FEJLESZTÉSEK 18 -...

Ö N k o r m á n y z a t�A Települési Önkormányzatok

Országos Szövetségének folyóirata

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének folyóirata

XVIII. évfolyam, 9. szám2008. szeptemberÁra: 480 forint

ÁLLÁSPONTOK 11

Galuska Lászlót, Nyékládháza polgármesterét, a TÖOSZ társelnökét államalapító Szent István királyunk ünnepe alkalmából, az önkormányzati miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesítette. Az állami elismerés igen rangos fokozatát elnyert kitüntetettről lapunk kilencedik oldalán írunk.

Augusztus huszadika alkalmából a köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesítette Antal Gábort, Nyírmártonfalva község nyugalmazott polgármesterét és Nagy Attilát, Mátraverebély község polgármes-terét; az önkormányzati miniszter a Köz Szolgálatáért Érdemjel Arany Fokozatát adományozta Tuska Györgynek, Ambrózfalva község polgármesterének, dr. Kovács Ildikónak, Nagyatád város polgármesteri hivatala jegyzőjének; a Köz Szolgálatá-ért Érdemjel Ezüst Fokozatát adományozta Zsadányi Lászlónénak, Hernád község polgármesterének, az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás elnökének.

HARCOK 1

4

FEJLESZTÉSEK 18

Ö N k o r m á n y z a t �A Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata

Nemcsak hazánkban, hanem szinte egész Európában ten-dencia, hogy egyre több postát üzemeltet vállalkozó vagy önkormányzat. Természetes ugyanis, hogy az emberek sze-retnek minél több szolgáltatáshoz hozzájutni egy helyen, minél rövidebb idő alatt. Németországban például az elmúlt években már 13 500 kispostát adtak vállalkozásba, és a terv az, hogy három éven belül valamennyi működtetését önkor-mányzatokra vagy vállalkozókra bízzák. Óriási előny ugyan-is, hogy helyben sokkal jobban ismerik a település igényeit, így üzletpolitikájukat és a nyitva tartást is ennek megfelelően alakíthatják.

Így tesz Székelyné Frecska Julianna is, aki Szabolcs-Szat-már-Bereg megyében hamarosan öt postát üzemeltet majd vállalkozóként. Újkenézen tizenhárom éve már ő viszi a he-lyi hivatalt, és itt nagyon megszerették az emberek. Ez a meg-becsülés és kölcsönös bizalom bátorította arra, hogy érdemes más, környező településeken is elvállalni a szolgáltatást. Mi-vel huszonegy éve postás, így nem volt nehéz az ismeretségi köréből olyan egykori postai alkalmazottakat találnia, akik szakmailag és emberileg is teljes mértékben megbízhatóak. Egyelőre bérli a postai épületeket, de tervezi, hogy a későbbiek során – talán a Magyar Fejlesztési Bank kedvező hitelkonst-rukciójával – megvásárolja azokat. Üzleti mottója az, hogy „több posta – több lehetőség”. Julianna jelleméről mindent elárul, hogy a többi pályázónak is nem egy esetben adott jó tanácsot, amikor elakadtak a közbeszerzési pályázat útvesz-tőjében. Amikor pedig kiderült, hogy öt helyen is nyert, hir-

telen neki is számos problémát kellett megoldania. A Posta mindenben segített – teszi hozzá a mindig optimista és mo-solygós hölgy –, hogy a postai szolgáltatás mind az öt helyen zökkenőmentesen működjön.

Ez a program lényege, hiszen a Magyar Posta továbbra is felelősséget és garanciát vállal a tevékenységért, mely a pos-tapartnerekkel való folyamatos és kölcsönös együttműkö-désen alapul.

Szabó Istvánné is többször támaszkodott a társaság kap-csolattartóinak segítőkészségére, amikor a pályázaton nyerve újabb posták működtetését vette át. Szüksége volt rá, hiszen a vállalkozó Somogy megyében három postának lett a „gaz-dája” a közelmúltban. Ötvöskónyi hivatalát már tíz éve üze-melteti postamesterként, és régóta szerette volna bővíteni szolgáltatás- és ügyfélkörét. A környéken keresve új lehető-ségeket, kapva kapott a Postapartner Program pályázatán, és rövid gondolkodás után belevágott. A rétesfesztiváljáról is ismert Mesztegnyőn a korábbi postai alkalmazottakat foglal-koztatja tovább, ehhez a Munkaerő-piaci Program keretében bér- és járuléktámogatást is kap. Ötvöskónyi postaépületét szeretné meg is vásárolni és továbbszépíteni, mindezt hitel nélkül, önerőből.

A Postapartner Program második ütemében újabb 218 pos-tára lehet jelentkezni, a pályázatok elbírálása a napokban is zajlik. Az már most biztosra vehető, hogy hamarosan újabb postapartnereket tudunk országszerte bemutatni.

Kottász Gergely

TÖBB POSTA TÖBB LEHETÔSÉGEmberemlékezet óta nem volt olyan nagyszabású, nemzeti tőkére épülő üzleti lehetőség a hazai kisvállal-kozók és önkormányzatok számára, mint a Magyar Posta Postapartner Programja. A jelenleg a második üteménél tartó programban egyelőre nyolc megye és a főváros érintett, hamarosan pedig további régiókra is kiterjesztik. Az utóbbi három hónapban folyamatosan vették át az első ütem nyertes pályázói a postai szol-gáltatást – összesen harmincegy településen.

Az újkenézi postát több mint tíz éve postapartner működteti

Ötvöskónyi eddigi postapartnere immár három posta „gazdája” lett

Ö N k o r m á n y z a tA Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata �

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének folyóirata

XVIII. évfolyam, 9. szám2008. szeptemberÁra: 480 forint

Alapító főszerkesztő: Aczél GáborKiadja: az ÖNkorPRess Kiadó Kft.1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23.Felelős kiadó: Csiky IldikóFelelős vezető: Zongor Gábor,a TÖOSZ főtitkárae-mail: [email protected]ím: 1067 Budapest, Teréz körút 23.telefon/fax: 06 (1) 322-7407Előkészítés: Szerif Kiadói Kft.Nyomda: CREW Nyomdaipari Kft.ISSN 1218-6422

www.toosz.hu

Tizennyolc éve első emberek 4Megbízható kitüntetett 9A legjobb önkormányzati gyakorlatok programja 10

A kúszó centralizáció 11 A VII. Nevelésügyi Kongresszus Intézményfenntartás, irányítás és finanszírozás elnevezésű szekciójának ajánlásai 13

Hídavatás 14

Tető alá az önerőt 18

Szatmári fesztivál 24Jubileumi világrekord Szatmárcsekén 24 Az országtorta tölteléke 25A világ leghosszabb diósrúdja Milotán 26 Dióbél királyfi 27Hírszóró 29 Védetten újjul meg Tihany 30

ÁLLÁSPONTOK

HARCOK

FEJLESZTÉSEK

MINDENNAPOK

MINDENNAPOK


A polgármester – mint foga-lom, tisztség, beosztás, hivatás és mesterség – immár tizen-nyolc esztendeje ismét része a magyarországi közgondol-

kodásnak, közszolgálatnak és közvélemény-nek. A polgármester – mint ember – immár tizennyolc éve ismét a település első embere. És a mai polgármesterek közül igen sokan töltik be tizennyolc éve tisztségüket, gyakorolják a lakosság bizalmából tizennyolc éve ezt általuk választott különös hivatást, űzhetik tizennyolc éve e fáradságos, minden nehézség ellenére nap nap után ellátandó mesterséget.

Ábel István Felgyő, dr. Ács Imre Kisdér, Ádám Józsefné Ágasegyháza, Agárdi And-rás Ősagárd, Albert Csaba Lukácsháza, Ale-xov Lyubomir Lórév, Aller Imre Kóny, Andó Béláné Felsőkelecsény, Annár István Rába-töttös, Aranyi János Szalkszentmárton, Ara-nyosi István Csém, Árpás Károly Pusztaber-ki, dr. Árvai Tibor Nemesvid, Babecz János-né Kálló, Babos Attila Dunaszeg, Bagdi La-jos János Mezősas, Bagoly Zoltán Nyírtura, Bajor Józsefné Kistokaj, Bajusz Istvánné Nagyhegyes, dr. Bak Ferenc Tinnye, Bakó Ferenc ezőladány, Balassa Gyula Nagyhar-sány, Balázs József Rábaszentandrás, Balogh Árpádné Szakály, Balogh Dezső Csipkerek, Balogh Ernő Velemér, Balogh Ferenc Bor-dány, Balogh István Kisfalud, Balogh József Kaposszerdahely, Balya András Nagybár-kány, Bandics Zsigmond Sonkád, Bányász Mihály Nagyrozvágy, Baranyai Ernő Csön-ge, Baráth László Girincs, Barathy György Zemplénagárd, Barati Attila Pácin, Bardi Béla Gyulaháza, ifj. Bartus József Sajógal-góc, dr. Basa Antal Zoltán Galgahévíz, Bata

Ferenc Öttömös, Bátovszki György Csömör, Baumgartner József Nagykutas, Bédy István Harkány, Bencs Simon Sajólászlófalva, Ben-csik János Tatabánya, Benkovics László Pi-lismarót, Bérces József Csolnok, Bérces Mi-hály Somogyviszló, Berencsi Béla Ibrány, dr. Berényi Sándor Somogyszentpál, Béres László Hajdúhadház, Berzeviczi Zsolt Lak, Beszkid Andor Rimóc, Bimbó István Mind-szentgodisa, Bimbó József Dánszentmiklós, Bite Gyula Kisasszonyfa, Bódis József Zala-erdőd, Bodolai István Bódvarákó, Bogáti Károly Váncsod, Bogoly János Felsőgagy, Bo-kor Endréné Nemesládony, Boldog Géza Ka-zsok, Bondorné Nagy Ibolya Dalmand, Bo-nis Imre Sámod, Borbély István Polgárdi, id. Bordás Gyula Kisvarsány, Bordás Imre Abádszalók, Boriszov Zoltán Baracska, Bo-ros Béla Porpác, Borsó Pál Szabadbattyán, Bortnyik Béla Kázsmárk, Both József Eber-gőc, Bozsányi János Pécsbagota, Böde Lajos Hirics, Bődör József Vindornyaszőlős, Bö-ősy Imre Lőrinc Ásványráró, dr. Brenda Pé-ter Márkháza, Budai Mihály Tahitótfalu,

Bugyáné Szász Erzsébet Fülöp, Burgundi Ist-ván Egerbocs, Burján Ernő Nagypirit, Bu-zási Tamás Péterhida, Bűdi Károly Alsódob-sza, Czédli Gyula Kengyel, Czili Mátyás Fü-zérradvány, Czupi József Lispeszentadorján, Csák István Terem, Csáki Béla Fülöpjakab, Császár József Zalaszentgrót, Cseh Lajos Döbrönte, Csehovics Gyula János Kereszté-te, Cserna Ferenc Újlengyel, Cservenák Pál Miklós Mezőberény, Csiba József Veszprém-fajsz, Csizmadia Vilmos Kóspallag, Csoma József Györe, Csoma Tiborné Nyírkércs, Cso-mor László Bácsborsód, Csonka József Kis-gyalán, Csordás József Gyékényes, Csordás László Felsőlajos, Csürhés István Kaszaper, Daróczy Pál Barabás, Dávid István Szécsi-sziget, Dékán János Héreg, dr. Demszky Gá-bor Budapest, Dénes Sándor Bakóca, dr. Der-ce Tamás Budapest, Desits József Vasasz-szonyfa, Dicső László Alsómocsolád, Dom-bai Gábor Drégelypalánk, Dombi László Borzavár, Dorogi Árpád Zsira, Dózsa István Bisse, Dudás János Márkné Szentborbás, Egyházi István Sopronkövesd, Eke Ferenc

TIZENNYOLCESZTENDEJEELSÔEMBEREK

Az 1990 óta polgármesteri tisztséget betöltôk aránya

1990 óta polgármesterek

változott a polgármesterek személye

18,67%81,33%

Forrás: TÖOSZ, Balla Mónika

Az első szabad önkormányzati vá-lasztások első fordulóját 1990 szep-tember utolsó napján tartották. Ek-kor a tízezernél kevesebb lakosú települések jelentős részében köz-vetlenül választották meg a polgár-mestereket, s csak kevés helyen volt szükség – október 14-én – a második fordulóra. A tízezernél több lako-sú településeken ekkor még csak testületeket választottak, s a pol-gármestert a képviselő-testület választotta meg saját tagjai sorá-ból. (Ez a választási megoldás ar-ra irányult, hogy a nagyobb lakos-ságszámú városok – a polgármes-

ter és az őt megválasztó testüle-ti többség csaknem garantálható együttműködése folytán – műkö-dőképesek maradjanak.)

Az első önkormányzati válasz-tás óta négyévenként valamennyi településen közvetlenül válasz-tottak polgármestert. Így mind-azokat, akik napjainkban tizen-nyolc éve töltik be ezt tisztséget, legalább ötször választották meg.

Az ötödik általános önkor-mányzati választáson, 2006. októ-ber 1-jén hatszázketten nyerték el legalább ötödször a lakosság több-ségének a bizalmát, vagyis rend-



Nemesvita, id. Ekker Károly Kisbodak, Elek József Kissikátor, Emberovics Dénes Szilvás, Ésik Bálint Tiszamogyorós, Espán Gyula Nagyhuta, Fábri Gézáné Sérsekszőlős, Faj-csi János Somogyaszaló, Fajcsik József Mo-hora, Farkas Jánosné Magyarcsanád, Farkas László Bögöt, Farkas László Márton Aldeb-rő, Farkas László Vörs, Farkas Pál Álmosd, dr. Fazekas Sándor Karcag, Fedor Vince Szirmabesenyő, Fehér Attila Felsőzsolca, Feigli Ferenc Barcs, Fekete Gyula Olaszlisz-ka, Fekete Jánosné Sály, Fekete József Klára-falva, Fekete József Újsolt, Fekete László Pe-tőfibánya, dr. Feledy Gyula Zoltán Kötcse, Félegyházi Gábor Nyírkarász, Ficsór József Kiskunfélegyháza, Fiedler Albertné Iszti-mér, Fodor József Osli, Fónyad László Hen-cida, Forintos László Bárdudvarnok, Fölföl-di Vilmos Sénye, Fölnagy Géza Pankasz, Frank Sándor Buj, Frankó János Mihály Csa-bacsűd, Froman Róbert Árpádhalom, Fuksz-berger Imre Csehimindszent, Furák Károly Újiráz, Fülöp Géza Fertőd, Gadányi István Táska, Gajdács János Gerendás, Gál László-

né Pusztaederics, Galuska László Nyéklád-háza, Garay János Mórágy, Gayer János Pör-böly, dr. Gegesy Ferenc Budapest, Gémes Gá-bor Apc, dr. Gémesi György Gödöllő, Gergó András Ikrény, Gódor András Dány, Gondos Gyula Helesfa, Gresa Gyula Varászló, Gubi-cza József Lajos Füle, Gulyás András Zsáka, Guzmits Ferenc Und, Gyarmati Tiborné Ivánc, Gyimesi István Gyál, dr. György Ba-lázs Alsónémedi, Győriné dr. Czeglédi Már-ta Mária Jászfényszaru, Gyuk János Cser-szegtomaj, Gyurcsó András Büttös, Hadhá-zy Sándor Visegrád, Hadra József Lánycsók, Haiser József Kovácsszénája, Hajnal András Tiszabercel, Hajzsel Miklós Szécsénke, Han-gonyi László Hangony, Hanig Antal Csatka, Harai Zoltánné Szabadhidvég, Harazin Ist-ván Ecser, dr. Hargitai László Alcsútdoboz, Hárs József Bóly, Hatvani Lajos Vezseny, He-gedüs György Nagyrécse, Henik Lajos Pe-terd, Héring Istvánné Rátka, Herman József Romonya, Hersits László Gyanógeregye, Hó-di Miklós Őr, Hoffman Ferenc Kára, Hoff-man Pál Tököl, Holló Henrik Parádsasvár,

Hornyák Endre Mihály Nagyoroszi, Horváth Ádám Bolhó, Horváth Gyula Nagymizdó, Horváth István Mikosszéplak, Horváth Ist-ván Tác, Horváth Istvánné Sikátor, Horváth József Csöde, Horváth József Merenye, Hor-váth József Rábagyarmat, Horváth Lóránt Koroncó, Horváth Margit Patosfa, Horváth Miklós Velem, Horváth Tibor Gic, Hovánsz-ki György Nyírlugos, Höfler József Kisvejke, Huber Ferenc Fegyvernek, Hunyadi Tibor Kenézlő, Huszár Ferenc Csitár, Huzián Jó-zsef Resznek, Illés Mária Debercsény, Iványi András Szentkirályszabadja, Jakab Gézáné Hegyszentmárton, Jakab László Debréte, Jakab Zsigmond Kocsord, Jaksó Józsefné So-mogyegres, Janzsó László Sé, Jencski József Vindornyafok, Jenei Sándor Nyírkáta, Je-szenszky János Gamás, Jónás Ferenc Sátor-hely, Jónás József Cserkút, Joó Imre Torony, Józsa Gyula Felsőszenterzsébet, Juhász Bar-nabás Hejőbába, dr. Juhász Imre Homrogd, Juhász István Váchartyán, Juhos József Il-locska, Kajdi Tibor Nyim, Kalinák József Já-nos Anarcs, Kállai Tibor Papos, Kálmán Jó-

11,54%

11,67%

12,44%

12,84%

16,53%

17,03%

17,12%

17,33%

17,61%

18,18%

18,42%

19,44%

19,55%

20,37%

21,85%

23,14%

23,67%

24,39%

24,43%

18,92%

12,50%

0% 5% 10% 15% 20% 25%

JÁSZ -NAG Y K UN-SZ OLNOK MEGYE

C SONG R ÁD MEGYE

VESZ PR ÉM MEGYE

BUDAPEST

T OLNA MEGYE

HEVES MEGYE

G Y ŐR -M OSON-SOPR ON MEGYE

Z ALA MEGYE

BÉK ÉS MEGYE

BAR ANY A MEGYE

PEST

K OM ÁR OM -ESZ T ER G OM MEGYE

ÁT LAG

FEJÉR MEGYE

BOR SOD-ABAÚJ-Z EM PLÉN MEGYE

VAS MEGYE

BÁC S-K ISK UN MEGYE

SZ ABOLC S-SZ AT M ÁR -BER EG MEGYE

SOM OG Y MEGYE

HAJDÚ-B IHAR MEGYE

NÓG R ÁD MEGYE

Az 1990 óta polgármesteri tisztséget betöltôk területi aránya Magyarországon


szerváltoztatást követően a tele-pülések 19 százalékában mindig ugyanaz a polgármesterjelölt kap-ta a legtöbb szavazatot.

