Faanyagok származástanúsítása (sürgős vagy még ráérünk)

A Holz-Zentralblatt 1996. évi 115. számában érdekes cikk jelent meg arról, hogy az Osztrák Kereskedelmi Kamara és a Mezőgazdasági Kamara egy márkanevet „Holz aus Österreich Natürlich Kontrollirt" regisztráltatott az Európai Unió télé. Ha­sonló jellegű kezdeményezés várható Németországban, ahol a „német fa" (deutsches Holz) márkanevet kívánják bevezetni, illetve elfogadtatni.

Az Európai Gazdasági Közösségben már ma is igen komo­lyan veszik és szabályozzák az olyan kategóriákat, mint a mi­nőségvédelem, az eredetvédelem és nagy biztonsággal állítha­tó, hogy az ilyen irányú szabályozás még szigorúbb és kiter­jedtebb lesz.

A 2081/92/EGK sz. rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eredetmegjelölésével és földrajzi jelzéseinek vé­delmével, a 2082/92/EGK sz. rendelet a mezőgazdasági termé­kek és élelmiszerek hagyományosan különleges tulajdonsága­inak tanúsításával foglalkozik.

Faanyagok tekintetében ez jelenleg kizárólag & tartamos er­dőgazdálkodási mód által létrehozott faanyagra és az ebből ké­szült termékekre vonatkozna.

A tanúsítási rendszer deklarált célja pozitív diszkrimináció lehetővé tétele a tartamos erdőgazdálkodásra vonatkozóan.

A tartamos erdőgazdálkodási mód preferálása úgy történne, hogy a tanúsított fanyersanyag ára magasabb lenne a nem tar­tamos erdőgazdálkodásból kikerülő fanyersanyag áránál. Az árkülönbözetet a tartalmas erdőgazdálkodás bővítésére, illetve a működés fenntartására fordítanák.

A tanúsítási rendszer nem deklarált célja kemény piaci kor­lát a nem tartamos erdőgazdálkodási módból származó import fanyersanyag ellen. Természetesen a behozatali tilalmat dekla­rálni nem lehet, de környezetvédelmi szempontokkal magya­rázni és azok alapján elfogadtatni igen.

Azzal, hogy a bevezetendő tanúsítási (certifikáciős) rendszer révén a tartamos erdőgazdálkodás előnyben részesül a más er­dőgazdálkodási módokkal szemben, a haszonelvűség szerint három vonatkozásban számolhatunk haszonnal:

- globális jellegű haszon az egész emberiség számára je­lentkezik, mivel a tartamos gazdálkodási módban kezelt erdő garantáltan biztosítja az „üvegházhatás" és a környezetterhelés csökkentését;

- nemzeti jellegű haszon jelentkezik, amikor a tartamos erdőgazdálkodás egy adott ország számára bővítetten újrater­melhető módon biztosítja az értékes ipa­ri nyersanyagok és tüzelőanyagok létre­hozását, továbbá tartósan garantálja az üdülési és közjóléti funkciók teljesítését;

- gazdálkodási haszon jelentkezik, amikor egy tartamos erdőgazdálkodást folytató gazdasági szervezet a kitermelt és tanúsított faanyagért a fafeldolgozók­tól, illetve a fakereskedőktől magasabb árat tud érvényesíteni.

A tanúsítási rendszer kiépítése és fenntartása is költségekkel jár. Az erdő­gazdálkodás felülvizsgálata, a tanúsítás felügyelése pénzbe kerül. Irodalmi ada­tok szerint ezen költségcsoport 1 köb­méter kivágott faanyagra vetítve 0,2-2,0 USD között mozog. Ezen költségek a ta­núsítást igénylő erdőgazdálkodókat ter­helik.

A tanúsítást rendszer működéséből származó legnagyobb költségtényező a faárakban kerül elszámolásra. Ezt a többlet­költséget értelemszerűen a fa-, papíripar, illetve a fakereske­delem kénytelen elviselni. Ennek mértékére kialakított korrekt adatok még nincsenek. Egyes vélemények szerint a tartamos erdőgazdálkodás alatt álló erdőterületekről eredő fanyersanyag áremelkedése nem lehet több 15-20%-nál.

