.158 FML. BUI. 15. 1858. június 4.159 FML. BUI. 15. 1862. április 13.160 FML. BUI. 15. 1863. április 28.161 FML. BUI. 18. 1864. május 22.,15. 1866. május 9., 16. 1869. április 22. 162 FML. BUI. 17. 1862. május 25.163 FML. BUI. 18. 1869. május 17.

89


nekikkülönkellárpakásátkészíteni,„mert jobb szertik, mint a lencsét.” a kiadott élelmiszerek között a köleskása is többször szerepelt,mint az aratókénál.164 a kaszásoknakvalófőzéshezugyanazokatazedényekethasználták,mintazarató-kéhoz.Napontakaptakegy2fontoskenyeret,melyetazaratókévalegyüttsütte-tett az uradalom.165Akenyérhezrozsotésárpátőrlettek,azutánamaradtkorpáttakarmányul eladták az uradalombelieknek.166 Délben két tál ételt, este egy tál ételtkészítettekszámukra,vasárnap,keddenéscsütörtökönszemélyenként1/2fonthústhasználtakfelazételhez.167Azétlapösszeállításáhoznemkellettnagytudomány,debuzgónköröztettékamásolnivalóétlap-mintákat.168 a kaszások na-pontakaptak1meszelybort,deelőfordultazis,hogyavajdamagánaknapi3meszelyt,aközembernek2meszelyt,asszonynakésgyereknek1meszelytkötöttki.169Abortésazecetetazenyingiésafelsőnyékipincemértekinekik.170 Érdekes, hogyamagyarkaszásokbortnemkaptak,igaz,hogymagasabbvoltabérük.171

Fizetségüketnapibérbenhatároztákmeg,melyhezazellátástismárazalkunálmeghatározták.AszerződéstamindenkoriemberpiaciviszonyoknakmegfelelőenegyuradalmitisztkötöttemegvelükSzékesfehérváron.Avajdávalvalóelőzeteslevelezéstehátnemkötelezteazuradalmatszerződéskötésre,deamunkásokatsem.Őkiskörülnéztekazemberpiacon,saszerintfogadtákelvalamelyikurada-lomajánlatát.Schlamadingertöbbszörfigyelmeztetteazuradalmitiszteket,hogysiessenekSzékesfehérvárra,mertBaricsákembereivelpl.asiófokiispántárgyal,sőt1856-banakilitikasznár le is szerződtetteazenyingiekelől azembereket,nyilvánjobbnapszámért–36krajcárért–mintamitőkkínáltak.172

Anapibér az50-es évekvégén20krajcárvolt, ekkoravízhordó12krajcártkapott.173A60-asévekbenáltalábannapi40krajcártadtak,avajda42krajcárt,agyermekekésasszonyok30krajcártkaptak.174Amunkaidőhajnali4órátólsötéte-désigtartott,délben1órapihenővel.Akaszásokkérésére1869-benmegengedtékadéli2óraipihenőt,decsakúgy,hareggel1órávalelőbbkezdenek.175

164 FML. BUI. 3. 1845. május 31.165 FML. BUI. 17. 1861. március 13.166 FML. BUI. 4. 1859. szeptember 15.167 FML. BUI. 15. 1862. május 18.168 FML. BUI. 4. 1863. június 13.169 FML. BUI. 15. 1862. május 18., 1864. március 26.170 FML. BUI. 18. 1868. május 17. 171 FML. BUI. 3. 1850. május 25.172 FML. BUI. 3. 1856. május 17., 15. 1863. május 8.173 FML. BUI. 15. 1858. június 4.174 FML. BUI. 15. 1862. május 18., 1864. május 23.175 FML. BUI. 18. 1869. május 30.

90


az elvégzendő munka a kaszálás volt, értve alatta a rétek és a vetett takarmá-nyok,valamintabozótkaszálásátis.ámhaabozótbaállítottákőket,rosszzsák-,vagyponyvadarabokatadtak,hogyalábukatbetekerhessék,nehogyasásésanádtorzsaösszevágja.176Kaszálás,gyűjtésésaboglyázásvoltafeladatuk.177 Kor-szakunkvégéreazonbanigyekeztekcsakakaszálástrájukbízni,mertmelléjükgyűjtőketolcsóbbanfogadhattakhelyből,sőtigyekeztekagyűjtőbérnapokatfel-használni.178Azuradalomnakérdekevolt,hogyakaszásokaztamunkátvégez-zék,amelyreszerződtek.Mégiselőfordult,hogykaszálninemlehetett,vagymássürgős munka akadt a nagy nyári munkatorlódásban. a szerződések szerint más munkáraisbeoszthattákőket,decsakakaszáláshozhoztaksajátszerszámot.179 Gyakranállítottakbebógerokatárkoláshozéskülönösenajuhúsztatáshozésmo-sáshoz.180

Az1860-as évekvégénapénzkiadást a tiszttartómindenképpencsökkenteniigyekezett.Bárfogadtakekkorisbógerokat,aköröketarrautasította,hogyaka-szálást minél nagyobb arányban végezzék béresek: gyalogbéres kaszáljon, az os-torosgyűjtsön,aszekeresbérespedighordjon.Azokakörökkaptak1869-bendicséretet(BelfürgedésÚjhodos),amelyeknapontaalegtöbb(136és147)gyalog-bérestállítottákkaszásnak.Szentmihályfánagyalogbéresekcsakgyűjtöttek,eztamegoldást a tiszttartó drágállotta.181

NAPSZáMOSOK

Napszámosokatmindenkorszakbanvonakodvafoglalkoztatottazuradalom:anapszámotdrágánaktartották.Többször(pl.1864;1869)rendeletilegszüntettékmeganapszámosok felfogadását,hanemvolt rápénz.182 Helyettük mindent a béresekvégeztekel.Ennekellenére igenszéleskörbenkellettalkalmazninap-számost:pl.szőlőművelésre,183trágyahordásra,184ölfahordásraésösszerakásra,185

176 FML. BUI. 17. 1862. június 9.177 FML. BUI. 18. 1864. június 12.178 FML. BUI. 18. 1868. június 1.179 FML. BUI. 17. 1862. május 18.180 FML. BUI. 17. 1861. május 20., 4. 1864. május 22.181 FML. BUI. 18. 1869. június 13. Farkas I. körirata.182 FML. BUI. 4. 1864. augusztus 21., 18. 1869. október 10.183 FML. BUI. 14. 1832. március 4.184 FML. BUI. 8. 1846. február 13.185 FML. BUI. 15. 1858. január 2.

91


jégvágásra és nádverésre,186gyepüművelésreésafaiskolaművelésére,187 szántás-ra,188juhőrzésre,189kőművesmellésegédmunkára,190sarjúkaszálásra,gyűjtésre,irtásra,191 szecskavágásra,192 rostálásra,193tehátmindenolyanmunkárais,amelyreazuradalomnakelvilegmegvoltakaszegődött,vagybérnapszámosmunkásai.Anapszámosoktehátazuradalommunkaerőgazdálkodásábanmindigotttaláltakmunkát,aholpillanatnyilagsürgősmunkaakadt.Anapszámosokahelyiszegény-ségkörébőlkerültekki,közöttük,főkéntakapásnövényekelterjedésével,egyretöbb lett a nő.Ugyancsaknőket vettek fel gyűjtésre, a konvenciós kőművesekmellésegédmunkára.Szántáshoz,irtásraésakapásokközéisszívesenállítottakgyerekeket.Anőkésgyerekeknapszámbérealighaladtamegaférfibérekfelét.194

Anapszámbérazévszaktólisfüggött.SzentMihálynapután,defőkéntmárazőszvégirövidülőnapokonanyárinapszámfelét,vagykevésseltöbbmintfelétadták.195 Ugyanilyen okból növekedett a napszámbér tavasszal, a hosszabbodónapokmiatt196illetve,hatávolabbrakellettanapszámosnakkiállni.197

Anapszámosértéke–tehátbéreis–növekedettanagymunkacsúcsok,elsősor-banazaratásközeledtére,hiszenszívesebbenkiállottakrészesaratónakazönállógazdaságnélküli,vagykevésföldöngazdálkodócsaládok,minthogynapszámbamentek volna. Így például a kaszásnapszáma kaszálás elején és végén 30-35krajcár volt,míg a közepén, az aratás közeledtére 40krajcárranövekedett.Azaratáséscséplésalattmegkezdettnyárikeverőszántásnapszámbéreistöbbvolt(20krajcár)mintatavasziéésőszié.198

Legtöbbnapszámbértakőművespallér,majdakőműves-éscserepeslegényekkapták(1ft26krajcártól1ft20krajcárig).Akőművesnapszámosok20-25kraj-cárt,amezőgazdaságinapszámosférfiak25—30krajcártkaptak.199Ajuhmosáskor

186 FML. BUI. 17. 1861. december 7.187 FML. BUI. 17. 1861. február 24. 188 FML. BUI. 4. 1863. október 4.189 FML. BUI. 4. 1863. június 28.190 FML. BUI. 18. 1864. augusztus 21.191 FML. BUI. 18. 1864. május 8.192 FML. BUI. 18. 1864. január 17.193 FML. BUI. 18. 1864. november 29.194 FML. BUI. 17. 1862. december 28., 18. 1864. május 8., augusztus 21., 1868. október 11., november 29.195 FML. BUI. 17. 1862. december 28., 18. 1868. október 11.196 FML. BUI. 18. 1869. május 19.197 FML. BUI. 18. 1869. augusztus 29.198 FML. BUI. 18. 1864. május 8.199 FML. BUI. 17. 1860. május 7.

92


30-40 krajcárt fizettek,200 télen a tégláslegényeknek is csak 20 krajcár járt.201 az 1860.évbenazuradalomalegkülönbözőbbmunkákra–azürgeirtástólatakar-mánykaszálásig–összesen2515ft98krajcárnapszámbértfordított.202 a mező-gazdaságimunkákközülaszőlőkapálásinapszámálltalegmagasabbszinten,sezkorszakunkvégéremajdnemkétszeresérenövekedett.1869-benaszőlőkapásSzentGyörgynapután70krajcártés4iccebortkapott.203

Anapszámosoka40-esévekbenmégtartástiskaptak.204Még1855-beniséltatartásosformais,bármelletteellátásnélkülimagasabbnapszámbérislétezett.205 Későbbatartásteljesenmegszűnt,csakaszőlőmunkáknálmaradtmegaboradá-sa.Anapszámosokatakörökfogadtákfel,ésazokisfizették.Hetente,szombatonreggel fizették a munkásokat.206Amunkáhozszükségeskéziszerszámotanap-számos vitte.Anapszámbéreketazuradalmatérintőmegyéklimitációja,afehérváriember-

piaconkialakultbérekésahelyikereslet-kínálattörvényeiegyszerrehatároztákmeg.Aterületünkönlévőuradalmakazonbanmáraz50-esévekvégétőlkapcso-latban álltak egymással, általában egyetértés alakult ki a bérekben, egymásra nem ígértek.207

Anapszámosok seregét szaporította a cselédasszonyok és gyermekek táborais, akik az uradalom általmeghatározott „kényszernapszámért” álltakmunká-ba: „Kézi munkásul... csaknem minden nagyobb gazdaság... állandó cselédjeit, ollykép fogadja, hogy azoknak nejeik, gyermekeik s szolgáik mérsékelt napszámért munkába állani tartoznak.”208Apusztákviszonyaitazenyingiuradalomterüle-téreaz1861-benkiadott„pusztai törvény”-benszabályozták.Ebbenmárkikötöt-tékeztakényszernapszámot:„Béresnek gyermekeik tartoznak pénzért gyűjteni, ezek és a szántó gyermekek pedig maguk vellájokkal, gereblyéjökkel dolgozni”,209 1863—64-benpedigmáracselédasszonyokrarótt12napotacselédfogadásakoringyenesenkötöttékki:aférfiszegődésénekfeltételevoltazasszonyokingyenesmunkája.210

200 FML. BUI. 18. 1864. augusztus 21.201 FML. BUI. 18. 1869. december 12.202 FML. BUI. 41. 1860. Pénztári kivonat.203 FML. BUI. 18. 1869. május 19.204 FML. BUI. 3. 1841. április 30.205 GalGóczi, 1855. 214.206 FML. BUI. 3. 1845. június 26., 17. 1860. május 7.207 FML. BUI. 3. 1856. február 8.208 korizmics—benkő—mórocz, 1855.I. 387.209 FML. BUI. 17. 1861.210 FML. BUI. 4. 1863. január 11. , 18. 1864. augusztus 28.

93


BÉRESEK, CSELÉDEK

Korszakunkelejéninkábbabéres,végénegyreinkábbacselédkifejezésthasz-nálták. a „béres”megjelölésegyértelműenutaltazévesbérrelfizetett,szegődöttmunkaerőre, aminek kiemelése a napóleoni századfordulón, illetve 1848 utánfokozott jelentőséget kapott, éppen a robotos és bérnapszámos munkaerővelszemben. a béres kifejezés visszaszorulása mutatja egyébként legfontosabb al-kalmazásiterületüket.Maifogalmainkszerintabéresökrökkelvégeztemunkáját.Svalóban,a18—19.századfordulójánés1848utánazuradalmakbérrelfizetettalkalmazottaiközülaföldmunkákhozkapcsolódómunka-ésigaerőnövekedésevoltaleglátványosabbéslegfontosabb,smiutánazököradtaa19.századnagy-gazdaságaiszámáraazigaerőt,abéreskifejezésakkorvalóbancsupánazökörreldolgozókat jelentette. A század közepétől a béres és cseléd kifejezés jelentéseegyaránt kiszélesedett: a nagy uradalmakban éves szerződéssel szegődtetett, bér-rel,konvencióvalfizetettlegkülönfélébbpusztaimunkásokatjelentette,mígímea 20. században jelentéstartalma ismét visszaszorult.Egy-egy cseléd az adott puszta termelésébe, munkamegosztásába pontosan

körülhatárolt feladattal kapcsolódott be. A cselédek foglalkoztatása döntően apusztaiállattartáshozkapcsolódott:azállatállománygondozása,etetéseéshasz-nosításaisabéresekfeladatvolt.Ígyőkfejték(tehenészek,csírások),fogatolták(kocsisok),igázták,(őkethívtákszorosabbértelembenbéreseknek)éslegeltettékazállatokat(különbözőpásztornépek).Korszakunkvégénagépeketkiszolgáló,mozgatóésüzemeltetősegédszemélyzetet,azolajozótésfűtőtisidetartozónakérzem. Emellett alkalmazásuknak voltmég három területe. Az egyik a birtok-igazgatásésszervezés:enneklegalsólépcsőfokairamegbízhatócselédeketiski-emelhettek(gazdák,csőszök,pallérok,mezőőrök,hajdúk,kerülőkstb.).Amásikcsoport az uradalom épületeinek és eszközeinek rendben tartására, javítására,egyszerűbbeszközökmintautánikészítéséreszegődött(különféleiparosok,fa-ragóbéresek,béres-kőművesek, téglások,mészégetők, stb.).Apusztákcseléd-népeharmadikcsoportjábasorolomazokat,akikamunkábanlévőktestiésszel-lemiellátásátvégezték (főzőasszonyok,bábák, tanítók, a tartást adócsaládfőkháztartása).Acselédekegyéb–házicseléd,szolga–kategóriájávalittmostnemfoglalkozom,bárapusztai ispánok,parancsolók, számadókstb.háztartásábanilyenekiséltekapusztán.Őkazonbannemazuradalomnakdolgoztak,ésnemrendelkeztekönállóháztartással.Területünkönacselédekszámaésamezőgazdasággalfoglalkozókszámánbe-

lüliarányadinamikusanváltozott:1848előttlassan,1848utángyorsannöveke-dett, majd korszakunk végére a belterjesebb üzemmódok és az elég jelentős gé-pesítéskövetkeztébenanövekedésütemelelassult.

94


Uradalmunk1806-ban,1808-ban,1809-benés1812-ben84,míg1869-ben447bérest alkalmazott.211Abéresekmellettugyanolyanszámbanszereplőostoroso-katláncosnévenisösszeírták.(Vidékünköna„bregó”elnevezésishasználatos,deezazuradalmiiratanyagbannemfordulelő.)általábanacselédekszegődésekoreldőltaz,hogykitmilyenmunkárakötelez-

hetazuradalom:azállatgondozókésiparosokelnevezéseeztegyértelműentük-rözi.Mindenfélemunkáraáltalábancsakabéreseket(akiketkorszakunkvégénszívesenkülönböztetnekmeg„közcselédként”)alkalmazták,haazigásjószággalnemvoltdolguk,vagyhapl.apásztorokathelyettesítenikellett,bármilyenmun-kátelkellettlátniuk(juhmosás,állatőrzés,kapálás,rágcsálóirtás,tüskeirtás,gépmellettimunka,gyalogmunkastb.).Aközcselédekközülválasztódtakkiegyénirátermettség,ügyességrévénafa-

ragók,béres-kőművesek,korszakunkvégénafűtők,olajozók.Ezekabeosztásokmár bizonyosmegbecsültséget, speciális ismereteket s így valamicskével többbért jelentettek.

Azenyingiuradalomegységesszerkezetében(1806—1870között),tehátamígtulajdonosa herceg Batthyány Fülöp volt, jelentős lépéseket tett a modernebbmunkaerő-foglalkoztatásterületén.Adöntőjobbágyimunkaerőmellettnövekvőszámban jelentekmega szegődményesek (azazabéresek,vagycselédek),ámezekalkalmazása1848.utánsemváltkizárólagossá,mégcsakdöntőjelentőségű-vésem.Atulajdonosnakjuttatottállamikárpótlásgazdaságbólvalókivonásaoko-zójalettannak,hogyamármegmutatottúton,apusztahálózatteljeskiépítésénnemtettékmegadöntőlépéseket:jelentősbefektetésekmaradtakel.Ilyenmódonamunkaerőszempontjábólelkellettfogadniazátmentimunkaformákat,melyekközvetlenül1848után több,akorszakvégénmárkevesebb ledolgozásos tételttartalmaztak.Kétségtelentény,hogynövekedettapénzesmunkaerő(cselédek,napszámosok,bógerokstb.)aránya,ámabérmunkásokalkalmazásasohanemváltkizárólagossá,sőtafolyamatotkülönféleválságjelenségek(természeticsapá-sok,pénzügyiválságokstb.)ésaherceghibásdöntéseiisakadályozták.

RövIDíTÉSEK

BUI. BatthyányuradalmiiratokaFejérMegyeiLevéltárbanft. forintfml. fejér megyei levéltáriKm. a. szent istván Király múzeum adattáraIKM.Ht. SzentIstvánKirályMúzeumHelytörténetiGyűjteménye

211 MOL. P; 1321. 2. csomó, 1806. FML. BUI. 1. 1808—1812, 1.1809, 6. 1869. Zsoldmutatók.

95


oéft. osztrákértékűforintpft. pengőforintmol. magyar országos levéltárvft. váltóforint

IRODALOMJEGYZÉK

andrásfalvy Bertalan: ADunamentenépénekártérigazdálkodásaTolnaésBaranya

megyébenazármentesítésbefejezéséig.In:TanulmányokTol-namegyetörténetébőlVII.Szekszárd,1975

Balassa iván: adatok a Békés és csongrád megyei részesmunka és ledolgo-zás kérdéséhez.(1850—1944.) In: Ethnographia, LXVI. 1955.187—224.

BalassaIván: Azaratógazda.In:Ethnographia,XCII.1981.533—548.

BárthJános: A gépi cséplés parasztimunkaszervezeteDunaszekcsőn. In:Ethnographia,LXXXVII.1976.182—192.

BertaAnnamária: Klebelsberg Kunó fiatal évei Fehérváron. In: Gyóni András(szerk.):CiszterciSzentIstvánGimnáziumÉvkönyve,Székes-fehérvár,2000.134—138.

Bright,Richard: UtazásaiaDunántúlon.1815.Veszprém,1970

csánki Dezső: somogy vármegye. magyarország vármegyéi és városai. Buda-pest,én.

DemeterZsófia—GelencsérFerenc: SzékesfehérvárAnno…Székesfehérvár,1990

DemeterZsófia: SummásokFejérmegyében. In:AlbaRegia,XXI.1984.221—234.

DemeterZsófia: átmenetimunkaformákazenyingiuradalommunkaszerveze-tében.In:Ethnographia,CVII.1996135—157.

96


DemeterZsófia: Herceg Batthyány Fülöp enyingi uradalmának szántóműve-lése (1806—1870). In: Agrártörténeti Szemle, XXXVIII. 1996.186—250.

DemeterZsófia: A juhászat szerepe az enyingi uradalom gazdálkodásában(1806—1870). In: Agrártörténeti Szemle XXXIX. 1—2. 1997.63—102.

DemeterZsófia: Városhidvég libertinusai. In: Honismeret, XXV. évf. 1997./5.45—52.

DemeterZsófia: Lajoskomárom,a„legelsőrendesfalu”.EmléklapokLajosko-márom telepítésének kétszázadik évfordulójára. Lajoskomá-rom,2002.88pp.

ÉberErnő: Amagyarállattenyésztésfejlődése.Budapest,1961

farkas gábor: az előszállási uradalom munkaerőellátottsága a tőkés gazdál-kodásravalóáttérésidején.In:AlbaRegiaIV—V.1965.147—153.

GalgócziKároly: Mezeigazdanépszerűgyám-ésvezér-könyveI—IV.Pest,1854

galgóczi Károly: magyarország a szerb vajdaság s a temesi Bánság mezőgazda-ságistatisztikája.Pest,1855

HoffmannTamás: Agabonaneműeknyomtatásaamagyarparasztokgazdálkodá-sában.Budapest,1963

KatonaImre: Avándormunkások toborzásaakapitalistaMagyarországon.In:Ethnographia,LXIX.1958.29—52.

KnézyJudit: Somogymegyejobbágyparasztinépénekcsoportjaiésgazdál-kodása(aXVIII.századelejétőlaXIX.századközepéig). In:A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei. 1981—82.285—308.

KnézyJudit: Falusinőkamezőgazdaságban, falusinőkmunkája (XVIII—XIX.század).In:AMagyarMezőgazdaságiMúzeumKözlemé-nyei.1992—94.25—38.

97


Kondicsné Dr. Kovács Éva: BatthyányFülöp(1781—1870).Körmend,2005.28pp.

KorizmicsLászló—BenkőDániel—MóroczIstván: Mezeigazdaságkönyve.Pest,1855

KovácsEdit: Azúrbérikármentesítésikötvények tőzsdei árfolyamánakala-kulása,1856—1867.In:AgrártörténetiSzemle.1—2.1971.77—84.

LukácsLászló: Vándoralakok,vándormunkásokésa területimunkamegosz-tásKelet-Dunántúlon.In:AlbaRegiaCXX.1983.185—194.

nagy istván: a mezőgazdaság magyarországon az abszolutizmus korában (1849—1867).Budapest,1944

PestyFrigyes: Helységnévtára. Fejér megye. (bev. Párniczky Józsefné) In:FejérMegyeiTörténetiÉvkönyv.11.1977.161—307.

S.SándorPál(szerk.): ParasztságunkaHabsburg-önkényuralomkorszakában.1849—

1867.Budapest.1951

SándorPál: A XIX. század végi agrárválság Magyarországon. Budapest,1958

SápiVilmos: A mezőgazdasági bérmunkásság jogviszonyai Magyarorszá-gonaXVI.századtól1848-ig.Budapest,1967

selmeczi Kovács attila: Munkaszervezetéstechnikaazuradalmiaratásban.In:Ethno-

graphia,LXXXVII.1976.174—182.

SimonffyEmil: Földművelési rendszer Somogy megye északi részén 1728-ban.In:Somogymegyemúltjából.Kaposvár,1972.119—135.

T.MéreyKlára: Asomogyiparasztságútjaafeudalizmusbólakapitalizmusba.Budapest,1965

T.MéreyKlára: Egysomogyinagybirtoktelepüléstipusai.In:PAB-VEAB.Pécs,1977.II/1.1767—1848.91—100.

98


TáncsicsMihály: Életpályám.Budapest,1978

VasGereben: Nagyidők,nagyemberek.Budapest,1906

VörösKároly: Az1826.évikapuváriparasztmozgalom.In:SoproniSzemle.3—4.1955.80—104.

A FELHASZNáLT LEvÉLTáRI FORRáSOK:Tájékoztató a kutatott és részben felhasznált levéltári anyagról:

I.MagyarOrszágosLevéltárbanaBatthyánycsaládlevéltáraanyagából:MOL.P.1328.EnyingitiszttartóságMOL.P.1336.VegyesiratokMOL.P.1322.KörmendiKözpontiIgazgatóságMOL.P.1321.BécsiKözpontiIgazgatóságMOL.S.20.ABatthyánycsaládtérképei

II.AFejérMegyeiLevéltárbanahercegBatthyánycsaládenyingiuradalmánakiratai

FML.BUI.jelzetalatt,adobozszámotatárgyatés/vagyadátumotmegjelölve.Az1967.évifondjegyzékszerintF.XI.-601számalatttalálhatóezazegyüttes.Acsaládi levéltárak anyagát a levéltárimunkaterv alapján1989 folyamána FejérMegyeiLevéltármunkatársai rendezték.Avizsgáltanyag ígyazüzemikategó-riábólacsaládi levéltárakközékerült.Újraktári jelzeteXIII.-3-b.(53doboznyianyag).Aziratanyagfeltárásamégazátrendezéselőttkészült,tehátarégidoboz-beosztástésrendszerezésthasználtam.Ígyazanyagcsakatárgymegjelölésésadátumokalapjánazújraktárijegyzékkelkutathatótovább.

FejérMegyeLevéltáránaktérképei:FML.T.:TörzsanyagFML.U.:ÚrbéritérképekFML.BU.AzenyingiBatthyányuradalommérnökihivatalánakmappái.I-IV.

99


Labour Force Problems and Attempts at Solutions in the Enying Estateof Count Fülöp Batthyány (1806—1870) After 1848

by Zsófia Demeter

InthesingleorganizationoftheEnyingestate(between1806and1870),duringCountFülöpBatthyány’sownership, significantmeasureswere taken formoremodernemploymentofworkforce.Besidesthemainlyserfs’labouranincreasingnumber of hired workforce (agricultural or estate hands) appeared. However,theiremploymentwasneitherexclusivenordefinitiveevenafter1848.Thelackofinvestingthestatecompensationpaidtotheestateownerinpropertymanage-mentcausedthatthemajorstepswerenotmadeonthecompleteestablishmentofthenetworkoffarmsteads:seriousinvestmentslaggedbehind.Thusasforlabourforce, temporaryworkforms had to be employed,which, after 1848 containedmore,andattheendoftheperiodfeweritemsforsharecropping.Inevitably,thenumberofpaidlabourersincreased(servants,daylabourers,reapersfromUpperHungary,etc.),butwagelabourers’employmentneverbecameexclusive,andtheprocesswashinderedbydifferentcrises(naturaldisasters,financialcrashes,etc.)andbythecount’swrongdecisions.

101


Ahagyományosszékelytársadalom,valamintazahhozkapcsolódóún.„meg-tartó”életmód1 ésszékely intézményrendszer–amelynekalapjaazörököska-tonaiszolgálatésacsaládiönellátóföldművelőgazdálkodásvolt–aXIX.századközepénnagyátalakulásonmentkeresztülamodernizációéspolgáriátalakuláshatására.Asajátosfeudálistársadalombanegységesülésiésújfajtamegosztódá-sifolyamatoktörténtekpárhuzamosan,miközbenelevenenéltmégatársadalmiegyenlőség és a régi szabadságjogok emléke. a változás társadalmi feszültséggel és az agrárszegénység felduzzadásával járt, a nagyarányú romániába irányuló kivándorlás és munkavállalás pedig a térség gazdasági, társadalmi és erkölcsiválságáttükrözte.AsokrétűproblémákaXIX.századvégén–XX.századelejéncsúcsosodtakki,mertaz1848.évipolgáriforradalom,–ajobbágyfelszabadítás,a rendikiváltságokeltörlése–utatnyitottugyanapolgári fejlődésnek,denemváltottkiolyannagymértékűgazdaságiés társadalmiváltozást,mintazerdélyimegyékben.Amegyei területekenugyanisakapitalizálódónagybirtoksiettetteabirtokrendezést(tagosítás,arányosítás),amelya tulajdonviszonyokhozalkal-mazkodó szabad gazdálkodás, az ún. változó rendszer és a vele járó modernizáció gyorsulóüteműterjedéséteredményezte.Székelyföldhelyzetéthátrányosanérin-tette,hogynagyobbvárosokhiányábannemrendelkezetttőkeerőspolgársággal,éssajátostörténelmifejlődésénekkövetkeztébennagybirtokosrétegsemalakultki.ÍgynemvoltSzékelyföldönolyantársadalmiréteg,amelyagazdaságifejlődéstfinanszíroznivagyérdembenelőmozdítanitudtavolna.Ígymígaz1867.évikiegyezéstkövetőenapolgárosulóMagyarországad¬dig

sohanemlátottgazdaságiéstársadalmifejlődésenmentkeresztül,addig–külö-nösenamostohatermészetiésarchaikusabbtársadalmiviszonyokkaljellemezhe-tő–Székelyföldfokozatoslemaradásatapasztalható,amelypárévtizedalattolyanmértékűvévált,hogyaproblémákkezeléseazállamelkerülhetetlenbeavatkozá-sát,azún.székelysegélyakcióelindításátigényelte.2

A FEUDáLIS SZÉKELY TáRSADALOMváLTOZáSAI

A POLGáRI áTALAKULáS KORáBAN

Balaton Petra

1 tamási, 1976. 159. A XIX—XX. század fordulóján a tartalmas és megtartó székely életmód jelentőségét Tamási Áron ismerte fel Farkaslaka modellje alapján.

2 A leszakadó régiók állami fejlesztési programját részletesebben ld.: balaton, 2004.

102


A SZÉKELY TáRSADALOM AZ 1848-AS FORRADALOM ELőESTÉJÉN

Imreh István falutörvény kutatásai3 és Egyed ákos agrártörténeti kutatásai4 alapjánaszékelytársadalomaXIX.századközepénkétfajtatársadalmiformáció,afeudálisésaszabadkatonatársadalomegybeolvadásáttükrözte.Asajátoséské-sőbbifeudálisfejlődésselmagyarázható,hogyalakosságtöbbmintfelétaszabadszékely, illetőlegahatárőrkatonaicsaládoktettékki:1844-ben25757családot(köztükszámosnagycsaládot),amely205000főt jelentett,szembenajobbágyészsellérkategóriák38—39%-osarányával.Atársadalmistruktúraakésőfeuda-lizmuskoriállapothozképestaligváltozott,amelyetaBethlenGábor-féle1614-esforrásisbizonyít.

Év főember egytelkes szabad jobbágy zsellér egyéb

16145 1,94 - 53,41 25,10 14,85 4,70

1844/476 - 6,30 52,18 22,37 15,92 3,23

forrás: Imreh, 1999. 196.

Aszabadrétegeknagyszámábóladódóanerőséstevékenyfaluközösségirend-szer(communitas)voltjellemzőmég1848előttis,bárannakfunkcióvesztéseanövekvőállamibeavatkozáséshomogenizálótendenciakövetkeztében1750utánfelerősödött.Acommunitasazéletnekkeretetnyújtott,agazdálkodásnakésaz

3 imreH, 1983 ; imreH, 1987; imreH 1979.4 A székelyföldi társadalmi viszonyokat e tanulmányok alapján foglalom össze: eGyeD, 1975;

eGyeD, 1986; eGyeD, 2004.5 A fejedelemségkori összeírások között a Bethlen Gábor-féle 1614. évi összeírás a legteljesebb. A

hadi szemlék (mustra) alkalmával időszakonként összeírt családfők számát az ún. lustrák tar-talmazzák. 1614-ben a fejedelem elrendelte a székelyföldi családfők első általános összeírását, amely 380 településen (Aranyosszék, Marosvásárhely és Csíkszereda hiányoznak) 20 196 családfőt talált. Egyed Ákos falvanként közölt adatsorai Imreh István adatainál (38,51%) kisebb arányban (37,8%) állapította meg a jobbágy- és zsellércsaládok számát: 5287 jobbá-gycsaládot (24,10%) és 3000 zsellércsaládot (13,7) összeszámolva. Vö. pál, 2003. 126—127.; eGyeD, 1986, 105—116.

6 Jelen dolgozat kereteit túlfeszíti a számítások közötti különbségek kifejtése, de a kutatók között számottevő eltérések vannak az 1848 előtti székely társadalom jobbágy- és zsellérré-tegek arányát tekintve is. Míg Imreh István számításai alapján az 1844/1847. évi adóösszeírás szerint a 311 000 fős társadalomban a jobbágyok és zsellérek aránya 38% volt. Egyed Ákos az 1848 eleji adótabellák alapján a zsellérek és jobbágyok arányát 36,83%-ban állapította meg: 14 200 jobbágy- (25,97%) és 5899 zsellércsaládot (10,86%). Vö.: eGyeD, 1986., 102—147.

103


igazgatásnak szervezett formákat biztosított, a falu lakóit egybefogta, tehát te-lepülésforma, életkeret, vagyonközösség,normaalkotó, törvénykezési fórumésa gazdálkodás szervezője volt.7 1848utána faluközösségekörökségénosztozóalakulatokközülaközbirtokosságokváltakalegjelentősebbekké.Az erős faluközösségi rendszer hozzájárult a székely örökség (siculica

haereditas)ésörökösödésirendszermegőrzéséhez,amelyazonbanakülönbözőrétegekbirtokábanmármás-másjogistátusztkapott1848-ra.Aszékelyszabadságönigazgatásirendszerébenolyfontosszereppelbírószékelyörökségolyansajátosbirtoktulajdonvolt,amelyetacsaládaközföldekbőlfoglaltelafaluközösségésahadszervezetbeleegyezéséveláltalábanerdőirtássalésahadiszolgálatalapjátké-pezte.8Azöröklésáltalmagántulajdonnáváltcsaládibirtokörökösödésimódjátaszokásjog,1451-tőlmártörvényszabályozta:amarosvásárhelyinemzetgyűlésa32éveháborítatlanbírtterületetacsaládfiúágonörökíthetőmagántulajdonánakismerteel(alánytestvérekkiházasításánakkötelezettségével);fiúutódhiányábanazörökösaleánygyermekvolt(fiú-leányintézmény),annakhiányábanpedigavérrokonság.Aszékelyörökségsajátosságáhoztartozottavételésazeladásjogaa vérrokonok elsőbbségi jogával.9Az1555.éviudvarhelyinemzetgyűlésértelmé-benméghűtlenségésacsaládkihalásaeseténsemszálltaföldakirályra,hanemavérségirokonságra.Aszékelyörökségjogállásakövetkeztébenakirálybirtok-adományozásijogaSzékelyföldrenemterjedtki.ÍgySzékelyföldautonómiájánakalapvető joga volt a földbirtoklás szabályozása, amely akadályt jelentett a feu-dalizmusbehatolásának.Aszékelyörökségtulajdonformánakvelejárójavoltazadómentesség:azököradón(„ökörsütés”)kívülmásadónemterhelhette.Aszékelyörökségharmonikusegységetalkototta faluközösségiújraosztásos

ésaközösenhasználtbirtoktulajdonokkal.Abelsőtelekből,valamintazannakarányában (1848előttmárvégnapjait élőnyilasosztással)nagyságrakimért, ahelyi(2,illetve3nyomásos)határhasználatiszokásoknakalárendeltszántóbólésazigásállatoktélitakarmányozásátlehetővétevőkaszálóból(rétből)állószékely

7 Imreh István a falutörvények és rendtartások kiváló ismerője a feudalizmuskori rendtartó székely falu életét műveiben már alaposan bemutatta. A legtöbb írásos szokásjogi falutörvény a székely székek területén maradt fenn, a legkorábbi a zaláni és gyergyóalfalusi falutörvények (1581). A szokásjogi szabályok és törvények a paraszti önrendelkezés alapján születtek a teljes falu jelenlétében, bár a communitasnak a birtokosok (posessorok) nem voltak a tagjai, de a törvények betartása rájuk is vonatkozott, amit erősített a hegyvidéki lakók egymásrautaltsága, a szolidaritás, a kalákaszellem, a veszélyek elleni közös fellépés. A faluközösségen belül a kül-önálló egységek (jobbágy, zsellér, szabad székely, armalista, katona rétegek (gyalog, huszár) érdekközösségeket is jelentettek. imreH, 1983.

8 eGyeD, 2007.; takács, 2009.9 A hagyományos székely örökösödési rend szerint az örökség, a vagyon a legidősebb fiút illette,

míg az apai telket – a szülőkkel legtovább együtt élő és gondjukat viselő – legkisebb fiú kapta.

104


örökséghez10elválaszthatatlanulhozzátartozottaközségivagyszékiközföldek(ilyenekvoltakazugaronkívülilegelők,erdők,vizek,gyakrantöbbtelepülésáltalközösenbirtokoltmagasabbfekvésű,zordéghajlatúközöskaszálónakhasználthavasok)haszonvételei,amellyelmindenlakosszabadonvagystátuszaarányá-banélhetett.Ígyamegélhetésésazélethezszükségesjavakelőteremtésében—kezdveaszénanyeréstőlaháztartásienergiabiztosításáig–fontosszerepevoltafaizásnak,aszabadhalászatnakésvadászatnak,azerdőélésarchaikusszokásai-nak,valamintaföldesúrihaszonvételek,aregálékszabadságánakésaszékelyeksójárandóságának.A szabad legeltetés joga a székelyörökségtől függetlenvoltésmindenszékelyföldilakosszabadalmavolt,amiazállattartás1850-esévekigjellemző dominanciája mellett igen fontos tényező volt. a székely ősi birtokviszo-nyokígylehetővétettéka3—4holdasmagánbirtokkalrendelkezőkmegélhetésétis. Aszékelytársadalomésegyénisors,vagyonihelyzet1848-igelválaszthatatlan

volt a katonavolttól.11Anemzetségi-vérségialaponszervezett,szokásjogiegyenlő-ségetbíró,katonaialaponszervezetttársadalomvagyonidifferenciálódásaazsák-mányszerzésselésatársadalomöntörvényűmozgásánakeredményeképpena15.századtólfelgyorsult,demára14.századelsőfelébenkialakultaháromszékelyrend.ElőszörMátyáskirályfoglaltaírásbaaszékelykiváltságokat1473-banagya-logokéslófők(primipili/lovonharcolószékely)regisztrálásamellett,dealófőkközülkiemelkedőelőkelők(primorok/seniores,akiklegalábbharmadmagukkalszálltakhadbaés felszerelésükrőlésellátásukrólmaguknakkellettgondoskod-ni)ellenmársokvoltapanasz.Aszabadszékelyekszámaajobbágyosodásésanemesítéskövetkeztébencsökkent.A1562.éviszékelyfelkelésleveréseután,–amelynekokaaközszékelyekadóztatásánakbevezetésevolt,–asegesvárior-szággyűlésbevezettea iusregiumot:hűtlenségesetébenafej-és jószágvesztésbüntetését, valamint az uralkodó birtokadományozási jogát. a társadalom leg-alábbkétharmadátkitevőközszékelyektöbbségétfejedelmifüggőségbevetették,majdafejedelem1566-tólnagyobbrészüketföldesúrijobbágynakeladományoz-ta.Aprimorirendnemesiosztállyáváltalófőkkisszámúmódosrétegével,akikfe-jedelmimegerősítéstkértekörököltföldjeikreis,decsakakirályiadománybirtokváltautomatikusanúrbérifölddé.UgyancsakkikerültekaszékelyjoghatályaalólMarosvásárhelykirályivárosmellettataxásvárosokésacímereslevelesnemesek.

10 A történetkutatás már megállapította, hogy a nyílföldet csak használatra kapták a családok: a lovas katonai szolgálatot teljesítő lófőnek kétszer több föld jutott, mint a gyalog katonának, a primor pedig, akinek nagyobb készlettel kellett hadba szállnia, a lófőnél is nagyobb földet kapott. A nemzetségi közös határhasználattal szemben a XV. századra meghonosodott az in-gatlanok családi birtoklása, amely feltételezte a letelepedést és a szántóvető gazdálkodás fon-tosságát.

11 A székely társadalom differenciálódásának folyamatára ld. takács, 2009. 266—276.

105


A székely társadalmatmegtelepedése óta ekkor érte a legnagyobb strukturálisváltozásésafeudalizálódásvármegyeimintáraelkezdődött.Azerdélyifejedelmihatalomnakazonbanszükségevoltazingyenkatonáskodószékelységre,ezértaközszékelyekből és a régi gyalogrend jobbágysorbavetetett rétegébőlmegszer-veztékadarabont,vagypuskásgyalog(pixidarius)katonairendet.Az„újszékelyszabadság”értelmébenaszékelyörökségcsakahűségésakatonaiszolgálattel-jesítésefejébenjelentettadó-ésszolgálatmentességet.Aközszékelyektársadalmicsoportjatehátrészbendarabontvagylibertinusi(szabadszékely)renddé,illetvejobbágyirenddéesettszét.Atisztaszékelyörökségáltalábanaszabadkatonákésföldművelőkkezénvolt,közülükcsakegyvékonyrétegváltjobbágy-,észsel-lértartóvá.A jobbágyokészsellérekaránya–azadóösszeírásokösszehasonlítóvizsgálta alapján – a 16—19. század folyamán sohasem haladtameg a 40%-ot,mert a fejedelmek a katonai szükséglet miatt igyekeztek meggátolni a székelység eljobbágyosodását.Aszűk(2-3%körülmozgó)nemesirétegetaszékelyprimoréslófőcsaládokmellettakirályiadományozáskövetkeztébenmegjelentvármegyeinemességjelentette,anéhányszázholdasközépbirtokoscsaládmellettatöbbsé-geta2–3jobbágyottartókisnemesiréteg,valaminta6-7%-otiskitevőegyházasnemességjelentette.Atársadalom1%-átsemkitevővárosipolgárságalapvetőenMarosvásárhelyenésataksásvárosokbantömörült.Bár a székelység általános hadkötelezettsége 1711-ben megszűnt, a székely

örökségésörökösödésirendszer–azolysokatátkozott–székelyhatárőrségfelál-lításával(1762—1764)megőrződött.Aszabadtársadalmirétegekbőlverbuváltkétgyalog-ésegy lovas(huszár)határőrezredetSzékelyföld164településén(Csík-Gyergyó-KászonszékekésHáromszékterületén,UdvarhelyBardócfiúszéknek9ésAranyosszék6településén)szerveztékmeg;Marosszéketteljesen,UdvarhelyésAranyosszékeknagyrészétkihagytákaszervezésből.A8 tisztánhatárőrökáltal lakott települést leszámítva ahatárőrkatonák156 társadalmilag vegyes te-lepülésenéltekkettős (székiéshatárőr) igazgatásalatt;12 amindennapokbanahatárőradminisztrációbizonyulterősebbnek.Ahatárőrkatonacsaládokalapve-tőenföldművelőközösségekvoltak,gazdálkodásukattovábbraisafaluközösséghatároztameg,deahadiregulaalapjánaföldetcsakatisztengedélyévellehetettelidegeníteni.ANagyszebenbenszékelőGeneralCommandotörvényeiacsalá-dokapárólfiúraöröklődőhelyzetétnagymértékben–aszolgálatot,aházasodást,azöltözetet,aszórakozástis–meghatározták,éppenezértahatárőrökegyénisé-relmeiishozzájárulhattak,hogy1848-bananemzetimozgalomhozcsatlakoztak.Ahatárőrszolgálattólmentesterületekenakatonailagszervezetttársadalomtu-

datimaradványafennmaradtugyan,dekialakultaközösrendicsoportöntudattal

12 Egyed Ákos falutípus kutatásaira ld: eGyeD, 2002. 16—48. A 156 határőrszervezetbe bevont település regionális megoszlása a következő volt: Csíkszéken 49, Háromszéken 90, Udvarhely széken 9 és Aranyosszéken 8 település.

106


rendelkező szabad székelység társadalmi rétege az egykori lófő- és gyalogrétegek összeolvadásából, amitelősegítettmindkét rétegadókötelezettsége (1703).Ma-ros,UdvarhelyésAranyosszékektelepüléseinacsaládiháztartásszükségleteiretermelő, állattenyésztésen alapuló gazdaságok rendszere lett ameghatározó; aszabad,deönmagábafordulófalvakvilágátakapitalizmusaligérintette.Ateljesönellátóéletmód (lakás,öltözködés, táplálkozás, szórakozás terén) fenntartásatettecsaklehetővéasokgyermekesszékelycsaládokmegélhetését.

a székelység katonai funkciójának elvesztése után a feudális függőségben élő zsellér-ésjobbágykategóriákaránya–aregionáliskülönbségekellenére–atár-sadalmon belül alig változott,13 de a vagyoni differenciálódás mértékét, valamint akülönbözőtársadalmicsoportok(házas,házatlan,majorságizsellérek)aránya-inakpontosmeghatározásátazösszeírásoknemtesziklehetővé.Atársadalmiésgazdaságisokszínűségazúrbérrendezéshiányábóladódott,bárkialakultakszé-kelyföldiadózásisajátosságok(általában2naprobot,kilencedhiánya,földesúrihaszonvételekközössége).Azúrbéres(adományozott)földönésaszékelyörök-ségenülőjobbágyokészsellérekmegállapításáhozazún.Cziráky-féleösszeírásadtávpontot,amely1820—21-benaszabadkirályiéstaksásvárosokkivételévelmindentelepülésenszámbavetteaszolgálónéppelbíróföldesurakat,azokszol-gálónépeitésazáltalukhasználtkülsőésbelsőtelkeket.Azötszékelyszékterü-letéről438településszámsoraitésparasztvallomásaitismerjük.14

A „SZÉKELYKÉRDÉS” A SZáZADFORDULóN, A GAZDASáGIÉS TáRSADALMI váLTOZáSOK OKAI

ApolgáriforradalomutánjelentősgazdaságiéstársadalmiátalakulásindultelSzékelyföldönis.Az1848-astörvényeknyománkibontakozóintézkedések,vala-mintazipariforradalomtársadalmiésjogiváltozásaikikezdtékaszékelyősijogokésintézmények,kiváltságokrendszerét.Aproblémákatösszefoglalóanmegraga-dó„székelykérdés”aszázadfordulópublicisztikájánakvisszatérőtémájalett.15 a régió gazdasági, társadalmi és erkölcsi jellegű válságát, különösen a termelési-értékesítésistagnálástésahagyományoséletmódbeszűkülését,nagyhangsúllyalaliberálisgazdaságpolitikaintézkedéseinek(aszékelyföldiviszonyokranehezenalkalmazhatóbirtokrendezésitörvények,különösenazerdőtörvény,tagosításésarányosítás)hatásaialapoztákmeg.AközvéleményaRomániába,majdaXX.szá-

13 Vö. eGyeD, 1986. 104—116.14 A Cziráky-féle úrbérrendezési kísérlet forrásanyagát sajtó alá rendezte és a bevezetést írta

takács—Fet, 1—5.15 A székelykérdés irodalmát részletesebben ld.: balaton, 2010.

107


zad elejétől Észak-amerikába irányuló nagyarányú székely kivándorlás és mun-kavállaláskapcsánfigyeltfelatérségmegoldatlanproblémáira.Agazdaságiéstársadalmiváltozásokellenéreakatonaiszolgálattalösszekap-

csolódó társadalmi egyenlőség emlékét őrző régi szabadságjogok majdnem érin-tetlenülmaradtak.BartaliságostcsíkiszolgabíróCsíkménasághelyzetekapcsánakövetkezőketírta1901-ben:az1848-banbekövetkezett„nagy közgazdasági át-alakulás a népet teljesen készületlenül és fegyvertelenül találta. A büszke, szabad, nemes katonanemzet nem tudott a változott új viszonyokhoz alkalmazkodni, sőt azokkal nem is törődött. Élt úgy, mint azelőtt századokon át ősapái. Lehetett tőle akármiféle változás a világban, ő azokkal nem törődött, megmaradt a maga moz-dulatlan konzervativizmusában ... Megmaradt a földművelés és állattenyésztés mellett … A föld nem nőtt, a gazdálkodás jövedelmezőbbé nem lett, a lakosság szaporodott, kenyér több kell és a kiadások ijesztő mérvben felszaporodtak a nél-kül, hogy a jövedelmek szaporodtak volna. Mi lett ennek a következménye?: »Az eladósodás.«”16

Az állam gazdaságpolitikai intézkedéseinek hatása

Székelyföld szociális válságáhoznagymértékbenhozzájárult a jobbágyfelsza-badításelhúzódótörvényiszabályozása,amelyelszegényedést,azagrárszegény-ség felduzzadását,ésa térség többévtizedes lemaradásáteredményezte.Atör-vényekugyaniscsakazúrbérikategóriákraírtákelőatársadalmifelszabadítástállamikárpótlásmellett,ésazúrbériségnekelismert telketés földet tekintettékparasztitulajdonnak.Azúrbérrendezéshiányábóladódóanarendkívülkuszaésbizonytalanföldesúr-jobbágyviszonytSzékelyföldönfokoztaaszékelyörökségtisztázatlanfogalma.Erremutat,hogyatörvényhozáshol tágabb,holszűkebbfogalomkört használt: az 1846—47-es diéta (III. törvénycikk 4. paragrafusa) ál-talában beszélt a székely örökségről (leszögezte, hogy „a majorságföldek és a székely örökségek … úrbéri szabályozás tárgyai nem lehetnek”.),mígaz1848-asjobbágy-felszabadítótörvény(1848:IV.törvénycikk6.paragrafusa)csakatisztaszékelyörökségetemlítettemajorságitermészetűnek,megkülönböztetvekétféleszabadparasztihelyzetűjobbágytartót(Maros,UdvarhelyésAranyosszékekadó-zójobbágytartóitaCsík,HáromszékésBardóckatonáskodójobbágytartóitól(„az adófizető és fegyvert viselő.. többnyire tiszta székely örökségek”.) a jobbágytartó nemesirétegektörekvésemindenesetre1847-tőlazlett,hogymindenjobbágyké-zen található földet székelyörökségneknyilvánítsanak, a tendenciakülönösenHáromszék területén volt nagymértékű.Az 1854-es úrbéri rendelet véglegesenkétkategóriátkülönböztetettmeg:azúrbéresekszámáraazállambiztosítottaa

16 bartalis, 1901. 7. és újabb kiadása: bartalis, 2001. 128—129.

108


megváltásiösszeget, anemmajorsági és székelyörökséges jellegűparasztokatviszontazönerőbőlvalómegváltásraítélte.Aszékelyörökségsajátosértelmezé-sénekköszönhetőenavármegyeijobbágyokkalegyenlőfeltételekmellett,államikárpótlással felszabadult jobbágyokészsellérekszámaigencsekélylett.Egyedákoskutatásaialapjánafüggőségbenélőcsaládoknakcsak12,85%-a(2584csa-lád)szabadultfel1863-ig,amaradék88%(14000család)pedigazönmegváltásrakényszerült.17AzelhúzódóésköltségesjobbágyfelszabadításSzékelyföldönnemvoltkonfliktusmentes,amitakérvényektömege,valamintaközel4000bíróieljá-rásisbizonyít.Aváltságdíjelőteremtésenehézfeladateléállítottaajobbágyokat,ezért–aháromszékiadatokalapjánáltalánosnaktekinthetőtendencialehetett,–nemazegészföldetváltottákmeg,hanem„visszahagytak”földet,illetvesokanazállatállományukatvoltakkénytelenekeladni.Ennekkövetkeztébenaszékelyörökségesjobbágyirétegproletarizációjakövetkezettbe,illetve1848utánmárke-vesebbföldterületetvettekbirtokba,mintamennyitazelőtthasználtak.Azorszá-goskérdéssékinövőszékelyjobbágyfelszabadításügye1867utánkerültújrana-pirendre,ésaz1871:LIII.törvénycikkaz1848-astörvényhezvisszatérvecsak„a tiszta majorság természetével bíró székely örökségeket” nem tekintette úrbéresnek, vagyis a volt közszékelyek birtokait. A volt jobbágytartó földesurak ennek kö-szönhetőenjelentős–megnemhatározhatónagyságú–összegettudtakfelvennikártalanításiösszegcímén.Aszékelyörökségenlakózsellérekisönmegváltásrakényszerültek(1868,1873:XXII.,1896:XXV.törvénycikkek),ésmárfelszabadu-lásukpillanatábanagrárproletárok(napszámosok,cselédek)lettek.Az őstermelésből élők arányát tovább növelte, hogy 1851-ben feloszlatták a

székelyhatárőrséget, és ahatárőr-huszárok törzsménesét is árubabocsátották.Aföldművelőkatonacsaládokmindenfélekárpótlásnélkülazagrárszférábanma-radtak.Azelszegényedéstésbirtokaprózódástfokozta,hogy1854-beneltöröltékaszékelyörökösödésijogot,ettőlkezdveabirtokokatannyirészreosztották,ahányfiú-ésleánygyermekevoltacsaládnak,azadásvételkorlátaipedigmegszűntek.Akortársakisfelismerték,hogyazárutermelőparasztgazdaságok,valaminta

versenyképesség biztosítása érdekében amodernizáció és a belterjes váltógaz-dálkodásSzékelyföldönismegköveteliabirokrendezést.18 az egész országra ki-terjedőbirtokrendezési törvényekazonbannemvettékfigyelembearegionáliskülönbségeket, így a székely közbirtokosság tulajdonjogi jelentőségét, ésmeg-szüntettékazaddigközösenésosztatlanulhasználtkülsőségek, azazerdőséslegelősközhatárokhagyományosrendszerét.19

17 A jobbágy- és zsellér-felszabadítás története: eGyeD, 1986. 128—147.18 kozma, 1879. 154.; vitos, 1894—1901. 310.19 Az arányosítás, vagyis a közföldek (erdők és legelők) jogi elkülönítését a szűk értelemben vett

Magyarországra kiterjedő területi hatállyal az 1836. évi VI. tc. lehetővé tette a földesurak és a jobbágyok között. Az 1848: IX. tc. pedig úgy rendelkezett, hogy ahol az elkülönítést nem

109


Azarányosítás,vagyisaközföldek(erdőkéslegelők)jogielkülönítésétlehetővétevőtörvény(1871:LV.tc.)aközösbirtokbólamégelnembirtokolt(32évnélnemrégebbenhasznált)területekfelosztását,egyénitulajdonbaadásátrendelteel.Azarányosítás„kulcsát”(módjátésmértékét)községenbelül,közmegegye-zéssel kellettmegállapítani, ellenkező esetbenbírósági ítélet döntött.A felosz-tásegyeshelyekenakorábbigyakorlatnakmegfelelőhasználatirendetjelentette,másholateherviselésarányában,dealegtöbbhelyenamagántulajdonbanlévőkülsőésaháromszorosanszámítottbelsőbirtokokarányábantörtént.Atörvényértelmébenaszántóföldek,rétek,kaszálókéslegelőkesetébennemvoltfeltételabirtokrészektermészetbenvalókiadása,erdőkesetébena100katasztrálisholdat(57,55ha)elkellettérni,vagyisa100holdalattibirtokosokállandóközösségbenmaradhattak.A többközségáltalközösenbírterdőségek felosztásátközségen-kéntkellettelvégezni,mégakkoris,haaközségrejutóerdőterületnagyságanemérteela100kat.holdat.Azígyfelosztottterületekösszeshaszonvételeimárcsakatulajdonostillették.Ahavasokésnádasokfelosztásánakmegindításáhozelegen-dővoltazarányrész-tulajdonosoktöbbségénekkérelme.Ahavasaszékelynyelv-használatbanazonbannemcsakafelsőerdőhatárfelettifüves,majdköves-sziklásterületet jelentette,hanemazerdőtis. Ígyatörvényerdőkrevonatkozóterületikorlátozásátmeglehetettkerülni,ezvezetettahírhedt(erdő)arányosításokhoz.Azarányosítástés/vagyatermészetbenvalóelkülönítéstbármelyközbirtokos

kérelmérevégrekelletthajtani,vagyazta törvényhatálybalépésétkövető3évutánabírósághivatalbólvégrehajtotta.Acsakköz¬ségicélokrahasználtközségivagyontazarányosításalólatörvénykivonta.Különrendelkezettalelkészeketéstanítókatmegilletőerdő-éslegelőjárandóságról.20Azarányosítástésaközbirtokesetlegesfelosztásátatagosítássalegyidejűlegisvégrelehetetthajtani.Atagosításközigazgatásiésbíróirészbőlállóeljárásvolt,amelynekeredményekéntaszét-aprózottbirtoktestekhelyettazazokkalazonosvagyoniértékűegy(vagyminélkevesebb)tagbólállóbirtokokjötteklétre.21Székelyföldönazelsőtagosításokaz1860-asévekbenkezdődtekel,de1879-igalignéhányközségkapcsolódottbeamunkálatokba.22Atagosításelrendeléseholdarányszerinttörtént,ígyaföldel-helyezkedésénekmegválasztásijogaavagyonosabbbirtokosokatillettemeg.„A

lehetett végrehajtani, ott a régi gyakorlatot kell folytatni; az 1854. évi úrbéri pátens – bár a földesurak kártalanítását célozták – szintén lehetőséget biztosított az elkülönítések folyta-tásához. Az úrbéreseknek tulajdonba helyezésével azonban nem változott meg a nyomásos gazdálkodás, az erdők és legelők közössége a továbbiakban is fennmaradt.