A politikai pártok szerepe az ön-kormányzati választások során összességében nem tekinthető je-lentősnek. A magyar önkormány-zati rendszer túlnyomó többsé-gét alkotó községi önkormány-

zatokban ugyanis a pártbefolyás elenyésző. Csak a fővárosban, an-nak kerületeiben, a megyékben és a megyei jogú városokban, va-lamint – a választási technikának köszönhetően – a tízezernél több lakosú településeken érzékelhető a pártok és a pártpolitika jelenlé-te. Ezért viszonylag kevesen van-nak azok az egyértelműen pártok-

hoz kötődő polgármesterek, akik pártjuk közmegítélésétől függet-lenül, minden körülmények kö-zött képesek voltak újra meg újra elnyerni a választók többségének bizalmát.

A mind az öt választáson sza-bad demokrata jelöltként győztes, dr. Demszky Gábor főpolgármes-ter mellett, a hatszáznál több öt-


zsef Hegyfalu, Kálmán József Káva, Kaló Zoltán Pál Csernely, Karácsony Sándor Nagyszekeres, dr. Karakó László Gávaven-csellő, Kardos János Csibrák, Kardos József Litka, dr. Katona Gyula Nyíracsád, Keller János Erdősmecske, Kemecsei László Tisza-nagyfalu, Kendik Miklós Kőszegpaty, Kere-kes János Gagyvendégi, Keszei Károly He-tyefő, Kiefer Ferenc Lapáncsa, Király Sándor Nagybaracska, Kis János Babosdöbréte, Kis Tóth Kálmán Nagyváty, Kisari Zoltán Osto-ros, Kiss István Apagy, Kiss József Bölcske, Kiss Józsefné Rinyaújnép, Kiss Lajos Ba-konyság, Kiss Lajos Kálmán Vinár, Kiss La-jos Tiszakeszi, Kiss Pál Komlósd, Kláricz Já-nosné Kertészsziget, Klátyik András Alsó-told, Kocsis Lajos Esztergályhorváti, Kolen-kó Gábor Arnót, Koleszár Mihály Szedres, Komjáthy Lajosné Sajóvámos, Komjáti Mik-lós Hegymeg, Komláti László Söpte, Koncsos Sándor Kisnána, Kondora Lajos Halastó, Kónya László Tikos, Kormos István Regéc, Kósa László Nemesnép, Kossa Lajos Aba, Kóta István Szigetcsép, Kovács Béla Oszto-

pán, Kovács Endre Hegyhátszentpéter, Ko-vács Ernő Gölle, Kovács Győző Zsigmond Boda, Kovács Gyula Fonó, Kovács István Ká-nó, Kovács István Letkés, Kovács István Ör-kény, Kovács Istvánné Répceszentgyörgy, Kovács János Vindornyalak, Kovács József Szurdokpüspöki, Kovács Károly Rétközbe-rencs, Kovács Lajos Újkenéz, Kovács László Gánt, Kovács László Horvátlövő, Kovács Zol-tán Berzence, Kovács Zoltán Pápa, Kozma János Károly Zalalövő, Kővári István Kisna-mény, Krachun Szilárd Bátaapáti, Krakkó Adolf Nagyhódos, Kránicz József Petrivente, Krenner Róbert Csempeszkopács, Kropp Ká-roly Szűr, Kulcsár Szilveszter Homokszent-györgy, Kutai Tibor Pázmánd, Ládi Balázs Sajószöged, Lakatos Dénes Szabolcs, Laka-tos István Sirok, Laki József Kálócfa, Lapos István Tiszaszalka, Laskai István Tiszasas, Laskai Zoltán Kaposhomok, Lassu István Lábod, László Ervin Nemeskocs, Lehóczki István Emőd, Lénárt Dezső Etes, Lenkey Ti-bor Som, Léránt Károlyné Marcalgergelyi, Linter Tibor Iván, Lógó András Sükösd, Lő-

rinczné Kiss Ilona Somogyjád, Macher Pál Lajoskomárom, Madarász István Iklad, Ma-gasitz Lajos Szigetbecse, Magyar Kálmán Márokföld, Májer János Tokaj, Májer József Bodrogkeresztúr, Märcz Konrád Bonnya, Marczin György Magyarszerdahely, Markó Antal Szügy, Markó Sándor Szatta, Marko-vics Ernő Borjád, Marton István Főnyed, Marton István Sándor Mesterháza, Márton József Biri, Maszlavér István Naszály, Máté Béla Méhtelek, Matos Attila Homokmégy, Mátrai Károly Répáshuta, Matusz Tamás Hidvégardó, Matyók József Lakócsa, Mázi László Bakonypéterd, Mecseki János Ker-cseliget, Mecséri Lajos Sokorópátka, Mecs-kei Károly Csányoszró, Medve Ferenc Rá-sonysápberencs, Megyeri János Edde, Meny-hárt Imre Kisfüzes, Mészáros István Bács-bokod, Mészáros László János Erdőtarcsa, Metzing József Pellérd, Miklós Lajos Tolna-némedi, Mikola István Tiszavalk, Miskolczi József Nyergesújfalu, Mocsáry Balázs Csév-haraszt, Molnár Bálint Öcsöd, Molnár Gá-bor Mátramindszent, Molnár Jánosné Szent-

Az 1990 óta polgármester hölgyek és férfiak aránya

1990 óta polgármester hölgyek

1990 óta polgármester férfiak

9,66%

90,34%


ször megválasztott polgármester közül csak öten vannak olyanok, akik mindegyik választáson kö-vetkezetesen egyazon pártot kép-viseltek. Közülük négyen (Bandics Zsigmond sonkádi, Elek József kissikátori, Galuska László nyék-ládházi és Markó Antal szügyi polgármester) az MSZP jelöltjei-ként nyertek, egyikük pedig (Sza-bó Sándor újlétai polgármester) az SZDSZ jelöltjeként kapott rendre bizalmat.

A társadalmi szervezetek közül mind az ötször azonos és sikeres jelölje volt a Szövetség Péteriért Egyesületnek (dr. Szászik Károly, Péteri polgármestere személyé-ben).

A jelenlegi parlamentben az öt-ször megválasztottak közül csak hárman képviselők (dr. Fazekas Sándor karcagi, Hadházy Sándor visegrádi és dr. Kovács Zoltán pá-pai polgármester), s mindhárman a Fidesz-frakció tagjai.

A mindösszesen 602 legalább ötször megválasztott polgármes-ter közül már csak 594-en vannak funkcióban. Így a településeken 19-ről 18,67 százalékra csökkent azon polgármesterek aránya, akik 1990 óta gyakorolják mesterségüket.

A legalább ötször megválasztot-tak települései közül kilenc helyen volt, egy helyen pedig lesz időközi választás.

Az időközi választásokat két esetben a polgármester elhunyta (Kálmándi István besenyődi és La-josfalvi József berhidai polgármes-ter közéleti tevékenységének vetett véget a halál) miatt írták ki.

A tizennyolc éve funkcióban lé-vő polgármesterek közül ketten lemondtak. (A beregsurányi Oláh Dezsőné utódját 2008. január 6-án választották meg, a meződi dr. Kó-bor Gyula lemondását követően

október 19-ére tűzték ki az idő-közi választást.)

Öt helyen a képviselő-testület feloszlatta önmagát. A somló-vecsei Bóna Sándor nem indult, az óbányai Dani Ferenc, az olasz-falui Máhl Ferenc és a sümegprá-gai Hujber János pedig vereséget szenvedett az időközi választáson. Egyedül a bárdudvarnoki Forintos László tudta ismét megszerezni a legtöbb szavazatot, így (a 2003-as időközi választáson újból nyer-tes biatorbágyi dr. Palovics Lajos mellett) ő a második, akit hatszor választottak meg polgármester-



margitfalva, Molnár Lajos Varbóc, Molnár Sándor Vásárosfalu, Molnár Tibor Iváncsa, Molnár Tibor Taktakenéz, Molnár Vilmos Potyond, Mondovics László Écs, Mondovits Mihály Bácsszőlős, Moravcsik Ferenc Ecseg, Morgenstern Ferenc Karancslapujtő, Mo-solygó Miklós Ura, Nádassy Andrásné Kál-mánháza, Nagy Barna Magyarhomorog, Nagy Béla Medgyesegyháza, Nagy Béla Sza-bolcsveresmart, Nagy György Szomor, Nagy Imre Sajóbábony, Nagy István Pácsony, Nagy József Kisasszond, Nagy Károly Nyőgér, Nagy Mihály Sarkadkeresztúr, Nagy Oszkár Parád, Nagy Sándor Magyarnádalja, Nagy Tibor Bakháza, Nagyváradi István Felsőtold, Nemes Kálmán Kerkafalva, Németh József Csertalakos, Németh József Rábapaty, Né-meth József Téseny, Németh Károly Cigánd, Németh Lajos Kéthely, Németh László Fe-renc Rum, Némethi Kálmán Homokbödöge, Nesz Józsefné Villánykövesd, Nidlingné Grátz Erika Nagypall, Nyitrai István Bő-szénfa, Odor Ernő Várbalog, dr. Oláh Albert Kisvárda, Olajos Mihály Szentpéterszeg, Ol-

dal Alfréd Zagyvaszántó, Oravecz Imre Pa-tak, Orbán Margit Rinyakovácsi, Ördög Ja-kab Szentistván, Pados Róbert Bő, Paizs Jó-zsef Szigetvár, Pál János Botykapeterd, Pál László Hegyhátszentmárton, Pál László Pé-tervására, Pál Zoltán Kerkaszentkirály, Pálf-fy Attila Vág, Pálfi Mihályné Dunatetétlen, Palkó József Abaújkér, Palkovics Ákos Pál Tarnalelesz, Palkovits János Fertőrákos, dr. Palovics Lajos Biatorbágy, Pap Tibor Dé-vaványa, Pápai Zoltán Kunágota, Papp De-zső Harsány, Papp Endréné Tiszarád, Papp József Jászszentlászló, Papp Magdolna Jolán Felsőegerszeg, Papp Tamás Fábiánháza, Papp Zoltán Kacsóta, Papszt Lajos Lengyel-tóti, Pásztor Béla Veresegyház, Patyi Elemér Bögöte, Pécsi László Tiszakerecseny, Pelle Sándor Detk, Pénzes Sándor Kisléta, Pesti Józsefné Fülöpháza, Péter Szabó Lajosné Ké-leshalom, Petercsák László Filkeháza, Pethő András Pátyod, ifj. Petra András Gacsály, Petri István Rápolt, Pikler József Kiskorpád, Pintér Bertalan Nógrádsáp, Pintér Ferenc Noszlop, Pintér Lajos Pat, Pintye Albert Zaj-

ta, Pócsik Barnabás Zsurk, Polczer Sándor Marcaltő, Poór József Beszterec, Potyecz Pál-né Tereske, dr. Pődör Péterné Himod, Pölös-kei József Réde, Rácz József Gelse, Rácz Ró-bert Börcs, Racskó Károly Bénye, Ramasz Imre László Kardoskút, Rauf Pál Nagyve-nyim, Réffy József Borsfa, Reizinger Károly Lulla, Rejtélyiné Nagy Gabriella Valkonya, Remitzky Zoltán Szob, Révész Dezső Nyír-tét, Révész László Tuzsér, Róka Rudolfné Dombiratos, Roll Miklós Miklósbodony, dr. Ruff Flórián Bábonymegyer, dr. Samu János Tápióság, Sarkady Pál István Szatmár-cseke, Sáros György Gyermely, Schenk János Maráza, Schindler László Bánd, Schmidt Fe-renc Gyód, Schmidt István Füzvölgy, Schmidt Józsefné Berkenye, Schmitsek József Szabad-egyháza, Schmuck Ferenc Kánya, Schnaider László Herceghalom, Schőn Ferenc Hajós, Schranz Istvánné Ozora, Schrick István Rác-almás, Schumacher József Pál Balatoncsicsó, Schunder Tibor Baj, Seres Lajosné Petőfiszál-lás, Sill László Géderlak, Simon Lajos Dab-ronc, Sirokiné Kőszegi Erzsébet Szászfa, Sol-

0,00%

4,55%

5,00%

5,88%

6,82%

7,14%

7,41%

7,55%

7,55%

8,57%

9,38%

9,68%

10,00%

10,14%

11,11%

13,79%

14,29%

14,29%

15,38%

21,43%

23,08%

0% 5% 10% 15% 20% 25%

BU D APEST

ZALA MEGYE

H EVES MEGYE

PEST MEGYE

VAS MEGYE

KO M ÁR O M -ESZT ER G O M MEGYE

VESZPR ÉM MEGYE

BAR AN YA MEGYE

SZABO LC S-SZAT M ÁR MEGYE-BER EG

BO R SO D -ABAÚ J-ZEM PLÉN MEGYE

N Ó G R ÁD MEGYE

G YŐ R -M O SO N -SO PR O N MEGYE

H AJD Ú -B IH AR MEGYE

ÁT LAG

JÁSZ-N AG YKU N -SZO LN O K MEGYE

SO M O G Y MEGYE

C SO N G R ÁD MEGYE

FEJÉR MEGYE

BÉKÉS MEGYE

T O LN A MEGYE

BÁC S-K ISKU N MEGYE

Az 1990 óta polgármesteri tisztséget betöltô nôk férfi kollégáikhoz viszonyított területi aránya Magyarországon


nek. Tiszakóródon a polgármes-teri tisztség megszűnt a tisztséggel összefüggő bűncselekmény miatt. Az időközi választáson ismét in-duló Gyulai Gáspár csak második lett, így vereséget szenvedett.

A tizennyolc éve funkcióban lé-vő polgármesterek a legnagyobb arányban Nógrád, Hajdú-Bihar, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg,

valamint Bács-Kiskun megye te-lepülési közösségeit vezetik, míg a tartósan továbbszolgálók aránya a főváros mellett Tolna, Veszprém, Csongrád és Jász-Nagykun-Szol-nok megyében a legalacsonyabb.

A tizennyolc éve polgármesteri tisztséget betöltőknek alig több, mint 10 százaléka nő. A legtöbb ötödik ciklusát szolgáló polgár-

mesternő Bács-Kiskun, Tolna, Békés, Fejér és Csongrád megyei települések testületeit irányítja, míg az ebben a tekintetben igen szerény Vas, Pest, Zala megyei arányt csak Budapest múlja alul, mert egyetlen kerületét se vezeti tizennyolc éve hölgy.

A főváros élén álló dr. Demsz-ky Gábor mellett, a 23 kerületé-


tész András Márton Újlőrincfalva, Somogyi Magyar József Somogysámson, Sőth Ferenc Dabrony, Stankovics Ferenc Nóráp, dr. Sütő László Marcali, Szabó Csaba Kurszán Ne-messándorháza, Szabó Ferenc Kiscsősz, Szabó Gellért Szentkirály, dr. Szabó József Bihartorda, Szabó József Vasszilvágy, Szabó Mihály Jakabszállás, Szabó Sándor Újléta, Szabó Vendel Sármellék, Szabó Zsolt Ordas, Szájer István Kemestaródfa, Szakál Tibor Pálfiszeg, Szala Pál Kelemér, Szántó József Cserhátsurány, Szász János József Závod, dr. Szászik Károly Péteri, Szegner János László Nőtincs, Szegvári József Büssü, Szei-fert Ferenc Berettyóújfalu, Székely Jenő Becskeháza, Széll Ferenc Vértesacsa, Szemes István Ják, Szencz Lajosné Zalahaláp, Szen-te Károly Madaras, Szentes Attila Ságújfalu, Szép József Nemeskeresztúr, Szerna Csaba Serényfalva, Szíjj Ferencné Nagyigmánd, Szilágyi Albert Héhalom, Szilágyi Imre Ócsárd, Szilágyi Menyhért Csorvás, Szirtes Lajos Zalakaros, Szloboda Istvánné Nagy-veleg, Szokoli Sándor Dunakiliti, Szőgyényi

József Tiszabezdéd, Szőllősi Imre Tépe, Szücs György Aparhant, Szűcs Ilona Nagyvarsány, Takács István Sajósenye, Takács László Pusztamiske, Taranyi Ádám Kistótfalu, Tar-cza György Csegöld, Taskó László Monaj, Telekesi József Rábacsanak, Tilhof István Mátyásdomb, Tinyó Ottó Szuhakálló, Tislér István Tótszerdahely, Tolnai István Zalakö-veskút, Tompa Vilmos Kál, Tóth Árpád Bükkmogyorósd, Tóth Gyula Adorjás, Tóth Imre Rigyác, Tóth Imre Sarkad, Tóth János Tápiószentmárton, Tóth Jenő Szakmár, Tóth József Ipolyvece, dr. Tóth László Csapi, Tóth Mihályné Jobaháza, Tóth Miklós Újtikos, Tóth András Zalagyömörő, Tóth Sándor Bódvaszilas, id. Tóth Tibor Padár, Tömböly Dénes Csánig, Tömös Mihó László Kemse, Török Gusztáv Andor Kalocsa, Török Lász-ló Nagykökényes, Traxler Balázs Somogya-racs, Trefák Istvánné Mende, Treznai István Szakáld, Troszt József Görcsönydoboka, Tus-ka György Ambrózfalva, Tuza Ferenc Eger-szólát, dr. Tüske Béla Zalaszombatfa, Újfal-vi Jánosné Bélavár, Urbán Istvánné Gátér,

Vágó András Monostorpályi, Vajas József Esztár, Vajda Imre Berekböszörmény, Vaj-mi Ferenc Ortaháza, Valter Alajos Bokod, Varga Gyula Hejőkürt, Varga Gyula Mátyus, Varga Imre Zebecke, Varga József Szigetúj-falu, Varga Lajos Püspökmolnári, Varga Sándorné Mónosbél, Vas Lajos Ózdfalu, Vé-csi István Ricse, Végh László Gábor Kisba-jom, Végi József Szijártóháza, Vér József Bi-csérd, Verbói Gábor Nógrádmegyer, dr. Ve-res Nándor Nagykörű, Verkman József Ka-darkút, Vesztergom József Ganna, Vincze Ferenc Tibor Döge, Vincze László Mátrasze-le, Virág József Hantos, Virág Miklós Sárke-resztúr, Virth József Szulok, Wágner Antal Hetvehely, Weisz Péter Egyházaskozár, Wil-helm Fülöp Hásságy, Zám Ferenc Mátrade-recske, dr. Zelei Zoltán Mályi, Zima István Szágy, Zuti Lajos Alsóberecki, Zsadányi Lászlóné Hernád, Zsarnai Gyula Pamlény, Zsédely Zsigmond Kisbabot, Zsernoviczki Tibor Hidegkút, Zsigrai Árpád Arló, Zsoldos Ferenc Püski, Zóka Tibor Zselickisfalud pol-gármestere tizennyolc éve már.

ből 1990 óta mindössze kettőben ugyanaz a polgármester (dr. Derce Tamás a IV. és dr. Gegesy Ferenc a IX. kerületben).