Végezetül beszélni kell a fahasznosítást végző iparágak és a fakereskedelem számításba veendő hasznáról. Ez a következő lehet:

- a fahasznosítást végző vállalkozó image-ének javulása a fogyasztók felé;

- a környezetbarát termékek révén új vásárlók megnyerése, de főleg a régiek megtartása;

- a piacon maradás lehetősége. Megfogalmazható az is, hogy az előnyök élvezésének és

költségek viselőjének végső címzettje a fából készült terméket vásárló polgár és végső soron a rendszer bevezethetőségéi is a vásárló magatartása dönti el. Ezen propagandisztikusnak tűnő megfogalmazás érvényességét kis országok esetében (pl. Ma­gyarország) az is motiválja, hogy az importált faanyagok és fatermékek ára akkor is magasabb lesz, ha nem értünk egyet a rendszerrel, továbbá a faexport csak tanúsított faanyagokból lesz lebonyolítható, akkor is, ha kénytelenek leszünk a több­letköltséget elviselni.

A tartamos erdőgazdálkodásból származó faanyag tanúsítá­sával kapcsolatosan már most egy sor probléma jelentkezik, ezek közül a fontosabbak.

- A fogalmi, értelmezési problémák között első helyen áll magának a tartamos erdőgazdálkodásnak az értelmezése és mindenki által elfogadható definiálása. Fontos kritériumok el­fogadottak, de más esetekben nincs egyetértés.

- Nyitott kérdés, hogy az erdőgazdálkodás milyen területére vonatkoztatható a tartamosság. A nemzetközi vélemények túl­nyomórészt elsősorban erdőgazdasági egységekre (például gaz­daság) vonatkoztatják, de egyes vélemények szerint a tartamos­ság vonatkoztatható egy-egy régióra vagy egy-egy ország er­dőgazdálkodására is.

- A tanúsítási rendszer szabályait illetően az a vélemény alakult ki, hogy kell egy általános követelményösszeállítás az egész rendszerre vonatkozóan és kellenek konkrét kritériumok (pl. záródási határértékek, a tarvágások megengedett aránya stb.) a tanúsítási gyakorlattal összefüggésben.

- Fontos kérdés az is, hogy ki jogosult a tanúsítás végzé­sére, ki adhat tanúsítványt? Abban általános egyetértés van, hogy a tanúsítás végzését nem szabad természetvédőkre, állami hivatalokra és tanúsítás révén érdekelt gazdasági szervezetekre bízni. Azon tekintetben is egyezőek az álláspontok, hogy egy kétlépcsős tanúsító szervezetet kellene felépíteni:

• a nemzetközi tanúsító szervezet alakítja ki az általános el­veket, továbbá meghatározza a követelményeket az alsóbb szintű tanúsító szervek felé;

• a nemzeti tanúsítási szervek végzik a gyakorlati munkát, megítélik az erdőgazdálkodási módot és felügyelik a faér-tékesítési láncot. Hazai szakkörökben felmerülhet a kérdés, hogy amennyiben

még oly sok megoldatlan kérdés van a tanúsítási rendszer te­

rületén, akkor jobb lesz várni és majd egy kiforrott szisztémát bevezetni, illetve ahhoz csatlakozni.

Véleményein szerint ez súlyos hiba lenne, hiszen kis ország révén ha tetszik, ha nem, alkalmazkodnunk kell a Közösség rendszeréhez, akkor is, ha esetleg nem leszünk rövid időn belül tagok. A tanúsítási rendszer bevezetésére, a szervezet kiépíté­sére a szükséges lépéseket nekünk is meg kell tennünk, idő­rendben párhuzamosan az európai törekvésekkel.

A probléma bonyolult jellege és nagysága miatt javasolható az MTA Erdészeti Bizottságának feladatkijelölése és bábásko­dása mellett a Soproni Egyetem Erdőmérnökí és Faipari Mér­nöki Karainak pénzdíjas munkavégzése. A nagy ráfordítást igénylő munka - ezen belül első lépésként egy alapozó tanul­mányterv elkészítése - finanszírozására szóba jöhet az Erdé­szeti Alap, az 1KM exportfejlesztést szolgáló lehetőségei és nem utolsósorban a faimportban érintett erdészeti és faipari társaságok.