20 Az egész közös birtokból kellett kiadni a lelkészek számára az egy birtokosra eső átlagrészt, tanítóknak ennek fele járt, kivéve, ha ettől eltérő tartalmú szerződés más járandóságot állapí-tott meg számukra.

21 Fazekas, 1941. 19—20.22 kozma, 1879. 157—158.

110


Székelyföldön ugyanis egyesek érdekeinek megsértése nélkül, csak a legnagyobb lelkiismeretességgel és odaadással lehet tagosítást végezni, mert a hegyes vidéken a szántók és a rétek kis határokon belül is egymástól lényegesen elütöttek, az itteni tagosítási munkálatokat a mérnökök nem maguk végezték, hanem segédeiknek alvállalatba adták ki. A felelőtlen és megbízhatatlan munka végül is anyagi lerom-láshoz és a telekkönyvi adatok kuszáltságához vezetett.”23Atagosítómérnököketmegvesztegethetőségükmiatt„négyszemköztiuraknak”hívták.24 a birtokviszo-nyokrendezésétnehezítette,hogyakincstárazösszesköltségekalig10%-átfe-dezte.Tagosításraakkorkerültsor,haabirtokosokbirtokarányos1/3részeeztkívánta,25majdaz1880.éviXLV.törvényértelmébenatagosítástazkérhette,aki-nekbirtokaa tagosítandóközség–adókataszterenalapuló– területének1/4-ételérte.Atagosítástközségenkéntkellettvégrehajtani,éssenkisemvoltkötelez-hető,hogybirtokáértmásközséghatáránkapjonújterületet.26 a munkálatokban csakaminősítettmérnökökvehettek részt, és ahitelesítéstmásmérnököknekkellettvégezniük,azosztályozástésbecsléstpedigegyszakértőibizottságfoly-tatta le.Azarányosítástbármelybirtokos feltételnélkülkérhette szántóföldek,rétek, kaszálók, nádasok és olyan legelők esetében, amelyek legalább felerészben szántásraalkalmasak;azerdőkbőléshavasokbólavoltföldesuraksajátegyéniésvoltúrbéreseikösszilletményérenézvemindentovábbifeltételnélkül,másrészespedigcsakakkor,hasajátilletményea100kat.holdatmeghaladta.AzarányosításfolyamataSzékelyföldönaz1880-asévekbenfelgyorsult,közben

a törvényekhiányosságaimiattavisszaélések, túlkapásokelszaporodtak.27 Pél-dáulgyakorivolt,hogyegyesbirtokosokolyanbirtokok(főleganagykiterjedésűerdőségek)utánisrészesedtekaközföldekhasználatábólakisbirtokosságkárára,amelyekutánnemjártvolna.Előfordult,hogyegy-egynagyobbbirtokosaköz-helybenvalórészétatörvényszerűarányosításelőttkiszakította,vagyakésőbbfoganatosítottarányosításalkalmávalújbólmegszereztebelbirtokánakaközhely-benvalórészesedését,ésígymásodszorvagytöbbszörösenisrészesedettaköz-

23 beier 1943. 13.24 incze, 1901, bartalis, 1901. 18—19. bözöDi, 1988. 137.25 Nem estek a tagosítás hatálya alá az erdők, a szőlők, a gyümölcsös- és komlókertek, a tanyás

puszták, a belső telkek és az azzal összefüggő külsőségek, illetve egyes bányák, bányatelepek és ásványvízforrások.

26 Nem lehetett a tagosítás tárgya a belső telek és az azzal egybefüggő külbirtok, a tanyás pusz-ták, a szőlők, a faültetvények, a gyümölcsös- és komlókertek, egyes bányák, a bányatelepek, az ásványvízforrások, a gyártelepek, a malmok, a rév- és vámhelyek. Általában az erdők sem lehettek a kicserélés tárgyai, és csak akkor lehetett az erdőbirtokos hozzájárulása nélkül mégis kicserélni, ha a csekély értékű erdők érintetlenül hagyása a célszerű tagosítást megakadályozta volna (csak hasonló minőségű erdőtalajjal cserélhetők fel).

27 Vö. Koós Mihály összefoglalóját az arányosításról: balaton, 2004. 257—259.

111


ből.Gyakoriakvoltakatömegesarányrész-átruházásokésszínlegesadásvételek,különösen,amikormárarészesedésarányátmegállapítottákésazélelmesvevőatanulatlanszékellyelszembentudatábanvoltaközhelybenőtilletőarányrészterjedelmének.Sokeladósodottgazdaúgypróbáltgyorsanpénzhezjutni,hogyolcsón eladta arányrészeit, így viszont a korábbi szabad legeltetéstől és erdő-használattól–mintamegélhetésfontoséstermészetesjövedelem-kiegészítőitől–esettel.Apotomáronösszevásárolterdőarányrészeketmagasabbáronadtáktovább;azüzérkedőkfeletteshatóságokatvesztegettekmeg,hogyminélhama-rabbbirtokbavehessékanagyerdőségeket.Agyakorikihasításoktermészetesenaközségésaköznéprohamoselszegényedéséteredményezték.Bárafelosztásalegtöbbesetbencsakhasználatijogotjelentett,afakitermeléshezaziselegendővolt,ígyazerdőfelújítássalésaletaroltterülethasznosításávalnemtörődöttsen-ki.Problémát jelentett,hogyaz arányosításokat az adókataszter adatai alapjánkészítették,ésnemvettékfigyelembeatelekkönyveket,aterületfelméréshelyettinkábbbecslésalapjánállapítottákmegaterületeknagyságát.Az1890-esévek-bengyakoribbáváltakazújraarányosításokésújratagosítások,amelyekrőlako-rabelitörvényeknemrendelkeztek.Atagosításimunkálatoklelassulásaaz1893.évi356.számúrendelethezkötődött,amelybenazigazságügyiminiszteramun-kálatokműszakirészétösszhangbahoztaakataszterrel,hogyezzela tagosításpontosságát biztosítsa. A birtokrendezést a telekkönyvezéssel együtt végezték,viszontatelekkönyviállapotokrendezetlenségetovábbnehezítetteafolyamatotésegybenajelzáloghitelfelvételéneknagyakadályátisjelentette.Ígyvoltezkü-lönösenCsíkmegyében,aholaténylegesésatelekkönyvibirtokosoksokesetbenmásokvoltak,ésezaszínlegesadásvételekésmegterheléseksorozatátindítottael.Gyergyóremeténekpéldául4000telekkönyveközülnemvolt50,amelyatény-legesbirtoklásnakmegfeleltvolna,Gyergyószentmiklósonpedigatelekkönyviéskataszteriadatok6000holdközhellyelkevesebbettüntettekfel.28

Azerdőjogokkalvalóüzérkedésnyomángombamódraelszaporodtakafakeres-kedőcégek,fűrészüzemekéspillanatokalatterdőterületektűntekel,tarvágásokjelentekmeg Székelyföldön.29 A székelyföldi arányosítások kapcsán elkövetettvisszaélések és azok gazdasági, szociális hatása előbb-utóbb feltűnt amegyei,majd az országoshatóságoknak.30Néhánypéldaértékűkúriai döntés próbált a

28 sebess, 1903. 28—30.29 sebess, 1902. 30—31.30 Az újraarányosítások azonnali beszüntetését elsők között Udvarhely megye nyugalmazott

főispánja, Török Albert sürgette 1900-ban, aki több példán keresztül bemutatta, hogyan kerül-tek erdőspekulánsok kezére a székely erdők. török, 1903.

112


helyzetensegíteni,31de1902végéreazarányosításSzékelyföld229községében203293kat.holdonmárbefejeződött.32Többesetbenakisbirtokosokellenállásamiatt a katonaságot és a csendőrséget is bevetették az ingatlanok birtokbaadásá-nál.33

Aszékelyföldiújraarányosítások,valamintatagosításegységesszabályozásátaz1908.éviVII.ésXXXIX.törvénycikkekrendezték:haagyakorlatvagyateher-viselésalapjánazarányosításnemvoltmegállapítható,akkorcsakabelsőséggelrendelkezők részesülhettek illetményben, a telepítvényesek nem. Az erdőket,ahavasokatésaművelésalattállókaszálókatés legelőketszinténkihagytákaszámításból.Atörvényatagosítástakkor ismegengedte,haa földművelésügyiminiszteregyecélrafelállítottbizottságvéleményealapjánatagosítástaközség-renézvehasznosnakésmegvalósíthatónakmondtaki,ésatagosítástkívánókaközségterületéneklegalább¼-étbírták.34Atörvényfinomítottaarészlegestago-sításeljárásátis:ebbenazesetbencsakatagosítandóterület¼-ét vagy ½-ét kell bírniaatagosítástkérőknek.Azosztatlanközöstulajdontképezőközlegelőkcsakaföldművelésügyiminiszterengedélyévelvoltakfeloszthatókvagymásalkalmasésmegfelelőértékűterülettelkicserélhetők,afelmerülőköltségekatagosítótter-helték.Azonközségekben,aholnincsvagynemelegendőaközlegelő,aztata-gosítandóterületekbőlkikelletthasítanivagyegészíteniatagosítandóterület5%-áig.35Atagosítástcsakminősítettmérnökök,1908-tólcsakazeljárásrajogosítottföldmérővégezhette.T.NagyImre,mintatagosításhíve,kénytelenvoltbevallani,hogy„Csíkban ez idő szerint folyamatban és bevégzés stádiumában lévő néhány

31 Például a marosvásárhelyi királyi tábla egyik 1901. évi határozata kimondta, hogy a közbirto-kokból a magánosok részére eszközlendő kihasítások költségeit a kérvényező fizeti; 1903-ban azt, hogy a különálló vagy külső birtokok tulajdonjoga nem jogosít a közösben való részese-désre; egy másik ítélet pedig megtiltotta az újraarányosítást, valamint kimondták, hogy a befe-jezett arányosítás után a természetbeni elkülönítést az érdekelt költségére végzik el. (molnár, 1902.; barabás, 1904B. 47.)

32 Munkaterv: SZA (2004). 260.33 1902 januárjában Alsóidecs (Maros-Torda megye) községben történt lázadás, a határtagosítás

alkalmával az amúgy békés szász birtokosság megtámadta a hivatalos küldötteket és a tagosító bírót, kiűzték őket a községházából; ellenük a csendőrséget vetették be. A zendülés eredménye egy halott és 13 sebesült. MT, 3. (1902) 4:5. (jan. 22.); MT, 3. (1902) 6:4. (febr. 5.); 1904 őszén a mezőpaniti tagosítás alkalmával is forrongott a helyi lakosság. MT, 5. (1904) 42:2. (okt. 13.)

34 Ha ezt nem mondta ki, akkor a tagosítást kívánók legalább ½-ét bírják a község területének, ilyen esetben viszont a tagosítást nem kívánók birtokához számítandó „az állami, törvény-hatósági és községi vagyon, a közalapítványi javak, a közintézetek, az árvák és gondokság alatt levők birtoka, úrbéri haszonvételekkel terhelt oly erdők, legelők és nádasok, valamint arányoítás alá tartozó oly közös használatú területek, amelyeknek rendezése még befejezve nincs”.

113


tagosítás befejezésével még csak példát sem lehet statuálni, mert azokat már mind megtámadta a rendszeresen ellenálló tömeg, a bevégzett egy-két tagosítás pedig a bírálaton aluli eredmények miatt csak elrettentő példákat mutat.”36

Székelyföld területénekcsaknemfeleerdő (46%)volt,amelynek55—60%-átaszékelyközösségek(közbirtokosságokésközségek)birtokolták.Azerdősterüle-tekjövedelmeafaizásonkívülelsősorbanalegeltetésbenérvényesült.Azerdőtör-vények(1879:XXXI.tc.,1898:XIX.tc.)azerdőkállamiellenőrzésétéskezelésétír-tákelő,kitiltvaazállatokatakorábbanlegeltetésrehasználtterületekből.Aszékelymegyeihatóságokaz1880-asévekmásodikfelétőlállamikezelésbeadtákközössé-gitulajdonbanlevőerdőiket,deazokszerűgazdálkodásmagvalósításátakadályoz-tákafolyamatbanlevőbirtokrendezésieljárások.Azerdőkezelésiköltségjárulékok(9,1—14,8 f/hold) azországmásvidékeihezképestolcsókvoltak (egyharmadátsemtettékki),azerdőkjövedelméhezviszonyítvadrágánakszámítottak.Azerdőtörvényekakorábbankiterjedterdeilegeltetéstszűkkorlátokközészo-

rították:nemcsakavéderdőkbenvolttilosalegeltetés,hanemakitermelésreke-rülőerdőkben30évig;azegyéb,leromlotttalajúésfaállományúerdőkbenpedigazüzemtervielőírásoktiltottákazt.Azelsőkataszterifelvételekidején,az1850-esévekben felületesen mérték fel az erdő- és legelőterületeket, és a kisebb adózás ér-dekében–tekintetnélkülaterep-éstalajviszonyokra–erdőterületeknekmondtákalegelőket,viszontlegelőnekminősítettékaleégettvagyfelnemújulterdőket,amelyek legeltetésre nem is voltak alkalmasak.Alegelőterületekbeszűküléseóriásigátja lettazállattenyésztésfejlődésének,

ezértaFöldmívelésügyiMinisztériumelsősorbanazerdősterületekfelszabadítá-sával és az ún. legelőerdők37kijelölésévelpróbáltnagyobbterületetbiztosítanialegeltetésnek.38Akedvezőéghajlatiéstermészetiadottságokkalrendelkezőállat-tenyésztés1848utánvisszafejlődöttakülterjesállattartásmiatt,azistállózásésa

35 A közlegelő szükségességéről, nagyságáról és helyéről szakbizottsági javaslatra a miniszter döntött. A kihasított vagy kiegészített közlegelőnek a tagosított birtokok területének arányában lettek osztatlan közös tulajdonosai a birtokosok, használatát legelő-szabályrendelettel kellett megállapítani, lehetőleg a kisbirtokosok igényeinek figyelembevételével.

36 naGy T., 1911. 80—81.37 A legelőerdő eszméjét először Bedő Albert országos főerdőmester vetette fel az 1885. évi aka-

démiai székfoglalójában. A legelőerdő értelmezése sokszor felvetődött, ideális állapot szerint a 0,2-0,6 zárlatú, fával egyenletesen borított területet jelentette.

38 Alispáni jelentés (U), 1904. 62.; UH, 6. (1903) 17:4. (ápr. 26.) Az 1901—1902-ben megejtett erdészeti–gazdasági bizottsági bejárás során 147 erdőbirtokosság erdejében 34 572 k. hold legelőerdőt engedélyeztek. Maros-Torda megyében 33 erdőbirtokosság erdejében 2977 k. hol-dat, Csík megyében 20 erdőbirtokosság erdejében 7055 k. holdat, Udvarhely megyében 36 erdőbirtokosság erdejében 7035 k. holdat, Háromszék megyében 58 erdőbirtokosság erde-jében 17 505 k. holdat.

114


trágyázáshiányában,valamintazállatfajtákésazeljárásokrosszmegválasztásaésazelhanyagoltlegelőgazdálkodáskövetkeztében.39

Abirtokrendezési-ésazerdőtörvényekkövetkeztébenazeladósodás,avagyonisüllyedés,azagrárproletárrétegekfelduzzadása,valamintazállattenyésztésvál-ságaadualizmuskoránakállandósultgazdaságiésszociálisproblémáiváváltak.Sokközséga teljeseladósodás sorsára jutott,különösena5holdalatti, arány-részeiket elkótyavetyélő székelyekmegélhetése került veszélybe.A közlegelőkésközerdőkaránya lecsökkent, a visszaélések és spekulációkkövetkeztébenakisbirtokosokkevesebbközföldetkaptak.Azösszesgazdaságmintegyfelekiszo-rultaközbirtokhasználatából,ésezzelacsaládikisgazdaságfőtámasza,azál-lattenyésztéskerültmélyválságba.Különösenahavasaljiközségekhelyzeteváltsúlyossá, ahol a szántó és akaszáló jövedelmébőlmarhalegeltetésnélkülnemlehetettmegélni,azerdőterületbőségemiattafapiaciértékepedigcsekélyvolt.Aszékelykérdésvoltaképpenennekaszegényrendűszékelységnekaválságosrafordulthelyzetébőladódott.ErrőltanúskodikaháromszékiPapolcközségbead-ványaaz1902.évitusnádiszékelykongresszushoz:„a folyamatban lévő arányo-sítás és tagosítás folytán Papolc községe közbirtokossága a pusztulás szélén áll, és ha a Kongresszus az elébe tűzött tárgysorozatában a mi sérelmes ügyünket tárgyal-ni és azt jegyzőkönyvbe venni nem kegyeskedik, szeretett hazánkra nézve mint adózó polgárok megszűnünk számot tenni s minden habozás nélkül kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy ezután meg nem élhetés miatt ki kell vándorolnunk.”40

MolnárJózsiásellenzékiországgyűlésiképviselő1901szeptemberébenelsőkénttártafelabirtokrendezéskapcsánaszékelykérdéslényegét,ésazarányosítási-ésazerdőtörvényekvégrehajtásainakkövetkezményeire,azelszegényedésreésazelvándorlásrafigyelmeztetett.1902júniusábanmárabirtokrendezésleállítását,sőtazősijogokvisszaállításátsürgette.Afüggetlenségisajtóaszázadelejétőlaző érvelését vette át.41

AXX.századelejérenyilvánvalólett,hogyaföldnélküliés1—2holdastörpebir-tokosréteganyagisüllyedésemegállíthatatlannávált,helyzetükreménytelensé-gétahatóságokisfelismerték.Ugyanakkorabirtokrendezésekkövetkeztébenazegytagbankiszakítottnagykiterjedésűmodernerdő-éslegelő-közbirtokosságoklehetővétettékazárutermeléstfolytatógazdáknakaváltógazdaságésabelterjesgazdálkodás bevezetését.

39 Pálffy, 1902.40 Székely Kongresszus, 224—225.41 KN 1896—1901, XXXVII. 727. országos ülés, 8–16. Molnár interpellációja: az 1871. évi arányo-

sítási törvénynek a székely érdekeket sértő intézkedései tárgyában, az igazságügyi miniszterhez; az 1879: XXXI. tc. végrehajtásából a székelyekre háruló károsodás tárgyában, a földmívelésü-gyi, kereskedelemügyi és belügyminiszterhez. Az interpelláció megismétlése: KN 1901—1906. VII. 126. országos ülés, 333—337.

115


AkorabeliközgazdaságiirodalomáltalábanlesújtóképetfestettSzékelyföldme-zőgazdaságirendszeréről:egyoldalúésönellátóföldművelésirendszer,42 két- és háromnyomásosgazdálkodáskövetkeztébenkiterjedettugarolási rendszer (kü-lönösenazállattartástfolytatóterületeken,példáulCsíkmegyében43,5%volt).Abelvizekállandósága,afolyókésapatakokszabályozatlanságamiattamező-gazdaságiterületek1/5-ecsaknemhasználhatatlanvolt.Azelavultföldművelésitechnikakövetkeztébenhiányoztakvagycsakkevésséhasználatosakvoltakata-lajműveléshez,avetéshez,aterménytisztításhozszükségesgazdaságieszközök.Aszékelygazdákhagyományosanszintemindentfából,házimunkávalállítottakelő.43

terület szántó kert rét legelő erdőCsík megye 14,5 1 22,4 21 39Háromszék megye 22,7 1,5 9,6 4,3 59Maros-Torda megye 27,7 2,2 11 9,3 46,5Udvarhely megye 25 1,6 18,2 14,38,5 38,5Székelyföld 22 1,5 15,5 12,4 46Magyarország 42,8 1,3 10,2 13 26,6

Forrás: 1895. évi mezőgazdasági statisztika

Anaturális gazdálkodásimód, az extenzív állattenyésztés válságamellett tő-keszegénység,gazdaságiérzéketlenségésazújításokirántibizalmatlanságvoltjellemző.44AzarchaikusgazdálkodásklasszikusterületénekCsíkmegyeszámí-tott, ahol a különböző háziiparok elevenen éltek, akár az erdőhöz és a havasiterületekhezkötődőarchaikusmesterségek,gyűjtögetés,orvvadászat,famunka,pásztorkodás.Udvarhelymegyében,aHargitavölgyeibenépülthavasaljiközsé-gek–földrajzielzártságukokán–aCsíki-medencéhezhasonlóanarchaikusabb

42 A kizárólagos mezőgazdasági foglalkoztatottság (1900-ban 76,5%) volt a jellemző, miközben a földművelésre használható földterület, a szántó aránya jóval alatta maradt (22%, de Csík megyében csak 14,55% volt) az országos átlagnak (43%). A termelési ágak helytelen megválasz-tása (a gabonaneműek (59,55%) és a kapásnövények (37,02%) dominanciája a kedvezőbb ter-méseredményt produkáló ipari növények helyett. A kereskedelmi növények termelése a cukor-répára és a lenre szorítkozott, kendert pedig csak házi szükségletre termesztettek.

43 kozma, 1879. 134—211.; barabás, 1907. 50.; eGyeD, 1975. 61—131. Például 1907-ben Maros-Torda megyében a szekereknek 96,3%-a fatengelyes volt.

44 A mezőgazdasági adatok forrása: Mezőgazdasági statisztika, Ipari akció, 7—54. Az alábbiakban külön nem hivatkozom ezekre a művekre.

116


gazdálkodástűztek,mintaközéphegységgévagydombokkászelídült,jóvalnyi-tottabbhelyzetűtelepülések(keresztúriésoklándijárásban).Háromszékmegye–különösenaterületdélifele,amelytermészetiadottságánálésjobbpiaciviszo-nyainálfogvagazdagabbvolt–Székelyföldlegpolgárosultabbvidékevolt,alegna-gyobbterületűkapitalistamagánbirtokokatisitttaláljuk.Maros-TordamegyébenamoderngazdálkodásravalóáttérésmáraXIX.századvégéremegtörtént.Azal-földiviszonyokhozhasonlómezőségirészekenaszemtermelésvoltjövedelmező,az állattenyésztés csak nagyobb befektetés árán, mesterséges takarmánytermelés-selésistállózássalvoltfokozható.Bárakisipar,háziiparéskiskereskedelemfejlettvolt,aznemvoltelegendőa

nagyipar,anagyobbvolumenűkereskedelemésvállalkozásmeghonosításához.AziparosodáskibontakozásátSzékelyföldföldrajzielszigeteltsége,amodernköz-lekedéshiánya,atőke-ésszakemberhiány,afogyasztópiacszűkösségeésakül-földi,valamintagyáriparitermékekversenyeakadályozta.Legnagyobbproblémaaközlekedésiviszonyokkezdetlegességéből(aközvetlenvasútiösszeköttetésésakedvezővasúti szállítási tarifákhiányából),45 valamint a romániával fennálló vámviszony rendezetlenségéből adódott.46Akorabeliszékelyértelmiségiekésha-tóságokSzékelyföldgazdaságihelyzeténekjavításátazönállómagyarvámterületfelállításábanlátták.47

45 A vasúthálózat későn, csak az 1880-as évek végén hálózta be a térséget, de a század elején a székelyföldi vasúthálózat csupán 1,98%-át jelentette az országos hálózatnak.

46 A román vámháború összefoglalását ld. Erdély története, III. 1520—1522. A román fejedelem-ségek az erdélyi ipar kedvező értékesítési területei voltak, a modern román állam kiépülésével azonban a beviteli vámok folyamatosan növekedtek, emellett az 1870-es évektől a hagyomán-yos székely kézműiparnak szembe kellett néznie az osztrák–cseh ipar termékeivel és a Kár-pátokon túl a víziszállítás révén megjelenő angol és francia áruk konkurenciájával. A román piac az erdélyi iparosok számára jelentősen beszűkült. A kisipar krízisét enyhítette az erdélyi iparos és kereskedő körök nyomására 1875-ben 10 évre kötött szabadkereskedelmi egyezmény Romániával. A „brassói” néven emlegetett székelyföldi áruk között elsősorban a ruházati és háztartási cikkeknek, a szíjgyártó és faipari készítményeknek volt nagy keletje, Romániából pedig főként élőállatok érkeztek Erdélybe. 1885-ben Németország a keleti marhavész behurco-lása elől elzárta határait a magyar marha előtt, amire Magyarország a román határ lezárásával reagált. Románia retorzióval élve nem hosszabbította meg a kereskedelmi szerződést, és a vámszerződés megkötése iránti tárgyalások is meghiúsultak, így 1886. június 1-jével szerződés nélküli állapot lépett életbe. A vámháború felgyorsította egyes régi iparágak pusztulását, a ki-siparosok nagy része tönkrement vagy kivándorolt, sokan eladósodtak. Az 1893-ban létrejött új kereskedelmi szerződés rendezte ugyan a kereskedelmi kapcsolatokat, de csak az osztrák gyáriparnak és néhány minőségi terméket előállító dél-erdélyi szász textilipari középüzemnek sikerült visszanyernie korábbi romániai pozícióit.

47 A székelyföldi ipar helyzetére és az iparosításra részletesebben: balaton—reisz, 2006.

117


Anövekvőköztartozások,nevezetesenazönmegváltás,azarányosításéstago-sításköltségeia lakosságeladósodásáhozvezetett.Aszékelységmégaszázad-fordulónisfizetteadézsmaszolgáltatással,apapitizeddelegyformatermészetűszolgáltatástvallásfelekezettőlfüggetlenülapapnak,kántornakéskántortanító-nak.A„epéneknevezettkepét”az1848:XIII.törvény(erdélyi1848:V.,XX.tc.)mármindenholeltörölte,csakSzékelyföldönragaszkodottmégaklérusehhezamegélhetésialapforrásához.48

Báratérségben137pénzintézetműködött,mégismegoldatlanvoltahitelkérdés,amelytovábbnehezítetteagazdaságistruktúraátalakításáhozszükségesberuhá-zásokat.Akisbirtokossága jelzáloghiteltnélkülözte leginkább,mert ahelyi ta-karékpénztárak–kevéskivétellel–nemfoglalkoztakjelzálogüzletekkel,nagyobbpénzintézetekpedigmessze voltak Székelyföldtől.A telekkönyvezésimunkála-tok1916-ig történő rendezéséig az állapotokbizonytalansága akadályozta a jel-záloghitelfelvételét.Emiattakisbirtokosokatakarékpénztárakváltókölcsöneire,kötvény-ésmagánkölcsönökre,valamintadrága (azegyébköltségekkelegyütt15–20%kamatotiselérő)személyikölcsönökrevoltakutalva.Atérségbenjellem-zővoltakezességiuzsorais,amikorajótállókezesmegfizettettenevealáírásátakölcsönfelvételekorésaváltómindenmegújításakor.Ahitelszervezetproblémá-itkihasználva,románésszásznemzetiségipénzintézetekjelentekmeg,amelyekrugalmas,gyorséskedvezőtörlesztésesjelzáloghitelnyújtásávalhozzájárultakamagyar földbirtok fokozatosapadásához.49Ahitelviszonyokrendezése,különö-senaszékelybirtokosokmagaskamatúésalegnagyobbrészbenidegenpénzin-tézeteknél levő adósságainak a konvertálása az egyik legsürgősebb feladat volt. Aszékelyagrártársadalomválságanemhagytaérintetlenülahagyományosélet-

módot,köz-ésvalláserkölcsöt.Az1890-esévektőlapolgárikultúratérhódításá-val,aműveltségterjedésévelazigényeknőttek(kávé-ésteafogyasztás,„úrizálás”az öltözködésben) és a paraszti életmódhagyomány eszköztára kezdett kicse-rélődni.Aszázadfordulótmáranépiéspolgárikultúraegyüttélése jellemezte;a néprajzkutatók észrevételei szerint a kapitalista világ termékei egyre inkábbkiszorítottákahagyományos tárgyivilágot.ErreutalT.Nagy ImreCsíkmegyealispánjánakésközgazdászánakkimutatása,amelyszerintegy10holdasgazdaéveskiadásai1860és1900közöttmegnégyszereződött(115,50koronáról513,30

48 A kepét utoljára az 1804. évi Mitrowsky-féle szabályrendelet határozta meg: évente az a székely családfő, akinek 12 kalongya (1 kalongya = 26 kéve) őszi gabonája termett, 3—3 kalongya őszi és tavaszi búzát fizetett. Akinek 6—12 kalongyája termett, annak ½—½ kalongya őszi és tavaszi búzával kellett hozzájárulnia az egyházi személyzet ellátásához. simón, 1903. 78—79.

49 sebess, 1902. 40—44.; A román földvásárlásra ld.: tokaJi, 1913; betHlen, 1912; rácz, 1906.; Szf, 23. (1904) 88:2. (nov. 3.)

118


koronára),miközbenbevétele(503korona)nemváltozott.50Véleményeszerintarégiolcsó,önellátóéletmódegyensúlyánakfelbomlásanagybanhozzájárultaszékelységelvándorlásához.Akivándorlásfőokátazonbanacsaládokviszony-lagostúlnépesedése(1880—1900között22,1%)ésazurbanizációsszintmegre-kedéseokozta.Ahagyományos székely gazdálkodási rendszernemvolt képesele¬gendőélelmetelőállítaniamegnövekedettnépességnek,pontosabbaname-zőgazdaságitermékeknagyrészételkellettadniafelduzzadtpénzbelikiadásokfedezésemiatt. A nagyon takarékos, hagyományőrző elégtelen néptáplálkozásmellettakortársaka férfiakéletmódjánakelengedhetetlen részének tekintettékakocsmajárást,amitaregálémegváltás(1888:XXXVI.tc.),aháziszabadszeszfő-zéseltiltásatovábbnövelt.„Korcsmáknépesedéseversenyrekeltaszentegyházi-akéval…S mindezekből a hitéleti, családi, társadalmi és hazafiúi erények olyan hanyatlása észlelhető, aminek feltartóztatására és orvoslására minden hivatott té-nyezőnek összetett erővel kell hozzálátni.”51Arégiszokásrendszereltűnéseazon-banhosszabbidőtvettigénybe,ésakölcsönössegélyezéskülönbözőformáinak(kalákarendszer) fennmaradásanemcsakgazdasági jelentőséggelbírt,hanemaközösségekfenntartásáhozishozzájárult.

A SZÉKELY AGRáRTáRSADALOMAZ 1895. ÉvI MEZőGAZDASáGI STATISZTIKA TüKRÉBEN

Székelyföldagrártársadalmanagyváltozásokonmentkeresztülaneoabszolu-tizmus,majdadualizmusliberálistörvényeinekhatására,amitamodernizáció,aziparosodástovábbfokozott.Aszékelyfölditársadalomegyiksúlyosproblémájamaradtaföldkérdés,amitaz1895.évimezőgazdaságistatisztikatükröz.52

Aparasztságalattavoltjobbágyokészsellérekmellettarégiszabadparasztok,határőrkatonák,kisnemesek;aparasztföldfogalmaalatta100kat.holdalattiakértendőek.Minőségiváltozásteredményezett,hogyaszékelyörökségnégyszög-ölrekimért, telekkönyvezett, szabad rendelkezésű individuális tulajdonnávált.Azösszesgazdaságnakcsupán0,88%-átjelentő100holdonfelüligazdaságokaművelésalattállómagántulajdonúföldnek33,21%-átalkották.Abirtokstruktúrát

50 naGy imre, T.: A székely kisgazda. M, 3. (1902) 17:10. (jan. 19.) Az alispán a megnövekedett kiadások miatt különösen a nőket okolta, akik a divat és az “úrhatnámság” miatt sokat költöt-tek ruházkodásukra.

51 Idézi: eGyeD, 2004. 201.52 A mezőgazdasági statisztika a magántulajdonban levő gazdaságok számát, nagyságkategóriáit,

földbirtokviszonyait, az állatállomány és a felszerelés megoszlását tartalmazza megyei szinten, de a legelő- és erdőgazdaságok, valamint a testületek, községek és közbirtokosságok erdő- és legelőbirtokait nem.

119


tehátaparasztikisbirtokdominanciájahatároztameg,kivételtcsakHáromszéknagyföldesúrierdőbirtokai,valamintMaros-Tordamegyemezőségiterületeinekgabonatermelő kapitalista nagygazdaságai jelentették. A közföldek legnagyobbmértékben–ahajdanikatonaihatárőrintézménnyelösszefüggésben–ahegyvi-dékiterületekenmaradtakfenn,aholszűkösenálltrendelkezésreszántóbirtok,ésalakosságegyiklegfontosabblétfeltételétképezteaközöserdő-éslegelőbirtok.

terület A gazdaságok összes számából 100 holdon felüli gazdaság aránya

magántulajdo-nú földbirtok területéből100 holdon felüli gazdaság aránya

összes föld- területből községi, köz-birtokossági föld aránya

Csík megye 0,73 23,93 44,26

Háromszék megye 1,00 42,48 45,76

Maros-Torda megye 1,09 48,96 19,27

Udvarhely megye 0,73 17,48 14,57

Székelyföld 0,88 33,21 30,96

Ahagyományosföldbirtoklási,örökösödésirendszer,valamintanépszaporulatazamúgyiskisterjedelműparasztbirtokoktovábbiszétforgácsolódásáhozveze-tett:abirtokosok99%-a20holdnálkevesebbfölddelrendelkezett.Nemvoltkivé-teleseset,hogyegy3—4holdasgazda10—20földdarabotműveltmeg.Aszétfor-gácsolódottbirtoktestekneksokesetbenmásvoltatényleges,mintatelekkönyvitulajdonosa.53

Agrárnépességmegoszlásatársadalmikategóriákszerint1895-ben:

Birtokkategóriák Székelyföld gazdaságok aránya

Székelyföld területének aránya

törpebirtokos(5holdalatti) 49,2 6,24

kisparaszt(5—20hold) 37,5 27,9

53 UH, 5. (1902) 31:1. (aug. 3.); simón, 1903. 65.

120


Birtokkategóriák Székelyföld gazdaságok aránya

Székelyföld területének aránya

középparaszt(20—50hold) 10,6 22,04

gazdagparaszt(50—100hold) 1,76 8,3

100holdonfelüli„úri”birtokos 0,82 14,2

1000holdonfelüli„úri”birtokos 0,082 21,7

Az agrárszegénységet a jobbágyfelszabadítás, valamint az erdő- és legelőará-nyosításkorvéghezvittspekulációduzzasztottafel:abirtoktalanok(33%-osará-nya1900-ban)mellettaszékelyföldigazdaságoktöbbmintfeleolyanminimálismagántulajdonú birtokkal rendelkezett, amely a családmegélhetését nembiz-tosította.54Székelyföldön1895-ben112246gazdaságközül10389(9,25%)egyholdon aluli, szántófölddel egyáltalán nem rendelkező és 11 380 (10,14%) egyholdonaluli,szántófölddelisrendelkezőgazdaságotírtakössze.Az5holdalattitörpebirtokosréteg(49,2%)olyankétlakinépességvolt,amelynekanaturálisgaz-dálkodásmellettkiegészítőfoglalkozást,elsősorbannapszámos-éscselédmunkátkellettvállalniaamegélhetéselőteremtéséhez.Abirtoktalanésazagrárproletárrétegeknekahagyomány,amegszokás,valamintaföldrajziközelségmiattaro-mániai munkavállalás és kivándorlás55jelentettlehetőséget.Az agrártársadalommásik végletét a 100hold feletti úri birtokosok 1%alatti

arányajelentette:Maros-Tordamegyébenvoltalegkedvezőbbahelyzet(0,89%,többségükazegykoriMarosszékterületénélt);azutánHáromszékben(0,71%,atöbbségKézdivásárhelyen,Sepsiszentgyörgyönélt,alegrosszabbhelyzetazegy-koriKézdiszékenvolt).Udvarhelymegyébenvalamiveltöbbmint0,5%volta100holdasokaránya(0,59%,legtöbbjükazegykoriKeresztúrszékterületénélt),Csík-banmégeztsemérteel(0,44%,különösenKászonvidékénvoltakisbirtokosokarányamagas).56 maros-torda megye maros menti és mezőségi részein, valamint Háromszékmegye területén,ahol jóformánmindenközségbenvoltbirtokos,aföldművesnépisjobbangazdálkodott.A100és1000holdfelettibirtokokkiter-jedterdő-éslegelőbirtokokvoltak,ugyanakkoraföldterületjelentősrészét(36%)birtokolták.

54 eGyeD, 2004. 196—197.55 A székely kivándorlás bőséges szakirodalma, a korabeli publicisztika és a statisztikai adatok

alapján 1880—1913 között mintegy 60 000 kivándorló hagyta el legálisan Székelyföldet, a csúc-séveket az 1904—1907 és az 1912—1913 közötti évek jelentették. Az illegálisan távozók száma ennél is nagyobb lehetett.

56 Gazdacímtár, 1897.

121


Akorabeliközgazdászokszerintegyöttagúcsaládlétfenntartásátegy7—10hol-dasközepesminőségűföldbiztosította.Ígyaz5—20holdaskisbirtokosság(37,9%)alsó(6—10holdas)vagyonihelyzetűcsoportjaönellátógazdálkodástfolytatott,deanyagihelyzetüklabilisvolt,bevételeikmégakiadásokatsemfedezték,ígyazel-adósodásveszélyeállandóanfennállt.A10—20holdasréteg(17,8%)megélhetésebiztosabbalapokonnyugodott:acsaládmunkaerejetartottafennagazdaságot,akiadásokatfedeznitudták,derendkívülieseményeseténbefektetésremárnemfutotta.Azárutermelésbebekapcsolódó,bérmunkásokat isalkalmazó,befekte-téseketeszközlő,életerősrétegeta20—50holdasközépparasztság(10,6%)ésaz50–100holdasgazdagparasztságvékonyrétege(1,76%)jelentette.A parasztságnakmintegy 30%-át kitevő családi gazdálkodást folytató, áruter-

melésbebekapcsolódó,korszerűsítéseketiseszközlőrétegarégiszegényneme-sirend,aszabadföldművelő,lófő,gyalogosésvagyonosabbjobbágyrétegekbőlalakultkiaXIX.századmásodikfelében.Életerejükhözkétségkívülhozzájárultaszékelyörökségjellegűmagántulajdonraépülő,deaközbirtokraistámaszkodócsaládigazdálkodásimódésazahhozkapcsolódóún.megtartóéletformaegészenaz1960-asévekig.Ennekarétegnekatöbbségea20.századelejérefelismerteagazdaságikorszerűsítés szükségességét ahagyományosgazdálkodást fenntartóromantikus szemlélet helyett. A kor közgazdászai és politikusai is elsősorbanennek a kis- és középparaszti rétegnek amegmentését ésmegszilárdítását tar-tottákfontosnak.Székelyföldállamigazdaságfejlesztőprogramja,azún.székelyakciófőképpeneztatársadalmirétegetcéloztameg.Ajobbmódúésértelmesebbgazdák, falvanként 40—50 fő alkotta a gazdakörök, szövetkezetekmagját, akikvállalkozásikedvés tőkebirtokábanmertekújítani, tenyészállatokat vásárolni,gazdaságigépekbefinanszírozni.Az átfogó és egységes segélyakciót – a liberális gazdaságpolitika értéke-

it figyelembevéve –Darányi Ignác (1895—1903és1906—1910közötti) földmű-velésügyi miniszter indította a leszakadó, gazdaságilag elmaradott térségekközponti erőforrásból, állami támogatással,deazönsegélyezésen,abelsőkez-deményező-ésvállalkozókedven,valamintasajátmunkánalapulófejlesztésére.AFöldmívelésügyiMinisztériumezenegységesfelfogásánakéskoncepciójánakjegyébenelőbb1897-tőlKárpátalján,1902-benSzékelyföldön,majd–akétmű-ködőkirendeltségsikereiáltalisösztönözve–1908-tólFelvidékenésErdélyben,1913-tól Bánátban is megszervezték a miniszteri kirendeltségeket. a mezőgazda-ságfejlesztésétcélzószékelyakcióhosszútávonhozzájárultafejlettebbgazda-ságikultúraelterjedéséhez,aszékelyföldiközönyésidegenkedésleküzdéséhez,valamintahelyilakosságszemléletváltozásához.

122


RövIDíTÉSEK:

mt: maros-tordam: magyarságSzf:Székelyföld

UH:UdvarhelyiHíradó

IRODALOMJEGYZÉK

AlispánijelentésUdvarhelyvármegyeközigazgatásiállapotá-rólaz1904.évben.Székelyudvarhely,1905

a magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. i. Amagyarmezőgazdaságistatisztikafejlődésesaz1895.VIII.évi törvényczikkalapjánvégrehajtottösszeírásfőbberedmé-nyeiközségenként.Bp., 1897. (MagyarStatisztikaiKözlemé-nyek,Újfolyam,15.)

a magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Másodikkötet:Gazdaczimtár.Szerk.éskiadjaaMagyarKir.KözpontiStatisztikaiHivatal.Bp.,1897

BalatonPetra: Aszékelyakciótörténete.I/1.Munkatervéskirendeltségije-

lentések.Bp.,2004

BalatonPetra—ReiszT.Csaba: A székelyföldi ipari akció. In: Levéltári Közlemények, 77.

(2006)2:55—122.

BalatonPetra: A székely társadalom önszerveződése: a székely társaságok(TörekvésekSzékelyföldaXX.századelején).I.rész.In:Ko-runk,2010.3.(2010)1:78—85.;II.rész.In:Korunk,2010.3.(2010)2:71—78.

BarabásEndre: Udvarhelymegyeközgazdaságileírása.Bp.,1904

BarabásEndre: Maros-TordamegyeésMarosvásárhelyvárosközgazdaságile-írása.Bp.,1907

123


Bartaliságost: Segítsünk a székelyeken. Csík-Ménaság székelyei. Budapest,1901

Beier sándor: a gyergyói medence gazdasági fejlesztésének kérdései. Ko-lozsvár, 1943

BethlenIstván: AzoláhokföldvásárlásaiMagyarországonazutolsóötévben.Bp.,1912

Egyedákos: AparasztságErdélybenaszázadfordulón.Bukarest,1975

Egyedákos: Falu,város,civilizáció.Bukarest,1986

Egyedákos: Az1902-esSzékelykongresszusszázév távlatából. In:Való-ság,46.(2003)3:86—97.

Egyedákos: ASzékelyföldközgazdaságiéstársadalmihelyzeteaz1902-esszékely Kongresszus tükrében. az erdélyi magyar gazdasági gondolkodásmúltjából.II.köt.Kolozsvár,2004.187—209.

Egyedákos: Egy sajátos földtulajdon: a székely örökség. In: Korunk, 7.(2007)3:48—54.

FazekasEndre: Tagosításésegyébbirtokrendezésiismeretekkézikönyve.Bp.,1941

ImrehIstván: Erdélyihétköznapok1750—1850.Bukarest,1979

ImrehIstván: Atörvényhozószékelyfalu.I.Aszékelyfalutörvényekvilága.II.Székelyfalutörvények,rendtartások1581—1847.Bukarest,1983

ImrehIstván: Székelyekmúlóidőben.Bp.,1987

ImrehIstván: Erdélyieleinkemlékezete.Kolozsvár,1999

incze istván: a székely kivándorlás. emlékirat. ajánlva az igazságügyi s az összkormányfigyelmébe.Sepsiszentgyörgy,1901

124


IpariakcióaSzékelyföldön.JavaslatokaziparnakaSzékely-földönvalófejlesztéséhez.Bp.,1905

JelentésvizekiTalliánBélav.b. t. t.m.kir. földmívelésimi-niszter őméltóságához a tusnádi székely kongresszusnak aföldművelésügyiminisztériumügykörétérintőhatározatairólésa székelyföldi földművelőnépgazdasági felsegítésére irá-nyulójavaslatok.In:BalatonPetra:Aszékelyakciótörténete.I/1.Munkatervéskirendeltségijelentések.Bp.,2004.91—307.

Keményfi Katinka, e.: AKibédvidékiszékelyköznéptáplálkozásaésa táplálkozás

befolyásaaközegészségügyre.Megindultfalu.81—110.

KépviselőháziNaplóAz1896.évinovemberhó23-árahirde-tett Országgyűlés Képviselőházának Naplója. I—XVIII. köt.,Bp.,1896—1901

KépviselőháziNaplóAz1901.évioktóberhó24-érehirdetettOrszággyűlés Képviselőházának Naplója. I—XXXI. köt. Bp.,1901—1906

KozmaFerenc: A Székelyföldközgazdasági és közművelődési állapota.Bp.,1879

MolnárJózsiás: Interpellatioaszékelységügyében.Bp.,1901

MolnárJózsiás: Aszékelyföldiarányosítás.Bp.,1902

NagyImre,T.: Csíkvármegyeközgazdaságiállapotáról.Csíkszereda,1911

PálJudit: VárosfejlődésaSzékelyföldön1750—1914.Csíkszereda,2003

PálffyGyula: Aszékelységállattenyésztése.Marosvásárhely,1902

RáczGyörgy: Amagyarföldbirtokosságanyagipusztulása.Bp.,1906

SebessDénes: Aszékelységpusztulása.Marosvásárhely,1902

SebessDénes: Aszékelyfölditagosításésarányosítás.Marosvásárhely,1903

125


SebessDénes: Atelekkönyvijogrendszerésreformja.Bp.,1911(Klny.aJog-államból)

SimónPéter: A székely kivándorlás, kivált vallási és közgazdasági szem-pontból.KellnerNy.Bp.,1903

SzászZoltán(szerk.): ErdélytörténeteIII.Bp.,1986

a székely kongresszus szervezete, tagjainak névsora, tárgyalá-saiéshatározatai.Csíkszereda,2001

TakácsPéter(szerk.): Gondolatok a „székely örökségről”. Csaba királyfi elárvult

népe.SzékelyKonferencia.Debrecen,2009.10.02—03.Akon-ferenciátrendezte:AzErdély-történetiAlapítvány(Debrecen,2009)263—266.

TakácsPéter: Udvarhelyszék parasztvallomásai 1820-ból. Források ErdélyTörténetéhezsorozat,1.Debrecen,2001.;Marosszékparaszt-vallomásai1820-ból.A-B.ForrásokErdélyTörténetéhezsoro-zat, 2.Debrecen, 2001.;Háromszék parasztvallomásai 1820-ból.ForrásokErdélyTörténetéhezsorozat,3.Debrecen,2002.;Csík-,Gyergyó-,KászonszékésAranyosszékparasztvallomá-sai1820-ból.ForrásokErdélyTörténetéhezsorozat,4.Debre-cen,2002.;FöldesurakésszolgálónépeiSzékelyföldön1920-ban.ForrásokErdélyTörténetéhezsorozat,5.Debrecen,2003

Tamásiáron: Bölcsőéskörnyéke.Bukarest,1976

tokaji lászló: eladó ország. Kolozsvár, 1913

TörökAlbert: Aszékelyföldiarányosításokról.Székelyudvarhely,1903

VitosMózes: Csíkmegyeifüzetek.Csíkszereda,1894—1901

126


Changes of the Feudal Székely Society in the Period of Bourgeois Transitionby Petra Balaton

ThefeudalSzekelysocietyandsystemofinstitutionswentthroughconsiderablechanges due to the influence ofmodernization and bourgeois transition.As aresultof thestagnationofmanifacturingandsales in theregionandthedecayofconventional lifestyle, the financialdeclineof the landlessandsmallholdinggroupswasunstoppable.Theeconomistsandpoliticiansof theageconsideredimportantthestrengtheningoftheroughly30%ofpeasantry,whichdealtwithfamilyfarming, joinedgoodsproductionandcarriedoutmodernization.Itwasformedfromoldpoornobility,freefarmers,primipili,peditesandpropertiedserfsinthesecondhalfofthe19thcentury.

127


Az1874. éviXXXIII. törvény a választói jogosultságot cenzushozkötötte.Az1872.előttismeglévőválasztóijog–arégijog–,aföld-ésházbirtokutánszerez-hetőjogosultságmellettajövedelemésértelmiségikategóriákattaláljukaválasz-tói névjegyzékeken.Ajövedelemnagyságát–ház,föld,sajáttőkeután–legalább105frttisztajöve-

delembenminimalizáltaatörvény.Ugyanekkorajövedelembenhatároztamegakereskedők,gyárosok,kézművesekcenzusát,ésakézművesekesetébenújraleg-alábbegysegédutánfizetettjövedelemadótszabkitételnek.Újdonságaválasz-tókközöttazállami törvényhatóságiésközségi tisztviselőkmegnevezése,akiklegalább500frtévijövedelemutánfizetnekadót.Tekintetnélkülajövedelemreválasztói joggal rendelkeztek a tudományos akadémia tagjai, tanárok, akadémiai művészek, tudorok, ügyvédek, közjegyzők, mérnökök, sebészek, gyógyszeré-szek, okleveles gazdák, okleveles erdészek és okleveles bányászok, lelkészek, segédlelkészek,községijegyzők,iskolaitanítók,okleveleskisdedóvók.1

Aválasztóinévjegyzékenszereplőválasztókrólajövedelemtekintetébentehátazt tudjuk,hogy105 frt adózott jövedelemmel rendelkeztekminimálisan,deavalódijövedelemnagyságárólnincsinformációnk.Ezért fordultam olyan kiegészítő forráshoz a választói névjegyzéken kívül,

amelyazegyénjövedelemérevonatkozóanadatokkalbír.Ilyenkiegészítőforrás-kéntvizsgáltammegamegyeiilletveközségivirilisjegyzékeket,amelyekaképvi-selőtestülettagjainakfelerészbenlegtöbbadótfizetőirevonatkozóantartalmaz-zákanevet,foglalkozást,lakhelyetésafizetettadónagyságát.Az 1870. évi XLII. törvénycikk a köztörvényhatóságok rendezéséről szól, az

1871.éviXVIII.törvénycikkaközségekrendezéséről.Atörvényhatóságibizott-ságnak és a községi önkormányzatok testületének is a felét a legtöbb egyenesállami adót fizető nagykorú 19 §Abizottság áll fele részben a törvényhatóság területén legtöbb egyenes

államadótfizetőazonnagykorúhonpolgárokból,kikországgyűlésiképviselővá-

váLASZTóvIRILISEKA DUALIZMUSKORI NóGRáD váRMEGYÉBEN

GUSZTINÉDR.TORONyIJUDIT

1 Magyar Törvénytár 1872—1874. évi törvényczikkek. Budapest, 1896.

128


lasztásrajogosítvavannak:hasonfelerészbenpedigaválasztóközönségválasz-tottjaiból.(1870.42.tv)34§Aközségazönkormányzatjogátképviselőtestületeáltalgyakorolja.Akép-

viselőtestületfelerészbenaválasztóközönségválasztottjaiból,hasonfelerészbenpediga legtöbbegyenesállamadótfizetőközségi lakosvagybirtokosnagykorúhonpolgárokbóláll.(1871.18.tv)2

Alistákatáttekintveazonbanarraameglátásrajutottam,hogynemcsakajö-vedelemnagyságáravonatkozóanhasználhatóeza forrás,hanemaválasztásrajogosultakközösmetszetekéntazországoséshelyipolitikábanaközéletirészvé-telrelehetőségetkapóelitcsoportokvizsgálatárais.Ennekacsoportnakatagjaitválasztóviriliseknekneveztemel.Mostnézzükmeg,hogyavizsgáltidőszakbanmilyenképetmutatNógrádvár-

megyenépességeésaválasztásrajogosultjainakaszáma.Nógrádvármegyenépességeaz1890.évinépszámlálás3alapján215 405fő,vá-

lasztóinakszáma1886.évbenaválasztóinévjegyzékekszerint12 549fő,1891.évben13 037fő.Azországos5,7%-osarányhozképestnagyonkiseltérésttapasz-talunkcsak,hiszen1886-banalakosság5,8%-aválasztott,míg1891-ben6,1%-a.

mindkét évben 6 választókerület alakult a megyében, amely beosztás egészen 1913-ig megmarad. ekkor a látványos fejlődésnek indult salgótarján átveszi majd Fülektőla járásiésválasztókerületiközpontiszerepet.A legnépesebbválasztó-csoporttalalosoncikerületrendelkezik,míglegkevesebbenaszécsényikerület-ben választanak.Az1874.éviXXXIII.törvényötjogosultságikategóriátalakítottki,amelybeso-

rolvavalakiválasztólehetett.Nógrádvármegyébenazegyeskategóriákközöttilétszámésarányazalábbiak

szerint alakult.

1. táblázat:A Nógrád vármegyei választók jogosultsági megoszlása 1886. és 1891. évben

Jogosultság 1886. év (fő) 1891. év (fő)

1. régi jog 483 328

2. Földbirtok 9 451 10 051

3. Házbirtok 175 173

3 Magyar Törvénytár 1869—1871. évi törvényczikkek. Budapest, 1896.4 A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. Budapest, 1902.

129


Jogosultság 1886. év (fő) 1891. év (fő)

4. Jövedelem 1 766 1 722

5. Értelmiség 674 771

összesen: 12 549 13 037

1. grafikon:A Nógrád vármegyei választók jogosultságának százalékos megoszlása

1886. és 1891. év

Látható,hogyalegnépesebbkategóriaaföldbirtokjogánválasztókévolt,többmint a ¾-ét teszik ki a választóknak. a második, természetesen jóval az előző alatt, a jövedelem alapján választóké 14% körüli eredménnyelmindkét évben.Majdazértelmiségekkövetkeztek5,4—5,9%-osnagyságrenddel, aztán természetesencsökkenő tendenciával,3,8%-ról2,5%-raa régi jogonválasztók,ésvégül1,3—1,4%-kalaházbirtokosok.Anévjegyzékeklehetőségetadnakarrais,hogymegtudjukbelőleaválasztófog-

lalkozását.Az 1900-as népszámlálás által kialakított foglalkozási besorolásokatalapulvéve,azalábbitáblázatszerintrendszereztemaz1886.és1891.évinógrádiválasztókat.

130


2. táblázat: Nógrád vármegye választóinak foglalkozási szerkezete1886. és 1891. év

Sor-szám

Főszektor Foglalkozási csoport 1886. év

1891. év

változás 1891/1886.

1. őstermelés

Földbirtokos 232 321 1,4

Kisbirtokos 9 570 10 155 1,06

gazdasági tisztviselő 66 78 1,18

összesen: 9 868 10 554 1,07

2. Bányászat, kohászat

tisztviselő 66 78 1,18

Művezető,elő-ésszakmunkások

7 4 0,57

segédszemélyzet - - -

összesen: 73 82 1,12

3. Ipar

tisztviselő 33 19 0,58

Önállóiparos 846 857 1,01

segédszemélyzet 3 1 0,33

összesen: 882 877 0,99

4. Kereskedelem, hitel

Önálló kereskedő 447 438 0,989

tisztviselők 12 24 2,00

egyéb 22 15 0,68

összesen: 481 477 0,99

5. Közlekedés

Tisztviselőésdíjnok 77 59 0,77

segédszemélyzet - - -

összesen: 77 59 0,77

131


Sor-szám

Főszektor Foglalkozási csoport 1886. év

1891. év

változás 1891/1886.