A megyei jogú városi polgár-mesterek közül egyedül a tatabá-nyai Bencsik János tudta megőriz-

ni nagyvárosi vezetői pozícióját. Az 593 tartósan továbbszolgáló

polgármester közül kettő ugyan tizennyolc éve folyamatosan be-tölti az első számú településveze-tői szerepet, de ezt a teljesítményt nem egy helyen valósította meg.

Két településen volt polgármester Bordás Imre, aki az első ciklusban Tiszaőrs község első embere volt, majd 1994-től folyamatosan nap-jainkig Abádszalók vezetője. Paizs József pedig az első három ciklus-ban társadalmi megbízatású pol-gármesterként vezette Patapoklosi községet, majd 2002-től Szigetvár város vezetője. Ez a fajta mobili-tás is jelzi, hogy a polgármesterség egyfajta sajátos szakmának, hiva-tásnak is tekinthető.

Az országos önkormányzati ér-dekképviseletek első számú ve-zetői közül hárman ugyancsak tizennyolc éve polgármesterek: Szabó Gellért, a Magyar Falu-szövetség elnöke Szentkirályon, dr. Gémesi György, a Magyar Ön-kormányzatok Szövetsége elnöke Gödöllőn, dr. Sütő László, a Kis-városi Önkormányzatok Országos Érdekvédelmi Szövetsége elnöke Marcaliban.

Az a tény, hogy csaknem min-den ötödik polgármester az ötödik választási ciklusát tölti, a minden nehézség ellenére működőképes önkormányzati rendszer egyfajta biztosítékának tekinthető. Köszö-net illeti őket érte.

Zongor Gábor

Az 1990 óta polgármesteri tisztséget betöltő hölgyek és férfiak számaBudapest 0 3Zala megye 2 42Heves megye 1 19Pest megye 2 32Vas megye 3 41Komárom-Esztergom megye 1 13Veszprém megye 2 25Baranya megye 4 49Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4 49Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6 64Nógrád megye 3 29Győr-Moson-Sopron megye 3 28Hajdú-Bihar megye 2 18Jász-Nagykun-Szolnok megye 1 8Somogy megye 8 50Csongrád megye 1 6Fejér megye 3 18Békés megye 2 11Tolna megye 3 11Bács-Kiskun megye 6 20Összesen 57 536




minden

napok A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt

az 1991. évi XXXI. törvénnyel alapított Ma-gyar Köztársasági Érdemkereszt legfelső fo-kozata. A kitüntetések viselési listáján mind-járt a listavezető Magyar Köztársaság Érdem-

rendje után következik. (A neve angolul: Cross of Merit of the HR, Gold Grade.) Ahhoz képest, hogy a kilencvenes évek leg-elején legelsőként polgármestert tüntetett ki vele a köztársasá-gi elnök (Esztergomnak a rendszerváltoztatás utáni első pol-gármesterét), meglehetősen kevés (tudtommal összesen négy) településvezető kapta meg. Galuska László ezek egyike.

Nyékládháza első emberét csak-nem húsz éve ismerem. És beisme-rem: eleddig méltánytalanul keve-set írtam róla. A TÖOSZ legran-gosabb kitüntetése, a Köllner Fe-renc-díj tavalyi elnyerése alkalmá-ból is néhány sorral köszöntöttem csupán, igaz, az újság első oldalán. Azelőtt pedig a TÖOSZ fennállá-sának tizenötödik esztendejében az Akik legyőzték az időt című összeállításban szerepeltetett, ne-gyedik ciklusukat töltő töoszos te-lepülésvezetők egyikeként mutat-tam be, mégpedig Szilágyi Meny-hért, Barati Attila, Szirtes Lajos és Pásztor Béla társaságában. Ta-lán nem véletlen, hogy vele együtt, mind az öten ötödszörre is elnyer-ték választóik bizalmát. Ám ebben a már-már húszéves folyóiratban legfeljebb ötödannyi jelent meg Galuska Lászlóról, mint a többi-ekről. Igazán nem szándékom en-nek okát az ő nyakába varrni, de bizonyos, hogy ebben az önpropa-gandától való idegenkedésének is része van. A köztársasági elnök ál-tal adományozható elismeréséről például az alábbiakat mondta:

– Ebben a kitüntetésben benne vannak a TÖOSZ-beli kollégáim, otthon pedig a képviselőtársaim, a munkatársaim, a polgármesteri hivatal dolgozói. Meg aztán a la-kosság van benne. Abban az ér-telemben, hogy az infrastruktu-rális fejlesztések igen jelentős ré-szét, a világítás korszerűsítését, a szennyvízcsatornázást a lakos-sággal együtt csináltuk végig. Ha a helyiek nem állnak mellém, ak-kor én hiába erőlködöm. Nélkülük 2003-ban a városi címet se sikerült volna megszerezni.

Ami Galuska László képviselő-társait illeti, ők őt az elnyertnél is rangosabb kitüntetésre javasolták. Benne volt a helyi lapban, hogy a város képviselő-testülete Galuska Lászlót Nyékládháza 25 éves ered-ményes vezetéséért, és több évtize-des érdemei elismeréséül a Magyar Köztársaság Érdemrendjének el-nyerésére terjesztette be.

Ezt nekem Galuska László nem említette.

Kaptam tőle faxon egy alig húszsoros önéletrajzot, ami ugyan tartalmazza, hogy ötödik polgár-

mesteri ciklusa előtt, 1983 óta Nyékládháza tanácselnöke volt, de arra nem is utal, hogy tanács-elnöki múltját a jelenlegi testület érdemnek tekinti.

Pedig ennek jelentősége van.Előző összeállításunkban ol-

vashatták, hogy a hatszáznál több ötödik ciklusát töltő településve-zető közül mindössze hatan van-nak olyanok, akik mindegyik vá-lasztáson egyazon pártot képvisel-tek. Ez a jelenlegi polgármesterek alig ötödének egyetlen százaléka, azaz két ezrelék. Ebbe a két ezre-lékbe tartozik Galuska László, aki ráadásul következetesen szocialis-ta. Márpedig a legutóbbi választá-son – akár a rendszerváltoztatás idején – szocialistának lenni nem volt nyerő. Legelőször ezért kis-sé meglepte, hogy polgármester lett. Azóta megszokta, hogy az. És megszokta, hogy a testületben kisebbségben van.

– Látszatra ez nem így van – mondta, amikor rákérdeztem. – Hatan voltunk az MSZP jelölt-jei, hárman vannak a fideszesek és öten a függetlenek. Ám valójá-ban már az alpolgármester meg-választásakor kiderült, hogy mi hatan a nyolcakkal szemben ellen-zékben vagyunk. Ami a bizottság-választáskor is beigazolódott.

Galuska László szerint meg-választásakor a pártkötődésé-nek csak annyi szerepe volt, hogy a szavahihetőségét és a megbíz-hatóságát jelezte. Amit egyébként a testület is becsül. Nem-nem, til-takozott, az ő testülete nem jobb-oldali.

– Néhány dologról különféle-képpen vélekedünk, de erről a pá-lyázásokhoz szükséges, meg más, a város érdekét szolgáló szavazá-sok idején megfeledkezni hajlamo-sak vagyunk.

Utánanéztem, ez igaz.Nemrégiben például a testület

egyöntetűen szavazott meg négy-százezer forint támogatást a he-lyi lap megjelentetéséhez, s csak a szavazás után jegyezte meg az egyik képviselő, hogy az újság nagyon népszabadságos azért ne legyen. Aczél Gábor

MEGBÍZHATÓKITÜNTETETT

Ö N k o r m á n y z a t �0A Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata

A program célja a legjobb önkor-mányzati gyakorlatok feltérképe-zése és megismertetése az ország más önkormányzataival, később esetleg a nemzetközi szakmai kö-zélettel is.

Az új és innovatív helyi meg-oldásokat nyújtó önkormányza-tok tudásának és tapasztalatának terjesztése a több hasonló problé-mával küszködő önkormányzatok körében jobb közszolgáltatásokat, s a településvezetésben magasabb színvonalú teljesítményt eredmé-nyezhet. A program által kezde-ményezett tudásátadási folyamat azonban nem csak azokat az ön-kormányzatokat segíti, amelyek új megoldásokhoz jutnak, hanem azokat is, melyek a gyakorlatokat kialakították.

Legjobb gyakorlatok – a címmel járó díj mellett – olyan hivatalos elismerésben is részesülnek, amely az önkormányzati dolgozók és he-lyi lakosok büszkesége lesz.

A program hozadéka lehet az is, hogy a helyi közösségek fejlődé-sének segítése érdekében felhívja a központi kormányzat figyelmét

A Nemzeti Fejlesztési Ügynök-ség küldöndíjat adományoz annak az önkormányzatnak, amely a pá-lyázatában ismertetett gyakorlatot európai uniós forrás felhasználá-sával valósította meg. A különdíj a nyertes önkormányzat három munkatársa számára egy brüsz-szeli tanulmányút.

A Legjobb Önkormányzati Gyakorlat Díj elnyerésére irányuló pályázat benyújtásával a pályázó önkormányzat vállalja, hogy a Te-lepülési Önkormányzatok Orszá-gos Szövetségével kötendő szerző-dés szerint a maga, esetleg díjazott gyakorlatát más önkormányza-tokkal megismerteti. A program a nyertes önkormányzatok kép-viselőinek mindehhez felkészítő képzést kínál.

A programot a Települési Ön-kormányzatok Országos Szövetsé-ge 2009. április 23-ai évi küldött-gyűlése keretében tartandó díját-adó ünnepség zárja, amelyre vala-mennyi pályázó települési önkor-mányzat meghívást kap, a nyertes önkormányzatok pedig ismertetik díjat nyert gyakorlataikat.

az erős és felelősségteljes önkor-mányzatok, továbbá a jobb önkor-mányzati feladatellátás és az in-novációk támogatásának szüksé-gességére.

A program részleteit tartalma-zó kiadványt hamarosan megkap-ják az érdekeltek.

A kiadvány pályázati felhívást is közöl.

Azok az önkormányzatok, ame-lyek a maguk megítélése szerint a megadott területek valamelyi-kén valami új és másutt is alkal-mazható gyakorlatot alakítottak ki, pályázhatnak a Legjobb Ön-kormányzati Gyakorlatok Díjra. A győztesek egymillió forint dí-jazásban részesülnek. A díjjal já-ró pénz szabadon felhasználható, azonban a felhasználásnak a prog-ram céljaival összhangban kell áll-nia. A nyert összeg például a prog-ram megvalósításában résztvevők tanulmányi útjára (amelyet a TÖ-OSZ szervez a nyertes igényeinek megfelelően), az önkormányzat szolgáltatásainak fejlesztésére, eszközvásárlásra, vagy akár kép-zésre fordítható.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége – az Európa Tanács Helyi és Regionális Demokrácia Szakértői Központja, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Dexia Kommunalkredit Hungary Kft. (amely a Dexia bank-csoport Európa vezető, közszféra finanszírozásra szakosodott pénzintézete) együttműködésével – meghirdette a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok

Programját, amelynek megvalósításában részt vesz a Magyar Faluszövetség, a Magyar Ön-kormányzatok Szövetsége, az Önkormányzati Minisztérium, valamint a Szociális és Mun-kaügyi Minisztérium.

Ö N k o r m á n y z a t��A Települési Önkormányzatok


álláspo

ntok

A kerekasztal résztvevői közül sen-ki se vitatta, hogy a magyar okta-tási rendszer hatalom megoszlásá-nak módja és finanszírozási logiká-ja a kétszáz éves fejlődés irányához képest száznyolcvan fokos fordulatot vett a nyolcvanas évek közepén, a ki-lencvenes évek legelején.

A nyolcvanas években az ország irányítása a szovjet típusú központo-sító rendszerről a szintén szocialista jellegű jugoszláv önigazgató beren-dezkedésre tért át, amely formáli-san az alulról építkező társadalom elvén alapult. Egy-egy munkahely kollektívája egyfajta parlament-ként működött: közvetlen szavazás-sal döntöttek a termelési-értékelé-si tervekről, az elvégzendő felada-tokról, az önellenőrzés módjáról, a vezetőikről és így tovább. Az iskola szervezeti rendje is ilyennek készült,

amely szerint a tantestületek maguk döntöttek a pedagógiai programról, az önellenőrzés módjáról, a szerve-zetük működéséről. Az első években maguk választották saját vezetőiket is. Az autonóm szakmai szervezetek közötti együttműködés a közösségek belátásán múlt.

Tudjuk azonban, hogy az érde-mi koordinációt a múlt rendszerben a munkahelyi pártszervezet, a belügy titkos szervezete végezte.

Ám ekkortájt a centralizmus szi-tokszó.

Noha a rendszerváltoztatás után a gazdasági szféra egésze szakí-tott a bázisdemokrácia eszméjével és a versenyelvű piaci logika sze-rint kezdett el működni, a szervezé-si rendje hierarchikussá, és teljesít-mény-haszon orientálttá vált. Mind-emellett a közszolgáltatatás rendje

megőrizte az önigazgató demokrá-cia demokratikus berendezkedését. Az államot és a versengést elutasí-tó, az egyenrangúság-önrendelkezés szellemében élt tovább a közoktatás egésze, és részben a szakképzés irá-nyítási és finanszírozási módja, ami-képpen a helyi társadalom érdekeit kiszolgáló, erősen tagolt önkormány-zatok rendszere is.

Voltaképpen csak a pénzügyi irá-nyítás, a koordináció lehetősége ma-radt meg központi szinten, minden más tekintetben önállósultak az ön-kormányzatok és a közszolgáltatást végző intézmények.

Az OECD adatai szerint ekkori-ban a világon páratlan mértékben önállóak voltak és számos tekintet-ben maradtak is a magyarországi iskolák és települési önkormány-zatok.

Az utókor nevelésügyi kongresszusoknak nevezi a magyar tanítók első, 1848-as gyű-lését, az 1896-os második tanügyi kongresszust, az 1928-as harmadikat, s az 1948-as negyediket. Az ötödiknek és a hatodiknak – 1970-ben és 1993-ban – már valóban nevelésügyi kongresszus volt a neve. Közös volt bennük, hogy mindegyik előkészített és/vagy lezárt egy-egy jelentős neveléstörténeti korszakot, korszakos jelentőségűek

is voltak tehát, magukon viselvén koruk (oktatáspolitikai) bélyegét, kinyilatkoztatásaikban s olykor szándékaikban is keresték és hirdették a kontinuitást; felvállalva vagy elvetve, de mindenképpen sa-ját céljaikhoz igazítva az előző kongresszusok szellemi hagyatékát. A Magyar Pedagógiai Társaság által kezdeményezett, idén augusztus végén megtartott VII. Nevelésügyi Kongresszus jogelődjeihez a nevelésügy kérdéseinek társadalmi kiterjesztésében is hasonlított. A Települési Önkormányza-tok Országos Szövetségének képviseletében Sáska Géza a szervezőbizottság tagja, s az egyik kerek-asztal-beszélgetés vitavezetője volt. A kongresszus zárónapján ismertette az Intézményfenntartás, irányítás és finanszírozás elnevezésű szekcióülést kiegészítő eszmecsere lényegét, amely beszélgetés során alsó- és középfokú, városi, községi iskola igazgatója, önkormányzati vezetője, szakszervezeti képviselője, továbbá a pénzügyi és az oktatási tárca több szakértője fejtette ki a véleményét. Írásunk ismertetésének szerkesztett változata.

A KÚSZÓ CENTRALIZÁCIÓ

Ö N k o r m á n y z a t ��A Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata

Az önigazgatás lassú visszavételeA nyugat-európai piacgazdálkodás-hoz illeszkedő, döntési és felelősségi rendszeren alapuló és a központtól független pénzforrások fölött ren-delkező önkormányzatok működé-se azonban átláthatóbb és számon kérhetőbb, mint mieinké. További különbség, hogy ott nem az iskolák tantestületei, hanem a választott ön-kormányzati testületek sora, illetve a központ tűzi ki azokat a közcélokat, amelyeket az iskolában dolgozó köz-alkalmazottaknak kell szolgálniuk és követniük, ezért a miénkhez ké-pest alacsony az autonómiájuk foka. A mély decentralizáció hatására a ma-gyarországi iskolák éppen úgy befelé fordultak, miként az önkormányza-tok: a más intézményekkel való érde-mi együttműködés szerény.

Ilyen másutt nincs.Magyarországon a kilencvenes

évek elejétől kezdve az önkormány-zati vagyon egyre fogyott, s a kez-detben alacsony pénzügyi korlátokat a központ fokozatosan emelte az ön-kormányzatok és az iskolák előtt, ez-által irányító helyzetbe került.

Az intézmények és önkormányza-tok közötti (térségi) koordináció fel-adatát a kúszó hivatali centralizáció vette át és vette el.

Az új pénzügyi és az irányítási mód az önigazgató berendezkedés lassú visszavétele, ami az önkor-mányzatiságot fenyegeti.

Amiért a hatékonyság csökkenA szakmai legitimációjú tantestület kollektív – és ezért következmények nélküli – döntései alapján működő iskola (a pénzügyektől eltekintve) független, és elszámolási kötelezett-ség alig terheli.

Ellenőrzésének rendje éppen úgy tantestületi hatáskör, aho-gyan a tankötelezettség céljának meghatározása, azaz a pedagógiai program és Szervezeti és Műkö-dési Szabályzat elfogadása.

A szabad programválasztáshoz a szabad iskolaválasztás joga páro-sult. A városokban kialakultak a kü-lönböző társadalmi réteget kiszolgá-ló, egymástól elkülönült iskolák.

Ennek következeztében társadal-mi különbségek már az iskolák kö-zött jelentek meg, amelyeket a koráb-bi központi hatalom az iskolák falai közé szorított.

A keret jellegű Nemzeti Alaptan-terv alapján iskolánként külön-kü-lön készített pedagógiai programok alapján az egyes iskolák önállósá-gukban szakmailag elkülönülhettek egymástól. Az oktatás szakmai külső és belső ellenőrzésének hiánya, tör-vényességi felügyelet és a szakmai tanácsadás gyengesége többek között a tudásszintmérésekben kimutatott hatékonyságcsökkenésben mutat-kozik meg.