Valószínűsíthető, hogy egy esetleges késedelem ára a ma­gyar faexport visszaesése lesz, ezt pedig jó lenne elkerülni.

DR. NÉMETH JÓZSEF

DR. LETT BÉLA

Az erdőgazdálkodási finanszírozás változása Erdőfenntartási \ Erdőfelújítási Erdőfelújítási \

járulék ' ^ráfordítások " támogatás '

Az elmúlt évtized társadalmi-gazdasági változásai módosu­lást hoztak

- az erdő tulajdoni viszonyaiban, - az erdő, az erdőgazdálkodás társadalmi megítélésében, - az erdőgazdálkodás jövedelmezőségi és finanszírozási

helyzetében. A finanszírozási-támogatási elszámolás ellentmondása a

korábbi teljes körű finanszírozás egy magasabb szintű elvonás mellett sem lehetséges a források szűkössége miatt. Ezért mind a befektetők, akik magasnak tartják az elvonás mértékét, mind a kedvezményezettek sérelmezik az Alap jelenlegi működési rendszerét." (Dauner M.: Erdészeti Lapok). Az Európa Unióval konform új rendszer a célok és az eszközök áttekintésével kör­vonalazható.

Az erdőgazdálkodás kiemelt hozamát a fakitermelési árbe­vétel, ráfordításait az ehhez kapcsolódó fakitermelési költsé­gek, illetve az erdőművelési ráfordítások alkotják. Szokás az üzemági szemléletben a fakitermelés árbevételét csökkenteni a költségeivel, kitermelési költségmentes fakitermelésről és az erdőművelési ráfordításokról beszélünk. Vázlatosan:

H o z a m o k R á f o r d í t á s o k Fakitermelés árbevétel - Fakitermelés költsége = K i t e r m e l é s i k ö l t s é g m e n t e s Erdó'f'elújítási

f a h a s z n á l a t i á r b e v é t e l r á f o r d í t á s o k

A tiszta sémát bonyolítja a hazai erdészeti gazdasági sza­bályozó lebontási rendszer tovább élő elvonása és támogatása. A vázlatban:

Kiterm. ktg. ( mentes

árbevétel

Kiterm. ktg. mentes

árbevétel

Erdőfenntartási Erdőfelújítás Erdőfelújítás járulék támogatása költsége

Az így megnövelt tételeket azután már ki-ki kedve és érdeke szerint csoportosítja, de el is hagynak vagy kiemelnek belőle viüamelyeket, elhomályosítva az alapképletet. PL:

A magántulajdonon alapuló gazdálkodásban az erdőfenntar­tási járuléknak nincs, nem is kell és nem is lehet különbözeti járulékelvonó szerepe. Az erdőfelújítások költségéi már elmé­letileg sem fedezi az erdőfelújítás normatív támogatása, hoz­zájárulás a ráfordításokhoz.

Másik megközelítés:

Kiterm. ktg. , , . . mentes _( . . ...

árbevétel V > a m U k támogató. ráfordítások

Az összefüggés figyelembe veszi a kiindulási alapot, és az elvonás-támogatás egyenlegére koncentrál, évtizedes feles­leges, feloldhatatlan szakmai vitát provokálva, amelyben az ér­dekérvényesítő képesség a meghatározó. A befizetők és a ki­vevők ellentétében már azt sem vesszük észre, ha szinte min­denki befizető" lesz. Elméletileg sem képviselhető olyan gaz­daságban, ahol a vagyonérték és a hozamérték összefüggését terjesztjük.

Az erdőfenntartási járulék, az erdőfelújítás normatív támo­gatása és a kettő speciális viszonyszáma (az önfinanszírozási mutató mVha) mértékének 1997. évi változását szemlélteméin 1995. és 1993. évhez viszonyítva.