6. Közszolgálat és szabadfoglalkozás

Törvényhozásiésköz-igazgatási tisztviselők

243 232 0,95

igazságszolgáltatás 100 98 0,98

Egyháziszolgálat 164 163 0,99

tanügy 251 247 0,98

Közegészségügy 52 63 1,21

Irodalomésművészet 10 7 0,70

egyéb 79 61 0,77

összesen: 899 871 0,97

7. Egyéb

Házbirtokos 180 108 0,60

magánzó 22 35 1,59

összesen: 202 143 0,70

Mindösszesen: 12 549 13 037 1,04

Elmondhatjuk,hogyNógrádvármegyében1886-banés1891-benisazősterme-lésbendolgozottaválasztókdöntőtöbbsége,arányaittekintvea80%-a.Aszekto-ronbelülisakisbirtokosokcsoportjábabesorolt,aválasztóinévjegyzékenföldészésföldmívesmegnevezésekkelmegjelenőválasztókvoltakazok,akik95%felettiarányukkal uralják ezt az ágazatot. Az1886.és1891.éviNógrádvármegyeiválasztókutánmostszeretnémmeg-

vizsgálniugyanezenévekmegyeiválasztójoggalrendelkező,legtöbbegyenesál-lamiadótfizetőit–amegyeiválasztóviriliseket.Apóttagokkalegyütt208virilistagotszámláltamegyeitörvényhatóságibizott-

ság.4Összehasonlítvaakétévnévsorát,azttapasztaljuk,hogy122-enszerepelteka bizottság mindkét listáján. Anévsorokataválasztókkalösszevetvepedig1886.évben159-entalálhatóak

meganógrádiválasztóinévjegyzékeken,1891-benpedigettőlkevesebben,134-en. mivel a választói jogosultság cenzusa jóval alacsonyabb, mint az egyenes adó

4 Nógrád Megyei Levéltár (NML) IV.152. Nógrád vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai

132


nagyságaalapjánbekerülniatörvényhatóságibizottságba,ígyvalószínű,hogyaválasztóinévjegyzékrőlhiányzóvirilisekmásmegyébenvetettékfelmagukataválasztókközé.Aválasztóvirilisekrőlaválasztóinévjegyzékekalapjánteháttudjuk,hogymi-

lyenjogonvoltakválasztók,éshogymiafoglalkozásukmegnevezése.Ajogosult-ságimegoszlástazalábbitáblázatbanfoglaltamössze.

3. táblázat: A Nógrád vármegyei választóvirilisek jogosultsági megoszlása 1886. és 1891. évben

Jogosultság 1886. év 1891. év

fő % Fő %

régi jog 43 27 23 17

Földbirtok 64 40 67 50

Házbirtok 6 4 1 1

Jövedelem 24 15 21 16

Értelmiség 22 14 22 16

összesen: 159 100 134 100

Az1886. évben régi jogon választó törvényhatósági bizottsági tagok közül 6virilis nem ezt a jogosultságot jelölimeg 1891. évben.A földbirtok utáni jöve-delem5esetben lépa régi joghelyébe,ésUjhelyiBoldizsárBalassagyarmatról1886-banfoglalkozásaszerintföldbirtokos1891-re,mintkirályitáblabírómárazértelmiségikategóriábanszerepel.Aválasztóvirilisekközöttalegnagyobbaránytaföldbirtokjogképviseli.Ajöve-

delemszerintválasztókcsak15—16%-osaránybanszerepelnekamegyeivirilisekközöttavizsgáltidőszakban.Afoglalkozástekintetébenamegyeiválasztóvirilisekazelőbbisbemutatotthét

szektoros felosztásban az alábbiak szerint oszlanak meg.

4. táblázat: A Nógrád megyei választóvirilisek foglalkozási szerkezete1886. és 1891. évben

Sorszám Szektor 1886. év 1891. év

1. Őstermelés 115 90

2. Kohászat,bányászat 0 0

133


Sorszám Szektor 1886. év 1891. év

3. Ipar 1 4

4. Kereskedelem,hitel 17 10

5. Közlekedés 0 0

6. Közszolgálatésszabadfoglalkozás 26 30

7. egyéb 4 0

összesen: 159 134

Azőstermelésben találjuk amegyei választóvirilisek többmint kétharmadát.Ők a földbirtokosok, akik birtokuk utáni jelentős jövedelmük alapján lesznektagjaia törvényhatóságibizottságnak.Aközszolgálatésszabadfoglalkozás leszakövetkezőnépesebbcsoport,aholatisztviselőketésügyvédekettaláljuknagyszámban.Kétszeresadóbeszámítással1886.évben25-en,1891-ben34-enrendelkezteka

választóvirilisekközül.Alegtöbbesetbenügyvédiilletvelelkészioklevéladtaazalapjátakétszeresadószámításnak.1886.évben16,1891-ben17ügyvédivégzett-ségésmindkétévben6-6lelkészihivatásszerepelajegyzékeken.Virilisjoghozjutástjelentőegyenesadóátlagosnagyságárólésfoglalkozásokról

ajogosultságtekintetébenazalábbiakatmondhatjukel.

5. táblázat: Nógrád vármegye választóviriliseinek jogosultsága és adóátlaga 1886. és 1891. évben

Jogosultság 1886. 1891.

Foglalkozás Adóátlag (frt)


régi jog 38földbirtokos4 nagybirtokos1 ügyvéd

890 14földbirtokos4 nagybirtokos2bíró1főispán1alispán

1552

134


Jogosultság 1886. 1891.



Földbirtok 49földbirtokos11 nagybirtokos1 kereskedő1haszonbérlő1 ügyvéd1 lelkész

1014 50földbirtokos9 nagybirtokos2 kereskedő1 bérlő2 ügyvéd1főszolgabíró1 mészáros1földmíves

890

Házbirtok 2 magánzó4 kereskedő

433 1 kereskedő 773

Jövedelem 7földbirtokos2 birtokbérlő2 magánzó1közjegyző11 kereskedő

450 7földbirtokos2 bérlő1építész3 tisztviselő1 ügyvéd1 lelkész2 gyáros4 kereskedő

718

Értelmiség 5földbirtokos7 lelkész5 ügyvéd2 gyógyszerész1 gyárigazgató1 orvos

360 5földbirtokos5 tisztviselő6 ügyvéd1 gőzmalmos4 lelkész1 orvos

634

Azátlagoltadatokbóllátszik,hogyalegtöbbadótfizetőkcsoportjátarégijogésföldbirtokalapjánválasztójoggalrendelkezőkalkotják.Ebbenakategóriábantaláljukmindkétévbenanagybirtokosokés földbirtokosokközel90%-át,akikszintekiistöltikeztakétkategóriát.Denemhiányzikaföldbirtokosságajöve-delemésértelmiségalapjánválasztójoggalrendelkezővirilisekközülsem,deittmárkisebbaránybanszerepelnektermészetesen.Mivelvizsgálatombanajövede-lemalapjánválasztóijoggalrendelkezőkvagyonihátterérőlszeretnékpontosabbinformációtkapni,ezértajövedelemalapjánválasztóvirilisekadójátnéztemmegrészletesen, amely az alábbiak szerint alakult.

135


6. táblázat Nógrád vármegye jövedelem alapján választó virilisei 1886. év

Név Foglalkozás Lakhely Kerület Adó (frt)

StreisingerLipót kereskedő Balassagyarmat balassagyarmati 1429

SacherVilmos kereskedő losonc losonci 1225

DeutschAdolf földbirtokos szécsény szécsényi 881

VeisenbacherAndrás kereskedő salgótarján füleki 719

ungár rudolf kereskedő losonc losonci 705

Házenfeld Benjámin földbirtokos szirák sziráki 617

HeksJózsef magánzó losonc losonci 466

GrottnerJános földbirtokos losonc losonci 456

BerczellLipót kereskedő Balassagyarmat balassagyarmati 377

SimliJózsef birtokbérlő Diósjenő nógrádi 360

AlkGyörgy magánzó losonc losonci 345

KóhnVilmos földbirtokos nógrád nógrádi 316

serli antal id földbirtokos losonc losonci 316

felsenburg tivadar kereskedő Balassagyarmat balassagyarmati 306

szakall Barna földbirtokos losonc losonci 298

sztranyavszky géza kirközjegyző Balassagyarmat balassagyarmati 266

ruszinkó antal birtokbérlő szécsény szécsényi 247

Klamarik Danó szálloda- tulajdonos

losonc losonci 235

elfer ede kereskedő Balassagyarmat balassagyarmati 232

feledi Henrik kereskedő Balassagyarmat balassagyarmati 213

gazdik lajos földbirtokos Balassagyarmat balassagyarmati 211

szlávy lajos kereskedő losonc losonci 195

KisJakabpóttag kereskedő Kékkő balassagyarmati 194

VeiszSalamonpóttag

kereskedő Balassagyarmat balassagyarmati 185

136


7. táblázat: Nógrád vármegye jövedelem alapján választó virilisei 1891. év

Név Foglalkozás Lakhely Kerület Adó (frt)

StreisingerLipót kereskedő Balassagyarmat balassagyarmati 3078

BerczellLipót kereskedő Balassagyarmat balassagyarmati 1580

felsenburg tivadar

kereskedő Balassagyarmat balassagyarmati 1090

Hoffmann Dávid bérlő Bánk nógrádi 1053

BalásJózsef ügyvéd Balassagyarmat balassagyarmati 854

Pongrácz György

árvelnök Balassagyarmat balassagyarmati 789

DeutschAdolf földbirtokos szécsény szécsényi 773

KuchinkaIstván földbirtokos Málnapatak füleki 691

seidner mór kereskedő salgótarján füleki 598

PickJózsef bérlő szécsény szécsényi 492

glósz sámuel földbirtokos felfalu szécsényi 449

BolváryZahnDénes

gyáros Zlatnó füleki 434

BolváryZahnistván

gyáros Zlatnó füleki 434

Baintner ottó Várm. pénztárnok

Balassagyarmat balassagyarmati 432

Elheniczkyflóris

földbirtokos Balassagyarmat balassagyarmati 368

Pajor istván nyárvelnök Balassagyarmat balassagyarmati 351

Holéczy gusztáv

földbirtokos salgótarján füleki 341

ZahoránszkyPál földbirtokos Málnapatak füleki 335

ruszinkó antal földbirtokos szécsény szécsényi 320

KarlikJános építész Balassagyarmat balassagyarmati 315

Borbás géza lelkész Vilke losonci 303

137


Aföldbőlszármazójövedelmeutánmegyeiválasztóvirilisekarányamegha-ladjaa30%-ot.Csak1886-banmúljafelülszámukatakereskedőké,1891-benajövedelemutánválasztóvirilisekcsoportjafoglalkozástekintetébenigenhetero-gén.

Azadónagyságokazalábbiképetmutatják.

2. grafikon: Nógrád vármegye jövedelem alapján választó virilisei1886. és 1891. évben

Agrafikononisjóllátszik,hogyaz1891-esévadójövedelmeifelettevannakaz1886.évinek.MindkétévbenStreisingerLipótvezetialistát,defizetettadójameg-duplázódik1891-re.Asortzáróvirilisekadójaismegkétszereződikazötévsorán.Azadatokból tehátvagyonosodásra,anyagigyarapodásrakövetkeztethetünkazidő múlásával.Akét évmegyei választóviriliseit összehasonlítva71-enhiányoznakaz1891-

estörvényhatósági listáról.Ebből5nagybirtokosés46földbirtokos.Azátlagosadónagyságakiesettföldbirtokosokesetékben488frt.Azokaföldbirtokosok,akimindkétévbenválasztóvirilisekvoltakátlagosan608frtévesadótfizettek.Amegyeivirilisekutánközségiszintenismegvizsgáltamaválasztókjövedelmi

viszonyait a virilis listák tükrében. a vizsgált időszakból Balassagyarmat és losonc tekintetében találtam virilis névsort, valamint más évekből etes, somosújfalu, Hu-gyagésSzécsénytelepüléseken.

a balassagyarmati lista5 a levéltári forrásokban voltmegtalálható, itt az adónagyságárólisrendelkezünkinformációval,Losoncesetébencsakahelyisajtóból

5 NML V. Balassagyarmat Nagyközség iratai

138


tudtamtájékozódniavirilisekkilétéről,ésebbennemtudósítanakafizetendőadónagyságáról.

Balassagyarmat ekkor a városiasodás útját járó, a rendezett tanácsú város rang-jáértfolyamatosanküzdelmetfolytatótelepülés,demegyeszékhelyistátuszaelle-nérecsaknagyközség.

8. táblázat: A balassagyarmati választóvirilisek 1886. év

Név Foglalkozás Jogosultság Adó (frt)

farkas ferenc ügyvéd értelmiség 264

sugár mór gyógyszerész értelmiség 284

szilágyi mór ügyvéd értelmiség 303

grünbaum Henrik ügyvéd értelmiség 332

KövyTivadar ügyvéd értelmiség 440

Havas gyula gyógyszerész értelmiség 519

ElferEdeöreg kereskedő jövedelem 233

BerczekLipót kereskedő jövedelem 359

felsenburg tivadar kereskedő jövedelem 359

aninger lászló kereskedő jövedelem 363

SchleisingerKároly mészáros jövedelem 410

Baintner ottó megyei tisztviselő jövedelem 451

Herczfeld lászló háztulajdonos jövedelem 475

sztranyavszky géza körjegyző jövedelem 526

StreisingerLipót bérlő jövedelem 584

SchvartzSamu bérlő jövedelem 854

9. táblázat: A balassagyarmati választóvirilisek 1891. év


grünbaum Henrik ügyvéd értelmiségi 325

BalásJózsef ügyvéd értelmiségi 332

KövyTivadar ügyvéd értelmiségi 449

139



szteanyavszky géza kir.körjegyző értelmiségi 560

Weiszábrahám háztulajdonos házbirtok 370

elfer ede id háztulajdonos házbirtok 655

KarlikJános építész jövedelem 315

KondorJózsef gabonakereskedő jövedelem 318

Doman izsák mészáros jövedelem 321

Doman mayer mészáros jövedelem 321

SchvarczSamu bérlő jövedelem 360

SchlésingerKároly mészáros jövedelem 391

Baintner ottó m.pénztáros jövedelem 432

SchmidtSamu birtokos jövedelem 456

BerczelLipót kereskedő jövedelem 543

felsenburg tivadar kereskedő jövedelem 1090

1886.évben23,1891-ben24legtöbbadótfizetőttalálunkaképviselőtestület-ben, akikbőlmindkét évben 16-an szerepelnek az országgyűlési választói név-jegyzéken.Mindkétévbenavirilisektöbbmintafelejövedelemalapjánvoltválasztó.Az

ügyvédek,tisztviselőkéskereskedőkmellettittmármegjelennekaziparosokis,denemtalálunkföldbirtokésrégijogonválasztótegyikévbensem.Haazadónagyságotnézzükaválasztóvirilisekesetében1886.évben422frtát-

lagosadótregisztráltaka7értelmiségiés9jövedelemalapjánválasztóvirilisnél.A listát két bérlő Schwartz Samu és Streisinger Lipót vezeti 854 és 584 frt-tal.Érdekesség, hogy Schwartz Samu 1891-benmár csak 360 frt-os adótmondhatmagáének,mígStreisingerLipótotmárnemtaláljukavirilisekközött.1891-benazátlagosadónagyság452frt.FelsenburgTivadarkereskedőésElfer

Edeháztulajdonosleszakét listavezető1090és655frt-osadójukkal.1886-banFelsenburgTivadar359frtadótmondhatottmagáénak,ElferEdepedigcsakutol-sóhelyenvolt233frtadóval.Azötévalattjelentősanyagigyarapodásállakétvirilismögött.

140


3. grafikon: Balassagyarmat jövedelem alapján választó virilisei1886. és 1891. évben

Akétév jövedelemalapjánválasztóinakadójátösszehasonlítvaazttapasztal-tam,hogynagyságrendilegnincsolyanjelentőseltérés,mintamegyeivirilisekesetében.Mintegy20—25%-osadójövedelememelkedéstregisztrálhatunkaleg-alacsonyabbéslegmagasabbadókatfigyelembevéve.Arégijogésföldbirtokjo-gonválasztóvirilisekhiányátazzalismagyarázhatjuk,hogyhaösszehasonlítjuka Balassagyarmaton és a balassagyarmati kerületben a választói jogosultságokat, azt tapasztaljuk,hogyakerületben jövedelemalapjánválasztóknakaközel80%-aBalassagyarmatonél.

10. táblázat: Balassagyarmat és a balassagyarmati kerület választóinakjogosultsági megoszlása

Sor-szám


Balassagyar-mati válasz-

tók

Balassagyar-mati kerület

választói

Balassa-gyarmati választók


választói

1. régi jog 20 68 1 35

2. Földbirtok 108 1461 70 1335

3. Házbirtok 80 80 54 54

141


Sor-szám


Balassagyar-mati válasz-

tók


választói

Balassa-gyarmati választók


választói

4. Jövedelem 375 486 308 397

5. Értelmiség 69 142 69 141

összesen: 652 2237 511 1962

Abalassagyarmatiközpontnélkülaválasztókerületbenaföldbirtokjogszerintválasztókarányameghaladjaa85%-ot,mígezBalassagyarmatonmindkétévben5-7%körülmozog.AmegyeegyetlenrendezetttanácsúvárosaLosonc,ahol1886-ban34legtöbb

adót fizetőt6találunkaképviselőtestületben,akikből26-anválasztókvárosukban,teháta76%-uk.1891. decemberében Losonc város egyesült Losonc-Tugárral és Losonc-Kis-

faluval,7melynekkövetkeztébenavárosiképviselőtestület48főről74főrenövek-szik.Így1891-ben37legtöbbadótfizetőtagot8ismerünkalosonciképviselőtes-tületben,valaminta15póttagot,tehátösszesen52fővelszámolhatunk.Avárosviriliseiközülválasztóinévjegyzéken31-enszerepelnek.Az1886.évi-

hezképestjóvalalacsonyabbarány(60%)azzalmagyarázható,hogy4jogisze-mélymellett(NógrádmegyeiNépbank,LosonciTakarékésHitelbank,reformátusegyház,KármánTársulat)5özvegyijogonmegnevezettettalálunkavirilisekkö-zöttebbenazévben.

11. táblázat: Losonc választóvirilisei 1886. év

Név Foglalkozás Jogosultság

KirchnerDávid gyógyszerész értelmiség

Kovács ferenc királyikörjegyző értelmiség

illés lajos lelkész református értelmiség

DoleschallSoma mérnök értelmiség

gellén endre ügyvéd értelmiség

6 Losoncz és Vidéke 1886. december 5. VIII. évf. 49. szám7 Losoncz és Vidéke 1891. december 6. XII. évf.49. szám8 Losoncz és Vidéke 1891. december 6. XII. évf. 49. szám

142



WagnerEndre ügyvéd értelmiség

ZelenkaGyula ügyvéd értelmiség

Battik elek birtokos földbirtok

GömöryPál házbirtokos házbirtok

ungár sándor háztulajdonos házbirtok

Better márkus bérlő jövedelem

GrittnerJános bérlő jövedelem

martinyi Pál bérlő jövedelem

andrejcsik román gőzmalom tiszt jövedelem

DeutschNátán kereskedő jövedelem

Hammermüller ignác kereskedő jövedelem

HekschJózsef kereskedő jövedelem

KohnAdolf kereskedő jövedelem

PopperMór kereskedő jövedelem

PopperMór kereskedő jövedelem

ungár rudolf kereskedő jövedelem

WankovicsDanó kereskedő jövedelem

Hercz adolf id. szabó jövedelem

Hoffmann gábor szabó jövedelem

Klamárik Danó vendéglős jövedelem

Petyko imre ügyvéd régi jog

12. táblázat: Losonc választóvirilisei 1891. év


KirschnerDániel gyógyszerész értelmiség

Pokorny lajos gyógyszerész értelmiség

Kemény ignác dr. járási orvos értelmiség

illés lajos református lelkész értelmiség

143



okolicsányi manó szolgabíró értelmiség

gellén endre ügyvéd értelmiség

ZelenkaGyula ügyvéd értelmiség

SacherGusztáv földbirtokos föld

unger sándor háztulajdonos házbirtok

GrittnerJános magánzó házbirtok

serly antal id magánzó házbirtok

KohnMór búzakereskedő jövedelem

minkus Bernát búzakereskedő jövedelem

ŐrsztreicherLajos cserkereskedő jövedelem

HekschJózsef fakereskedő jövedelem

andrejcsik román gimnáziumi tiszt jövedelem

KohnAdolf kereskedő jövedelem

lutoczka Danó kereskedő jövedelem

rottman Herman kereskedő jövedelem

SacherSoma kereskedő jövedelem

szlávy Dezső kereskedő jövedelem

sztolár adolf kereskedő jövedelem

ungár rudolf kereskedő jövedelem

Better márk korcsmáros jövedelem

RóthSimon könyvárus jövedelem

Duda Danó mészáros jövedelem

SacherPál mészáros jövedelem

Herman Kálmán okleveles erdész jövedelem

DeutschHenrik szállodás jövedelem

Klein soma vásárbérlő jövedelem

szilassy Béla földbirtokos régi jog

144


13. táblázat: Losonc választóviriliseinek jogosultsági megoszlása1886. és 1891. évben

Jogosultság 1886. év 1891. évrégi jog 1 1Földbirtok 1 1Házbirtok 2 3Jövedelem 15 19Értelmiségi 7 7összesen 26 31

AjövedelemésértelmiségijogosultságdominanciájaLosonconismegfigyel-hető.Alosonciválasztókerületesetébeniselmondhatóabalassagyarmatihozhasonlóan,hogyLosonconkoncentrálódikakerületjövedelemésértelmiségijogonválasztóinaktöbbmintafele.Nemmeglepő,hogyavárosválasztóviriliseiisebbőlacsoportbólkerülnekkitúlnyomórészt.

öSSZEFOGLALvA:

Aválasztóinévjegyzékekenszereplőválasztókatalegtöbbadótfizetőkcso-portjaivalösszevetveazttapasztaltam,hogyamegyeivirilisjegyzékekaválasz-tók15—16%-osarányárakivetítvetartalmaznakazadónagyságravonatkozóanadatokat,mivelavizsgálatalávontkétévmegyeiválasztóviriliseinekközel¾-eföldbirtokaután,mintnagy-ésföldbirtokosrendelkezikválasztójoggal.Balas-sagyarmatésLosoncesetébenelmondható,hogyajövedelemésértelmiségalapjánválasztóvirilisekdominálnakaképviselőtestületben.

IRODALOMJEGYZÉK

AMagyarKoronaOrszágainak1900.évinépszámlálása.Budapest,1902

LosonczésVidéke1886.december5.VIII.évf.49.szám

LosonczésVidéke1891.december6.XII.évf.49.szám

MagyarTörvénytár1869—1871.évitörvényczikkek.Budapest,1896

MagyarTörvénytár1872—1874.évitörvényczikkek.Budapest,1896

145


Elector virilists in Nógrád County in the Age of Dualismby Judit Dr. Toronyi, Gusztiné

InmypresentationIshouldhavelikedtointroduceandgiveasocial-historicalanalysisofthestratumofNógrádCountylocalsociety,whichwasraisedintolocalelitestatusbytheelectionlawoftheperiod.Onthewhole,wecansayabouttheoccupationalstructureofNógrádCountyelectors, that the tendenciesofsocialandeconomicstructuralchangescharacteristiconnationalscaleinthedualisticagecanbeobservedhereaswell.The primary production in agriculture loses its previous dominance, and

industry,tradeandpublicservicegainground,butthesourceofincomeensuringthe right to vote of the occupational group largest in number and scale stillremains.Acertaincoexistenceofthefeudalpastandthebourgeoisdevelopmentof thenewperiodcouldalsobe tracedwhileexamining thesocietyofelectorsduringtheperiodfrom1886to1914.

147


„Indúlj! im ragyogó pályád messzére kinyílik…”Kölcsey1

A történeti kutatás természetrajza szerint, a kutatási ,,hulladék” (vagyis egyadottközzétételen–publikáció, előadás – túlmenőenszerzettplusz informáci-ók)mellettolyanadatokisfeltárulnakaforráskutatássorán,amelyeketnemazadottforrásokbankeresneatémairántérdeklődő.ÍgykerültnapvilágrapéldáulazEsterházycsalád ifjabb fraknóigrófi ágadunántúlibirtokait illetően, a tataiuradalombanaz1740-esévektőlkiépített,hazánkbanazadottkorbanegyedülállómesterségestavihalgazdálkodásüzemeltetéseazuradalmirégens,BaloghFerenc(1708—1765) és a birtokos, gróf Esterházy József (1682—1748) országbíró leve-lezéséből.2Hasonlóképptaláltunkráazeseménytátélőkbeszámolóiraaz1763.évikomáromiföldrengésrőlatataiuradalomiratanyagában3ésekképpőrződöttmegegy,apápaivárbantartottfőispánibeiktatásiünnepségleírásaispápa-ugod-devecseridomíniumsajnálatosmódontöredékesenfennmaradtiratanyagában.4

ANógrádiTörténetiMúzeumáltalszervezett2010.éviuradalomtörténetikon-ferencián összefoglalóan bemutattuk a pápa-ugod-devecseri Esterházy-birtok birtoklástörténetét és 18. századi gazdálkodását.5 emlékeztetőül itt csak a gróf

FőISPáNI BEIKTATáS üNNEPSÉGE1778-BAN

A PáPAI ESTERHáZY-KASTÉLYBAN

FÜLÖPÉVAMáRIA

1 kölcsey Ferenc: Ifj. B. Vécsey Miklós Szathmármegye főispáni helytartójának beiktatására. Cseke, 1829. március 5. (epigramma)

2 Fülöp, 1985.3 Fülöp, 1997.4 A Pápa-Ugod-Devecser uradalom levéltára kirívó mértékben szenvedett károkat a múlt-

század történelmi viharaiban. Ismeretes, hogy az 1956. évi levéltári tűzben a Magyar Országos Levéltárban (a továbbiakban: MOL) a családi levéltárak közül a pápai és cseszneki uradalmak beszállított iratanyaga megsemmisült. A tatai és csákvári levéltárak 1948-ban, illetve 1952-ben (Majk) kerültek a MOL-ba, ahol az anyag az 1950-es évek közepére került többé-kevésbé kuta-tható állapotba. bakács—iványi 1964. 5—6.; bakács, 1971. 153.; Fülöp, 1994. 225—227.

5 Fülöp, 2010. 237—239.

148


EsterházyFerenc(1683—1754)tárnokmesteráltal1735-benkészíttetettfelmérésadatairautalnánkabirtokkiterjedésétilletően:ezévbenadomínium1841kimértegésztelekbőlállott,abizonyíthatóanmegszállítottakterülete(896telek)pedig34—40000holdattettki.6

GrófEszterházyKároly(1725—1799)váci,majdegripüspököröklöttcsaládijó-szágaként1762—1799köztbirtokoltaaPápa-Ugod-Devecserbirtokkomplexumot.7 Adomíniumélén1762—65köztBaloghFerenctataiuradalmirégensállott.Akor-bannagygazdaságiszaktekintélynekörvendőBalogh8halálátkövetően,TóthIst-vánpápaiprefektus,akimellett1763-tólottszolgáltmáramégBaloghrégensáltalfelvettKissFerencuradalmifiskális,azúrbérrendezésutánikorszakprefektusa.9

Eszterházy Károly tevékenységéről a művelődés- és művészettörténeti szak-irodalomban többen is hangsúlyozták, hogy milyen alaposan kézben tartotta,irányítottaésterveivel isalakítottakiterjedturadalmiépítkezéseit.10Aprefektu-si levélmásolati könyvekben fennmaradt levelekből és apüspök rávezetéseibőlkitűnik,11 nemvolt ezmásként a gazdálkodás egészének, vagypl. azuradalmilevéltárrendezésénekkérdésébensem.Apüspökcsaládibirtokaműködtetésénekalapos,mindenrészletrekiterjedőprefektusibeszámolójaőriztemegszámunkraafentebbemlített,apápaivárkastélybanvégbementfőispánibeiktatásiünnepségleírásátis.12

A magyar közigazgatás történetének kiemelkedő jelentőségű szervezetében,anemesivármegye(ésavármegyeiközgyűlés)élénakirályáltalkinevezett,akirályszemélyesképviseletétellátófőispán (supremus comes) állott.13 a 16. szá-

6 Fülöp, 1994. 246—248. Fülöp, 2010. 238—239.7 Fülöp, 1994. 227—235., 251—271.8 Fülöp, 1994. 254—255.9 Fülöp, 1994. 257.10 Fülöp, 1994. 252.11 Amint Bán Péter is megállapította kutatásai során, a levél-fóliókat először hosszában össze-

hajtották, és a tevékenységéről urának beszámoló prefektus szokás szerint csak a fraktúr ívek jobboldalára írt, a bal oldali sáv pedig mindig a püspöknek az adott tárgyra vonatkozó ész-revételeit tartalmazta. Az egyes levelek végén e válaszokat is datálták, s ellátták Esterházy Károly szignójával vagy aláírásával, következésképpen azokat vissza is postázták. Ez a tény magyarázza meg fennmaradásukat az uradalmi archívumban és ennek kapcsán kerülhetett sor gyűjteményes levelezőkönyvekbe való másolásukra. (bán, 2006.)

12 MOL Az Esterházy család pápai ágának levéltára (a továbbiakban: EPL) P. 1216. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 49. N. 45., 51. pp. 179-180. Kiss Ferenc pápai prefektus levele gr Esterházy Károlyhoz, valamint gr Esterházy Károly rávezetése. Pápa, 1778. jan. 22.; uo. pp. 182-185. Kiss Ferenc pápai prefektus levele gr. Esterházy Károlyhoz. Pápa, 1778. febr. 25.

13 HuDi, 2002. 149.

149


zadtóljelentmegamegyeifőbbtisztségviselőkköztaközgyűlésáltalafőispánjelöltjeibőlválasztottelsőalispán(vicecomes) tisztsége, majd 1757-től a másod-alispán.Afőispánneveztekiafő-ésaljegyzőket(notarius).14 az ugyancsak fő-ispánikinevezésselbetöltötttisztségviselője,avármegyeijegyzőatisztiügyészállásamegjelenéséigavármegyejogiképviseletétiselláttaazalispánmellett.15 a járásokélénállófőszolgabíró(judex nobilium)munkájátaszolgabírók,esküdtek(juratus, assessor),járásibiztosokstb.segítették.Afőispán1848előttgyakortaamegyénkívülélt,aténylegesirányításígybizalmiemberéé,azalispánémaradt.16

Afőispáni tisztségviselőjétőlelvárt feladatok teljesítésébenérezhető fordulatzajlottleaz1730-asévektől.Aközpontihatalomrészéről,areprezentációmel-lettegyreinkábbelőtérbekerültazérdemitevékenységigénye:ahelyiviszonyokmélyrehatóismeretemiattelőnyösvolt,haafőispánoknakmaguknakisvoltazadottmegyébenbirtokuk,lehetőlegottistartózkodtak,sbizonyosszintenértet-tekaközigazgatáshoz.17Ennekafolyamatnakarészeként,afőispánoknakadotturalkodóiinstrukcióka18.századmásodikfelétőljelentekmeg.Atisztségbetöl-tőiköztaszázadutolsóharmadátólafőpapokhelyébeegyreinkábbvilágineme-sekléptek,először,1773-ban,éppenVeszprémvármegyében.19

Ahivatalszerűségelemeia18.századközepéremutathatókkiamagyarországivármegyékműködésében(avármegyeházakfelépülténekkövetkezményevoltaközgyűléshelyénekstabilitása,ahivatalokésabörtönelhelyezése),megalkottáka statumokat20(szabályrendelet).21

Arenditörekvések,anemesivármegyeautonómiájaérdekében,aközpontiha-talomkorlátozásakívánalmánakjeleként,helyiszintenazinstalláció (vármegyei főispánibeiktatás)intézményéveltörekedtekakirályikinevezésellensúlyozásá-ra. „A megyék a királyi kinevezés érvényét korlátozni igyekeztek oly módon, hogy a főispáni kinevezés érvényét a megyei beiktatáshoz kötötték, s a beiktatás ellen

14 FallenbücHl, 1994. 13.; HuDi, 1995. 33.15 Tevékenységéről írásbeli jelentést készített (protocollum; relatio). (HuDi, 1995. 27.)16 HuDi, 1995. 28.17 HeGeDüs, 2004. 67.18 Az elsőt Mária Terézia bocsátotta ki 1752-ben. (FallenbücHl, 1994. 15—16.)19 A főispáni tisztség örökletessé tétele nem volt a központi hatalom érdeke, ezért, mivel a

püspökök természetszerűleg életfogytig és nem örökíthető módon viselték ezt a tisztséget, szerepük megnőtt e posztnál. Pl. Győr vármegyében a győri püspökök által a 16. század végétől kizárólagosan viselt főispáni tisztség csupán 1783-tól került világi birtokos kezére. (Fallen-bücHl, 1994. 6., 18.; HeGeDüs, 2004. 67. továbbá HuDi, 2002. 149.)

20 ,,A statútum tehát a törvények és a jogszokás hézagait kitöltő jogforrás volt, az önkormányzat-tal bíró területek és testületek helyi jellegű tételes joga…. Szabályrendeleteket általában a megyei közgyűléseken hoztak.” (turbuly, 2000. 23—24.)

21 HuDi, 1995. 31.

150


tiltakozni is lehetett.”22Eztszolgáltaafőispánieskü23ésafőispánihitlevélis:,,A beiktatás mint jogi aktus érvényességének garanciája, a hivatali eskünek a köz-gyűlés színe előtti letétele…”.24

Afőispánibeiktatásoknak,azazavármegyeiinstallációknak a ceremónia meg-rendezésére idővelvalóságos ,,forgatókönyvei”alakultakki: ,,A barokk korban a társadalmi reprezentáció elengedhetetlen részévé vált a nagy tömegeket meg-mozgató beiktatás.”25Avármegyeszékhelyénnagyünnepélyességgellezajlóese-ménynekállandóelemeiközétartoztakadíszeskíséretbiztosítása,azüdvözlőbeszédek,azünnepiszentmise,ahivatalieskületétele,azúj főispánszékestőlfelemelése, a vendégfogadások.1819.febr.16-ánkelt,4390.sz.rendeletébenaMagyarKirályiHelytartótanács

központilag szabályozta a vármegyék tisztújításának módját. A közfelkiáltás(acclamatio)helyébeazegyéniszavazás(voksolás)lépett.AzesetünkbenérintettVeszprémvármegyebizottságothozottlétrearendeletvégrehajtására,amelyki-dolgoztaatisztújításceremóniájánakmenetét:szentmise,adíszküldöttségmeg-hívja a főispánt aközgyűlésre,ünnepélyesen lemondaz addighivatalban lévőelőzőtisztikar,atisztújításidejéreafőispánideiglenestisztikartésszavazatszedőbizottságotnevezki,ismertetikaszavazásmódját,majdaszavazástkövetőenazúj tisztikar esküt tesz.26

Az installációkrakészült forgatókönyvekrepéldaagrófZichy-FerrarisFerenc1827. szeptember17-i,Győrvármegyeibeiktatásárakészültnégyoldalas terve-zet.27Azünnepségetamegyemásodalispánjaáltalvezetettbizottságszervezte.Megszabtákamegyehatárátólavárosigtartódíszesbevonulásrésztvevőinekösz-szetételétésafelvonulásisorrendet,rendelkeztekavárosestidíszkivilágításáról.Határoztakakövetkezőnaponabeiktatásraafőispántelkísérőküldöttségről,aceremóniautáni szentmisétkövető fegyveres tiszteletadásról, s adélutániven-déglátásról.GrófZichyIstván1832.évi,Veszprémvármegyeifőispánibeiktatásiszertartása

megszervezésévelavármegyeiközgyűlésazelsőalispántbíztameg,holottmásmegyékben általánosabb volt a főjegyző ilyen értelműmegbízása.28 a forgató-könyvrészletezteafőispánfogadtatását,sabeiktatásiceremóniát.29

22 FallenbücHl, 1994. 13.23 A 16. század közepétől vált a vármegyei beiktatás részévé az eskü letétele. (HuDi, 2002. 149.)24 HeGeDüs, 2004. 78.25 HuDi, 2002. 149.26 HuDi, 2000. 48—49.27 HeGeDűs, 2004. 70—72.28 HuDi, 2002. 150.29 HuDi, 2002. 151—153.

151


GrófKárolyiGyörgy1842.évi,Békésvármegyeibeiktatása30aközgyűlésáltalkinevezettválasztmányszervezésébenmentvégbe.Meghatároztákavármegyéreeső költségeket,melyek közt jelentős tételt tett ki a nemesi bandérium felsze-relése,díszruhája.31Abeiktatástkövető,mintegyhatszázfőre tervezettebéd,ahelyszínéülszolgáló,amegyeházaudvaránfelépítettideiglenesépítménytisbe-leértve,azújfőispántterhelte.32

Az installációkmegörökítéseegyarántszolgáladatokkala társadalom-éspo-litikatörténet,aközigazgatás-történet,deagazdaságtörténet(azuradalmakésavármegyeegyüttélése,kölcsönösérdekeik,egymásrautaltságuk)terénis.Ezutób-binbelülbepillanthatunkagazdálkodásszervezésénekfolyamatába(abirtokosutasításai,azuradalmitisztségviselőkfeladatai,kapcsolattartásukbanarendsze-reslevelezésfontossága,továbbáaszolgáltatások,ígyavictuáliáktípusaistb.).Aművelődés-ésirodalomtörténetkutatóisemhagyhatjákfigyelmenkívülafő-ispánibeiktatásokat:apanegyrisek,aszínházielőadások,afelhangzózenék,azétkezésselkapcsolatosadatokjoggaltarthatnakszámotakutatókérdeklődésére.Esetünkbenazünnepségmegörökítéseadatokatszolgáltatapápaivárkastélyter-meinekhasználatáhozis.

Atörténetiirodalomnemszűkölködika18—19. századi installációk bemutatá-sában.Ígyazünnepélyeskülsőségekközültudomásunkvanvalószínűsíthetőenfőispánibeiktatásrakészültzászlóról:grófPejachevichAntal1798.évibeiktatásá-valkapcsolatosan.Egyesországostisztségetbetöltőméltóságaink–valószínűlegaközépkortólkezdve,deHabsburg-házikirályainkkorátólmárbizonyíthatóanis–beiktatásukkordíszeszászlótkaptak.33AfőispánibeiktatásraazünnepeltfiaésavármegyeinemességáltalkészíttetettzászlóhaditrófeáiegyértelműenutalnakPejachevichAntaltábornokkatonaiszolgálatánakegyesállomásaira.34 Hasonló-képpen,nagykárolyigrófKárolyiGyörgyGyulán,1842.május17-énBékésvárme-gyefőispániszékébevalóbeiktatásán,báróWencheimBéla,anemesibandériumvezetője átadta Károlyinak emlékül a nemesi bandérium zászlaját, amelyet a me-gyenemeshölgyeihímeztek.35

31 völGyesi, 2002. 159.32 völGyesi, 2002. 160.33 Így pl. az erdélyi vajdák, a horvát bánok (1537-től kezdve bizonyíthatóan folyamatosan 1869-ig). A

horvát bánoknak a királyi megbízott adta át a zászlót, a rendszerint Zágrábban, egyes időszakokban Varasdon tartott beiktatáson a báni zászlót (banderium regium), illetve a báni jogart (buzogányt). Zászlót kaptak a török hódítás korszakának végvári főkapitányai is. (rainer, 2004. 185.)

34 rainer, 2004. 184—185.35 A tervek szerint az alispán Vörösmarty Mihályt kérte fel a zászlót díszítő epigramma elkészí-

tésére, de ennek elkészültére nem áll rendelkezésünkre adat. (rainer, 2004. 185. baJák, 1991. 13—16.; völGyesi, 2002. 162—163.)

152


Azújfőispánbemutatásasorán,székestől felemeléséreistöbbadatmaradtfenn.Sőt,aszekszárdiWosinszkyMórMúzeumnakarégivármegyeházánrendezett„Régi vármegyeháza világa”címűkiállításánafőispániszobábanbemutattákaztamagyarosempirestílusúkarosszéket,melybenabeiktatásiceremóniaalkalmá-valmagasraemeltékazújfőispánt.36GrófZichyKárolyt1783.szeptember2-ániktattákbeGyőrvármegyefőispánjává.Azünnepiközgyűlésen,azüdvözlőbe-szédeketésazúj főispánáltal letetteskütkövetően,„négy tisztviselő – ősi szo-kást követve – felemelte a főispánt, hogy személyét mindenki jól láthassa.”371827.szeptember17-én,azuralkodónevébentisztségébebeiktatottgrófZichy-FerrarisFerencetaszolgabírákszékestőlugyancsakfelemelték.381825.szeptember2-ánzajlottlegrófCzirákyAntalMózes(1772—1852)Fejérvármegyeiinstallációja.Afőispántháromszoramagasbaemelték,majdeztkövetőenvetteátakirályszemé-lyesmegbízottjátólavármegyeegyetemétjelképezőzászlót,azokiratokhitelesí-téséreavármegyeipecsétetésalevéltárkulcsait.391842-ben,Gyulán,grófKárolyiGyörgyfentebbemlítettbeiktatásakor,afőispáneskütételeutánőtaszolgabírákszékestőlháromszor felemelték.401867.április29-én,Győrvármegyeközgyűlé-sén iktattákbe főispáni székébegrófZichyFerrarisBódogot, aki az installációalkalmával „ősi szokás szerint az eskü letétele után a megye főbírái által vállaikra emeltetvén riadó éljenek közt székét elfoglalta.”41

1834.szeptember22-én,EsterházyPálAntalhercegSopronvármegyei,főispánibeiktatásánismegtörténtaszékestőlfelemelés:

„Ő Herzegsége a Fő Ispányi Esköt le tévén, a Béiktató Királyi Biztos Úr fel állott, s kalpagját fel vévén, Ő Felsége nevében és képében ezen Hivatalt minden iga-zaival, és haszonvételeivel Ő Hertzegségének által adta és eképpen Hivataljában béiktatta, az ujj Fő Ispány Ő Hertzegsége Elődeink által gyakorlott Nemzeti Szokás szerint székestül eggyütt Pásztory István, Potyondy Sándor, Barthodeiszky Josef és Marton György fő Bíró Urak által háromszor fel emeltetvén, a jelen Rendek által majd nem szüntelen éljen! kiáltásokkal fogadtatott.”42

Ahercegiuradalmakkormányzója,LukinichLászlóáltalKismartonbanszerve-zettünnepségekfényétszínházielőadásisemelte,szeptember21-énadunántúlimagyarszínésztársaságelőadtaa„Béla futása”címűdalművetegy,ahercegikas-télyparkjábanerreazalkalomraemelt,3000férőhelyessátorban.43

36 www.wmmm.hu/ajanlo337 HeGeDüs, 2004. 69.38 HeGeDüs, 2004. 72.39 www.fejer.archivportal.hu40 völGyesi, 2002. 162.41 néma, 2000. 108.42 ,,Sopron vm. jegyzőkönyve alapján”. (moHácsi, 1939. 11.)43 Az első magyar történelmi operát, amelyet Ruzitska József (1775 körül—1824 után) August

153


Azünnepilakomávalésdíszelőadásokkalkoronázottfényesünnepségekegyi-kére, grófBatthyányádámVas vármegyei beiktatása alkalmával, 1762. évi au-gusztus25-énkerültsorKörmendvárában.AbeiktatásraMáriaTeréziakirálynőavisszalépőfőispánt,BatthyányLajosnádort,abeiktatandófőispánapjátküld-te királyi biztosul.44BatthyányLajosbeiktatásaalkalmával, 1790. április 14-én,Szombathelyvárospolgárságaünnepi ruhábaés fegyverbeöltözveállt sorfalatavárosvégénésdíszmenetbenkísértebeazújfőispántamegyeszékházába.Afőispánazünnepenrésztvettpolgárokatmegvendégelte.45

HercegEsterházyAntalSopronvármegyeifőispánibeiktatása1791.augusztus3-ánment végbe.AzEszterházán tartott ünnepségen előadtak egyolaszdaljá-tékotis,sazünnepségfényétanyolcvanezer[!]üvegmécsesáltalmegvilágítottparkbantűzijátékisemelte.46

1778.október14-énfőispánibeiktatásvoltMiskolcon.Azelőkelőségeketami-noritákmeghívtákebédre,azutánaházfőnökbevezetteajelmezbeöltöztetettdi-ákszínészeketésénekeseket,skezdetétvetteegy–sajnosmindeddigismeretlen– dráma előadása.47 A nagy sikerre tekintettel, az előadást a főispánmegismé-teltette.Nefeledjük,hogya17.századtólvirágzásnakindulóiskolai,konkrétanszerzetesrendi iskolai színjátszás körében előadott drámák a konfliktustípusokalapján lehettek dramatizált köszöntések, egyfajta panegyrisek is.48 A püspökiinstallációknálhasonlóképpentalálkozhatunkazeseményfényétemelőszínházielőadásokkal:1631-benanagyszombatiprímásipalotában,azújnagyváradipüs-pökköszöntéseegybenajezsuitaszínjátszásegyikmegörökítettpéldájais,„…a díszletekkel berendezett alkalmi színpadon drámai előadással”.49

Aszínielőadásokmellett,többverses köszöntőtisismerünkazinstallációkkap-csán. Csokonai VitézMihály 1798. július 4-én, gróf Széchényi Ferenc Somogyvármegyeifőispánkaposváribeiktatásáraírta„A haza templomának örömnapja” címűkölteményét.50AjelesalkalmakraszerzettalkalmiművekrepéldaaKomá-romvármegyeifőispán,grófNádasdyLeopold1837.évi,komáromibeiktatásáraa tataipiaristákáltal szerzett éskiadatott versesköszöntő:„Felléptél Te is gyö-nyörű Pályádra... Méltóságos Fogaras Földi Gróf Nádasdy Leopold ő nagyságá-nak Cs.[ászári] Királyi aranykulcsos hívének, Királyi Ítélő Tábla bárójának Tek.

von Kotzebue (1761-1819) német drámaíró szövege nyomán szerzett, 1822-ben mutatták be Kolozsváron. A Bécsi Magyar Kurír 1834. 29. száma alapján. (moHácsi, 1939. 11.)

44 HuDi, 2000. 48—55. www.vasidigitkonyvtar.hu45 www.vasidigitkonyvtar.hu46 eszterHázy, 1901. 127.47 kilián-székely, 1990. 25.48 kilián-székely, 1990. 21. 23.49 kilián-székely, 1990. 26.50 Csokonai Somogyban. 4. Főispáni beiktatás, avagy Carneval. (www.pim.hu/Takats)

154


[intetes] nemes Komárom Vármegye örökös fő-ispánságába való Beiktatása alkal-mával mély tiszteletül a’ tatai Ájtatos Oskolák. László Alajos, Ájtatos Oskolák Ren-dén lévő Tanító Tatán.”51

AlegtöbbfőispántazEsterházy család különböző ágai adták a 17. század elejé-től kezdve, egészen a 19. századig: főként a dunántúli vármegyékben, de a felvi-dékenis31fő,valamint3főpapviselteetisztségetsoraikból.52

Esterházy II. Miklós herceget (1765—1833) 1794-ben iktatták be Sopron vár-megyeifőispániszékébe.53Azünnepségekjúnius21—26.közttartottak,akirályibeiktatóünnepélyesbevonulásésabeiktatásiszertartásjúnius24-én,amegyeimagisztrátusiszertartás25-énmentvégbe.AbeiktatóBatthyányJózsefherceg-prímás volt. A kismartoni (Eisenstadt) kastélyban lezajló szertartást a hercegiudvarmester54ésamegyealispánjaszervezte.55 részt vettek rajta a megye legma-gasabbegyháziésvilágiméltóságai,avármegyeiközigazgatásvezetőtisztségvi-selői,élükönNagySándoralispánnal,shivatalosvoltaMagyarKirályságegyháziés világi arisztokráciája.56

Pietro de travaglia,57Eszterházanevesdíszletfestőjekészítetteavárosünnepidekorációját.Őalkottamegakétszínháziésazoperaelőadásfényűzőszínpad-képeitésdekorációit.AkismartoniparkbanTravagliaterveialapjánszínházépü-letetemeltek,átépítveerreacélraazüvegházat.Aszínészeket,akellékeketésajelmezeketEszterházáról,akastélyszínházbólhozattákát.58A június24—25-éntartott két bálra két zenekart szerződtettek: a kastély nagytermében a táncolók-nak játszó 36 tagú mellett, a másik zenekar magyar nemzeti táncokat adott elő. a

51 Pest 1837. KDMM Ht. Gy. Lt. sz. n.52 FallenücHl, 1994. 11.53 A tanulmányra Fatuska János néprajzos kollégám (Tata, Kuny Domokos Megyei Múzeum)

hívta fel figyelmemet és fordította magyarra a közlést. Ezúton köszönöm segítségét. (KDMM Ht. Gy. Lt. sz. n.; Gabriel, 1998. 143.)

54 Az udvarmester gondoskodott szállásokról, istállókról, kocsiszínekről. A lovaknak a kocsisok ,,biléta” ellenében zabot és szénát kaptak. Az állatok ellátására a somogyi birtokról, Kaposvár-ról mintegy háromezer adag szénát hozattak. (Gabriel, 1998. 152.)

55 Gabriel, 1998. 146.56 Gabriel, 1998. 149.57 ,,Az opera- és színházi előadásokhoz szükséges látványelemek megteremtésében a legfontosabb

figura az 1780-as években színházigazgatóvá is előléptetett Pietro Travaglia (1753-1801 után) volt. Travaglia a híres díszletfestő dinasztia, az olasz Galliari-testvérek tanítványaként szinte szuverén művészi értékű díszleteket és jelmezeket, esetenként díszkivilágításokat tervezett.” www.nemzetim-uemlek.hu/index.php/epulet/tuendervilag

58 Gabriel, 1998. 149.

155


zenészekről „bőségesen szeletelt hús és elegendő vörös és fehér bor”biztosításávalgondoskodtak.59

Azünnepélyfelügyeletét,aszervezésirányításátEsterházyKárolygrófrabízták.Feljegyzéseszerint,azegyhétalatt,elfogyottakismartonikastélypincészetébőlafőméltóságok asztalára feladva „28 akó asztali bor, 7 akó ürmös, 12 palack angol sör, 159 palack misebor, 459 palack pezsgő, 556 palack tokaji, 65 icce szilvórium és 225 palack borvíz.”60

A résztvevő személyek számára utal pl. a június 24—25-i terítés: a kastélyebédlőjemellett,azEnglésTraubenfogadókban100—100személyreterítettek,az adler fogadóban további 50 főre. a ferences kolostorban 100 vendéget láttak el.61Afelszolgálószemélyzetetahercegibirtokoklakompaki,lékaiésfraknóiura-dalmaiból rendelték be.62Azevőeszközöket,poharakatésasztalneműtakastélykonyhakészletébőlbiztosították.Azasztaliezüstkiegészítésére,újraezüstöztet-tek185sárgarézevőkanalat,25tálalókanalat,valamintBécsbenvásároltaktováb-bi117ezüstözöttevő-és30tálalókanalat,103asztalikést.Ameglevőétkészletkiegészítésére,vettekegyzöldszínűszegéllyelésapróvirágokkaldíszítettporce-lán étkészletet is.63

a beiktatás egyben a konyhaművészetünnepeisvolt.Afogásokrendjevoltazelsőnapon:„Leves sült májjal és tésztával, rizs, leves borjúfejjel, marhahús, frissen sült nyelv ugorkával, tarlórépával és tormával, savanyúkáposzta, sültkolbász, ká-poszta sült borjúszeggyel.” a másodikon: „Édes és savanyú befőttek, pástétumok, borjúborda, sültek, sültkacsa, saláta olajjal vagy zsírral.”Aharmadiknaponvad-nyúl, gánica (gánca, stercz), rizs savanyú salátával,majd aprósütemény, alma,cseresznye, kávé volt a menü.64

Veszprém vármegyébena15.századtólfelváltvaPápánésVeszprémbentartot-tákamegyegyűléseket.65Atörökidőkbenavédettebbnyugat-dunántúli,északifekvésűtelepülésekengyűltekösszeamegyenemesei,többesetbenugyancsakazerődítménnyelbíróPápán.A18.századelején,„A szatmári békét követő idő-szakban Veszprém megyének – az ország legtöbb megyéjéhez hasonlóan – nem

59 Gabriel, 1998. 150.60 Gabriel, 1998. 151.61 Hasonló számú meghívottat látott vendégül 1779-ben ifj. Nádasdy Ferenc Fejér vármegyei

főispáni tisztébe történő beiktatásakor, amikor is 400 személyes lakomát adott. Gróf Zichy István 1832. évi főispáni beiktatásakor mintegy 950 személy volt a Veszprémben vendégül látottak száma. (FallenbücHl, 1994. 20.; HuDi, 2002. 153.)

62 Gabriel, 1998. 151.63 Gabriel, 1998. 152.64 Gabriel, 1998. 151—152.65 P. szabó, 1989. 201.

156


volt állandó székhelye. A közgyűléseket, tisztújításokat, törvényszékeket hol Pá-pán,66 hol Veszprémben tartották.67 Mindkét városban volt a megyének ,,háza”.”68 AmegyegyűlésekPápántartásánakszokásaegészena18.századmásodikfeléigfennmaradt.69AmintPongráczGáspárpápaiplébánosisfeljegyezteavárostbe-mutató, 1733-ban készült munkájában: „A város forgalmát különösen növelik a megyegyűlések, amelyeket leginkább itt szoktak megtartani, egyrészt mert könnyű megközelíteni és a szálláshelyek nagy száma miatt, másrészt az áruk nagyobb bősége miatt is.”70

Amígafőispánitisztségetaveszprémipüspökökviselték,Veszprémbenavár-megyegyűléseknek a püspöki palota adott otthont. Vármegyeháza építésére71 Padányi BíróMárton püspök adott telket a külső várban, s itt 1754—63 közöttmegépült az első székház, valószínűlegTietharth Józsefneveshelyi kőműves-mester72 tervei szerint.Veszprémvármegyében1735-benháromjárás(processus)volt:felső/pápai,kö-

zépső/devecseri,alsó/veszprémi,amelyeka16—17.századbanrögzültek.731778-banapápai/felsőjárástkettéosztották,ígylétrejöttanegyedik,acsesznekijárás.74

Amint fentebbmár utaltunk rá, a vármegyében 1773-ig a veszprémi püspökvoltaz ,,örökös főispán”75 címbirtokosa.76Apápa-ugod-devecseridomíniumot,érdekérvényesítőtörekvéseimellett,abirtokközpontPáparévénisszorosszálakfűztékaVeszprémvármegyei főispánokhoz.1762-benabirtokos, grófEsterhá-

66 A Pápán tartott megyegyűléseket megemlíti gr. Esterházy Ferenc tárnokmester (1683—1754) is leveleiben. (mitHay, 1987. 412., 418.)

67 Sümegen és Somlóvásárhelyen tartott megyegyűlésről is maradt fent adat. (Hermann, ifj. 1999. 38.)68 A vármegyeháza a 1763-ban végül is Veszprémben épült fel. (HuDi, 1995. 29. P. szabó, 1989. 201.)69 Hermann, ifj. 1999. 38.70 Descripitio O[p]pidi Papa, közli Hermann, ifj. 1999. 19—26.71 Megyeházat az 1723. évi 73. törvénycikk rendelkezése szerint ,,...a gyűlések és törvényszékek

tartása... az iratok... a gonosztevők és foglyok őrzése végett...”, e feladatok ellátására alkalmasnak kellett építeni.

72 Tiethart (Tithart, Kőműves) József (?—1759) kőműves a veszprémi egyházi építkezések sokat foglalkoztatott mestere. (ML IV. 1968. 546.)

73 HuDi, 1995. 27—28.74 HuDi, 1995. 32—33.75 Az örökös főispán (perpetuus supremus comes) tisztéhez kötődően viselte a címet (pl. az eszter-

gomi érsek, a püspökök, a nádor, 1666-ig Moson vármegyében a Habsburg-ház tagjai). A vesz-prémi püspökök, akik a 8 örökös egyházi főispán között szerepeltek, 1313, illetve 1392/1409-től 1773-ig viselték a vármegye főispáni tisztét. (FallenbücHl, 1994. 9. 1 kubinyi, 1983. 169.)