A szakma önkormányzati szintjeA rendszerváltozás előtti, szakmailag és pénzügy-hatékonysági tekintetben indokolható, de politikailag hevesen elutasított körzetesítés ellenhatására jöttek létre a pénzügyi tekintetben rövid ideig fenntartható, önálló, ap-ró, elsősorban önmaguk problémá-ra koncentráló, önálló forrásokkal nem, vagy csak részben rendelkező önkormányzatok. Bennük a növeke-désre orientált, szakmai legitimáció-jú iskolákkal.

A nagyobb a települési önkor-mányzatoktól a kisebbek felé halad-va a független pénzügyi forrás fölöt-ti rendelkezés lehetősége csökken, kisebb polgármesteri hivatalokban a szakmai felkészültség szintje is. Ez-zel szemben helyi értelmiségi kép-viselőkként a pedagógusok, miként az orvosok is, a helyi közszolgálta-tás bővülését eredményesen szor-galmazták.

Az iskolai fejlesztés iránti szükség-letek többnyire az iskolákban, szak-mai nyelven fogalmazódtak meg, amelyhez a hozzá nem értő önkor-mányzatok természetes fizetési kény-szerének képzete párosult.

A feszültségoldás kísérleteAz oktatáspolitika központja a két autonóm szervezet közül többnyire pedagógusi logika mentén az isko-lák növekedésorientált szakmai tevé-kenységét támogatta, sokszor a sza-badon választott önkormányzatok

legitimációját – szakmai érvekre hi-vatkozva – gyengítette.

Ennek következtében a közoktatás folyamatos növekedési pályára állt. A növekedést az oktatásirányzás köz-pontja erőltetette az önkormányzati források és vagyon terhére, az ingye-nes közszolgáltatás bővítésében érde-kelt pedagógusok szakmai szerveze-teinek, szakszervezeteinek és a szülői szervezetek támogatásával. Az új be-rendezkedésben az országos közcélt képviselő szervezet súlya csekély.

A helyi közszolgáltatások soka-ságából a pedagógusok iskolázott-ságához igazodó, különböző tartal-mú, az iskolát használó társadalmi csoportokra jellemző, erősen tagolt műveltségi szerkezet alakult ki.

A döntési és felelősségi szintek elkülönülése, valamint kizárólag a pénzügyi eszközökkel történő sza-bályozás tette lehetővé, hogy a köz-oktatási rendszert folyamatosan fű-tött növekedési pályára állítsa az ok-tatási kormányzat, miközben helyi szinten a források hiánya és a gye-reklétszám csökkenése hűtötte ezt a folyamatot. A keletkezett feszültség oldását kísérelte meg a központi hi-vatali-szakmai ésszerűség, amelynek tünete a kúszó centralizáció.

A fokozatos központosítás jeleiA kizárólag pénzügyi és szervezési ésszerűséget szem előtt tartó cent-ralizációra utal• a gazdasághatékony nagy-össze-vont iskolák szervezési kényszere, amely felborítja az önálló és elkü-lönült iskolákban kialakított érdek-viszonyokat és felszámolja az előd-iskolák pedagógiai programjait;• a kistérségek szervezése, a forrás-, és gyermekveszett önkormányzatok együttműködésének kikényszerítése, az autonómiájuk csökkentése;• az oktatási hivatal szakmai ellen-őrző hatósági szerepének húsz év utáni megjelenése; • az önkormányzatok pénzügyi ter-heinek növekedése, pénzügyi moz-gásterüknek (a megemelt közalkal-mazotti kötött bérköltség, a peda-gógus álláshely alapú tervezés és fi-nanszírozás miatti) fokozatos szű-kítése;



• a feladatfinanszírozásra való las-sú áttérés (amely az önkormányzást felváltó központi akarat gyakorlá-sának szervezeti háttereként értel-mezhető); • a szociálisan egységesítő célú – a helyi érdekeket keresztülmetsző – beiskolázási körzetek kialakítása; • a térségi integrált szakképző köz-pontok (a TISZK-ek) kialakításának lehetősége1.

Az autonómia gyakorlásának feltételeA kerekasztal résztvevői szükséges-nek tartották, hogy közelebb kerül-jön egymáshoz az iskolai, fenntartói, térségi és központi szinten született döntések sora, valamint az önálló pénzügyi források fölötti rendelke-zés joga. A közintézményeknek elszá-moltathatóbbaknak, átláthatóbbak-nak kellene lenniük, s ezt leginkább – a nyilvánosság mellett – a pártatlan pénzügyi, törvényességi és szakmai ellenőrzés szolgálhatja.

A beszélgetésen résztvevők többsé-ge általában elfogadta, hogy a prob-lémák bizonyos körére a kúszó cent-ralizáció megoldást kínál, azonban aggodalmunkat fejezték ki, hogy e szakmailag indokolható folyamatok fölött a demokratikus kontroll hiány-zik, vagy igen gyenge, s ez az önkor-mányzatiság veszélyforrása is lehet. Úgy vélték, hogy feltétlenül demok-ratikus ellenőrzés alá kell vonni ezt a folyamatot is. A döntési és felelős-ségi rendszereknek közelebb kell ke-rülniük egymáshoz, mégpedig úgy, hogy hozzájuk önálló pénzügyi for-rások is kapcsolódjanak. Mindhá-rom az autonómiák gyakorlásának nélkülözhetetlen feltétele.� A közoktatási intézmények fenntartói, a gya-korlati képzés szervezésében részt vevő gazdál-kodó szervezetek, a felsőoktatási intézmények 2008. szeptember 1-jétől a közoktatási törvény-ben meghatározott szakképzéssel összefüggő fel-adatok végrehajtására térségi integrált szakképző központot (TISZK) hozhatnak létre. A TISZK-ek létrehozását indokolja, hogy 2008. szeptember 1-jétől kizárólag a térségi integrált szakképző köz-pontban folyó gyakorlati oktatás tárgyi feltéte-leinek fejlesztésére adható a fejlesztési támogatás. A törvény szerint csak azon fenntartónak, szak-képzés-szervezési társulásnak, társaságnak adha-tó át a fejlesztési támogatás, amelynek intézmé-nyében, intézményeiben a nappali rendszerű isko-lai oktatásban részt vevő tanulók létszáma – az is-kola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában – legalább másfélezer.

Kiemelt feladat a vezetésfejlesztés, ennek keretében a vezetőképzés tartalmának meg-újítása, különös tekintettel az átalakuló intéz-ményrendszer működtetéséhez kapcsolódó új igényekre, az alapfokú és a középfokú oktatás-ban egyaránt létrejövő, akár több településre is kiterjedő nagy méretű intézmények menedzse-lési feladataira. A vezetők képzéséhez kapcso-lódjon átgondolt továbbképzési rendszer, amely lehetővé teszi a változó környezetben és intéz-ményi szervezetekben a vezetési kompetenciák folyamatos fejlesztését. Fordítsanak kiemelt fi-gyelmet a vezetőhelyettesek és a középvezetők vezetési feladatokra való felkészítésére. A ve-zetésfejlesztés feltételezi a képzési és tovább-képzési rendszerhez, valamint a vezetési tevé-kenységekhez kapcsolódó szakmai szolgálta-tások feltételeinek kialakítását. Az intézményvezetői tevékenységben a me-nedzselési feladatok mellett kapjon kiemelt je-lentőséget a tanulók tanulási eredményességé-nek növelése, az ehhez szükséges szervezeti és személyi feltételek intézményi biztosítása. Az eredményes vezetési tevékenységhez elen-gedhetetlenül szükséges a különböző szintű ve-zetők esetében a feladatok, a felelősségi körök és hatáskörök összehangolása. Szükséges a központi és a helyi oktatás-irányítás – beleértve a nem önkormányzati intézményfenntartók irányítóit is – képzési és továbbképzési rendszerének megerősítése. Kü-lönösen indokolt a községi, illetve kistérségi irányítói feladatot ellátó személyek felkészíté-se, tevékenységeihez kapcsolódó konzultáci-ós fórumok kialakítása és működtetése, mun-kájukhoz kapcsolódó szakmai szolgáltatások biztosítása. Történjen meg a jövőben az országos és a helyi-intézményi fejlesztési programok meg-valósításának értékelése, eredményeinek lehe-tőség szerinti felhasználása, elterjesztése, a jó gyakorlatok hozzáférhetővé tétele. A területi és helyi szinten megvalósuló köz-oktatási feladat ellátási, tervezési rendszerben kerüljön előtérbe a tervezésre kötelezett szer-vezetek együttműködése, az ezt szolgáló érdek-egyeztetési és konzultációs rendszerek helyi és területi szintű kialakítása. Fontos cél, hogy a közoktatási feladat ellátásban a különböző fenntartók között alakuljon ki tényleges együtt-működés. Kiemelt jelentősége van a települé-si és területi tervek összehangolásának, azok

megvalósítása értékelésének a szükséges követ-keztetések levonásának és érvényesítésének. Felül kell vizsgálni a többcélú kistérségi tár-sulások irányítási és intézményfenntartói te-vékenységeit meghatározó jogi szabályozást. Ennek során a többségi kistérségi társulások által alapított és fenntartott intézmények mű-ködtetését meghatározó jogszabályokat össze kell hangolni, és garanciákat kell biztosítani a társulás számára a törvényes és szakszerű fenntartói feladatellátáshoz. Szükséges a közoktatás finanszírozási rendszerének egyszerűsítése, legalább közép-távon kiszámíthatóvá és stabillá tétele az ön-kormányzatiság elvének tiszteletben tartása mellett. A közoktatás állami finanszírozásában érvényesüljön a szektorsemlegesség. Az egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó források pályázati úton történő elnyerése sérti a pályá-zati kompetenciákkal nem vagy kevésbé ren-delkező települési önkormányzatok, illetve más fenntartók érdekeit, egyszersmind szükségte-len és nagy mennyiségű adminisztrációs ter-het jelent számukra. Ezért javasolt e források más eszközökkel történő allokálása. A közoktatáshoz kapcsolódó állami támo-gatás elosztásakor vegyék figyelembe a telepü-lési önkormányzatok jelentősen eltérő jövede-lemszerzési képességét, törekedjenek az ebből következő negatív hatások mérséklésére, az ezt kiegyenlítő mechanizmusok beépítésére. Az oktatás eredményességének növelését célzó, a tanulási idő meghosszabbodását ered-ményező egyes intézkedések jelentős többlet-kiadásokkal járnak állami és fenntartói szin-ten egyaránt. Célszerű megvizsgálni a képzési formák alkalmazásának tényleges eredményes-ségét, a tanulói teljesítményekre gyakorolt ha-tását, s ennek függvényében szükséges megol-dani a jövőben azok finanszírozását. Az állam – lehetőség szerint az intézmény-fenntartó is – feladatainak ellátásában támasz-kodjon a közoktatási kutatási eredményekre, az erre a célra létrehozott és működtetett hát-térintézményei támogatására. Fordítson figyel-met és erőforrásokat a közoktatás fejlesztését szolgáló kutatási tevékenység kiterjesztésére, az ennek eredményeit felhasználó és hozzáfér-hetővé tevő tudásmenedzsment kialakítására és működtetésére.

Palotás Zoltán, Bajzák Erzsébet M. Eszterszekcióvezetők

A VII. Nevelésügyi KongresszusINTÉZMÉNYfENNTARTÁS, IRÁNYÍTÁS ÉS fINANSZÍROZÁS

elnevezésű szekciójának ajánlásai


A műtárgy elkészült. Gyönyörű. A durván kétezer tonnás terheléspróbát kiállta. A nagyközönség a szeptember 13-ai nyílt napon – kerékpáron, futva és sétálva – birtokba vette, megcsodálta. Ez volt az igazi hídavató. A legújabb remények sze-rinti időpontban – szeptember végén, október elején – sokak örömére végre talán megindulhat rajta a forgalom. Azért talán, mert a forgalom megindítását a Nem-

zeti Közlekedési Hatóság „az aktuális jogi helyzet alapján” engedélyezi. Az aktuális jogi helyzet meg-ítélése pedig problematikus. Kérdéses például, hogy a híd használatbavételéhez az ügyben érdekelt települési önkormányzatok mindegyike megadja-e szakhatósági engedélyt. És hatályban van egy – éppen két éve, 2006. szeptember 21-én – közigazgatási perben született bírósági ítélet is, amely szerint itt északon, a Duna keleti és nyugati partját összekötő híd használatbavételi engedélye csak akkor adható ki, ha azzal egy időben Szigetmonostort a szárazfölddel összekötő kis híd is megépül. Az meg még nem épült meg.

HÍDAVATÁSA Megyeri híd közlekedésre való fel-avatása harcok közepette egy komp-romisszumos fegyverszünet eredmé-nyének ígérkezik.

A kicsi híd óhaja sokkal régebbi, mint a nagyhídé. Még a tahitótfa-lui átkelő megépítése előtt, 1911-ben írta volt a Szentendre és Vidéke cí-mű újság, hogy a szigeten lévő négy községet „egy Szentendréről létesíten-dő kisdunai híd segedelmével kellene hozzájuttatni a világi forgalom által nyújtott előnyökhöz”.

Az M0-ás körgyűrű megépíté-sének tervezése óta mind nagyobb az igény erre a kishídra is. Mivelhogy kiderült: a körgyűrű északi, a Szent-endrei-sziget fölött átívelő hídjáról – ivóvízvédelmi okból – nem szabad lehajtót építeni.

Budakalász önkormányzata ek-korra már feltételül szabta a 10. szá-mú főút felé egy elkerülő út építését, Szigetmonostor önkormányzata pe-dig 1994-ben a Szentendrei-szigetre vezető közvetlen közúti csatlakozás elkészítésének ígéretére járult hozzá egy hídpillérnek a területükön való elhelyezéséhez.

Szentendre, Budakalász és Pomáz önkormányzata 1995-ben az elke-

rülő út nyomvonaláról egyeztetett a szaktárcával, az pedig tanulmány-tervet készíttetett az M0-ás körgyűrű északi részéhez kapcsolódó közleke-dési feltételek, hídváltozatok lehe-tőségeinek felmérésére. Szigetmo-nostor polgármestere, Szilágyi Lajos a megépítendő kishíd helyéről folyta-tott tárgyalásokat Szentendre polgár-mesterével, Kállay Péterrel.

A Fővárosi Vízművek Rt. 1997-es hivatalos állásfoglalásában a kishi-dat Szentendre legészakibb részén, a határcsárdai kompkikötőnél java-solta felépíteni, de elfogadhatónak tartott egy, a város déli lábánál, a fo-lyó legkeskenyebb szakaszán átívelő változatot is.

Miután az Orbán-kormány idő-szakában az M0-ás körgyűrű észa-ki szakaszának építéséről kevés szó esett, s csak az új kormány program-ja tartalmazta az északi híd 2006-ig történő megvalósítását, egy 2003-as egyeztető tárgyaláson – amelyen az érintett települések polgármes-terei is részt vettek – a Fővárosi Víz-művek Rt. képviselője kizárólagossá tette a társasága által korában leg-jobbnak tartott északi, határcsárdai hídhelyet.

Ekkor azonban már a Nemze-ti Autópálya Rt. volt a kormányha-tározat végrehajtója. És a társaság képviselője a Dunakanyari és Pili-si Önkormányzatok Területfejlesz-tési Társulása 2003. áprilisi ülésén kijelentette, hogy ők nem jogutódai a korábbi autópálya-építtetőknek, s nekik az M0-ás körgyűrű északi hídján kívül további négy Duna-híd megalkotása a feladatuk, s ezek kö-zött kishíd nincsen. Közölte továbbá, hogy a tervek a szigetmonostori hidat és a budakalászi elkerülő utat nem tartalmazzák.

Budakalász és Szigetmonostor önkormányzatainak képviselői ra-gaszkodtak korábbi álláspontjukhoz, és Miakich Gábor szentendrei pol-gármester is a kishíd megépítésének szükségessége mellett érvelt.

A kishíd akkorra javasolt hely-színeinek, e helyszíneket indokoló és elvető érveknek, az érvelő szer-vezeteknek, az engedélyező vagy til-tó hatóságoknak, de még az akkori, erről szóló tanácskozásoknak a fel-sorolása is lehetetlen itt, fontos meg-említeni viszont, hogy a közösnek tekinthető önkormányzati érvek öt éve a szakminiszter parlamenti vá-



laszát eredményezték, amely szerint Szigetmonostor esetében a Szentend-rével összekötő Kis-Duna híd, Bu-dakalászon pedig egy normál közút megépítése az északi nagyhíd létre-hozásának a feltétele.

Azóta – a szó szoros értelmében is – sok víz lefolyt a Dunán.

Budakalász polgármestere ma Par-lagi Endre, Szigetmonostoré Molnár Zsolt, Szentendréé dr. Dietz Ferenc. Önkormányzataik álláspontja nem változott: a körgyűrűt a 10-es főúttal egy Budakalászt elkerülő közúttal kell összekötni, a Szentendrei-sziget-re vezető kisebb hidat pedig – Szent-endre történelmi belvárosa fölött vagy alatt – meg kell építeni.

A nagyhidat viszont már a Híd-építő Zrt. és a Strabag Építő Zrt. ál-tal működtetett konzorcium építtette meg 2008 őszére.

Szentendre polgármestere (aki egyébként a TÖOSZ Pest megyei ta-gozatvezetője) a nemrégiben létreho-zott M0 Érdekvédelmi Egyesület el-nökeként – miután az egyesület más képviselőivel együtt minisztériumi szakemberekkel tárgyalt – lát esélyt a megegyezésre.

A tárgyaláson ugyanis megegyez-tek a felek, hogy 2008. december 31-éig a teherforgalom a Róbert Ká-roly körút–Árpád híd útvonalon ma-rad, hogy a kisebb települések több útvonalán súlykorlátozást léptetnek életbe, s hogy a Szentendrei-sziget-re vezető kicsi közúti híd meg nem építése miatti, a szigeti lakosság által elszenvedett kárt az állam kompen-zációs csomaggal orvosolja.

Szigetmonostor önkormányzata ugyanis felismerte, hogy a kialakult helyzet a számára nemcsak lehető-ség, hanem súlyos felelősség is.