Év Bevétel Kiadás (eFt) terv tény terv tény

1992 2600 2141 2710 1696

1994 2670 2213 2600 2213

1995 2774 2774

1996 (2310) 2510

1997 (3220) 3420

PAGONY HUBERT - TÓTH JÓZSEF

Kiküszöbölhető-e a gyökérrontó tapló fertőzése második generációs fenyves ültetésekor?

Homoki fenyveseink területi növekedésével fokozott mér­tékben emelkedett a gyökérrontó tapló (Heterobasidion anno-sum) okozta állományfertó'zés. Különösen a második, harmadik generációs fenyvesek esetében súlyosbodott a károsodás korai megjelenése. Nem volt ritka eset, hogy még a 20 évesnél fia­talabb erdeifenyvest is véghasználni kellett a tapló pusztítása miatt (Pagony, 1987).

A taplóval kapcsolatosan sűrűsödő gondok arra késztettek bennünket, hogy országosan kiemelten foglalkozzunk a gyö­kérrontó tapló erdőgazdasági nagytájankénti előfordulásával. Az 1982-es felmérés adatai szerint (Pagony-Tóth, 1987) az egyes lényőtermesztési körzetekben a kórokozó gyakorisága a következő volt:

Dunántúli-középhegységben 5% Kisalföldön 5% Nyugat-Dunántúlon 8% Nagyalföldön 23% Dél-Dunántúlon 54%

A Nagyalföldön és a Dél-Dunántúlon nagyon magas értéket mutatott a gyökérrontó tapló előfordulása, amit elsősorban az általunk másod- és harmadlagos fertőzésnek tulajdonítottunk, azaz a gyökérérintkezések során a fertőzés átterjed az egész­séges fára, illetve a véghasználatot követően a fertőzött tuskó­kat gyökerestől nem távolítják el a területről. Az 1985-86-os Duna-Tisza közi felmérések során a 20-40 éves állományokban a tapló okozta foltos pusztulás miatt a vizsgált 160.3 erdőrész-letnek (7397 ha) 57%-a volt fertőzött és csak 4 3 % volt mentes. Az állományok 17%-a olyan állapotban volt, hogy javasoltuk azok 10 éven belüli kitermelését (Pagony-Tóth, 1987).

Dél-Dunántúlon nem végeztünk ilyen részletes felmérést, de tudjuk, hogy még rosszabb a helyzet, mint a Duna-Tisza közén. Ennek pedig alapvető oka, hogy az újraerdősítésnél a fertőzött tuskók a talajban maradnak. Hogy meddig képesek a károso­dott fák tuskói, gyökerei fertőzőképességüket megtartani, arról csak külföldi adataink voltak és javaslatainkat ennek ismere­tében tettük meg. Javasoltuk a biolgóiai (Penofiles) tuskóke-zelést, a kituskózást, valamint a fafajváltást.

A talajban visszamaradt tuskók kérdéskörével az angol szakirodalomban találkoztunk. Greig és Burdekin (1970) a Pe-niophora (Phlebia) gigantea antagonista gombával végzett vé­dekezési kísérletek során megállapították, hogy a H. annosum-mal súlyosan fertőzött állományokban a nevelővágások során

Könnyező ház igomba erdei változatának (Merulius sp.) friss t e lepe EF tuskósorokban.

Fotó: dr Tóth József

alkalmazott tuskókezelés mintegy 50%-kal csökkenti a fertő­zött tuskók és gyökerek arányát. Greig és Low (1975) későbbi vizsgálatai azt igazolták, amennyiben a tuskók és gyökerek a talajban maradnak, akkor számolni kell azzal, hogy a gyökér­rontó tapló okozta fertőzési készség 20-30 évig is aktív ma­radhat.