76 HuDi, 1995. 30.; P. szabó, 1989. 203.

157


zy Károly77nevébenBaloghFerencuradalmirégensköszöntöttebeiktatásángrófKollerIgnác(1762—1773)veszprémipüspököt.78 az uradalmi fiskális, Kiss ferenc 1769-benaztjelentetteföldesurának,EsterházyKárolynakpüspökiszékhelyére,Egerbe, hogy január 15-én éjjel Koller püspök, főispán79 aludt a pápai várban,útban Bécsbe.801778-benviszontKárolypüspökEgerbőlaztjelezteuradalmave-zetőgazdaságitisztségviselőjének,hogyapápaivárbanleszafőispánbeiktatása,ahol a prefektus a „butéliás” borokból is szolgálhat fel, a fehérből és vörösbőlis,kivéveaz1772.éviévjáratot,amitEsterházyKárolyszámárahagyjonmeg.81 EzafőispánmagaisazEsterházycsaládtagjavolt,nevezetesengrófEsterházyImre(1726—1792),akinekpályafutásaafőnemességszámáraadottközigazgatási-egyházi-katonaipályákközül főkéntazutóbbihozkötődött.GrófEsterházyJá-nos és gróf Berényi Borbála fia a család cseszneki ágából származott.82 16 évesen azEsterházy-huszárokközélépettésvitézségénekköszönhetően,előbbőrnagy,majd1749-benalezredes,1756-banezredes,1758-bantábornok,1763-banvégülaltábornagylett.Aporosz-osztrákháborúkbanvezetőszerepetbetöltőgrófEster-házyImre1760-ban,Berlinbevételénélmegakadályoztaafegyvergyárszétrombo-lását.1770-benalengyelhatárraküldöttfigyelőseregetvezette,s1772-bencsapa-

77 Esterházy Károly maga is viselt főispáni tisztet: mint egri püspök, az egyesült Heves- és Külső-Szolnok vármegye élén állott. (eszterHázy, 1901. 174.)

78 MOL EPL Domínium Pápa. P. 1216. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 1. pp. 58—60. Balogh Ferenc régens levele gr. Esterházy Károlyhoz. Tata, 1762. szept. 10.

79 Nagy-mányai gróf Koller Ignác segédpüspök (coadjutor), majd püspök a veszprémi egy-házmegyében, főispán 1760. máj. 18. –1762. szept. 15., 1762. szept. 15—1773. ápr. 4. közt. Ő volt az utolsó püspök-főispán Veszprém vármegyében. Utódai a vármegye élén gróf Erdődy Rudolf Lajos, 1773—1777, majd gróf Esterházy Imre 1777—1792. jún. 2. (FallenbücHl, 1994. 110.; MKL VII. 2002, 83.)

80 Veszprém Megyei Levéltár (a továbbiakban: VeML) XI. 602/b. EPL Domínium Pápa. Protho-colum Papense Correspondentiarum 1766. I. 17—1771. szept. 5. C. 51. N. 2. pp. 271—273. Kiss Ferenc fiskális levele gróf Esterházy Károlyhoz. Pápa, 1769. jan. 15.

81 MOL EPL Domínium Pápa. P. 1216. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 49. N. 45., 51. pp. 179—180. Gróf Esterházy Károly rávezetése Kiss Ferenc pápai prefektus levelére. Pápa, ill. Eger, 1778. jan. 27.

82 Esterházy Miklós nádor testvérei közül öccse, Dániel (sz. 1585. júl. 26., Nagy Iván szerint 1580-1654) a cseszneki ág alapítója. Esterházy Dániel bátyjával együtt, katolizált. 1619-ben ny-ert bárói címet. Miklós nádor fiai közül Ferenc a grófi ág őse, ennek fia, Ferenc tárnokmester egyik gyermeke Esterházy Károly váci, majd egri püspök. (eszterHázy, 1901. 175—195.), továbbá X: számú tábla; NI III. 1858, 93.; RNL VI. 1912, 729—730.; (Fülöp, 1994. 228., 235.)

158


taivalmegszálltaLemberget.1768-tóla3.huszárezredtulajdonosavoltskatonaipályafutását1773-atkövetően,lovastábornokkéntfejeztebe.83

Birtoka, Réde, a Bakony-hegység észak-keleti lábánál fekszik, Komárom-Esz-tergom megye délnyugati sarkában. 1636-ban a cseszneki várat és birtokát ii. FerdinándkirályEsterházyMiklósnádortestvérének,grófEsterházyDánielnekadományozta,akiacsaládcsesznekiágánakmegalapítója.AjógazdaEsterházyImrekitűnőerdőrendtartástvalósítottmegaBakony-mentibirtokon.Abetelepülőkatolikusokrészére1767-benbarokktemplomotépíttetett,84majdazEsterházyaktöbbbirtokánistevékenykedőnevesépítész,FranzAntonPilgramterveialapján1780-banelkészülta32szobáskastélyésangolkert.Feleségétől,grófTraunAnnaMáriátólszületett4fiaközül,akoránelhunytPál

ésKárolyután,JózsefZemplénvármegyeifőispánésImre(1763—1838)vitteto-vább fiágon családjukat.85

EsterházyImreközjogitevékenységétilletően,mintveszprémifőispán,először1777-től1785-ig,II.Józsefnekazállamigazgatásátcentralizálásátcélozó,Magyar-országot 10 kerületre osztó rendeletéig állott a vármegye élén.86Veszprémvárme-gyeekkortólGyőr,Moson,Sopron,VasésEsztergomvármegyékkelképezettegykerületet,sennekazújközigazgatásiegységnekszékhelyülGyőrt jelöltékki.87 Avármegyetörvényhozóés igazságszolgáltatószerepemegszűnt,gyakorlatilagaközpontihatalomutasításaitvégrehajtószerv lett.88Acsászárhalálátkövető-en,1790-tőlEsterházyImreismételfoglaltaavármegyeelsőemberénekposztját,amelyet1792.jún.2-ánbekövetkezőhaláláigtöltöttbe.Mivelafőispánitisztségelnyeréseésabeiktatásközthosszabbidőiseltelhe-

tett,89EsterházyImreelsőfőispánitisztségviseléseesetében1778elejénkerültsorerreajogiaktusra.Veszprémvármegyejanuár8-án,Pápamezővárosbantartottrészgyűlésemegerősítette,hogyacsászárkegyébőlmárkinevezettfőispánbeik-

83 naGy Iván szerint Veszprém vármegyei főispán, cs. kir. kamarás, valóságos belső titkos tanác-sos, lovas(sági) tábornok, 1787-ben egy huszárezred ezredese. A családja történetét megíró gróf Eszterházy János közlése szerint, 1760. október 9-én, Potsdam elfoglalásakor, gróf Es-terházy Imre megvédte a Sanssouci-palotát a fosztogatás ellen, ezért Frigyes császártól négy festményt kapott ajándékba, amelyek Rédén még a kötet írásakor, 1901-ben is megvoltak.

(NI III. 1858, 96.; továbbá PNL VI. 1894, 459.; RNL VI. 1912, 731.; eszterHázy, 1901. 204—205.; HuDi, 2002. 149.)

84 A ma műemlék jellegű épület altemplomában található Esterházy Imre 1792-ben készült sírköve.85 NI III. 1858. 94.; RNL VI. 1912, 731.86 HeGeDüs, 2004. 69.87 P. szabó, 1989. 204.88 Sajátos módon, a megyegyűlés jelölte az országgyűlési követeket, de országgyűlés nem volt… P.

szabó, 1989. 205.89 FallenbücHl, 1994. 13.

159


tatásárafebruárhó17-énkerülsor.Körlevelébenkérteavilágiésegyháziméltósá-gokat, nemeseket, „Fratres, Amici at Vicini”,küldjékelköveteiketerreazünnepialkalomra, „ut medio deputatorum solemnitatem hanc condecorare dignentur.” Amintaztennekkapcsánpl.Győrvármegyeközgyűlésijegyzőkönyverögzítette,ebbőlavármegyébőlMátissGyörgymásodalispántésKissfaludiMihályfőszolga-bírót,valamintavármegyeköveteitisdelegáltákazinstallációra.90

Abeiktatásünnepségeirészeként,apápaivárbanlezajlotteseményeketKissFe-rencpápaiprefektus,akiEsterházyKárolyjanuáriértesítéseésutasításanyománfelkészültateendőkre,1778.február25-énkeltlevelébenígyörökítettemeg:91

„Excellencziád Pápai Várában,92 mely szép számmal egyszersmind örömmel Gyimóthrul, s rész szerint Teszérül is, az hol ebédelt, be vezették M.[éltóságos] Fő Ispány Urunkat eő Excellencziáját reménlem Mások már meg írták. Én a Nemes Vármegye Prothocolumát annak bizonyítására alázatossan által küldöm sub A. Fő Notárius Perczel János Uram pedig minémű hála adással, és köszönettel Nemes Vármegye nevével fogadta annak szóllását alázatossan ide rekesztem sub B. Mi-dőn ezek végben mentek, első nap három asztalnál úgy mint Kávézó szobában93 két asztalnál, Palotán94, pedig egy asztalnál többen voltak kilenczvennél. Estvéli

90 A Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára Győr vármegyei közgyűlési anyagában a Pápán kibocsátott invitáció példánya is megőrződött. Köszönöm Néma Sándor levéltár-igazgató kol-légának, hogy felhívta figyelmemet a levéltár választott témánk szempontjából értékes adat-aira! (GYMSM GYL IV. A. 1. a./24. Győr vármegye közgyűlési jegyzőkönyve 1777—1780. N. 111/1778. 5. Győr, 1778. jan. 31.)

91 (MOL EPL Domínium Pápa. P. 1216.) A pápai uradalom lajstromozott iratai. C 49. N. 45., 51. pp. 182—185. Kiss Ferenc pápai prefektus levele gr. Esterházy Károlyhoz. Pápa, 1778. febr. 25. (az idézett szövegben a mai helyesírásnak megfelelően kitettük az ékezeteket, feloldottuk a rövidítéseket)

92 A pápai várkastély gr. Esterházy Ferenc (1683—1754) tárnokmester általi, 1741-ben megindult újjáépítéséről l. mitHay, 1987.

93 A pápai várkastély felújításakor a stukatúrozás mesterségéről az építész, F. A. Pilgram írásban is adott útmutatást a helyi kőművespallérnak. (mitHay, 1987. 410., 419—420.)

1768-ban a várbeli ,,chavézó szoba” stukatúrája leszállt, a lámpa is fél sukkal lejjebb van, mint az ebédlőben, ,,talám az föld indúlásban, melly vólt az múlt szombaton éjfél után három óra-kor Győrött és Szeretsenben, és amint méltóságos Baro Vétsei úr eő nagysága beszélli vas vármegyében is…”. (VeML XI. 602/b. EPL Domínium Pápa. Prothocolum Corresponden-tiarum 1766. I. 17—1771. szept. 5. C 51. N. 2. pp. 208—212. Tóth István prefektus levele gróf Esterházy Károlyhoz. Pápa, 1768. márc. 4.)

94 A várkastély 1796/99. évi leltára szerint, a ,,Vörös Sráfos Kávézó Szoba” azelőtt ebédlő volt (később ebből lett a nagyszalon). Mellette volt az ,,Ebédlő Palota”, a későbbi Nádor-terem. A két helyiség mellett a ,,Nagy Vörös Szoba” helyezkedett el (az épület nyugati sarkán, amit 1694-ben ,,Nyári ház Vár szegletin” meghatározással illettek). (mitHay, 1983. 215—220.)

160


ött órátul fogva, maid két óráig éfél után volt Táncz,95 Veszprémi és Pápai musika mellet. Palotán96 tartatott; Egyik szögletben az egyik, a másik szögletben a má-sik musika fel váltotta egymást, úgy szünet nélkül tartatott a Táncz97. Vacsoránál ültek a Dámák és érdemes úri Asszonyok, Férfiak, Méltóságok, úgymint mások álva Kiss Levest és Pecsenyét röviden ettek. Még maga Méltóságos Feő Ispány is többivel tartott, és másokra, hogy senki étlen ne maradgyon, vigyázott, Tele volt a Palota telt a Kávézó szoba, a fölött Excellencziád Veres Szobájában98 is számossan voltak, és minyájan egész végik jó kedvel s’ nagy tisztelettel. Másnap és harmad nap mindenkor hatvanan és hetvenen fölül is eő Excellencziájánál voltak ebéden, egyedül Pénteken és Szombaton tizenketten lettek, és vasárnap Kilencz Óra tájban Mise után, Posony felé szerencséssen és jó kedvel elmentek. Négy volt a Dáma úgy mint Méltóságos Feő Ispányné, Eszterházy Gáborné, Generális Lusinczkyné és Gróff Forgáchné. Annyi nép közöt csudálom hogy eő Excellencziájának ezüstyébül, úgy abbul is, melyet én be szeresztem elnem veszet semmi,99 egyedül Excellencziád egyik Tálának /amint eddig való relatióbul tudom/ a füle el töröt. Az asztali és ágybéli ruha felül is ámbár már többször kérdezősködtem, csak azt mondgyák, hogy mind meg van. Excellencziád különös Tokai Bora egészlen meg vagyon, má-sik Tokai Borbúl is, úgy az Egribűl is feles Butélia maradot, mert eő Excellencziája 50 Butélia Tokai Bort, és Sampanert is küldött Pápára. Be szereztem 6 őzet, vettem két erdei sűdőt, Gulyábul le meczettem 6 Borjút, Pápai Malaczokbúl 8 ki adtam ba-romfit és Tojást 7000 fölül falukrúl bé hozzattam, korán tőmettem és hizlaltattam, de maga is eő Excellencziája Rédérűl Baromfit egynehány darabot hozatott. Nemes Vármegyétül csak egy tojást sem vettem el, még is aki valamire való volt, jobbára minyájan accomodáltattak várban. Semmiben szükség vagy fogyatkozás nem volt; Ami Baromfibúl meg maradott az Méltóságos Gróff Nádasdiné eő Excellencziája meg vette, és az árát bé fizette; Excellencziád Istállóiban más Lovak nem voltak, hanem egyedül Méltóságos Feő Ispány Urunknak Paripái, és generális Lusinczkiné

95 A pápai kastélyban tartott táncos mulatságok közül nevezetes az 1682. június 12-i is, amikor is Esterházy Ferenc semptei főkapitány és Thököly Kata második fia, gróf Esterházy József (1682—1748, Károly püspök nagybátyja) megszületett, ,,alig lévén anyjának ideje a mellékter-embe vonulhatni…”. (eszterHázy, 1901. 153.)

96 L. még mitHay, 1987. 404, 416., 421—422.97 A június 24-25-én tartott két bálra is két zenekart szerződtettek: a kastély nagytermében a

táncolóknak játszó 36 tagú mellett, a másik zenekar magyar nemzeti táncokat adott elő. A zenészekről ,,bőségesen szeletelt hús és elegendő vörös és fehér bor” biztosításával gondoskodtak. (Gabriel, 1998. 150.)

98 Az elnevezés a szoba kárpitozása után. (mitHay, 1987. 407., 422.)99 Gróf Károlyi György 1842. évi, Békés vármegyei főispáni beiktatását megörökítő naplóbejegyzé-

sében titkára, Bártfay László is kitért az asztalneműk veszteségére: ,,Hiszem olly fényes, pompás és rendel párosult lakomát ritkán láthatni. Mégis az ezüstből veszett.” (völGyesi, 2002. 158.)

161


lovai. Szombathelyi és Fehérvári Püspök Uramiék eő Nagyságok magátul eő Excellencziájátul szállásra Várban hivatalosak voltak; de bé szállani nem akartak hanem eő Excellencziájánál ebédeltek még Pápán voltak. Excellencziád egésségéért minyájan ittak, és tele örömmel s’ buzgósággal Excellencziádat áldották.”

Alevélszövegeszerintabeszámolóhozaprefektuscsatoltaavármegyejegy-zőkönyvétésafőispántavármegyenevébenköszöntőfőjegyző,PerczellJánosköszöntőbeszédét.Apápaivárbanlezajló6naposünnepieseményidőtartamáraavendégfogadáshozszükségesélelmiszereketapápaiuradalombiztosította(vad-húsok,borjú-,sertés-ésbaromfihús, tojásbeszolgáltatásaa falvakból),debortEsterházyKárolyisküldöttEgerből.Afőispánrédeibirtokárólbaromfival,tokajiborraléspezsgőveljárulthozzáazétkezésekhez.Apápaiuradalomgondoskodottazasztalneműkről,ajelesvendégekszállásáról.Azuradalomgazdaságierejétisbizonyítandó,magátólavármegyétőlnemkérteksemmiféletermészetbenihoz-zájárulástazünnepségmegszervezéséhez.Bárarrólnincsadatunk,hogyacsaknemegyhetespápaitartózkodásalattmi-

lyennaponkéntiszórakoztatásbanvoltrészeavendégseregnek,ámaztmegörökí-tettealevél,hogyazelsőnaponrendezettbálonittiskétzenekar,100egypápaiésegyveszprémiszolgáltattafelváltva,szünetnélkül,azenétdélutánöttőlmásnaphajnalikétóráig.Kiss Ferencprefektusmegörökítettenéhány jelesebb résztvevővendégnevét

is.ÍgyPerczellJánosfőjegyzőjét,aki1772—1779közöttviselteVeszprémvárme-gyébeneztatisztséget,majd1779-től1786-igazelsőalispántisztéttöltöttebe.101 Természetesenszóltafőispánfeleségéről,grófEsterházyImrénégrófTraunAnnamáriáról is.102AzEsterházycsaládbólEsterházyGáborné103 jelent meg. a „Dámák

100 Hasonlóképp Esterházy II. Miklós herceg fentebb említett, 1794. évi, soproni beiktatásához.101 HuDi, 1995. 58.102 Gróf Abensberg-Traun Anna Mária a 18. század közepén magyar indigenatust szerzett csa-

ládból származott. A Traun család 1647-ben nyert honfiúsítást, a haditanácsos, III. Ferdinánd alatt ezredesi rangot elérő Ernest Traun révén., aki 1653-ban római német birodalmi grófságot is nyert, von Abensperg előnévvel. (NI 18. k. 1—2. f. 1865, 328.)

103 Gróf Esterházy Ádám (1702—1735) és karancsberényi báró Berényi Erzsébet (1707—1787) gyermekei közül Esterházy Gábor (1732—1780, kamarás, belső titkos tanácsos, gróf Ester-házy Imre főispán unokatestvére) a Grassalkovich családból nősült. Így feltehetően Esterházy Gáborné Grassalkovich Kláráról (1735—1806) van szó a vendégek sorában. (NI III. 1858. 93., 448.; varGa, 2001. 15.)

162


és érdemes úri Asszonyok” közöttmegemlítette aprefektus grófNádasdynét,104 grófForgáchnét105 és „Generális Lusinczkynét”.106GrófNádasdynénevetöbbszöriselőfordulaprefektusibeszámolókban,velerendszeresüzletikapcsolatbanál-lottapápaiuradalom.Azünnepségutánafelesbaromfitisővettemeg,107 de a grófnégyakortahelyezettkitőkétiskamatraapápaiszámtartósághoz.108

104 Az Esterházy és Nádasdy család rokoni kapcsolata a 17. századra nyúlik vissza: az ún. Wesselé-nyi-összeesküvésben 1671-ben kivégzett gróf Nádasdy Ferenc királyi helytartó, országbíró, Vas, Zala és Somogy vármegyék főispánja felesége Esterházy Julianna (/1630—1669/, Miklós nádor leánya) volt. (NI VIII. k. 1861, 23.)

105 Sajnos, eddig az említett személyt nem sikerült azonosítanunk. Mindenesetre megemlítjük, hogy báró Esterházy Dániel fia volt az 1686-ben elhunyt Mihály, ennek fiai László és Dániel. Ennek az ifjabb Esterházy Dánielnek fia volt Esterházy Imre apja, János. Lászlónak viszont Ádám nevű fiától (azaz Esterházy János unokatestvérétől) és gróf Berényi Erzsébettől szül-etett a fentebb említett Esterházy Gábor testvére, Esterházy Julianna (Esterházy Imre főispán unokatestvére), aki gróf Forgách Zsigmond felesége lett. NI III. k. 1858, 93. Másrészt, a fen-tebb említett gróf Esterházy Gáborné Grassalkovich Klára egyik lánytestvére, Terézia Ilona (1738—1769) férje gróf ghymesi és gácsi Forgács János (1724—1774, kamarás, belső titkos tanácsos és Csongrád vármegye főispánja 1758—1765 közt) volt. Végül, a Forgách-család jeles tagja volt Forgách Ignác táborszernagy (1702—1772) is. Harcolt 1743/44-ben a porosz-osztrák háborúban, 1741-ben felállított gyalogezredével, részt vett a 7 éves háborúban. 1745-ben tábor-noki, 1757-ben altábornagyi, 1767-ben táborszernagyi rangra emelkedett. Felesége gróf Berényi Borbála, akinek halálozási évszámát nem ismerjük, talán ő is lehetett még az említett vendég. (PNL VII. 1894. 367.; eszterHázy, 1901. 231.; varGa, 2001. 15.)

106 Talán báró Lusinczky Gábor György felesége? Lusinczky báró ezredparancsnok volt 1754-56-ban, majd az algenerális, illetve generális rangot is elnyerte. A szlovák nyelvű tanulmány fordí-tását Fehér Csaba történész kollégámnak (Tata, Kuny Domokos Megyei Múzeum) köszönöm. (www. kvhbeskydy.sk/index.php/2010/01/13)

107 Egy másik levélbeli feljegyzés tanúsága szerint, gróf Nádasdyné ölfát vett az uradalomtól. MOL EPL Domínium Pápa. P. 1216. A pápai uradalom lajstromozott iratai. (C 49. N. 45., 51. p. 64. Kiss Ferenc pápai prefektus levele gr. Esterházy Károlyhoz. Pápa, 1773. ápr. 4.)

108 1772-ben a számtartó gróf Nádasdynétól 3000 Ft-ot vett fel. Október végén üzente a számtartó, hogy a grófnénak további kiadandó 7000 Ft-ja van. Esterházy Károly utasítása szerint erre nincs szükség, de ennek a kedvéért más kölcsönt fel lehetne mondani, pl. a Békási-örökösök 12000 Ft-os kölcsönét. Ez még abban a hónapban meg is történt és a következő év február-jában a számtartóság felvette a Nádasdynétól kínált capitálist. 1773 decemberében újabb 4000 Ft capitálist vett fel a pápai cassa a grófnétól. (MOL EPL Domínium Pápa. P. 1216. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C 49. N. 45., 51. pp. 39—40. Kiss Ferenc pápai prefektus levele gr. Esterházy Károlyhoz. Pápa, 1772. szept. 14.; uo. p. 42. Pápa, 1772. nov. 1.; uo. p. 49. Pápa, 1772. nov. 26.; uo. p. 61. Pápa, 1773, febr. 24.; uo. p. 77. Pápa, 1773. dec. 25.)

163


AceremóniánrésztvettekaMáriaTeréziaáltal1777februárjábankialakítottkétújegyházmegyeelsőpüspökei.

a „Szombathelyi Püspök”felsőszoporiSzilyJános(1735—1799).MáriaTerézia(VI.Piuspápaáltal ismegerősítve)anagyterületűgyőri,veszprémiészágrábiegyházmegyéktőlfüggetlenítetteVasésZalavármegyéket,létrehozvaaszombat-helyipüspökséget.109ÉléreapápaSzilytnevezteki, aki ezt a feladatothaláláigellátta. a nemes családból származó szily rómában, a collegium germanico-Hungaricumban tanult, hazatérve gróf Zichy Ferenc győri püspök szertartója,kanonok,prépost,majdagyőriegyházmegyesegédpüspökelett.110Aművészet-pártolófőpapnevéhezfűződikaszombathelyiszékesegyház,püspökipalotaésszemináriumépíttetése, az egyházmegyeikönyvtár alapítása.Azegyházmegyepapságarészérekészítettinstrukciójaazegyházmegyeelső,másfélszázévigér-vénybenmaradótörvénykönyvelett.111Székvárosábannyomdátlétesített,sazál-talakialakítotttörténetiértékűgyűjteményazelsőrégészetimúzeumnaktekint-hetőhazánkban.112

a „Fehérvári Püspök” séllyeiNagy Ignác (1733—1789),a székesfehérváriegy-házmegyeelsőpüspöke(1777—1789).AzújegyházmegyeSzékesfehérvárkirá-lyi városa központtal, a veszprémi püspökség addigi székesfehérvári és budaifőesperesikerületeit,valamintavárpalotaiesperességFejérvármegyeiplébániáitfoglalta magába.113 a rómában, a collegium germanico-Hungaricumban tanult, teológiai doktorNagy Ignáchazatérve PadányiBíróMárton veszprémi püspöktitkáravolt,majdkanonok,prépost.AHétszemélyesTáblaülnöke,1776-tólaMa-gyarHelytartótanácstanácsosaés1777—1784köztabudaikirályiegyetemelsőkancellárja.Székvárosábanmegkezdteapüspökipalotaépíttetését,kialakítottaegyházmegyéje területibeosztását.Megindultegyházmegyeikormányzati tevé-kenységétkoraihalálaszakítottafélbe.114

Afőispánmegyebeli,közigazgatásitevékenységéről istudósítottaKissFerencprefektusEsterházyKárolyt.AmikorazújfőispánavármegyeitisztviselőihelyekbetöltésérőlisintézkednikívántésakövetkezőévmájusáraVeszprémbenrestau-rációttervezett,sokanaszemérevetették,hogycsakKissFerencésPerczellJános

109 A veszprémi egyházmegyétől ide került az egerszegi espereskerület nagyobb része is. A vesz-prémi egyházmegye viszont megkapta a pápai főesperesség Veszprém megyei plébániáit, s Zágrábtól a Dráva menti, továbbá Esztergomtól az exempt plébániákat. (raJczi, 1985. 281.; MKL XIII. 2008. 418—419.)

110 MKL XIII. 2008. 293.111 MKL XIII. 2008. 293., 418.112 MKL XIII. 2008. 293., 414—415.113 Az új egyházmegye területe Fejér és Pilis vármegyékre terjedt ki. (raJczi, 1985. 281.; MKL XII.

2007. 747—748.)114 MKL IX. 2004, 445.; MKL XII. 2007, 748.

164


főjegyzőtanácsairahallgat.Azuradalomérdekeinekhathatósvármegyeiképvise-letemiatt,természetesenélénkfigyelemmelkísértékatisztségekbetöltőinekmeg-választását: „Ha többen ollyanok, kik Excellencziádhoz, és a Pápai Dominiumhoz igazsághoz képest hajólnak, az uraság által előmeneteleket vehetik, az uraságnak több Cliensi és jó akarói lesznek…”.115Atisztújításravégülismár1799januárjá-bansorkerült,Perczell Jánostekkorválasztották (mégpedigvoksolással)elsőalispánnak:„A Restauratoria ezen holnapnak 12ik napján meg lett. Ordinarius V[ice] Ispány[na]k candidáltatott Jankovits uram, Perczel uram, Beniczky uram és Boronkay János uram választatott per vota Perczel uram.”116 ezen az esemé-nyensemmaradtelaválasztásutániünnepség,aholEsterházyKárolytiséltettéka résztvevők: „…volt alkalmasin 80 személ három asztalnál. Minyájan különös hajlandossággal és emlékezettel Excellencziád[na]k egészségiért ittak és hosszú Excell[enczi]ád életiért fönt szóval kiáltottak.”117

A vármegye tisztségviselői közül a prefektus értékelése szerint,118 Perczel fő-nótárius,OroszFerencfőbíró,119Várasdiúr120:voltakapápaiésdevecseriurada-lomsegítői,velükszembenállottakCzúziúr,ennek„eretnek”prókátora,Györki,Kun, anyos, Boronkai121DánielésJános,acéhmesterek.Ebbenavármegyébenis, „A birtokláshoz kötött helyi elismertség feltétele volt a politikai jogok gyakorlá-

116 MOL EPL Domínium Pápa. P. 1216. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C 49. N. 45., 51. p. 216/b. Kiss Ferenc pápai prefektus levele gr. Esterházy Károlyhoz. Pápa, 1779. jan. 17.

117 MOL EPL Domínium Pápa P. 1216. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C 49. N. 45., 51. p. 217/b. Kiss Ferenc pápai prefektus levele gr. Esterházy Károlyhoz. Pápa, 1779. jan. 17.

118 MOL EPL Domínium Pápa P. 1216. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C 49. N. 45., 51. p. 188. Kiss Ferenc pápai prefektus levele gr. Esterházy Károlyhoz. Pápa, 1778. márc. 18.

119 Az ő megválasztásához a volt fiskális, uradalmi prefektus, Kiss Ferenc ügyességére is szükség volt: ,,Devetseri Processusban Feő Bíróságra elsőbben candidáltattak Orosz Ferencz, Martonfalvai Imre, Kún László és Bogyai. El esett volna Orosz Uram, ha így Publicumra ment volna a Candi-datio. Ezt mivel Sessio előtt közlötte vélem Eő Excellentziája, könyörgésemre Martonfalvai és Kún helett, Szombathelyi Josephet és Fodort tette, Ugy pluratitate votorum Orosz Ur[ama]t Választot-ták.” (MOL EPL Domínium Pápa P. 1216. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C 49. N. 45., 51. p. 217. Kiss Ferenc pápai prefektus levele gr. Esterházy Károlyhoz. Pápa, 1779. jan. 17.)

120 ,,Várasdi Uram Excellencziádhoz való hivsegiért szenved. Ezt publica voce hirdették ellene; más okot nem találtak benne. Az Isten Eő Excelll[enti]áját Áldgya meg, hogy még is Assessornak re-solváltatott. Másnak senkinek nem akart Eő Excellencziája Assessorságot resolválni, ámbár sokan instáltak.” (MOL EPL Domínium Pápa P. 1216. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C 49. N. 45., 51. p. 217. Kiss Ferenc pápai prefektus levele gr. Esterházy Károlyhoz. Pápa, 1779. jan. 17.)

121 Veszprém vármegyében, a 18. század első felében ,,Az új birtokosok sorába tartozik a Boronkay, Késmárky, Perczel és Rosos család.” (HuDi, 1995. 36.)

165


sának.”122 „Több, később jómódú birtokos köznemesi család az armalisták (címer-levelesek) vagy az egytelkes nemesek, az ún. curialisták rétegéből emelkedett fel néhány nemzedék leforgása alatt (pl. a Perczel, a Hunkár vagy a Rosos család).”123

Afelekezetielv1781-ig,atürelmirendeletigvoltdöntőavármegyeitisztségekbetöltésénél.124Ettőlkezdveprotestánsisbetölthetettállamihivatalt,anemne-mesiszármazásúértelmiségelőttismegnyíltahivatalipálya(honoráciorok).125

Pápamezővároslakosainak87%-areformátusésevangélikusvolta17.századvégén, „nagyobb részük jól szituált polgár, iparos és kereskedő.”126EsterházyPál,majdEsterházyFerencbirtoklásaalatt,többminthatszázcsaládtávozottközü-lük,majdaII.József-féletürelmirendeletutánmegkezdődöttvisszatelepülésüka városba. „…a katolikus egyház a XVIII. század második felére visszanyerte régi fényét. A megye lakosságának többsége visszatért a katolikus egyházba. A siker nem annyira a rekatolizációnak, sokkal inkább a nagybirtokosok (főként az egy-házi uradalmaknak) telepítéspolitikájának köszönhető. Számunkra ugyanis a dolgos, ,,jó pápista hiten lévő” németek és magyarok letelepítése volt az elsődle-ges cél.”128KissFerencprefektusazuradalomképviseletébenelzárkózottapro-testánsok,főlegmesteremberek,városbatelepedésétől:„Excellencziád rendelése szerént Eretnekeknek, kik leg inkább mester emberek közül magokat nálam gyak-ran jelentik, meg tagadtam mind addig, és most sem engedtem az Incolatust, ugy mellőzöm szaporodásukat pápán, de Vármegye gyűlésein sok alkalmatlanságokat tesznek…”EsterházyKárolyrávezetésetermészetesenmegerősítetteaprefektuseljárását: „Nem látom okát, mért kellene ebben a dologban addig való Systémát változtatni.”129

Atürelmirendeletetkövetően,konfliktusforrástjelentettazuradalomésapá-paireformátusokközött,hogyezutóbbiak1782januárjábankérvénytadtakbeavármegyéhezelvettfundusaikvisszaadatásáért.EzekreatelkekreEsterházyKá-roly,miveltartottegyilyenlehetőségtől,előrelátóangazdaságiépületeketépítte-tett.130Afőispán,gr.EsterházyImrecsakazévaugusztusábantárgyaltaazügyet.Avármegyeivizsgálatareformátusoktólelvettiskola,lelkészlak,professzoriház,

122 HuDi, 1995. 34—35.123 HuDi, 1995. 34.124 HuDi, 1995. 32.125 HuDi, 1995. 34.126 náDasDy, 1986. 20.127 náDasDy, 1986. 23.128 HuDi, 1995. 26—27.129 MOL EPL Domínium Pápa. P. 1216. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C 49. N. 45., 51.

pp. 185—186. Kiss Ferenc pápai prefektus levele gr. Esterházy Károlyhoz. Pápa, 1778. márc. 1.130 Pl. kasznárlakást, csűrt, istállót, kocsiszínt. (P. szabó, 1989. 214.)

166


templomügyébenfolyt.131Aszabadvallásgyakorlatvégül1783márciusátólváltlehetségesséapápaireformátusokszámára,amitavármegyemájusbankiishir-detett–elvettépületeikvisszaadásárólazonbannemrendelkezett.132

Berkeny János (1765 körül—1822):Esterházy Antal főispáni beiktatása Eszterházán. 1791. (színezett rézmetszet)

RövIDíTÉSEK

EPL =AzEsterházycsaládpápaiágánaklevéltáraHt.Gy. =HelytörténetiGyűjteményGyMSMGyL =Győr-Moson-SopronMegyeGyőriLevéltáraKDMM =KunyDomokosMegyeiMúzeum(Tata)MKL =MagyarKatolikusLexikonML =MűvészetiLexikonMMgMK =AMagyarMezőgazdaságiMúzeumKözleményeimol = magyar országos levéltár

131 P. szabó, 1989. 207.132 P. szabó, 1989. 208—209.

167


PNL =PallasNagyLexikonaRNL =RévaiNagyLexikonaVeML =VeszprémMegyeiLevéltárVeMMúzKözl =VeszprémMegyeiMúzeumokKözleményei

IRODALOMJEGYZÉK

BajákLászló: Főispáni beiktatás Békés megyében, 1842. Honismeret 19.1991/3.13—16.

BakácsIstván(összeállította): Kisebb családi és személyi fondok. magyar országos levéltár.

Budapest,1971

BakácsIstván—IványiEmma(összeállította): AzEszterházycsaládtataiéscsákvárilevéltára.Repertórium.

LevéltáriLeltárak25.Budapest,1964

BánPéter: EszterházyKárolyésazuradalmiprefektuslevelezéseapüs-pökibeiktatáselőtt.In:GebeiSándor(szerk.):Ahonismere-te.Tanulmányköteta70évesMisóczkiLajostiszteletére.ActaAcademiaePaedagogicaeAgriensisNovaSeriesTom.XXXIII.sectio Historiae. eger, 2006

EszterházyJános,gróf: AzEszterházycsaládésoldalágainakleírása.Kéziratgyanánt

kiadjaHerczegEsterházyMiklós.Budapest,1901

FallenbüchlZoltán: Magyarország főispánjai 1526—1848. (Die Obergespane

Ungarns1526—1848).Budapest,1994

FülöpÉvaMária: Halgazdálkodás a tata-gesztesi Eszterházy-uradalomban az1740-esévekben.In:FürLajos(szerk.):MMgMK1984—1985.Budapest,1985,485—519.

FülöpÉvaMária: A pápa-ugod-devecseri Eszterházy-uradalom megszervezéseésgazdálkodásaaXVIII.századfolyamán.In:KubinyiAndrás(főszerk.): Tanulmányok Pápa város történetéből. (A kezde-tektől1970-ig).Pápa,1994,225—284.

168


FülöpÉva: ,,Mi lettél Komárom,mi történt tevéled...’’ Újabb adatok az1763. évi komáromi földrengésről. In: Virág Jenő (főszerk.):LIMESTatabánya,1997.4.93—107.

FülöpÉvaMária: A Pápa-Ugod-Devecseri uradalom és gróf Esterházy Miklós/1775—1856/ 1829. évi birtokegyezsége unokatestvéreivel.In: Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora. DiscussionesNogradienses10.Salgótarján,2010.237—262.

Gabriel,Theresia: SolennitätenanlässlichderinstallationvonFürstNikolausII.EsterházyzumobergespandeskomitatesÖdenburgimJahre1794.In:Eisenstadt.BausteinezurGeschichte.Anläβlichder350-Jahrfeier der Freistadterhebung herausgegeben von Ha-raldPricklerundJohannSeedoch.Eisenstadt,1998.143—153.

HegedüsZoltán: FőispániinstallációkGyőrvármegyében,aXVIII—XIX.század-ban.In:Arrabona42.2004.2.67—80.

Hermann istván, ifj.: SzentmiklósiésóváriPongráczGáspárpápaiplébánosváros-

leírásaaXVIII.századelejéről.(forráskiadás)In:HermannIst-ván(szerk.):JókaiFüzetek26.Pápa,1999

HudiJózsef: Veszprém vármegye politikai elitje a XVIII—XIX. században(1711—1918). In: Oláh Miklós (szerk.): Az átmenet, avagyVeszprém megye a rendszerváltás időszakában. Tanulmá-nyok.Veszprém,1995.25—63.

HudiJózsef: Tisztújítási rendtartás Veszprém vármegyében 1819-ben. In:Comitatus. Önkormányzati Szemle X. évf. 6. sz. 2000. jún.48—55.

HudiJózsef: GrófZichyIstvánfőispánibeiktatása1832-ben.In:Tyekvicskaárpád (szerk.): Ünnep –Hétköznap – Emlékezet. Rendi tár-sadalom – polgári társadalom 14. Adatok források és tanul-mányok a nógrád megyei levéltárból 34. salgótarján, 2002. 149—156.

KiliánIstván—SzékelyGyörgy: IskolaiszínjátékMagyarországon.In:KerényiFerenc(szerk.):

MagyarSzínháztörténetI.1790—1873.2.21—27.

169


KubinyiAndrás: Amegyésispánságok1490-benésCorvinJános trónörökösö-désnek problémái. Adatok a veszprémi püspök örökös főis-pánsági joga felfüggesztéséhez. In:TörőcsikZoltán–UzsokiAndrás(szerk.):VeMMúzKözl16.1982.Veszprém,1983.169—180.

MithaySándor: Adatok a pápai vár épületegyüttesének rekonstrukciójához.In:TörőcsikZoltán—UzsokiAndrás(szerk.):VeMMúzKözl16.1982.Veszprém1983.203—222.

MithaySándor: Adatokapápaiuradaloméskastélytörténetéhez(1738—1756).In:TörőcsikZoltán—UzsokiAndrás(szerk.):VeMMúzKözl18.1986.Veszprém1987.399—428.

DiósIstván(főszerk.): Magyar Katolikus Lexikon. VII., IX., XIII. Budapest, 2002,

2004,2008

ZádorAnna,GenthonIstván: MűvészetiLexikon.IV.Budapest,1968

MohácsiJenő: egy meg nem tartott Bánk bán előadás. in: nyugat 32. évf.

1939.11.sz.245—251.

NádasdyLajos: Apápaivízimalomtörténete.In:VeszprémMegyeiHonisme-reti Tanulmányok XII. Pápa város és környéke helytörténetikutatása.Veszprém,1986.7—41.

NémaSándor: Adalékok a polgáriGyőr vármegye közigazgatási szerveinekkialakulásához. In: Horváth J. (fel. szerk.): Fejezetek Győr,MosonésSopronvármegyékközigazgatásának történetéből.Győr,2000.107—118.

nagy iván: magyarország családai czimerekkel és leszármazási táblákkal. III.Pest,1858.,VIII.Pest,1861.,18.k.1—2.füzetPest,1865

PallasNagyLexikona.Azösszesismeretekenciklopédiája.VI.,VII.Budapest,1894

170


P.SzabóGyörgy: AtürelmirendeletfogadtatásaéshatásaVeszprémvármegyé-benapápaiésveszprémireformátusgyülekezettörténeténektükrében.In:IlonGábor(szerk.):ActaMuseiPapensis–PápaiMúzeumiÉrtesítő2.Pápa,1989.201—217.

RainerPál: GrófPejachevichAntaltábornokfőispánibeiktatásárakészültzászló(1798).In:PalágyiS.(szerk.):VeMMúzKözl23.Vesz-prém,2004.181—193.

RajcziPál: A pápai főesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyve, 1698.In:TörőcsikZoltán–UzsokiAndrás(szerk.):VeMMúzKöz17.1984.Veszprém,1985.281—293.

RévaiNagyLexikona.Azismeretekenciklopédiája.VI.Buda-pest,1912

TakátsGyula: CsokonaiSomogyban.Tanulmány.KaposváriCsokonaiVitézMihályTanítóképzőFőiskola.Kaposvár,1993

TurbulyÉva: MegyeiközigazgatásSopronvármegyébenastatútumok(sza-bályrendeletek) tükrében (1589—1771). In: Horváth J. (fel.szerk.):FejezetekGyőr,MosonésSopronvármegyékközigaz-gatásánaktörténetéből.Győr,2000.21—37.

VargaKálmán: A Grassalkovich család genealógiája. In: Horváth László(szerk.):Grassalkovichokemlékezete.HatvanyLajosMúzeu-miFüzetek15.Hatvan,2001.7—26.

VölgyesiOrsolya: FőispánibeiktatásBékésmegyében1842-ben.In:Tyekvicskaárpád(szerk.):Ünnep–Hétköznap–Emlékezet.Renditársa-dalom–polgári társadalom14.Adatok források és tanulmá-nyokaNógrádMegyeilevéltárból34.Salgótarján,2002.157—167.

http://www.fejer.archivportal.huGrófCzirákyAntalMózes(1772—1852)http://www.pim.hu Takáts Gyula: Csokonai Somogyban. Főispáni beiktatás,avagy carnevalhttp://www.vasidigitkonyvtar.huVasvármegyeönkormányzataésközigazgatása.Főispánibeiktatáshttp://www.wmmm.hu/ajanlo3WosinskyMórMegyeiMúzeum:Régivármegye-

171


háza világa című kiállítás a régi vármegyeházban. Program-koordinátor: Lovascsillahttp:// www.kvhbeskydy.sk/index.php/2010/01/13www.nemzetimuemlek.hu/index.php/epulet/tuendervilag Esterházy „Fényes”Miklóséstündérvilága.Esterházy-kastély,Fertőd2009—2010.:időszakikiállítás.Rendezte:dr.VargaKálmán.

Installation of the Supremus Comes in 1778 in the Esterházy Castle of Pápaby Éva Mária Fülöp

Duetothenatureofhistoricalresearch,besidesthe’waste’ofresearch(i.e.theextrainformationnotusedinapresentation,publication,lecture)datacanbefoundduringsourceresearch,whichwouldbelookedfornotinthatgivensourcebytheresearcher.Sowasdiscoverede.g.inconnectionwiththeTransdanubianestatesoftheyoungerFraknó(Forchtenstein)lineoftheEsterházyFamilyfishbreedinginartificialpondfromthe1740sintheTataestate,uniqueinHungaryatthattime,inthecorrespondenceoftheestateregent,FerencBalogh(1708—1765)withthelandowner,CountJózsefEsterházy(1682—1748).Similarly, survivors’accountsofthe1763earthquakeinKomáromwerefoundinthearchivesoftheTataestateand another accountof the ceremonial installationof supremus comes, in theunfortunatelyfragmentaryrecordsofthePápa-Ugod-Devecserestate.IntheremarkablestructureofthehistoryofHungarianpublicadministration

attheheadofthenoblecounty(andthecountyassembly)stoodthesupremuscomes,appointedbythekingandrepresentinghisperson.Fromthe16thcenturyonwardsamongthemajorofficebearersofthecountyappearedthefunctionofvicecomes,whowasappointedbythesupremuscomesfromhisownmen,thenthesubvicecomesfrom1757.Thesupremuscomesappointednotariesandvicenotaries.Alsoheappointed

thenotariusof thecountywho,until theappearanceof thepositionof fiscaliswasthelegalrepresentativeofthecountybesidesthevicecomes.Attheheadofadistrict(processus)theworkofjudexnobiliumwasassistedbyjudexservientiumand jurati assessores.Before1848 the supremuscomesoften livedoutside thecounty,sotherealadministrationwasdonebyhistrustedman,thevicecomes.Fortheceremonialinstallationofsupremuscomesinthecountyrealprocedural

scenariodevelopedafterawhile.Theceremonialeventconductedatthecountyseathadregularfeatures:ceremonialescort,speeches,ceremonialmass,takingoathfortheoffice,liftingthesittingnewsupremuscomes,receptionsforguests.Theaccountsoftheseinstallationsprovidedataforsocialandpoliticalhistory,

publicadministration,andalsoforeconomichistory(coexistenceofestatesandcounties,theirmutualinterests,interdependence).

172


Within this we can have an insight into the organisation of management(the landowner’s instructions, the estate officers’ duties, the importance ofcorrespondenceincontactkeeping,services,typesofvictuals,etc).Researchersofthehistoryofcultureandliteraturecannotignorethedescriptionsofinstallationsof supremus comes either: the panegyris, theatrical performances, themusic,dataconcerningattireandmealscanbeofconsiderableinterestforthem.InmostcasesthesupremuscomescamefromdifferentlinesoftheEsterházy

Family from thebeginningof the17thcenturyup to the19thcentury:mainlyinTransdanubiancounties,butalsoinUpperHungary,31personsand3highpriestsheldthisposition.AmongtheTransdanubianestatesoftheyoungerFraknó(Forchtenstein) line of the Esterházy Family, besides attempting at assertingclaims,thePápa-Ugod-DevecserEstatewithPápaasitscentrehadclosetieswiththesupremuscomesofVeszprémCounty.ThecareerofCountImreEsterházy(1726—1792)fromtheCseszneklineofEs-

terházy Family from among careers of public administration-religious-militarytypesopenforaristocratswasconnectedmainlytothelatter.AsforhisactivitiesinthefieldofpubliclawassupremuscomesinVeszprém,hisfirstserviceasheadofthecountylastedfrom1777to1785,untilJosephII’slegalreformdecreeaimedat centralization and dividing Hungary into 10 districts.In 1778, the procedure of his installation ceremony in the Pápa Castle was

organizedbyFerencKiss theestate steward,on the instructionsof theowner,CountKárolyEsterházy,BishopofEger,who,inFebruary1778wassentadetailedreportaboutthepreparationsandtheprocessoftheevent.

173


Afeudális jogszolgáltatásmeghatározóelemea földesúrbírósága,azúriszékvolt.Jelentőségétfennállásánakutolsópillanatáigmegőrizte,majdszerepét1848-banátadtaaszolgabíróknakésavármegyeitörvényszékeknek.Azúriszékekalsófokúbíróifórumakéntműködtekafalusi,mezővárosi,hegy-

községibírák.A„falufüstjé”-nekfogalmátEckhardtFerencpublikáltaelőször.1 a falusiönkormányzatok feladatainak, jogainakkialakulásával, azokváltozásávalEckhartmellett ImrehIstván,SzabóIstván,SápiVilmos,WellmannImre,BollaIlonaésHorváthPál,KállayIstván,NagyJankaTeodórafoglalkoztak.2

Afalusibíróságoktörténeteegyidősafalvakéval.A„termelésiésigazságszolgál-tatásiegységként”3működőtelepülésekéletébenabírókezdettőlfogvajelentősszerepettöltöttbe.A„falufüstinek”hatásköreazévszázadoksoránjelentősválto-zásokonesettát,aföldesurakáltalbiztosítottjogköresetenkéntéskorszakonkéntváltozott.AXIX.századelsőfelében–agazdaságifeladatokontúl–afalubelsőerkölcsi,társadalminormáinakőrzésemellettlegfontosabbdolga,csekélybírás-kodásijogokkal,anemesibirtokhatékonyműködésénekbiztosításavolt.Tanulmányunkbana gödöllőiGrassalkovichuradalombíráinak, esküdtjeinek

ésafalusijegyzőknekjogszolgáltatásifeladataitmutatjukbeazuradalomtöredé-kesenfennmaradt,1815—1848közöttiidőszakravonatkozóúriszékiirataialapján.AziratokataGödöllőiVárosiMúzeumbanésaPestMegyeiLevéltárbanőrzik.4

A FALUSI ELöLJáRóK SZEREPEA FEUDáLIS JOGSZOLGáLTATáSBAN

CZEGLÉDINOÉMI

1 eckHart, 1952.2 Lásd: eckHart, 1954., imreH, 1947., 1973., 1983.; szabó, 1948., sápi, 1966., bolla—HorvátH,

1977., kállay, 1985., Wellmann, 1999. és naGy, 2002.3 eckHart, 1952. 258.4 A Gödöllői Városi Múzeum Levéltára 3/f. A Grassalkovich uradalom (Gödöllő—Hatvan)

úriszékének és szóbeli bíráskodásának iratai, Úriszéki és szóbíráskodási vegyes iratok 1795—1848 (továbbiakban GVM Levéltár 3/f.). PML IV. Megyei Törvényhatóságok K 87. b. Úriszéki iratok levéltári Gyűjteménye, Gödöllői Grassalkovich Uradalom (továbbiakban PML IV. K. 87. b.).

A nagybirtok településeihez köthető irattárak nem maradtak fenn, ezért a falusi bírók működéséről az úriszéki peres eljárások során keletkezett dokumentumok szolgálnak adatokkal.

174


Abírót általában évenként választották a földesúr tisztjének jelenlétében.5 a XVIII. századból ismerünk olyan példákat, ahol egy évnél rövidebb időszakraszóltamegbízatás.Gyakorivoltazis,hogyabíróújrajelölésselnéhányeszten-deigviseltehivatalát.6Aválasztástörténhetettaközösségháromjelöltjeközül,kiketazuradalomisjóváhagyott,deaXIX.századbanaföldesúrvagyképviselőjekandidált,sabirtokosmegbízotttisztjénekjelenlétébenzajlottaválasztás.Aföl-desúrijelöléspéldájaaceglédiuradalombólisismert,aholaválasztásokonmeg-jelenőföldesúritisztekválasztottakháromszemélyt,anépésatanácsközülükválaszthattaafőbírót.7Abíró(főbíró)helyetteseatörvénybíró(másodbíró)volt.8

Agödöllőiuradalomközségeibenbíróválasztáskorakerületikasznárvoltjelen,azeseményről„tudósítást”készített.1837-ben–rendkívüli,denemegyedülállómódon9–Dányonacommunitashéthangadóparasztvezetésévelsajátjelöltje-iketakartabíróvá, törvénybíróváésesküdttéválasztani. Ittadomíniumháromjelöltjeráadásulnemabíróra,hanemateljesközségielöljáróságravonatkozott.Ilymódonaszabadválasztásjelképesenseméltatelepülésen.10

5 Az évenkénti választás az Árpád-kori királyi birtokokról terjedhetett el, ahol ezt megkövetelték. (bolla–HorvátH, 1977. 20.) A bíró, az esküdtek és a jegyző választásáról Mária Terézia (1769. évi rendelet 9. 1.§.) és az 1836. 9. tc. rendelkezik. A főbírót mindkettő értelmében a földesúr három jelöltje közül választja a település, esküdteket és jegyzőt pedig szabadon választhat.

6 Például a Kelemen István által vizsgált Sopron vármegyei településeken a megválasztott bíró általában egy vagy két évig töltötte be tisztét, de a bírák későbbi újraválasztása is gyakori jelen-ség volt. (kelemen, 2007. 177—194.) Lásd még: HorvátH, 2007. 196—198.

7 szabó A., 1985.8 Kovács Ágnes az alföldi Károlyi uradalomhoz tartozó mezővárosokban a törvénybíró szemé-

lyében jelöli meg a birtokos emberét. (kovács, 1977. 49.) A XVII. századból, a földesúri jogszolgáltatás fénykorából is van adat a birtokos által kinevezett

bíró el nem fogadására. 1604-ben a petőházi (Sopron megye) birtok földesasszonya újra kinevezte a település bíráját, kit a közösség nem fogadott el. (Dominkovits, 1996. 222.)

10 Az 1837. november 3-án történt községi bíróválasztás részletei az isaszegi kasznár jelentéséből derülnek ki. A lakosok a bíróságra kandidált három személyt „lázítás által el nem vállalták”. Szabó Pállal – pedig a kasznár szerint jó bíró volt – „már régi bíróval be elégedettek, hogy próbál-lya más is”. Sós András többször volt bírát öregségéért, Molnár Mihály régi esküdtet „magok sem tudják miért, hanem hogy ők választottak már maguknak” indoklással utasították el. Azt kiabálták: „Nem kell nekünk ebbül egy sem, van jussunk választunk magunknak aki testszik.” A kalodát elvitték az általuk választott Baglyas István háza elé, majd kérték a kasznártól a bíró pálcát. Ő - mint írja - törvénytelenül választottnak nem adhatta át, hanem mivel misére harangoztak, odaküldte őket, hogy ott térjenek jobb belátásra. Ez nem történhetett meg, mert utasítást kér a törvényes választáshoz. A hangadókat már másnap a kormányszék elé idézték. Mind elmentek s vitték a helyi jobbágyok levelét a bíróválasztásról. A beidézetteket letartóztat-ták. A végeredmény: Molnár Mihály lett a bíró, tehát az uradalom a közösség által legkevésbé

175


Apolgárokat–mezővárosokbantizenkettőt,posessiokbanhármatvagynégyet–aközösségjelöltjeiközülválasztották,deelőfordult,hogymagaabíróneveztemeg őket.11Azesküdtelnevezésgyakoribb,magukatisígynevezik,mivelabíró-valésajegyzővelegyütteskütételikötelezettségükvolt.Agödöllőiuradalomfal-vaibanabíróésatörvénybírómellettaz1830-asévekbenhárom-négy,az1840-esévtizedben egy, esetleg kettő esküdtet találunk.12

Ajegyzővoltazelöljáróságazontagja,kiazírásbeliségésazalapszintűjogiis-meretekképviselőjevoltafaluban,kinevezéséhezaföldesúrjóváhagyásakellett.AXIX.századelejénanagyobbfalvakmindrendelkeztek jegyzővel.Avizsgálttelepülésekiratai issajátjegyzőmeglétérőltanúskodnak.Szükségevoltrájukatelepüléseknekazegymásköztiésazuradalomfelétörténőügyintézésben.Őkkészítettékelazadósleveleket,kezességvállalásokat,különfélekérelmeket,mivelazesküdtekéslegtöbbesetbenabírókisírástudatlanokvoltak.13

Abírófokozatosanveszítettközösségvédőszerepéből,helyetteaföldesúriér-dekekkiszolgálója lett.Tisztét gyakran sajáthasznára is fordította,hatalmánálfogvafizetségemellettsokszorszerzettegyébjövedelmetmagának.14 ennek leg-gyakoribbmódjaabeszedettadókegyrészénekmegtartásavolt,máraXVII.szá-zadbantöbbhelyensanyargattaarábízottfalulakóit.15AvisszaélésreXIX.századigödöllőipéldákatistalálunk.Azelöljáróhasznáratörvénytelenülkiadottmunkátaparasztoktiltakozásként

nemmegfelelőenvagyegyáltalánnemvégeztékel.Ígykerültekafelekagödöllői

kifogásolt személyt jelölte. Az idős Sós András maradt a törvénybíró. Viszont három esküdtet választottak, az először bírónak kandidált Szabó Pál közöttük sincsen. Az uradalom tehát engedett egy keveset, hogy a falut lecsillapítsa. Az új elöljárósággal érdekei nem csorbultak. A hangadók ellen erélyesen fellépett. Az 1837. november 5-én kelt kezességvállalási kérelmet az új testület készítette a communitas nevében, ebben kérték a börtönben lévő személyek szaba-don bocsátását. Az elöljáróság igyekszik a falu jóindulatát elnyerni. A „bíró választókat” az 1838. évi január 8-án tartott úriszékre küldte be Molnár Mihály. (PML IV. K. 87. b. 1. 1838. No. 34.) (A fennmaradt jegyzőkönyvek nem tartalmazzák az esetet.)

11 sápi, 1966. 467.12 A gödöllői domínium településeinek elöljáróira vonatkozó részletes archontológiai kutatást

nem végeztünk.13 Szalabéri Horváth Imre jegyző írt levelet az uradalmi ügyvédnek Kafka József és Márton örké-

nyi pincérek nevében azok peres úton lévő adósságával kapcsolatban. GVM Levéltár 3/f. 1846. Apc mezővárosa kezességet vállalt az uradalom börtönében raboskodó lakosaiért. A kezesleve-let „Feljegyzette Cselényi MihályHelybéli Hites Jegyző” GVM Levéltár 3/f. 1847.

A saját jegyzővel rendelkező falvakat és mezővárosokat az 1871. évi községi törvény (1871. 18. tc.) nagyközségekké fogja minősíteni.