A közös elképzelések szerint a kompenzációs csomag 3,5 mil-liárd forintjából másfél milliárdot a szentendrei Határcsárda vonalá-ban megépítendő gyalogos-kerékpá-ros hídra, kétmilliárdot pedig – egy szigeti katasztrófavédelmi központ (mentőállomás, tűzoltóállomás, eset-leg rendőrőrs) megvalósítása mellett – a szigetmonostoriak által megjelölt környezetvédelmi, turisztikai, okta-tási és közlekedésfejlesztési beruhá-zásokra fordítanak. A beruházások

dologi-személyi kiadásait hosszú tá-von is a központi költségvetésnek kell finanszíroznia.

A megállapodás szerint a Megyeri híd forgalomba helyezésével a kistér-ség településeire háruló forgalmi ter-helés ellentételezésére megépítendő, Budakalászt és Pomázt elkerülő út, valamint a szentendrei tehermen-tesítő út tanulmánytervét és előké-szítését is központi forrásból finan-szírozzák.

A megbeszélés résztvevői egyet-értettek abban, hogy a Megyeri híd forgalomba helyezését követően a forgalom kezelésére haladéktala-nul közlekedéstechnikai eszközöket kell kiépíteni, s a közlekedési szabá-lyok betartását fokozott mértékben kell ellenőrizni. És hogy legkésőbb

2013-ig a 11-es és a 10-es főút közöt-ti közutat központi beruházás kere-tében kell megvalósítani. Az M0-ás körgyűrű pedig minél hamarabb be-fejezendő.

A Dunakanyari és Pilisi Önkor-mányzatok Többcélú Kistérségi Társulása határozatban támogatta a megbeszélésen kialakult álláspon-tokat, s egyetértett velük Szigetmo-nostor képviselő-testülete is.

Az M0 Érdekvédelmi Egyesü-let legközelebb 2008 novemberé-ben folytat tárgyalást a szaktárcával a Megyeri híd forgalomba helyezé-sét követően kialakult helyzet érté-keléséről az addig elvégzett forga-lomszámlálási, zajmérési, lakossági és egyéb tapasztalatok birtokában.

A. G.



J elek az úton - KK Kavics Beton segítôkövekK

K

Ka

vi

cs

B

et

on

–

Af

or

ma

k

öv

et

e

Tekintse meg termékeinket awww.kavicsbeton.hu oldalunkon!

1053 Budapest, Ferenciek tere 2. Tel.: 483-3550, Fax: 483-3545www.kavicsbeton.hu

A Párizs termékcsalád egyedi kialakításával segít a látás-fogyatékosoknak aközlekedésben, különösen alkalmas a csomópontok és veszélyes átkelôkjelzésére.A 20x20x6 és 8 cm méretû segítôkövek mellé a London térkôcsalád négyzet,téglalap és trapéz alapú, kövei is könnyedén társíthatók. A több méretben,valamint szürke, antracit, vörös, barna, sárga és zöld színekben is elérhetôelemek esztétikailag is tökéletes összhangot teremtenek a segítôkövekkel.Termékeink az idei évtôl Budapesten a Kelenföld pályaudvaron, az Alkot-mány és Kiss József utcában, valamint Tápiószecsôn, a vasútállomáson isbiztonságos, egyszerû közlekedési feltételeket biztosítanak a rászorulóknak.

A VAKOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK AJÁNLÁSÁVAL

A hétköznapok során fel sem tûnik számunkra, hogy az utakon vagy azok mentékelhelyezett közlekedési jelek milyen nagy segítséget jelentenek számunkra.A Párizs segítôkô család ezt a biztonságot jelenti látásukban korlátozottembertársainknak.

KK_segitokovek203x1142-2 2008.08.27 22:46 Page 1


TETÔ ALÁAZ ÖNERÔT

Lőrincz Sándor egy nyertes pályázatról tu-dósítva tájékoztatja olvasóinkat a nagy-atádi Széchenyi tér hangulatos parkjá-ban épült, az eredeti hangulatát felidéző gyógyfürdőről, amelynek termálvize az or-szág legjobb hatású minősített gyógyvizei közé tartozik.

A Makovecz Imre tervei alapján épült, ta-valy átadott tanmedencék is Makó büszke-ségei közé tartoznak. Ám ezek csupán felújí-tandó részei minden idők legnagyobb gazda-ságélénkítő városi beruházásnak, amelyhez az önkormányzat 1 milliárd 750 ezer forin-tos uniós támogatást immár okkal remél.

Tudósítónk, Dányi László Csanádapácán, az uniós támogatással létesített vadásza-ti szálláshely avatásakor készítette ezt a fényképet, amelyen Benke László Oscar-díjas, négyszeres olimpiai bajnok mester-szakács zsűrielnökként kóstolja a kakas-pörköltöket.

A magát nemzetinek nevező oldal kiemelkedő tudású építésze és a szocialista párt egyik pol-gármestere évtizedes együttműködése révén ka-pott új, vonzó arculatot Makó városa. Mako-vecz Imre újabb, megtervezett álma ugyanitt, a

Buzás Péter polgármester által vezetett testület uniós pályázata révén valósulhat meg. Az alábbi, a „fekete-fehér, igen-nem, mit vettél a pénzemen, adtam neked…” kezdetű kérdésre adható legkülönfélébb válaszokban bővelkedő összeállítás fenti címe az együttműködés szükségességére utal az önerő előteremtése és az unió általi betetőzése céljából is.

MakónSzakértői vélemények szerint a gyógyhatású marosi iszapra, és az 1956 óta a városban feltörő, szintén gyógyító termálvízre ala-pozott gyógyfürdő, kiegészülve egy fürdőváros valamennyi szol-gáltatásával, a város gazdaságá-nak új energiákat adhat, és mun-kahelyeket is teremthet. A fürdő ugyan legfeljebb veszteség nélkül, vagy szerény haszonnal működ-tethető, de a kiegészítő szolgálta-tásokból jelentős bevételek szár-mazhatnak.

Az 1963-ban megnyitott, s fo-lyamatosan fejlesztett városi fürdő fokozatosan terjesztette ki vonz-erejét a település határain túlra, ez a folyamat a rendszerváltozta-tás óta felgyorsult, majd az új év-ezredben minőségében is válto-zott. Makó város önkormányzata 2001-ben Makovecz Imre Kossuth-díjas építész komplex fürdőfejlesz-tési tervével pályázatot nyújtott be a Széchenyi-terv fürdőfejlesztési kiírására. A projektet elutasítot-ták, ám az önkormányzat a ma-ga erejéből elkészíttette a megye egyik legszebb, Makovecz Imre tervei szerint kialakított élmény-medencéjét (2002-ben), majd egy óriáscsúszdát és egy feszített víz-tükrű, tanmedenceként is hasz-nálható érkezőmedencét avatha-tott (2004-ben). Ez után a kor-mány 90 százalékos címzett tá-mogatásával valósulhattak meg tavaly – ugyancsak Makovecz Im-re tervei alapján – a térségi, okta-tási célokat szolgáló fedett és nyi-tott tanmedencék.



CsanádapácánAz Európai Unió Avop Leader+ programjának keretében az elmúlt évben Csanádapáca önkormány-zata 262 ezer 500 forintot kerami-kus műhely, 855 ezer 555 forintot a művelődési ház előterében kiala-kítandó népművészeti bemutató és elárusító tér céljára nyert. Va-dászati szálláshely létrehozására pedig 10 millió 266 ezer 667 forint támogatásban részesült.

– Az EU Önerő Alap révén tett dr. Lamperth Mónika előző ön-kormányzati és területfejlesztési minisztert írásban ígérvényt arra, hogy sikeres Leader+ pályázatok esetén a tárca az önkormányzat önerejének 70 százalékát állja for-rás-kiegészítésként – tájékoztatott Fodor József polgármester.

– Az augusztus 16–17-én meg-rendezett második kakasfesztivá-lon avatták fel a felújított, öt helyi-séggel rendelkező vadászati szál-láshelyet – mondta Mériné Kőszegi Erzsébet jegyző. A 78 csapat rész-vételével megrendezett kakaspör-

költfőző versenyen egyéként Ben-ke László Oscar-díjas, négyszeres olimpiai bajnok mesterszakács volt a zsűrielnök.

CsorvásonA fiatal városban turisztikai szál-láshelyet sikerült létrehozni 2007-ben az Avop Leader+ program-hoz benyújtott sikeres pályázat-nak köszönhetően. Csorvás igen sok külföldi és belföldi vendéget, turistát vonzó nyári rendezvényei-nek lebonyolítása során.

– Kétségtelen tény, hogy az EU Önerő Alap pótlólagos forráso-kat nyújt az önkormányzatok szá-mára ahhoz, hogy a fejlesztéseiket megvalósítsák – mondta Szilágyi Menyhért polgármester. – A vá-ros a turisztikai szálláshely-be-ruházás önerejének 60 százalékát nyerte el. A belterületi kerékpár-útnál az a helyzet, hogy a beruhá-zás 90 százaléka támogatott, és 10 százalék az önerő, aminek felét az EU Önerő Alap, a a másik felét az önkormányzat fedezi. Az önerő alap segítséget nyújt, ám magában hordozza azokat a nehézségeket, amelyeket a projektek utófinan-szírozása a települési önkormány-zatok számára egyébként is jelent. Bonyolult elszámolási rend, hosz-szú átfutási idő készteti megfon-tolásokra a kedvezményezett kis-térségek településeit is, amelyek egyébként előnyökhöz juthatnak.

VésztônVésztő önkormányzata két pályá-zatot tudott benyújtani az önerő alapra. Kerékpárutat szeretnének építeni, valamint egy körforgal-mi csomópontot és utak felújítá-sát tervezik.

– Mivel a rendelet jelenleg csak meghatározott célok megvalósítá-sát teszi lehetővé – mondta Mol-nár Sándor, a polgármesteri hi-vatal városfejlesztési osztályának vezetője –, más benyújtott és el-nyert EU-támogatáshoz egyelőre nem fogalmazhattunk meg igényt az önerő alapra. A korábban be-adott két kérelmünk tárgyában még nem értesültünk a döntésről. Dányi László

A marosi gyógyiszap, a ma-kói fürdő városközponti helyzete és az Európai Unió 2007–13 közöt-ti potenciális támogatása alapozta meg a legújabb, grandiózus fürdő-fejlesztési elképzeléseket. Makovecz Imre rendkívül impozáns vázlat-tervei alapján januárban elkészül-tek az engedélyes tervek. Az ön-kormányzat pályázata nemrégiben kapta meg a támogatásra vonat-kozó központi javaslatot. A beru-házás tervezett bekerülési költsége 3 milliárd 500 millió forint, amely-nek fele kötvénykibocsátással előte-remtendő önerő, a másik fele uniós pályázati forrás.

A fürdőfejlesztést szálláshelyek, éttermek, illetve különböző, a tu-risták számára vonzó helyek ma-gántőkés létesítésével tervezik ki-egészíteni. Például uniós forrás-ból fejlesztenék a Maros-partot is. A rehabilitációra vonatkozó pá-lyázat teljes költségvetése 95 mil-lió 170 ezer forint, amelynek csak 10 százalékát kell önerőként vál-lalniuk. Aczél Gábor

Makovecz Imre makói fürdőfejlesztési terve


A tabi kistérségbenCsaknem 202 millió forintba ke-rült a szélessávú internet kiépítése a tabi kistérségben. A Koppány-Völgye Többcélú Kistérségi Tár-sulás Gvop-s pályázatának ered-ménye, hogy tizenkét település la-kossága, mintegy nyolcezer em-ber lehetőséget kapott a világhálós csatlakozásra.

Schmidt Jenő tabi polgármester szerint nagy siker ez, mert az itt élők előtt kinyílt a világ, hiszen az internet jóvoltából minden hír-forrás elérhető.

– Szerintem hamarosan jelen-tős változás következik be a köz-igazgatási ügyintézés terén – vé-li Schmidt Jenő. – Előbb-utóbb létrejön a webkamerás rendszer, és ezen keresztül is kommuni-kálhat majd ügyfél és ügyinté-ző. Ezzel időt és utazási költséget is megspórolhatnak az itteniek. A mindennapi tájékozódás mel-lett az álláskeresés is gördüléke-nyebb lehet. A térségben 16 (!) szá-zalékos a munkanélküliség; Ta-bon ennek a fele.

A polgármester elmondta: sze-rették volna, ha a kistérségbe tar-tozó másik tizenkét települést is – ezeken is összesen mintegy nyolcezren élnek – mielőbb fel le-hetne fűzni a szélessávú internet-hálózatra, ám a jelenlegi pályázat a szolgáltatókat, nem pedig a tele-püléseket preferálja.

Schmidt Jenő abban bízik, hama-rosan újra a kistérségek kerülnek majd előtérbe a szolgáltatók helyett, és akkor ismét pályázhatnak.

E nagy volumenű beruházás-hoz egyébként mindhárom évben kaptak támogatást az EU Önerő Alapból. 2006-ban 2 millió 600 ezer, 2007-ben 30 millió 400 ezer, 2008-ban pedig 7 millió 300 ezer forintot nyertek el.

A polgármester örömmel újsá-golta: a közelmúltban 912 millió forintot nyertek a kistérségi járó-beteg szakellátásra. A régi szak-rendelő területén jövő tavasszal megtehetik az első kapavágást, és 2010-re talán már az átadási szalagot is elvághatják.

Lőrincz Sándor

minősített gyógyfürdő, amelynek vize kiválóan gyógyítja a mozgás-szervi, emésztési és nőgyógyászati panaszokat, s különösen hatékony a műtétek utáni rehabilitációban. A gazdaságosabb üzemeltetés ér-dekében történt a külső hőszige-telés, a nyílászáró-csere, de gépé-szeti fejlesztések és korszerűsíté-sek is megvalósulhattak a sikeres pályázat eredményeként.

Az önkormányzat arra töre-kedett, hogy a fürdő az eredeti hangulatot sugallja, ezért az épü-let külső megjelenésében, hom-lokzatában is a régi időket idézi. A Széchenyi park is megszépült. Új sétányok létesültek, korszerű-sítették a közvilágítást és új utca-bútorokat kapott a park.

KadarkútonNagyközségként adta még be pá-lyázatát az egységes településkép kialakítására Kadarkút önkor-mányzata, ám időközben város lett a település. Verkman József, a 2780 lelkes kisváros polgármes-tere elmondta: nagy szükség volt e beruházásra, hiszen a megle-hetősen zilált településkép meg-változott, s így szebbik arcát mu-tathatja Kadarkút. A beruházás tervezett összköltsége 88 millió 560 ezer 720 forintra rúgott, ám az elképzelések fele valósulhatott csak meg az elmúlt években, mint-egy 45 millió forint értékben. Leg-utóbb 2006-ban 5 millió 77 ezer forintot kaptak az EU Önerő Alap-ból, 2007-ben sajnos nem nyertek, ám az év első harmadában átad-hatták a Jálics Ernő iskola előtti tizenhét parkolóhelyet, és a há-zias ízeiről ismert Akác Tanven-déglő előtt is létesült 12 parkoló. Árokburkolatok készültek, a köz-területeken parkosítottak, virágo-sítottak. Így válhatott otthonosab-bá városközpont.

A katolikus templom előtti parkoló felújítását is tervbe vet-ték, mint ahogy a buszváró körü-li támfal cseréjét is. Régi vágyuk a szennyvízcsatorna és -tisztítómű, ami csaknem 800 millió forintba kerül. A pályázatukat elküldték, s reménykednek a sikerben.

PüspökladánybanA püspökladányi önkormány-zatnak most kijutott a megnyert pályázatokból, s így a bőség za-varával küzdenek. Számítottak is a pályázatesőre, ezért 160 mil-lió forintot spájzoltak erre a célra a költségvetésben. Ezt a viszonylag nagy összeget többek között telek-értékesítésből hozták össze. Újab-ban Püspökladányt is felfedezték a multinacionális kereskedő lán-cok, s leendő épületeik számára vásároltak telkeket.

A sikeres pályázatok azonban elviszik ezt a pénzt, s így a püspök-ladányiak mégiscsak pályáznak az Európai Unió Önerő Alapjának a pénzeire. Egy gyűjtőút megépí-téséhez szükséges 140 milliós ösz-szeg önrészére adtak be pályázatot. Nagy önerő kell a fürdőfejlesztés-re, amelyhez a beruházási összeg felét kell letenniük. Az ipari park továbbfejlesztéséhez szükséges, pályázaton nyert pénzhez is hoz-zá kell adni a saját erőt. Ez utóbbit is az EU Önerő Alapjától szeretnék elnyerni. Gőz József

NagyatádonA Rinya-parti virágos kisváros A városközpont régi fénye – a nagy-atádi Széchenyi park és építészeti emlékeinek rehabilitációja címmel vetette papírra pályázatát a Pha-re EU-előcsatlakozási alaphoz. A meglehetősen grandiózus ter-vek csaknem ötszáz millió forint-ra rúgtak. Ehhez nyertek 2006-ban az EU Önerő Alapból 15 mil-lió forintot.

Ormai István polgármestertől tudom: gyógyfürdő-felújítás, vá-rosközpont-rekonstrukció, vala-mint panzió-kialakítás szerepelt a „csomagban”. Így lett valóban vendégcsalogató a Széchenyi park. Ennek szélén áll egy 110 éves épü-let, amely a II. világháború idején postaállomásként működött, ám most már egy tizenhét szobás, tet-szetős panzióként fogadhatja a pi-henni vágyókat. Merthogy egyre népszerűbb a több mint száz éves, a megyei közgyűlés által Öröksé-günk – Somogyország Kincse ki-tüntető címmel elismert, 1971-ben



JászfényszarunVárosunk önkormányzata isme-ri az EU Önerő Alap pályázatot – mondta Győriné dr. Czeglédi Márta jászfényszarui polgármes-ter. – Korábban a Sárga iskola bő-vítése és teljes felújítása című, Re-gionális Operatív Program (ROP) pályázathoz kapcsolódva nyert a település az EU Önerő Alapból 5 millió 992 ezer forintot.

Jelenleg is van egy benyújtott pályázatuk, amely a Kerékpárút kialakítása Jászfényszaru belterü-letén című Észak-alföldi Opera-tív Program nyertes pályázathoz kapcsolódik, és összsen 8 millió 151 ezer forint támogatás igény-lését jelenti. A polgármester ha-tékony eszköznek tartja az önerő alapot, ami az önerő kigazdálko-dását segíti, és a költségvetés lik-viditását célozza.

Szajolon A Szolnok melletti Szajol község, bár hátrányos település, mégsem felel meg az EU Önerő Alap pá-lyázati feltételeinek, így nincs esé-lye erre a támogatásra – mondta Szöllősi József polgármester. Eh-hez az kellene, hogy a leghátrá-nyosabb települések közé tartoz-zon, ugyanis azáltal, hogy átso-rolták a közelmúltban a szolnoki kistérséghez – korábban Török-szentmiklóshoz tartozott –, el-vesztette a hátrányos minősítését, amit az adott kistérség gazdasági és egyéb jellemzői alapján hatá-roznak meg.