Greig (1976) a tuskók biológiai kezelése során megerősíti azt a korábbi vizsgálati eredményt, hogy a Peniophora (Phle­bia) gigantea által végzett tuskóoltások csökkentették ugyan a H. annosum mennyiségét, de a fertőző forrás a területen ma­radva (t.i. a fertőzött tuskók) elegendő ahhoz, hogy a következő vágásfordulóban nagyarányú veszteségek keletkezzenek a kór­okozó fertőzése miatt. Megerősíti ezért egyik munkatársával korábban közölt véleményét (Burdekin és Greig, 1972), mely szerint „a súlyosan fertőzött termőhelyeken mint gátló rend­szabály (t.i. a P. gigantcával végzett oltás) nem olyan hatásos, mint a tuskókiszedés, amikor a tuskókat és gyökereket nagy terjedelemben kiirtják és majdnem teljesen kiküszöbölik a kórt."

Pagony (1980) véleménye szerint - ott ahol nem végeznek tuskózást - lesznek olyan fertőzött területek, ahol a fenyővel történő erdőfelújításra nem gondolhatunk. Itt - ha lehet - fa­fajcserét kell foganatosítanunk legalább egy vágásfordulóra, hogy a fertőző anyag a talajban elpusztuljon, amely Greig és Low (1975) véleménye szerint 20-30 évig is aktív maradhat.

A kérdés hazai tisztázása érdekében 1995 őszén a Duna-Ti­sza közén a gyökérrontó tapló által egyik legfertőzöttebb kör­zetben Kunbaracs és Kunadacs térségében felkerestünk több erdőrészietet, amelyek korábban erdei-, illetve feketefenyővel kerületek betelepítésre, de a gyökérrontó tapló erőteljes fertő­zése miatt az erdőrészleteket idő előtt véghasználni kellett. A területeket kituskózták, a vastagabb gyökereket ugyancsak el­távolították, majd teljes mélyforgatást követően kevés kivétel­lel lombos fafajjal újraerdősítették (akác, nemes és szürke nyár. pusztai szil stb.).

A két községhatárban a következő erdőrészleteket vizsgál­tuk:

Kunbaracs 34D, 35C, 48D, 57B, 61B; Kunadacs 14J, 4 IC, 41K, 48D, 48J, 49F.

A vizsgálat módszere kétirányú volt: 1. Az erdőrészletek különböző pontjaiban véletlenszerűen

ásóval emeltünk ki a rnutatóujjnái vastagabb gyökereket. Eze-

H o m o k k a l kevert, beszáradt gyantabunkók fenyőgyökéren: a fa v é d e k e z é s i reakciójának eredménye

Totó: dr. Tóth József

ket eldarabolva előzetesen sterilizált nagyméretű' epruvettákbá helyeztük, laboratóriumi leoltás céljára.

2. Végigjártuk a tuskósorokat, megforgattuk a tuskókat an­nak megállapítására, van-e rajtuk élő gyökérrontó tapló, mint potenciális fertőzési forrás, illetve van-e más élő gombaszer­vezet, amely esetleg a tapló életfeltételeit ellehetetlenítette. A tuskók bontott faanyagából ugyancsak mintát vettünk leoltás céljára.

A talajból vett számtalan mintát malátás agaros táptalajra helyeztük. Ezekből mindössze egy alkalommal, egy hüvelyk­ujjvastagságú 'gyökérdarabból sikerült a gyökérrontó taplót visszaigazolnunk. Az erdőrészletet (Kunadacs 48J) a vizsgála­tot megelőzően 2 évvel tuskózták ki. A többi erdőrészletből származó gyökerekből, amelyek 2, illetve több évvel ezelőtt kerültek kituskózásra, aktív H. annosum tenyészetet nem sike­rült nyernünk.

Nagy figyelmet fordítottunk a kitolt tuskósorokra, amelye­ket végigforgatva megállapíthattuk a következőt: a tuskók többsége vörösrevesedés következtében szétkorhadt, méghozzá olyan mértékben, hogy azokat fejszével könnyen szét lehetett aprítani. Eszleltük a gyökereken az erőteljes gyökérrontó tapló okozta fertőzést. Ez abban nyilvánult meg, hogy számtalan gyökeret találtunk, amelyeken gyantával átitatott, homokkal kevert nagy bunkókat észleltünk (/. fotó). Leggyakoribb gom­bafaj volt a hasadüemezíí gomba (Schizophyllum commune). Esetenként találkoztunk Radulum, illetve Pholiota fajokkal, va­lamint Poria sp. okozta korhadással. Legnagyobb meglepeté­sünkre a legerőteljesebb korhasztást a könnyező házigomba, vagy annak erdei változata (Merulis lacrimans, ül. var silves-ter) okozta (2. fotó). Bontása olyan erőteljes volt, hogy a mé­retes tuskókat fejszével könnyen szétapríthattuk.