14 A helyi elöljárók javadalmazására vonatkozóan más uradalomban lásd pl.: varGa, 2000. 287.15 eckHart, 1954. 18.

176


úriszékelé.1838-bantöbbdányilegény,kik„rossz és esős”időbenszénáthordtakabírónak,abírótávollétébenezellentiltakozvánbetörtekasashalmikapun,le-hánytákaszénátéshazamentek.Fejenként25pálcáraésazázásmiattkeletkezettkár(108forint)megfizetéséreköteleztékőket.16

Avisszaéléssúlyosabbesetealopásvolt,amikormásterményétmagánakvagyelöljárótársánakhordattabeabíró.Például1847-benasződibíróbehordáskoraplébánosszalmásgabonájátajegyzőszérűskertjébevitette.17AfőbíróvávégülmegnemválasztottdányiSzabóPálellenfelhozott indokokisvisszaélésről ta-núskodnak.18

Acommunitaselöljárójávalvalóelégedetlenséget legtöbbszörabíróval,minthivatalosszeméllyelvalószembeszegülésjelzi.Aparasztokelégedetlenségeleg-gyakrabban tettlegességben, káromkodásban, becsületsértésben nyilvánult meg. DobronyovszkyMihály,amácsaikasznárjelentéseszerintafentemlítettvétsé-gekmindegyikételkövetteahivatalosanintézkedőbíróellen.Azelöljárókmégiskezességetvállaltakérte,avádlottatakövetkezőúriszékigkiisengedték.19TóthBenkeIstvándányilakoskezetemeltbírójára,okátnemismerjük.20 a megbecs-telenítésbőségestárházábanazújbíróválasztásávalvalófenyegetésisszerepel,ami választás idején bujtogatásnak minősült.21

rendre felbukkan az engedetlenség ősi formája „bírói pecsét vagy tekéntet meg-vetése”.Ezhatástalaneszközevoltajobbágynak,káraisszármazottbelőle,mi-velaközségibíróazidézőlevélenírásbanrögzítette,hogyazérintettszemélytértesítette.Ígyőtszámonkérninemlehetett,abeidézettjobbágytávolmaradásátviszontabüntetéskiszabásakorsúlyosbítókörülménynektekintették.

16 GVM Levéltár 3/f. 1838.17 GVM Levéltár 3/f. 1847.18 A helység rétjének kaszálásakor a jegyzővel és a törvénybíróval együtt maguknak foglalták le a

jó füvet, az uradalomtól árendába vett kaszálóért 6 forint helyett 7 forintot szedtek. (PML IV. K. 87. b. 1. 1838. No. 34.)

19 A fenyítő iratok közül fennmaradt a vádlott tanúvallomása, a kasznár jelentése és a kezeslevél. Öreg Dobronyovszky Mihály zsidói (Zsidó ma Vácegres) félhelyes gazda, kaszálásra fiát kül-dte maga helyett, míg ő a saját kaszálóján dolgozott. A bíró személyesen ment érte, mivel a munkában megzavarta kidobta a saját rétjéről. A kasznár jelentése szerint ellenállt, „mam-lasznak nevezte és mivelte Teremtését”, a kaszát a bíróra fogta és megütötte. (PML IV. K. 87. b. 1. 1838. No. 40.) „Öregsége tekéntetéből” (51 éves) 1 heti fogságot kapott. (PML IV. K. IV. 87. b. 1. 1838. jkv.)

20 A bíró elleni vétségért és két másik személy megveréséért 24 pálcát kapott. (PML IV. K. 87. b. 1. 1839. jkv.)

21 Hlucska Pál hévizgyörki lakos „kutyának parancsolsz, majd teszünk mi más bírót” szavakkal il-lette a bírót. (PML IV. K. 87. b. 3. 1843. jkv.)

177


Afalusibírónaksajátsérelmét,másjobbágyokhozhasonlómódonkellettbizo-nyítania,elégtelenpróba(bizonyíték)eseténavádlottakatfelmentették.22Aföl-desúráltalafőbíróknakbiztosítottvédelemebbenakorbanmárnemélt,azelöljá-rónak a communitas nevében vállalt anyagi, jogi felelőssége azonban megmaradt.Afalunevébenírtkezeslevelek,illetveajelentéstételikötelezettségazigazság-

szolgáltatásterületénmegmaradtkollektívfelelősségrőlárulkodnak.23

Aközösfelelősségésaföldesúrköztikapocsabíróvolt,akiönmagábanisfele-lősséggeltartozottaközségügyeitilletően.Atelepüléslakóivalszembenieszkö-zeabelsőrendfenntartásáraazalsófokúítélkezésmeghagyottrészevolt,amitgyakorolhatott.Ahelyibírákországosanáltalában1forintnyibírságotróhattakki,használtáka

testifenyítéstis.Abírságpénzfelét,harmadátabírókaptameg.Azösszeget1789-ben3 forintra,1836-ban12 forintraemelték.MáriaTeréziaúrbérrendezésébenpénzbüntetéshelyettmunkát,szükségeseténbototjavasolt.Fenyítőeszközkéntakalodaésabotálltrendelkezésére,12botütéslehetettatestifenyítésfelsőhatára.Horváth Józsefverekedő,kihallgatási jegyzőkönyve szerint,korábbanakartalibírákáltalmár10korbácsütésselvoltbüntetve.LangóCsirkeAndrásegyszervere-kedésért12bototkapott.Megesett,hogyabíróamegengedettnéltöbbbototmértaverekedőkre.Őtezértnembüntettékmeg,a18ütéstavádlottaknakajogtalaneljárásmiattazonbanítélethozatalkorazúriszékbeszámította.24 Kalodába zárás melletttaláltunkolyanesetetis,mikorabíróamészárszékhezköttetteaveleper-lekedőasszonyt,vagyvasraverveállítottákkiagarázdajobbágyot.25

Akiróhatóbüntetésnagyságánkívülösszesíthetőeka falubíróságán tárgyaltpertípusok.Főbenjáróügyekbencsakazúriszékítélkezhetett.Aforumdominale(úriszék)fénykorábankisebblopásokéstestisértések,becsületsértés,pénzköve-

22 A bagi bíró megbecstelenítése és megpofozása miatt indított keresetét elegendő bizonyíték hiányában megszüntették. A bírót bővebb próbák megszerzésére utasították. (PML IV. K. 87. b. 3. 1843. jkv.)

23 A sófuvarban az ökröket tilosban legeltető legényeket az uradalmi fogházból a falu kezességvál-lalása mellett engedték ki. (PML IV. K. 87. b. 1. 1838. No. 33.)

24 Garai István, Imre és Janek István mácsai lakosokat Mahris Márton szolgalegény „érzékenyebb megverése” miatt fogták el. A mácsai ispán tudósítása és a rabok vallomása szerint rögtön kap-tak 18 pálcát. A szék döntésének értelmében a bíró „túlment a törvény tartásán”, ezért a rabokat az elszenvedett bot, az elszenvedett 2 heti áristom mellett 55 forint megfizetésére kötelezték. Az összeg tartalmazott 30 forintot a fájdalomdíjra és a kiesett munkabérre, 25 forintot pedig orvosi költségekre. (PML IV. K. 87. b. 2. 1842. jkv.)

25 Kukoricadézsma szedésekor ifjabb Aszódi János a bírót részegen káromolta, civakodott. Ezért a bírák őt vasra verték, de ő „vassal együtt megszökni és hazamenni nem általván”. Az elöljárókkal szembeni engedetlenség miatt a fenyítő szék 20 pálcára ítélte. (PML IV. K. 87. b. 3. 1845. jkv.)

178


telés,örökléstárgyábantartottaktörvénynapokat.Ahelyzet,abiztosítottjogkör-hözhasonlóan,uradalmankénteltérőlehetett,ezaXIX.századbanismegmaradt.Agödöllőiuradalomszóbíróságánakfelállásautánapénzkövetelésekésazosztá-lyosügyekvalószínűsíthetőenelsőfokonaszóbíróelékerültek.Gödöllőnugyan-isfeltűnikazúriszékenésaszóbíróságontárgyaltproblémamentes,egyszerűenlezárható(azaznincsadósság,családivita,árva)osztályosügyekgyakorisága.Amásodfokonazúriszékelékerült„falufüstjéntárgyalt”esetekbíróitúlkapá-

sokrólés–azuradalomérdekeiszerint–megfelelőmértékűalsófokúítéletekrőlegyaránt szólnak.26CzerokJózsefnekapja„káromkodások között történt” meg-becstelenítésemiatt25[!]pálcátjavasoltabíró.Eztazúriszékjóváhagyta,snemfigyelmeztettehatásköretúllépésemiatt.27 amikor egy kocsmai verekedés során azurasághajdújátmegverőkondásokatabírákmegfenyítették,éscsakavissza-eső, „vérengző”NovákGyörgyötküldtékaszékelé,asedesdominalisabírókatmegdorgálta.28

Voltolyaneset,amikoratelepüléssajátkezébekérteabíráskodást.PestiGyörgyés társai ügyében, kik kocsmai verekedés, káromkodás, istenkáromlás miatt ültek abörtönben,afaluazértkériszabadonbocsátásukat,hogymagukítélkezhesse-nekavádlottakfelett.Kérésüketa faluszíneelőttipéldamutatással indokolták.(Akezeslevélutal a falugyűlésmeglévő szokására is.)29 máskor a communitas azegyiklegsúlyosabbítélet–akitiltás–meghozatalátkérteazúriszéktől.30 Ösz-szességébenelmondható,hogyazuradalommindenesetbenakonkrétügykö-rülményeit figyelembevéveviszonyulta falusielöljárókhoz jogkörükesetlegestúllépésévelkapcsolatban.Abírószavánaksúlyavolt,aszükségesbizonyítékokhíján(tanúvallomások,orvosilátlelet,tisztijelentés)önmagábanishatástgyako-roltaföldesúriítélkezésre.Avádlottjelleméről,magaviseletérőlgyakrankértek,

26 A bírói túlkapás gyakoriságáról más domíniumokban lásd vaJDa, 2006. 318.28 PML IV. K. 87. b. 1. 1838. jkv.28 PML IV. K. 87. b. 1. 1839. jkv29 PML IV. K. 87. b. 1. 1839. No. 19.30 Sümegi Mihály tatárszentgyörgyi házas zsellér, takácslegény mindig rossz magaviseletű volt

- írja a falu elöljárósága. Anyósát késsel meg akarta ölni, feleségét „meg puskázni” és késsel megölni; füleit és orrát levágni. Számos garázdálkodást követett el, minden nap Istent káro-molja. Mráz János tiszttartó jelentése kiegészíti azzal, hogy gyakran ittas, feleségét állandóan kínozza, vagyonát – ami főleg felesége hozományából áll – elherdálja, ráadásul gyújtogatással is fenyegetőzött. A helyi tiszt és a szolgabíró is megintette, a fogházban is ült már, de minden eset után egyre vadabb lett. Ezért kérik a kormányszéktől a kitiltását: „… rossz sem Istent, sem embert esmérő Embertűl bennünket kegyessen méltóztatva megszabadítani és ollyan helyre által […] a honnét soha többé semmi Hírt, az Eő viselettyérűl sem a Tiszti Chara, sem pedig a Helység nem hallana.”

Kezelhetetlenségére utal, hogy „vasban” küldik Gödöllőre. (PML IV. K. 87. b. 1. 1838. No. 111.)

179


kaptakhivatalosvéleményt.AzelöljáróságtekintélyéreaGrassalkovichbirtokonisvigyáztak,deamikorazuradalomnakszándékosanokoztakkárt,atöbbijob-bágyhozhasonlóanmegbüntettéktagjait.Abírójóváhagyástésfeddéstegyarántkaphatottilletékességéntúlmutatóítélethozatalesetén.Eztviszontazúriszékte-kintélyehatároztameg.Azelöljárókazalsófokúbíráskodásnáljóvalnagyobbszerepetkaptakazúri-

székipereseljáráslebonyolításasorán.Abírákkötelességevoltatudomásukrajutottbüntetendőcselekménytakerületikasznárnak,ispánnakvagyközvetlenülaközpontikormányszéknektovábbítani.Amennyibenavádlottatatelepülésenelfogták,őta legrövidebbidőnbelülGödöllőrekellettküldeni,beküldésiggon-doskodnibiztonságosőrzéséről,nehogymegszökjön.Eznehézfeladatvolt,mertajobbágyfalvakközülegyedülMácsán(Galgamácsa)épültszállásahajdúkszá-mára,aholfelügyelhettékafogvatartottat.31Másholarabotabíróházánakgaz-daságiépületébe,zárhatókamrábavagyhasználatonkívülijobbágyházbazárták.Azuradalmitömlöcbenülőrabokértgyakranvállaltakkezességetafaluegésze

vagy amaguknevében.Ha a vádlott családja kezeskedett hozzátartozójáért, ajegyzőésazesküdtekhitelesítettékaziratot.Akezességvállalásintézményeazigazságszolgáltatásmeneténeklassúsága,aföldesúrésajobbágyanyagiérdekeimiattválhatottáltalánosgyakorlattá.Célja,hogyavádlotta tárgyalásig isaktívmunkaerő maradjon. Azügyészihivatalidézésétabírókaptameg,neki–vagyakadályoztatásaese-

ténelöljárótársának–kellettazalperestszóbanbeidézni,ésgondoskodniaszé-ken,szóbíróságonvalómegjelenéséről.32Avisszaküldöttidézésreafalusibíróaszóbelikihirdetésmegtörténtétfeljegyezte.Haazalpereskeresetleveletiskapott,azt az idézéskor részletes magyarázat mellett át kellett neki adni.33Atárgyaláshozésazítéletvégrehajtásáhozszükségesiratokegyrészétazelöljáróságkészítetteel.Ezlehetettahozományrólírtbizonyítvány,személyleírás,aperesfelekmeg-egyezésétvagyafelpereskielégítésétigazolóirat,árveréskihirdetésénekigazolá-

31 Delienationes Aedificiorum Dominii Gedellő Anno 1813. Assumptae T. I. KÖH Tervtár F. 134.

32 „… panaszlottakat folyó év hó Április 27-én reggel 8 órára gedellői tiszti lakásomhoz tartozásainak szóbéli per utján leendő tárgyalása végett bírói személyem elejbe személyesen idézze meg kegy-elmed.” A szóbíró az idézést visszakérte, két napon belül megkapta a kihirdetés igazolásával. (GVM Levéltár 3/f. 1846.)

A bíró távolléte miatt a törvénybíró és a hites jegyző idézték meg Kerek Örzsébet lőrinci lakost 1847. július 30. Az idézés aznap délutánra szólt. (GVM Levéltár 3/f. 1847)

33 A kézbesítést szintén igazolták. „Hogy ezen kereset levél mását a fentért Rédl Józsefnek mai napon személyesen kézbesítettem ezennel bizonyítom. Gedellőn, nov. 3-n. 1847. Fődi István Bíró. (GVM Levéltár 3/f. 1847.)

180


sa.34Esetleírásokatisküldtekaközpontiszékhez,amelyekavádlott(vádlottak)jellemzésemellettafaluszemszögébőlmesélikelatörténteket.Szerencséseset-bena faluvéleményeösszevethetőa tiszttartóhivatalos tudósításával.35 ezeket általábanpolgáriéskisebbbüntetőperekhezcsatolták.Nagyobbbűneseteknél,azorvosilátleletmellett,írásbantanúsítottákfelperes

sérüléseineksúlyosságátésmunkaképtelenségénekidőtartamát.Beidézéseseténeztazúriszékenismegerősítették.Abüntetéskiszabásakoraziratokatbizonyí-tékként figyelembe vették. Főbenjáró esetekben,mint például a gyilkosság, azelöljárókrésztvettekahelyszíniszemlén.36Deazegyházilletékességébetartozógödöllőitemetőbentörténtsírrabláshelyszínéreisavárosibíró,akántorésata-nítómentkiahelyisegédlelkésszel.37

Bizonyítékvoltabecslevélis,amituradalmitisztekmellett,utasításraahelyibírákállítottakki.38Abecslevélkiállítójaanyagifelelősséggeltartozottaziratbanfoglalt értékekért.Abírókésazesküdtek,mint törvényesbizonyságokszerepeltekazuradalmi

tisztek által helyben lefolytatott kihallgatásokon, valamint a szóbíróságokon.39 Bonyolultabb,nehezebbenkideríthetőügyekbenazúriszéktanúkéntidéztemegafalusibírókat.Azügyészberendelhetteőketakkoris,amikoratanúkésavád-lottakkihallgatásacsakaszékelőtt történtmeg,korábbannem. Ilyenkor résztvettekakihallgatáson.40

34 GVM Levéltár 3/f. 1846. A személyleírásra, mint személyazonosságot igazoló bizonyítványra azért volt szükség, mert a településen többen éltek ugyanazzal a névvel. (GVM Levéltár 3/f. 1847)

35 Egy szövevényes kocsmai verekedés során az isaszegi jáger Lemmera János súlyosan meg-sérült, ezért fordult az úriszékhez. A tanúvallomások alapján – igaz, csak egyetlen józan tanú van – a verekedés kezdeményezője nem ismert, mert Lemmerát lerészegedni ugyan látták, mást azonban nem tudtak róla. Vizér János bíró leveléből viszont kiderül, hogy a jáger gyakran részegeskedik, mindig bajt okoz. (Valóban többször állt az úriszék előtt vádlottként adóssági és más ügyekben, mégsem bocsátották el.) (PML IV. K. 87. b. 1. 1838. No. 25.)

36 Lásd még vaJDa, 2006. 294—297. 37 1846-ban a 3 évvel korábban eltemetett néhai Ádám Károly, volt pesti kereskedő sírját dúlták

fel. A sírkövet a sírhely mellé döntötték, a holttestet a koporsóval együtt elvitték. (Váci Püspöki és Káptalani Levéltár A. Váci Püspöki Levéltár I. Püspöki Levéltár 1. A Püspöki Hivatal Iratai d, Acta Parochiarum Gödöllő, I. 1755—1940.)

38 A cseresznyefalopással vádolt hévizgyörki Harányi Mihály és a gödöllői Maródy Lukács lopáshoz használt szekereinek értékbecslését a györki, illetve a gödöllői bírákkal végeztette el az uradalom. Mindkét irat kiemeli, hogy a becslést lelkiismeretesen végezték el. (PML IV. K. 87. b. 1. 1839. No. 41.)

39 Lipták Katalin vallomását Kuliffay János mácsai kasznár vette fel a zsidói bírák jelenlétében. (PML IV. K. 87. b. 1. 1838. No. 38.)

40 „Megvéreztetéssel” járó kocsmai verekedés tanúkihallgatásán a kartali bíráknak személyesen jelen kell lenniük. (GVM Levéltár 3/f. 1846)

181


Afelsoroltpéldákaztmutatják,hogyaközségielöljárókaGrassalkovichurada-lomvérhatalmúúriszékénekműködésételvégzőtisztikarkisegítőivéváltak.Jo-gaikszűkülésévelpárhuzamosanfeladatuknemcsökkent,hanemmegváltozott.Abirtokigazgatásirendszer–aXIX.századbanisnövekvőírásbeliséget-megkö-vetelteazuradalomvalamennyitisztjétől.Ajegyzőazírásbeliségáltalánossává-lásaésjogiismereteimiattlettnélkülözhetetlenatelepülésszámára.Nemállunkmesszeazigazságtól,hafeladataikattekintveaválasztottbírákatisanagybirtokotműködtetőtisztekközésoroljuk.Társadalmitagozódásalapjáneztermészetesennem igaz, aközségibíró és esküdt elöljáróként is a földesúrúrbéres jobbágyamaradt.

IRODALOMJEGYZÉK

BollaIlona–HorváthPál: Aközépkorifaluközösség,mintafeudálisbíráskodásésadóz-

tatáseszköze.In:Tanulmányokafalusiközösségekről.Pécs,1977.5—33.

Dominkovits Péter: Források a Sopron megyei birtokos nemesség XVII. száza-

diúriszékibíráskodásához.AZekecsaládpetőházibirtokánlefolytatott úriszéki perek és vizsgálatok iratai (1604—1630).In:dr.TóthLászló(szerk.):Arrabona35/1—2.sz.Győr,1996.219—248.

EckhartFerenc: Afalufüstje(jogtörténetiadalékokabüntetőeljáráshoz).Jog-tudományiKözlöny,1952.258—264.

EckhartFerenc: AföldesúribüntetőbíráskodásaXVI—XVII.században.Buda-pest,1954

HorváthLászló: Kísérletegykisebbtelepüléstisztségviselőiarchontológiájánakösszeállítására.In:SzékelyZoltán(főszerk.):Arrabona45/2.sz.Győr,2007.195—204.

ImrehIstván: Székelyfalutörvények.Kolozsvár,1947

ImrehIstván: Arendtartószékelyfalu.Bukarest,1973

ImrehIstván: Atörvényhozószékelyfalu.Bukarest,1983

182


KállayIstván: ÚriszékibíráskodásaXVIII—XIX.században.Budapest,1985

KelemenIstván: Bíró-archontológiaaSzéchenyiekSopronvármegyeifalvaibólésmezővárosaiból (AXVII. századelejétől 1848-ig). In: Szé-kelyZoltán(főszerk.):Arrabona45/2.sz.Győr,2007.175—194.

Kovácságnes: Amezővárosiönkormányzatésaföldesúrijoghatóságadél-al-földiKárolyi-uradalmakban(1722—1848).In:SzendreiIstván(szerk.):Magyar Történeti TanulmányokX.Debrecen, 1977.47—91.

NagyJankaTeodóra: Atradicionálisnépiönkormányzatokjogtörténetivizsgálataa

Dél-Dunántúlon. szekszárd, 2002

SápiVilmos: Községi bíráskodásunk a feudalizmus utolsó évszázadában.JogtudományiKözlöny,1966.8—9.sz.466—472.

SzabóAttila: Aceglédialapítványiuradalomgazdálkodása1782—1867.Bu-dapest,1985

SzabóIstván: Aparasztfaluönkormányzatánakválságaazújkorban.In:Sza-bóIstván:Tanulmányokamagyarparasztságtörténetéből.Bu-dapest,1948.265—310.

VajdaMária: Bűnök, bűnösök, büntetések a székelyhídi uradalom úri-székének irataiban. In:MagyariMárta (szerk.): A debreceniDéri Múzeum Évkönyve. Annales Musei Debreceniensis deFridericoDérinominati.2005.Debrecen,2006.285—321.

VargaGyula: Gróf Csáky Albert siteri uradalma 1836-ban. In: Sz. MáthéMárta-Selmeczi László (szerk.): A debreceni Déri MúzeumÉvkönyve. Annales Musei Debreceniensis de Friderico Dérinominati.1999.Debrecen,2000.273—292.

WellmannImre: Közösségirendésegyénitörekvéseka18.századifaluéleté-ben. In: 18. századi agrártörténet.VálogatásWellmann Imreagrár-éstársadalomtörténetitanulmányaiból.Miskolc,1999

183


The Role of village Stewards in Feudal Jurisdictionby Noémi Czeglédi

A significant component of feudal jurisdiction was the landowner’s court(sedes dominalis). Village courts served as courts of first instance. The stew-ard(villicus)playedanimportantrolefromthebeginninginthelifeofvillagesbeingunitsofproductionand jurisdiction. In the firsthalfof the19thcenturybesidesprotectingorderinvillageshismaintaskwastheefficientmanagementof the landlord’sestate.Weanalysed the judiciary tasksof thestewards, juratiassessores, and notaries of the Grassalkovich Estate in Gödöllő for the periodbetween1815and1848basedontherecordsofsedesdominalis.Thestewardsofsettlementsperformedtheirrolesinaccordancewiththerequirementstogetherwithsupervisingestateadministration.

185


1 kaposi, 2000. 18—19.2 naGyvátHy, 1791. 8—9.

1. BEvEZETÉS

AXIX.századelejénazagrárorientáltságúmagyargazdaságbankomolyválto-zások kezdődtek, amelyek a nagybirtok gazdálkodására és társadalmára egyaránt hatottak.AXVIII.századbanmegerősödöttamagyaruradalmirendszer,ugyan-akkor Nyugat-Európával ellentétben (ahol a nagybirtok már tisztán gazdaságiegységvolt)megmaradtgazdasági-társadalmiszervezetnek.1AXIX.századelsőfelébenbekövetkezett hazánkban az átmenet az adóztató típusúnagybirtokról(„Grundherrschaft”) az árutermelő nagybirtokra („Gutherrschaft”), melynek so-rán megváltozott a gazdasági és társadalmi rendszer egyaránt, a jobbágyság sze-repelassankezdettátalakulni,helyenkéntmegjelenteka„pénzes”munkások,akorábbi„naturális”alapúkapcsolatajobbágyokésnagybirtokközött„pénzala-púvá”kezdettválni.Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a Festetics-család birtokainmilyen –

munkánalapuló –módozatai voltak a jobbágyok felemelkedésnek,milyen át-alakulásvoltmegfigyelhetőajobbágyokésanagybirtokkapcsolatában,továbbáismertetjük a központi keszthelyi uradalom fontosabb úrbérimutatószámait aXVIII.századutolsókétésaXIX.századelsőévtizedérevonatkozóan.

2. TáRSADALMI CSOPORTOK ÉS A NAGYBIRTOK KAPCSOLATA

AmagyarnagybirtokkalXIX. századelején azországvalamennyi társadalmicsoportjakapcsolatbakerült.Afő-ésközépnemesekbirtokolták,akisnemesekésapolgárságalkalmazottkéntdolgozhatott,ajobbágyságszolgálta.Akorabeliszer-zőmegállapításaszerinta„Nemesség mindenképpen sokat segithet Falusi Lakos társain”.2Erreazonbanritkánfordultelőpélda,holottajobbágyságalkottaha-zánknépességénekdöntőhányadát.Jogilaganemességalattálltak,vagyonihely-

JOBBáGYI TERHEKÉS A FELEMELKEDÉS úTJAIA KESZTHELYI URADALOMBAN

A XvIII. SZáZAD vÉGÉN

LUKáCSGáBOR—TÓTHÉVA

186


zetükmeglehetősinkonzisztenciátmutatott.Anemességésparasztságvagyonihelyzetenemegylépcsőleszállófokairaemlékeztetőmódonváltozott,akadtak,akikazonosszintenálltak.Nagyváthyszerinta„Földmívelő Mezei-nép eg’y rangot érdemel, a’ Városi szorgalmatos Kézi-mester Emberekkel. Ezek mind ösztönök a’ Gazdaságnak eg’y ollyan Országban való Elölsegéllésére, a’ mellyben a’ nagyobb rész Földmivelö”.3 a kisnemesség és a telkes jobbágyság nagy részének életformá-jaésvagyonihelyzeteazonosvolt,atársadalmimozgások(pl.:házasságkötés)iselegyítettékeztakétréteget,arendiségélesenmegvonthatáraiittkezdtekelőszöreltűnni.4

Aparasztságlegfelsőszintjétamezővárosiparasztpolgárok,aszabadosok(aki-ket „seminobilisnek”, „félnemesnek”neveztek) alkották, a legkevésbéők függ-tek a nemességtől. a jobbágyság rétegződését a birtokukban lévő telek nagysága alapjánállapíthatjukmeg,atelkesjobbágyokegyegésztelketbirtokoltak,tőlükkisebbsúlyavoltafél-,negyed-,ésnyolcad-telkeseknek.Aföldnélkülizsellérségés a majorsági cselédség nem rendelkezett jobbágytelekkel, a majorságok kiter-jesztésével növekedett számuk, őkműveltékmeg az allódiumokat. Zsellérnekeredetileg azokat tekintették, akik nem birtokoltak annyi igásállatot, amennyit ekeelékellett fogni; ígynemteljesíthettek igávalrobotot.MáriaTerézia„Urbá-riuma”anyolcadteleknyiterületnélkevesebbetbirtoklójobbágyokatazsellérekközésorolta;aházésteleknélkülimegélnipróbálónincsteleneketpedigaházat-lan zsellérek kategóriájába tartoztak.AXVIII. század elején a parasztság alacsony létszámamiatt az országmun-

kaerőhiánnyal küzdött, ezért a földbirtokosok kedvezményeket biztosítottak aföldjeiketmegművelőknek.A lakosságszámánaknövekedésévelabetelepülők-nekadottkedvezményeketkezdtékvisszavenni,mindtöbbrobototköveteltek,ajobbminőségűföldeketelvették,éshelyetteagyengetalajúakatadtákki.Ezzelnemcsak a jobbágyok egzisztenciáját tették tönkre,hanemaz államnak is kártokoztak,hiszenafentvázoltfolyamattalcsökkentazadókötelesföldeknagysága,és az adóalanyok száma. az úrbéri viszonyok rendezése a nemesség ellenállá-sábaütközött, az országgyűlésnem fogadta el azuralkodó javaslatát, ezért azintézkedéstrendeletiútonhajtottákvégre.5 az 1767. január 23-án kiadott úrbéri pátensbenutaltakarra,hogyaföldesúr–jobbágyviszonyánakegységesszabályo-zásaazországjavátkívánjaszolgálni,aparasztmozgalmaklecsendesítésemellettazadózóparasztokvédelmemiattisfontos.Ahadseregfenntartásánakterheisaparasztságotsújtotta,ezértazudvarnakérdekébenálltaföldesúritúlkapásokkalszemben az adózó jobbágyság védelme. a rendelet egy urbáriumot tartalmazott,

3 naGyvátHy, 1791. 360—361.4 szabó, 1976.5 Gunst, 1996.

187


amelyrészletesenszabályoztaajobbágyhaszonvételijogaitésföldesúrralszem-benikötelezettségeit.6

Ajobbágyokáltalbirtokolt„úrbéritelek”alapvetőenkétrészbőlállt:a„belső-ség”(házhely,udvar,kert)nagyságaáltalábanegyholdvolt,a„külsőség” (szántó, rét)nagyságavármegyénkéntkülönbözött;20—60holdközöttváltozottaföldekminőségétől függően. a jobbágyok jogait és szolgáltatásait az 1. táblázatban fog-laltukössze.

1. táblázat: A jobbágyok jogai és szolgáltatásai

A jobbágyok

Jogai Termény szolgál-tatásai

Pénzbeli szol-gáltatásai

Munkaszol-gáltatásai

Tűzi-ésépületfavágásföldesúrerdejében

Kilenced, tized censusként 1 forint

Heti egy robot-nap

Bérfizetésért legeltet-het(makkolás)

Kender- és lendézsma

Országgyűlésisegély és vám

Kilenced be-hordása.

Közöslegelőhaszná-lata.

(helyetteesetlegfonás)

(helyetteesetleg út- vagyhídjavítás)

4 igásállat utánegyölfabehordása(azsellérnek fél öl)

Irtásföldetföldesúriengedéllyeltörhetettmagának

Konyhaiajándék. Évi2naphosz-szú fuvar.

Paraszt borkimérési joga: saját borát mi-hály-naptólGyörgy- napigmérhette

Bordézsma (helyettelehetetthegyvám)

3napkézirobot ragadozó vadak irtására (Gunst,1996)

(Forrás: Gunst, 1996 alapján)

Ahetirobotban2igásállattal(esetleg4állattal)éssajáteszközeivel,szerszá-maivalkellettazegésztelkesjobbágynakdolgozni.Ahetiegynapigásrobothe-lyettaföldesúrkérhetett2napgyalogrobotot.Fontosmunkákidejénaföldesúrmegduplázhattaarobotot,atávollakójobbágyoktólazévikötelezettségrovására

6 Gunst, 1996.

188


heti4napotkövetelhetett.7Atöredéktelketbírójobbágyarányosankevesebbetrobotolt,aházaszsellérekrobotkötelezettségeévi18,aházatlanzselléréké12napkézirobotvolt.A jobbágyközségszabadonválaszthatott jegyzőt,bírótpedigazuradalom3jelöltjeközülaföldesúritisztjelenlétemellettválasztották.Akocsma-tartás,mészárszékműködtetése,vadászat,halászat,vámszedésésavásártartásföldesúrijognakminősült.8

Azúrbéri rendelethatásárahazánkkeleti régióban, ahol amajorsági gazdál-kodásmégnemalakultki,átmenetilegnőttekajobbágyságterhei,anyugatiré-gióbansemokozottkönnyebbségetegyértelműen. Itta jobbágytelkekkimérése(dimensio)idejénaföldesurakolyanirtásföldeketishozzávettékallódiumukte-rületéhez,amelyekeredetilegnemtartoztakoda,aparasztsággyengébbtermőké-pességűterületekhezjutott,amiújabbelégedetlenségetszült.9

AXVIII.századmásodikfelétőlkezdődőenaszabadterületeklecsökkenésemi-attazerdőkirtásávalnöveltéktovábbamezőgazdaságiterületeket.Azirtásföld-jétművelőgazdatársadalmihelyzetenemhatározhatómegegyértelműen,mivelföldjénekhasználatáértmeghatározottideignemkellettfizetnie,későbbbérelhet-te,ígynemszámítottjobbágynaktöbbé,arenditársadalombólkiválnikészülő,apolgáritársadalomfeléelőremutatószabadparasztvolt.10 a főurak nem nézték jó szemmeleztaréteget,ezértlegtöbbszörragaszkodtakjogukhoz:aterületeketaszabadhasználatutánvisszaváltották,vagyisallódiumukhozcsatolták.Az1790—1830évekközött lezajlott folyamatota jobbágyságáltalánosellenállásakísérte,gyakrankatonaikarhatalommallehetettcsakvisszavenniaföldeket,aparasztságazonbannemakadályozhattamegafőúriönkényemejellemzőpéldáját.Ezzela főbirtokosság (és az egyház) jó termőképességű területekhez jutott, a zsellé-reknehezenszerzettföldjüketelvesztették,atelkesjobbágyokatpedigazáltalukművelhetővétettföldekutánrobot-ésterményszolgáltatástterhelte.11 az irtások visszaszorulásautána jobbágyságáltalművelhetőterületeknagyságanemvoltnövelhető tovább, a jobbágyság lélekszámaviszont gyarapodott.Azországbanekkorvettekezdetétazselléresedésiéstelekaprózódásifolyamat(1771-ben fele-annyi zsellér sem volt, mint telkes gazda, 1828-ban viszont kétszer annyi zsellért találtak, mint a telkes gazdát).A telekaprózódásmiatt a falvak túlzsúfoltakkáváltak,ekkoribankezdtékelépíteniaközösudvarokonállótöbbházat.Afokozódófőúriésállamiterhekmellettagazdatisztekésegyéburadalmitiszt-

ségviselők is sanyargattákaparasztságot.Azegyre többbevételtés többrobo-tot követelő nagybirtok érdekében tisztjeikmindenre képesek voltak, a korból

7 Gunst, 1996.8 Gunst, 1996.9 szabó, 1976.10 szabó, 1976.11 szabó, 1976.

189


származóforrásokbanállandóapanaszatisztekkegyetlenkedéseiről,atiszteket„vámpírként” és „rablómadár-csapatként”említik.Atörvényesrendelkezésekel-lenéregyakoriakvoltakaverések,botozások,aleírásokszerintfiatalt,öregetegy-arántbántalmaztak.Agazdatisztekkészpénzfizetéseáltalábannagyonalacsonyvolt,ezért(a jogszerintnekik járótermészetbeni juttatásonfelül)megloptákagazdát,jobbágyotegyaránt.Ajobbágytólnemcsakpénzt,hanemrengetegingyen-munkátiskikényszeríttetek,ezáltalisrontvahelyzetükön.12

Amunkaterheknövekedésemiattajobbágyságsajátföldjétnemtudtamegfele-lőminőségbenésmennyiségben,kellőidőbenmegművelni,éstermésétsemtud-tabetakarítani.Azurbáriumbanmeghatározottmaximálisrobottöbbszörösétkö-vetelték,előfordult,hogyazegészcsaládagazdabirtokánrobotolt.Ajobbágysághelyzeténekromlásánakokaamegnövekedettállamiterhekmellettazúriterhekszaporodásaésaszolgáltatásokkíméletlenbehajtásábankeresendő.1802júniu-sábantöbbdunántúlimegyében(Vas,Somogy,Zala)fellázadtakaparasztok,azurbáriumbanmeghatározott keretek túllépésemiatt, anemesség válaszként azurbáriumotazországgyűlésenerősítettemeg.Ajobbágyságotsújtóállamiterhekközülakatonatartásterheivoltakalegsú-

lyosabbak. saját fiaikat adták katonának, eleinte életfogytig tartó szolgálatra, to-vábbátartaniukkellettaregrutákat,tűzhellyel,ággyal.Gondotokozottazállamielszámolásirendszer,hiszennemapiaciáronszámoltákelakatonákellátását,hanem1751-esárakon(2 font kenyér = 2 krajcár, 6 font zab = 4 krajcár, 8 font széna = 2 krajcár).Azárakanapóleoniháborúkinflációjánakidejénisérvénybenvolt,apiaciárakésatérítésközöttiveszteségeketisajobbágyságviselte,akárcsakazúrbéresszolgáltatásokatisarégi,jóvalmagasabb(8—10-szeres)áronszámol-ták el. a gabonakonjunktúra éveiben a mértéktelen robotoltatás miatt szenvedtek, adekonjunktúraidejénpedigazigazságtalanelszámoltatásmiatt.Azadózásirendszerszinténellentmondásosanműködött,adicaliselosztásel-

avulttávált,abelőleszármazóaránytalanmegterhelésből,azegyénikivetésekajobbágyságrasúlyosterheketróttak.Agazdagabbjobbágyok,atehetősebbköz-ségeknemavalósvagyonukatvallottákbe,ígyaszegényebbközségekrehárultanagyobb teher,mivelottnemtudták letagadniaztakeveset,amijükvolt.Azingatlantavalóságnakmegfelelőenírtákössze,atehetősebbekviszontazingó-eszközök,háziállatok,adókötelesszemélyekszámánakbenemvallásávalaleg-szegényebbeket sújtották.13Azállamiterhekközétartoztakmégazút-,csatorna-,töltésépítések,egyébközmunkák,melyekgyakrannapokon,hetekenátlekötöt-ték a jobbágyot; saját földjénekmegműveléséből elvéve az időt. Ennek a tevé-kenységnek azonban legalábbvolt pozitívhatása:megyei és járási utak lassankiépültek.Azállamifuvarozásterheanapóleoniháborúkalattvoltidőtrablóés

12 mérei, 1948.13 szabó, 1976.

190


nehézkötelesség.AVas,ZalaésVeszprémmegyei,valamintahorvátországiál-latállománytrendkívülmegviselteezafeladat,14–16mérföldetüresenmentek,majdazállamigabonátfelrakták,majdarosszutakontöbbmérföldetszállították,afuvarpénzviszontlegtöbbszörelmaradt.Amegyeikiadásokfedezéséreszolgálóháziadómeghaladtaahadiadóösszegét.

Ajobbágyifüggésttovábbfokozta,hogyajobbágycsakazúriszékhezfordulha-tott,hauravagymásnemesemberrészérőlsérelemérte.Akülönbözőforrásokegybehangzóanállítják,hogyazúriszékrészrehajlóvolt.A„holló hollónak nem vájja ki a szemét”-elvittistökéletesenbebizonyosodott.14 a vizsgált korszakban tehát a parasztság terheinek növekedése, életkörülményeinek romlása, függőhelyzeténekfokozódásavoltajellemzőhazánkban.

3. JOBBáGYI TERHEK BEHAJTáSA A FESTETICS-BIRTOKON

NagyváthyJánosmár„A’ szorgalmatos mezei-gazda” (1791)címűkönyvébenis foglalkozott a jobbágyokkal való bánásról, itt a „Férfi Tselédnek Igazgatásáról” 13pontbanírt.15Kihangsúlyoztaajobbágyokképzésénekszükségességét,deerrehazaipéldátnemlátott:„kitsoda igyekezett köztünk azon, hogy a’ Mezei Embere-ket a’ Gazdaság folytatására”taníttatná,holotta„Főldes-Uraság gazdag Usorával” rövididőalattvisszavennéaköltségéta„Jobbágy-Gyermeknek, a’ Mezei-gazda-ságra való meg-taníttatásáért”.16

AfentiszemléletmódjelentmegaFestetics-birtokreformjánakalpjáulszolgáló„Közönséges Instructio”(1795)címűkönyvébenisajobbágyokkalkapcsolatosanadottutasításaiban,afontosabbpontjaiakövetkezőkvoltak:♦akormányzótisztekerkölcsi„minéműsége” a jobbágyokra nézve,♦ az igazságszolgáltatás, ügyes-bajos „állapotjok”,♦azadózáshelyesés„szorgalmatos bé-szedése”,♦ az uraság munkáinak a „jobbágyok által való folytatása”,♦ a jobbágyság „mezei gazdaságok folytatására való oktatások”,♦ a jobbágyok „belső sorsának jó rendbe hozása, naponként való megjavítása”.17 a munkaerővel takarékosan kellett bánni, az allódium termelésében racioná-

lisanhasználtákfel,halehetettmindenmunkát„beneficius és robotos erövel kell meg=tenni, ki=vévén azt ha az el=érés, vagy rossz idő miatt az aratással, vagy

14 szabó, 1976.15 naGyvátHy, 1791. i. 13.16 naGyvátHy, 1791. 470—471.17 naGyvátHy, 1795. 169—170.

191


takarással sietni kell, a’ mihez a’ pénzes aratók fogadása is meg-engedtetik a’ Ro-botos erőnek pótlására”.Agazdálkodásábanmeghatározószerepetjátszottajob-bágyság, amely természetbeni juttatásai mellett munkaerejével is szolgált. a bir-tokgazdatisztjeinekmindenesztendőelejénfelméréstkészítettekagyalognapokmennyiségéről,illetvetervetafelhasználásáról.Ezértpontosantudhatták,hogya „Fa vágáshoz, Bé=hordáshoz, Tavaszi Szántáshoz, Vetéshez, Szőlő miveléshez, Kaszaláshoz, Aratáshoz, Hordáshoz, Sarju Készitéshez, Szűrethez, trágya hordás-hoz, és egyébb elől=forduló Munkákhoz mennyi erő kivántatik, mennyi van ké-szen, és még ez, vagy amaz szorgos munka idejére nézve hány személyt kellessen előre szerezni”.18Arobotfelhasználásasoránatisztfelosztásátkellettkövetnieazispánoknak.19

A jobbágyi gyalognapok legnagyobb részét a növénytermesztés nyári idény-munkáibanhasználtákfel.Nagyváthyelrendelte:úgyosszákfelarobotot,hogya„Nyári takarodásra leg=nagyobb maradjon=fel”. a kisebb „aprólékos, és magános munkákat a’ mennyire tsak lehet, a’ Tselédekkel és tehetetlenebb Robotosokkal, és oltsó Pénzesekkel kell el=végeztetni, hogy e-képpen Urbarialis, és iminnen, s amonnan szaporodo nagy erő a’ Nyári Munkának Nagyságához képest annál na-gyobb számmal állhasson=ki egyszerre a’ Mezőre”.20 a munkaerő felosztásakor az „erössebb Munkákra, a’ mitsodás a Parragolás, és Hordás, az erösebb Jobbágyokat” osztották be, a „Gyengébb dolgokra a’ Gyengébbeket alkalmaztassa”.21 a kevésbé jelentős, könnyűmunkák esetén (Gyomlálás, Kender növés) kár volt a „10=12 Xr-os Robotosokat vesztegetni, 5=6 Xros munkásokat kell fogadni”.22Nagyváthykitért arra az esetre is, ha a birtokméretéhez képest kevés volt amunkáskéz,ilyenkor az „apróbb munkákra olcsóbb munkásokat fogadjon pénzen, és ezen be-neficiumokat és az aratók, kaszálok és egyéb elöl=forduló munkások fejében ossza fel, mindenek felett a helységbeliek közt”.Haígyismaradtfentterület,annyitkel-lettallódiumnakkijelölni,„a’mennyinek tisztességesen megfelelhet, a többit pedig adja=ki a szegénységnek kilenczed vagy munka fejében, olly contractus mellett, hogy a polgár az illyen földet meg=is trágyázza”.23Racionálisrobotfelhasználástköveteltmegtisztjeitől,amivelazegyszerrejelentkezőmunkacsúcsokkivédéseislehetővévált,emellettakorbanmégáltalábanelhanyagolttápanyag-visszapótlástismegemlítette.Arobotfelhasználásánaksorána„jobbágyság annak idejében a’ munkára meg=jelenni kényszerítessen, (…) világossan, és értelmessen meg=kell parantsolni, hogy mikor hányan, hány napra és mitsoda eszközökkel jöjjenek ro-

18 naGyvátHy, 1795. 11—12.19 naGyvátHy, 1795. 75.20 naGyvátHy, 1795. 57.21 naGyvátHy, 1795. 175.22 naGyvátHy, 1795. 175.23 naGyvátHy, 1795. 140—141.

192


botra.”. Hosszúfuvar esetén a jobbágy mellé „Hajdu is adatassék, a’ ki=valamint egy részről marhákat fellettebb meg=nem terheli, ugy más részröl a szekeret üresen járni, és az uton kelletinél tovább atsorogni meg=nem engedi”.24

Ajobbágyokkalújévkorszámoltákelarobotot,hatöbbetszolgáltakazelőírt-nál, akkor „kész pénzel azonnal ki=fizetessenek”,hakevesebbet,a„Restantiák is a téli 6. hónapok alatt le-szolgáltassanak”.25 a „Conventionatusok” és a tisztek gazdaságában robotot felhasználni csak annyit volt szabad, amennyi a „Status Personalisban ki=van téve”,akimegszegteeztaszabályt,először„minden napért 30 Xal fog fizetni”, újabb esetben „pedig keménnyebb számadásra vetetik”.26 elő-fordult,hogyazallódiumokontöbbmunkásthasználtakfela„kisebb munkára több robotot”vesztegettek,ezértNagyváthymeghatározta,hogya„Tapasztalás szerint ¾ holdra egy eke, egy hold rétre egy kaszás, két hold vetésre 8 arato kíván-tatik”,atúlzottrobotfelhasználásértfelelnikellettatiszteknek.27

A fenti pontokból következően a robot teljes, ésszerű felhasználását előírtaugyanNagyváthy,debelátta:az ilyenmunkaerőalkalmazásávalagazdálkodásnemtehetőkellőenhatékonnyá:„Nem kell ugy gondolkozni, mintha a’ Földnek Robottal való mivelése leg=gazdaságosabb volna.”28 a robot megváltását is elfo-gadhatónaktartottaazolyanuradalmakban,ahola„Föld termékeny, a’ termesz-tések jó áron kelnek=el, vagy a’ Kereskedés a’ Pénz keresésére alkalmatosságot szolgáltat”, mert itt a jobbágy „nem Robottal jobban fel=fogja magát venni, és az Uraság is több jövedelmet vehet=bé belölök”.29

Arobotmegváltásábanrejlő,kölcsönöselőnyökkihasználásáraháromlehető-séget is fogalmazott meg:•a„Polgárok bizonyos Esztendőkre mind Robotjokat, mind a’ földekről járó adó-

zásaikat az uraságtól pénzen meg=váltják. A’ melly mód azért rossz, mivel általa egyik vagy másik félnek veszíteni kell”.

•a „Polgárok a’ Földes Uraságaikkal örökös Contractusokra lépvén” minden esztendőben „bizonyos Summát fizetnek, a’ melly a’ legrosszabb mód, mivel itt a’ javítás utja az Uraság Részéröl örökre el=van vesztve”.

•a„Polgárok az Uraságnak semmit sem robotolnak, hanem terméseik[ne]k bi-zonyos (…) Részét in Natura adják=bé Robot, és más (…) váltságául. Melly utolsó mód ámbár leg=jobb, és leg=természetibb, mivel itt a’ javításnak, és szorgalmatosságnak mindörökké hellye van mind két részről”.30 a robotmeg-

24 naGyvátHy, 1795. 174—175.25 naGyvátHy, 1795. 176.26 naGyvátHy, 1795. 176.27 naGyvátHy, 1795. 383—384.28 naGyvátHy, 1795. 189.29 naGyvátHy, 1795. 189—190.30 naGyvátHy, 1795. 190—191.

193


váltás kérdéséről uradalmi szinten nem dönthettek, ha „mi-illyes Gondolat elöl=adná magát”, azt a „Directio”-nak kellett jelenteni.31

Akilencedés tizedbegyűjtésének idején a „Felséges Rendelések” szerint kel-lett eljárni,hogya„Szegénység kárt ne valljon”, a már előre odarendelt szeke-rekkel a raktárakbaküldtéka terményeket.Dézsmálás előtt senki semvihetetthaza semmit, ha valakinek nem volt kenyérre való gabonája otthon, a tiszt a„Granariomokból költsön adjon egy-két köblöt (…) addig míg tsépelhetnek”.32 Sokhelyütt„Gazdaságosabb a’ Kilentzedet, és Tizedet szemül bé=szedni”,haakilencedszalmájátsemtudtákazallódiumgazdálkodásábanfelhasználni,ajob-bágyokkalmegállapodtakacséplésről,ésapróbacséplésszerintamennyia„pró-ba lett, annyi szemet kívánjon, hogy a polgárok jól meg=tisztítva be=vigyenek a’ Granariumba”.33Aborkilencedésahegyvámmennyiségétaszüretvégénössze-írták,„Szt Márton napkor” pedig a bort „ki=kostolván petsét alatt”beszállították.34

Améhek kilencedelésekor az uraságnak járómennyiséget össze kellett írni,de ha nem volt „alkalmatos méh háza, a’ polgárnak pedig van, hagyattasson nála jó módjával a’ Kilenczed tavaszig”.35Akilencedéstizedbegyűjtésére,ösz-szeírásárarendelt„Hajduk, Pintzérek, és Vincellérek ajándékokkal gyakran meg-tántoríttatnak”,ezértúgyosztottákfelőket,hogyakik„ebben az esztendőben itt munkálkodtak, más esztendőben más járásba állíttassanak”.36

4. JOBBáGYI GAZDASáGOK TáMOGATáSA A FESTETICS-BIRTOKON

Nagyváthy minden művében hangsúlyozta a jobbágyokkal kapcsolatban azemberségesbánásmód fontosságát,erreutasítottagazdatisztjeit is.Azért,hogya „Szegénységnek Kenyere legyen azon legyen a’ Kormányzó Gazda, hogy velek a’ dolgot meg=szeretesse”, mutasson nekik „alkalmatosságokat”, amikben „magok-nak valamit Érdelmelhetnek”, ilyenmódlehetettpéldául,haaz„Uraság vetését egész Helységestől (...) részében” learatták.37 „Idegeneknek” ilyen esetben csak azt aterületetadhattákki,amitahelyi„Polgárok fel=nem bírnak takarítani”.Ahelyijobbágyok gyakran azért nem vállalták a „részes” aratást, mert „Kenyérnek valója teremvén, a’ mi Részében keresne pénzre nem tudná fordítani”. ezért a jobbágyi gazdaságokkicsépeltterményeit,ha„jó minéműségű, [az uradalom] folyó áron

31 naGyvátHy, 1795. 191.32 naGyvátHy, 1795. 173.33 naGyvátHy, 1795. 173—174.34 naGyvátHy, 1795. 174.35 naGyvátHy, 1795. 174.36 naGyvátHy, 1795. 174.37 naGyvátHy, 1795. 178.

194


vegye=meg tölök, és fizesse=ki mindgyárt, és azt a’ restanciák le=hagyásában, ha-nem ha önként akarják, el=ne fogja”.Csépléskorisa„Helységbéliek legyenek az elsők, ha jó munkások, és ha ezek kőzül talán kevesek találtatnak, ekkor kelletik idegeneket fogadni”.38

Nagyváthyajobbágyokgazdálkodásával is foglalkozott,mivelúgyvélte,haa„Polgárok serényen, és okossan folytatják Gazdaságokat, az által mind a’ Magok, mind az Uraság hasznát nevelik”.Minden tisztkötelességének írtaelő,hogyajobbágyokat a „leg=jobb Gazdálkodásbéli módokra meg=tanítsa”. Ilyen lehető-ségekközé tartozottaz„Uraság szénájának felében, vagy harmadában való le-vágása, az összeli trágyázás, Hangya zsombékok[na]k el=szórása, tisztogatás, irtás, a Foltok[na]k széna porral való bé=hintése, metszésekk huzása, és tiszto-gatása, s annak idejében való Kaszálás, Szetska vágás, Kolompér, Lóher, és Répa nemek termesztések[ne]k, s’ a’ Kukoricza virágjának s a’ tarlójának télre való meg=szedése”.39NéhányágazatfejlesztésétajobbágyigazdaságokbanNagyváthynemtámogatta,példáulkárosvolt,hanéhányanjuhottartottak,atöbbijobbágyígyrosszuljárt:a„Birka a’ Legelöket el=pazarolván Szarvas Marháik tsak kopá-roznak”.Eztezérttiltották,éslehetőlegajobbágyokatarrabírták,hogy„ő magok azon Kártévő Jobbágyok ellen panaszra fakadjanak”. nem támogatta a szőlő-művelésszéleskörűelterjesztésétsem,mivelaza„szegénységet Korhelységre, és nyomoruságra juttatja, azért is azon kell lenni, hogy Gazdaságok[na]k fő tárgya a’ föld mívelés, és marha tartás legyen”.Aholkorábbannemvoltakszőlők,ott„az után se engedtessenek”,hamárvoltak,csaka„kopár hegyoldalakat kell fel=adni, a’mellyek semmi Gabona nemet meg=nem teremnek”.40 a rét- és legelőgazdálko-dásfejlesztéséttámogattaNagyváthy,nézeteszerinttélitakarmánnyalazértnemrendelkeztekajobbágyok,mertakaszálókatgyakranmármájusbanismarháik-kal legeltetették. Ennek káros hatását a jobbágyoknak „elméjekre” adták, hogy„magok által láthassák, melly kevés ott a’ széna, a’ hol a’ marha a’ sáros réteket öszve tapossa, és éppen akkor emészti=le, mikor annak leg=jobban kellene nevel-kedni”.Azelegendőmennyiségű,ésjóminőségűtélitakarmánymegtermesztésé-nek érdekében az „Urbariumban meg=határozott idön kivöl a’ marhák a’ Rétekre ne botsátassanak (…) sarju takarástól fogva tsak 12ik novemberig legeltessék kivel marhájokat”.41

Azallódiumoknöveléseországszertemegfigyelhetőfolyamatvolt,Nagyváthyennek ellenére tiltotta, hogy tisztjei a „Lakó-sokat akár Zsellérek, akár helyes Jobbágyok akarnak lenni, magok hejékröl meg=szóríthassák”, indokként az „Erő, Jobbágyok élelme, és Köz terhek”egyensúlyárahivatkozott,éskiemelte:a

38 naGyvátHy, 1795. 179.39 naGyvátHy, 1795. 176—177.40 naGyvátHy, 1795. 177.41 naGyvátHy, 1795. 177—178.