Az ellentmondás országos szin-ten létezik, aminek a feloldásáig az ilyen és ehhez hasonló pályá-zati lehetőségek nem jelentenek valódi alternatívát a Szajolhoz ha-sonló helyzetben lévő települések számára.

TiszafüredenAz uniós pályázatokhoz kapcsoló-dó önerő-kiegészítést hasznosnak tartjuk – fogalmazott Magyar Éva, a tiszafüredi önkormányzat pályá-zati munkatársa. – Önkormány-zatunknál első ízben 2004-ben egy általános iskola felújításához nyertünk ROP-os pályázati tá-

mogatást, amelyhez kapcsolódó-an megkaptuk az akkor még BM-önerő-kiegészítési alapból, a saját erő 85 százalékát. Az Új Magyar-ország Fejlesztési Terv keretében a 2007–2013-as finanszírozási idő-szakra vonatkozó uniós pályáza-tok esetében, a 2007 novemberétől 2008. júliusig terjedő időszakban önkormányzatunk nyolc pályáza-tot nyújtott be, amelyeknek téma-körei: önkormányzati tulajdonú kemping, turisztikai szállásférő-hely és szolgáltatás bővítése; ön-kormányzati belterületi utak fel-újítása; kerékpáros pihenőpark létesítése és egyéb turisztikai att-rakciófejlesztés; helyi gimnázium épületének rekonstrukciója; bel-területi vízrendezés; új városköz-pont kialakítása; központi orvosi rendelő épületének felújítása; IKT-eszközök beszerzése oktatási in-tézmények részére.

Eddig két pályázat esetében nyertek támogatást, a többi elbí-rálása folyamatban van. Az egyik nyertes pályázat IKT-eszközök beszerzésével, a másik az önkor-mányzati belterületi utak fejlesz-tésével kapcsolatos. Az utóbbi esetében a támogatási szerződés megkötése folyamatban van.

– A tiszafüredi önkormányzat legközelebb csak 2009-ben pá-lyázhat eséllyel az EU Önerő Alap-ra, idén sajnos már nem – mondta Magyar Éva. S. Cs. J.

Veszprém megyébenAmi az eredményes hazai és uni-ós forrású pályázatokat illeti, az elmúlt időszakban Veszprém és Balatonfüred jelentős támogatá-sokat könyvelhetett el. A megye-székhelyen többek között a várbeli Dubniczay ház, a Kossuth Általá-nos Iskola, a Lovassy László Gim-názium felújítása mellett néhány hete adták át a város egyik leg-forgalmasabb útjának egy egy-kilométeres szakaszát. Fejlesztet-ték a belterületi utakat több mint 188 millió forintos támogatással. Ugyancsak jelentős összeg, 102 millió forint segítségével épülhet majd meg Veszprémben a hivatás-forgalmi kerékpárút. Az önkor-

mányzat több belterületi út bur-kolat-felújítására is sikerrel pályá-zott. Abban bíznak, hogy többszö-ri próbálkozás után eredményes lesz a Városi Művelődési Központ átépítésére, belső tartalmi korsze-rűsítésre benyújtott pályázatuk; a beruházás értéke megközelíti a kétmilliárd forintot.

Balatonfüreden tovább folytató-dik a reformkori városközpont fel-újítása, a mostani, A Balaton-part ékköve című pályázat a Közép-du-nántúli Régió első kiemelt projekt-je, az aláírt támogatási szerződés 1 milliárd 500 millióforint vissza nem térítendő támogatást jelent a II. ütem 1 milliárd 700 millió forintos összköltségéhez. A belte-rületi utak fejlesztésére kiírt pá-lyázaton 250 milliós támogatást nyert a város a Fürdő utca teljes szakaszának kiépítésére.

A teút-pályázaton Ajka, Bala-tonfüred, Veszprém, Várpalota, Sümeg mellett több kisebb telepü-lés is sikerrel szerepelt, így néhány milliós támogatást kap például Bakonypölöske, Porva, Tihany, Csopak, Csesznek, Bakonynána, Lesenceistvánd. Hasonlóan ered-ményesek voltak a teki-, a céde-, trfc-pályázatok, Devecser például 16 milliót kap a polgármesteri hiva-tal belső felújítására, Badacsonyto-maj 15 millió 500 ezret közvilágítás bővítés II. ütemének megvalósítá-sához, Lesenceistvánd 10 milliót a Kultúrház-Tárház II. ütemének ki-vitelezéséhez. A közoktatási infra-struktúrafejlesztés kdop 2007 pá-lyázaton Ajka több mint 243 milli-ót, Devecser közel 209 milliót, Fel-sőörs 31 millió 500 ezret, Herend 83 millió 500 ezret. Tótvázsony 131 millió 400 ezer forintos támogatás révén felújítja a Tótvázsony–Hi-degkút közös fenntartású óvodát, amelyet bölcsődével bővít.

Polgármesterek szerint az való-ban sokat jelent, ha a pályázatok-hoz szükséges önerőhöz is kapnak támogatást. Ám viszonylag kevés információhoz jutottak az EU Ön-erő Alapról, ráadásul a hátrányos helyzetű települések némelyike hi-bás minisztériumi besorolás miatt nem kaphat ilyen támogatást.


– Szerintem, ha az iskola fenn-tartója beírja, hogy a tagiskolája nyílászáróinak cseréjére pályázik, akkor a döntéshozók ne a fenn-tartó körülményeit vegyék figye-lembe, ugyanis a beruházás nem ott, hanem a halmozottan hát-rányos kistelepülésen valósulna meg – vélekedett a polgármester. – Jobban szemügyre kellene ven-ni, hogy a kistelepülések esetében mit és hogyan ítélnek meg. Kü-lönben a községek nem képesek felzárkózni.

BeregdaróconA 868 lakosú, halmozottan hát-rányos település, Beregdaróc pol-gármestere, dr. Révész Ferencné a beszélgetésünk előtt nem sokkal kapta kézhez az óvodarekonst-rukciót megcélzó pályázatuk el-utasítását.

– A megyei lapban néztem egy szabolcs-szatmár-beregi térképet, amely szerint a beregi kistérség-ben egyetlenegy óvoda és iskola pályázata sem nyert, ami megle-hetősen szomorú – mondta.

Az elutasítás oka: forráshiány. A beregdaróci óvodának is bőven megvolt a szükséges pontszáma. A tetőcserét, a nyílászárók cse-réjét és az épület hőszigetelését szerették volna elvégezni, amihez nagyon nagy szükségük lenne a pénzre, mert egy meglehetősen régi épületről van szó. A 25 férő-helyes óvodába – különböző en-gedélyekkel – harminchárom gye-rek jár. De ennél is többre lenne igény.

Beregdarócon eddig az akadály-mentesítést tudták megoldani pá-lyázaton nyert anyagiakkal. Mire e sorok megjelennek, már meg-történik a műszaki átadás. A te-lepülés járdáinak (7700 méter) re-konstrukciójára is nyertek pályá-zati forrást. Ezzel kapcsolatban tart a közbeszerzési eljárás. Másik nyertes pályázatuk a művelődé-si ház akadálymentesítését teszi lehetővé.Ebben az épületben van a könyvtár, a falugazdász irodája, a segélyszolgálat, az információs pont, vagyis az internet-hozzáfé-rés a lakosság részére.

szik az EU-s önerő alapot. Az ön-kormányzat az 5 százalékos ön-erőre talán szert tud tenni.

A jövőben pályázati pénzből az iskola régi szárnyát szeretnék felújítani és a fűtést korszerűsí-teni. Létre kívánnak hozni egy egészségügyi intézményt, mert a meglévő már nagyon régi, el-avult. Sort kellene keríteni a pol-gármesteri hivatal bővítésére is. Pályázni kívánnak az általános is-kola régi szárnyának felújítására.

TiszarádonA hatszáz lelkes Tiszarád polgár-mestere, Papp Endréné elmond-ta, hogy hiába szerették volna fel-újítani a járdákat, és korszerűsíte-ni, továbbá valamelyest bővíteni a sportpálya öltözőjét, elutasítot-ták az egyik leghátrányosabb hely-zetű kistérség leghátrányosabb te-lepülése önkormányzatának ezt a pályázatát is.

– Az emberekben benne van a keserűség, amikor ilyen döntés-ről értesülnek. Aztán – folytat-ta – lehetett pályázni a kisiskolák korszerűsítésére. Tiszarád iskola-fenntartó társulásban együttmű-ködik Nagyhalász várossal, amely nem tartozik a halmozottan hát-rányos helyzetű települések közé. Az illetékesek a határozatuk meg-hozatalakor az iskolafenntartó Nagyhalász körülményeit, s nem a Tiszarádét vették alapul. Azt kérték, hogy Tiszarád a terveiben szereplő 10 milliós beruházáshoz tegyen le 30 százalék önerőt, ami egy ilyen hátrányos helyzetű falu esetében képtelenség.

Mivel az iskola nyílászáróit fel-tétlenül ki kell cserélni és a bel-ső felújítást el kell végezni, ezért az eredeti szerződést módosítot-ták, s így immár a 3 millió 200 ezer plusz 900 ezer forintos be-ruházás 30 százalékát kérik tőlük önerőként, akkor, amikor a sajtó az 5 százalék önerő rendelkezésre bocsátásáról és a kisiskolák segíté-séről hangos. Tiszarád polgármes-tere ezt abszurdnak tartja, mert mások 900 ezer forint saját erővel több tíz milliós beruházást való-síthatnak meg.

Sajátos „mentőövet” nyújt 35 hátrányos helyzetű telepü-lésnek a megyei önkormányzat, a megyei közgyűlés 2007. decem-beri döntése értelmében 15 millió forint támogatásra kötött megálla-podást azokkal az önkormányza-tokkal, amelyek tagjai a 158 tele-pülést magában foglaló Észak-ba-latoni Térség Regionális Szilárd-hulladék-kezelési Önkormányzati Társulásnak.

A több éves késéssel, a jogi és egyéb procedúrák lecsengése után idén valószínűleg megkez-dődő beruházás a megye egyik legjelentősebb környezetvédelmi fejlesztése, szelektív hulladék-gyűjtőkkel, válogatókkal, korsze-rű lerakóval. Az EU által támoga-tott program költsége megközelíti a nyolcmilliárd forintot, a beruhá-zás elismert költségeinek 50 szá-zalékát az EU Bizottsága Kohézi-ós Alapja nyújtja, 40 százalékot társfinanszírozóként a magyar kormány vállalta, a fennmara-dó 10 százalék beruházási költ-ség és a nem támogatott költsé-gek a társulás önkormányzatait terhelik. Ez utóbbi önmagában meghaladja a 700 millió forintot. A társulás pályázatot nyújtott be az EU Önerő Alap támogatásá-ra, csaknem 70 milliós összegben. A 35 település által vállalt önerő kötelezettség vállalással még le nem kötött részéhez viszonyítva az EU Önerő Alapból tervezett támogatás aránya 45 százalék, a megyei önkormányzati támo-gatás aránya pedig 52,6 százalék, a fennmaradó 2,4 százalék a tény-leges saját forrás aránya.

Juhász Ferenc

ÚjkenézenÚjkenéz jegyzője, Kulcsár Istvánné elmondta, hogy 2006-ban volt egy EU-s pályázatuk faluház és játszó-tér kialakítására. Jelenleg nincs folyamatban uniós pályázatuk. Anyagi okok miatt csak százszá-zalékos támogatással megvalósít-ható pályázatot tudnak benyújta-ni. A település ugyanis a leghátrá-nyosabb helyzetűek közé tartozik. Ha lehetőség nyílik rá, igénybe ve-



A Beregdarócot a 41-es főúttal összekötő út igen rossz állapotú. A község két évvel ezelőtt pályá-zott a felújítására, sikertelenül. Az EU-s önerő alapra benyújtha-tó pályázati lehetőséget is igye-keznek megragadni, mert minden fillér számít.

– Ha elbukunk, akkor is felál-lunk, s megyünk tovább – tette hozzá a polgármester végezetül a község lakóinak az élet dolgai-hoz, nehézségeihez való hozzáál-lásának érzékeltetésére.

Cselényi György

GarábonGaráb település Kutasóval kar-öltve 2007-ben fejezte be a teljes szennyvízcsatorna-beruházást, az EU Önerő Alapjából biztosít-va utófedezetet a munkálatokra. A 2005-ben kezdődött munkála-tokkal a két település önkormány-zata egy külsős nagyvállalkozást bízott meg, s 60 százalékos támo-gatási intenzitás mellett 40 száza-lék önrészt kellett vállalniuk, ami-hez a szkatárca EU Önerő Alap-ja 20 százakékkal járult hozzá. A projekt falvanként 90–100 mil-lió forintba került, ez fedezte a tel-jes csatornahálózat kiépítését, va-lamint egy-egy tisztítótelep létesí-tését Garáb és Kutasó települése-ken. Kovács Zoltán, Garáb polgár-mestere kérdésünkre elmondta, nagy segítséget jelentett az uniós forrás, bár megvallja, hosszú volt az elszámolásra szánt idő. Jelenleg nem, és jövőre sem tervezik az ön-erő alapot igénybe venni.

BercelenEgy lezárt, de még nem végelszá-molt EU Önerő Alapból finan-szírozott beruházás valósult meg Bercelen. A falu külterületén két puszta közti mezőgazdasági út ka-pott aszfaltburkolatot. A beruhá-zás összköltsége 52 millió forint-nál állt meg, amelyből a tényleges önrész 5 millió forint, az EU-s tá-mogatás megérkeztéig az áthida-ló rövid távú hitel összege pedig 16 millió forint volt. Az útépítés ideje alatt a tulajdonosi viszonyok rendezésével, kapcsolatos nehéz-

ségekbe ütköztek, ami lassította a projekt kivitelezését. A támoga-tás kései utalása miatt az önkor-mányzat jelenleg likviditási prob-lémákkal küzd.

Egyházasgergén Salgótarján kistérsége a 2008. év-től kikerült a hátrányos helyzetű besorolásból, így az összes égisze alá vont településen egyelőre nem is nagyon tervezik az EU Önerő Alapot igénybe venni.

Egyed Rezső, Egyházasgerge polgármestere indokai között el-ső helyen szerepelt a forrás utófi-nanszírozott jellege, ami egy egész sor nemkívánatos folyamatot von maga után az olyan kistelepülések önkormányzatai számára, ami-lyen az övé. Az aprófalvak önkor-mányzatai számára megterhelő, kockázatos és hosszú a támoga-tás megérkezte, valamint a felvett banki hitel futamideje között el-telő idő. A kisfalvakban élőknek jobban mérlegelniük kell anyagi helyzetüket, számukra a 85–90 százalékos támogatottság a határ, ennél alacsonyabb támogatási in-tenzitás esetén nemigen vállalkoz-hatnak.

Az egyházasgergeiek követke-ző vállalkozása Karancsberénnyel együtt az óvoda bővítő beruházá-sa, de ezt hazai finanszírozású pá-lyázatból oldják meg.

Holp Judit

VashosszúfalunAz alig több mint 400 lakosú köz-ség önkormányzata ismeri az EU Önerő Alap kínálta lehetőséget, de még nem pályáztak rá. Nem is igen fognak, hiszen a jelentő-sebb projekteknek még a támo-gatott önrészét sem tudnák elő-teremteni.

JákfánA jákfai önkormányzatnál ön-állóan nem tud pályázni az EU Önerő Alapra. Viszont van egy szennyvízprojektjük Vámoscsa-lád és Uraiújfalu önkormányzatá-val közösen, erre jól jönne az EU-s pályázati támogatás igénybevé-tele.

BajánsenyénA hátrányos helyzetű kistérség-ként nyilván tartott Őrség egyik legnagyobb települése, Bajánse-nye önkormányzata nem adott be uniós forrású pályázatot, bár tudnak az Önerő Alap pályázatról. Még 2004-ben phare bm-es önerő alap pályázaton nyertek 10 millió forint körüli támogatást határon átnyúló szennyvízberuházáshoz. Ebben két őrségi település és a ha-tár túloldalán lévő szlovén telepü-lések voltak érintettek.

VasszentmihályonA 380 lakosú Vasszentmihály ön-kormányzatának pályázatai olyan kis léptékűek, hogy nagyobb ön-erőt nem igényelnek. Igaz, terv-be vannak véve olyan projektek is, amelyekhez esetleg fel lehetne használni az uniós pályázati lehe-tőséget, ezek azonban még kép-lékenyek. Egy nagyobb összegű projektnél ugyanis még a támoga-tott önerő előteremtése is gondot okozna az önkormányzatnak.

RábapatyonA Sárvár közelében fekvő telepü-lésen megtudtuk, hogy az EU Ön-erő Alap pályázattal még nem fog-lalkoztak, s nem is tervezik, hogy erre a forrásra pályázatot nyújta-nak be. Jelenleg játszótérre sze-retnének pályázni. Erre 100 szá-zalékos uniós támogatást kapnak, nincs is szükség önerőre.

Lendvai Emil

VámosoroszibanAz Európai Unió támogatása se-gítette hozzá vámosoroszi önkor-mányzatát általános iskolájának megújításához, amelyben sajátos nevelésre szoruló diákokat is ké-pezhetnek.

A felújításához szükséges teljes összeg 29 millió 566 ezer 207 fo-rint volt, amiből 28 millió 87 ezer 897 forint uniós támogatásból származott. Az önkormányzat 439 ezer 310 forintnyi saját forrá-sát a kormányzati önerő-támoga-tás 1 millió 39 ezer forinttal egé-szítette ki.

(a. g.)


Az ország legkeletibb csücskét alkotó vidéken immár tíz esztendeje minden év augusztusában megrendezik a Szatmári Fesztivált. A túristvándi kezdemé-nyezéshez évről évre egyre több település kapcsolódott, így napjainkban már kilenc önkormányzat összefogásával szervezik a térségi rendezvénysorozatot: Fehérgyarmaton a Gyarmati Vígasságokat, Kölcsén a Túr-Partyt, Milotán

a Nemzetközi Diófesztivál, Panyolán a Határmenti Világzenei Fesztivált, Penyigén a Szenke-parti Nagyvásárt, Szatmárcsekén a Szilvalekvárfőző Versenyt, Tiszakóródon a Rétes Fesztivált, Tunyogmatolcson a Szamos-parti Találkozót, Túristvándiban a Halászléfőző Versenyt. A so-rozatban résztvevő települési önkormányzatok felismerték, hogy magmaradásuk és fennma-radásuk érdekében szükséges olyan programot szervezni, amely turistákat csalogat erre az Uk-rajna és Románia által határolt vidékre. Ugyancsak felismerték, hogy a vonzerő a települések hagyományaiban, a térség, táji és természeti értékeiben, valamint az összefogásban rejlik.