Lefolytatott vizsgálataink igazolni látszanak Burdekin és Greig (1972) megállapításait, mely szerint a tuskóknak és gyö­kereknek a talajból történő eltávolítása „...majdnem teljesen ra­dikálisan kiküszöböli a kórt". Ez, hazai adottságaink figyelem­bevételével azt jelenti, hogy a gyökérrontó taplóval fertőzött

Az erdeifenyő fehér fagyöngye a német köztudatban általában károsítóként, az ökológiai erdőművelés aka­dályozójaként él. Egyik kutatójuk felvázolta elterjedési területét és rájött, hogy az megegyezik azokkal a he­lyekkel, amelyeket magas nyári hőmérséklettel , ala­csony évi csapadékmennyiséggel száraz részeknek ismerünk, amelyeken az erdeifenyő természeténél fog­va lassabban nő és ezért csökkent sebbenövése nem tud ellentállni a fehér fagyöngy támadásának. így el­terjedését maga az ember segítette elő. Ilyenformán a fagyöngy n e m akadályozza, de egyene­sen támogatója az ökológiailag helyes erdőkép kialakí­tásának, mert megjelenésével figyelmeztet a klimatiku­san előidézett vegetációfejlődésre, a fafajcsere szüksé­gességére. Ugyanez figyelhető meg a jegenyefenyő fagyöngyén is. N e m szabad ezért pénzt költeni a fagyönggyel fer­tőzött faállományok drága stabilizációs eljárásaira, ha­n e m köve tnünk kell a természet útmutatását . A fa­gyöngyöt nem okos dolog kártevőnek tekinteni ökoló­giai szempontból, fajgazdag, elegyes erdőkre törekvés hátterével.

(AFZ/DW 1997. 1. Ref.: Jéröme R.)

állományt a letermelést követően ismételten fel szabad fenyő­vel újítani, mivel a telepített csemeték nem kaphatnak másod­lagos, illetve harmadlagos fertőzést. Mindez azonban nem zárja ki annak szükségességét, hogy a nevelővágások során a tuskók vágáslapját a Peniophora gigantea spóraszuszpenziójával ke­zelni kell (hazai megfigyelések szerint legalább 40 ezer spó­ra/ml). Csak ebben az esetben érheti el az állomány a tervezett vágásérettségi kort. Különben akár a Duna-Tisza közén, a Nyírségben vagy Belső-Somogy homoki termőhelyein a kény­szer-véghasználati kort 20-30 éves korra kell ütemezni.

E r d é s z e k , h a az Egyesü let k ö z p o n t j á b a n j á r t o k , keresséte k a z

U L T R A T H O N r o v a r r i a s z t ó k r é m e t é s s p r a y t .

A leghatásosabb készítmény repülő és mászó vérszívók távoltartására.

szúnyog kullancs bögöly darázs

Hosszan tartó védelem:

f krém - 12 óra spray - 8 óra

A krém víz- és izzadságálló, nem tartalmaz alkoholt, nem illatosított;

a spray enyhén illatosított, környezetkímélő, hajtógáz nélküli. Csomagolás: krém - 59 ml tubus, spray - 118 ml flakon, gyújtőkarton: 12 db.

Erdészetek, vadásztársaságok részére gyú'jtőkartonos megrendelés esetén nagykereskedelmi áron (634 Ft/db + 25% ÁFA) megrendelhető:

MIKROLAB GM 1027 Budapest, Fő u. 68. II. emelet 243. Telefon/fax: 201-9760.

Új lehetőség a tápanyag-utánpótlásra szabadföldi csemetetermesztésben

A minőségi csemete te rmesz tés alapfeltétele a talajok megfe le lő tápanyag-u tánpót lása . Csak h a r m o n i k u s tápanyagel lá tás mellett érünk el egy év alatt megfe le lő méretű, erdősítésre a lkalmas sza­porí tóanyagot .