195


„Legeltetés és Fajézás meg=ne szorítasson”.42 a gazdaság nagysága, a munkaerő, azúrbéri terhekésszolgáltatásokközöttiegyensúlytúgy tartották fent,hogyajobbágyság életkörülményei lehetőleg ne romoljanak, minden uradalomban a„Tisztség azon legyen, hogy a’ Szegénység el=ne=pusztuljon”.Nemengedhettékmeg,hogya„Jobbágyok Földjeiket el=idegenítsék ökreiket el=adogassák, sőt in-kább több őkrőket szerezzenek, és Szarvas Marha tartást, a’ melly mind az önnön magok, mind az Uraság Gazdaságainak Fundamentoma, minden igyekezettel elöl=segéljék”.43Haajobbágyoknagyobbmegművelhetőterületetszerettekvolna,arról a „Fő Kormány széket”értesítették,atisztnekjelentenikellett,hogy„mitsoda emberek azok, mit kérnek, hol és mellyik Helységben volna reájok leg=nagyobb Szükség, és alkalmatosabb hely”.44 a jobbágyok és a birtok „hasznára vállik az, ha a’ tiszt bizonyos esztendőkig olly contractus mellett fiatal Őkrőket ád=által” a jó, igyekvő jobbágyoknak, cserébe azok a „haszonvételére bizonyos napokat szol-gáljanak”.45Azökrökkiadásamellett„pénzt is lehet pénzé tehető Naturaliak fejé-be, a’ minémő a Bor, Dohány, vagy pedig költsön adni”.Akölcsönfeltételeivol-tak,hogyösszege„kevés legyen, mentöl hamarább vissza térítsék, általa a’ magok javát (…) elő=mozdítván, velek az Uraságnak securitása legyen”.46 a jobbágyok egyébügyeiben,ha„ollyan dolgokat kérnek a’ Tisztségtöl, a’ mellyeket ö el=nem végezhet Instantiájokat vegye=el”, amennyiben egyetértett velük, a „Directionak” beküldhette,viszonthaakérések„helytelenségek, és nyughatatlanságok, azokat adja=vissza, (…) az Irókat nyomozza ki”.47

a balesetet szenvedett jobbágyak és akik valami „fatalitás miatt, minémű a Jég-eső, vagy Tűz, Kenyérnek valóiktól meg=fosztatnak”acséplőkfogadásakorelsőbb-séget élveztek, és tiszt bejelentette a Directionál azokat, akik „meg=károsodván könyörületességre szorulnak”.48 a „Fiscalisok”avármegyétőlkértékaközterhekalólifelmentésüket,amíg„valamennyire meg=gyarapodhatnak”.49 a beteg jobbá-gyoknaktovábbá,hakenyeretsemtudtakkeresni,azuradalom„két-három köböl Gabonát adjon hitelben napi számért, vagy akarmi más könnyen használható naturaliakért. Illyen a Bor, Dohány, Len”.50 az elesettekről, tartósan betegekről is gondoskodtak, a „Vakok, nehéz nyavalyások, és bolondok, kivel tsak az Épek-nek lévén terhekre, az Uraság az illyesek számára a’ Keszthelyi Ispotályt Fundálta,

42 naGyvátHy, 1795. 180.43 naGyvátHy, 1795. 178.44 naGyvátHy, 1795. 180.45 naGyvátHy, 1795. 184.46 naGyvátHy, 1795. 185.47 naGyvátHy, 1795. 192.48 naGyvátHy, 1795. 183.49 naGyvátHy, 1795. 183.50 naGyvátHy, 1795. 180.

196


és dotálta, a’hová való bé=vétel eránt a’ Tiszt az Uraság Jobbágyit a’ Directionál jelentse=bé”.51Fertőzőbetegségesetén,havalamelyik„Helységben vagy valami ragad nyavallya, vagy Marha dög kezd támadni, a’ Tiszt a’ (…) Birónak a’ Vesze-delmet bé=jelentse, és a’ Directionak is hirül adja, hogy az Ispotálybéli Chirurgus, vagy Vaterinarius ki=küldethessen, a’ nyavalyák meg=előzésésre”.52 A tűzkártszenvedettek („meg=égettek”)házánakmielőbbihelyreállításáérta tiszta„kárt nem vallott polgárokat hívja együvé, és bírja arra őket, hogy köz erővel nyomorult Polgár társak[na]k lakását állítsák=öszve”. a tiszt ilyen esetben a munkásokat osztottafel,ésazépítkezéstaz„Uraságéból valamivel segítse, s mutassa ki a’ he-lyet, hol vágjanak fát, és hányjanak vályogot”, az ilyen „köz erövel való segéllését általán fogva minden Helységgel bé=kell vétetni”.53 az árván maradt gyermekek vagyonátugyancsaka tisztek írtákössze,gyámot rendeltekkia„Helységbeliek közül”, és a vagyon védelmében a gyámokat a „Tiszt minden esztendőbéli Szám-adásra” vonta.54

Támogattáktehátajobbágyokat,Nagyváthyszigorúantiltottaasanyargatásu-kat, megalázásukat, „kivált pedig az Öreg=Embereket Szidalmazni nem Szabad, mert a’ Szép móddal többre lehet menni, mint a’ Gorombáskodással”. a jobbá-gyokkal az uradalmi tiszteknek úgy kellett bánni, mint „Édes Attya Gyermekeivel szokott. Egyik kezében kaláts, Másikban Vessző legyen, az az Egy Részröl őket Sze-resse, más Részröl pedig Rendetlenségekröl Emberi módon fenitse, magát minde-nekben az Urbariumhoz szabván”.55Tisztjobbágyotnemverhetett,méghaarrólítéletisszületett,hajdúvalkellettvégrehajtaniavégzést.Haaz„Isteni-félelmet” a jobbágyokmegvetették,abbólNagyváthyszerint„egyenletlenség”származhatott,avallásterénatisztnekésházanépénekjópéldátkellettmutatnia,ezzel„jámbor-ságra és kegyességre”tanítva.56

Ajobbágyokelköltözésekor,haa„ház helyéről le=mond (…) a’ Törvény Értelme szerint mindenekért eleget tegyen”, és a tiszt az „üressen hagyandó sessiójába (…) más hasonló Polgárt szállítson=bé”.57 a „mag nélkül el=halt”jobbágyföldjeitazal-lódiumterületéhezcsatolták,a„ház helyét pedig más jó igyekező embernek” adták ki.58Ajobbágyokmegállapodhattakabban,hogy„köz terheiknek, vagy személlyes Kár-vallásaiknak meg=térítésére a’ Közönséges tárban első esztendőben egy né-hány köböl Búzát a’ végre bé=vesznek, hogy a’ meg=szorultak abbol ujj-fejébe egy

51 naGyvátHy, 1795. 191.52 naGyvátHy, 1795. 191.53 naGyvátHy, 1795. 183.54 naGyvátHy, 1795. 181.55 naGyvátHy, 1795. 171.56 naGyvátHy, 1795. 170.57 naGyvátHy, 1795. 180.58 naGyvátHy, 1795. 180–181.

197


nyoltzad Részt Interesért Ki=adhassanak”. a tiszt az ilyen „jó szándékot” minden módon „elöl=mozdítsa, és tanátsával vezérelje”, mert az ilyen „Fundus idővel ugy meg=gyarapodik, hogy abból a tűz= vagy marha dög által meg=Károsodattakat fel=segélhetik”.59Atiszteknekarraisfigyelniükkellett,hogyahelységnek„min-denkor valamellyes Cassája légyen, a’ mellybe a’ Kőzőnséges terhek fizetessenek”.60 Nagyváthyarraisfelhívtaafigyelmet,hogya„Cassában a’ Pénz ne heverjen, ha-nem azon vagy valami Marha, vagy egyéb ollyas dolog vétessen” ami nyereséget hoz.A tisztnek arra is vigyázni kellett, hogy az „Esküttek a’ Közönséges pénzt fel=ne vendégeskedjék”, ezért az „Esztendő végén szoros Számot kérjen mindenek-ről”.61Abírákválasztásakoratisztekmegjelentek,ésolyanemberekettámogat-tak, akik „jó Lelki esméretüek, munkások, és az Urasághoz hivségesek”.62 a jobbá-gyokállamiközterheinekfelvételekoratiszta„Bíró urat capacitálja, és a’ Dicalis gyűlésen a’ Jobbágyok pártjokat fogja, hogy felettébb meg=ne terhelytessenek”.63

Nagyváthyjavaslataibólkitűnik,hogyajobbágyoksorsánakkönnyebbétételemellettfontosszempontvoltabirtokgazdálkodásánakjavításais.Egyértelműenállástfoglaltaszegénységuradalmisegítése,támogatásamellett,a„Tisztség Ajta-ja a’ szegény ember elött soha bé=Zárva ne legyen, hanem azok[na]k Kéréseit Szép móddal meg=halgassa, (…) őket tanátsolásával segitse, oktassa”.64Beláthatóte-hát,hogyajobbágyokésabirtokkapcsolatábanaz1767.éviUrbáriumbetartá-sára,betartatásárahelyeztealegfontosabbhangsúlyt,derendkívülihumánumotsejtetőutasításaijóvaltúlismutatnakezen.

5. CSELÉDEK, ALKALMAZOTTAK,áRENDáSOK ALKALMAZáSáNAK FELTÉTELEI

Ajobbágyifelemelkedéslehetőségvoltasajátgazdálkodástökéletesítésemellettazuradalmakbantörténőmunkavállalásra.Nagyváthyavezetőifeladatokmegfo-galmazásamellettrészletesenfoglalkozottazuradalmicselédek,azispánságok-ban dolgozó egyéb munkaerő tevékenységének ismertetésével is. ilyen alkalma-zottak a „Jágerek, Erdő=pásztorok, Hajduk, Béresek, Kotsisok, Tsikósok, Gulyások, Svájceresek, Birkások, Kanászok, Méhészek, Kerék=gyártók, Kovátsok, Kanászok, Téglások, Tséplők és Egyébb Conventiora vagy Contóra dolgozó Mester=Emberek” voltak,avelükkapcsolatosutasításokat–terjedelmiokokmiatt–nemismertetem

59 naGyvátHy, 1795. 184. 60 naGyvátHy, 1795. 185.61 naGyvátHy, 1795. 185.62 naGyvátHy, 1795. 192.63 naGyvátHy, 1795. 185.64 naGyvátHy, 1795. 171.

198


részletesen.65AjobbágyokhozhasonlóanazuradalmicselédekkelkapcsolatbanisazemberségesbánásmódrahívtafelNagyváthyatisztekfigyelmét:„Drága kints az Egésség, drága eg’y Ember élete, annyira hogy ezt a’ Tseléd nem-is adja-el”.66

A cselédekkel kapcsolatos utasításokat az alábbiak szerint osztotta felNagyváthy:„1) A Tseléd fogadásban való vigyázás, annak ideje, és a szolgálatba való bé=állítása, és a szolgálat fel=mondása. 2) A Conventionatus Tselédeknek fizetések. 3) A Tseléd igazgatása. 4) Azok[na]k Személlyes Kötelességek. 5) A’ fize-tésen felöl való meg=jutalmazása”.67

a „cselédek” alkalmazása előtt az uradalmi vezetőknek a gazdaság „kiterjedésé-hez, és könnyű vagy nehéz voltához képest”megkellettvizsgálni,hogy„Mennyi cselédre vagyon szüksége, hogy a kelletinél többet, sem kevesebbet, mint a szük-ség kívánja, ne tartson”.68AszolgálatésabérezésösszhangjánakszükségességétiskiemelteNagyváthy,afizetésmellett,hogya„cseléd állandóbb és hűségesebb legyen az urasághoz, más ártatlan módon is kelletik őtet meg=jutalmazni”.69 a cselédek fogadásakor mindig „eszes, jó erköltsű, hűséges, ép testű, és alkal-matos Személlyeket szükséges választani”, mindig el kellett kérni a korábbi „Szolgálattaról valló bizonyság leveleket”.70 Az egész- és fél-házhelyes gazdag„polgárok” alkalmazását tiltották.71Acselédeketévesszolgálatra fogadták–ha-csak nem volt „erköltstelen, vagy alkalmatlan” – az évet lekellett szolgálniuk.Felmondásra SzentMihály napkor volt lehetséges,majd az uradalmat újévkorhagyhattákel,deelőtteaszámtartó„mindenkezealábizottszerszámokrólszá-mot” vett, a „Dirigens Tiszt” az „el=menő Tselédnek bizonyság levelet” adott „maga viseléséről”.72Időbengondoskodnikellettazelmenőkpótlásáról,nehogy„ollyanokat kintelenítessen fogadni, a’ kik senkinek sem kellenek”.73 Ha egy cse-lédSzentMihály-napelőttfelmondott,atisztnekkötelességevoltakorábbi,vagykisebb „conventiora”helyettemástfogadni.Haeznemsikerült,aDirectionakje-lentette,ésajóváhagyásávalmagasabbbérértiskereshettekmást,majdazújcse-léd adatait küldték be. az elbocsátás a gazdatiszt felelőssége volt, de „Passiobol, vagy az Urasághoz való hüségekért a’ Félelem terhe alatt egyet is el=botsáttani” nem volt szabad.74Cselédekés tisztekesetében isgyakrantörténtekáthelyezé-

65 naGyvátHy, 1795. 193.66 naGyvátHy, 1791. i. 24.67 naGyvátHy, 1795. 193.68 naGyvátHy, 1795. 193.69 naGyvátHy, 1795. 193.70 naGyvátHy, 1795. 194.71 naGyvátHy, 1795. 424.72 naGyvátHy, 1795. 194—195.73 naGyvátHy, 1795. 194.74 naGyvátHy, 1795. 194.

199


sek, ilyen esetben amelyik uradalomnak „Tselédre, vagy Tisztre szüksége van, ugyanaz is küld magáért, és holmijáért szekeret.”75 nem volt megengedett a cse-lédekszámánakilletvefizetéséneknövelése,kivételtarövididőrefogadottcse-lédekképeztek.76 Ha mégis új cseléd kellett, vagy fizetésemelésre került sor, azt a „Directionak jó előre hirül kell adni”,éscsakajóváhagyásutánlehetetta„vál-tozást az ujj Status Personalisba bé=iktatni”.Mindenkonvencióscselédkapott„Különös Könyvetskét”,amibekiírtákaz„Inventariomból”anekiadotteszközö-ket,szerszámokat,ésa„pénzbe,vagynaturaliakba”adottfizetésüket,utóbbibóltérítettékmegazelőfordulókárokat,kifizetésükkoraszámtartóa„Kártételeket le=is tartóztatja”.77

a festetics-birtok cselédeinek a „Rossz társaságot, korhelységet, Dombérozást (…) kemény bűntetés fenyítéke alatt”tiltották,megparancsoltákakocsmárosok-nak,hogyaz„Uraság Tselédének hitelbe semmiféle italt ne adjanak”,haadtak,aszámtartónemfizethetteki.78Acselédeketbüntethettékveréssel,errőla„Szom-bati Session”döntöttek,ésa„jelen lehető Tselédek előtt” büntették meg.79Spe-ciális esetben a cselédekre „Ki=adások, Be=vevések, vagy le=tett dolgok[nak]k gondviselése”islehetettbízva,őkaSzombatiSessiobanesküttettek,idetartoztaka „Hajduk, Pajta=Mesterséget, vagy Erdő-Pásztorságot viselő méhészek, Jagerek, Erdő-kerülők, Pintzérek”. az állatokkal foglalkozó alkalmazottak, főként a „Göbö-lyösök, Svájtzeresek, Kotsisok, Lovászok”úgyszerződtek,hogya„kezek alatt való Marháik[na]k Szetskát is vágjanak”.80

Nagyváthyrészletesenismertettea„Kovátsok, Molnárok, Bognárok, Pintzérek” kötelességeit, és a velük való bánásról is szólt. A „Pajta=mesterek, Hajduk, Erdő=pásztorok, Kotsisok, és Méhészek”évenkéntifizetésükmellett,haa„Mun-ka, és öregség miatt (…) Szolgálatokra, és Élelmek készetésére alkalmatlannak találnának lenni, vagy meg=vakulnak, a’ Keszthelyi Ispotályba által vétetnek, a’ hol öreg napjaikat Isteni félelemben”leélhették.81 az uraság a cselédek gyemekei közülaz„ép és jó elméjűeket a’ Keszthelyi Industrialis Oskolában a’ Mezei Gaz-daságra, és Kézi Munkára ki=taníttatja, és belölök annak idejében Kertészeket, Méhészeket, Vinczelléreket, Hajdukat, Pajtamestereket, Téglásokat, Átsokat, Kömiveseket, és egyebeket tsinál”. a szülőket a robot alól felmentéssel támogat-

75 naGyvátHy, 1795. 194—195.76 A Tselédek fizetését, vagy azok számát szaporítani nem szabad, ki=vévén ollyan Tselédet, a’ melly

tsak bizonyos idő, vagy hónap számra fogadtatik. (naGyvátHy, 1795. 195.)77 naGyvátHy, 1795. 1795. 196—196.78 naGyvátHy, 1795. 198.79 naGyvátHy, 1795. 198.80 naGyvátHy, 1795. 198—199.81 naGyvátHy, 1795. 214—215.

200


ták, ezért „fijaikat az Uraság szolgálatjában annál örömöstebb által adják”.82 az árvákkal,jobbágyokésbéresekgyermekeivelkapcsolatbanelrendelték,hogykö-zülükazalkalmasak„Téglások,ésKőművesekmelléosztassanak,ésezenmes-terségetki=tanulvána’Jószágbanbé=szállíttatnak,ésConventiotkapnak”,mivelmindkét esetben „mindjárt pénzt kereshetnek”,így„őket Ruházni és felszabadíta-ni”voltlehetséges.83

Acselédekközé„minden Dominiumban” fogadtak olyan munkásokat is, akik-nek „egy két hold ki=méretetvén, és egy Közönséges Parasztház építtetvén, a’ Föld-től s háztól járandó (…) munkájokkal” szolgálták, ezzel a nem jobbágyi státusban lévőmezőgazdaságimunkaerőtbővítették.Azilyenmunkásokközüla„Tséplők nyáron Kaszálnak, aratnak, Kapálnak, s-Béreskednek, télen pedig tsépelnek, Göblöt hízlalnak, (…) fát vágnak”. ide tartoztak a „Kőmívesek, Téglások, és átsok”, akik nyáron „mesterségek szerint dolgoznak, télen pedig másféle dolgokra applicaltatnak a’ Gazdaság szükségéhez képest”. a termelés fejlesztésében fontos szerepetkaphattak,mertazilyen„Tselédek által a’ Dohány termesztést, és selyem tenyésztést is lehet némelly helyeken el=kezdeni”.84

Agazdálkodásbanközvetlenülnemvettrészt,dejövedelmezőségiszempont-ból fontos szerepet játszott az„Árendások” csoportja is, ők „Földeket, Réteket, Legelőt, Fajjézást, makkolást bérlenek=ki”.Agazdaságosannemművelhető,azallódiumbanem illeszthető területeket, az „ide, s oda heverő filifalat Földek jó móddal kisebb Corpusokba”adtákkinekik.Kötelességükvolt,hogy„Földjeiket jól míveljék, és trágyázzák. Ellenkező esetben az arendalis Esztendők el=tölte elött is ki=vettetnek, és birtokok másnak adatik”.Aföldeket„résziben”művelhették,az urasági részt „in natura, vagy szembe” adták be. a rosszabb adottságú terü-letekeseténarésznagysága,amígaföldek„meg=nem javulnak, 5öd, 4ed, 3ad végre fele rész”.Azárendásszerződésekettöbbévrekötötték,ésha„földjeiket jol mivelték, mások előtt ismét elsöségek lészen”.85Hakis területűallodiális földte-rületek maradtak, azokat a „Helységbeliek[ne]k, vagy idegenek Legelő, Fajészás, vagy Makkolás engedtetik”, cserébe azokért „aratók, Kaszások” voltak csak fo-gadhatók.86

82 naGyvátHy, 1795. 214—215.83 naGyvátHy, 1795. 215—216.84 naGyvátHy, 1795. 187.85 naGyvátHy, 1795. 188.86 naGyvátHy, 1795. 189.

201


6. úRBÉRI TERHEK váLTOZáSA A KESZTHELYI URADALOMBAN

NagyváthyJánosbirtokvezetésikoncepciójánakjobbágyokravonatkozópont-jainakgyakorlatimegvalósulásátakeszthelyiuradalompéldájánkeresztülvizs-gáljuk.Alapfeltevésünkszerintajobbágyokhelyzetenemromlottabirtokreformhatására,terheiknemnőttek,agazdatisztektőlkapottsegítséghatásárapediggaz-dálkodásuk fejlődésnek indult.A vizsgáltmutatószámok: a telkes jobbágyok száma, a robotos gyalognapok

száma,ahosszúfuvar,aterményszolgáltatások(kilenced,tized),illetveapénzbe-lijuttatásokváltozása.Azadatokata2.táblázatbanfoglaltukössze.

2. táblázat: A jobbágyi szolgáltatások változása a keszthelyi uradalomban (1785–1805)

Év

Egés

z h

elye

s jo

bbá-

gyok

Ház

ak

Gya

logr

obot

Com

pete

nti

a

Hos

szú

-fu

var

Gab

ona

kile

nce

d, ti

zed

Ku

kori

-ca

csu

tás

kile

nce

d, ti

zed

Bor

kil

ence

d, ti

zed

Gab

ona-

vált

ság

Bor

-déz

sma

úrb

éres

urb

aria

lis

Pro

sati

oszáma nap szekér ke-

resztKé-ve köböl akó icce készpénz

1785 n. a. 1090 26871,5 40,313 2056 6 n. a. 4389 0,375n. a.

0 1771,329

1786 n. a. 1098 26369,5 40,25 2388 3 n. a. 2660 0n. a.

0 1856,638

1787 161,75 1106 26446,5 39,813 1902 3 n. a. 4427 2n. a.

0 1947,446

1788 161,75 1110 26840,5 40,438 1853 16 n. a. 5358 3n. a.

0 1957,783

1789 161,75 1102 27699,75 40,375 1273 3 n. a. 4951 2n. a.

0 1997,525

1790 161,5 1107 25759 39,75 1386 3 n. a. 7212 2n. a.

0 1857,8

1791 161,5 1107 27931 40 2395 1 n. a. 4900 3n. a.

0 2066,292

1793 161 1143 26005,75 39,75 1901 8 n. a. 4527 51,33n. a.

0 2016,825

1794 161,5 1143 26387,75 40,375 2052 5 n. a. 5441 15,33n. a.

0 2015,092

202


Év

Egés

z h

elye

s jo

bbá-

gyok

Ház

ak

Gya

logr

obot

Com

pete

nti

a

Hos

szú

-fu

var

Gab

ona

kile

nce

d, ti

zed

Ku

kori

-ca

csu

tás

kile

nce

d, ti

zed

Bor

kil

ence

d, ti

zed

Gab

ona-

vált

ság

Bor

-déz

sma

úrb

éres

urb

aria

lis

Pro

sati

o

száma nap szekér ke-reszt

Ké-ve köböl akó icce készpénz

1795 161,375 1145 29264,5 40,25 2150 11 n. a. 3954 16n. a.

0 1935,702

1796 159,875 1144 29241,75 39,969 2224 15 n. a. 4070 48n. a.

0 2069,104

1797 159,875 1152 28983,5 39,969 1952 8 641,0313 5396 2n. a.

0 2095,24

1798 159,875 1174 28724,5 40,219 2321 4 897,9688 6254 4,75n. a.

0 2318,385

1799 160,375 1167 29464,25 40,094 1552 1 801,875 3102 48 0 0 2083,898

1800 160,375 1167 29464,25 40,094 2182 6 832,5 3295 6 0 2505,54 2083,898

1801 159,5 1158 30133,75 39,875 2117 4 604,75 1015 32 0 9703,07 2079,381

1802 159,375 1167 29303,75 39,594 991 12 283,2778 1348 34 18 9703,07 2130,923

1803-1804

159,75 1165,5 29318,5 33,469 1781 3 629,1842 913 18 10235,2 2143,096

1804-1805

159,75 1150 36047,5 39,719 1451 9 472,5 469 46 18 10251,8 1757,319

1805-1806

166,375 1167 30129 39,594 1351 7 960,5 1286 46 18 10251,8 2118,404

(Forrás: MOL FCsL. P 235/147. I—XIX. füzet)

Azegészhelyetbirtoklójobbágyokszámaavizsgáltidőszakbanstagnált,ugyan-akkoraházakszámamintegyhétszázalékkalnövekedett,tehátazselléresedésifolyamatittismegfigyelhetővolt.A felhasznált gyalognapszámok hektikusan változtak, emelkedést mutattak,

ugyanakkorkomolyeltérésmutatkozottaminimálisésmaximálisértékvonatko-zásában,amitakorábbiévekrőlelmaradtgyalognapokfelhasználásaisfokozha-tott.Anapszámoknövekedésébőlarralehetkövetkeztetni,hogyazurbáriumbanmeghatározottmértékszerintigyalognapszámotkihasználták,errevalószínűlegabirtokreformfolyamánpreferáltmunkaerő-igényesebbágazatokravalóáttérésmellettazuradalmiépítkezésekmiattvoltszükség.

203


Aterményszolgáltatásokvolumenea„hagyományos”mezőgazdaságextenzívtermelése miatti nagy szélsőségeket mutatja, a két- és háromnyomásos rend-szerbekódoltingadozásokmellettarosszabbtermésűévekismegfigyelhetőek.Figyelemreméltó,intenzívebbnövénytermesztésreutalójel,hogymegjelenikabeszolgáltatott terményekközött a kukorica.Az ilyennagyobbkézimunkaerőtigénylő, ekkoriban elterjedő tengerentúlról behozott kapásnövényeket (kukori-ca,dohány)főlegajobbágygazdaságokbantermesztették,majdfokozatosanát-kerültek a kertekből az ugarba, amely az urbárium szerint dézsmamentességet élvezett.Az,hogyazugarmellettmáranyomásokbanistermesztették,anövénysokoldalúhasználhatóságamellettaz intenzívebbgazdálkodásfeléfordulójob-bágygazdálkodástmutatja.Megemlítendő,hogyagabonaváltságszerepeelenyé-szőenalacsonymaradt.AterményekközülKeszthelyadottságaimiattspeciálishelyetkapottabor.Abordézsmamennyiségefolyamatosancsökkent,ugyanak-kor a korszak végén mégis megjelent a bordézsma, vagyis a jobbágyok inkább megváltottákabeszolgáltatandóborukatésaztmagukértékesítették.Összegezveafentieket:egyrésztmegfigyelhetővoltajobbágyokáltalnyújtott

robotnapokszámánaknövekedése,deaznemhaladtamegazurbáriumbanelőírtmértéket,másrésztaterményekkörénekbővüléseatermelésintenzívebbéválá-sára,apénzjövedelemnövekvőszerzésepedigagazdaságifüggetlenedésreutalakeszthelyiuradalomvonatkozásában.

7. öSSZEFOGLALáS

Ajobbágyigazdaságoksegítésetöbbszempontbólisérdekevoltanagybirtok-nak,mivelmunkaerejükmellettterményeikbizonyoshányadával isszolgáltak,amelyértékesíthetőárualapkéntfontosjövedelemforráskéntszolgált.Akorkiválóagrárszakembere,aFestetics-birtoktudós„Directora”NagyváthyJánosmindeze-ketfelismerveadottutasításokattisztjeinek.Jobbágyokkaléscselédekkelkapcso-latoselőírásaikemény,debetarthatószabályokatírtakelő,amelyekazoktatásésképzésmegjelenésemiattrendkívülelőremutatóakvoltak.Helyesenismertefel,hogyazuradalmakgazdálkodásábanazalacsonyabbbeosztású,fizikaimunka-erejükkelszolgálóalkalmazottaklegalábbolyanfontosszerepetjátszottak,minta vezetők.

IRODALOMJEGYZÉK

Ifj.BartaJános: Magyarországmezőgazdaságánakregenerálódása1711—1790.In:Orosz István—FürLajos—RományPál (szerk.):Magyaror-szágagrártörténete.Budapest,1996

204


CsomaZsigmond:Kertészetéspolgárosodás(Azeurópaiszőlészeti-borászatiis-meretek oktatása, szaktanácsadása a georgikonban és a Keszt-helyiUradalombana18.sz.végétőla19.sz.közepéig).Buda-pest,1997

FehérGyörgy—KuruczGyörgy—ZsidiVilmos: Georgikon200.EmlékkönyvaGeorgikonalapításának200.év-

fordulójára.Keszthely,1996

GunstPéter: JobbágyparasztságMagyarországtörténetében.In:RUBICON,1996/7. sz.

KállayIstván: Amagyarországinagybirtokkormányzata1711—1848.Buda-pest,1980

KaposiZoltán: Uradalmigazdaságéstársadaloma18—19.században.Buda-pest–Pécs,2000

KaposiZoltán: Magyarország gazdaságtörténete (1700—2000). Budapest–Pécs, 2002

MéreiGyula: MezőgazdaságésagrártársadalomMagyarországon1797—1848. Budapest,1948

NagyváthyJános: A’ Szorgalmatos Mezei-Gazda. A Magyarországon gyakorol-tatniszokottgazdaságnakrendjénkeresztül.Pest,1791.I—II.kötet

NagyváthyJános: „KözönségesInstructioaMltgosTolnaiGrófFestetitsGyörgyKirályi Kamarás urodalmiban gyakoroltatni szokott gazdaság-nakrendjénkeresztöl”(kézirat).1795

OroszIstván—FürLajos—RományPál(szerk.): Magyarországagrártörténete.Budapest,1996

SzabóIstván: Jobbágyok–Parasztok.Budapest,1976

SzekfűGyula: Amagyarnagybirtoktörténelmiszerepéről.In:MagyarSzem-le,1928.2.305—314.

205


LEvÉLTáRI FORRáSOK

MagyarOrszágosLevéltár,FesteticsCsaládiLevéltár,P235/106.cs.AKeszthe-lyiUradalomhaszonvételi-ésegyébszerződései(1745–1839)

magyar országos levéltár, festetics családi levéltár, P 235 / 147. cs. termény- és pénzjövedelemkimutatások

Serfs’ Burdens and Ways of Rising from Serfdomat the Estate of Keszthely at the End of the 18th Century

by Gábor Lukács & Éva Tóth

At the beginning of the 19th century in the agriculture-oriented Hungarianeconomyconsiderablechangesbegan,whichinfluencedboththeeconomyandsocietyofestates.Inthe18thcenturytheestatesysteminHungarystrengthened.In contrast withWestern Europe it remained an organization with economic-socialcharacter. In the firsthalfof the19thcentury transition tookplace fromtheincome-orientedmasteryoftheland(manorialism)(„Grundherrschaft”)intothemarket-oriented land tenure („Gutsherrschaft”).By that time theeconomicandsocialsystemhadbeguntochange,withaslowchangeintheroleofserfs,wagelabourersappeared,theearlier„natural”typeofrelationbetweenserfsandestatesbegantogainfinancial-basedcharacter.Inourstudyweinvestigatewhatwaystherewereforserfstorisefromserfdom

(basedonwork)ontheFesteticsFamilyestates,andthemajorindexnumbersoftheinventoriesoftheKeszthelyestatearepresentedforthelasttwodecadesofthe18thcenturyandthefirstdecadeofthe19thcentury.

207


Talánjoggalvetődhetfelakérdésacímolvasatán,hogyezazegyértelműnektűnő összefüggés a gazdasági-természeti környezet és a társadalom-termelésviszonyábannemhozhat semmiújat azeddigi ismereteinkkibővítéséhez.Ter-mészetesenezekazösszefüggések tényszerűek, és vizsgálatunk tárgyát éppenazértadja,mertagazdasági-természetikörnyezetéstermelőtársadalomviszonyaidősíkbanésregionálisaniseltérőlehet,akáregyadottidőhatáronbelülis.Egyadottperiódusonbelülugyanisa természetihatásokváltozásakövetkeztébenagazdálkodásvolumenefolyamatosanváltozott,apolitikai(katonai)hatásokmiattatársadalomszereplőiegynagyobb,vagykisebbrégiónbelülismozgásbanvol-tak,ígynagyonbehatóan,részleteibemenőenkell(ene)ismerniegyadottterülettársadalmi-gazdaságiviszonyaitameghatározottidőintervallumban.EzekhezagazdaságtörténetivizsgálódásokhozaWesselényiösszeesküvésle-

lepleződéseutánibirtokelkobzásokadjákalegjobbalapot.1670-tőlkezdve,lénye-gébenegészen1680-asévekvégéigrengetegösszeíráskészültakamarakezelésébekerültbirtokokról,amikjóalapotszolgáltatnakatérbeliésidőbelivizsgálatokhozis.Eztazértnagyonfontosmegállapítanunk,mertazösszeesküvéstkövetőelkob-zásokfőlegaSzepesiKamaraterületéreestek,ésezenaviszonylagnagyrégiónbelülishatalmaseltérésekalakultakki,azontúlmenően,hogymilyenisvoltazalapvetőtermészetikörnyezet.Rövidentekintsükátmiistörtént1670körül.AWesselényiösszeesküvés lelepleződéseutánacsászárikormányzatelérke-

zettnek látta az időt az abszolutizmus kiterjesztésére a magyar Királyság terü-letén.Ugyanakkoreztahelyzetetfelhasználtákarra,hogygazdaságitérenegy-résztcsökkentsékazállamháztartásdeficitjét,másrésztviszontelérkezettazidőareformátus„ellenzéki”nemességgelvalóleszámolásrais.1Ennekamegvalósí-tásátaRottalJánosvezettebizottságrabízták,majdkésőbbapozsonyiJudiciumDelegatumelőtt lezajlott perekután, császári parancsra elrendelték a birtokel-kobzásokat.Aperbefogottak,ésbűnösnektaláltszemélyekszámaigenmagasvolt, az elkobzások azonban nem érintettek mindenkit. sokan ugyanis kitértek az

A GAZDASáGI KöRNYEZET ÉS TáRSADALOMKAPCSOLATA AZ 1670-ES ÉvEKBEN

ulricH attila

1 Wesselényi összeesküvés kezdetére lásd: pauler, 1876. I—II. kötet. Az egyik legjobb gaz-daságtörténeti összefoglalás Welmann Imre nevéhez fűződik: Wellmann, 1987. 40—78.

208


esetlegesuralkodóiharagelől,kivallásváltással,kipénzenváltottameg„bűnös-ségét”.Ennekellenéreakamaragyorsanelkezdteabirtokoklefoglalását,és1670–72közöttjelentőstevékenységetvégzett.Abujdosók1672-bentörténttámadása2 megszakítottaazelkobzásokategyrövididőre.AkurucokKassamellettivereségeutánazonbanafelkelőkvisszavonultakvédelmetnyújtóerdélyi-partiumiszállá-saikra.Mivelehhezatámadáshozsokolyanbirtokoscsatlakozott,akikkorábbantevékenyennemvettekrésztazösszeesküvésben,1673-banígyújabbjelentősebbelkobzásihullámkezdődött,amiazadatokalapjáninkábbakisbirtokosságot,ésanemességbárhangadó,denemavármegyeielitbetartozószemélyeitérintet-te.Úgyvéljük,hogyamagyargazdaságtörténetírásnemszentelelégfigyelmetaWesselényimozgalomkitudódásaésaThökölyImrénekabujdosókéléreállásaköztiidőre(1670—1679),főlegannakgazdaságivonatkozásairanem.PaulerGyu-laátfogóművébentárgyaljaugyanazelkobzásokokait,3deebbenazidősíkbanbeisfejezimindmáigalapvetőmunkáját.Az1670-benkezdődő,és lényegében1711-ig tartógazdaságtörténeti időszak-

ban,főlegannakelejéngyökeresenátalakultamagyarbirtokstruktúra,amifőlegaközépnemességlétalapjáttettebizonytalanná.Azátalakuláspedigaztjelentette,hogyazévszázadokótamegszerzett,birtokoltföldet,rétet,szőlőtmásbirtokos-nakadták.Aterületeknagyrészepedigcsakhosszúpereskedéssel,kegyelemmelkerülhetettvisszaeredetitulajdonosához.Azingatlanmellettazingóságotiselko-bozták,ígynemesicsaládok–főlegnőkésgyerekek,mivelacsaládfőkbujdostak,harcoltakanemzetiügyérdekében,vagyéppenbörtönbenültek–tömkelegeváltföldönfutóvárövidebb-hosszabbidőre.Azelkobzásokelsőszakaszában1682-iga császári és királyi udvar számára koboztak, és a lojális embereknek, később pedig a pénzzel rendelkezőknek osztogatták a hirtelenmegszaporodott földet.1682utánThökölykamarájatermészetesenéppenennekazellenkezőjéttette,bárnemálltarendelkezéséreolyanhosszúidő,hogymindenfolyamatotmegfordít-son.ThökölyFelső-MagyarországiFejedelemségénekbukásautánismétnagyobbelkobzásihullámindult1686-ban,majd1697-benaHegyaljaifelkeléstkövetően.a sort végül a rákóczi család vagyonának lefoglalása zárta 1701-ben, amivel véget értamagyar történelemegyik legnagyobbgazdaságikihatású,mégiselfeledettkorszaka.Abirtokelkobzásokkihatásáraelegendőpéldaaz–úgyvéljük–,hogymégaRákócziszabadságharcalattisaFejedelemneksokmunkátadottazoknakapanaszoknakazelbírálása(ésazigazságtétel),amelyetannakelőtte20—30évvelkoboztak el!Az1670-benkezdődőtömegeselkobzásoknak,agazdálkodásbanokozottkár-

tételei,azokvolumene,ésnegatívhatásaa17.századvégimagyargazdaságra,ténykérdés.Nemkellsokpéldátfelhozniarra,hogyeztazállítástindokolnitud-

2 pauler, 1869. 166—178.3 pauler, 1876. I—II. kötet

209


juk.Elég,haagazdálkodásszempontjábólalegnagyobbhaszonnalkecsegetetőszőlőművelésnagyságának,ésmagánakaszőlőknekaparlagosodásárautalunk.4 Eztapusztulástazonbanegyfontosmomentummérsékliebbenazidőszakban.Bára17.századelejénlelassul,majdmegállamezőgazdaságitermékekárszín-vonalánaknövekedése,azonban–erre felhívjuka figyelmet–ez így is jelentő-senmagasanmaradt!Tehátnemcsökkennekamezőgazdaságitermékekárai,ígykereskedelmük továbbra is nyereséges vállalkozás volt. részben igazak azok a megállapításokis,amelyekdekonjunktúrátemlegetneka17.században,amiön-magában sem igaz, hiszen csak 1650-től 4 konjunktúra-ciklus volt Európában!A17. századbankialakultnagyobbvolumenűpiacgazdaság eredménye az lett,hogyamagyarmezőgazdaság,azontúl,hogysokszorreménytelenkörülményekközötttermelt,bámulatosgyorsasággalregenerálódott!Arendelkezésreállómonografikusadatokból,amelyekszerint1662—1685kö-

zött(összesen?)12581parasztiháztartásvolt17felső-magyarországivármegyé-ben,tulajdonukban3853ló,18403ökör,19664tehén,44609juh,22277sertés,5574méhcsalád,3934egyébtizedelésaláeső(!)állatotszámoltakössze.5 azért kellkiemelnünk,hogyezekazállatcsoportokösszeírásaláesőrészheztartoztak,mertnemírtákösszeaparasztigazdaságokszárnyas-állományát,ígyerrőlafon-tos,azemberitáplálékbanközpontiszerepetkapóállatcsoportrólsemmilyenösz-szehasonlításialapunknincs!Tényszerű,hogyazigavonóállattal(ökörrel)nemrendelkezőkszámamagas,amiajobbágyokszempontjábólnembiztos,hogyhát-rányosvolt,főleghafigyelembevesszük:igaerőnélkül,„csak”kézirobototkellettteljesíteni.Ezesetbenaföldesúr,illetveazigavonóökrökkelrendelkezőjobbágy-ságjártrosszul.Azsemteljesenáltalánosítható,hogyatöredéktelkenélők,zsellé-reksorarosszabblettvolna.Kétségtelen,hogyarésztelekutánkivetettkevesebbszámúföldbőlmegélninehezebbvolt,denefeledjük:a17.századbanapiacokfejlettsége,illetveamunkaerőhiánymiattpénztkeresnibővenlehetett.A természetikörnyezet,gazdaságés társadalomkapcsolatánakérzékeltetésé-

re1671—73-bólválasztottamforrásokat,tehátazidőintervallumszűk,egyadottállapotra enged következtetni. Regionális tekintetben viszont széles a paletta,Gömör-Kishontvármegyehegyesebbterületeitől(Murány)kezdve,Sárosmegyeegyiklegjelentősebbbirtokán(Sóvár)keresztülAbaúj-Zemplén-Ung-Ugocsame-gyevonalonérünkkiaSzabolcsiésaSzatmárisíkságra.Abirtokosokközülszán-dékosanmerítettünk a főnemesség, a középnemesség és a polgáriasodott-(kis)nemességsoraiból,dekülönféleuradalom-típusokközül.Az1670-esévekelejénfelvettelkobzásiadatoknagyonalkalmasakarra,hogy

megmutassákmégutoljáraaztazállapotot,amikoraMagyarKirályságeterritó-

4 ulricH, 2003. 161—163.5 pacH, 1987. II. kötet 1364—1365.

210


riumainakbirtokosságamégazévszázadosbirtoklásirendszerintműködött.Azelkobzások kezdetével azonban átalakul a birtokstruktúra!

Az 1667-ben elhunytWesselényi Ferenc Gömör-Kishont vármegyében fekvőmurányiváruradalmát1670-benkoboztákel.Adomínium19településétírtákösz-sze,dehét települést azösszeírókkihagytak, csakazuradalomhoz tartozásuktényétjelölték.Ezenösszesítőösszeírásbólnyilvánvalóváválik,hogyWesselényiuradalma,annakkiépítettségemessze felülmúljaazebbena tanulmányban le-írásrakerülőbirtokokat.Amurányivárhoztartozórészenvadkert,farkas„kert”,veteményeskertek,káposztáskertiskivoltalakítva.Csakatizedjövedelem1000tallérra volt becsülve. Allódiumokattöbbhelyenistalálunk(Süvete,Lubonik,Umralehota,Zdicsava,

Hosszúrét és Polonka), de a központMurányalján volt.A településen (ésmáshelyekenis)4nyomásbanvetették(mindgabonaneművelvetve),devanrápélda,hogy3nyomásongabonaneműtegyrészbenpedigkáposztáttermeltek!(37—8—4éskáposzta,30—7—12—14,25—4—3—30)Akialakítottvadaskertbeniskihasítot-tak40köbölföldet.Meglepőenmagasazuradalmiállattenyésztésszintjeis,amiaz állatok számában is megmutatkozott. a legjelentősebb a bárány állomány 443 darab,asertésállomány107,acsirkékszáma100,bárány418,atehenekszámaugyanakkor 53 darab.A főleg hegyvidékre épülő uradalomban négy vasműhelyt (hámort) találunk

(officinaferraria),ezekéveshaszna90Ft.6A„vasmalmok”(molaferraria)számakettő,LubinikonésUmralehotánírtákössze40—40Ftéveshaszonnal.Adomí-niumban3 földesúrivámot is találunkMurányalján(éves jövedelme14 tallér),Tergarton(ennek1/3-adavoltWesselényikezében4Fthaszonnal),ésPolonkán(6Ft).Amurányiuradalombanjelentősszámújobbágycsaládélt.7 Kiemelkedően magas az ¼-edtelkesjobbágyokésazsellérekaránya,amimögöttvéleményünkszerintinkábbahegyvidékiadottságokatkellkeresnünk.Aszűkebbhatárralren-delkezőhegyvidékitelepülésekenugyanisajobbágytelek,ésazahhoztartozóte-rületeknagyságakevesebbvolt,ígyazokbármekkoratermelőerőtisképviseltek,a feudális besorolás szerint lettek kategorizálva.Úgy véljük a hegyvidéken élőtöredéktelkesjobbágysággazdaságierejeéshasznatöbblehetettalfölditársaié-nál,ugyanisafakitermelésből,éskülönféleiparitevékenységbőlnagyobbhasz-nothajthattakföldesuruknak.Eztegyébkéntmegerősítiazuradalombecsértékeis, amelyben a jobbágyi szolgálatból származó bevételek igen jelentős tétellel szerepeltek.Azuradalombanigenmagasvoltacenzusaránya,illetveakilencedjövedelem,akocsmábólésvámbólszármazójövedelemis.Ezpedigcsakatérség

6 Nagy Rőcén 3 officina volt (72 Ft haszon), Hosszúréten pedig egy (18 Ft haszon).7 Az uradalomban 18 egész, 85 fél-, 14 ¾-ed-, 164 ¼-ed telkes jobbágy, 219 zsellér, 11 házatlan

zsellér, és mindössze egy inskripciós élt.

211


élénkgazdaságiéletének,ajobbágyokjobbgazdaságiteljesítőképességénekkö-szönhető.8

Amurányiuradalom1672-esösszeírásatükrözileginkábbazelfoglaláskorta-pasztaltállapotokat.Igazugyan,hogyazösszeírásnakvégetöredékesnektűnik,ennekellenérealegfontosabb,adomíniumtörzsétképezőmezővárosokéstele-pülésekszerepelnekazurbáriumban.általábanvéveelmondható,hogyamurá-nyidomíniumegylakosságábanteljes(aligtalálhatópusztatelekbenne)képetnyújt a kutatónak. a jobbágyi állatállomány viszonylag nagy száma is mutatja: törökbetöréstőlmentesterületenjárunk.Mindazigavonóökrök,mindatehenek,sertésekésjuhokszámáttekintveahelyijobbágyságtermelőerejemagasszínvo-nalúlehetett.Főleghahozzávesszükazt,hogynéhánytelepülésenmárigencsaktöredéktelkenéltek(1/8-ad,1/16-od telkek),sőtegy telken több jobbágycsaládis, akik a névanyag vizsgálata alapján vagy egyenes ági rokonságban, vagy ro-konságbanlehettekegymással,illetveelképzelhetőnektartunkegyrokonságifoknélküliegyüttélést is.Mujsan,Kopras,Kisnó,Umralehota,Vizesrét,Kisrőce te-lepülésekenezajelenségmegfigyelhető.Szembetűnőazis,hogyazsellérsorbavettjobbágyokállatiigaereje,ésmásállatállományasokesetbenjobbágyiszintű.Újra felhívnánka figyelmetarra,hogya feudálisszokásbóleredőkategorizálásnembiztos,hogyhűentükröziaténylegesállapotokat,legfőképpenazsellérekjobbágyiszolgálatteljesítőképességét.

1. tábla: A murányi uradalom telki állománya

tele

pülé

s

Jobb

ágy

1/1

1/2

1/3

1/4

1/5

1/6

1/7

1/8

1/16

Zse

llér

Pu

szta

süvete 25 3 12 4 3 5

JolsvaTapolca 16 3 1 11 1 2

mujsan 22 9 2

8 A murányi uradalom 19 településének cenzusa 3498 Ft 14 dénár (tőkeértéke 42 000 Ft), kilenced (tőkeértéke) 5000 Ft, kocsmajog vámokkal 3000 Ft, állatok 2000 Ft. Lipcsei (Németlipcse) uradalmat báró Zichy 33 000 RFt-ért szerezte meg. A cenzus 4/10-de 1279 Ft 98 dénár, hegyvám 47 Ft 20 dénár, malom jövedelem 469 Ft 50 dénár, victualia 203 Ft 32 8/13 dénár – 24 000, kocsmából – 20 000, kilenced és tized 1000 Ft – 10 000, allódiumok 500 Ft – 20 000, vetések 600 Ft – 6000 Ft. Balogi uradalom (Széchy Annamária) nem volt felmérve értéke kb. 40 000 Ft-ot tett ki.

212


tele

pülé

s

Jobb

ágy

1/1

1/2

1/3

1/4

1/5

1/6

1/7

1/8

1/16

Zse

llér

Pu

szta

Kopras 7 3 1 1 1

Kisnó 25 14 2 4

lubonik 14 2 11 3

Umralehota 12 6 1 7 2

Vizesrét9 30 1 12 4 8

Zdicsava 13 1 5 7

Kisrőce 14 1 2 7

nagyrőce10 57 40

Hosszúrét 53 1 17 35 26

Zavadka 17 7 10 2

Polonka 73 9 63 56

Vernard 8 7

sümőce 61 3 43 15 16

Muránylehota 18 2 9 5 2 2

murányalja 17 1 16 40

Pohorela 16 14 4

Helpa 13 6 4 3

miglész 5

Amurányiuradalomhegyvidéki jellegenemcsakatelekaprózódásbanmutat-kozikmeg,hanemabbanis,hogysokvashámor,vagymás„vasipari”termelésrealkalmasmalomistalálhatóterületén.11Azebbőlszármazójövedelemévi25–50Fthaszonhozjuttattaa földesurathámoronként.Ezeketahámorokat,„malmo-kat”(officinaserraria,molaserraria)általábanhelyi,vagyközelbenlakójobbá-

9 Egy telket 4/3-adnak írt össze az összeíró!10 Mezőváros, így a jobbágytelket nem rögzítették.11 A 17. század végi magyarországi ipari termelésre és jellegzetességeire lásd: Heckenast, 1987.

79—84.

213


gyokárendálták.(Lubonik,Umralehota,Vizesrét,Nagyrőce,Hosszúrét,Zavadka,Polonka,Sümőce)Azuradalomhegyvidékijellegeellenérekiterjedtföldésrétallódiumokattalá-

lunk,ésjelentősaföldesúriállattartásis.Ajobbágyokamezővárosokkivételévelcenzussal, és még egy érdekes jelenséggel az „élésre való” (pro victualia) cen-zussalis,amelyközelmeghaladta,detöbbesetbentúlislépteacenzusértékét.a colonusok és a zsellérek robottal, kilenced és 10-es adással tartoztak, sátoros ünnepekenaholkocsmavoltsörtkellettárulniaföldesúrszámára.Azuradalomterületénkivételesajobbágyokborárulásiengedélye,mintahogyaszabadfaizásis.Akocsmákszáma isalacsony,dea lubonikikocsmaévi300Ft-oshasznaafogyasztásutánkiemelkedőnekmondható!Lubonikkiemelkedőszerepetjátszottaz uradalomban, noha csak falu státuszban volt és lakossága semkiemelkedő(14jobbágyés3zsellércsalád),deatelepülésen3vasmalom,egy„sima”malomésegyüvegmalom(törőmalom-molapistilla)isvolt.Afaluban4(!)nyomáson161,5köblösföldallódium,18szekérszénátadórétallódiumés4köblöskáposztásföldet,ésuradalmiállattartástismegtalálhatóvolt.Akocsmamagasjövedelmemutatja lubonik fontos útvonal mellet feküdt, rajta jelentős átmenő forgalommal!

az egész uradalom területén magas az „üvegmalmok, az üveggyártás alapanya-gát előállító törőmalmok száma (Lubonik, Umralehota, Vizesrét, Nagyrőce mező-város, Hosszúrét mezőváros, Murányalja)”.12

Azurbáriumelejénazösszeírókvalószínűlegmásforrásvagybecslésvagyel-mondásalapjánazuradalomjövedelmébőlatizedbevételt1000tallérra,apálin-kafőzésjövedelmét52Ft50dénár,asörfőzésjövedelmét21Ft60dénár(árulásnélkül!)tették.

2. tábla: A murányi uradalom településeinek adózási rendszere

Tele

pülé

s

Cen

zus

Élel

mis

zer

cen

zus

Mal

om

vash

á-m

or,

vasm

alom

üve

gmal

om/

törő

mal

om

10ed

9-ed

Rob

ot

Koc

sma

All

ódiu

m,

föld

esú

ri jo

g

süvete 75 ft52 ft 50 d

2 db. -- -- sertésbárány gabona méh

van --Föld(12köböl),rét 2 szekér

JolsvaTapolca

50 ft 51 ft -- -- -- sertésbárány gabona méh

van --rét

3 szekér

12 Az üveggyártás alapját képező alapanyagokat törőmalmokban állították elő. A bunkós törőkhöz hasonló elven működő malmokban aprították fel, zúzták össze az üveggyártáshoz szükséges alapanyagokat, a mészkövet, a hamuzsírt és a kvarchomokot.

214

D i s c u s s i o n e s N e o g r a d i e n s e sTe

lepü

lés

Cen

zus

Élel

mis

zer

cen

zus

Mal

om

vash

á-m

or,

vasm

alom

üve

gmal

om/

törő

mal

om

10ed

9-ed

Rob

ot

Koc

sma

All

ódiu

m,

föld

esú

ri jo

g

mujsan66 ft 66 d

25 ft 25 d.

-- -- -- nincs nincs13 van -- --

Kopras33 ft 33 d

14 ft -- -- -- nincs van14 van -- --

Kisnó 150 ft 38Ft van -- -- sertésbárány gabona méh

van -- --

lubonik 32 ft 26 ft van van van sertésméh,

bárányvan van

Föld(161,5köböl),rét 18sz.,káposzta 4köböl,

irtásföldek,állatok

umrale-hota

45 ft és

10 ft15

30 ft -- van -- nincs nincs van --Föld

40köböl

Vizesrét

80Ftés

16 ft 69 d16

54 ft van van van van van vanJobbá-gyisör-árulás

Zdicsa-va 24 ft 32 ft van -- -- van van van --

Rét18sz.,ésjuhok-

nak való rét. erdő

Kisrőce 24 ft20 ft 25 d

van -- -- van van van -- --

nagyrő-ce 555 ft117 ft 50 d

van 3 db. van sertés nincs ? -- --

Hosszú-rét 200 ft78Ft75 d

2 db. van van van van ? --rét 1 db.,

erdő

Zavadka21 ft 66 d

26 ft 66 d

van van -- van van van -- --

Polonka 400 ft154 ft 96 d

2 db. van -- van van van vanVám,földésrétallódium, kert, állatok

Vernard23 ft 33 d

15 ft van -- -- van van van -- --

13 Kilenced helyett külön bárányadó van, ennek mértékéről az urbárium nem tudósít.14 Sok esetben az összeírók nem jelölték meg a pontos tizedelési adatokat, így csak a „precedens

szerint” kifejezést használták. Ezekben az esetekben használjuk a „van” szócskát.15 Külön szedték Szt. Mihály és Szt. György adagját!16 Külön szedték Szt. Mihály és Szt. György adagját!

215

D i s c u s s i o n e s N e o g r a d i e n s e sTe

lepü

lés

Cen

zus

Élel

mis

zer

cen

zus

Mal

om

vash

á-m

or,

vasm

alom

üve

gmal

om/

törő

mal

om

10ed

9-ed

Rob

ot

Koc

sma

All

ódiu

m,

föld

esú

ri jo

g

sümőce 80Ft 95 ft van van -- van van van van --

murány-lehota

21 ft 50 d

31 ft van -- -- van van van --Halászat,

erdő

murányalja 9 ft 48Ft van -- van van van van van vám

Pohorela 200 ft -- -- -- -- -- -- -- -- --

Helpa -- -- -- -- -- -- -- -- -- --

miglész -- -- -- -- -- -- -- -- -- --

Anádorbalogiuradalma,amelyszinténGömör-Kishontmegyébenfeküdt,má-sodiknejénekörökségeként(SzéchyAnnaMária)kerülttulajdonába.Adomíni-umamegye lankásabb területein feküdt, ezért ahagyományosmezőgazdaságitermelésdomináltrajta.Eztmutatjaajelentősmajorkodás:1456,5kassaiköblösföld,305szekérszénátadórét,és53hordóbortadómajorságszőlő(Balogon).Azuradalomfalvaibansokmalmot(8helyen),kétkocsmáttalálunk,jónakmondha-tóazerdőkből(makkoltatásból)származóbevétel.VámRimaszécsen(60Ftéskősó),ésHácon(14Ftévesjövedelemmel)volt.Azuradalomhozelkobzásukkor25mezővárosésfalutartozott,ezenkívül15település89¼-edtelkehaszonbérlet-bevoltkiadva.Azösszeírásban91egész-,150fél-,2¾-ed-, 47 ¼-ed telkes jobbá-gyot,8zsellértrögzítettek,a60pusztatelekmellett.Balogiuradalomértékétegymásik forrás kb. 40 000 ft-ra értékelte.17

Bocskai Istvánzemplénifőispánegynagymúltú,nevesősökkelbüszkélkedőcsalád egyik utolsó férfitagja volt. i. rákóczi ferenc főembereként jelentős szere-petvállaltaWesselényiszervezkedésben,annakegyikközponti–bárigenvissza-fogott–alakjavolt.Jellemző,hogy–többmásházaspárhozhasonlóan–feleségeTörökKatalin is résztvállaltanemzetimozgalomban, ígyazőhozományát,azétényi uradalmat is elkobozták. Bocskai istván legkisebb uradalma a demetei uradalomvolt, ami1670-benkerültkamarai tulajdonba.Anévadóközség-köz-

17 MOL E 265. 329–330.pp. Az összeírásból kimaradt a magyar kamara területén fekvő Lipcsei (Németlipcse) uradalom, amit báró Zichy 33 000 RFt-ért szerezett meg. Az értékelés szerint a cenzus 4/10-de 1279 Ft 98 dénár, hegyvám 47 Ft 20 dénár, malom jövedelem 469 Ft 50 dénár, élelmiszeradó 203 Ft 32 8/13 dénár volt, ezek tőkeértéke 24 000 Ft. A kocsmákat 20 000, a kilencedé és tizedé 1000 Ft éves jövedelem mellett, 10 000 Ft-ra becsülték. Az allódiumok hasznát 500 Ft-ban állapították meg, ennek tőkésített becsértéke 20 000, a vetéseké 600 Ft, tőkésítve 6000 Ft volt.