SZATMÁRI FESZTIVÁL

Jubileumi világrekord SzatmárcsekénA szatmári települések lakossága és a Falusi Turizmus Sza-bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete közös lekvárfőzésre az állandó helyszínre, Szatmárcsekére invitálta a vendégsere-get. A X. Nemzetközi Szilvalekvárfőző Versenyen 23 sátorban 27 rézüstben főztek a csapatok Kisráskáról (Szlovákia), Kászon-ból, Nagykárolyból, Szilágypérről, Sződemeterből (Románia), Attaláról, Csengerről, Fehérgyarmatról, Kisnaményből, Kölcsé-ről, Kömörőből, Mátészalkáról, Milotáról, Sajószögedről, Tar-páról, Tiszabecsről, Tiszacsegéről, Tiszakóródról, Tiszavasvá-riból, Túristvándiból (Magyarország). Részt vett a versenyben a Szabolcs-Szatmár megyei önkormányzat együttese is.

Példamutató, követésre érdemes, folytatandó és támogatandó ha-gyománynak nevezte a versenyt dr. Seszták Oszkár megyei elnök, aki a népi szokások őrzésének fon-tosságáról beszélt.

Azt mondta: „Olyan korban élünk, amikor minden arra ösztö-kél, hogy újulj meg, dobd el a régit, vegyél, fogyassz, pazarolj! Amikor valódiak helyett látszatértékekkel mérik a hétköznapokat. Pedig aki egyszer is ezen a tájon jár, hamar



megbizonyosodik arról, hogy itt valódi értékeket talál.” Megemlé-kezett Kölcsey Ferenc halálának 170. évfordulójáról, aki e helyt ír-ta a Himnuszt, és az itteni, a vilá-gon valószínűleg egyedülálló csó-nak-kopjafás temetőben áll a sír-emléke.

– Büszkén vallhatjuk, hogy bár az ország legkeletibb csücs-kében élünk, semmiért sem kell szégyenkeznünk – jelentette ki dr. Tilki Attila, a választókerület országgyűlési képviselője. – So-kan megirigyelhetnek bennünket ezért a fesztiválért is. Büszkék va-

gyunk arra, hogy máig megőriz-tük hagyományainkat, hiszen év-századokkal ezelőtt őseink is ezt a málékásás töltöttkáposztát ették, ezt a lekvárt főzték, ezt a szilvapá-linkát itták.

A fesztivált megnyitó dr. Ha-nusz Árpád tanár, a Falusi és Ag-rárturizmus Országos Szövetsé-gének alelnöke nemcsak egyik megálmodója, hanem tíz év óta egyfajta házigazdája is a fesztivál-nak. Dr. Hanusz Árpádnak is kö-szönetet mondott a jubileumon Sarkady Pál szatmárcsekei pol-gármester.

– Kerestük a kitörési ponto-kat, s olyan emberekre akadtunk, akik szívügyüknek érezték a vi-dék fejlesztését – utalt beszédében a kezdetekre. – Az országban el-sőként itt alakult megyei szövet-sége a falusi turizmusnak, amely mára országos szervezetté nőtte ki magát. Elsősorban szálláshelye-ket kellett teremtenünk – folytat-ta –, majd azokhoz programokat. Tudtuk: ahhoz, hogy itt tartsuk az embereket, fesztiválok is kelle-nek. S ma már tízéves jubileumot ünneplünk.

A versenyzők között a helybéli Kati néni megsúgta, hogy a jó lek-várhoz a Nemtudomszilva nevű gyümölcs a legjobb. A túristvándi Eszti néni, aki a dédnagymamá-ja csaknem kétszáz éves sárgaréz üstjében főzött, az exportképes-ségről formált véleményt: „Ha jó a lekvár, akkor mehet. Olyan nincs, hogy nem sikerül, sikerül-nie kell!”

Amíg az üstökben rotyogott a szilva, a rendkívül népes ven-dégsereg sem unatkozott. Neves hazai művészek, népi együttesek, hagyományőrzők, művészeti isko-lák, népdalkörök, nyugdíjasklu-bok csoportjai követték egymást a színpadon, felelevenítve helyi

Az ősszilvások hajdan a Tisza mindkét partján „maguk-tól teremtek” a folyó hordaléka által trágyázott, egyedi talajban, Vásárosnaménytől Tiszabecsig. A gyümölcs zamata itt az igazi, bárhol másutt „elfajzik”. Négyféle vadon termő, illetve vadszilvafánk van. A „pálinkaszil-va” a Macskatökű, vagyis Kék szilva. A legelterjedtebb Nemtudomszilvát két-háromszori átültetéssel nemesí-tik, jobbára lekvárt főznek belőle. Pálinka-alapanyag még a Boldogasszonyszilva és a Lotyó-, más néven Fo-sószilva is.

A legnagyobb telepítések idején az udvarokban is legalább 4–5 fa állt (a legenda szerint innen ered a hét-szilvafás nemes kifejezés).

A szedésnek is megvolt a maga rituáléja: a fa alatt a füvet lekaszálták, otthon készült fehér szőttest terí-tettek a leverendő szilva alá; az egy évig száradó kőrisfa szilvaverővel csak férfiak dolgoztak, a bogyókat az asz-szonyok szedték össze.

A szilvalekvárt ma is a több száz éves hagyomány sze-rint főzik. Hajnalban ciberéznek, vagyis a megmosott szilvát előfőzik, s melegen, szűrőn áttörik. A jó lekvár-hoz rézüst szükségeltetik. Az üstöt régen földbe ásták (katlan), ma körbetapasztják vályoggal, sárral, néhol pelyvát vagy búzakorpát is kevernek a tapasztékba. Eleinte nagy tüzet raknak a katlan alatt, a lekvár már izzó faparázs fölött sűrűsödik.

Az üstben fövő ciberét az úgynevezett vitorlával (hosszú nyelű, fémtengelyen forgó falapátokkal) folya-matosan keverik. A „sürvedő” lekvárhoz folyamatosan hozzáöntenek a ciberéből. Nem cukrozzák. Ha nem főznék legalább 24 órán át, okvetlenül „felcsiccsenne”. A forró lekvárt cserépszilkékbe, üvegekbe rakják. Ré-gen kenyérsütés után a kemencébe tették, ahol vékony réteg képződött a tetején, ez megóvta a romlástól. Ma is csak e réteg képződése után zárják le, mégpedig zsír-papírral, vagy egyszerű barna csomagolópapírral, mert azt nem tudják átszúrni a torkos rovarok.

Így lesz a szatmári szilvalekvár igazi – világszerte piacképes – biotermék. Az augusztus huszadikai or-szágtortát is ilyen lekvárral töltötték.

az or

SzáG

tort

a tÖLt

ELÉkE

Készül a szilvalekvár


népszokásokat, huncutságokat. A gyerekek kézműves bemutatón, rajzversenyen, vidámparkban, já-tékos versenyeken múlathatták az időt. A kitartóbbak az esti szabad-téri retro bálon tábortűz és tűzijá-

ték mellett ropták a táncot. A tűz éjszaka is parázslott a katlanok-ban, a csapatok tagjai fáradhatat-lanul kavargatták az egyre sűrűbb masszát.

Szalonnasütő versennyel kezdő-dött a második nap, majd többen lovasfogaton, autóbuszon látogat-ták meg a környék nevezetessége-it. A helyszínen pedig folytatódtak a vígasságok: volt cibere birkózó-verseny, lekvár- és cibereevő ver-seny is. Egy 1966-os piros londoni emeletes busz, angol egyenruhás személyzettel, nap közben séta-járműként, este pubként szolgált, angol és ír whiskyvel, sörrel.

Ezt a napot úgy jegyezték a he-lyi kalendáriumban, mint ame-

lyen megkísérelték megdönteni az egy időben, egyszerre, a legtöbb üstben történő lekvárfőzés világ-rekordját. Ez sikerült is, a világ-csúcsot a Guiness-rekordok köny-vének a helyszínen lévő képviselő-je hitelesítette.

Ezt jól kifőztük, mondhatták valamennyien.

A legjobbak egyébként díszdo-bozos szilvapálinkát és Szatmár-cseke-emblémás pólót kaptak em-lékül.

A versenyt, amelyen 81 mázsa szilvából 20 mázsa lekvár készült, a megyei önkormányzat csapata nyerte, Kisráska és Kölcse lekvár-főzői előtt.

Hegedüs E.

A világ leghosszabb diósrúdja MilotánMindegyik települési program más, de közös bennük az itt élő ember teremtő készségének és képességének színvonalas, hi-teles feltárása. Ma még nem tudható, hogy ebben a térségben a hosszú távú gazdasági stabilitást milyen tevékenységek, mi-lyen munkalehetőségek eredményezhetik, ám a hagyományos értékeinek szervezett fel- és bemutatása mindenképp segítheti a helyiek megélhetését, a közösség életvitelét. A szatmári so-rozat záró eseményének helyszíne, egyben a fesztiválzászló őr-zőhelye Milota, ahol ebben az évben tartották a VII. Nemzet-közi Diófesztivált.A Szatmári Fesztivál szellemi aty-jának tekintett dr. Hanusz Árpád, a Falusi- és Agrárturizmus Orszá-gos Szövetségének alelnöke nem véletlenül hangsúlyozta a milotai megnyitón: törekedni kell arra, hogy a rendezvénysorozat elemei ne váljanak falunapokká, mert míg a falunap a helyieket szolgál-ja, addig a fesztivál a turisták szá-mára kínál különleges, egyedülál-ló programot.

A VII. Nemzetközi Diófeszti-vál nem falunap volt, hanem va-lódi, izgalmas, sokszínű fesztivál, amelyen a község lakói mindent megtettek a rendezvény sikere ér-dekében. Az idelátogató számára nyilvánvalóvá vált, hogy Milotán a dió olyan kincs, amelyre minden helybéli okkal büszke. A vékony-héjú, papírhéjúnak is nevezett dió – amelyet az angol tőzsdén jegyez-tek még a XIX század elején – ter-

mesztése, sokoldalú felhasználása és feldolgozása (diólikőrnek, zöld-dió befőttnek) íze és vonzereje okán élni segít.

Az idei diófesztiválon is szép számmal jelentek meg fontos em-berek, így az ünnepségen résztve-vőket köszöntötte dr. Veres János pénzügyminiszter is, aki többek között a hagyományápolás jelen-tőségére hívta fel a figyelmet. A sok távolról jött vendég viszonylag ha-mar a dió és ezzel együtt Milota barátjává vált. A barátságos embe-rek, az izgalmas ízek, a nem köz-ismert ételek (amilyen például a kölcsei kirántott szilva) ottho-nos hangulatot teremtettek a fő-zőversennyel, országos grillázs-bemutatóval és a mézlovagrend jelenlétével dúsított fesztiválon.

Klapka György polgármester, aki 1998 óta vezeti a települést – korábban a helybéli mezőgaz-

Másnap is főzték...

...miközben páldául az asszonykórust hallgathatta a közönség. (Polgár Zoltán fotói)



dasági termelőszövetkezet elnö-ke volt – pontosan tudja, hogy egy-egy fesztiválon évente újabb és újabb különlegességgel lehet fenntartani, vagy éppen növelni

Magyarországon az egyik legjobbnak mondott ter-mőhely a Felső-Tisza vidéke, az itteni dió ízletes, vékony héjú, jól törhető és hámozható fajta. A fá-ja kertekben, gyümölcsösökben, házak udvarán és az utak mellett is számos helyen terem. A dióbél vértisztító hatású, gyomor- és bélhurut kialakulása esetén is alkalmazzák. Zölden befőtt és likőr alap-anyaga. Elsősorban nyersen és magában ajánlatos fogyasztani, de joghurtba, kefirbe, müzlibe kever-ve, salátába, süteményekbe téve, akár durván dara-bolva, akár finomra darálva kiválóan felhasználha-tó. Fejletlen vagy beteg gyermekeknek, legyengült szervezetű felnőtteknek hatékony erősítőszerként ajánlják magas energiaértéke és A-, B1-, B2- és C-vitamin tartalma miatt. Ásványi anyagai közül ki-emelkedő mennyiségű káliumot (450 mg), foszfort (380 mg) és kalciumot (99 mg) tartalmaz, emellett nátrium és más fémek is találhatók benne, sőt, an-tioxidánsokat és E-vitamint is nyerhet belőle, aki rendszeresen fogyasztja. Újabb kutatások szerint napi 50 gramm dióbél elfogyasztása hatékonyan véd a szívbetegségek ellen, mivel telítetlen zsír-savakat tartalmaz és csökkenti a koleszterinszin-tet. Száraz, hűvös helyen tárolandó, lehet héjasan és megtisztítva is tartani otthon, de az utóbbi eset-ben légmentesen záródó üvegedényben, különben hamar avasodik.

DIÓBÉ

L kIrá

LyFI

az érdeklődést. Az alig ezer lakosú község idén is tízezer vendéget fo-gadott. Így az idei fő attrakcióból, a sport és szabadidőközpont kis-vonatában megsütött több mint

36 méteres süteményből, a világ leghosszabb diósrúdjából legfel-jebb a vendégek egyharmadának juthatott egy-egy szelet. Viszont a Guinness-rekordok könyvé-ben a hetedik milotai diófesztivál egyik eseménye lett.

Sólyom Z.

A néphit szerint a Felső-Tisza vidékén termő diófákat a dióbelet kedvelő varjak ültetik. Ezek a fák gyorsan növők, hosszú életűek. Alsó képünkön a rendezvény fő attrakciója látható: a kisvonatban megsütött, több mint harminchat méteres diósrúd. (Purda Zsuzsanna fotói)


– Nyújtanak-e az önkormányzatok és azok in-tézményei számára kedvezményt? – Az önkormányzatok és nonprofit intézmé-nyek 45 százalékos kedvezménnyel vásárol-hatnak. – Lehetséges-e, hogy egy önkormányzat kötele-zettségvállalás nélkül kipróbálja a terméket?– Természetesen a termékeink ingyenesen ki-próbálhatóak, 30 napos teljes értékű verziót kínálunk, amelyet a vásárlás után nem kell új-ra telepíteni csak a megfelelő aktivációt kell elvégezni. – Milyen gyakran frissül a védelmi adatbázis?– A termékeink napi többszöri inkrementális frissítést végeznek, a legújabb technológiák a 2009-es termékekben egyedülállóan folya-matos online kapcsolatot biztosítanak a kol-lektív intelligencia szerverrel, amely elavulttá teszi a csak adatbázis alapú frissítési alapokra helyezett konkurens vírusvédelmi megoldások technológiáját. – A vírusvédelmi frissítések automatikusan telepítődnek, vagy felhasználói beavatkozás is kell?– A napi adatbázis frissítések automatikusan telepítődnek, ehhez nem szükséges a rendszer-gazdának beavatkoznia. Nem javasoljuk, hogy a végfelhasználó szabhassa meg a frissítés letöl-tését, mert ezzel a biztonsági szint csökkenhet. Az alkalmanként megjelenő verzió frissítések telepítését csak a rendszergazda végezheti el, a magyar nyelvű technikai támogatásunk se-gítségével. – Kap-e a felhasználó jelzést, ha a védelmi rend-szere elavult, esetleg lejárt?– Amennyiben hosszabb ideje nem történt adatbázis frissítés, akkor ezt jelzi a végfel-használó számára is, a rendszergazda ezen in-formációkat a központi kezelő felületen találja meg, ahol grafikusan tortadiagrammban jele-níti meg a felügyeletet ellátó személy számára a rendszer pillanatnyi védelmi szintjét, és lehe-tővé teszi az azonnali beavatkozást az esetleges felmerült probléma esetén.– Van-e különleges számítógép-követelmény, amit a védelmi rendszer megkíván?– A védelmi modulok szabályozásával lehet optimalizálni az erőforrás igényt, a helyi rend-szernek megfelelően. A számítógép védelmi szintjét a használati sűrűség, a tárolt adatok mi-nősége az internethasználat minősége, számos-sága, illetve az elektronikus levelezés mennyi-sége. Panda kiemelkedik a korábbi rendszerek támogatásában, hiszünk benne, hogy ma még számos win 95, 98 operációs rendszerű számí-tógépet alkalmaznak, így a licenc keretében le-hetőség van ezekkel az operációs rendszerekkel kompatibilis megoldások használatára. (x)

Manapság rengeteg adat megfordul egy önkormányzatban. Ki a felelős az ada-tokért? A jegyző vagy a polgármester? Amíg papír alapú volt az adatkezelés, addig nem volt semmilyen probléma. A páncélszekrény kulcsa megfelelő biz-tonságot adott mind a tűz ellen, mind pedig az adatok védelmére. Ma azon-ban egyre-másra férkőzik be a számítógép a munkánkba.

Ki felel az adatokért?Sokan nem is gondolják végig, hogy egy önkormányzati telekeladás dokumentu-ma, egy szerződéskötés, stb. alkalmával milyen személyes adatok rögzülnek a szá-mítógépeken. A dokumentumokat kinyom-tatva, lefűzve általában biztonságban őrzik, de a dokumentum digitális formában meg-található azon a gépen, amelyen keletke-zett, sőt, sokszor a véleményező aláíró szá-mítógépén is.

Sokan mondhatják erre: „én mindig le-törlöm és csak a szerveren tároljuk, ami megfelelően védett”. Ezzel szemben a doku-mentum sokszor csak a „lomtárba” kerül, ahonnan egy kattintással visszaállítható. Sőt, egy igazi szakember a végleges törlés után is meg tudja találni a dokumentumot a gépen, és egészen addig, amíg felül nem írták, vissza is tudja állítani.

Az internetes levelezésből letöltött do-kumentumok is belekerülnek a számító-gép átmeneti (temporális) memóriájába, ahonnan később adatok, részletek még el-érhetőek lehetnek.

Egy adatokkal kereskedő hacker számá-ra egy önkormányzat igazi kincsesbánya. Az lenne az igazi, ha egy komplex doku-mentumkezelő és -archiváló rendszert le-hetne beüzemelni minden önkormányzat-ban, így biztonságosabbá és ellenőrizhetővé válna az adatkezelés is.