Az eddig ismert lehetőségek mellett - szervestrágyázás , műtrá­gyázás , lombtrágyázás - mód nyílott arra, hogy egy teljesen új, céljainknak maximál isan megfe le lő szervesanvag-formulációt pró­báljunk ki szabadföldi körü lmények között. így került sor a „ B i -omass super komposzt" tesztelésére KST-makkve tésben . Ez az anyag nem más , mint szennyvíziszap-komposzt. K e d v e z ő tulajdon­ságait az alábbiakban foglalom össze:

- a fő (N, P, K) tápanyagok mellett a növényi élethez nélkü­lözhetetlen mikroelemeket , humuszanyagoka t és bioaktív anyago­kat ( h o r m o n o k , v i t aminok , e n z i m e k ) is ta r ta lmaz ha rmon ikus arányban;

- a t á p e l e m e k e t s z e r v e s k ö t é s b e n t a r t a lmazza , így a k i m o -sódás v e s z é l y e né lkü l i gény szer in t h a s z n o s u l n a k ;

- m i n d e n g r a m m j a t a r t a l m a z z a a t a l a j t e rmékenységé r i fele­lős h a s z n o s m i k r o o r g a n i z m u s o k mil l ió i t ;

- e l ő n y ö s e n egyes í t i a m ű t r á g y á k és az i s t á l ló t rágyák szer­v e s a n y a g - p ó t l ó , t a l a j é l e t - é l énk í tő ha tásá t ;

- m ű t r á g y á z á s h o z képes t u g y a n a z o n h a t ó a n y a g m e n n y i s é g (N. P . K) k i ju t t a t á sának ö s s z e s k ö l t s é g e ( anyag , szá l l í tás , ki­szórás ) 30-50%-kal k e v e s e b b , i s t á l ló t r ágya ese tén m é g k e d v e ­z ő b b ez az a rány , ö s s z e h a s o n l í t v a c sak az a n y a g k ö l t s é g e t egy hektár v o n a t k o z á s á b a n : i s t á l ló t r ágya 3 0 - 4 0 t /ha 1000 Ft/ t 3 0 - 4 0 0 0 0 Ft k o m p o s z t 10-12 t /ha 1000 Ft/t 10-12 0 0 0 Ft

- a jánlot t d ó z i s a c s e m e t e t e r m e s z t é s b e n 10-12 tonna/ha, - ha szná l a t a e se t én g i l i sz ták tó l h e m z s e g ő , t e r m é k e n y , t áp ­

d ú s talajt k a p u n k ,

- ha t á s t a r t am egy év . A végzett kísérlet leírása, eredmények, következtetések

A kísérlet célja: a n n a k megá l l ap í t á sa , h o g y a s z e n n y v í z i ­s z a p - k o m p o s z t t á p a n y a g k é n t v a l ó a l k a l m a z á s a mi lyen ha tás t gyako ro l a k o c s á n y o s t ö l g y - c s e m e t e fe j lődésére .

A kísérlet helye: H e g y m a g a s 0 5 5 / 6 . hrsz . szabadföld i enge­d é l y e s c s e m e t e k e r t .

Talajtani adottsága: a keze l t terüle t talajtani s zempon tbó l a t ő z e g e s é s a z á s v á n y i ta la jok k ö z ö t t á t m e n e t i z ó n á b a tar tozik. A fizikai ta la j fé leség a lap ján vá lyog , h o m o k o s vá lyog ka tegó­r iába s o r o l h a t ó . G e n e t i k a i ta la j t ípusát t ek in tve h o m o k o s alap­k ő z e t e n k ia lakul t l ápos réti ta laj . A terüle t mé ly fekvésű, ezért k é s ő ősz tő l k o r a t avasz ig a ta la jv ízsz in t m a g a s a n he lyezkedik el .