216


pontraépülőkisuradalmacska,amimindössze4helységbőlállt,jószervezetbenműködött.Azuradalomirányítást itt isaDemeténépültkastélybólirányították,ahol egy földesúri vám is helyet kapott. Ennek bevétele közös volt a Szemerecsaláddal (körülbelül 19Ft évente családonként).A falubankocsma, sörfőzde,malomisvolt,illetveittkerültkialakításraamindössze137köblösmajorság,ésa32szekérszénátadórétallódium.AdomíniumhoztartozóDemete,Becsfalva,TricsésNagyszilva falvakban4—4egész-és féltelkes jobbágy, illetve17zsellérlakott.18Érdekességkéntemlítjük,hogyazösszeírásszerintegyegésztelkenegyzsellérsorba vett család lakott! Akamaraikimutatásokszerintademeteiuradalomból1670—72között278kas-

saiköbölkétszerest,100köbölárpát,118köbölzabot,1köbölköles,12¾köbölborsót,6,5köböllentvételeztekbe.Akamaraikiadásioldaltekintélyesvolt–amiismételtenfelhívjaafigyelmetakamaraextenzívgazdálkodásilehetőségeire,il-letveamagyarnagybirtokmagaskiadásioldalárais.Azújbólivetésre,sörfőzésre,konvenciókra kiadott mennyiség 241 ¼kétszeres,82árpa,91zab,13¾köles,10,5 borsó, és 5 ¼köböllenvolt.Amaradvány–denevezhetjükhaszonnakis–mindössze36¾köbölkétszeres,18köbölárpa,27köbölzab,2¼ köbölborsó,1 ¼köböllen,1köbölköles.Aszerdahelyiuradalomszintén1670-benkerültelkobzásra.Azóriásikiterje-

désűbodrogköziuradalomhoz40településtartozott,aközbenidevontbacskóiuradalmi résszel, illetve a szintén ide szolgáló rutén falvakkal együtt. az urada-lomszolgálónépességeakövetkezőképpalakult:223egész-,57fél-,4db2/4,10zsellér,29hajdú,és3inskripciós19alkotta.Nagyonmagasvoltapusztákszáma:365(!)egésztelek,24féltelek,3db¼telek.Azuradalomközpontjábanaszerda-helyikastélyállt,összesen702köblösuradalmiszántóval(Szerdahely,Bottyán)és317szekérszénátadóréttel.Abottyániallódiumazottfelépítettfakúriáhozszolgáltattabeamegtermeltjavakat.Adomíniumhoztartozottegy,aBodrogonlévőgázló,aminekjövedelme40Ftés80kősóvolt.AmásikközpontotBacskónalakítottákki:itt770köblösföld,197szekérszénátadórét-majorságottalálunk.Jelentősnekmondható az uradalmi szőlőtermesztés is.Maguk a szőlők ugyannemelsőosztályúminőségűekvoltak,azonbanaHegyaljáhozközelesőterületekmég jóbortprodukáltak.SzerdahelyenésNagykövesden9 (40hordós termés-sel),Nagybáriban,Ladmócon,BalasóconésKisfalunegy-egy(összesen87hordó)szőlőtírtakössze.Abacskóiuradalomhozösszesen6szőlőtartozott(Bacskón3,Gálszécsen3,termésük50hordóttettki).20Atöbbrészbőlállóhatalmaskiterje-désűszerdahelyiuradalomnakalegkisebbrészeaszürteirészvolt.Amindössze

18 A puszta telkek száma 3.19 Az inskripciósok 3 nemesi telken éltek.20 Az uradalom három kocsmájában Bocskón, Kereplyén és Kohanócon az adatok szerint 24

hordó bort mértek ki évente.

217


három településből állóuradalmacskaközpontjábana szürtei kúria állt, azottkialakított57köblösföld-,és35szekérszénátadórétallódiummal.Ehhezarész-hez3egésztelkes,19féltelkesjobbágy,ésegyzsellértartozott.Apusztákszámaösszesen15volt.Eztrésztazelkobzásautánakamara(király)VécseySándornakadta.AzelkobzásoktekintetébenafőispánfeleségétzétényiTörökKatalintisugyan-

az a büntetés sújtotta. Bocskainé zétényi uradalmát szintén 1670-ben kobozta el akamara.AtúlnyomórészbenaBodrogközhöz,illetveZemplénhezkapcsolódóuradalomközpontjaanévadótelepülésenZéténybenvolt,aholkastély,ésfábólépültkúriaisaföldesúrrendelkezéséreállt.21Aszemtermelés443köblösuradalmiföldönfolyt,arétek140szekérszénátteremtek.SzőlőmajorságKirályhelmecen,Szerdahelyen,Kövesden,Varkócon(Tornavármegye)voltkialakítva.A8szőlő55hordósterméstadott.Azétényidomíniumhozezenkívülmégtolcsvaibirtokrészistartozott.Akastély„módra”kőbőlépültházkörülszinténkialakítottákamajor-ságigazdálkodásfeltételeit.Atolcsvaibirtokhozmalom,mészárszék,35köblösföld,4szekérszénáttermőrét,éstermészetesen6szőlőtartozott:ezutóbbiak80hordósterméssel.

Forgách Miklós nagymihályi birtokát másodjára(!) 1673-ban foglalták le. Anagymihályikastélyhoz9településtartozott.Azösszeírásbannemrögzítettékakialakítottallódiumoknagyságát,csupánannyittudunk,hogy35egész-,10fél-,2 fő 3/3-ed-, 5 fő ¼-ed- jobbágy, és 10 zsellér élt benne. stranyán egy officiális. Apusztákszáma26darabvolt.Egymásikforrás,amelyForgáchfeleségénekbir-tokakénttüntettefelanagymihályiuradalmatnémiképetadazottlévőtermelésnagyságáról.1671—72-benakamaraazallódiális termésből241¾kassaiköbölbúzát, 54 ¼köbölárpát,17köbölzabot,4köbölborsótés4köböllentbevétele-zett. a kiadások utáni maradvány 52 ¾köbölbúza,45¼köbölárpa,17köbölzab,és4köbölborsóvolt.22

ForgáchtovábbikétnagyuradalmátSzeregnyétésBarabástmár1670-benok-kupáltaakamara.AszeregnyeiváruradalomUngmegyébenfeküdt,hegyvidékitájon.Atermészetikörülményekmiattahelységeknagyrészealkalmatlanvolta majorsági gazdálkodás kialakítására, de a dombosabb, lankásak részek errealkalmasakvoltak.Aszeregnyei felmérés jópéldaarra,hogyamagyarnemes-ségallodizáló törekvése lényegében„nemismerthatárokat”.ForgáchMiklós isaz allodizáló nemesség tagjai közé tartozott. Szennán, Solymoson, Rebrinán a

21 Az uradalomban 53 egész-, 30 féltelkes jobbágy, 1 zsellér, 6 házatlan zsellér szolgált, a puszták száma 17 volt.

22 MOL E 263. Szepesi Kamarai Levéltár, Szepesi Kamara számvevősége. Libri perceptionum et erogationem 1567–1746. 1670–73 között konfiskált javak. Filmtár 3945 doboz. (A továbbiak-ban MOL Filmtár)

218


pusztatelkekbőlszakítottakkimajorságotrészére.Afelmérésaztismegmutatja,mennyiföldtartozhatottakülönféleteleknagysághoz,viszontarraisfelhívjafi-gyelmünket,hogyezekamértékekkorántsemvoltakazonosak!Szennán7pusztatelekből163köblösmajorságot,Solymoson4telekből90köblöset,Rebrinán4te-lekből60köblösetalakítottakki.Ezazelsőesetbenkörülbelül23,3köbölvoltazegyfőrejutóteleknagyság,amásodikban22,5,aharmadikbanpedig15köböl.Azuradalombanösszesen408köblösszántó,és114szekérszénátadórétallódiumottalálunkekkor.SőtPálócesetében,aholkúriájaisvoltForgáchnakaztistudjuk,kétnyomásbanműveltéka földeket.Szeregnyénszőlőallódiumot isösszeírtak,az5darabszőlő70hordóstermésrevoltképes.Ahegyvidékijellegmiattkikellemelnünkazerdőhasználatot, illetveahalászatotis.Szerednyén2000,Pálócon1000sertésmakkoltatásáraelegendőerdőséget találunk,demáshelyeken is jóerdőket írtakössze (Szenna,Solymos,Rebrina).HalászatSzennán, ésPálóconfolyt,ezutóbbihelyenaföldesúrkülönhalásztisfoglalkoztatott.Azuradalombanannaknagyságáhozmértenkevésszolgálónépességet,5egésztelkes,27féltelkes,7 negyedtelkes jobbágyot, és 5 zsellért találunk.AbarabásiuradalomBereg,SzatmárésSzabolcsvármegyeihelységekbőlállt.

Területén jelentősmajorsági termelés folyt 503 köblös allódiumon, illetve 208szekér szénát termő réteken. majorságszőlők Kaszonban, semsén és salánkon lettek kialakítva, összesen 63 hordós terméssel. A barabási javak esetében ismegfigyelhető, hogy a természeti adottságoknakmegfelelően az erdőhasznosí-tás,illetveahalászatkiemelkedőszerepetkapott.Semsén3000,Salánkon4000sertésszámáravalómakkoserdőkkel!Azuradalombantöbbhelyiségaföldesúr-ralközösenbirtokoltaazerdőbőlésahalászatbólszármazóbevételeket(Semse,Barkaszó,Kelecsény),vagyajobbágyokkezébenvoltteljesen(Pály).EzenkívülBarabásonegy—egy szárazés vízimalmot is összeírtak,AdonybanésDobosonvámot,igazazadonyivámotahelységbérelteévi1Ft-ért,adobositpedigaTholdicsaláddalközösenbirtokolták.Barabásesetébenújabballodizálástanúilehetünk.AholarraalkalmashelyvoltottrögtönmajorságotalakíttatottkiForgáchMiklós.Akétnagyobbmajorkodóhely(Barabás–217köböl,Dobos–119köböl)melletttöbbkicsitistalálunk.Varsányban47,Salánkon49,Kis-Dobos12,Kisvarsány47,Pály12köblösmajorsággalbírt.Akismajorságokatmindenbizonnyaleltudtáklátniahelyi jobbágyok is.A forrásokalapjánvalószínűsíthetjük,hogyForgáchuradalmaibanarobotnagyságaigenjelentőslehetett.Azideesőföldterületet36egésztelkes,2háromnegyedtelkes,50,5(!)féltelkesés6negyedtelkesjobbágy,2zsellérművelte.

219


3. tábla: Forgách Miklós barabási uradalmának jobbágynépességeés adózási rendszere23

hel

ység

Jobb

ágyo

k sz

áma

ökrö

s

egés

z te

lkes

1/2

telk

es

1/4

telk

es

1/3

telk

es

pusz

ta

Cen

zus

Tiz

ed

Kil

ence

d

Barabás 16 11 4 12 -- -- 3 nincsser-tés

gabo-na

Barkaszó 9 4 1 5 -- 1 2 nincsser-tés

gabo-na

som 12 8 2 7 1 2 -- nincs

ser-tés,

gabo-na

bor

Hetyén 5 1 2 3 -- -- 1 vanser-tés

nincs

Bodoló 2 1 -- 2 -- -- 3 nincsser-tés

nincs

Kelecsény 1 1 -- 1 -- -- --

Pre-ce-

dens sze-rint

adony 3 -- 1 -- 2 -- 1 -- -- --

atya 1 1 -- 1 -- -- -- -- -- --

csonka-papi

Pusz-ta

Pályi 7 5 7 -- -- -- 4 vanser-tés

nincs

23 A táblázatból kimaradt a robotra vonatkozó megjegyzések. Az uradalomban minden jobbágy robottal tartozott, valószínűleg az etalon a barabási jobbágymunka lehetett, ami heti egy nap igásrobotot jelentett.

220


hel

ység

Jobb

ágyo

k sz

áma

ökrö

s

egés

z te

lkes

1/2

telk

es

1/4

telk

es

1/3

telk

es

pusz

ta

Cen

zus

Tiz

ed

Kil

ence

d

? 3 2 3 -- -- -- 2 vanser-tés

nincs

Varsány 4 3 3 1 -- -- 2 vanser-tés

nincs

tiszaszal-ka

1 1 1 -- -- -- -- -- -- --

salánk 14 9 1 9 4 --- 5 vanser-tés

bor, gabo-

na

Kígyós 5 3 -- 5 -- -- -- vanser-tés

nincs

AzAbaújvármegyébenfekvőrozgonyibirtokot1671-benokkupálták.Rozgony-bankúria,100köblösföld,32szekérszénáttermőrétalkottaaföldesúrimajor-ságot.ArozgonyikúriáhozszolgáltVajkócésHarasztijobbágysága,összesen12család fél telkes és 14 zsellér.AUetC157/74számúforráshibalehetőségeiremárfelhívtukafigyelmet.Az

alábbiakbanegykonkrétpéldánkeresztül isérzékelhetjükazösszeírásokpon-tatlanságát.ForgáchMiklósuradalmaitegymásikösszeírás,kamraikönyvbebe-vezetve egyrészt más bontásban tüntette fel, másrészt viszont minden esetben pontosabbanadtamegazok jövedelmezőségét, ezenbelül azallódiális gazdál-kodást is.AZemplénvármegyében fekvőnagymihályiuradalmat, aBereg vár-megyébenlévősalánkiuradalommalvettékegycsoportba.Ezekértéke31650Ftvolt. Az összesítésbőlmegtudjuk, hogy a nagymihályi kastély harmada az Er-dődi családé, és 14 település alkotta. A földesúri jövedelmek között találjuk aborkilencedből,tizedből,erdőjövedelembőlszármazóbevételeket.Aforrásrámu-tatott,hogyasalánkikúriaésakörnyezetébenkialakítottgazdaságértékesebbvoltanagymihályikastélykörülkiépültközponttól(1700és900Ftértékkel).Arraisfényderült,hogyTopolyánellentétbenafentebbjelzettösszeírással178köb-lösmajorságot,ésrétallódiumottalálunk3000és1000Ftértékben!Újdonságnak

221


tűnikSzekeresfaluemlítése,aholszőlő-kilencedetés2hordósmajorságiszőlő-terméstisösszeírtak.24

a szerednyei uradalmat a barabásival és az abaújban fekvő rozgonyi birtokkal együttírtákössze,ezekértéke27000Ft.Azértékelésbőlkiderült,hogyForgách-nakSzennánésBarabásonjóállapotú,kiépítettmajorságaiéslakóépületeivoltak(1000és2000—2000Ftértékben).Ebbenazesetbenishozottújadatotaforrás:Som falubanmajorságszőlőt említett (Kaszonnyal együtt): 7 szőlőt 35hordósborterméssel.AmásikforrásmindeztSemsefalubahelyezte!Rozgonyesetébenazisnyilvánvalóvávált,hogyazuradalmimajorságotjelentősebbállatállományiskiegészítette(értékük600Ftvolt).25

KeményZsigmonderdélyi fejedelemözvegyénekbirtokait isa főúribirtokokközésoroltuk,nohafeleségenemszármazottfőúricsaládból.Lónyay Anna azon-banmindkétszer jólment férjhez, először egyWesselényihez (akitől Pál nevűfiaszármazott),illetvemásodjáraakésőbbiErdélyifejedelemhez.Elsőránézésreérdekesnektűnhetazasszonybirtokainakokkupációja,azonbanakamaránakjóokavolterrealépésre.LónyayAnna,fiávalWesselényiPállalaPartiumbólszer-vezteazellenállást,illetveafegyveresharcot.Nekiklehettulajdonítaniagombásimészárlást, mivel annak értelmi szerzői és szervezői is voltak. a birtokok elkob-zása után is folytatták „kuruc” ellenállásukat,Wesselényi Pál a későbbiekbenrövididőreThökölyImrelegfőbbvetélytársalesz,abujdosókvezetéséértfolyópozíció-harcban.1670-benháromuradalomkerültelkobzásraTokaj,KaszonyésVásárosnaményközpontokkal.AKeménycsaládtokajibirtokaöttelepüléstfoglaltmagában,értékétakéthegyaljaimezővárosTokajésTarcalszőlőiadták.Tokaj-banjókiépítettközpontálltLónyayAnnarendelkezésére,kúriájábanélőtaksásokévente105Ft48dénárbevételhezjuttatták.Ezenkívülszabadkorcsmáltatási,ésmészárszékjogaisvolt.Tokajban6szőlő(15600Ft),Tarcalon5szőlő(700Ft)alkotta majorsági gazdálkodását. a Hegyaljával szemben, de már a tiszántúli sza-bolcsi részen lévő három faluCsobaj, Szentmihály és Büd részbirtoka viszontkorántsemmutatottjelentősgazdaságierőt.általábanahegyaljaibirtokosokcéljaaközeliszabolcsifalvakbanvalórészbirtokszerzésvolt,azért,hogyonnanbiz-

24 MOL E 265. 307—309.pp. V.ö. MOL U et C Fasc. 102. No. 1. Ebben a forrásban nincs feltüntetve külön erdőjövedelem Halmán. A salánki uradalomhoz tartozó jobbágyok száma itt részletezve van, 8 fő összesen 12,5 telken lakott. Pusztatelket viszont nem rögzítettek. A kígyósi 2,5 telek ez utóbbi forrásban nem szerepel.

25 MOL E 265. 306—37. pp. V. ö. U et C Fasc. 102. No. 1. Ez utóbbi forrásban az Ung megyei javaknál külön szerepel még a Pálóci kúria is 560 Ft értékben. A MOL NRA Fasc. 66 No. 17. alatti forrás szerint, a Szerednyei uradalom Forgách Miklós feleségének tulajdonában volt. Közli továbbá a Szerednyei uradalom helységeit is: Szerednye vára és városa, Szenna, Solymos, Retrinec, Varlóc, Polyánka, Kelecsény, Pálócz, Iglenc, Köblér, Andrasóc, Orlova, Horlyó.

222


tosítsákaszőlőműveléshezszükségesingyenjobbágyimunkaerőt.A17.századmásodikfelétőlazonbanmárinkábbcsakmunkabérértdolgoztattak,ígyezekneka faluknaka „robotfunkciója”megszűnt,valamintállandó törökzaklatásnak iski voltak téve.26Aháromfalubanmindössze2egésztelkesjobbágylakott,ésegyzsellér,apusztatelkekszáma7volt.Ennekellenére,atokajikúriábanlévőtaksá-sokmagasszámakivételesnektekinthető.27

ABeregvármegyébenfekvőkaszonyiésavásárosnaményiuradalmakahagyo-mányosszemtermelő-állattenyésztőbirtokokközétartoztak.Kaszonymezővárosközponttal„üzemeltetett”birtokotegyszabadházbólirányították,ittalakítottákkiazallódiumokatis:72köblösszántó,100szekérszénáttermőrét,és34hordóborttermőszőlő(7darab)allódiumokat.Ajobbágyimunkaerőt13egész-,35fél-telkesjobbágy,valamint14zsellérszolgáltatta,ezenkívül20pusztátisösszeírtak.Akaszonyimajorságból1671—72-benösszesen239köbölbúza,40¾köbölzab,1köbölborsóés1,5köböllenmagjöttbe.28A72köblösföldbőlösszesen282¼ köbölterménytnyertek,ami3,9-esátlag.Avásárosnaményiuradalomsemvoltatermelőjobbágyokszámábansokkaljobbhelyzetben.ArégiLónyaybirtokonlévőmezővárosbankastélyállt, amihez170köblösmajorság,16 szekér szénátadórétallódiumtartozott.Aföldesúribevételtgyarapítottamégazottlévőkocsmaésmalom..Ezenkívülazuradalomhoztartozómásik10településencsakjobbá-gyokatészsellérekettalálunk,másbevételiforrást(regálékat)nem.Azuradalomterületén12egésztelkes,28féltelkesjobbágy,6zsellérlakott,magasvoltapusz-tákszáma,összesen31.Ezaszámpedigazuradalompusztulására,elnéptelene-déséreengedkövetkeztetni.

a fejedelemasszony medgyesi váruradalma szintén jelentős területen feküdt, adomíniumotalkotótelepülésekenjelentősszámúnépességélt.MintkorábbanemlítettükMedgyesnekfontosszerepevoltaWesselényimozgalomkoraiszaka-szában,hiszeninnenszerveztékakörnyékbelinemességellenállását.Amajorsá-gi gazdálkodás nem volt kiterjedt az uradalomban annak nagyságát tekintve: 310 köblösszántó-és200szekérszénátadórétkerültösszeírásra.Adomíniumbankétvámot(Medgyes,Kraszó)találunk,Apánjelentőserdőbirtokot(1000sertésmak-koltatásáravalót),BallagonésMedgyesenvízimalmokat,Szinyérváraljánpedig3darab99köblösterméstadószőlőt.Avárbirtokon38egésztelkes,116féltelkes,7háromnegyedtelkes,68negyedtelkes,7harmadtelkes,17ötödtelkes,8hatodtelkesjobbágy,6zsellér,12insckripciósélt.AMedgyesheztartozó,detávol,aHe-vesvármegyeitörökhódoltságbanlévőkétfalubanNagykörünésFegyverneken21jobbágyotés6zsellértírtakössze,ittateleknagyságotnemrögzítették,mivel

26 ulricH, 1999. 329—341.27 ulricH, 2003. 100.28 MOL Filmtár 3945. doboz.

223


ahódoltságirészenélőkjobbárataksávalváltottákmegszolgálatukat.Azurada-lombanmagasvoltapusztákszáma:összesen171jobbágyésegynemesitelek.

4. tábla: A medgyesi uradalom jobbágy, igavonó-ökör száma, és adózása

falu

jobb

ágy

ökrös

ökörszám

szől

ős

10ed

9ed

cenz

us

inskripciós

medgyes 66 28 71 55

gabo-na, bor,

sertés

nincs van 12

Krassó 8 4 12 -- sertésgabo-

na, borvan --

Borhida 10 5 14 -- oláhok nincs van --

Apa 32 12 32 28gabo-

na, sertés

bor van --

Újváros 20 2 6 18sertés,

bornincs van 2

Újfalu 15 7 14 -- nincs nincs van --

felsőfalu (oláhok)29 6 3 10 -- -- -- van --

?(Oláhok) 10 4 7 -- -- -- -- --

Tereb(Oláhok) 4 3 5 -- -- -- -- --

Bujánháza 8 4 11 -- -- -- van --

Tartóc(oláhok) 10 2 6 -- -- -- -- --

Komorcsány 8 1 1 --mint

mások-- -- --

29 Az oláhokat terhelő szolgálat szerint adóznak a forrás szerint, amiből csupán az derül ki, hogy tizeddel nem tartoztak, cenzust viszont fizettek.

224


falu

jobb

ágy

ökrös

ökörszám

szől

ős

10ed

9ed

cenz

us

inskripciós

lekence 1 -- -- -- -- -- -- --

Kányaháza 7 4 7 --mint

mások-- -- --

turvékonya 6 -- -- --mint

mások-- -- --

rakos 4 -- -- --mint

mások-- -- --

Pallag -- -- -- -- -- -- -- --

Vámfalu 1 1 2 -- -- -- -- --

Berence 3 -- -- -- -- -- -- --

Patóháza 1 1 2 -- -- -- -- --

szinyérváralja 8 -- -- 7gabo-

na-- van --

monostor 4 1 2 4szőlő, sertés

-- van --

sikarló 1 -- -- 1mint

mások-- -- --

Bartfalu -- -- -- -- -- -- -- --

Kiskócs -- -- -- -- -- -- -- --

Batiz 1 1 2 -- -- -- -- --

udvari 8 4 12 --sertés, gabo-

na-- van --

rakos? 6 3 5 1 -- -- van --

terebes (olá-hok)

2 2 4 -- -- -- van --

Nemtü(oláhok) 6 1 1 -- -- -- -- --

Vásárosnamény 19 -- -- -- -- -- nincs --

225


falu

jobb

ágy

ökrös

ökörszám

szől

ős

10ed

9ed

cenz

us

inskripciós

Varsány 3 3 6 -- -- -- -- --

aranyas -- -- -- -- -- -- -- --

Kapócsapáti 1 1 2 -- -- -- -- --

tiszaszalka 1 -- -- -- -- -- v-- --

Vámosatya 7 2 6 -- van -- van --

Kelecsény 1 -- -- -- -- -- -- --

Déda 2 2 5 --sertés, szőlő

-- van --

Kisnamény 10 4 10 -- -- van van --

ilke -- -- -- -- -- -- -- --

1672.március 7-én nagy összeírásban rögzítették a kamara emberei LónyayAnnaszinyérváraljaiuradalmát(sic!),amelyhezMedgyestishozzásorolták.Azösszeíráslényegébenteljeskörű,ajobbágyoknévszerintifelsorolásamellettfiaikszámát,adóaláesőállatállományukat,szolgálatukmiatt fontosökörszámukat,telekméretüket rögzítették.Emellett természetesena földesúrihaszonvételeket,allódiumokat,cenzust,munkanagyságátisfelvettékazösszesítésbe.Aziratbólkitűnik,hogyamedgyesiuradalombanmárekkorjelentősszámúoláhnépességélt,akikjóvalkisebbtelketbirtokoltak,állatállományuklegfontosabbelemepedigajuhvolt,amifoglalkozásukjellegéreutal.Azoláhjobbágyoktúlnyomórészbensemcenzussal,semmunkávalnemtartoztakekkor.Úgyvéljük,hogyezcsakami-attlehetettígy1672-ben,mertazoláhjobbágyokekkormégjövevénystátuszbanlehettek.Feltűnőamedgyesiuradalomjobbágynépességénélazökrösjobbágyokviszony-

lag kevés száma. általában a jobbágyság 10-ed, vagy 9-ed adással (gabonából, ser-tésből,méhből,borból)tartozott.Acenzusmértékenemvoltazonos,valószínűalakosságvagyoniállapotáhozigazítottákazt.Differenciáltvoltacenzusmagais:ahagyományosSzentMártonésSzentGyörgyadójamellett(pénz),tyúkkal,to-jással, zabbal, és szőlőbirtoklás esetén borral is tartoztak. emellett azonban cen-zusvoltasátorosünnepekrekülönbeszolgáltatottadóis,amitermészetbeliadóttartalmazott.Kivételes esetben, általábankét falu egy tehénnel is tartozott.Azösszeírástrészletesenmostnemelemezzük,annyitviszontmegjegyzünk,hogy

226


másikjelentőségeaz,hogyrögzítettékazegyestelepülésekenlakó,másföldes-urakjoghatóságaalátartozójobbágytelkeket,pusztákat,illetveanemeseket,ne-mesiudvarházakszámátis,ígyateljesnépességrőlkaphatunknémitámpontot.30

5. tábla: A medgyesi uradalom telkiállománya

falu

jobb

ágy

1/1

1/2

1/3

1/4

1/5

1/6

zsel

lér

pusz

ta

medgyes 66 18 48 57

Krassó 8 14

Borhida 10 14

Apa 32 9 14 1 7 1 10

Újváros 202+2 tel-kes

12 2 1 2 3

Újfalu 15 6 7 2 2

felsőfalu (oláhok)

6 4 2 9

?(Oláhok) 10 7 1 2 4

tereb (Oláhok)

4 4 5

Bujánháza 8 6 1 1 2

tartóc (oláhok)

10 1 3 4 2 2

Komorcsány 8 2 4 11

(1/4ed telkes)

1

lekence 1 1

Kányaháza 5 1 1 1 2 3

turvékonya 5 1 3 1

30 MOL U et C Fasc. 9. No. 9., 1672.

227


falu

jobb

ágy

1/1

1/2

1/3

1/4

1/5

1/6

zsel

lér

pusz

ta

rakos 4 4 1

Pallag 1

Vámfalu 1 1

Berence 3 3

Patóháza 1 1

szinyérváralja 8 61

(3/4)1 10

monostor 4 4 1

sikarló 2 2 2

Bartfalu 2

Kiskócs 2

Batiz 1 1 4

udvari 8 2 6 4

rakos? 6 1 4 1 3

terebes (oláhok)

2 1 1

nemtü (oláhok)

6 3 3

Vásáros-namény

19 18 1 4

Varsány 3 33+1 ne-

mesi

aranyas 11

Kapócsapáti 1 1 1

tiszaszalka 1

Vámosatya 7 4 1 2 1

Kelecsény 1 1

228


falu

jobb

ágy

1/1

1/2

1/3

1/4

1/5

1/6

zsel

lér

pusz

ta

Déda 2 2 2

Kisnamény 10 10 3

ilke 2

Sóvári Soós György terjedelmébennemnagybirtokaiSáros,valamintZemp-lén vármegye bodrogközi részén terültek el. A kiterjedésükben elhanyagolha-tó birtokok alapján SoósGyörgy alapvetően nem is illene bele a középnemesikategóriába.31Anagykövesdi, jobbanmondvanagy-rátiuradalmirészeBocskaiIstvánnal sokhelyenközösvolt,közösbirtoklásuk,közöseszméjük,a romlottállapotbanlévőősinagykövesdivárméltóságteljesromjaialighaemeltékvolnafelSoóstabenepossessionatusbirtokosokmeghatározótagjává.Asóváriuradalomelemzésekorazonbanmegfogjukérteni:SoósGyörgykezébenolyangazdaságihatalomvolt,egyolyanélelmiszerkorlátlanuravoltŐaFelvidéken,amelynélkü-lözhetetlenvoltamindennapokétkezésében.SoósGyörgyugyanis,amintneveismutatja a felvidéki sóbányászat és kereskedelem koronázatlan királya volt évente 700–1000kockasó termelésével.Nemcsaka sójövedelemkirívóhasznaemelteőtfelameghatározóalakokközé,haneminkábbakimondatlanulismeglévőamindennapokragyakoroltközvetlenhatásával:asóval.32

sóvár uradalma, de nevezzük inkább csak birtoknak lényegében két jól elkü-löníthető részből állt: Sóvár és Kakasfalva jobbágyaiból (ez utóbbiban csak 1család), illetveasóvárisóbányászkolóniából.Ezutóbbi48házbólállott,abá-nyászokszámaazonbancsak37volt,mivel11özvegyasszonyiséltközöttük.Asóbányászoknemadóztak, feladatuka termelésvolt, a földesúrnemcsökken-tette megélhetési körülményeik színvonalát pénzelvonással. Viszont az özve-gyek,mivel azok effektívenembányásztak (nemhajtottak gazdaságihasznot)márcenzusrakötelezettekvoltak!Havégignézzükasóbánya-telepigenhosszúésgondosösszeírásátláthatjuk,hogyegynagyonjólberendezett,megalkotottésjólfelügyeltipariüzemmelvandolgunk.Abányászokonkívül8„mechanikusz”iséltakolónián,akikabányagépeketfelügyeltékésjavították:ők6Ftcenzustfizettek,egyözvegy2Ft50dénárt.Azittélőkovácsmesteradójaisugyanennyivolt.A„ki-

31 Soós György apja István sárosi alispán, dédnagyapja zempléni alispán volt, természetesen ezek alapján a vármegyei nemesség meghatározó személyei közé tartozott. Esetében éppen azért is különleges az az eltérés, amely a politikai pozíció és a birtokkiterjedés között van.

32 MOL U et C Fasc. 26. No. 82. 1672.

229


segítőszemélyzet”ígyösszesen53FtévicenzustfizetettSoósnak.Azösszeírókszerintezazösszeg54Ft(!):azilyenszámolásihibákgyakranelőfordulnakazösszeírásokban,demegkelljegyeznünk,hogyegyiklehetségeselemeiazadókkésőbbinövekedésének!Asóházbanlakósóösszeírószintén6Ftcenzustfizetett.AzösszeírásszerintSoósGyörgybirtoklásaalattegytárnábólfolytasóbányászat,aFerdinándtárnából.AzelkobzásutánakamaraújtárnátisnyitottaLipóttárnát(Foedina Leopoldinum)! Találunk a telepen egymészégető telepet is (OfficinaCoctoria),6holdnagyságút,amelybenkomolyvízhajtottagépekislehettek(Of-ficinaHydraulica).Abányásztelepenrengetegporalakúsót (szepesiköbölbenmérve)és150fontvasatistartottak.

Hel

ység

Jobb

ágy-

szám

Egés

z te

lek

Fél t

elek

Neg

yed

tele

k

Zse

llér

1 ök

ör

2 ök

ör

4 ök

ör

5 ök

ör

sóvár 53 9 24 13 6 5 20 5 1

Kakasfalva 1 1 1

AtelepenkívülamezővárosbanéltekSoósGyörgyjobbágyaimégpedig53csa-láddal.Azoppidumban2kúriaállt,ezekhez477eperjesiköblösallódium,és345szekérszénátadóréttartozott.Ajobbágyokmunkájátittisofficiálisirányította.AcenzusSzentMihálynapjánkellettmegfizetni,azegészésféltelkesek1zsákotés2tyúkot,anegyedtelkesek1tyúkotadtak.Asátorosünnepekenazegésztelkesek20,a fél telkesek10dénárt fizettek.A telkes jobbágyok3napotrobotoltakegyhéten,aféltelkesekökörrel2napot,anegyedtelkesek1napot.AzuradalomhoztartozottmégKakasfalvaféltelkesjobbágyais.Birtokát1675—76körül38350Ft-ra értékelték!33

soósnak a felvidéktől távolabb eső birtokai két részre oszlottak a nagyráti rész-birtokokra, illetve aNagykövesdi uradalomból neki jutott részekre. A nagyrátibirtokhárom településből,Nagyrátból, Szürtéből ésCsapból állt.Ahárombir-tokonösszesen8jobbágycsaládélt,ebből6Ráton,apusztákszámaaháromfa-luban7volt.Érdekességkéntemlítjük,hogyegy főnekszőlőbirtoka isvolt.Azadózásszempontjábólkiemelhető,hogypénzbelicenzustnemfizettek,sátorosünnepekreviszontadóztak34,makkoltatásutánpázsittizedetadtak,robotterhükigenmagasvolt,heti4napottettki!AllódiumotisösszeírtakNagyráton,kétnyo-

33 Mol U et C Fasc 8. No. 16.34 Tyúk 2, valami 2, kender 1 kita, mag 1/8 köböl.

230


másban,nyomásonként22holdföldet(44hold),és12szekérszénáttermő(24szekér)rétet,ezenkívülallódiálisállatokat,ésmárelvetett39,5köbölgabonát.

6. tábla: A nagyráti és nagykövesdi birtokok jobbágy és igavonó ökör száma

Hel

ység

Jobb

ágy-

szám

Egés

z te

lek

Fél t

elek

Pu

szta

Szől

ő/db

1 ök

ör

2 ök

ör

4 ök

ör

6 ök

ör

8 ök

ör

nagyrát 6 2 4 4 1 1 2 6 -- --

szürte 1 1 -- 3 4 -- 1 -- -- --

Csap 1 1 -- -- 3 -- 1 -- -- --

Nagykövesd 22 22 -- 4 -- -- 9 3 1 1

Kiskövesd 11 -- -- 11 -- 1 3 3 2 1

Bár anagykövesdibirtokmindösszekét településbőlNagy-, ésKiskövesdbőlállott jobbágyszámot tekintve messze megelőzte a nagyráti részt.35Nagykövesden22, Kiskövesden 11 jobbágycsalád élt, a két településen 25 a puszták száma.Viszonylagmagas az ökrös gazdák aránya, Nagykövesden 14 (63,63%) főnek,Kiskövesden10-nek(90,90%)vanigavonóállata.Anagykövesdi4pusztátajob-bágyokrétkénthasználták.Soósbirtokábanvoltakora-középkorieredetűerősenelpusztultnagykövesdivárrészbirtokais,ésatelepülésenéltabirtokotirányít-hatóegyetlenofficiális.Azallódiálisföldeknagysága94hold(173köböl),és144hol(229köböl),összesen238hold(402köböl)volt,aréteké109szekérnagysá-gú. az itt lévő urasági erdő 100 sertés makkoltatására volt elegendő, az itt lévő szőlőkből9-edésötöd,valamintazextraneusokadójaismegillette.AföldesúriszőlőallódiumKiskövesdenvolt,100hordós, jelentős termésnagysággal.A job-bágyiadózáscenzusból(SzentMihálynapkor24dénárfizetése),asátorosünne-pekreadott1—1tyúkból,9-edből,pázsittizedből,aszőlőkbeadottmunkásokból,ésheti3naprobotbólállt.Haafentebbiösszeírásokadataitösszevetjükazáltalunkhasználtnagy,általá-

nosösszeírásadataival, jelentőskülönbséget, illetve jólhasznosíthatókiegészí-tésekettalálunk.Sóváronazösszeírókakúriáhoztartozókétgyümölcsöskertrőlisemlítésttettek.Azallódiálisföldeknagyságát750köbölbenállapítottákmeg,aréteknekpedigcsakatagjaitírtákössze10darabban.Atársadalmiállapotszerint8 egész telkes, 24 féltelkes jobbágycsaládot, 16 zsellért, és 3 fő, negyed telken

35 MOL U et C Fasc. 27. No. 1. 1672.

231


élő szabadost írtak össze! Kakasfalván 2 fél telkes jobbágy-, 3 zsellércsaládot,illetve egymalmot is összeírtak Soós tulajdonában, aminek fele része után 30Ftéveshasznavolt.36EzaforrásegyébkéntnememlítiSoósGyörgynagyrátiésnagykövesdibirtokrészeitsem!

a márkusfalvi Máriássycsaládkét,azösszeesküvésbebelekerülttagjaközüládámnakelkobzottbirtokaialapjánmindenképpenakisbirtokosnemesekközöttlenneahelye.Mégisazérttárgyaljukőtisközépbirtokosnemesekközött,mertbiztos,hogyanagyonkiterjedt családegyik szegényebb tagjáról van szó.Aminemjelentiazt,hogyrokoniésmáscsaládikapcsolatairévéngazdaságihitelké-pességene tartottavolnaott aközépbirtokosnemeseksorában.Máriássy Imrebirtoka inkább megüti ezt a mércét, és mielőtt elemeznénk a birtokok gazdasági helyzetéttekintsünkkiaMáriássycsaládrokonikapcsolataira.Azösszeesküvés-benrésztvettegyikfőszervezőLessenyeyNagyMihályfeleségeMáriássyZsu-zsannavolt,akiházasságábaafridmanniuradalomegyikrészétvitteel.37 szintén MáriássylányvoltZsófiaszemélyében,azakkorMagyarországonmégaligmeg-melegedettHorvát(Sztanchich)Márk(Marcinakbecézve)felesége,akiszinténafridmannileánynegyedbőljuttatottazakkorméginkábbszegényneknevezhetőHorváthnak.Ésne felejtsükel,hogyamozgalommásik főemberének,KeczerMenyhértnekneje isMáriássy leszármazottvolt,mégpedigMáriássyJános,Er-zsébetnevűlánya!A márkusfalvi uradalom központjában kastélyt találunk. A kastélyhoz 1248

köblösmajorság (Márkusfalva,Mátéfalva,Batizfalva,Berzéte), 224 szekér szé-nát adó rét tartozott. A domíniumhoz tartozó 15 településen 62 egész, 85 féltelkesjobbágyot,65zsellért,ésegyházatlanzsellérttalálunk.Mellettük13tak-sás(Márkusfalva),és7szabados(Zavadka)éltafalvakban.AzuradalomrészétképezteWagendüsselvárosa(JureMontano),amelyévente914Ftadót fizetettföldesurának. Malmokat Márkusfalván, Istvánfalván, Berzétén írtak össze. Azuradalomnégykorcsmájában (Márkusfalva,Zavadka, Istvánfalva,Berzéte – ezutóbbivámmal)legfőképpensörtárultak.AzadatokalapjánMáriássyImrebir-tokaszépbevételhez juttatta tulajdonosát.38 máriássy birtokairól kevés konkrét összeíráskészült.1673-bólkétolyankonskripciókészült,amelypontosanközöl-teaföldesúrjavait.Wagendrüsselvárosában12egész,6féltelkesjobbágyot,és29 egész telken, és egy féltelken ülő (!) zsellért írtak össze, emellett 7 pusztatelket is rögzítettek.39 a városban élők éves taksája 914 ft volt, a malom évi 40

36 MOL U et C Fasc. 157. No. 74.37 MOL U et C Fasc. 24. No. 16.38 MOL U et C Fasc. 157. No. 74.39 MOL U et C Fasc. 61. No. 65. 1673. körül. A puszták között 2 egész telkes, és egy ¼ telkes

jobbágyportát, 3 egész és egy fél zsellértelket írtak össze.

232


Ft-otjövedelmezett,akétvasmalombólévi26Ft25dénárjövedelemszármazott.EzekbérlőiKerellDánielésCzelderGáspárvoltak.Akamaraembereiekkorawagendrüsselijavakat11103Ft1/6-oddénárraértékelték.MáriássybirtokábanlévőnéhányfalurólkészültösszeírásszerintBerzéténud-

varházállt,amelyben3zsellérlakott.Afaluban13jobbágyés5zsellérélt.Ajob-bágyokközülcsakegyfőneknemvoltökre,2főnekkettő,7főneknégy,3főnekpedig6ökreisvolt.Kőrösönlakó14jobbágyközülkétfőneknemvoltökre,2főnekkettő,4főneknégy,5főnekhat,egyfőnekpedig8ökrevolt.ARudnánlakó6jobbágyközülegyözvegyasszonynaknemvoltszántáshozvalóökre,3főnekkettő,2főnekpedignyolcökörvoltatulajdonában.40 a faluban még 5 zsellér is lakott, akik az összeírókmegjegyzése szerintmind taksások (!) voltak. Rudnaesetébenazösszeíráskétérdekesgazdaság-éstársadalomtörténetiadalékotistar-talmaz,amelyúgyvéljüknemkirívóeset,csakakorabeliforrásokbólnemmin-diglehetpontosanmegállapításttenni.GyörgyMártonnevűjobbágyatestvérévellakottegyjobbágytelken,decsakegyjobbágyszolgálatotadtak(!),noha8ökrükvolt!Azegyikzsellértelkenlakó,ésazsellérekközöttfelsoroltszemélynél,SzabóJánosnálmegjegyezték,hogy„sellerNemesEmber”!Ezaforrásadalékisfelhívjaafigyelmetajobbágytelkenélőkváltozatoskörülményeire,anagycsaládokegymásmellettélésére,amiretermészetesenaforrásokalapjánsokmáspéldánkisvan.PusztatelketRudnánegyet,Berzéténpedig2-őtírtakössze1673-ban.AjegyzékszerintazuradalmiközpontBerzéténvolt,aholamáremlítettkúriamellett3kőreforgómalmotistalálunk.Amalombanpedigahagyományosőrlésieszközökmel-lett„kaszaküllyő”-tés„kendertörőt”istalálunk.Acsűrben300keresztbúzátés150keresztzabotírtakössze,szénátegyteljesistállóvalésegykazallal,borsótpe-digegy„kazallal”.AzittlévőkocsmaszabadvoltPünkösdtőlSzentMihálynapig.Rudnánazösszeírókegynemesiházatfoglaltakleés22köbölkicsépeltbúzát.1673-banaszepesikamaraemberiaMáriássy-félebirtokokbérbeadásánakle-

hetőségétisfeltérképezték,feltüntetveazegyeshaszonvételekésjobbágyokáren-daösszegétis.Ajobbágyiemberanyagtekintetébentermészetesenazegésztelkesjobbágyokvezettékarangsort24Ft-osösszeggel.Aféltelkesek12,azsellérek6,azegyházatlanzsellér3Ftértéketkapott.Érdekes,hogya20főszabados,akikmindenbizonnyaliparitevékenységetfolytattaktőkeerősségükbencsakazsellérkategóriába sorolódtak, ami ismételten jól jelzi a feudális rend szerinti értékek prioritását!41Rögzítettékezentúlmenőenazallódiálisrétek200szekérnyiszéna-termését(200Ft),Wagendrüsselcenzusát(628Ft),42 a városban lévő vasmalmot

40 MOL U et C Fasc. 24. No. 12. 1673.41 MOL U et C Fasc. 24. No. 11. 1673. november 11, Kassa. Az összeírók összesen 21 egész telkes

jobbágyot (tőkeértékük 504 Ft), 32 fél telkes jobbágyot (420 Ft), 62 zsellért (372 Ft), és már említett házatlan zsellért (3 Ft), és 20 szabadost (120 Ft) sorolták fel.

42 Wagendrüssel 628 Ft-os cenzusát érdemes összevetni a 914 Ft-os másik összeírással!

233


(48Ft),kocsmát(200Ft),aenopoliát4főtMárkusfalván(40Ft),3vilioriát(60Ft),ésmalmot80szepesiköbölzab,és20szepesiköbölbúzaéveshaszonnal,ésrögzítettékafalvakbantalálhatógabonamennyiségetis.Azösszesítésszerintazárendaösszege2595Ftlehetett.

Baksa István a Sátoraljaújhelyen élő, zempléni nemes aktív részese volt azösszeesküvésnek.Azinkábbahegyaljaiszőlőtermesztéselőnyeitélvező,tanultBaksagyorsanakamaracélpontjábakerült,birtokelkobzásra ítélték. Ígykerültokkupálásrakicsinyduplinibirtoka.A230köblösföld-,és35szekérszénátter-mőrétallódiummalrendelkezőbirtokhoz4településtartozott:Duplin,Wiszlava,PotocskaésBodonlaka.Atelepüléseken3soltészélt,cenzusuk(2főnek30–30Ft,egyfőnek42Ftévenként)összesen102Ft-ottettkiegyévben.Egésztelkesjobbágy6,féltelkes26(összesen27családfővel!),¾-ed telkes 5, ¼-ed telkes 42, zsellér9éltatelepülésen.Amagasjobbágyszámjelzi,Baksabirtokanemszen-vedettkártafegyveresharcokban.Bortermelésévelhozhatóösszefüggésbe,hogykéttelepülésennevezetesenWiszlavánésPotocskán„görögboltot”istaláltakazösszeírók.Mindkétfalubanakereskedőgörögök16—16Ftévesbérletetfizettek!BaksaIstvánazonbannemfelvidékibirtokaiból,hanemaHegyaljaivagyonából

élt.Újhelyen lévő kőházához,malom, 40 köblös allódiumés 10 szekér szénáttermőréttartozott.Sokmásbirtokoshozhasonlóanaszőlőtermesztésbőlszerzettvagyonátföldbirtokvásárlásbafektette,ígylettaztánVissen,Kenézlőn,Zalkodon,Bercelen(Gercsely?)isbirtokos,amelyaTiszánvalóátkelésutánkönnyenelérhe-tővoltÚjhelyről.Valószínű,hogyaszőlőtermesztésselhozhatókösszefüggésbeUngvármegyeibirtokaiis(Ungvár,Császlóc,Voronkó).SzabolcsibirtokainVissen,KenézlőnésZalkodonnemesitelekjeleztebirtoklási

szándékát,ésmindentelepülésenkialakítottmajorságaiis.Vissen225köblösföldés300szekér(!)szénátadórét.Kenézlőn53köblösföl,és6szekérszénáttermőrét,Zalkodon125köblösmajorés30szekérszénáttermőrétkerültkialakításra.JobbágyainakszámaVissen40féltelkes,Zalkodonegypusztaegésztelek,Berce-lenpedigRákócziFerenctőlinskribált5egésztelkes,3féltelkesjobbágyés3zsel-lérvolt.Ezajobbágyszámszinténkevéslehetettazelszórtanfekvő,ésviszonylagnagykiterjedésűmajorságokműveléséhez.Valószínűezértis„bérelt”jobbágyo-katBaksa I.RákócziFerenctől.A jobbágyokelégtelenszámapedigszolgálatukmagasfokárólárulkodik!AföldesúrihaszonvételeinekalacsonyvoltapedigBak-saviszonylagosan„újbirtokosságára”hívjafelfigyelmünket.Földesúrihaszon-vételrealkalmasépületei–kocsma,szárazmaloméstiszaivám–csakKenézlőnkerültösszeírásra,deúgy,hogyezekbecsértékétéséveshasznátnemközölték.AzUngvármegyeibirtokokishasonlóhelyzetbenvoltak.Ungváronegypusz-

ta nemesi háza volt, 57 köblös majorsággal és 20 szekér szénát termő réttel.Császlócon4egésztelkesjobbágycsaládlakott,apusztákszáma3(ebből2egész,egyféltelkes).Voronkónegysoltészt,egysoltésztelketírtakössze,valamint5fél

234


telkes jobbágyot és 3 zsellért.Agyermektelenülmeghalt,ÚjhelyenlakóBaksaIstvánbirtokaitszőlőbirtokai-

nakértékenélkül(!)1686-ban11238Ft-rabecsülték.43

Ispán Ferencmikóházaiuradalmaegyjólszervezettnemesigazdaságotmutat,az allodizálásmaximális kihasználásával együtt.A dombos-hegyes táj ellenéreMikóházán250köblösföl,és90szekérszénáttermőrét,AlsóRedmecen20köb-lösmajorság és 25 szekér szánát adó rét, FelsőRedmecen90köblösmajor és12szekérszénáttermőrétszolgáltaaföldesúrellátását.44Amikóháziuradalmiközpontbankastélyállt,2kerttel,gyümölcsöskerttelésmásegyébépülettel,mintmészárszékkel.ABósvafolyón2vízimalmotírtakössze.Azösszeírásjólmutatjaaközépbirtokosnemes IspánFerenc földesúri gondját is.Amikóházi központ(feltehetőenIspánlakhelye)ésaközelébenlévőkétmásikmajorságiközpontmű-velésétcsakamikóházijobbágyokláttákel,mivelazösszeírásoksemAlsó,sempedigFelsőRemecennememlítenekszolgálónépességet.Mikóházán25féltelkesjobbágyés10zsellérlakott,akiknekmindenbizonnyaligenmegterhelőlehetetta360köblösmajorságművelése,illetvea87szekérszénalekaszálásaésbehordása.Amikóházikastélyegykori felépítéseúgyvéljüknagyobb terjedelműAbaújésGömörmegyeiuradalmatfeltételezett,amely1671-benmárcsakszerényutódalehetettazeredetinek.SzóltakviszontazösszeírókSzatmárvármegyeibirtokokról,illetvemás–sze-

rintük–pusztákrólis.Apenyigeibirtokközpontjábannemesikúriaállt,230köb-lösmajorsággal és 91 szekér szénát termő réttel, vitifero kerttel 12 hordóbortadott.Abirtokon35egésztelkes,8féltelkesjobbágyés3cigányélt.Apusztákszámamagas:14egész,és9féltelek.Az„uradalomhoz”mégKömörőtelepülé-sénélőféltelkesjobbágy,ésaTúronlévővizimalomtartozott.Azegyébpusztákközésorolt,ekkorvalószínűenelnéptelenedettSzakolyfalubanazért60köblösmajortés16szekérszénátadórétetírtakössze.MartonfalvánésArlóban–amitszintén a puszták közé soroltak – azért az összeírók lakosokat is felsoroltak.45 Ennekokavalószínűenazvolt,hogyaGömörmegyébenlévőMartonfalva,ésaBorsodmegyébenlévőArlófalujatörökterületenfeküdt!EnnekellenéreazonbanMartonfalván2 jobbágyot írtakössze,4—4ökörrel,6és2 lóval.Ezekközülazegyikadózottévi10Ft-ot IspánFerencnek.Arlóbankétzsellértszámoltakösz-sze, ezek éves adója 8 Ft volt.A településhatáránakközelébenmegemlítettekegySzilakszó(!)nevűpusztátis,amelyethaszántanakésművelnekkilenceddeltartoztak utána.46

43 MOL U et C Fasc. 84. No. 106. 1686.44 MOL U et C Fasc. 146. No. 2. 1671.45 MOL U et C Fasc. 146. No. 2. 1671.46 MOL U et C Fasc. 96. No. 20. 1670. november 12.

235


Aszatmáribirtokokállapotátegy1675-ösfelmérésbőltudjukmegállapítanileg-inkább.APenyige,Kömörő,Nagyszekeres,Dányádfalukattartalmazóbirtokrésznemalegjobbállapotbanvolt.JobbágyokatPenyigén(40család)ésKömrőn(1csa-lád)találunk.Magasapusztákszáma:Penyigén23,Nagyszekeresen5,Dányádon10elpusztulttelketírtakössze.Ennekellenéreabirtokokonjelentősallodizálásfolyt,ajobbágyszámhozviszonyítvamindenképp.AbirtokokközpontjaPenyigénvolt,aholaföldesúrikúriaisállt.Afölesúrihaszonvételektekintetébenviszontnemálltrosszulafalu,hiszenmalom,halászatijog,széperdőkisezterősítették.az itt élő 40 családból 31 egész telken, 6 fél telken gazdálkodott, 3 fő telek nélküli volt.Azigavonóökörrelrendelkezőcsaládokszámakevés,mindössze19.Igazezeknagyrésze4–8ökörrelrendelkezett(16család).Ennekellenéreezigenke-vésnektűnikfőleghaméghozzávesszükaztis,hogyIspánFerencezenarészenisjelentősebbmajorgazdaságottartottfent.Penyigén,azelpusztultNagyszekeresenésDányádontaláljukaföldmajorságokat,90(92hold–jugerum),100(78hold)és40köblös(52hold)vetésiterülettel.Penyigénezenkívül121szekérszénátadórétés10hordóttermőkertiszőlőisajobbágyokmunkarendjéheztartozott.Ígyvalószínűsíthetőaz,hogyazigavonóökrökkelrendelkezőjobbágyokrobotterheigenjelentőslehetett.A230köblösvetésterületszántására(222hold)mindössze19jobbágyjutott,azegyfőreesőterület12,105köbölvagy11,68holdnagyságottettki.Haehhezhozzávesszükazt,hogyazökrökkelnemcsakazéppenvetésalátartozórésztkellettszántani,hanemazugartis,valamintkaszálni,betakarítani,behordani,csépelniiskellett:ígykijelenthetjüktúlzottvoltIspánFerencpenyigeibirtokánélőjobbágyokrobotterhe.Ehhezjöttméghozzáatizedkötelezettség,asátorosünnepekenbeszolgáltatott1—1tyúkis.47

Természetesenakörnyezetéstársadalomkapcsolatanagybanbefolyásoljaegyadotthely termelési feltételeit és a gazdálkodás formáját,milyenségét.Azösz-szeírásokbólazt tapasztaljuk,hogyhaa földesuraknak lehetőségükvolt,maxi-malizáltákamajorságoknagyságát.Főlegahegyvidékeklankásabb,dombosabbterületeinfigyelhetőmegezajellemvonás.Ezisbizonyítja:akésőközépkorine-mességszámáraahagyományosszemtermelésesmajorságigazdálkodásjelentet-te„arendszercsúcsát”.Bizonyítjatovábbá,hogyazösszeírásiszokás,amelybena termelő jobbágy értékesebb volt a szabadosnál, a mesterembernél, akik ingyen-munkáját nem, vagy korlátozott formában vehették igénybe. Az ingyenmunkavolt tehát a rendszer gazdasági alapja, egybenmotorja is. A feudális rendszerellentmondásairahívja fel figyelmünket továbbá,hogyahegyvidékikörnyezet-benlévőnagyszámúvasgyártásraspecializálódottmalom,fűrészmalom,azüveg-gyártásalapjátadótörőmalmok(ezesetbennemkendertörőmalmok)gazdasági

47 MOL U et C Fasc. 36. No. 72. 1675. Az összeírást a penyigei birtokrész árendába adása al-kalmával készítették. Az árendátor ekkor Bot Márton volt.