A hackerek motivációja megváltozott: ma már nem rombolni, adatokat törölni ér-keznek, hanem az információ- és pénzszer-zés a céljuk. Az elmúlt három hónapban annyi fertőzés volt, mint az elmúlt három évben. Ennek egyik oka, hogy a vírusok száma megtízszereződött és ma már meg-haladja a 13 milliót. Az adatok pedig rend-kívül értékesek lehetnek, és itt nem csak a pénzügyi visszaélésekre kell gondolni. Politikai indíttatású kémprogram-botrány már Magyarországon is volt, és vélemé-nyünk szerint a visszaélések száma csak nőni fog.

A cégek és intézmények manapság tév-hitben élnek, azt hiszik, ha egy vírusirtót vásárolnak, vagy ingyenes megoldásokat

használnak, akkor az adataik biztonság-ba vannak.

A hagyományos vírusvédelmi megoldá-sok csak 1,5 millió vírus ellen nyújtanak védelmet. A Panda Security Európa veze-tő antivírus-gyártója, ma az online kere-sővel kombinált védelmi megoldást java-solja a felhasználóknak. Felméréseink sze-rint négy hálózatból háromban aktív vírus található, ezzel folyamatos adatszivárgást idézve elő.

Az üzemeltetők általában azt az álláspon-tot képviselik, hogy ez nem probléma, mert a vírus jelentéktelen és amúgy sem lehet tö-kéletes védelmet nyújtani. Ezzel szemben Sándor Zsolt, a Panda Security ügyvezető-je arra hívja fel a figyelmet, hogy a felelős-ség az adatszivárgásért nem az üzemeltetőt terheli és egy egyszerű kémprogrammal is hatalmas presztízs- és politikai károkozás érhető el. Magyarországon még nem voltak az adatkezelési hibákból perek, de az önkor-mányzat, mint kiemelt adatkezelő, bárme-lyik pillanatban célponttá válhat, és a károk felbecsülhetetlenek.

Javasoljuk, hogy ellenőrizzék le, a pol-gármester, jegyző a és a kapcsolódó asz-szisztencia számítógépeit, de a működé-si modell és a hálózati felépítés kapcsán a teljes hálózat ellenőrzése a legcélszerűbb. A www.fetozottvagynem.hu oldalon in-gyenesen leellenőrizhetők az egyedi gé-pek egy online technológiával, amely több mint 13 millió vírus definícióját tartal-mazza.

Sándor Zsolt a TÖOSZ-szal kötött együtt-működés keretében az összes önkormány-zatnak felajánlja, hogy ingyenesen lefut-tathatnak egy vírusvédelmi auditot és azok az önkormányzatok, ahol összes gép fertő-zésmentesnek bizonyul a 13 millió vírus elleni vizsgálatban, egy teljes évre ingye-nesen használhatják a Panda Secruity vé-delmi megoldásait.

Az ingyenes audittal kapcsolatosan lép-jen kapcsolatba a TÖOSZ-szal az alábbi e-mail címen:

[email protected]

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK



minden

napok

n Kúria felújítására nyert pénzt a félezer lakosú Bakonybánk ön-kormányzata. A több mint kilenc millió forintból a tetőt újítják fel, a nyílászárókat pedig fából ké-szültekre cserélhetik, amelyek jobban illeszkednek a Bezerédy-ek patinás épületéhez. A kúriában van a könyvtár, az orvosi rende-lő, a gyermekjóléti és családsegí-tő szolgálat, a takarékszövetkezet és Major László polgármester re-méli, hogy hasznosíthatják a régi posta jelenleg üres helyiségét is.

n Két önkormányzati lakás épí-tését kezdhetik meg pályázaton nyert tízmillió forint felhaszná-lásával Magyarmecskén, hogy egy védőnő és egy pedagógus család-ja az ormánsági településre köl-tözhessen. A lakásokat jövőre át-adják. n Az ökológiai élelmiszerekről rendeztek nemzetközi szeminári-umot Hortobágyon. A tanácsko-záson húsz uniós tagország har-minc szakértője vett részt. Szerin-tük az ökológiai gazdálkodás ked-vezően hat az egészségre, az élel-miszerminőségre, az élelmiszer-biztonságra, a vidéki élet minősé-gére az új munkahelyek teremtése és a helyi kereskedelem előmozdí-tása révén. Állásfoglalásukat eljut-tatják az Európai Bizottság, illet-ve a soros francia elnökség kép-viselőihez. Ehhez tudni kell, hogy Magyarországon 120 ezer hektá-ron folyik biogazdálkodás, ami az összes mezőgazdasági terület mindössze egy százaléka. n Németországi küldöttség járt Dunaszekcsőn. A vendégek Ba-ranya megye Rems-Murr járási, a magyar településhez kötődő Li-mes-programban is szerepet vál-laló partnerét képviselték. A Li-mes-program támogatja azon ku-tatási és tanúsítási tevékenysége-ket, amelyek a kulturális világ-örökségi cím elnyeréséhez szük-ségesek.

n Sütőtökfesztivált tartott immár tizenegyedik alkalom-mal Nagydobos önkormányzata. A nemzetközi rendezvényre Uk-rajnából, Szlovákiából és Szerbi-ából is érkeztek résztvevők. Volt főzőverseny kizárólag tökös éte-lekből, megválasztották az idei esztendő tökfejedelmét, töklökő-ket versenyeztettek, s bemutatták az ország legnagyobb tökét. n Hadijátékot rendeztek az első világháború befejezésének kilenc-venedik évfordulójának emléké-re lengyel, cseh, szlovák, szlovén, osztrák és magyar hagyományőr-zők közreműködésével a komáro-mi Monostori Erődben. Az Euró-pai Kulturális Örökség Napjához kapcsolódó rendezvény résztvevői három napot töltöttek Komárom-ban, ez idő alatt tábori körülmé-nyek között, életszerűen elevení-tették fel a háborús eseményeket. n Átadták az M6-os autópá-lya legújabb, érditetői szaka-szát. Az avatás színhelye az M0-ás körgyűrű és az M6-os, Ma-gyarországon először megépített, háromszintű csomópontjában volt. Az ünnepség résztvevői így a 8,3 kilométeres új szakasz mel-lett a csaknem három kilométe-res 2×3 sávos autópályává szélesí-tett elkerülőt is megszemlélhették. A tervek szerint a körgyűrű to-vábbi déli félpályája is ilyen mó-don készül el.n A mobilok vételi lehetősége Csorvás némely városrészén kor-látozott. Ezen a helyzeten javíta-na egy 40 méter magas, az önkor-mányzat által megvásárolni kívánt belterületen felállítandó átjátszó torony, amelyről össznépi vita fo-lyik. Némelyek daganatos meg-betegedésektől, az elektroszmog-tól tartanak. A toronyépítők sza-kembere szerint a kontrollmérések nem igazolják a félelmeket. n Megújult a vízfőforrás kü-lönleges szivattyúházának Cse-te György Kossuth-díjas építész által tervezett organikus építmé-nye Orfűn. A Nemzeti Kulturális Alap 3 millió forintjához 1,2 mil-liót tett hozzá erre a célra a helyi önkormányzat.

HÍRSZÓRÓ

A magyar befektetési ügynökség, az ITD Hungary által szervezett Property Forum elnevezésű Közép-Kelet-Európai Ingatlan Szak-vásár és Konferencia keretében Dunaújvárost dr. Kálmán And-rás polgármester mutatta be, aki a mostani időszakot települése szempontjából a megújulás és a fejlődés évtizedének nevezte. El-mondta, hogy megépült a fővárosba vezető autópálya, valamint az M8-as részeként a Duna-híd, hogy a Dunaújvárosi Főiskola tízmilliárd forintot meghaladó fejlesztésekkel büszkélkedhet, továbbá, hogy a város példaértékű kistérségi együttműködéssel, egyablakos, gyorsított ügyintézéssel, pezsgő kulturális élettel várja a befektetőket. Rereferenciaként említette a sikeres priva-tizáció után folyamatosan fejlesztő ISD Dunaferrt, az új gyárat építő Dunapackot és a sikeres középvállalatokon kívül az új be-ruházót, a Hankook Tire-t.

A szentesi mentőhelikopter-bázis alapkövét Székely Tamás egészségügyi miniszter, Ma-gyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés el-nöke, Túri Péter, a Légimentő Kht. ügyvezető igazgatója és Szirbik Imre, Szentes város pol-

gármestere együtt helyezte el a szentesi repülőtér közvetlen közelében kijelölt területen. A beruházás összesen 90 millió forintba kerül, amelyből 60 milliót a szaktárca, 10 milliót a megyei közgyűlés 5 milliót több érintett település önkor-mányzata, 15 milliót pedig a szentesi fizet ki. Az utóbbi a föld-terület átadásával is hozzájárult a megvalósításhoz.


n Rétesfesztivált tartottak Kon-dorfán immár ötödször. Az őrsé-gi település polgármestere, Balázs László a helyi híres réteses búcsú-járásról beszélt, meg arról, hogy e hagyományos paraszti ételt, ami Kondorfán vékonyabb tésztájú, mint másutt, mi mindennel le-het megtölteni. A népes vendég-sereget a több kondérban rotyo-gó gulyás és a sütemények mellett szórakoztató programok várták a sportpályán felállított sörsátor-ban. Fellépett a Viszáki Asszony-kórus, Kaczor Ferenc, a Magyar-laki Hagyományőrző Egyesület, az őriszentpéteri rock and roll csapat, továbbá Magyarics Betti-na és Horváth Pika Tibor cigány-zenekara. A Kondorfai Önkén-tes Tűzoltóegylet tagjai pedig egy szándékosan felgyújtott roncsautó lángját oltották el. Este bál zárta a napot. n Tizenötödik évadját nyitották meg a szabadbattyáni Gróf Batt-hyány Lajos Általános Iskola ga-lériájának az ott tartott kilencven-egyedik tárlaton, amelyet Bajkai Braun Géza, Bujdosó Dénes, Po-lyák István, Simon Mária Veroni-ka, Szakál Antal, Takács Antal és Takácsné Kinczer Györgyi festő-művészek munkáiból állították össze.n Bányászcsizma-hajításban is versenyezhettek a Pusztavámon szervezett családi napon a részt-vevők, akik egyébként a bányászat térségi jövőjéről is beszélgettek.

n Ingyenes jogi szolgáltatást kí-nál a bátaszéki gondozási központ. A rendszeres szociális segélyben, gyermekvédelmi támogatásban részesülők, illetve azok, akiknek a családjában az egy főre jutó jö-vedelem nincs 25 ezer 400 forint, kaphatnak jogi segítséget.n Az Őrségi Vásár keretében nyitották meg Őriszentpéter múltját bemutató fotókiállítást, amelyen mintegy háromszáz fel-vételt nézhettek meg az érdeklő-dők. A nagyszülők unokáikkal ér-keztek a tárlatra, a képeken látott tollfosztás, szövés, fonás, állattar-tás, barátság, szerelem általuk tör-ténetekké formálódott. n Tizenöt éves partnerkapcsolat jubileumát ünnepelték a németor-szági Weikersheim küldöttségé-nek résztvevőivel Dunaföldváron, a hat földvár utónevű település la-kóinak, köztük a vajdasági pusz-taföldváriak és az erdélyi meleg-földváriak találkozóján, amelyen Gyenesei István önkormányzati miniszter is részt vett. n Játszótérrel gazdagodott Vér-tesszőlős. Ez az első játszótér a fa-luban. Dr. Nagy Sándor polgár-mester az önkormányzat nevé-ben köszönte meg az adományt az Adecco Magyarország Kft. je-lenlevő képviselőinek, akiknek a Samufalvi Óvoda és Bölcsőde gyermekei műsort adtak, mielőtt birtokba vették volna a csúszdát, a mérleghintákat és a hálós má-szókát.

Tihany védettsége bizonyos mértékig gátjává vált a további fejlődés-nek. Tósoki Imre polgármester szerint a pályázatos fejlesztés egyik cél-ja, hogy a part menti utak valóban sétányokká váljanak, s csökkenjen a belső forgalom is. Ezért a révnél sok férőhelyes parkolókat, míg a fa-luközpontban és a vízparton kisebbeket terveznek kialakítani. A pos-ta melléképületeinek megvásárlásával, lebontásával, egységes térfalak és térburkolat létrehozásával megújulhat a faluközpont. A Belső-tó környéke részint a szabadtéri művészeti programoknak ad majd teret, részint a természethez kapcsolódó szabadidős elfoglaltságoknak. Ösz-szesen 290 millió forintot nyertek egy bemutatóház megvalósítására. Az apátságnál a turisták részére a föld alatt új fogadóközpont építését tervezik pályázati pénzből. A Bujtor István által vezetett, egyre nép-szerűbb Szabadtéri Színházban pályázati forrásokból 42 milliós forint költséggel korszerű hang- és fénytechnikát vezetnek be, befedik a szín-padot és új fogadóportált építenek.

Védetten újul meg Tihany

Ö N k o r m á n y z a t 30A Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata

Igényes környezetek, városrészek rekonstukciós munkálataihoz szállítunk kandelábereket, padokat, asztalokat, táblatartókat, terelőoszlopokat, kutakat,

elkészítünk egyedi istallációkat antik és modern stílusban.

PATINA Öntöde Kft.1201 Budapest, Attila u. 37.Tel.: (1) 283-0155Tel/fax: (1) 283-1282Email: [email protected]: www.patinaontode.hu

Tisztelt Polgármester Asszony!Tisztelt Polgármester Úr!

Az ön által vezetett településen megoldott-eaz intézmények szelektív hulladékgyűjtése?

A MEVA & KÓ-MI Kereskedelmi Kft.árengedményt ajánl!

Október 1-jétől december 1-jéigkül- és beltéri szelektív hulladékgyűjtőkre

10 % árengedményt; a megvásároltszelektív gyűjtőedények értékhatáráig

az önök által választott egyéb termékeinkbőltovábbi 10 % engedményt adunk.

Elérhetőségeink:MEVA & KÓ-MI Kereskedelmi Kft.

Tatabánya, Táncsics Mihály út. 1.Telefon: 34/511-780, 34/511-781

Web: www.mevakomi.huE-mail: [email protected]

Manapság rengeteg adat megfordul egy önkormányzatban. Ki a felelős az adatokért? A jegyző vagy a polgármester? Amíg papír alapú volt az adatkezelés, addig nem volt semmilyen probléma. A páncélszekrény kulcsa megfelelő biztonságot adott mind a tűz ellen, mind pedig az adatok védelmére. Ma azonban egyre-más-ra férkőzik be a számítógép a munkánkba.

Ki felel az adatokért?Sokan nem is gondolják végig, hogy egy önkormányzati telekeladás do-kumentuma, egy szerződéskötés, stb. alkalmával milyen személyes adatok rögzülnek a számítógépeken. A do-kumentumokat kinyomtatva, lefűz-ve általában biztonságban őrzik, de a dokumentum digitális formában megtalálható azon a gépen, ahol ke-letkezett, sőt, sokszor a véleményező aláíró számítógépén is.

Sokan mondhatják erre: „én min-dig letörlöm és csak a szerveren tá-roljuk, ami megfelelően védett”. Ez-zel szemben a dokumentum sokszor csak a „lomtárba” kerül, ahonnan egy kattintással visszaállítható. Sőt, egy igazi szakember a végleges tör-lés után is képes fellelni a dokumen-tumot, és egészen addig, amíg felül nem írták, vissza is tudja állítani.

Az internetes levelezésből letöltött dokumentumok is belekerülnek a szá-mítógép átmeneti (temporális) me-móriájába, ahonnan később adatok, részletek még elérhetőek lehetnek.

Egy adatokkal kereskedő hacker számára egy önkormányzat igazi kincsesbánya. Az lenne az igazi, ha egy komplex dokumentumkezelő és -archiváló rendszert lehetne be-üzemelni minden önkormányzat-ban, így biztonságosabbá és ellen-őrizhetővé válna a adatkezelés is.

A hackerek motivációja megvál-tozott: ma már nem rombolni, ada-tokat törölni érkeznek, hanem az in-formáció- és pénzszerzés a céljuk. Az elmúlt három hónapban annyi fertőzés volt, mint az elmúlt három évben. Ennek egyik oka, hogy a víru-sok száma megtízszereződött és ma már meghaladja a 13 milliót. Az ada-tok pedig rendkívül értékesek lehet-nek, és itt nem csak a pénzügyi visz-szaélésekre kell gondolni. Politikai indíttatású kémprogram-botrány

már Magyarországon is volt, és véle-ményünk szerint a visszaélések szá-ma csak nőni fog.

A hagyományos vírusvédelmi megoldások csak 1,5 millió vírus el-len nyújtanak védelmet. A Panda Se-curity Európa vezető antivírus-gyár-tója, ma az online keresővel kombi-nált védelmi megoldást javasolja a felhasználóknak.

Sándor Zsolt, a Panda Security ügyvezetője arra hívja fel a figyel-met, hogy a felelősség az adatszivár-gásért nem az üzemeltetőt terheli és egy egyszerű kémprogrammal is hatalmas presztízs- és politikai kár-okozás érhető el. Magyarországon még nem voltak az adatkezelési hi-bákból perek, de az önkormányzat, mint kiemelt adatkezelő, bármelyik pillanatban célponttá válhat, és a ká-rok felbecsülhetetlenek.

Javasoljuk, hogy ellenőrizzék le a polgármester, a jegyző és a kap-csolódó asszisztencia számítógépeit, de a működési modell és a hálóza-ti felépítés kapcsán a teljes hálózat ellenőrzése a legcélszerűbb. A www.fertozottvagynem.hu oldalon ingye-nesen leellenőrizheti ezeket az egye-di gépeket egy online technológiával, amely több mint 13 millió vírus de-finícióját tartalmazza. Sándor Zsolt a TÖOSZ-szal kötött együttműködés keretében az összes önkormányzat-nak felajánlja, hogy ingyenesen lefut-tathatnak egy vírusvédelmi auditot és azok az önkormányzatok, ame-lyeknél az összes gép fertőzésmentes-nek bizonyul a 13 millió vírus elleni vizsgálatban, egy teljes évre ingyene-sen használhatják a Panda Secruity védelmi megoldásait.

Az ingyenes audittal kapcsolato-san lépjen kapcsolatba a TÖOSZ-szal az alábbi e-mail címen:

[email protected]

Igényes környezetek, városrészek rekonstukciós munkálataihoz szállítunk kandelábereket, padokat, asztalokat, táblatartókat, terelőoszlopokat, kutakat,

elkészítünk egyedi istallációkat antik és modern stílusban.

PATINA Öntöde Kft.1201 Budapest, Attila u. 37.Tel.: (1) 283-0155Tel/fax: (1) 283-1282Email: [email protected]: www.patinaontode.hu

FEJLESZTÉSEK 18 -...

Documents

Transcript of FEJLESZTÉSEK 18 -...