Alkalmazott dózis: 10 t /ha . Kezelt terület nagysága: 5 0 0 0 m 2

Kontroll parcella nagysága: 1000 m 2

Kijuttatás időpontja, módja: 1995 . s z e p t e m b e r 2 8 . - T -06 -o s s z e r v e s t r á g y a - s z ó r ó v a l . A k o m p o s z t a l á szán tá sa s zep t ember 2 9 - é n tör tént . Szán t á s utáni k i szó rás ese tén lehe tőség van tár­c sá s b e d o l g o z á s r a is .

Makkvetés időpontja, módja: 1 9 9 5 . o k t ó b e r 14-15-e , .3 soros á g y á s r e n d s z e r b e n .

Kiértékelés időpontja: 1996. s z e p t e m b e r i c semete le l t á rkor é s a n o v e m b e r i k i e m e l é s k o r .

Eredmények - következtetések

A k e z e l é s h a t á s á n a k m é r é s é r e az egy fo lyóméte r re j u t ó át­l agos c s e m e t e s z á m , a n ö v é n y m a g a s s á g és a minőség i osz tá lyok szer int i m e g o s z l á s i s záza l éko t h a s z n á l t a m . A z egy fo lyóméter ­re j u t ó á t l agos c s e m e l e s z á m h o z a s z e p t e m b e r i csemete le l tá rná l l - l kezel t , i l le tve kontro l l á g y á s k ö z é p s ő sorát s z á m o l t a m meg . A n ö v é n y m a g a s s á g m é r é s é h e z a k i e m e l n é s n é l 1000-1000 db c s e m e t é n e k a g y ö k é r feletti szá r rész t m é r t e m le és azt á t lagol­t a m ( 1 . t áb láza t ) . U g y a n e z t a c s e m e t e m e n n y i s é g e t osz tá lyoz­t a m és az o s z t á l y o z á s után a m i n ő s é g i ka t egó r i ák megosz lá sá t % - b a n fe jez tem ki . K iü l t e t é s r e ( e rdős í t é s re ) a l k a l m a s n a k a 15 c m feletti n ö v é n y m a g a s s á g o t t ek in t e t t em (2. t áb láza t ) .

1.táblázat Az 1 fm-re jutó csemeteszám és szármagasság alakulása

Megnevezés 1 fm-re jutó

csemeteszám (db) Átlagos szar-

maqassáq (cm)

Komposzt tal kezelt 65 33

Kontroll 63 25 Kezelt a kontrol lhoz viszonyítva 1 0 3 % 132%

2. táblázat Minőségi osztályok alakulása

Meqnevezés Kiültethető Nem kiültethető Összesen

Komposzt tal kezelt 90% 10% 100%

Kontroll 75% 25% 100%

A z ada tokbó l m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y az 1 fm-re j u t ó c s e m e ­t e s z á m b a n n incs s z á m o t t e v ő k ü l ö n b s é g , m í g a más ik fontos p a r a m é t e r n é l , n e v e z e t e s e n a n ö v é n y m a g a s s á g n á l l é n y e g e s ( 3 2 % ) n ö v e k e d é s t a p a s z t a l h a t ó a k o n t r o l l h o z képes t . A m i n ő ­ség i o s z t á l y o k m e g o s z l á s á n a k v o n a t k o z á s á b a n is k e d v e z ő a rány a lakul t ki . A s z á r - g y ö k é r a rány m i n d k é t ese tben m e g ­fe le lő vol t . A k ü l ö n b s é g e t j ó l szemlé l te t i az k é p is, ahol bal o l d a l o n a kezel t , j o b b o l d a l o n a kont ro l l parce l lákró l s z á r m a z ó c s e m e t é k b ő l , v é l e t l e n s z e r ű e n k ivá la sz to t t e g y e d e k e t muta tok be .

Ö s s z e s s é g é b e n m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y az egy éves kísérleti e r e d m é n y e k a j ö v ő r e n é z v e b iz t a tóak . A szé les l á tókörűség ér­d e k é b e n c é l s z e r ű m á s fafajokat is a további v izsgá la tba sza­badföld i k ö r ü l m é n y e k közö t t b e v o n n i .

Szöveg és kép: DR. LENGYEL LÁSZLÓ