236


hasznaegyjobbanmenőkocsmaévijövedelmétbiztosítottacsak!Alényegabbanvanvéleményünkszerint,hogyaföldesuraknemtudtákkihasználniiparilehe-tőségeiket,így„megelégedtek”amalmonkénti20—50Ftéviárendáshaszonnal.Ennélfontosabbak,énnagyobbakvoltakazokafeudálishaszonvételek,amelyekacenzusból,asátoros(vallási)ünnepekreadottajándékokból,akocsmajövede-lemből, a tizedelésből, az erdőből származott.Azösszeírásoksokmás tanulsággal isszolgálnak.A társadalmikategorizálás

nemegyértelmű:sokszorjelentősállatállománnyalrendelkezőjobbágyokatszá-mítottakzsellérsorba(szántófölddelrendelkezőketis!),ésolyanokattettekjob-bágykategóriába,akineksemmiállatanemvolt!Aforrásokegyértelműenbizo-nyítják,hogyajobbágycsaládoknálsokszor3generációéltegyütt,nagycsaládosformában. a források jelzik a rokonsági fokot, a megnősült testvér jelenlétét, a fiúgyermekeket, az esetleges rokonokat, akik mind egy telken éltek. a szolgálat-banviszonteznemmindigjelentmeg,hanemajobbágycsaládfőszámítottadó-alanynak,ígyélhetetttöbbfelnőtt,családosférfiisegytelken,szolgálatukcsakegy volt!Akörnyezetnagybanbefolyásoltaateleknagyságot,ígyahegyvidékenaz1670-

esévekbenerősentöredéktelkesfalusijobbágyságottalálunk,amezővárosokese-tébenbárvannakhasonlóságok,ahelyzetjobbnakmondható.általánosságbanmegfigyelhető, hogy Szepes, Sáros, vármegyékben, Zemplén északi részében,Ung,Ugocsamegyébenélőjobbágyokbiztonságosabbkörnyezetbenéltek,sezelsősorban számuk mellett, állatállományukban is kifejezésre jut. természetesen ezekkelazadatokkalisóvatosankellbánnunk,mertalegtöbbször,atelkiállo-mányésállatszámviszonyában–érdekesmódon–ahódoltságiterületjobbágyaivoltakalegkedvezőbbhelyzetben!Atermészetikörnyezetjellegemeghatároztaajobbágyokszokásait,atermeszt-

hetőnövények, és tenyészthető állatokkörét.Ahegyvidéken ebben az időbenjelenikmegajuhtartásjelentősebben,bárezszámábanjóvalaszarvasmarhaéssertéstartásalattmarad.Hegyvidékeninkábbrozst,zabot,gabonát(kétszerest)termeltek,amígazalföldöngabonát,búzátarozsésazabmellett.Atatárka,atönköly,aborsó,alencseésakendermagtermesztéseigenkisvolumenűvolt.Alankásabbterületeken(abükkéstölgyerőkhatárán)jelentősvoltasertéstartás,illetveamakkoltatásból(pázsittizedből)származójövedelem.A17.századegyikdöntővonásaajobbágyitársadaloméletébenaz,hogyerő-

teljesebbenbekapcsolódtakakereskedelembe(állattenyésztés,piacozás),fontoselem,hogybérmunkátvállaltak(aföldekenaratáskor,szőlőmunkát),illetvesajátvállalkozásbaiskezdtek(malombérlés,fűrészmalom,vasmalombérlés).Ezekalehetőségekvezettekoda,hogysokcsaládnaksikerültkitörniea feudális „elit”kategóriából,ésszabadosságotnyerni,bérlőkéntmegjelenni.Afeudálisföldesúrszámáraugyanisavarázsszóatermelőjobbágyonkívül,akészpénzszavunkbanrejlett.Azegyösszegbenvagynegyedévenként fizetettárendaösszegek,azegy

237


összegbenmegváltottszabadságok,aziparimunkávalmegváltottrobotmunkaje-lentőskönnyebbségethozott!Aföldesurakszámárapedigazingyenkapottiparitermékek,éslefizetettpénzösszegekjelentettékamegnyugvást.Atermészetikörnyezetbefolyásolóerejetalánaszőlősterületekenlátszikleg-

inkább.Nemkellbizonyítani,hogyaborbólszármazottazegyiklegjelentősebbhaszon.Apénzbelihaszonmellettazonbantalánmégjelentősebbaszőlőbirtoktársadalom-alakítószerepe.Az,hogyaszőlőnemesettatelkiállománykategó-riájába és szabadonadható-vehető volt, a legjobbút volt a jobbágy számára afelemelkedéshez,ésabiztosabbélethezis.Aboreladása,kimérésejelentőstőkéthalmozottfel,amiatársadalmistátusztismegváltoztatta.Annakellenére,hogya szőlős falvakban élő jobbágyok robotmunkával is tartoztak, saját szőlőjükből származójövedelmükstabilhátteretbiztosított.Amezővárosokjobbágyságape-digmár-márkiváltságoshelyzetbenvolt,egyösszegbenadózott,robotjátpénzenváltotta meg, és idővel jobbágystátusza is feledésbe merült.

az ember befolyásoló ereje a kettős adózású területek, feldúlt kifosztott részein mutatkozott,aholajobbágyságszegényeskörülményekközöttéltSzabolcs,Szat-már,Borsod,Nógrád,Hevesbizonyosrészein.Atöbbihelyisszenvedvesztesé-get1670után,denemjelentőset.SzepességésSárosjóhelyzetbenvanhozzájukképest.Ez,afeldúlt,népességébenlecsökkentterületadjaamagyartársadalomésgazdaságtörténetmásikérdekesszínfoltjátatömegébentaksásjobbágyságot!Ezekarészekugyanisolyaninstabilközbiztonsággalbírtak,hogyaföldesúrnakkönnyebbvoltéventeegyszerpénzbenelkérniafeudálisjáradékokat.Ezekenaterületeken,nohaajobbágyságjobbankivolttéveazaklatásnak,mégisaterhekettekintvekönnyebbhelyzetbekerülhetettanyugodtkörnyékenélőtársaiknál.Akörnyezet–gazdaság-társadalomviszonyaszorosösszeköttetésbenállegy-

mással,ésalapvetőenmeghatározzaatermelésilehetőségeket.Ezentúlmenőenazonbanastabiltermelésiháttér,illetveazegyéb,nemakörnyezettelösszefüggőpiacilehetőségekvoltakazok,amelyekalegnagyobbmértékbenbefolyásolhattákegykisebbvagynagyobbkörzet,vagytelepülésgazdálkodását.

IRODALOMJEGYZÉK

Heckenast gusztáv: Magyarországbányászata és ipara aXVII. századvégén. In:

GazdaságésMentalitásMagyarországona törökkiűzésénekidején.DiscussionesNeogradienses4.Salgótarján1987

PachZsigmondPál(főszerk.): Magyarország története 1526—1686. II. kötet, Akadémiai Ki-

adó,Budapest1987

238


PaulerGyula: Abujdosók támadása1672-ben. In: Századok1869.Márciushó,harmadikfüzet

PaulerGyula: Wesselényi Ferenc nádor és társainak összeesküvése 1664–1671.I—II.kötet,MTAKönyvkiadó,Budapest1876

UlrichAttila: AtokajiuradalomgazdálkodásaaXVII.századmásodikfelé-tőlanapóleoniháborúkkoráig.Tokaj,Várostörténetitanulmá-nyokIV.Tokaj,2003

UlrichAttila: TörökhódoltságSzabolcsbanaXVII.században.Anyíregyhá-ziJósaAndrásMúzeumÉvkönyve,XLIévf.,Nyíregyháza1999

WellmannImre: GazdaságiéletMagyarországonatöröktőlmegszabadítóhábo-rúidején.In:GazdaságésMentalitásMagyarországonatörökkiűzésénekidején.DiscussionesNeogradienses4.Salgótarján1987

The Relations of Economic Environment and Society in the 1670sby Attila Ulrich

After revealing the conspiracy led by Palatine FerencWesselényi significantproperty confiscations took place in the administrative area of the Chamberof Szepes. Severalof theHungarianCalvinistmagnates andcountynobles fellvictimstothereprisalsfollowing.ThelargenumberofconfiscatedestatesrangedfromthewesternpartofSzepesCounty to theeasternpartofSzatmarCountyandpartoftheareaunderOttomanrule.ConsideringthegeographicalfeaturesthisregionembracesvariedlandscapefromthePlaintothemountainousarea.Theaimofourresearchwastostudytherelationofnaturalenvironment,farm-ing and society. The question in itself is factual, as the natural environmentbasicallydeterminestheframeworksforfarming,atthesametimealsoprovidingalternatives. Through the examples of estates selected and analysed it seemsevidentthatcloserelationshipexistsbetweenenvironment,economyandsociety,however,area-specificpracticescouldalsodevelopdifferingfromlocalfacilities.

239


A Koháryak Nógrád vármegyében, valamint Heves és Külső-Szolnok várme-gyébenlévőbirtokainaházhelynélküligazdákdöntőtöbbségenemmásokgaz-daságábanvállaltmunkát,mivel többségüknekmásmegélhetési forrásavolt.Amezőgazdasági termelésből élő gazdák, akik minden bizonnyal bérmunkás alkal-mazásáraképtelenekvoltak,gyakorlatilagcsakcsaládtagjaikmunkaerejéreszá-míthattak.MindezekmiattérdemesalaposabbanmegvizsgálniaKoháry-birtokokforrásait a családi gazdaságok tekintetében.Az1716-osés1718-asesztendőkbenaKoháryakNógrádvármegyeiközpontú

birtokai közül urbáriumkészült a szécsényi, a zsélyi, a gyöngyösi uradalmak-ra, valamint Koháry Farkas fiainak és Koháry II. István országbírónak egy-egyfülekinek nevezett birtokára vonatkozóan.2Azurbáriumokolyan jellegűúrbériösszeírásokat tartalmaznak,amelyalapjánaháromcsaládigazdasági formátellehetettkülöníteniegymástól,vagyisazözvegyáltalvezetett,azegygazdásésanagycsaládi gazdaságokat. Azözvegyigazdaságokatmegözvegyültasszonyokvezették,akikkelegyüttél-

hettekférficsaládtagjaik.AvizsgáltKoháry-birtokokraisjellemzővolt,hogyfel-nőttnekszámító férfiak laktakegy-egyözvegygazdaságában.A fiúk testi,vagyszellemifogyatékosságaislehetettazegyüttélésoka,deeznemlehetettegyedüliok,hiszenpéldáulaZichyekNógrádvármegyeidivényiuradalmánakaz1736.éviösszeírásábanvőketisföljegyeztek.3Azözvegyigazdaságmunkaszervezetea18.századírástudóitnemfoglalkoztatta,annálinkábba20.századnéprajzigyűjtő-it,példáulFélEditkisalföldikutatásaialkalmávalazonoskérdéssel találkozott.

CSALáDI GAZDASáGOK A KOHáRYAK NóGRáD,ILLETvE HEvES ÉS KüLSő-SZOLNOK váRMEGYEI BIRTOKAIN A RáKóCZI-SZABADSáGHARC UTáN1

SZIRáCSIKÉVA

1 Codicillus Comitis Antonii Grassalkovich, 1771. MOL Családi levéltárak P429., Grassalkov-ich-család levéltára, 2. doboz.

2 Az elemzés tárgyát képező forrás megjelent, a továbbiakban erre hivatkozunk. Az urbárium körülményeinek bővebb ismertetésétől és forráskritikai megjegyzésektől eltekintünk, mivel az a forráskiadvány bevezetőjében megtalálható. Az idézett személyek és települések beazono-síthatóak a kötet mutatói alapján. (szirácsik, 2007.)

3 szirácsik, 2005. 76.

240


Az1912-benelhunytCzibaZsigmondözvegyénekgazdaságában17évesfiaörö-költeagazdaposztját,az„apahelyettes”irányítottaagazdaságotöccsei,sőtmin-denkitiszteletétőlövezve.4AKomárommegyeiMartsonviszontazapahalálautánözvegyevetteátazirányítást,scsakazédesanyjahalálautántarthatottigénytagazdai tisztre a legidősebb fiú.5A18.századiNógrádvármegyeiKoháry-,vagyaZichy-birtokterületénagazdaságfejeelméletilegazözvegyasszonylehetett,deakár az anya, akár az egyik fiú vezette gyakorlatilag a gazdaságot a szokásoknak megfelelően,aztteljesbizonyossággaltalánsohasemfogjukmegtudni.Azún.egygazdástermelőüzemkategóriájábasorolhatóakagyermekes,vagy

gyermektelen felnőtt férfiből és családjából álló gazdasági egységek. az egy gaz-dásüzemrőlazéletkoriésanemimunkamegosztásonkívülagazdaságotirányítóférfipatriarchálisviszonyoknakmegfelelő,fölérendeltszerepérőltudunk.Akora-beliEurópábanugyanisacsaládtagokpontosankörülhatároltfeladatokatvégez-tekacsaládbanbetöltöttpozíciójuk,életkorukésnemükszerint, ígypéldáulaférfiakamezőndolgoztak,anőkpedigaháztartástvezették,azállatokatgondoz-ták,műveltékakertet,értékesítettékatöbblettermést.6 reguly antal a 19. századi nógrád megyében ugyanezzel a jelenséggel találkozott: „Nők fonnak, mosnak, főznek, kenderrel foglalkoznak, szénát takarítanak, kapálnak, ez a legnehezebb munka, melyre használtatnak.”7BélMátyása18.századbanpedigakövetkező-kettapasztalta:„A házastársak közti viszony tekintetében sajátos dolog Magyar-országon, hogy a feleség engedelmes urának, a férj pedig apai szeretettel viseltetik asszonya iránt... Az ifjak vigyáznak a fölszerelésre, etetik a szárnyasokat, libát és bárányt legeltetnek, a felnőttek szántanak, kaszálnak, aratnak, csépelnek...”8

A nagycsaládi gazdaság az egymással rokonsági kapcsolatban lévő emberektermelőiközösségétjelentette.Anagycsaládjellemzőjetehátelsősorbannemazegyüttlakás,hanemaközösgazdálkodáslehetett.A19.századbanleírtnagycsa-ládiközösgazdaságokbanéletkoruknak,nemüknekmegfelelőmunkátvégeztekagazdairányításaalátartozórokonok.Azátmenetileg,tartósanbeteg,öregcsalád-tag feladatát átvették az egészségesek, amiben a nagycsalád szociális feladata is megnyilvánult.Aközöstermelésegyüttesfogyasztástvontmagaután.A„közös-ből”fedeztékmindenkinekazélelmét,bizonyosmértékigaruházatát,acsaládadóját és a szükséges gazdasági felszerelést. A19.századbanagazdaságirányítójánakagazdáttekintették,akiacsaládleg-

öregebbférfije,atermészetesapa, illetvea legrátermettebb(vagyagazdaságbalegtöbbet adó) férfi volt.A vezetésre alkalmatlan gazdát az azonos vezetékne-

4 Fél, 1944 / 3. 5.5 Fél, 1944 / 2. 19.6 scott—tilly, 1992. 109.7 selmeczi—kovács, 1975. 17.8 bél, 1984. 178., 475.

241


vű,vagyisazegyhadbatartozólegöregebbférfiakletehettéktisztéből,shelyéremegfelelőbbgazdátválaszthattak.Ahatalomagazdátillette,mindenkiengedel-meskedettneki.Néhánymegfigyelésbeszámolatöbbiférficsaládtagtanácsadójogairól.Agazdánakirányító,szervezőfeladatavoltaparasztiüzemben,snehézfizikaimunkátnem,esetlegritkánvégzett.Acsaládonkívüliműködésekiterjedtacsaláderkölcsi,jogi,gazdaságiképviselésére,amiabelsőfegyelemfenntartásátisfeltételezte. ám a családtagok kettős felügyelet alatt álltak, egyrészt a gazda, más-résztatöbbicsaládtaggyakoroltellenőrzéstatermelőközösségbenélőkfölött.Aháztartástagazdasszonyvitte,ső irányítottaa többiasszonymunkáját.A

gazdasszonyagazdafelesége,vagyalegidősebbnőlehetett.Agazdánésagazd-asszonyonkívülacsaládtagokegyenrangúakvoltak,csakazéletkor,anemésamenyecskékesetébenazapósházáhozkerüléssorrendjetettkülönbséget.9A18.században ishasonló lehetettahelyzet,bárcsakannyit tudunkbiztosan,amitBélMátyásleírásaközöl:„A nők segítenek a gazdasszonynak a házi munkában, ételt juttatnak a dolgozóknak, és serényen végzik a ház körüli gazdálkodásban előadódó feladatokat, javakorabeli, jó erőben lévő, mozgékony s lehetőleg erős lá-nyok, asszonyok meg özvegyek ők... Ételük ugyanaz, mint a többi háznépé, együtt készítik a gazdasszonnyal, akitől állandóan függnek. Egyik ennivalót hoz az élés-kamrából, a másik tüzet rak, a harmadik főz.”10

HaaRákóczi-szabadságharcutánnéhányesztendővelkészültúrbériösszeírá-sokalapjánvizsgáljukacsaládigazdaságtípusokat,akkorazaszembeötlőjelen-ségtűnikfelszámunkra,hogyazözvegyenmaradtasszonyokhoztartozógazda-ságokszámajelentéktelenvolt.Azidesorolható25gazdaságmindösszesencsaka3%-áttettekiazösszesenfeljegyzett906gazdaságnak.Ajövevényekkörébencsupánkétözvegyigazdaságottaláltak,mígahelybelinekszámítógazdákközöttegyözvegyigazdaságrólszámoltakbeaforrásoklapjain.Atöbbiözvegyigazda-ságvezetőjeazismeretlenszármazásúakközülkerültki.Anagycsaládi gazdaságok többházas férfi együttes gazdálkodásávalműköd-

tek,ebbeatípusbatartozottagazdaságokjelentőshányada,pontosabban15%-a.11

9 Feltűnő, hogy a már említett 19. századi leírások és a 20. század eleji néprajzi kutatások ré-giótól, nemzetiségtől függetlenül igen hasonló jellemzőkről számoltak be. A Nógrád vármegyei, vagy ahhoz közeli területeket kutatók (például PINTÉR, 1995.; pap, 1856.; naGy, 1856.) 19. századi leírásai egybecsengenek a 20. századi etnográfusok, különös tekintettel a Morvay Judit 1981. évben megjelent, a közeli mátraalji gyűjtőmunkáinak eredményeivel.

10 bél, 1984. 183.11 Összehasonlításként a Zichy család Nógrád vármegyei divényi uradalmában a következő arán-

yokkal találkozhatunk. A nagycsaládok az 1736. évi 12 % helyett huszonhárom év elteltével már csupán 2 %-kal képviselték magukat a gazdaságok körében, ami miatt az ún. egygazdás gazdaságok aránya 86 %-ról 95 %-ra emelkedett az összes gazdaságok között a tárgyalt korszakban, mivel csak egy százalékkal nőtt, azaz 3 %-os lett az özvegyi gazdaságok részaránya. (szirácsik, 2005. 80.)

242


Mindennagycsaládosgazdaszármazásaismertvolt.Ajövevénygazdákközül43gazdaságábandolgozottházasrokonagazdamellett,mígahelybeligazdákközül95főnekvoltnagycsaládigazdasága.Ezanagynaktűnőkülönbségazonbandrá-maianmérséklődik,haaztemeljükki,hogyajövevénygazdaságfőkközül14%,ahelybeliekköréből18%dolgozottnagycsaládikeretekközött.Jóllátszikazonban,hogyanagycsaládigazdaságokszámaahelybelinekszámítónépességenbelülmégígyismagasabbvoltajövevényekvonatkozóadataihozképest.Természetesen a családi gazdaságok legnagyobbhányada, pontosan 82%-a a

klasszikusnakmondhatóegygazdásgazdaságokbandolgozott,aholegyférfiakárcsaládtagoknélkül,deleginkábbsajátcsaládjávalvégeztemunkáját.Ahelybeliekkörében81%-otértelazegygazdásgazdaságokaránya,miközbenajövevényekesetébensemlettsokkalmagasabb(84%)ezazérték.Azismeretlenszármazásúgazdáknál(85%)emelkedettezazarányalegmagasabbra.

1. táblázat: A családi gazdaságok típusai

gazdaság/db összesen özvegyi egygazdás nagycsaládi

jövevény 300 6 251 43

helybeli 526 7 424 95

ismeretlen 80 12 68 0

összesen 906 25 743 138

gazda/% összesen özvegyi egygazdás nagycsaládi

jövevény 100 2 84 14

helybeli 100 1 81 18

ismeretlen 100 15 85 0

összesen 100 3 82 15

AKoháry-birtokokurbáriumainaksajátosságaiközétartozik,hogynemtudjukmindenesetbenmegkülönböztetniatelkesgazdákatazsellérektől,ámaneme-sekésaszabadosokvizsgálatáralehetőségetadaforrás.A47nemesrőlbiztosanállíthatjuk, hogy egyik semgazdálkodott házas férfi rokonával, nemvolt tehátnemesiszármazásúnagycsaládosgazda.ámtöbbnemesözvegyasszonynevétisfelsorolhatjukagazdákközött.Özvegyigazdaságotvitttehát:agyöngyösinemesZörögh(Zőrőg)Pálözvegye,valamintTassyPéterözvegye,Szabó(Szabo)GyörgyésHorváth(Horvat)Györgyözvegyei.AKoháry-birtokrakorábban18szabados,szabadmenetelűgazdaérkezett,akikközülcsakifjabbBárány(Baran)Jánosma-

243


radt szabados, annak köszönhetően, hogy apja népesítette be BalassagyarmatKoháry-birtokhoztartozórészét.IfjabbBárány(Baran)János1716-bankétházasbátyjával,12évesöccsévelés14éves fiávalegyházhelyengazdálkodott.Rajtakívülmásnagycsaládigazdaságbandolgozógazdát,vagyesetlegözvegyasszonytnemtalálhatunkavoltszabadosoknevemelléjegyzettgazdaságokélén.Főként az egygazdás gazdaságok családfői vállaltak mezőgazdaságon kívüli

munkát,vagyűztekvalamilyenfoglalkozást,esetlegkülönbözőhivataltláttakel.Azözvegyekreésanagycsaládosgazdákramindezkevésbévoltjellemző.A29iparosközülcsakaBalassagyarmatraérkezőKovácsJanókovácsgazdál-

kodottházasöccsévelnagycsaládikeretekközött.Ahárombírónemvoltnagy-családosgazdaéstermészetesenözvegyasszonysem.A22katona,vagykatonaleszármazottközülcsakabalassagyarmatiOláMárton,azegykoricsászárikatonaéltnagycsaládikeretekközött.Aháromuradalmitisztviselőésalkalmazottkö-zöttvolt egynagycsaládigazdaságotvivőa„gondviselő” ifjabbBárány (Baran)Jánosszemélyében.Apásztorokközöttazonbankétözvegyigazdaságélénállóasszonynevétisföljegyezték:arimóciHoleczMihálynéét,aki12és18évesfiaivalgazdálkodott,valamintazahoraiKovácsMártonnéét,akinek2,11és14évesfiaivoltak.Anagycsaládosokközött isvoltakpásztorok, ígyagyöngyöstarjániBo-lyaAndrásésagyöngyöspataiBaloghJánosésIványiGergely,valamintazóváriSrankóIstván.KoldusvoltviszontaszécsényiGombkőtőJánosné.Azözvegyésnagycsaládosgazdákesetébenazemlítettpéldákinkábbkivételnekértelmezhe-tőek.Anagycsaládokesetébenmindezttovábbhangsúlyozzaazatény,hogyajövevénynagycsaládosgazdákegy része felhagyottkorábbi lakóhelyénvégzettfoglalkozásával: a keszegi majernik tamás a majorossággal, serfőző Pál ugyanitt aserfőzésselésPasztorAntalapásztorkodássalKeszegretelepülésétkövetően.Haazegyescsaládigazdaságtípusokterületielhelyezkedésétvizsgáljuk,akkor

akövetkezőkövetkeztetéseketvonhatjukle.Feltűnőmódonazözvegyigazdasá-gokkétmezővárosbankoncentrálódtak.ANógrádvármegyei Szécsénybenhatözvegyigazdaságottaláltak,mígaHevesésKülső-SzolnokvármegyeiGyöngyö-sönhetet,vagyisazözvegyigazdaságok52%-aakétmezővárosbanműködött.Mindezenkívülegy-egyözvegyasszonyéltBalassagyarmatésGyöngyöspatame-zővárosokban is.

a nagycsaládi gazdaság viszont, amely egyébként elsősorban a mezőgazda-ságitermelésreépült,aKoháry-birtokoklegtöbbmezővárosában,ígySzécsény-ben,GyöngyösönésFülekenegyáltalánnemmutathatóki.ANógrádvármegyeimezővárosokközülcsakBalassagyarmatmezővárosbanésaszomszédosHevesésKülső-SzolnokvármegyeiGyöngyöspatamezővárosbantaláltakazösszeíróknagyszámbannagycsaládigazdaságokat.Azutóbbitelepülésekfalusiasjellegé-reutalhatezajelenség.BalassagyarmatrólpéldáulakortársRadványiFerencis

244


megjegyezte,hogylakói„paraszti szokásokat”követtek.12 mindenesetre a nagy-családi gazdálkodás inkább a falvakra volt jellemző.

2. táblázat: A családi gazdaságok típusai településenként

gazdaság/db összes özvegyi egygazdás nagycsaládi

I. szécsényi uradalom

szécsény 93 6 87 0

Varbó 19 0 13 6

trázs 11 1 8 2

nagy- és Kiscsitár 18 0 15 3

lóc 7 0 6 1

Sipek 3 0 3 0

rimóc 7 1 6 0

Hollókő 6 0 4 2

ecseg 31 0 22 9

szakál 6 6

II. a zsélyi uradalom:

Balassagyarmat 39 1 26 12

Zahora 9 1 3 5

Zsély 25 0 18 7

szklabonya 8 5 3

Kisújfalu 10 0 5 5

Óvár 16 7 9

Bussa 19 14 5

Kiszellő 2 2

III. a gyöngyösi uradalom:

Gyöngyös 70 7 63 0

adács 29 0 27 2

12 raDványi Ferenc: Collectanea ad historiam Comitatus de Nógrád. é.n. (Nógrád Megyei Levé-ltár VIII. 701/7. 179—180.

245


gazdaság/db összes özvegyi egygazdás nagycsaládi

Visznek 8 0 6 2

Hort 62 0 56 6

Gyöngyöspata 111 1 102 8

Gyöngyöstarján 41 3 35 3

Keszeg 17 10 7

Herencsény 8 8

Iv. Koháry István füleki uradalma:

fülek 54 1 53 0

Uhorszka 21 19 2

garáb 10 2 7 1

nyitra 6 4 2

nagydaróc 6 4 2

Bolyk 8 6 2

galsa 19 1 12 6

sávoly 8 6 2

Perse 12 11 1

Bolgárom 11 8 3

Kovácsi 8 6 2

Csákányháza 7 4 3

sid 3 3

v. Koháry Farkas fiainak füleki uradalma:

Csákányháza 7 6 1

sid 2 2

nyitra 6 5 1

Kovácsi 2 2

nagydaróc 7 6 1

garáb 3 2 1

Uhorszka 27 0 20 7

Bolyk 4 2 2

246


A CSALáDI GAZDASáGOK ÉS A CSALáDTAGOK

a családi gazdaságok munkaerejét elsősorban a családtagok alkották. a gazdák-nálösszegyűltcsekélypénzmennyiségnemtette lehetővéugyanisabérmunkanagyobbarányúalkalmazását,amimiattaparasztigazdaságokmunkaerejét fő-kéntagazdákcsaládtagjaialkották.Atradicionálistársadalmakalapvetőmunka-szervezetikereteelsősorbanacsaládvolt.AKoháry-birtokokúrbériösszeírásaalapjántanulmányoznitudjukaférficsaládtagokszámátésösszetételétegyaránt.Azelemzettterületena906családfőnkívül955férficsaládtagotjegyeztekleaz

összeírók,vagyisegygazdaságraacsaládfőnkívülátlagosan1,05férfijutott.átlagfölöttivoltazátlagosférficsaládtagokszámaanagycsaládokesetében,átlagalattipedigazegygazdásgazdaságokesetében,méginkábbpedigazözvegyasszonyokgazdaságaiban.

3. táblázat: A családtagok száma

gazdaság/db családfő családtag családtag átlag

özvegyi 25 17 0,68

egygazdás 743 550 0,74

nagycsaládi 138 388 2,81

összesen 906 955 1,05

AzözvegyasszonyokfiaikkaléltekegyüttkivéveabalassagyarmatiLiszkayAnd-rásnét,aki7és12esztendősunokáivallakott.Azözvegyigazdaságokbanisfontosszerepjutottaférfimunkaerőnek,hiszenmásholszintén„nyomorúságra is jut az özvegy, ki munkabíró fiú híján nem tudja továbbvinni elhalt férje gazdaságát”.13

az egygazdás gazdaságokban a családfővel nagyobbrészt a saját fia, esetleg mostohafia lakott, illetve több gazdához is felírták az öccse(i) nevét, egy eset-benpedigabátyjáétis.Gyakortaelőfordultazonban,hogyagazdafiaiidősebbekvoltakagazdaöccsénél,deszámosgazdaságesetébenagazda13évesnéljóvalidősebb,nemházasöccsérőlszerezhetünktudomást.A19. századmásodik felébenkészült írásokbanvisszatérőmotívum,hogy a

nagycsaládtagjainemtudták,milyenrokoniszálakkötikőketössze.14 mindezzel ellentétben a divényi uradalom területén a legszorosabb rokonsági fok, vagyis az apa-fiúkapcsolataz1736.éviforrásbólvilágosankitűnikkilencvenegyesetben,tizenháromnagycsaládbanacsaládfőmellettdolgozottannakveje,egyízbenpe-

13 Wellmann, 1967. 63.14 pintér, 1995. 19—21., PAP, 1865. IX., naGy, 1856. 455.

247


digkétvőtisemlítettek.Egy-kétkivételtőleltekintveacsaládfővelazonosveze-téknevűgyermekes férfiélthatvanháromilyencsaládban,akiknekanevemel-lettnéhafeltűntették,hogyacsaládfőfivérei.Afennmaradónyolcgazdaságbanvegyesösszetételűnagycsaládokatjegyeztekleazösszeírók,aholagazdagyer-mekesfiamellettagazdávalazonosvezetéknevűgyermekesférfiisdolgozott.Amásikvizsgáltévben,az1759-esesztendőbenaharmincháromnagycsaládközöttegy-egyesetbenvőt,vegyesösszetételűnagycsaládot,kéthelyengyermekesfiútregisztráltakagazdamellett,atöbbibenpedigdöntőenazonosvezetéknevűapákfordultak elő.15

Az elemzett Koháry-birtokok nagycsaládi gazdaságaiban a házas férfiak na-gyobbrészeagazdafia,esetlegmostohafiavolt,illetveazöccse.Előfordultmég,hogyagazdabátyja,sógora,veje,vagyaveleazonosvezetéknevetviselőházasférfigazdálkodottnagycsaládikeretekközött.Anemházascsaládtagokjórészétagazdafiai,mostohafiaialkották,részbenpedigunokái,öccsei,öccsefiai,egyesetbenbátyjaésbátyjafiai.AKoháryakuradalmaibantehátanagycsaládelső-sorbanagazdákfiainakésöccseinekvoltatermelőközössége.

4. táblázat: A családtagok összetétele

gazd

aság

/fő fi

a

mos

toh

afia

un

okáj

a

öccs

e

öccs

e fi

a

báty

ja

báty

ja fi

a

sógo

ra

veje

?özvegyi 15 2

egygazdás 469 17 1 62 1

nagycsaládi nem házas

149 2 24 20 27 1 2

nagycsaládi házas 89 4 50 9 5 2 4

nagycsaládi 238 6 24 70 27 10 2 5 2 4

összesen 722 23 27 132 27 11 2 5 2 4

76% 2% 3% 14% 3% 1% 0% 1% 0% 0%

Eltérőszámadatokatkapunktovábbáa19.századileírásokbanazegycsaládbanélők becsült számáról is, amely huszonöttől ötven főig terjedt.A 19. századraértelmezvepéldáuladivényiuradalomakkori jogiképviselője,PintérSándora

15 szirácsik, 2005. 77—78.

248


korabelinagycsaládot tekintve25–30,míga régebbi időkrevonatkozóan35–50főslétszámotadottmeg,PapGyulaviszontkb.30főrebecsülteazegy-egynagy-családhoztartozókat,mígNagyPál25–30fősnagycsaládokatemlített.Adivényiuradalomterületénalegtöbbférfitmagábafoglalónagycsaládregisztráltférfiszá-maaz1736-osesztendőbentizenhárom,az1759-esévbentizennégyfővolt.Haacsaládonbelülaférfiakésanőkszámátazonosnakvesszük,akkor26–28család-taggalkellszámolnunk,vagyisazalacsonyabbértékkörülilétszámotkellelfogad-nunk.Mindarokonikapcsolatoknemismeretét,mindpediganagylétszámú50fősnagycsaládotinkábba19.századinosztalgiatermékénektekinthetjük,amelyegyfajta„aranykort”idézett.AlegnagyobblétszámúgazdaságokanagycsaládokvoltakaKoháryakelemzett

uradalmaibanis.Anagycsaládokban116esetbenmégegyházasemberttaláltakacsaládfőnkívül,19alkalommalkétházascsaládtagot,mígháromesetbenháromházas férfit.16Anagycsaládosgazdáhozegycsaládtagtól6 családtagig tartozottházasésnemházasférfi.AzóváriBenkocsMihályazonbanmégkilencférfiroko-návalalkotottnagycsaládigazdaságot,miközbenagyöngyöspataiTőtökJános11férfi rokonával élt együtt. Ha a nők számát azonosnak vesszük a férfiakéval, akkor maximum22fősnagycsaládrólbeszélhetünk,amiadivényiuradalombannéhányévtizedmúlvamegfigyelthezképestisalacsonyabbnakszámított.A 955 férfi családtag 78%-ának feljegyezték az életkorát. Szinte mindegyik

családtagéletkoraismertazegygazdásgazdaságokban,mígazözvegyigazdasá-gokbancsakaférfiak71%-áé.Hasonlóanacsaládfőkhöz,anagycsaládigazdasá-gokbanélőházasférfiakéletkorátsemkívántáklejegyezniakorabeliösszeírók.Csupánkétkivételrőlszámolhatunkbe.AzecsegiTariMátyásegyikházasfia13esztendősvolt,mígazugyanottlakóSuranyiPálé10esztendős.17 a nagycsaládi gazdaságokhozsorolhatóházas férfiakéletkoránaknemismeretemiattanagy-családigazdaságokférficsaládtagjainakéletkoracsakazesetek52%-ábanelemez-hető,haaházasférficsaládtagokéletkorátismegadtákvolna,akkorezazarányegyébkénta89%-otértevolnael.

16 A forrás nem jelzi a házas férfiakat, csak a gyermekes férfiakat, amiből a házasságra következ-tetést vonhatunk le.

17 A paraszti társadalomban a fiúk a nősüléssel váltak gazdasági-társadalmi értelemben véve felnőtté. A 18. századi divényi uradalomban már a 15 éves kor körüli életkorban megindult a nősülés. Egy 13 éves korában már nős embertől eltekintve elmondhatjuk, hogy a házasodási életkor kezdetét 15 éves korra tehetjük, míg a végét jobbára az apák 30-as évei közepéig datál-hatjuk. (szirácsik, 2005. 49.)

249


5. táblázat: Az ismert életkorú családtagok

gazdaságtípus családtag/fő ismert életkorú

fő %

özvegyi 17 12 71%

egygazdás 550 535 97%

nagycsaládi 388(ebből163házas)

200 52%(89%anemházas)

összesen 955 747 78%

A családfőkkel élő, ismert életkorú családtagok korfáján jól látszik, hogy aKoháryak vizsgált birtokain a korszakban a 22 év fölötti családtag szinte kivé-telnek számított. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy amár említett kétesettőleltekintveanagycsaládokbanagazdamellettélőésdolgozóházasférfiakéletkorátnemismerjük.Mindenbizonnyala161nemismertéletkorúházasférficsaládtagéletkorajelentősenmódosítottavolnaazidősebbkorosztályirányábaakorösszetételt.Azözvegyigazdaságokban,aholegyébkéntalegkevesebbfiútjegyeztékleaz

összeírók, a férfi családtagokközött nemcsupánkis gyermekek fordultak elő,hanemakár20évesfiúis.AfélházhelyesgalsaiTóthJánosnénakvoltakalegidő-sebbek a fiai, akik 19 és 20 esztendősek voltak. Anagycsaládigazdaságbanegygyermektelen80esztendős férfi isélt,akiaz

óváriBenkocsJánosgazdabátyjavolt.Anemházascsaládtagokesetébenazon-ban szinte ugyanúgy, mint az egygazdás gazdaságok esetén a nagycsaládokban isjobbáraa22esztendőséletkornálfiatalabbférficsaládtagokatírtákössze.Amiszembetűnőkülönbséganagycsaládiésazegygazdásgazdaságokesetébenazanagycsaládigazdaságokbanélőkisgyermekekmagasaránya.Nemiscsodaez,hi-szenanagycsaládbanélőtöbbházasférfinektöbbgyermekeisszülethetett,mintaz egygazdás gazdaságokban élő gazdáknak.

250


251


252


253


254


A JAvAKKAL vALó ELLáTOTTSáG

AKoháry-birtokokúrbéri összeírása alapjánnem tudjukmegállapítani, hogyanagycsaládigazdaságbandolgozókegyépületbenéltek-e.18 az azonban jól lát-szik,hogyanagycsaládigazdaságokesetébenmindenagazdához,acsaládfőhözvoltfölírva,nemmutathatókisemmifélevagyonfelosztásmégrészlegesensem.19

18 A Zichyek divényi uradalmában megfigyelhető volt továbbá, hogy a nagycsaládi gazdaságok-ban dolgozók nem feltétlenül éltek egy épületben, illetve az egy házban lakó gazdák sem mindig dolgoztak közös gazdaságban. Az 1759. évi összeírásban a gazdaságok mellé följe-gyezték a gazdasághoz tartozó családfők házszámát. A harminchárom nagycsalád közül csak tizenöt esetben jelentett a közös gazdálkodás egyben együttlakást is, a többi esetben különböző házakban élőknek volt egy azonos gazdaságuk, másrészt viszont száztizennyolc házban az egy épületben fölírt két, vagy több családfő (a más házában tartózkodó házatlan zselléreket nem számítva) külön gazdaságot vitt. Nem lehetett ez a jelenség egyedülálló, hiszen Gunda Béla 20. századi ormánsági gyűjtőútján is lejegyezte, hogy több házban lakók is gazdálkodhattak közösen, ugyanezt olvashatjuk Szendrői Geőcze István 1869. évi cikkében, amely egy szerb nagycsaládról, azaz zadrugáról szólt. (GunDa, 1956. 27—35., szenDrői Geőcze, 1869. 456., szirácsik, 2005. 78.)

19 Más uradalmak esetében a közös javak, az együttes termelés és fogyasztás egyöntetű képének némileg ellentmond több megfigyelés is. Zimányi Vera a Rohonc-Szalónaki uradalom 16–17. századi összeírásaiban azzal a jelenséggel találkozott, hogy a nagycsaládokban élők állatai “néha külön fel voltak tűntetve, néha azonban nem; esetleg rendelkeztek külön szőlővel vagy irtás földdel, de lényegileg azonos gazdasági közösségben éltek a családfővel.” (zimányi, 1968. 57.)

Veress Éva a jobbágytelek és parasztgazdaság összefüggéseit kutatva Zemplén vármegye 17. századi urbáriumaiban a következőkre bukkant: “az egy kenyéren élő jobbágyok jószágállománya gyakran külön van összeírva, nem mindig arányos eloszlásban.” Az adatokból Veress arra a megál-lapításra jutott, hogy a “ közös gazdálkodás formáinak már egykorú értelmezése is igen tág lehet-ett”, s “az átmeneti együttélési formák variánsa”-iról beszélt a továbbiakban. (veress, 1966. 317.)

A divényi uradalom nagycsaládjainál a közös használatnak szintén több formájával találkozha-tunk. Az 1736-os évi összeírásban a százhetvenöt nagycsalád 99 %-ánál, míg az 1759-es évben kilenc családnál, vagyis az akkori harminchárom nagycsalád 27 %-ánál írtak a gazda nevéhez, azaz a “közösbe” minden földet és jószágot. Az 1759. esztendei összeírásban hat nagycsalád estében különböztették meg a nagycsaládba tartozó gyermekes férfiak az állatállományukat, tizenhárom családnál a közös használat már csupán a földekre szorítkozott, további három nagycsaládnál vallottak be közös telki és irtás szántót, csak telki szántót pedig két családnál. Tehát huszonhárom év múltán nem csupán a nagycsaládok száma fogyatkozott meg, hanem a kevésbé szoros gazdasági formák kerültek túlsúlyba, valamint a közös gazdálkodás változatos típusai is, bár ezeknél a nagycsaládoknál a szántóföldek, vagy azok egy része közös használat-ban maradt. (szirácsik, 2005. 79—80.)

255


Amikorazegyescsaládigazdaságtípusokvagyonihelyzetétkívánjukbemutatni,akkormindenképpenmegjegyzésreérdemes,hogya forráskészítőinemvoltakkövetkezetesek.Aházhely,aföld-ésállatállománylejegyzésesoránnemkövet-tekegységesszempontokat,voltolyanhelység,aholmindentlejegyeztek,másholcsak részleges összeírást készítettek.Mindennekmegfelelően az alábbi adatoknempontosértékeket,csakjólkörvonalazódótendenciákatmutathatnakbe.Aházhellyel való ellátottság szempontjából a nagycsaládi gazdaságok voltak

alegjobbhelyzetben,mígazözvegyigazdaságokhozsorolhatjukalegkisebbát-lagosházhelyszámot.Ugyanezta tendenciát tudjukkiolvasniamezőgazdaságiföldterületésazállatállományadataiból.

6. táblázat: A családi gazdaságok házhelyei

gazdaság/db házhely/db

összesen átlag

özvegyi 25 3 0,12

egygazdás 743 269 0,36

nagycsaládi 138 62 0,45

összesen 906 334 0,37

7. táblázat: A családi gazdaságtípusokhoz tartozó földek és átlaguk

gazdaság-típus

kenderföld szántóföld irtvány szőlő rét

hány kila vetés alá valók kapás szekér szé-nát termő

özvegyi 0 20 2 23 13

egygazdás 55 2093 533 1067 953

nagycsaládi 0 744 284 360 394

összesen 55 2857 819 1450 1360

256


gazdaság típus átlaga

kenderföld szántóföld irtvány szőlő rét

hány kila vetés alá valók kapás szekér szé-nát termő

özvegyi — 0,80 0,08 0,92 0,52

egygazdás 0,07 2,82 0,72 1,44 1,28

nagycsaládi — 5,39 2,06 2,61 2,86

összesen 0,06 3,15 0,90 1,60 1,50

8. táblázat: A családi gazdaságtípusokhoz tartozó állatok és átlaguk

gazdaságtípus/db

ökör ló tehén juh méh kecske sertés

özvegyi 4 1 3 0 0 0 2

egygazdás 633 295 446 279 102 22 531

nagycsaládi 294 142 181 143 111 69 395

összesen 931 438 630 422 213 91 928

gazdaságtípus átlag/db

ökör ló tehén juh méh kecske ser-tés

özvegyi 0,16 0,04 0,12 — — — 0,08

egygazdás 0,85 0,40 0,60 0,38

0,14 0,03 0,71

nagycsaládi 2,13 1,03 1,31 1,04

0,80

0,50 2,86

összesen 1,03 0,48 0,70 0,47

0,24

0,10 1,02

Amezőgazdaságitermelésszempontjábóltehátanagycsaláditermelőüzemeklehettekalegjelentősebbekamunkaerővelésagazdaságijavakkalvalóellátottságtekintetében.Anagycsaláditermelőközösségekváltakegyébkéntalegvagyono-

257


sabb, legnagyobb mezőgazdasági üzemet vivő családokká tértől, időtől, etnikai csoportoktól függetlenül,hiszena18.századbanGömörvármegyétőlaNógrádvármegyeidivényiuradalmonésaKoháryakvizsgáltbirtokainátSárpilisigaleg-vagyonosabbparasztiréteganagycsaládosgazdákbólkerültki.20Úgytűnik,hogyanagycsaládigazdaságminőségilegeltérőüzemtípustjelentettatöbbitípusúgaz-dasághozképest,amielsősorbangazdaságiokokravezethetővissza.21

20 anDorka—balázs—kovács, 1984. 197.; ila, 1938. 15.; szirácsik, 2005., 82.21 A nagycsalád, de tulajdonképpen a nagycsaládi gazdálkodás oka is erősen vitatott. A válaszok

igen sokrétűek. A zadrugáról írva E. A. Hammel az eddigi magyarázatokat ekként csoportosí-totta: történeti, evolúciós, funkcionális, pszichológiai, gazdasági okok, az elmaradott fejlődés velejárója, a szlávok hajlama a békés együttműködésre szemben a germán individualizmus-sal és agresszióval. Hammel a korábbi antropológiai kutatásokra hivatkozva utal arra, hogy a háztartások a Balkánon hasonlóak voltak az Európa más vidékein létezett összetett ház-tartásokhoz. Ám a nagycsaládot nem tartotta minőségileg eltérőnek a többi családtípushoz viszonyítva, hanem csak egy túlszaporodott családnak tekintette. (Hammel, 1972. 335., 337.)

A magyar tudósok a nagycsaládi szervezeti formát egy evolúciós folyamatba helyezték. A na-gycsaládot autochton magyar jelenségként kezelte László Gyula, s nyomában Dienes István. Régészeti kutatásaik alapján igazolni látták, hogy a honfoglalás kori magyar temetők szoros, kötött sorrendű temetkezési rendjében a család tagjai között szigorú rangsort tartó, patriarchá-lis nagycsalád képe tűnik elénk. (Dienes, 1957. 28—29.) Szabó László ezekre a megállapítá-sokra építve a nagycsaládot általánosnak tartotta a 17. század elejéig, miután a nukleáris család térnyerése figyelhető meg. Példaként a tokaji borvidéket emelte ki, ahol II. József uralkodásáig megszűnt a nagycsaládi szervezet. Okként az intenzív gazdálkodást, továbbá a hagyományokat bomlasztó forgalmas útvonal szerepét emelte ki. (szabó, 1968. 48—49.)

A 19. század második felének írói véleményei egyöntetűen a nagycsaládok rohamos megszűnésének kiváltó okát a jobbágyfelszabadításban, vagyis a század parasztságát érintő legnagyobb horderejű változásban vélték megtalálni. (pap, 1865. IX.; naGy, 1856. 456.; pintér, 1995. 20.) A nagycsalád alkonyát a hagyományos parasztgazdaság megszűnéséhez kapcsol-ták a 20. században, amelyet az iparosítás, a földek elaprózódása kísért. Az 1950-es évek-ben megszűnt a nagycsaládi szervezet az ország két nagycsaládos régiójában, azaz Somogy, Tolna, Zala, illetve Borsod, Gömör, Heves és Nógrád megyékben is. (rátay, 1990. 152.) A nagycsalád látszat továbbélését a lakáshiánnyal magyarázták. H. Sas Judit szerint 1970-ben a mezőgazdasági fizikai foglalkozású keresőkkel rendelkező családok kb. 32,7 %-a nagycsa-ládi keretben élt, amit különösen jellemzőnek tartott a palócok lakta területen. A családi szervezet és termelés felbomlásával “azonosnak látszó jelenség mögött megváltozott forma áll”, a nagycsalád többé nem jelent termelési - fogyasztási egységet. (H. sas, 1978. 69—77.) Kérdés marad tehát, hogy a közös lakás az “egy kenyéren” élésre alapozott nagycsalád definíciójának megfelel-e? Korábbi századokban is előfordult az együttlakás közös gazdálkodás nélkül, de ezt a formát nem nagycsaládnak nevezték. Talán az együttélés jelensége mögött a parasztság

258


AKohárycsaládNógrádvármegyeiközpontú,deaszomszédosHevesésKülső-Szolnokvármegyébe is átnyúlóbirtokairól gyakorlatilagkísértetiesenugyanazttudjukállítanianagycsaládotlétrehozóokokról,mintadivényiuradalomeseté-ben.Anagycsaláditermelőüzemeklétrejöttevalószínűenaházasférfiakközösgazdálkodásánaksajátosságaibólfakadónagyobbmunkaerőigénykielégítésévelfügghetett össze. A többi típussal ellentétben ezek a gazdaságok elsősorban aszántógazdálkodásra alapozódtak, aminek munkaerőigényét mindenképpen anagycsaládi termelőközösségek láthattákela leghatékonyabban,hiszenabér-munkahelyettelsősorbanacsaládtagokmunkájátvettékigénybeaparasztgaz-dák.Egyfajta relatív földbőségaháromgazdaságtípusközül anagyobbszámúmunkaerőtmagábatömörítőnagycsaládoknálvoltmegfigyelhető.

Philippe Aries által megfogalmazott “tömeges együttlét szeretete” állt, de meglehet, hogy más, esetleg a 20. századra vonatkozó okokat kell keresnünk. (ariés, 1987. 315.)

A nagycsalád típusát etnokulturális csoportokhoz nem lehet igazából kötni. A rohonc-sza-lónaki uradalomban például 1636–1678 között a magyarok, majd a horvátok körében volt a legmagasabb a nagycsaládok aránya, s legkisebb a németeknél. 1686-ban már a horvátoké lett a vezető szerep. Noha a probléma nincs a gazdasági viszonyokhoz kötve, mégis néhány oldal múlva azt olvashatjuk, hogy a magyar lakosságú falvakban alacsonyabb volt a zsellérek aránya, s több igással is rendelkeztek. (zimányi, 1968. 57., 85.) A megoldási javaslatok egyik közkedvelt típusa a történészeknél a nagyobb adóterhekre utal, amely az összeköltözéseket előmozdította. (Például: Draskóczi, 1996. 3, R. várkonyi, 1983.) Zimányi a 16. századi Magyarország gabonatárházának tartott Csallóközben a munkaerőigénynek tulajdonította. (zimányi, 1985. 342.) A szomszédos Szigetközt vizsgáló etnográfus Timaffy a nagycsaládot a kis telken sza-porodó lakossággal hozta összefüggésbe, amely egy kenyéren zsúfolódott össze. Ezt a tenden-ciát erősítette szerinte a régi nemzetségrendben gyökerező erős családi tekintélyrendszer. (ti-maFFy, 1980. 216.) Tóth Tibor a birtok szétaprózódását megakadályozó tényezőként értékelte a “több generációs háztartásokat”. (tótH, 1980. 32.) Andorka és Faragó az 1787. évi összeírás feldolgozása kapcsán a zselléresedés helyetti nagycsaládba húzódást a társadalmi stagnálás jelének tekintette. (anDorka—FaraGó, 1984. 430.) Másutt a föld szűkével magyarázzák a tö-bbcsaládos háztartásokat. (anDorka—balázs—kovács, 1984. 187—197.) Ismét máshol a föld szűke mellett a gazdaság munkaerőigényét hozzák válaszul. (anDorka, 1975. 357.) A szlavó-niai helyzetről pedig Penavin Olga így írt: “A polgárosodás a halála a zadrugának. Ha meg is maradt néhány régi típusú zadruga, az a félreeső vidékeken, konzervatív környezetben volt megta-lálható.” (penavin, 1981. 12—13.)

259


IRODALOMJEGYZÉK

Andorka–Balázs–KovácsSándor: A háztartásösszetétel típusai és változásai (Sárpilis, 1792—

1804).In:Ethnographia,1984

AndorkaRudolf–FaragóTamás: Aziparosodáselőtti(XVIII–XIX.századi)család-ésháztartás-

szerkezetvizsgálata.In:AgrártörténetiSzemle,1984/3—4.sz.

Ariés,Philippe: Gyermek,család,halál.Bp.,1987

BélMátyás: Magyarországnépénekélete1730táján.Bp.,1984

DienesIstván: Abashalmi(Szabolcs-SzatmárM.)honfoglaláskorimagyarte-metőiről(KissLajosásatása).In:ArcheológiaiÉrtesítő84.köt.,1957/1—2.sz.

DraskócziIstván: A honfoglalástól a 16. századig. In: Honvári János (szerk.):Magyarországgazdaságtörténeteahonfoglalástóla20.századközepéig.Bp.,1996

fél edit: a nagycsalád és jogszokásai a Komárom megyei martcson. in: KisalföldiKözlemények1.sorozat2.sz.Bp.,1944

FélEdit: Egy kisalföldi nagycsalád társadalmi-gazdasági vázlata (AmarcelházaiRancsó-Cziborcsaládélete).In:KisalföldiKözle-mények sorozat 3. sz., Érsekújvár, 1944

GundaBéla: Néprajzigyűjtőúton.Debrecen,1956

Hammel,E.A.: The zadruga as process. In: P. Laslett—R. Wall: Householdand family inpast timeComparative studies in thesizeandstructureof thedomesticgroupover the last threecenturiesinEngland,France,Serbia,JapanandcolonialNorthAmerica,withfurthermaterialsformWesternEurope.Cambridge,1972

H.SasJudit: Anagycsaládjellegzetességeiamaimagyarfalusitársadalom-ban.In:Cseh-SzombathyLászló(összeáll.):Aváltozócsalád.Bp.,1978

260


IlaBálint: AgömörijobbágyságaXVII–XVIII.századbanazúrbérrende-zésig.Bp.,1938

NagyPál: Patriarchálisegyüttlakás.In:VasárnapiÚjság,3.évf.,51.sz.,1856

PapGyula(gyűjtötteésazelőszótírta): Palócnépköltemények.Sárospatak,1865

PenavinOlga: A nagycsaládszervezet Szlavóniában (Kórógyon). Újvidék,1981

PintérSándor: ApalócokrólNépismertetőtanulmány(Hasonmás).Szécsény,1995

RadványiFerenc: Collectanea ad historiam Comitatus de Nógrád. kézirat é.n.(NógrádMegyeiLevéltárVIII.701/7.)

RátayCsaba: Nukleáris család, versus többgenerációs modell. In: Benkőágota (szerk.): Egészséges család, egészséges nemzet. Bp.,1990

R.Várkonyiágnes: Atársadaloma17–18.századfordulójánTársadalmifejlődésés

országegység.In:EmberGyőző–HeckenastGusztáv(főszerk.):Magyarországtörténete1686–1790.1.köt.Bp.,1983

Scott,JoanW.—Tilly,LouiseA.: Nőimunkaésa családaXIX. századiEurópában. In:Gyáni

Gábor (válogatta): „Változás és folytonosság” TanulmányokEurópaXIX.századitársadalmáról.Debrecen,1992

SelmecziKovácsAttila(sajtóalárendezte): RegulyAntalpalócjegyzetei1857.Eger,1975

SzabóLászló: MunkaszervezetéstermelékenységamagyarparasztságnálaXIX–XX.században.Szolnok,1968

szendrői geőcze istván: Egyszerbföldművesudvara.In:VasárnapiÚjság16.évf.34.

sz.Pest,1869.aug.22.

261


SzirácsikÉva: A divényi uradalomgazdálkodása a Zichy hitbizomány elsőszázévében(1687—1787).Salgótarján,2005

SzirácsikÉva: AKohárycsaládNógrádésHevesvármegyeibirtokainakurbá-riumai(1716,1718).Salgótarján,2007

TimaffyLászló: Szigetköz.Bp.,1980

TóthTibor: Ellentétvagykölcsönösség?Amagyarmezőgazdaságüzemiviszonyainaktörténetiháttereésproblémái.Bp.,1980

VeressÉva: Jobbágytelekésmezőgazdaságazörökösjobbágyságkialaku-lásánakkorszakábanIn:MakkaiLászló(szerk.):Jobbágytelekésparasztgazdaságazörökös jobbágyságkialakulásánakko-rábanTanulmányokZemplénmegyeXVI—XVII.századiagrár-történetéből.Bp.,1966

WellmannImre: AparasztságsorsaPestmegyébenkétszázévvelezelőtttulaj-donvallomásainaktükrében.Bp.,1967

ZimányiVera: A Rohonc-Szalónaki uradalom és jobbágysága a XVI—XVII.században.Bp.,1968

ZimányiVera: Gazdasági és társadalmi fejlődésMohácstól a 16. századvé-géig. In:R.Várkonyiágnes(szerk.):Magyarország története(1526—1686)3/1.Bp.,1985

Family-Run Farming on the Nógrád, Heves and Outer Szolnok Estatesof the Koháry Family After the Rákóczi Freedom Fight

by Éva Szirácsik

On the Nógrád, Heves and Outer Szolnok estates of the Koháry family themajorityoflandlessserfsundertookworknotatotherestatessincemostofthempursuedsomekindofcraft.Farmersmakingalivingfromagriculturalproductionandprobablybeingunabletohireworkforcecouldpracticallyrelyjustontheirownfamilymembers’work.BecauseofalltheseitisworthhavingamorethoroughlookatthesourcesoftheKoháryestatesregardingfamily-runfarms.In the years 1716 and 1718 from theNógrád County Koháry estates income

inventoriesweremadefortheSzécsény,Zsély(Zelovce)andGyöngyösestates,andalsofortheFülek(Filakovo)propertyofFarkasKoháry’ssonsandthejudex

262


curia, IstvánKoháry II. Theurbary inventories contain censuson thebasis ofwhich3typesoffamilyfarmscanbedistinguished:thosemanagedbythewidow,theone-farmeroperatedandthefarmsrunbyextendedfamily.

Feudális társadalom?mek.oszk.hu/13100/13190/13190.pdf10 Discussiones Neogradienses A...

Documents

Transcript of Feudális társadalom?mek.oszk.hu/13100/13190/13190.pdf10 Discussiones Neogradienses A...